15. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, február 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1127, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2006. február 10., péntek

TARTALOMJEGYZÉK 7/2006. (II. 10.) BM r. 9/2006. (II. 10.) KvVM r. 6/2006. (II. 10.) PM r. 1015/2006. (II. 10.) Korm. h.

15. szám

1016/2006. (II. 10.) Korm. h.

1/2006. (MK 15.) MeHVM táj.

Ára: 1127,– Ft

Oldal A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományáról . . . . . . . . . . . A Nagycenki hársfasor Természetvédelmi Terület kezelési tervérõl A Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ganz Transelektro Villamossági Rt. részére nyújtandó korlátozott költségvetési készfizetõ kezességvállalásról . . . . . . . . . . . . . . . . A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékérõl szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata (1/2006. PJE szám). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló 1/2004. (MK 108.) MeHVM tájékoztató módosításáról . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1122 1127 1128 1164

1164 1165 1167 1175

1122

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 7/2006. (II. 10.) BM rendelete a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományáról A katasztrófavédelemmel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi XCVI. törvény 18. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

2006/15. szám 1. §

A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományát e rendelet melléklete tartalmazza.

2. § A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatója a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományát minden év július 31-éig felülvizsgálja, és a szükséges módosításokra javaslatot tesz a belügyminiszternek.

3. § Ez a rendelet 2006. február 15-én lép hatályba. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter

2006/15. szám

Melléklet a 7/2006. (II. 10.) BM rendelethez A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományáról Alap gépjármû finanszírozás

I. szervezési kategória

Gépjármû fecskendõ

Különleges szerek finanszírozás Regionális Mûszaki Mentõbázis

Mûszaki VízErdõHabbal Porral mentõszállító K. teher tüzes oltó gép- oltó gép- Magasból mentõ szer gépjármû gépjármû jármû jármû

Tartalék

Ajka (Veszprém megye)

1

1

1

Badacsonytomaj (Veszprém megye)

1

1

1

Barcs (Somogy megye)

1

1

1

Berettyóújfalu (Hajdú-Bihar megye)

1

1

1

Csongrád (Csongrád megye)

1

1

1

Csorna (Gyõr-Moson-Sopron megye)

1

1

1

Encs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

1

1

1

Hajdúnánás (Hajdú-Bihar megye)

1

1

1

Heves (Heves megye)

1

1

1

Kapuvár (Gyõr-Moson-Sopron megye)

1

1

1

Kiskõrös (Bács-Kiskun megye)

1

1

1

Kunszentmárton (Jász-Nagykun-Szolnok megye)

1

1

1

Mezõkovácsháza (Békés megye)

1

1

1

1

1

1

1

1

1**

1

1

1

Mohács (Baranya megye)

1

1

1

1

Nagyatád (Somogy megye)

1

1

1

1

Nagykáta (Pest megye)

1

1

1

Nyergesújfalu (Komárom-Esztergom megye)

1

1

1*

Püspökladány (Hajdú-Bihar megye)

1

1

1

Siklós (Baranya megye)

1

1

1

Szeghalom (Békés megye)

1

1

1*

Szendrõ (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

1

1

1*

Szigetvár (Baranya megye)

1

1

1

Tiszafüred (Jász-Nagykun-Szolnok megye)

1

1*

1

Záhony (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

1

1

1*

Konténer Mûszaki Vegyi Speciális Oltó szállító anyag gépjármû konténer konténer konténer konténer

Egyedi jármûvek Daru

1**

1**

Mezõtúr (Jász-Nagykun-Szolnok megye)

Daru

MAGYAR KÖZLÖNY

Készenléti

Gyorsbeavatkozó

1** 1

1 1**

1123

II. szervezési kategória

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1* 1 1 1 1 1 1 1* 1 1* 1* 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1* 1

Regionális Mûszaki Mentõbázis VízErdõHabbal Porral Mûszaki szállító K. teher tüzes oltó gép- oltó gép- Magasból mentõmentõ gépjármû gépjármû jármû jármû szer

1 1 1* 1 1* 1* 1 1 1 1 1 1* 1 1 1 1 1* 1 1 1 1 1 1* 1 1 1 1 1* 1 1 1

1

1 1*

1

1

1 1 1

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Gyorsbeavatkozó

1*

1 1 1

1

Oltó Konténer Mûszaki Vegyi Speciális anyag szállító konténer konténer konténer konténer gépjármû

Egyedi jármûvek Daru

1** 1 1** 1 1 1* 1** 1* 1** 1** 1* 1** 1*

1 1 1 1 1 1

Daru

1 1** 1 1** 1 1* 1

1* 1

1

1*

1 1 1 1 1

1* 1** 1

1

2006/15. szám

Tartalék

Különleges szerek finanszírozás

MAGYAR KÖZLÖNY

Baja (Bács-Kiskun megye) Balassagyarmat (Nógrád megye) Balatonfûzfõ (Veszprém megye) Dabas (Pest megye) Dombóvár (Tolna megye) Esztergom (Komárom-Esztergom megye) Gyula (Békés megye) Hódmezõvásárhely (Csongrád megye) Jászberény (Jász-Nagykun-Szolnok megye) Kalocsa (Bács-Kiskun megye) Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok megye) Kazincbarcika (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Kiskunfélegyháza (Bács-Kiskun megye) Kiskunhalas (Bács-Kiskun megye) Kisvárda (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Komárom (Komárom-Esztergom megye) Komló (Baranya megye) Körmend (Vas megye) Lenti (Zala megye) Makó (Csongrád megye) Marcali (Somogy megye) Mezõkövesd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Monor (Pest megye) Mosonmagyaróvár (Gyõr-Moson-Sopron megye) Nyírbátor (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Orosháza (Békés megye) Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Paks (Tolna megye) Pápa (Veszprém megye) Pétfürdõ (Veszprém megye) Sárbogárd (Fejér megye)

Készenléti

1124

Alap gépjármû finanszírozás Gépjármû fecskendõ

II. szervezési kategória

Sárvár (Vas megye) Sátoraljaújhely (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Sopron (Gyõr-Moson-Sopron megye) Szarvas (Békés megye) Szentendre (Pest megye) Szentes (Csongrád megye) Szerencs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Szigetszentmiklós (Pest megye) Tiszaújváros (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Készenléti

Tartalék

2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1* 1 1 1 1

Különleges szerek finanszírozás Regionális Mûszaki Mentõbázis

VízErdõHabbal Porral Mûszaki szállító K. teher tüzes oltó gép- oltó gép- Magasból mentõmentõ gépjármû gépjármû jármû jármû szer

1 1 1 1* 1 1 1* 1 1

1 1

1 1 1

1* 1

1

Tartalék

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Különleges szerek finanszírozás Regionális Mûszaki Mentõbázis

VízErdõHabbal Porral Mûszaki szállító K. teher tüzes oltó gép- oltó gép- Magasból mentõmentõ gépjármû gépjármû jármû jármû szer

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1

1

1

1*

1

1

1 1* 1 1

1* 1*

1 1

1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Gyorsbeavatkozó

Daru

Konténer Mûszaki Oltó Vegyi Speciális anyag szállító gépjármû konténer konténer konténer konténer

Egyedi jármûvek Daru

1 1 1* 1* 1 1 1** 1** 1** 1**

1

1 1 1**

2*

1

1

1

1*

1

1

1125

Békéscsaba (Békés megye) Cegléd (Pest megye) Dunaújváros (Fejér megye) Gyöngyös (Heves megye) Hatvan (Heves megye) Kaposvár (Somogy megye) Keszthely (Zala megye) Mátészalka (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Nagykanizsa (Zala megye) Siófok (Somogy megye) Szekszárd (Tolna megye) Szombathely (Vas megye) Zalaegerszeg (Zala megye)

Készenléti

Egyedi jármûvek Daru

MAGYAR KÖZLÖNY

III. szervezési kategória

Oltó Konténer Mûszaki Vegyi Speciális anyag szállító konténer konténer konténer konténer gépjármû

1 1** 1** 1 1**

Alap gépjármû finanszírozás Gépjármû fecskendõ

Daru

1 1

1 1 1

Gyorsbeavatkozó

2006/15. szám

Alap gépjármû finanszírozás Gépjármû fecskendõ

IV. szervezési kategória

Készenléti

Eger (Heves megye) Gödöllõ (Pest megye) Salgótarján (Nógrád megye) Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok megye) Vác (Pest megye) Veszprém (Veszprém megye)

3 3 3 3 3 3

Különleges szerek finanszírozás Regionális Mûszaki Mentõbázis

VízErdõHabbal Porral Mûszaki szállító K. teher tüzes oltó gép- oltó gép- Magasból mentõmentõ gépjármû jármû jármû szer Tartalék gépjármû

1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1

1

1

1

1

1

1 1 1 1 1 1

1 1 1*

Gyorsbeavatkozó

1* jelölésnél: 1** jelölésnél:

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 33

1* 1** 1** 1**

2*

1

1

2

1*

1

2*

1

1

1

1*

1

Különleges szerek finanszírozás Regionális Mûszaki Mentõbázis

VízErdõHabbal Porral Mûszaki szállító K. teher tüzes oltó gép- oltó gép- Magasból mentõmentõ gépjármû gépjármû jármû jármû szer Tartalék

1 1 1 1* 1 1 1 1 1 1 17*

Egyedi jármûvek Daru

1* 1 1 1 1 1 1* 1 1 1 2*

1 1 1

1 1

1 1

1* 1 1 1 1 1 1 3

1* 1* 2*

1 1 1 1 1 2

1 1

2

2 1 2 1 2 2 2 2 1 1 13*

Gyorsbeavatkozó

Daru

1

Konténer Mûszaki Oltó Vegyi Speciális anyag szállító gépjármû konténer konténer konténer konténer

Egyedi jármûvek Daru

2*

1

1

1*

1*

1

2*

1

1

1

1*

1

2*

1

1

1

1*

1

2* 2*

1 1

1 1

1 1

1* 1*

1

2*

1

1

1

1*

1

1 1 1 1** 1

1 1** 1 1

1 3

1

1*

5*

1 1 1 2

MAGYAR KÖZLÖNY

Debrecen (Hajdú-Bihar megye) Érd (Pest megye) Gyõr (Gyõr-Moson-Sopron megye) Kecskemét (Bács-Kiskun megye) Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Pécs (Baranya megye) Szeged (Csongrád megye) Székesfehérvár (Fejér megye) Tatabánya (Komárom-Esztergom megye) Budapest

Oltó Konténer Mûszaki Vegyi Speciális anyag szállító konténer konténer konténer konténer gépjármû

1

Gépjármû fecskendõ Készenléti

Daru

1

Alap gépjármû finanszírozás V. szervezési kategória

1126

Alap gépjármû finanszírozás Gépjármû fecskendõ

11*

A beszerzést és készenlétbe állítást követõ évtõl kezdõdik a szer finanszírozása. Azon szerek esetében, ahol a csillag elõtt egynél nagyobb szám van, ott a parancsnokság a meglévõ eszközök után automatikusan kapja a finanszírozást, míg az újonnan beszerzett szereknél a beszerzést követõ évtõl. A gyorsbeavatkozó szer beszerzéséig a parancsnokság a meglévõ mûszaki mentõszerre kapja a finanszírozást, majd a beszerzést követõen csak a gyorsbeavatkozóra.

1 db ugrópárna, fõváros 1 db búvárszer, fõváros 2 db tömlõszállító, fõváros 2 db légzõbázis, fõváros 1 db kamera, fõváros

2006/15. szám

Egyedi jármûvek: 1 db speciális konténerszállító, Zalaegerszeg 1 db por/hab Gyõr 1 db tûzoltó hajó, fõváros 1 db generátor szer, fõváros 2 db tûzoltási csoport, fõváros

2006/15. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 9/2006. (II. 10.) KvVM rendelete a Nagycenki hársfasor Természetvédelmi Terület kezelési tervérõl A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen – a következõket rendelem el:

1127

2. számú melléklet a 9/2006. (II. 10.) KvVM rendelethez A Nagycenki hársfasor Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve 1. Természetvédelmi gyakorlati célkitûzések – A tájképi és kultúrtörténeti jelentõségû fasor fennmaradásának biztosítása. – A fasor – botanikai értéket jelentõ – idõs fáinak megõrzése. – A fasor idõs fáihoz kötõdõ állatvilág megõrzése. – A természetvédelmi célú bemutatás elõsegítése.

1. § 2. Természetvédelmi stratégiák (1) A Magyar Királyi Földmívelésügyi Miniszter 80.855/1942. sz. rendelkezésével védetté nyilvánított, az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 11,1 hektár kiterjedésû Nagycenki hársfasor Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét e rendeletben állapítom meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott természetvédelmi kezelési tervet a 2. számú melléklet tartalmazza.

2. § A Nagycenki hársfasor Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelését – a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelõen – a Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság látja el.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Gombos András s. k., környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi politikai államtitkár

1. számú melléklet a 9/2006. (II. 10.) KvVM rendelethez A Nagycenki hársfasor Természetvédelmi Terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai Hidegség 072, 074, 089–094, 073/1 a-c, 073/2 Nagycenk 0159/1 a-c, 673

– A fasor egyszeri, teljes rekonstrukciója (növényegészségügyi kezelés, beteg és menthetetlen fák eltávolítása, majd ezek pótlása, menthetõ fák nyesése). – A fenntartó jellegû beavatkozások folyamatos biztosítása. – Hosszú távon tájképvédelmi szempontból nem megfelelõ objektumok áthelyezése, elrejtése. – A természetvédelmi célú bemutatást szolgáló infrastruktúra kiépítése. 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1. Mûvelési ághoz nem köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1. Fajok védelme – A beavatkozásokat (fakivágás, ágnyesés) vegetációs idõszakon kívül, de a denevér betelelés és az énekes madarak költési idõszaka elõtt kell elvégezni. – Fokozottan védett madárfaj (pl. haris) fészkelése esetén a fészket és a fenntartásához szükséges védelmi területet kell kijelölni. 3.1.2. Látogatás – A tervezési terület szabadon látogatható. – A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság idõszakos látogatási korlátozást rendelhet el. 3.1.3. Közlekedés, oktatás és bemutatás – A területen gépjármûvel közlekedni csak a természetvédelmi célú kezelési tevékenységek, illetve a természetvédelmi hatósági engedéllyel végzett kutatások keretében szabad. – A látogatás és bemutatás célját szolgáló, tájba illõ létesítmények összes alapterülete nem haladhatja meg a tervezési terület 0,05%-át. 3.1.4. Terület- és földhasználat – A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos. – A meglévõ infrastruktúra és közmûhálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

1128

MAGYAR KÖZLÖNY

– A területen növényvédõ szert és irtószereket csak a fák egyedi védelme érdekében szabad használni. – A területen vadgazdálkodási létesítmény nem helyezhetõ el. – A fapótlások vad elleni védelmét biztosítani kell. – A tervezési terület a jelenlegitõl eltérõ területfelhasználási egységbe nem sorolható. 3.1.5. Táj- és kultúrtörténeti értékek – A nagycenki hársfasor tájképi jellegét meg kell õrizni. – A fiatal, elkorcsosult, alászorult, a fasorban nem megfelelõ helyre telepített fákat el kell távolítani. – A fiatal, egészséges, a fasorban nem megfelelõ helyre telepített fákat el kell távolítani. – A fasorból csak abban az esetben távolítható el fa, ha ez a természetvédelmi célok megvalósítása érdekében szükséges. Az eltávolított fákat pótolni kell, kivéve a természetvédelmi céllal eltávolított és korábban sorközbe ültetetett egyedeket. – A fapótlásokat elõnevelt, földlabdás sorfa jellegû suhángokkal kell elvégezni vegetációs idõn kívül (elsõsorban Tilia cordata fajokkal). – A fapótlásokat a fasorban lehetõleg a fák eredeti helyén kell elvégezni, a faközbe ültetés egyedi természetvédelmi hatósági elbírálást követõen lehetséges. – A faápolás során megengedett a koronaalakítás, a sérült és beteg koronarészek eltávolítása, a tõsarjak eltávolítása, az üregek gondozása, a fagyöngy folyamatos eltávolítása. – A talaj bolygatásával járó természetvédelmi kezelési tevékenységek megkezdése elõtt a természetvédelmi kezelõ kikéri a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodájának véleményét. Az egyszeri, teljes rekonstrukcióra vonatkozó kezelési módok az egyes fák állapotának megfelelõen: – jó állapotban lévõ, idõs fák: kezelést nem igényelnek, esetlegesen sarjlevágás; – jó állapotban lévõ, idõs fák, kismértékben károsodott ágrendszerrel: a száraz csúcsok levágása, a fagyöngy eltávolítása, sarjlevágás; – idõs, jelentõsen sérült koronaformájú fák: az idõs ágak visszavágása, a fagyöngy eltávolítása, régi sebhelyek kezelése, a korábban betonozott üregek utókezelése; – idõs, jelentõsen korhadt törzsû és ágazatú fák: a madár, illetve denevérvédelem, valamint alsóbbrendû korhadéklakó fajok miatt megtartandók. Az idõs ágak visszavágása, a fagyöngy eltávolítása, régi sebhelyek kezelése, a korábban betonozott üregek utókezelése, a törzsbelsõ kitisztítása, vízkivezetés megoldása; – leromlott, erõsen károsodott fák, illetve deformálódott koronájú vagy korona nélküli fák: eltávolítást, szükség esetén tuskókiszedést követõen pótlás sorfa jellegû fákkal; – középkorú, szép koronájú, egészséges fák az elsõ pótlásból: kezelést nem igényelnek, esetlegesen sarjlevágás; – jó állapotban lévõ, középkorú fák, kismértékben károsodott ágrendszerrel, fagyöngyfertõzéssel, erõs számú

2006/15. szám

tõsarjjal: a száraz ágvégek levágása, a fagyöngy eltávolítása, sarjlevágás; – fiatal, egészséges, megfelelõ helyre telepített fák: nem igényelnek kezelést. 3.2. Mûvelési ághoz köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.2.1. Gyepek kezelése – A gyepeken kizárólag extenzív rétgazdálkodás alkalmazható. – A terület évente legfeljebb kétszer kaszálható, a kaszálásokat a nyár elsõ felében (június), illetve a nyár végén, kora õsszel (augusztus–szeptember) lehet elvégezni. – A keletkezett szénát a kaszálást követõen egy hónapon belül le kell hordani a területrõl. – A gyepeken bármilyen fajta tápanyag-utánpótlás, felülvetés, drénezés tilos. 3.2.2. Erdõk kezelése – A Hidegség 3E jelû erdõrészlet tekintetében a tervezés idõpontjában érvényes körzeti erdõterv elõírásai a természetvédelmi igényeket kielégítik, és a következõkben is az abban meghatározott erdõgazdálkodási gyakorlat a kívánatos.

A pénzügyminiszter 6/2006. (II. 10.) PM rendelete a Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. §-a (1) bekezdésének n) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú melléklete az e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

2. § Az R. 2. számú melléklete az e rendelet 2. számú melléklete szerint egészül ki.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 10. napon lép hatályba. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

2006/15. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1. számú melléklet a 6/2006. (II. 10.) PM rendelethez 1.

2. 3.

4.

5.

6.

7.

Az I. Áruosztály 3. Árucsoport, 0302 vámtarifaszám magyarázata elsõ bekezdésének elsõ mondata helyébe az alábbi mondat lép: ,,Ide tartozik a hal frissen vagy hûtve, egészben, fej nélkül, kibelezve vagy a szálkákat vagy porcokat még tartalmazó darabokban is.” A III. Áruosztály 15. Árucsoport, 1504 vtsz. magyarázata 3. és 4. bekezdése törlésre kerül. A III. Áruosztály 15. Árucsoport, 1522 vtsz. magyarázata (A) rész második bekezdésében a „hal- vagy bálnaolaj” kifejezés helyébe az alábbi kifejezés lép: „tengeri állatok olaja”. A IV. Áruosztály 19. Árucsoport, 1905 vtsz. magyarázata, A) részének, 9. pontja helyébe az alábbi pont lép: „9. Gofri és ostya. Könnyû, finom pékáru, amelyet két mintás fémlap között sütnek. Ide tartozik az olyan vékony ostyaáru, amely hengerelt is lehet, az ízesített tölteléket tartalmazó két vagy több ostyarétegbõl álló nápolyi vagy vékony ostya sütemény és a speciális gépen keresztülsajtolt ostyatészta (pl. fagylalttölcsér). Az ostya lehet csokoládéval borított is. A gofri az ostyához hasonló termék.” Az V. Áruosztály 25. Árucsoport, 2520 vtsz. magyarázata „Ide tartozik még” kezdetû bekezdés 3. pontja a következõ új második mondattal egészül ki: „Nem tartoznak ide a gipsz alapú, fogászatban használt készítmények (3407 vtsz.).” Az V. Áruosztály 26. Árucsoport, 2621 vtsz. magyarázat második bekezdés 1. pontja helyébe az alábbi pont lép: ,,(1) Ásványi eredetû hamu és salak (pl. szén-, lignit- vagy tõzeghamu). A szénhamut elsõdlegesen szénpor gõzkazánban történõ égetésével állítják elõ. Finom porként és homok méretû szemcsés anyagként fordul elõ. Elsõsorban cementgyártáshoz használják nyersanyagként, cementhez adalékanyagként beton elõállítása és bányafeltöltés során, ásványi töltõanyagként mûanyagokban és festékekben, könnyû adalékanyagként téglagyártás során, valamint olyan mélyépítészeti létesítményekhez használják, mint például országúti felhajtók és hídfõk.” A VI. Áruosztály 28. Árucsoport, 2804 vtsz. magyarázata (C) rész (5) pont elsõ és második bekezdése törlésre kerül és az alábbi új szöveggel egészül ki: „Elektromos ívkemence felhasználásával majdnem kizárólag szilícium-dioxid karbotermikus reakciójával nyerik. Rossz hõ- és elektromosságvezetõ, az üvegnél keményebb, és geszte-

8.

9.

10.

11.

1129

nyeszínû por, vagy még inkább szabálytalan rögök alakjában szerelik ki. Fémes fényû, szürke színû tûk alakjában kristályosodik. A szilícium az elektronikában használt egyik legfontosabb anyag. A nagyon tiszta szilícium, amelyet például kristály növesztésével nyernek, lehet megmunkálatlan, vagy henger vagy rúd alakban; bórral, foszforral stb. adalékolva, például diódák, tranzisztorok és más félvezetõ eszközök és napelemek gyártásához használják. A szilíciumot a kohászatban (pl. vas- vagy alumínium-ötvözetekhez) és a vegyészetben szilícium vegyületek (pl. szilícium tetraklorid) elõállítása során is használják.” A VI. Áruosztály 28. Árucsoport, 2821 vtsz. magyarázata „nem tartoznak ide” kezdetû bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi pont lép: „d) gázok tisztítására használt lúgos vasoxid (3825 vtsz.)” A VI. Áruosztály 29. Árucsoport, Általános rendelkezések B) részének elsõ bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „A nemesfémek, radioaktív elemek, izotópok, ritka földfémek, ittrium és szkandium és más, a 28. Árucsoport Általános rendelkezéseinek B) pontjában felsorolt széntartalmú vegyületek nem osztályozhatók a 29. Árucsoportba (lásd a VI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (1) és a 28. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdését.).” A VI. Áruosztály 29. Árucsoport, X. Árualcsoport Általános rendelkezései az alábbi új utolsó bekezdéssel egészülnek ki [a C) rész után]: „A 2932–2934 vámtarifaszámok alkalmazásában, az egynél több heterociklikus gyûrût tartalmazó vegyületekre vonatkozóan, amennyiben a 2932–2934 vámtarifaszámok valamelyik alszámának szövegében az adott vegyületnek csak az egyik heterociklikus gyûrûjét nevezik meg konkrétan, a vegyületet ez alá az alszám alá kell osztályozni. Ha azonban alszámos szinten két vagy több heterociklikus gyûrût nevesítettek konkrétan, a vegyületet az alá az alszám alá kell osztályozni, amely számsorrendben az utolsó.” A VI. Áruosztály 29. Árucsoport, 2929 vtsz. magyarázat elsõ bekezdés 1. pontja helyébe az alábbi pont lép: „(1) Izocianátok A vegyi anyagok ezen csoportja magában foglalja az egy- és többfunkciós izocianátokat. A kettõs vagy magasabb funkciójú izocianátokat, mint például a metilén-difenil izocianátot (MDI), hexametilén diizocianátot (HDI), toluol diizocianátot (TDI) és toluol diizocianát dimert, széles körben a poliuretánok elõállítása során használják.

1130

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

MAGYAR KÖZLÖNY Nem tartozik ide a poli(metilén fenil izocianát) (nyers MDI vagy MDI polimer) (3909 vtsz.).” A VI. Áruosztály 29. Árucsoport, 2933 vtsz. magyarázata, a 2933 11, 2933 21 és 2933 52 alszámokhoz tartozó Alszámos magyarázat cím helyébe az alábbi cím lép: „Alszámos Magyarázat 2933 11, 2933 21 és 2933 54 alszámokhoz”. A VI. Áruosztály 29. Árucsoport, 2935 vtsz. magyarázata elsõ bekezdésének elsõ mondata helyébe az alábbi mondat lép: „A szulfonamidok általános képlete (R1.SO2.N.R2.R3), ahol R1 változó komplexitású szerves gyököt jelent, amelynek egy szénatomja közvetlenül kapcsolódik az SO2 csoporthoz és az R2 és az R3 vagy hidrogén, más atom vagy változó komplexitású szerves vagy szervetlen gyök (beleértve a kettõs kötést vagy gyûrût tartalmazókat is).” A VI. Áruosztály 29. Árucsoport, 2935 vtsz. magyarázata az alábbi új 6. ponttal egészül ki: „6. Szildenafil citrát” Az eredeti 6–11. pontok számozása 7–12. pontokra változik. A VI. Áruosztály 29. Árucsoport, 2935. vtsz. magyarázata az alábbi új utolsó bekezdéssel egészül ki: „Nem tartoznak ide azok a vegyületek, amelyekben a szulfonamid csoport(ok) valamennyi kén-nitrogén kötése egy gyûrû részét alkotja. Ezek a 2934 vtsz. alá tartozó más heterociklikus vegyületek (szultámok).” A VI. Áruosztály 29. Árucsoport, 2937 vtsz. magyarázata (V) részének a) pontja az alábbi új utolsó elõtti mondattal egészül ki: „Metreleptin (INN), a leptin analógja, az emberi leptin rekombinációs metionil származéka.” A VI. Áruosztály 29. Árucsoport, 2937 vtsz. magyarázata A) része 1. pontjának utolsó mondata helyébe az alábbi mondat lép: „Ide tartoznak a származékai és analógjai is, mint például a szomatrem (INN) (metionil-hGH, az acetilezett hGH, a deamino-hGH és a szomenopor (INN), valamint antagonistái, mint pl. a pegvizomant (INN).” A VI. Áruosztály 29. Árucsoport, 2937 vtsz. magyarázatának A) része az alábbi új 20. ponttal egészül ki : „20. Leptin, a zsírszövet által termelt polipeptid hormon, amelyrõl azt feltételezik, hogy az agyi receptorokra hat a testsúly és a zsírraktározás szabályozása érdekében. Szintén ide tartozik a metreleptin (INN), a leptin rekombinációs

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

2006/15. szám

metionil származéka, amely hasonló hatású és a leptin analógjának tekintik.” A VI. Áruosztály 29. Árucsoport, 2937 vtsz. magyarázata „Kivételek” címû részének (2) bekezdése az alábbi új g) ponttal egészül ki: „g) Endotelin antagonisták, mint pl. a daruzentan (INN) (2933 vtsz.), az atrazentan (INN) (2934 vtsz.) és a szitaxentan (INN) (2935 vtsz.).” A VI. Áruosztály 29. Árucsoport, 2937 vtsz. magyarázata „Kivételek” címû része (4) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi pont lép: „c) Neurotranszmitterek és neuromodulátorok, mint pl. a dopamin (2922 vtsz.), az acetilkolin (2923 vtsz.), a szerotonin (5-hidroxitriptamin vagy 5-hidroxi-3-(ß-aminoetil)indol) (2933 vtsz.), a hisztamin (2933 vtsz.) és a rokon termékek, mint pl. receptor agonistáik és antagonistáik.” A VI. Áruosztály 29. Árucsoport, 2937 vtsz. magyarázata „Kivételek” címû részének (4) bekezdése az alábbi új d) és e) ponttal egészül ki: „d) Leukémia gátló faktor (emberi) növekedési faktor emfilermin (INN) (2933 vtsz.) és fibroblaszt növekedési faktor repifermin (INN) (2933 vtsz.). e) NMDA (N-metil-D-aszpartánsav) receptor antagonistái, mint pl. a lanicemin (INN) (2933 vtsz.) és a nebosztinel (INN) (2924 vtsz.).” Az eredeti d) és e) pontok megnevezése sorrendben f) és g) pontokra változik. A VI. Áruosztály 29. Árucsoport, 2937 vtsz. magyarázatának „Kivételek” címû része az alábbi új (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki: „(6) A tromboxán és a leukotrién antagonistái, amelyek szerkezetük szerint osztályozandók [pl. szeratrodaszt (INN) (2918 vtsz.) és a montelukaszt (INN) (2933 vtsz.)]. (7) Tumor nekrózis faktor antagonistái, mint pl. az atakvimaszt (INN) (2933 vtsz.)” Az eredeti (6) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik. A VI. Áruosztály 29. Árucsoport, 2941 vtsz. magyarázata 1. pontjának elsõ mondata helyébe az alábbi mondat lép: „1. Heterociklikus, pl. novobiocin, cefaloszporin, sztreptotricin, faropenem (INN), doripenem (INN), monobaktámok [pl. aztreonam (INN)].” A VI. Áruosztály 30. Árucsoport, 3002 vtsz. magyarázata D) részének 2. pontja helyébe az alábbi pont lép: „2. Toxinok (mérgezõ anyagok), toxoidok, kriptotoxinok és antitoxinok.” A VI. Áruosztály 30. Árucsoport, 3004 vtsz. magyarázata „Ide tartoznak” kezdetû bekezdése az alábbi új 3. ponttal egészül ki:

2006/15. szám

26.

27.

28.

29.

30.

31.

MAGYAR KÖZLÖNY

„3. Orvosi minõségû kalcium szulfátból készített csontállományt pótló anyag, amelyet a törött csont üregébe fecskendeznek, és ott önmagától a csonthoz kötõdik (felszívódik) és pótolja a csontszövetet. Ez a termék kristályos állományt képez, amelyen az új csont növekszik, miközben a kristályok felszívódnak. Nem tartozik ide azonban a csontpótló cement, amely általában szilárdítót (kötésgyorsítót) és aktivátort tartalmaz és pl. a meglévõ csonthoz pótlások rögzítésére alkalmazzák (3006 vtsz.).” A VI. Áruosztály 30. Árucsoport, 3006 vtsz. magyarázata (6) pontjának negyedik bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „Ez alá a vtsz. alá tartozik a csontpótló cement, amely általában szilárdítót (kötésgyorsítót) és aktivátort tartalmaz és pl. a meglévõ csonthoz pótlások rögzítésére alkalmazzák. Ezek a cementek általában testhõmérsékleten kötnek meg.” A VI. Áruosztály 30. Árucsoport, 3006 vtsz. magyarázatának utolsó bekezdése az alábbi új második mondattal egészül ki: „Szintén nem tartozik ide az orvosi minõségû kalcium szulfátból készített csontállományt pótló anyag, amely kristályos állományt képez, amelyen az új csont növekszik, miközben a kristályok felszívódnak (3004 vtsz.).” A VI. Áruosztály 31. Árucsoport, 3105 vtsz. magyarázata „Nem tartozik ide” kezdetû bekezdésének b) pontjában a „(3824 vtsz.)” kifejezés helyébe a „(3825 vtsz.)” kifejezés lép. A VI. Áruosztály 32. Árucsoport, 3210 vtsz. magyarázata B rész (3) pont utolsó mondatában a ,,d) pontja” kifejezés „e) pontja” kifejezésre változik. A VI. Áruosztály 33. Árucsoport, 3304 vtsz. magyarázatának (3) pontjában a „bõrizgatók ellen védelmet nyújtó krémek;” kifejezés helyébe a „bõrizgatók ellen védelmet nyújtó krémek; bõrbe befecskendezhetõ ránceltávolító és az ajkakat teltebbé tevõ gél (beleértve a hialuronsavat tartalmazót is);” kifejezés lép. A VI. Áruosztály 34. Árucsoport, 3407 vtsz. magyarázata C) pont elsõ bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „E vtsz. alá tartoznak az általában több, mint 2 tömegszázalék adalékanyagot tartalmazó, fogászatban használt, gipsz alapú készítmények. Lehetséges adalékanyag a fehér pigmentként használt titán-dioxid, a színezõ anyagok, a szilikagél, a dextrin és a melamin gyanta. Tartalmaznak kötésgyorsítót vagy kötéskésleltetõt is. Ezeket a termékeket fogászati lenyomatok vételére, modellek készítésére vagy más fogászati

32.

33.

34.

35.

36.

1131

célra használják és formára vagy bemutatásra tekintet nélkül ide osztályozandóak. Az ilyen készítmények nem tévesztendõk össze a gipszekkel, amelyek csupán kis mennyiségû gyorsítót vagy késleltetõt tartalmaznak (2520 vtsz.).” A VI. Áruosztály 38. Árucsoport, 3808 vtsz. magyarázata „Nem tartozik ide” kezdetû bekezdésének a) (vi) pontjában a „(3824 vtsz.)” kifejezés helyébe a „(3825 vtsz.)” kifejezés lép. A VII. Áruosztály 39. Árucsoport, Általános rendelkezések „Mûanyag és textil kombinációk” d) pontja és az azt követõ bekezdése helyébe az alábbi pont és bekezdés lép: „d) Porózus mûanyag lapok, lemezek és csíkok, (az 59. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdésében meghatározott) textil szövettel, nemezzel vagy „nem szõtt” textíliával kombinálva, ahol a textil csak megerõsítésre szolgál. Ha ezek a lapok, lemezek vagy csíkok csak az egyik oldalon vannak ellátva nem mintázott, fehérítetlen, fehérített vagy egyformára festett textil szövettel, nemezzel vagy „nem szõtt” textíliával, akkor úgy kell tekinteni, mintha az csakis megerõsítésre szolgálna. A mintázott, nyomott vagy hasonlóan megmunkált textileket (pl. bolyhozott) és különleges termékeket, mint például bolyhos szövetet, tüllt és csipkét és az 5811 vtsz. alá tartozó textileket úgy kell tekinteni, hogy azok az egyszerû megerõsítésen túli szerepet töltenek be.” A VII. Áruosztály 39. Árucsoport, 3909 vtsz. magyarázata elsõ bekezdés 1. pontja a következõ új harmadik bekezdéssel egészül ki: „Poli(metilén-fenil-izocianát) (gyakran „nyers MDI-ként” vagy „MDI polimerként” említik) egy nem áttetszõ, a sötét barnától tiszta, világos barnáig terjedõ színû folyadék, és anilin és formaldehid reakciójával poli(metilén-fenilamin)t szintetizálnak, amely azután foszgénnel reagál, majd izocianát funkciós csoportok létrehozása érdekében melegítik. A termék anilin és formaldehid vegyileg módosított polimere (vegyileg módosított aminogyanta). A létrejövõ polimer 4 és 5 közötti átlagos számú monomer egységgel rendelkezik, és fontos elõpolimer, amelyet poliuretánok elõállítása során használnak.” A VII. Áruosztály 39. Árucsoport, 3909 vtsz. magyarázata elsõ bekezdés 3. pont elsõ bekezdése a következõ új utolsó mondattal egészül ki: „Ezeket a termékeket gyakran egy több darabból álló rendszer vagy készlet egyik részeként adják el.” A VII. Áruosztály 39. Árucsoport, 3909 vtsz. magyarázata elsõ bekezdés 3. pont elsõ bekezdése után a következõ új második bekezdéssel egészül ki:

1132

37.

38.

39.

40.

41.

MAGYAR KÖZLÖNY „Ez a csoport magába foglalja a poliuretán és nem reagáltatott polifunkciós diizocianát keverékeit is (pl. toluol diizocianát).” A VII. Áruosztály 39. Árucsoport, 3911 vtsz. magyarázata elsõ bekezdése a következõ új 4. ponttal egészül ki: „(4) Másutt nem említett polimerek izocianát csoportokkal, mint például: a) Hexametilén diizocianát (HDI) alapú polikarbamidok, HDI vízzel történõ reakciójával szintetizálva, 3 és 4 közötti átlagos számú monomer egységgel rendelkezõ elõpolimer létrehozására. A termékeket festékek és lakkok elõállítása során használják. b) Hexametilén diizocianát (HDI) alapú poliizocianurátok, HDI reakciójával szintetizálva, a monomer egységek közti izocianurát kapcsolatokkal ellátott elõpolimerek létrehozására. Az elõpolimer 3 és 5 közötti átlagos számú monomer egységgel rendelkezik. A termékeket festékek és lakkok elõállítása során használják.” A jelenlegi 4. pont 5. pontra változik. A VII. Áruosztály 39. Árucsoport, 3924 vtsz. magyarázata D) pontjának szövegében „szemfürdetõk;” kifejezés helyébe a „szemfürdetõk; szopóka (cucli) cumisüveghez, és ujjvédõ kötés;” kifejezés lép. A VII. Áruosztály 39. Árucsoport, 3926 vtsz. magyarázata 1. pontjának szövegében az „esõkabát” kifejezés helyébe az „esõkabát, izzlap” kifejezés lép. A VII. Áruosztály 39. Árucsoport, 3926 vtsz. magyarázata az alábbi új 11. bekezdéssel egészül ki: „11. Cumi; jégtömlõ; tömlõ beöntéshez, irrigátortömlõ, colostomia-zsák és ennek szerelvényei; gyógyászati célú párna rokkantak részére és hasonló termék; pesszárium; óvszer; ballon fecskendõhöz.” Az eredeti 11. bekezdés 12. bekezdésre változik. A VII. Áruosztály 40. Árucsoport, 4008 vtsz. magyarázata A) pontjának elsõ és második bekezdése helyébe az alábbi bekezdések lépnek: „A) Lapok, lemezek és csíkok cellás (porózus) gumiból, [az 59. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdésében meghatározott] textil szövettel, nemezzel vagy „nem szõtt” textíliával kombinálva, feltéve, hogy ezek a textil anyagok kizárólag megerõsítésre szolgálnak. Ha ezek a lapok, lemezek vagy csíkok csak az egyik oldalon vannak ellátva nem mintázott, fehérítetlen, fehérített vagy egyformára festett textil szövettel, nemezzel vagy „nem szõtt” textíliával, akkor úgy kell tekinteni, mintha az csakis megerõsítésre szolgálna. A mintázott, nyomott vagy hasonlóan megmunkált textileket

42.

43.

44.

45.

46.

2006/15. szám

(pl. bolyhozott) és különleges termékeket, mint például bolyhos szövetet, tüllt és csipkét úgy kell tekinteni, hogy azok az egyszerû megerõsítésen túli szerepet töltenek be.” A VII. Áruosztály 41. Árucsoport, Általános rendelkezések I. részének második bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „A cserzési folyamat elõtt a nyersbõrt egy sor elõkészítõ mûveletnek vetik alá, mint lúgos oldatban történõ áztatás (a nyersbõr megpuhítása és a konzerváláshoz használt összes só eltávolítása céljából), szõrtelenítés és hústalanítás (,,húsolás”), a szõrtelenítéshez használt mész és egyéb anyagok eltávolítása és a végsõ öblítés. A 4101–4103 vtsz.-ok alá tartozik az olyan szõr vagy gyapjú nélküli bõr is, melyet visszafordítható (reverzibilis) cserzéssel (az elõcserzést is beleértve) készítettek elõ. Az ilyen eljárás átmenetileg stabilizálja a nyersbõrt a hasítási mûveletekhez és átmenetileg megakadályozza a rothadást. Az így elõkészített bõrök további cserzést igényelnek a kikészítés elõtt és nem tekinthetõk a 4104–4106 vtsz.-ok alá tartozó terméknek.” A VII. Áruosztály 41. Árucsoport, Általános rendelkezések II. részének elsõ bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „Cserzett vagy kérgesített (crust) de tovább nem kikészített nyersbõr (4104–4106 vtsz.). A cserzés a bõröket ellenállóvá teszi a rothadással szemben és megnöveli a vízállóságukat. A cserzõ anyag behatol a nyersbõr szerkezetébe és a kollagénnel keresztkötéseket alakít ki. Ez visszafordíthatatlan vegyi folyamat, amely a terméknek hõ-, fény vagy izzadságállóságot ad és a bõrt alakíthatóvá és feldolgozhatóvá teszi.” A VIII. Áruosztály, 42. Árucsoport, 4202 vtsz.-hoz tartozó magyarázat „Alszámos Magyarázat” címû bekezdése kiegészül az alábbiakkal: „Alszámos Magyarázat a 4202 11, 4202 21, 4202 31 és 4202 91 alszámokhoz Ezen alszámok alkalmazása szempontjából a „bõr külsõ felülettel” kifejezés magában foglalja a vékony mûanyag vagy szintetikus gumi réteggel bevont bõrt, amely védi a bõr felületét és szabad szemmel nem látható (általában kevesebb, mint 0,15 mm vastagságú), figyelmen kívül hagyva a színben vagy fényességben bekövetkezõ változást.” A IX. Áruosztály 44. Árucsoport, Függelékében a „Zaire” kifejezés helyébe a „Kongói Demokratikus Köztársaság” kifejezés lép. A IX. Áruosztály 44. Árucsoport, 4411 vtsz. magyarázatának második bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép:

2006/15. szám

47.

48.

MAGYAR KÖZLÖNY

„Az ezen vtsz. alá tartozó rostlemezeket gyártási módjuk alapján lehet megkülönböztetni, és ide tartoznak: (A) ,,Nedves eljárással” elõállított rostlemez Ebbe a csoportba tartoznak az alábbi típusú rostlemezek: (1) Keménylemez, amely nedves eljárással készült, melynek során a farostok szövedékének vizes szuszpenzióját magas hõmérsékleten és nagy nyomáson fém szitán lappá préselik. Megmunkálatlan állapotban az ilyen típusú rostlemeznek egyik felülete sima, a másik durva, hálós mintával. Néha azonban két sima felülete is lehet, amely különleges felületkezelés vagy különleges gyártási eljárás révén keletkezett. Sûrûsége általában meghaladja a 0,8 g/cm3-t. A keménylemezt általában a bútoriparban, az autógyártásban, ajtókeretekhez és csomagoló anyagokhoz használják, különösen gyümölcsök és zöldségek csomagolásához. (2) Középlemez, amelyet a keménylemezhez hasonlóan készítenek, de alacsonyabb nyomáson. Sûrûsége általában meghaladja a 0,35 g/cm3-t, de nem több, mint 0,8 g/cm3. Fõ alkalmazási területe a bútorgyártás, valamint belsõ vagy külsõ falak elõállítása. (3) Lágylemez. Ezt a többi nedves eljárással készült rostlemeztõl eltérõen nem préselik. Sûrûsége általában legfeljebb 0,35 g/cm3. Fõ alkalmazási területe az építõiparban a hõ- vagy hangszigetelés. A szigetelõlemezek különleges típusait burkoló anyagként használják. (B) ,,Száraz eljárással” elõállított rostlemez Ebbe a csoportba tartozik a közepes sûrûségû rostlemez (MDF), amelynek gyártása során hõre keményedõ mûgyantákat adnak a száraz farostokhoz, hogy elõsegítsék a préselés alatti szilárdulást. Sûrûsége általában 0,45 és 1 g/cm3 között változik. Megmunkálatlan állapotban két sima felülete van. Sokféle célra használják, mint pl. bútorokhoz, belsõ díszítésre és építkezéshez. A 0,8 g/cm3-t meghaladó sûrûségû közepes sûrûségû rostlemezt néha „nagysûrûségû rostlemeznek (HDF)” is nevezik a kereskedelemben.” A IX. Áruosztály 44. Árucsoport, 4414 vtsz. magyarázata az elsõ bekezdés után a következõ új második bekezdéssel egészül ki: „Az e vtsz. alá tartozó áruk készülhetnek közönséges fából vagy pozdorjalemezbõl vagy hasonló lemezbõl, rostlemezbõl, rétegelt fából vagy tömörített fából (lásd az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. bekezdését).” A IX. Áruosztály 44. Árucsoport, 4415 vtsz. magyarázata I. Rész elõtt a következõ új bekezdéssel egészül ki:

49.

50.

51.

52.

53.

54.

1133

„Az e vtsz. alá tartozó áruk készülhetnek közönséges fából vagy pozdorjalemezbõl vagy hasonló lemezbõl, rostlemezbõl, rétegelt fából vagy tömörített fából (lásd az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. bekezdését).” A IX. Áruosztály 44. Árucsoport, 4417 vtsz. magyarázata a következõ új második bekezdéssel egészül ki: „Az e vtsz. alá tartozó áruk készülhetnek közönséges fából vagy pozdorjalemezbõl vagy hasonló lemezbõl, rostlemezbõl, rétegelt fából vagy tömörített fából (lásd az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. bekezdését).” A IX. Áruosztály 44. Árucsoport, 4418 vtsz. magyarázata a következõ új második bekezdéssel egészül ki: „Az e vtsz. alá tartozó áruk készülhetnek közönséges fából vagy pozdorjalemezbõl vagy hasonló lemezbõl, rostlemezbõl, rétegelt fából vagy tömörített fából (lásd az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. bekezdését).” A IX. Áruosztály, 44. Árucsoport 4418 vtsz. magyarázata kiegészül az alábbiakkal: „Alszámos Magyarázat a 4418 30 alszámhoz Az e vtsz. alá történõ besorolás szempontjából a „parkett-tábla” kifejezés magában foglalja a két vagy több sor, keskeny és általában rövid faléc darabokból készült, elõre összeállított padló paneleket, amelyek az éleken vagy a végeken és az éleken kapcsolódnak egymáshoz. Az ilyen típusú táblák felülete megjeleníthet egy csíkos mintát, amely az egyes lécek erezete és színe szerint változhat.” A IX. Áruosztály 44. Árucsoport, 4419 vtsz. magyarázata következõ új második bekezdéssel egészül ki: „Az e vtsz. alá tartozó áruk készülhetnek közönséges fából vagy pozdorjalemezbõl vagy hasonló lemezbõl, rostlemezbõl, rétegelt fából vagy tömörített fából (lásd az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. bekezdését).” A IX. Áruosztály 44. Árucsoport, 4420 vtsz. magyarázata következõ új második bekezdéssel egészül ki: „Az e vtsz. alá tartozó áruk készülhetnek közönséges fából vagy pozdorjalemezbõl vagy hasonló lemezbõl, rostlemezbõl, rétegelt fából vagy tömörített fából (lásd az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. bekezdését).” A IX. Áruosztály 44. Árucsoport, 4421 vtsz. magyarázata következõ új második bekezdéssel egészül ki: „Az e vtsz. alá tartozó áruk készülhetnek közönséges fából vagy pozdorjalemezbõl vagy hasonló lemezbõl, rostlemezbõl, rétegelt fából vagy

1134

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

MAGYAR KÖZLÖNY tömörített fából (lásd az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. bekezdését).” A IX. Áruosztály 44. Árucsoport, 4421 vtsz. magyarázata „Ide tartozik:” kezdetû bekezdés 3 pontjában az „asztalos pad” kifejezés helyébe az alábbi kifejezés lép: „asztalos pad; a könyvek kézi kötése során, a keresztfonal kifeszítésére használt csavaros asztal”. A IX. Áruosztály 44. Árucsoport, 4421 vtsz. magyarázata „Ide tartozik:” kezdetû bekezdés 3 pontjában a „kerítés-tábla” kifejezés helyébe az alábbi kifejezés lép: „kerítés-tábla; vasúti átjáró sorompó;”. A IX. Áruosztály 44. Árucsoport, 4421 vtsz. magyarázata „Ide tartozik:” kezdetû bekezdés 3 pontjában a „kabátvállfa és szoknyaakasztó” kifejezés helyébe az alábbi kifejezés lép: „ruhaakasztó”. A IX. Áruosztály 44. Árucsoport, 4421 vtsz. magyarázata „Ide tartozik:” kezdetû bekezdés 3 pontjában az „evezõ, kéttollú (kajak) evezõ” kifejezés helyébe az alábbi kifejezés lép: „evezõ, kéttollú (kajak) evezõ, kormánylapát”. A IX. Áruosztály 44. Árucsoport, 4421 vtsz. magyarázata „Ide tartozik:” kezdetû bekezdése a következõ új (9) és (10) ponttal egészül ki: „(9) Durván fûrészelt fa léceibõl álló panelek, melyeket ragasztóval illesztettek össze a szállítás vagy a késõbbi munka megkönnyítése érdekében. (10) Préselt fa, amely egy másik darab préselt vagy nem préselt fa és egy vékony léc egymásra helyezésével jött létre (a 4418. vtsz. alá tartozók kivételével).” A X. Áruosztály 48. Árucsoport, 4802 vtsz. 5. bekezdés (B) rész (5) pontja helyébe az alábbi pont lép: „(5) Bankjegypapír, átírópapír, sokszorosító (stencil) papír, írógéppapír, hártyapapír, átütõpapír és más hivatali vagy magáncélú papíráru, beleértve azt a fajta papírt, amelyet nyomtatókban vagy fénymásoló berendezésekben használnak;” A X. Áruosztály 48. Árucsoport, 4810 vtsz. magyarázat 2. bekezdésében a „grafikai célra használt papír” kifejezés helyébe az alábbi kifejezés lép: „grafikai célra használt papír, beleértve az olyan papírt, amelyet nyomtatókban vagy fénymásoló készülékekben használnak”. A X. Áruosztály 48. Árucsoport, 4810 vtsz. magyarázata a következõ új d) ponttal egészül ki a „Nem tartozik ide” kezdetû résznél: „d) a 4809 vagy 4816 vtsz. alá tartozó másoló papír.” A jelenlegi „d)–g)” pontok,,e)–h) pontokra változnak.

63.

A XI. Áruosztály, Általános rendelkezések, I. rész B) 3. pontjának f) alpontjához tartozó (*) lábjegyzet kiegészül az alábbi ábrákkal:

,,Nem keresztmotollált”

64.

2006/15. szám

,,Keresztmotollált”

A XI. Áruosztály, Általános rendelkezések, I. rész B) 3. pont II. táblázata *** lábjegyzete helyébe az alábbi lábjegyzet lép: „*** A motringok néhány kisebb, egy vagy több átkötõszállal elválasztott motringrészekbõl állnak, folyamatos (megszakítás nélküli) fonalból készülnek és az átkötõszál átvágásával az alkotó motringrészek szétválaszthatók. Egy vagy több átkötõszál halad át két motring között és választja el egymástól azokat. Ezeket a motringokat gyakran papírszalaggal fogják át. Nem tekinthetõk több kisebb motringrészbõl álló, egy vagy több átkötõszállal elválasztott motringoknak és nem tekinthetõk a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésûnek az olyan egy folyamatos (megszakítás nélküli) szálból vagy fonalból álló motringok, amelyeknél az átkötõszálak nem választják szét a fõ motringot egységes tömegû kisebb motringokra, csak pusztán arra a célra szolgálnak, hogy valamely mûvelet (pl. festés) idején megakadályozzák a szálak összekuszálását.”

65.

66.

67.

68.

A XI. Áruosztály 59. Árucsoport, 5910 vtsz. magyarázata utolsó bekezdés „Nem tartozik ide” kezdetû rész a) pontjában a zárójelben lévõ szövege helyébe az alábbi szöveg lép: „(ezeket a géppel vagy készülékkel együtt kell osztályozni – pl. XVI. Áruosztályba)”. A XI. Áruosztály 61. Árucsoport, 6104 vtsz. magyarázata az alábbi új második és harmadik bekezdéssel egészül ki: „A nõi vagy leányka kosztüm minden alkotórészének azonos szerkezetû, színû és összetételû textilanyagból kell készülnie; ezen felül még azonos stílusúak és azonos vagy összetartozó méretûek is legyenek. Ezen alkotóelemeken azonban lehet eltérõ színû paszpol (a szegélybe varrt csík). Ha több, a test alsó részének takarására szánt különálló ruhadarabbal együtt mutatják be (pl. szoknya, vagy nadrágszoknya és nadrág), az együtteshez tartozó alsó rész a szoknya, vagy a nadrágszoknya, a többi ruhadarabot külön kell osztályozni.” A XI. Áruosztály 62. Árucsoport, 6212 vtsz. magyarázata (4) pontjának szövegébõl a „halcsont” szó törlésre kerül. A XI. Áruosztály 63. Árucsoport, Általános Rendelkezések. (1) pont negyedik bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „Ha azonban ezek az idegen anyagok már nem pusztán díszítõ vagy tartozék jellegûek, akkor

2006/15. szám

69.

70.

71.

72.

73.

74.

75.

MAGYAR KÖZLÖNY

az árukat a vonatkozó Áruosztályhoz vagy Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (1. Általános Értelmezési Szabály) szerint vagy a vámtarifa értelmezésére vonatkozó többi szabállyal összhangban kell osztályozni.” A XI. Áruosztály 63. Árucsoport, 6307 vtsz. magyarázata az alábbi új (28) ponttal egészül ki: „(28) Különleges alakra vágott, nem szõtt termékek, az egyik oldalon papírlappal vagy más anyaggal védett ragasztós bevonattal, amelyet a mell formálása vagy alakítása érdekében a mell alsó része köré történõ tapasztásra terveztek.” A XIII. Áruosztály 70. Árucsoport, 7017 vtsz. magyarázat harmadik bekezdésének szövege a „fúvóka” kifejezés elõtt az „irrigátor” szóval egészül ki. A XIII. Áruosztály 70. Árucsoport, 7017 vtsz. magyarázat harmadik bekezdés szövegében az „orsó” kifejezés helyébe az „orsó és tekercs” kifejezés lép. A XIV. Áruosztály 71. Árucsoport, 7102 vtsz. magyarázata második bekezdése a „kiegyenlítve,” szó után a „fényezve,” szóval egészül ki. A XIV. Áruosztály 71. Árucsoport, 7102 vtsz. magyarázata harmadik „Nem tartozik ide” kezdetû bekezdése a következõ új a) ponttal egészül ki: „a) Gyémánt por (7105. vtsz)” A jelenlegi a) és b) pontok b) és c) pontokra változnak. A XIV. Áruosztály 71. Árucsoport, 7102 vtsz. magyarázata „Alszámos Magyarázat a 7102 10 alszámhoz” tartozó magyarázat szövege helyébe az alábbi szöveg lép: „Mielõtt a „megmunkálatlan” vagy csiszolatlan gyémántokat „ipari” vagy „nem ipari” gyémántként értékesítenék, a mûszaki elõírásoknak megfelelõen gyémántszakértõk osztályozzák és válogatják. A mûszaki elõírások közé tartozik a súly (tömeg) és a kristályok vágására való alkalmasság. Figyelembe veszik még a formát, átlátszóságot, a színt és a kristályok tisztaságát vagy minõségét. Ez alá az alszám alá tartoznak azok a gyémánt szállítmányok (pl. tasakokban) vagy egyedüli gyémántok, amelyeket a szakértõk nem vizsgálnak meg. Ez alá az alszám alá tartoznak a csiszolatlan gyémántok darabjai is, amelyeket csupán megszitáltak és méretük szerint csomagoltak, anélkül, hogy további szakértõi vizsgálatnak vetették volna alá.” A XIV. Áruosztály 71. Árucsoport, 7102 vtsz. „Alszámos Magyarázat a 7102 21 és 7102 29 alszámhoz” tartozó magyarázat elsõ bekezdésének 1. pontja az „átlátszó” kifejezés után a

76.

77.

78.

79.

80.

81.

1135

„vagy áttetszõ” kifejezéssel egészül ki és a „[bortként (apró gyémántként) is ismert]” kifejezés törlésre kerül. A XIV. Áruosztály 71. Árucsoport, 7102 vtsz. „Alszámos Magyarázat a 7102 21 és 7102 29 alszámhoz” tartozó magyarázat elsõ bekezdésének 2. pontja helyébe az alábbi pont lép: „(2) Fekete gyémánt és más polikristályos gyémánt aggregátum, beleértve a karbonádót, amely keményebb az átlátszó gyémántnál.” A XIV. Áruosztály 71. Árucsoport, 7102 vtsz. „Alszámos Magyarázat a 7102 21 és 7102 29 alszámhoz” tartozó magyarázat elsõ bekezdése a következõ új 4. ponttal egészül ki: „(4) Azok a gyémántok, amelyeket jellemzõ tulajdonságaik (színük, tisztaságuk vagy minõségük, átlátszóságuk stb.) miatt különleges ipari használatra szántak (úgy mint az egyengetõ léc, huzalhúzó kõ, vagy a gyémánt üllõ), de amelyek alkalmasak ékszerhez történõ felhasználásra is.” A XIV. Áruosztály 71. Árucsoport, „Alszámos Magyarázat a 7102 21 és 7102 29 alszámhoz” tartozó magyarázat harmadik bekezdés 1. pontja a „halomba” kifejezés után a „vagy tasakba” kifejezéssel egészül ki. A XIV. Áruosztály 71. Árucsoport, „Alszámos Magyarázat a 7102 21 és 7102 29 alszámhoz” tartozó magyarázat harmadik bekezdés 2. pontjában a „vagy nyersen” kifejezés helyébe az alábbi kifejezés lép: „nyersen, fényesítve vagy amely csak kevés számú csiszolt fazettával rendelkezik (pl. úgynevezett ablakokkal, amelyeket többnyire azért készítenek, hogy a csiszolatlan gyémántok belsõ jellemzõinek szakértõi vizsgálatát lehetõvé tegyék)”. A XIV. Áruosztály 71. Árucsoport, „Alszámos Magyarázat a 7102 21 és 7102 29 alszámhoz” tartozó magyarázat harmadik bekezdése a következõ új (3) ponttal egészül ki: „(3) Fényesített gyémánt, melynek a felületét vegyi csiszolásként is ismert vegyi kezeléssel fényessé és csillogóvá tették. A vegyi csiszolás abban különbözik a hagyományos fényesítõ csiszolástól, hogy a gyémántokat nem rögzítik egyedileg és nem fényesítõ tárcsán csiszolják, hanem – ömlesztve – egy vegyi reaktorba töltik.” A jelenlegi 3. pont 4. pontra változik. A XIV. Áruosztály 71. Árucsoport, „Alszámos Magyarázat a 7102 21 és 7102 29 alszámhoz” tartozó magyarázat a harmadik bekezdés 4. pontja után a következõ új utolsó bekezdéssel egészül ki: „7102 29 alszám alá tartoznak a csiszolt vagy fúrt gyémántok, és a metszett gyémántok (kivé-

1136

82.

83.

MAGYAR KÖZLÖNY ve a kizárólag azonosítás céljából metszett gyémántokat).” A XIV. Áruosztály 71. Árucsoport, „Alszámos Magyarázat a 7102 31 és 7102 39 alszámokhoz” tartozó magyarázat elsõ bekezdésében a „csillogásuk” kifejezés helyébe az alábbi kifejezés lép: „tisztaságuk vagy finomságuk”. A XIV. Áruosztály 71. Árucsoport, „Alszámos Magyarázat a 7102 31 és 7102 39 alszámokhoz” tartozó magyarázat második és harmadik bekezdése helyébe az alábbi bekezdések lépnek: „A 7102 31 alszám alá tartoznak: (1) A természetes állapotban lévõ gyémántok, vagyis, ahogyan a gyémántlelõhelyen elõfordulnak vagy a meddõkõzettõl elválasztva, halomba vagy tasakba rakva. (2) Gyémántok egyszerûen fûrészelve, hasítva (a természetes kristálylap rétegek mentén), nyersen vagy amelyek csak kevés számú csiszolt fazettával rendelkeznek (pl. úgynevezett ablakokkal, amelyeket többnyire azért készítenek, hogy a csiszolatlan gyémántok belsõ jellemzõinek szakértõi vizsgálatát lehetõvé tegyék), vagyis amelyek csak ideiglenes formára vannak kialakítva és egyértelmûen további megmunkálást igényelnek. (3) Fényesített gyémánt, melynek a felületét vegyi csiszolásként is ismert vegyi kezeléssel fényessé és csillogóvá tették. A vegyi csiszolás abban különbözik a hagyományos fényesítõ csiszolástól, hogy a gyémántokat nem rögzítik egyedileg és nem fényesítõ tárcsán csiszolják, hanem – ömlesztve – egy vegyi reaktorba töltik. A 7102 39 alszám alá tartoznak: (1) Számos sima csiszolt felülettel vagy fazettával rendelkezõ csiszolt gyémántok, amelyek az ékszerként történõ felhasználás elõtt nem igényelnek további megmunkálást. (2) Fúrt gyémántok, metszett gyémántok (beleértve a kámeákat és a homorúan vésett gemmákat) és a dublénak vagy triplettnek elkészített gyémántok. (3) Gyémántok, melyeket csiszolásnak és fúrásnak vagy metszésnek vetettek alá, és amelyeket ezen eljárások alatt eltörtek, valamint a szállításuk vagy tárolásuk során összetört csiszolt gyémántok. Nem tartoznak a 7102 39 alszám alá: a) azok a gyémántok, amelyek csupán kevés számú csiszolt fazettával rendelkeznek (pl.: amelyeket azért készítenek, hogy a csiszolatlan gyémántok belsõ jellemzõinek szakértõi vizsgálatát lehetõvé tegyék) és amelyeknek nyilvánvalóan további megmunkálása szükséges; b) gyémántok, amelyeket kizárólag azonosítás céljából metszettek.”

84.

85.

86.

87.

88.

89.

90.

91.

92.

2006/15. szám

A XIV. Áruosztály 71. Árucsoport, 7103 vtsz. „Alszámos Magyarázat a 7103 91 és 7103 99 alszámokhoz” tartozó magyarázat szövege helyébe az alábbi szöveg lép: „7103 91 és 7103 99 alszámok alá tartoznak a csiszolt vagy fúrt kövek, metszett kövek (beleértve a kámeákat és a homorúan vésett gemmákat) és a dublénak vagy triplettnek elkészített kövek.” A XIV. Áruosztály 71. Árucsoport, 7104 vtsz. „Alszámos Magyarázat a 7104 90 alszámhoz” tartozó magyarázatában a „7102 31 és 7102 39 alszámokhoz tartozó Magyarázat harmadik bekezdése” szöveg helyébe a „7103 91 és 7103 99 alszámokhoz tartozó Magyarázat” szöveg lép. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, Általános rendelkezések A) rész harmadik bekezdésébõl törlésre kerül az „az elektromechanikai kéziszerszámok és” kifejezés. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, Általános rendelkezések A) rész 3. pontjának szövegében a „relével mûködõ írógép” kifejezés helyébe a „szelep” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8401 vtsz. magyarázata II. és III. részének számozása és sorrendje megcserélõdik. A XVI. Áruosztály, 84. Árucsoport, 8405 vtsz.-hoz tartozó Magyarázat A) rész második bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „A tüzelõanyag egy része a rostélyon ég el és úgy fújják vagy szívják át a levegõ- és vízgõz-keveréket, hogy az égés ne legyen tökéletes. A víz bomlása és a tüzelõanyag tökéletlen égése szén-monoxidot és hidrogént eredményez. Az így nyert generátorgázt (szén-monoxid, hidrogén és nitrogéngázok keverékét) a berendezés tetején vezetik el.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8405 vtsz. magyarázata „Nem tartoznak ide” kezdetû bekezdése az alábbi új b) ponttal egészül ki: „b) kokszkemence (pl. városigáz-generátor) (8417 vtsz.)” A jelenlegi b) pont c) pontra változik. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8405 vtsz. magyarázata „Nem tartoznak ide” kezdetû bekezdése eredeti b) pontjának szövegében a „8543 vtsz.” kifejezés törlésre kerül és a zárójel után az alábbi kifejezéssel egészül ki: „pl. nitrogénoxid, hidrogénszulfid vagy hidrogéncianid fejlesztésére szolgáló elektrolitikus gázgenerátorok (8543 vtsz.)” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8414 vtsz. magyarázata, A) rész, ötödik bekezdése az alábbi új második mondattal egészül ki: „A belsõégésû dugattyús motorok kimenõ teljesítményének fokozására szolgáló kipufogógá-

2006/15. szám

93.

94.

95.

96.

97.

98.

99.

100.

101.

MAGYAR KÖZLÖNY

zos turbófeltöltõk a kompresszorok különleges típusát képezik.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8414 vtsz. magyarázata „Nem tartoznak ide” kezdetû bekezdése az alábbi új a) ponttal egészül ki: „a) kipufogógázos turbinák (8411 vtsz.)” A jelenlegi a)–c) pontok b)–d) pontokra változnak. A XVI. Áruosztály, 84. Árucsoport, 8415 vtsz.-hoz tartozó Magyarázat „Nem tartoznak ide” kezdetû bekezdés a) pontja törlésre kerül. A jelenlegi b)–d) pontok a)–c) pontokra változnak. A XVI. Áruosztály, 84. Árucsoport, 8415 vtsz.-hoz tartozó Magyarázat „Nem tartoznak ide” kezdetû bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi pont lép: „b) a 8418 vtsz. alá tartozó nem reverzibilis hõszivattyúk és gyorshûtõk légkondicionáló gépekhez (8418 vtsz.).” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8417 vtsz. magyarázatának 2. pontja helyébe az alábbi pont lép: „2. Fémolvasztó kemencék, beleértve a kúpoló kemencét.” Az 5–9. pontok 6–10. pontokra, az eredeti 10. pont 5. pontra változik. A XVI. Áruosztály, 84. Árucsoport, 8418 vtsz.-hoz tartozó Magyarázat B) rész 1. pontja a következõ, új utolsó mondattal, egészül ki: „Ezen utóbbi gépek magukba foglalják a „gyorshûtõ” néven ismert egységeket, amelyeket légkondicionáló rendszerekben használnak.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8419 vtsz. magyarázata az alábbi új 18. ponttal egészül ki: „18. Forró vagy hideg italokat kiszolgáló automatikus gép, ellenértéket elfogadó berendezés nélkül.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8422 vtsz. magyarázatának 3., 4., 5. és 6. pontjainak sorszáma 6., 3., 4. és 5. pontokra változik. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8424 vtsz. magyarázata „Nem tartoznak ide” kezdetû bekezdése az alábbi új h) ponttal egészül ki: „h) tehergépkocsira szerelhetõ, só és homok szórásával havat eltávolító berendezés (8479 vtsz.).” A jelenlegi h)–ij) pontok jelölése ij)–k) pontokra változik. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8426 vtsz. magyarázatának „Több célú gépek” címû rész hatodik bekezdése az alábbi új 6. ponttal egészül ki: „6. Toronydaru. Ezek a daruk alapvetõen torony formájúak, amelyek általában egyedi darabok-

102.

103.

104.

105.

106.

1137

ból épülnek fel, jelentõs magasságúak, rögzítettek vagy síneken mozgathatók. Részei: vízszintes darugém, futómacskával, emelõdobok, kezelõállások, és a kezelõ részére kabin, ellensúlytartó gém az ellensúllyal, a gémet alátámasztó keresztrudak és alul vagy felül forgatószerkezet, amely lehetõvé teszi a daru forgatását. A toronydarun lehetnek hidraulikus hengerek vagy emelõrudak és kúszókeret a gém megemelésére, hogy további elemek hozzáadásával a daru emelési magasságát megnövelhessék.” Számozza át az 1,. 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., és 10. pontokat 10., 8., 7., 9., 1., 2., 3., 4., 5. és 11. pontokká. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8428 vtsz. magyarázata I. részének D) pontja az alábbi új második bekezdéssel egészül ki: „A fogasléchajtású lift vagy emelõszerkezet is ebbe a kategóriába tartozik. Ezek a felvonók és emelõszerkezetek a következõkbõl állnak: olyan kabinból, amely a közlõfogaskereket meghajtó motorral láttak el, valamint fogazott léccel felszerelt oszlop. Ha a közlõfogaskerék összekapcsolódik a fogasléccel, lehetõvé válik a kabin fel-, illetve lefelé történõ mozgatása az oszlop mentén, szabályozott sebességgel.” Nevezze át az A), B), C), D) és E) pontokat C), D), E), A) és B) pontokká. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8428 vtsz. magyarázata II. része A) pontjának utolsó mondatából törlésre kerül a „mozgólépcsõk” kifejezés. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8428 vtsz. magyarázata II. része kiegészül az alábbi új B) ponttal: „B) Mozgólépcsõ és mozgójárda” A B)–E) pontok C)–F) pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8428 vtsz. magyarázata III. része kiegészül az alábbi új L) és M) pontokkal: „L) Betegfelvonó. Ezek a berendezések tartószerkezetbõl és egy ülésbõl állnak, amelyen ülõ személyt felemelhetik és leeresztik pl. a fürdõszobában vagy az ágyba. A mozgatható ülést kötelekkel vagy láncokkal rögzítik a tartószerkezethez. M) Széklift. Ezek olyan emelõlappal ellátott emelõszerkezetek, amelyeket lépcsõkorlátokhoz, lépcsõházi falakhoz vagy a lépcsõkhöz rögzítettek és mozgáskorlátozott vagy kerekesszékes személyeknek a lépcsõn fel- vagy lefelé történõ mozgatására szolgálnak.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8429 vtsz. magyarázatában a D), E), F), G), H) és IJ) pontok F), G), H), IJ), D) és E) pontokra változnak.

1138 107.

108.

109.

110.

111.

112.

MAGYAR KÖZLÖNY A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8430 vtsz. magyarázatában a I., II., IV. és V. részek V, IV., I., és II. részekre változnak. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8430 vtsz. magyarázatának III. részében az A), B), C), D), E), F) és G) pontok C), F), A), G), B), D) és E) pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8430 vtsz. „Alszámos Magyarázat a 8430 31 és 8430 39 alszámokhoz” tartozó magyarázat szövege helyébe az alábbi szöveg lép: „Ezen alszámok alá tartoznak a 8430 vtsz.-hoz tartozó Magyarázat (III) Rész (A), (B) és (G) bekezdésében felsorolt gépek.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8434 vtsz. magyarázata I. részének harmadik bekezdése az utolsó mondat után az alábbi új szövegrésszel egészül ki: „Ebbe a típusba tartoznak a fejõrobotok, más néven a szabad fejõrendszerek. Ezeket a rendszereket, amelyek az automata fejéshez szükséges valamennyi berendezést tartalmazzák – többek között a robot fejõkart, elektronikai eszközöket, vákuumszivattyút, kompresszort, mosógépet, tejmennyiség mérõt stb. – arra tervezték, hogy a teheneket a saját kezdeményezésükre fejjék meg. Minden tehén jeladót tartalmazó nyakörvet visel, amely azonosítja az állatot, így a rendszer megállapíthatja, hogy az állatot meg kell-e fejni. A fejést lézervezérlésû érzékelõ rendszerrel ellátott robot fejõkar végzi, amely a fejõberendezést egyenesen a tehén tõgyéhez irányítja.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8434 vtsz. magyarázata II. részének elsõ bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „Ebbe a csoportba tartoznak a homogenizálók (egynemûsítõk). Ezek a tejzsír részecskéit apróbb részekre törik, amelyek könnyebben emészthetõ és amelyek tovább maradnak meg emulzióként anélkül, hogy a tejszín kiválna.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8434 vtsz. magyarázata III. részének A) 1–A) 3. bekezdése helyébe az alábbi bekezdések lépnek: „1. A köpülõk rendszerint rozsdamentes acélhordóban elhelyezkedõ karmokból vagy pengékbõl állnak. A hordók vagy pengék gépi erõvel forgathatók, s az ütögetés hatására a tejföl habbá keményedik, s fokozatosan vajjá alakul át. 2. Az összetett köpülõ és vajátdolgozó gépeket vaj folyamatos gyártására használják. Alapvetõen a tejfölt vajjá átalakító gyorsan forgó elemeket tartalmazó hengereket meghajtó elektromos motorból állnak. A vajat a gép formázó elemén folytonos alakban préselik át.”

113.

114.

115.

116.

2006/15. szám

A jelenlegi A) 4. bekezdés A) 3. bekezdésre változik. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8434 vtsz. magyarázata III. részének B) 2. bekezdésének szövegében a „Lágy- és krémsajt-öntõgép” kifejezés helyébe a „Kemény-, félkemény-, lágy- és krémsajt-öntõgép” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8434 vtsz. magyarázata III. részének B) 3. bekezdésének szövegében a „(pl. csavar-, ellentömeg- stb. típusúak)” kifejezés helyébe a „(pl. mechanikus, pneumatikus stb. típusúak)” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8436 vtsz. magyarázata I. részének E) 8. bekezdésének jelölése IJ) pontra változik. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8436 vtsz. magyarázata II. részének A)–E) pontja helyébe az alábbi pontok lépnek és az alábbi új F) ponttal és kizáró rendelkezést tartalmazó bekezdéssel egészül ki: „A) Tojásinkubátorok. Ezeket a gépeket olyan berendezésekkel látták el, amelyek a tálcákra helyezett tojásokat automatikusan pontosan szabályozható hõmérsékletû, áramlási sebességû és nedvességû légtérben tartják. Olyan szabályozó rendszerrel összekapcsolva mûködhetnek, amely személyi automatikus adatfeldolgozó géphez csatlakoztatható a keltetés eredményességének optimalizálása érdekében. Egyes tojásinkubátorok, az úgynevezett kombi-keltetõgépek nem csak inkubálják, hanem ki is keltik a tojásokat.” B) Keltetõgépek. Ezekben a gépekben, amelyeket ellenõrzött fûtést és légcirkulációt biztosító berendezéssel is elláttak, a tojásokat kosarakba vagy különleges tálcákra helyezik kikeltetésre. C) Mûanyák, futó- és hûtõberendezéssel felszerelt nagyobb készülékek, amelyek a fiatal csirkék nevelésénél használatosak. D) Nevelõ- és tojóegység vagy „gyûjtõ”. Nagy, önmûködõ etetõ-töltõ, padlózattisztító és tojásgyûjtõ egységekkel felszerelt készülékek. E) Tojásgyertyák (vagy tojásvizsgálók), mechanikai jellegûek (fotoelektromos vizsgálókat is ideértve), a statikus vizsgálólámpák kivételével. Mindezek válogató vagy osztályozó szerkezettel egybeépítve nem tartoznak ide (8433 vtsz.). F) Szexáló és beoltó berendezés, amely a frissen kikelt csirkéket nemük szerint szétválasztja és védõoltással ellátja. Ezeket a készülékeket nem állatorvosok használatára tervezték. Nem tartozik ez alá a vtsz. alá a csirkeszámláló és dobozoló rendszer, amely a csirkéket automatikusan megszámlálja és dobozokba helyezi (8422 vtsz.); elsõdleges feladata a csirkék kezelése, a számlálás csak másodlagos funkció,

2006/15. szám

117.

118.

119.

120.

121.

MAGYAR KÖZLÖNY

amely lehetõvé teszi, hogy a dobozokba meghatározott, a doboz méretének megfelelõ számú állat kerüljön.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8439 vtsz. magyarázatának elsõ bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „E vtsz. alá olyan gépek tartoznak, amelyek különféle cellulóztartalmú anyagból (fa, szalma, cukornádszalma, hulladékpapír stb.) papír vagy kartonpapír gyártására, vagy más célra papíripari rostanyagot állítanak elõ (pl. felhasználhatják viszkóza mûselyem, építõipari rostlemez vagy robbanóanyag gyártására is). Ide kell osztályozni továbbá a papír vagy kartonpapír-gyártó gépeket, amelyek akár elkészített papíripari rostanyagot (pl. mechanikai vagy vegyi úton elkészített papíripari rostanyagot), akár nyersanyagot (fa, szalma, cukornádszalma, hulladékpapír stb.) dolgoznak fel a gyártás során. E vtsz. alá tartoznak – a 8443 vtsz. alá tartozó nyomdai gépek kivételével – a papírt, kartonpapírt különféle célra készítõ gépek is.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8439 vtsz. magyarázata I. rész A) bekezdésének 1–3. pontja törlésre kerül. A jelenlegi 4–9. pontok 1–6. pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8439 vtsz. magyarázata I. rész A) bekezdése 2. pontjának szövegében az „Eszpartófû” kifejezés helyébe a „Szalma” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8439 vtsz. magyarázata I. rész D) bekezdése törlésre kerül. Az E) és F) bekezdések jelölése D), ill. E) bekezdésre változik. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8439 vtsz. magyarázata II. részének A) bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „A) Papíripari pépanyagból összefüggõ papírvagy kartonpapír ívet kialakító gépek (pl. Fourdrinier-gépek vagy kétsíkszitás papírgépek). Igen összetett gépek. Fõbb részeik: szabályozók papíripari pépanyagnak a nagynyomású felfutószekrénybe történõ táplálásához; a felfutószekrény kilépõnyílásánál felszerelt penge, amelynek az a rendeltetése, hogy a papíripari pépanyagot egyenletesen ossza szét a mellhengereken vagy profilos hengereken mozgó, szintetikus monofilból szõtt szövetbõl készült végtelen szalagon, fólia, szitatámhenger, rázószerkezet, szívódoboz, vízjelzéshez használt finom henger, a papír szárazanyag tartalmának növeléséhez és szilárdításához használt hengerek, legalább egy érintkezési vonalat alkotó préshengerek, nyomóhenger, amelyen lehet egy nyomópofa is, forgó szalaghurkok, amelyek között a pa-

122.

123.

124.

125.

126.

127.

128.

129.

1139

pír rányomódik legalább egy végtelen nemezszalagra vagy benyomódik két ilyen nemezszalag vagy más megmunkáló szalag közé, szárítószalagok, gõzölõ doboz stb. és rendszerint kalander- (simító-) hengerek, valamint vágó- és csévélõkészülékek stb.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8439 vtsz. magyarázata II. része B) bekezdésének elsõ mondatában a ,,Lemezgyártó (rendszerint kartonpapír-lemez készítõ gépek) és formázógépek” kifejezés helyébe a „Hengerszitásgépek” kifejezés lép. Ugyanezen bekezdés második mondatában a „csíkban” kifejezés helyébe a „szalagban” kifejezés lép. Ennek a bekezdésnek az utolsó mondata törlésre kerül. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8439 vtsz. magyarázata II. részének C) bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „C) Többrétegû papírok, kartonok vagy papírkartonok elõállítására szolgáló gépek. Ezeket a berendezéseket Fourdrinier-gépek vagy kétsíkszitás papírgépek különbözõ kombinációi alkotják. A különbözõ papírrétegeket egyidejûleg állítják elõ és a berendezésben nedves állapotban kötõanyag nélkül tapadnak egymáshoz.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8439 vtsz. magyarázata II. része D) bekezdésének szövegében a „Bevizsgálásra szolgáló papírmintát készítõ kis gépek” kifejezés helyébe a „Papírgyártási mintát készítõ gépek” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8439 vtsz. magyarázata III. része B) bekezdésének szövegében az ,,enyv, gumi, lakk, fémpor, viasz stb.” kifejezés helyébe a „szervetlen vagy szerves pigment rétegek, enyv, gumi, szilikon, viasz stb.” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8439 vtsz. magyarázata III. része D) bekezdése törlésre kerül. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8439 vtsz. magyarázata III. része F) bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „F) Kreppelõgépek. Ezek általában fémkaparót vagy leszedõ kaparót tartalmaznak, amely leválasztja a papírt a melegített hengerrõl, így a papíron redõzet keletkezik. A kreppelést azonban általában a papírgyártógépeken végzik.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8439 vtsz. magyarázata III. része IJ) bekezdésének szövegében a „gyakran összeépítik” kifejezés helyébe az „összeépíthetik” kifejezés lép. A jelenlegi E) és G)–IJ) bekezdések D) és F)–H) bekezdésekre változnak. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8439 vtsz. magyarázata „Nem tartoznak ide” kezdetû ré-

1140

130.

131.

132.

133.

134.

135.

MAGYAR KÖZLÖNY sze a) pontjának szövegébõl az „eszpartófû” kifejezés törlésre kerül. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8439 vtsz. magyarázata „Alkatrészek” címû részének második mondata helyébe az alábbi mondat lép: „Ilyenek: hátlemezek; alaptányérok és foszlató karok foszlatóberendezésekhez; préshengerek; szívódobozok; hengerek hengerszitás gépekhez; vízjelnyomó hengerek.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8439 vtsz. magyarázata „Alkatrészek” címû része „Nem tartoznak ide” kezdetû bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi pont lép: „a) textilanyagból szõtt végtelen szalagok Fourdrinier gépekhez és kétsíkszitás papírgépekhez, és nemezbõl készült hengerbevonatok (5911 vtsz.);” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8439 vtsz. magyarázata „Alkatrészek” címû része „Nem tartoznak ide” kezdetû bekezdésének c) pontja törlésre kerül. A jelenlegi d)–f) pontok c)–e) pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8441 vtsz. magyarázatának 2–4. és 6–16. pontjai 12., 13., 14., 2., 3., 15., 16., 4., 6., 7., 8., 9., 10. és 11. pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8441 vtsz. magyarázata „nem tartoznak e vtsz. alá” kezdetû bekezdésének c), d) és f) pontja törlésre kerül. A jelenlegi e), g), h) és ij) pontok c), d), e) és f) pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8442 vtsz. magyarázata „Alkatrészek” címû része elõtti utolsó bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „E vtsz. alá csak azok a fényszedõ vagy összerakó gépek tartoznak, amelyek valóban szedik a betûket, még abban az esetben is, ha a már kiszedett szöveget lefényképezik. Nem tartoznak e vtsz. alá azonban a fényképezõgépek, fényképészeti nagyítók vagy kicsinyítõk, kontakt fénymásoló készülékek és másoló lapot vagy hengert készítõ hasonló fényképészeti készülékek (90. Árucsoport), pl.: a) függesztett keretre (ágyra) vagy csúszóágyra felszerelt függõleges vagy vízszintes kidolgozó kamerák, kamerák háromszínû nyomtatáshoz; b) fényképészeti nagyítók és kicsinyítõk, másoló berendezések és másolókeretek; c) világítóasztalok szedéstükör készítéséhez vagy kontaktmásoláshoz. Ezen berendezések némelyike féltónusos (autotípiás) vagy hasonló finom, üvegbõl vagy mûanyagból készült raszterrácsot, színes nyomta-

136.

137.

138.

2006/15. szám

táshoz üveg- vagy mûanyag színes szûrõt, rácsvagy szûrõtartót alkalmaz.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8443 vtsz. magyarázata I. részének A) bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „A) Nyomdai sajtolók. Ebbe a csoportba tartoznak a közönséges sajtók, amelyek különösen mûvészi metszetek vagy kefenyomatok készítésénél használatosak. Legegyszerûbb formájukban rendszerint rögzített, vízszintes táblából (vagy ágyból) – amely a sokszorosítandó mintát, klisét, vagy lemezt tartja – valamint olyan mozgatható lemezbõl állnak, amely csavarok vagy emeltyûk segítségével az ágyhoz szorítható; az ívpapírt közé helyezik és különleges anyaggal (takaróval) beborítják, hogy a nyomás egyenletesen oszoljon el; a festék adagolása kézi vagy gépi úton történik.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8443 vtsz. magyarázata I. részének C) bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „C) Rotációs sajtók Legegyszerûbb formájukban ezek a gépek általában két, félhenger alakú (tipográfiai) nyomólemezbõl álló hengerbõl, vagy pedig vésett (mélynyomás) vagy domborított (ofszetnyomás) hengerbõl állnak; a színesnyomó rotációs sajtókat egymás mellett elhelyezett festõgörgõjû több nyomóhengerrel szerelik fel. Mivel az összes nyomtató-, nyomó- és festékezõ szerkezet forgórendszerû, a rotációs sajtók mind ívenkénti, mind pedig folyamatos, fekete vagy színes, a papír egyik vagy mindkét oldalára történõ nyomtatásra használhatók. A rotációs sajtókat két alcsoportra osztják: 1. Tekercsadagolású sajtó, amelyben néhány nagyméretû sajtó egy kereten több nyomóegységet tartalmaz, és amellyel lehetséges, hogy egy napilap vagy folyóirat valamennyi oldalát folyamatos mûvelet során nyomtassák, így végsõ eredményként a nyomdai géppel kapcsolatban dolgozó különféle segédgépek segítségével valamennyi lapot vágva, hajtogatva, összegyûjtve, összekapcsolva és összekötegelve adják ki. 2. Ívadagolású sajtó, amelyben az íveket fogókarok továbbítják a berendezésben. Az ívadagolású sajtó adagolóval, egy vagy több nyomtatóegységgel és papírtovábbító mechanizmussal rendelkezik. Az adagoló az íveket a papírrakásból veszi, irányba állítja és továbbítja a nyomtatóegységnek. A papírtovábbító mechanizmus a nyomtatott íveket gyûjti halomba. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8445 vtsz. magyarázata A) részének 7. pontja törlésre kerül. Az eredeti 8–19. pontok 7–18. pontokra változnak.

2006/15. szám 139.

140.

141.

142.

143.

144.

145.

146.

147.

MAGYAR KÖZLÖNY

A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8445 vtsz. magyarázata E) része az alábbi új 5–7. pontokkal egészül ki: „5. Gépek a felvetõ dobról származó láncfonalaknak a lánchengeren történõ összerendezésére. 6. Gépek szövõfonalak egybefonására és biztosítására a szövés folyamán. 7. Befûzõgépek hímzéshez.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8446 vtsz. magyarázata ötödik bekezdésének utolsó elõtti mondatából törlésre kerül a „(revolverváltós szerkezettel, vetélõváltó-fiók szerkezettel)” kifejezés. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8447 vtsz. magyarázata A) részének 1. és 2. pontja 2. és 1. pontokra változik. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8447 vtsz. magyarázata C) részének 2. és 3. pontja helyébe az alábbi pontok lépnek: „2. Közönséges tüllt készítõ gépek. 3. Mintázott tüllt, csipkét stb. készítõ gépek.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8447 vtsz. magyarázata C) részének 5. pontja helyébe az alábbi pont lép: „5. Hímzett árut készítõ gépek, beleértve a kézi hímzõgépeket (pantográfos vetélõvel), amelyek tûk segítségével, egy vagy több szállal különbözõ mintát hímeznek az alapot képezõ szövetre vagy más anyagra. A hímzõgépeket – a kézi hímzõgépek kivételével – elláthatják Jacquardvagy hasonló szerkezetekkel. Ugyancsak e vtsz. alá tartoznak a szálhúzó gépek, amelyek bizonyos szálakat kihúznak és a visszamaradt szálakat megkötik, így áttört hímzett árut állítanak elõ.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8448 vtsz. magyarázata A) részének 5. és 7. pontja törlésre kerül. A jelenlegi 6. és 8–23. pontok 5. és 6–21. pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8448 vtsz. magyarázata B) részének 13. pontjának elsõ mondata helyébe az alábbi mondat lép: „13. Fém-nyüstök, egyenletes felületû vagy két csavart huzalból is, ellenõrzõ hurokszemekkel, amelyeken a láncfonal áthalad, valamint fémbõl készült, olyan nyüstemelõ zsinórok, amelyek a nyüstkeretet az emelõszerkezettel összekapcsolják.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8448 vtsz. magyarázata „Nem tartoznak ide” kezdetû bekezdésének a) pontja törlésre kerül. A jelenlegi b)–d) pontok a)–c) pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8448 vtsz. magyarázata „Nem tartoznak ide” kezdetû bekezdése az alább új d) ponttal egészül ki:

148.

149.

150.

151.

152.

153.

154.

155.

1141

„d) Jelet tartalmazó adathordozó Jacquard- vagy hasonló gép vezérlésére (8524 vtsz.)” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8450 vtsz. magyarázat elsõ bekezdés elsõ mondata az alábbiakkal egészül ki: „és rendes körülmények között háztartásban, kereskedelmi mosodákban, kórházakban stb. használják ágynemû, vászonnemû, késztermékek stb. tisztítására.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8451 vtsz. magyarázata A) rész 1. pontjába a következõ új második albekezdéssel egészül ki: „Ide tartoznak a szövetek és textilek gyártási eljárása során használt ipari mosógépek, amelyekben a berendezést az elõállított termék kikészítési mûveletei során vagy az appretáló szereknek az elõállított termékrõl történõ eltávolítására használják.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8453 vtsz. magyarázata II. részének D) bekezdése törlésre kerül. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8453 vtsz. magyarázata II. része E) bekezdése 2. pontjának szövegébõl törlésre kerül a „további összeillesztésre ideiglenesen” kifejezés. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8453 vtsz. magyarázata II. része E) bekezdésének 4. és 5. pontja törlésre kerül. A 6. és 7. pont helyébe az alábbi pontok lépnek: „6. Gépek a külsõ talpnak a belsõ talphoz vagy a felsõ részhez történõ ráragasztására, pl. ragasztógép, talpalógép. 7. Gépek a saroknak a talphoz történõ ráerõsítésére.” A jelenlegi 6–8. pontok 4–6. pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8453 vtsz. magyarázata II. részének E) bekezdése az alábbi új 7. ponttal egészül ki: „7. Érdesítõgép, amely drótkefe vagy csiszolószalag segítségével eltávolítja a fedõréteget a felsõrészrõl, hogy az ragasztáskor jobban tapadjon a talphoz.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8453 vtsz. magyarázata II. része E) bekezdése 9. pontjának szövegébõl törlésre kerül a „talp aljának és széleinek stb.” kifejezés. A jelenlegi 9. és 10. pontok 8. és 9. pontokra változnak. A jelenlegi E) bekezdés D) bekezdésre változik. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8454 vtsz. magyarázata A) része elsõ és második bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „A konvertereket fémek átalakítására vagy finomítására (pl. vas acéllá alakítására vagy szulfidos réz, vagy szulfidos nikkel, galenit stb. ol-

1142

156.

157.

MAGYAR KÖZLÖNY vasztására) használják oly módon, hogy a kemencében elõzõleg megolvasztott vagy magas hõfokra hevített anyagokat erõs oxigénárammal kezelik; ennek hatására a szén és az oldott elemek, mint pl. a mangán, a szilícium és a foszfor oxidálódnak és gáz vagy olvadt salak formájában eltávoznak. Az oxidáció tovább növeli a fém hõmérsékletét. A konverterek legismertebb fajtái körte vagy henger alakúak, nehéz acéllemezbõl készült külsõ falú, hõálló bélésanyaggal bélelt tartályból állnak. Az oxigént vagy felülrõl vezetik be egy lándzsán keresztül [LD (Linz–Donawitz) konverter], vagy egy fúvókán át a konverter alján [OBM (Oxygen Bodenblasende Maximilianhütte) konverter]. Létezik a két módszer kombinációja is.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8458 vtsz., 8458 11 és 8458 91 vtsz. alszámok magyarázata helyébe az alábbi magyarázat lép: „A számjegyvezérlésû szerszámgépeket együttesen a CNC (Computer Numerical Control – számítógépes számjegyvezérlésû) vagy NC (Numerical Control – számjegyvezérlésû) rövidített néven ismerik. A „számítógépes számjegyvezérlésû” és a „számjegyvezérlésû” kifejezések szinonimának tekinthetõk. Annak érdekében, hogy számjegyvezérlésû szerszámgépnek minõsüljön a szerszámgép, a szerszám vagy a munkadarab mozgását és feladatait elõre programozott utasítások alapján kell elvégeznie a gépnek. A programozás általában különleges NC programnyelven pl. ISO kódban történik. A programok és más adatok tárolásra kerülnek annak érdekében, hogy közvetlenül vagy egymás után sorban elérhetõk legyenek. A számjegyvezérlésû szerszámgépekhez mindig tartozik egy (különálló vagy beépített) vezérlõ egység, amelyben automatikus adatfeldolgozó gép vagy mikroprocesszor, valamint a szerszámgép, a szerszám vagy a munkadarab kívánt mozgását létrehozó szervórendszer található. A számjegyvezérlésû szerszámgépekre példa a CNC-gép, a CNC-eszterga és az NC-marógép. Ha a vezérlõegységet nem a szerszámgéppel együtt hozzák be, az még tekinthetõ számjegyvezérlésû szerszámgépnek, feltéve, hogy rendelkezik az ilyen típusú gépek jellemzõivel.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8459 vtsz. magyarázata az alábbi 1. bekezdéssel egészül ki: „1. Hordozható (alap nélküli) szerszámgépek. Ezeknek a gépeknek, amelyeket fúrási, furatmegmunkálási, marási, menetfúrási vagy menetmetszési megmunkálások elvégzésére terveztek, nincs alapjuk. Csak „keretbõl” állnak,

158.

159.

160.

161.

162.

163.

2006/15. szám

amelyen motor és szerszámbefogó van és vájatokkal vannak ellátva annak érdekében, hogy a fej elõre és hátra mozoghasson, ha megfelelõ alapra helyezik. A munkadarabot a géptõl függetlenül befogóba teszik, míg a gép fúráskor stb. vízszintesen elõre és hátra mozog.” A jelenlegi 1–4. pontok 2–5. pontokra változnak. Törlésre kerül az „Alkatrészek és tartozékok” címû rész elõtti bekezdés. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8465 vtsz. magyarázata A) részének 1. c) pontjában az „asztalos fûrész” kifejezés helyébe a „csúszóasztalos fûrész” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8465 vtsz. magyarázata A) részének 3. pontja az alábbi utolsó mondattal egészül ki: „Ebbe a csoportba tartoznak a CNC-marógépek is.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8465 vtsz. magyarázata A) része az alábbi 4. ponttal egészül ki: „4. CNC megmunkáló központok. Ezek a gépek többféle megmunkálási mûveletet végeznek és a megmunkálási program alapján szerszámtárból vagy hasonlóból automatikus szerszámcserére képesek. Tehát ebbe a csoportba szerszámtárból vagy hasonlóból automatikus szerszámcsere révén két vagy több megmunkálási mûvelet végrehajtására képes szerszámgépek tartoznak, azok a szerszámgépek azonban, amelyek egy megmunkálási mûveletet végeznek egyetlen szerszámmal vagy több egyidejûleg vagy egymást követõen mûködõ szerszámmal (például többorsós fúrógép vagy többfejes réselõ marógép), továbbra is jellegük szerint fúró- vagy marógépként osztályozandók.” A jelenlegi 4–13. pontok 5–14. pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8465 vtsz. magyarázata A) részének 8. pontja az alábbi utolsó mondattal egészül ki: „Ebbe a csoportba tartoznak a CNC-fúrógépek is.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8467 vtsz. magyarázatának ötödik bekezdésében a „sínen gördítés céljára szereltek fel (pl. vasúti talpfákat hornyoló vagy fúrógép)” kifejezés helyébe a „sínen gördítés céljára szereltek fel (pl. vasúti talpfákat hornyoló vagy fúrógép) és a kereken gördülõ kezelõ által vagy hasonló kézzel irányított gépek pl. padlócsiszoló gépek betonhoz, márványhoz vagy fához stb.” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8468 vtsz. magyarázata I. A) részének elsõ bekezdésében a „injektorra (fecskendõre)” kifejezés helyébe a „kompresszorra” kifejezés lép.

2006/15. szám 164.

165.

166.

167.

168.

169.

170.

MAGYAR KÖZLÖNY

A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8470 vtsz. magyarázata C) részének „Be lehet építve ...” kezdetû bekezdése az alábbi utolsó mondattal egészül ki: „Külön bemutatva (behozva) ezeket a berendezéseket saját vámtarifaszámuk alá kell besorolni.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8470 vtsz. magyarázatának C) része az alábbi új utolsó bekezdéssel egészül ki: „Ide tartoznak a hitel vagy bankkártyával történõ elektronikus fizetésre szolgáló terminálok is. Ezek a berendezések a telefonhálózat segítségével lépnek kapcsolatba a pénzintézetekkel az ügylet engedélyezése és lebonyolítása, valamint a számlára terhelt és meghitelezett összeg rögzítése, és a nyugta kibocsátása érdekében.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8471 vtsz. I. rész D) pont tizenegyedik bekezdés (4) pontja kiegészül a következõ új bekezdéssel: „Nem tartoznak ide a telefon rendszer ismétlõk (8517 vtsz.).” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8472 vtsz. magyarázat 9. pontjának második mondata törlésre kerül, és az alábbi új 21. és 22. pontokkal egészül ki: „21. Automatikus aprópénz-visszaadó készülék, amelyek pénztárgépekkel összekapcsolva az aprópénzt a vevõ számára visszaadják. 22. Irodában használatos önálló gép dokumentumok és nyomtatott anyagok elrendezésére és csoportosítására (összehordására).” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8472 vtsz. magyarázatának „Nem tartoznak ide” kezdetû bekezdése az alábbi új c) ponttal egészül ki: „c) a 9009 vtsz. alá tartozó gépek alkatrészét vagy tartozékát képezõ osztályozó (rendezõ) berendezések.” A jelenlegi c) és d) pontok d) és e) pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8473 vtsz. magyarázat 3. bekezdése a következõ új 9. ponttal egészül ki: „(9) Elektronikus memória modul [pl.: SIMM (Egyszeres soros memória modul) és DIMM (Kettõs soros memória modul)] elsõsorban vagy kizárólag automata adatfeldolgozó géppel történõ használatra alkalmas, nem áll a 85. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. bekezdés B) rész c) pontjában meghatározott diszkrét elemekbõl, és nincs egyedi funkciója.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8475 vtsz. magyarázata II. része A) bekezdésének 1., 2., 4. és 5. pontja törlésre kerül. Az eredeti 3. pont 1. pontra változik és kiegészül az alábbi új 2. ponttal:

171.

172.

173.

174.

175.

176.

1143

„2. Úsztatott (float) üveget elõállító gép. Az úsztatásos eljárás során – végtelen üvegszalag elõállítása érdekében, amelyet az eljárás során késõbb darabokra vágnak fel – az üveg vízszintesen úszik egy olvasztott közegen.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8476 vtsz. magyarázatának elsõ bekezdése az alábbi két új utolsó mondattal és új második bekezdéssel egészül ki: „Az „árusítás” kifejezés e vtsz. esetében a vevõ és gép közötti „pénzügyi” értelemben vett cserére vonatkozik a termékhez történõ hozzájutás érdekében. Nem tartoznak ezen vtsz. alá az olyan gépek, amelyek árut adnak ki, de nincs ellenérték elfogadására alkalmas berendezésük. A meleg vagy hideg italokat automatikusan kiszolgáló gépek ellenérték (pénz) elfogadására szolgáló berendezés nélkül nem tartoznak e vtsz. alá. (8419 vtsz.).” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8479 vtsz. magyarázata II. részének D) pontja az alábbi új 6. ponttal egészül ki: „6. Tehergépkocsira felszerelhetõ, só és homok szórásával havat eltávolító berendezés, amely rögök törésére alkalmas berendezéssel ellátott homok és só tárolására szolgáló tartályból, sódarabok zúzására/õrlésére szolgáló egységbõl, és hidraulikus forgótárcsás szórórendszerbõl áll. A berendezés számos funkciója távvezérlõ segítségével a tehergépjármû vezetõfülkéjébõl irányítható.” A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8479 vtsz. magyarázata II. részének A), B), C), D), F) és G) pontjai B), F), G), A), C) és D) pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8479 vtsz. magyarázata III. részének 11. pontjában a „82. Árucsoportba tartozó kéziszerszámok,” kifejezés helyébe a „82. Árucsoportba tartozó kéziszerszámok, és” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8480 vtsz. magyarázata D) részének 5. pontja törlésre kerül. A XVI. Áruosztály 84. Árucsoport, 8481 vtsz. magyarázata az alábbi új 2. ponttal egészül ki: „2. Szelepek olajhidraulikai vagy pneumatikus erõközléshez. Ezeket a szelepeket, amelyek bármilyen típusúak lehetnek (nyomáscsökkentõ, ellenõrzõ stb.), leginkább hidraulikus vagy pneumatikus rendszerekben használják „folyadékerõ” továbbítására, ahol az energiaforrást a nyomás alatt lévõ folyékony közeg (folyadék vagy gáz) biztosítja.” A jelenlegi 1–19. pontok 3–8., 1. és 9–20. pontokra változnak.

1144 177.

178.

179.

MAGYAR KÖZLÖNY A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport magyarázata, az Általános rendelkezések (A) rész utolsó (,,Az elektromos fûtésû készülékek…” kezdetû) bekezdése elé a következõ új 4. bekezdéssel egészül ki: „Továbbá meg kell jegyezni, hogy bizonyos elektronikus memória modulok [pl.: SIMM (Egyszeres soros memória modul) és DIMM (Kettõs soros memória modul)], melyek nem a 85. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5 bekezdés (B) rész c) pontjában meghatározott diszkrét elemekbõl állnak, nem tekinthetõek a 8542 vtsz. alá tartozó mikroszerkezeteknek vagy mikromoduloknak. Mivel ezen moduloknak nincsen egyedi funkciójuk, ezért ezeket a XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdése alkalmazásával a következõképpen kell osztályozni: a) a kizárólag vagy elsõsorban automata adatfeldolgozó géppel történõ használatra alkalmas modulokat azon gépek alkatrészeként a 8473 vtsz. alá kell osztályozni, b) a kizárólag vagy elsõsorban más különleges géppel vagy több ugyanazon vtsz. alá tartozó géppel történõ használatra alkalmas modulokat ezen gép vagy gépcsoport alkatrészeként kell besorolni, és c) amennyiben a fõ felhasználási célt nem lehet meghatározni, a modulokat a 8548 vtsz. alá kell osztályozni.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, Általános Rendelkezések (B) pontja az alábbiak szerint változik: 1. Elsõ mondata az „együtt mutatják (hozzák) be azokat” szöveg után a következõ szöveggel egészül ki: ”, azaz a jelhordozót be kell tudni helyezni vagy rá kell tudni telepíteni arra a berendezésre, amellyel azt bemutatják”. 2. Második mondatában a zárójeles részben a „számológépbõl tevõdik össze” szöveg után be kell illeszteni a következõ szöveget: „ ; automata adatfeldolgozó gépre telepíthetõ szoftvert tartalmazó adathordozó, amely alkalmassá teszi a gépet egy tenyér méretû szervezõvel (,,palmtop”) történõ kommunikációra, szervezõvel és töltõvel bemutatva”. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8504 vtsz. magyarázata I. rész harmadik bekezdésének második mondatában az „A rádiókészülékekben” kifejezés helyébe a „A gázkisüléses lámpákon vagy csöveken átfolyó áram mennyiségét szabályozó elõtétektõl, a rádiókészülékekben” kifejezés lép. A bekezdés kiegészül az alábbi új utolsó mondattal: „E vtsz. alá tartozik a kiegyenlítõ egység (szimmetrizáló transzformátor), amely a páros vezeté-

2006/15. szám

kek impedanciájának kiegyenlítése útján csökkenti az elektromágneses interferenciát.” 180.

181.

182.

183.

184.

A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8504 vtsz. magyarázata II. részének utolsó elõtti bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „E vtsz. alá tartoznak a stabilizált áramforrások (szabályozóval kombinált egyenirányítók), pl. szünetmentes áramforrások egy sor elektronikus készülékhez.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8506 vtsz. magyarázata második bekezdésének második mondatában a „cinkbõl vagy lítiumból” kifejezés helyébe a „cinkbõl, magnéziumból vagy lítiumból” kifejezés lép. Ugyanennek a bekezdésnek a harmadik mondatában a „kéndioxidból vagy vas-szulfidból” kifejezés helyébe a „kéndioxidból, mangán-dioxidból vagy vasszulfidból” kifejezés lép. Ez a bekezdés az alábbi új negyedik mondattal egészül ki: „A lítium vizes oldatban oldódik és erõsen reakcióképes, ezért nem-vizes elektrolitot használnak.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8506 vtsz. magyarázata harmadik bekezdésének elsõ mondatában a „hallókészülékekhez, rádiókészülékekhez, zseblámpákhoz” kifejezés helyébe a „hallókészülékekhez, fényképezõgépekhez, órákhoz, számológépekhez, szívritmus-szabályzókhoz, rádiókészülékekhez, játékokhoz, zseblámpákhoz” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8506 vtsz. magyarázata negyedik bekezdésének 1–3. pontja helyébe az alábbi pontok lépnek: „1. Nedves elemek. Elektrolitjuk folyékony és nincs folyásában meggátolva. Ezért a nedves elemek érzékenyek az elhelyezési módra. 2. Szárazelemek, amelyeknél az elektrolitot abszorbeáló anyag vagy gél segítségével mozdulatlanná teszik (például olyan sûrítõ anyaggal keverve, mint az agar-agar, vagy a liszt, hogy ezáltal az elektrolit paszta formájúvá váljon). A használt elektrolit lehet folyékony is, de folyásában gátolt. A szárazelemeket fõként hordozható készülékekhez használják. 3. Semleges (inert) elemek, vagy tartalékelemek, amelyekhez vizet vagy részben vagy teljes egészében elektrolitot kell hozzáadni, hogy használni lehessen, vagy amelyben az elektrolitot melegíteni kell, hogy ionosan vezetõvé váljon.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8506 vtsz. magyarázata az alábbi új ötödik bekezdéssel egészül ki:

2006/15. szám

185.

186.

187.

188.

189.

190.

191.

MAGYAR KÖZLÖNY

„A primer elemek és primer telepek különféle méretben és alakban készülhetnek. Legelterjedtebb formájuk a hengeres vagy gomb alak.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8506 vtsz. magyarázatának „Bizonyos elemek ...” kezdetû bekezdésében a „(pl. nedves elemek)” kifejezés helyébe a „(pl. nedves elemek és egyes inert elemek)” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8506 vtsz. magyarázatának „Nem tartoznak e vtsz. alá ...” kezdetû bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „Nem tartoznak e vtsz. alá az újratölthetõ elemek és telepek, ezeket, mint elektromos akkumulátort a 8507 vtsz. alá kell osztályozni.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8506 vtsz. magyarázata „Alkatrészek” címû részének „Nem tartoznak ide” kezdetû bekezdése az alábbi új a) és b) pontokkal egészül ki: „a) csatlakozó (8536 vtsz.). b) napelem (8541 vtsz.).” A jelenlegi a)–c) pontok c)–e) pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8507 vtsz. magyarázata elsõ bekezdésének elsõ mondata helyébe az alábbi mondat lép: „Az elektromos akkumulátorokat (akkumulátor telepeket) az jellemzi, hogy bennük az elektrokémiai folyamat megfordítható, így az akkumulátorok feltölthetõk. Elektromos áram tárolására és szükség esetén annak szolgáltatására használatosak.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8507 vtsz. magyarázata második bekezdése az alábbi új utolsó mondattal egészül ki: „Az akkumulátorok lehetnek nedves vagy száraz cellás típusúak.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8507 vtsz. magyarázatának 2. pontja helyébe az alábbi pont lép: „2. Lúgos akkumulátorok, amelyekben az elektrolit általában kálium- vagy lítium-hidroxid vagy tionil-klorid és az elektródák anyaga például: (i) nikkel vagy nikkelvegyület a pozitív, és vas, kadmium vagy fémhidrid a negatív elektróda; (ii) lítiumos kobalt-oxid a pozitív és grafitos keverék a negatív elektróda; (iii) szén a pozitív elektróda és fém lítium vagy lítium ötvözet a negatív elektróda; (iv) ezüst-oxid a pozitív és cink a negatív elektróda.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8507 vtsz. magyarázata negyedik bekezdésének utolsó mondata helyébe az alábbi mondat lép:

192.

193.

194.

195.

196.

197.

198.

1145

„A lúgos akkumulátorok különbözõ alakúak és méretûek lehetnek, úgy tervezik õket, hogy illeszkedjenek azokhoz a berendezésekhez, amelyeknek az energiát szolgáltatják. Vízálló tokba is helyezhetik õket. Sok lúgos akkumulátor külsõ megjelenése a 8506 vtsz. alá tartozó primer elemekre vagy telepekre hasonlít.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8507 vtsz. magyarázata az alábbi új ötödik bekezdéssel egészül ki: „Az akkumulátorokat sokféle célra történõ energiaszolgáltatásra használják, pl. motorokhoz, golfkocsikhoz, villástargoncához, géppel hajtott kéziszerszámokhoz, mobiltelefonokhoz, hordozható automatikus adatfeldolgozó gépekhez, zseblámpákhoz.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8507 vtsz. magyarázatának „Nem tartozik e vtsz. alá ...” kezdetû bekezdése törlésre kerül. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8507 vtsz. magyarázata „Alkatrészek” címû része után az alábbi új bekezdéssel egészül ki: „Nem tartozik e vtsz. alá: a) csatlakozó (8536 vtsz.), b) elhasznált és hulladék akkumulátor (8548 vtsz.).” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8509 vtsz. magyarázata B) részének 3. pontjában a ,,Burgonyahámozók, -szeletelõk” kifejezés helyébe a „Hámozók és szeletelõk burgonyához vagy más zöldségfélékhez” kifejezés lép. A B) rész 3–6. pontjai 4–6. és 3. pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8511 vtsz. magyarázatának E) része az alábbi új második bekezdéssel egészül ki: „Egyes gyújtási rendszerekben közvetlenül két gyújtógyertyához kapcsolják a kétszikrás gyújtótekercset és a tekercs egyszerre gerjeszti a gyújtószikrát mindegyik gyertyában, az egyik gyertya éppen munkaütemet hoz létre a hengerében, míg a másik nem fejt ki semmiféle hatást a hengerében, mivel az éppen a kipufogás ütemében van. Az ilyen rendszerhez nincs szükség elosztóra, ezért a gyújtótekercset közvetlenül kötik össze a gyújtógyertyákkal. Ebben a rendszerben a tekercsek energiáját elektronikus (félvezetõ) tekercsmodul szolgáltatja.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8512 vtsz. magyarázatának 10. pontjában a ,,kivilágított megkülönböztetõ jelzések” kifejezés helyébe a „kivilágított megkülönböztetõ jelzések (forgófény vagy „rúdfény” típusú)” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8512 vtsz. magyarázata az alábbi új 11. és 13. ponttal egészül ki:

1146

199.

200.

201.

202.

203.

204.

205.

MAGYAR KÖZLÖNY „11. Lopásgátló, amely fény- vagy hangjeleket bocsát ki, hogy figyelmeztessen a jármûbe történõ behatolási kísérletre.” ,,13. Elektromos berendezés, amely hangjeleket ad ki tolatáskor, hogy figyelmeztesse a jármûvezetõt jármûvek vagy más tárgyak közelségére. Ez a berendezés általában ultrahangos érzékelõbõl, elektronikus vezérlõegységbõl, zümmögõ vagy sípoló egységbõl és az összekötõ huzalokból áll.” A jelenlegi 8–13. pontok 10., 8., 9., 12., 15. és 16. pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8512 vtsz. magyarázatának „nem tartoznak ide” kezdetû bekezdése az alábbi új b) ponttal egészül ki: „b) légkondicionáló készülék vagy berendezés (8415 vtsz.).” A jelenlegi b)–f) pontok c)–g) pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8513 vtsz. magyarázata harmadik bekezdésének utolsó mondatában az „a szerelõlámpák és hasonlóak” kifejezés helyébe „az olyan lámpák” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8513 vtsz. magyarázata az alábbi új 3. ponttal egészül ki: „3. Írótoll formájú lámpák, elemlámpák vagy zseblámpák, amelyekhez gyakran csíptetõt erõsítenek, hogy használaton kívül a tulajdonos zsebéhez erõsíthesse.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8513 vtsz. magyarázata 6. pontjában a ,,pisztoly, töltõtoll” kifejezés helyébe a „pisztoly, ajakrúzs stb.” kifejezés és a „fõ rendeltetése” kifejezés helyébe az „elsõdleges rendeltetése” kifejezés lép. A jelenlegi 3–6. pontok 4–7. pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8513 vtsz. magyarázata az alábbi új 8. ponttal egészül ki: „8. olvasólámpa csíptetõvel vagy hasonlóval felszerelve könyvhöz vagy folyóirathoz való rögzítés céljából.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8513 vtsz. magyarázata „Nem tartoznak e vtsz. alá” kezdetû bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: ,,Nem tartoznak e vtsz. alá: a) vaku fényképezéshez (9006 vtsz.), b) lézeres mutatófény beépített lézerdiódával (9013 vtsz.).” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8514 vtsz. magyarázat I. rész elsõ bekezdés második mondata helyébe az alábbi mondat lép: „Ezeket többféle célra használják (olvasztás, lágyítás, edzés, zománcozás, hegesztés, hegesztés hõkezelése stb.).”

206.

207.

208.

209.

210.

211.

212.

2006/15. szám

A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8514 vtsz. magyarázata I. részének A) pontja az alábbi új utolsó mondattal egészül ki: „Ezek a fûtõelemek (ellenállások) hõsugárzás és hõvezetés útján közvetítik a hõt a kemencébe rakott áruhoz.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8514 vtsz. magyarázata I. része D) pontjának utolsó mondatában a „mûanyagok formázására” kifejezés helyébe a „mûanyagok formázására, kerámiák kiégetésére stb.” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8514 vtsz. magyarázatának I. része az alábbi új D) ponttal egészül ki: „D) Elektrolizáló kemencék fémek olvasztására vagy finomítására. Ezek is folyadékellenállásos kemencék, olvasztott elektrolitfürdõbe merülõ elektródokkal ellátva. A fürdõ sóolvadékban oldva tartalmazza az ércnek a fémtartalmú alkotórészét. Az elektródok segítségével a fürdõn átvezetett elektromos áram által keltett elektrolitikus disszociáció a katódon összegyûlõ tiszta fémet eredményez, míg a gázt az anódon vezetik el.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8514 vtsz. magyarázata I. részének E) pontjában az „anyagok felhevítésére” kifejezés helyébe az „anyagok felhevítésére, melyekben a felhevítésre kerülõ anyag ellenállásként mûködik.” kifejezés lép. A jelenlegi B)–H) pontok E), F), G), B), C), H) és IJ) pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8514 vtsz. magyarázata I. részének H) pontja utáni bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „Egyes kemencék többféle fûtési eljárást használnak (pl. nagy- és kisfrekvenciájú indukciós vagy ellenállás-kemencék fémek olvasztására és melegítésére stb.; infravörös és nagyfrekvenciás kekszsütõ kemencék; infravörös, ellenállás- és dielektrikus kapacitív (mikrohullámú) kemencék tárgyak melegítésére).” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8514 vtsz. magyarázatának I. része az alábbi új 5. és 6. ponttal egészül ki: „5. Kemencék üveg feszültségmentesítésére vagy edzésére. 6. Kemencék félvezetõ lapkák megmunkálására.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8515 vtsz. magyarázata I. része elsõ bekezdésének elsõ mondatában a „forrasztó,” kifejezés helyébe a „hordozható vagy helyhez kötött forrasztó,” kifejezés lép.

2006/15. szám 213.

214.

215.

216.

217.

218.

MAGYAR KÖZLÖNY

A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8515 vtsz. magyarázata I. részének A) bekezdése az alábbi három új utolsó mondattal egészül ki: „A töltõfémet általában a kapilláris hatás oszlatja el a forrasztási felületek között. A kemény- és lágyforrasztás azon hõmérséklet alapján különböztethetõ meg, amelyre a töltõfémet felmelegítik. A keményforrasztást általában 450 °C felett végzik, míg a lágyforrasztásnál az olvadáspontot már alacsonyabb hõmérsékleten elérik.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8515 vtsz. magyarázata I. része B) pontjának elsõ bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „A hegesztett érintkezõ felület formálásához szükséges hõ az összehegesztendõ részek között átvezetett elektromos árammal szembeni ellenállás révén keletkezik (Joule-hõ). A hegesztéskor a részeket nyomás alatt préselik egymáshoz és folyósítószert vagy töltõfémet nem alkalmaznak.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8515 vtsz. magyarázata I. részének „Nem tartoznak e vtsz. alá” kezdetû bekezdése az alábbi új b) ponttal egészül ki: „b) olvasztóprés (8451 vtsz.).” A jelenlegi b) és c) pontok c) és d) pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8516 vtsz. magyarázata A) Rész (5) pont elsõ bekezdés a következõ új utolsó mondattal egészül ki: „A napkollektoros vízmelegítõ is a 8419 vtsz. alá osztályozandó.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8516 vtsz. magyarázatának E) része az alábbi új 6. és 16. pontokkal egészül ki: „6. palacsintasütõk.” „16. arcszauna olyan arcmaszkkal felszerelve, amelyben a vizet az arcbõr kezelése céljából elgõzölögtetik.” A jelenlegi 6., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17. és 18. pontok 20., 15., 17., 18., 19., 11., 12., 13. és 14. pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8517 vtsz. magyarázatának elsõ bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „A „vezetékes távbeszélõ vagy távírókészülék” kifejezés olyan készülékekre vonatkozik, amelyek az adóállomást a vevõállomással összekötõ vezetéken áthaladó elektromos áram változtatása révén vagy optikai hullám keltésével alkalmasak két pont között beszéd vagy egyéb hangok (távbeszélõ) vagy írott szöveget, rajzot vagy képet vagy más adatot reprezentáló jelek (távíró) továbbítására. Az összekötõ vezeték, amely általában fémes vagy dielektromos anyagú (pl. vörösréz, optikai szál, kombinált kábel stb.)

219.

220.

1147

vagy ezek kombinációja, közvetlenül vagy közvetve összeköti az adóállomást a vevõállomással. A jeltovábbítás analóg vagy digitális formában történhet.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8517 vtsz. magyarázatának második bekezdésében a ,,vivõfrekvenciás rendszerhez” kifejezés helyébe a „vivõfrekvenciás vagy digitális vezetékes rendszerhez” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8517 vtsz. magyarázatának I. része helyébe az alábbi rész lép: „I. Távbeszélõ berendezések Ide tartoznak: A) Távbeszélõ készülékek A telefonkészülékek hívásra vagy a hálózatból más készülék hívásának vételére szolgálnak. Ezek az alábbiakból állnak: 1. Az adókészülék, egy mikrofon, amely a hangrezgéseket elektromos jelekké alakítja. 2. A vevõkészülék (fej- vagy fülhallgató), amely az elektromos jeleket hanghullámmá (hanggá) alakítja vissza. A legtöbb esetben az adó- és a vevõkészüléket egyetlen „házba”, közismerten a telefonkagylóba szerelik össze. Más esetekben az adó- és a vevõkészüléket fejhallgató és mikrofon formájában egybeépítik és a felhasználó a fején viseli. 3. Az önhangcsökkentõ kapcsolás, amely megakadályozza, hogy az adóegységbe belépõ hangot ugyanazon telefonkagyló vevõje reprodukálja. 4. A hangjelzõ egység, amely a hívójelet adja. Ezek lehetnek elektronikusan vagy mechanikusan mûködõ hangjelzõk, mint pl. a csengõk vagy berregõk. Egyes telefonkészülékek beépített, a hangjelzõvel együtt mûködõ fényjelzõt vagy lámpát is tartalmaznak, melyek látható módon is jelzik a bejövõ hívást. 5. A kapcsolószerkezet, amely bekapcsolja vagy megszakítja a vonalhálózati áramot. Rendszerint a kagylónak a villásszerkezetre helyezésével vagy leemelésével mûködtetik. 6. A tárcsázó, amely biztosítja a hívó számára a kapcsolást. Lehet nyomógombos (,,tone”) vagy számtárcsás (forgótárcsás vagy impulzus) típusú. Ha külön mutatják (hozzák) be, a mikrofont és a vevõt (akár kagylóba egybeépítve is) és a hangerõsítõt a 8518 vtsz. alá, a csengõt vagy berregõt pedig a 8531 vtsz. alá kell osztályozni. A telefonkészülékekbe beépíthetik a következõket: memória telefonszámok tárolására és elõhívására; kijelzõ a hívott szám, a hívó fél száma, dátum és idõpont, valamint a hívás idõtartamának jelzésére; külön hangszóró és mikrofon a kézibeszélõ nélküli beszélgetéshez; üzenetrög-

1148

MAGYAR KÖZLÖNY zítõ berendezés elõre felvett üzenet továbbításához, bejövõ üzenetek rögzítéséhez és kívánságra történõ visszajátszásához; olyan berendezés, amely fenntartja az összeköttetést, míg a beszélõ másik állomással kommunikál. Az ilyen egységeket tartalmazó telefonkészülékeken lehetnek billentyûk vagy nyomógombok amelyek ezeknek a berendezéseknek a mûködtetését lehetõvé teszik, beleértve az olyan kapcsolót is, amelynek segítségével a telefon készülék akkor is használható, ha a telefonkagylót nem emelik fel a villáról. Ezen készülékek többsége mikroprocesszorral vagy integrált digitális áramkörrel mûködik. A távbeszélõket sokféle módon szerelhetik fel. Általában falra szerelhetõ vagy hordozható (tehát asztalra helyezhetõ) stb. kivitelben készülnek. Vannak azonban különleges típusok (pl. katonai tábori távbeszélõk; épületben használatos kaputelefonok (“parlofonok”), amelyek részben falra szereltek; nyilvános utcai érmebedobásos vagy mágneses kártyával mûködõ készülékek; robbanásbiztos készülékek bányák számára). E vtsz. alá tartozik mindenféle távbeszélõkészülék, beleértve az alábbiakat is: (i) Zsinór nélküli telefonkészülék, amely akkumulátoros táplálású rádiófrekvenciás adóvevõvel, tárcsázó egységgel, kapcsolóval felszerelt kézibeszélõbõl, valamint rádiófrekvenciás adóvevõvel ellátott alapkészülékbõl áll, amely vezetékkel csatlakozik a telefonhálózathoz (más zsinór nélküli telefonkészülékeknek nincs kézibeszélõjük, hanem tárcsázó egységgel és kapcsolóval felszerelt, hordozható, akkumulátoros táplálású rádiófrekvenciás adóvevõhöz csatlakozó kombinált fejhallgató és mikrofon tartozik hozzájuk. Amennyiben alapkészülékükkel együtt hozzák (mutatják) be, ezek a berendezések is e vtsz. alá tartoznak. (ii) Kombinált tárcsázó és kapcsoló egységet tartalmazó telefonkészülék (amely vezetékkel csatlakozik a telefonhálózathoz) és kombinált fejhallgató és mikrofon együtt bemutatva. B) Kaputelefon rendszer. Ez a rendszer általában telefonkagylóból és billentyûzetbõl, vagy hangszóróból, mikrofonból és billentyûkbõl áll. Az ilyen rendszert általában többlakásos lakóépületek bejáratánál szerelik fel. A berendezés segítségével a látogatók a megfelelõ gomb benyomásával jelezhetnek az egyes lakóknak és beszélhetnek velük. C) Videotelefon. Az épületekbe szánt videotelefon alapjában véve egy vezetékes telefonkészülékbõl, egy te-

221.

222.

223.

224.

2006/15. szám

levíziós kamerából és egy tv-vevõbõl áll (vezetékes jeltovábbítás). A cellás vagy mobil telefonok, beleértve az autós telefonokat is a 8525 vtsz. alá tartoznak.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8517 vtsz. magyarázata II. részének elsõ bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „Ezeket a készülékeket jeleknek, rajzoknak, képnek vagy más adatoknak megfelelõ elektromos impulzusokká történõ átalakítására, azok továbbítására, és az impulzusoknak a vétel helyén történõ felfogására és azoknak jeleknek, rajzoknak, képnek vagy más adatoknak megfelelõ hagyományos szimbólumokká vagy magukká a jelekké, rajzokká, képekké vagy más adatokká történõ alakítására készítették.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8517 vtsz. magyarázata II. része A) bekezdésének 1. pontja törlésre kerül. Az A) bekezdés 2. pontjának szövegében a „távközlõk” kifejezés helyébe a „távközlõk (automatikus telexek)” kifejezés, valamint az „egy betût, számot vagy egyéb jelet” kifejezés helyébe az „egy karaktert” kifejezés lép. A jelenlegi 2. és 3. pontok 1. és 2. pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8517 vtsz. magyarázata II. részének B) bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „B) Vevõkészülékek pl. szövegíró vevõkészülékek, amelyek a kapott üzenetet közönséges betûkkel közvetlenül papírszalagra vagy papírlapra nyomtatják. Ide tartoznak többek között a telex vevõkészülékek is. Egyes esetekben az adó- és a vevõkészülékeket egybeépítik adóvevõ készülékekké. Lehet bennük mikroprocesszor és memória vagy más tároló egység (például elektronikus puffer, papírszalag lyukasztó és olvasó vagy mágnesszalagos, ill. mágneslemezes felvevõ/olvasó). Sok esetben a kombinált adóvevõ készülékek digitális hálózaton keresztül vagy beépített modem segítségével telefonhálózaton küldhetnek vagy fogadhatnak üzeneteket (pl. telex adóvevõ készülékek halláskárosult személyek részére). Egyes komplex készülék, az úgynevezett „továbbjátszó állomások” a jeleket az egyik vonalon felveszik és a másik vonalon kezelõszemélyzet nélkül továbbítják.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8517 vtsz. magyarázata II. részének E) bekezdése az alábbi új második bekezdéssel egészül ki: „Sok telefax berendezés tartalmaz töltéscsatolt (CCD) egységet, amely a digitális átalakítóval, a kódoló-dekódoló (kodek) egységgel és a modemmel analóg. Ezek a gépek beszkennelik az eredeti dokumentumot, az eredeti dokumentum

2006/15. szám

225.

MAGYAR KÖZLÖNY

képét tartalmazó kimenõ szkenner jelet digitálissá alakítják, a digitális kódot tömörítik majd a digitális ábrázolást modem segítségével elküldik telefonvonalon. Fax üzenet fogadásakor ez a folyamat fordítva megy végbe és a digitális ábrázolást lézer és fotoreceptor segítségével papírra nyomtatják.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8517 vtsz. magyarázata az alábbi új III. résszel egészül ki: „III. Telefon és távíró kapcsoló készülékek A) Automatikus központ és helyi központ. Sok típusa van. A kapcsolórendszer fõ jellemzõje az, hogy kódolt jelek alapján automatikusan kapcsolatot teremt a felhasználók között. Az automatikus központ és helyi központ, amely mikroprocesszorok segítségével teremt elektronikus kapcsolatot a felhasználók között mûködhet vonal-, üzenet- vagy csomagkapcsolás útján. Sok automatikus központ és helyi központ tartalmaz analóg-digitális és digitális-analóg átalakítót, adattömörítõ, ill. kicsomagoló (kodek) berendezést, modemet, multiplexert, automatikus adatfeldolgozó gépet és más olyan berendezést, amely analóg és digitális jelek egyidejû hálózati, ill. amely beszéd, más hanganyag, jelek, ábrák, képek vagy más adatok integrált továbbítását teszi lehetõvé. Az automatikus központok és helyi központok némely típusa alapvetõen szelektorból (vonalválasztó) áll, amely kiválasztja a hívókészülékrõl érkezõ jelnek megfelelõ vonalat és megteremti az összeköttetést. Automatikusan mûködnek, vagy a hívókészülék közvetlen impulzusai, vagy olyan segédkészülék impulzusai alapján, mint a direktor. A különféle típusú szelektorokat (elõ-, közbülsõ-, végsõ vonalválasztó) és ha alkalmazzák, a direktorokat gyakran azonos típusban sorokban és csoportokban vázra építik rá, amely aztán fém állványon található a központban. Különösen kis méretû berendezés esetén azonban mindet egyetlen keretre építik, miáltal önálló automatikus központ jön létre. Az automatikus központok és helyi központok lehetõvé tehetnek olyan szolgáltatásokat, mint a rövidített tárcsázás, hívásvárakoztatás, hívás átirányítás, konferenciabeszélgetés, hangposta stb. Ezek a szolgáltatások a felhasználó készülékérõl a telefonhálózaton keresztül érhetõk el. Nyilvános hálózatokban vagy olyan magánhálózatokban használatosak, amelyek nyilvános hálózathoz csatlakozó házi alközpontot (PBX) használnak. Az automatikus központokat és helyi központokat elláthatják a telefonkészülékhez hasonló vezérlõpulttal, amennyiben kezelõ közbelépése vagy segítsége szükséges.

226.

227.

228.

229.

230.

1149

B) Nem automatikus központ és helyi központ. Keretre szerelt kézi kapcsoló egységek alkotják. Kezelõ szükséges hozzájuk, aki kézi úton kapcsol minden a központhoz vagy helyi központhoz beérkezõ hívást. „Hívás” vagy „szabad” jelzõfényt tartalmaznak a folyamatban lévõ vagy a befejezõdött hívás jelzésére; (néha különlegesen kialakított) kezelõi telefonkészüléket; kapcsoló berendezéseket (rögzített aljzatokat vagy vezetékhez kötött csatlakozódugókat); és a vezetékhez kötött csatlakozódugókhoz elektromosan csatlakoztatott kulcsos kapcsolókat, amelyek lehetõvé teszik,hogy a kezelõ válaszoljon a hívónak, felügyelje a beszélgetés lefolyását és észlelje annak befejezõdését.” A jelenlegi III. rész IV. részre változik. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8517 vtsz. magyarázata eredeti III. része elsõ bekezdésének utolsó mondatában a „(szavak, adatok, képek)” kifejezés helyébe a „(jelek, rajzok, képek vagy más adatok stb.)” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8517 vtsz. magyarázata eredeti III. részének második bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „Ide tartozik: A) mindenfajta multiplexer és a fém- vagy az optikaiszál kábelhez kapcsolódó hálózati berendezés. A „hálózati berendezés” lehet adó és vevõ vagy elektrooptikai átalakító. B) kombinált modulátor-demodulátor (modem) egység. C) adattömörítõ, kicsomagoló (kodek) berendezés, amely digitális információ vételére és továbbítására alkalmas. D) impulzus-hangjel (pulse to tone) átalakító, amely a tárcsaimpulzusokat hangjelekké alakítja.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8517 vtsz. magyarázata utolsó, „Nem tartoznak ide” kezdetû bekezdése az alábbi új a) ponttal egészül ki: „a) ismétlõ helyi (LAN) hálózathoz (8471 vtsz.).” A jelenlegi a)–l) pontok b)–m) pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8518 vtsz. magyarázata A) részének 2. pontja az alábbi új utolsó mondattal egészül ki: „Ezt a fajta elemet gyakran alkalmazzák a kontakt mikrofonokban, amelyek olyan akusztikus hangszerek hangszedõiben használatosak, mint a gitár, zongora, zenekari rézfúvós és vonós hangszerek stb.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8518 vtsz. magyarázata A) részének 3. pontjában a „mikrofonok” kifejezés helyébe a ,,mikrofonok (di-

1150

231.

232.

233.

234.

235.

236.

MAGYAR KÖZLÖNY namikus mikrofonokként is ismertek)” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8518 vtsz. magyarázata A) részének 4. pontja helyébe az alábbi pont lép: „4. Kondenzátor- vagy elektrosztatikus mikrofonok, két lemezbõl (vagy elektródából) állnak; az egyik (a hátlemez) rögzített, és a másik (a membrán) rezgésre képes, közöttük légrés található. A hanghullámok a két lemez között kapacitásváltozást hoznak létre.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8518 vtsz. magyarázata A) része harmadik bekezdésének elsõ két mondata helyébe az alábbi szöveg lép: „A mikrofonok elektromos kimenõ jele általában analóg jel formátumú, egyes mikrofonok azonban analóg-digitális átalakítót is tartalmaznak, így a kimenõ jelük digitális. A mikrofonokat néha (általában elõerõsítõknek nevezett) erõsítõkkel teszik érzékenyebbé. A hang korrekciója érdekében olykor kondenzátorokkal látják el azokat. Egyes mikrofonok mûködéséhez áramforrás szükséges. Az áramot szolgáltathatja a keverõpult vagy a hangfelvevõ berendezés vagy esetleg különálló tápegység. A külön behozott (bemutatott) tápegységet nem lehet e vtsz. alá osztályozni (általában 8504 vtsz.).” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8518 vtsz. magyarázata B) része elsõ bekezdésének elsõ mondatában az „elektromos változásokat vagy rezgéseket mechanikus hangrezgésekké” kifejezés helyébe az „egy erõsítõtõl származó elektromos változásokat vagy rezgéseket mechanikus hangrezgésekké” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8518 vtsz. magyarázata B) részének 3. pontja helyébe az alábbi pont lép: „3. Elektrosztatikus (kondenzációs néven is ismert) hangszórók. Ezek két lemez (vagy elektród) közötti elektrosztatikus hatás alapján mûködnek, az egyik lemez membránként mûködik.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8518 vtsz. magyarázata B) részének utolsó bekezdése az alábbi új második és harmadik mondattal egészül ki: „Általában a hangszórók által vett elektromos jel analóg formájú, egyes esetekben azonban a bemenõ jel digitális formátumú. Az ilyen hangszórókba digitális-analóg átalakítót és erõsítõt építettek, amely a mechanikai rezgéseket átadja a levegõnek.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8518 vtsz. magyarázatának B) része az alábbi új utolsó bekezdéssel egészül ki:

237.

238.

239.

240.

241.

242.

2006/15. szám

„E vtsz. alá tartoznak az automatikus adatfeldolgozó gépekhez szánt hangszórók is, amennyiben külön hozzák (mutatják) be azokat.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8518 vtsz. magyarázata C) részének második bekezdésében a „vagy hangvisszaadó készülékekhez” kifejezés helyébe a „hangvisszaadó készülékekhez vagy automatikus adatfeldolgozó gépekhez” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8518 vtsz. magyarázata D) része második bekezdésének elsõ mondatában a „mikrofonból, lemezjátszókar pick-upjébõl” kifejezés helyébe a „mikrofonból, lézerlemez olvasóból, lemezjátszókar hangszedõjébõl (pickup)” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8518 vtsz. magyarázata D) részének utolsó bekezdése az alábbi új utolsó mondattal egészül ki: „A hangkeverõ pult és a hangszínszabályozó (equalizer) is a 8543 vtsz. alá tartozik.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8518 vtsz. magyarázata E) részének szövegében a „továbbá nagy tehergépkocsiknál” kifejezés helyébe a „továbbá hasonló rendszert használnak nagy tehergépkocsiknál” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8519 vtsz. magyarázat 2. bekezdésében a „hangfelvevõ szerkezettel is rendelkeznek” kifejezés helyébe a „hangfelvevõ szerkezettel (pl.: belsõ memóriával flash memória vagy merev lemez formájában) is rendelkeznek” kifejezés lép. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8519 vtsz. magyarázatának harmadik bekezdése törlésre kerül, negyedik bekezdése az alábbi új 4. ponttal egészül ki: „4. Hangvisszaadó készülék lézeroptikai olvasó rendszerrel (pl. CD lejátszó és minidiszk audio lejátszó). A hangvisszaadás úgy történik, hogy lézersugár és fotodetektor olvassa le a digitálisan kódolt jelet a forgó korong felületérõl, amit azután elektromos jellé alakítanak. Ezeket a készülékeket elláthatják vagy felszerelhetik automatikus lemezváltó berendezéssel, amely lehetõvé teszi több lemez lejátszását. E magyarázat 3. és 4. pontjában említett készülékek közé tartoznak a kisméretû hordozható lejátszók is, amelyeket fülhallgatóval vagy fejhallgatóval együtt is bemutathatnak, és az otthoni vagy hivatali használatra szánt lejátszók. Az érmékkel, bankjegyekkel, zsetonokkal vagy hasonlókkal mûködtetett, lemezek lejátszására szolgáló zenegépek (,,wurlitzer”) is ide tartoznak.” A jelenlegi 4. és 5. pontok 5. és 6. pontokra változnak.

2006/15. szám 243.

244.

245.

246.

247.

248.

249.

250.

MAGYAR KÖZLÖNY

A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8519 vtsz. magyarázatának „Alkatrészek és tartozékok” címû része elõtti bekezdése törlésre kerül. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8519 vtsz. magyarázata a következõ új bekezdéssel egészül ki az „Alkatrészek és tartozékok” elõtt: „Ide tartozik a hangvisszaadó készülék is, amely kizárólag külsõ hanghordozóról (pl. flash memória kártya) játszik le hangot.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8519 vtsz. magyarázata „Nem tartozik e vtsz. alá” kezdetû részének b) pontja helyébe az alábbi pont lép: „b) hangfelvevõ berendezéssel felszerelt hangvisszaadó készülékek pl. telefon üzenetrögzítõk (8520 vtsz.).” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8520 vtsz. magyarázatának harmadik bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „A hangfelvevõ készülék általában a hanghordozó közeg módosítására alkalmas berendezést tartalmaz.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8520 vtsz. magyarázata az alábbi új 4. bekezdéssel egészül ki: A „hangfelvevõ” kifejezés magában foglalja a hangrezgés hatásait hasznosító eljárásoktól eltérõ eljárással mûködõ felvevõt is, pl. automata adatfeldolgozó géppel egy Internet oldalról vagy CD-rõl, egy digitális audiokészülék (pl. MP3 lejátszó) belsõ memóriájára (pl. flash memória) letöltött hang adatfájlok felvételével.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8520 vtsz. magyarázatának A) része az alábbi új bevezetõ bekezdéssel egészül ki: „Ezeket a készülékeket annak alapján lehet megkülönböztetni, hogy csak a hang rögzítésére alkalmasak, de nincs bennük olyan egység, amely a rögzített hangot lejátssza.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8520 vtsz. magyarázata A) részének eredeti 2. pontja az alábbi új utolsó bekezdéssel egészül ki: „Más típusú hangrögzítõ berendezésekben a mikrofonból származó változó intenzitású erõsített áramot (az analóg jelet) analóg-digitális átalakítóban digitális kódok (bitek) sorozatává alakítják. Ezt a digitalizált felvételt rögzítik azután mágneses úton mágneses jelhordozóra, általában mágnesszalagra vagy -lemezre.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8520 vtsz. magyarázatának A) része az alábbi új 2. és 3. ponttal egészül ki: „2. Optikai típusú, amelyben a változó intenzitású erõsített áram (analóg jel) átalakításából származó digitális kódot olyan jelhordozó felületére rögzítik, amely lézersugár segítségével olvasható. A jelhordozó általában üvegbõl, fémbõl vagy

251.

252.

253.

254.

255.

1151

mûanyagból készült, fényérzékeny lakk-kal (fotoreziszt) bevont lemez. 3. Elektronikus típusú, amelynél az átalakított digitális kódot elektromos töltések formájában (szilárd fázisú) félvezetõ memóriába rögzítik.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8520 vtsz. magyarázata A) részének 4. pontja helyébe az alábbi pont lép: „4. Újrafelvevõ készülékek mozgófilmhez, amelyeket más módon, például mágneses, optikai vagy elektronikus úton rögzített hangsávok fényelektromos vagy digitális módszerrel történõ újrafelvételére használnak.” A jelenlegi 1–4. pontok 4., 1., 5. és 6. pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8520 vtsz. magyarázata B) részének elsõ bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „Ezek a készülékek hangrögzítõ és -lejátszó készülékkel rendelkeznek. A hangrögzítés általában mágneses hordozó, optikai hordozó, vagy integrált áramkörök, például mikroprocesszorok és félvezetõ eszközök segítségével történik. Azok az eszközök, amelyek a hangot digitális kódok formájában rögzítik, általában nem képesek hangvisszaadásra, kivéve, ha tartalmaznak olyan egységet, amely képes a digitális kódot analóg jellé alakítani.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8520 vtsz. magyarázata B) része második bekezdésének bevezetõ mondata helyébe az alábbi mondat lép: „Példák ezekre a berendezésekre, amelyek a hang rögzítését a fent említett bármely módszerrel végezhetik, többek között:” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8520 vtsz. magyarázata B) része második bekezdésének 1. pontja helyébe az alábbi pont lép: „1. Szalagos vagy kazettás magnetofon, hordozható is, amelyet felszereltek, vagy úgy készítettek el, hogy felszerelhetõ akusztikus szerkezettel (hangszóró, fülhallgató, fejhallgató) és elektromos erõsítõvel.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8520 vtsz. magyarázata B) részének második bekezdése az alábbi új 5. ponttal egészül ki: „5. Hordozható, elemmel mûködõ, alapvetõen egy burkolatból álló, egy flash memóriát vagy merev lemezt, egy mikroprocesszort, egy audio frekvenciás erõsítõt magába foglaló elektronikus rendszert, egy LCD képernyõt és vezérlõ gombokat tartalmazó készülék. A mikroprocesszort MP3 vagy hasonló fájl formátumok alkalmazására programozták. A készülék rendelkezik sztereó fej- vagy fülhallgatóhoz csatlakozókkal, és csatlakoztatható automata adatfeldolgozó géphez MP3 vagy hasonló fájlok letöltésé-

1152

256.

257.

258.

MAGYAR KÖZLÖNY re. Rendelkezhet beépített mikrofonnal vagy kiegészítõ flash kártya bemenettel. Nem tartozik ezen vtsz. alá az a készülék, amely kizárólag külsõ hangfelvevõ közegrõl (pl. flash memória kártya) játszik le hangot (8519. vtsz.).” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8520 vtsz. magyarázata B) részének második bekezdése az alábbi új 6. ponttal egészül ki: „6. Hangfelvevõ készülék, amelyet felszereltek, vagy úgy készítettek el, hogy felszerelhetõ akusztikus szerkezettel. Ez a készülék mikrofonról vagy más eszközrõl pl. telefonból rögzíti a közvetlenül rámondott szöveget (pl. hangos „jegyzettömb”, hordozható készülék interjú rögzítésére/visszajátszására). Lehet benne beépített automatikus dátum és idõpontrögzítõ egység és olyan egység is, amely a rögzített hangot automatikus adatfeldolgozó géphez továbbítja, vagy egyes esetekben a hordozót, amelyre a hangot rögzítették, ki lehet venni belõle automatikus adatfeldolgozó géphez történõ továbbítás céljából.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8520 vtsz. magyarázatának „Nem tartozik ide” kezdetû része az alábbi új a) ponttal egészül ki: „a) Mûanyagból készült optikai lemezek másolására szolgáló présgép vagy fröccsöntõgép (8477 vtsz.). A jelenlegi a)–d) pontok b)–e) pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8521 vtsz. magyarázatának A) része helyébe az alábbi szöveg lép: „A) Felvevõ és összeépített felvevõ és lejátszó készülékek Ezek olyan készülékek, amelyek televíziós kamerához vagy televíziós vevõkészülékhez kapcsolva a televíziós kamera vagy a televíziós vevõ által fogott képnek és hangnak megfelelõ elektromos impulzusokat (analóg jeleket) vagy digitális kódokká alakított analóg jeleket (esetleg a kettõ kombinációját) hordozóra rögzítik. A képet és a hangot általában ugyanazon a hordozón rögzítik. A rögzítés módja lehet mágneses vagy optikai, a jelhordozó pedig általában szalag vagy lemez. E vtsz. alá tartoznak azok a berendezések is, amelyek általában mágneslemezre rögzítik a képet és hangot reprezentáló, automatikus adatfeldolgozó gépekrõl származó digitális kódokat (pl. digitális videókészülék). A szalagra történõ mágneses rögzítéskor a képet és a hangot külön sávra rögzítik a szalagon, míg a lemezre történõ mágneses rögzítéskor a képet és a hangot spirális sávra rögzítik a lemez felüle-

259.

260.

261.

262.

263.

264.

2006/15. szám

tén mágneses pontok vagy mintázatok formájában. Optikai rögzítés esetén a képet és hangot reprezentáló digitális jeleket lézer segítségével rögzítik a lemezen. Az olyan videókészülék, amely televíziós vevõkészülék jeleit fogadja, tartalmaz tunert is, így képes arra, hogy televíziós adóállomás által sugárzott frekvencia tartományból kiválassza a kívánt jelet (vagy csatornát). Visszajátszáskor a készülék a felvételt videojelekké alakítja. Ezeket a jeleket a közvetítõ állomásokhoz vagy a televíziós vevõkészülékekhez továbbítják.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8521 vtsz. magyarázata B) részének 1. pontjában a „videó-lemezekkel” kifejezés helyébe a „lemezekkel” kifejezés lép. A bekezdés kiegészül az alábbi új utolsó mondattal: „A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése alapján e vtsz. alá tartozik az olyan készülék, amely kép- és hangfelvétel visszaadására egyaránt alkalmas.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8521 vtsz. magyarázatának „Nem tartozik ide” kezdetû része az alábbi új b) ponttal egészül ki: „b) videókamera (8525 vtsz.).” A jelenlegi b) pont c) pontra változik. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8522 vtsz. magyarázata az alábbi új 4. ponttal egészül ki: „4. Kazetta alakú adapter, amely lehetõvé teszi, hogy a hordozható optikai lemez lejátszóról hangfelvételt játszanak le kazettás magnetofon segítségével.” A jelenlegi 4–12. pontok 5–13. pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8522 vtsz. magyarázatának „Nem tartozik ide” kezdetû része az alábbi új c) ponttal egészül ki: „c) a 8523 vagy a 8524 vtsz. alá tartozó jelhordozó.” A jelenlegi c) pont d) pontra változik. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8523 vtsz. magyarázatának 1. pontja törlésre kerül. A 4. pont helyébe az alábbi pont lép: „4. Mágneses felvétel céljára szolgáló hordozó közegek, pl. lemezek vagy kártyák (mûanyagból vagy papírból), szalagok, csíkok vagy filmek (mûanyagból vagy fémbõl), amelyek mágnesezettek vagy különbözõ mágneses porokat tartalmazó lakkbevonattal rendelkeznek.” A jelenlegi 2–4. pontok 1–3. pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8523 vtsz. magyarázata 5. pontjának második mondatában az „üvegbõl készülnek” kifejezés helyébe az

2006/15. szám

265.

266.

267.

268.

269.

MAGYAR KÖZLÖNY

„üvegbõl vagy fémbõl készülnek” kifejezés lép. Az 5. pont az alábbi új második bekezdéssel egészül ki: „A lemezek formattálása nem minõsül felvétel készítésének, és a formattált lemezek is e vtsz. alá tartoznak.” Az 5. pont 4. pontra változik. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8523 vtsz. magyarázata az alábbi új 5. ponttal egészül ki: „5. Szilárd, állandó adattároló eszköz külsõ forrásból származó adat rögzítésére. Ezeket az eszközöket (pl. a „flash memória kártyát” vagy a „flash elektronikus tároló kártyát”) olyan külsõ forrásból származó adatok rögzítésére használják, mint a navigációs és mûholdas tájékozódási (GPS) rendszer, adatgyûjtõ terminál, hordozható szkenner, orvosi megfigyelõ rendszer, hangrögzítõ berendezés, személyi hívó, mobil telefon és digitális kamera. Az adat tárolása és leolvasása általában az adott berendezéshez csatlakoztatott eszközön, illetve arról történik, de különleges adapter alkalmazásával automatikus adatfeldolgozó gépbe is betölthetõ. Az eszköz csak annak a berendezésnek az energiáját használja, amelyhez csatlakoztatták és nem igényel elemet vagy akkumulátort. Ezek az állandó adattároló eszközök egy burkolatban egy vagy több flash memóriát (,,FLASH E2 PROM”-ot) tartalmaznak nyomtatott áramköri lemezre ráépített integrált áramkör formájában és csatlakozó aljzatuk van az alapberendezéshez. Lehet bennük kondenzátor, ellenállás és mikroszabályozó integrált áramkör formájában.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8523 vtsz. magyarázatának 5. pontja az alábbi új utolsó bekezdéssel egészül ki: „Nem osztályozható ide a 8542 vtsz. alá tartozó „intelligens” kártya, amely csupán egyetlen elektronikus integrált áramkört tartalmaz.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8524 vtsz. magyarázatának 1. pontja helyébe az alábbi pont lép: „1. Hangfelvétellel ellátott lemezek, szalagok, stb. bemutatáskori megmunkálásuktól függetlenül (pl. a 8523 vtsz.-hoz tartozó Magyarázatban említett lemezkorongok, amelyekre már rögzítették hangfelvételt), a kereskedelmi forgalomra szánt lemezek kiinduló alapját képezik.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8524 vtsz. magyarázata 2. pontjának elsõ mondatából törlésre kerül a „vagy nyers viaszlemezek” kifejezés. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8524 vtsz. magyarázatának 9. pontja helyébe az alábbi pont lép:

270.

271.

272.

273.

1153

„9. Lemez (CD, DVD stb.) optikai leolvasó rendszerrel mûködõ, hang, kép és más adat visszaadására szolgáló berendezéshez.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8524 vtsz. magyarázatának „Nem tartozik ide” kezdetû része az alábbi új c) és d) ponttal egészül ki: „c) elõre formattált lemezek (8523 vtsz.). d) kazetta játékgépekhez (9504 vtsz.)” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8525 vtsz. magyarázata A) részének 3. pontja az alábbi utolsó két mondattal egészül ki: „A mobil telefon egymással összeköttetésben álló rádiótelefon állomások (bázisállomások) által vett és továbbított rádióhullámok adására és vételére szolgál. Mindegyik bázisállomás egy földrajzi területet (cellát) fed le. Ha a felhasználó telefonbeszélgetés közben az egyik cellából a másikba átmegy, a hívás automatikusan, megszakítás nélkül átadódik az egyik cellából a másikba.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8525 vtsz. magyarázatának C) része az alábbi új második és harmadik bekezdéssel egészül ki: „Ebbe a csoportba tartoznak az automatikus adatfeldolgozó géphez használt kamerák (webkamerák) is. Ezek nem rendelkeznek semmiféle beépített képrögzítési lehetõséggel. A hasonló alapelven mûködõ, a zártláncú televíziós rendszerekben (CCTV) használt kamerák szintén ide tartoznak.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8525 vtsz. magyarázatának D) része helyébe az alábbi szöveg lép: „D) Állóképes videókamerák és más videókamera felvevõk; digitális fényképezõgépek Ebbe a csoportba tartozik minden olyan típusú kamera és fényképezõgép, amely (álló és/vagy mozgó) képeket elektronikus úton rögzít (például mágnesszalagon, optikai vagy félvezetõ jelhordozón). A tárolt adat analóg vagy digitális formájú lehet. Az ide tartozó kamerák többsége fizikailag hasonló lehet a 9006 vtsz. alá tartozó közönséges fényképezõgépekhez vagy a 9007 vtsz. alá tartozó filmfelvevõkhöz. Mind a 8525 vtsz. alá, mind a 90. Árucsoportba tartozó kamerák általában optikai lencséket tartalmaznak a képnek a fényérzékeny közegre történõ fókuszálása érdekében és olyan szabályozó szerkezetet is, amelynek segítségével változtatható a gépbe belépõ fény mennyisége. A 90. Árucsoportba tartozó fényképezõgépek és filmfelvevõk azonban a képet a 37. Árucsoportba tartozó fényképészeti filmre rögzítik, míg az e vtsz. alá tartozó kamerák analóg vagy digitális adat formájában

1154

274.

275.

276.

277.

MAGYAR KÖZLÖNY rögzítik a képet a 8523 vtsz. alá osztályozandó jelhordozókra. Az e vtsz. alá tartozó kamerák a képalkotáshoz a képet fényérzékeny eszközre fókuszálják, mint pl. komplementer fémoxid félvezetõ (CMOS) vagy töltéscsatoló (CCD). A fényérzékeny eszköz a kép elektromos megjelenítését analóg vagy digitális formában rögzített képpé történõ további feldolgozásra küldi. Az analóg formájú képeket általában mágnesszalagra, míg a digitális formájú képeket mágnesszalagra vagy más, a 8523 vtsz. alá tartozó jelhordozóra rögzítik. Az e vtsz. alá tartozó kamerákba beépíthetnek analóg/digitális átalakítót (ADC) is, valamint olyan kimeneti egységet, amelynek segítségével a képeket automatikus adatfeldolgozó géphez, nyomtatóhoz, televíziós készülékhez vagy más megjelenítõhöz küldhetik. Egyes kamerákat bemeneti egységekkel is ellátják, így azok ilyen külsõ eszközöktõl származó analóg vagy digitális képeket is tudnak belsõleg rögzíteni. Ezeket a kamerákat általában optikai keresõvel, vagy folyadékkristályos kijelzõvel (LCD) vagy mindkettõvel felszerelik. Sok kamera esetében az LCD kijelzõ a képek készítésekor keresõként, a kész eltárolt képek elõhívásakor pedig képernyõként használható; egyes esetekben a kamera más külsõ forrásból származó képeket is képes megjeleníteni az LCD képernyõn.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8526 vtsz. magyarázatának 1. pontja az alábbi új utolsó mondattal egészül ki: „Ide tartoznak a globális helymeghatározó rendszer (GPS) vevõkészülékei is.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8527 vtsz. magyarázatának B) része az alábbi új 5. ponttal egészül ki: „5. Rádió vevõkészüléket tartalmazó sztereo (hi-fi) rendszer, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve, amely saját házukba épített modul egységekbõl áll, pl. CD lejátszóval, kazetta lejátszóval, erõsítõvel ellátott hangszínszabályozóval, hangszórókkal kombinálva stb. A rádió vevõkészülék adja a rendszer lényeges jellemzõjét.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8528 vtsz. magyarázatának 1. pontja az alábbi új második mondattal egészül ki: „Ide tartoznak az LCD és a plazma televíziók is.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8528 vtsz. magyarázatának 4. pontja az alábbi új utolsó mondattal egészül ki: „A mûholdvevõ készülékek tartalmazhatnak beépített modemet is az internet kapcsolat megteremtéséhez.”

278.

2006/15. szám

A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8528 vtsz. magyarázatának 6. pontja az alábbi új utolsó mondattal egészül ki: „Ezek lehetnek katódsugárcsöves monitorok vagy lapos képernyõk pl. LCD, LED, plazma stb.”

279.

A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8528 vtsz. magyarázatának 7. pontja az alábbi új utolsó mondattal egészül ki: „Ide tartoznak a katódsugárcsöves vagy a lapos megjelenítõk pl. a DMD (digitális mikrotükrös berendezés), a DLP (digitális fényfeldolgozás elvén mûködõ berendezés), az LCD (folyadékkristályos képernyõ), a plazma stb.”

280.

A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8528 vtsz. magyarázata az alábbi új 9. ponttal egészül ki: „9. Televíziós készülékek beépített videóberendezéssel, DVD lejátszóval, mûhold vevõvel stb.

281.

A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8529 vtsz. magyarázata „Nem tartoznak ide” kezdetû részének c) pontja helyébe az alábbi pont lép: „c) akkumulátor mobil (cellás) telefonokhoz (8507 vtsz,).”

282.

A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8530 vtsz. magyarázata A) része 1. pontja negyedik bekezdésének második mondatában az „érintkezõk” kifejezés helyébe az „érintkezõk vagy szenzorok” kifejezés lép.

283.

A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8531 vtsz. magyarázatának B) része helyébe az alábbi szöveg lép: „B) Elektromos hangjelzõ berendezések, kürtök, szirénák stb. A hangot elektromos mûködtetésû rezgõlap, forgótárcsa vagy elektronikus hanggenerátor kelti; ide tartoznak a gyári szirénák, a légriadót jelzõ szirénák, hajószirénák stb. is.”

284.

A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8531 vtsz. magyarázatának „Nem tartozik ide” kezdetû része az alábbi új c) ponttal egészül ki: „c) LCD kijelzõk, amelyek teljesítik a monitorokra (8471) vtsz.), videomonitorokra (8528 vtsz. vagy a televíziós vevõkészülékekre (8528) vtsz.) meghatározott követelményeket.”

285.

A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8535 vtsz. magyarázata F) részének címe helyébe az alábbi cím lép: „F) Túlfeszültség vagy csúcsfeszültség csökkentõ.”

286.

A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8536 vtsz. magyarázata I. részének A) pontja az alábbi új negyedik bekezdéssel egészül ki:

2006/15. szám

287.

288.

289.

290.

291.

292.

293.

MAGYAR KÖZLÖNY

„Érintkezés nélkül mûködõ, félvezetõ elemeket használó elektronikus kapcsolók (pl. tranzisztorok, tirisztorok, integrált áramkörök).” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8536 vtsz. magyarázata III. rész C) bekezdésének utolsó mondata helyébe az alábbi mondat lép: „Az elektromos csatlakozókkal vagy azok felszerelési lehetõségével nem rendelkezõ dobozok azonban nem tartoznak ide, és anyaguk szerint osztályozandók.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8537 vtsz. magyarázatának „Nem tartoznak ide” kezdetû része az alábbi új d) ponttal egészül ki: „d) Infravörös távirányítók televízió, videókészülék vagy más elektromos berendezés távvezérlésére (8543 vtsz.)” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8539 vtsz. magyarázatának C) része az alábbi új 6. és 7. ponttal egészül ki: „6. Xenon csövek és alfanumerikus csövek. 7. Spektrális kisülési lámpa és parázsfény lámpa.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8539 vtsz. magyarázatának „Alkatrészek” címû része az alábbi új utolsó bekezdéssel egészül ki: „Ide tartoznak: 1. Kisülési és elektromos izzólámpák és izzók lámpafeje. 2. Kisülési lámpák és csövek fém elektródjai.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8539 vtsz. magyarázatának „Nem tartoznak ide” kezdetû része az alábbi új b), e) és f) ponttal egészül ki: „b) szénszálas baretter és vasszálas változtatható hidrogénes lámpa (8533 vtsz.). e) világító dióda (LED) (8541 vtsz.). f) két vezetõ réteg közé helyezett elektrolumineszcens anyagokon (pl. cinkszulfid) alapuló elektrolumineszcens eszközök, általában csíkok, lapok vagy lemezek formájában (8543 vtsz.)” A jelenlegi e) pont törlésre kerül és a b)–d) pontok c), d) és g) pontokra változnak. A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8542 vtsz. magyarázata I. részének 1. pontja az alábbi új utolsó bekezdéssel egészül ki: „Az ide tartozó áramkörök a memóriák [pl. DRAM, SRAM, PROM, EPROM, EEPROM (vagy E2 PROM)], a mikrovezérlõk, a vezérlõ áramkörök, a logikai áramkörök, kapu áramkörök, interfész áramkörök stb.” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8542 vtsz. magyarázata „Alkatrészek” rész elõtti bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „Ez a helyzet, különösen, bizonyos elektronikus memória modulok [pl. SIMM (Egyszeres soros memória modul), és DIMM (Kettõs soros me-

294.

295.

296.

297.

298.

299.

300.

1155

mória modul)] esetében, melyek nem állnak a 85. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5 bekezdés (B) rész c) pontjában elõírt diszkrét elemekbõl. Azok a modulok nem tekinthetõek a 8542 vtsz. alá tartozó mikroszerkezeteknek vagy mikromoduloknak, és a XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdése alkalmazásával kell besorolni. (Lásd az ehhez az Árucsoporthoz tartozó Általános Rendelkezéseket.)” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8543 vtsz. magyarázatának 4. pontja helyébe az alábbi pont lép: „4. Keverõegységek, amelyeket hangfelvevõ készülékeknél használnak két vagy több mikrofonból jövõ hang kombinálására; néha erõsítõvel egybeépítve. A hangkeverõ és hangszínszabályozó berendezések is e vtsz. alá tartoznak. A filmszakmában használt speciális keverõegységek azonban nem tartoznak ide (9010 vtsz.).” A XVI. Áruosztály 85. Árucsoport, 8543 vtsz. magyarázata az alábbi új 18–20. pontokkal egészül ki: „18. Infravörös távirányítók televízió, videókészülék vagy egyéb elektromos berendezés távvezérlésére. 19. Két vezetõ réteg közé helyezett elektrolumineszcens anyagokon (pl. cinkszulfid) alapuló elektrolumineszcens eszközök, általában csíkok, lapok vagy lemezek formájában. 20. Digitális repülési adatrögzítõ tûz-, ütésálló elektronikus berendezés formájában a különféle repülési adatok repülés közben történõ folytonos rögzítésére.” A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8701 vtsz. magyarázata negyedik bekezdésének elsõ mondata helyébe az alábbi mondat lép: „Az e vtsz. alá tartozó vontatókat felszerelhetik karosszériával, vagy lehet rajtuk vezetõfülke vagy ülés a személyzet számára.” A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8703 vtsz. magyarázatának 1. pontja helyébe az alábbi pont lép: „1. Gépkocsik (pl. limuzinok, taxik, sport– és versenyautók).” A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8706 vtsz. magyarázata elsõ bekezdésének elsõ mondatában a „kombinált alváz-karosszéria szerkezet” kifejezés után a mondat kiegészül a „(héjszerkezet)” kifejezéssel. A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8710 vtsz. magyarázata második bekezdésének elsõ mondatában törlésre kerül a „(nehezek, közepesek, könnyûek)” és a „vagy több” kifejezés. A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8710 vtsz. magyarázata negyedik bekezdésének negyedik

1156

301.

302.

303.

304.

305.

306.

307.

308.

309.

310.

311.

312.

MAGYAR KÖZLÖNY mondatából törlésre kerül a „féllánctalpas” kifejezés. A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8710 vtsz. magyarázata az alábbi új E) ponttal egészül ki: „E) Páncélozott személyszállító jármû.” A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8712 vtsz. magyarázata az alábbi új 8. ponttal egészül ki: „8. Gyermekek, kamaszok és felnõttek számára tervezett, lábhajtású, kerékpárhoz hasonló scooter, kerékpár típusú állítható kormányrúddal és kormánnyal, felfújható kerekekkel, kerettel és kézi fékkel, egyetlen lánc és lánckerék alkotta rendszerhez hozzáerõsített pedállal felszerelve.” A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8712 vtsz. magyarázata „Nem tartoznak ide” kezdetû bekezdésének a) pontja törlésre kerül. A jelenlegi b)–d) pontok a)–c) pontokra változnak. A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8713 vtsz. magyarázatának elsõ bekezdésében a „(rokkantkocsik)” kifejezés helyébe a „(rokkantkocsik), kerekes székek” kifejezés lép. A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8714 vtsz. magyarázatának 9. pontjában a „kerékagyfék” kifejezés helyébe a „kerékagyfék, tárcsafék” kifejezés lép. A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8714 vtsz. magyarázatának 11. pontja helyébe az alábbi pont lép: „11. Nyereg (ülés) és nyeregtámasz (üléstámasz); nyeregborító.” A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8716 vtsz. magyarázata második bekezdése a „kézzel tolható vagy húzható” szövegrész után a „lábbal tolható” szöveggel egészül ki. A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8716 vtsz. magyarázata A) részének 4. g) pontjában a „Közúti vasúti” kifejezés helyébe a „Közúti vasúti (intermodális)” kifejezés lép. A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8716 vtsz. magyarázata A) részének 4. m) pontja törlésre kerül. A jelenlegi n) pont m) pontra változik. A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8716 vtsz. magyarázat (B) rész jelenlegi címe helyébe az alábbi cím lép: „(B) Kézzel vagy lábbal hajtott jármûvek” A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8716 vtsz. magyarázata B) részének kizáró rendelkezésében szereplõ „vesszõfonatból (pl. kerekes kosarak), vagy fémbõl” kifejezés helyébe a „vesszõfonatból (pl. kerekes kosarak) fémbõl stb.” kifejezés lép. A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8716 vtsz. magyarázat (B) része a következõ új ponttal egészül ki:

313.

314.

315.

316.

317.

318.

319.

320.

2006/15. szám

„(9) „Lábbal hajtott szán” (kicksled), a láb közvetlen nyomásával a hóval fedett talajon hajtott jármû, amit fõként az északi sarkköri régióban személyek szállítására terveztek.” A XVII. Áruosztály 87. Árucsoport, 8716 vtsz. magyarázata C) részének 7. pontjában a „Szánkó” kifejezés helyébe a „Szán és szánkó” kifejezés lép. A XVII. Áruosztály 89. Árucsoport, 8902 vtsz. magyarázata elsõ bekezdés utolsó mondata helyébe az alábbi mondat lép: „Ilyenek a fenékhálós halászhajók és tonhalat halászó hajók”. A XVII. Áruosztály 89. Árucsoport, 8902 vtsz. magyarázata második bekezdésébõl törlésre kerül a „bálnafeldolgozó” kifejezés. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9001 vtsz. magyarázata a D) pont után az alábbi új bekezdéssel egészül ki: „Az optikai elemeket olyan módon munkálják meg, hogy azok a kívánt optikai hatást mutassák. Az optikai elem nem csupán átengedi magán a (látható, ultraibolya vagy infravörös) fényt, hanem valamilyen módon megváltoztatja a rajta áthaladó fénysugarat, például visszaveri, tompítja, szûri, megtöri, párhuzamosítja stb. azt.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9005 vtsz. magyarázatának „Ide tartoznak” kezdetû bekezdése az alábbi új utolsó mondattal egészül ki: „Ide tartoznak az olyan távcsövek, kétszemlencsés távcsövek és hasonlók is, amelyek (képerõsítõként is ismert) fényerõsítõt használnak a látási küszöb alatti képek fényerejének a láthatósági szintre történõ növelésére.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9005 vtsz. magyarázatának „Nem tartoznak ide” kezdetû bekezdése az alábbi új d) ponttal egészül ki: „d) „kukucskáló” vagy ajtókitekintõ (9013 vtsz.).” A jelenlegi d)–f) pontok e)–g) pontokra változnak. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9006 vtsz. magyarázata I. részének elsõ bekezdése az alábbi két új utolsó mondattal egészül ki: „A fényképezõgépekben a képalkotás vegyi anyag (pl. ezüst halogenid) alapú filmen, lemezen vagy papíron történik vagy a kamera optikai rendszerébõl származó fény idézi elõ a kémiai változásokat a filmen, lemezen vagy papíron. A látható kép kialakításához további feldolgozás szükséges.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9006 vtsz. magyarázatának I. része az alábbi új harmadik bekezdéssel egészül ki:

2006/15. szám

321.

322.

323.

324.

325.

326.

MAGYAR KÖZLÖNY

„Ezeket a fényképezõgépeket felszerelhetik automatikus fókuszáló rendszerrel, motoros filmtovábbítóval, beépített vakuval és folyadékkristályos kijelzõvel, mindezek lehetnek mikroprocesszor vezérlésûek is.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9006 vtsz. magyarázata I. részének 4. pontja az alábbi új utolsó mondattal egészül ki: „Az érmével, zsetonnal vagy mágneses kártyával mûködõ fülkés típusú azonnal elõhívó fényképezõgépek is ide tartoznak és nem a 8476 vtsz. alá.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9006 vtsz. magyarázata I. részének 5. pontja az alábbi új utolsó mondattal egészül ki: „A különlegesen nagylátószögû fényképezõgépek a zárszerkezettel összehangolva oldalra mozgatják a lencsét az exponálás ideje alatt.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9006 vtsz. magyarázata I. része az alábbi új 6. és 7. ponttal egészül ki: „6. ,,Eldobható” vagy egyszer használatos fényképezõgépek. Ezeket elõre megtöltik filmmel, amelyet általában nem cserélnek. 7. Panoráma-fényképezõgépek. Ezek rögzített alaphoz elõl és hátul mozgathatóan kapcsolódó panelekhez kapcsolt harmonikaszerû rugalmas toldatokból állnak. Az elülsõ panelben van a lapra szerelt lencse, míg a hátulsó panelen van a filmtartó. A toldatok összekapcsolják a lencsét a filmtartóval és lehetõvé teszik, hogy azok egymáshoz képest szabadon mozogjanak.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9006 vtsz. magyarázata I. részének 11. pontja az alábbi új utolsó bekezdéssel egészül ki: „Nem tartoznak ide a fenti célokra használt videokamerák. (8525 vtsz.)” A jelenlegi 6–15. pontok 8–17. pontokra változnak. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9006 vtsz. magyarázata „Alkatrészek és tartozékok” címû részének utolsó mondatában a „lencsevédõ kupakok” kifejezés helyébe a „lencsevédõ kupakok, speciális állványok vagy alapok törvényszéki célú fényképezéshez, amelyekhez a fényképezõgépet rögzítik (ezekhez gyakran kisülési lámpa és állítható, méretbeosztással ellátott rúd tartozhat a fényképezõgép magasságának beállításához)” kifejezés lép. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9006 vtsz. magyarázatának „Nem tartoznak ide” kezdetû része az alábbi új b) és c) pontokkal egészül ki: „b) digitális fényképezõgépek (8525 vtsz.). c) hátlap digitális fényképezõgépekhez (8529 vtsz.).”

327.

328.

329.

330.

1157

A jelenlegi b)–g) pontok d)–ij) pontokra változnak. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9007 vtsz. magyarázata C) része elsõ bekezdésének utolsó mondata helyébe az alábbi mondat lép: „A mozgóképvetítõket elláthatják film visszatekerõ szerkezettel és ventillátorral. Egyes vetítõket vizes hûtõrendszerrel is felszerelhetnek.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9007 vtsz. magyarázata C) részének harmadik bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép: „A mozgóképvetítõ lehet hangfelvevõ vagy hangvisszaadó készülékkel kombinálva. Ezeket fotóelektromos hangszedõ fejet és töltéscsatolt berendezést magába foglaló olvasóval látták el. A legtöbb kereskedelmi forgalomba kerülõ filmeket kettõs, – azaz analóg és digitális – hangsávval látják el. Az analóg hangsávot a keret és a vezérlõ perforációk közé viszik fel, míg a digitális változatot a filmszalag szélére a perforációkon kívülre vagy azok közé rögzítik. Egyes kereskedelmi forgalomba kerülõ filmekre csak analóg hangsávot és a filmszalag szélére digitális idõzítõ kódjelet visznek fel, és a digitális hangot nem a filmre viszik fel, hanem külön CD-ROM-ra rögzítik. Ahogy a film áthalad a leolvasón fejen, a fotóelektromos hangszedõ fej az analóg jelet és a töltéscsatolt egység pedig a digitális jelet olvassa le, vagy ez utóbbi esetben az idõzítõ jelet, hogy biztosítsa a szinkronitást a CD-ROM-ról származó hang és a vetített film között. A kettõ hangsáv lehetõvé teszi, hogy akkor is lejátsszák a hangot, ha az egyik hangsáv megsérült, vagy a hangvisszaadó berendezés nem rendelkezik olvasóval mindkét hangsávhoz. Más mozgófilmvetítõket a hangsáv jellegétõl függõen vagy fotóelektromos vagy mágneses hangszedõ fejjel szerelik fel, vagy mindkettõvel az alternatív használat érdekében.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9007 vtsz. magyarázata „Alkatrészek és tartozékok” címû része második bekezdésének utolsó mondatában az „ezek a 9010 vtsz. alá tartoznak)” kifejezés helyébe az „ezek a 9010 vtsz. alá tartoznak); többszintes orsók filmek egyidejû szállítására és visszatekercselésére mozgófilmvetítõkön történt lejátszás után” kifejezés lép. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9007 vtsz. magyarázatának „Nem tartoznak ide” kezdetû része az alábbi új f) és g) pontokkal egészül ki: „f) videó kivetítõ (projektor) (8528 vtsz.). g) Készülékek és berendezések filmlaboratóriumok részére, pl. filmragasztó készülék, vágóasztal stb. (9010 vtsz.).” A jelenlegi f) pont h) pontra változik.

1158 331.

332.

333.

334.

335.

336.

337.

338.

MAGYAR KÖZLÖNY A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9008 vtsz. magyarázata „Alkatrészek és tartozékok” címû része második bekezdésének utolsó mondatában a „nagyítófedõ keretek” kifejezés helyébe a „nagyítófedõ keretek, mikrofilm vagy mikrofilmlap adagolók” kifejezés lép. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9008 vtsz. magyarázatának „Nem tartoznak ide” kezdetû része az alábbi új b) ponttal egészül ki: „b) kivetítõk, kivetítõ panelek, megjelenítõ egységek vagy monitorok automatikus adatfeldolgozó gépekhez (8471 vtsz.) vagy videóhoz (8528 vtsz.).” A jelenlegi b)–h) pontok c)–ij) pontokra változnak. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9009 vtsz. magyarázata „Alkatrészek és tartozékok” címû része második bekezdésének utolsó mondata helyébe az alábbi mondat lép. „Ilyen alkatrészek és tartozékok az elektrosztatikus fénymásoló készülékekhez az indirekt eljárásnál használt dobok és lemezek, vezetõgörgõk, szerelt olajozópárnák, papírtartó fiókok, rendezõ, tûzõ és automatikus papíradagoló egységek.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9010 vtsz. magyarázata az alábbi új A) résszel egészül ki: „A) Automatikus berendezések tekercs formájú fényképészeti filmek elõhívására vagy elõhívott fényképészeti filmeknek tekercs formájú fotópapírra történõ levilágítására.” A jelenlegi A)–M) részek B)–N) részekre változnak. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9011 vtsz. magyarázata az alábbi új 4. ponttal egészül ki: „4. Sebészeti mikroszkóp sebészorvosok számára az emberi test apró részein végzett mûtétekhez. Fényforrásuk független optikai átviteli úton szolgáltatja a megvilágítást, és így háromdimenziós képet hoz létre.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9011 vtsz. magyarázata „Nem tartoznak ide” kezdetû részének d) pontja helyébe az alábbi pont lép: „d) mikrotomok; refraktométerek (9027 vtsz.).” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9013 vtsz. magyarázata 2. pontjának negyedik bekezdésében a „laboratóriumi vizsgálatokra stb. használatos lézerek is” kifejezés helyébe a „laboratóriumi vizsgálatokra stb. használatos lézerek is, például a lézeres mutatófény” kifejezés lép. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9013 vtsz. magyarázatának 3. pontja helyébe az alábbi pont lép: „3. Kézi nagyítóüvegek és nagyítók (pl. zsebnagyítók vagy hivatali használatra szolgáló nagyí-

339.

340.

341.

342.

343.

344.

345.

2006/15. szám

tók) és szálszámlálók (ezeket felszerelhetik vagy elláthatják világító lámpával, továbbra is e vtsz. alá osztályozhatók, ha a lámpa csak megjavítja a nagyító alkalmazásának lehetõségeit); binokuláris nagyítóüvegek (általában rögzítõtartón), amelyeket a 9011 vtsz. alá tartozó sztereomikroszkópoktól eltérõen nem tárgylencsével, hanem szemlencsékkel szereltek fel.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9013 vtsz. magyarázata az alábbi új 7. ponttal egészül ki: „7. Fiberoszkóp ipari használatra. Az orvosi alkalmazásra szánt fiberoszkópok (az endoszkópok) nem osztályozhatók ide (9018 vtsz.).” A jelenlegi 7–12. pontok 8–13. pontokra változnak. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9014 vtsz. magyarázata „Nem tartoznak ide” kezdetû részének a) pontja helyébe az alábbi pont lép: „a) radarkészülékek, rádió navigációs segédkészülékek (pl. vevõkészülékek globális helymeghatározó rendszerhez (GPS), és rádiós távvezérlõ készülékek (8526 vtsz.).” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9015 vtsz. magyarázata I. részének 4. pontjában az „összehajtogatható stb.)” kifejezés helyébe az „összehajtogatható stb.), elektromágneses távolságmérõ készülékek (EDM) fényvisszaverõ prizmák és rudak” kifejezés lép. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9015 vtsz. magyarázata I. részének „Nem tartoznak ide” kezdetû bekezdése az alábbi új a) és c) pontokkal egészül ki: „a) vevõkészülékek globális helymeghatározó rendszerhez (GPS) (8526 vtsz.).” „c) fordulatszámlálók, kilométerórák és hasonló (9029 vtsz.).” A jelenlegi a) és b) pontok b) és d) pontokra változnak. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9015 vtsz. magyarázata II. része elsõ bekezdésének utolsó mondata helyébe az alábbi mondat lép: „A térképek stb. készítésére két különbözõ, ismert távolságú mérõpontból felvett fényképrõl vagy digitális képrõl történik, amelyeket azután „transzformálni” kell (annak érdekében, hogy a fényképen vagy a digitális képen szereplõ tárgy külsõ formájáról, méretérõl és koordinátáiról pontosan tájékozódhassanak).” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9015 vtsz. magyarázata II. része 2. pontjának utolsó mondatában a „térképet” kifejezés helyébe a „térképet vagy tervrajzot” kifejezés lép. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9015 vtsz. magyarázata II. része 4. pontjának utolsó mondata helyébe az alábbi mondat lép:

2006/15. szám

346.

347.

348.

349.

350.

351.

352.

MAGYAR KÖZLÖNY

„Az ilyen rendszereket fényképfelvételek vagy digitális képek vizuális vagy analitikai kiértékeléséhez használják.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9015 vtsz. magyarázata VI. része az alábbi új 3–5. pontokkal egészül ki: „3. Elektronikus mágneses gradiométer (gradiensmérõ) (proton magnetométer néven is ismert), amely a Föld mágneses mezejének gradiensét méri. 4. Körkörös akusztikus pásztázó berendezés, amely olyan módon alkot „képet” a fúrólyukról, hogy megméri a mûszer forgó adófeje által kibocsátott ultrahang jel akusztikai visszaverõdési idejét. 5. Fúrólyuk elhajlásának mérésére szolgáló készülék.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9016 vtsz. magyarázata elsõ bekezdésének elsõ mondata helyébe az alábbi mondat lép: „E vtsz. alá tartozik minden fajta mérleg, beleértve az elektronikus mérleget is, ha érzékenysége 50 mg vagy annál nagyobb.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9017 vtsz. magyarázatának B) része a 4. pont után az alábbi új bekezdéssel egészül ki: „Nem tartozik ide a beépített motorral rendelkezõ kézi gravírozószerszám (8467 vtsz.).” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9017 vtsz. magyarázata D) részének elsõ bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „Ezek az eszközök alkalmasak pl. egy lerajzolt vagy elképzelt vonal (egyenes vagy görbe) hosszúságának, azaz a mért tárgy lineáris dimenziójának a meghatározására. A mûszerek tehát alkalmasak olyan méretek hosszúságegységben (pl. milliméterben) kifejezett meghatározására, mint az átmérõ, a mélység, a vastagság és a magasság. A készülékeknek olyan jellemzõkkel kell rendelkezniük (méret, tömeg stb.), hogy mérés közben kézben lehessen tartani õket.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9017 vtsz. magyarázata D) része 1. pontjának elsõ mondata helyébe az alábbi mondat lép: „Mikrométerek, mikrometrikus fejjel, amely lehet beállító csavarral ellátott vagy anélküli (a beállító csavar nélküli típus csúszó mozgás alapján mûködik és általában elektronikus).” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9017 vtsz. magyarázata D) része 3. pontjának második bekezdésében a „formák stb.” kifejezés helyébe a „formák stb. (például hengeres vagy gyûrûs idomszer)” kifejezés lép. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9018 vtsz. magyarázatának „Nem tartoznak ide” kezdetû

353.

354.

355.

356.

357.

1159

bekezdése az alábbi új b) és l) pontokkal egészül ki: „b) a 3822 vtsz. alá tartozó diagnosztikai vagy laboratóriumi reagens.” „l) a 9017 vtsz. alá tartozó számolókorongok tüdõfunkció, testtömeg index stb. kiszámítására.” A jelenlegi b)–ij) pontok és k)–p) pontok c)–k), illetve m)–r) pontokra változnak. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9018 vtsz. magyarázata I. részének A) bekezdése az alábbi új 14. ponttal egészül ki: „14. Huzalvezetõk katéterek, tûk, szövettágító mûszerek, endoszkópok, aterektómiás eszközök behelyezéséhez.” A jelenlegi 14. és 15. pontok 15. és 16. pontokra változnak. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9018 vtsz. magyarázata I. részének A) bekezdése az alábbi új 17. ponttal egészül ki: „17. Sebészeti kapocsfûzõ gép sebzáró kapcsok behelyezésére.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9018 vtsz. magyarázata I. része C) bekezdésének 3. pontjában, az elsõ mondatban a „keratoszkóp” kifejezés helyébe a „keratoszkóp, pupillatávolságmérõ mûszer” kifejezés lép. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9018 vtsz. magyarázata I. részének O) bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „O) Endoszkópok (testüregvizsgáló mûszerek): gasztroszkóp, torakoszkóp, peritoneoszkóp, bronchoszkopikus látcsõ, cisztoszkóp, uretroszkóp, reszektoszkóp, kardioszkóp, kolonoszkóp, nefroszkóp, laringoszkóp stb. Ezek legtöbbje elégséges méretû operációs üreggel rendelkezik távirányítású mûszerekkel történõ sebészeti beavatkozásokhoz. A nem gyógyászatban használt endoszkópok (fibreszkópok) azonban nem tartoznak ide (9013 vtsz.).” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9018 vtsz. magyarázatának I. része az alábbi új Q) és R) bekezdésekkel egészül ki: „Q) Túlnyomásos kamra (dekompressziós kamraként is ismert), amely különlegesen felszerelt nyomástartó kamra az oxigén nyomásának az atmoszférikus nyomás fölé történõ növelésére. Olyan betegségek kezelésére használják, mint a dekompressziós betegség, a légembólia, gázgangréna, szénmonoxid mérgezés, makacs csontvelõgyulladás, bõrátültetés, antinomikozis és különleges vérveszteség okozta vérszegénység. R) Lámpák, amelyeket speciálisan diagnosztikai, tesztelési, besugárzási stb. célokra terveztek. A toll alakú elemlámpák nem tartoznak ide (8513 vtsz.), miképpen a más, nem nyilvánva-

1160

358.

359.

360.

361.

362.

363.

364.

365.

366.

MAGYAR KÖZLÖNY lóan orvosi vagy sebészeti célú lámpák sem (9405 vtsz.).” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9018 vtsz. magyarázata II. részének 3. pontja helyébe az alábbi pont lép: „3. Idegkezelésre szolgáló (endodontikus) mûszerek (gyökérfúró, gyökércsatorna tisztító, reszelõ, tágító stb.)” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9018 vtsz. magyarázata II. részének 8. pontja helyébe az alábbi pont lép: „8. Fogászati csiszolókorong, fúró és kefe, speciálisan fogfúrógéppel vagy kézi eszközzel történõ használatra.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9018 vtsz. magyarázata II. részének 8. pontja utáni bekezdése az alábbi, új második mondattal egészül ki: „E vtsz. alá tartoznak a fogászati öntõgépek, a fogászati õrlõk és a mûfogsorok finommegmunkálására szolgáló gépek.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9018 vtsz. magyarázatának II. része az alábbi új iv) és v) pontokkal egészül ki: „iv) Polimerizáló berendezés (fény vagy hõ hatással), amalgámozó készülék, ultrahangos fogkõ eltávolító, elektrosebészeti készülék stb. v) Fogászati, lézerrel mûködõ kezelõ berendezések.” A jelenlegi iv) pont vi) pontra változik. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9018 vtsz. magyarázata az alábbi új IV. résszel egészül ki: „IV. Szcintigráfiás berendezések Ezek a készülékek letapogatják a test egyes részeit és képet alkotnak egy szervrõl vagy annak mûködésérõl. Található bennük szcintillációs számláló, amelynek adatait, jeleit analóg jelekké alakítják az orvosi diagnózis felállításához (pl. gamma kamera, szcintillációs letapogató).” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9018 vtsz. magyarázata eredeti IV. részének címe helyébe az alábbi cím lép: „V) Más elektromos gyógyászati készülékek” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9018 vtsz. magyarázata eredeti IV. része 1. pontjának xi) alpontja törlésre kerül. A jelenlegi xii) és xiii) pontok xi), illetve xii) pontokra változnak. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9018 vtsz. magyarázatának eredeti V. része az alábbi új 6. ponttal egészül ki: „6. Kardiológiai defibrillátor a szív fibrillációjának (kóros remegésének) megszüntetésére elektromos áram segítségével.” A jelenlegi 6–8. pontok 7–9. pontokra változnak. A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9019 vtsz. magyarázata II. részének második bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép:

367.

368.

369.

370.

371.

2006/15. szám

„Ebbe a csoportba tartoznak az egyszerû gumihengerek vagy hasonló masszírozó eszközök. Ide osztályozandók az egész testet vagy annak egy részét kezelõ hidromasszázs berendezések is, amelyek a nyomás alatti víz vagy víz-levegõ keverék hatásán alapulnak. Példa ezekre a készülékekre a pezsgõfürdõ kád, amelyet szivattyúval, turbinával vagy fúvókákkal, csövekkel, vezérléssel és rögzítõkkel együtt mutatnak be, a mellmasszírozó készülék, amely a mellre ráerõsített és azt befedõ forma belsejébe szerelt kis vízkifolyó nyílások sorozatával a víz mozgását használja fel, és úgy alakítják ki, hogy azt hajlékony tömlõn keresztül bevezetett víz áramlása forgásba hozza.” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9019 vtsz. magyarázatának V. része az alábbi új utolsó bekezdéssel egészül ki: „Nem tartozik e vtsz. alá a túlnyomásos vagy dekompressziós kamra (9018 vtsz.).” A XVIII. Áruosztály 90. Árucsoport, 9019 vtsz. magyarázata VI. részének második bekezdése az alábbi új utolsó mondattal egészül ki: „Ide tartozik a fogak vagy az íny befecskendezésére szolgáló kézi aeroszol pumpa, amely csavaros tetejû palackban nyomás alatt álló gáz segítségével mûködik; a gyógyhatású anyagok funkciója a szájüreg tisztítása és az olyan betegségek gyógyítása, mint az ínygyulladás (periodontitis).” A XX. Áruosztály 94. Árucsoport, a 9401 61 és 9401 71 alszámos magyarázata az alábbi új alszámos magyarázattal egészül ki: ,, 9401 80 alszámhoz Ezen alszám alá tartozik a biztonsági gyermekülés, amely csecsemõk és kisgyermekek gépkocsiban vagy más közlekedési eszközön történõ szállítására alkalmas. A gyermekülés a jármûbõl kivehetõ és annak üléséhez erõsíthetõ a biztonsági öv és egy rögzítõ szíj segítségével.” A XX. Áruosztály 95. Árucsoport, 9501 vtsz. magyarázata A) rész (2) pontja helyébe az alábbi pont lép: „(2). Gyermekek, valamint kamaszok és felnõttek számára tervezett, állítható vagy nem állítható kormányrúddal és kicsi, tömör vagy felfújható kerekekkel rendelkezõ, kettõ vagy háromkerekû scooter. Olykor kerékpár típusú kormánnyal, kézifékkel vagy a hátsó keréken lábfékkel van felszerelve.” A XX. Áruosztály 95. Árucsoport, 9505 vtsz. magyarázata A) részének 1. és 2. pontja helyébe az alábbi pontok lépnek: „1. Ünnepi dekoráció szobák, asztalok stb. feldíszítésére (pl. virágfüzérek, lampionok stb.) különféle díszek karácsonyfára (pl. csillogó

2006/15. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

dísz, színes gömb, állat és egyéb figura stb.); valamely ünnepi alkalomhoz hagyományosan kötõdõ süteménydíszek (pl. állatok, zászlók).

372.

2. A karácsonyi ünnepek alkalmával hagyományosan használt cikkek, például mesterséges karácsonyfák, betlehemi jelenetek, figurák, állatok betlehemi jászolhoz, angyalok, karácsonyi pukkanó bonbon, karácsonyi fahasáb utánzat, Mikulás figura.” A XX. Áruosztály 95. Árucsoport, 9505 vtsz. magyarázatának A) része az alábbi új utolsó bekezdéssel egészül ki: „Nem tartoznak e vtsz. alá az ünnepi dekorációt, emblémát vagy motívumot tartalmazó és egy-

373.

374.

375.

1161

idejûleg használati funkcióval bíró termékek pl. edények, konyhai eszközök, fürdõszoba felszerelések, szõnyegek és egyéb textil padlóborítók, ruházati cikkek, ágynemûk, asztalnemû, törülközõk, konyhai textíliák.” A XX. Áruosztály 95. Árucsoport, 9505 vtsz. magyarázata „Nem tartoznak ide” kezdetû részének b) pontja helyébe az alábbi pont lép: „b) gyertyák (3406 vtsz.)” A XX. Áruosztály 96. Árucsoport, 9601 vtsz. magyarázata (VIII) pontjában a „bálnacsont” kifejezés helyébe a „csont” kifejezés lép. A XX. Áruosztály 96. Árucsoport, 9603 vtsz. magyarázata B) rész A) pontjában a „vagy halcsontból” kifejezés törlésre kerül.

2. számú melléklet a 6/2006. (II. 10.) PM rendelethez 3824 90

4202 21

4202 91

12. Két szervetlen oxid keveréke, amelyet szabadalmazott eljárással nyernek. Az eljárás lényege, hogy az ittrium oxid és kis mennyiségû más szervetlen oxid (a ritka földfém vagy szkandium kivételével) keverékét elõre meghatározott arányban sajtolják vagy szemcsézik, zsugorítják, õrlik és aztán szitálják annak érdekében, hogy a kívánt fizikai tulajdonságokkal (felszín, szemcse/részecske méret, sûrûség és olvadáspont) rendelkezõ por alakú végterméket nyerjenek, amely fõként különleges felhasználásra alkalmas. A HR alkalmazásának 1. [28. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. a) pontja] és a 6. általános szabálya alapján. 1. Külsõ felületén préselt bõrbõl és a belsõ felületén textilanyagból álló kézitáska (mérete körülbelül 35×22,5×17 cm), ovális alakú kemény aljjal. Zipzár nyitja a teljesen bélelt, zipzáras zsebbel, kis fali zsebbel és mobil telefon tároló zsebbel ellátott belsõ rekeszt. Két bõr hordszíjjal látták el. A bõrt nagyon vékony mûanyag borítással vonták be kizárólag a védelmi cél biztosítása érdekében. A borítás szabad szemmel nem látható. A HR alkalmazásának 1. és a 6. általános szabálya alapján. 1. Övtáska, elõl és felül lágy bõr, alul és hátul textilanyag külsõ felülettel (méret körülbelül 26×13×8 cm). Van egy nagy rekesze két ráhelyezett, elõre rögzített kisebb rekesszel és egy rejtett zsebe hátul, valamennyi zipzárral záródik. A fõ rekesz és a rejtett zseb textilanyaggal teljesen bélelt; a két kisebb rekeszt textilanyaggal csak elõl bélelték. Állítható hosszúságú textilszövet övet rögzítettek oldalsó kapcsolású mûanyag csattal a táskához fûzve. A bõrt nagyon vékony mûanyag borítással vonták be kizárólag a védelmi cél biztosítása érdekében. A borítás szabad szemmel nem látható. A HR alkalmazásának 1. és a 6. általános szabálya alapján.

1162

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/15. szám

4418 30

2. Parketta panel (vastagság 13,8 mm vagy 21,8 mm, szélesség 129 mm, hosszúság 3700 mm, 1830 mm vagy 900 mm) két sor tömör falécbõl készült, amelyeket hosszában fogazással illesztettek össze, a sorokat egy enyvezett, kettõs fecskefark konstrukcióval állították össze. A panelek az alsó felületen polipropilén filmmel vannak ellátva (nedvesség kiegyenlítõ) és fogazottak az éleken és a végeken. Az egyes lécek hosszúsága 308 mm, 408 mm, 467,5 mm, 474 mm vagy 623,5 mm. A panelt alkotó lécek nem képeznek mintát. A HR alkalmazásának 1. és a 6. általános szabálya alapján.

8471 80

7. Videokártya, amely integrált áramkörbõl és más, automatikus adatfeldolgozó gépbe beépítésre szánt elemekbõl áll, azzal a céllal, hogy képessé tegyék azt kép és hang megjelenítésére. A videomagnóból, lézerlemez lejátszóból, CCD/V8 kamerából vagy videokamerából származó analóg kép- és hangjeleket digitális jelekké alakítja, amelyeket az automatikus adatfeldolgozó gép kezelni képes. A kártyát mágneslemezzel (floppy lemezzel) együtt mutatják be, amely az üzembehelyezési szoftvert tartalmazza. Ezt a programot telepíteni kell az automatikus adatfeldolgozó gépre annak érdekében, hogy lehetõvé váljék a képek megjelenítése. Az installációs szoftvert tartalmazó mágneslemezt (floppy lemezt) készletként a videokártyával együtt kell osztályozni a 8471 80 alszám alá a 3. b) általános szabály alkalmazásával. 8. Hangkártya, amely integrált áramkörbõl és más, automatikus adatfeldolgozó gépbe beépítésre szánt elemekbõl áll, azzal a céllal, hogy képessé tegyék azt hang keltésére. A hangkártya a mikrofonból, rádióból vagy kazettás magnetofonból származó analóg hangjeleket digitális jelekké alakítja, amelyeket az automatikus adatfeldolgozó gép kezelni képes. Továbbá a digitális jeleket erõsítõ, fejhallgató vagy hangszóró számára analóg jelekké alakítja. Rendelkezik csatlakozóval CD-ROM meghajtó és digitális hangszerek számára is (MIDI). A kártyát mágneslemezzel (floppy lemezzel) együtt mutatják be, amely az üzembehelyezési szoftvert tartalmazza. Ezt a programot telepíteni kell az automatikus adatfeldolgozó gépre annak érdekében, hogy lehetõvé váljék a hangjelek rögzítése, tömörítése és visszajátszása. Az installációs szoftvert tartalmazó mágneslemezt (floppy lemezt) készletként a hangkártyával együtt kell osztályozni a 8471 80 alszám alá a 3. b) általános szabály alkalmazásával.

8471 80

2006/15. szám 8525 30

MAGYAR KÖZLÖNY

1163

1. Kamera berendezés, a kiskereskedelmi forgalom számára dobozba csomagolva. Digitális kamerát, gumiból készült fényképezõgép-állványt, a kamerát automatikus adatfeldolgozó géppel összekapcsoló kábelt, az állóképek és videofelvételek készítéséhez szükséges üzembehelyezési szoftvert tartalmazó mágneslemezt és használati utasítást tartalmaz. A kamerát állítható fókuszú lencsével, töltéscsatoló egységgel (CCD) felszerelt képrögzítõ kártyával és VIDECTM tömörítõ kártyával látták el. A berendezést videofelvételek és állóképek készítésére használják, olyan módon, hogy a felvételeket digitális jelekké alakítva közvetlenül automatikus adatfeldolgozó géphez küldik, ahol a megfelelõ szoftverrel lehetõség van az adatok rögzítésére, feldolgozására, szerkesztésére stb. Ezzel a berendezéssel és a megfelelõ szoftverrel ellátott automatikus adatfeldolgozó gép segítségével lehetséges videofelvételek és állóképek készítése, videokonferenciák tartása és illusztrált kiadványok készítése. A berendezés nem sorolható a 8471 vtsz. alá a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. E) pontja alapján. Az installációs szoftvert tartalmazó mágneslemezeket készletként a fényképezõ berendezéssel együtt kell osztályozni a 8525 30 alszám alá.

1164

MAGYAR KÖZLÖNY

III. rész HATÁROZATOK A Kormány határozatai A Kormány 1015/2006. (II. 10.) Korm. határozata Ganz Transelektro Villamossági Rt. részére nyújtandó korlátozott költségvetési készfizetõ kezességvállalásról A Kormány 1. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. § (1) bekezdése és 42. § (1) bekezdése, valamint a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 33. § (1) bekezdése és 42. § (1) bekezdése alapján a Ganz Transelektro Villamossági Rt. üzleti tevékenysége fejlesztéséhez és a tulajdonában álló, illetve a csoportszintû együttmûködés során a tulajdonába kerülõ társaságok üzletmenetének racionalizálásához kapcsolódó finanszírozást szolgáló hitelfelvételének kiegészítõ biztosítékaként 75%-os – de legfeljebb 2,397 milliárd forint – készfizetõ kezességet vállal legfeljebb 3 milliárd forint éven túli lejáratú hitel, valamint annak kamatai és járulékai visszafizetésére. A kezességvállalási díj a kezességgel biztosított hitel kezességvállalással arányos tõkeösszegének 0,8%-a; 2. az 1. pontban meghatározott kezességvállalás feltételeit az alábbiak szerint határozza meg: 2.1. a pénzeszközök felvételénél és felhasználásánál a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény elõírásait nem kell alkalmazni; 2.2. az 1. pont szerinti kezesség beváltásakor igazolni kell, hogy a finanszírozó hitelintézetek a hitel nyújtásának idõpontjában egyéb fedezeteként lekötött ingatlan(ok)ra biztosított jelzálogjogok értékének: a) az ingatlan(ok) prudens banki fedezetértékelési szabályok szerint megállapított hitelfedezeti értékének az ingatlan(ok)on esetlegesen már fennálló terhekkel csökkentett értéke legalább 1 milliárd forintot, és b) az ingatlan(ok) nemzetközileg elfogadott értékelési módszerek szerint megállapított fejlesztési értékének, az esetlegesen már fennálló terhekkel csökkentett értéke legalább 2 milliárd forintot eléri; 2.3. a kezességvállalási szerzõdés megkötéséhez a gazdasági és közlekedési miniszter elõzetes jóváhagyása szükséges a kereskedelmi bankok és a Transelektro Ipari Csoport tulajdonosainak együttmûködési rendszerérõl;

2006/15. szám

2.4. minden további feltételre az állam által vállalt kezesség elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjérõl szóló 151/1996. (X. 1.) Korm. rendelet vonatkozik; 3. felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Kormány nevében a kezesi szerzõdést kösse meg; Felelõs: pénzügyminiszter Határidõ: azonnal 4. egyetért azzal, hogy a gazdasági és közlekedési miniszter a Ganz Transelektro Villamossági Rt. üzleti tevékenysége fejlesztéséhez és a tulajdonában álló, illetve a csoportszintû együttmûködés során a tulajdonába kerülõ társaságok üzletmenetének racionalizálásához kapcsolódó finanszírozást végzõ hitelintézetek reorganizációs költségeihez csekély összegû támogatásként legfeljebb 75%-os mértékben – a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezeti költségvetésébõl – támogatást biztosítson. Felelõs: gazdasági és közlekedési miniszter Határidõ: azonnal 5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 1016/2006. (II. 10.) Korm. határozata a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékérõl szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról A Kormány a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 73. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõ határozatot hozza: 1. A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékérõl szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat mellékletének „II. Kormányzati szervek, minisztériumok, nem minisztériumi formában mûködõ központi közigazgatási szervek és területi, helyi közigazgatási szervek” része kiegészül az „Országos Állategészségügyi Intézet”, „Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézet” szövegrésszel. 2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2006/15. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

IRÁNYMUTATÁSOK, IV. rész JOGEGYSÉGI HATÁROZATOK A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozatai A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata 1/2006. PJE szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Polgári Kollégium vezetõje által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következõ jogegységi határozatot: A közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókat, a köztisztviselõket, a közalkalmazottakat, az igazságügyi alkalmazottakat, az ügyészségi szolgálati viszonyban állókat, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjait, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáit (a továbbiakban: a közszférában foglalkoztatottak) 2004. évre is megillette egyhavi külön juttatás, amelynek kifizetésérõl 2005. január 17-én kellett intézkedni.

INDOKOLÁS I. A Legfelsõbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetõje a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 29. § (1) bekezdésének a) pontja és 31. § (1) bekezdésének a) pontja alapján jogegységi eljárás lefolytatására és annak eredményeként jogegységi határozat meghozatalára tett indítványt abban a kérdésben, hogy a közszférában foglalkoztatottakat 2004. évre egyhavi külön juttatás (tizenharmadik havi illetmény) megilleti-e, ennek kifizetésérõl mikor kellett intézkedni, a 2005. januárjában kifizetett egyhavi külön juttatást melyik évre járó juttatásként kell figyelembe venni. Az indítvány szerint a jogegységi határozat meghozatalát az indokolja, hogy a 2003. évi XCV. törvénnyel, illetve 2004. évi CXXXV. törvénnyel módosított szabályok alkalmazásával kapcsolatban a 2004. évi tizenharmadik havi

1165

illetményre való jogosultság és annak kifizetési idõpontja tekintetében az ítélkezési gyakorlat nem egységes. Egyik jogerõs munkaügyi bírósági ítélet a 2004. évre vonatkozóan elõterjesztett tizenharmadik havi illetmény iránti igény elutasítását – egyebek mellett – azzal indokolta, hogy a módosított szabály 2004. február 1-jei hatálybalépésére tekintettel „a korábbi 13. havi illetmény egyfajta nulladik havi külön juttatássá fordult át 2005. évtõl, így 2004. évre vonatkozóan a közszférában dolgozók részére nem folyósítanak 13. havi illetményt” (Miskolci Munkaügyi Bíróság M.927/2004/5.). Más bíróságok úgy foglaltak állást, hogy függetlenül az új szabályok 2004. február 1-jei hatálybalépésétõl, a jogalkotó minden naptári évre biztosítani kívánta a külön juttatást, így 2004. évre is (Fõvárosi Munkaügyi Bíróság 23.M.2263/2005/5., 28.M.2991/2005/3., Veszprémi Munkaügyi Bíróság 3.M.266/2005/8., 3.M.225/2005/8.); a 2005. januári kifizetéseket a 2004. évi külön juttatásnak, tizenharmadik havi illetménynek tekintették (Békés Megyei Bíróság 3.Mf.25.430/2005/5., Nógrád Megyei Bíróság Mf.20.708/2005/4., 20.709/2005/4., 20.710/2005/4., Fõvárosi Munkaügyi Bíróság 5.M.3653/2004/4., 8.M.2088/2005/3.). Emellett született olyan döntés is, amely 2004. évre a külön juttatásra való jogosultságot megállapította, és azt arra tekintet nélkül megítélte, hogy a munkáltató 2005. januárjában már kifizetett egyhavi járandóságot 2005. évi „nulladik havi” külön juttatás címén (Vas Megyei Bíróság Mf.20.299/2005/5., Mf.20.621/2005/3., Debreceni Munkaügyi Bíróság 2.M.169/2005/3., Somogy Megyei Bíróság 3/I.Mf.21.204/2005/4.).

II. A legfõbb ügyész álláspontja szerint 2004. évre tizenharmadik havi juttatás – a 2004. január hónapra általában járó 1/12-ed részt meghaladóan – nem illette meg a közszférában foglalkoztatottakat, mert a módosított szabály 2004. február 1-jén lépett hatályba és így a kifizetési feltételek vizsgálatára csak 2005. január 1-jén kerülhetett sor. Ezt a helyzetet orvosolta a 2005. évi CXVIII. törvény 38. § (4)–(5) bekezdése.

III. 1. A 2004. január 31-éig hatályos szabályok – lényegüket tekintve azonos módon – úgy rendelkeztek, hogy a közszférában foglalkoztatottak minden naptári évben külön juttatásként egyhavi illetményre (személyi alapbérre, egyhavi távolléti díjnak megfelelõ összegû külön juttatásra, a továbbiakban együtt: illetményre) jogosultak, a tárgyévi jogviszony (munkavégzési kötelezettség) idõtartamával arányosan [a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 193/V. §, a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 49. §, a köz-

1166

MAGYAR KÖZLÖNY

alkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 68. §, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 109. §, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iszt.) 116. §, a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) 119. §]. A kifizetés idõpontja tekintetében nem volt egységes a szabályozás: a tárgyév december 31-éig [Ktv. 49. § (1) bek.], a tárgyévet követõ január hónapban [Kjt. 68. § (6) bek.], a tárgyévet követõ elsõ hónap 15. napjáig (Hszt. 109. §) stb. történõ kifizetést írt elõ. 2. A 2003. évi XCV. törvény (Tv.) 28–30., 34., 36., 38. és 40. §-a az egyhavi külön juttatásra vonatkozó szabályokat – az érintett törvények rendelkezéseit egységesítve – a következõképpen módosította. A közszférában foglalkoztatott minden naptári évben – külön juttatásként – egyhavi illetményére jogosult, amennyiben január 1-jén jogviszonyban áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény. A módosított szabályok 2004. február 1-jén léptek hatályba [Tv. 42. § (3) bekezdés]. 3. A 2004. évi CXXXV. törvény (Tvm.) 85–87, 92, 94. és 109. §-a ismét módosította az érintett törvényeknek a juttatásra vonatkozó szabályait – ugyancsak egységesen – az alábbiak szerint: A közszférában foglalkoztatott minden naptári évben – külön juttatásként – egyhavi illetményére jogosult, amennyiben január 1-jén jogviszonyban áll, kivéve, ha: – 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, – gyermekgondozási segélyben, illetve – gyermekgondozási díjban részesül. A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény. A Tvm. elõbbi rendelkezései 2005. január 1-jén léptek hatályba [Tvm. 117. § (1) bekezdés]. 4. Az Alkotmánybíróság a 32/2005. (IX.15.) AB határozatával megállapította, hogy az Mt. 193/V. §-ának, a Ktv. 49. §-ának, a Kjt. 68. §-ának, a Hszt. 109. §-ának „amennyiben január 1-jén ... jogviszonyban áll, kivéve, ha: – 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, – gyermekgondozási segélyben, illetve – gyermekgondozási díjban részesül” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt – hatálybalépésére visszaható hatállyal – megsemmisítette. Az érintett törvények vonatkozó rendelkezései a következõk szerint maradtak hatályban:

2006/15. szám

A közszférában foglalkoztatott minden naptári évben – külön juttatásként – egyhavi illetményre jogosult. A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény. 5. A 2005. évi CXVIII. törvény (Tvmm.) 34. §-a ismét módosította a tizenharmadik havi illetmény szabályait. Érdemét tekintve egységesen, részletesen újraszabályozta e jogintézményt a következõképpen. A közszférában foglalkoztatott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény idõarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább három havi jogviszonnyal rendelkezik. A jogviszony elõbbi idõtartama számításánál nem vehetõ figyelembe a jogviszony szünetelésének idõtartama a meghatározott kivételekkel (rendes szabadság, szülési szabadság, 6 hónapot együttesen meg nem haladó keresõképtelenséget okozó betegség, fizetés nélküli szabadság, tartalékos katonai szolgálat, átlagkeresettel vagy távolléti díjjal elszámolt munkában nem töltött idõ). A tizenharmadik havi illetmény összege a tárgyév december havi illetmény összegével egyezik meg (ügyészségi szolgálati viszony és igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonya esetén a kifizetés idõpontjában megállapított illetmény összege). A tizenharmadik havi illetmény kifizetése iránt a tárgyévet követõ január hónap 16-án, illetve, ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követõ elsõ munkanapon kell intézkedni. A Tvmm. 34. §-a 2006. január 1-jén lépett hatályba. A 36. § és 38. § átmeneti szabályokat állapított meg. Ezek között a 38. § (4)–(5) bekezdése érinti a 2004. évi külön juttatást. Eszerint annak, akinek a jogviszonya 2004. február 1-je és 2004. december 31-e között szûnt meg az új szabályok (34. §) megfelelõ alkalmazásával egyhavi illetmény, vagy annak idõarányos része jár, ha nem állt 2005. január 1-jén egyhavi külön juttatásra jogosító jogviszonyban, vagy részére nem fizettek vagy fizetnek ki a 2004. évben jogviszonyban töltött idõre tekintettel – egyhavi külön juttatás 1/12-ed részénél nagyobb összegû – külön juttatást.

IV. A jogegységi tanács kizárólag a 2004. év tekintetében vizsgálta az egyhavi külön juttatásra való jogosultságot, illetve e juttatás kifizetését. A 2004. évre vonatkozó egyhavi külön juttatás iránti igények elbírálásánál az okozott jogszabály-értelmezési problémát, hogy a naptári évre járó juttatásról szóló szabály módosítása év közben – 2004. február 1-jén – lépett hatályba, és a Tv. nem határozta meg, hogy az irányadó jogviszony január 1-jei fennállása, illetve a január 16-ai kifizetés melyik évre vonatkozik.

2006/15. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Tv. indokolása azt tartalmazza, hogy a módosítás a kifizetés szabályozásának egységesítését szolgálja, a kifizetésrõl egységesen a tárgyévet követõ január 16-án kell intézkedni. A módosítás elõtti szabályokban is szerepelt tárgyévet követõ januári kifizetés [Kjt. 68. § (6) bekezdés], valamint a jelenleg hatályos rendelkezések is tárgyévet követõ január 16-ai kifizetésrõl szólnak. A Tv. azzal, hogy a juttatásra való jogosultságot az irányadó jogviszony január 1-jei fennállásához kötötte, a jogosultságot korlátozta. A munkavállalóra hátrányos ilyen feltétel visszamenõlegesen nem szabható [a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. § (2) bekezdés]. Ennélfogva ez a feltétel a 2004. február 1-jei hatálybalépés folytán csak 2005. január 1-jére vonatkozhat. Az elõbbiekbõl nem következik a 2004. évi külön juttatásra való jogosultság megszûnése. Ezt rögzíti az Alkotmánybíróság határozatának indokolása is (4. pont 6. bekezdés), amikor megállapítja, hogy a törvényhozó nem szüntette meg a külön juttatást, ilyen szándékra a törvényjavaslat indokolásából sem lehet következtetni. A módosított rendelkezések is – a korábbiakkal egyezõen – minden naptári évre járó juttatásról szólnak. A munkavállalóknak e járandóságra való jogosultsága 2004. január 1-jén – az akkor hatályos szabályok szerint – arra az évre is megnyílt, és a módosítás ezt nem zárta ki azzal, hogy a jogviszony 2005. január 1-jei fennállását szabta feltételül. Ezt a feltételt azonban az Alkotmánybíróság határozata visszamenõleges (2005. január 1-jei) hatállyal megsemmisítette, így ezt követõen erre hivatkozni a 2004. évi igény elbírálásánál sem lehet. A Tvmm. 38. § (4)–(5) bekezdésében megállapított átmeneti szabályokból is az következik, hogy a 2004. évi külön juttatásra való jogosultság nem szûnt meg. Az átmeneti szabály azokat kompenzálja, akiknek jogviszonya év közben szûnt meg. A 2004. évre járó egyhavi külön juttatás kifizetésérõl 2005. január 17-én kellett intézkedni, az igény ekkor vált esedékessé. Ha a munkáltató ekkor egyhavi külön juttatást fizetett, ezzel a 2004. évi járandóság megfizetését teljesítette, a tárgyévet követõ januári kifizetési szabálynak megfelelõen. Ilyen esetben a munkavállaló 2004. évre vonatkozóan igényt – függetlenül a munkáltató jogszabályértelmezésétõl, a kifizetés jogcímének megjelölésétõl – alappal nem támaszthat. Ezt támasztja alá a Tvmm. 36. § (1) bekezdése is, amely a 2005. évi juttatás tekintetében rendelkezik 2006. januári kifizetésrõl. Budapest, 2006. január 30. Dr. Murányi Katalin s. k., a jogegységi tanács elnöke

Dr. Fekete Zsuzsanna s. k.,

Dr. Solt Pál s. k.,

elõadó bíró

bíró

Dr. Tallián Blanka s. k., bíró

Dr. Tálné dr. Molnár Erika s. k., bíró

VI. rész

1167

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 1/2006. (MK 15.) MeHVM tájékoztatója az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló 1/2004. (MK 108.) MeHVM tájékoztató módosításáról A központosított közbeszerzési rendszerrõl, valamint a központi beszerzõ szervezet feladat- és hatáskörérõl szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 22. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákat tartalmazó 1/2004. MeHVM tájékoztató (a továbbiakban: Tájékoztató) az alábbiak szerint módosul: 1. A Tájékoztató országosan kiemelt termékeket tartalmazó mellékletében a Személyi számítógép rendszerek, azok fõbb egységei és általánosan használt felhasználói szoftver eszközei termékkör kiegészítésre kerül a „projektor és vizuális megjelenítõk” megnevezésû, B–03–02–000 betûjellel és számkombinációval megjelölt, valamint a B–03–03–000 betûjellel és számkombinációval megjelölt kiemelt termékekkel. 2. A Tájékoztató országosan kiemelt termékeket tartalmazó melléklete kiegészítésre kerül az „Elektronikus közigazgatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, eszközök” megnevezésû, K–00–00–000 betûjellel és számkombinációval megjelölt kiemelt termékkörrel és e termékkörhöz kapcsolódó alábbiakban felsorolt, betûjellel és számkombinációval megjelölt kiemelt termékekkel: – Elektronikus aláírás létrehozó hardver és szoftver eszközök K–01–00–000 – Minõsített elektronikus aláírást létrehozó hardver és szoftver eszközök K–01–01–000 – Biztonságos aláírás létrehozó eszköz (BALE) K–01–01–100 – Intelligenskártya-olvasó K–01–01–200 – Minõsített elektronikus aláírást létrehozó és ellenõrzõ alkalmazás K–01–01–300 – Elektronikus aláírás használatához kapcsolódó szolgáltatások K–02–00–000 – Hitelesítés-szolgáltatás K–02–01–000 – Minõsített tanúsítványokhoz kapcsolódó hitelesítés szolgáltatás K–02–01–100 – Titkosító tanúsítványokhoz kapcsolódó hitelesítés szolgáltatás K–02–01–200 – Hitelesítõ (authentikációs) tanúsítványokhoz kapcsolódó hitelesítés-szolgáltatás K–02–01–300 – Idõbélyegzés-szolgáltatás K–02–02–000

1168

MAGYAR KÖZLÖNY

3. A Tájékoztató mellékletének 2. számú függeléke kiegészítésre kerül a jelen tájékoztató 1. számú melléklete szerint. 4. A Tájékoztató melléklete a jelen tájékoztató 2. számú melléklete szerinti 11. számú függelékkel egészül ki. 5. A jelen tájékoztatót a közzétételét követõ 8. naptól azokra a beszerzésekre kell alkalmazni, amelyeknél a beszerzési eljárás megkezdésére e napot követõen kerül sor. A beszerzési eljárás megkezdésének minõsül a részvételi vagy ajánlati felhívás megküldése, illetõleg közzététele. 6. A jelen tájékoztató két eredeti példányban készült. Kiss Péter s. k.,

tességet. Az eszközök konstrukciója ne korlátozza az alapfeladatok végrehajtását szolgáló hardver- és szoftvereszközök megválasztását. Konstrukciójuk feleljen meg az oktatási, prezentációs feladatok által megkövetelt hosszan tartó és folyamatos munkavégzés követelményeinek, korszerû technológiát képviseljenek. Továbbá: – minimum XGA 1024×768 valós felbontás; – trapézkorrekció; – széles látószögû optika; – direct power on/off védelem; – LCD vagy DLP technológia; – távirányító; – monitor kimenet / bemenet. B–03–02–100

a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

1. számú melléklet az 1/2006. (MK 15.) MeHVM tájékoztatóhoz [1/2004. (MK 108.) MeHVM tájékoztató 2. számú függelékéhez]

– – – –

I. Kiemelt termék általános leírása, használati célja A projektor olyan technikai eszköz, amely a B–02–01–000 normatívának megfelelõ általános felhasználási célú személyi számítógép vagy a B–02–02–000 normatívának megfelelõ mobil személyi számítógép képernyõképét nagy felületre kivetíti. A nagyméretû kép biztosítja annak lehetõségét, hogy egyszerre több személy, a kivetített képmérettõl függõen akár nagyszámú nézõközönség is figyelemmel követhesse a számítógép által biztosított képet (pl. prezentáció, adatok stb.). A projektor nagymértékben bõvíti az elõadók prezentációs lehetõségeit, növelve a hatékonyságot és minõséget. A normatíva elemei: B–03–02–100 személyi használatú (hordozható) projektor; B–03–02–200 tárgyalótermi (elõadótermi) projektor; B–03–02–300 nagytermi projektor. II. Mûszaki követelmények Általános követelmények: A központosított közbeszerzések hatálya alá tartozó szervezetek által biztosított átlagos hardver és szoftver erõforrású környezetben hatékony technikai eszközként támogassa a prezentációs feladatokat. A projektor – az alkalmazási területnek megfelelõen – biztosítson megfelelõ fényerõt, felbontást és torzítás-men-

személyi használatú (hordozható) projektorral szembeni további követelmények: minimum 1500 ANSI Lumen fényerõ; kontrasztarány: 1000:1; max. 3 kg tömeg; hordtáska.

B–03–02–200

Szám: B–03–02–000 Kiemelt termék megnevezése: Projektor

2006/15. szám

– – – –

tárgyalótermi (elõadótermi) projektorral szembeni további követelmények: minimum 4000 ANSI Lumen fényerõ; kontrasztarány: 700:1; motoros optika; opcionálisan LAN vagy WLAN.

B–03–02–300 – – – –

nagytermi projektorral szembeni további követelmények: minimum 5000 ANSI Lumen fényerõ; kontrasztarány: 700:1; cserélhetõ, motoros optika; LAN vagy WLAN alapkiépítésben.

III. Gazdasági követelmények – Lásd a B–00–00–000 lapon ismertetettek szerint. – 3 év (a fixen telepített eszközöknél helyszíni) jótállás és minimum 1 év „izzógarancia”, mely a szavatossági igényt nem korlátozza. Három napon túl elhúzódó javítás esetén a felhasználó kívánságára készülékcsere – a javítás idejére – azonos kategóriájú készülékre. – Kiterjedt magyarországi ellátó hálózat, magyarországi szervizháttér, helyszíni telepítés, betanítás. IV. Egyéb követelmények – Az eszköznek rendelkeznie kell magyar nyelvû kezelési utasítással, lehetõség szerint magyar nyelvû menüvel. – Üzemeltelése ne igényeljen klímatizált környezetet. – A készülék egyedi EMC jellemzõinek meg kell felelniük a vonatkozó magyar, illetve EU elektromos és környezetvédelmi elõírásoknak, melyrõl a szállítónak nyilatkoznia kell.

2006/15. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Szám: B–03–03–000

Kiemelt termék megnevezése: vizuális megjelenítõk I. Kiemelt termék általános leírása, használati célja Az interaktív tábla olyan technikai eszköz, amely nagymértékben bõvíti az elõadók prezentációs lehetõségeit, növelve a hatékonyságot és minõséget. Az interaktív tábla egyesíti magában a tábla, vászon, számítógép és egy érintõképernyõ funkcióit. Az interaktív táblát projektorral megvilágítva és számítógéphez csatlakoztatva a táblafunkciók kibõvülnek, és egy teljes interaktivitással rendelkezõ alkalmazást kapunk. A számítógépen megjelenõ ikonok és szoftverek közvetlenül a tábláról mûködtethetõek egy érintõképernyõs felület vagy egy speciális toll segítségével. Az interaktív tábla hagyományos táblaként is használható, úgy, hogy a rárajzolt ábrák és szövegek megjelennek a számítógép képernyõjén, és ezáltal digitálisan rögzíthetõek. Az interaktív tábla lehetséges szolgáltatásai: – Teljes interaktivitás: a vezérlõ (elõadói) számítógép képe projektor segítségével megjeleníthetõ a táblán, ezzel egy idõben a számítógép vezérelhetõ is a tábláról, elég hozzáérni a kívánt, táblán megjelenített funkciógombokhoz. Az elõadás ily módon teljes egészében lefolytatható közvetlenül a tábla mellett állva, vagy a számítógép elõtt ülve. – Akár egy ujjal, akár a mellékelt céleszközökkel (elektronikus filctollak, szivacs stb.) ráírhatunk, rárajzolhatunk a képre, és ezeket a módosításokat, kiemeléseket el is menthetjük a számítógépre, illetve HTML formátumban interneten is közzétehetjük. – A résztvevõk a saját monitorukon is követhetik, illetve „beleszólhatnak” az anyagba. Megjegyzéseik, kérdéseik szintén megjelenhetnek a táblán, és ugyanúgy elmenthetõek. – Önálló elõadás, prezentáció állítható össze, a tábla írt és rajzolt tartalom oldalanként elmenthetõ, más programokból oldalak importálhatóak, az egész anyag a PC-n grafikus fájlként elmenthetõ. A normatíva elemei: B–03–03–100 digitalizáló whiteboard; B–03–03–200 általános célú interaktív tábla; B–03–03–300 „virtuális” interaktív tábla. II. Mûszaki követelmények Általános követelmények: A központosított közbeszerzések hatálya alá tartozó szervezetek által biztosított átlagos hardver és szoftver erõforrású környezetben hatékony technikai eszközként támogassa a prezentációs feladatokat. Az interaktív tábla rendelkezzen megfelelõ méretû, tisztítható, cserélhetõ munkafelülettel. Az eszközök konstrukciója ne korlátozza az alapfeladatok végrehajtását szolgáló hardver- és szoftvereszközök megválasztását. Konstruk-

1169

ciójuk feleljen meg az oktatási, prezentációs feladatok által megkövetelt hosszan tartó és folyamatos munkavégzés követelményeinek, korszerû technológiát képviseljen. Továbbá: – írható, törölhetõ felület; – tisztítható, cserélhetõ munkafelület; – a készülékgyártó által támogatott installációs szoftver; – elõadás-szerkesztõ szoftver; – többpontos kalibráció (minimum 4); – megjelenített tartalmak szoftveres támogatása. B–03–03–100

digitalizáló whiteboarddal szembeni további követelmények: A legegyszerûbb interaktív tábla, mely leginkább egy whiteboard-hoz hasonlít, de a táblára felírt információk egy számítógép segítségével digitalizálhatók. A filctollal táblára írt adatoknak meg kell jelenniük a számítógép képernyõjén is, azoknak lementhetõknek, továbbíthatóknak és archiválhatóknak kell lenniük. Az interaktivitás csak az egyik oldalról van jelen: közvetlenül adat nem küldhetõ a számítógéprõl. A projektorral kivetített kép a tábláról nem irányítható. B–03–03–200

általános célú interaktív táblával szembeni további követelmények: Az eszköz két funkciót foglal magába: egyszerre digitalizáló tábla és érintõképernyõs visszajelzõ felület. Használható hagyományosan az elõzõekben leírt funkciókkal, vagy egy projektorral megvilágítva a tábláról közvetlenül vezérelhetõ a számítógép. Külön szoftverrel rendelkezik, ami segítheti a prezentációk megtartását, és a közbülsõ lépések eltárolását. A felhasználó a projektorral kivetített képernyõre digitálisan írhat egy speciális eszköz (pl. toll) vagy az ujjai segítségével. B–03–03–300

„virtuális” interaktív táblával szembeni további követelmények: Olyan kis súlyú, könnyen mozgatható és felszerelhetõ eszköz, mellyel tetszõleges fehér falfelület interaktív táblává alakítható. III. Gazdasági követelmények – Lásd a B–00–00–000 lapon ismertetettek szerint. – 3 év helyszíni jótállás. Három napon túl elhúzódó javítás esetén a felhasználó kívánságára készülékcsere – a javítás idejére – azonos funkcionalitású és paraméterû készülékre. – Kiterjedt magyarországi ellátó hálózat, magyarországi szervizháttér, helyszíni telepítés, betanítás. IV. Egyéb követelmények – Az eszköznek rendelkeznie kell magyar nyelvû kezelési utasítással, lehetõség szerint magyar nyelvû feliratozással, magyar nyelvû szoftverrel.

1170

MAGYAR KÖZLÖNY 2. számú melléklet az 1/2006. (MK 15.) MeHVM tájékoztatóhoz [1/2004. (MK 108.) MeHVM tájékoztató 11. számú függelékéhez]

K–00–00–000 Elektronikus közigazgatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, eszközök K–01–00–000 K–01–01–000 K–01–01–100 K–01–01–200 K–01–01–300 K–02–00–000 K–02–01–000 K–02–01–100 K–02–01–200 K–02–01–300

K–02–02–000

Elektronikus aláírás létrehozó hardver és szoftver eszközök Minõsített elektronikus aláírást létrehozó hardver és szoftver eszközök Biztonságos aláírás létrehozó eszköz (BALE) Intelligenskártya-olvasó Minõsített elektronikus aláírást létrehozó és ellenõrzõ alkalmazás Elektronikus aláírás használatához kapcsolódó szolgáltatások Hitelesítés-szolgáltatás Minõsített tanúsítványokhoz kapcsolódó hitelesítés-szolgáltatás Titkosító tanúsítványokhoz kapcsolódó hitelesítés-szolgáltatás Hitelesítõ (authentikációs) tanúsítványokhoz kapcsolódó hitelesítés-szolgáltatás Idõbélyegzés-szolgáltatás

K–00–00–000 Elektronikus közigazgatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, eszközök I. Kiemelt termékkör általános leírása, használati célja A kiemelt termékcsoport célja, hogy meghatározza azon termékeket és szolgáltatásokat, valamint azok mûszaki, gazdasági és egyéb követelményeit, melyeket a központosított közbeszerzésre kötelezett és a rendszerhez önként csatlakozó szervezetek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (Ket.), az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályokban, valamint más hasonló (pl. elektronikus közbeszerzés) jogszabályokban meghatározott elektronikusan végezhetõ eljárási cselekmények lebonyolítása kapcsán vehetnek igénybe. A normatíva tartalmazza a termékek/szolgáltatások beszerzésénél figyelembe veendõ minimális mûszaki, gazdasági és egyéb követelményeket, melyek betartása biztosítja a mûszakilag megfelelõ együttmûködést az egyes termékkörök elemei, valamint más, a követelményeknek megfelelõ rendszerek között, biztosítja a közigazgatás igényeinek megfelelõ szolgáltatási hátteret, és biztosítja a központosított közbeszerzési rendszer egészére nézve a költséghatékony beszerzés és üzemeltetés lehetõségét. Kapcsolódó jogszabályok és használt rövidítések:

2006/15. szám

– Eat.: 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról – NHH Eat. vhr.: 45/2005. (III. 11.) Korm. rendelet, a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak az elektronikus aláírással kapcsolatos feladat- és hatáskörérõl, valamint eljárásának részletes szabályairól – IHM-Eat vhr.: 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekrõl – Ket.: a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény – Ket. ea. vhr.: 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásokban használt elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítés-szolgáltatókra vonatkozó követelményekrõl – Ket. eü. vhr.: 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézést lehetõvé tevõ informatikai rendszerek biztonságáról, együttmûködési képességérõl és egységes használatáról A kiemelt termékcsoport elemei: K–01–00–000 Elektronikus aláírás létrehozó hardver és szoftver eszközök K–02–00–000 Elektronikus aláírás használatához kapcsolódó szolgáltatások II. Mûszaki követelmények Az egyes kiemelt termékcsoportok részletes mûszaki követelményeit a termékcsoportokra vonatkozó egyedi elõírások tartalmazzák. A kiemelt termékkörökkel kapcsolatos általános mûszaki követelmények: – Feleljenek meg az egyéb funkcionálisan kapcsolódó jogszabályokban elõírt mûszaki követelményeknek. – Mûködjenek együtt a „B–02–00–000 Hardver alrendszerek és elemeik” normatíva által meghatározott hardver rendszerekkel. – Mûködjenek együtt a „B–01–00–000 Szoftver alrendszerek és elemeik” normatíva által meghatározott szoftver rendszerekkel. – Feleljenek meg az általános irodai környezetben történõ használatnak. – A termékek hiteles tanúsítványokkal igazoltan feleljenek meg az EU termékminõsítési követelményeknek. (pl. CE jelölés, megfelelõségi nyilatkozat). – A termékek feleljenek meg a termék forgalomba hozatalát, valamint az értékesítéséhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket szabályozó vonatkozó jogszabályoknak. III. Gazdasági követelmények Az egyes kiemelt termékcsoportok részletes gazdasági követelményeit a termékcsoportokra vonatkozó egyedi elõírások tartalmazzák. A kiemelt termékkörökkel kapcsolatos általános gazdasági követelmények:

2006/15. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

– A szállító/szolgáltató feleljen meg a funkcionálisan kapcsolódó jogszabályokban elõírt követelményeknek és rendelkezzen az elõírt minõsítésekkel/jogosítványokkal. – A termékek és szolgáltatások vonatkozásában a szállító/szolgáltató rendelkezzen nyílt magyarországi kereskedelmi és szerviz/szupport hálózattal. – A kínált termékeket, szolgáltatásokat országos ellátási rendszer keretében nyújtsa. – A termékek/szolgáltatások vonatkozásában rendelkezzen kiemelt (kormányzati) árképzéssel.

K–01–01–300

1171 Minõsített elektronikus aláírást létrehozó és ellenõrzõ alkalmazás

II. Mûszaki követelmények A K–01–00–000 normatívában foglaltakon túlmenõen: – A kiemelt termékkör és elemei mûszaki/biztonsági szempontból egy egységet alkotnak, a szállítónak/szolgáltatónak felelõsséget kell vállalnia az együttmûködésre. III. Gazdasági követelmények

K–01–00–000 Elektronikus aláírás létrehozó hardver és szoftver eszközök I. Kiemelt termékkör általános leírása, használati célja A kiemelt termékkör célja, hogy meghatározza azon eszközöket és a velük szembeni követelményeket, melyek segítségével a hatóság nevében eljáró kiadmányozó az általa létrehozott elektronikus dokumentumot különbözõ biztonsági szintû elektronikus aláírással tudja ellátni, ezáltal biztosítva a dokumentum elektronikus hitelességét. A kiemelt termékcsoport elemei: K–01–01–000 Minõsített elektronikus aláírást létrehozó hardver és szoftver eszközök II. Mûszaki követelmények Az általános mûszaki követelményeket a K–00–00–000 normatíva tartalmazza Az egyes kiemelt termékcsoportok részletes mûszaki követelményeit a termékcsoportokra vonatkozó egyedi elõírások tartalmazzák. III. Gazdasági követelmények Az általános gazdasági követelményeket a K–00–00–000 normatíva tartalmazza Az egyes kiemelt termékcsoportok részletes gazdasági követelményeit a termékcsoportokra vonatkozó egyedi elõírások tartalmazzák. K–01–01–000 Minõsített elektronikus aláírást létrehozó hardver és szoftver eszközök I. Kiemelt termékkör általános leírása, használati célja A kiemelt termékkör célja, hogy meghatározza azon eszközöket és a velük szembeni követelményeket, melyek segítségével a hatóság képviselõje a kiadmányozandó dokumentumot minõsített elektronikus aláírással tudja ellátni. A kiemelt termékcsoport elemei: K–01–01–100 Biztonságos aláírás létrehozó eszköz (BALE) K–01–01–200 Intelligenskártya-olvasó

A K–01–00–000 normatívában foglaltakon túlmenõen: – A kiemelt termékkör és elemei egy egységet alkotnak, azonban a kiemelt termékkör elemeit külön-külön is biztosítani kell tudni. – Szállítónak/szolgáltatónak csomag (tömeges) megrendelés esetén további kedvezményeket kell biztosítani. – Szállítónak/szolgáltatónak országos ellátási rendszert kell biztosítani.

K–01–01–100 Biztonságos aláírás létrehozó eszköz (BALE) I. Kiemelt termékkör általános leírása, használati célja Az elektronikus aláírások létrehozásához, authentikációhoz, valamint a titkosítások feloldásához olyan eszközre [az eszköz fogalmába beleértve a fizikai eszközt, illetve az annak kezeléséhez szállított meghajtóprogramot (drivert, middleware-t, CSP-t)] van szükség, amely az alkalmazott kriptográfiai kulcsok és algoritmusok használatával a konkrét aláírásokat elkészíti, illetve a titkosítást feloldja. Ennek során (illetve ezen túlmenõen is) megvédi a kriptográfiai magánkulcsokat az illetéktelen hozzáféréstõl, módosítástól és felhasználástól. A BALE ennek során meg kell feleljen az elektronikus aláírás törvény (Eat.) által megszabott követelményeknek. II. Mûszaki követelmények A K–01–01–000 normatívában foglaltakon túlmenõen ezen termékkel/szolgáltatással kapcsolatos kötelezõ elemek: – Az eszköz feleljen meg az Eat.-ban definiált biztonságos aláírás létrehozó eszköz fogalmának. – Az eszköz közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelõ elektronikus aláírást biztosítson. – Az eszköz legyen szabványos intelligens kártya formájú, opcionálisan vizuális megszemélyesítéssel is ellátott biztonságos aláíró eszköz. – Feleljen meg az ISO 8710, ISO/IEC7816–2, valamint a CEN CWA 15264 szabványoknak. – Legalább 32 KB tárolókapacitással rendelkezzen – Az eszköz élettartama tegye lehetõvé a legalább öt évig történõ használatot.

1172

MAGYAR KÖZLÖNY

– Az eszköz tegye lehetõvé legalább egy rejtjelezõ (titkosításra alkalmas) kulcspár, illetve tanúsítvány kezelését. – Az eszköz tegye lehetõvé legalább egy hitelesítõ (azonosításra alkalmas) kulcspár, illetve tanúsítvány kezelését. – Az eszköz támogassa a B–01–01–000 normatívának megfelelõ operációs rendszereket (de minimálisan a Microsoft Windows 2000-et és XP-t), legalább Microsoft CryptoAPI, illetve PKCS#11 interfészen keresztül. – Az eszköz támogassa a Class2 típusú (PIN bevitelére is alkalmas), illetve a biometrikus kártya olvasó használatát (opcionálisan többfélét is). – Az eszköz legyen alkalmas a biztonságos csatorna kialakítására. Ezen termékkel/szolgáltatással kapcsolatos opcionális elemek: – Az eszköz tegye lehetõvé legalább egy fokozott biztonságú aláírásra alkalmas kulcspár, illetve tanúsítvány kezelését is. – A kulcspárok, tanúsítványok legyenek megújíthatóak az eszközön. – Az eszköz opcionálisan rendelkezzen egyéb operációs rendszer támogatással, legalább PKCS#11 interfészen keresztül. – Az eszköz opcionálisan legyen alkalmas más intelligens kártya alapú alkalmazások kezelésére is. – Az eszköz rendelkezzen a biztonsági követelmények teljesítésére vonatkozó független tanúsító szervezetek által kiadott tanúsítással. – A közigazgatásban biztonságos azonosításra, hitelesítésre, elektronikus aláírásra és titkosításra alkalmazható intelligens kártyák fájlszerkezetének és interfészének mûszaki specifikációjának (HUNEID) támogatása. III. Gazdasági követelmények Az általános gazdasági követelményeket K–01–01–000 normatíva tartalmazza.

a

K–01–01–200 Intelligenskártya-olvasó I. Kiemelt termékkör általános leírása, használati célja Az aláírás létrehozó eszközök [az eszköz fogalmába beleértve a fizikai eszközt, illetve az annak kezeléséhez szállított meghajtóprogramot (drivert)] a legtöbb esetben intelligens kártya formájúak, amelyek használatához azokat kezelõ perifériára van szükség. Az ilyen periféria – intelligenskártya-olvasó – feladata az intelligens kártya és a számítógép közötti kommunikációs csatorna biztosítása, illetve egyes esetekben az intelligens kártyához tartozó aktivációs adat (pl. PIN kód) bekérése és a kártyához továbbítása.

2006/15. szám

II. Mûszaki követelmények A K–01–01–000 normatívában foglaltakon túlmenõen ezen termékkel/szolgáltatással kapcsolatos kötelezõ elemek: – Az eszköz legyen az intelligens kártyákkal együttmûködõ, PC/SC kompatíbilis, legalább Class2 típusú vagy biometrikus azonosítást lehetõvé tevõ intelligenskártya-olvasó. – Az eszköz támogassa a B–01–01–000 normatívában meghatározott operációs rendszereket (de minimálisan a Microsoft Windows 2000-et és XP -t). Ezen termékkel/szolgáltatással kapcsolatos opcionális elemek: – Az eszköz rendelkezzen szabványos USB csatlakozási felülettel. – Az eszköz rendelkezzen a biztonsági követelmények teljesítésére vonatkozó független tanúsító szervezetek által kiadott tanúsítással. III. Gazdasági követelmények Az általános gazdasági követelményeket a K–01–01–000 normatíva tartalmazza.

K–01–01–300 Minõsített elektronikus aláírást létrehozó és ellenõrzõ alkalmazás I. Kiemelt termékkör általános leírása, használati célja Az elektronikus aláírások elkészítéséhez szükséges olyan szoftvertermék alkalmazása, amely összeállítja az aláírandó adatokat, meta-adatokkal látja el azokat, azokat dossziékba (avagy csomagba, aktába, mappába) rendezi, kapcsolatot létesít az idõbélyegzés szolgáltatóval, az aláírás ellenõrzéséhez szükséges információkat begyûjti és tárolja stb. Hasonlóan, az elektronikus aláírások ellenõrzéséhez szükséges egy olyan szoftver termék, amely az ellenõrzést elvégzi, az eredményrõl tájékoztatást ad, az aláírt dokumentumok megjelenítésében segítséget nyújt stb. II. Mûszaki követelmények A K–01–01–000 normatívában foglaltakon túlmenõen ezen termékkel/szolgáltatással kapcsolatos kötelezõ elemek: – Az alkalmazás feleljen meg a hatóság által elektronikus ügyintézés nyújtásához szükséges célrendszer és a minõsített elektronikus aláírást létrehozó alkalmazásokra vonatkozó jogszabályi és mûszaki feltételeknek, így különösen: = Eat, Ket. = RFC 3275 XML-Signature Syntax and Processing = A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség által a „MELASZ Ready” program az együttmûködési képességet tanúsító igazolása.

2006/15. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

= Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ajánlása a közigazgatásban alkalmazható hosszú távú és archív elektronikus aláírás formátumok mûszaki specifikációjára (az aláírás formátumára). = CEN CWA 14170 Security requirements for signature creation applications. = CEN CWA 14171 General guidelines for electronic signature verification. – Az alkalmazásnak támogatnia kell minimálisan a Microsoft Windows 2000 és XP operációs rendszereket. – Az alkalmazásnak rendelkeznie kell olyan nyilvánosan elérhetõ verzióval, amely az érintett felek számára lehetõvé teszi az elektronikus aláírások ellenõrzését. Ezen verziónak is ki kell elégítenie a vonatkozó jogszabályi és mûszaki követelményeket, illetve kompatíbilisnek kell lennie az aláírás létrehozó alkalmazással. – Az alkalmazás rendelkezzen termékkövetéssel a jogszabályok és mûszaki szabványok változásának tekintetében. – Az alkalmazás és annak dokumentációja magyar nyelvû legyen, illetve amennyiben többnyelvû, a magyar nyelvnek kiválaszthatónak kell lennie. Ezen termékkel/szolgáltatással kapcsolatos opcionális elemek: – Az alkalmazás feleljen meg az alábbi mûszaki szabványoknak, követelményeknek: = ETSI TS 101 903 v1.2.2 (vagy újabb). = XML Advanced Electronic Signatures (XAdES) – Az alkalmazás opcionálisan rendelkezzen egyéb operációs rendszer támogatással. – Az alkalmazás támogassa a többszörös és többszintû aláírási funkciókat. – Az alkalmazás támogassa a W3C „XML Encryption” ajánlása szerinti szabványos titkosítási funkciókat. – Az eszköz rendelkezzen a biztonsági követelmények teljesítésére vonatkozó független tanúsító szervezetek által kiadott tanúsítással. III. Gazdasági követelmények Az alkalmazás azon nyilvánosan elérhetõ verziójának, amely az érintett felek számára lehetõvé teszi az elektronikus aláírások ellenõrzését, ingyenesen elérhetõnek kell lennie. K–02–00–000 Elektronikus aláírás használatához kapcsolódó szolgáltatások I. Kiemelt termékkör általános leírása, használati célja A termékkörbe beletartozik mindazon – jellemzõen az elektronikus aláírás törvény által definiált – szolgáltatások nyújtása, amelyekre az elektronikus aláírással kapcsolatos tevékenységek során szükség van vagy lehet. A kiemelt termékcsoport elemei: K–02–01–000 K–02–02–000

Hitelesítés-szolgáltatás Idõbélyegzés-szolgáltatás

1173

II. Mûszaki követelmények Az általános mûszaki követelményeket a K–00–00–000 normatíva tartalmazza. Az egyes kiemelt termékcsoportok részletes mûszaki követelményeit a termékcsoportokra vonatkozó egyedi elõírások tartalmazzák. III. Gazdasági követelmények Az általános gazdasági követelményeket a K–00–00–000 normatíva tartalmazza. Az egyes kiemelt termékcsoportok részletes gazdasági követelményeit a termékcsoportokra vonatkozó egyedi elõírások tartalmazzák.

K–02–01–000 Hitelesítés-szolgáltatás I. Kiemelt termékkör általános leírása, használati célja Az elektronikus tanúsítvány az elektronikus aláírással kapcsolatos tevékenységek nélkülözhetetlen, központi eleme. A hitelesítés-szolgáltatás (a hitelesítés-szolgáltatási tevékenységbe beleértve az elektronikus aláírás törvényben definiált „aláírás létrehozó adat elhelyezése aláírás létrehozó eszközön” szolgáltatást is, ahol ez értelmezhetõ) során a szolgáltató az igénybe vevõnek (illetve az által megjelölt aláíróknak) egyebek mellett kriptográfiai kulcsokat generál, a személyek azonosítását elvégzi, ezek alapján elektronikus tanúsítványokat bocsát ki vagy újít meg, felfüggesztési, illetve visszavonási szolgáltatást nyújt, visszavonási állapot információkat szolgáltat, esetleg kulcsmegõrzési szolgáltatást nyújt. A kiemelt termékcsoport elemei: K–02–01–100 Minõsített tanúsítványokhoz kapcsolódó hitelesítés szolgáltatás K–02–01–200 Titkosító tanúsítványokhoz kapcsolódó hitelesítés szolgáltatás K–02–01–300 Hitelesítõ (authentikációs) tanúsítványokhoz kapcsolódó hitelesítés szolgáltatás II. Mûszaki követelmények Az általános mûszaki követelményeket a K–00–00–000 normatíva tartalmazza. Az egyes kiemelt termékcsoportok részletes mûszaki követelményeit a termékcsoportokra vonatkozó egyedi elõírások tartalmazzák. III. Gazdasági követelmények Az általános gazdasági követelményeket a K–00–00–000 normatíva tartalmazza. Az egyes kiemelt termékcsoportok részletes gazdasági követelményeit a termékcsoportokra vonatkozó egyedi elõírások tartalmazzák.

1174

MAGYAR KÖZLÖNY

K–02–01–100 Minõsített tanúsítványokhoz kapcsolódó hitelesítés szolgáltatás

K–02–01–200 Titkosító tanúsítványokhoz kapcsolódó hitelesítés-szolgáltatás

I. Kiemelt termékkör általános leírása, használati célja Minõsített elektronikus aláírás készítéséhez minõsített tanúsítványok használata szükséges. Jelen termékkörben ezen tanúsítványok kibocsátásával és kezelésével kapcsolatos szolgáltatások tartoznak.

I. Kiemelt termékkör általános leírása, használati célja A titkosítási funkciók ellátásában a felek azonosítására az elektronikus aláírásokéhoz hasonló tanúsítványok kiállítására és kezelésére van szükség. Jelen termékkörben ezen tanúsítványok kibocsátásával és kezelésével kapcsolatos szolgáltatások tartoznak. II. Mûszaki követelmények

II. Mûszaki követelmények A K–02–01–000 normatívában foglaltakon túlmenõen ezen termékkel/szolgáltatással kapcsolatos kötelezõ elemek: – A minõsített tanúsítványokat kiállító hitelesítés szolgáltató feleljen meg az Eat.-ban és a Ket.-ben meghatározott minõsített hitelesítés-szolgáltatóval kapcsolatos követelményeknek, valamint az alábbi mûszaki, illetve jogszabályi követelményeknek: = ETSI TS 101 862 Qualified Certificate profile. = Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ajánlása a közigazgatásban alkalmazható végfelhasználói tanúsítványok szerkezetének és adattartalmának mûszaki specifikációjára (Certificate Profiles). = Hitelesítési rendje, Szolgáltatási szabályzata feleljen meg „Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ajánlása a közigazgatásban alkalmazható hitelesítési rendek”-ben foglaltaknak. = A kiállított tanúsítványokat tartalmazó tanúsítványtárat LDAP és HTTP protokollokon keresztül, nyilvánosan elérhetõvé kell tenni. = A tanúsítványokra vonatkozó visszavonási állapotot visszavonási lista közzétételével (CRL – Certificate Revocation List) kell elérhetõvé tenni. A CRL-t LDAP és HTTP protokollok segítségével kell elérhetõvé tenni. – A BALE megszemélyesítése során az aláíró kulcspárok kizárólag az alkalmazott BALE-n generálhatóak. Ezen termékkel/szolgáltatással kapcsolatos opcionális elemek: – A tanúsítványokra vonatkozó visszavonási állapotot on-line módon (OCSP – On-line Certificate Status Protocol) is elérhetõvé lehet tenni. Az OCSP szolgáltatást HTTP vagy HTTPS protokollon keresztül kell nyújtani. III. Gazdasági követelmények Az általános gazdasági követelményeket K–00–00–000 normatíva tartalmazza

2006/15. szám

A K–02–01–000 normatívában foglaltakon túlmenõen ezen termékkel/szolgáltatással kapcsolatos kötelezõ elemek: – A titkosító tanúsítványokat kiállító hitelesítés szolgáltató feleljen meg az Eat.-ban meghatározott minõsített aláírás hitelesítés-szolgáltatóval kapcsolatos követelményeknek, valamint az alábbi mûszaki, illetve jogszabályi követelményeknek: = Hitelesítési rendje, Szolgáltatási szabályzata feleljen meg „Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ajánlása a közigazgatásban alkalmazható hitelesítési rendek”-ben foglaltaknak. = Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ajánlása a közigazgatásban alkalmazható végfelhasználói tanúsítványok szerkezetének és adattartalmának mûszaki specifikációjára (Certificate Profiles). = A kiállított tanúsítványokat tartalmazó tanúsítványtárat LDAP és HTTP protokollokon keresztül, nyilvánosan elérhetõvé kell tenni. = A tanúsítványokra vonatkozó visszavonási állapotot visszavonási lista közzétételével (CRL – Certificate Revocation List) kell elérhetõvé tenni. A CRL-t LDAP és HTTP protokollok segítségével kell elérhetõvé tenni. Ezen termékkel/szolgáltatással kapcsolatos opcionális elemek: A titkosító magánkulcsokra vonatkozóan a szolgáltató nyújtson biztonságos kulcsvisszaállítási és letéti szolgáltatást. III. Gazdasági követelmények Az általános gazdasági követelményeket K–00–00–000 normatíva tartalmazza.

a

K–02–01–300 Hitelesítõ (authentikációs) tanúsítványokhoz kapcsolódó hitelesítés-szolgáltatás I. Kiemelt termékkör általános leírása, használati célja

a

A hitelesítõ (authentikációs, azonosítási) funkciók ellátásában a felek azonosítására az elektronikus aláírásoké-

2006/15. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

hoz hasonló tanúsítványok kiállítására és kezelésére van szükség. Jelen termékkörben ezen tanúsítványok kibocsátásával és kezelésével kapcsolatos szolgáltatások tartoznak. II. Mûszaki követelmények A K–02–01–000 normatívában foglaltakon túlmenõen ezen termékkel/szolgáltatással kapcsolatos kötelezõ elemek: – A hitelesítõ tanúsítványokat kiállító hitelesítés-szolgáltató feleljen meg az Eat.-ban meghatározott minõsített aláírás hitelesítés-szolgáltatóval kapcsolatos követelményeknek, valamint az alábbi mûszaki, illetve jogszabályi követelményeknek: = Hitelesítési rendje, Szolgáltatási szabályzata feleljen meg „Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ajánlása a közigazgatásban alkalmazható hitelesítési rendek”-ben foglaltaknak. = Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ajánlása a közigazgatásban alkalmazható végfelhasználói tanúsítványok szerkezetének és adattartalmának mûszaki specifikációjára (Certificate Profiles). = A kiállított tanúsítványokat tartalmazó tanúsítványtárat LDAP és HTTP protokollokon keresztül, nyilvánosan elérhetõvé kell tenni. = A tanúsítványokra vonatkozó visszavonási állapotot visszavonási lista közzétételével (CRL – Certificate Revocation List) kell elérhetõvé tenni. A CRL-t LDAP és HTTP protokollok segítségével kell elérhetõvé tenni. III. Gazdasági követelmények Az általános gazdasági követelményeket K–00–00–000 normatíva tartalmazza.

a

K–02–02–000 Idõbélyegzés-szolgáltatás I. Kiemelt termékkör általános leírása, használati célja Az idõbélyegzés-szolgáltatás keretében a szolgáltató az aláírók kéréseire válaszolva olyan bizonyítékokat (idõbélyegeket) állít ki, amelyek igazolják egy adott elektronikus dokumentum vagy elektronikus aláírás egy idõpontban történõ létezését. Ezzel a szolgáltatással bizonyítható, hogy egy elektronikus dokumentum vagy elektronikus aláírás mely idõpillanatban keletkezett (pontosabban, legkésõbb mikor keletkezett). A visszavonási információk kezelése mellett az idõbélyegzõ teszi lehetõvé az elektronikus aláírás idõbeli érvényességének ellenõrzését és megfelelõ eljárásrendet követve az érkeztetésnél használatos letagadhatatlansági funkciókat is biztosíthatja.

1175

II. Mûszaki követelmények A K–02–00–000 normatívában foglaltakon túlmenõen ezen termékkel/szolgáltatással kapcsolatos kötelezõ elemek: – Az idõbélyegzés-szolgáltató feleljen meg az Eat.-ban meghatározott minõsített idõbélyegzés-szolgáltatóval kapcsolatos követelményeknek, valamint az alábbi mûszaki, illetve jogszabályi követelményeknek: = RFC 3161 Internet X.509 Public Key Infrastructure Time-Stamp Protocol. = Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ajánlása a közigazgatásban alkalmazható idõbélyegzés formátum mûszaki specifikációjára (Time Stamp Format). = A szolgáltatás HTTPS vagy VPN csatorna felett történjen. = Az alkalmazott authentikációs megoldás támogassa az idõbélyegzés-kérések egyénenkénti és összesített elszámolását. III. Gazdasági követelmények Az általános gazdasági követelményeket K–00–00–000 normatíva tartalmazza.

a

Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2005. évi 167. számában kihirdetett, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény – 46. §-a (1) bekezdésének 19. pontja helyesen a következõ: „19. az európai uniós támogatások felhasználása érdekében – amennyiben a 113. §-ban foglalt átcsoportosításra nincs mód – az európai uniós forrást tartalmazó, Közösségi Támogatási Keretbe tartozó operatív programok, valamint a Kohéziós Alap kiadási elõirányzatai esetében az eredeti támogatási elõirányzat 45%-ával, az európai uniós forrást tartalmazó más kiadási elõirányzat és a XIX. EU Integráció fejezet 2. cím 5. alcím Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek esetében az eredeti támogatási elõirányzat 15%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján,” (Kézirathiba) – 46. §-ának (4) bekezdése helyesen a következõ: „(4) Amennyiben egy fejezeten belül több, az (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott elõirányzat van, az ott meghatározott százalékos mértékek – az ott meghatározott bontás szerint súlyozva – ezen elõirányzatok eredeti támogatási elõirányzatainak együttes összegére vonatkoznak.” (Kézirathiba) – 9. számú melléklete utolsó oszlopában a fejléc megnevezése helyesen: ,,Egyenleg”. (Nyomdahiba) – 22. számú mellékletének táblázata fölött jelzett ,,Millió forint” felirat törlendõ. (Nyomdahiba)

1176

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/15. szám

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2006. évi éves elõfizetési díj: 90 216 Ft. Egy példány ára: 207 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +184 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 06.0431 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.