A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2005. november 23.,
TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXXIV. tv.
szerda 2005: CXXV. tv.
152. szám
2005: CXXVI. tv. 2005: CXXVII. tv. 250/2005. (XI. 23.) Korm. r. 251/2005. (XI. 23.) Korm. r. 23/2005. (XI. 23.) MNB r. 54/2005. (XI. 23.) EüM r. 55/2005. (XI. 23.) EüM–FVM e. r.
Ára: 1955,– Ft 100/2005. (XI. 23.) GKM r. 37/2005. (XI. 23.) PM r.
85/2005. (XI. 23.) OGY h.
1110/2005. (XI. 23.) Korm. h. 1111/2005. (XI. 23.) Korm. h. 2/2005. (XI. 23.) KüM h.
3/2005. (XI. 23.) KüM h.
Oldal Az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezménynek az Egyezmény ellenõrzõ rendszerének módosítására vonatkozó 14. jegyzõkönyve kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2005. február 8-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A családtámogatási rendszer átalakításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények európai közösségi jogi aktusnak való megfeleltetéssel összefüggõ módosításáról . . . A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2005. február 8-án aláírt egyezmény végrehajtására szolgáló megállapodás kihirdetésérõl . . . . A felsõoktatási intézmények karainak felsorolásáról szóló 209/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . Az elszámolásforgalom lebonyolítására vonatkozó tárgyi, technikai, biztonsági és üzletmenet folytonossági követelményekrõl . . . . . Az egyes egészségügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhetõ növényvédõszer-maradék mértékérõl szóló 5/2002. (II. 22.) EüM–FVM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . A légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás 1991. július 1. elõtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékok emelésérõl szóló, módosított 2/1997. (I. 31.) PM rendelet, valamint a gépjármû-szavatossági károk 1971. január 1. elõtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékokról szóló, módosított 12/1998. (III. 27.) PM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését elõkészítõ tevékenység megkezdéséhez szükséges elõzetes, elvi hozzájárulásról és a paksi atomerõmû üzemidejének meghosszabbításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egységes közszolgálati szabályozás kidolgozásáért és végrehajtásának koordinálásáért felelõs kormánymegbízott felmentésérõl Életmentõ Emlékérem kitüntetõ jelvény adományozásáról . . . . . . . A Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Rigában, 2004. május 14-én aláírt Egyezmény megerõsítésérõl és kihirdetésérõl szóló 2004. évi CXXX. törvény 2. §-a hatálybalépésérõl . . . . . . A Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Vilniusban, 2004. május 12-én aláírt Egyezmény megerõsítésérõl és kihirdetésérõl szóló 2004. évi CXXIX. törvény 2. §-a hatálybalépésérõl . . . . . A Központi Kárrendezési Iroda közleménye a 2006. január 9–20-ig terjedõ idõszak – II/1. földalapra vonatkozó – termõföld árveréseirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére történõ jogosultság elnyerésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8772 8779 8799 8805 8810 8816 8818 8822 8858 8864
8864
8865 8865 8865
8866
8866 8867 8870
8772
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/152. szám
Törvények
considering the urgent need to amend certain provisions of the Convention in order to maintain and improve the efficiency of the control system for the long term, mainly in the light of the continuing increase in the workload of the European Court of Human Rights and the Committee of Ministers of the Council of Europe;
2005. évi CXXIV. törvény
considering, in particular, the need to ensure that the Court can continue to play its pre-eminent role in protecting human rights in Europe,
II. rész JOGSZABÁLYOK
az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezménynek az Egyezmény ellenõrzõ rendszerének módosítására vonatkozó 14. jegyzõkönyve kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezménynek az Egyezmény ellenõrzõ rendszerének módosítására vonatkozó 14. jegyzõkönyve kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyûlés a jegyzõkönyvet e törvénnyel kihirdeti. 3. § A jegyzõkönyv angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: „Protocol No. 14 to the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms, amending the control system of the Convention
Preamble The member States of the Council of Europe, signatories to this Protocol to the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms, signed at Rome on 4 November 1950 (hereinafter referred to as „the Convention”), having regard to Resolution No. 1 and the Declaration adopted at the European Ministerial Conference on Human Rights, held in Rome on 3 and 4 November 2000; having regard to the Declarations adopted by the Committee of Ministers on 8 November 2001, 7 November 2002 and 15 May 2003, at their 109th, 111th and 112th Sessions, respectively; having regard to Opinion No. 251 (2004) adopted by the Parliamentary Assembly of the Council of Europe on 28 April 2004;
* A törvényt az Országgyûlés a 2005. november 7-i ülésnap ján fogadta el.
have agreed as follows:
Article 1 Paragraph 2 of Article 22 of the Convention shall be deleted.
Article 2 Article 23 of the Convention shall be amended to read as follows: „Article 23 – Terms of office and dismissal 1 The judges shall be elected for a period of nine years. They may not be re-elected. 2 The terms of office of judges shall expire when they reach the age of 70. 3 The judges shall hold office until replaced. They shall, however, continue to deal with such cases as they already have under consideration. 4 No judge may be dismissed from office unless the other judges decide by a majority of two-thirds that that judge has ceased to fulfil the required conditions.”
Article 3 Article 24 of the Convention shall be deleted.
Article 4 Article 25 of the Convention shall become Article 24 and its text shall be amended to read as follows: „Article 24 – Registry and rapporteurs 1 The Court shall have a registry, the functions and organisation of which shall be laid down in the rules of the Court. 2 When sitting in a single-judge formation, the Court shall be assisted by rapporteurs who shall function under the authority of the President of the Court. They shall form part of the Court’s registry.”
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Article 5
8773
„Article 27 – Competence of single judges
2 At the end of paragraph e, the full stop shall be replaced by a semi-colon.
1 A single judge may declare inadmissible or strike out of the Court’s list of cases an application submitted under Article 34, where such a decision can be taken without further examination. 2 The decision shall be final. 3 If the single judge does not declare an application inadmissible or strike it out, that judge shall forward it to a committee or to a Chamber for further examination.”
3 A new paragraph f shall be added which shall read as follows: „f make any request under Article 26, paragraph 2.”
Article 8
Article 6
Article 28 of the Convention shall be amended to read as follows:
Article 26 of the Convention shall become Article 25 (,,Plenary Court”) and its text shall be amended as follows: 1 At the end of paragraph d, the comma shall be replaced by a semi-colon and the word „and” shall be deleted.
„Article 28 – Competence of committees Article 27 of the Convention shall become Article 26 and its text shall be amended to read as follows: „Article 26 – Single-judge formation, committees, Chambers and Grand Chamber 1 To consider cases brought before it, the Court shall sit in a single-judge formation, in committees of three judges, in Chambers of seven judges and in a Grand Chamber of seventeen judges. The Court’s Chambers shall set up committees for a fixed period of time. 2 At the request of the plenary Court, the Committee of Ministers may, by a unanimous decision and for a fixed period, reduce to five the number of judges of the Chambers. 3 When sitting as a single judge, a judge shall not examine any application against the High Contracting Party in respect of which that judge has been elected. 4 There shall sit as an ex officio member of the Chamber and the Grand Chamber the judge elected in respect of the High Contracting Party concerned. If there is none or if that judge is unable to sit, a person chosen by the President of the Court from a list submitted in advance by that Party shall sit in the capacity of judge. 5 The Grand Chamber shall also include the President of the Court, the Vice-Presidents, the Presidents of the Chambers and other judges chosen in accordance with the rules of the Court. When a case is referred to the Grand Chamber under Article 43, no judge from the Chamber which rendered the judgment shall sit in the Grand Chamber, with the exception of the President of the Chamber and the judge who sat in respect of the High Contracting Party concerned.”
Article 7 After the new Article 26, a new Article 27 shall be inserted into the Convention, which shall read as follows:
1 In respect of an application submitted under Article 34, a committee may, by a unanimous vote, a declare it inadmissible or strike it out of its list of cases, where such decision can be taken without further examination; or b declare it admissible and render at the same time a judgment on the merits, if the underlying question in the case, concerning the interpretation or the application of the Convention or the Protocols thereto, is already the subject of well-established case-law of the Court. 2 Decisions and judgments under paragraph 1 shall be final. 3 If the judge elected in respect of the High Contracting Party concerned is not a member of the committee, the committee may at any stage of the proceedings invite that judge to take the place of one of the members of the committee, having regard to all relevant factors, including whether that Party has contested the application of the procedure under paragraph 1.b.”
Article 9 Article 29 of the Convention shall be amended as follows: 1 Paragraph 1 shall be amended to read as follows: „If no decision is taken under Article 27 or 28, or no judgment rendered under Article 28, a Chamber shall decide on the admissibility and merits of individual applications submitted under Article 34. The decision on admissibility may be taken separately.” 2 At the end of paragraph 2 a new sentence shall be added which shall read as follows: „The decision on admissibility shall be taken separately unless the Court, in exceptional cases, decides otherwise.” 3 Paragraph 3 shall be deleted.
8774
MAGYAR KÖZLÖNY Article 10
Article 31 of the Convention shall be amended as follows: 1 At the end of paragraph a, the word „and” shall be deleted. 2 Paragraph b shall become paragraph c and a new paragraph b shall be inserted and shall read as follows: „b decide on issues referred to the Court by the Committee of Ministers in accordance with Article 46, paragraph 4; and”.
Article 11 Article 32 of the Convention shall be amended as follows: At the end of paragraph 1, a comma and the number 46 shall be inserted after the number 34.
Article 12 Paragraph 3 of Article 35 of the Convention shall be amended to read as follows: „3 The Court shall declare inadmissible any individual application submitted under Article 34 if it considers that: a the application is incompatible with the provisions of the Convention or the Protocols thereto, manifestly ill-founded, or an abuse of the right of individual application; or b the applicant has not suffered a significant disadvantage, unless respect for human rights as defined in the Convention and the Protocols thereto requires an examination of the application on the merits and provided that no case may be rejected on this ground which has not been duly considered by a domestic tribunal.”
Article 13 A new paragraph 3 shall be added at the end of Article 36 of the Convention, which shall read as follows: „3 In all cases before a Chamber or the Grand Chamber, the Council of Europe Commissioner for Human Rights may submit written comments and take part in hearings.”
Article 14 Article 38 of the Convention shall be amended to read as follows: „Article 38 – Examination of the case The Court shall examine the case together with the representatives of the parties and, if need be, undertake an
2005/152. szám
investigation, for the effective conduct of which the High Contracting Parties concerned shall furnish all necessary facilities.”
Article 15 Article 39 of the Convention shall be amended to read as follows: „Article 39 – Friendly settlements 1 At any stage of the proceedings, the Court may place itself at the disposal of the parties concerned with a view to securing a friendly settlement of the matter on the basis of respect for human rights as defined in the Convention and the Protocols thereto. 2 Proceedings conducted under paragraph 1 shall be confidential. 3 If a friendly settlement is effected, the Court shall strike the case out of its list by means of a decision which shall be confined to a brief statement of the facts and of the solution reached. 4 This decision shall be transmitted to the Committee of Ministers, which shall supervise the execution of the terms of the friendly settlement as set out in the decision.”
Article 16 Article 46 of the Convention shall be amended to read as follows: „Article 46 – Binding force and execution of judgments 1 The High Contracting Parties undertake to abide by the final judgment of the Court in any case to which they are parties. 2 The final judgment of the Court shall be transmitted to the Committee of Ministers, which shall supervise its execution. 3 If the Committee of Ministers considers that the supervision of the execution of a final judgment is hindered by a problem of interpretation of the judgment, it may refer the matter to the Court for a ruling on the question of interpretation. A referral decision shall require a majority vote of two thirds of the representatives entitled to sit on the Committee. 4 If the Committee of Ministers considers that a High Contracting Party refuses to abide by a final judgment in a case to which it is a party, it may, after serving formal notice on that Party and by decision adopted by a majority vote of two thirds of the representatives entitled to sit on the Committee, refer to the Court the question whether that Party has failed to fulfil its obligation under paragraph 1. 5 If the Court finds a violation of paragraph 1, it shall refer the case to the Committee of Ministers for
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
consideration of the measures to be taken. If the Court finds no violation of paragraph 1, it shall refer the case to the Committee of Ministers, which shall close its examination of the case.”
8775
Protocol, the new admissibility criterion may only be applied by Chambers and the Grand Chamber of the Court.
Article 21 Article 17 Article 59 of the Convention shall be amended as follows: 1 A new paragraph 2 shall be inserted which shall read as follows: „2 The European Union may accede to this Convention.” 2 Paragraphs 2, 3 and 4 shall become paragraphs 3, 4 and 5 respectively.
Final and transitional provisions Article 18 1 This Protocol shall be open for signature by member States of the Council of Europe signatories to the Convention, which may express their consent to be bound by a signature without reservation as to ratification, acceptance or approval; or b signature subject to ratification, acceptance or approval, followed by ratification, acceptance or approval. 2 The instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the Secretary General of the Council of Europe.
Article 19 This Protocol shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date on which all Parties to the Convention have expressed their consent to be bound by the Protocol, in accordance with the provisions of Article 18.
Article 20 1 From the date of the entry into force of this Protocol, its provisions shall apply to all applications pending before the Court as well as to all judgments whose execution is under supervision by the Committee of Ministers. 2 The new admissibility criterion inserted by Article 12 of this Protocol in Article 35, paragraph 3.b of the Convention, shall not apply to applications declared admissible before the entry into force of the Protocol. In the two years following the entry into force of this
The term of office of judges serving their first term of office on the date of entry into force of this Protocol shall be extended ipso jure so as to amount to a total period of nine years. The other judges shall complete their term of office, which shall be extended ipso jure by two years.
Article 22 The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the Council of Europe of: a any signature; b the deposit of any instrument of ratification, acceptance or approval; c the date of entry into force of this Protocol in accordance with Article 19; and d any other act, notification or communication relating to this Protocol. In witness whereof, the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this Protocol. Done at Strasbourg, this 13th day of May 2004, in English and in French, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the Council of Europe. The Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each member State of the Council of Europe.”
„Tizennegyedik jegyzõkönyv az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló egyezményhez, az egyezmény ellenõrzõ rendszerének módosításáról Preambulum Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelmérõl, Rómában, 1950. november 4. napján kelt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) e jegyzõkönyvének aláírói, tekintettel a 2000. november 3. és 4. napján Rómában az emberi jogokról tartott Európai Miniszteri Konferencián elfogadott 1. számú határozatra és nyilatkozatra, tekintettel a Miniszteri Bizottságnak a 2001. november 8-án, 2002. november 7-én és 2003. május 15-én, a 109., 111., illetve 112. ülésén elfogadott nyilatkozataira, tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének 2004. április 28-án elfogadott 251 (2004) sz. véleményére,
8776
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/152. szám 5. Cikk
figyelemmel arra, hogy az Egyezmény egyes rendelkezéseit sürgõsen módosítani kell annak érdekében, hogy az ellenõrzõ rendszer hatékonysága hosszú távon megmaradjon és javuljon, fõként az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának folyamatosan növekvõ munkaterhe fényében,
Az Egyezmény 26. Cikke a 25. Cikk (,,A teljes ülés”) lesz és szövege az alábbiak szerint módosul:
figyelemmel különösen arra, hogy biztosítani kell azt, hogy a Bíróság továbbra is kiemelkedõ szerepet játszhasson az emberi jogok védelme terén Európában,
2. Az e) bekezdés végén a pont helyére pontosvesszõ kerül.
a következõkben állapodtak meg:
1. Cikk Az Egyezmény 22. Cikkének 2. bekezdése törlésre kerül.
2. Cikk Az Egyezmény 23. Cikke az alábbiakra változik: „23. Cikk – A hivatalviselés ideje és az elmozdítás 1. A bírákat kilencéves idõszakra választják. Nem választhatók újra. 2. A bírák hivatalviselési ideje 70. életévük betöltésekor lejár. 3. A bírák utódjuk hivatalba lépéséig viselik tisztségüket. Továbbra is eljárnak azonban a már folyamatban levõ ügyeikben. 4. Bírót csak a többi bíró arra vonatkozó kétharmados többséggel hozott határozatával lehet hivatalából elmozdítani, hogy többé már nem felel meg az elõírt feltételeknek.”
3. Cikk Az Egyezmény 24. Cikke törlésre kerül.
4. Cikk Az Egyezmény 25. Cikke a 24. Cikk lesz és szövege az alábbiakra változik: „24. Cikk – A Bíróság Hivatala és az elõadók 1. A Bíróság Hivatallal rendelkezik, melynek feladatait és szervezetét a Bíróság eljárási szabályzatában kell megállapítani. 2. Amikor a Bíróság egyesbíróként jár el, akkor elõadók segítik, akik feladataikat a Bíróság elnökének alárendelten látják el. Az elõadók a Bíróság Hivatalához tartoznak.”
1. A d) bekezdés végén a vesszõ helyére pontosvesszõ kerül és az „és” szó törlendõ.
3. Egy új, f) bekezdés kerül beiktatásra az alábbi szöveggel: „f) elõterjeszti a 26. Cikk 2. bekezdése szerinti kéréseket.”
6. Cikk Az Egyezmény 27. Cikke a 26. Cikk lesz és szövege az alábbiakra változik: „26. Cikk – Egyesbíró, tanácsok, Kamarák és Nagykamara 1. Az elé terjesztett ügyekben a Bíróság egyesbíróként, háromtagú bírói tanácsokban, hét bíróból álló Kamarákban vagy tizenhét bíróból álló Nagykamarában jár el. A Bíróság Kamarái meghatározott idõtartamra tanácsokat hoznak létre. 2. A Bíróság teljes ülésének kérésére a Miniszteri Bizottság egyhangú határozattal, meghatározott idõtartamra, öt fõre csökkentheti a Kamarák tagjainak számát. 3. Az egyesbíróként eljáró bíró nem vizsgálhat olyan kérelmet, amit azon Magas Szerzõdõ Fél ellen terjesztettek elõ, amely tekintetében õt megválasztották. 4. Hivatalból tagja a Kamarának és a Nagykamarának a félként érintett Magas Szerzõdõ Fél tekintetében választott bíró. Ha nincs ilyen, vagy ha a bíró az eljárásban akadályoztatva van, akkor az a személy jár el bírói minõségben, akit a Bíróság elnöke az érintett Szerzõdõ Fél által elõzetesen elõterjesztett listáról kiválaszt. 5. A Nagykamara tagjai, továbbá a Bíróság elnöke és alelnökei, a Kamarák elnökei és a Bíróság eljárási szabályzatának megfelelõen választott más bírák. A 43. Cikk alapján a Nagykamara elé utalt ügyben nem járhat el a Nagykamarában az ítéletet hozó Kamara bírája, kivéve annak elnökét és az érintett Magas Szerzõdõ Fél tekintetében eljárt bírót.”
7. Cikk Az új 26. Cikk után egy új 27. Cikk kerül beiktatásra az Egyezménybe az alábbi szöveggel: „27. Cikk – Az egyesbírák hatásköre 1. Az egyesbíró elfogadhatatlanná nyilváníthatja vagy törölheti a Bíróság ügylajstromából a 34. Cikk alapján elõ-
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
terjesztett kérelmet, ha az ilyen határozat további vizsgálat nélkül meghozható. 2. A határozat végleges. 3. Ha az egyesbíró nem nyilvánítja a kérelmet elfogadhatatlannak vagy nem törli az ügylajstromból, akkor további vizsgálat céljából megküldi valamelyik tanácsnak vagy Kamarának.”
8777
2. A b) bekezdésbõl c) bekezdés lesz és egy új b) bekezdés kerül beiktatásra az alábbi szöveggel: „b) határozatot hoz azokban a kérdésekben, amelyeket a Miniszteri Bizottság a 46. Cikk 4. bekezdése alapján a Bíróság elé terjeszt; és”.
11. Cikk 8. Cikk Az Egyezmény 28. Cikke az alábbiakra változik: „28. Cikk – A tanácsok hatásköre 1. A 34. Cikk alapján elõterjesztett kérelmet a tanács egyhangú szavazattal a) elfogadhatatlannak nyilváníthatja vagy törölheti az ügylajstromból, ha az ilyen határozat további vizsgálat nélkül meghozható; vagy b) elfogadhatóvá nyilváníthatja, és egyúttal ítéletet hozhat az ügy érdemérõl, ha az ügyben felmerült, az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvek értelmezését és alkalmazását érintõ kérdéssel kapcsolatban a Bíróság jól megalapozott esetjoga rendelkezésre áll. 2. Az 1. bekezdés szerinti határozatok és ítéletek véglegesek. 3. Ha a félként érintett Magas Szerzõdõ Fél tekintetében választott bíró nem tagja a tanácsnak, akkor – figyelembe véve minden releváns tényezõt, beleértve azt is, hogy a Szerzõdõ Fél kifogásolta-e az 1. bekezdés b) pontja alatti eljárás alkalmazását – a tanács az eljárás bármely szakaszában felhívhatja azt a bírót, hogy a tanács valamelyik tagjának helyébe lépjen.”
Az Egyezmény 32. Cikke az alábbiak szerint módosul: Az 1. bekezdés végén a „34.” szám után egy vesszõ, és a „46.” szám iktatódik be.
12. Cikk Az Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése az alábbiakra változik: „3. A Bíróság a 34. Cikk alapján elõterjesztett egyéni kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja, amennyiben úgy találja, hogy a) a kérelem az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvek rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen, nyilvánvalóan alaptalan vagy a kérelmezési joggal való visszaélésnek minõsül; vagy b) a kérelmezõ nem szenvedett jelentõs hátrányt, kivéve, ha az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvekben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartása a kérelem érdemének vizsgálatát teszi szükségessé, és azzal a feltétellel, hogy ezen az alapon egyetlen ügy sem utasítható el, amelyet hazai bíróság nem vizsgált meg megfelelõen.”
9. Cikk Az Egyezmény 29. Cikke az alábbiak szerint módosul: 1. Az 1. bekezdés szövege a következõre változik: „Ha a 27. vagy a 28. Cikk alapján nem hoztak határozatot, vagy ha a 28. Cikk alapján nem hoztak ítéletet, akkor az egyik Kamara hoz határozatot a 34. Cikk alapján benyújtott egyéni kérelmek elfogadhatóságáról és érdemérõl. Az elfogadhatóság tekintetében külön határozat hozható.” 2. A 2. bekezdés vége egy új mondattal egészül ki az alábbi szöveggel: „Az elfogadhatóság tekintetében a Bíróság külön határozatot hoz, hacsak rendkívüli esetekben másképpen nem dönt.” 3. A 3. bekezdés törlésre kerül.
13. Cikk Az Egyezmény 36. Cikkének végére egy új 3. bekezdés kerül az alábbi szöveggel: „3. Az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa a Kamara és a Nagykamara elõtt folyamatban lévõ minden ügyben írásos észrevételeket tehet, és részt vehet a tárgyalásokon.”
14. Cikk Az Egyezmény 38. Cikke az alábbiakra változik: „38. Cikk – Az ügy vizsgálata
10. Cikk Az Egyezmény 31. Cikke az alábbiak szerint módosul: 1. Az a) bekezdés végén az „és” szó törlésre kerül.
A Bíróság a felek képviselõivel megvizsgálja az ügyet, illetve szükség esetén tényfeltárást végez, amelynek hatékony lefolytatása érdekében az érintett Magas Szerzõdõ Felek minden szükséges segítséget megadnak.”
8778
MAGYAR KÖZLÖNY 15. Cikk
Az Egyezmény 39. Cikke az alábbiakra változik: „39. Cikk – Békés rendezés 1. A Bíróság az eljárás bármely szakaszában az érdekelt felek rendelkezésére állhat abból a célból, hogy az ügynek az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvekben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartása alapján történõ békés rendezését biztosítsa. 2. Az 1. bekezdés szerinti eljárás bizalmas. 3. Békés rendezés elérése esetén a Bíróság a tények és az elért megoldás rövid ismertetésére szorítkozó határozattal törli az ügyet a lajstromából. 4. Ezt a határozatot továbbítani kell a Miniszteri Bizottsághoz, amely ellenõrzi a békés rendezéssel kapcsolatos határozatban foglalt feltételek végrehajtását.”
16. Cikk Az Egyezmény 46. Cikke az alábbiakra változik: „46. Cikk – Az ítéletek kötelezõ ereje és végrehajtása 1. A Magas Szerzõdõ Felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezõnek tekintik a Bíróság végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek. 2. A Bíróság végleges ítéletét el kell juttatni a Miniszteri Bizottsághoz, amely ellenõrzi annak végrehajtását. 3. Amennyiben a Miniszteri Bizottság úgy találja, hogy egy végleges ítélet végrehajtásának ellenõrzését az ítélettel kapcsolatos értelmezési probléma akadályozza, akkor az ügyet a Bíróság elé terjesztheti, hogy az döntsön az értelmezési kérdésrõl. A Bíróság megkeresésére vonatkozó határozat meghozatalához a Bizottságban részvételre jogosult képviselõk kétharmados többségi szavazata szükséges. 4. Amennyiben a Miniszteri Bizottság úgy találja, hogy valamely Magas Szerzõdõ Fél megtagadja a végleges ítélet végrehajtását egy olyan ügyben, amelyben félként szerepel, akkor ezen Szerzõdõ Fél formális értesítését és a Bizottságban részvételre jogosult képviselõk kétharmados többségi szavazatával elfogadott határozatának a meghozatalát követõen a Bizottság a Bíróságtól kérheti annak a kérdésnek az eldöntését, hogy ez a Szerzõdõ Fél elmulasztotta-e az 1. bekezdés alapján õt terhelõ kötelezettség teljesítését. 5. Amennyiben a Bíróság megállapítja az 1. bekezdés megsértését, akkor az ügyet a meghozandó intézkedések megfontolása céljából megküldi a Miniszteri Bizottságnak. Amennyiben a Bíróság nem állapítja meg az 1. bekezdés megsértését, akkor az ügyet a Miniszteri Bizottság elé terjeszti, amely lezárja az ügy vizsgálatát.”
2005/152. szám 17. Cikk
Az Egyezmény 59. Cikke az alábbiak szerint módosul: 1. Egy új 2. bekezdés kerül beiktatásra az alábbi szöveggel: „2. Az Európai Unió csatlakozhat ehhez az Egyezményhez.” 2. A 2., 3. és 4. bekezdés a 3., 4., illetve 5. bekezdéssé válik.
Záró és átmeneti rendelkezések 18. Cikk 1. Ez a jegyzõkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, amelyek az Egyezményt aláírták. Ezen államok kötelezettségvállalásukat az alábbi módok egyikén juttathatják kifejezésre: a) megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélküli aláírás; vagy b) megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával történõ aláírás, amelyet megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ. 2. A megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
19. Cikk Ez a jegyzõkönyv az azon idõpontot követõ három hónapos idõszak lejárta utáni hónap elsõ napján lép hatályba, amikor az Egyezményben részes valamennyi Szerzõdõ Fél kifejezte kötelezettségvállalását a 18. Cikk rendelkezéseinek megfelelõen.
20. Cikk 1. E jegyzõkönyv hatálybalépésének az idõpontjától kezdve a jegyzõkönyv rendelkezéseit a Bíróság elõtt folyamatban lévõ minden kérelemre és minden olyan ítéletre alkalmazni kell, amelynek végrehajtását a Miniszteri Bizottság ellenõrzi. 2. Az e jegyzõkönyv 12. Cikke által a 35. Cikk 3. bekezdésének b) pontjaként beiktatott új elfogadhatósági kritérium nem alkalmazható a jegyzõkönyv hatálybalépését megelõzõen elfogadhatóvá nyilvánított kérelmek tekintetében. A jegyzõkönyv hatálybalépését követõ két évben az új elfogadhatósági kritériumot csak a Bíróság Kamarái és Nagykamarája alkalmazhatja.
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 21. Cikk
8779
2005. évi CXXV. törvény
Azon bírák hivatalviselési ideje, akik e jegyzõkönyv hatálybalépésének idõpontjában elsõ hivatali idejüket töltik, ipso jure meghosszabbodik olyan módon, hogy az összességében kilenc évet tegyen ki. A többi bíró kitölti hivatali idejét, amely ipso jure két évvel meghosszabbodik.
a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2005. február 8-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2005. február 8-án aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti.
22. Cikk Az Európa Tanács fõtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait a) minden aláírásról; b) minden megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésérõl; c) e jegyzõkönyv 19. Cikknek megfelelõen történt hatálybalépésének az idõpontjáról; és d) az e jegyzõkönyvre vonatkozó bármely más cselekményrõl, értesítésrõl vagy közlésrõl. Minek hiteléül a kellõképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a jegyzõkönyvet. Készült Strasbourgban, 2004. május 13-án, angol és francia nyelven, mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles; egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Az Európa Tanács fõtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.”
2. § Az Egyezmény hivatalos horvát és magyar nyelvû szövege a következõ: „Ugovor o socijalnom osiguranju izmeðu Republike Maðarske i Republike Hrvatske Republika Maðarska i Republika Hrvatska (u daljnjem tekstu: ugovorne stranke) radi ureðivanja meðusobnih odnosa na podruèju socijalnog osiguranja, dogovorile su sljedeæe: Odjeljak I. OPÆE ODREDBE Èlanak 1. Zna è en je iz ra za
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 2–3. §-a a jegyzõkönyv 19. Cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A jegyzõkönyv, illetve e törvény 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy az Egyezmény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt angol nyelvû szövegét és annak magyar nyelvû fordítását – a külügyminiszter (3) bekezdésben meghatározott egyedi határozatával egyidejûleg – a Magyar Közlönyben közzétegye.
Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés elnöke
(1) U ovom Ugovoru znaèe izrazi: 1. „Maðarska” Republiku Maðarsku; „Hrvatska” Republiku Hrvatsku; 2. „državljanin” u odnosu na Maðarsku, maðarskog državljanina; u odnosu na Hrvatsku, hrvatskog državljanina; 3. „pravni propisi” zakone i ostale opæe pravne akte koji se odnose na grane socijalnog osiguranja navedene u èlanku 2. stavku 1. ovog Ugovora; 4. „nadležno tijelo” ministarstva, ministri ili druga nadležna tijela odgovorna za primjenu pravnih propisa navedenih u èlanku 2. stavku 1. ovog Ugovora;
* A törvényt az Országgyûlés a 2005. november 14-i ülésnapján fogadta el.
8780
MAGYAR KÖZLÖNY
5. „nositelj” instituciju zaduženu za provedbu pravnih propisa navedenih u èlanku 2. stavku 1. ovog Ugovora; 6. „nadležni nositelj” nositelja kod kojega je osoba osigurana u èasu podnošenja zahtjeva za davanja ili kod kojega ima pravo na davanje ili bi ga imala da boravi na podruèju ugovorne stranke u kojoj je posljednji put bila osigurana; 7. „tijela za vezu” institucije koje æe nadležna tijela imenovati za održavanje uzajamne veze radi provedbe ovog Ugovora; 8. „osiguranik” osobu osiguranu prema pravnim propisima navedenim u èlanku 2. ovog Ugovora; 9. „èlanovi obitelji” osobe odreðene ili priznate kao èlanovi obitelji, prema hrvatskim pravnim propisima, odnosno, osobe koje su odreðene ili priznate kao bliski pripadnici obitelji, prema maðarskim pravnim propisima; 10. „prebivalište” mjesto na podruèju jedne ugovorne stranke u koje se osoba naseli s namjerom da u njemu stalno živi i u kojem je prijavljena u skladu s odgovarajuæim pravnim propisima te ugovorne stranke; 11. „boravak” mjesto na podruèju jedne ugovorne stranke na kojem se osoba privremeno zadržava ili boravi; 12. „razdoblja osiguranja” razdoblja plaæenih doprinosa, razdoblja zaposlenja kao i posebna razdoblja koja su priznata, prema pravnim propisima ugovorne stranke; 13. „davanje u naravi” zdravstvenu zaštitu, odnosno zdravstvene usluge koje se pružaju u okviru obveznoga zdravstvenog osiguranja, prema pravnim propisima navedenim u èlanku 2. ovog Ugovora; 14. „novèano davanje” svako novèano davanje iz mirovinskog i invalidskog i zdravstvenog osiguranja, ukljuèujuæi sve dodatke, doplatke i poveæanja, prema pravnim propisima navedenim u èlanku 2. ovoga Ugovora; 15. „davanja za nezaposlenost” – u Maðarskoj: naknada za nezaposlenost; – u Hrvatskoj: novèana naknada za nezaposlenost. (2) U ovom Ugovoru ostali izrazi imaju znaèenje koje im pripada, prema pravnim propisima ugovornih stranaka.
Èlanak 2. Prav ni pro pi si na koje se Ugo vor od no si (1) Ovaj se Ugovor odnosi na pravne propise: u Maðarskoj o:
2005/152. szám
1. davanjima javnog osiguranja u naravi te novèanim davanjima kao i njihovom pokriæu: a) davanjima u sluèaju bolesti i majèinstva, b) davanjima za sluèaj nesreæe, c) mirovinskim davanjima; 2. davanjima za sluèaj nezaposlenosti. u Hrvatskoj o: 1. obveznom zdravstvenom osiguranju i zdravstvenoj zaštiti, 2. obveznom mirovinskom i invalidskom osiguranju, 3. davanjima za nezaposlenost, (2) Ovaj se Ugovor odnosi i na sve pravne propise koji obuhvaæaju, mijenjaju ili dopunjavaju pravne propise navedene u stavku 1. ovoga èlanka. (3) Ovaj se Ugovor takoðer odnosi na pravne propise jedne ugovorne stranke kojima se proširuju postojeæi sustavi osiguranja iz stavka 1. ovoga èlanka na nove kategorije osiguranika ili kojima se utvrðuju novi sustavi ili grane socijalnog osiguranja, pod uvjetom da nadležno tijelo te ugovorne stranke izvijesti o tome nadležno tijelo druge ugovorne stranke. Ako nadležno tijelo druge ugovorne stranke u roku od tri mjeseca, od dana primitka obavijesti, ne izjavi svoje protivljenje, smatra se da je druga ugovorna stranka suglasna s proširenjem Ugovora na navedene pravne propise prve ugovorne stranke.
Èlanak 3. Oso be na koje se Ugo vor primjen ju je (1) Ovaj se Ugovor primjenjuje na osobe na koje se primjenjuju ili su se primjenjivali pravni propisi jedne ili obiju ugovornih stranaka, navedeni u èlanku 2. ovog Ugovora. (2) Ugovor se takoðer odnosi na èlanove obitelji osoba iz stavka 1. ovoga èlanka, ako njihova prava potjeèu od prava osoba iz stavka 1. ovoga èlanka.
Èlanak 4. Jed na kost državl ja na (1) Ne odreðuje li ovaj Ugovor drukèije, pri primjeni pravnih propisa jedne ugovorne stranke, s njenim državljanima izjednaèeni su državljani druge ugovorne stranke. (2) Stavak 1. ovoga èlanka ne dira u: a) pravne propise obiju ugovornih stranaka o sudjelovanju osiguranika i poslodavaca u tijelima nositelja i saveza; b) odredbe o reguliranju tereta osiguranja u meðudržavnim ugovorima ugovornih stranaka s treæim državama;
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) pravne propise ugovornih stranaka o osiguranju osoba zaposlenih u službenim predstavništvima jedne od ugovornih stranaka u treæim državama ili pri èlanovima takvih predstavništava. (3) Ispunjavajuæi obveze koje proizlaze iz èlanstva u Europskoj uniji, Maðarska æe tijekom primjene ovog Ugovora, postupati prema državljanima Europske unije, koji koriste pravo slobodnog kretanja namijenjenog gospodarskoj djelatnosti, jednako kao prema maðarskim državljanima. Ugovorne stranke æe u tu svrhu suraðivati.
Èlanak 5. Iz jed na è e nost pod ru è ja (1) Ne odreðuje li ovaj Ugovor drukèije, mirovine i druga novèana davanja, s izuzetkom davanja za sluèaj nezaposlenosti, na koja postoji pravo prema pravnim propisima jedne ugovorne stranke, ne smiju se smanjivati, mijenjati, stavljati u mirovanje, oduzeti ili plijeniti zato što korisnik prebiva na podruèju druge ugovorne stranke. (2) Državljanima druge ugovorne stranke, koji imaju prebivalište u treæoj državi, davanja u novcu, prema pravnim propisima iz èlanka 2. ovog Ugovora, isplaæivat æe prva ugovorna stranka pod istim uvjetima kao i svojim državljanima koji tamo prebivaju. (3) Stavak 1. ne vrijedi za davanja koja se odobravaju ovisno o imovinskim prilikama, odnosno prihodima korisnika.
Odjeljak II. ODREDBE O PRAVNIM PROPISIMA KOJI SE PRIMJENJUJU Èlanak 6.
8781
drugoj ugovornoj stranci, taj je zaposlenik osiguran prema pravnim propisima prve ugovorne stranke, ako obavljanje njegove djelatnosti na podruèju druge ugovorne stranke vremenski ne potraje duže od 24 mjeseca. Ako se obavljanje takve djelatnosti mora produžiti za razdoblje duže od predviðena 24 mjeseca, primjena pravnih propisa ugovorne stranke u kojoj poslodavac ima sjedište moæi æe se iznimno, na zajednièki zahtjev zaposlenika i poslodavca, produžiti za još 24 mjeseca, uz pristanak nadležnog tijela, odnosno, institucije koju ono ovlasti, ugovorne stranke u kojoj se djelatnost obavlja. (2) Ako osoba koja obavlja samostalnu djelatnost na podruèju jedne ugovorne stranke, ode na podruèje druge ugovorne stranke radi privremenog obavljanja te djelatnosti, na nju se najduže 12 mjeseci, nakon njenog odlaska, primjenjuju pravni propisi prve ugovorne stranke, kao da obavlja djelatnost na njenom podruèju. (3) Na putujuæe osoblje poslodavca, koji se bavi zraènim, cestovnim ili željeznièkim prometom, primjenjuju se iskljuèivo pravni propisi ugovorne stranke na èijem je podruèju sjedište poslodavca. (4) Na osobe zaposlene na brodu, koji plovi pod zastavom jedne od ugovornih stranaka, primjenjuju se pravni propisi ugovorne stranke pod èijom zastavom brod plovi. (5) Na osobe koje nisu navedene u stavku 4. ovoga èlanka, a obavljaju poslove utovara i istovara, popravka ili nadzora broda dok se on nalazi u luci druge ugovorne stranke, primjenjuju se pravni propisi ugovorne stanke kojoj pripada luka. (6) Osobe zaposlene u državnim ili javnim službama, službeni predstavnici i s njima izjednaèene osobe jedne ugovorne stranke, koje se zbog obavljanja svoje djelatnosti upuæuju na podruèje druge ugovorne stranke, ostaju kao i èlanovi njihovih obitelji, osigurani prema pravnim propisima ugovorne stranke koja ih šalje. Èlanak 8.
Opæe pra vi lo osi gu ran ja
Èla no vi dip lo mats kih mi si ja i kon zu lar nih ureda
Ne odreðuje li èl. 7., 8. i 9. ovog Ugovora drukèije, obveza osiguranja osobe koja obavlja neku djelatnost utvrðuje se prema pravnim propisima ugovorne stranke na èijem se podruèju ta djelatnost obavlja. Za obavljanje nesamostalne djelatnosti to vrijedi i onda ako je prebivalište zaposlenika ili sjedište poslodavca na podruèju druge ugovorne stranke.
U odnosu na primjenu zakonodavstva navedenog u èlanku 2., ovaj Ugovor neæe utjecati na primjenu odredaba Beèke konvencije o diplomatskim odnosima od 18. travnja 1961. i Beèke konvencije o konzularnim odnosima od 24. travnja 1963. Èlanak 9.
Èlanak 7.
Iz nim ke
Po seb ne od red be
Nadležna tijela ugovornih stranaka, odnosno institucije koje ona ovlaste, mogu dogovorno produžiti rokove, te utvrditi i druge iznimke osim onih navedenih u èlanku 7. ovog Ugovora.
(1) Ako poslodavac sa sjedištem u jednoj ugovornoj stranci pošalje svog zaposlenika da obavlja poslove u
8782
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/152. szám
Odjeljak III.
Èlanak 13.
POSEBNE ODREDBE
Ost va ri van je pra va umi rovl je ni ka
Poglavlje 1.
(1) Korisnik mirovine iz mirovinskog osiguranja obiju ugovornih stranaka, ima pravo na davanja u naravi, prema pravnim propisima one ugovorne stranke u kojoj ima prebivalište.
ZDRAVSTVENO OSIGURANJE Èlanak 10. Zbrajanje razdoblja osiguranja Za stjecanje, oèuvanje i ponovno uspostavljanje prava na davanja iz zdravstvenog osiguranja zbrajaju se razdoblja osiguranja koja se uzimaju u obzir prema pravnim propisima obiju ugovornih stranaka, ako se ne odnose na isto razdoblje.
Èlanak 11.
(2) Korisnik mirovine iz mirovinskog osiguranja samo jedne ugovorne stranke, a koji ima prebivalište na podruèju druge ugovorne stranke, ima pravo na davanje u naravi od nositelja mjesta prebivališta, a na teret nadležnog nositelja. (3) Stavak 1. i 2. ovoga èlanka odnosi se i na èlanove obitelji korisnika mirovine. (4) Odredbe ovoga èlanka se ne primjenjuju sve dok je dotièna osoba radi ostvarivanja prihoda zdravstveno osigurana, prema pravnim propisima jedne od ugovornih stranaka.
Da van ja u na ra vi (1) Osiguranik, zdravstveno osiguran kod nadležnog nositelja jedne ugovorne stranke ima pravo na hitne zdravstvene usluge za vrijeme privremenog boravka na podruèju druge ugovorne stranke. (2) U sluèaju kada je osigurani sluèaj veæ nastao, osiguranik mora, prije privremene promjene boravka, pribaviti suglasnost nadležnog nositelja. Suglasnost se može uskratiti zbog zdravstvenog stanja osiguranika. Nadležni nositelj može dati suglasnost i naknadno ako ju osiguranik iz objektivnih razloga nije prethodno zatražio. (3) Davanja u naravi iz stavka 1. i 2. ovoga èlanka osiguraniku pruža nositelj u mjestu boravka na teret nadležnog nositelja. Postojanje prava odreðuje se prema pravnim propisima nadležnog nositelja, a opseg, vrsta i naèin pružanja davanja u naravi, prema pravnim propisima nositelja u mjestu boravka. (4) Odredbe ovoga èlanka primjenjuju se i na èlanove obitelji osiguranika.
Èlanak 12. Ost va ri van je pra va izas la nih za pos le ni ka
Èlanak 14. Ost va ri van je pra va èla no va obi tel ji Èlanovi obitelji osiguranika, osiguranog prema pravnim propisima jedne ugovorne stranke, koji imaju prebivalište u drugoj ugovornoj stranci, koriste davanja u naravi koja pruža nositelj mjesta prebivališta, prema pravnim propisima koje on primjenjuje, a na teret nadležnog nositelja.
Èlanak 15. Odob ren je da van ja veæe vri jed nos ti Za odobrenje proteza i drugih davanja u naravi veæe vrijednosti primjenom èlanka 11., 12., èlanka 13. stavka 2. i 3. i èlanka 14. ovog Ugovora, potrebna je prethodna suglasnost nadležnog nositelja. Suglasnost nije potrebna ako davanje nije moguæe odgoditi bez ugrožavanja života ili zdravlja dotiène osobe ili ako se troškovi tih davanja nadoknaðuju u paušalnim svotama prema èlanku 17. stavku 2. ovog Ugovora.
(1) Osobe iz èlanka 7. stavka 1., 2., 3., 4. i 6., èlanka 8. i èlanka 9. ovog Ugovora davanja u naravi ostvaruju od nositelja mjesta boravka u skladu s njegovim pravnim propisima, a na teret nadležnog nositelja.
No si telj u mjes tu pre bi va liš ta ili bo rav ka
(2) Odredba stavka 1. ovoga èlanka, uz suglasnost nadležnog nositelja, primjenjuje se i na èlanove obitelji koji borave s osiguranikom na podruèju druge ugovorne stranke.
Davanje u naravi u svezi s èlankom 11. do 15. ovog Ugovora, dužan je pružiti nositelj u mjestu prebivališta ili boravka.
Èlanak 16.
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
8783
Èlanak 17.
državljani ostvarili u treæoj državi, ako ugovorom s tom treæom državom nije drukèije odreðeno.
Na dok na ði van je troš ko va
(4) Razdoblja osiguranja iz ovoga èlanka uzimaju se u obzir u stvarnom trajanju u skladu s pravnim propisima ugovornih stranaka.
(1) Davanja koja je nositelj jedne ugovorne stranke pružio na teret nadležnog nositelja druge ugovorne stranke, na osnovi odredaba ovog poglavlja, nadoknaðuju se na osnovi stvarnih troškova. (2) Tijela za vezu mogu, umjesto obraèuna stvarnih troškova, ugovoriti paušalnu nadoknadu troškova za pojedine kategorije osiguranika.
Poglavlje 2. INVALIDSKE, STAROSNE I OBITELJSKE MIROVINE Èlanak 18. Zbrajanje razdoblja osiguranja (1) Ako nisu ispunjeni uvjeti za stjecanje prava na davanja, predviðeni pravnim propisima jedne ugovorne stranke, iskljuèivo na osnovi razdoblja osiguranja ostvarenih prema pravnim propisima te ugovorne stranke, nadležni æe nositelj uraèunati razdoblja osiguranja, ostvarena prema pravnim propisima druge ugovorne stranke, kao da su ostvarena prema pravnim propisima prve ugovorne stranke, pod uvjetom da se ta razdoblja ne poklapaju. (2) Ako pravni propisi jedne ugovorne stranke podreðuju odobrenje pojedinih davanja uvjetu da su razdoblja osiguranja navršena u djelatnosti koja podliježe posebnom sustavu ili ako pružanje davanja ovisi o ostvarenom razdoblju osiguranja u odreðenom zanimanju ili djelatnosti, radi odreðivanja prava na davanja, zbrajaju se samo razdoblja navršena u odgovarajuæem sustavu druge ugovorne stranke, odnosno, razdoblja navršena u istoj djelatnosti ili zanimanju, ako u drugoj ugovornoj stranci ne postoji poseban sustav za istu djelatnost ili zanimanje. Ako zbroj ovih razdoblja osiguranja ne omoguæava stjecanje prava na davanja u posebnom sustavu, uraèunata æe se razdoblja uzeti u obzir za stjecanje prava na davanja u opæem sustavu osiguranja. (3) Ako, i pored primjene navedenih odredaba pod stavkom 1. i 2. ovoga èlanka, nisu ispunjeni uvjeti za stjecanje prava na davanja, nadležni nositelj uzima u obzir i razdoblja osiguranja navršena u treæim državama koje su za obje ugovorne stranke vezane odvojenim ugovorima o socijalnom osiguranju u kojima se predviða zbrajanje razdoblja osiguranja. Ako je samo jedna ugovorna stranka povezana ugovorom s treæom državom, tada ta ugovorna stranka uzima u obzir i razdoblja osiguranja koja su njezini
Èlanak 19. Sa mos tal na mi ro vi na Ako su ispunjeni uvjeti predviðeni pravnim propisima jedne ugovorne stranke za stjecanje prava na davanja bez potrebe zbrajanja razdoblja osiguranja, nadležni nositelj te ugovorne stranke utvrðuje svotu davanja obraèunatu iskljuèivo na osnovi razdoblja osiguranja navršenih unutar pravnih propisa koje on primjenjuje. Ova odredba primjenjuje se i u sluèaju kada osiguranik prema pravnim propisima druge ugovorne stranke ima pravo na davanja prema èlanku 18. ovog Ugovora, obraèunata prema èlanku 20. ovog Ugovora.
Èlanak 20. Ob ra è un razm jer nog di je la da van ja Ako prema pravnim propisima jedne ugovorne stranke, pravo na davanje postoji samo uz primjenu èlanka 18. ovog Ugovora, nadležni nositelj te ugovorne stranke utvrðuje davanje iskljuèivo na osnovi razdoblja osiguranja koja se uzimaju u obzir prema pravnim propisima koji se primjenjuju. Ako davanje nije moguæe odrediti na naèin iz prethodne reèenice, davanje se odreðuje na sljedeæi naèin: 1. nadležni nositelj najprije utvrðuje teorijsku svotu davanja na koju bi osiguranik imao pravo kada bi sva zbrojena razdoblja osiguranja bila navršena unutar pravnih propisa koje on primjenjuje. Svota davanja koja ne zavisi od dužine mirovinskog staža, uzima se takoðer kao teorijska svota; 2. zatim, nadležni nositelj utvrðuje stvarnu svotu davanja na koju osiguranik ima pravo, tako da teorijsku svotu iz toèke 1. ovoga èlanka svodi na odnos izmeðu razdoblja osiguranja navršenih prema pravnim propisima koje on primjenjuje i ukupno zbrojenih razdoblja osiguranja; 3. ako je ukupno trajanje razdoblja osiguranja, zbrojenih prema èlanku 18., duže od najdužega trajanja razdoblja propisanog pravnim propisima jedne ugovorne stranke za izraèunavanje najveæe svote davanja, nadležni nositelj za izraèunavanje davanja prema toèkama 1. i 2. ovoga èlanka uzima u obzir to najduže trajanje, umjesto ukupno zbrojenih razdoblja.
8784
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/152. szám
Èlanak 21.
Èlanak 25.
Os no vi ca za ob ra è un da van ja
Obi teljs ka mi ro vi na
Ako pravni propisi jedne ugovorne stranke predviðaju izraèunavanje davanja prema prihodu, odnosno prema uplaæenom doprinosu, nadležni nositelj te ugovorne stranke uzima u obzir iskljuèivo ostvareni prihod, odnosno uplaæene doprinose prema pravnim propisima koje on primjenjuje.
Odredbe èlanka 18. do 24. ovog Ugovora odgovarajuæe se primjenjuju i u sluèaju ostvarivanja prava na mirovinu èlanova obitelji.
Poglavlje 3.
Èlanak 22.
NESREÆA NA POSLU I PROFESIONALNE BOLESTI
Raz dobl je ob vez nog osi gu ran ja kra æe od 365 dana
Èlanak 26.
Ako ukupno trajanje razdoblja obveznog osiguranja, navršeno prema pravnim propisima jedne ugovorne stranke, ne ispunjava bar 365 dana i ako, uzimajuæi u obzir samo ta razdoblja, ne proizlazi nikakvo pravo na davanja, nositelj te ugovorne stranke nije dužan pružiti davanja za ta razdoblja. Ova æe razdoblja osiguranja uzeti u obzir nadležni nositelj druge ugovorne stranke kako zbog stjecanja prava na davanja u smislu pravnih propisa te ugovorne stranke, tako i za njihovo obraèunavanje, kao da je to razdoblje navršeno prema njezinim pravnim propisima.
Zdravstvena zaštita (1) Osoba koja zbog nesreæe na poslu ili profesionalne bolesti ima pravo na davanja u naravi, prema pravnim propisima jedne ugovorne stranke, a boravi ili prebiva na podruèju druge ugovorne stranke, ima pravo na davanja u naravi na teret nadležnog nositelja od nositelja u mjestu boravka ili prebivalištu, prema pravnim propisima koji za tog nositelja vrijede, kao da je dotièna osoba osiguranja kod njega. Jednako vrijedi èlanak 15. ovog Ugovora (2) Za nadoknaðivanje troškova iz stavka 1. ovoga èlanka jednako vrijedi èlanak 17. ovog Ugovora.
Èlanak 23. Ne is to dob no od re ði van je da van ja (1) Ako nisu istodobno ispunjeni uvjeti za stjecanje prava na davanja, prema pravnim propisima obiju ugovornih stranaka, pravo na davanje odreðuje svaka ugovorna stranka posebno, u vrijeme kada su ispunjeni uvjeti prema njezinim pravnim propisima. (2) Kasnije steèeno davanje, prema pravnim propisima druge ugovorne stranke, nema utjecaja na prije utvrðeno davanje, prema pravnim propisima prve ugovorne stranke.
Èlanak 27. Pri jašn je nes re æe na pos lu Ako pravni propisi jedne ugovorne stranke propisuju da se za procjenu stupnja nesposobnosti ili tjelesnog ošteæenja uzimaju u obzir prijašnje nesreæe na poslu i profesionalne bolesti, uzet æe u obzir i nesreæe na poslu i profesionalne bolesti koje su nastale prije, prema pravnim propisima druge ugovorne stranke.
Èlanak 28. Èlanak 24. Nes re æa na putu Uvažavanje èinjenica Ako prema pravnim propisima jedne ugovorne stranke, razdoblje osiguranja ili odreðeno èinjenièno stanje produžuje razdoblje u kojem, da bi se ostvarilo pravo na davanje, mora biti navršeno odreðeno razdoblje osiguranja, to se razdoblje produžuje odgovarajuæim razdobljem osiguranja, odnosno, postojanjem odreðenog èinjeniènog stanja (korištenje mirovine, davanja za sluèaj bolesti, majèinstva, nesreæe na poslu, nezaposlenosti i dr.) u drugoj ugovornoj stranci.
Ako osoba koja prebiva na podruèju jedne ugovorne stranke i na osnovi važeæeg ugovora o radu putuje u drugu ugovornu stranku radi stupanja na posao i na najkraæem putu bez prekida do mjesta rada, doživi nesreæu, naknadu za tu nesreæu isplaæuje nositelj te ugovorne stranke, u skladu s pravnim propisima o osiguranju za sluèaj nesreæe na poslu. To vrijedi i za nesreæu koju zaposlenik doživi pri povratku u državu prebivanja neposredno nakon isteka ugovora o radu na osnovi kojega je putovao u drugu ugovornu stranku.
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Èlanak 29.
Da van ja za pro fe si o nal ne bo les ti (1) Istovrsna davanja za profesionalne bolesti, koja se nadoknaðuju, prema pravnim propisima obiju ugovornih stranaka, padaju na teret nadležnog nositelja ugovorne stranke na èijem je podruèju posljednji put obavljana djelatnost koja je utjecala na nastanak profesionalne bolesti. (2) Ako je osiguranik, prema pravnim propisima jedne ugovorne stranke, veæ ostvario davanje na temelju profesionalne bolesti, nositelj te ugovorne stranke je obvezan pružati davanja i u sluèaju pogoršanja bolesti. Ako je, meðutim, osiguranik, nakon pružanja prava na davanje prema pravnim propisima prve ugovorne stranke, bio u drugoj ugovornoj stranci zaposlen na poslovima koji sadrže isti posebni rizik za koji je ostvareno davanje i ako je došlo do pogoršanja bolesti, davanja za to pogoršanje obveza su nositelja druge ugovorne stranke, s time da nositelj prve ugovorne stranke ostaje u obvezi pružanja prije odobrenog davanja. U navedenom sluèaju nositelj druge ugovorne stranke odobrava davanje samo u visini razlike izmeðu davanja koje bi pripadalo nakon pogoršanja prema pravnim propisima koje on primjenjuje i davanja koje bi pripadalo prema tim pravnim propisima prije pogoršanja.
Poglavlje 4. NEZAPOSLENOST Èlanak 30. (1) Državljani ugovornih stranaka imaju pravo na davanja za nezaposlenost u onoj ugovornoj stranci èiji su državljani, neovisno o tome u kojoj su ugovornoj stranci bili osigurani prije nastupanja nezaposlenosti. (2) Pri utvrðivanju davanja za nezaposlenost ugovorne æe stranke uzeti u obzir ostvareno razdoblje osiguranja u drugoj ugovornoj stranci, uz izuzetke utvrðene u stavku 3. i 4. ovoga èlanka, kao da je ovo razdoblje osiguranja nezaposlena osoba ostvarila u svojoj državi, pod uvjetom da se prema pravnim propisima te države ovo razdoblje osiguranja smatra razdobljem za stjecanje prava. (3) Na hrvatske državljane primjenjuje se stavak 2. ovoga èlanka pod uvjetom da su u Hrvatskoj bili osigurani najmanje 26 tjedana u posljednjih 12 mjeseci prije podnošenja zahtjeva. (4) Uvjet minimalnog razdoblja od 26 tjedana, utvrðen u stavku 3. ovoga èlanka, ne vrijedi za nezaposlene osobe èije je zaposlenje bilo predviðeno na duži rok, ali je bez njihove krivnje okonèano prije isteka 26 tjedana.
8785
(5) Pri utvrðivanju davanja za nezaposlenost, prema maðarskim pravnim propisima, umjesto plaæe ostvarene za vrijeme hrvatskih razdoblja osiguranja uzet æe se u obzir maðarski prosjek odgovarajuæe plaæe istog ili sliènog radnog mjesta. (6) Trajanje primanja davanja umanjuje se za ono razdoblje za koje je nezaposlena osoba u drugoj ugovornoj stranci, unutar posljednjih 12 mjeseci, prije podnošenja zahtjeva, veæ primala neki oblik davanja za nezaposlenost.
Odjeljak IV. RAZNE ODREDBE Èlanak 31. Ob ve ze nad ležnih ti je la (1) Naèin primjene ovog Ugovora utvrdit æe nadležna tijela (èlanak 1. stavak 1. toèka 4. ovog Ugovora), posebnim sporazumom koji æe stupiti na snagu istodobno kada i ovaj Ugovor. (2) Sporazumom iz stavka 1. ovoga èlanka nadležna tijela ustanovljuju tijela za vezu, radi lakše primjene Ugovora, osobito zbog uspostave jednostavnog i brzog povezivanja nositelja.
Èlanak 32. Ad mi nist ra tiv na i prav na po moæ (1) Nadležna tijela æe se meðusobno izvještavati o: 1. poduzetim mjerama radi primjene ovog Ugovora; 2. izmjenama pravnih propisa koje se odnose na primjenu ovog Ugovora; (2) Nadležna tijela, nositelji i tijela za vezu dviju ugovornih stranaka, obvezuju se na uzajamnu besplatnu pomoæ i suradnju pri primjeni ovog Ugovora. (3) Lijeènièke preglede osoba, koje imaju prebivalište ili boravak na podruèju druge ugovorne stranke, obavlja nositelj mjesta prebivališta ili boravka na zahtjev i na teret nadležnog nositelja. Troškovi lijeènièkih pregleda se ne nadoknaðuju ako su obavljeni u interesu nositelja obiju ugovornih stranaka.
Èlanak 33. Ov las ti dip lo mats kih mi si ja i kon zu lar nih ureda Diplomatske misije i konzularni uredi jedne ugovorne stranke na podruèju suvereniteta druge ugovorne stranke
8786
MAGYAR KÖZLÖNY
imaju pravo, na zahtjev korisnika, poduzimati radnje potrebne za osiguranje i oèuvanje prava državljana prve ugovorne stranke, bez dokazivanja punomoæi. Ona mogu, u interesu državljana, predavati zahtjeve, izjave ili pravna sredstva.
Èlanak 34. Os lo ba ðan je od ov je re i pla æ an ja pris toj bi (1) Oslobaðanje ili smanjenje pristojbi, predviðenih pravnim propisima jedne ugovorne stranke, za ostvarivanje prava iz èlanka 2. ovog Ugovora, prema pravnim propisima te ugovorne stranke, vrijedi i za ostvarivanje prava iz istog èlanka, prema pravnim propisima druge ugovorne stranke. (2) Isprave, dokumente i podneske bilo koje vrste, koje je potrebno priložiti radi primjene ovog Ugovora, nije potrebno ovjeravati. (3) Potvrde o izvornosti dokumenata, koje izdaju nadležna tijela, nadležni nositelji i tijela za vezu jedne ugovorne stranke, smatraju se važeæim za nadležna tijela, nadležne nositelje i tijela za vezu druge ugovorne stranke.
Èlanak 35. Priz na van je ovrš nih od lu ka i isp ra va (1) Ovršne odluke sudova, kao i ovršne isprave nositelja ili nadležnih tijela jedne ugovorne stranke o doprinosima i drugim potraživanjima iz socijalnog osiguranja, priznaju se i u drugoj ugovornoj stranci. (2) Priznavanje odluka i isprava, spomenutih u stavku 1. ovoga èlanka, se može odbiti jedino ako se protivi javnom poretku (ordre public) one ugovorne stranke, u kojoj bi se odluka ili isprava trebala priznati. (3) Na osnovi ovršnih odluka i isprava, priznatih prema stavku 1. ovoga èlanka, provodi se ovrha u drugoj ugovornoj stranci. Ovršni se postupak provodi prema pravnim propisima koji vrijede za ovrhu donijetih odgovarajuæih odluka i isprava u onoj ugovornoj stranci na èijem se podruèju ovrha provodi. Izvornik odluke ili isprave mora sadržavati potvrdu o njezinoj ovršnosti (klauzula ovršnosti). (4) Uzajamna pomoæ nositelja pri primjeni ovoga èlanka ne ukljuèuje zastupanje u sudskom postupku.
2005/152. szám
nastala na podruèju druge ugovorne stranke i ima prema njezinim pravnim propisima pravo na naknadu štete od treæe osobe, tada pravo na naknadu štete prelazi na nositelja prve ugovorne stranke, prema pravnim propisima koji za njega vrijede. (2) Ako pravo na naknadu štete zbog istovrsnih davanja iz istoga sluèaja štete pripada nositelju jedne ugovorne stranke i nositelju druge ugovorne stranke, može treæa osoba, ono pravo koje prema stavku 1. ovoga èlanka prelazi na oba nositelja namiriti uplatom jednom ili drugom nositelju. U meðusobnom odnosu nositelji su se dužni razmjerno namiriti, prema davanjima koja isplaæuju.
Èlanak 37. Pod no šen je zaht je va (1) Zahtjevi, izjave ili pravna sredstva, koja se primjenom ovog Ugovora ili pravnih propisa jedne ugovorne stranke podnose nadležnom tijelu, nositelju ili nekoj drugoj nadležnoj službi jedne ugovorne stranke, smatraju se zahtjevima, izjavama ili pravnim sredstvima podnesenim nadležnom tijelu, nositelju ili drugoj nadležnoj službi druge ugovorne stranke. (2) Zahtjev za davanje, podnesen prema pravnim propisima jedne ugovorne stranke, smatra se takoðer i zahtjevom za odgovarajuæe davanje, prema pravnim propisima druge ugovorne stranke, koje dolazi u obzir primjenom ovog Ugovora. To ne vrijedi ako podnositelj zahtjeva izrièito zahtijeva da se odgodi utvrðivanje prava na davanje, prema pravnim propisima druge ugovorne stranke. (3) Zahtjevi, izjave ili pravna sredstva, koja se primjenom pravnih propisa jedne ugovorne stranke trebaju podnijeti u odreðenom roku nadležnom tijelu, nositelju ili drugoj nadležnoj službi te ugovorne stranke, mogu se u tom istom roku podnijeti odgovarajuæem nadležnom tijelu, nositelju ili drugoj nadležnoj službi druge ugovorne stranke. (4) Pri primjeni ovoga èlanka navedene službe odmah prosljeðuju zahtjeve, izjave ili pravna sredstva izravno ili putem tijela za vezu ugovornih stranaka, odgovarajuæem nadležnom tijelu, nositelju ili drugoj nadležnoj službi druge ugovorne stranke.
Èlanak 38. Èlanak 36. Održavan je od no sa i službeni je zi ci Nak na da šte te (1) Ako osoba koja, prema pravnim propisima jedne ugovorne stranke, prima davanje zbog neke štete koja je
(1) Nadležna tijela, nositelji i tijela za vezu dviju ugovornih stranaka, radi primjene ovog Ugovora uspostavljaju izravne meðusobne odnose kao i s osobama
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
koje sudjeluju u opunomoæenicima.
postupku
ili
s
njihovim
(2) Pri primjeni ovog Ugovora upotrebljava se maðarski ili hrvatski jezik.
Èlanak 39. Zaš ti ta po da ta ka (1) Dostavljaju li se, na osnovi ovog Ugovora, osobni podaci, uz poštivanje pravnih propisa koji se primjenjuju na podruèju obje ugovorne stranke, vrijede sljedeæe odredbe: a) U svrhu provedbe ovog Ugovora i pravnih propisa na koje se Ugovor odnosi dopušteno je dostavljati podatke nadležnim službama u ugovornoj stranci koja ih prima. Ugovorna stranka koja prima podatke smije ih u tu svrhu obraðivati i koristiti. Inaèe je prosljeðivanje podataka drugim službama dopušteno samo uz prethodnu suglasnost službe koja ih dostavlja, u skladu s domaæim pravnim propisima koji se na nju odnose. b) Primatelj podataka izvješæuje službu koja ih dostavlja, na njen upit i u pojedinaènim sluèajevima, u koju su svrhu i s kakvim su rezultatom dostavljeni podaci upotrijebljeni. c) Služba koja dostavlja podatke obvezna je brinuti o toènosti dostavljenih podataka, kao i o tome jesu li oni prijeko potrebni i primjereni zadanoj svrsi. Pritom treba brinuti o zabranama dostavljanja podataka koje predviðaju unutarnji pravni propisi te ugovorne stranke. Ustanovi li se da su dostavljeni podaci netoèni ili se prema pravnim propisima ugovorne stranke koja ih dostavlja, nisu smjeli dostaviti, to se neodgodivo javlja službi koja prima podatke. Njena je dužnost te podatke ispraviti ili uništiti. d) Osobi na koju se podaci odnose daje se na njen zahtjev izvješæe o podacima koji su o njoj dostavljeni i o svrsi njihovog korištenja, o pravnoj osnovi i vremenskom roku njihovog korištenja, te o krugu osoba kojima su podaci poslani ili se šalju, kao i za koje svrhe su dostavljeni. Inaèe, pravo takve osobe na izvješæe o njenim osobnim podacima podliježe unutarnjem zakonodavstvu one ugovorne stranke od èije se službe izvješæe traži. Ugovorna stranka koja prima podatke, kao i ugovorna stranka koja dostavlja podatke, je obvezna na zahtjev dotiène osobe, ispraviti netoène podatke, ili izbrisati one podatke korištenje kojih je zabranjeno. O ispravci ili brisanju podataka dužna je izvijestiti drugu ugovornu stranku. e) Ako je služba jedne ugovorne stranke dostavila osobne podatke na osnovi ovog Ugovora, služba druge ugovorne stranke koja ih je primila ne može se, u okviru svoje odgovornosti prema mjerilima nacionalnog prava u odnosu na ošteæenu osobu, da bi se oslobodila odgovornosti, pozivati na to da su dostavljeni podaci bili netoèni. Isplati li služba koja je primila podatke, zbog štete
8787
uzrokovane korištenjem netoèno dostavljenih podataka odštetu, služba koja je dostavila podatke nadoknaðuje službi koja ih je primila cjelokupnu svotu isplaæene odštete. f) Primljeni osobni podaci se uništavaju kada prestanu biti potrebni u svrhu èuvanja podataka u smislu pravnih propisa ugovorne stranke koja ih je primila. g) Služba koja dostavlja podatke i služba koja ih prima dužne su evidentirati dostavu i primitak osobnih podataka. h) Služba koja dostavlja podatke i služba koja ih prima dužne su dostavljene osobne podatke djelotvorno zaštititi od neovlaštenog pristupa, neovlaštene promjene i neovlaštenog objavljivanja. i) U sluèaju kršenja prava dotiènih osoba u svezi sa zaštitom podataka, ugovorne stranke su dužne osigurati njihovo obraæanje neovisnom sudu ili drugoj službi, u skladu sa zakonodavstvom ugovorne stranke koja postupa s takvim podacima, ili osigurati podnošenje pravnog lijeka, ako je predviðeno. (2) Odredbe iz stavka 1. ovoga èlanka jednako vrijede i za tajne poduzeæa i za poslove tajne.
Èlanak 40. Va lu ta i ob ra è uns ki te è aj (1) Nositelji, nadležni za pružanje davanja, prema odredbama ovog Ugovora, utvrðuju i isplaæuju korisnicima novèana davanja u službenoj valuti dotiène ugovorne stranke. (2) Davanja korisnicima i nadoknade izmeðu nositelja, na temelju ovog Ugovora, plaæaju se u drugu ugovornu stranku u konvertibilnoj valuti.
Èlanak 41. Zadržavan je za os ta ta ka Ako je nositelj jedne ugovorne stranke isplaæivao korisniku veæe davanje nego što mu pripada za razdoblje za koje je nositelj druge ugovorne stranke obvezan pružiti odgovarajuæe davanje, tada æe, na zahtjev nositelja prve ugovorne stranke, nositelj druge ugovorne stranke zadržati isplatu zaostataka svoga davanja do visine svote koju potražuje nositelj prve ugovorne stranke i izravno mu tu svotu isplatiti. Èlanak 42. Rje ša van je spo ro va (1) Sporove o tumaèenju i primjeni ovog Ugovora, nadležna tijela rješavaju dogovorno.
8788
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Ako se spor iz stavka 1. ovoga èlanka ne može riješiti tada se, na prijedlog vlade jedne od ugovornih stranaka, predmet spora iznosi pred Arbitražni sud. (3) Arbitražni se sud saziva od sluèaja do sluèaja. Vlada svake ugovorne stranke imenuje jednog èlana, a oba èlana sporazumno biraju državljanina neke treæe države kao predsjednika, kojega potvrðuju vlade obiju ugovornih stranaka. Èlanovi se imenuju u roku od dva mjeseca, a predsjednik u roku od tri mjeseca, nakon što vlada jedne ugovorne stranke obavijesti vladu druge ugovorne stranke da želi iznijeti spor pred Arbitražni sud. (4) Ako se rokovi navedeni u stavku 3. ovoga èlanka ne ispune, tada, zbog nepostojanja drugog dogovora, vlada jedne od ugovornih stranaka može zamoliti predsjednika Europskog suda za ljudska prava da obavi potrebna imenovanja. Ako je predsjednik Europskog suda za ljudska prava državljanin jedne od ugovornih stranaka ili je iz nekoga drugog razloga sprijeèen, imenovanje æe obaviti potpredsjednik. Ako je i potpredsjednik državljanin jedne od ugovornih stranaka ili je i on sprijeèen, imenovanje obavlja sljedeæi èlan suda po položaju koji nije državljanin niti jedne od ugovornih stranaka. (5) Arbitražni sud odluèuje veæinom glasova, na osnovi ovog Ugovora i na osnovi meðunarodnog prava. Njegove su odluke obvezujuæe i protiv njih se ne mogu ulagati pravni lijekovi. (6) Svaka ugovorna stranka snosi troškove svoga èlana. Troškove za predsjednika i ostale troškove snose ugovorne stranke u jednakim dijelovima. Arbitražni sud može urediti plaæanje troškova i na neki drugi naèin. (7) O svim pitanjima koja nisu ureðena ovim èlankom Arbitražni sud sam odluèuje i ureðuje svoj postupak.
Odjeljak V.
2005/152. szám
(4) Na ovom se Ugovoru ne temelje nikakva prava na davanja za razdoblja prije njegova stupanja na snagu. (5) Za utvrðivanje prava na davanje, prema ovom Ugovoru, uzimaju se u obzir i razdoblja osiguranja i druge èinjenice koje su, prema pravnim propisima ugovornih stranaka, nastale prije stupanja nasnagu ovog Ugovora. (6) Razdoblja osiguranja navršena prije 29. svibnja 1956., smatraju se steèenim razdobljima, prema pravnim propisima one ugovorne stranke na èijem je podruèju navedenog dana bilo prebivalište dotiène osobe.
Èlanak 44. Stupanje Ugovora na snagu Ugovorne stranke æe diplomatskim putem razmijeniti obavijesti da su ispunjeni svi uvjeti predviðeni nacionalnim zakonodavstvom za stupanje na snagu ovog Ugovora. Ugovor stupa na snagu prvoga dana drugog mjeseca, nakon mjeseca u kojem je dostavljena posljednja obavijest diplomatskim putem.
Èlanak 45. Tra jan je Ugo vo ra (1) Ovaj se Ugovor sklapa na neodreðeno vrijeme. Svaka ugovorna stranka može diplomatskim putem pisano otkazati Ugovor s posljednjim danom kalendarske godine, pridržavajuæi se otkaznog roka od šest mjeseci. (2) U sluèaju otkaza i dalje vrijede odredbe ovog Ugovora za steèena prava, kao i za prava èije je stjecanje u tijeku, i to bez obzira na ogranièavajuæe odredbe, za sluèaj boravka korisnika prava u inozemstvu.
PRIJELAZNE I ZAKLJUÈNE ODREDBE
Èlanak 46.
Èlanak 43.
Stavl jan je iz van sna ge pri jašn je Kon ven ci je
Prava na davanje
(2) Odluke donijete prije stupanja na snagu ovog Ugovora nisu smetnja za njegovu primjenu.
(1) Stupanjem na snagu ovog Ugovora, Konvencija izmeðu Narodne Republike Maðarske i Federativne Narodne Republike Jugoslavije o ureðenju pitanja socijalnog osiguranja njihovih državljana od 7. listopada 1957. prestaje važiti izmeðu Republike Maðarske i Republike Hrvatske.
(3) O zahtjevima za davanja osoba èiji je zahtjev za davanje ranije odbijen ili je davanje utvrðeno prije stupanja na snagu ovog Ugovora, može se odluèiti ponovno, na zahtjev, u skladu s ovim Ugovorom. Ponovno utvrðivanje može uslijediti i po službenoj dužnosti. To ni u kom sluèaju ne smije dovesti do smanjenja prijašnjih prava korisnika.
(2) Odredba stavka 1. ovoga èlanka ne odnosi se na prava steèena prema Konvenciji izmeðu Narodne Republike Maðarske i Federativne Narodne Republike Jugoslavije o ureðenju pitanja njihovih državljana od 7. listopada 1957. Isto vrijedi i za prava èije je stjecanje u tijeku, a odnose se na razdoblja u kojima je navedena Konvencija bila na snazi.
(1) Ovaj Ugovor vrijedi i za osigurane sluèajeve nastale prije njegovog stupanja na snagu.
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
U potvrdu navedenoga, opunomoæenici su potpisali ovaj Ugovor. Sastavljeno u Budimpešti dana 8. veljaèe 2005. u dva izvornika svaki na maðarskom i hrvatskom jeziku, a oba su teksta jednako vjerodostojna. Za Republiku Maðarsku
Za Republiku Hrvatsku”
„Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság (a továbbiakban: Szerzõdõ Felek) a társadalombiztosítással kapcsolatos kölcsönös együttmûködés szabályozása céljából az alábbiakban állapodtak meg:
I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Fogalommeghatározások (1) Jelen Egyezményben a kifejezések jelentése a következõ: 1. ,,Magyarország” Magyar Köztársaság; „Horvátország” Horvát Köztársaság 2. ,,állampolgár” Magyarország vonatkozásában magyar állampolgár; Horvátország vonatkozásában horvát állampolgár; 3. ,,jogszabályok” azok a törvények és más általánosan kötelezõ jogi elõírások, amelyek a jelen Egyezmény 2. cikkének (1) bekezdésében megjelölt szociális biztonsági ágazatokra vonatkoznak; 4. ,,illetékes hatóság” jelen Egyezmény 2. cikkének (1) bekezdésében megjelölt jogszabályok alkalmazásáért felelõs minisztériumok, miniszterek, illetve más illetékes hatóságok; 5. ,,teherviselõ” a jelen Egyezmény 2. cikkének (1) bekezdésében megjelölt jogszabályok végrehajtására kijelölt intézmény; 6. ,,illetékes teherviselõ” az a teherviselõ, amelynél az illetõ személy az ellátási kérelem benyújtásának idõpontjában biztosítva van, vagy amelynél ellátási igényjogosultsággal rendelkezik vagy rendelkezne, ha még annak a Szerzõdõ Félnek a területén tartózkodna, amelyben utoljára biztosítva volt;
8789
7. ,,összekötõ szervek” azok a szervek, amelyeket az illetékes hatóságok a kölcsönös együttmûködés fenntartására a jelen Egyezmény végrehajtása érdekében megbíznak; 8. ,,biztosított” a jelen Egyezmény 2. cikkében megjelölt jogszabályok szerint biztosított személy; 9. ,,családtagok” a magyar jogszabályok szerint közeli hozzátartozóként meghatározott vagy annak elismert személyek, a horvát jogszabályok szerint családtagként meghatározott vagy annak elismert személyek; 10. ,,lakóhely” az egyik Szerzõdõ Fél területén lévõ azon hely, ahova az illetõ személy állandó tartózkodási szándékkal költözik, és ahol ennek a Szerzõdõ Félnek a jogszabályai szerint van bejelentve; 11. ,,tartózkodási hely” az a hely a Szerzõdõ Felek egyikének területén, ahol az illetõ személy ideiglenesen tartózkodik; 12. ,,biztosítási idõk” járulékfizetési, foglalkoztatási és más különleges idõk, amelyek ezekkel azonos megítélés alá tartoznak a Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint; 13. ,,természetbeni ellátás” az Egyezmény 2. cikkében foglalt jogszabályok szerint meghatározott egészségügyi ellátás, illetve egészségügyi szolgáltatás, amelyet a kötelezõ egészségbiztosítás keretén belül nyújtanak; 14. ,,pénzbeni ellátás” az Egyezmény 2. cikkében megjelölt nyugdíj, rokkantés egészségbiztosítás minden pénzbeli ellátása, beleértve azok minden pótlékát, kiegészítését és emelését; 15. ,,munkanélküli ellátás” Magyarországon: munkanélküliség esetén járó járadék; Horvátországban: munkanélküliség esetén járó pénzbeli járadék. (2) Jelen Egyezmény egyéb kifejezéseit a Szerzõdõ Felek jogszabályaiban használatos jelentése szerint kell értelmezni.
2. cikk Tárgyi hatály (1) Jelen Egyezmény a következõ jogszabályokra vonatkozik: Magyarországon: 1. a társadalombiztosítás által természetben és pénzben nyújtandó ellátásokról és azok fedezetérõl szóló jogszabályok keretén belül, a) a betegségi és anyasági ellátásról, b) a baleseti ellátásról, c) a nyugellátásról, valamint
8790
MAGYAR KÖZLÖNY
2. a munkanélküli járadékról szóló jogszabályokra, Horvátországban: 1. a kötelezõ egészségügyi biztosításról és az egészségügyi ellátásról, 2. a kötelezõ nyugdíj és rokkantbiztosításról, 3. a munkanélküli ellátásról szóló jogszabályokra. (2) Jelen Egyezmény mindazokra a jogszabályokra is vonatkozik, amelyek összefoglalják, módosítják vagy kiegészítik jelen cikk (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat. (3) Jelen Egyezmény hatálya kiterjed az egyik Szerzõdõ Fél azon jogszabályaira is, amelyek az (1) bekezdés szerint már létezõ biztosítási rendszereket új biztosítotti kategóriákra terjesztik ki, továbbá azokra is, amelyek a szociális biztonság új rendszereit vagy új ágait határozzák meg, feltéve, hogy e Szerzõdõ Fél illetékes hatósága a másik Szerzõdõ Fél illetékes hatóságát errõl tájékoztatja. Amennyiben a másik Szerzõdõ Fél illetékes hatósága az értesítés átvételének napjától számított 3 hónapon belül nem fejezi ki ellenvéleményét, azt úgy kell tekinteni, hogy a másik Szerzõdõ Fél egyetért a jelen Egyezménynek az elsõ Szerzõdõ Fél említett jogszabályaira való kiterjesztésével.
3. cikk Az Egyezmény alkalmazásának személyi hatálya (1) Jelen Egyezmény hatálya kiterjed mindazokra a személyekre, akik az egyik vagy mindkét Szerzõdõ Fél jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályainak hatálya alá tartoznak, vagy hatálya alá tartoztak. (2) Jelen Egyezmény hatálya kiterjed a jelen cikk (1) bekezdésében felsorolt személyek családtagjaira is, amennyiben azok jogaikat ezen cikk (1) bekezdésben megjelölt személyektõl származtatják.
2005/152. szám
c) a Szerzõdõ Feleknek harmadik országbeli hivatalos képviseleténél vagy egy ilyen képviselet tagjainál foglalkoztatott személyek biztosítására vonatkozó jogszabályait. (3) Az európai uniós tagságából fakadó kötelezettségének eleget téve Magyarország kijelenti, hogy jelen Egyezmény alkalmazása során az Európai Unió azon állampolgárait, akik valamilyen gazdasági tevékenység folytatása céljából gyakorolják a szabad mozgáshoz való jogukat, a magyar állampolgárokkal egyenlõ elbánásban részesíti. A Szerzõdõ Felek e célból együttmûködnek. 5. cikk A területek azonos elbírálása (1) Ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a nyugdíjak és más pénzbeli ellátások, amelyek tekintetében valamely Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint igényjogosultság áll fenn a munkanélküliség esetén járó ellátások kivételével, nem csökkenthetõk, nem módosíthatók, nem függeszthetõk fel, nem vonhatók meg, vagy nem vonhatók el azért, mert a jogosult a másik Szerzõdõ Fél területén lakik. (2) A másik Szerzõdõ Fél harmadik országban lakóhellyel rendelkezõ állampolgárai részére a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok szerinti pénzbeli ellátásokat az elsõ Szerzõdõ Fél azonos feltételek szerint fizeti ki, mint az ott lakó saját állampolgárainak. (3) Az (1) bekezdés nem vonatkozik azokra az ellátásokra, amelyeket az ellátásban részesülõ vagyoni, illetve jövedelmi helyzetétõl függõen hagynak jóvá. II. Rész AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 6. cikk A biztosítás általános szabálya
4. cikk Az állampolgárok azonos elbírálása (1) Amennyiben jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályainak alkalmazása során a másik Szerzõdõ Fél állampolgárai a saját állampolgáraikkal azonos elbírálás alá esnek. (2) Az (1) bekezdés nem érinti a) a Szerzõdõ Felek vonatkozó jogszabályait a biztosítottak és munkáltatók részvételérõl a teherviselõk és szövetségek szerveiben; b) a Szerzõdõ Feleknek harmadik országokkal kötött államközi Egyezményeiben rögzített biztosítási teherviselési szabályait;
Valamely tevékenységet folytató személy biztosítási kötelezettsége, ha a jelen Egyezmény 7., 8. és 9. cikke másként nem rendelkezik, azon Szerzõdõ Fél jogszabályaihoz igazodik, amelynek területén az illetõ tevékenységet végzik. Ez a nem önálló tevékenység gyakorlása esetén akkor is érvényes, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik Szerzõdõ Fél területén található. 7. cikk Különleges rendelkezések (1) Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél területén székhellyel rendelkezõ munkáltató munkavállalóját tevékeny-
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ség végzése céljából a másik Szerzõdõ Fél területére küldi, a munkavállaló az elsõ Szerzõdõ Fél jogszabályainak megfelelõen annak biztosítottja marad, amennyiben a foglalkoztatása a másik Szerzõdõ Fél területén nem haladja meg a 24 naptári hónapot. Amennyiben a munkavállaló tevékenységét az elõirányzott 24 hónapnál hosszabb idõre meg kell hosszabbítani, a munkavállaló és a munkáltató közös kérésére kivételesen a munkáltató székhelye szerinti Szerzõdõ Fél jogszabályainak alkalmazása legfeljebb további 24 naptári hónappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a tevékenység végzése szerinti másik Szerzõdõ Fél illetékes hatósága, illetõleg az általa megjelölt más szerv vagy intézmény ehhez hozzájárult. (2) Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél területén önálló tevékenységet végzõ személy az adott tevékenység ideiglenes végzése céljából a másik Szerzõdõ Fél területére távozik, rá a távozását követõ legfeljebb 12 hónapig az elsõ Szerzõdõ Fél jogszabályai vonatkoznak úgy, mintha tevékenységét annak területén végezné. (3) Légi, közúti vagy vasúti közlekedéssel foglalkozó munkáltató utazó személyzetére kizárólag annak a Szerzõdõ Félnek a jogszabályai alkalmazandóak, amelynek területén a munkáltató székhelye van. (4) Az egyik Szerzõdõ Fél lobogója alatt hajózó hajón szolgálatot teljesítõ személyzetre azon Szerzõdõ Fél jogszabályai alkalmazandók, amelynek a lobogója alatt a hajó hajózik. (5) A hajó áru be- és kirakodásával, javításával vagy felügyeletével megbízott jelen cikk (4) bekezdésében nem említett személyekre arra az idõre, amíg a hajó a másik Szerzõdõ Fél kikötõjében állomásozik, azon Szerzõdõ Fél jogszabályai alkalmazandók, amelyhez a kikötõ tartozik. (6) Az egyik Szerzõdõ Fél állami vagy köztisztviselõi, hivatalos képviselõi és a velük azonos elbírálás alá tartozó személyek, akiket tevékenységük végzése érdekében a másik Szerzõdõ Fél területére küldenek ki, családtagjaikkal együtt továbbra is a küldõ Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint vannak biztosítva. 8. cikk Diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai A 2. cikkben említett jogszabályok alkalmazása tekintetében jelen Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án aláírt Bécsi Egyezmény, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-én elfogadott Bécsi Egyezmény alkalmazását.
8791
alapján meghosszabbíthatják a határidõket, és meghatározhatnak más kivételeket is a jelen Egyezmény 7. cikkében megfogalmazott kivételeken túl. III. Rész KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK I. Fejezet EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS 10. cikk A biztosítási idõk egybeszámítása Az egészségbiztosítás körébe tartozó ellátásokra vonatkozó jogosultságok megszerzéséhez, fenntartásához és visszaállításához a mindkét Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási idõket egybe kell számítani, feltéve, ha ezek nem ugyanazon idõre vonatkoznak. 11. cikk Természetbeni ellátások (1) Az a biztosított, aki az egyik Szerzõdõ Fél illetékes teherviselõjénél egészségbiztosítással rendelkezik, addig jogosult sürgõsségi ellátásra, amíg ideiglenesen a másik Szerzõdõ Fél területén tartózkodik. (2) Amennyiben a biztosítási esemény már bekövetkezett, a biztosított köteles a tartózkodási helyének megváltoztatása elõtt beszerezni az illetékes teherviselõ hozzájárulását. A hozzájárulás megtagadható a biztosított egészségi állapota miatt. Az illetékes teherviselõ hozzájárulását utóbb is megadhatja, ha a biztosított az elõzetes hozzájárulás megszerzését önhibáján kívüli okból mulasztotta el. (3) A természetbeni ellátásokat jelen cikk (1) és (2) bekezdése szerint a biztosítottnak az illetékes teherviselõ terhére a tartózkodási hely szerinti teherviselõ nyújtja. A jogosultságot az illetékes teherviselõ jogszabályai szerint, a természetbeni ellátás mértékét, fajtáját és módját a tartózkodási hely szerinti teherviselõ jogszabályai szerint kell meghatározni. (4) Jelen cikk elõírásai a biztosított családtagjaira is vonatkoznak.
9. cikk
12. cikk
Kivételek
Kiküldött alkalmazottak jogainak érvényesítése
A Szerzõdõ Felek illetékes hatóságai vagy az általuk meghatalmazott más intézmények közös megegyezés
(1) A jelen Egyezmény 7. cikkének (1), (2), (3), (4) és (6) bekezdésében, 8. cikkében, valamint 9. cikkében meg-
8792
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/152. szám 16. cikk
határozott személyek a természetbeni ellátást a tartózkodási hely szerinti teherviselõtõl, annak jogszabályai szerint, az illetékes teherviselõ terhére kapják meg.
A lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti teherviselõ
(2) A jelen cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezés az illetékes teherviselõ egyetértésével azokra a családtagokra is alkalmazandó, akik a biztosítottal együtt a másik Szerzõdõ Fél területén tartózkodnak.
A jelen Egyezmény 11–15. cikkeiben felsorolt természetbeni ellátásokat a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti teherviselõ köteles biztosítani.
13. cikk
17. cikk
A nyugdíjasok jogainak érvényesítése
A költségek megtérítése
(1) Az a nyugdíjas, aki mindkét Szerzõdõ Fél nyugdíjbiztosítójától kap nyugdíjat, a természetbeni ellátásokra a lakóhelye szerinti Szerzõdõ Fél jogszabályai alapján jogosult. (2) Az a nyugdíjas, aki csak az egyik Szerzõdõ Fél nyugdíjbiztosítójától kap nyugdíjat és lakóhelye a másik Szerzõdõ Fél területén van, a természetbeni ellátásokra a lakóhelye szerinti teherviselõnél jogosult, de az illetékes teherviselõ terhére. (3) A jelen cikk (1) és (2) bekezdése a nyugdíjas családtagjaira is vonatkozik. (4) A jelen cikk elõírásai mindaddig nem alkalmazhatók, amíg az érintett személynek jövedelemszerzõ tevékenysége folytán egészségbiztosítása van a Szerzõdõ Felek egyikének jogszabályai szerint.
14. cikk Családtagok jogainak érvényesítése A biztosított azon családtagjai, akik az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint biztosítottak, lakóhelyük pedig a másik Szerzõdõ Fél területén van, az illetékes teherviselõ terhére a lakóhely szerinti teherviselõ által alkalmazott jogszabályok szerint jogosultak természetbeni ellátásra.
15. cikk Nagyobb értékû ellátások engedélyezése Protézisek alkalmazásához és más, nagyobb értékû természetbeni ellátások engedélyezéséhez a jelen Egyezmény 11., 12. cikke, 13. cikkének (2) és (3) bekezdése és 14. cikke szerint, az illetékes teherviselõ elõzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás nem szükséges, amennyiben az ellátás életveszély miatt, vagy az illetõ egészsége szempontjából halaszthatatlan, vagy amennyiben ezen ellátások költségei átalány elszámolás formájában egyenlítõdnek ki ezen Egyezmény 17. cikkének (2) bekezdése szerint.
(1) Azokat az ellátásokat, amelyeket az egyik Szerzõdõ Fél teherviselõje nyújtott a másik Szerzõdõ Fél illetékes teherviselõje terhére, e fejezet rendelkezéseivel összhangban, a tényleges költségek alapján kell megtéríteni. (2) Az összekötõ szervek a tényleges költségelszámolás helyett a biztosítottak meghatározott csoportjánál átalányelszámolás alkalmazásában is megállapodhatnak.
II. Fejezet ROKKANTSÁGI, ÖREGSÉGI ÉS HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁSOK 18. cikk A biztosítási idõk egybeszámítása (1) Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai alapján nincsenek meg a feltételek az ellátási igényjogosultságra kizárólag ennek a Szerzõdõ Félnek a jogszabályai alapján megszerzett biztosítási idõk szerint, az illetékes teherviselõnek ugyanúgy figyelembe kell vennie azokat a biztosítási idõket, amelyek a másik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint teljesültek, mintha az elsõ Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint teljesültek volna, feltéve, ha az idõszakok nem fedik egymást. (2) Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai alapján meghatározott ellátások nyújtása olyan tevékenységre megállapított biztosítási idõ megszerzésétõl függ, amelyre külön rendszer létezik, vagy az ellátás egy meghatározott szakmában vagy foglalkozásban eltöltött biztosítási idõtõl függ, akkor ezen ellátásokra való jogosultság megállapítására a másik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási idõk csak akkor vehetõk figyelembe, ha azokat a megfelelõ rendszerben szerezték, illetve ha a másik Szerzõdõ Félnél e tevékenységre vagy foglalkozásra külön rendszer nem létezik, az idõket azonos szakmában vagy foglalkozásban szerezték meg. Amennyiben a biztosítási idõk egybeszámítása nem alapozza meg az igényjogosultságot az ellátás külön rendszerében, akkor a beszá-
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
mított idõket az ellátási igényjogosultságra a biztosítás általános rendszerében kell egybeszámítani. (3) Amennyiben jelen cikk (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt rendelkezések alkalmazása mellett még mindig nincsenek meg a feltételek az ellátási igényjogosultságra, az illetékes teherviselõnek figyelembe kell vennie azokat a biztosítási idõket is, amelyek olyan harmadik államban teljesültek, amelyhez mindkét Szerzõdõ Fél külön társadalombiztosítási egyezménnyel kötõdik, és amelynek rendelkezései kiterjednek a biztosítási idõk egybeszámítására. Amennyiben harmadik állammal csak az egyik Szerzõdõ Fél rendelkezik egyezménnyel, akkor ez a Szerzõdõ Fél az állampolgárai által a harmadik országban megvalósított biztosítási idõket is figyelembe veszi, ha a harmadik állammal való Egyezmény másként nem rendelkezik. (4) Ezen cikkben említett biztosítási idõket a Szerzõdõ Felek jogszabályaival összhangban a tényleges idõtartamukban kell figyelembe venni.
19. cikk Önálló nyugdíj Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint a biztosítási idõk egybeszámítása nélkül is fennáll az ellátásra való igényjogosultság, akkor az ellátás összegét ennek a Szerzõdõ Félnek illetékes teherviselõje kizárólag az általa alkalmazott jogszabályok keretében betöltött biztosítási idõk alapján állapítja meg. E rendelkezést abban az esetben is alkalmazni kell, ha a másik Szerzõdõ Fél jogszabályai alapján a biztosított a jelen Egyezmény 18. cikke értelmében ellátásra jogosult, amelyet a 20. cikk alapján számítanak ki.
20. cikk Az ellátások arányos megállapítása Amennyiben a Szerzõdõ Felek egyikének jogszabályai értelmében az ellátásra való jogosultság csak a jelen Egyezmény 18. cikkének alkalmazásával áll fenn, e Szerzõdõ Fél illetékes teherviselõje az ellátást kizárólag az általa alkalmazott jogszabályok alapján számított biztosítási idõk szerint állapítja meg. Amennyiben az ellátást nem lehetséges az elõzõ mondat szerint megállapítani, az ellátást az alábbi módon kell megállapítani: 1. az illetékes teherviselõ elõször megállapítja az ellátás elméleti összegét, amelyre a biztosított abban az esetben lenne jogosult, ha az összes egybeszámított biztosítási idõk kizárólag az általa alkalmazott jogszabályok alapján lennének figyelembe véve. Elméleti összegnek számít az az összeg is, amely nem függ a nyugdíjba beszámító szolgálati évektõl;
8793
2. ezt követõen az illetékes teherviselõ a biztosítottat megilletõ tényleges ellátás összegét határozza meg a jelen cikk 1. pontja alatti elméleti összegbõl, azon aránynak megfelelõen, amely a saját jogszabályai szerint figyelembe vett biztosítási idõ és az összes biztosítási idõ között fennáll; 3. amennyiben a 18. cikk szerinti összes biztosítási idõ egybeszámítva hosszabb az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerinti leghosszabb biztosítási idõnél, a legmagasabb összeg kiszámításához az illetékes teherviselõ az ellátás kiszámításánál a jelen cikk 1. és 2. pontja alapján ezt a leghosszabb biztosítási idõt veszi figyelembe az egybeszámított idõk helyett.
21. cikk Az ellátások kiszámításának alapja Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai az ellátás kiszámítását a jövedelemre, illetve a befizetett járulékra alapozzák, ennek a Szerzõdõ Félnek az illetékes teherviselõje kizárólag a saját jogszabályai szerint megvalósított jövedelmet, illetve befizetett járulékot veszi figyelembe.
22. cikk A 365 napnál rövidebb kötelezõ biztosítási idõszak Ha az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint megszerzett kötelezõ biztosítási idõk összességükben nem érik el a 365 napot, és ezen biztosítási idõ alapján nem áll fenn ellátásra való jogosultság, ennek a Szerzõdõ Félnek a teherviselõje nem köteles erre az idõre ellátást nyújtani. Ezen biztosítási idõszakokat a másik Szerzõdõ Fél illetékes teherviselõje mind az ellátásra való jogosultság e Szerzõdõ Fél jogszabályai szerinti megszerzése, mind pedig az elszámolás vonatkozásában úgy veszi figyelembe, mintha azok a saját jogszabályai szerint teljesültek volna.
23. cikk Nem egyidejû ellátások meghatározása (1) Amennyiben nem egyidejûleg valósult meg a mindkét Szerzõdõ Fél jogszabályai szerinti igényjogosultság, az ellátásra való igényjogosultságot saját jogszabályai alapján mindkét Szerzõdõ Fél önállóan határozza meg akkor, amikor a feltételek a saját jogszabályai szerint teljesültek. (2) A második Szerzõdõ Fél jogszabályai alapján utólag szerzett ellátás nem érinti az elsõ Szerzõdõ Fél jogszabályai alapján korábban meghatározott ellátást.
8794
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/152. szám
24. cikk
28. cikk
Tények tiszteletben tartása
Utazási balesetek
Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint a biztosítási idõ vagy a meghatározott tényállás meghosszabbítja az ellátásra való jogosultság megszerzéséhez szükséges idõt úgy, hogy a jogosultság megszerzéséhez egy meghatározott biztosítási idõnek kell eltelnie, akkor ezt az idõszakot meg kell hosszabbítani a másik Szerzõdõ Félnél megszerzett megfelelõ biztosítási idõvel, illetve a meghatározott tényállás (nyugellátás, táppénzellátás, anyasági segély, üzemi baleseti, munkanélküli és más járadék) idejével.
Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél területén lakóhellyel rendelkezõ személy érvényes munkavállalói szerzõdés alapján a másik szerzõdõ államba utazik munkavégzés céljából és ezen, a munkavégzés helyéig vezetõ megszakítás nélküli legrövidebb úton balesetet szenved, annak megtérítését, az üzemi baleset esetére szóló biztosítás jogszabályainak megfelelõen, a másik szerzõdõ állam teherviselõje viseli. Ez vonatkozik arra a balesetre is, amely a munkavállalót a lakóhely szerinti államba való visszatérés során éri közvetlenül azután, hogy lejárt a munkavállalói szerzõdése, amely alapján a másik szerzõdõ államba utazott.
25. cikk Hozzátartozói nyugdíj
29. cikk
A jelen Egyezmény 18–24. cikkében foglalt rendelkezések értelemszerûen alkalmazandók a családtagok nyugdíjjogosultsága esetén is.
Foglalkozási betegségek alapján járó ellátás
III. Fejezet
(1) Amennyiben valamely foglalkozási betegség esetén térítést kellene fizetni mindkét Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint, akkor az ellátás csak azon Szerzõdõ Fél illetékes teherviselõjét terheli, amelynek a területén az ilyen foglalkozási betegséget kiváltó tevékenységet utoljára folytatták.
ÜZEMI BALESET ÉS FOGLALKOZÁSI BETEGSÉG ESETÉN JÁRÓ ELLÁTÁS 26. cikk Egészségügyi ellátás (1) Az a személy, aki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint természetbeni ellátásra igényjogosult, de a másik Szerzõdõ Fél területén tartózkodik vagy lakik, az illetékes teherviselõ terhére a tartózkodási vagy lakóhelye szerinti teherviselõtõl az erre a teherviselõre érvényes jogszabályok szerint részesül természetbeni ellátásban, mintha az illetõ személy ennél volna biztosítva. A 15. cikk megfelelõen érvényes. (2) Az (1) bekezdés szerint keletkezett költségek megtérítésére a 17. cikk megfelelõen érvényes. 27. cikk Korábbi üzemi balesetek Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai elõírják, hogy a keresõképesség-csökkenés fokának, vagy a rokkantsági fok meghatározásához figyelembe kell venni az elõzõ üzemi baleseteket és foglalkozási betegségeket, akkor a másik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerinti korábban keletkezett üzemi baleseteket és foglalkozási betegségeket is figyelembe kell venni.
(2) Amennyiben a biztosított az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint már foglalkozási betegségen alapuló ellátásban részesül, e Szerzõdõ Fél teherviselõje köteles az ellátás nyújtására akkor is, ha a biztosított állapota rosszabbodik. Amennyiben viszont a biztosított az elsõ Szerzõdõ Fél jogszabályai szerinti igényjogosultság alapján már ellátásban részesült, majd ezt követõen a másik Szerzõdõ Félnél vállalt munkát, és e tevékenység ugyanazzal a külön kockázattal járt, amelyért az ellátás már folyósításra került és betegsége fokozódott, ennek a rosszabbodásnak az ellátása a másik Szerzõdõ Fél kötelezettségévé válik azzal, hogy az elsõ Szerzõdõ Fél teherviselõje a továbbiakban is köteles a korábban jóváhagyott ellátást folyósítani. Az említett esetben a második Szerzõdõ Fél teherviselõje csak azt a többlet ellátást hagyja jóvá, amely a már kialakult betegség rosszabbodását követõen, az általa alkalmazott jogszabályok alapján és a rosszabbodás elõtti irányadó jogszabályok szerint meghatározott ellátás között megállapítható.
IV. Fejezet MUNKANÉLKÜLI JÁRADÉK 30. cikk (1) A Szerzõdõ Felek állampolgárai azon államban jogosultak munkanélküli járadékra, amely Szerzõdõ Fél ál-
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
lampolgárai, függetlenül attól, hogy munkanélkülivé válásuk elõtt melyik Szerzõdõ Fél területén voltak biztosítva. (2) A munkanélküli járadék megállapításával összefüggésben a Szerzõdõ Felek vállalják, hogy – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételek figyelembevételével – a másik Szerzõdõ Fél területén eltöltött biztosítási idõtartamot úgy veszik figyelembe, mintha azt a munkanélküli személy saját országában szerezte volna meg, feltéve, ha az említett ország jogszabályai szerint ezen idõtartamok jogszerzõ idõnek minõsülnek. (3) Horvát állampolgár esetében a (2) bekezdés akkor alkalmazható, ha az érintett személy a Horvátországban történt kérelem benyújtását megelõzõ 12 hónapban legalább 26 hétig biztosított volt. (4) A (3) bekezdésben feltételként megállapított 26 hét minimális biztosítási idõ nem vonatkozik azokra a személyekre, akiknek foglalkoztatását hosszabb idõre tervezték, ám az önhibájukon kívül 26 hétnél korábban megszakadt. (5) A munkanélküli járadék összegének a magyar jogszabályok szerint történõ megállapításánál a horvát biztosítási idõk alatt elért kereset helyett egy ugyanolyan vagy hasonló munkakörnek megfelelõ kereset magyarországi átlagát kell figyelembe venni. (6) A munkanélküli járadék folyósításának idõtartamát csökkenteni kell azzal az idõtartammal, amely alatt a munkanélküli a másik Szerzõdõ Fél területén a kérelem benyújtását megelõzõ utolsó 12 hónapon belül már a munkanélküli járadék valamilyen formájában részesült.
8795
1. a jelen Egyezmény alkalmazása céljából tett intézkedésekrõl; 2. a jelen Egyezmény alkalmazását érintõ jogszabályi változásokról. (2) A két Szerzõdõ Fél illetékes hatóságai, teherviselõi és összekötõ szervei a jelen Egyezmény alkalmazása során kölcsönös ingyenes segítségnyújtásra és együttmûködésre kötelezik magukat. (3) Azon személyek orvosi vizsgálatait, akiknek a lakóhelye vagy tartózkodási helye a másik Szerzõdõ Fél területén van, a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti teherviselõ végzi az illetékes teherviselõ kérésére és terhére. Ha az orvosi vizsgálat mindkét Szerzõdõ Fél teherviselõje érdekében történik, akkor nem kerül sor költségtérítésre. 33. cikk Diplomáciai képviseletek és konzuli irodák jogköre Az egyik Szerzõdõ Fél diplomáciai képviseletei és konzuli irodái a másik Szerzõdõ Fél felségterületén jogosultak, a jogosult kérésére, az elsõ Szerzõdõ Fél állampolgárai jelen Egyezményben foglalt jogainak biztosítása és védelme érdekében, meghatalmazás igazolása nélkül is intézkedéseket tenni. Az állampolgárok érdekében kérelmeket, nyilatkozatokat vagy jogorvoslatokat nyújthatnak be. 34. cikk
IV. Rész
Hitelesítési és illetékfizetési mentesség
VEGYES RENDELKEZÉSEK
(1) Az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai által meghatározott illetékmentesség vagy kedvezmény a jelen Egyezmény 2. cikkében megfogalmazott jogszabályok által biztosított jogok érvényesítésével kapcsolatban e Szerzõdõ Fél jogszabályai értelmében kiterjed a másik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint az említett cikk hatálya alá tartozó ugyanazon jogok érvényesítésére. (2) Azokat az okmányokat, iratokat és beadványokat, amelyeket a jelen Egyezmény alkalmazása során csatolni kell, nem szükséges diplomáciai vagy konzuli felülhitelesítéssel ellátni. (3) Az egyik Szerzõdõ Fél illetékes hatóságai, teherviselõi és összekötõ szervei által okiratok eredetiségének igazolására kiállított bizonylatokat a másik szerzõdõ fél illetékes hatóságai, teherviselõi és összekötõ szervei elõtt azonos bizonyító erõ illeti meg.
31. cikk Az illetékes hatóságok kötelezettségei (1) Jelen Egyezmény végrehajtásának módjáról az illetékes hatóságok [1. cikk (1) bekezdésének 4. pontja] külön megállapodást kötnek, amely a jelen Egyezménnyel egyidejûleg lép hatályba. (2) Ezen cikk (1) bekezdésében említett megállapodásban az illetékes hatóságok megnevezik az összekötõ szerveket az Egyezmény alkalmazásának könnyítése céljából, különösen a teherviselõk egyszerû és gyors kapcsolatteremtésének érdekében.
32. cikk
35. cikk
Hivatali és jogsegély
Végrehajtható határozatok és okiratok elismerése
(1) Az illetékes hatóságok kölcsönösen tájékoztatják egymást a következõkrõl:
(1) A bíróságok végrehajtható határozatait, továbbá az egyik Szerzõdõ Fél teherviselõinek, illetve illetékes ható-
8796
MAGYAR KÖZLÖNY
ságainak a járulékokra és egyéb társadalombiztosítási követelésekre vonatkozó végrehajtható okiratait a másik Szerzõdõ Fél is elismeri. (2) A jelen cikk (1) bekezdése szerinti határozatok és okiratok elismerése csak akkor tagadható meg, ha az sérti annak az államnak a közrendjét (ordre public), amelyben a határozatot vagy okiratot el kellene ismerni. (3) A jelen cikk (1) bekezdése alapján elismert végrehajtható határozatokat és okiratokat a másik szerzõdõ államban végre kell hajtani. A végrehajtási eljárást azon Szerzõdõ Félnél kibocsátott megfelelõ határozatok és okiratok végrehajtására vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen kell lefolytatni, amelynek területén a végrehajtás történik. A határozat, illetve az okirat eredeti példányának tartalmaznia kell a végrehajthatóság igazolását (végrehajtási klauzula). (4) A teherviselõk kölcsönös segélynyújtása jelen cikk alkalmazásakor nem foglalja magában a bírósági eljárásban való képviseletet.
36. cikk Kártérítés (1) Amennyiben egy személy az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint a másik Szerzõdõ Fél területén bekövetkezett károsodás miatt részesül ellátásban, és ezen állam jogszabályai szerint harmadik személlyel szembeni kártérítésre jogosult, abban az esetben a kártérítési igényjogosultság az elsõ Szerzõdõ Fél teherviselõjére hárul, a rá vonatkozó jogszabályok szerint. (2) Amennyiben egyazon káresetbõl származó, azonos jellegû ellátásra vonatkozó kártérítési igényjogosultság illeti meg mindkét Szerzõdõ Fél teherviselõjét, a harmadik személy az (1) bekezdésben leírt, mindkét teherviselõre átszármazott jog szerint, a kártérítést befizetéssel egyenlítheti ki, vagy az egyik, vagy a másik teherviselõ javára. A teherviselõk az általuk folyósított ellátások arányában tartoznak elszámolni egymásnak.
37. cikk Kérelmek benyújtása (1) Azok a kérelmek, nyilatkozatok vagy jogorvoslatok, amelyet jelen Egyezmény vagy valamely Szerzõdõ Fél jogszabályainak alkalmazása során az egyik Szerzõdõ Fél valamely illetékes hatóságánál, teherviselõjénél vagy egyéb illetékes intézményénél nyújtanak be, úgy tekintendõk, mint a másik Szerzõdõ Fél hatóságainál, teherviselõjénél vagy egyéb illetékes intézményénél benyújtott kérelem, nyilatkozat vagy jogorvoslati eszköz.
2005/152. szám
(2) Az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerinti ellátás iránt benyújtott kérelem úgy tekintendõ, mint a másik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerinti megfelelõ ellátás iránti kérelem, amely jelen Egyezmény alkalmazása során felmerül. Ez nem érvényes, ha a kérelmezõ kifejezetten kéri, hogy a másik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint szerzett ellátásra való igényjogosultságának megállapítását halasszák el. (3) Az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályainak alkalmazása során a meghatározott határidõn belül valamely illetékes hatóságnál, teherviselõnél vagy ezen Szerzõdõ Fél egyéb illetékes intézményénél benyújtandó kérelmek, nyilatkozatok vagy jogorvoslatok ugyanezen határidõn belül a másik szerzõdõ állam illetékes hatóságánál, teherviselõjénél vagy egyéb illetékes intézményénél is benyújthatók. (4) E cikk alkalmazása során a felsorolt hivatalok ezeket a kérelmeket, nyilatkozatokat vagy jogorvoslatokat közvetlenül vagy a Szerzõdõ Felek összekötõ szerveinek közvetítésével haladéktalanul a másik Szerzõdõ Fél megfelelõ illetékes hatóságához, teherviselõjéhez vagy más illetékes intézményéhez továbbítják.
38. cikk Kapcsolattartás és a hivatalos nyelvek (1) A két Szerzõdõ Fél illetékes hatóságai, teherviselõi és összekötõ szervei jelen Egyezmény alkalmazása érdekében kölcsönösen közvetlen kapcsolatot alakítanak ki egymás között és mindazokkal a személyekkel vagy meghatalmazottaikkal, akik az eljárásban részt vesznek. (2) Jelen Egyezmény alkalmazása során a magyar vagy a horvát nyelv használható.
39. cikk Adatvédelem (1) Amennyiben mindkét szerzõdõ államban érvényes jogszabályok tiszteletben tartása mellett jelen Egyezmény alapján személyes adatok kerülnek átadásra, az alábbi rendelkezések érvényesek: a) A jelen Egyezmény és a hatálya alá tartozó jogszabályok végrehajtására vonatkozóan az adatok átadása a fogadó szerzõdõ állam illetékes hatóságai számára megengedett. Az adatokat fogadó szerzõdõ állam ezen célokra feldolgozhatja és felhasználhatja. Egyébként az adatok más szerveknek történõ átadása kizárólag a küldõ szerv elõzetes egyetértésével, a reá vonatkozó hazai jogszabályokkal összhangban engedélyezett.
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) Az adatátvevõ kérésre és egyedi esetekben is értesíti a küldõ hatóságot, mely céllal és milyen eredménnyel használta fel az elküldött adatokat. c) Az adatküldõ hatóságnak figyelemmel kell lenni a megküldött adatok pontosságára, valamint az adatszolgáltatás célja szempontjából való szükségességére. Eközben gondoskodni kell ezen szerzõdõ állam belsõ jogszabályi elõírásainak megfelelõen az adattovábbítás letiltásáról. Amennyiben megállapítást nyer, hogy pontatlan adatok vagy olyan adatok kerültek átadásra, amelyek a küldõ szerzõdõ állam jogszabályai alapján nem lehettek volna kiadhatók, azt haladéktalanul jelenteni kell az adatokat átvevõ hatóságnak. Az átvevõ hatóságnak kötelessége ezen adatok kijavítása vagy megsemmisítése. d) Azon személyt, akire az adatok vonatkoznak, kérelmére a róla szóló adatokról és azok felhasználási céljáról, a felhasználás jogcímérõl és határidejérõl, valamint azon személyek körérõl, akiknek az adatokat megküldték vagy megküldik, továbbá az adatszolgáltatás céljairól értesíteni kell. Egyébként ezen személy személyes adatairól való tájékozódásra való joga azon szerzõdõ fél belsõ jogrendjének hatálya alá tartozik, amelynek a szervétõl a tájékoztatást kérik. Mind az adatátvevõ, mind az adatátadó fél köteles – az érintett kérelmére – az általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetõleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A helyesbítésrõl vagy törlésrõl a másik felet haladéktalanul értesíteni kell. e) Amennyiben az egyik szerzõdõ állam hatósága ezen Egyezmény alapján eljuttatta a személyes adatokat, a másik szerzõdõ állam hatósága, amely átvette azokat, a megkárosított személyre nézve, a maga nemzeti jogszabályai szerinti felelõsség alóli mentesülés céljából nem hivatkozhat arra, hogy az eljuttatott adatok pontatlanok voltak. Amennyiben az adatokat fogadó hatóság a pontatlanul megküldött adatok felhasználásával keletkezett károkat megtéríti, az adatokat küldõ hatóság az azokat átvevõ hatóságnak megtéríti a kifizetett kár teljes összegét. f) Az átvett személyes adatokat meg kell semmisíteni, ha az adatokat átvevõ szerzõdõ fél jogszabályai alapján azok az átadás céljából szükségtelenné válnak. g) Az adatokat átadó hatóság és az adatokat átvevõ hatóság köteles nyilvántartani a személyes adatok megküldését és átvételét. h) Az adatokat átadó hatóság és az adatokat átvevõ hatóság köteles az átadott személyes adatokat hatékonyan védeni az illetéktelen hozzáféréstõl, az illetéktelen megváltoztatástól és az illetéktelen közzétételtõl. i) A Szerzõdõ Felek biztosítják, hogy az érintettek adatvédelemmel kapcsolatos jogaik megsértése esetén az adatkezeléssel érintett Szerzõdõ Fél jogalkotása szerint független bírósághoz vagy más hatósághoz fordulhassanak, illetõleg egyéb módon jogorvoslattal élhessenek. (2) Jelen cikk (1) bekezdésében foglaltak egyaránt vonatkoznak a vállalati titkokra és az üzleti titkokra.
8797 40. cikk
Valuta és az elszámolási árfolyam (1) A jelen Egyezmény rendelkezései értelmében az ellátásnyújtásra illetékes teherviselõk, a jogosultak számára a pénzbeli ellátás elszámolását és kifizetését az illetõ Szerzõdõ Fél hivatalos valutájában teljesítik. (2) A jelen Egyezmény alapján a jogosultakat megilletõ ellátások és a teherviselõk közötti térítések kifizetését a másik Szerzõdõ Fél területére konvertibilis valutában kell teljesíteni.
41. cikk Hátralékok visszatartása Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél teherviselõje a jogosultnak magasabb ellátást fizetett egy olyan idõszakra, amelyre a másik Szerzõdõ Fél teherviselõje köteles megfelelõ ellátást nyújtani, úgy az elsõ Szerzõdõ Fél teherviselõjének kérelmére a második Szerzõdõ Fél teherviselõje ellátási kötelezettsége hátralékának kifizetését az elsõ Szerzõdõ Fél teherviselõje által követelt összegig visszatartja, és ezt az összeget neki közvetlenül kifizeti.
42. cikk Jogviták rendezése (1) A jelen Egyezmény értelmezésébõl és alkalmazásából eredõ jogvitákat az illetékes hatóságok megállapodás útján rendezik. (2) Amennyiben a jogvita az (1) bekezdés szerint nem rendezõdik, az egyik Szerzõdõ Fél Kormányának indítványára az ügyet döntõbíróság elé terjesztik. (3) A döntõbíróságot esetenként hívják össze. Mindkét Szerzõdõ Fél Kormánya kinevez egy-egy tagot, és a két tag közös megegyezéssel választ elnököt egy harmadik ország állampolgára személyében, akit a két Szerzõdõ Fél Kormánya megerõsít. A tagokat két hónapon belül, az elnököt pedig három hónapon belül kell kinevezni, miután az egyik Szerzõdõ Fél Kormánya értesítette a másik Szerzõdõ Fél Kormányát arról, hogy a vitás ügyet döntõbíróság elé kívánja terjeszteni. (4) Amennyiben a (3) bekezdésben felsorolt határidõket nem tartják be, más megegyezés hiányában bármelyik Szerzõdõ Fél Kormánya kérheti az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnökét, hogy eszközölje a szükséges kinevezéseket. Amennyiben az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke az egyik Szerzõdõ Fél állampolgára, vagy más
8798
MAGYAR KÖZLÖNY
okból akadályoztatva van, a kinevezéseket az elnökhelyettes eszközöli. Amennyiben az elnökhelyettes is az egyik Szerzõdõ Fél állampolgára, vagy õ is akadályoztatva van, a kinevezéseket a bíróságnak a rangja szerint õt követõ tagja eszközöli, aki egyik Szerzõdõ Félnek sem állampolgára. (5) A döntõbíróság döntéseit szavazattöbbséggel hozza meg a jelen Egyezmény és a nemzetközi jog elvei alapján. A bíróság döntései kötelezõ érvényûek és ellenük jogorvoslatnak helye nincs. (6) A döntõbíróságba az általa kinevezett tag költségeit mindegyik Szerzõdõ Fél maga viseli. Az elnök költségeit, valamint az eljárással kapcsolatos egyéb költségeket a Szerzõdõ Felek egyenlõ arányban viselik. A döntõbíróság a költségek viselésérõl másként is határozhat. (7) Egyéb, ezen cikkben nem szabályozott kérdésekben a döntõbíróság maga dönt, és az eljárás szabályairól maga rendelkezik.
V. Rész
2005/152. szám 44. cikk
Jelen Egyezmény hatálybalépése A Szerzõdõ Felek diplomáciai úton értesítik egymást a jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges hazai jogi elõírások teljesítésérõl. A Egyezmény a diplomáciai úton történt utolsó értesítés kézhezvételének hónapját követõ második hónap elsõ napján lép hatályba.
45. cikk Az Egyezmény idõbeli hatálya (1) Jelen Egyezményt a Szerzõdõ Felek határozatlan idõre kötik. Mindkét Szerzõdõ Fél jogosult a jelen Egyezményt diplomáciai úton, írásban a naptári év utolsó napjával, hat hónapos határidõ betartásával felmondani. (2) Felmondás esetén a jelen Egyezmény rendelkezései a megszerzett jogosultságok tekintetében továbbra is érvényesek, és azokat alkalmazni kell a folyamatban lévõ ügyekre is, a biztosított külföldön való tartózkodásával kapcsolatos korlátozó rendelkezésekre való tekintet nélkül.
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 43. cikk
46. cikk
Ellátásra való jogosultság
A korábban hatályos Egyezmény hatályon kívül helyezése
(1) Jelen Egyezmény a hatálybalépése elõtt keletkezett biztosítási eseményekre is vonatkozik. (2) A jelen Egyezmény hatálybalépése elõtt hozott döntések a jelen Egyezmény alkalmazását nem akadályozzák. (3) Azoknak a személyeknek az ellátásra vonatkozó igénye, akiknek az igényét korábban visszautasították vagy jelen Egyezmény hatálybalépése elõtt határozták meg, az ellátásuk iránti kérelem kérésükre ismételt elbírálás alá kerülhet a jelen Egyezmény értelmében. Az ismételt elbírálás hivatalból is történhet. Ez semmi esetre sem vezethet a biztosított korábbi jogainak csökkentéséhez. (4) A jelen Egyezményen nem alapulhat ellátás iránti igényjogosultság a hatálybalépése elõtti idõszakra vonatkozóan. (5) Az ellátásra való igényjogosultság megállapítása során, a jelen Egyezmény értelmében, figyelembe kell venni azokat a biztosítási idõket és más tényeket, amelyek a Szerzõdõ Felek jogszabályainak megfelelõen a jelen Egyezmény hatálybalépése elõtt keletkeztek. (6) Az 1956. május 29. elõtt megszerzett idõknek tekintendõ biztosítási idõket azon Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint kell elismerni, amelynek a területén az érintett személy lakóhelye ezen a napon volt.
(1) Jelen Egyezmény hatálybalépésével a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában, Budapesten, az 1957. évi október hó 7. napján kötött Egyezmény hatályát veszti a Horvát Köztársaság és a Magyar Köztársaság között. (2) Jelen cikk (1) bekezdése nem vonatkozik a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között az állampolgáraikkal kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában, Budapesten, 1957. október 7-én aláírt Egyezmény alapján megszerzett jogokra. Ugyanez érvényes azokra a jogokra is, amelyek megszerzése folyamatban van, és azokra az idõszakokra vonatkoznak, amelyben a hivatkozott Egyezmény hatályban volt. Ennek hiteléül a Meghatalmazottak jelen Egyezményt aláírták. Készült Budapesten, 2005. február 8-án, két eredeti példányban, magyar és horvát nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles. A Magyar Köztársaság részérõl
A Horvát Köztársaság részérõl”
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 2. §-a az Egyezmény 44. cikke szerinti idõpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve e törvény 2. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a végrehajtásra szolgáló megállapodást rendeletben hirdesse ki. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés elnöke
2005. évi CXXVI. törvény a családtámogatási rendszer átalakításáról* I. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása 1. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 2. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény hatálya kiterjed – amennyiben nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik – a Magyar Köztársaság területén élõ] „c) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendeletben, valamint – az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idõpontjában – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.” 2. § A Cst. 4. §-ának k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „k) saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerûen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni idõszakra kerül ki.” * A törvényt az Országgyûlés a 2005. november 7-i ülésnap ján fogadta el.
8799
3. § (1) A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Családi pótlékra jogosult] „a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülõ, a szülõvel együtt élõ házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülõ), a nevelõszülõ, a hivatásos nevelõszülõ, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték” [aa) a még nem tanköteles, ab) tankötelezettsége megszûnéséig a tanköteles, ac) az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató és a (2) bekezdésben megjelölt életkorú saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel;] (2) A Cst. 7. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülõ a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. §-ának (2) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülõnek kell megállapítani és folyósítani.” 4. § A Cst. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A családi pótlék havi összege a) egygyermekes család esetén 11 000 Ft, b) egy gyermeket nevelõ egyedülálló esetén 12 000 Ft, c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 12 000 Ft, d) két gyermeket nevelõ egyedülálló esetén gyermekenként 13 000 Ft, e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 14 000 Ft, f) három vagy több gyermeket nevelõ egyedülálló esetén gyermekenként 15 000 Ft, g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelõ család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)–c) pontja szerinti intézményben élõ, továbbá nevelõszülõnél, hivatásos nevelõszülõnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 21 000 Ft, h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelõ egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 000 Ft, i) a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személy esetén – a 8. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – 18 000 Ft, j) a 7. § (1) bekezdésének b)–c) pontja szerinti intézményben élõ, továbbá nevelõszülõnél, hivatásos nevelõszülõnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, valamint a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó személy esetén 13 000 Ft.”
8800
MAGYAR KÖZLÖNY
5. § A Cst. 19. §-ának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A gyermeket nevelõ szülõ, nevelõszülõ, illetve gyám a gyermek gondozására tekintettel – havi rendszerességgel járó – gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) jogosult.” 6. § A Cst. 20. §-a (1) bekezdésének bevezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülõ – ideértve a kiskorú szülõt a 7. § (5) bekezdésében meghatározott esetben –, a nevelõszülõ, a gyám a saját háztartásában nevelt” [a) gyermek 3. életévének betöltéséig, b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.] 7. § A Cst. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § A gyermekgondozási segélyben részesülõ személy – ide nem értve a nagyszülõt – keresõtevékenységet a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülõ gyermekének gyámját, b) a gyermek egyéves kora után idõkorlátozás nélkül folytathat.” 8. § A Cst. 21/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „21/A. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülõ nagyszülõ keresõtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órát meg nem haladó idõtartamban folytathat, vagy idõkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában napi 4 órát meg nem haladó idõtartamban folytatott keresõtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülõ nagyszülõt a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidõben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidõben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg. (3) A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülõnek, ha – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] helyezik el.” 9. § A Cst. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „22. § A Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva – a 27. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével – a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot
2005/152. szám
a) megállapíthatja a gyermeket nevelõ személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak; b) megállapíthatja, illetõleg meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem gondozható.” 10. § A Cst. 24. §-a a következõ (2)–(3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre változik: „(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában napi 4 órát meg nem haladó idõtartamban folytatott keresõtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülõ személyt a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidõben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidõben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg. (3) A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermeknevelési támogatás annak a személynek, aki – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] helyezi el.” 11. § A Cst. 28. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre változik: „(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell, ha a gyermekgondozási segélyben részesülõ személy az általa nevelt ikergyermekek egyikének halála miatt a 26. § (2) bekezdése szerinti támogatásra való jogosultságát veszti el.” 12. § A Cst. 45. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:] „f) a jogosult munkahelyére, bankszámlaszámára vonatkozó adat;” 13. § A Cst. 48. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „48. § A családtámogatási igazgatási eljárás során az igényelbíráló szerv a 45. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott körben adatot kérhet az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, illetve a megyei (fõvárosi) egészségbiztosítási pénztártól, továbbá a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtõl a családtámogatási ellátásra való jogosultság elbírálása céljából.”
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY II.
A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 14. § A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelõlegezése, d) az otthonteremtési támogatás.” 15. § (1) A Gyvt. 18. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A jogosult gyermek számára a) a települési (fõvárosi kerületi, a továbbiakban együtt: települési) önkormányzat jegyzõje az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, b) a települési önkormányzat képviselõ-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. (2) A települési önkormányzat képviselõ-testülete a hatáskörébe tartozó ellátást kiegészítheti, valamint a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnõtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.” (2) A Gyvt. 18. §-a a következõ (5)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A települési önkormányzat képviselõ-testületének döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. (6) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendõ térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.” 16. § (1) A Gyvt. 19. §-ának (1)–(2) bekezdése és a 19. §-t megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 19. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) a 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a 20/A. §-ban meghatározott egyszeri támogatásnak, c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.
8801
(2) A települési önkormányzat jegyzõje megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy fõre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 110%-át, aa) ha a gyermeket egyedülálló szülõ, illetve más törvényes képviselõ gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegét az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fõre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.” (2) A Gyvt. 19. §-ának (7)–(9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, jármûvet, továbbá vagyoni értékû jogot kell érteni, amelynek egy fõre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minõsül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülõ vagy a tartásra köteles más törvényes képviselõ életvitelszerûen lakik, az a vagyoni értékû jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármû. (8) A települési önkormányzat jegyzõje a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (7) bekezdésben meghatározott értékû vagyonnal rendelkeznek. (9) Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illetõleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták.” 17. § A Gyvt. 20. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „20. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülõ vagy más törvényes képviselõ, illetve a nagykorú jogosult a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elõ. (2) A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzõje 1 év idõtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosult-
8802
MAGYAR KÖZLÖNY
ságát. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg. (3) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy b) felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. (4) Házasságkötés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy fõre jutó havi jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a 19. §-ban meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét.” 18. § A Gyvt. 20/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „20/A. § (1) A települési önkormányzat jegyzõje annak a gyermeknek, fiatal felnõttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában egyszeri támogatást folyósít. (2) Az egyszeri támogatás gyermekenkénti összege 2006. évben 5000 forint. A 2006. évet követõen az egyszeri támogatás összegének emelésérõl az Országgyûlés a költségvetésrõl szóló törvény elfogadásával egyidejûleg dönt.” 19. § (1) A Gyvt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a gyermektartásdíj megelõlegezését jogerõsen elrendelték, az a kérelem benyújtásától esedékes, azzal, hogy ha a kérelmet a) a tárgyhónap 15-éig nyújtották be, a gyermektartásdíj megelõlegezését elrendelõ jogerõs határozatban megállapított teljes összeget, b) a tárgyhónap 15-ét követõen nyújtották be, a gyermektartásdíj megelõlegezését elrendelõ jogerõs határozatban megállapított összeg 50%-át kell kifizetni.” (2) A Gyvt. 24. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (7) bekezdés jelölése (8) bekezdésre változik: „(7) Ha a gyermektartásdíj megelõlegezésére való jogosultság megszûnik, az a jogosultság megszûnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszûnés a) a tárgyhónap 15-éig következik be, a gyermektartásdíj megelõlegezését elrendelõ jogerõs határozatban megállapított összeg 50%-át, b) a tárgyhónap 15-ét követõen következik be, a gyermektartásdíj megelõlegezését elrendelõ jogerõs határozatban megállapított teljes összeget kell kifizetni.”
2005/152. szám
20. § A Gyvt. a következõ 42/A. §-sal egészül ki: „42/A. § A bölcsõdei felvétel során elõnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülõje vagy más törvényes képviselõje igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.” 21. § A Gyvt. 43. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik: „(3) A családi napközi – az alapellátáson túli szolgáltatásként – speciális tanácsadással, idõszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítõ szolgáltatással segítheti a családokat.” 22. § A Gyvt. 62. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett a) gondoskodik az örökbefogadás elõtti tanácsadás és örökbefogadói tanfolyam, valamint az örökbefogadás utáni segítséget nyújtó szolgáltatások megszervezésérõl, továbbá b) az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium megkeresésére külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadását követõen jelentést készít az örökbefogadás helyzetérõl.” 23. § A Gyvt. 107. §-a (1) bekezdésének az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény 60. §-ával beiktatott h) pontja a következõ szöveggel lép hatályba: [A települési önkormányzat jegyzõje] „h) az e törvényben meghatározott feltételek szerint megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát,” 24. § A Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Gyermekétkeztetés esetén] „a) a bölcsõdés, az óvodás, az 1–4. évfolyamon nappali rendszerû iskolai oktatásban részt vevõ és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülõ gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,” [kedvezményként kell biztosítani (az a)–e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény).] 25. § A Gyvt. 149. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „149. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközi, valamint házi gyermekfelügyelet térítési díjának megállapításánál a 148. §-ban foglaltakat a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A családi napközi, valamint a házi gyermekfelügyelet keretében biztosított személyes szolgáltatás intézményi
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
térítési díja az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj. (3) Az ellátásért fizetendõ személyi térítési díj nem haladhatja meg egy gyermek esetén a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 15%-át, figyelemmel a 147. § (2) bekezdésben foglaltakra is, több gyermek esetén pedig gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át. (4) Ha a családi napközi, valamint a házi gyermekfelügyelet keretében étkezést is biztosítanak, az étkezéssel együtt az ellátásért fizetendõ személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg egy gyermek esetén a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 20%-át, figyelemmel a 147. § (2) bekezdésben foglaltakra is, több gyermek esetén pedig gyermekenként az intézményi térítési díj 60%-át.” 26. § A Gyvt. a következõ 190. §-sal egészül ki: „190. § E törvény a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.” 27. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 28. §-ának (2) bekezdése, valamint 30. §-a a kihirdetéstõl számított 8. napon lép hatályba. 28. § (1) A családi pótlék e törvény 4. §-ával megállapított Cst. 11. § (1) bekezdése szerinti havi összegére vonatkozó rendelkezéseket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2006. január 1-jétõl kell alkalmazni. (2) A 2005. december 31-én hatályban lévõ szabályozás szerint családi pótlékra és a Gyvt.-ben meghatározott rendszeres gyermekvédelmi támogatásra egyidejûleg jogosult személy 2006. január 10-éig kérheti a Magyar Államkincstár lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes Területi Igazgatóságánál – a fõvárosban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságnál – és kirendeltségeinél (a továbbiakban együtt: Igazgatóság) a családi pótléknak a 2006. március 31-éig terjedõ idõszakra a 2005. december 31-én hatályos szabályozás szerinti tovább folyósítását. A kérelem benyújtására nyitva álló határidõ elmulasztása jogvesztõ. (3) Az Igazgatóság a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtását hatósági bizonyítvány kiállításával igazolja. (4) A (3) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány tartalmazza a) a kérelmet benyújtó személy, valamint a családi pótlékra jogosító gyermek személyazonosító adatait, b) a családi pótlékra való jogosultság tényét, c) azt a tényt, hogy a kérelmet benyújtó személy részére 2006. március 31-éig a családi pótlék a 2005. december 31-én hatályban lévõ szabályozás szerint kerül folyósításra.
8803
(5) A családi pótlék e törvény 4. §-ával megállapított Cst. 11. § (1) bekezdése szerinti havi összegére vonatkozó rendelkezéseket 2006. április 1-jétõl – hivatalból – valamennyi családi pótlékra jogosult személyre alkalmazni kell. (6) Ha a gyermekgondozási segélyt az arra jogosult személy keresõtevékenysége miatt nem folyósítják, a jogosultsági feltételek fennállása esetén az ellátást – kérelemre – meg kell állapítani. (7) Azon személy esetében, a) akinek a Cst. 22. §-ának 2005. december 31-én hatályos ab) vagy bb) alpontjai alapján a gyermekgondozási segélyre való jogosultságát méltányossági jogkörben állapították, illetve hosszabbították meg, vagy b) aki a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelmét a Cst. 22. §-ának 2005. december 31-én hatályos ab) vagy bb) alpontjaiban meghatározott körülményre tekintettel 2005. december 31-éig benyújtotta és a jogosultsági feltételek fennállnak, az ellátást a 2005. december 31-én hatályos szabályozás szerint kell megállapítani, illetve tovább folyósítani. (8) 2006. január 1-jétõl – a (9)–(10) bekezdésben meghatározott kivétellel – új jogosult számára rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítani nem lehet. (9) Ha a (2) bekezdés szerinti személy részére 2005. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy az erre irányuló kérelmet 2005. december 31-éig elõterjesztik és a jogosultsági feltételek fennállnak, a települési önkormányzat képviselõ-testülete a 2005. december 31-én hatályos szabályozás szerint legfeljebb 2006. március 31-éig tovább folyósítja, vagy legfeljebb a 2006. március 31-éig terjedõ idõszakra megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. A továbbfolyósítás, illetve megállapítás feltétele, hogy a kérelmezõ a (3) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványt a rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósító települési önkormányzat részére bemutassa. (10) Ha a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, illetve felsõfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorú személy [Gyvt. 20. §-ának 2005. december 31-én hatályos (5)–(6) bekezdése] részére 2005. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy az erre irányuló kérelmet 2005. december 31-éig elõterjesztik és a jogosultsági feltételek fennállnak, a települési önkormányzat képviselõ-testülete a 2005. december 31-én hatályos szabályozás szerint, legfeljebb 2006. augusztus 31-éig tovább folyósítja vagy legfeljebb a 2006. augusztus 31-éig terjedõ idõszakra megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. (11) Azt a jogosultat, akinek 2005. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy az erre irányuló kérelmet 2005. december 31-éig elõter-
8804
MAGYAR KÖZLÖNY
jesztik és a 2005. december 31-én hatályos szabályozás szerint a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételei a benyújtás idõpontjában fennállnak, 2006. június 30-áig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultnak kell tekinteni. (12) A települési önkormányzat a Gyvt. 20. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendeletalkotási kötelezettségének a törvény hatálybalépésétõl számított 60 napon belül köteles eleget tenni. 29. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a Cst. aa) 3. §-ának (2) bekezdésében „az otthoni” szövegrész, ab) 11. §-ának (2) bekezdése, ac) 20/A. §-ának (4) bekezdésében az „– ide nem értve a keresõtevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt –” szövegrész, ad) 27. §-a (1) bekezdésének c) pontja; b) a Gyvt. ba) 18. §-át megelõzõ „A pénzbeli ellátások formái” alcím, bb) 19. §-ának (5) bekezdése, bc) 28. §-a és az azt megelõzõ alcím, bd) 94. §-ának (2) bekezdésében „a rendszeres gyermekvédelmi támogatást” szövegrész, be) 124. §-a (2) bekezdésének – e törvény 32. §-a (1) bekezdésének be) alpontja szerint módosított – elsõ és második mondatában, valamint (4) bekezdésében a „bejelentett” szövegrész, bf) 146. §-a (4) bekezdésének b) pontja; c) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.27. pontjában a „rendszeres és” szövegrész; d) az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi CXXII. törvény da) 45. §-ának (1) bekezdése, db) 46. §-a; e) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 106. §-a; f) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2001. évi XII. törvény 6. §-a; g) az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintõ egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 35. §-a; h) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény ha) 12. §-a, hb) 18. §-a;
2005/152. szám
i) a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésérõl szóló 2002. évi LXII. törvény 95. §-a; j) az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény ja) 39–41. §-a, jb) 43. §-a, jc) 57. §-a, jd) 84. § (2) bekezdése b) pontjának ba)–bf), valamint bi) alpontja; k) a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérõl és az államháztartás hároméves kereteirõl szóló 2003. évi CXVI. törvény 101. §-a; l) az egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi XXVI. törvény la) 25. §-ának (1) bekezdése, lb) 33. §-a, lc) 94. §-ának (6) bekezdése; m) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 246. §-a; n) az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény na) 66. §-a, nb) 72. §-a (4) bekezdésének b) pontja, nc) 73. §-a (3) bekezdésének b) pontja. 30. § Nem lép hatályba az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény a) 55–57. §-a, b) 73. §-a (10) bekezdésének a)–c) pontja. 31. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 138. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg] „a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából, b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának idõtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza,” 32. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a Cst. aa) 7. §-a (4) bekezdésének c) pontjában az „[a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 49–51. §]” szövegrész helyébe a „[Gyvt. 49–51. §]” szövegrész, ab) 8. §-ának (4) bekezdésében „a gyermekre tekintettel” szövegrész helyébe „a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel” szövegrész,
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ac) 27. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában az „ , illetve annak minõsülõ nyugellátást” szövegrész helyébe az „ , illetve annak minõsülõ nyugellátást, továbbá a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát” szövegrész, ad) 41. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában „a jogosult” szövegrész helyébe „az ellátásban részesülõ” szövegrész; b) a Gyvt. ba) 18. §-ának (4) bekezdésében a „pénzbeli ellátások” szövegrész helyébe a „pénzbeli és természetbeni ellátások” szövegrész, bb) 19. §-ának (4) bekezdésében a „közeli hozzátartozóként” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozóként (gondozó családként)” szövegrész, bc) 24. §-a (1) bekezdésének negyedik mondatában a „(7) bekezdés” szövegrész helyébe a „(8) bekezdés” szövegrész, bd) 62. §-ának (2) bekezdésében és 141. §-ának (4) bekezdésében „a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet” szövegrész helyébe „az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium” szövegrész, be) 124. §-a (2) bekezdésének elsõ mondatában a „bejelentett lakása” szövegrész helyébe a „lakóhelye” szövegrész, bf) 148. §-ának (2) bekezdésében „az alapellátások” szövegrész helyébe „– a 149. §-ban foglalt kivétellel – az alapellátások” szövegrész, bg) 148. §-a (5) bekezdésének b) pontjában a „rendszeres támogatásban” szövegrész helyébe a „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben” szövegrész; c) a tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-a (4) bekezdésének f) pontjában a „rendszeres gyermekvédelmi támogatásban” szövegrész helyébe a „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben” szövegrész lép. (2) Ahol jogszabály rendszeres gyermekvédelmi támogatást említ, azon rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kell érteni. 33. § Ez a törvény a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet; b) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés elnöke
8805
2005. évi CXXVII. törvény egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények európai közösségi jogi aktusnak való megfeleltetéssel összefüggõ módosításáról* A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása 1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „12. § (1) A környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a közfeladatot ellátó szervek mindenki számára lehetõvé teszik a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését. (2) Mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat – mint közérdekû adatokat – megismerni. (3) Az állami szervek, az önkormányzatok – kivéve a bíróságok és a jogalkotó szervek e minõségükben –, a környezethez kapcsolódó kötelezettséget, feladatot teljesítõ vagy közszolgáltatást nyújtó, illetve az egyéb közfeladatot ellátó szervek vagy személyek (a továbbiakban: környezeti információval rendelkezõ szerv) feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, igény esetén a rendelkezésére álló környezeti információt hozzáférhetõvé tenni, rendelkezésre bocsátani, továbbá a környezeti információk külön jogszabályban meghatározott körét, illetve a birtokában levõ vagy a számára tárolt információk jegyzékét elektronikusan vagy más módon közzétenni. (4) A környezeti információval rendelkezõ szerv biztosítja a nyilvánosság, illetve a környezeti információt igénylõ számára, hogy a környezeti információ megismerésére vonatkozó jogosultságairól tudomást szerezzen, továbbá elõsegíti a környezeti információhoz való hozzájutást. E jogok elõmozdítása érdekében a környezeti információval rendelkezõ szerv információs tisztviselõt nevezhet ki. (5) A környezetbe történõ kibocsátással kapcsolatos információ megismerését nem lehet arra hivatkozva megtagadni, hogy az személyes adat, üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény vagy állat élõhelyére, kimerülõben lévõ természeti erõforrások lelõhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték elõfordulási helyére vonatkozó adat. * A törvényt az Országgyûlés a 2005. november 14-i ülésnapján fogadta el.
8806
MAGYAR KÖZLÖNY
(6) Ha a megkeresett szerv nem rendelkezik a kért környezeti információval, az információ megismerésre vonatkozó igényt köteles a környezeti információval rendelkezõ szervnek megküldeni és errõl az igénylõt értesíteni vagy tájékoztatni, hogy a kért információt mely környezeti információval rendelkezõ szervtõl igényelheti. (7) A környezeti információval rendelkezõ szerv az információ megismerésre vonatkozó igény beérkezésétõl számított 5 napon belül felhívja az igénylõt az igénye pontosítására, ha az túlzottan általános vagy tartalma alapján a megismerni kívánt környezeti információ nem állapítható meg. (8) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó olyan jogerõs határozatot, illetve környezetvédelmi közigazgatási szerzõdést közzé kell tenni, amelynek végrehajtása jelentõs környezeti hatással jár. (9) A környezethasználó köteles az általa okozott környezetterheléssel, környezet igénybevétellel, valamint környezetveszélyeztetéssel összefüggõ adatokról kérelemre bárkinek tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség megszegése esetén a környezethasználó törvényességi felügyeletét ellátó szerv intézkedése kezdeményezhetõ.” 2. § A Kvt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó adatok a közérdekû adatokra vonatkozó jogszabályok szerint kezelendõk.” 3. § A Kvt. 66–72. §-ai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „66. § (1) A környezethasználat a) környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén – a b) pontban foglaltak kivételével – a tevékenységre a felügyelõség által kiadott környezetvédelmi engedély, b) az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a felügyelõség által kiadott egységes környezethasználati engedély, c) környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a felügyelõség által kiadott környezetvédelmi mûködési engedély, d) egyéb, az a)–c) pont hatálya alá nem tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – esetekben a felügyelõség, illetõleg az önkormányzati környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) által kiadott határozat, vagy szakhatósági állásfoglalásuk figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat jogerõre emelkedését követõen kezdõdhet meg, illetõleg folytatható. (2) A felügyelõség az (1) bekezdésben meghatározott hatósági határozatairól, illetõleg szakhatósági állásfoglalásairól hatósági nyilvántartást vezet.
2005/152. szám
(3) Törvény a gyorsforgalmi utak, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények tervezésével, építésével összefüggõ környezethasználat esetében a hatósági engedélyezésre eltérõ szabályokat állapíthat meg. Elõzetes vizsgálati eljárás 67. § (1) A környezethasználó kérelmére a felügyelõség elõzetes vizsgálati eljárást folytat. (2) A felügyelõség az elõzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, és döntésében – szükség szerint – meghatározza a benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit. (3) Az elõzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell benyújtani. (4) Ha a felügyelõség a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást tart, az eljárás megindításáról szóló hirdetményben, továbbá a közhírré tétel útján közölt közleményben a közmeghallgatás helyérõl és idejérõl is értesíti az érintetteket. (5) Az elõzetes vizsgálat alapján a felügyelõség határozatot hoz, amelynek közzétételérõl hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján gondoskodik. (6) A Felügyelõség az (5) bekezdés szerinti határozatot az elõzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történõ megérkezésétõl számított 45 napon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, a határidõ 60 nap. Amennyiben országhatáron átterjedõ jelentõs hatás valószínûsíthetõ, a felügyelõség az eljárást egy alkalommal legfeljebb 60 napra felfüggesztheti a külön jogszabály szerinti nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében. (7) Az elõzetes vizsgálati eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. A környezeti hatásvizsgálati eljárás 68. § (1) A környezetre jelentõs, illetve várhatóan jelentõs mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése elõtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. (2) A Kormány rendeletben határozza meg azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni, meghatározza továbbá azon tevékenységek körét is, amelyek esetében a felügyelõség – kormányrendeletben megállapított mérlegelési szempontok alapján – dönt arról, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére. 69. § (1) A környezeti hatásvizsgálat eredményeit a kérelmezõnek környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. (2) A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás 70. § (1) Az egyes – külön jogszabályban megjelölt – tevékenységek környezetet terhelõ kibocsátásainak megelõ-
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
zésére, a környezeti elemeket terhelõ kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezõk csökkentésére, illetõleg megszüntetésére irányuló, az elérhetõ legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során kell megállapítani. (2) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. Határozatok 71. § (1) A felügyelõség – külön jogszabály szerinti eljárás lefolytatását követõen – kiadja: a) a 67. § (2) bekezdése szerinti határozatot, b) a 66. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tevékenység megkezdéséhez, illetve módosításához szükséges környezetvédelmi engedélyt, c) a 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egységes környezethasználati engedélyt, d) ha a tevékenység a b) és c) pont hatálya alá egyaránt tartozik, az egységes környezethasználati engedélyt. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti határozatok kiadásának külön jogszabályban meghatározott feltételei nem állnak fenn, a felügyelõség a kérelmet elutasítja. (3) A felügyelõség a jogerõs határozatot nyilvánosságra hozza. 72. § A felügyelõség a környezetvédelmi engedélyt vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonja, ha a jogerõre emelkedéstõl számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési elõkészítési munkákat nem kezdték meg, illetõleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel vagy az egységes környezethasználati engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.” 4. § A Kvt. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A felügyelõség hivatalból is vizsgálja a 66. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti határozatban alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentõsen eltérnek az engedélyezéskori körülményektõl, felülvizsgálatot rendel el. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkezõ szerv felfüggeszti a tevékenységet.” 5. § (1) A Kvt. 110. §-a (7) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy] „c) szabályozza a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körét, a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait;” (2) A Kvt. 110. §-ának (7) bekezdése a következõ r) és s) pontokkal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
8807
„r) rendeletben szabályozza a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjét és a környezeti alapnyilvántartás rendjét; s) rendeletben szabályozza az elõzetes vizsgálati eljárás részletes szabályait.” 6. § A Kvt. 111. §-a helyébe a következõ szöveg lép: „111. § Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács – a Tanács 97/11/EK irányelvével, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelvével módosított – 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról [a törvény végrehajtására a 110. § (7) bekezdése c) és r) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendelettel együtt]; b) a Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvízkezelésrõl; c) a Tanács 92/43/EGK irányelvének (1992. május 21.) a természetes élõhelyek, valamint a vadon élõ állatok és növények védelmérõl 6. cikk (3) bekezdése; d) a Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minõségérõl; e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról; f) az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról; g) az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékelésérõl és kezelésérõl; h) az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésrõl és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl.”
A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása 7. § A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. §-a a következõ új h) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi h)–p) pontok jelölése i)–q) pontokra módosul: [E törvény alkalmazásában:] „h) Natura 2000 terület (európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû terület): külön jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegõrzési, valamint kiemelt jelentõségû természetmegõrzési területnek kijelölt terület, illetve az Európai Unió által jóváhagyott különleges természetmegõrzési, valamint kiemelt jelentõségû természetmegõrzési terület;”
8808
MAGYAR KÖZLÖNY
8. § A Tvt. 41/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Natura 2000 területeket a Kormány rendeletben jelöli ki és teszi közzé, valamint határozza meg az e területekre vonatkozó szabályokat. A Natura 2000 területeken lévõ földrészleteket a miniszter rendeletben hirdeti ki.” 9. § A Tvt. 85. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a] „b) miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 24. § (1) és (2) bekezdésében, 28. § (7) bekezdésében, 29. § (1) és (3) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, 36. § (4) bekezdésében, 41/A. § (1) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében és (5) bekezdésének elsõ fordulatában, 48. § (2)–(3) és (5) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 51. § (4) bekezdésében, 52. § (1) bekezdésében, 53. § (5) bekezdésének elsõ fordulatában, 57. § (2) bekezdésének második fordulatában, 59. § (4) bekezdésének második mondatában, 66. § (3) bekezdésében, 67. § (3) bekezdésében, 69. § (3) bekezdésében, 78. § (3) bekezdésében,” [foglaltakat.] 10. § A Tvt. a következõ 86. §-sal egészül ki: „86. § Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élõ madarak védelmérõl (több más jogszabállyal együtt); b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élõhelyek, valamint a vadon élõ állatok és növények védelmérõl (több más jogszabállyal együtt).”
A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása 11. § A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény a következõ 101. §-sal egészül ki: „101. § Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élõ madarak védelmérõl (több más jogszabállyal együtt); b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élõhelyek, valamint a vadon élõ állatok és növények védelmérõl, 15. cikk és VI. számú melléklet.”
A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása 12. § A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény a következõ 57. §-sal egészül ki:
2005/152. szám
„57. § Ez a törvény a természetes élõhelyek, valamint a vadon élõ állatok és növények védelmérõl szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 15. cikkének és a VI. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.”
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása 13. § (1) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. §-ának (3) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy] „d) a mosó- és tisztítószerekrõl szóló 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának” [részletes szabályait rendeletben meghatározza.] (2) A Kbtv. 34. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A közösségi jegyzéket és annak változásait az egészségügyi miniszter rendeletben teszi közzé.”
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása 14. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 3. §-ának e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „e) gyártó: a termék elõállítója, nem a Magyar Köztársaság területén történõ elõállítás esetén az, aki a terméket gazdasági tevékenysége keretében a Magyar Köztársaság területére behozza;” 15. § A Hgt. 54. §-t követõen a következõ alcímmel és 54/A. §-sal egészül ki: „Jelentéstétel az Európai Bizottság felé 54/A. § Az 1999/31/EK tanácsi irányelv 15. cikke szerinti jelentési kötelezettséget a környezetvédelemért felelõs miniszter teljesíti.” 16. § A Hgt. 60. §-a helyébe a következõ szöveg lép: „60. § Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 75/442/EGK irányelve (1975. július 15.) a hulladékokról; b) a Tanács 91/156/EGK irányelve (1991. március 18.) a 75/442/EGK irányelv módosításáról; c) a Bizottság 96/350/EK határozata (1996. május 24.) a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv II.A és II.B mellékleteinek kiigazításáról; d) a Bizottság 2000/532/EK határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értel-
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
mében történõ meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történõ meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról; e) a Tanács állásfoglalása (1997. február 24.) a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról.”
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása 17. § (1) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A miniszter rendelkezésére az építtetõ közbeszerzési eljárás keretében kiválasztja a tervezõt és elkészítteti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló mûszaki tanulmányt, továbbá összeállíttatja az elõzetes vizsgálati eljáráshoz – külön jogszabály szerint – szükséges dokumentációt (a továbbiakban: vizsgálati dokumentáció) és a területrendezési tervtanulmány dokumentációját.” (2) Az Aptv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A 9. § (1) bekezdés szerinti környezetvédelmi hatóság az elõzetes vizsgálati eljárásban a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást tart.” 18. § Az Aptv. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. § (1) A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti elõzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban elsõ fokon az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ezekben az eljárásokban a külön jogszabályban szakhatóságként másodfokon eljáró szervek vesznek részt. (2) A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásokban köteles a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) szakvéleményét beszerezni. (3) A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást a KKF-fel együtt, az építtetõ bevonásával teljesíti. (4) Egyszámjegyû országos közút gyorsforgalmi úttá, valamint autóútnak autópályává fejlesztésekor elõzetes vizsgálati eljárást nem kell lefolytatni.” 19. § Az Aptv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A környezetvédelmi hatóság határozata ellen a környezetvédelmi hatóság vezetõjéhez lehet fellebbezni.”
8809
20. § Az Aptv. 11. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Az építtetõ köteles – az elõzetes vizsgálat, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában – az adott tervezési szakaszban érintett valamennyi szakhatóságtól, a közmûvek üzemeltetõitõl és az utak kezelõitõl elõzetes adatszolgáltatást kérni. (2) Az építtetõ köteles a közmûvek üzemeltetõi számára, az elõzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában, új nyomvonalas létesítmények elhelyezése és fenntartása céljából a megépítendõ nyomvonalnak – a közút kezelõjével összehangolt – igénybevételét lehetõvé tenni. Ennek érdekében a közmûvek üzemeltetõitõl és a közutak kezelõjétõl nyilatkozatot és elõzetes adatszolgáltatást kérhet.”
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény módosítása 21. § Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény 5. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Amennyiben az üzemeltetõ határidõre nem nyújtott be hitelesítõi jelentést, vagy nem a külön jogszabályoknak megfelelõ hitelesítõi jelentést nyújt be, a környezetvédelmi hatóság a 17. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett a létesítmény teljes kibocsátását a rendelkezésre álló adatok alapján, az üzemeltetõ költségére bejegyzett hitelesítõvel állapíttatja meg.”
Záró rendelkezések 22. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) A 3–4. §-ok, a Kvt. 110. § (7) bekezdés c) pontjának az 5. § (1) bekezdésével, a Kvt. 110. § (7) bekezdésének az 5. § (2) bekezdésével megállapított új s) pontja, valamint a Kvt. 111. §-ának a 6. §-sal megállapított a) pontja, továbbá a 17–20. §-ok 2006. január 1. napján lépnek hatályba. (3) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a Kvt. 64/A. §-ának (5) bekezdése és b) a Kbtv. 5. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti. (4) A Kvt. 72/A. §-a, 93. §-a, 94. §-a és 96. §-ának (2) bekezdése, az Aptv. 6. §-a (3) és (4) bekezdéseinek „részletes” szövegrésze 2005. december 31. napján veszti hatályát. (5) 2006. január 1. napjával az Aptv. 6. §-a (1) bekezdésének „az elõzetes környezeti tanulmány” szövegrésze helyébe „a vizsgálati dokumentáció” szövegrész lép.
8810
MAGYAR KÖZLÖNY
23. § Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács – a Tanács 97/11/EK irányelvével, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelvével módosított – 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról [a törvény végrehajtására a 110. § (7) bekezdése c) és s) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendelettel együtt]; b) a Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) 15. cikk a hulladéklerakókról; c) az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésrõl és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl (több más jogszabállyal együtt).
2005/152. szám „Sporazum o provedbi Ugovora izmeðu Republike Maðarske i Republike Hrvatske o socijalnom osiguranju
Na osnovi èlanka 31. stavka 1. Ugovora izmeðu Republike Maðarske i Republike Hrvatske o socijalnom osiguranju od ................................................................... (u daljnjem tekstu: „Ugovor”) nadležna su tijela, u svrhu provedbe Ugovora, dogovorila sljedeæe: ODJELJAK I. OPÆE ODREDBE
Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés elnöke
Èlanak 1. Odreðivanje pojmova
A Kormány rendeletei A Kormány 250/2005. (XI. 23.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2005. február 8-án aláírt egyezmény végrehajtására szolgáló megállapodás kihirdetésérõl 1. § A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2005. február 8-án aláírt egyezmény kihirdetésérõl szóló 2005. évi CXXV. törvény 3. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2005. február 8-án aláírt egyezmény végrehajtására szolgáló, Budapesten, 2005. február 8-án aláírt megállapodást (a továbbiakban: végrehajtási megállapodás) e rendelettel kihirdeti.
2. § A végrehajtási megállapodás hivatalos horvát és magyar nyelvû szövege a következõ:
U ovom se Sporazumu izrazi utvrðeni u èlanku 1. Ugovora upotrebljavaju u istom znaèenju koje im je dano u navedenom èlanku.
Èlanak 2. Tijela za vezu U skladu s èlankom 31. stavkom 2. Ugovora tijela za vezu jesu: u Maðarskoj Za zdravstveno osiguranje: Državna blagajna za zdravstveno osiguranje, Za mirovinsko i invalidsko osiguranje: Državna uprava za mirovinsko osiguranje, Za davanje za sluèaj nezaposlenosti: Ured za zapošljavanje. u Hrvatskoj Za zdravstveno osiguranje i zdravstvenu zaštitu: Hrvatski zavod za zdravstveno osiguranje, Za mirovinsko i invalidsko osiguranje: Hrvatski zavod za mirovinsko osiguranje, Za davanja u sluèaju nezaposlenosti: Hrvatski zavod za zapošljavanje.
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Èlanak 3. Obveze tijela za vezu
(1) Tijela za vezu obvezna su izvršavati obveze utvrðene ovim Sporazumom. Pri provedbi Ugovora ona mogu stupati u vezu meðusobno kao i sa zainteresiranim osobama, odnosno, osobama koje one ovlaste. Tijela za vezu obvezna su meðusobno si pomagati pri provedbi Ugovora. (2) Tijela za vezu obvezna su sporazumno utvrditi postupak i dvojeziène tiskanice potrebne za provedbu Ugovora i ovoga Sporazuma.
8811
obzir prema pravnim propisima druge ugovorne stranke. Potvrdu na zahtjev dotiène osobe izdaje – u Maðarskoj: Državna blagajna za zdravstveno osiguranje, – u Hrvatskoj: mjesno nadležni podruèni ured Hrvatskog zavoda za zdravstveno osiguranje. (2) Ako dotièna osoba ne dostavi potvrdu, nadležni nositelj može od nositelja druge ugovorne stranke, navedenog u stavku 1. ovoga èlanka, zatražiti da izda i pošalje potvrdu.
Èlanak 6. ODJELJAK II.
Odobrenje davanja u naravi
PRIMJENA ODREDABA O PRAVNIM PROPISIMA KOJI SE PRIMJENJUJU
(1) Radi primjene èlanka 11., 12. i 14. Ugovora dotièna je osoba obvezna nositelju koji dolazi u obzir, prema èlanku 16. Ugovora, radi dokazivanja prava, dostaviti potvrdu nadležnog nositelja. Ako dotièna osoba ne dostavi potvrdu, nadležni je nositelj obvezan, na zamolbu nositelja mjesta boravka u sluèajevima iz èlanka 11. stavka 1. Ugovora, takvu potvrdu izdati naknadno.
Èlanak 4. Izaslani zaposlenici, izbor pravnih propisa države šiljateljice (1) U sluèajevima iz èlanka 7. i 8. Ugovora ili u sluèajevima izbora u skladu s èlankom 9. Ugovora nositelj ugovorne stranke èiji æe se pravni propisi primjenjivati obvezan je, na zahtjev, izdati potvrdu u kojoj se potvrðuje da za zaposlenika, u svezi s tim zaposlenjem vrijede ti pravni propisi. (2) Potvrde iz stavka 1. ovoga èlanka izdaju: – pri primjeni maðarskih pravnih propisa: Državna blagajna za zdravstveno osiguranje, – pri primjeni hrvatskih pravnih propisa: mjesno nadležni podruèni ured Hrvatskog zavoda za zdravstveno osiguranje.
ODJELJAK III. PRIMJENA POSEBNIH ODREDABA Poglavlje 1. BOLEST I MAJÈINSTVO Èlanak 5. Zbrajanje razdoblja osiguranja (1) Radi primjene èlanka 10. Ugovora od strane nositelja jedne ugovorne stranke dotièna je osoba obvezna dostaviti potvrdu o razdobljima osiguranja koja dolaze u
(2) Nositelj u mjestu boravka ili prebivališta je obvezan provesti kontrolu bolesnika, kao da se radi o vlastitom osiguraniku; nadležnog nositelja treba obavijestiti o rezultatu kontrole. (3) Odobri li se bolnièko lijeèenje, nositelj koji dolazi u obzir prema èlanku 16. Ugovora, obvezan je neodgodivo obavijestiti nadležnog nositelja o danu prijama u bolnicu i predviðenom trajanju bolnièkog lijeèenja kao i o danu otpuštanja iz bolnice. (4) Davanja u smislu èlanka 15. Ugovora jesu: 1. Proteze, ortopedska pomagala i sprave za oslanjanje, ukljuèujuæi obloženi ortopedski steznik s dopunskim dijelovima, priborom i alatom; 2. ortopedske cipele po mjeri, po potrebi zajedno s pripadajuæom normalnom cipelom (koja nije ortopedska); 3. plastika èeljusti i lica, vlasulje; 4. otisci na bazi uzorka (imitacije razlièitih dijelova tijela), pomoæu kojih se prilagoðavaju predmeti navedeni pod toèkama 1. do 3.; 5. umjetne oèi, kontaktne leæe, naoèale za poveæavanje i naoèale s dalekozorom; 6. slušna pomagala; 7. umjetni zubi (èvrsti i koji se vade) i proteze za zatvaranje usne šupljine; 8. vozila za bolesnike, invalidska kolica i ostala mehanièka pomagala za kretanje; 9. zamjena predmeta navedenih pod toèkama 1. do 8.; 10. psi-vodièi za slijepe; 11. lijeèenje i boravak u domovima za odmor i oporavak ili ljeèilištima;
8812
MAGYAR KÖZLÖNY
12. mjere medicinske i profesionalne rehabilitacije; 13. sva ostala pomoæna sredstva za lijeèenje, pomagala i sl., èija nabavna cijena u Maðarskoj prelazi 40.000 forinti, a u Hrvatskoj 3.500 kn. Odobre li se navedena davanja zbog nedvojbene hitnosti, nositelj iz èlanka 16. Ugovora obvezan je o tome, neodgodivo, izvijestiti nadležnog nositelja.
2005/152. szám
odreðivanje davanja, a po potrebi i uz dostavljanje struènog lijeènièkog mišljenja. (3) Nadležni nositelji obvezni su jedni druge obavještavati o odlukama u postupku utvrðivanja, mirovanja i ukidanja davanja.
Èlanak 11. Èlanak 7. Nadoknaðivanje davanja u naravi u sluèaju odstupanja od predviðenog postupka Na zahtjev dotiène osobe nadležni je nositelj obvezan nadoknaditi nastale troškove, prema cjeniku koji vrijedi za nositelja navedenog u èlanku 16. Ugovora, ako se moralo odstupiti od predviðenih pravila postupka. Nositelj naveden u èlanku 16. Ugovora obvezan je nadležnom nositelju, na njegov zahtjev, pružiti potrebne obavijesti.
Isplata mirovina Nadležni nositelji obvezni su mirovine i druga novèana davanja isplaæivati izravno korisnicima prava.
Èlanak 12. Statistièka izvješæa
Odobrenje novèanih davanja
Nadležni nositelji obvezni su tijelu za vezu, koje za njih dolazi u obzir, dostavljati godišnje izvješæe o mirovinama koje se u skladu s èlankom 11. ovoga Sporazuma isplaæuju u drugu ugovornu stanku. Tijela za vezu obvezna su meðusobno razmjenjivati takva statistièka izvješæa.
Nadležni nositelj izravno isplaæuje novèana davanja korisnicima; jednako vrijedi èlanak 6. stavak 2. ovoga Sporazuma.
Poglavlje 3.
Èlanak 8.
NESREÆA NA POSLU I PROFESIONALNE BOLESTI Èlanak 9. Èlanak 13. Odobrenje davanja u naravi umirovljenicima Obrada davanja u naravi Radi primjene èlanka 13. stavka 2. i 3. Ugovora, nositelju koji dolazi u obzir u skladu s èlankom 16. Ugovora treba, kao dokaz za postojanje prava na mirovinu, dostaviti potvrdu nadležnog nositelja.
Poglavlje 2.
U sluèajevima iz èlanka 26. Ugovora jednako vrijede èlanak 6. i 7. ovoga Sporazuma.
Èlanak 14.
STAROST, INVALIDNOST I SMRT (MIROVINE)
Odobrenje novèanih davanja
Èlanak 10.
Nadležni nositelji su obvezni mirovine i druga novèana davanja isplaæivati izravno korisnicima prava.
Obrada zahtjeva za davanja (1) Nadležni nositelji obvezni su jedni druge neodgodivo izvijestiti o zahtjevu za davanja na koji se primjenjuje odjeljak III. poglavlje 2. u svezi s èlankom 37. Ugovora. (2) Nadležni nositelji obvezni su jedni druge obavještavati i o drugim èinjenicama bitnim za
Èlanak 15. Statistièka izvješæa Èlanak 12. ovoga Sporazuma jednako vrijedi za davanja s naslova nesreæe na poslu i profesionalne bolesti.
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Poglavlje 4.
8813
NEZAPOSLENOST
írt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 31. cikkének (1) bekezdése értelmében az illetékes hatóságok az Egyezmény végrehajtására az alábbiakban állapodtak meg:
Èlanak 16.
I. RÉSZ
Postupak
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
U sluèajevima iz èlanka 30. Ugovora dotièna je osoba obvezna nadležnom nositelju jedne ugovorne stanke dostaviti potvrdu nadležnog nositelja druge ugovorne stranke o razdobljima osiguranja, odnosno, razdobljima primanja naknade za sluèaj nezaposlenosti, prema pravnim propisima te ugovorne stranke. Ne dostavi li dotièna osoba potvrdu, tijelo za vezu jedne ugovorne stranke može zamoliti tijelo za vezu druge ugovorne stranke da takvu potvrdu izda i pošalje. ODJELJAK IV. FINANCIJSKE ODREDBE Èlanak 17. Radi primjene èlanka 17. i èlanka 26. Ugovora, priznanje prava na nadoknaðivanje troškova davanja u naravi mora se zatražiti nakon okonèanja sluèaja davanja ili za svako kalendarsko tromjeseèje, a mora se ostvariti u roku od dva mjeseca od zaprimanja zahtjeva. ODJELJAK V. ZAVRŠNA ODREDBA Èlanak 18. Stupanje na snagu Ovaj Sporazum stupa na snagu istodobno s Ugovorom. Sastavljeno u .................................................... dana ............................................................. u dva izvornika, na maðarskom i hrvatskom jeziku, pri èemu su oba teksta jednako vjerodostojna. U ime maðarskih nadležnih tijela
U ime hrvatskih nadležnih tijela”
1. cikk Fogalommeghatározások Jelen megállapodás kifejezései, amelyek az Egyezmény 1. cikkében kerültek meghatározásra, ugyanabban a jelentésben használandóak mint az említett cikkben.
2. cikk Összekötõ szervek Az Egyezmény 31. cikkének 2. bekezdésével összhangban az összekötõ szervek a következõk: Magyarországon egészségbiztosításra: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, nyugdíj- és rokkantbiztosításra: az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság, munkanélküliek járadékára: a Foglalkoztatási Hivatal. Horvátországban egészségügyi biztosításra és egészségügyi ellátásra: a Horvát Egészségbiztosítási Intézet, nyugdíj- és rokkantbiztosításra: a Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet, munkanélküliek ellátására: a Horvát Foglalkoztatási Intézet.
3. cikk Az összekötõ szervek feladatai
„Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti szociális biztonságról szóló Egyezmény végrehajtásáról
(1) A jelen Megállapodásban rögzített feladatokat az összekötõ szerveknek kell végrehajtani. Az Egyezmény végrehajtása során kapcsolatba léphetnek egymással, valamint az érintett személyekkel vagy az általuk megbízott személyekkel. Az összekötõ szerveknek támogatniuk kell egymást az Egyezmény végrehajtása során.
A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról Budapesten, 2005. február 8-án alá-
(2) Az összekötõ szerveknek meg kell állapodniuk az Egyezmény és jelen Megállapodás végrehajtásához szükséges eljárásról és a kétnyelvû formanyomtatványokról.
8814
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/152. szám
II. RÉSZ
6. cikk
RENDELKEZÉSEK AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRÓL
Természetbeni ellátások nyújtása
4. cikk Kiküldött munkavállalók, a kiküldõ állam jogszabályainak kiválasztása (1) Az Egyezmény 7. és 8. cikkével, illetve választás esetén az Egyezmény 9. cikkével összhangban, a Szerzõdõ Fél teherviselõje, amelynek jogszabályai alkalmazásra kerülnek, kérelem alapján köteles olyan igazolást kiállítani, amely tanúsítja, hogy a munkavállalással kapcsolatban a munkavállalóra ezek a jogszabályok érvényesek. (2) Ezen cikk (1) bekezdése szerinti igazolásokat kiállítja: – a magyar jogszabályok alkalmazásánál: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, – a horvát jogszabályok alkalmazásánál: a Horvát Egészségbiztosítási Intézet helyileg illetékes területi hivatala.
(1) Az Egyezmény 11., 12. és 14. cikkei alkalmazásánál az érintett személy, az Egyezmény 16. cikke szerinti teherviselõ részére, az igényjogosultság bizonyítására be kell mutatnia az illetékes teherviselõ igazolását. Amennyiben az érintett személy az igazolást nem mutatja be, akkor az illetékes teherviselõ köteles a tartózkodási hely szerinti teherviselõ kérésére, az Egyezmény 11. cikk (1) bekezdése szerinti esetekben, ilyen igazolást utólag kiállítani. (2) A tartózkodási vagy lakóhely szerinti teherviselõnek úgy kell végrehajtania a betegellenõrzést, mintha a saját biztosítottjáról lenne szó; az illetékes teherviselõt az ellenõrzés eredményérõl tájékoztatni kell. (3) Amennyiben jóváhagyásra kerül a kórházi ellátás, az Egyezmény 16. cikke szerinti teherviselõnek haladéktalanul értesítenie kell az illetékes teherviselõt a kórházba való felvétel napjáról és a tartózkodás várható tartamáról, valamint az elbocsátás napjáról.
(1) Az Egyezmény 10. cikkének az egyik Szerzõdõ Fél teherviselõje által történõ alkalmazásánál az érintett személynek igazolást kell bemutatnia azokról a biztosítási idõkrõl, amelyek a másik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint figyelembe vehetõk. Az igazolást az érintett személy kérésére – Magyarországon: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, – Horvátországban: a Horvát Egészségbiztosítási Intézet helyileg illetékes területi hivatala állítja ki.
(4) Az Egyezmény 15. cikke értelmében ellátásnak minõsülnek: 1. a testrész protézisek, ortopédiai segédeszközök és járókészülékek, beleértve a bevont ortopédiai fûzõt a kiegészítõ elemekkel, tartozékokkal és szerszámokkal együtt, 2. a méretre készült ortopéd cipõ, szükség szerint az ahhoz tartozó normál (nem ortopéd) cipõvel, 3. az állkapocs és arcplasztika, a paróka, 4. mintanyomatok (különbözõ testrészek lenyomatai) amelyek segítségével az 1–3. pontokban ismertetett eszközöket hozzáigazítják, 5. a mûszemek, kontaktlencsék, nagyító szemüvegek és távcsõ szemüvegek, 6. a hallókészülékek, 7. a (fix és kivehetõ) mûfogak és a szájüreg elzárására szolgáló protézisek, 8. a betegjármûvek, tolókocsik és egyéb mechanikus közlekedési eszközök, 9. az 1–8. pontokban felsorolt eszközök cseréje, 10. a vakvezetõ kutyák, 11. az üdülõkben, szanatóriumokban vagy gyógyintézményekben való orvosi ellátás és tartózkodás, 12. a gyógyászati és szakmai rehabilitációs programok, 13. minden egyéb gyógyászati eszköz, segédeszköz és hasonló eszköz, amelynek a beszerzési ára Magyarországon meghaladja a 40 000 forintot, Horvátországban a 3500 kunát.
(2) Amennyiben az érintett személy nem mutatja be az igazolást, az illetékes teherviselõ kérheti, hogy azt a jelen cikk (1) bekezdésében megjelölt másik Szerzõdõ Fél teherviselõje állítsa ki és küldje el.
(5) Amennyiben az ismertetett ellátások a feltétlen sürgõsség okán kerültek engedélyezésre, akkor az Egyezmény 16. cikkében megjelölt teherviselõnek azt haladéktalanul közölnie kell az illetékes teherviselõvel.
III. RÉSZ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA 1. Fejezet BETEGSÉG ÉS ANYASÁG 5. cikk Biztosítási idõk egybeszámítása
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
8815
7. cikk
11. cikk
A természetbeni ellátások megtérítése az elõírt eljárás be nem tartása esetén
Nyugdíjak folyósítása
A felmerült költségeket az érintett személy kérésére az illetékes teherviselõ köteles az Egyezmény 16. cikkében megjelölt teherviselõre vonatkozó tarifák szerint megtéríteni, amennyiben el kellett térni az elõírt eljárási szabályoktól. Az Egyezmény 16. cikkében megjelölt teherviselõ köteles az illetékes teherviselõnek, annak kérésére, a szükséges tájékoztatást megadni.
A nyugdíjakat és egyéb pénzbeli ellátásokat az illetékes teherviselõk közvetlenül az igényjogosultak részére kötelesek kifizetni.
12. cikk Statisztikai jelentések
8. cikk Pénzbeli ellátások nyújtása A pénzbeli ellátásokat az illetékes teherviselõ közvetlenül a jogosultak részére fizeti ki; jelen Megállapodás 6. cikkének (2) bekezdése értelemszerûen érvényes.
Az illetékes teherviselõk kötelesek megküldeni a számukra illetékes összekötõ szerv részére a másik Szerzõdõ Félnek az ezen Megállapodás 11. cikke alapján kifizetett nyugellátásról összeállítandó éves statisztikákat. Ezen statisztikákat az összekötõ szervek kötelesek egymás között kicserélni.
9. cikk
3. Fejezet
A természetbeni ellátások nyújtása nyugdíjasok részére
ÜZEMI BALESET ÉS FOGLALKOZÁSI BETEGSÉG
Az Egyezmény 13. cikke (2) és (3) bekezdésének alkalmazása érdekében, a nyugdíjjogosultság bizonyítása céljából, az illetékes teherviselõ igazolását az Egyezmény 16. cikke szerint illetékes teherviselõ részére be kell mutatni.
13. cikk Természetbeni ellátások jóváhagyása Az Egyezmény 26. cikke szerinti esetekben ezen Megállapodás 6. és 7. cikke megfelelõen alkalmazandó.
2. Fejezet ÖREGSÉG, ROKKANTSÁG ÉS ELHALÁLOZÁS (NYUGELLÁTÁSOK) 10. cikk Az ellátási kérelmek feldolgozása (1) Az illetékes teherviselõk kötelesek haladéktalanul tájékoztatni egymást az olyan ellátás iránti kérelmekrõl, amelyekre az Egyezmény III. részének 2. fejezete és ezzel összefüggésben az Egyezmény 37. cikke alkalmazandó.
14. cikk Pénzbeli ellátások nyújtása A nyugdíjakat és egyéb pénzbeli ellátásokat az illetékes teherviselõk közvetlenül az igényjogosultak részére fizetik ki.
15. cikk
(2) Az illetékes teherviselõk kötelesek értesíteni egymást az egyéb, az ellátás szempontjából lényeges tényekrõl is, szükség esetén az orvosi szakvélemény csatolásával.
Statisztikai jelentések
(3) Az illetékes teherviselõk kötelesek értesíteni egymást az ellátások megállapítása, szüneteltetése, illetve megszüntetése ügyében hozott döntésekrõl.
Jelen Megállapodás 12. cikkét megfelelõen kell alkalmazni az üzemi balesetek és foglalkozási betegségek ellátásaira.
8816
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/152. szám
4. Fejezet
3. §
MUNKANÉLKÜLISÉG
Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2005. február 8-án aláírt egyezmény kihirdetésérõl szóló 2005. évi CXXV. törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
16. cikk Eljárás Az Egyezmény 30. cikke szerinti esetekben az érintett személynek az egyik Szerzõdõ Fél illetékes teherviselõje felé be kell mutatnia a másik Szerzõdõ Fél illetékes teherviselõjének igazolását az említett Szerzõdõ Fél jogszabályai alapján számított biztosítási idõszakokról, valamint azokról az idõszakokról, amelyek alatt a másik Szerzõdõ Féltõl munkanélküli segélyben részesült. Amennyiben az érintett személy nem nyújtja be az igazolást, akkor az egyik Szerzõdõ Fél összekötõ szerve kérheti a másik Szerzõdõ Fél összekötõ szervétõl az ilyen igazolás kiállítását és megküldését.
IV. RÉSZ
A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
A Kormány 251/2005. (XI. 23.) Korm. rendelete a felsõoktatási intézmények karainak felsorolásáról szóló 209/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról
PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK 17. cikk
A Kormány a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 48. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:
Az Egyezmény 17. és 26. cikkének végrehajtása során a természetbeni ellátások költségeinek megtérítésére való jogosultságot az ellátási eset lezárultát követõen vagy naptári negyedévenként kell megkérni, és a követelés beérkeztét követõ két hónapon belül kell teljesíteni.
1. §
V. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18. cikk A megállapodás hatálybalépése Jelen Megállapodás az Egyezménnyel egyidejûleg lép hatályba.
A felsõoktatási intézmények karainak felsorolásáról szóló 209/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú mellékletében az „Állami egyetemek egyetemi és fõiskolai karai” címszó alatt a ,,Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest Államigazgatási Fõiskolai Kar Élelmiszertudományi Kar Gazdálkodástudományi Kar Kertészettudományi Kar Közgazdaságtudományi Kar Tájépítészeti Kar Társadalomtudományi Kar” szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép:
Készült Budapesten, 2005. február 8-án, két eredeti példányban, magyar és horvát nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
A magyar illetékes hatóságok nevében
A horvát illetékes hatóságok nevében”
,,Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest Élelmiszertudományi Kar Gazdálkodástudományi Kar Kertészettudományi Kar Közgazdaságtudományi Kar Közigazgatás-tudományi Kar Tájépítészeti Kar Társadalomtudományi Kar”
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 2. §
A Rendelet 1. számú mellékletében az „Állami egyetemek egyetemi és fõiskolai karai” címszó alatt a ,,Debreceni Egyetem, Debrecen Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Állam- és Jogtudományi Kar Általános Orvostudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Egészségügyi Fõiskolai Kar (Nyíregyháza) Fogorvostudományi Kar Gyógyszerésztudományi Kar Hajdúböszörményi Pedagógiai Fõiskolai Kar (Hajdúböszörmény) Informatikai Kar Közgazdaságtudományi Kar Mezõgazdaságtudományi Kar Mûszaki Fõiskolai Kar Természettudományi Kar” szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,Debreceni Egyetem, Debrecen Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Állam- és Jogtudományi Kar Általános Orvostudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Egészségügyi Fõiskolai Kar (Nyíregyháza) Fogorvostudományi Kar Gyógyszerésztudományi Kar Hajdúböszörményi Pedagógiai Fõiskolai Kar (Hajdúböszörmény) Informatikai Kar Közgazdaságtudományi Kar Mezõgazdaságtudományi Kar Mûszaki Fõiskolai Kar Népegészségügyi Kar Természettudományi Kar” 3. § A Rendelet 1. számú mellékletében az „Állami egyetemek egyetemi és fõiskolai karai” címszó alatt a ,,Miskolci Egyetem, Miskolc Állam- és Jogtudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Comenius Tanítóképzõ Fõiskolai Kar (Sárospatak) Gazdaságtudományi Kar Gépészmérnöki Kar Mûszaki Anyagtudományi Kar Mûszaki Földtudományi Kar” szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép:
8817
,,Miskolci Egyetem, Miskolc Állam- és Jogtudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Comenius Tanítóképzõ Fõiskolai Kar (Sárospatak) Egészségügyi Fõiskolai Kar Gazdaságtudományi Kar Gépészmérnöki Kar Mûszaki Anyagtudományi Kar Mûszaki Földtudományi Kar”
4. § (1) A Rendelet 1. számú mellékletében az „Állami egyetemek egyetemi és fõiskolai karai” címszó alatt a ,,Tessedik Sámuel Fõiskola, Szarvas Gazdasági Fõiskolai Kar (Békéscsaba) Mezõgazdasági Fõiskolai Kar (Mezõtúr) Mezõgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Fõiskolai Kar Pedagógiai Fõiskolai Kar” szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,Tessedik Sámuel Fõiskola, Szarvas Gazdasági Fõiskolai Kar (Békéscsaba) Mezõgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Fõiskolai Kar Pedagógiai Fõiskolai Kar” (2) A Tessedik Sámuel Fõiskola Mezõgazdasági Fõiskolai Kara 2005. december 31-én szûnik meg, egyidejûleg az általa ellátott feladatokat – a felsõoktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározottak szerint – a Szolnoki Fõiskola Mezõgazdasági Fakultása veszi át. A szervezeti és mûködési szabályzatban rendelkezni kell különösen a jogutódlás képzési, kutatási tevékenységet, a szervezeti egységek átalakítását, valamint a hallgatók tanulmányainak folytatását, az alkalmazottak foglalkoztatását érintõ kérdéseirõl. A fõiskola kari szervezetének átalakítása a hallgatók hallgatói jogviszonyát, a munkavállalók közalkalmazotti jogviszonyát nem érinti.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
8818
MAGYAR KÖZLÖNY
A Magyar Nemzeti Bank Elnökének rendeletei A Magyar Nemzeti Bank elnökének 23/2005. (XI. 23.) MNB rendelete az elszámolásforgalom lebonyolítására vonatkozó tárgyi, technikai, biztonsági és üzletmenet folytonossági követelményekrõl A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének hd) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következõket rendelem el:
Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti elszámolásforgalmi ügyletet a Magyar Köztársaság területén végzõ szervezetre (a továbbiakban e rendelet alkalmazásában: hitelintézeti elszámolóház) terjed ki. (2) E rendeletnek a hitelintézeti elszámolóházra vonatkozó szabályait a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB), mint országos fizetési és elszámolási rendszert mûködtetõ szervezetre is megfelelõen alkalmazni kell. (3) A rendeletben foglalt követelmények teljesítése az elszámolásforgalmi tevékenység végzésének a feltétele. A rendeletben foglalt követelmények teljesítését az MNB felvigyázási és jegybanki ellenõrzési tevékenysége keretében ellenõrzi.
2. § E rendelet alkalmazásában a) akcióterv: a krízishelyzetre való felkészülési feltételeket, a krízishelyzetre vonatkozó válaszlépéseket, alternatív, illetve visszaállítási és ellenõrzõ eljárásokat tartalmazó, rendszeresen aktualizálandó terv; b) biztonság: a hitelintézeti elszámolóház mûködésének zavartalan állapota, amelyben az elszámolásforgalmi tevékenység folyamatosan, korlátozásoktól mentesen végezhetõ;
2005/152. szám
c) biztonsági kockázat: a rendkívüli eseményekbõl eredõ károk veszélye (mértéke a rendkívüli események bekövetkezési valószínûségének és a bekövetkezéskor várhatóan keletkezõ károk nagyságának függvénye); d) biztonsági tevékenység: azon tervezési, szervezési, irányítási, végrehajtási és ellenõrzési feltételekrõl való intézményes gondoskodás, amely a hitelintézeti elszámolóház saját tulajdonú eszközeinek, más fontos értékeinek, érdekeinek, a munkavállalók személyi tulajdonának és személyes biztonságának védelmét, továbbá a hitelintézeti elszámolóház területén a rendkívüli események és krízishelyzetek megelõzését, illetve elhárítását szolgálják; e) biztonságpolitika: azon elvek, követelmények, elvárások összessége, amelyek érvényesítését a hitelintézeti elszámolóház szükségesnek tartja a biztonság fenntartása érdekében; f) elektronikai védelem: a biztonsági tevékenység végzését támogató elektronikus vagyonvédelmi rendszerek összessége; g) elektronikus vagyonvédelmi rendszer: elektronikus jelzõ- vagy képi megfigyelõrendszer, illetve egyéb, jel és kép továbbítását lehetõvé tevõ, fény- és/vagy hangjelzést adó, belépési jogok automatizált kezelését biztosító elektronikus berendezések, mûszaki megoldások összessége; h) krízishelyzet: bekövetkezett rendkívüli esemény nyomán kialakult, a szokásos napi tevékenységtõl eltérõ, azonnali eljárást igénylõ helyzet; i) mechanikai-fizikai védelem: a hitelintézeti elszámolóház elhelyezésére szolgáló épület (épületrész), valamint a védendõ helyiségek illetéktelen behatolás elleni fokozott védelmét, a védendõ értékek biztonságos tárolásának kialakítását szolgáló építészeti-mûszaki követelmények és eszközök; j) rendkívüli esemény: mindazon emberi magatartások, természeti vagy technikai eredetû események, amelyek a hitelintézeti elszámolóház lényeges erõforrásainak, rendszereinek hibáját, károsodását, mûködésük megszûnését okozva fenyegetést jelenthetnek vagy jelentenek a hitelintézeti elszámolóház biztonságára, magukban hordozzák személyek életének, testi épségének vagy egészségének veszélyeztetését vagy vagyoni kár keletkezésének a lehetõségét, vagy amelyek következtében az életben, testi épségben vagy egészségben károsodás vagy vagyoni kár következik be; k) üzletmenet folytonossági terv: a krízishelyzet kezelésére szolgáló akciótervek rendszere; l) védendõ helyiség: a hitelintézeti elszámolóház minden olyan helyisége, ahol az elszámolásforgalom lebonyolítását végzõ informatikai rendszer üzemel, továbbá minden olyan – a hitelintézeti elszámolóház által a titokvédelem szempontjából fontosnak minõsített – helyiség, ahol üzleti vagy banktitkot, illetve személyes adatokat tartalmazó iratokat, adathordozókat tárolnak, vagy üzleti vagy
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
banktitoknak minõsülõ, illetve személyes adatokat dolgoznak fel vagy kezelnek.
Az elszámolásforgalom lebonyolításának tárgyi, technikai feltételei 3. § (1) A hitelintézeti elszámolóház csak olyan épületben vagy épületrészben mûködhet, a) amely a hitelintézeti elszámolóház saját tulajdonában áll, vagy b) amelyet a hitelintézeti elszámolóház határozatlan idõtartamú, a bérbeadót legalább egyéves felmondási idõ biztosítására kötelezõ szerzõdéssel bérel. (2) Az elszámolásforgalmat lebonyolító informatikai rendszerek, valamint az elszámolásforgalom zavartalanságát biztosító egyéb eszközök folyamatos áramellátása érdekében a hitelintézeti elszámolóháznak tartalék áramforrással kell rendelkeznie. (3) Az elszámolásforgalom lebonyolításához szükséges üzenetközvetítés folyamatossága érdekében a hitelintézeti elszámolóháznak biztosítania kell a) legalább két független távközlési csatorna rendelkezésre állását, ha a hitelintézeti elszámolóház áll szerzõdéses jogviszonyban a telekommunikációs szolgáltatókkal, b) legalább két független csatlakozási lehetõséget, ha a távközlési szolgáltatás rendelkezésre állásáról a hitelintézeti elszámolóház ügyfelei gondoskodnak.
8819
(3) A biztonsági szervezet vezetõjévé az nevezhetõ ki vagy a biztonságáért felelõs személy az lehet, aki a) a hitelintézeti elszámolóházzal munkaviszonyban áll, b) rendõrtiszti vagy katonai fõiskolai vagy egyetemi végzettséggel, illetve egyéb egyetemi vagy fõiskolai és felsõfokú biztonsági szakképesítést nyújtó végzettséggel, és c) legalább hároméves biztonsági, védelmi területen szerzett vezetõi gyakorlattal rendelkezik. (4) A biztonsági szervezet vezetõje végzi a biztonsági szervezet szakmai irányítását. A biztonsági szervezet vagy a biztonságért felelõs személy feladatai a következõk: a) ellátja a biztonsági tevékenység körébe tartozó feladatokat, b) végzi, illetõleg szervezi és felügyeli a munkavállalók támadás vagy egyéb vészhelyzet esetén követendõ magatartására vonatkozó oktatást, c) elemzéseket végez, és javaslatokat tesz a megfelelõ védelmi intézkedésekre és a biztonsággal összefüggõ szabályokra, d) felelõs a biztonságpolitika és a biztonsági szabályzat szakmai tartalmáért, aktualizálásáért, e) ellenõrzi a biztonsági elõírások végrehajtását. (5) A biztonsági szervezet vezetõje vagy a biztonságért felelõs személy a hitelintézeti elszámolóház elsõ számú vezetõjének közvetlen irányítása alatt végzi tevékenységét.
2. Tárgyi biztonsági feltételek Az elszámolásforgalom lebonyolításának biztonsági feltételei
5. §
4. §
(1) A hitelintézeti elszámolóháznak a biztonság tárgyi feltételeit a tevékenységéhez kapcsolódó biztonsági kockázatok felmérése alapján, azokkal arányos módon és a vagyonbiztosításhoz szükséges követelmények figyelembevételével kell megteremtenie.
(1) A hitelintézeti elszámolóháznak – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – biztonsági szervezetet kell mûködtetnie vagy biztonságért felelõs személyt kell alkalmaznia.
(2) A hitelintézeti elszámolóháznak a biztonsággal kapcsolatos minden információt, tényt, megoldást és adatot, ideértve a biztonság céljából megteremtett tárgyi, technikai feltételeket és ezek mûszaki dokumentumait is, üzleti titokként kell kezelnie.
1. Személyi biztonsági feltételek
(2) A hitelintézeti elszámolóháznak nem kell biztonsági szervezetet mûködtetnie vagy biztonságért felelõs személyt alkalmaznia, amennyiben a biztonsági tevékenység teljes körének végzésére a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságot, illetõleg egyéni vállalkozót bíz meg.
6. § (1) A hitelintézeti elszámolóház a biztonsági szabályzatában foglaltak alapján – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – köteles gondoskodni az elhelyezésére szolgáló épület (épületrész) és védendõ helyiségek mechanikai-fizikai védelmérõl.
8820
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A hitelintézeti elszámolóház elhelyezésére szolgáló épületnek (épületrésznek), függetlenül attól, hogy az a hitelintézeti elszámolóház kizárólagos használatában áll-e, a külsõ határoló felületek tekintetében meg kell felelnie a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) által közzétett „Betöréses lopás- és rablásbiztosítás technikai feltételei” címû ajánlásban meghatározott részleges mechanikai-fizikai védelem követelményeinek. (3) A védendõ helyiségek határoló felületei minõségének meg kell felelnie a (2) bekezdésben említett ajánlásban meghatározott teljes körû mechanikai-fizikai védelem követelményeinek.
7. § (1) A védendõ helyiségeket a mechanikai-fizikai védelmen túlmenõen elektronikai védelemmel is el kell látni. (2) Elektronikus vagyonvédelmi rendszereket csak a) a biztonsági szervezet vezetõje, a biztonságért felelõs személy, illetve a hitelintézeti elszámolóház szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott személy által jóváhagyott terv alapján lehet telepíteni, b) a külön jogszabályban elõírt szakvizsgával rendelkezõ személy tervezhet, telepíthet és tarthat karban. (3) Az elektronikus vagyonvédelmi rendszerek programozásához és a kezelõi jogosultság kiadásához szükséges kódoknak a biztonsági szervezet vezetõjénél, a biztonságért felelõs személynél vagy az általuk írásban felhatalmazott személynél, illetve a hitelintézeti elszámolóház szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott személynél rendelkezésre kell állnia, a biztonságos õrzés és a hozzáférési jogosultság szabályozása mellett. (4) A hitelintézeti elszámolóháznak automatikus távjelzés továbbítására alkalmas összeköttetés kiépítésérõl és folyamatos mûködtetésérõl kell gondoskodnia az elektronikus vagyonvédelmi rendszerek központja és valamely távfelügyeleti szolgáltatást nyújtó vagyonvédelmi társaság fogadó központja között.
2005/152. szám 9. §
(1) A hitelintézeti elszámolóháznak a) a mûködését biztosító, a napi teendõk ellátásához már nem szükséges iratokat, adathordozókat (számítógépes programok biztonsági másolata, archivált adatok, biztonsági mentések stb.) zárható és legalább 30 perces tûzállóságú elkülönített helyiségben kell tárolnia, b) az iratok és adathordozók egy másik példányát zárható és legalább 30 perces tûzállóságú, az a) pontban említettõl különbözõ, elkülönített helyiségben kell õriznie. (2) A hitelintézeti elszámolóháznak iratkezelési szabályzatban kell meghatároznia azoknak az iratoknak és adathordozóknak a körét, amelyek tárolásáról és õrzésérõl az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell gondoskodnia.
10. § (1) A hitelintézeti elszámolóháznak a mûködés szempontjából stratégiai fontosságúnak minõsített épületben, illetve épületrészben 24 órás õrszolgálatot kell biztosítania. (2) Az õrszolgálatot ellátó személy szolgálati helyét a helyi adottságok és a hitelintézeti elszámolóház biztonságpolitikája alapján kell meghatározni. Gondoskodni kell arról, hogy az õrszolgálatot ellátó személy szükség esetén a tûzoltóságot távjelzéssel vagy távközlési vonalon keresztül, illetve a rendõrséget távközlési vonalon keresztül haladéktalanul értesíthesse. (3) Ha a hitelintézeti elszámolóház által stratégiai fontosságúnak minõsített épületrész olyan épületben található, amely épület tulajdonosa vagy üzemeltetõje az egész épületre vonatkozóan a rendeletben foglaltaknak megfelelõen biztosítja az õrszolgálatot, akkor nem szükséges külön õrszolgálatról gondoskodni.
Üzletmenet folytonosság
8. §
11. §
(1) A mechanikai-fizikai, illetve elektronikai védelem kialakítására csak az Európai Unióban elfogadott minõsítõ szervezet, vagy a MABISZ által kiadott biztonságtechnikai megfelelõségi tanúsítvánnyal rendelkezõ eszközöket lehet alkalmazni.
(1) A hitelintézeti elszámolóháznak olyan – a lehetséges, a biztonságot fenyegetõ rendkívüli eseményekben realizálódó biztonsági kockázatok teljes körének felmérésén és elemzésén alapuló – tesztelt üzletmenet folytonossági tervvel kell rendelkeznie, amely az intézkedésre jogosult, felelõs személyek megnevezésével részletes akcióterveket tartalmaz a rendkívüli esemény bekövetkeztekor a biztonság lehetõ leggyorsabb helyreállítására, illetve a folyamatos üzletmenet biztosításával az elszámolásforgalmi tevékenység krízishelyzetben történõ folytatására.
(2) A hitelintézeti elszámolóház kizárólagos használatában lévõ épületben, illetve épületrészben üzemelõ védendõ helyiség mechanikai-fizikai és elektronikai védelmét be kell illeszteni az épület egészének, illetve az épületrésznek a védelmi rendszerébe.
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az üzletmenet folytonossági tervben meg kell határozni, hogy az elszámolásforgalmi tevékenység krízishelyzetben történõ folytatását biztosító erõforrások, rendszerek egészét, illetve egyes elemeit, illetõleg az üzletmenet folytonosságát szolgáló akcióterveket milyen tesztkörnyezetben és milyen gyakorisággal kell tesztelni, valamint hogy hogyan kell gondoskodni az akciótervek rendszeres, szabályozott keretek között folytatott aktualizálásáról.
8821
d) a védendõ helyiségek köre, e) a rendkívüli események kezelésének általános és speciális szabályai, f) a munkavállalók számára meghatározott, a biztonságért való általános és speciális felelõsségi rend, g) a munkavállalókra vonatkozó személyi védelmi intézkedések, kiemelve a fokozott veszélynek kitett munkakörök (személyek) védelmét, h) a munkavállalók biztonsági oktatásának rendje.
Biztonságpolitika, biztonsági szabályzat 12. § (1) Az elszámolásforgalmi tevékenység biztonságos végzése érdekében a hitelintézeti elszámolóháznak meg kell határoznia a biztonságpolitikáját és a biztonság feltételeire vonatkozó elveket. (2) A hitelintézeti elszámolóháznak a biztonságpolitikája alapján, a biztonsági kockázatokat és azok változásait figyelembe vevõ, részletes védelmi intézkedéseket tartalmazó biztonsági szabályzattal kell rendelkeznie. (3) A biztonsági szabályzatnak a következõket kell tartalmaznia: a) a biztonsági szervezet vagy a biztonságért felelõs személy feladatai, hatásköre, b) a biztonság tárgyi feltételeinek megvalósításához szükséges anyagok, eszközök, berendezések, eljárások, technika, az alkalmazandó mûszaki specifikáció (ajánlás, szabvány, illetõleg mûszaki engedély) feltüntetésével együtt, és a védelem formái szerinti csoportosításban, c) a stratégiai fontosságúnak minõsített épület (épületrészek) köre,
Záró rendelkezések
13. §
(1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a pénz- és elszámolásforgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezés 54. §-a. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor már a Magyar Köztársaság területén elszámolásforgalmi tevékenységet végzõ hitelintézeti elszámolóház legkésõbb a rendelet hatálybalépésétõl számított 6 hónapon belül köteles az e rendeletben meghatározott követelményeknek eleget tenni.
Járai Zsigmond s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke
8822
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány tagjainak rendeletei
2005/152. szám
II/A. A képzés megkezdésének feltételei 1. Iskolai elõképzettség: érettségi 2. Szakmai elõképzettség: –
Az egészségügyi miniszter 54/2005. (XI. 23.) EüM rendelete az egyes egészségügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az oktatási miniszter egyetértésével – a következõket rendelem el:
3. Elõírt szakmai gyakorlat: – 4. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
II/B. A szakképzés egyéb adatai 1. A szakmai alapképzés idõtartama: – 2. Szintvizsga: –
1. § Az egészségügyi ágazatba tartozó fogtechnikus, fogászati asszisztens, klinikai fogászati higiénikus, egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens, citológiai szakasszisztens, mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens, klinikai laboratóriumi szakasszisztens, emésztõszervi endoszkópos szakasszisztens) szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter
Melléklet az 54/2005. (XI. 23.) EüM rendelethez Az egyes egészségügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei 1. A FOGTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szakképesítés OKJ-ben szereplõ azonosító száma: 54 5046 01 2. A szakképesítés megnevezése: Fogtechnikus 3. Hozzárendelt FEOR száma: 3248 4. A szakképzési évfolyamok száma: 3
3. A szakképesítéssel ellátható legjellemzõbb foglalkozás, tevékenység A munkakör, foglalkozás FEOR száma
FEOR megnevezése
3248
Fogtechnikus
4. A szakképesítéssel rokon szakképesítések A szakképesítéssel rokon szakképesítések OKJ azonosító száma
FEOR száma
megnevezése
–
–
–
5. A munkaterület rövid, jellemzõ leírása A fogtechnikus, csoportmunkában a fogorvossal, annak megrendelése alapján és az asszisztenciával, valamint a páciens közremûködésével fogtechnikai laboratóriumban fogpótlásokat, restauratív protetikai és fogszabályozó készülékeket készít, illetve javításokat végez. Munkáját a szakmai és etikai normák szerint végzi.
III. A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idõ, elmélet és gyakorlati idõ aránya A képzés tananyagának a teljesítése, érdemjeggyel (köztes vizsgával) történõ lezárása, melynek összes óraszáma: Összes óraszám: 4500 óra Kontaktelméleti órák száma Gyakorlati órák száma Összes óraszám
600 3900 4500
Az elmélet és a gyakorlat aránya: 12% elmélet 88% gyakorlat
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
IV. A szakképesítés szakmai követelményei A fogtechnikus szakképesítés gyakorlása során elõforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok a) Vállalkozási tevékenység keretén belül: – egyéni vállalkozás alapítása – a vállalkozás feltételeinek megteremtése – vállalkozási terv, üzleti terv készítése – mérleg készítése – pénzügyi, számviteli szabályok alkalmazása b) Kivehetõ lemezes fogpótlás készítése, ezen belül – részleges fogpótlások készítése mûanyag alaplemezzel, hajlított vagy öntött kapcsokkal, mûanyag vagy kerámia mûfogakkal, – részleges fogpótlások készítése fémlemezzel kombinálva, öntött kapcsokkal vagy finommechanikai rögzítõ rendszerekkel (mûanyag vagy kerámia mûfogakkal), – teljes fogpótlások készítése (mûanyag vagy fém alaplemezzel, mûanyag vagy kerámia mûfogakkal). c) Rögzített fogpótlások készítése, ezen belül – koronák készítése öntött technológiával (nemesvagy nemesfém mentes ötvözetbõl, leplezéssel vagy leplezés nélkül), – hidak készítése öntött technológiával (nemes- vagy nemesfém mentes ötvözetbõl, leplezéssel vagy leplezés nélkül), – inlay-k (nemesfém ötvözetbõl, kerámiából vagy mûanyagból). d) Kombinált munkák készítése, ezen belül – rögzített és kivehetõ fogpótlások kombinációja finommechanikai rögzítõ rendszerekkel. e) Javítások elvégzése, ezen belül – a kivehetõ lemezes fogpótlások javítása (törés, pótlás, alábélelés stb.). f) Restauratív, helyreállító protetikai megoldások készítése, ezen belül: – obturátoros protézisek, arc-, szem-, orr-, fülprotézisek készítése, – fogágybetegséget gyógyító eljárásokhoz segédeszközök készítése (rögzítõ sínek, éjszakai harapásemelõk stb.). g) Fogszabályozó eszközök készítése, ezen belül – kivehetõ és rögzített eszközök készítése, – extraorális és intraorális készülékek készítése. A fogtechnikus legyen képes – elsajátítani a fogpótlások és fogszabályozó készülékek készítésének elméleti alapjait, – elsajátítani a fej, az izmok, az állkapocsízület és a fogak anatómiájára vonatkozó anatómiai ismereteket, – elsajátítani a fogtechnikában használt alap- és segédanyagok feldolgozásának kémiai alapjait, – elsajátítani a szakmai etikai ismereteket, – elsajátítani a munkavédelmi ismereteket, – az ergonómiai elõírások betartására, alkalmazására.
8823
Ennek értelmében legyen képes önállóan elvégezni az alábbi feladatokat: – részleges és teljes kivehetõ protéziseket készíteni, – anatómiai, funkciós és antagonista mintát készíteni, – egyéni kanalat készíteni, – részleges és teljes harapási sablont készíteni, – kapcsot tervezni és kapcsot hajlítani, – középértékû artikulátorban részleges és teljes próbafogsort készíteni, a rágófelszíneket gnathológiai elvek szerint kialakítani, – a próbafogsorokat véglegesen elkészíteni küvettába préselve, öntõakriláttal vagy injektálási módszerrel, – immediát protézist készíteni, – rögzített pótlásokat készíteni, – szekciós mintát készíteni és mintákat középértékû artikulátorban rögzíteni, – öntött szóló, horgony, teleszkópkoronákat készíteni (nemes- vagy nemesfém mentes ötvözetbõl), leplezéssel vagy leplezés nélkül, – teli-kerámia és Jacket-koronákat, valamint mûanyag koronákat készíteni, – öntött hidat készíteni (nemes- vagy nemesfém mentes ötvözetbõl, leplezés nélkül vagy leplezéssel), – inlay-t készíteni, – mintára öntött fémlemezt készíteni paralelométer segítségével, – kombinált munkát készíteni finommechanikai rögzítõ rendszerekkel, – javításokat végezni, ezen belül = betörésjavítást, = kihúzott fog és protézisbõl kitörött fog pótlását, = kapocspótlást, = alábélelést, – helyreállító, restauratív protetikai eszközöket készíteni, ezen belül: = arc-, fül-, szem-, orrprotéziseket, = obturátoros protézist, – kivehetõ és rögzített fogszabályozó eszközöket készíteni, – munkáját szakmai és etikai normák szerint végezni, ismereteit önképzéssel, továbbképzéseken bõvíteni, – az egyéni vállalkozást beindítani, a vállalkozással összefüggõ adminisztrációs feladatokat ellátni, – a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos feltételeket megteremteni (tárgyi, személyi, labor, felszerelés, eszköz), – a vállalkozás anyagi feltételeinek megteremtésére, – a piaci esélyeket felmérni, ezen belül: = a szolgáltatás várható árbevételének, nagyságának, összetételének meghatározására, – a szolgáltatáshoz szükséges árukészletet beszerezni, kiválasztani, – a vállalkozáshoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítására.
8824
MAGYAR KÖZLÖNY
V. A szakmai vizsgával kapcsolatos követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei – A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplõ tananyag teljesítése, 2–5-ig terjedõ érdemjeggyel történõ lezárása – A köztes vizsga eredményes teljesítésének igazolása. A köztes vizsga gyakorlati és elméleti vizsga formájában történik az alábbi tantárgyak követelmény és tananyagtartalmából: – szakmai ismeret – anyagismeret – fogászati funkcionális anatómia – szakrajz – munkavédelem-ergonómia – vállalkozási ismeretek – szakmai gyakorlat A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 34. § (2) bekezdése értelmében a köztes vizsga részeit és feladatait a szakképzést folytató intézmény vezetõje határozza meg. A hivatkozott rendelet 34. § (3) bekezdése értelmében a köztes vizsga érdemjegye egyben az adott képzési idõszakot lezáró osztályzatba beszámít. 2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati, szóbeli vizsgarészbõl áll. Az írásbeli vizsgarészén a vizsgázó tudását (kognitív ismereteit), a szóbeli vizsgarészen integrált ismereteit, míg a gyakorlati vizsgarészen képességeit, elsajátított kompetenciáit méri a vizsgabizottság. 2.1. Írásbeli vizsgarész Az írásbeli vizsga tételeit az egészségügyi miniszter határozza meg. Az írásbeli vizsgán a vizsgázók nyílt és zártrendszerû feladatlapot oldanak meg, melynek az értékelését az Egészségügyi Minisztérium által kiadott egységes megoldó kulcs alapján kell elvégezni. Az írásbeli vizsga feladatai felölelik a IV. pontban meghatározott követelményeket. A feladatok megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére. Az írásbeli vizsga tartalma a szakmai elméleti képzés ismeretei alapján: – kivehetõ lemezes fogpótlások készítése gnathológiai elvek szerint, ezen belül: = részleges és teljes fogpótlások készítése, = a fogpótlások végleges elkészítése különbözõ módszerekkel, = javítások készítése, – rögzített fogpótlások végleges készítése gnathológiai elvek szerint, ezen belül: = koronák, = hidak, = inlay-k,
2005/152. szám
– mintára öntött fémlemezkészítés, – kombinált munkák készítése, – kivehetõ és rögzített fogszabályozó eszközök készítése, – a fogászati anyagok elõállítása, tulajdonságai és feldolgozása, – fertõtlenítõ anyagok és eljárások, – a technológiai fegyelem jelentõsége, – a maxilla és a mandibula fogainak rajza, ezen belül: = frontfogak, labiális és orális nézetben, = rágófogaknál bukkális és okkluzális nézetben, – ergonómiai (munkavédelmi), szakmai etikai, vállakozási elõírások a fogtechnikában. 2.2. Gyakorlati vizsgarész A gyakorlati vizsga három részbõl áll: – középértékû artikulátorban teljes alsó-felsõ próbafogsor készítése, a rágófelszínek gnathológiai szempontok szerinti kialakításával, – középértékû artikulátorban anatómikus és hídmintázat készítés gnathológiai elvek szerint, – fémlemez mintázás. Idõtartama: 480 perc. 2.3. Szóbeli vizsgarész A szóbeli tételsor a miniszter által meghatározott tantárgyak témaköreit öleli fel. A tételsort a kiadott tételsor összesítõ tartalmazza. A kérdések megválaszolására maximálisan 15 perc áll a rendelkezésére. 2.3.1. A szóbeli vizsga tantárgyai – Szakmai ismeret (integrált fogászati funkcionális anatómiával) – Anyagismeret 2.3.2. A szóbeli vizsga tantárgyainak témakörei A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökbõl kell kérdéseket megválaszolnia: Szakmai ismeret – kivehetõ és rögzített fogpótlások készítése, – mintára öntött fémlemez készítése, – kivehetõ és rögzített fogszabályozó eszközök készítése, – a fej, az állcsontok és a fogak leíró anatómiája, ezen belül: = a mimikai és rágóizmok mûködése, = az állkapocsízület mûködése, = az artikulátortechnika alapjai, – minõségbiztosítás és minõségtanúsítás. Anyagismeret – a fogászati alap- és segédanyagok ismertetése, – gipszek, lenyomatanyagok, viaszok, polírozó eszközök, izolálószerek, kapocsanyagok, fogászati mûanyagok, beágyazóanyagok, ötvözetek, másolatkészítõ dublírozó anyagok, leplezõ anyagok, – a fogászati anyagok feldolgozásának módjai, – a technológiai fegyelem jelentõsége.
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3. A szakmai vizsga értékelése A vizsgázó teljesítményének értékelése: A gyakorlati vizsgán végrehajtott feladat értékelése során az alábbiakat kell figyelembe venni: – a munka elõkészítése, – a feladat végrehajtásához szükséges eszközök kiválasztása, – a feladat végrehajtásának szakszerûsége, minõsége, – a munkavédelmi, ergonómiai (munkavédelmi) és higiéniai szabályok betartása, – adminisztráció. Értékelési szempontok: Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha bármely feladatra adott érdemjegy elégtelen. Az egyes feladatokra kapott érdemjegyektõl függetlenül elégtelen a gyakorlati vizsgarész végsõ osztályzata, ha – a vizsgázó megadott határideig a feladatot nem készítette el, vagy – a munkadarab javíthatatlanul selejtes, vagy – a vizsgázó az ergonómiai (munkavédelmi), illetve higiéniai szabályokat súlyosan megszegte. Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1–5-ig terjedõ) osztályzattal kell minõsíteni. A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedõ) osztályzattal kell minõsíteni. A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: – az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét a szóbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
3. Hozzárendelt FEOR száma: 3233 4. A szakképzési évfolyamok száma: 1
II/A. A képzés megkezdésének feltételei 1. Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga 2. Szakmai elõképzettség: – 3. Elõírt szakmai gyakorlat: Iskolai rendszerû képzésben részt vevõk esetén: – Iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevõk esetén: – 2 éves igazolt, fogászati munkaterületen eltöltött gyakorlat 4. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
II/B. A szakképzés egyéb adatai 1. A szakmai alapképzés idõtartama: – 2. Szintvizsga: – 3. A szakképesítéssel ellátható legjellemzõbb foglalkozás, tevékenység
4. Vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés Felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján adható.
8825
A munkakör, foglalkozás FEOR száma
3233
FEOR megnevezése
Fogászati asszisztens
4. A szakképesítéssel rokon szakképesítések VI. Egyéb tudnivaló Szakmai vizsgát a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 13. § (1) bekezdésében felhatalmazott intézmények szervezhetik.
A szakképesítéssel rokon szakképesítések OKJ azonosító száma
FEOR száma
54 5046 02
3233
megnevezése
Klinikai fogászati higiénikus
* * * 5. A munkaterület rövid, jellemzõ leírása 2. A FOGÁSZATI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szakképesítés OKJ-ben szereplõ azonosító száma: 52 5046 01 2. A szakképesítés megnevezése: Fogászati asszisztens
Tevékenységi körében a fogászati asszisztens a fogászati alap- és szakellátásban, kórházi, klinikai ellátásban – elõkészít és asszisztál a fogorvosnak a fogászati beavatkozásoknál, – kialakítja a higiénés követelményeket és munkafeltételeket, – együttmûködik az orvossal és a beteggel a krónikus orális és fogbetegek gyógyításában és gondozásában, – elvégzi a betegirányítás és betegellátás kommunikációs és adminisztrációs feladatait,
8826
MAGYAR KÖZLÖNY
– a páciensek részére a fogászati beavatkozások során pszichés segítséget nyújt, – felvilágosító tevékenységet végez a fogászati betegségek megelõzésérõl.
III. A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idõ, elméleti és gyakorlati idõ aránya A képzés tananyagának a teljesítése, érdemjeggyel (köztes vizsgával) történõ lezárása, melynek összes óraszáma: Képzési idõ: 1 év (2 félév) Összes óraszám: 1509 óra Kontaktelméleti órák száma Gyakorlati órák száma Összes óraszám
609 900 1509
Az elmélet és a gyakorlat aránya: 40%:60% A fogászati asszisztens gyakorlatai: A gyakorlóhely megnevezése
Fogászati röntgen Konzerváló fogászat Fogpótlástan Fogtechnikai laboratórium Gyermekfogászat, fogszabályozás Szájsebészet Szájnyálkahártya betegségei, parodontológia Összesen
Óraszáma
120 240 160 40 120 120 100 900
IV. A szakképesítés szakmai követelményei A foglalkozás során elõforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz szorosan tartozó szakmai követelmények: a) kommunikáció, információ szerzése, továbbítása b) biztonságos munkakörülmények teremtése c) fogászati beavatkozások elõkészítése, fogorvosi munka asszisztálása d) ápolási és gondozási feladatok elvégzése orális megbetegedésben szenvedõknél e) elsõsegélynyújtás hirtelen egészségkárosodás, állapotromlás esetén f) a munkaterület és munkafolyamatok szervezése A fogászati asszisztens legyen képes a) Kommunikáció, információszerzés és -továbbítás során: – adekvát módon kommunikálni, – a pácienst meghallgatni, – alkalmazni a fogászati ellátás szaknyelvét szóban és írásban,
2005/152. szám
– az orvost hitelesen tájékoztatni, utasításait figyelembe venni, – mentõszolgálatot hívni, – informatikai eszközöket szakszerûen alkalmazni, – számítógépen fogászati ellátással kapcsolatos programot kezelni, – önmagát képezni. b) Biztonságos munkakörülmények biztosítása során: – tiszta, esztétikus munkakörnyezetet kialakítani, – gondoskodni az eszközök javíttatásáról, pótlásáról, – a munkaeszközöket az elõírásoknak megfelelõen használni, sterilizálni, – a váladékokkal szennyezõdött mûszereket, eszközöket, anyagokat az elõírásoknak megfelelõen kezelni, tárolni, eltávolítani, megsemmisíteni, – a védõeszközök és a védõruha alkalmazásával saját és a páciens egészségét óvni, – a fogászati nosocomiális ártalmakat megelõzni, – veszélyes hulladékokat az elõírásnak megfelelõen kezelni, gyûjteni, – betartani a környezetvédelmi és sugárvédelmi elõírásokat, – betartani a tûz- és munkavédelmi szabályokat. c) Fogászati beavatkozások elõkészítése, fogorvosi munka asszisztálása során: – elõkészíteni a különbözõ fogászati beavatkozások eszközeit, – a fogászati kezelések anyagait az orvos utasítása szerint elõkészíteni, – a kezelések alkalmával szakszerûen asszisztálni, – a különbözõ életkorú, viselkedésû pácienseket pszichésen segíteni. d) Ápolási és gondozási feladatok elvégzése során: – vérnyomást mérni, pulzust számolni, hõmérsékletet ellenõrizni, – szakszerûen támogatni a mozgásában korlátozott pácienst, – orális mûtétre felkészíteni, mûtét után megfigyelni a beteget, – elvégezni az eszméletlen beteg szájhigiénéjéhez kapcsolódó feladatokat, – segíteni az idõs, ágyhoz kötött, szájmûtött beteget higiénés szükségleteinek kielégítésében, – felismerni a fogászati ellátásban leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek hatásait, mellékhatásait, – a krónikus betegeket pszichésen segíteni. e) Elsõsegély-nyújtási feladatok végzése során: – veszélyhelyzetet felismerni, – a bõrszín, tudatállapot, izomtónus megváltozását észlelni, – segítséget hívni, – az életjelenségeket ellenõrizni, – a szabad légutak biztosítását szakszerûen elvégezni, – újraélesztést megkezdeni,
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– felismerni az allergiás jelenségek tüneteit, közremûködni azok elhárításában, – elõkészíteni a készenléti gyógyszereket, – szabályszerûen elvégezni az elsõdleges sebellátást, – eredményesen alkalmazni vérzéscsillapítást, – asszisztálni az orvosnak sürgõsségi fogászati beavatkozásoknál. f) A munkaterület és a munkafolyamatok szervezési feladatainak végzése során: – közremûködni a fogászati váróhelyiségek esztétikus, célszerû kialakításában, – a fogászati betegforgalmat megszervezni, – fogászati szûrõvizsgálatokat elõkészíteni és abban részt venni, – fogászati egészségnevelési programokat szervezni, és azokban közremûködni, – felvilágosító munkájához szemléltetõ nyomtatványokat, eszközöket beszerezni. V. A szakmai vizsgával kapcsolatos követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei – Érettségi vizsga. – A szakmai követelményrendszerben elõírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthetõ érvényesnek. – A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplõ tananyag teljesítése, 2–5-ig terjedõ érdemjeggyel történõ lezárása. – A köztes vizsga eredményes teljesítésének igazolása. A köztes vizsga gyakorlati vizsga formájában történik az alábbi tantárgy követelmény és tananyagtartalmából: = konzerváló fogászat. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 34. § (2) bekezdése értelmében a köztes vizsga részeit és feladatait a szakképzést folytató intézmény vezetõje határozza meg. A hivatkozott rendelet 34. § (3) bekezdése értelmében a köztes vizsga érdemjegye az adott képzési idõszakot lezáró osztályzatba beszámít. 2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészbõl áll. Az írásbeli vizsgarészén a vizsgázó tudását (kognitív ismereteit), a szóbeli vizsgarészen integrált ismereteit, míg a gyakorlati vizsgarészen képességeit, elsajátított kompetenciáit méri a vizsgabizottság. 2.1. Írásbeli vizsgarész Az írásbeli vizsga tételeit az egészségügyi miniszter határozza meg. Az írásbeli vizsgán a vizsgázók nyílt és zártrendszerû feladatlapot oldanak meg, melynek az értékelését az Egészségügyi Minisztérium által kiadott egységes megoldó kulcs alapján kell végezni. Az írásbeli vizsga felada-
8827
tai felölelik a teljes tananyagot, a IV. pontban meghatározott követelményeket. A feladatok megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére. 2.2. Gyakorlati vizsgarész A gyakorlati vizsga két részbõl áll: a) Megelõzõ vizsgafeladat 10 munkanapon keresztül tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése. – Gyakorlati vizsga azon a gyakorlóterületen szervezhetõ, ahol a személyi és tárgyi feltételek, valamint a betegforgalom ezt lehetõvé teszik. – A gyakorlati vizsga, a gyakorlóterületen végzett, a IV. pontban meghatározott tevékenységek folyamatos elvégzésébõl áll. = Konzerváló munkafolyamatoknál: elõkészítés érzéstelenítéshez, asszisztálás fogtöméseknél, gyökérkezeléseknél, gyökértöméseknél, direkt és indirekt pulpasapkázásnál, inlay készítésnél. = Fogpótlás munkafolyamatánál: elõkészítés és asszisztálás kivehetõ és rögzített fogpótlások készítésénél, tervezés, elõkészítés, lenyomatpróba, fogszín kiválasztás, beragasztás, átadás, instrukció. = Szájbetegek ellátásánál: elõkészítés helyi kezelésekhez (ecsetelés, depurálás, pakolás). = Szájsebészeti ellátás során: asszisztálás fogeltávolításnál, foggyökér eltávolításánál, vésésnél, vérzéscsillapításnál, foggyökércsúcs resectionál. = Tanácsadás beavatkozások után. = Röntgenrendelésen: apikális, szárnyas és ráharapásos felvételek készítése, filmek kidolgozása. A vizsgafeladat értékelését a gyakorlat vezetésével megbízott oktató végzi és annak eredményét jegyzõkönyvben rögzíti. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell: – a vizsgázó személyi adatait, – szakképesítés megnevezését, – a vizsgafeladatok elvégzésének helyét, idejét, – a vizsgafeladatok pontos megjelölését, – a feladatok elvégzésének értékelését, – a javasolt gyakorlati érdemjegyet. A megelõzõ vizsgafeladatról készült jegyzõkönyvet a gyakorló munkaterület vezetõinek aláírásával és bélyegzõjével kell ellátni, a vizsga irataihoz kell csatolni, és a vizsgairatok megõrzésére vonatkozó elõírások szerint kell megõrizni. A megelõzõ vizsgafeladat értékelése független a tanuló szakképzési évfolyamon kapott gyakorlati osztályzatától. b) Vizsgabizottság elõtti gyakorlati vizsga – A gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervezõ intézmény állítja össze a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján, és a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá. – A gyakorlati vizsga szervezhetõ iskolai vagy gyakorlóterületi demonstrációs teremben, vagy azon a gyakorlóterületen, ahol a személyi és tárgyi feltételek megfelelõen biztosítottak.
8828
MAGYAR KÖZLÖNY
– A gyakorlati vizsga ajánlott feladatai: = Készítsen elõ helyi érzéstelenítéshez. = Készítse elõ a fogorvosi vizsgálóeszközöket a beteg vizsgálatához és fogászati kezeléséhez. = Készítsen elõ foghúzáshoz. = Készítsen elõ cystectomia vagy cystostomia mûtéthez. = Készítsen elõ foggyökerek eltávolításához. = Készítsen elõ periapicalis currettage, csúcsresectio, retrograd gyökértöméshez. = Készítsen elõ a dentális plakk kimutatásához. = Készítsen elõ kompozíciós tömõanyagokat. = Készítsen elõ csonk elkészítéséhez és lenyomathoz. = Készítsen elõ vérzéscsillapításhoz. = Készítsen elõ gyökércsúcs resectiohoz. = Készítsen elõ gyökértöméshez gyökértömõ anyagokat. = Készítsen elõ állcsonttörések ideiglenes ellátásához. = Készítse elõ a fogkõ-eltávolítás és a fogtisztítás kézi mûszereit. = Készítsen elõ lenyomat-pasztákat viaszokat, szilikongumi lenyomatokat. = Készítsen elõ sérült maradófogú gyermekek ellátásához (sérült frontfogak). = Készítsen elõ direkt vagy indirekt inlay készítéséhez és lenyomathoz. = Készítsen elõ lenyomatvételhez betétek készítésekor. = Készítsen elõ a fogak becsiszolásához és a fogak sínezéséhez. = Készítsen elõ nyálmentesítõ, izoláló eszközöket. = Készítsen elõ a kivehetõ fogpótlások rendelõi munkafázisaihoz (teljes alsó és felsõ protézis). = Készítsen elõ depuráláshoz és plakk index meghatározásához. = Készítsen elõ anatómiai és funkcionális lenyomatvételhez. = Készítsen elõ mûtéti terület izolálásához extra és intraorális mûtéteknél. = Készítsen elõ ideiglenes immediát koronák, hidak, protézisek készítéséhez. = Készítsen elõ fogínygyulladás kezeléséhez. 2.3. Szóbeli vizsgarész A szakmai elmélet szóbeli vizsgatételeket a vizsgázók a meghatározott témakörökbõl válaszolnak meg. A vizsgázóknak a kérdések megválaszolására maximálisan 15 perc áll a rendelkezésére. 2.3.1. A szóbeli vizsga tantárgyai A szakmai vizsga tételek a következõ tantárgyak követelményeit tartalmazzák: – Anatómia–élettan – Fogászati asszisztensi szakmai ismeretek
2005/152. szám
2.3.2. A szóbeli vizsga témakörei a) Anatómia–élettan: A fogak anatómiája. A fog szövettana és a fogágy szerkezete. A szájüreg anatómiája és élettani mûködése. b) Fogászati asszisztensi szakmai ismeretek: A caries következményes betegségei és konzerváló fogászati ellátásuk. Parodontális mûtétek. A caries kialakulása, az üregalakítás szabályai és osztályozása. Az állcsontok fogeredetû gyulladásai és sebészeti kezelésük. Röntgen-status, panoráma felvételek. A hídkészítés munkafázisai. Az amalgám tömés jellemzõi és készítésük. A fogágybetegség eredete, kórtana és gyógyítása. Alaptömés, alábélelés és ezek anyagai. Az állcsontok cystái és gyógykezelési módozatai. Korszerû, esztétikus tömések jellemzése, készítése. A daganatok kialakulása és jellemzõi. A szájüreg jó és rosszindulatú daganatai. A betegek és a dolgozók sugárvédelme. A fertõtlenítõszerek és sterilezõ eljárások alkalmazása a fogászatban. A rögzített fogpótlások anyagai. A fogászati munkahelyek egészségtana, nosocomiális fertõzések. Direkt és indirekt pulpasapkázás jelentõsége, anyagai, munkafolyamata. Kézfertõtlenítés és kézápolás a fogászati munkaterületen. A szájüregi rosszindulatú daganatos betegek lelki támogatása és komplex kezelése. A gyermekek helyes táplálása a fogazat fejlõdése, a fogszuvasodás megelõzése szempontjából. Munkavédelmi elõírások a fogászatban. A gyorsfordulatú fúrógépek. A különbözõ fordulatszámú kézidarabok és fertõtlenítésük. A szájnyálkahártya betegségei és kezelési eljárásai. Alginátok, stencek, rézgyûrûs lenyomatok. Ortodonciai rendellenességek, a fogszabályozás célja. Az ásványi anyagok, a fluor jelentõsége a fogazat fejlõdése szempontjából. Fluor profilaxis lényege, folyamata. A fogeltávolítás indikációi, az asszisztensnõ feladata fogeltávolítás közben és után. A fogorvosi rendelõ gépei és berendezési tárgyai. Fogászati inplantáció. A lenyomatok fajtái. Stomatitis ulcerosa és kezelése. A fogpótlási munkák eszközei. Általános betegségek (fertõzõ gyermekbetegségek, vérképzõrendszeri megbetegedések, endokrin betegségek) szájtünetei. Praecancerosus állapotok.
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Rotáló mûszerek. Etika, egészségügyi etika fogalma, alapvetõ kérdései, titoktartási kötelezettség értelmezése. Rögzített és kivehetõ fogszabályozó készülékek, az asszisztensnõ feladatai fogszabályozó rendelésen. Fiatalkori parodontitis. Fémes anyagok, nemes és nem nemes fémek, fémötvözetek alkalmazása a fogászatban. Az egészségügyi szolgáltatásban résztvevõk etikai kérdései, hivatás, szakmai kötelességek, önállóság, személyiség tisztelete. Nem fémes anyagok alkalmazása a fogászatban. Röntgen sötétkamra, a film kidolgozásának szakaszai. Alsó és felsõ fogak periapicális felvételei. Sebellátás és sebgyógyulás a szájüregben. Intraorális röntgenfilm. Az elõhívás és az expozíciós idõ helyes összefüggései. Esztétikus, rögzített fogpótlások. A kivehetõ fogpótlások korrekciója, törésének javítása. Koronafelvételek, ráharapásos és állcsontfelvételek. A fogászati dokumentáció hagyományos és korszerû formái. Az asszisztensnõ kommunikációs és adminisztrációs feladatai új páciens fogadása és gondozott beteg esetén. A nyálmirigyek, nyáltermelés, nyálmirigyek betegségei. A fogak és a szuvasodás elhelyezkedésének jelölési módjai. Az asszisztensnõ teendõi rosszullét, eszméletvesztés és rendelõi balesetek alkalmával. 3. A szakmai vizsga értékelése A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai gyakorlatból és szakmai elméletbõl kap osztályzatot. Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1–5-ig terjedõ) osztályzattal kell minõsíteni. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát a megelõzõ vizsgafeladatra és a vizsgabizottság elõtt végrehajtott feladatra kapott osztályzatok alapján kell kialakítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság elõtt végrehajtott feladatra kapott osztályzat a döntõ. A szakmai gyakorlati vizsga feladatainak értékelési szempontjai – a tevékenység elõkészítése, munkaterület szervezése, – a feladat elvégzéséhez szükséges eszközök kiválasztása, – a munkafolyamat elvégzésének szakszerûsége, minõsége, – a higiénés követelmények, munkavédelmi szabályok betartása, – a tevékenységgel kapcsolatos dokumentációs feladatok pontos elvégzése, – a vizsgázó viselkedéskultúrája, kommunikációs készsége.
8829
Elégtelen a gyakorlati osztályzat, ha – a vizsgázó a feladatot javíthatatlanul hajtotta végre, – a vizsgázó a munkavédelmi szabályokat súlyosan megsértette, – idõnormában végzett munka esetében 75% alatti a teljesítmény. Amennyiben a vizsgázó bármely osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végsõ osztályzata is elégtelen. A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedõ) osztályzattal kell minõsíteni. A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: – Az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani. Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt bármelyik elméleti vizsgarészbõl elégtelen osztályzatot kap. 4. Vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés feltételei Felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján adható. VI. Egyéb tudnivaló Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosító intézményekrõl szóló 13/2005. (IV. 21.) EüM rendeletben közzétett intézmények jogosultak a szakmai vizsga szervezésére. * * *
3. A KLINIKAI FOGÁSZATI HIGIÉNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szakképesítés OKJ-ben szereplõ azonosító száma: 54 5046 02 2. A szakképesítés megnevezése: Klinikai fogászati higiénikus 3. Hozzárendelt FEOR száma: 3233 4. A szakképzési évfolyamok száma: 2
II/A. A képzés megkezdésének feltételei 1. Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga
8830
MAGYAR KÖZLÖNY
2. Szakmai elõképzettség: Iskolarendszeren kívüli felnõttképzésben: – fogászati asszisztensi elõképzettség, – vagy fogorvosi asszisztensi elõképzettség. 3. Elõírt szakmai gyakorlat: Iskolarendszeren kívüli felnõttképzésben – 2 éves, igazolt, fogászati munkaterületen eltöltött gyakorlat 4. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni. II/B. A szakképzés egyéb adatai 1. A szakmai alapképzés idõtartama: –
A képzés tananyagának a teljesítése, érdemjeggyel (köztes vizsgával) történõ lezárása, melynek összes óraszáma: Képzési idõ: iskolarendszerû képzésben 2 év (4 félév) Összes óraszám: 2712 óra Kontaktelméleti órák száma
1108
Gyakorlati órák száma
1604
Összes óraszám
2712
Iskolarendszeren kívüli képzésben (a fogászati asszisztens/fogorvosi asszisztens szakképzés tananyagtartalmának és óraszámainak beszámításával):
A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése
Összes óraszám
4. A szakképesítéssel rokon szakképesítések A szakképesítéssel rokon szakképesítések FEOR száma
52 5046 01
3233
megnevezése
Fogászati asszisztens
5. A munkaterület rövid, jellemzõ leírása Tevékenységi körében A klinikai fogászati higiénikus – a fogorvos irányításával fogászati megelõzõ tevékenységet végezhet a szájüregben, – egészségmegõrzõ, fogászati egészségnevelõ feladatokat lát el különbözõ életkorú, mûveltségû, összetételû csoportok, egyének körében, – segédkezik szájhigiénés feladatok elvégzésében, – segédkezik beteg, idõs, fogyatékkal élõ egyének száj-higiénés ellátásában, – elõkészít és segédkezik a fogorvosnak a fogászati kezelések elvégzése során, – együttmûködik az orvossal és a beteggel a krónikus orális és fogbetegek gyógyítási, gondozási feladatainak ellátásában, – elvégzi a betegirányítás és ellátás kommunikációs és adminisztratív feladatait, – szakszerûen alkalmazza a fogászati ellátás vizsgáló, kezelõ eszközeit, anyagait, gondoskodik azok karbantartásáról, és elvégzi a sterilezés feladatait, – megszervezi és munkatársaival összehangolja fogászati segítõ, megelõzõ és egészségnevelõ tevékenységét.
764 1094
Az elmélet és a gyakorlat aránya: 30%:70% A klinikai fogászati higiénikus klinikai gyakorlatai:
Fogászati asszisztens
OKJ azonosító száma
330
Gyakorlati órák száma
3. A szakképesítéssel ellátható legjellemzõbb foglalkozás, tevékenység
3233
III. A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idõ, elmélet és gyakorlati idõ aránya
Kontaktelméleti órák száma
2. Szintvizsga: –
FEOR száma
2005/152. szám
A gyakorlóhely megnevezése
Óraszáma
Fogászati radiológia
140
Konzerváló fogászat
180
Fogpótlástan
160
Szájsebészet
120
Parodontológia
140
Fogtechnikai laboratórium
80
Gyermek fogszabályozás
180
Orális higiéné
180
Fogászati prevenció
200
Fogászati egészségnevelés (választott egészségügyi intézményben)
224
Összesen
1604
Fogászati asszisztensi vagy fogorvosi asszisztensi végzettséggel rendelkezõk esetében: A gyakorlóhely megnevezése
Óraszáma
Parodontológia
40
Fogtechnikai laboratórium
40
Gyermek fogszabályozás
60
Orális higiéné
200
Fogászati prevenció
200
Fogászati egészségnevelés (választott egészségügyi intézményben)
224
Összesen
764
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
IV. A szakképesítés szakmai követelményei A foglalkozás során elõforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz szorosan tartozó szakmai követelmények: a) információ szerzése, információ közlése, kommunikáció b) biztonságos munkakörülmények kialakítása c) fogászati beavatkozások elõkészítése, fogorvosi munka asszisztálása d) a szájüreg vizsgálatának elvégzése e) fogászati prevenciós eljárások alkalmazása f) fogászati egészségnevelés g) ápolási és gondozási feladatok ellátása az orális megbetegedésben szenvedõ pácienseknél h) elsõsegélynyújtás i) a munkaterület és a munkafolyamatok szervezése A klinikai fogászati higiénikus legyen képes: a) Információszerzés, -közlés, kommunikáció alkalmával – adekvát módon kommunikálni, – a pácienst meghallgatni, adatait felvenni, – szakmai írott anyagot értelmezni, – alkalmazni a fogászati ellátás szaknyelvét szóban és írásban, – az orvos útmutatásait figyelembe venni, az orvost hitelesen tájékoztatni, – mentõszolgálatot hívni, – informatikai eszközöket szakszerûen használni, – számítógépen fogászati ellátással kapcsolatos szoftvereket alkalmazni, – felismerni a tömegkommunikációs eszközökkel kapcsolatos szakmai információkat, – szakmai kommunikációt alapfokon alkalmazni német vagy angol nyelven, – elsajátítani legalább egy idegen nyelvet alapfokon, kivéve a felnõtt képzést, – szakmáját hivatásként gyakorolni. b) Biztonságos munkakörülmények teremtése során – tiszta, esztétikus munkakörnyezetet kialakítani, – gondoskodni a mûszerek javíttatásáról, pótlásáról, – a munkaeszközöket és mûszereket az elõírásoknak megfelelõen sterilizálni, – a berendezéseket fertõtleníteni, – a szennyezõdött mûszereket, eszközöket, anyagokat az elõírásoknak megfelelõen kezelni, tárolni, eltávolítani, – megelõzni a nosocomiális fertõzéseket. c) A fogászati beavatkozások elõkészítésénél, fogorvosi munka asszisztálásánál – önállóan elõkészíteni a fogászati beavatkozások eszközeit, – a fogászati kezelések anyagait elõkészíteni, – szakszerûen asszisztálni a kezelések alkalmával, – a különbözõ életkorú, viselkedésû páciensek részére pszichés támogatást nyújtani, – önállóan elvégezni a fizioterápiás szájhigiénés eljárásokat,
8831
– a fogorvos jelenlétében és útmutatásával elvégezni a szájnyálkahártya felületi érzéstelenítését, – a fogorvos utasítására elvégezni a szájnyálkahártya és a fogíny helyi kezelését. d) A szájüreg vizsgálatánál – elõkészíteni a pácienst a vizsgálathoz, – elkészíteni extra- és intraorális rtg. felvételeket, – röntgen filmet elõhívni, azokat értékelni, – tanulmánymintához lenyomatot venni, – cariologiai, szájhigiénés, parodontológiai indexeket elkészíteni és monitorozni, – az egészséges és beteg fogazatot, szájüreget, gingivát megkülönböztetni. e) Fogászati prevenciós eljárások alkalmazása során – bemutatni az egészséges fogazat és szájüreg megóvásának korszerû eszközeit, anyagait, – alkalmazni és bemutatni a fog- és szájápolás módszereit, – a fogkõ eltávolítását orvos felügyeletével elvégezni, – a kezelt fogak állapotmegõrzésének eljárásait az orvos útmutatásával elvégezni. f) Fogászati egészségnevelési feladatok végzésénél – az egészségnevelési tevékenység célját meghatározni, – a cél elérésének érdekében a megfelelõ pedagógiai módszereket kiválasztani, – a szemléltetés eszközeit kiválasztani, elkészíteni, beszerezni, bemutatni, – egészségnevelési feladatot ellátó intézményekkel, szakemberekkel kapcsolatot teremteni, – szemléletesen motiválni, – hatékonyan instruálni. g) Ápolási és gondozási feladatok ellátása során – vérnyomást mérni, pulzust számolni, hõmérsékletet ellenõrizni, – szakszerûen támogatni a mozgásban korlátozott pácienst, – elvégezni az eszméletlen beteg szájhigiénés feladatait, – segíteni az idõs, ágyhoz kötött, szájmûtött beteg higiénés szükségleteinek kielégítésében, – szájmûtétre felkészíteni, mûtét után megfigyelni, ápolni, gondozni a beteget, – orvos mellett orális mûtéteknél kötést felhelyezni, eltávolítani, varratot kiszedni, – a páciensek, betegek együttmûködését elnyerni, szorongását oldani, pszichésen segíteni, – ismertetni a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek hatásait, terápiás szintû adagolását, esetleges mellékhatásokat. h) Elsõsegélynyújtás során – veszélyhelyzetet felismerni, – észlelni a tudat, bõrszín, izomtónus változásait, – alkalmazni a segítséghívás módjait, – ellenõrizni a légzést és keringést, – szabad légutakat biztosítani,
8832
MAGYAR KÖZLÖNY
– az újraélesztést megkezdeni, – az allergiás jelenségek tüneteit felismerni, – a készenléti gyógyszereket elõkészíteni, – segédkezni az orvosnak arckoponya, szájüreg sürgõsségi ellátásában, – baleseteknél a sérült végtagot rögzíteni, – az elsõdleges sebellátást szabályszerûen elvégezni, – eredményes vérzéscsillapítást alkalmazni. i) A munkaterület kialakítása és a munkafolyamatok szervezése során – a fogászati váróhelyiségeket esztétikusan, célszerûen kialakítani, – a fogászati rendelés betegforgalmát korszerûen irányítani, – munkaidejét beosztani, asszisztáló és speciális higiénikus tevékenységét megszervezni, – szûrõvizsgálatok szervezésében részt venni, – prevenciós, valamint egészségnevelõ tevékenysége keretében reklámtevékenységet folytatni, – továbbképzéseken részt venni, szakmai programokat szervezni.
V. A szakmai vizsgával kapcsolatos követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei – Iskolarendszeren kívüli, felnõtt képzés esetén: szakmai elõképzettséget igazoló okiratok. – A szakmai követelményrendszerben elõírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthetõ érvényesnek. – A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplõ tananyag teljesítése, 2–5-ig terjedõ érdemjeggyel történõ lezárása. – A köztes vizsga eredményes teljesítésének igazolása. A köztes vizsga gyakorlati vizsga formájában történik az alábbi tantárgy követelmény és tananyagtartalmából: = parodontológia. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 34. § (2) bekezdése értelmében a köztes vizsga részeit és feladatait a szakképzést folytató intézmény vezetõje határozza meg. A hivatkozott rendelet 34. § (3) bekezdése értelmében a köztes vizsga érdemjegye egyben az adott képzési idõszakot lezáró osztályzatba beszámít. 2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészbõl áll. Az írásbeli vizsgarészén a vizsgázó tudását (kognitív ismereteit), a szóbeli vizsgarészen integrált ismereteit, míg a gyakorlati vizsgarészen képességeit, elsajátított kompetenciáit méri a vizsgabizottság.
2005/152. szám
2.1. Írásbeli vizsgarész Az írásbeli vizsga tételeit az egészségügyi miniszter határozza meg. Az írásbeli vizsgán a vizsgázók nyílt és zártrendszerû feladatlapot oldanak meg, melynek az értékelését az Egészségügyi Minisztérium által kiadott egységes megoldó kulcs alapján kell végezni. Az írásbeli vizsga feladatai felölelik a teljes tananyagot, a IV. pontban meghatározott követelményeket. A feladatok megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére. 2.2. Gyakorlati vizsgarész A gyakorlati vizsga két részbõl áll: a) Megelõzõ vizsgafeladat 10 munkanapon keresztül tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése. – Gyakorlati vizsga azon a gyakorlóterületen szervezhetõ, ahol a személyi és tárgyi feltételek és a betegforgalom nagysága a vizsgázók létszámának megfelelõen biztosítottak. – A gyakorlati vizsga a gyakorlati képzésbe illeszkedõ, a gyakorlóterületen adott vizsganapon végzett gyakorlati feladatok teljesítésébõl áll. – A javasolt vizsgafeladatok: = Konzerváló munkafolyamatoknál: elõkészítés érzéstelenítéshez, asszisztálás fogtöméseknél, gyökérkezeléseknél, gyökértöméseknél, direkt és indirekt pulpasapkázásnál, inlay készítésnél. = Fogpótlás munkafolyamatánál: elõkészítés és asszisztálás kivehetõ és rögzített fogpótlások készítésénél tervezés, elõkészítés, lenyomatpróba, fogszín kiválasztás, beragasztás, átadás, instrukció. = Szájbetegek ellátásánál: elõkészítés helyi kezelésekhez (ecsetelés, depurálás, pakolás). = Szájsebészeti ellátás során: asszisztálás fogeltávolításnál, foggyökér eltávolításnál, vésésnél, vérzéscsillapításnál, foggyökércsúcs rezekciónál. = Tanácsadás beavatkozások után. = Röntgenrendelésen: apikális, szárnyas és ráharapásos felvételek készítése. = Filmek kidolgozása. A vizsgafeladat értékelését a gyakorlat vezetésével megbízott oktató végzi, és annak eredményét jegyzõkönyvbe rögzíti. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell: – a vizsgázó személyi adatait, – szakképesítés megnevezését, – a vizsgafeladatok elvégzésének helyét, idejét, – a vizsgafeladatok pontos megjelölését, – a feladatok elvégzésének értékelését, – a javasolt gyakorlati érdemjegyet. A megelõzõ vizsgafeladatokról készült jegyzõkönyvet – a gyakorló munkaterület vezetõinek aláírásával és bélyegzõjével kell ellátni, – a vizsga irataihoz kell csatolni,
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– a vizsgairatok megõrzésére vonatkozó elõírások szerint kell kezelni. A megelõzõ vizsgafeladat értékelése független a tanuló utolsó évfolyamon kapott gyakorlati osztályzatától. b) Vizsgabizottság elõtti gyakorlati vizsga – A gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervezõ intézmény állítja össze a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján, és a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá. – A gyakorlati vizsga szervezhetõ iskolai vagy gyakorlóterületi demonstrációs teremben, vagy azon a gyakorlóterületen, ahol a személyi és tárgyi feltételek megfelelõen biztosítottak. – A javasolt vizsgafeladatok: = Készítsen elõ helyi érzéstelenítéshez. = Készítse elõ a fogorvosi vizsgálóeszközöket a beteg vizsgálatához és fogászati kezeléséhez. = Készítsen elõ foghúzáshoz. = Készítsen elõ cystectomia vagy cystostomia mûtéthez. = Készítsen elõ foggyökerek eltávolításához. = Készítsen elõ periapicalis curretage, csúcsresectio, retrográd gyökértöméshez. = Készítsen elõ dentális plakk kimutatásához. = Készítsen elõ kompozíciós tömõanyagokat. = Készítsen elõ csonk elkészítéshez és lenyomathoz. = Készítsen elõ vérzéscsillapításhoz. = Készítsen elõ gyökércsúcs resectiohoz. = Készítsen elõ gyökértöméshez gyökértömõ anyagokat. = Készítsen elõ állcsonttörések ideiglenes ellátásához. = Készítse elõ a fogkõeltávolítás és a fogtisztítás kézi mûszereit. = Készítsen elõ lenyomatpasztákat, viaszokat, szilikongumi lenyomatokat. = Készítsen elõ sérült maradófogú gyermekek ellátásához (sérült frontfogak). = Készítsen elõ direkt és indirekt inlay készítéséhez és lenyomathoz. = Készítsen elõ lenyomatvételhez betétek készítésekor. = Készítsen elõ a fogak becsiszolásához és a fogak sínezéséhez. = Készítsen elõ nyálmentesítõ, izoláló eszközöket. = Készítsen elõ kivehetõ fogpótlások rendelõi munkafázisaihoz (teljes alsó és felsõ protézis). = Készítsen elõ depuráláshoz és plakk index meghatározásához. = Készítsen elõ anatómiai és funkcionális lenyomatvételhez. = Készítsen elõ mûtéti terület izolálásához, extra- és intraorális mûtéteknél. = Készítsen elõ ideiglenes, immediát koronák, hidak, protézisek készítéséhez. = Készítsen elõ ínygyulladások kezeléséhez.
8833
2.3. Szóbeli vizsgarész A szóbeli tételsor a miniszter által meghatározott tantárgyak tételei, amelyet a kiadott tételsor összesítõ tartalmaz. A vizsgázóknak a kérdések megválaszolására maximálisan 15 perc áll a rendelkezésére. 2.3.1. A szóbeli vizsga tantárgyai A szakmai vizsga komplex tételei a következõ tantárgyak követelményeit tartalmazzák: – Anatómia–élettan – Klinikai fogászati higiénikusi ismeretek 2.3.2. A szóbeli vizsga témakörei a) Anatómia–élettan A fogak anatómiája. A fog szövettana és a fogágy szerkezete. A szájüreg anatómiája és élettani mûködése. b) Klinikai fogászati higiénikusi ismeretek A caries következményes betegségei és konzerváló fogászati ellátásuk. A fogászati prevenció értelmezése, célkitûzései, formái. Parodontális mûtétek. Fogászati egészségnevelési feladatok idõs emberek körében. A caries kialakulása, az üregalakítás szabályai és osztályozása. Fogászati egészségnevelési feladatok terhes anyáknál. Az állcsontok fogeredetû gyulladásai és sebészeti kezelésük. Röntgen status és panoráma felvételek. Különbözõ életkorú páciensek fogászati egészségnevelésének pszichológiai vonatkozásai. A hídkészítés munkafázisai. Az amalgámtömés jellemzõi és készítésük. A szájhigiénés instrukció alapelvei és folyamata. A fogágy betegségek eredete, kórtana és gyógyításuk. Alaptömés, alábélelés és ezek anyagai. A klinikai fogászati higiénikus feladatai a fogak és szájüreg vizsgálatánál. Az állcsontok cystái és gyógykezelési módozatai. Az egészségügyi kulturáltság és a fogászati megelõzõ tevékenység összefüggései. A daganatok kialakulása és jellemzõi. A szájüreg jó- és rosszindulatú daganatai. A betegek és a dolgozók sugárvédelme. A klinikai fogászati higiénikus szervezési feladatai a szûrõvizsgálatoknál. Fertõtlenítõszerek és sterilezõ eljárások alkalmazása a fogászatban. A rögzített fogpótlások anyagai. Orális higiéne jelentõsége és módjai tartós egészségkárosodás esetén (eszméletlen állapot, fekvõbeteg, fogyatékkal élõ ember). A fogászati munkahelyek egészségtana, nosocomialis fertõzések. Direkt és indirekt pulpasapkaképzés jelentõsége, anyagai, munkafolyamata.
8834
MAGYAR KÖZLÖNY
Fogászati egészségnevelési feladatok óvodás korcsoportban. Kézfertõtlenítés és kézápolás fogászati munkaterületen. A szájüregi rosszindulatú daganatos betegek lelki támogatása és komplex kezelése. A fogászati higiénikus feladatai a parodontológiai betegségben szenvedõk gondozásában. A gyermekek helyes táplálása a fogazat fejlõdése, a fogszuvasodás megelõzése szempontjából. Munkavédelmi elõírások a fogászatban. A gyermekfogászati ellátás preventív tevékenysége, a motiválás feladatai gyermekpáciensek körében. Gyorsfordulatú fúrógépek. Különbözõ fordulatszámú kézidarabok és fertõtlenítésük. A szájnyálkahártya betegségei és kezelési eljárásaik. A fogászati ellátás szakmai közössége, a klinikai fogászati higiénikus feladatai a szakmai közösség munkájában. Alginátok, stencek, rézgyûrûs lenyomatok. Ortodonciai rendellenességek, a fogszabályozás célja. A fogászati iatrogenia elkerülésének feladatai az orális beavatkozások során. Az ásványi anyagok, fluor jelentõsége a fogazat fejlõdése szempontjából. Fluor profilaxis lényege, folyamata. A fogeltávolítás indikációi, az asszisztensnõ feladata a fogeltávolítás közben és után. A fogászati egészségnevelés célja, feladata, területei és módszerei. A fogorvosi rendelõ gépei és berendezési tárgyai. Fogászati inplantáció. A klinikai fogászati higiénikus feladatai a caries megelõzésében, diagnosztikájában és terápiájában. A lenyomatok fajtái. Stomatitis ulcerosa és kezelése. A nevelés módszerei, a módszerek alkalmazásának lehetõségei a fogászati higiénikus tevékenységében. A fogpótlási munkák eszközei. Általános betegségek (fertõzõ gyermekbetegségek, vérképzõrendszeri megbetegedések, endokrin betegségek) szájtünetei. Praecancerosus állapotok. A klinikai fogászati higiénikus munkakapcsolatai és a munkakapcsolatok etikai elvárásai. Rotáló mûszerek. Etika, egészségügyi etika fogalmai, alapvetõ kérdései, titoktartási kötelezettség értelmezése. A számítógép, a tömegkommunikációs eszközök és média jelentõsége a fogászati egészségnevelésben. Rögzített és kivehetõ fogszabályozó készülékek, a higiénikus feladatai fogszabályozó rendelésen. Fiatalkori parodontitis. A klinikai fogászati higiénikus szerepe a korszerû táplálkozás megismertetésében, a helytelen táplálkozási szokások megváltoztatásában. Fémes anyagok, nemes és nem nemes fémek, fémötvözetek alkalmazása a fogászatban.
2005/152. szám
Az egészségügyi szolgáltatásban résztvevõk etikai kérdései, hivatás, szakmai kötelességek, önállóság, személyiség tisztelete. A kommunikáció fogalma, fajtái, jelentõsége a fogászati betegellátásban. Nem fémes anyagok alkalmazása a fogászatban. Röntgen, sötétkamra, a röntgenfilm kidolgozásának szakaszai. A fogászati higiénikus munkájának pszichés sajátosságai: megértés, empátia, másság elfogadása. Sebellátás és sebgyógyulás a szájüregben. Intraorális röntgenfilm. Az elõhívás és az expozíciós idõ helyes összefüggései. Indexek felvétele a fogászati higiénikus munkájában. Esztétikus, rögzített fogpótlások. Kivehetõ fogpótlások korrekciója, törés javítása. Koronafelvételek, ráharapásos és állcsontfelvételek. Metakommunikáció. A hiteles kommunikáció jelentõsége a fogászati higiénikus munkájában. A fogászati dokumentáció hagyományos és korszerû formái. A higiénikus kommunikációs és adminisztrációs feladatai új páciens fogadása és gondozott betegek esetén. A nyálmirigyek, nyáltermelés. Nyálmirigyek betegségei. A klinikai fogászati higiénikus feladatai a fogszabályozásnál. A fogak és a szuvasodás elhelyezkedésének jelölési módjai. Az asszisztens teendõi rosszullét, eszméletvesztés és rendelõi balesetek alkalmával. Az ember és az információ kapcsolata, az információs lánc részei általában és a fogászati higiénikus tevékenységében. 3. A szakmai vizsga értékelése A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai gyakorlatból és szakmai elméletbõl kap osztályzatot. Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1–5-ig terjedõ) osztályzattal kell minõsíteni. A szakmai gyakorlati osztályzatot a megelõzõ vizsgafeladatra és a vizsgabizottság elõtti feladatra kapott vizsgajegyek alapján kell kialakítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság elõtti feladatra kapott érdemjegy legyen a döntõ. A szakmai gyakorlati vizsga feladatainak értékelési szempontjai: – a tevékenység és munkaterület elõkészítése, – a feladat elvégzéséhez szükség eszközök kiválasztása, – a munkafolyamat elvégzésének szakszerûsége, minõsége, – a higiénés követelmények, munkavédelmi szabályok betartása, – a tevékenységgel kapcsolatos dokumentációs feladatok pontos elvégzése, – a vizsgázó viselkedéskultúrája, kommunikációs készsége.
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Elégtelen a gyakorlati érdemjegy, ha – a feladat végrehajtása javíthatatlanul eredménytelen, – a jelölt a munkavédelmi elõírásokat súlyosan megsértette, – idõnormában végzett munka esetében 75% alatti a teljesítmény. Bármely gyakorlati vizsgafeladat osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végsõ osztályzata is elégtelen. A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedõ) osztályzattal kell minõsíteni. A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: – Az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét a szóbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani. Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt bármelyik elméleti vizsgarészbõl elégtelen osztályzatot kap.
8835
II/A. A képzés megkezdésének feltételei 1. Iskolai elõképzettség: érettségi 2. Szakmai elõképzettség – Általános laboratóriumi asszisztens, vagy – szövettani laboratóriumi asszisztens, vagy – vegyésztechnikus, ha a szakképesítésnek megfelelõ munkakörben dolgozik, vagy – egészségügyi szakasszisztens (elektronmikroszkópos, citológiai szakasszisztens), ha a szakképesítésnek megfelelõ munkakörben dolgozik. 3. Elõírt szakmai gyakorlat
Felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján adható.
Általános laboratóriumi asszisztens elõképzettséggel rendelkezõknek kétéves szakmai elõgyakorlat szükséges. Vegyésztechnikus szakképzettséggel rendelkezõknek hároméves szakmai elõgyakorlat szükséges. Szövettani asszisztensi szakképesítéssel vagy egészségügyi szakasszisztensi szakképesítéssel (elektronmikroszkópos, citológiai szakasszisztens) rendelkezõknek elõgyakorlatra nincs szükségük.
VI. Egyéb tudnivaló
4. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
4. Vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés feltételei
Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosító intézményekrõl szóló 13/2005. (IV. 21.) EüM rendeletben közzétett intézmények jogosultak a szakmai vizsga szervezésére. * * *
II/B. A szakképzés egyéb adatai 1. A szakmai alapképzés idõtartama: – 2. Szintvizsga: – 3. A szakképesítéssel ellátható legjellemzõbb foglalkozás, tevékenység A munkakör, foglalkozás
4. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKASSZISZTENS (HISZTOKÉMIAI ÉS IMMUNHISZTOKÉMIAI SZAKASSZISZTENS) SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szakképesítés OKJ-ben szereplõ azonosító száma: 54 5018 01 2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens) 3. Hozzárendelt FEOR száma: 3232 4. A szakképzési évfolyamok száma: –
FEOR száma
3232
FEOR megnevezése
Szakasszisztens (orvosi)
4. A szakképesítéssel rokon szakképesítések A szakképesítéssel rokon szakképesítések OKJ azonosító szám
FEOR száma
megnevezése
54 5018 01
3232
Egészségügyi szakasszisztens: – citológiai szakasszisztens – elektronmikroszkópos szakasszisztens – klinikai laboratóriumi szakasszisztens – mikrobiológiai szakasszisztens
8836
MAGYAR KÖZLÖNY
5. A munkaterület rövid, jellemzõ leírása
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens – egyetemek anatómiai, pathológiai, valamint igazságügyi intézeteiben, – kórházak pathológiai osztályán, – szövettani munkát végzõ kutatóhelyeken tevékenykedik. Tevékenységi körébe: – Szövettani metszetek készítése; hisztokémiai, immunhisztokémiai, molekuláris pathológiai reakciók önálló elvégzése. – Technikai, illetve speciális szakmai területen az orvosnak, illetve egyéb egyetemi diplomásnak a segítõtársa, akivel a szakmai és kutató munkában együtt dolgozik. – Közremûködik a középfokú szakképzésben, illetve az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott szakképzett és szakképzetlen dolgozók szakmai tevékenységének irányításában. – Megbízás szerint, mint vezetõ vagy csoportvezetõ szakasszisztens közremûködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban. – Figyelemmel kíséri a magyar, valamint a külföldi módszertani irodalmat. – A laboratórium vezetõjének külön megbízása alapján a vizsgálati eredményekkel kapcsolatban információ közlésére jogosult. – Munkáját hivatásként gyakorolja, és rendszeresen részt vesz továbbképzõ programokban.
III. A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idõ, elmélet és gyakorlati idõ aránya A képzés tananyagának a teljesítése, érdemjeggyel (köztes vizsgával) történõ lezárása, melynek összes óraszáma: Összes óraszám: 510 Kontakt elméleti órák száma
150
Gyakorlati órák száma
360
Összes óraszám
510
Az elmélet és a gyakorlat aránya: 30% elmélet 70% gyakorlat Az egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens) szakképesítés klinikai gyakorlatai: A gyakorlóhely megnevezése
2005/152. szám
Óraszáma
Patológiai osztály
200
Molekuláris patológiai osztály
160
Összesen
360
A foglalkozás során elõforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz szorosan tartozó szakmai követelmények: a) szövettani mintaelõkészítõ, mintafeldolgozási eljárások és speciális beágyazások végzése, b) hisztokémiai és immunhisztokémiai reakciók kivitelezése, c) informatikai ismeretek alkalmazása. A hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens legyen képes – a szakmai, etikai és jogi normák betartására, – a munkatársakkal szakszerû, etikus kommunikációra, – a laboratóriumi munkára érvényes minõségbiztosítási elvek elfogadására, – a legfontosabb matematikai, fizikai, kémiai alapfogalmak, általános laboratóriumi mûveletek, szövettani, kórszövettani, biokémiai ismeretek alkalmazására, – a tudomására jutott orvosi titkok megõrzésére; a betegek személyiségi jogainak tiszteletben tartására, – gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertõtlenítési és munkavédelmi szabályok betartásával történõ munkavégzésre. a) Szövettani mintaelõkészítõ, mintafeldolgozási eljárások és speciális beágyazások végzése során – alapvetõ laboratóriumi és szövettani technikai ismeretek gyakorlati alkalmazására (méréstechnika, oldatkészítés, pH mérés, pufferoldatok összeállítására), – a hisztotechnikában használt festési eljárások elvégzésére, minõségi ellenõrzésére, – a hisztokémiai laboratóriumban elõforduló alapkészülékek használatára (festõautomata, kriosztát, mikrotóm, centrifugák, pH mérõ, mérlegek) és mûködtetésük biztosítására, – fénymikroszkópiában használatos készülékek mûködtetésére, – elektronmikroszkópos technika alapvetõ gyakorlatára, – fixált, paraffinos anyag metszésére (4–5 mikron), – fagyasztott metszet készítésére kriosztátban, fixált és friss (fixálatlan) anyagból, – mikrohullámú módszer alkalmazására különbözõ fixálási, beágyazási eljárásokban a hiszto- és immunhisztokémia területén, – speciális mintaelõkészítõ eljárások alkalmazására egyes hisztokémiai reakcióknál, – különbözõ dekalcinálási lehetõségek elvégzésére a speciális hisztokémiai és immunhisztokémiai vizsgálatoknál, – kenetek, metszetek, blokkok tárolására. b) Hisztokémiai és immunhisztokémiai reakciók kivitelezése során – szénhidrátok kimutatására = perjódsavas oxidáláson alapuló reakciók (PAS, ABT reakció) végzése,
2005/152. szám
–
–
–
–
–
–
–
MAGYAR KÖZLÖNY
= kation kötési reakció (metakromáziás festések, vaskolloid kötési reakció) végzése, = lektin kötési reakció (direkt és indirekt módszerek) végzése, = polarizációs optikai eljárások, a poliszacharidák kimutatása, = emésztéses eljárások végzése; zsírok kimutatására = szudán festések, oil red O-val történõ kimutatás, = ozmiumtetroxid festés végzése, = Nílus-kék szulfáttal történõ festés kivitelezése; nukleinsavak nem szervspecifikus kimutatására = Feulgen-reakció és variánsainak végzése, = metilzöld-pyronin reakció végzése, = fluorescens festési eljárások alkalmazása; anorganikus anyagok kimutatására = ferro- és ferri-ionok kimutatása, = kalcium kimutatási lehetõségei, = réz, arany, ezüst, bárium, stroncium, ólom, kristályok (pl. urát koleszterin) kimutatása; pigmentek kimutatására = melanin kimutatása, = bilirubin kimutatása, = hemosziderin pigment kimutatása, = lipofuscin kimutatása, = formalin pigment eltávolítása; egyéb hisztokémiai reakciók végzésére = amyloid kimutatása (kongóvörös, toluidinkék, polarizációs mikroszkópia), = hematológiában használatos alapvetõ hisztokémiai reakciók elvégzése; enzimek hisztokémiai kimutatására = enzim aktivitások kimutatása fémionos módszerrel, = formazán képzésen alapuló enzim aktivitás kimutatása, = peroxidáz aktivitás kimutatása, = izoenzimek (pl. LDH) kimutatása, = hisztokémiai enzimreakciók ellenõrzése, az eredmények interpretálása és a biokémiai adatokkal való összevetése; immunhisztokémiai vizsgálatok végzésére = elõkészítés, kontroll eljárások az immunhisztokémiai reakciókban (fixálás, metszés és beágyazási technikák), = emésztési eljárások (pepszin, tripszin, proteináz-A, proteináz-K, pronáz) végzése, = reagensek hígítása, = a módszerek specificitása és ennek igazolása kontroll eljárásokkal, = direkt és indirekt immunhisztokémiai eljárások kivitelezése, = immunhisztokémiai eljárások láthatóvá tétele, (fluoreszcens jelölése, kromogének, fémionok), = antigén feltárási eljárások végzése, = szignál felerõsítés,
8837
= immunhisztokémiai reakciók ellenõrzése, az eredmények interpretálása és a biokémiai adatokkal való összevetése; – molekuláris pathológiai eljárások végzésére = in situ hibridizáció kivitelezése, = PCR (polimeráz láncreakció) végzése, = FISH kivitelezés. c) Informatikai ismeretek alkalmazása során – a számítógép kezelésére és statisztikai adatok feldolgozására, – leletek adatrögzítésére, számítógépes feldolgozására.
V. A szakmai vizsgával kapcsolatos követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei – Szakmai elõképzettséget igazoló okiratok. – A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplõ tananyag teljesítése, 2–5-ig terjedõ érdemjeggyel történõ lezárása. – A szakmai követelményrendszerben elõírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthetõ érvényesnek. – A köztes vizsga eredményes teljesítésének igazolása. A köztes vizsga írásbeli vizsga formájában történik az alábbi tantárgyak követelmény és tananyagtartalmából: a) funkcionális anatómia és biokémia, b) szöveti mintaelõkészítõ és mintafeldolgozási eljárások, c) enzimaktivitások hisztokémiai kimutatása. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 34. § (2) bekezdése értelmében a köztes vizsga részeit és feladatait a szakképzést folytató intézmény vezetõje határozza meg. A hivatkozott rendelet 34. § (3) bekezdése értelmében a köztes vizsga érdemjegye egyben az adott képzési idõszakot lezáró osztályzatba beszámít. 2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészbõl áll. Az írásbeli vizsgarészen a vizsgázó tudását (kognitív ismereteit), a szóbeli vizsgarészen integrált ismereteit, míg a gyakorlati vizsgarészen képességeit, elsajátított kompetenciáit méri a vizsgabizottság. 2.1. Írásbeli vizsgarész Az írásbeli vizsga tételeit az egészségügyi miniszter határozza meg. Az írásbeli vizsgán a vizsgázók nyílt és zártrendszerû feladatlapot oldanak meg, melynek az értékelését az Egészségügyi Minisztérium által kiadott egységes megoldó kulcs alapján kell végezni. Az írásbeli vizsga felada-
8838
MAGYAR KÖZLÖNY
tai felölelik a teljes tananyagot és az IV. pontban meghatározott követelményeket. A feladatok megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére. 2.2. Gyakorlati vizsgarész A gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervezõ intézmény állítja össze a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján és a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá. A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétõl. A gyakorlati vizsgarész olyan munkaterületen (klinikai demonstrációs egységben) szervezhetõ meg, ahol a képzés lényegi tartalmának megfelelõ feladatcsoportok elláthatóak. A gyakorlati vizsga két részbõl áll: a) Megelõzõ vizsgafeladat 20 munkanapon keresztül tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése. A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e. A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végzi. b) Vizsgabizottság elõtti vizsga A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság elõtt. A gyakorlati vizsgán a vizsgázó problémamegoldó, szenzoros és verbális kommunikatív, együttmûködési, empátiás és logikai képességeit értékeli a bizottság. 2.3. Szóbeli vizsgarész A szóbeli tételsor a miniszter által meghatározott tantárgyak tételei, amelyet a kiadott tételsor összesítõ tartalmaz. A vizsgázóknak a kérdések megválaszolására maximálisan 15 perc áll a rendelkezésére. 2.3.1. A szóbeli vizsga tantárgyai a) Szövettani alkotóelemek morfológiai kimutatásának kémiai alapjai b) Kvantitatív és molekuláris pathológiai eljárások c) Immunhisztokémiai eljárások d) Egyéb speciális módszerek jelentõsége a pathológiában 2.3.2. A szóbeli vizsga témakörei tantárgyanként a) Szövettani alkotóelemek morfológiai kimutatásának kémiai alapjai – a fehérjék kémiai felépítése, szerkezete, – a szénhidrátok kémiai felépítése, nomenklatúrája, – a zsírok kémiai felépítése, jelentõségük a szövetekben, – a nukleinsavak kémiai szerkezete és ennek jelentõsége, – a lektinek hisztokémiája, – biogén aminok kémiai szerkezete és biológiai jelentõsége, – pigmentek, – anorganikus anyagok.
2005/152. szám
b) Kvantitatív és molekuláris pathológiai eljárások – geometriai optika (hagyományos fénymikroszkóp, speciális fénymikroszkópok), – hullámoptika (fáziskontraszt mikroszkóp, polarizációs mikroszkóp, elektronmikroszkóp), – fluoreszcens mikroszkóp mûködésének elve, – fotométerek mûködése, – citofotometria elve, a citofotométer felépítése, mûködése, digitális képanalizátorok, – a DNS hisztogram információtartalma, – citospektrumok felvétele, – elemi morfometria, – elemi statisztikai számítások, – in situ hibridizáció, – PCR (polimeráz láncreakció) elve és jelentõsége. c) Immunhisztokémiai eljárások – immunológiai alapfogalmak, – immunhisztokémiai szövet-elõkészítõ eljárások, – az antitest készítmények mint reagensek, – az immunhisztokémiai eljárások általános alapelvei, – az immunhisztokémiai eljárások specificitása, – az immunhisztokémiai eljárások leggyakoribb alkalmazásai, – új reagensek és újabb metodikák alkalmazása az immunhisztokémiában, – antigén feltárási és szignál felerõsítési módszerek, – a specificitás ellenõrzése, a jelentkezõ problémák kiküszöbölésének módja. d) Egyéb speciális módszerek jelentõsége a pathológiában – sejtek, szövetek alkotóelemeinek elkülönítésére szolgáló eljárások ép és kóros körülmények között (rostok, hialin, kóros fehérjék), – tárolási betegségek hisztokémiája (pigment tárolás, zsír tárolás, szénhidrát tárolás, szervetlen sók tárolása), – kórokozók kórszövettani kimutatására szolgáló speciális eljárások, – szív- és keringési rendszer anatómiája és ezen szervrendszer vizsgálatában használatos hisztológiai, hisztokémiai eljárások, – a vesebetegségekben használatos hisztológiai és hisztokémiai reakciók, – a máj pathológiájában használatos hisztológiai és hisztokémiai kimutatások, – vér és a nyirokszervek szövettana, megbetegedéseinek hisztológiai és hisztokémiai kimutatása, – egyéb szervek betegségeinek kórszövettani diagnosztikájában használt különleges eljárások, – a tumor markerek jelentõsége a daganatok diagnosztikájában és differenciáltsági fokának megállapításában, – a laboratóriumi minõségbiztosítás és minõségellenõrzés, – eszközök gondozása, gépnaplók, – reagensek tárolása, – munkaszervezés, – dokumentáció,
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– vizsgálati anyagok kezelése, tárolása, – munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tûzvédelmi biztonságtechnikai ismeretek, higiénés rendszabályok. A szóbeli vizsgán a vizsgázó verbális kommunikatív, kombinatív és integráló képességeit méri a bizottság.
8839 VI. Egyéb tudnivalók
Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosító intézményekrõl szóló 13/2005. (IV. 21.) EüM rendeletben közzétett intézmények jogosultak a szakmai vizsga szervezésére.
3. A szakmai vizsga értékelése A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai gyakorlatból és szakmai elméletbõl kap osztályzatot. Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1–5-ig terjedõ) osztályzattal kell minõsíteni. A vizsgázók gyakorlati teljesítményének értékelése: A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelõzõ vizsgafeladat(ok)ra és a vizsgabizottság elõtt végrehajtott feladat(ok)ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzõkönyvben rögzíteni. Megfigyelési és értékelési szempontok: – munkaszervezés, – tevékenység kivitelezése, – ismeretek alkalmazása, – munkacsoportban való munkavégzés képessége, – dokumentációs tevékenység, – a munkaeszközök megválasztása, elõkészítésük módja és szakszerû használatuk, – megjelenés, viselkedés. Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha – a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni, – elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni, – önálló tevékenységre nem képes, – vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerûen kivitelezni, – a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be. Bármely gyakorlati vizsgafeladat elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végsõ osztályzata elégtelen. A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedõ) osztályzattal kell minõsíteni. A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: – az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani. Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt bármelyik elméleti vizsgarészbõl elégtelen osztályzatot kap. 4. Vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés feltételei
* * * 5. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKASSZISZTENS (CITOLÓGIAI SZAKASSZISZTENS) SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szakképesítés OKJ-ben szereplõ azonosító száma: 54 5018 01 2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (citológiai szakasszisztens) 3. Hozzárendelt FEOR száma: 3232 4. A szakképzési évfolyamok száma: – II/A. A képzés megkezdésének feltételei 1. Szakmai elõképzettség – Szövettani laboratóriumi asszisztens, vagy – általános laboratóriumi asszisztens (a szakmai vizsga megkezdéséig a szövettani ismeretekbõl különbözeti vizsgát kell tenni). 2. Elõírt szakmai gyakorlat A szakmai elõképzettségnek megfelelõen kétéves szakmai elõgyakorlat. 3. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni. II/B. A szakképesítés egyéb adatai 1. A szakmai alapképzés idõtartama: – 2. Szintvizsga: – 3. A szakképesítéssel ellátható legjellemzõbb foglalkozás, tevékenység A munkakör, foglalkozás
Felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján adható.
FEOR száma
3232
FEOR megnevezése
Szakasszisztens (orvosi)
8840
MAGYAR KÖZLÖNY
4. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakképesítéssel rokon szakképesítések OKJ azonosító szám
FEOR száma
megnevezése
54 5018 01
3232
Egészségügyi szakasszisztens: – humángenetikai szakasszisztens – transzfuziológiai szakasszisztens
5. A munkaterület rövid, jellemzõ leírása A citológiai szakasszisztens tevékenységi körében a kórházak, egyetemek, országos intézetek, valamint a magánrendelõk pathológiai és citológiai laboratóriumaiban a citodiagnosztikai munkát önállóan végzi, és a keneteket elõszûri. Rákellenes tömegszûrés alkalmával nyert exfóliatív citológiai vizsgálati anyagot feldolgozza, „negatív” citológiai leletet önállóan adhat ki. Technikai, illetve speciális egyéb szakmai munkában segítõtársa, a szakmai és kutató munkában együttmûködik az orvosvezetõvel, vagy más egyetemi végzettségû diplomással. Megbízatása szerint, mint vezetõ vagy csoportvezetõ szakasszisztens közremûködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban. Munkáját hivatásként gyakorolja, és rendszeresen részt vesz továbbképzõ programokban.
III. A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idõ, elmélet és gyakorlati idõ aránya A képzés tananyagának a teljesítése, érdemjeggyel (köztes vizsgával) történõ lezárása, melynek összes óraszáma: Összes óraszám: 600 óra Kontakt elméleti órák száma
200
Gyakorlati órák száma
400
Összes óraszám
600
Az elmélet és a gyakorlat aránya: 30% elmélet 70% gyakorlat
Az egészségügyi szakasszisztens (citológiai szakasszisztens) szakképesítés klinikai gyakorlatai: A gyakorlóhely megnevezése
2005/152. szám
Óraszáma
Patológiai osztály
400
Összesen
400
A foglalkozás során elõforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz szorosan tartozó szakmai követelmények: a) általános laboratóriumi és mûszerismeret gyakorlati alkalmazása, b) citotechnikai, citomorfológiai és mikroszkópos gyakorlati ismeretek alkalmazása, c) nõgyógyászati citodiagnosztikai munka végzése, d) citodiagnosztikai eljárások végzése egyéb szervekbõl származó exfóliatív citológiai vizsgálati anyagok feldolgozása során, e) informatika gyakorlati alkalmazása. A citológiai szakasszisztens legyen képes – a szakmai, etikai és jogi normákat betartani, – a tudomására jutott orvosi titkokat megõrizni, a betegek személyiségi jogait tiszteletben tartani, – munkacsoportban dolgozni, – munkatársakkal szakszerû, etikus kommunikációt fenntartani, – a vizsgálati anyag vételénél a beteggel szemben megértõ, empátiát kifejezõ magatartást tanúsítani, – alkalmazni a laboratóriumi munkára érvényes minõségbiztosítási elveket, – a legfontosabb matematikai, fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi mûveleteket, szövettani, kórszövettani és biokémiai ismereteket alkalmazni, – gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertõtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával végezni munkáját. Gyakorlati tevékenysége során képes legyen: a) Általános laboratóriumi és mûszerismeret gyakorlati alkalmazására, ezen belül: – legfontosabb laboratóriumi alapmûveletek elvégzése (tömegmérés, puffer- és festékoldatok készítése, szûrés, desztillálás), – számítási feladatok elvégzése, a különbözõ oldatok koncentráció egységének megadására vonatkozóan, hígítási szabályok, – pH mérése. b) Citotechnikai, citomorfológiai és mikroszkópos gyakorlati ismeretek alkalmazására, ezen belül: – a citológiai laboratóriumban elõforduló alapkészülékek rendeltetésszerû használata (citocentrifuga, festõautomata, mérleg), – fénymikroszkóp használata, üzemeltetés, karbantartás, – anyagvételi technikák (kenetkészítés, fixálás) végzése, – aspirációs citológiai vizsgálathoz az anyagvételi eszközök elõkészítése, – citológiában használt festési eljárások elvégzése, minõségi ellenõrzése, = Papanicolaou festés, = Haematoxylin-eosin festés, = May–Grünwald–Giemsa-festés,
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– egyszerû hisztokémiai és immunhisztokémiai reakciók elvégzése. c) Nõgyógyászati citodiagnosztikai munka végzésére, ezen belül: – portio-cervix kenetek diagnosztizálása, – nõgyógyászati kenetek leletezése – jóindulatú, nem daganatos elváltozások feltüntetése: reaktív, reparatív folyamatok, gyulladásokhoz társuló sejtelváltozások, hormonhatás, irradiáció, infekció (gomba, baktérium, protozoon, vírus), egyéb javaslat a vizsgálat ismétlésére, kezelésre, – kontrollvizsgálat kérése, – daganatgyanús, illetve pozitív kenetek konzultáció keretében történõ megbeszélése, valamint negatív citológiai leletek kiadása. d) Citodiagnosztikai eljárások végzésére az egyéb szervekbõl származó exfóliatív citológiai vizsgálati anyagok feldolgozása során, ezen belül: – tüdõcitológia = vizsgálati anyag feldolgozása, = negatív lelet kiadása az orvos külön megbízása alapján, = egyéb szervekbõl származó exfóliativ citológiai vizsgálati anyag (testüregi folyadék, gyomor, szájüreg, emlõ, pajzsmirigy, nyál-mirigy, nyirokcsomó, prosztata, liquor) elõkészítése különféle technikákkal, speciális fixálási és festési eljárásokkal, – adminisztráció végzése (leletek rögzítése, kenetek archiválása). e) Informatika gyakorlati alkalmazására, ezen belül: – számítógép kezelése és statisztikai adatok feldolgozása, – leletek adatrögzítése, számítógépes feldolgozása.
V. A szakmai vizsgával kapcsolatos követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei – Szakmai elõképzettséget igazoló okiratok. – A szakmai követelményrendszerben elõírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthetõ érvényesnek. – A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplõ tananyag teljesítése, 2–5-ig terjedõ érdemjeggyel történõ lezárása. – A köztes vizsga eredményes teljesítésének igazolása. A köztes vizsga írásbeli vizsga formájában történik az alábbi tantárgyak követelmény és tananyagtartalmából: – általános sejttan, – általános laboratóriumi és mûszerismeret. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 34. § (2) bekezdése értelmében a köztes vizsga részeit és feladatait a szakképzést folytató intézmény vezetõje határozza meg. A hivatkozott rendelet 34. §
8841
(3) bekezdése értelmében a köztes vizsga érdemjegye egyben az adott képzési idõszakot lezáró osztályzatba beszámít. 2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészbõl áll. Az írásbeli vizsgarészen a vizsgázó tudását (kognitív ismereteit), a szóbeli vizsgarészen integrált ismereteit, míg a gyakorlati vizsgarészen képességeit, elsajátított kompetenciáit méri a vizsgabizottság. 2.1. Írásbeli vizsgarész Az írásbeli vizsga tételeit az egészségügyi miniszter határozza meg. Az írásbeli vizsgán a vizsgázók nyílt és zártrendszerû feladatlapot oldanak meg, melynek az értékelését az Egészségügyi Minisztérium által kiadott egységes megoldó kulcs alapján kell végezni. Az írásbeli vizsga feladatai felölelik a teljes tananyagot, a IV. pontban meghatározott követelményeket. A feladatok megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére. 2.2. Gyakorlati vizsgarész A gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervezõ intézmény állítja össze a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján, és a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá. A gyakorlati vizsga helyét a szakmai vizsgát szervezõ intézmény jelöli ki. A gyakorlati vizsgarész olyan munkaterületen (klinikai demonstrációs egységben) szervezhetõ meg, ahol a képzés lényegi tartalmának megfelelõ feladatcsoportok elláthatóak. A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétõl. A gyakorlati vizsga két részbõl áll: a) Megelõzõ vizsgafeladat 20 munkanapon keresztül tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e. A vizsgázó vizsgafeladatait két szakember megfigyelése mellett végzi. b) Vizsgabizottság elõtti vizsga A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok): 20 db kenet diagnosztizálása a vizsgabizottság elõtt. A gyakorlati vizsgán a vizsgázó problémamegoldó, szenzoros és verbális kommunikatív, együttmûködési, empátiás és logikai képességeit értékeli a bizottság. 2.3. Szóbeli vizsgarész A szóbeli tételsor a miniszter által meghatározott tantárgyak tételei, amelyet a kiadott tételsor összesítõ tartalmaz. A vizsgázóknak a kérdések megválaszolására maximálisan 15 perc áll a rendelkezésére. 2.3.1. A szóbeli vizsga tantárgyai a) Szövettani, pathológiai és onkológiai ismeretek
8842
MAGYAR KÖZLÖNY
b) Citotechnika, nõgyógyászati citodiagnosztika c) Citodiagnosztika egyéb alkalmazási területei 2.3.2. A szóbeli vizsga témakörei tantárgyanként a) Szövettani, pathológiai és onkológiai ismeretek – szövet fogalma, szövetek felosztása, – általános pathológia = pathológiai alapfogalmak, = progresszív-regresszív folyamatok pathológiája, = gyulladások pathológiája, = nedvkeringési zavarok pathológiája; – daganatpathológia = daganatok kialakulása, morfológiai tulajdonságai, daganatok fejlõdésmenete, kórlefolyása, áttét képzõdés, = daganatok típusai, = praeblastoma, in situ carcinoma fogalma, = daganatok klinikuma, = familiáris daganatok, paraneoplasticus syndromák; – onkológiai ismeretek = epidemiológia, szervezés, = nõgyógyászati tumor diagnosztika (kolposzkópia), = daganatos betegségek megelõzése, korai felismerése, = endoszkópos eljárások ismerete. b) Citotechnika, nõgyógyászati citodiagnosztika – anyagvételi technikák, – anyagfeldolgozás (fixálás, festés) elve, – hisztokémiai, immunhisztokémiai festési eljárások elve, – molekuláris pathológiai módszerek a citotechnikában, – az exfóliatív citológia fogalma, – nõi nemi szervek anatómiája, normális citológiája, – funkcionális citológia, – a hüvely mikrobiológiája, – benignus atypiák, – malignitás citológiai kritériumai, – cervix rákmegelõzõ állapotai, – cervix in situ, invasiv rákja, – endometrium citodiagnosztikája, – sugárzás okozta citológiai elváltozások, – a citológiai lelet; a CIN és a Bethesda klasszifikáció. c) Citodiagnosztika egyéb alkalmazási területei – légutak citodiagnosztikája = légzõszervek anatómiája, szövettana, = anyagvételi módszerek, = a tüdõ citológiája, = a tüdõ jóindulatú, nem daganatos megbetegedései és azok citológiája, = a tüdõ jóindulatú hámrendellenességei és rákmegelõzõ állapotai, = a tüdõ daganatainak pathológiája, = tüdõrák citológiai diagnosztikája, = tüdõ egyéb daganatos megbetegedései, = másodlagos (áttéti) tüdõdaganatok, = a mellhártya daganatai;
2005/152. szám
– gastrocitológia = gyomor anatómiája, szövettana, = gastrocitológiai vizsgálatok technikája, = az ép gyomornyálkahártya citológiája, = a gyomor gyulladásos megbetegedései, metaplasiák, = a gyomor rákmegelõzõ állapotai, = a gyomor rosszindulatú daganatai, = a gyomorrák citológiai diagnosztikája; – szájüregi citológia = a szájüreg anatómiája, szövettana, = a szájüreg normális és daganatos citológiája; – emlõ citológia = az emlõ anatómiája, szövettana, = az emlõ jóindulatú és rosszindulatú daganatainak pathológiája, = az emlõ citodiagnosztikájának gyakorlata; – pajzsmirigy citológia = a pajzsmirigy anatómiája, szövettana, = a pajzsmirigy normális és daganatos citológiája; – nyálmirigy citológia = a nyálmirigy anatómiája és szövettana, = a nyálmirigy normális és daganatos citológiája; – nyirokcsomó citológia = a nyirokcsomó anatómiája és szövettana, = a nyirokcsomó nem daganatos megbetegedéseinek citodiagnosztikája, = a nyirokcsomó daganatainak pathológiája és citológiája, = a nyirokcsomó citológiai vizsgálatának technikája; – prostata citológia = a prostata anatómiája, szövettani szerkezete, = a prostata citológiai vizsgálatának technikája, = a prostata gyulladásos megbetegedései, hyperplasiája, = a prostatarák citodiagnosztikája; – vizelet citológia = a vizeleti rendszer anatómiája és szövettana, = citológiai vizsgálatok technikája, = a vizelet citológiája, = a vizeleti rendszer jóindulatú megbetegedései, = a vizeleti rendszer daganatainak citodiagnosztikája; – testüregi folyadékgyülemek citológiája = a testüregek funkcionális anatómiája, szövettana, = folyadékgyülemek citológiai vizsgálatának technikája, = folyadékgyülemek normális citológiája, = jóindulatú folyamatokkal társuló folyadékgyülemek citológiája, = rosszindulatú folyamatokhoz társuló folyadékgyülemek citodiagnosztikája; – liquor citológia = liquor anyagvételi technika, a citológiai vizsgálat technikája, = a liquor citológiája, = daganatos elváltozások citológiai jellemzõi;
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– aspirációs citológia = aspirációs technika, anyagvétel, alkalmazási területei, = az aspirációs citológia jelentõsége, elõnyei; – munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tûzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek, – sterilizálás és dezinficiálás kémiai és fizikai módszerekkel. A szóbeli vizsgán a vizsgázó verbális kommunikatív, kombinatív és integráló képességeit méri a bizottság. 3. A szakmai vizsga értékelése A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai gyakorlatból és szakmai elméletbõl kap osztályzatot. Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1–5-ig terjedõ) osztályzattal kell minõsíteni. A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelõzõ vizsgafeladat(ok)ra és a vizsgabizottság elõtt végrehajtott feladat(ok)ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzõkönyvben rögzíteni. Megfigyelési és értékelési szempontok: – munkaszervezés, – tevékenység kivitelezése, – ismeretek alkalmazása, – munkacsoportban való munkavégzés képessége, – dokumentációs tevékenység, – a munkaeszközök megválasztása, elõkészítésük módja, használata, – megjelenés, viselkedés. Elégtelen a vizsgázó osztályzata, ha – a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni, – elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni, – önálló tevékenységre nem képes, – vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerûen kivitelezni, – a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be. Bármely gyakorlati vizsgafeladat elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végsõ osztályzata elégtelen. A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedõ) osztályzattal kell minõsíteni. A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: – az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani. Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt bármelyik elméleti vizsgarészbõl elégtelen osztályzatot kap.
8843
4. Vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés feltételei Felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján adható.
VI. Egyéb tudnivalók Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosító intézményekrõl szóló 13/2005. (IV. 21.) EüM rendeletben közzétett intézmények jogosultak a szakmai vizsga szervezésére. * * *
6. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKASSZISZTENS (MIKROBIOLÓGIAI LABORATÓRIUMI SZAKASSZISZTENS) SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szakképesítés OKJ-ben szereplõ azonosító száma: 54 5018 01 2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens) 3. Hozzárendelt FEOR száma: 3232 4. A szakképzési évfolyamok száma: –
II/A. A képzés megkezdésének feltételei 1. Iskolai elõképzettség: érettségi 2. Szakmai elõképzettség – Általános laboratóriumi asszisztens, vagy – vegyésztechnikus, ha a szakképesítésnek megfelelõ munkakörben dolgozik, vagy – gyógyszertári asszisztens, ha a szakképesítésnek megfelelõ munkakörben dolgozik. 3. Elõírt szakmai gyakorlat – Általános laboratóriumi asszisztens szakmai elõképzettség esetén 2 éves, vegyésztechnikus vagy gyógyszertári asszisztens szakképesítés esetén 3 éves mikrobiológiai szakmai elõgyakorlat.
8844
MAGYAR KÖZLÖNY
4. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
II/B. A szakképzés egyéb adatai 1. A szakmai alapképzés idõtartama: – 2. Szintvizsga: – 3. A szakképesítéssel ellátható legjellemzõbb foglalkozás, tevékenység A munkakör, foglalkozás FEOR száma
3232
FEOR megnevezése
szakasszisztens (orvosi)
4. A szakképesítéssel rokon szakképesítések A szakképesítéssel rokon szakképesítések OKJ azonosító szám
FEOR száma
megnevezése
54 5018 01
3232
Egészségügyi szakasszisztens: – cytológiai szakasszisztens – elektronmikroszkópos szakasszisztens – hisztokémiai-immunhisztokémiai szakasszisztens – humángenetikai szakasszisztens – klinikai laboratóriumi szakasszisztens – pulmonológus – allergológus szakasszisztens – transzfuziológiai szakasszisztens
5. A munkaterület rövid, jellemzõ leírása – A mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens tevékenységi körébe a kórházak, klinikák, rendelõintézetek, tudományos intézetek és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat laboratóriumaiban folyó diagnosztikus célú mikrobiológiai vizsgálatok önálló végzése és értékelése tartozik. – Önállóan végzi a mikrobiológiai és szerológiai (immunológiai) vizsgálatok elõkészítését és kivitelezését, a szükséges adatfeldolgozást és adminisztrációt. – Technikai, illetve speciális egyéb szakmai munkákban segítõtársa, a szakmai és kutató munkában munkatársa az orvos vezetõnek vagy más egyetemi végzettségû diplomásnak. – Közremûködik a középfokú szakképzésben, az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott szakképzett és szakképzetlen dolgozók szakmai területen történõ irányításában.
2005/152. szám
– Megbízatása szerint, mint vezetõ vagy csoportvezetõ szakasszisztens közremûködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban. – A laboratórium vezetõjének, külön megbízása alapján információ közlésére jogosult. – Esetenként az I. fokozatú mikrobiológiai laboratóriumot – szakorvosi ellenõrzés mellett – önállóan irányíthatja. – Munkáját hivatásként gyakorolja és rendszeresen részt vesz továbbképzõ programokban.
III. A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idõ, elméleti és gyakorlati idõ aránya A képzés tananyagának a teljesítése, érdemjeggyel (köztes vizsgával) történõ lezárása, melynek összes óraszáma: Összes óraszám: 650 óra Kontaktelméleti órák száma Gyakorlati órák száma Összes óraszám
190 460 650
Az elmélet és a gyakorlat aránya: 30% elmélet 70% gyakorlat Az egészségügyi szakasszisztens (mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens szakképesítés klinikai gyakorlatai): A gyakorlóhely megnevezése
Mikrobiológiai laboratórium Parazitológiai laboratórium Immunológiai laboratórium Összesen
Óraszáma
260 80 120 460
IV. A szakképesítés szakmai követelményei A foglalkozás során elõforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz szorosan tartozó szakmai követelmények: a) bakteriológiai diagnosztikai munka végzése, b) parazitológiai diagnosztikai munka végzése, c) vírusdiagnosztikai munka végzése, d) mikológiai diagnosztikai munka végzése, e) immunológiai-szerológiai diagnosztikai munka végzése, f) számítástechnika alkalmazása. A mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens legyen képes – a szakmai, etikai és jogi normákat betartani, – munkacsoportban dolgozni,
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– a munkatársakkal szakszerûen, etikusan kommunikálni, – alkalmazni a laboratóriumi munkára érvényes minõségbiztosítási elveket, – a legfontosabb fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi mûveleteket, – élettani, kórélettani és biokémiai ismereteket alkalmazni, – gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertõtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával végezni munkáját, – a veszélyes hulladékokat szakszerûen kezelni, gyûjteni. Gyakorlati tevékenysége során legyen képes: a) Bakteriológiai diagnosztikai munka végzésére, ezen belül: – a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba, – a beérkezett vizsgálati anyagok megfelelõ csoportosítása, a vizsgálati kérõlappal történõ azonosításuk, a szükséges adminisztráció és adatfeldolgozás végzése számítógépen, – a vizsgálati anyagok leoltása aerob és anaerob dúsító és szilárd táptalajokra, – a vizsgálati anyagokból kenet készítése és festése, – mikroszkópizálás, a fény-, a fáziskontraszt- és a sötétlátóteres mikroszkóp alkalmazása, – a gyakran elõforduló orvosi jelentõségû baktériumok felismerése tenyésztési tulajdonságaik és a mikroszkópos morfológia alapján, – a kitenyésztett baktériumok izolálása, a szükséges biokémiai reakciók és szerológiai vizsgálatok elvégzése, – színtenyészet nyerése, fenntartása, – haemocultúra tenyésztése, – vizelet csíraszám meghatározása, – a mikro- és gyors identifikáló módszerek alkalmazása, – a baktériumok antibiogrammjának meghatározása korongdiffúziós módszerrel, – antibiotikum érzékenység (MIC, MBC) meghatározása csõhígításos és géldiffuziós módszerrel, – antibiotikum korongok ellenõrzése referens baktérium törzsekkel, – antibiotikum szintmeghatározás testnedvekbõl – elsõsorban vérbõl, – a bakteriológiai laboratóriumban használt aerob és anaerob, dúsító és szilárd táptalajok készítése, – a táptalajok sterilezése (autoklávozással, száraz hõvel), – az autokláv mûködtetetése és kezelése, – a táptalajok folyamatos ellenõrzése ismert referens baktériumtörzsekkel, – a bakteriológiai diagnosztika során alkalmazott biokémiai reakciók kimutatását szolgáló aerob és anaerob táptalajok, reagensek elkészítése, – a gyors- és mikrodiagnosztikai eljárások alkalmazása, – a sterilitás vizsgálata,
8845
– fertõzött anyagok dezinficiálása, sterilizálása kémiai és fizikai módszerekkel. b) Parazitológiai diagnosztikai munka végzésére, ezen belül: – a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba, – a vizsgálati anyagok átvétele, azonosítása, vizsgálatkérõ lappal történõ egyeztetése, csoportosítása, – adminisztráció és számítógépes adatfeldolgozás végzése, – a vizsgálati anyag feldolgozás elõtti szakszerû tárolása, elõkészítése, – parazitológiai diagnosztikai módszerek önálló alkalmazása, ellenõrzése, – széklet protozoológiai vizsgálati módszereinek alkalmazása (natív vizsgálat, cystadúsítási eljárások, tenyésztés, festési eljárás), – bélprotozoonok mikroszkópos vizsgálata és felismerése, – amoebiasis laboratóriumi diagnosztikája: mintavétel, tenyésztési eljárás, speciális vizsgálati módszerek alkalmazása, – széklet helmithológiai vizsgálati módszereinek alkalmazása, – széklet flotációs dúsítása, – széklet ülepítéses dúsítása Telemann szerint, – lárvadúsítás vándoroltatással, lárvakeltetés TTFP módszerrel, – ANO-csík vizsgálat kivitelezése és mikroszkópos vizsgálata, – taeniasis diagnosztika módszerei, – férgek, féregrészek laboratóriumi vizsgálata székletbõl, – hazánkban leggyakrabban elõforduló féregpeték mikroszkópos vizsgálata és felismerése, – trichinellosis diagnosztikai módszereinek alkalmazása (hús és izombiopsziás anyag kompresszoros és emésztéses vizsgálata, szerológiai vizsgálat), – melegövi országokból érkezõ egyének parazitológiai vizsgálati módszereinek alkalmazása (mintavételtõl a vizsgálatig), – malária vizsgálati módszerei: mintavétel, festés, mikroszkópos vizsgálat, plasmodium alakok festõdésének felismerése – differenciál diagnosztika nélkül, – duodénum nedv parazitológiai vizsgálata, – a diagnosztikai állatoltás technikájának alkalmazása, – parazitológiai diagnosztikában alkalmazott szerológiai módszerek alkalmazása és a szakmai értékelés elõkészítése (érvényesség ellenõrzése), – vizsgálati eredmények számítógépes feldolgozása, kiadása, postázása, – archiválási feladatok elvégzése az elõírásoknak megfelelõen, – munkavédelmi szabályok betartása, veszélyes hulladékok szakszerû gyûjtése, kezelése.
8846
MAGYAR KÖZLÖNY
c) Vírusdiagnosztikai munka végzésére, ezen belül: – a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba, – a beérkezett vizsgálati anyagok megfelelõ csoportosítása, a vizsgálati kérõlappal történõ azonosításuk, a szükséges adminisztráció és adatfeldolgozás végzése a számítógépen, – passzálható sejt- és szövetkultúrák készítése és fenntartása, – vírusizolálásra érkezõ anyagok elõkészítése, feldolgozása, leoltása, – vírusvizsgálati anyagok, cytopathogén ágensek, vírusok tárolása, – vírusizolálási metodikák végzése, – vírusok identifikálására szolgáló módszerek alkalmazása, – virológiai gyors diagnosztikai módszerek kivitelezése és értékelése, – az szerológiai módszerek virológiai alkalmazása (KKR, HA, HAG, neutralizációs próba, IFT antigénkészítés, ELISA). d) Mikológiai diagnosztikai munka végzésére, ezen belül: – a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba, – a beérkezett vizsgálati anyagok megfelelõ csoportosítása, a vizsgálati kérõlappal történõ azonosításuk, a szükséges adminisztráció és adatfeldolgozás végzése számítógépen, – a gombák tenyésztésére alkalmazott táptalajok használata, a tenyésztés menetének végzése, – a mikroszkópos preparátumok vizsgálata, – Candida albicans chlamydospóra kimutatása tenyésztéssel és felismerése mikroszkópban, – speciális festési eljárások alkalmazása a gombák szövetekbõl történõ kimutatására, – szerológiai eljárások végzése a gomba-ellenanyag és gomba antigén kimutatására, – gomba rezisztencia vizsgálatok végzése. e) Immunológiai-szerológiai diagnosztikai munka végzésére, ezen belül: – a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba, – a beérkezett vizsgálati anyagok megfelelõ csoportosítása, a vizsgálati kérõlappal történõ azonosításuk, a szükséges adminisztráció és adatfeldolgozás végzése számítógépen, – vizsgálati anyagok elõkészítése, tárolása, – agglutinációs reakciók (ICT) kivitelezése és értékelése (Latex, vvt. vagy baktérium agglutináció), – mikroagglutináció (direkt- és passzív haemaglutináció), – komplementkötési reakciók, komplement titrálás kivitelezése és értékelése, – immundiffúziós eljárások kivitelezése megadott elõírás szerint,
2005/152. szám
– zóna- és immunelektroforézis kivitelezése, – immunkémiai meghatározások végzése reagenskitek segítségével (nephelometria, turbidimetria), – immunfluoreszcenciás eljárás alkalmazása ellenanyagok vagy antigének kimutatására, – reagenskészletek segítségével, értékelés nélkül, – ELISA technika alkalmazása, ellenanyagok és antigének kimutatására megadott elõírás szerint, – fehérvérsejtek szeparálása, számolása, – fehérvérsejtek felszíni marker vizsgálata, – lymfocyta szeparálás és sejtszámolás, – fagocitózis vizsgálata. f) Számítástechnika alkalmazására, ezen belül: – adatbevitel, munkalista készítése, – statisztika összeállítása.
V. A szakmai vizsgával kapcsolatos követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei – Szakmai elõképzettséget igazoló okiratok. – A szakmai követelményben elõírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthetõ érvényesnek. – A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplõ tananyag teljesítése, 2–5-ig terjedõ érdemjeggyel történõ lezárása. – A köztes vizsga eredményes teljesítésének igazolása. A köztes vizsga írásbeli vizsga formájában történik az alábbi tantárgy követelményei és tananyagtartalmából: – immunológia-szerológia. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 34. § (2) bekezdése értelmében a köztes vizsga részeit és feladatait a szakképzést folytató intézmény vezetõje határozza meg. A hivatkozott rendelet 34. § (3) bekezdése értelmében a köztes vizsga érdemjegye az adott képzési idõszakot lezáró osztályzatba beszámít. 2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészbõl áll. Az írásbeli vizsgarészén a vizsgázó tudását (kognitív ismereteit), a szóbeli vizsgarészen integrált ismereteit, míg a gyakorlati vizsgarészen képességeit, elsajátított kompetenciáit méri a vizsgabizottság. 2.1. Írásbeli vizsgarész Az írásbeli vizsga tételeit az egészségügyi miniszter határozza meg. Az írásbeli vizsgán a vizsgázók nyílt és zártrendszerû feladatlapot oldanak meg, melynek az értékelését az Egészségügyi Minisztérium által kiadott egységes megoldó kulcs alapján kell végezni. Az írásbeli vizsga felada-
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tai felölelik a teljes tananyagot, a IV. pontban meghatározott követelményeket. A feladatok megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére. 2.2. Gyakorlati vizsgarész A gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervezõ intézmény állítja össze a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján és a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá. A gyakorlati vizsga helyét a szakmai vizsgát szervezõ intézmény jelöli ki. A gyakorlati vizsgarész olyan munkaterületen (klinikai demonstrációs egységben) szervezhetõ meg, ahol a képzés lényegi tartalmának megfelelõ feladatcsoportok elláthatóak. A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétõl. A gyakorlati vizsga két részbõl áll: a) Megelõzõ vizsgafeladat 20 munkanapon keresztül tartó, értékelt szakmai feladatok elvégzése. A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e. A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végzi. b) Vizsgabizottság elõtti vizsga: gyakorlati munkafeladatok elvégzése a vizsgabizottság elõtt. A gyakorlati vizsgán a vizsgázó problémamegoldó, szenzoros és verbális kommunikatív, együttmûködési, empátiás és logikai képességeit értékeli a bizottság. 2.3. Szóbeli vizsgarész A szóbeli tételsor a miniszter által meghatározott tantárgyak integrált tételei, amelyet a kiadott tételsor összesítõ tartalmaz. A vizsgázóknak a kérdések megválaszolására maximálisan 15 perc áll a rendelkezésére. 2.3.1. A szóbeli vizsga tantárgyai a) Bakteriológia b) Parazitológia c) Virológia d) Mikológia 2.3.2. A szóbeli vizsga témakörei: a) Bakteriológia Általános bakteriológia: – technikák alkalmazása a baktérium sejtszerkezete; a baktériumok morfológiája, – mikroszkópos technikák a bakteriológiában, – morfológiai vizsgáló módszerek (natív és festett készítmények), – a baktériumok szaporodása és anyagcseréje, – a baktériumok ellenálló képessége, – bakteriális enzimek és toxinok, – baktérium genetikai alapfogalmak; molekuláris biológia, – a táptalajkészítés és ellenõrzés általános elvei, – a bakteriológiában használt legfontosabb aerob és anaerob táptalajok,
8847
– a bakteriológiai diagnosztikában használt legfontosabb módszerek (biokémiai reakciók, mikro- és gyors identifikáló eljárások, szerológiai módszerek, fágtipizálás), – az anaerob diagnosztika fõbb elemei; anaerob tenyésztési módszerek, – a baktériumok izolálásának módszerei (színtenyészetek nyerése), – az antibiotikumokról általában, antibiotikum érzékenységi vizsgálatok, – antibiotikum- szintmeghatározások, – vizsgálati anyagok vétele, beküldése és feldolgozása a bakteriológiai laboratóriumban, a „kvantitatív” a bakteriológiai diagnosztikában, – az automata baktérium identifikáló rendszerek mûködésének elve és kezelése, – állatoltások a bakteriológiai diagnosztikában, – a klinikai bakteriológia fõbb feladatai a mindennapi bakteriológiai diagnosztikában, – minõségbiztosítás a klinikai bakteriológiában. Részletes bakteriológia: – a baktériumok osztályozása és elnevezése, – az orvosi szempontból jelentõs aerob Gram-pozitív baktériumok kóroki szerepe és laboratóriumi diagnosztikája, – az orvosi szempontból jelentõs aerob Gram-negatív baktériumok kóroki szerepe és laboratóriumi diagnosztikája, – anaerob baktériumok kóroki szerepe és laboratóriumi diagnosztikája, – a Mycoplasmatales, Chlamydiales és Rickettsiales rend legfontosabb tagjainak laboratóriumi diagnosztikája, – az emberi test normál baktérium flórája, – az egyes fertõzések mikrobiológiai diagnosztikai lehetõségei. b) Parazitológia Általános parazitológia: – a paraziták rendszertani beosztása, – a parazitózisok klinikuma, patológiája, járványtana, – a parazitózisok immunbiológiája, – kötelezõ járványügyi laboratóriumi vizsgálatok, – opportunista parazitózisok laboratóriumi diagnosztikája, – különbözõ parazitózisok által okozott betegségek bejelentésének kötelezettsége, – protozoonok általános tulajdonságai, – protozoonok laboratóriumi diagnosztikája, – általános helminthológia, – helminthek laboratóriumi diagnosztikája. Részletes protozoológia: – bélben és szövetekben élõsködõ amoebák laboratóriumi diagnosztikája, – bélben, húgyutakban, vérben és szövetekben élõsködõ flagellák laboratóriumi diagnosztikája, – vérben, szövetekben, bélben élõsködõ sporozoonok laboratóriumi diagnosztikája.
8848
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/152. szám
Részletes helminthológia: – bélben, szövetekben élõsködõ nematodák laboratóriumi diagnosztikája, – vékonybélben élõsködõ galandférgek laboratóriumi diagnosztikája, – szöveti larvalis cestodeák laboratóriumi diagnosztikája, – máj-, bél-, tüdõ-, vérmételyek laboratóriumi diagnosztikája. c) Virológia – a vírus és virion fogalma; a vírusok és fágok biológiai tulajdonságai, – a vírusok osztályozása, fajtái, – rendszertani besorolásuk szempontjai, – a vizsgálati anyagok vétele és beküldése, – a virológiai diagnosztika elvi alapjai, lehetõségei és korlátai, – a vírusok tenyésztésének elméleti alapjai és eszközei, – a vírusok által okozott kórképek, – vírusinfekció patomechanizmusa, – a vírusfertõzések terjedésének módjai, a megelõzés lehetõségei, – a vírusfertõzés immun-szerológiai diagnózisa, – a gyors-diagnosztikai módszerek virológiai jelentõsége és lehetõségei, – a vírushepatitiszek típusai, diagnosztikája és korszerû megelõzésük, – hasmenéses kórképek virológiai etiológiája, – a központi idegrendszer megbetegedéseinek virológiai diagnosztikája, – CMV; EBV diagnosztika, – a legjelentõsebb hazánkban is elõforduló vírusok és az újabb vírusbetegségek, – immunsérült állapotok (AIDS). d) Mikológia – a gombák általános tulajdonságai, a pathogén gombák rendszerezése, – a vizsgálati anyag vétele, beküldése és feldolgozása; a gombák tenyésztése, – a gombák azonosítása hagyományos és gyors-diagnosztikai módszerekkel; a gombás fertõzések immunológiai diagnosztikája, – az emberi patológia szempontjából legjelentõsebb, hazánkban is elõforduló gombák okozta megbetegedések, – új antimikotikus gyógyszerek.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1–5-ig terjedõ) osztályzattal kell minõsíteni. A gyakorlati vizsga osztályzatát megelõzõ vizsgafeladat(ok)-ra és a vizsgabizottság elõtt végrehajtott feladat(ok)-ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani. Megfigyelési és értékelési szempontok: – munkaszervezés, – tevékenység kivitelezése, – ismeretek alkalmazása, – munkacsoportban való munkavégzés képessége, – dokumentációs tevékenység, – a munkaeszköz megválasztása, elõkészítésük módja és szakszerû használatuk, – megjelenés, viselkedés Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha – a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni, – elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni, – önálló tevékenységre nem képes, – vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerûen kivitelezni, – a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be. Bármelyik gyakorlati vizsgarész érdemjegye elégtelen, a gyakorlati vizsga végsõ osztályzata elégtelen. A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedõ) osztályzattal kell minõsíteni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó verbális kommunikatív, kombinatív és integráló képességeit méri a bizottság.
Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosító intézményekrõl szóló 13/2005. (IV. 21.) EüM rendeletben közzétett intézmények jogosultak a szakmai vizsga szervezésére.
3. A szakmai vizsga értékelése A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai gyakorlatból és szakmai elméletbõl kap osztályzatot.
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: – az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani. 4. Vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés feltételei Felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján adható.
VI. Egyéb tudnivalók
* * *
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKASSZISZTENS (KLINIKAI LABORATÉRIUMI SZAKASSZISZTENS) SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai
8849
4. A szakképesítéssel rokon szakképesítések A szakképesítéssel rokon szakképesítések OKJ azonosító száma
FEOR száma
megnevezése
54 5018 01
3232
Egészségügyi szakasszisztens: – humángenetikai szakasszisztens – transzfuziológiai szakasszisztens – radiofarmakológiai szakasszisztens
52 5018 07
3232
Izotópasszisztens
1. A szakképesítés OKJ-ben szereplõ azonosító száma: 54 5018 01 2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (klinikai laboratóriumi szakasszisztens) 3. Hozzárendelt FEOR száma: 3232
5. A munkaterület rövid, jellemzõ leírása
4. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
– A klinikai laboratóriumi szakasszisztens a kórházak, klinikák, tudományos intézetek és a szakrendelõi laboratóriumokban folyó diagnosztikai célú vizsgálatokat önállóan végzi. – Diplomás laboratóriumi vezetõ szakember felügyeletével a speciális vizsgálatok és a kutatás szakmai fejlesztését szolgáló eljárások kidolgozásában, kivitelezésében alkotóan részt vesz. – A szükséges adminisztrációt (számítógépes) vezeti, adatfeldolgozást végez. – Közremûködik a középfokú szakképzésben, illetve az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott szakképzett és szakképzetlen dolgozók szakmai tevékenységének irányításában. – Megbízatása szerint, mint vezetõ vagy csoportvezetõ szakasszisztens közremûködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban. – A laboratórium vezetõjének külön megbízása alapján a vizsgálati eredmények közlésére jogosult (sürgõs vizsgálat, folyamatban lévõ vizsgálati eredmények, részeredmények). – Munkáját hivatásként gyakorolja, és rendszeresen részt vesz továbbképzõ programokban.
II/B. A szakképzés egyéb adatai
III. A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idõ, elméleti és gyakorlati idõ aránya
4. A szakképzési évfolyamok száma: –
II/A. A képzés megkezdésének feltételei 1. Iskolai elõképzettség: érettségi 2. Szakmai elõképzettség – Általános laboratóriumi asszisztens, vagy – vegyésztechnikus, ha a szakképesítésnek megfelelõ munkakörben dolgozik. 3. Elõírt szakmai gyakorlat – Általános laboratóriumi asszisztens szakmai elõképzettség esetén: kétéves szakmai elõgyakorlat, – vegyésztechnikus szakképesítés esetén hároméves szakmai elõgyakorlat.
1. A szakmai alapképzés idõtartama: – 2. Szintvizsga: – 3. A szakképesítéssel ellátható legjellemzõbb foglalkozás, tevékenység A munkakör, foglalkozás FEOR száma
3232
A képzés tananyagának a teljesítése, érdemjeggyel (köztes vizsgával) történõ lezárása, melynek összes óraszáma: Összes óraszám: 655 óra Kontakt elméleti órák száma
175
Gyakorlati órák száma
480
Összes óraszám
655 óra
FEOR megnevezése
Szakasszisztens (orvosi)
Az elmélet és a gyakorlat aránya: 30% elmélet 70% gyakorlat
8850
MAGYAR KÖZLÖNY
A klinikai laboratóriumi szakasszisztens szakképesítés klinikai gyakorlatai: A gyakorlóhely megnevezése
Klinikai laboratórium Toxikológiai laboratórium Összes óra
Óraszáma
440 40 480
IV. A szakképesítés szakmai követelményei A foglalkozás során elõforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz szorosan tartozó szakmai követelmények: a) számítástechnika alkalmazása, b) mûszer- és méréstechnikai mûveletek végzése, c) klinikai biokémiai és szervrendszerek laboratóriumi vizsgálatának végzése, d) hematológiai vizsgálatok végzése, e) véralvadási vizsgálatok végzése. A klinikai laboratóriumi szakasszisztens legyen képes – a szakmai és etikai normák betartására, – munkacsoportban való munkavégzésre, – a munkatársakkal szakszerû, etikus kommunikációra, – a beteggel szemben megértõ, empátiás magatartásra, – az életet fenyegetõ laboratóriumi eredmények esetén jelzés adására a vizsgálatot kérõ orvos felé, – a laboratóriumi munkára érvényes minõségbiztosítási elvek betartására, – a legfontosabb matematikai, fizikai, kémiai alapfogalmak, általános laboratóriumi mûveletek, élettani, kórélettani és biokémiai ismeretek alkalmazására, – gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertõtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával történõ munkavégzésre. a) A számítástechnika alkalmazása során – relatív standard deviáció meghatározására, – kontrollkártya készítésére, – minõségellenõrzésre, – lineáris regresszió számítására, – adatbevitel, munkalista készítésére, – számítógépes leletezésre, statisztika készítésére. b) Mûszer- és méréstechnikai mûveletek végzése során – térfogatmérõ eszközök ellenõrzésére, ezen belül: = mikrópipetták, mikróadagolók, adagoló-hígítók használata, helyes térfogatellenõrzés, = mikropipetták egy típusának kontrollja, relatív szórás meghatározása fotometriával, = carryover értékének meghatározása, = laboratóriumi mûszerek (fotóméterek, kémiai és hematológiai automaták, koagulométerek) mûködése és kezelése; – fotometriás mérések végzésére, ezen belül: = kalibrációs görbe felvétele (paranitrofenolátnál, ciánhemiglobinnál),
2005/152. szám
= a Bouguer–Lambert–Beer törvény alkalmazhatóságának megállapítása kalibrációs görbék értékelésénél, = fotometriás mérés szórásának meghatározása, = egy adott módszer (pl. ciánhemiglobin) szórásának meghatározása, = moláris, lineáris abszorbció-koefficiens felhasználása a hemoglobin és bilirubin meghatározásában, = színreakciók kiértékelése, az elnyelési görbe felvétele, az abszorbciós maximum helyének megállapítása céljából (pl. paranitrofenolátánál, ciánhemiglobinnál), = lángfotometriás mérések (emissziós és atomabszorbciós mérések) végzése, = nátrium, kálium mérésére lángfotometriásan, = kálcium mérésére, = turbidimetriás, nefelometriás, fluorimetriás, luminometriás mérések végzésére, = laboratróriumi kémiai automaták mûködtetésére (indítás, a használt reakció kontrolálása, mérési térfogat, hullámhossz, mérési pontok, faktorszámítása, illesztése, mérés befejezése, napi karbantartás), = száraztechnikai eljárások mérési elvének alkalmazására (vércukor meghatározás); – anyagelválasztási technikák végzésére, ezen belül: = kromatográfiás mérések végzése (Rf-érték kiszámítása rétegkromatográfiás mérésnél), = elektroforézis kivitelezése, = elektroforézis értékelése; – elektrokémiai méréstechnika végzésére, ezen belül: = pH mérése, pufferoldatok pH-jának ellenõrzése és beállítása, = vér pH mérése, = vérgázanalízis elvégzése, = ionszelektív mérõmódszerek alkalmazása (nátrium, kálium, kálcium, hidrogénkarbonát meghatározás); – immunológia és immunkémiai reakciók végzésére, ezen belül: = immunnefelometriás mérések végzése (immunglobulinok, fehérje komponensek), = ELISA-val IgE, nutritív specifikus IgE meghatározása, = liquorból, vizeletbõl végzett immunanalitikai vizsgálatok végzése (immunglobulinok, albumin, béta-2 mikroglobulin), = ,,T” és „B” sejtek szétválasztása, áramlásos flow citometriával, = aktív „T” sejt meghatározása „rozetta” képzés alapján, = immunfixátió végzése, = immunkomplex meghatározása (PEG), = összkomplement mérése, = immunelektroforézis kivitelezése (értékelés nélkül);
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– enzimanalitikai vizsgálatok végzésére, ezen belül: = a NAD+<–>NADH átalakulás követése kinetikus méréssel 340 (365) nanométernél, = kinetikus mérések körülményeinek, hibalehetõségeinek meghatározása (nem „0”-ad rendû reakciók esetében is), = UV teszttel enzimaktivitás vizsgálata (CK-aktivitás meghatározása, LDH aktivitás meghatározása), = alkalikus foszfatáz meghatározása, azonos enzimkoncentrációk és különbözõ szubsztrát koncentrációk mellett „0”-ad rendû és „I”-rendû reakciótipus meghatározása, KM érték kiszámítása, = magas enzim aktivitású minta enzimaktivitásának vizsgálata (mintahigítással, mérési-idõ rövidítéssel), = izoenzimek meghatározása (CK-MB, LDH, ALP). c) Klinikai biokémiai és szervrendszerek laboratóriumi vizsgálatának végzése során – az anyagcsere és betegségeinek vizsgálatára, ezen belül: = minden olyan alapvetõ rutinvizsgálat önálló elvégzése, amelyet szakmai elõképzettsége során elsajátított a tanuló (szénhidrát-lipid anyagcsere, fehérje-aminósav anyagcsere, purinanyagcsere, porfirinanyagcsere, vas- rézanyagcsere), felismerni a normál értékeket és értéktartományokat, = glikált hemoglobin (HgbA 1c) és fruktozamin meghatározása, = lipoprotein elektroforézis, = veleszületett anyagcserezavarok szûrõvizsgálata (PKU, galaktozémia vizsgálata); – endokrinológai vizsgálatok végzésére, ezen belül: = direkt és indirekt terhességi – immunkémiai – próba kivitelezése, = hormon (pl. tiroxin, inzulin, TSH) meghatározás elvégzése enzimimmuno assay-el, = megadott radioaktív mérési eredmények alapján RIA kalibrációs görbe felvétele; – szervrendszerek laboratóriumi vizsgálatának végzésére, ezen belül: = a máj, a szív, a vese, a gyomor és béltraktus, a pancreas, a kötõszövet, a központi idegrendszer vizsgálatával kapcsolatos reakciók kivitelezése és önálló értékelése, az alkalmazott módszerek összehasonlítása; – só- és vízháztartás vizsgálatának végzésére, ezen belül: = intracelluláris kálium meghatározása, = elektrolit ürítés mérése; – daganat markerek vizsgálatának végzésére, ezen belül: = CEA, Alfa-foetoprotein kimutatása; – toxikológiai vizsgálatok végzésére, ezen belül: = methemoglobin és CO-Hb meghatározása, = altatószerek, barbiturátok meghatározása, = ólommérgezés laboratóriumi vizsgálata,
8851
= növényvédõ, rovarirtó szerek kimutatása, = drogok kimutatása, szûrõvizsgálatok; – Terápiás gyógyszerszint monitorozásra = antiepileptikumok meghatározása, = litin meghatározása, = teofillin meghatározása, = digitalis készítmények meghatározása, = altatószerek, barbiturátok és paracetamol meghatározása, = szérumból antibiotikumok meghatározása. d) Hematológiai vizsgálatok végzése során – a vörösvértest, a fehérvérsejt és trombocita hisztogramok értékelésére, gépi hiba kijelzések felismerésére, – a vvt-ek derivált értékeinek kiszámítására (MCH, MCV, MCHC), – vörösvértest ozmotikus rezisztencia vizsgálatára, – retikulocita számlálására, – kvalitatív és kvantitatív vérkép készítésére és alapvetõ értékelésére (manuálisan és automatával), – granulocita alkalikus foszfatáz aktivitás (GAPA) vizsgálatára, – csontvelõi kenet festésére, – szérum-vas és vaskötõ kapacitás meghatározására = transferrin és ferritin meghatározása, – irreguláris antitestek meghatározására, – AB0 kétoldali vércsoport és Rh anti-D meghatározására. e) Véralvadás vizsgálatának végzése során – vérzési idõ és alvadási idõ meghatározására, – protrombin meghatározására és értékelésére (INR fogalma), – aktivált parciális tromboplasztin idõ meghatározására, – trombocita mennyiségi meghatározások kivitelezésére, – fibrinogén meghatározására, – fibrinogén-fibrin degradációs termékek meghatározására (FDP), – a T. III. meghatározására, – Antitrombin III. – trombin idõ meghatározására. V. A szakmai vizsgával kapcsolatos követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei – Szakmai elõképzettséget igazoló okiratok. – A szakmai követelményrendszerben elõírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthetõ érvényesnek. – A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplõ tananyag teljesítése, 2–5-ig terjedõ érdemjeggyel történõ lezárása. – A köztes vizsga eredményes teljesítésének igazolása. A köztes vizsga szóbeli vizsga formájában történik az alábbi tantárgyak követelmény és tananyagtartalmából: – számítástechnika, – mûszer- és méréstechnika.
8852
MAGYAR KÖZLÖNY
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 34. § (2) bekezdése értelmében a köztes vizsga részeit és feladatait a szakképzést folytató intézmény vezetõje határozza meg. A hivatkozott rendelet 34. § (3) bekezdése értelmében a köztes vizsga érdemjegye egyben az adott képzési idõszakot lezáró osztályzatba beszámít. 2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészbõl áll. Az írásbeli vizsgarészén a vizsgázó tudását (kognitív ismereteit), a szóbeli vizsgarészen integrált ismereteit, míg a gyakorlati vizsgarészen képességeit, elsajátított kompetenciáit méri a vizsgabizottság. 2.1. Írásbeli vizsgarész Az írásbeli vizsga tételeit az egészségügyi miniszter határozza meg. Az írásbeli vizsgán a vizsgázók nyílt és zártrendszerû feladatlapot oldanak meg, melynek az értékelését az Egészségügyi Minisztérium által kiadott egységes megoldó kulcs alapján kell végezni. Az írásbeli vizsga feladatai felölelik a teljes tananyagot, a IV. pontban meghatározott követelményeket. A feladatok megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére. 2.2. Gyakorlati vizsgarész A gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervezõ intézmény állítja össze a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján és a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá. A gyakorlati vizsga helyét a szakmai vizsgát szervezõ intézmény jelöli ki. A gyakorlati vizsgarész olyan munkaterületen (klinikai demonstrációs egységben) szervezhetõ meg, ahol a képzés lényegi tartalmának megfelelõ feladatcsoportok elláthatóak. A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétõl. A gyakorlati vizsga két részbõl áll: a) Megelõzõ vizsgafeladat 20 munkanapon keresztül tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése. A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e. A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végzi. b) Vizsgabizottság elõtti vizsga A munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság elõtt. A gyakorlati vizsgán a vizsgázó problémamegoldó, szenzoros és verbális kommunikatív, együttmûködési, empátiás és logikai képességeit értékeli a bizottság.
2005/152. szám
2.3. Szóbeli vizsgarész A szóbeli tételsor a miniszter által meghatározott tantárgyak tételei, amelyet a kiadott tételsor összesítõ tartalmaz. A vizsgázóknak a kérdések megválaszolására maximálisan 15 perc áll a rendelkezésére. 2.3.1. A szóbeli vizsga tantárgyai a) Mûszer- és méréstechnika b) Immunológia és immunkémiai analitika c) Klinikai biokémia és szervrendszerek laboratóriumi vizsgálata d) Hematológia, véralvadási vizsgálatok 2.3.2. A szóbeli vizsga témakörei A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökbõl kell kérdéseket megválaszolni: a) Mûszer- és méréstechnika – a klinikai laboratóriumi munkáról általában: = a klinikai laboratóriumok típusai, vezetése, = a laboratóriumi vizsgálatok finanszírozásának kérdése, gazdaságosságra való törekvések, = az orvosi laboratóriumi megfigyelések minõségbiztosítási rendszere (GLP fogalma, megfelelõség tanúsítás), = minõségbiztosítás, minõségellenõrzés, = vérvételi elõzmények, idõpontok, kor és nem szerinti összefüggésben, = a testhelyzet és a pangatás szerepe, = vérvételi módok, alvadás, glikolízis gátlás, fibrinolízis gátlás szerepe, = a levett vizsgálati anyag kezelése, tárolhatósága, = a laboratóriumi módszerek kontrollálása (belsõ, külsõ), = analitikai jellemzõk (valódiság, pontosság, linearitás, analitikai érzékenység és specificitás), = referens anyagok és módszerek (elsõdleges, másodlagos), = normálérték, referensérték fogalma, = referens értéktartomány, diagnosztikai érzékenység és specificitás diagnosztikai hatékonyság, = a laboratóriumi vizsgálatok dokumentációja, = a modern laboratórium eszközei, = laboratóriumi kitek, standardok, gyorstesztek; – laboratóriumi mérõmódszerek: = matematikai mûveletek (hármasszabály, hatványozás, gyökvonás, logaritmus), = alapvetõ számítások (oldatok hígítási szabályai, nagy sûrûségû oldatok esetében: m/m, vol/m, vol/vol), = SI-egységek, eredmények megadása, = az adatok statisztikai értékelése (median, átlag, szórás, szignifikáns különbség fogalma, torzítás), = lineáris regresszió jelentõsége; – fizikai állandók mérése, fizikai mérések alkalmazása: = viszkozimetria, ozmometria, törésmutató mérés, optikai forgatás mérés, abszorbancia, turbiditás mérése, nefelometria, fluorometria, poláros fény, polarizált fluorometria, késleltetett fluorometria, (láng)emissziós mérések;
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– fotometria: = BLB törvény, transzmittancia-abszorbancia összefüggés, moláris, lineáris (dekadikus) abszorbancia, moláris elnyelési együttható (epszilon), = a mérés zavaró jelenségei (turbiditás, törésmutató-változás, fluoreszcencia), = reagens és vak minta szerepe, végpontmérések, reakciósebességi mérések, = fotometriában használt standardok, = laboratóriumi automaták mûködési elve; – anyagelválasztás módszerei: = kromatográfiás mérések (egy és kétdimenziós rétegkromatográfia, ioncserés kromatográfia, gélkromatográfia), = Rf érték számítás, = nagy nyomású kromatográfia (HPLC) mûködésének elve, = plazmalipidek rétegkromatográfiás szétválasztásának elve, = gyári, kész kromatográfiás oszlopok felhasználása, = kromatogramok értékelése eluciós és denzitometriás úton, = elektroforézis elve, = elektroforézis kombinálása más módszerekkel, = alacsony fehérjekoncentrációjú anyagok elõkészítése elektroforézishez (ultraszûrés, dialízis); – elektrokémiai méréstechnika: = elektrodpotenciál, Nernst egyenlet, = elektromos vezetés, ellenállás, a pH fogalma és mérése, = elektrokémiai mérési módszerek: konduktometria, koulometria, voltammetria, amperometria, potenciometria, = vérgázok és a sav-bázis egyensúly vizsgálata; – enzimanalitikai mérések: = enzimek fogalma és felosztása, = izoenzimek, makroenzimek fogalma, = enzimológiai alapfogalmak, KM érték, = enzimkinetika (reakció sebességi mérések, végpont mérések), = enzimaktivitás mérése, elõfázis szerepe, = enzimaktivitás mérés kontrollja, standardizálási lehetõségei, = manuális és automata méréstechnikák összevetése, = az enzimek kórélettani és diagnosztikai jelentõsége, = enzimkatalizált reakciók alkalmazása, szubsztrát koncentrációk, anyagcseretermékek meghatározása. b) Immunológia és immunkémiai analitika – általános immunológiai alapismeretek: = az immunrendszer sejtes és szolubilis komponensei, = immunkompetens sejtek differenciálódása, = immunválasz szakaszai,
8853
= a „T” és „B” sejtmarkerek klinikai diagnosztikai jelentõsége, = az immunglobulinok szintézise, szerkezete, osztályai, funkciói, = transzplantációs antigenek; – immunológiai alapreakciók: = anafilaxiás típusú, = citotoxikus típusú, = arthus típusú, = szérumbetegség, = késõi típusú; – autoimmunitas fogalma, néhány szervspecifikus és nem szervspecifikus autoimmun betegség; – a komplementrendszer komponensei, jelentõsége az antigén eliminációban, a komplement aktiváció útjai; – AIDS diagnosztika; – gyulladás formái, sejtes reakciók, mediátorai; – transzplantáció laboratóriumi diagnosztikája; – immunkémiai analitikai ismeretek: = radioaktív immunkémiai eljárások (RIA) elve, méréstechnikája és alkalmazási területe, = enzim-immuno-assay (EIA, ELISA) elve és méréstechnikája, = fluoro-immuno-assay (FIA) elve és méréstechnikája, = lumino-immuno-assay (LIA) elve és méréstechnikája. c) Klinikai biokémia- és a szervrendszerek laboratóriumi vizsgálata – endokrinológia: = az endokrin szervek – hormonok – szerepe az anyagcsere folyamatok regulációjában, = a hormonhatás mechanizmusai, = hipofízis-hypothalamus hormonok, = a pajzsmirigy mûködés élettana, kórélettana és vizsgáló módszerei, = nõi és férfi ivarmirigyek mûködése és szabályozása, = terhességi reakciók, = mellékpajzsmirigy és a kalcitriol szerepe a kalcium homeosztázis szabályozásában, = a mellékvesekéreg- és mellékvesevelõállomány hormonjai, élettani és kórélettani szerepük, = a pankreász hormonjai; – az anyagcsere és betegségei: = szénhidrát anyagcsere (terhelések, profilok, fruktózamin, HgbA 1c standardizálásuk), = diabetes, = fehérje anyagcsere vizsgálata albumin, szérumfehérje, elektroforézis és értékelése, speciális fehérje meghatározások, immunglobulinok, komplement faktorok, tumor markerek), = karbamid, kreatinin (kreatin), urát meghatározás, = zsíranyagcsere vizsgálata (koleszterin, triglicerid frakció, lipoprotein elektroforézis), = pigmentek vizsgálata (bilirubin és származékai),
8854
MAGYAR KÖZLÖNY
= anorganikus komponensek, nyomelemek vizsgálata (szérum vas, réz meghatározás), = nukleinsav anyagcsere, = köszvény vizsgálata, = genetikai vizsgálómódszerek, = géntechnika: hibridizáció, blotting technikák, polimeráz láncreakció (PCR) és alkalmazási lehetõségeik, = veleszületett anyagcserezavarok vizsgálatának elvei, = citogenetika, = só- és vízháztartás vizsgálata; – szervrendszerek laboratóriumi vizsgálata: = szervek, szervrendszerek mûködésének laboratóriumi diagnosztikai lehetõségei, = az egyes szervrendszerek (máj, szív és keringési rendszer, vese, gyomor és béltraktus, pancreas, központi idegrendszer panell vizsgálatai), = az egyes betegségekre jellemzõ laboratóriumi eredmények értékelése, = kongruencia, inkongruencia, a beteg állapota, betegsége és a laboratóriumi eredmények közötti összefüggés, = vázizomzat és a kötõszövet megbetegedéseinek vizsgálata, = a laboratóriumi paraméterek betegen-egyénen belüli változásai; – preanalitika: = a vérvételi elõzmények, idõpontok, kor és nem szerinti összefüggésében, = a testhelyzet és a pangatás szerepe, = vérvételi módok, alvadás, glikolizis gátlás, fibrinolizis gátlás szerepe, = a levett vizsgálati anyag kezelése, tárolhatósága; – toxikológia alapfogalma, a legfontosabb toxikológiai vizsgálatok, vizsgálati módszerek, a mérgek kimutatása, drogok meghatározása; – a felezési idõ fogalma; – a gyógyszerek hatásmechanizmusa; – gyógyszerszint monitorozásnál használt módszerek; – anti-epileptikumok meghatározása, digitális származékok meghatározása, antibiotikumok meghatározása; – gyógyszerek hatása a kémiai reakciókra és egyéb laboratóriumi vizsgálati eredményekre; – munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tûzvédelmi biztonságtechnikai ismeretek, higiénés, munka-, és tûzvédelmi rendszabályok. d) Hematológia, véralvadási vizsgálatok – általános hematológia, – a vasanyagcsere és laboratóriumi vizsgálata, – a hemoglobin szintézise és funkciója, – a vér alakos elemei és azok legfontosabb feladatai, – a vér alakos elemeinek fejlõdése, – eritropoézis sejtjeinek képzõdése, fejlõdési alakjai, funkciói,
2005/152. szám
– az eritropoézis zavarai, – mielopoézis sejtjeinek képzõdése, fejlõdési alakjai, funkciói, – mielopoézis zavarai, – a limfoidrendszer differenciálódása és mûködése, megbetegedései, – a minõségi vérkép jelentõsége és alapvetõ értékelése, – a leukociták speciális vizsgálatai, – hematológiai automaták típusai, mûködési elvük, – flow citometria elve és alkalmazása, – a vércsoport-rendszerek, – a véralvadás élettana és kórtana, – a primér hemosztázis vizsgálata, – alvadási vizsgálatok, defektusok, – a fibrinogén, fibrinolízis vizsgálata, – antikoaguláns kezelés ellenõrzése, – koagulométerek típusai, mûködési elvük; automatizálás. A szóbeli vizsgán a vizsgázó verbális kommunikatív, kombinatív és integráló képességeit méri a bizottság. 3. A szakmai vizsga értékelése A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai gyakorlatból és szakmai elméletbõl kap osztályzatot. Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1–5-ig terjedõ) osztályzattal kell minõsíteni. A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelõzõ vizsgafeladat(ok)ra és a vizsgabizottság elõtt végrehajtott feladat(ok)ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani, és jegyzõkönyvben rögzíteni. Megfigyelési és értékelési szempontok: – munkaszervezés, – tevékenység kivitelezése, – ismeretek alkalmazása, – munkacsoportban való munkavégzés képessége, – dokumentációs tevékenység, – a munkaeszközök megválasztása, elõkészítésük módja és szakszerû használatuk, – megjelenés, viselkedés. Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha – a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni, – elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni, – önálló tevékenységre nem képes, – vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerûen kivitelezni, – a munkavédelmi szabályokat nem tartja be. Bármely gyakorlati vizsgafeladat elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végsõ osztályzata elégtelen. A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedõ) osztályzattal kell minõsíteni.
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: Az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani. Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt bármelyik elméleti vizsgarészbõl elégtelen osztályzatot kap.
3. Elõírt szakmai gyakorlat – Fõfoglalkozásban eltöltött egy év, vagy részfoglalkozásban 2 év gyakorlat igazolása. 4. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
4. Vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés feltételei Felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján adható.
8855
II/B. A szakképzés egyéb adatai 1. A szakmai alapképzés idõtartama: – 2. Szintvizsga: –
VI. Egyéb tudnivaló Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosító intézményekrõl szóló 13/2005. (IV. 21.) EüM rendeletben közzétett intézmények jogosultak a szakmai vizsga szervezésére. * * *
3. A szakképesítéssel ellátható legjellemzõbb foglalkozás, tevékenység A munkakör, foglalkozás FEOR száma
3232
FEOR megnevezése
Szakasszisztens (orvosi)
4. A szakképesítéssel rokon szakképesítések A szakképesítéssel rokon szakképesítések
8. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKASSZISZTENS (EMÉSZTÕSZERVI ENDOSZKÓPOS SZAKASSZISZTENS) SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szakképesítés OKJ-ben szereplõ azonosító száma: 54 5018 01 2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (emésztõszervi endoszkópos szakasszisztens)
OKJ azonosító száma
FEOR száma
megnevezése
54 5018 01
3232
Egészségügyi szakasszisztens: – általános és vasculáris ultrahangdiagnosztikai szakasszisztens – elektronmikroszkópos szakasszisztens – mûtõs szakasszisztens – röntgen-mûtõs szakasszisztens – szülészet-nõgyógyászat ultrahangdiagnosztikai szakasszisztens
5. A munkaterület rövid, jellemzõ leírása 3. Hozzárendelt FEOR száma: 3232 4. A szakképzési évfolyamok száma: –
II/A. A képzés megkezdésének feltételei 1. Iskolai elõképzettség: érettségi 2. Szakmai elõképzettség – Felnõtt szakápolói, vagy – Általános betegápolói 1979 elõtt, vagy – Ápoló szakképesítés (OKJ azonosító száma: 54 5012 01) 1997-tõl, vagy – Gyermekápolói, vagy – Csecsemõ- és gyermekápolói 1998-tól (OKJ azonosító száma: 54 5012 02)
Tevékenységi körében az emésztõszervi endoszkópos szakasszisztens kórházak, klinikák és rendelõintézetek gasztroenterológiai laboratóriumában, valamint gasztroenterológiai profilú magánorvosi rendelõkben az alábbi feladatokat végzi: – elõkészíti az endoszkópos vizsgálatokhoz, beavatkozásokhoz a megfelelõ eszközöket és azok tartozékait, a kiegészítõ mûszereket, textíliákat, eldobható anyagokat és az adminisztrációhoz szükséges kellékeket, – ellenõrzi a napi munka megkezdése elõtt az eszközök mûködõképességét, – elõkészíti a beteget az adott vizsgálatra, – közremûködik az endoszkópos vizsgálatoknál és beavatkozásoknál, – tisztítja, fertõtleníti a vizsgálatok befejezése után a mûszereket és az anyagokat, azokat elõkészíti sterilezésre, – karbantartja az eszközöket,
8856
MAGYAR KÖZLÖNY
– szakszerûen fixálja és továbbítja az eltávolított anyagokat szövettani vizsgálat elvégzésére, – elvégzi az adminisztrációt és dokumentációt (beleértve, ha szükséges, az elektronikus számítógépes adatrögzítést is), – irányítja a takarítási munkálatokat, – részt vesz az emésztõszervi endoszkópos szakasszisztens jelöltek felkészítésében, – rendszeresen részt vesz továbbképzõ programokon.
III. A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idõ, elméleti és gyakorlati idõ aránya A képzés tananyagának a teljesítése, érdemjeggyel (köztes vizsgával) történõ lezárása, melynek összes óraszáma: Összes óraszám: 600 óra Kontaktelméleti órák száma Gyakorlati órák száma Összes óraszám
160 440 600
Az elmélet és a gyakorlat aránya: 30% elmélet 70% gyakorlat Az emésztõszervi endoszkópos szakasszisztens gyakorlatai: A gyakorlóhely megnevezése
Endoszkópos laboratórium Összesen
Óraszáma
440 440
IV. A szakképesítés szakmai követelményei A foglalkozás során elõforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz szorosan tartozó szakmai követelmények: Endoszkópos vizsgálatokhoz és operatív beavatkozásokhoz elõkészítés. Endoszkópos vizsgálatok során és operatív beavatkozásokban – asszisztálás (közremûködés), – vizsgálatok utáni teendõk ellátása, – elsõsegélynyújtás, életmentõ beavatkozásoknál aktív részvétel, – kommunikációs, információs dokumentációs feladatok ellátása. Az emésztõszervi endoszkópos szakasszisztens: – ismerje az endoszkópos vizsgálatok és operatív beavatkozások menetét, indikációit, kontraindikációit és a kialakulható szövõdmények elhárítási módjait, – munkájában hatékonyan alkalmazza a kommunikációs technikákat,
2005/152. szám
– végezze a gyakorlati tevékenységeket maximális biztonsággal az asepsis és antisepsis, a munkavédelmi, érintésvédelmi szabályok, valamint a szakmai és etikai normák betartásával. Ennek értelmében legyen képes önállóan elvégezni az alábbi feladatokat: – elõkészíteni endoszkópos vizsgálatokhoz és operatív beavatkozásokhoz a) = a beteget megnyugtatni, = a betegrõl rövid anamnézist felvenni, = a beteget tájékoztatni a vizsgálat menetérõl, = a beteget vizsgálat elõtt és vizsgálat alatt pszichésen támogatni, = az orvos által elrendelt premedikációt – a garatérzéstelenítést – elvégezni és a nyugtató gyógyszereket elõkészíteni és beadni, = elõkészíteni a szükséges egyéb gyógyszereket, = a beteget vizsgáló asztalon elhelyezni; b) a szükséges eszközt és tartozékait = endoszkóp, = fényforrás, = fényforrás processzor, = csatlakozó kábel, = kiegészítõ mûszerek, = egyéb anyagokat: fogvédõ, textília; c) a mûtéti sterilitást igénylõ beavatkozásokhoz a fent leírtakon túl az alábbiakat: = dezinficiáló oldat a beteg bõrének fertõtlenítéséhez, = steril mûtõkabát, izoláló anyagok, cérna és gumikesztyûk, gömbtörlõk, kis szegett lapok, kézi mûszerek, endoprotézisek, drainek; d) a szükséges gyógyszereket = érzéstelenítésre és vérzéscsillapításra alkalmas szereket, = kontraszt anyagokat, = antibiotikumokat, = infúziós oldatokat; = ellenõrizni az eszközök mûködõképességét; – szakszerûen bemosakodni, beöltözni, steril mûtõkabátot felvenni; – izolálni a mûszerelõ asztalt és a beteget; – asszisztálni vizsgálatoknál és operatív beavatkozásoknál, ezek: = özofagoszkópia, = gasztroszkópia, = panendoszkópia, = duodenoszkópia, = endoszkópos-retrograd-cholangio-pankreatografia, = enteroszkópia, = colonoszkópia, = rektoszkópia, = rekto-, szigmoidoszkópia, = anoszkópia, = laparoszkópia, = biopszia minden formája (beleértve a májbiopsiát is), = polypektomia,
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
= endoszkópos sphincterotomia, = kõextrakció, = kõtörés, = drainezési eljárások; – ellátni a vizsgálatok és operatív beavatkozások utáni feladatokat: = az eltávolított anyagokat fixálni, majd továbbítani szövettani vizsgálatra, = az endoszkópokat és tartozékait, kézi mûszereket fertõtleníteni, = az endoszkópokat kémiai úton sterilizálni, = az operatív beavatkozásokhoz szükséges anyagokat és eszközöket elõkészíteni gázsterilizálóban, illetve autoklávban történõ sterilizáláshoz; – közremûködni az elsõsegélynyújtás és az életmentés során; – közremûködni a táplálkozási tanácsadásban, – elvégezni az adminisztrációt, dokumentációt hagyományos módon, illetve elektronikus (számítógépes) adatrögzítéssel, – a veszélyes hulladékokat szakszerûen kezelni, gyûjteni, – szakmai etikai, jogi szabályokat betartani.
V. A szakmai vizsgával kapcsolatos követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei – Szakmai elõképzettséget igazoló okiratok. – A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplõ tananyag teljesítése, 2–5-ig terjedõ érdemjeggyel történõ lezárása. – A szakmai vizsga megkezdéséig az alább felsorolt vizsgálatoknál, beavatkozásoknál asszisztensi feladatok elvégzése, aminek teljesítését a jelölt a felkészítõvel köteles igazoltatni: = 50 panendoszkópia, = 20 ERCP, = 10 EST, = 30 kolonoszkópia, = 2 laparoszkópia, = 5 májbiopsia, = 10 polypektomia. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthetõ érvényesnek. – A köztes vizsga eredményes teljesítésének igazolása. A köztes vizsga gyakorlati vizsga formájában történik az alábbi tantárgy követelmény és tananyagtartalmából: = elsõsegélynyújtás. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 34. § (2) bekezdése értelmében a köztes vizsga részeit és feladatait a szakképzést folytató intézmény vezetõje határozza meg. A hivatkozott rendelet 34. § (3) bekezdése értelmében a köztes vizsga érdemjegye egyben az adott képzési idõszakot lezáró osztályzatba beszámít.
8857
2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészbõl áll. Az írásbeli vizsgarészén a vizsgázó tudását (kognitív ismereteit), a szóbeli vizsgarészen integrált ismereteit, míg a gyakorlati vizsgarészen képességeit, elsajátított kompetenciáit méri a vizsgabizottság. 2.1. Írásbeli vizsgarész Az írásbeli vizsga tételeit az egészségügyi miniszter határozza meg. Az írásbeli vizsgán a vizsgázók nyílt és zártrendszerû feladatlapot oldanak meg, melynek az értékelését az Egészségügyi Minisztérium által kiadott egységes megoldó kulcs alapján kell végezni. Az írásbeli vizsga feladatai felölelik a teljes tananyagot, a IV. pontban meghatározott követelményeket. A feladatok megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére. 2.2. Gyakorlati vizsgarész A gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervezõ intézmény állítja össze a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján, és a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá. A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervezõ intézmény dolgozza ki az IV. pont „A szakképesítés szakmai követelményei”-ben meghatározottak alapján. A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétõl, helyét a szakmai vizsgát szervezõ intézet jelöli ki. A gyakorlati vizsga két részbõl áll: a) 10 napig tartó értékelt szakmai feladat elvégzése (megelõzõ vizsgafeladat). A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e. A vizsgázó vizsgafeladatait egy szakorvos és egy szakdolgozó megfigyelése mellett végzi. A megelõzõ vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni. b) A vizsgabizottság elõtti vizsga A vizsgázó egy gastroenterológiai vizsgálatnál vagy beavatkozásnál asszisztál, az asszisztálás megkezdése elõtt ismerteti a feladatot. 2.3. Szóbeli vizsgarész A szóbeli tételsor a miniszter által meghatározott tantárgyak tételei, amelyet a kiadott tételsor összesítõ tartalmaz. A vizsgázóknak a kérdések megválaszolására maximálisan 15 perc áll a rendelkezésére. 2.3.1. A szóbeli vizsga tantárgyai – Emésztõrendszer funkcionális anatómiája – Endoszkópia elmélete és gyakorlata
8858
MAGYAR KÖZLÖNY
2.3.2. A szóbeli vizsga tantárgyainak témakörei A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökbõl kell kérdéseket megválaszolnia: a) Emésztõrendszer részletes funkcionális anatómiája b) Endoszkópia elmélete és gyakorlata: – az endoszkópia mint diagnosztikus és terápiás eljárás kialakulásának története; a nem emésztõszervi endoszkópok áttekintése, – az endoszkópok mûködõképességének fizikai alapelvei, – endoszkóp típusok (merev, félmerev, száloptikás videoendoszkópok), – az endoszkópok és kiegészítõ mûszereik, eszközeik, – mûszerek tárolása, karbantartása; meghibásodásuk okai és ezek megelõzései; mûszerhibák korai felismerése, – endoszkópia higiéniéje, – özofago-gasztroszkópia; célzott biopsia, citológiai mintavétel; polypektomia, – duodeno-jejunoszkópia, – endoszkópos retrograd kolangiográfia, pankreatográfia, – endoszkópos papillotomia; kõeltávolítás az epeutakból, – epeúti drainage-ok, – vékonybél biopszia, – anoszkópia, rektoszkópia, colonoszkópia, ileoszkópia; célzott biopsia; polypektomia, – a tápcsatorna vérzéseinek endoszkópos diagnosztikája és terápiája, – laparoszkópia; vak májbiopszia; endoszkópos ultraszonográfia (endoszonográfia), – lehetséges szövõdmények és elhárításuk, – adatfelvétel, adattárolás, – számítástechnika az endoszkópiában. 3. A szakmai vizsga értékelése A vizsgázó teljesítményének értékelése: Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1–5-ig terjedõ) osztályzattal kell minõsíteni. A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelõzõ vizsgafeladatokra és a vizsgabizottság elõtt végrehajtott feladatra kapott osztályzatok alapján kell megállapítani, és jegyzõkönyvben rögzíteni. Megfigyelési szempontok: – munkaszervezés, – tevékenység kivitelezése, – ismeretek alkalmazása, – team-ben való munkavégzés képessége, – a kommunikációs tevékenység hatékonysága, – dokumentációs tevékenység végzése, – munkaeszközök elõkészítése és szakszerû használatuk, – megjelenés, viselkedés.
2005/152. szám
Értékelési szempontok: Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha – elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni, – feladatait irányítás mellett sem képes szakszerûen ellátni, – munkájában az asepsis, antisepsis szabályait nem tartja be. Ha bármely gyakorlati vizsgarész érdemjegye elégtelen, a gyakorlati vizsga végsõ osztályzata is elégtelen. A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedõ) osztályzattal kell minõsíteni. A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: – az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani. 4. Vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés feltételei Felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján adható. VI. Egyéb tudnivaló Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosító intézményekrõl szóló 13/2005. (IV. 21.) EüM rendeletben közzétett intézmények jogosultak a szakmai vizsga szervezésére.
Az egészségügyi miniszter, valamint a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 55/2005. (XI. 23.) EüM–FVM együttes rendelete a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhetõ növényvédõszer-maradék mértékérõl szóló 5/2002. (II. 22.) EüM–FVM együttes rendelet módosításáról Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-ának (10) bekezdésében, valamint a növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény 65. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el: 1. § A növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhetõ növényvédõszer-maradék mértékérõl szóló 5/2002. (II. 22.) EüM–FVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ 2/A. §-sal egészül ki:
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
„2/A. § (1) A mintavételt végzõ növény- és talajvédelmi szolgálat a laboratóriumi vizsgálat eredményeit közzéteszi. (2) A vizsgálati eredményeket havonta, a laboratóriumi vizsgálati bizonyítvány kiállítását követõ hónap utolsó napjáig a mintavétel helye szerint illetékes, belföldi rendeltetési helyre szánt behozatali küldemény esetén a rendeltetési hely szerint illetékes polgármesteri hivatal hirdetõtábláján kell közzétenni. (3) A növény- és talajvédelmi szolgálat a polgármesteri hivatal hirdetõtábláján történõ közzététel mellett más módon is intézkedhet a vizsgálati eredmények közzétételérõl.”
2. § Az R. 3. §-a (4) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „b) a Tanács 86/362/EGK irányelve (1986. július 24.) a gabonafélékben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról, valamint az azt módosító, illetve kiegészítõ 88/298/EGK, 93/57/EGK, 94/29/EK, 95/39/EK, 96/33/EK, 97/41/EK tanácsi irányelvek és 97/71/EK, 98/82/EK, 2000/42/EK, 2000/48/EK, 2000/58/EK, 2000/81/EK, 2000/82/EK, 2001/39/EK, 2001/48/EK, 2001/57/EK, 2002/23/EK, 2002/42/EK, 2002/66/EK, 2002/71/EK, 2002/76/EK, 2002/79/EK, 2002/97/EK, 2003/60/EK, 2003/62/EK, 2003/113/EK, 2003/118/EK, 2004/2/EK, 2004/61/EK, 2005/37/EK, 2005/46/EK bizottsági irányelvek, c) a Tanács 90/642/EGK irányelve (1990. november 27.) egyes növényi eredetû termékekben – többek között a gyümölcsökben és zöldségekben –, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról, valamint az azt módosító és kiegészítõ 93/58/EGK, 94/30/EK, 95/38/EK tanácsi irányelvek, 97/71/EK, 2000/24/EK, 2000/42/EK, 2000/48/EK, 2000/57/EK, 2000/58/EK, 2000/81/EK, 2001/35/EK, 2001/39/EK, 2001/48/EK, 2001/57/EK, 2002/5/EK, 2002/23/EK, 2002/42/EK, 2002/66/EK, 2002/71/EK, 2002/76/EK, 2002/79/EK, 2002/97/EK, 2002/100/EK, 2003/60/EK, 2003/62/EK, 2003/69/EK, 2003/113/EK, 2003/118/EK, 2004/2/EK, 2004/59/EK, 2004/61/EK, 2004/95/EK, 2004/115/EK, 2005/37/EK, 2005/46/EK bizottsági irányelvek.”
3. § Az R. 1. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.
8859 4. §
(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet a) 1. §-a 2006. január 1-jén, b) mellékletének 2–8. pontja 2006. december 4-én, c) mellékletének 1. pontja 2007. január 10-én lép hatályba.
5. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Bizottság 2005/37/EK irányelve (2005. június 3.) a 86/362/EGK és 90/642/EGK tanácsi irányelveknek a gabonafélékben és egyes növényi eredetû termékekben – többek között a gyümölcsökben és zöldségekben –, illetve azok felületén található egyes növényvédõszer-maradványok megengedett legmagasabb mértékének tekintetében történõ módosításáról, b) a Bizottság 2005/46/EK irányelve (2005. július 8.) a 86/362/EGK, a 86/363/EGK és 90/642/EGK tanácsi irányelvek mellékleteinek az amitráz maximális szermaradványértéke tekintetében történõ módosításáról.
Dr. Rácz Jenõ s. k.,
Gráf József s. k.,
egészségügyi miniszter
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Melléklet az 55/2005. (XI. 23.) EüM–FVM együttes rendelethez 1. Az R. 1. számú mellékletének amitráz hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Hatóanyag
„amitráz(4)
Kultúra
almatermésûek csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) bogyós gyümölcsûek dió, mandula, mogyoró, gesztenye kókuszdió, pekándió, makadám dió, pisztácia, kesudió citromfélék déligyümölcsök (kivéve citromfélék) paprika, paradicsom, padlizsán
Határérték mg/kg
]
*0,05 *0,05 *0,05 *0,05
KH KH KH KH
*0,05
KH
0,05 0,05
KH KH
0,05
KH
*0,05
KH
8860
MAGYAR KÖZLÖNY
[Hatóanyag
Kultúra
Határérték mg/kg
kabakosok *0,05 hüvelyes zöldségek (friss) *0,05 száraz hüvelyes zöldségek *0,05 gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya) *0,05 hagymafélék *0,05 káposztafélék *0,05 leveles zöldségek *0,05 szárukért termesztett zöldségek *0,05 csemegekukorica *0,05 termesztett, vadon termõ gombák *0,05 gabonafélék *0,05 rizs *0,05 cukorrépa **0,05 burgonya *0,05 gyapotmag *1 olajos magvúak (kivéve földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag, gyapotmag) *0,05 földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag 0,05 komló (szárított) *0,1 tea (szárított) 0,1
]
[Hatóanyag
KH
„fenamidon
Kultúra
almatermésûek csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) bogyós gyümölcsûek dió, mandula, mogyoró, gesztenye kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió citromfélék déligyümölcsök (kivéve citromfélék) paradicsom
Határérték mg/kg
KH KH
KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH
KH
KH KH KH”
]
*0,02 *0,02 0,5 *0,02
KH KH
*0,02
KH
0,02 0,02
KH KH
0,02 *0,5
KH
Határérték mg/kg
]
*0,02 *0,1
KH
*0,02 *0,02
KH KH
*0,02 *0,02 *0,02
KH KH KH
*2
*0,02
KH
*0,02 *0,02
KH KH
*0,02 *0,02 *0,02 0,02
KH KH KH KH
*0,05
KH
0,05 *0,05 0,05
KH KH KH”
3. Az R. 1. számú mellékletének izoxaflutol hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Hatóanyag
KH
Kultúra
egyéb solanacea (kivéve burgonya, paradicsom) sárgadinnye kabakosok (kivéve sárgadinnye) hüvelyes zöldségek gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya) hagymafélék káposztafélék fejessaláta, endívia, galambbegy saláta, zsázsa leveles zöldségek (kivéve fejessaláta, endívia, galambbegy saláta, zsázsa) szárukért termesztett zöldségek csemegekukorica termesztett, vadon termõ gombák gabonafélék rizs burgonya olajos magvúak (kivéve földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag) földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag komló (szárított) tea (szárított)
2. Az R. 1. számú mellékletének fenamidon hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Hatóanyag
2005/152. szám
„izoxaflutol(64)
Kultúra
almatermésûek csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) bogyós gyümölcsûek dió, mandula, mogyoró, gesztenye kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió
Határérték mg/kg
]
*0,05 *0,05 *0,05 *0,05
KH KH KH KH
*0,05
KH
0,05
KH
2005/152. szám
[Hatóanyag
MAGYAR KÖZLÖNY
Kultúra
Határérték mg/kg
citromfélék 0,05 déligyümölcsök (kivéve citromfélék) 0,05 paprika, paradicsom, padlizsán *0,05 kabakosok *0,05 hüvelyes zöldségek *0,05 gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya) *0,05 hagymafélék *0,05 káposztafélék *0,05 leveles zöldségek *0,05 szárukért termesztett zöldségek *0,05 csemegekukorica *0,05 termesztett, vadon termõ gombák *0,05 kukorica (áru) 0,05 gabonafélék (kivéve kukorica) *0,05 rizs *0,05 burgonya *0,05 mákszem 0,1 olajos magvúak (kivéve mákszem, földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag) *0,1 földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag 0,1 komló (szárított) *0,1 tea (szárított) 0,1 kukorica (siló, takarmány) ***0,1 kukorica (szár és levél) ***1”
]
KH
„karfentrazon-etil(65)
Kultúra
KH KH KH
KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH
KH
KH KH KH
almatermésûek csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) bogyós gyümölcsûek dió, mandula, mogyoró, gesztenye
Határérték mg/kg
]
*0,01 *0,01 *0,01 *0,01
KH KH KH KH
*0,01
KH
Kultúra
kókuszdió, pekándió, makadám dió, pisztácia, kesudió citromfélék déligyümölcsök (kivéve citromfélék) paprika, paradicsom, padlizsán kabakosok hüvelyes zöldségek gyökér és gumós zöldségek (kivéve burgonya) vöröshagyma hagymafélék (kivéve vöröshagyma) káposztafélék leveles zöldségek szárukért termesztett zöldségek csemegekukorica termesztett, vadon termõ gombák fénymag búza (szem), árpa (szem), zab (szem) gabonafélék [kivéve fénymag, búza-, árpa-, zab- (szem)] rizs burgonya olajos magvúak (kivéve földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag) földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag komló (szárított) tea (szárított)
KH
4. Az R. 1. számú mellékletének karfentrazon-etil hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Hatóanyag
[Hatóanyag
8861 Határérték mg/kg
]
0,01 0,01
KH KH
0,01
KH
*0,01 *0,01 *0,01
KH KH KH
*0,01 0,01
KH KH
*0,01 *0,01 *0,01
KH KH KH
*0,01 *0,01
KH KH
*0,01 0,05
KH KH
0,05
KH
*0,05 *0,05 *0,01
KH KH KH
*0,02
KH
0,02 *0,02 0,02
KH KH KH”
5. Az R. 1. számú mellékletének maleinsav-hidrazid hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Hatóanyag
„maleinsav-hidrazid
Kultúra
Határérték mg/kg
]
almatermésûek csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) bogyós gyümölcsûek
*0,2 *0,2 *0,2 *0,2
KH KH KH KH
8862
MAGYAR KÖZLÖNY
[Hatóanyag
Kultúra
Határérték mg/kg
dió, mandula, mogyoró, gesztenye *0,2 kókuszdió, pekándió, makadám dió, pisztácia, kesudió 0,2 citromfélék 0,2 déligyümölcsök (kivéve citromfélék) 0,2 paprika, paradicsom, padlizsán *0,2 kabakosok *0,2 hüvelyes zöldségek *0,2 gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya) *0,2 fokhagyma, mogyoróhagyma *15 vöröshagyma 15 egyéb hagymafélék *0,2 káposztafélék *0,2 leveles zöldségek *0,2 szárukért termesztett zöldségek *0,2 csemegekukorica *0,2 termesztett, vadon termõ gombák *0,2 gabonafélék *0,2 rizs *0,2 burgonya *50 olajos magvúak (kivéve földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag) *0,5 földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag 0,5 komló (szárított) *0,5 tea (szárított) 0,5 zöld dohánylevél ***20 dohánylevél, száraz ***80”
]
KH KH KH KH KH KH
KH
KH KH KH KH KH KH KH KH
KH
KH KH KH
„mekoprop (mekoprop-P)(66)
Kultúra
Határérték mg/kg
]
almatermésûek csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) bogyós gyümölcsûek
*0,05 *0,05 *0,05 *0,05
KH KH KH KH
Kultúra
dió, mandula, mogyoró, gesztenye kókuszdió, pekándió, makadám dió, pisztácia, kesudió citromfélék déligyümölcsök (kivéve citromfélék) paprika, paradicsom, padlizsán kabakosok hüvelyes zöldségek gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya) hagymafélék káposztafélék leveles zöldségek szárukért termesztett zöldségek csemegekukorica termesztett, vadon termõ gombák kalászosok (szem) gabonafélék [kivéve kalászosok (szem)] rizs burgonya olajos magvúak (kivéve földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag) földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag komló (szárított) tea (szárított)
KH
6. Az R. 1. számú mellékletének mekoprop (mekoprop-P) hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Hatóanyag
[Hatóanyag
2005/152. szám Határérték mg/kg
]
*0,05
KH
0,05 0,05
KH KH
0,05
KH
*0,05 *0,05 *0,05
KH KH KH
*0,05 *0,05 *0,05 *0,05
KH KH KH KH
*0,05 *0,05
KH KH
*0,05 0,05
KH KH
*0,05 *0,05 *0,05
KH KH KH
*0,05
KH
0,05 *0,1 0,1
KH KH KH”
7. Az R. 1. számú mellékletének propizamid hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Hatóanyag
„propizamid
Kultúra
almatermésûek csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) bogyós gyümölcsûek dió, mandula, mogyoró, gesztenye
Határérték mg/kg
]
*0,02 *0,02 *0,02 *0,02
KH KH KH KH
*0,02
KH
2005/152. szám
[Hatóanyag
MAGYAR KÖZLÖNY
Kultúra
kókuszdió, pekándió, makadám dió, pisztácia, kesudió citromfélék déligyümölcsök (kivéve citromfélék) paprika, paradicsom, padlizsán kabakosok hüvelyes zöldségek gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya) hagymafélék káposztafélék fejessaláta, endívia, galambbegy saláta, zsázsa spenót, sóska, mángold vízitorma, cikória petrezselyem-, zellerlevél, metélõhagyma, sáfrány, turbolya szárukért termesztett zöldségfélék csemegekukorica termesztett, vadon termõ gombák gabonafélék rizs burgonya olajos magvúak (kivéve földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag) földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag komló (szárított) tea (szárított)
Határérték mg/kg
]
0,02 0,02
KH KH
0,02
KH
*0,02 *0,02 *0,02
KH KH KH
*0,02 *0,02 *0,02
KH KH KH
*1 *0,02 *0,02
KH KH
*1 *0,02 *0,02
KH KH
*0,02 *0,02 *0,02 *0,02
KH KH KH KH
*0,05
KH
0,05 *0,05 0,05
KH KH KH”
8. Az R. 1. számú mellékletének trifloxistrobin hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Hatóanyag
„trifloxistrobin
Kultúra
almatermésûek cseresznye, meggy, kajszibarack, nektarin, õszibarack egyéb csonthéjasok
Határérték mg/kg
]
0,5
*1 *0,02
KH
[Hatóanyag
8863
Kultúra
Határérték mg/kg
]
szõlõ (bor, csemege) 5 köszméte, ribiszke *1 bogyós gyümölcsûek (kivéve köszméte, ribiszke) *0,02 KH dió, mandula, mogyoró, gesztenye *0,02 KH kókuszdió, pekándió, makadám dió, pisztácia, kesudió 0,02 KH citromfélék 0,3 banán 0,05 déligyümölcsök (kivéve citromfélék) 0,02 KH paradicsom 0,5 egyéb solanacea (kivéve burgonya, paradicsom) *0,02 KH uborka 0,2 egyéb ehetõ héjú kabakosok *0,2 sárgadinnye *0,3 egyéb nem ehetõ héjú kabakosok *0,02 KH hüvelyes zöldségek *0,02 KH gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya) *0,02 KH hagymafélék *0,02 KH káposztafélék *0,02 KH leveles zöldségek *0,02 KH szárukért termesztett zöldségek *0,02 KH csemegekukorica *0,02 KH termesztett, vadon termõ gombák *0,02 KH árpa (szem) 0,3 búza (szem) 0,05 rozs (szem), tritikálé (szem) *0,05 egyéb gabonafélék *0,02 KH rizs *0,02 KH cukorrépa ***0,02 burgonya *0,02 KH napraforgómag 0,05 KH olajos magvúak (kivéve napraforgómag, földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag) *0,05 KH földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag 0,05 KH
8864
MAGYAR KÖZLÖNY
[Hatóanyag
Kultúra
komló (szárított) tea (szárított)
Határérték mg/kg
*30 0,05
]
2005/152. szám
lyait tartalmazó szabályzat jóváhagyása, illetve e szabályzat módosításának jóváhagyása
300 000”
KH”
2. § 9. Az R. 1. számú mellékletének MAGYARÁZAT része a következõ (64)–(66) pontokkal egészül ki: „(64) izoxaflutol, izoxaflutol + RPA 202248 és RPA 203328 metabolitok együttes mennyisége RPA 202248-2-ciano-3-ciklopropil-1-(2-metilszulfonil-4- trifluormetilfenil)-propán-1,3-dion RPA 203328-2-metánszulfonil-4-trifluor-metil-benzoesav (65) karfentrazon-etil, karfentrazonként meghatározva és karfentrazon-etilben kifejezve (66) mekoprop, mekoprop + mekoprop-P együttes mennyisége, mekopropban kifejezve”
A gazdasági és közlekedési miniszter 100/2005. (XI. 23.) GKM rendelete a légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet módosításáról Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében és a légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:
1. § A légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet melléklete a következõ XIII. fejezettel és 420. ponttal egészül ki: „XIII. REPÜLÕTÉR IGÉNYBEVÉTELÉÉRT FIZETENDÕ DÍJAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSA Lt. 41. § (3) Az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülõtér esetén 420. A repülõtér üzemben tartója által készített, a légijármû által történõ igénybevételért fizetendõ díjak meghatározásának részletes szabá-
Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter
A pénzügyminiszter 37/2005. (XI. 23.) PM rendelete a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás 1991. július 1. elõtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékok emelésérõl szóló, módosított 2/1997. (I. 31.) PM rendelet, valamint a gépjármû-szavatossági károk 1971. január 1. elõtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékokról szóló, módosított 12/1998. (III. 27.) PM rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérõl szóló 1996. évi CXXIV. törvény 97. §-ának (4) bekezdésében, valamint a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény 89. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás 1991. július 1. elõtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékok emelésérõl szóló 2/1997. (I. 31.) PM rendelet 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A gépjármûvek kötelezõ felelõsségbiztosítása alapján az 1991. július 1. napja elõtt bekövetkezett káreseményekkel kapcsolatban a Magyar Államot terhelõ, forintban megállapított baleseti kártérítési járadékok 2006. január 1-jétõl a 2005. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti összeghez képest 2 százalékkal emelkednek.”
2. § A gépjármû-szavatossági károk 1971. január 1. elõtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékokról szóló 12/1998. (III. 27.) PM rendelet 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
8865
„3. § Az 1. §-ban meghatározott járadékok 2006. január 1-jétõl a 2005. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti összeghez képest 2 százalékkal emelkednek.”
A Kormány határozatai
3. §
A Kormány 1110/2005. (XI. 23.) Korm. határozata
Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2006. január hónapra fizetendõ baleseti kártérítési járadékokra már alkalmazni kell.
Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter
III. rész HATÁROZATOK Az Országgyûlés határozatai
az egységes közszolgálati szabályozás kidolgozásáért és végrehajtásának koordinálásáért felelõs kormánymegbízott felmentésérõl 1. A Kormány Vadász Jánost, az egységes közszolgálati szabályozás kidolgozásáért és végrehajtásának koordinálásáért felelõs kormánymegbízottat e tisztségébõl – 2005. november 1-jei hatállyal – felmenti. 2. Ez a határozat – az 1. pont kivételével – a közzététele napján lép hatályba, egyidejûleg Vadász Jánosnak az egységes közszolgálati szabályozás kidolgozásáért és végrehajtásának koordinálásáért felelõs kormánymegbízottá történõ kinevezésérõl szóló 1161/2002. (IX. 26.) Korm. határozat hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k.,
Az Országgyûlés 85/2005. (XI. 23.) OGY határozata
miniszterelnök
a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését elõkészítõ tevékenység megkezdéséhez szükséges elõzetes, elvi hozzájárulásról és a paksi atomerõmû üzemidejének meghosszabbításáról*
A Kormány 1111/2005. (XI. 23.) Korm. határozata
Az Országgyûlés az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján elõzetes, elvi hozzájárulást ad a Bátaapáti közigazgatási területén, Bátaapáti (Üveghuta) térségében földtanilag már alkalmasnak minõsített területen – kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolására alkalmas – radioaktív hulladéktároló létesítését elõkészítõ tevékenység megkezdéséhez. Az Országgyûlés tudomásul veszi a paksi atomerõmû üzemidejének meghosszabbításáról – mint az ország hosszú távú biztonságos villamosenergia-ellátásához szükséges megoldásról – szóló tájékoztatást.
Életmentõ Emlékérem kitüntetõ jelvény adományozásáról A Kormány életmentés közben tanúsított hõsies magatartásuk elismeréseként Marosi Gyula budapesti, Pölös Csaba õrvezetõ csongrádi, Demkóné Simon Katalin makói, Belusák Attila, Fridrich Tamás, Hadnagy László rácalmási,
Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Keller Ivánné gyõri, Kremzer Péter,
Podolák György s. k.,
Szûcs Lajos s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Kremzer Norbert törökszentmiklósi, Nagy István zagyvarónai, Faragó Kristóf,
* A határozatot az Országgyûlés a 2005. november 21-i ülésnapján fogadta el.
Pál László,
8866
MAGYAR KÖZLÖNY
Pregitzer György, Szûcs Tibor perbáli, Rostás János, Richter Gábor gyáli, Maser Ferenc, ifj. Gembolya János perõcsényi, Ivanovics Iván dunakeszi, Nemesné Hári Mónika budapesti, Bebesi Zoltán r. százados siófoki, Kálló Bertalan fényeslitkei, Kanalas Zsolt tiszarádi, Czakó István tiszadobi, Juhász József nyíregyházi, Csanki Imre hódmezõvásárhelyi, Szabó Mátyás szentesi,
2005/152. szám
adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Rigában, 2004. május 14-én aláírt Egyezmény 28. cikke szerint a Megállapodás akkor lép hatályba, miután a Szerzõdõ Államok értesítették egymást a hatálybalépéshez szükséges belsõ törvényi elõírások teljesítésérõl. Az Egyezmény a késõbbi értesítés napján lép hatályba. A Lett Köztársaság az Egyezmény 28. cikke szerinti tájékoztatást szóbeli jegyzékben 2004. november 8-án megadta, a Magyar Köztársaság 2004. december 22-i válaszjegyzékében a lett jegyzék átvételét visszaigazolta és az Egyezmény 28. cikke szerinti tájékoztatást megadta. A fentiekre tekintettel, összhangban a 2004. évi CXXX. törvény 3. § (4) bekezdésével megállapítom, hogy a Lett Köztársaság és a Magyar Köztárasság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Rigában, 2004. május 14-én aláírt Egyezmény megerõsítésérõl és kihirdetésérõl szóló 2004. évi CXXX. törvény 2. §-a 2004. december 22-én, azaz kettõezer-négy december huszonkettedikén, hatályba lépett.
Pájer László, Vágner István gávavencsellõi,
Dr. Somogyi Ferenc s. k., külügyminiszter
Fábián Máté szekszárdi lakos részére az Életmentõ Emlékérem
A külügyminiszter 3/2005. (XI. 23.) KüM határozata
kitüntetõ jelvényt adományozza. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A külügyminiszter határozatai A külügyminiszter 2/2005. (XI. 23.) KüM határozata a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemés a vagyonadók területén, Rigában, 2004. május 14-én aláírt Egyezmény megerõsítésérõl és kihirdetésérõl szóló 2004. évi CXXX. törvény 2. §-a hatálybalépésérõl A 2004. évi CXXX. törvénnyel a Magyar Közlöny 2004. december 23-i, 199. számában kihirdetett, a Lett Köztársaság és a Magyar Köztársaság között a kettõs
a Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemés a vagyonadók területén, Vilniusban, 2004. május 12-én aláírt Egyezmény megerõsítésérõl és kihirdetésérõl szóló 2004. évi CXXIX. törvény 2. §-a hatálybalépésérõl A 2004. évi CXXIX. törvénnyel a Magyar Közlöny 2004. december 23-i, 199. számában kihirdetett, a Litván Köztársaság és a Magyar Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Vilniusban, 2004. május 12-én aláírt Egyezmény 28. cikke szerint a Megállapodás akkor lép hatályba, miután a Szerzõdõ Államok értesítették egymást a hatálybalépéshez szükséges belsõ törvényi elõírások teljesítésérõl. Az Egyezmény a késõbbi értesítés napján lép hatályba. A Litván Köztársaság az Egyezmény 28. cikke szerinti tájékoztatást szóbeli jegyzékben 2004. október 11-én megadta, a Magyar Köztársaság 2004. december 22-i válaszjegyzékében a litván jegyzék átvételét visszaigazolta és az Egyezmény 28. cikke szerinti tájékoztatást megadta.
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A fentiekre tekintettel, összhangban a 2004. évi CXXIX. törvény 3. § (4) bekezdésével megállapítom, hogy a Litván Köztársaság és a Magyar Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Vilniusban, 2004. május 12-én aláírt Egyezmény megerõsítésérõl és kihirdetésérõl szóló 2004. évi CXXIX. törvény 2. §-a 2004. december 22-én, azaz kettõezer-négy december huszonkettedikén, hatályba lépett. Dr. Somogyi Ferenc s. k., külügyminiszter
VI. rész
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
A Központi Kárrendezési Iroda közleménye a 2006. január 9–20-ig terjedõ idõszak – II/1. földalapra vonatkozó – termõföld árveréseirõl A megyei (fõvárosi) kárrendezési irodák 2006. január 9–20-ig terjedõ idõszakra esõ termõföld árverési hirdetményeit az 1995. évi LXIII. törvény 1. §-ával módosított 1991. évi XXV. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján (II/1. földalap) az alábbiakban tesszük közzé: Tájékoztató az árverések fontosabb szabályairól 1. Az ingatlanok tehermentesen kerülnek árverésre, kivéve az 1991. évi XXV. törvény 25. §-ának (1) bekezdésében meghatározott AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csökkentett összegû megtérítésének kötelezettségét. 2. Az ingatlanok adatai és térképe az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat hirdetõtábláján és a gazdálkodó szervezetnél, valamint az árverés helyszínén megtekinthetõk. 3. Az ingatlanok AK értékben kerülnek árverezésre. Amennyiben az igénybejelentés alapján egyezség jön létre, úgy az 1000 Ft/AK értékben kerül átszámításra, az egyezség tényét az árverésen be kell jelenteni; ha egyezség nem jön létre, egy AK érték az 1991. évi XXV. törvény 22. §-ának (1) bekezdése alapján 3000 Ft/AK kikiáltási áron indul. 4. Az árverésen a vételre szánt kárpótlási jegyet (banki letéti igazolást) letétbe kell helyezni, amelynek 20%-a az árverési elõleg, amely a vételárba beszámít vagy visszaadásra kerül.
8867
5. Az árverésen az 1995. évi LXIII. törvény 1. §-ának – a II/1. földalapra vonatkozó – (2) bekezdése alapján az õt megilletõ kárpótlási jegyekkel és/vagy banki letéti igazolással az a kárpótlásra jogosult vehet részt, a) akinek az állandó lakhelye 1991. június 1-jén az érintett településen volt, és jelenleg is ott rendelkezik állandó bejelentett lakhellyel, vagy b) a kárpótlás alapjául szolgáló termõföld tulajdona a település közigazgatási határán belül volt. Az árverésen részt venni kívánó jogosultak egyrészt személyi igazolványukkal vagy önkormányzati igazolással bizonyíthatják a lakhely szerinti illetékességüket, másrészt a megyei kárrendezési hivatal által hozott határozattal igazolhatják, hogy a kárpótlás alapjául szolgáló termõföld az adott település közigazgatási határán belül volt. A kárpótlás alapjául szolgáló termõföld fekvését a földhivatal, illetve a megyei kárrendezési iroda is igazolhatja, amennyiben ez a határozatból nem derül ki. Meghatalmazással árverezõ személy esetében a fenti igazolásokat – a meghatalmazó nevére kiállítva – az adatfelvételnél szintén be kell mutatni. Az árverésen mezõgazdasági vállalkozást támogató utalvánnyal tulajdont szerezni nem lehet. Az árverésen való részvétel jogosultságát igazolni kell; a jogosultságot igazolni nem tudó személyt az árverésen való részvételbõl ki kell zárni. Figyelmeztetés Árverezni a 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 28., 29. és 30. §-ai alapján személyesen, meghatalmazott útján vagy – több kárpótlásra jogosult esetén – együttesen lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni. A 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 33. §-ának (5) bekezdése alapján az árverés vezetõje kizárja a további árverésbõl azt az árverezõt, aki az ajánlat lezárását követõen nem él vételi jogával. A kizárt személy az árverési elõlegét elveszti. Az elvesztett árverési elõleg az államot illeti meg. A vételi jogot csak az a jogosult gyakorolhatja, aki kötelezettséget vállal a termõföld mezõgazdasági hasznosítására (fertõzésmentes és gyommentes állapotban tartására), és arra, hogy a termõföldet a mezõgazdasági termelésbõl öt éven belül nem vonja ki. Amennyiben vállalt kötelezettségét a tulajdonszerzéstõl számított öt éven belül megszegi, a termõföld kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül, és árverés útján lesz értékesítve. A kárpótlásra jogosult tanyatulajdonost, a tanyája körüli termõföldre az árverés során elõvásárlási jog illeti meg. A vételi jog alapján szerzett termõföldnek a tulajdonszerzéstõl számított három éven belül történõ elidegenítésébõl származó bevételnek termõföldre fordított értéknövelõ beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egészében az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló összjövedelméhez hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni.
8868
MAGYAR KÖZLÖNY
Az árverésen bármely okból meg nem jelenõ kárpótlásra jogosult késõbb, a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet; ebbõl az okból az árverés eredménye nem változtatható meg. Árverési kifogást nyújthat be az árverésen részt vevõ árverezõ, továbbá az árverésbõl kizárt személy az árverés lezárását követõ három napon belül a Központi Kárrendezési Irodához. A kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt termõföld AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással és az amortizálódott hányaddal csökkentett összegû megtérítésére köteles a földet az árverésen eladó részére. A termõföld hasznosítását és védelmét szolgáló és/vagy a termõföld értékét növelõ meliorációs, öntözési és útépítési beruházások esetében a beruházási költségeknek az állami támogatással és az amortizálódott hányaddal csökkentett értékét kell a földet kiadó részére megtéríteni. A gazdálkodó szervezet által elvégzett számítás helyességét a kárrendezési iroda ellenõrzi. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülõ termõföld új tulajdonosa a földet átadó gazdálkodó szervezet részére
2005/152. szám
köteles megtéríteni az új gazdasági évet elõkészítõ, szükséges fõ gazdasági munkáknak (szántás, talajerõ-visszapótlás), zöldleltári értékeknek (pl. 3 évnél nem idõsebb takarmányvetés) a gazdálkodó szervezet táblatörzskönyve alapján számított ellenértékét. A térítés mértékében és módjában az új tulajdonos és a gazdálkodó szervezet állapodik meg. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülõ földeket az annak fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal adja birtokba. A gazdálkodó szervezet hozzájárulásával a földhivatal birtokba adja a termõföldet akkor is, ha a birtokbaadás egyéb feltételei fennállanak, de a jogosult az elismert tartozását nem fizette meg, vagy részletfizetésben állapodott meg. Felhívjuk a tisztelt árverezni szándékozók figyelmét, hogy a Tájékoztató az árverés fontosabb szabályairól, valamint, hogy e Figyelmeztetés az összes termõföld árverési hirdetménnyel kapcsolatban figyelembe veendõ. Központi Kárrendezési Iroda
Gyõr-Moson-Sopron megye A Központi Kárrendezési Iroda JÁNOSSOMORJA városban, a Kisalföldi Erdõgazdaság Rt., Gyõr használatában (kezelésében) lévõ termõföldbõl a Magyar Állam által kijelölt földrészletre az árverést kitûzi. 1. Az árverés helye: Jánossomorja, Mûvelõdési Ház 2. Az árverést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kárrendezési Iroda közremûködésével tartjuk meg. 3. A regisztráció idõpontja: 2006. január 17., 11 óra. 4. Az árverés idõpontja: 2006. január 18–19–20., 10 óra. 5. Az árverésre kerülõ földrészletek: Település: Jánossomorja Helyrajzi szám
0203/2 0203/4 0203/12 0203/18 0203/19 0463 0498/3 0498/9 0498/10 0511/38
Terület
1 ha 3210 m2 7857 m2 7586 m2 27 ha 2518 m2 6 ha 7863 m2 107 ha 5207 m2 16 ha 1313 m2 55 ha 822 m2 4 ha 174 m2 12 ha 9892 m2
Mûvelési ág
erdõ erdõ erdõ szántó erdõ szántó szántó szántó gyep (legelõ) erdõ
Aranykorona érték
10,04 5,97 5,77 757,60 51,58 3289,06 448,45 1531,29 53,03 98,72
Korlátozó intézkedés megnevezése
értéke
Közös mûvelési kötelezettség Közös mûvelési kötelezettség Közös mûvelési kötelezettség Közös mûvelési kötelezettség
Közös mûvelési kötelezettség, erdõfelújítási kötelezettség Hatos Sándor s. k., kirendeltségvezetõ
4240 Ft/AK
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
8869
Hajdú-Bihar megye A Központi Kárrendezési Iroda NYÍRADONY városban, a Kossuth Mgtsz f. a., Nyíradony használatában (kezelésében) lévõ földterületbõl a Magyar Állam által kijelölt földrészletre a jogorvoslati eljárás befejezését, és annak jogerõre emelkedését követõen az árverést kitûzi. 1. Az árverés helye: Nyíradony, Mûvelõdési Ház 2. Az árverést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kárrendezési Iroda közremûködésével tartjuk meg. 3. A regisztráció idõpontja: 2006. január 9., 10–16 óra között. 4. Az árverés idõpontja: 2006. január 10., 10 óra. 5. Az árverésre kerülõ földrészletek: Település: Nyíradony Helyrajzi szám
0194/1 a–c 0197 a–b 0317/5 0325/1 0325/2 0338/1 0338/2 0338/3 0338/4 05/44 05/46 05/47 05/48
Terület
Mûvelési ág 2
15 ha 9278 m 11 ha 2807 m2 14 ha 8183 m2 19 ha 4597 m2 28 ha 515 m2 2 ha 9659 m2 3865 m2 23 ha 7089 m2 21 ha 173 m2 18 ha 3044 m2 8400 m2 344 m2 1003 m2
szántó szántó erdõ szántó erdõ erdõ erdõ erdõ legelõ erdõ erdõ erdõ erdõ
Aranykorona érték
133,48 109,24 67,23 107,30 160,30 18,69 3,09 163,28 60,81 137,88 5,88 0,22 0,63
Korlátozó intézkedés megnevezése
Társult erdõgazdálkodás Társult erdõgazdálkodás Társult erdõgazdálkodás Elhasznált terület Társult erdõgazdálkodás Társult erdõgazdálkodás Társult erdõgazdálkodás Elhasznált terület Elhasznált terület
Dr. Szabó János s. k., kirendeltségvezetõ
értéke
8870
MAGYAR KÖZLÖNY
Pályázati felhívás az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére történõ jogosultság elnyerésére Az Oktatási Minisztérium a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 13. §-ának (1) bekezdése, valamint a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeirõl szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet alapján pályázatot hirdet szakképzést folytató jogi személyiséggel rendelkezõ intézmények, egyéni vállalkozók részére. A pályázat célja szakmai vizsga szervezésére való jogosultság elnyerése. Pályázatot adhat be: az a szakképzést folytató intézmény, amely a) jogi személyiséggel rendelkezik vagy egyéni vállalkozó, b) szerepel a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ában meghatározott felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartásában, és nyilvántartásba vétele óta legalább 2 év eltelt, c) eleget tett az Fktv. 9. § (5) bekezdése szerinti – a tevékenységérõl szóló kétéves – beszámoló készítési kötelezettségének, d) nincs az illetékes adó- és vámhatóság által nyilvántartott, lejárt köztartozása, e) nem áll csõd-, végelszámolási, illetve felszámolási eljárás alatt, f) az Fktv. szerint akkreditált vagy akkreditációja folyamatban van. A pályázatnak tartalmaznia kell (kitöltési útmutató alapján): a) azon szakképesítések megnevezését és OKJ azonosító számát, amelyekre a vizsgaszervezési jogot meg kívánja szerezni, b) azon – 35/1998. (III. 20.) OGY határozatban meghatározott – tervezési statisztikai régió megnevezését, amelyben a vizsgaszervezési tevékenységet el kívánja látni, c) szakképzéssel kapcsolatos tevékenysége adatokon alapuló bemutatását, százalékban kifejezve azt, hogy árbevételében milyen arányt képvisel a szakképzéssel kapcsolatos tevékenység, d) szakmai vizsgaszervezési tevékenységének érdemi adatokat tartalmazó bemutatását, illetve akik korábban nem rendelkeztek vizsgáztatási joggal, az errõl szóló nyilatkozatot, e) az általa alkalmazott minõségbiztosítási rendszer leírását, amennyiben minõségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkezik, annak másolatát is, f) a szakmai vizsga szervezését végzõ egység bemutatását (a szervezetben elfoglalt helyét, irányítását, az e célra rendelkezésre álló személyi, tárgyi, különös tekintettel az
2005/152. szám
ügykezelési és titoktartási szabályok betartását biztosító feltételeket), g) a szakmai vizsga szervezéséért közvetlenül felelõs személyek iskolai és szakmai végzettségének, szakmai gyakorlatának, betöltött munkakörének ismertetését, h) a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészének lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját és részletes bemutatását, i) a szakmai vizsgaszervezéssel összefüggõ, jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartására, valamint a szakmai vizsgáztatási tevékenység folyamatos végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást. A pályázathoz mellékelni kell (kitöltési útmutató alapján): a) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó pályázók esetében (ideértve a közhasznú társaságot is) az illetékes cégbíróság által kibocsátott, a pályázat kiírását megelõzõ 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, egyéb pályázók esetében – a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 1. számú mellékletében nevesített felsõoktatási intézmények kivételével – a pályázó egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítõ okiratát (alapító okiratát, alapszabályát), egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát és a nyilvántartásukra illetékes önkormányzat 30 napnál nem régebbi igazolását arról hogy a vállalkozó a nyilvántartásukban szerepel, b) az Fktv. 8. §-ának (5) bekezdésében meghatározott, a nyilvántartásba vétel tényét igazoló tanúsítvány másolatát, c) az Fktv. 9. § (5) bekezdése szerint elkészített és a nyilvántartást vezetõnek megküldött, a kétéves tevékenységrõl szóló beszámoló másolatát, d) annak igazolását, hogy a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészének lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, e) a FAT akkreditáció másolatát, illetve annak igazolását, hogy az akkreditációs eljárás folyamatban van, f) gazdasági társaság, illetõleg egyéni vállalkozó esetén a területileg illetékes gazdasági kamara, illetõleg – ahol a szakképesítés nem tartozik gazdasági kamara illetékességébe – a szakképesítésért felelõs miniszter által kijelölt, az Szt. 14. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai szervezet igazolását, hogy a gyakorlati vizsgarész lebonyolításához szükséges, rendelkezésre álló tárgyi feltételek a jogszabályi elõírásoknak megfelelõ minõségûek, g) annak igazolását, hogy a pályázónak nincs az illetékes adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozása vagy lejárt köztartozása, h) amennyiben a pályázó a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény hatálya alá tartozó szervezet, arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem folyik ellene csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás, valamint
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
i) a rendeletben elõírt régiónkénti 26 ezer Ft bírálati díj befizetését igazoló csekk másolatát. A pályázati kiíráshoz csatolható dokumentumok: a) képzési és vizsgaszervezési tevékenységével kapcsolatos referenciák, b) a vizsgaszervezés lebonyolításáért felelõs vezetõ EU irányelveknek megfelelõ szerkezetû szakmai önéletrajza (az NSZI honlapjáról letölthetõ),
8871
A formai követelményeknek megfelelõ pályázók közül azok nyernek vizsgaszervezési jogosultságot, amelyek a 2. melléklet szerinti értékelésben legalább 75 pontot elérnek. A szakmai vizsga szervezõjének a feladatait a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet határozza meg. Kapcsolatfelvétel
A pályázat benyújtásával összefüggõ egyéb tudnivalók A pályázat kizárólag az Oktatási Minisztérium és az Oktatási Minisztérium Alapkezelõ Igazgatósága honlapjáról (www.om.hu, www.omai.hu) letölthetõ „Pályázati dokumentáció” formátumában fogadható el, mely az ugyanitt letölthetõ kitöltési útmutató szerint került elkészítésre. Amennyiben a pályázó a vizsgaszervezési tevékenységet több tervezési statisztikai régió területén is el kívánja látni, mindegyik régió vonatkozásában külön pályázatot kell benyújtania, és valamennyi pályázaton fel kell tüntetnie az összesen benyújtott pályázatai számát. Ebben az esetben a közhiteles mellékleteket csak az egyik pályázathoz kell csatolnia. A többi pályázathoz a mellékletek fénymásolatban is csatolhatók, azonban a pályázaton fel kell tüntetni, hogy mely régióra benyújtott pályázathoz csatolta a közhiteles mellékleteket. A pályázó csak olyan – az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó – OKJ szakképesítések vonatkozásában nyújthat be vizsgaszervezési jog megszerzésére irányuló pályázatot, melyekre a nyilvántartási tanúsítvány alapján képzésre jogosult. A pályázatok elbírálására az oktatási miniszter a gazdasági kamarák, szakmai szövetségek és intézmények, a Felnõttképzési Vállalkozók Szövetsége és az Oktatási Minisztérium képviselõibõl bíráló bizottságot hoz létre, és gondoskodik annak mûködtetésérõl. A szakmai vizsga szervezésére történõ jogosultság elnyerésére benyújtott pályázatok elbírálása az 1. és 2. melléklet alapján történik. (1. melléklet; 2. melléklet; letölthetõ a www.omai.hu címen doc formátumban) A pályázatokban valótlan adatok, információk közlése megtévesztésnek minõsül, és automatikus kizárást eredményez. A pályázati kiírásban elõírt dokumentumok tekintetében hiánypótlásra nincs lehetõség. A szakképzést folytató intézmény által benyújtott pályázat formai okokból kerül elutasításra, amennyiben a „Formai követelmények” közül bármelyikre „nem” vagy „nincs” a válasz.
A pályázattal kapcsolatban információ kérhetõ az alábbi elérhetõségeken: – az OM Szakképzési Helyettes Államtitkárságától a
[email protected] e-mail címen, – az OM Alapkezelõtõl a
[email protected] e-mail címen. Az írásban feltett kérdések az OM és az OM Alapkezelõ honlapján kerülnek megválaszolásra. A pályázat benyújtásának határideje a Magyar Közlönyben történõ közzétételtõl számított 60 nap. A pályázattal elnyerhetõ vizsgaszervezési jogosultság a kihirdetés napjától 2008. június 30-ig érvényes. A pályázatokat 5 példányban – melybõl legalább egy példányon eredeti, cégszerû aláírás szerepel, és minden oldal szignálva van – kell benyújtani az Oktatási Minisztérium Alapkezelõ Igazgatósága címére (1055 Budapest V., Bihari u. 5., 1374 Budapest, Pf. 564). A borítékon fel kell tüntetni a „VIZSGASZERVEZÉS 2005” megnevezést. Határidõ után postára adott pályázatok nem kerülnek értékelésre. A statisztikai tervezési régiónként befizetendõ bírálati díjat az Oktatási Minisztérium Alapkezelõ Igazgatósága MÁK 10032000-00285128-00000000 pénzforgalmi jelzõszámú bankszámlájára kell befizetni. Az átutalásra rá kell írni: „VIZSGASZERVEZÉS”. A pályázati kiírásban nem érintett kérdésekben a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeirõl szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet elõírásait kell iránymutatónak tekinteni. A pályázat eredményérõl, a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények, szervezetek az oktatási miniszter rendeletébõl értesülhetnek, amelyet 2006. február 28-ig a Magyar Közlönyben kell megjelentetni.
8872
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/152. szám
1. melléklet Formai követelmények ellenõrzõ lap Pályázat száma: van
nincs
van
nincs
a) b) c) d)
Pályázott szakképesítések megnevezése, OKJ száma Pályázott régiók megnevezése Szakképzési tevékenység bemutatása Szakmai vizsgaszervezési tevékenység bemutatása, vagy nyilatkozat arról, hogy korábban erre nem volt feljogosítva e) Minõségbiztosítási rendszer bemutatása f) Vizsgaszervezõ egység bemutatása g) Szakmai vizsga szervezéséért felelõs személyek iskolai és szakmai végzettségének, szakmai gyakorlatának ismertetése h) A gyakorlati vizsgarész tárgyi feltételeinek bemutatása i) A vizsgaszervezési jogszabályi elõírások megtartására irányuló kötelezettségvállalás A pályázat kötelezõ mellékletei:
a) Cégkivonat, cégbejegyzés, létesítõ okirat vagy vállalkozói igazolvány másolata b) Felnõttképzési nyilvántartásba vételi tanúsítvány másolata c) FAT tanúsítvány, vagy annak igazolása, hogy az akkreditáció folyamatban van d) Képzési tevékenységrõl szóló kétéves beszámoló másolata e) Gyakorlati vizsga feltételeinek meglétérõl szóló igazolás f) Kamarai (adott esetben szakmai szervezeti) igazolás arról, hogy a gyakorlati vizsga tárgyi feltételei a jogszabályban elõírtaknak megfelelnek g) Igazolások arról, hogy nincs adó-, vám- és lejárt köztartozása h) Ha az 1991. évi IL. törvény hatálya alá tartozik, nyilatkozat arról, hogy nem áll felszámolási vagy csõdeljárás alatt* i) Bírálati díj befizetésének igazolása * A törvény hatálya alá nem tartozó intézményeknél a van rubrikát kell bejelölni.
2. melléklet Értékelõ lap Pályázat száma: Értékelési szempont
Tevékenységében a szakképzés súlya Szakképzéssel kapcsolatos szakmai múlt a pályázatban szereplõ szakképesítések vonatkozásában Vizsgaszervezési gyakorlat Referenciákból megállapítható szakképzési és vizsgaszervezési tevékenység
Maximálisan adható pontszám
10 20 10 10
Elért pontszám
2005/152. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
8873 Maximálisan adható pontszám
Értékelési szempont
A vizsgáztatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek: – minõségbiztosítási tanúsítvány megléte – a vizsgaszervezõ egység vezetõjének, dolgozóinak szakmai felkészültsége – az irattározás, titkosítás, õrzés feltételei – gyakorlati vizsga tárgyi feltételei, minõsége – rendelkezik-e a pályázott régió egészére kiterjedõ hálózattal – a vizsgáztatáshoz szükséges személyi, tárgyi feltételek valamennyi helyszínen biztosítottak-e Összesen:
Elért pontszám
10 10 5 15 5 5 100
200…… ……………… hó ……… nap
Értékelte: ..........................................................
Ellenõrizte: ..........................................................
8874
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/152. szám
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 05.3156 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.