A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2007. október 29., hétfõ
TARTALOMJEGYZÉK 284/2007. (X. 29.) Korm. r. 285/2007. (X. 29.) Korm. r. 286/2007. (X. 29.) Korm. r.
287/2007. (X. 29.) Korm. r.
146. szám
46/2007. (X. 29.) EüM r.
126/2007. (X. 29.) FVM r.
127/2007. (X. 29.) FVM r.
Ára: 966,– Ft
216/2007. (X. 29.) KE h. 217/2007. (X. 29.) KE h. 218/2007. (X. 29.) KE h. 219/2007. (X. 29.) KE h. 220/2007. (X. 29.) KE h. 73/2007. (X. 29.) ME h. 74/2007. (X. 29.) ME h.
Oldal A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól . . . . . A villamosenergia-rendszer jelentõs zavara és a villamosenergiaellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekrõl . . . . . . . Az Egészségbiztosítási Felügyelet egyes eljárásainak, valamint a felügyeleti díj befizetésének és a felügyeleti bírság felhasználásának szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére létrejött egyeztetõ bizottság kormányzati képviselõit megbízó miniszterek kijelölésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az élelmiszerekben elõforduló mikrobiológiai szennyezõdések megengedhetõ mértékérõl szóló 4/1998. (XI. 11.) EüM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerûsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról . . Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról. Nyugállományú rendõr vezérõrnagyi elõléptetésrõl. . . . . . . . . . . . . Dandártábornoki kinevezésrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kitüntetés adományozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kitüntetés adományozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kitüntetés adományozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakállamtitkár kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatójának kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2007. szeptember 24-i ülésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Alapító Okirata (egységes szerkezetben) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Komárom-Esztergom Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának hirdetménye . . . . . . A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
10250 10261
10268
10271
10271
10275
10276 10282 10282 10282 10282 10283 10283 10284 10284 10287 10292 10294
10250
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában és a 110. § (7) bekezdésének a), f) és i) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:
A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – azokra a tevékenységekre, létesítményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) közterületi rendezvényre, b) a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre, c) a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítõ tevékenységre, d) közlekedési jármûveken belüli zajra és rezgésre, e) az egészségügyi mentési tevékenység, a tûzoltási feladatok, a mûszaki mentés és bûnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre, valamint f) a vallási tevékenység végzésére.
Fogalommeghatározások 2. § E rendelet alkalmazásában: a) védendõ (védett) környezet: védendõ terület és védendõ épület, helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi tevékenység zavarásának megakadályozása vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell;
2007/146. szám
b) környezeti zaj: a levegõnek olyan mértékû és minõségû nyomásingadozása, amely a védendõ környezetben észlelhetõ; c) környezeti rezgés: környezeti rezgésforrástól származó, a szilárd test olyan mértékû és minõségû ismétlõdõ rugalmas alakváltozása, amely a védendõ környezetben levõ épület szerkezetén keresztül hat az ott tartózkodó emberre; d) környezeti zaj- vagy rezgésforrás: üzemi, építési, szabadidõs, közlekedési és egyéb létesítmény, gép, berendezés, illetõleg olyan tevékenység, amely a védendõ környezetben környezeti zajt vagy környezeti rezgést okoz; e) építési zaj- vagy rezgésforrás: olyan építõipari tevékenység, amely környezeti zajt vagy rezgést okoz; f) közlekedési zaj- vagy rezgésforrás: közlekedési útvonal (közút, közforgalom elõl el nem zárt magánút, vasúti pálya, vízi út, valamint a repülõtér) üzemeltetése, kezelése; g) környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetõje: a vasúti pályahálózatot és annak tartozékait, vasúti üzemi létesítményt mûködetõ vasúti társaság, a közút kezelõje, a vízi út fenntartója, a repülõtér üzemben tartója, az üzemi vagy szabadidõs zaj-, illetve rezgésforrást jelentõ létesítményt, gépet, berendezést mûködtetõ személy; h) szabadidõs zaj- vagy rezgésforrás: környezeti zajt, rezgést elõidézõ kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény, és az elõbbi célú tevékenység, valamint az elõbbi célra használt berendezés, gép; i) üzemi zaj- vagy rezgésforrás: az e), f) és h) pontokban felsorolt tevékenységek kivételével a környezeti zajt, rezgést elõidézõ, termelõ, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést elõidézõ telephely, gép, berendezés, ideértve a termelõ, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli – közlekedési célú tevékenységnek nem minõsülõ – jármûhasználat, jármûmozgás, rakodás; j) veszélyes mértékû környezeti zaj: ja) olyan környezeti zaj, amely meghaladja a külön jogszabályban megállapított zajszennyezettség (a továbbiakban: zajterhelés), illetõleg zajkibocsátás megengedett határértékét, jb) olyan szabadidõs zajforrástól származó zaj, amelyre jellegébõl adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhetõ és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élõ lakosság nyugalmát zavarja; k) veszélyes mértékû környezeti rezgés: olyan környezeti rezgés, amely meghaladja a rezgés-szennyezettség (a továbbiakban: rezgésterhelés) megengedett határértékét; l) háttérterhelés: a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás mûködése nélkül, de a forrás típusának megfelelõ zajterhelés; m) megfelelõ passzív akusztikai védelem: az épületek védendõ helyiségeire vonatkozó belsõtéri zaj határérték
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítása, szerkezeti elemek beépítése; n) közlekedési vonalas létesítmény: közút, közforgalom elõl el nem zárt magánút és vasúti pálya; o) távlati forgalom: a közlekedési létesítmény tervezésének évéhez képest 15 év múlva elõrebecsült forgalom nagysága; p) védendõ (védett) terület: a településrendezési terv szerinti pa) lakó-, üdülõ-, vegyes terület, pb) különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetõk területei, pc) zöldterület (közkert, közpark), pd) gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendõ épület helyezkedik el; q) védendõ (védett) épület, helyiség: qa) kórtermek és betegszobák, qb) tantermek és elõadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsõdékben, óvodákban, qc) lakószobák lakóépületekben, qd) lakószobák szállodákban és szálló jellegû épületekben, qe) étkezõkonyha, étkezõhelyiség lakóépületekben, qf) szállodák, szálló jellegû épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei, qg) éttermek, eszpresszók, qh) kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei, várótermek; r) közüzemi létesítmény: víztermelést, -kezelést, -ellátást, szennyvízgyûjtést, -kezelést, hulladékgyûjtést, -kezelést, -ártalmatlanítást, villamosenergia- és gázellátást, távhõszolgáltatást végzõ létesítmény; s) védendõ homlokzat: zajtól védendõ épületnek az a homlokzata, amely zajtól védendõ helyiséget határol; t) csendes övezet: rendeltetése miatt zaj ellen különös védelmet igénylõ létesítmények zajtól való fokozott megóvása érdekében kijelölt terület; u) fokozottan védett terület: a szabadban eltöltött csendes pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas közterület, amelyre fokozott zajvédelmi követelmények érvényesek.
Általános rendelkezések 3. § (1) Tilos a védendõ környezetben veszélyes mértékû környezeti zajt vagy rezgést okozni. (2) A kibocsátási vagy a terhelési határértékek túllépését a zaj- és rezgésterhelési határértékekrõl szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint kell jelentõsnek minõsíteni.
10251
(3) A 4. §-ban kijelölt környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) a zajvédelmi követelmények ellenõrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetõjét.
Környezetvédelmi hatóság kijelölése 4. § (1) Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsõfokú hatósági jogkört – a (3)–(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a kistérségekrõl szóló külön jogszabályban1 meghatározott kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzõje, a fõváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzõje gyakorolja az alábbi esetekben: a) az 1. számú melléklet szerinti tevékenységek; továbbá b) a védendõ épületek védendõ helyiségeinek belsõ terére elõírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben; valamint c) a védendõ épületek védendõ helyiségeinek belsõ terére elõírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben ca) valamennyi, az adott épületen belüli, illetve cb) az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén az 1. számú melléklet szerinti tevékenységeknél. (2) Az (1) bekezdésben foglalt ügyekben a másodfokú hatósági jogkört a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérõl szóló külön jogszabályban2 meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség (a továbbiakban: felügyelõség) gyakorolja. (3) A felügyelõség gyakorolja az elsõ fokú hatósági jogkört a) az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá az 1. számú mellékletben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történõ együttes végzése esetén, b) valamennyi elõzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében, c) a fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárásokban. (4) A honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában az elsõ fokú hatósági jogkört a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség gyakorolja. 1 A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény. 2 A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérõl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.
10252
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/146. szám
Hatásterület
e) gazdasági területek zajtól nem védendõ részén nappal (6:00–22:00) 55 dB, éjjel (6:00–22:00) 45 dB.
5. §
(2) A környezeti zajforrás hatásterületének megállapítása során a) beépítetlen területen a számítást, illetve a mérést másfél méteres magasságra kell elvégezni, b) beépített területen a számítást, illetve a mérést arra a magasságra kell elvégezni, ahol a legnagyobb hatásterület mérhetõ, illetve számítható, és van zajtól védendõ homlokzat.
(1) Amennyiben jogszabály hatásterület bemutatását írja elõ, a hatásterületet az alábbiakban meghatározott szabályok szerint kell megállapítani. (2) A környezeti zajforrás hatásterületét a 6. § szerinti méréssel, számítással kell meghatározni a) elõzetes vizsgálati eljárásban, b) környezeti hatásvizsgálati eljárásban, c) egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, d) környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásban, e) az a)–d) pontokban felsorolt eljárásokat követõ létesítési, használatbavételi, illetve forgalomba helyezési eljárásokban, vagy f) ha a környezetvédelmi hatóság elõírja. (3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület. (4) A környezetvédelmi hatóság abban az esetben írja elõ a hatásterület mérés, illetve számítás szerinti meghatározását, ha a rendelkezésére álló adatok alapján valószínûsíthetõ, hogy a zajforrás hatásterülete nagyobb, mint a (3) bekezdésben meghatározott, vélelmezett hatásterület. (5) Ha a (2) bekezdés c) pontjában foglalt eljárást a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás elõzi meg, akkor a korábbi eljárásban megállapított hatásterületet kell figyelembe venni. (6) A környezetvédelmi hatóságnak – a tevékenység, illetve létesítmény jellegétõl függetlenül – a 6. § szerint mért, számított területet kell hatásterületnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmezõ bemutatja.
(3) A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot kell figyelembe venni, amely alapján a legnagyobb hatásterület mérhetõ, illetve számítható.
7. § (1) Új tevékenység telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítási tevékenység hatásterülete az a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendõ terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység legalább 3 dB mértékû járulékos zajterhelés-változást okoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti hatásterületet azokra a szállítási, fuvarozási tevékenységekre kell meghatározni, amelyek a) országos közúton vagy helyi közutak közül belterületi elsõ- és másodrendû fõutakon valósulnak meg, és b) az alaptevékenység környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles. (3) Az (1) bekezdés szerinti hatásterület megállapításához a járulékos zajterhelést a szállítási útvonalak mentén az alaptevékenység megvalósítási helyszínétõl legfeljebb 25 km távolságon belül kell vizsgálni. (4) Az (1) bekezdés szerinti hatásterületet a közútkezelõ által nyilvántartott, legutolsó rendelkezésre álló, éves átlagos napi forgalmi adatok alapján és a szállítási, fuvarozási tevékenység várható legnagyobb napi forgalma alapján külön jogszabály szerinti számítással kell meghatározni.
6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlõ a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, c) egyenlõ a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendõ környezetben – gazdasági területek kivételével – egyenlõ a zajforrásra vonatkozó, üdülõterületre megállapított zajterhelési határértékkel,
8. § A környezeti rezgésforrás hatásterülete az a terület, ahol a forrástól származó környezeti rezgés – külön jogszabályban meghatározott – rezgésterhelés-növekedést okoz.
Létesítéssel kapcsolatos zaj és rezgés elleni védelmi követelmények 9. § (1) A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendõ
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
10253
területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.
(2) Ha az üzemeltetõ az (1) bekezdése szerinti kötelezettségét elmulasztja, a környezetvédelmi hatóság – megfelelõ határidõ tûzése mellett – felhívja annak teljesítésére.
(2) A védendõ területeket úgy kell kijelölni, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. A védendõ épületet, helyiséget úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a külön jogszabály szerinti belsõ téri zajterhelési határértékek a használatbavétel idõpontjára teljesüljenek.
(3) Nem kell környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendõ terület, épület vagy helyiség, vagy b) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületének határvonala a számítások, illetve mérések alapján a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetõjén kívül más személy nem használja. (4) A környezeti zajkibocsátási határértéket a külön jogszabályban elõírtak szerint – hatósági határozatban – kell megállapítani. (5) Ha a kérelmezõ a zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó – az (1) bekezdés szerinti – kérelmét visszavonja, a környezetvédelmi hatóság a határérték megállapítására vonatkozó eljárást hivatalból folytatja, kivéve, ha a kérelmezõ a létesítésre irányuló kérelmét is visszavonta.
(3) Ha a létesítmény hatásterületét e rendelet vagy hatósági határozat szerint méréssel vagy számítással kell meghatározni, akkor – a tervezés során – meg kell állapítani a tervezett állapotot megelõzõ háttérterhelés mértékét, és e vizsgálat eredményét csatolni kell a létesítés iránti kérelemhez. (4) A környezetvédelmi hatóság a háttérterhelés mértékére vonatkozó, rendelkezésére álló adatokat kérelemre a létesítmény tervezõjének vagy tulajdonosának rendelkezésére bocsátja. (5) A létesítésére irányuló engedélyezési tervben szereplõ zaj- és rezgésvédelmi intézkedéseket és a rezgéscsökkentõ mûszaki megoldásokat a zaj- és rezgésforrás üzembe helyezésének, illetve használatbavételének idõpontjára meg kell valósítani. (6) Azokban a zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban, ahol a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, az eljáráshoz benyújtott dokumentációnak zaj elleni védelemrõl szóló munkarészt kell tartalmaznia. A munkarész tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza. (7) A környezeti hatásvizsgálat vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységek létesítéséhez és megvalósításához kapcsolódó szállítási, fuvarozási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehetõ legkisebb legyen. A kapcsolódó szállítás, fuvarozás zajterhelésére tekintettel a környezetvédelmi hatóság kezdeményezheti a közlekedési hatóságnál meghatározott útvonal elõírását.
Üzemi vagy szabadidõs zajforrásra vonatkozó szabályok 10. § (1) Környezeti zajt elõidézõ üzemi vagy szabadidõs zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése elõtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetõje – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.
11. § (1) Amennyiben a zajforrás üzemeltetõje olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a 10. § (3) bekezdésében megállapított feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetõnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a környezetvédelmi hatósághoz. (2) A kérelem alapján a környezetvédelmi hatóság: a) környezeti zajkibocsátási határértéket állapít meg és elõírja annak teljesítési határidejét, b) rezgésterhelés okozója részére elõírja a rezgésterhelési határérték teljesítésének határidejét. (3) Ha a környezetvédelmi hatóság olyan tények birtokába jut, amely a kibocsátási határérték megállapítását teszi szükségessé, akkor hivatalból indult eljárás keretében megállapítja a kibocsátási határértéket, és az üzemeltetõt az eljárás lefolytatásához szükséges adatok szolgáltatására kötelezi. (4) Ha a kérelmezõ a zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó – az (1) bekezdés szerinti – kérelmét visszavonja, a környezetvédelmi hatóság a határérték megállapítására vonatkozó eljárást hivatalból folytatja. (5) A környezeti zajforrást üzemeltetõ (a környezeti zajforrásnak minõsülõ tevékenységet végzõ) a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkezõ minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint (bejelentõ lapon) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A környezetvédelmi hatóság a változásjelentés alapján, amennyiben szükséges, a meglévõ határozatot módosítja vagy visszavonja, illetve új kibocsátási határértéket állapít meg.
10254
MAGYAR KÖZLÖNY
(6) Az üzemeltetõ tevékenységének megszüntetését, az új üzemeltetõ tevékenységének megkezdését köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak a változást követõ 30 napon belül.
Építési zaj- és rezgésforrás mûködtetésével kapcsolatos elõírások 12. §
és a létesítményre nem készült külön jogszabály3 szerinti zajvédelmi intézkedési terv vagy zajvédelmi program, akkor a környezetvédelmi hatóság a) a közlekedési vonalas létesítmény mindenkori üzemeltetõjét zajvédelmi szempontú részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezi, b) a közlekedési hatóságnál kezdeményezheti a közlekedési vonalas létesítmény mindenkori üzemeltetõjének kötelezését zaj- és rezgéscsökkentõ intézkedések megtételére.
A kivitelezõ a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építõipari tevékenység ideje alatt köteles betartani.
A csendes övezet és a zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület 15. §
13. § (1) A kivitelezõ felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól a) egyes építési idõszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás mûszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthetõ, b) építkezés közben elõforduló, elõre nem tervezhetõ, határérték feletti zajterhelést okozó építõipari tevékenységre. (2) A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett idõszak kezdõ és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit. (3) A környezetvédelmi hatóság a zajterhelési határérték alóli felmentésrõl szóló határozatában az építõipari tevékenység napi, heti idõbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan is elõírhat korlátozást. (4) A környezetvédelmi hatóság az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetét, valamint az építésügyi hatóságot az (1) bekezdés szerinti eljárásba szakhatóságként bevonja.
Közlekedési vonalas létesítmény létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos elõírások 14. § (1) A közlekedési vonalas létesítmény létesítésre vonatkozó engedélyezési tervének zaj- és rezgésvédelmi munkarészében igazolni kell, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek a távlati forgalom nagysága mellett teljesülnek. (2) Ha az üzemelõ közlekedési zaj- és rezgésforrás által okozott zaj jelentõs mértékben meghaladja a külön jogszabály szerinti közlekedési zajtól származó határértékeket,
2007/146. szám
(1) Csendes övezet, valamint zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kijelölésre szánt terület tényleges zajterhelése megfelel a külön jogszabályban a csendes övezetre, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre megállapított határértéknek. (2) A kijelölését megelõzõen a kijelölésre szánt területre zajtérképet kell készíteni és meg kell vizsgálni a zaj elleni védelem érdekében szükséges intézkedéseket. (3) A kijelölés kezdeményezésére a csendes övezetek esetében a zaj elleni fokozott védelmet igénylõ intézmény üzemeltetõje vagy fenntartója is jogosult. Ez esetben a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség a kijelölés kezdeményezõjét terheli.
16. § (1) A 15. § (1) bekezdés szerinti fokozott védelem érvényesítése érdekében a) a kijelölt terület zajterhelését befolyásoló források mûködése – országos közúthálózatba tartozó közutak, vasutak, valamint a kijelölés idõpontjában létesítési engedéllyel rendelkezõ létesítmények kivételével – térben, idõben, gyakoriságban korlátozható, megtiltható, illetve ha valamely zajforrás mûködésének korlátozására, tiltására más hatóság jogosult, kezdeményezhetõ a szükséges intézkedések megtétele, b) meghatározhatók a közterület felhasználásának zajvédelmi szabályai, amennyiben a kijelölésre közterületen került sor. (2) Olyan létesítmény, amely új környezeti zajforrás keletkezésével jár, csak akkor létesíthetõ, ha a létesítmény és a hatásterülete a fokozottan védett területen vagy csendes területen kívül esik. 3
A környezeti zaj értékelésérõl és kezelésérõl szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet és a repülõterek környezetében létesítendõ zajgátló védõövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet.
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Csendes övezet vagy zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölésérõl a jegyzõ értesíti a felügyelõséget. Intézkedési terv 17. § (1) Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy a szabadidõs vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetõjét intézkedési terv benyújtására kötelezi. (2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az üzletek mûködési rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló külön jogszabály4 hatálya alá tartozó kereskedelmi tevékenységek folytatóira. (3) Ha a környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet jóváhagyja, az üzemeltetõt határidõ kitûzésével a benne szereplõ intézkedések megvalósítására kötelezi. (4) Az üzemi és szabadidõs zajforrásokra készített intézkedési tervet a környezetvédelmi hatóság abban az esetben hagyja jóvá, ha – a közüzemi létesítmények üzemeltetõinek kivételével – az üzemeltetõ bemutatja, hogy az általa tervezett intézkedések biztosítják a zajkibocsátás határértékre való csökkentését. (5) Az intézkedési terv tartalmazza: a) a zaj csökkentésére tervezett intézkedéséket, b) azok várható eredményét, c) az intézkedések végrehajtásának tervezett idõpontját.
18. § Ha az üzemeltetõ az intézkedési tervet kijelölt határidõre nem vagy csak részben hajtja végre, illetve a zaj az intézkedések ellenére is túllépi az elõírt határértéket – a közüzemi létesítmények, valamint a közlekedési vonalas létesítmények kivételével – a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet: a) 1–6 dB túllépés között korlátozza, b) 7–10 dB túllépés között felfüggeszti, c) 10 dB túllépés felett megtiltja. Fokozottan zajos terület 19. § (1) Olyan közüzemi létesítményeknél, ahol a zajszint nem csökkenthetõ határértékre, a környezetvédelmi hatóság fokozottan zajos területet jelöl ki. 4 Az üzletek mûködési rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet.
10255
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kijelölés érdekében az intézkedési tervnek (17. §) tartalmaznia kell a fokozottan zajos terület kijelöléséhez szükséges adatokat: a) a fokozottan zajos területre vonatkozó számítások kiinduló adatait és a számítási paramétereket, b) a számítás módszerét a vonatkozó jogszabályra való hivatkozással, c) az alkalmazott számítástechnikai program megnevezését, d) a pontosságot, a számítás eredményét befolyásoló tényezõk, jellemzõk ismertetését, e) a számításokat végzõ szakértõ engedélyének számát, f) az egyes övezetekbe tartozó ingatlanok felsorolását (helyrajzi szám), g) a számított övezeti határokat térképen ábrázolva. (3) A közüzemnek biztosítania kell, hogy az érintett ingatlantulajdonosok az intézkedési terv tervezetébe – a környezetvédelmi hatóságnak történõ megküldés elõtt – betekinthessenek és arra észrevételt tehessenek. A közüzem üzemeltetõje az intézkedési terv tervezetét a lakossági észrevételek alapján átdolgozza. (4) A környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet jóváhagyó határozatban fokozottan zajos területnek minõsíti a védendõ környezetnek azt a részét, amelyik beleesik a zajterhelést okozó közüzemi szolgáltató (közüzemi létesítmény) hatásterületének abba a részletébe, amelyen belül a zajterhelés nem csökkenthetõ a határérték szintjére. (5) A fokozottan zajos területen a határérték túllépésének mértéke szerint, a 4. számú mellékletben meghatározott övezeteket kell kijelölni. (6) A határozatnak tartalmaznia kell: a) a fokozottan zajos terület kijelölt övezeti határait (beépített belterületen az utcavonalakkal, illetve telekhatárokkal, külterületen a zajszint görbék térképi megjelenítésével, valamint az azonosításra alkalmas méretadatokkal, koordinátákkal meghatározva), b) az egyes övezetekbe esõ ingatlanok (utca, házszám, helyrajzi szám) övezetenkénti tételes felsorolását.
20. § (1) Fokozottan zajos terület A–D jelû övezetében új lakóépületek, szállodák és szálló jellegû épületek, kórházi és egyéb egészségügyi épületek, temetõk, iskolák, egyetemek és kutatóintézetek (a meteorológiai állomások és obszervatóriumok kivételével), hivatali épületek létesítése céljából nem adható ki: a) telekalakítási engedély, b) elvi építési és építési engedély, c) fennmaradási engedély, amennyiben az engedélyezési eljárásra az építési engedély hiánya miatt került sor, d) rendeltelés megváltozására irányuló engedély.
10256
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Fokozottan zajos terület A–D jelû övezetében annak kijelölésekor meglévõ, az (1) bekezdésben felsorolt épületek engedélyköteles bõvítése akkor engedélyezhetõ, ha a benyújtott engedélyezési tervek tartalmazzák a megfelelõ passzív akusztikai védelemre tervezett megoldást. (3) Fokozottan zajos terület E–G jelû övezetében új kórházi és egyéb egészségügyi ellátását nyújtó épületek létesítése, a fokozottan zajos terület kijelölésekor meglévõ épületek engedélyköteles bõvítése, átalakítása ilyen célra akkor engedélyezhetõ, ha a benyújtott engedélyezési tervek tartalmazzák a megfelelõ passzív akusztikai védelmet. 21. § (1) A közüzem üzemeltetõje a fokozottan zajos területet kijelölõ vagy újból kijelölõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított 12 hónapon belül benyújtja a lakosságot érõ zajterhelés csökkentése érdekében az ingatlanok zajcsökkentésével kapcsolatos intézkedések ütemezését. Az ütemezést a környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá. (2) A fokozottan zajos területen, az annak kijelölésekor meglévõ, jogerõs építési engedéllyel rendelkezõ védendõ lakó- és üdülõépület tulajdonosának igénylése alapján a közüzemi szolgáltató (a zajforrás üzemeltetõje) köteles biztosítani épületek megfelelõ passzív akusztikai védelmét. (3) A fokozottan zajos terület kijelölését követõen létesített vagy bõvített védendõ épületek esetén az építtetõt terheli a megfelelõ passzív akusztikai védelem megvalósításának kötelezettsége. 22. § A fokozottan zajos területen fekvõ ingatlanok tulajdonosai a zajvédelmi intézkedésekre vonatkozó igényeket a fokozottan zajos terület kijelölésétõl számított 6 hónapon belül jelenthetik be a közüzemi létesítmény üzemeltetõjének.
2007/146. szám
(3) A fokozottan zajos terület késõbbi felülvizsgálatából, módosításából eredõ új zajvédelmi igényeket a bejelentéstõl számított három éven belül ki kell elégíteni. 24. § (1) Amennyiben a fokozottan zajos terület településrendezési terv szerinti besorolása megváltozik, errõl a helyi települési önkormányzat jegyzõje 30 napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követõen a környezetvédelmi hatóság a fokozottan zajos terület határát határozatában hivatalból módosítja. A fokozottan zajos területen fekvõ ingatlanok tulajdonosai a 22. § szerint nyújthatják be igényeiket. (3) A fokozottan zajos területet kijelölõ határozatot a környezetvédelmi hatóság módosítja, ha a közüzemi létesítmény kibocsátásában történt változás indokolttá teszi. (4) A fokozottan zajos terület kijelölését a környezetvédelmi hatóság megszünteti, ha a kijelölést szükségessé tevõ közüzemi létesítmény megszûnik. A fokozottan zajos területre vonatkozó építési és terület-felhasználási általános elõírások 25. § (1) A fokozottan zajos területen a külön jogszabály5 szerinti terület-felhasználási egységek és építmények az e rendeletben foglalt korlátozásokkal jelölhetõk ki, illetve létesíthetõk. (2) Települések – 4. számú melléklet szerinti – fokozottan zajos területének A–D jelû övezetében nem jelölhetõ ki zajtól védendõ terület. (3) Települések fokozottan zajos területének E–G jelû övezetében csak olyan zajtól védendõ terület jelölhetõ ki, amire a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesülnek.
23. § (1) A közüzemi létesítmény üzemeltetõje a fokozottan zajos terület e rendelet szerinti elsõ kijelölése után, az övezeten belül kijelölt legnagyobb zajterhelésû övezetben az igénybejelentéstõl számított három éven belül köteles gondoskodni megfelelõ zajvédelmi intézkedések végrehajtásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti legnagyobb zajterhelésû övezetnél kisebb zajterhelésû övezetek esetében az igénybejelentéstõl számított hat éven belül kell végrehajtani a zajvédelmi intézkedéseket. Óvodák, iskolák, egészségügyi, kulturális és szociális létesítményekkel kapcsolatos zajvédelmi intézkedéseket az igénybejelentéstõl számított két éven belül kell végrehajtani.
Zaj- és rezgésbírság 26. § (1) A környezetvédelmi hatóság zaj-, illetõleg rezgésvédelmi bírság fizetésére kötelezi a környezeti zaj-, rezgésforrás üzemeltetõjét, ha az üzemeltetõ a) az üzemi vagy szabadidõs zajforrás esetében a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket – a határozatban megállapított teljesülési határidõt követõen – túllépi, 5 Az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet.
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) az üzemi vagy szabadidõs zajforrás esetében az épületen belüli, jogszabályban megállapított zajterhelési határértékeket túllépi, c) az építési zajforrás esetén a zajterhelési határértéket túllépi, d) a rezgésterhelési határértéket túllépi, e) a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, f) a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változásbejelentési kötelezettségét nem vagy nem megfelelõen teljesíti. (2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti bírság az intézkedési terv végrehajtásának ideje alatt nem szabható ki.
27. § A környezetvédelmi hatóság a 26. § szerinti bírságolandó magatartásról való tudomásszerzésétõl számított 1 éven túl, illetve a bírságolandó magatartás tanúsításától számított öt éven túl nem szabhat ki bírságot. Ha azonban a magatartás jogszerûtlen állapot fenntartásával valósul meg, a bírságolás elévülése mindaddig nem kezdõdik meg, amíg a jogszerûtlen állapot fennáll.
28. § (1) A zajbírság megállapításához a környezetvédelmi hatóságnak – külön jogszabály szerinti – zajvizsgálatot kell elvégezni. (2) Ismételt zajbírság kiszabásához nem szükséges vizsgálatot végezni, ha a) a zajforrás mûködésében, illetve zajkibocsátásában az elõzõ vizsgálat óta nem történt változás, és b) a zajforrás hatásterületén nem történt olyan változás, ami az ismételt vizsgálatot indokolná.
10257
(3) Az (1) bekezdés szerinti zajbírság összegét a környezetvédelmi hatóság – a zaj csökkentése érdekében tett intézkedések mérlegelésével – 0,8-tól 1,2-ig terjedõ szorzók alkalmazásával módosíthatja. (4) Az (1) bekezdés szerinti zajbírság 6 havonta ismételhetõ.
31. § (1) Ha a bírságolandó magatartás építésügyi tevékenység, akkor a zajbírság összegét – ezer Ft-ra kerekítve – a 3. számú melléklet 2. pontja szerinti 2. összefüggés alapján kell megállapítani, ha a zajokozás a jogszabály szerinti zajterhelési határértéket meghaladja. (2) Ha a legnagyobb túllépés az éjszakai (22–06 óra közötti) megítélési idõben következik be, akkor az (1) bekezdés szerinti zajbírság összegét másfélszeres szorzó alkalmazásával kell megállapítani. (3) Az (1) bekezdés alapján megállapított zajbírság havonta ismételhetõ, ha az ellenõrzõ környezetvédelmi hatóság ismételt zajvizsgálattal megállapítja, hogy a határérték túllépése továbbra is fennáll. (4) Nem kötelezhetõ az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére az az üzemeltetõ, akinek a környezetvédelmi hatóság a határérték betartása alól felmentést adott.
32. § (1) A rezgésterhelési határérték túllépése esetén a rezgésbírság összegét ezer forintra kerekítve a 3. számú melléklet 3. pontja alapján kell meghatározni.
29. §
(2) A rezgésbírságot a nappali és az éjszakai idõszakra külön-külön kell kiszámítani, és a kettõ közül a nagyobb összeget kell kiszabni. Az éjszakai idõszakban a vizsgált helyiségek közül csak azok a helyiségek számíthatók be a bírság meghatározásakor, amelyeket rendeltetés szerint éjszaka is használnak.
A zajbírságot a bírságot megállapító határozat jogerõre emelkedésétõl számított 30 napon belül kell megfizetni.
(3) A rezgésbírság megállapítását megelõzõen a környezetvédelmi hatóság – külön jogszabály szerint – megalapozó vizsgálatot végez.
30. §
(4) A rezgésbírság összegét a környezetvédelmi hatóság, a rezgés csökkentése érdekében tett intézkedések mérlegelésével, 0,8-tól 1,2-ig terjedõ szorzók alkalmazásával módosíthatja.
(1) Üzemi vagy szabadidõs zajforrás esetén a zajbírság összegét – ezer Ft-ra kerekítve – a 3. számú melléklet 1. pontja alapján kell meghatározni. (2) A 26. § (1) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott bírság a 3. számú melléklet 1. c) pontja alapján abban az esetben szabható ki, ha a zajforrás és a zajtól védendõ helyiség azonos vagy közös fallal rendelkezõ épületben található.
(5) A rezgésbírság 6 havonként ismételhetõ. (6) Ismételt rezgésbírságot megalapozó vizsgálatnál nem szükséges vizsgálatot elvégezni, ha a rezgésforrás a) mûködésében az elõzõ vizsgálat óta nem történt változás, és b) hatásterületén nem történt olyan változás, ami az ismételt vizsgálatot indokolná.
10258
MAGYAR KÖZLÖNY
Zaj- és rezgésvédelmi szakértõ kötelezõ megbízása 33. § Környezeti zaj, illetve rezgés elleni védelemre jogosító szakértõi engedéllyel rendelkezõ személyt, illetve ilyen személyt foglalkoztató szervezetet kötelezõ megbízni vagy alkalmazni a külön jogszabályban elõírtakon túl: a) egységes környezethasználati engedély iránti kérelem zajvédelemi munkarészének kidolgozásához, b) környezeti hatástanulmány zajvédelmi munkarészének elkészítéséhez, c) zaj és rezgés elleni védelemrõl szóló intézkedési terv készítéséhez, d) megfelelõ passzív akusztikai védelem tervezéséhez, e) csendes terület, zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek kijelölésének elõkészítéséhez, ha a kijelölésre szánt területre nem készült külön jogszabály6 szerinti zajterhelési zajtérkép, f) önkormányzati/helyi zajvédelmi rendelettervezet mûszaki elõkészítéséhez.
Átmeneti és záró rendelkezések 34. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) Az e rendelet hatálybalépésekor mûködõ, a) üzemi vagy szabadidõs zajforrások esetében, amelyeknek az 5. § (3) bekezdés szerinti hatásterületén olyan zajtól védendõ épület vagy terület van, amelyre a környezetvédelmi hatóság korábban nem állapított meg határértéket, b) zajkibocsátási határértékkel rendelkezõ üzemi és szabadidõs zajforrások esetében, ahol a határértéket megállapító határozatban megadott védendõ objektumok üdülõterületen, különleges területen helyezkednek el, a 10. § (1) bekezdésben foglalt zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a rendelet hatálybalépésétõl számított 1 éven belül kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.
2007/146. szám
ab) 24/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 5. és 11. §-a, ac) 96/2002. (V. 5.) Korm. rendelet, ad) 47/2004. (III. 18.) Korm. rendelet 14. és 15. §-a, és ae) 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §-a; illetve b) az egyes ipari termékek zajvédelmi minõségtanúsításáról szóló 7/1991. (IV. 26) KTM rendelet, valamint az azt módosító 142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése; c) a zaj- és rezgésbírságról szóló 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés, valamint az annak módosításáról szóló 12/1990. (V. 23.) KvM rendelet. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
1. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez A kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzõjének hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyek A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3073/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 41 épületek építése 42 egyéb építmények építése 43 speciális szaképítés 45 gépjármû, motorkerékpár kereskedelme, javítása 46 nagykereskedelem 47 kiskereskedelem (kivéve gépjármû, motorkerékpár) 55 szálláshely szolgáltatás 56 vendéglátás 73 reklám, piackutatás 81 építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés 90 alkotó-, mûvészeti szórakoztató tevékenység 93 sport, szórakoztató, szabadidõs tevékenység
(3) A (2) bekezdés alapján benyújtott kérelemre megállapított zajkibocsátási határérték teljesítési határideje 2012. január 1.
2. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) a zaj- és rezgésvédelemrõl szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet módosításáról szóló aa) 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. számú melléklete 14. pontjának d) alpontja,
Az engedélyezési terv zaj és rezgés elleni védelmi dokumentációjának tartalmi követelményei
6
A környezeti zaj értékelésérõl és kezelésérõl szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet.
1. Az üzemi és szabadidõs zajforrás létesítésekor készítendõ terv zajvédelmi dokumentációjában 1.1. ismertetni kell a létesítmény egyedi zajforrásait, mûködési idejét, helyüket átnézeti helyszínrajzon be kell mutatni,
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1.2. ismertetni kell és térképen be kell mutatni a várható hatásterületen a zaj ellen védendõ területek, épületek helyét, funkcióját, helyrajzi számát, címét, a tervezett zajforrás ezekhez viszonyított pontos helyzetét, 1.3. ismertetni kell a hatásterületen elhelyezkedõ ingatlanok rendezési terv szerinti besorolását, 1.4. amennyiben a zajforrás hatásterületét e jogszabály vagy a környezetvédelmi hatóság elõírása alapján méréssel, illetve számítással kell meghatározni, közölni kell a hatásterület méréssel, illetve számítással meghatározott háttérterhelés értékeit is, 1.5. meg kell adni a megítélés helyén várható zajkibocsátás értékét a nappali és – szükség esetén – az éjszakai idõszakra egyaránt,
10259
4. Közlekedési zaj- és rezgésforrás engedélyezési tervének zajvédelmi munkarészében 4.1. be kell mutatni a közlekedési létesítmény nyomvonalát, védendõ épületek helyét, funkcióját, helyrajzi számát, címét, meg kell határozni a hatásterületen lévõ védendõ területekhez, épületekhez viszonyítva a tervezett zajforrás pontos helyzetét, 4.2. ismertetni kell a hatásterületen elhelyezkedõ védendõ terület zajvédelmi besorolását, 4.3. a tervezett forrás zajkibocsátásának jellemzõit a távlati (15 évvel késõbbi idõpontra számított) forgalom alapján kell meghatározni, közölni kell a számítás alapját képezõ forgalmi adatokat is,
1.6. meg kell adni azokat az irányokat (területeket, épületeket), ahol zajcsökkentési intézkedések nélkül is határérték alatti zajkibocsátás várható,
4.4. ismertetni kell a védendõ területeken a meglévõ háttérterhelés és a várható zajterhelés nagyságát a nappali és az éjszakai idõszakra egyaránt,
1.7. meg kell jelölni azokat az irányokat (területeket, épületeket), ahol zajcsökkentés nélkül határértékeket meghaladó zajkibocsátás várható, és meg kell adni a határérték-túllépés várható mértékét,
4.5. meg kell határozni azokat a zajcsökkentési intézkedéseket, amelyekkel a zajvédelmi követelmények teljesíthetõk,
1.8. meg kell adni a zajcsökkentésre alkalmazható módszerek (eszközök, megoldások, intézkedések) leírását, a javasolt módszerektõl várható zajcsökkenés elemzését, 1.9. ki kell mutatni, hogy a tervezett zajvédelmi megoldások megvalósításával a zajkibocsátás teljesíti a védelmi követelményeket, 1.10. a 7. § szerinti közlekedési eredetû zajterhelésnél ismertetni kell a lehetséges alternatívák bemutatásával a kapcsolódó szállítás környezetre gyakorolt hatását és ezek közül meg kell adni a legkevesebb zajkibocsátással járó szállítási útvonalat. A zajvédelmi munkarészt részletes számítással kell megalapozni. 2. Ha az engedélyezési terv készítésekor nem állnak rendelkezésre azok az adatok, amelyekbõl az 1.5–1.9. pont szerinti számítások, mûszaki becslések elvégezhetõek, akkor az engedélyezési tervben azokat az intézkedéseket, követelményeket kell meghatározni, amelyeket a további tervezéskor (például a kiviteli terv készítésekor) kell elvégezni, illetve megtartani. Ezek lehetnek például a zajforrások egyedi zajkibocsátási követelményei, a várhatóan szükséges mûszaki zajcsökkentési intézkedések (például zajvédõ fal, tokozás). 3. Ha a forrás mûködésével összefüggésben olyan zajok keletkezésére is számítani lehet, melyekre zajterhelési határérték nem vonatkoztatható, akkor az ezek elleni hatékony védelemre is ki kell terjednie az engedélyezési tervnek vagy szakvéleménynek.
4.6. ha kültéri védelmi intézkedésekkel nem lehet a zajvédelmi követelmények szükséges mértékû teljesítését biztosítani, akkor meg kell adni a követelmény várható túllépésének helyét, kiterjedését (a túllépéssel érintett védendõ épületek, területek pontos megnevezésével) és mértékét (épületszintenként is), a túllépéssel érintett lakások számát, az összes érintett lakásszámhoz viszonyított arányát. 5. Ha a meglévõ közlekedési zajforrás okozta zajterhelés határérték feletti, akkor az útvonal vagy létesítmény korszerûsítésének, útkapacitás bõvítésének engedélyezéshez a zajcsökkentés lehetõségeire vonatkozó konkrét megoldási és programozott megvalósítási tervet is készíteni kell. 6. Környezeti rezgésforrás engedélyezési tervének rezgésvédelmi munkarészében vagy a rezgésvédelmi szakvéleményben 6.1. meg kell határozni a tervezett rezgésforrás védendõ épületekhez, helyiségekhez viszonyított pontos helyzetét, 6.2. ismertetni kell az érintett, védendõ épületek rezgésvédelmi szempontú besorolását és a védendõ helyiségeikre érvényes rezgésterhelési követelményeket, 6.3. meg kell jelölni azokat a helyiségeket, amelyekben rezgéscsökkentési intézkedés nélkül a határértéket meghaladó rezgésterhelés várható, 6.4. meg kell határozni a rezgéscsökkentésre alkalmazható módszereket, az alkalmazásuktól várható rezgéscsökkenés mértékét,
10260
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/146. szám
6.5. ki kell mutatni, hogy a tervezett rezgésvédelmi módszerek alkalmazásával a rezgésterhelés kielégíti a vonatkozó követelményeket, 6.6. ha a meglévõ közlekedési forrástól származó rezgésterhelés határérték feletti, a bõvítés, rekonstrukció engedélyezési tervében a rezgéscsökkentés lehetõségeire konkrét megoldási és programozott megvalósítási tervet is készíteni kell, 6.7. a rezgésvédelmi munkarészt szükség esetén, részletes számítással vagy összehasonlító mérés eredményének bemutatásával kell megalapozni, 6.8. a terhelési követelmények betartásához szükséges rezgésvédelmi intézkedések megvalósítására elkülönített költségvetési fejezetet kell készíteni.
dendõ homlokzatok elõtt okozott zajkibocsátási határértéktúllépés esetén a zajbírságot az alábbi összefüggéssel kell kiszámítani:
7. Védendõ épületben vagy azzal szomszédos épületben létesíteni tervezett zajforrás engedélyezési tervében, illetve a zajvédelmi szakvéleményben 7.1. meg kell határozni a befoglaló épületben és más szomszédos épületben a zajforrás hatása által érintett védendõ helyiségeket, 7.2. a vonatkozó épületakusztikai szabvány vagy mûszaki elõírás felhasználásával meg kell határozni a zajforrás és a védendõ helyiségek közötti épületszerkezetek szükséges hangszigetelési követelményeit, 7.3. meg kell határozni a védendõ helyiségek meglévõ és várható zajterhelését a nappali és az éjszakai idõszakra egyaránt, 7.4. szükség esetén a zajforrás és a védendõ helyiségek közötti térelválasztások hangszigetelését méréssel kell megállapítani. A mérési eredményeket akkor lehet elfogadhatónak tekinteni, ha a mérés a vonatkozó épületakusztikai szabvány vagy mûszaki elõírás szerinti, 7.5. ha az épületszerkezetek hangszigetelése vagy a várható zajterhelés nem felel meg a követelményeknek, akkor meg kell határozni a szükséges zajcsökkentési, illetve épületakusztikai intézkedéseket, és igazolni kell, hogy ezek végrehajtása a követelmények teljesülését eredményezi, 7.6. részletes számítással kell megalapozni a zajvédelmi munkarész vagy szakvélemény megállapításait, 7.7. alkalmazni kell e melléklet 3. pontjában foglaltakat is.
é15 - ( N ) ù CA =1 - ê ú ; ha N < 15db, egyébként CA=1 ë 15, 7 û (1.2. összefüggés)
B = 160000 . × (15 , × TÜK + N ) × C A × C B , (1.1. összefüggés) ahol: – B: az üzemi vagy szabadidõs zajforrás zajbírsága beépített területen, – TÜK: a zajkibocsátási határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben, – N: a zajkibocsátási határérték túllépésével érintett védendõ homlokzat mögött elhelyezkedõ zajtól védendõ helyiségek száma, 2
2
é6 - TÜK ù CB =1 - ê ú ; ha TÜK < 6 dB, egyébként CB=1 ë 5,6 û (1.3. összefüggés) 1. b) Üzemi vagy szabadidõs zajforrás által temetõben, üdülõterületen, zöldterületen, különleges területek közül az egészségügyi területeken okozott zajkibocsátási határérték-túllépés esetén a zajbírságot az alábbi összefüggéssel kell meghatározni: C = 240000 . × TÜK × C B , (1.4. összefüggés) ahol – B: az üzemi vagy szabadidõs zajforrás zajbírsága beépítetlen területen, – TÜK: a megállapított zajkibocsátási határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben, – CB: az 1.3. összefüggés szerinti módosító tényezõ. 1. c) Üzemi vagy szabadidõs zajforrás által a védendõ helyiségekben okozott határérték-túllépés esetén a zajbírság összegét az alábbi összefüggéssel kell meghatározni: B = 160000 . × (15 , × TÜK + N ) × C A × C B , (1.5. összefüggés)
3. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez A zaj-, illetve rezgésvédelmi bírság kiszabására vonatkozó számítási szabályok 1. pont 1. a) Üzemi vagy szabadidõs zajforrás által lakóterületen, vegyes területen, különleges területek közül az oktatási létesítmények területén vagy gazdasági területen a vé-
ahol: – B: az üzemi vagy szabadidõs zajforrás Ft-ban kifejezett zajbírsága, – TÜK: a zajterhelési határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben, – N: a zajterhelési határérték túllépésével érintett védendõ helyiségek száma, – CA: az 1.2. összefüggés szerinti módosító tényezõ, – CB: az 1.3 összefüggés szerinti módosító tényezõ.
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2. pont Építési zajforrás által okozott zajterhelési határértéktúllépés esetén a bírság összegét az alábbi összefüggéssel kell meghatározni: B = 50.000 TÉP CB, (2. összefüggés) ahol – B: az építési zajforrás zajbírságának Ft-ban megállapított összege, – TÉP: a zajterhelési határérték legnagyobb túllépésének mértéke dB-ben, – CB: az 1.3. összefüggés szerinti módosító tényezõ. 3. pont Környezeti rezgésforrás által okozott rezgésterhelési határértéket túllépés esetén, a bírság összegét az alábbi összefüggéssel kell kiszámítani: B = 80000 . ×k × N, (3. összefüggés) ahol – B: a rezgésbírság Ft-ban megállapított összege, – k: napszaktól függõ tényezõ: nappal megállapított túllépés esetén: k =1, éjszaka megállapított túllépés esetén: k =2 – N: azon védendõ helyiségek száma, ahol a rezgésterhelési határérték nem teljesül. 4. pont Az alábbi pontokban felsorolt bírság megfizetésére köteles, aki (az a szervezet): a) a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek – ide nem értve a zajkibocsátási határérték betartására irányuló kötelezettséget – nem tesz eleget: 100 000 Ft, b) a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változásbejelentési kötelezettségét nem vagy a hatóság hiánypótlási felhívása ellenére sem megfelelõen teljesíti: 50 000 Ft.
4. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez Fokozottan zajos területek övezeti besorolása Övezet
A jelû övezet B jelû övezet C jelû övezet D jelû övezet
LAM mértékadó A-hangnyomásszint Nappal (06–22 h)
Éjszaka (22–06 h)
LAM>75 75³LAM>70 70³LAM>65 65³LAM>60
LAM>65 65³LAM>60 60³LAM>55 55³LAM>50
10261 LAM mértékadó A-hangnyomásszint
Övezet
E jelû övezet F* jelû övezet G* jelû övezet
Nappal (06–22 h)
Éjszaka (22–06 h)
60³LAM>55 55³LAM>50 50³LAM>45
50³LAM>45 45³LAM>40 40³LAM>35
A Kormány 285/2007. (X. 29.) Korm. rendelete a villamosenergia-rendszer jelentõs zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekrõl A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdésének 23. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következõket rendeli el: Értelmezõ rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. alapvetõ felhasználó: villamosenergia-krízis esetén a társadalom mûködéséhez szükséges stratégiai fontosságú felhasználók – ideértve a létfontosságú felhasználókat is – e tevékenységi körük tekintetében, melyeknek villamosenergia-ellátását a krízis esetén lehetõség szerint legtovább kell biztosítani, így különösen a) a nagyobb térség ellátása szempontjából jelentõs kapacitású, alapvetõ élelmiszer- és ivóvíz-elõállítók és -tárolók, valamint hulladékkezelõ létesítmények, b) a honvédelmi szempontból jelentõs felhasználók; 2. erõmûvi tartalék: a rendszerirányítási tevékenység engedélyese által a wattos teljesítmény központi szabályozása keretében percenként figyelt tartalék kategóriák közül a maximális, idõkorlát nélküli forgótartaléknak és az összes indítható gép maximális szabályozási teljesítmény határának az összege, az import villamos teljesítmény figyelembevételével; 3. létfontosságú felhasználó: az alapvetõ felhasználók kategóriáján belül az 1. számú melléklet szerinti felhasználók az ott meghatározott tevékenységi körük tekintetében; 4. rotációs kikapcsolás elve: a villamosenergia-felhasználók különbözõ csoportjainak különbözõ idõben, az egyenlõ elbánás elvén és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmának elvén történõ kikapcsolása a villamos ener-
10262
MAGYAR KÖZLÖNY
gia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megõrzése céljából; 5. Rotációs Kikapcsolási Rend (a továbbiakban: RKR): a villamosenergia-felhasználók különbözõ csoportjainak a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megõrzése céljából a villamosenergia-hiánnyal arányos kikapcsolását és a kikapcsolásának gyakoriságát, fokozatait meghatározó eljárás; 6. villamosenergia-ellátási válsághelyzet: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 139. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esemény (a továbbiakban: válsághelyzet); 7. villamosenergia-ellátási válsághelyzet veszélye: e rendelet 16. §-ának (1) és 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esemény (a továbbiakban: válsághelyzet veszélye); 8. villamosenergia-krízis: a jelentõs zavar, a válsághelyzet veszélye, valamint a válsághelyzet; 9. villamosenergia-rendszer jelentõs zavara: a VET 138. §-ának (1) bekezdése alapján a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott esemény (a továbbiakban: jelentõs zavar).
2007/146. szám
(5) A krízis megelõzését és az ellene való védekezést az átviteli rendszerirányítónak, illetve a hatóságoknak elsõsorban piacszabályozó eszközökkel kell biztosítaniuk a villamosenergia-ellátási szabályzatok elõírásainak betartása révén. (6) Az engedélyesek és az illetékes államigazgatási szervek feladata a társadalmat, a felhasználókat idejében felkészíteni a krízisre tájékoztatással, takarékossági felhívásokkal, amelyek célja a megelõzés és az esetlegesen bekövetkezõ kár mérséklése.
4. § (1) Krízis esetén úgy kell eljárni, hogy az alapvetõ felhasználók, ezen belül pedig a létfontosságú felhasználók villamosenergia-ellátása lehetõség szerint a legtovább biztosított legyen, továbbá üzemzavar esetén ellátásuk helyreállítása elsõbbséget élvezzen. (2) Krízis esetén a felhasználók között nem tehetõ különbség abból a szempontból, hogy kitõl, illetve milyen típusú engedélyestõl vásárolják a villamos energiát.
Általános rendelkezések 2. § (1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e rendelet alapján hozott határozatait fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. (2) Az e rendeletben elõírtak teljesítése nem mentesíti az érintetteket attól, hogy a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvényben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban, valamint az azokon alapuló egyéb hatósági határozatokban elõírt kötelezettségeiknek eleget tegyenek.
3. § (1) A VET szerinti átviteli rendszerirányításra vonatkozó mûködési engedéllyel rendelkezõ engedélyes (a továbbiakban: átviteli rendszerirányító) feladata a jelentõs zavar megelõzése, illetve a következményeinek csökkentése és az elhárítás irányítása. (2) Válsághelyzet veszélye esetén a védekezés irányítása az átviteli rendszerirányító feladata. (3) Válsághelyzetben a védekezés irányítása a Kormány feladata. (4) A VET 74. §-a szerinti tevékenységek engedélyeseinek (a továbbiakban: engedélyesek) fel kell készülniük a villamosenergia-krízis (a továbbiakban: krízis) elleni védekezésre.
5. § (1) A felhasználói kikapcsolásokra csak a legszükségesebb mértékben és idõtartamra hozható intézkedés úgy, hogy társadalmi szinten minél kisebb kár következzen be, és ugyanakkor ne okozzon aránytalan terhet egyes rendszerhasználóknak. (2) E rendelet szerinti villamosenergia-felhasználói kikapcsolások akkor alkalmazhatók, ha a közvetlenül fenyegetõ krízis piacszabályozó eszközökkel vagy a már bekövetkezett krízis az ellátási szabályzatokban elõírt eszközökkel nem hárítható el. A krízis megelõzésére, enyhítésére szolgáló általános intézkedések 6. § (1) Az átviteli rendszerirányítónak Krízis Munkabizottságot (a továbbiakban: KM) kell létrehoznia. A KM feladata a krízis megelõzésére szolgáló intézkedések elõkészítése, a krízis idején teendõ intézkedések elõkészítése, valamint javaslattétel a Kormánynak és a Hivatalnak az ezen idõszakban a hatáskörükbe tartozó teendõkre. (2) A KM-et az elnök és a nyolc tag alkotja. A KM elnöke az átviteli rendszerirányító vezérigazgatója (vagy megbízásából helyettese), tagjai a termelõi engedélyesek két képviselõje, a VET szerinti villamos energia elosztására vonatkozó mûködési engedéllyel rendelkezõ engedélyesek (a továbbiakban: elosztó) két képviselõje, valamint az ország éves villamosenergia-forgalmának 5%-ánál na-
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
gyobb éves villamosenergia-ipari forgalommal rendelkezõ villamos energia kereskedõinek és egyetemes szolgáltatóinak egy-egy képviselõje (mindegyik meghatározott idõtartamban, rotációs rendben), valamint az átviteli rendszerirányító és az atomerõmû képviselõje. A gazdasági és közlekedési minisztert (a továbbiakban: miniszter), a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, a Kormányzati Koordinációs Bizottság titkárságának vezetõjét, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatóját és a Hivatal elnökét a KM üléseirõl elõzetesen értesíteni kell. A miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a Kormányzati Koordinációs Bizottság titkárságának vezetõje, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatója és a Hivatal elnöke, vagy azok megbízottja jogosult az üléseken jelen lenni, a KM-tõl, az abban résztvevõktõl tájékoztatást kérni. A KM elnöke az ülésre eseti jelleggel más szerv képviselõjét is meghívhatja. A KM maga határozza meg ügyrendjét, szervezetét (esetleges albizottságait), az ülésein részt vevõ állandó meghívottak körét. Az ülések idõpontját az elnök határozza meg. (3) A KM alapvetõ feladata a krízis elõtt és ideje alatt teendõ intézkedések elõkészítése, így többek között a) a Hivatal részére véleményezni, hogy a villamosenergia-ellátási szabályzatok a krízis elkerülésére, illetve enyhítésére megfelelõ mûszaki és gazdasági elõírásokat tartalmaznak-e; b) javaslattétel a termelõk feladatainak meghatározására, ha a külön jogszabályban elõírt erõmûvi biztonsági tüzelõanyag-készlet bármilyen okból a meghatározott mérték alá csökken, vagy ha országos szinten a tüzelõanyag-készlet olyan mértékben csökken, hogy veszélybe kerülhet a villamosenergia-ellátás folyamatossága; c) javaslattétel az átviteli rendszerirányító és az elosztók feladatainak meghatározására – a felhasználói villamosenergia-terhelés csökkentés érdekében – a felhasználói kikapcsolások megelõzése, valamint a kikapcsolások elõkészítése terén; d) információs rendszer elõkészítése az állami szervek, a rendszerhasználók és a társadalmi tájékoztatás részére; e) a szerzõdések teljesítésének, a villamos energia szervezett piacán folyó tranzakciók végrehajtásának a válsághelyzeti állapot megszüntetéséig történõ felfüggesztése rendjének kialakítása; f) a kényszerhelyzetben értékesítõ kereskedõ meghatározása; g) a hosszan tartó (egy hetet meghaladó) hálózati zavarra való felkészülés; h) véleményezi a 7. § (1) bekezdés a) pontjában elõírt villamosenergia-ellátási krízistervet (a továbbiakban: krízisterv); i) véleményezi az RKR-t.
10263
aa) az állami szervek, a társadalom, a rendszerhasználók és az engedélyesek tájékoztatásának módját és rendjét a lehetséges felhasználói kikapcsolások elõrejelzésérõl [elõre látható krízis esetén a kikapcsolások elõtt 48 órával, az idõszerûsített elõrejelzési tájékoztatót a kikapcsolások elõtt 24 órával (olyan tényezõk, mint a kiesések, az idõjárás, a termelés figyelembevételével), illetve ennél rövidebb elõreláthatóság esetén haladéktalanul], ab) az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság értesítésének módját és rendjét elõre látható krízis esetén a kikapcsolások elõtt 48 órával, az idõszerûsített elõrejelzési tájékoztatót a kikapcsolások elõtt 24 órával, illetve ennél rövidebb elõreláthatóság esetén haladéktalanul, ac) a felhívás rendjét a villamosenergia-termelési és importajánlatok fokozására, ad) a felhívás módját a villamos energiával való takarékosságra és annak jelentõségére, ae) a hálózati engedélyesek és az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság értesítésének módját a felhasználói kikapcsolásokról legalább 1 órával megelõzõen, af) a válsághelyzet veszélye I. és II. fokozata, valamint a válsághelyzet bevezetésének körülményeit, ag) a hosszan tartó jelentõs zavar esetén, illetve az azzal összefüggésben teendõ intézkedéseket, ah) az ország vagy országrész(ek) villamosenergiaellátásában több napon át hiányt okozó vezeték üzemszünetek esetén a hálózati engedélyesek által teendõ intézkedéseket, ai) a felhasználói terhelés csökkentés módját a villamos energia forrásoldal (termelés + import) és fogyasztás egyensúlyának megõrzése céljából, aj) a krízis esetén felmerült, ahhoz kapcsolódó többletköltségek elszámolási rendjét, ak) a válsághelyzet kihirdetése esetén kiadandó rendeletek tervezetét, al) a válsághelyzet esetén követendõ eljárási rend forgatókönyvét, am) a válsághelyzeti szimulációs gyakorlatok rendjét; b) a hálózati engedélyesekkel együttmûködve az RKR-t a 8. § és 9. § szerint. (2) Az átviteli rendszerirányító a KM véleményével együtt beterjeszti a Hivatalnak a krízistervet és az RKR-t jóváhagyásra. Véleményeltérés esetén a kisebbségi vélemény is beterjesztendõ. (3) Krízis esetén az átviteli rendszerirányító köteles olyan információs rendszert mûködtetni, amely képes felmérni a rendszerszintû tüzelõanyag és teljesítmény helyzetet és annak várható alakulását. Krízis esetén a rendszerszintû tüzelõanyag és teljesítmény helyzetrõl a minisztert és a Hivatal elnökét egyidejûleg folyamatosan tájékoztatni kell.
7. § 8. § (1) Az átviteli rendszerirányító kidolgozza a) a krízistervet, amely a társadalom, a rendszerhasználók és az engedélyesek felkészítése érdekében tartalmazza
(1) Az átviteli rendszerirányítónak – a krízis esetén szükséges és indokolt kikapcsolásoknak csak az indokolt
10264
MAGYAR KÖZLÖNY
felhasználói kört érintõ és indokolt idõtartamú végrehajtása érdekében – az RKR-t a hálózati engedélyesekkel együttmûködve kell összeállítania a 2. számú melléklet szerint. (2) Az RKR-ben a rotációs kikapcsolás elvén a károk legkisebb mértékre történõ csökkentésének érdekében az egyes ellátási területeken 3 órát meg nem haladó kikapcsolási fokozatokat kell képezni. (3) Az RKR megalapozottsága érdekében az illetékes elosztó, illetve az átviteli rendszerirányító a gazdálkodó szervezet felhasználótól, valamint a költségvetési szerv felhasználótól a korlátozással, kikapcsolással összefüggõ adatokat kérhet. Az illetékes elosztó és az átviteli rendszerirányító köteles gondoskodni az RKR készítése során birtokába jutott adatok, információk jogszerû kezelésérõl. (4) A felhasználókat, tekintet nélkül arra, hogy kitõl, illetve milyen típusú engedélyestõl vásárolják a villamos energiát, azonosan kell kezelni az RKR összeállításánál.
9. § (1) Az RKR-t úgy kell tervezni, hogy az alapvetõ felhasználókat, illetve ezen belül a létfontosságú felhasználókat ne érintse a villamosenergia-ellátás kikapcsolása a feladatuk teljesítéséhez szükséges ellátás mértékéig.
2007/146. szám
relése, üzemeltetése, karbantartása és ellenõrzése a hálózati engedélyesek feladata, saját költségükön, az átviteli rendszerirányító koordinálásában. A felhasználó engedni, tûrni, és helyet biztosítani köteles az õt érintõ berendezés számára. Az elosztó és átviteli rendszerirányító eljárása nem járhat a felhasználó aránytalan sérelmével.
11. § (1) Az elosztó saját mûködési területére lebontva kidolgozza a krízistervet a 7. § (1) bekezdése figyelembevételével. (2) Az elosztó a mûködési területén lévõ, az RKR-ben megnevezett, kikapcsolásra kerülõ felhasználókról nyilvántartást vezet. A felhasználók, a hírközlõ szervek, a megyei (fõvárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság és a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóság részére a területre mûködési engedéllyel rendelkezõ elosztó, illetve az átviteli rendszerirányító megadja azt az információt, amit azok a kikapcsolásokkal kapcsolatban felkészülésükhöz szükségesnek ítélnek.
12. §
(2) Az alapvetõ és a létfontosságú felhasználók körét az 1. § 1. és 3. pontja figyelembevételével – az illetékes megyei (fõvárosi) védelmi bizottság, valamint a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóság véleményének kikérése mellett – az illetékes megyei (fõvárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság közigazgatási hatósági eljárás keretében állapítja meg. A felhasználók alapvetõ, illetve létfontosságú felhasználóként történõ besorolására az elosztó és az átviteli rendszerirányító tesz javaslatot, de az illetékes megyei (fõvárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság hivatalból, valamint a felhasználó kezdeményezésére is határozhat. Az alapvetõ, illetve létfontosságú felhasználók listáját az illetékes elosztó és az átviteli rendszerirányító naprakészen nyilvántartja.
(1) Amennyiben bármely hatóság határozata alapján egy erõmû tartós termeléscsökkentése indokolt, és ennek következtében országos szinten veszélybe kerülhet a villamosenergia-ellátás folyamatossága (válsághelyzet veszélye vagy válsághelyzet alakul ki), akkor a villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében e rendelet szerint kell eljárni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben másodfokon az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság jár el.
A Hivatal a krízis megelõzése érdekében jogosult hatósági ellenõrzést és a villamosenergia-értékesítési ajánlatban foglalt árképlet szerinti árnövekedési kockázat elemzést végezni. Ennek keretében a rendszer egyensúly biztonságának védelmében vizsgálatot indíthat.
(4) Egyéb RKR-rel összefüggõ ügyben a Hivatal jár el a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint. (5) Az alapvetõ, illetve létfontosságú fogyasztó kategóriába való besorolásnál nem lehet különbséget tenni aszerint, hogy kitõl, illetve milyen típusú engedélyestõl vásárolja a felhasználó a villamos energiát.
10. § A krízis megelõzése, enyhítése céljából automatikus korlátozó és kikapcsoló berendezések beszerzése, felsze-
(2) A hatóság az erõmû tartós termeléscsökkenésének megállapítására irányuló eljárása során a Hivatalt szakhatóságként bevonja.
13. §
14. § (1) A Hivatal a VET 139. § (2) bekezdés d) pontja végrehajtásának elõkészítése érdekében javaslatot készít a miniszter részére a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árára.
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az atomerõmû Helyreállítási Tervet készít és rendszeresen aktualizál egy esetleg fellépõ teljes feszültségkiesést követõ újrainduláshoz.
10265
(7) A Hivatal az átviteli rendszerirányító és az elosztó utasításainak végrehajtását közigazgatási határozattal felfüggesztheti, korlátozhatja, megtilthatja. (8) A jelentõs zavarból fakadó terhek viselésére a polgári jog szabályai az irányadók.
A jelentõs zavar 15. § (1) Jelentõs zavar esetén az átviteli rendszerirányító köteles a) a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló utasításokat adni (az üzembiztonsági szolgáltatások és rendszertartalékok igénybevétele, nemzetközi kisegítés kérése, villamos erõmûvek fokozott igénybevétele, feszültségcsökkentés stb.); b) kezdeményezni az arra illetékes engedélyeseknél villamos energia többlettermelését és importját; c) jelentést adni a miniszternek és a Hivatal elnökének; d) a tömegkommunikáció útján tájékoztatást kezdeményezni a helyzetrõl és annak várható idõtartamáról; egyúttal köteles önkéntes terheléscsökkentésre felkérni a felhasználókat. (2) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó által a VET 138. §-ának (2) bekezdése alapján adott utasítások az egyenlõ elbánás elvén és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmán kell hogy alapuljanak; az utasítások csak a szükséges és indokolt mértékig okozhatnak terheket a rendszerhasználóknak. Az átviteli rendszerirányító és az elosztó a jelentõs zavar megszüntetése érdekében olyan utasításokat köteles adni, hogy azok végrehajtása során társadalmi-gazdasági szinten minél kisebb kár következzen be, és ne okozzanak aránytalan terhet egyes rendszerhasználóknak. (3) A jelentõs zavar esetén mûködõ automatikus vagy elrendelhetõ felhasználói kikapcsolásokat legfeljebb 6 órás idõtartamra alkalmazhatja az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó. Ha a jelentõs zavar folyamatosan a 6 órás idõtartamot meghaladja, akkor az átviteli rendszerirányító és az elosztó a kikapcsolásokra az RKR-t köteles alkalmazni annak érdekében, hogy társadalmi szinten minél kisebb kár következzen be. (4) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó utasítás adásának módját a villamosenergia-ellátási szabályzatokban kell rögzíteni. (5) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó utasítása végrehajtásának technikai szabályait az üzemi és elosztói szabályzatban kell rögzíteni. (6) Az átviteli rendszerirányítói és az elosztói utasítások jogszerûségének és indokoltságának vizsgálatára, az utasítások végrehajtásának ellenõrzésére, a jogkövetkezmények alkalmazására a Hivatal jogosult.
(9) A jelentõs zavar idõszaka alatt hálózatra adott és igénybe vett villamos energia elszámolását az átviteli rendszerirányító végzi. Az elszámolás során az eredeti megállapodásokban, illetve a zavar elhárításához igénybe vett forrásokra vonatkozó megállapodásokban szereplõ árakat kell figyelembe venni.
A válsághelyzet veszélye 16. § (1) A válsághelyzet veszélye I. fokozatának minõsül, ha a) a folyamatos villamosenergia-ellátást veszélyeztetõ olyan tartós erõmûvi és import teljesítményhiány jelentkezik, amikor a villamosenergia-rendszer erõmûvi tartaléka 10%-ra csökken; vagy b) országos szinten a tüzelõanyag-készlet olyan mértékben csökken, hogy a villamosenergia-ellátás folyamatossága 3 napon belül veszélybe kerülhet a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának hiánya miatt. (2) A válsághelyzet veszélye I. fokozata esetén az átviteli rendszerirányító köteles a) a meglévõ polgári jogi szerzõdések keretein belül a piacgazdasággal és a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló intézkedéseket kezdeményezni; b) kezdeményezni az érintett engedélyeseknél a többlet villamosenergia-termelést és a többletimport ajánlatkérést; c) kezdeményezni a saját hatáskörben történõ, a termelõ, kereskedõ és felhasználó közötti szerzõdéseken alapuló terhelésszabályozást, terheléscsökkentést; és d) jelentést adni a miniszternek és a Hivatal elnökének.
17. § (1) A válsághelyzet veszélye II. fokozatának minõsül, ha a) a villamos energia folyamatos ellátását veszélyeztetõ olyan tartós erõmûvi és import teljesítményhiány jelentkezik, amikor a villamosenergia-rendszer erõmûvi tartaléka 7%-ra csökken, vagy b) országos szinten a tüzelõanyag-készlet olyan mértékben csökken, hogy a villamosenergia-ellátás folyamatossága 2 napon belül veszélybe kerülhet a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának hiánya miatt. (2) A válsághelyzet veszélye II. fokozata esetén az átviteli rendszerirányító köteles a) a meglévõ polgári jogi szerzõdések keretein belül – az érintett engedélyesek bevonásával – a piacgazdaság-
10266
MAGYAR KÖZLÖNY
gal és a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló intézkedéseket kezdeményezni (az üzembiztonsági szolgáltatások és rendszertartalékok igénybevétele, nemzetközi kisegítés kérése, export-import menetrend módosítása, villamos erõmûvek fokozott igénybevétele, feszültségcsökkentés stb.) és megkísérelni a hiány megszüntetését; b) utasítást adni az elosztó üzemirányító központjának az esetleges RKR alkalmazás elõkészítésére; c) jelentést adni a miniszternek és a Hivatal elnökének; d) a hírközlõ szerveken keresztül ismertetni a helyzetet és a várható idõtartamát a társadalommal; egyúttal köteles önkéntes terheléscsökkentésre felkérni a felhasználókat és felhívni a figyelmüket a várható következményekre, ha az erõfeszítések nem járnak eredménnyel; e) a villamos energia szervezett piacán folyó tranzakciók végrehajtását a válsághelyzet veszélyének megszüntetéséig felfüggeszteni.
2007/146. szám
energia termelõi engedélyesek, valamint a kiserõmûvek részére a felhasználók kikapcsolásának elkerülése vagy csökkentése érdekében. (2) A Kormány a megtett korlátozó intézkedésekrõl haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat.
20. § (1) A VET 139. §-ának (1) bekezdésében meghatározott válsághelyzet bekövetkezése esetén a válsághelyzeti intézkedésekrõl külön jogszabály rendelkezik. (2) A Kormány a megtett intézkedéseirõl a közvéleményt a közszolgálati mûsorszóró médiumok útján is tájékoztathatja. (3) A 30 napot meghaladó válsághelyzetrõl a Kormány tájékoztatást ad az Országgyûlésnek.
A válsághelyzet 18. § (1) Válsághelyzetet válthat ki különösen: a) a jelentõs zavar 30 napon belül három alkalommal történõ bekövetkezése; b) a folyamatos villamosenergia-ellátást veszélyeztetõ olyan tartós erõmûvi és import teljesítményhiány, amikor a villamosenergia-rendszer erõmûvi tartaléka 3%-ra csökken; vagy c) országos szinten a tüzelõanyag-készlet olyan mértékben csökken, hogy a villamosenergia-ellátás folyamatossága közvetlen veszélybe kerülhet a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának hiánya miatt. (2) Az átviteli rendszerirányító azon eseményeket, amelyek válsághelyzetet válthatnak ki, jelenti a miniszternek és a Hivatal elnökének. Közli továbbá a válsághelyzet várható idõtartamát, a várható következményeket, a helyreállítás érdekében tett intézkedéseket, azok várható hatását. Mindezekrõl a miniszter köteles a Kormányt haladéktalanul tájékoztatni.
19. § (1) A Kormány a felhasználók villamosenergia-ellátásának korlátozása céljából különösen a következõ intézkedéseket vezetheti be: a) terheléscsökkentésre szólítja fel a felhasználókat a társadalom zavartalan mûködésének megõrzése érdekében; b) a válsághelyzet idejére a tüzelõanyagokkal való fokozott takarékosság céljából az egyes tüzelõanyagok felhasználásának csökkentését, tilalmát vagy más tüzelõanyagok felhasználását, vásárlását írhatja elõ a villamos
21. § (1) Válsághelyzet esetén az átviteli rendszerirányító elrendelheti a hálózati engedélyeseknek a hiány nagyságától függõen a felhasználói terhelés csökkentését az elõkészített RKR útján, annak érdekében, hogy a társadalom a legkisebb veszteséget szenvedje el, és a villamosenergiarendszer összeomlását elkerüljék az akaratlan kikapcsolódások miatt. Az alkalmazandó kikapcsolási fokozatot az átviteli rendszerirányító határozza meg a teljesítményegyensúly biztosítása érdekében. A szükségessé váló kikapcsolásokat és visszakapcsolásokat a hálózati engedélyes végzi el, figyelembe véve az átviteli rendszerirányító utasításait és a kapcsolás helyén fennálló aktuális üzemállapotot. (2) Amennyiben az RKR-ben az elõkészített teljesítménynél több felhasználói kikapcsolásra van szükség, akkor azt a létfontosságú felhasználók lehetõség szerinti legnagyobb mértékû kivételével kell megvalósítani. (3) A válsághelyzet esetén az átviteli rendszerirányító köteles olyan információs rendszert mûködtetni, amely képes felmérni a rendszerszintû tüzelõanyag- és teljesítményhelyzetet és várható alakulását, és errõl a minisztert és a Hivatalt egyidejûleg folyamatosan tájékoztatni.
22. § Válsághelyzet esetén, ha e rendelet vagy más jogszabály eltérõen nem rendelkezik, az átviteli rendszerirányító és a Hivatal a jelentõs zavar kezelésének szabályai szerint jár el.
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 23. §
(1) A válsághelyzet megszûnése esetén az átviteli rendszerirányító utasítást ad Országos Diszpécser Szolgálatának, valamint az elosztó üzemirányító központjának a felhasználói visszakapcsolásokra, illetõleg errõl jelentést ad a miniszternek és a Hivatal elnökének. (2) A válsághelyzet megszûnése esetén a Kormány a válsághelyzetben hozott intézkedéseit hatályon kívül helyezi. Jogkövetkezmények 24. § (1) E rendeletben elõírt kötelezettségek megszegése esetén a Hivatal az engedélyesekkel, valamint a kiserõmûvek üzemeltetõivel szemben a VET 96. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (2) Abban az esetben, ha a Hivatal felügyeleti jogkörébe tartozó, engedélyeseken kívüli rendszerhasználó jogellenes magatartást követ el, vele szemben az egyes szabálysértésekrõl szóló külön jogszabály rendelkezései szerint kell eljárni. Záró rendelkezések 25. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a villamosenergia-rendszer jelentõs zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekrõl szóló 281/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. Ez a bekezdés 2008. január 2-án hatályát veszti. (3) A villamosenergia-rendszer jelentõs zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekrõl szóló 281/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján kidolgozott és a Hivatal által jóváhagyott Krízisterv és RKR – az e rendelet szerinti módosításukig vagy felülvizsgálatukig – az azokat jóváhagyó határozatban foglaltak szerint továbbra is érvényes.
26. § Ez a rendelet, valamint a VET 138–139. §-a, a belsõ villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
10267
1. számú melléklet a 285/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez Létfontosságú felhasználók Létfontosságú felhasználók az alábbi létesítményeket üzemeltetõk, illetve tevékenységeket végzõk, kizárólag közvetlenül az adott létesítményhez, illetve tevékenységhez kapcsolódóan, annak mértékéig: – Szénbányák a nem nélkülözhetõ teljesítmény mértékéig – Közforgalmi repülõterek, valamint repülésirányító és repülésbiztonsági berendezések – Vasúti vontatás – Országos és térségi gázfogadó állomások, fontosabb gáztárolók, nyomásfokozók, kompresszorok – A VET hatálya alá tartozó termelõk, elosztók, valamint az átviteli rendszerirányító, a villamosenergia-ellátási tevékenységük körében és mértékéig – Nagyobb térséget ellátó (regionális és városi) víztermelõk, szállítók és szennyvíztisztítók – Árvíz-, illetve belvízvédekezés idején a belvízmentesítést szolgáló szivattyútelepek – Életmentõ, illetõleg fekvõbeteg-ellátó egészségügyi intézmények az egészségügyi hatóságokkal, fenntartókkal történõ konzultáció alapján – Fontosabb hírközlési szolgáltatások nyújtásához szükséges berendezések, kivéve, ha rendelkeznek a hálózattól független önálló villamosenergia-ellátó berendezéssel – Olajfinomító, létfontosságú olajszivattyú állomások – Katasztrófavédelmi irányító központok – Az alapvetõ élelmiszer elõállítását biztosító felhasználók
2. számú melléklet a 285/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez A Rotációs Kikapcsolási Rend készítésének rendje A Rotációs Kikapcsolási Rend (RKR) tervezésének célja, hogy a felhasználók az egyenlõ elbánás elvén és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmának elvén kerüljenek kikapcsolásra, és a terhelést fokozatokba sorolja az elõre meghatározott teljesítménykontingensek szerint, az alábbi szempontok figyelembevételével: – az egyes felhasználóknál felvett teljesítményadatok a mindenkori szerzõdött teljesítmények, illetve vonalaknál a vonali terhelés éves csúcsidei maximuma, – a felhasználók terhelésének évszakonkénti alakulása. A tervezés adatszükséglete Az RKR tervezéséhez különösen a következõ adatok szükségesek: – az alapvetõ felhasználók nélküli felhasználói terhelés hálózati engedélyesenként,
10268
MAGYAR KÖZLÖNY
– egyedileg kikapcsolásra kerülõ felhasználóknál: = az azonosításhoz szükséges adatok, = a felhasználó tényleges teljesítménye csúcsidõben, – vonali felhasználóknál: = a vonal terhelési adatai csúcsidõben, = a vonal fontosabb felhasználói és az érintett felhasználók száma, típusa. Az RKR elkészítése: – az elosztók megadják az átviteli rendszerirányítónak az alapvetõ felhasználók kivételével a felhasználói terhelést, – az átviteli rendszerirányító az alapvetõ felhasználók kivételével az országos felhasználói terhelést földrajzilag 18, hozzávetõlegesen egyforma terhelési csoportra osztja az elosztókkal együttmûködve, – a terhelési csoportokat lehetõleg a hálózatüzemeltetõk normál üzeméhez és határaihoz kell igazítani, – az egyes terhelési csoportokat egyenként meg kell jelölni (pl. A, B, C stb.), – az átviteli rendszerirányító a 18 kikapcsolási fokozatba sorolt és megjelölt terhelési csoportokat az elosztókkal egyeztetve szétosztja, – 3 órás kikapcsolási idõ alapján az 1. fokozatban csak egy terhelési csoport kerül kikapcsolására, a 2. fokozatban kettõ, a 3. fokozatban három és így tovább, míg a 18. fokozatban mind a tizennyolc csoport, ezért a 9. fokozattól 3 óránál hosszabb idejû kikapcsolásra sor kerülhet, – a terhelési csoportok kikapcsolását a hálózat üzemeltetõinek kikapcsolásra elõ kell készíteni az átviteli rendszerirányítótól kapott értesítés után, – az elosztó a fokozatonkénti kikapcsolási teljesítményeket a középfeszültségû vonalak terhelései és 400 kW-nál nagyobb lekötött teljesítményû felhasználók között oszthatja fel, – a középfeszültségû leágazások kikapcsolása a téli országos mérési nap országos csúcsidei értékének megfelelõen veendõ figyelembe, – az egyes felhasználóknál felvett teljesítményadatok a mindenkori szerzõdött teljesítmények, – kikapcsolásra felvett középfeszültségû leágazásokon alapvetõ felhasználó nem lehet megfelelõ hálózatfejlesztés eredményeképpen 2020. év után. Az RKR elfogadása Az átviteli rendszerirányító által elkészített RKR a Krízis Munkabizottság (KM) véleményezése után a Hivatal jóváhagyásával végleges tervvé válik, és errõl az átviteli rendszerirányító az érintetteket értesíti. Az RKR adatainak módosítása Az RKR adatainak módosítását el kell végezni, ha – jogszabály azt elõírja, – alapvetõ felhasználóknál változás következett be, – a nem alapvetõ felhasználók terhelésében olyan változás következett be, mely egy terhelési csoport teljesítményét lényegesen megváltoztatja,
2007/146. szám
– új táppontot helyeztek üzembe, illetve, ha a középfeszültségû vonalakat átcsoportosították. Az RKR módosítást a Hivatal hagyja jóvá. A módosításokat a villamosenergia-ipari engedélyesek kötelesek átvezetni a saját nyilvántartásukban.
A Kormány 286/2007. (X. 29.) Korm. rendelete az Egészségbiztosítási Felügyelet egyes eljárásainak, valamint a felügyeleti díj befizetésének és a felügyeleti bírság felhasználásának szabályairól A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az egészségbiztosítás hatósági felügyeletérõl szóló 2006. évi CXVI. törvény 21. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:
A felügyeleti díj befizetésével kapcsolatos szabályok 1. § A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény hatálya alá tartozó egészségbiztosítási szervek (a továbbiakban: egészségbiztosítási szerv), valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény szerinti önkéntes kölcsönös egészségpénztárak (a továbbiakban: egészségpénztár) az egészségbiztosítás hatósági felügyeletérõl szóló 2006. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ebftv.) 20. §-ának (2) bekezdése szerinti felügyeleti díjat az Ebftv. 20. §-ának (3) bekezdésében foglalt határnapig kötelesek megfizetni az Egészségbiztosítási Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200000290249-00000000 számú számlájára.
2. § E rendelet alkalmazásában az Ebftv.-ben meghatározott fogalmakat kell figyelembe venni.
3. § (1) Az egészségbiztosítási szerv a felügyeleti díj kiszámítását és bevallását a melléklet szerinti formanyomtatvány (a továbbiakban: bevallás) kitöltésével és annak – a felügyeleti díj megfizetésére vonatkozó határidõn belül – a Felügyeletnek történõ megküldésével teljesíti.
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A felügyeleti díj megfizetése a bevallási kötelezettséget nem pótolja.
4. § (1) Az egészségpénztár a felügyeletidíj-fizetési kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló bevallási kötelezettségének a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: PSZÁF) teljesítendõ bevallási kötelezettségével tesz eleget. (2) A PSZÁF az egészségpénztár által részére megküldött bevallást – másolatban – az annak benyújtására elõírt határidõt követõ 15 napon belül megküldi a Felügyelet részére. (3) Amennyiben a PSZÁF – ellenõrzõ tevékenysége során – észleli, hogy a bevallott adatok nem az egészségpénztár tényleges vagyoni adatain alapulnak, arról a Felügyeletet 15 napon belül értesíti. (4) Az egészségpénztár az Ebftv. 20. §-ának (2) bekezdése szerinti felügyeleti díj alapdíj és változódíj részét az Ebftv.-ben foglaltak szerint, negyedéves részletekben fizeti meg a Felügyelet részére.
10269
A felügyeleti bírság felhasználására vonatkozó szabályok 7. § (1) A Felügyelet a tárgyhóban befolyt felügyeleti bírságok összegének 80 százalékát a tárgyhót követõ második hónap 5. napjáig – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – átutalja az Egészségbiztosítási Alap Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00280161 számú elszámolási számlájára. (2) A Felügyelet határozatával szemben benyújtott felülvizsgálati kérelem esetén a jogerõs bírósági határozat meghozataláig a Felügyelet a hozzá befizetett bírság (1) bekezdésben meghatározott részét nem utalja át az Egészségbiztosítási Alap Magyar Államkincstárnál vezetett, (1) bekezdésben meghatározott elszámolási számlájára. (3) A Felügyelet a befolyt bírságok 20 százalékát a következõ célokra fordíthatja: a) a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatók tájékoztatására, b) az ügyfélszolgálati tevékenység tárgyi feltételeinek fejlesztésére.
5. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény hatálya alá tartozó biztosítók (a továbbiakban: biztosító) vonatkozásában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az Ebftv.-ben meghatározott összegû felügyeleti díjnak a Felügyelet Magyar Államkincstárnál vezetett, 1. §-ban meghatározott számlájára történõ átutalásával egyidejûleg a Felügyelet részére megküldi azt a nyomtatványt, amelyen a biztosító a felügyeleti díjat bevallotta.
A Felügyelet ellenõrzési eljárásának egyéb szabályai 8. § A Felügyelet eljáró munkatársai a helyszíni ellenõrzés során az ellenõrzési jogosultságukat igazolvánnyal, illetve megbízólevéllel igazolják.
9. § 6. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a befizetett felügyeleti díj összege magasabb a fizetendõ összegnél, a Felügyelet azt 15 napon belül köteles visszafizetni. (2) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a felügyeleti díjat az egészségbiztosítási szerv, illetve az egészségpénztár határidõben nem vagy nem teljes összegben fizette meg, ideértve a felügyeleti díj téves megállapítását is, a Felügyelet – a tényállás tisztázását követõen – a meg nem fizetett felügyeleti díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget határozatban állapítja meg. (3) Ha az (1) és (2) bekezdés alapján a bevallás módosítása is szükséges, úgy a Felügyelet a bevallás kijavítását határozatban rendeli el.
(1) Az egészségbiztosítási szerv az Ebftv. 7. §-ában foglaltak alapján a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. §-ának (1), (2) és (3) bekezdéseiben, 32. §-ának (1), (5) és (6) bekezdéseiben, 33. §-ának (1) bekezdésében és 33/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerzõdések általános szerzõdési feltételeinek, valamint azok módosításának tervezetét jóváhagyás céljából megküldi a Felügyeletnek. (2) A Felügyelet az általános szerzõdési feltételek jóváhagyására irányuló eljárást – amennyiben külön jogszabály eltérõen nem rendelkezik – 60 napon belül folytatja le. (3) A Felügyelet kizárólag akkor tagadja meg az általános szerzõdési feltétel jóváhagyását, ha az nem felel meg a hatályos jogszabályokban foglaltaknak.
10270
MAGYAR KÖZLÖNY 10. §
2007/146. szám
(3) A felügyeleti díjra vonatkozó, e rendeletben foglalt szabályokat a rendelet hatálybalépését követõen teljesítendõ díjfizetési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ ötödik napon lép hatályba. (2) A felügyeleti bírság felhasználására vonatkozó, e rendeletben foglalt szabályokat a rendelet hatálybalépéséig kiszabott bírságok vonatkozásában is alkalmazni kell. Az e rendelet hatálybalépéséig a Felügyelet számlájára befolyt és felülvizsgálati kérelemmel meg nem támadott határozattal kiszabott felügyeleti bírság 7. § (1) bekezdésében foglalt hányadát a Felügyelet a rendelet hatálybalépésétõl számított 30 napon belül átutalja az Egészségbiztosítási Alap számlájára.
(4) A 9. § (1) bekezdésében meghatározott körbe tartozó szerzõdések e rendelet hatálybalépését követõen kialakított vagy módosított általános szerzõdési feltételei a Felügyelet jóváhagyása nélkül nem alkalmazhatók azzal, hogy a Felügyelet az Ebftv.-ben meghatározott, az általános szerzõdési feltételek módosításának kezdeményezésére irányuló jogkörét az e rendelet hatálybalépését megelõzõen meghatározott általános szerzõdési feltételek tekintetében is gyakorolhatja. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
Melléklet a 286/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez Egészségbiztosítási Felügyelet FELÜGYELETI DÍJ BEVALLÁSA a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény hatálya alá tartozó egészségbiztosítási szervek részére .......... évre Az egészségbiztosítási szerv adatai Név: Székhely: Adószám: Ügyintézõ neve, telefonszáma, e-mail címe:
Felügyeleti díj számítása Adatok ezer Ft-ban
Felügyeleti díj Ebftv. szerinti alapja Fizetendõ felügyeleti díj (b = a * 0,02%) Fizetett felügyeleti díj
a b c
Budapest, .........................
................................................ aláírás
P. H.
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 287/2007. (X. 29.) Korm. rendelete a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére létrejött egyeztetõ bizottság kormányzati képviselõit megbízó miniszterek kijelölésérõl A Kormány a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 20. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:
10271
határozott feladatkörben eljárva – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. §
Az Etv. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyeztetõ bizottság kormányzati tagjai a következõ miniszterek megbízottjai: a) az oktatási és kulturális miniszter; b) a pénzügyminiszter; c) az igazságügyi és rendészeti miniszter; d) az önkormányzati és területfejlesztési miniszter; e) a szociális és munkaügyi miniszter; f) az egészségügyi miniszter.
Az élelmiszerekben elõforduló mikrobiológiai szennyezõdések megengedhetõ mértékérõl szóló 4/1998. (XI. 11.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának felvezetõ szövege és a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15-i 2073/2005/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) alkalmazása mellett e rendelet elõírásai szerint kell mikrobiológiai élelmiszer-biztonság szempontjából vizsgálni és elbírálni az a) élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 2. §-ának 1. pontja szerinti élelmiszert, 3. pontja szerinti nyers élelmiszert, 4. pontja szerinti feldolgozott élelmiszert, 20. pontja szerinti élelmiszer-összetevõt, 21. pontja szerinti élelmiszer-adalékanyagot (a továbbiakban együtt: élelmiszer);”
2. §
2. §
1. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) A miniszterek 2007. október 31-ig jelölik ki az egyeztetõ bizottságok munkájában tagként részvevõ megbízottjaikat, és az 1. § b)–f) pontjában szereplõ miniszterek errõl tájékoztatják az oktatási és kulturális minisztert. E bekezdés 2007. november 1-jén hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 46/2007. (X. 29.) EüM rendelete az élelmiszerekben elõforduló mikrobiológiai szennyezõdések megengedhetõ mértékérõl szóló 4/1998. (XI. 11.) EüM rendelet módosításáról Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. § (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meg-
Az R. 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § E rendelet alkalmazása során az EK rendelet 2. cikke szerinti fogalommeghatározásokat megfelelõen alkalmazni kell. Továbbá e rendelet alkalmazásában a) árukészlet: azonos termelõi helyen elõállított, azonos fajtájú és összetételû ömlesztett vagy azonos tömegben (térfogatban) csomagolt, azonos jelöléssel ellátott olyan élelmiszer, amelyrõl a tételjelleg nem állapítható meg, b) elemi minta: az élelmiszernek a laboratóriumi vizsgálathoz megfelelõ módon elkülönített legkisebb mennyisége, c) fogyaszthatóság: az élelmiszer azon tulajdonsága, amelynek hiányában élelmiszer-biztonsági ok miatt emberi fogyasztásra alkalmatlan, d) mikrobiológiai élelmiszer-biztonság: az élelmiszerben elõforduló mikroorganizmusok olyan jellemzõ és mérhetõ értékei, melyek teljesülése esetén az adott élelmiszer az elfogadható mértéket meg nem haladó kockázat nélkül fogyasztható és eltartható, e) kórokozó mikroorganizmus: olyan baktérium, vírus, fonalas vagy sarjadzó gomba, egysejtû vagy féreg, amely az élelmiszerben való jelenléte, illetve elszaporodása révén, toxinja vagy egyéb káros anyagcsereterméke útján az élelmiszert elfogyasztó személy egészségkárosodását, illetve betegségét okozhatja, f) mintavétel: gyártási tételbõl, kereskedelmi árukészletbõl a vizsgálat mindenkori céljának megfelelõ számú,
10272
MAGYAR KÖZLÖNY
egy vagy több azonos mennyiségû minta vagy elemi minta elkülönítése laboratóriumi vizsgálat céljára, g) tartóssági (termosztálási) próba mikrobiológiai vizsgálat céljára: konzervféle olyan hõmérsékleten tartása, amelyen az esetleg benne lévõ mikroorganizmusok elszaporodnak és keletkezõ anyagcseretermékeik a csomagolóanyag alakváltozását vagy a tartalom érzékszervileg észlelhetõ elváltozását okozhatják, h) tételt vagy árukészletet minõsítõ mintavétel: tételbõl vagy árukészletbõl laboratóriumi vizsgálat céljára elemi minták olyan elkülönítése, hogy azok a mintavétel idõpontjában megfelelõen jellemezzék a tétel, árukészlet egészének összetételét és mikrobiológiai állapotát, a vizsgálat eredménye alkalmas legyen a teljes tétel vagy árukészlet megítélésére.”
3. § Az R. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) Az élelmiszer hatósági mikrobiológiai vizsgálatát és annak alapján a megítélését (a továbbiakban együtt: hatósági mikrobiológiai vizsgálat) az 1. számú melléklet alapján kell végezni. (2) A forgalomba kerülõ élelmiszernek – figyelemmel az EK rendeletben, valamint az 1. számú melléklet II. pontjában foglaltakra – a minõségmegõrzési idõtartama végéig, illetve a fogyaszthatósága lejárati idõpontjáig meg kell felelnie e rendelet élelmiszer-biztonsági kritériumainak. (3) E rendelet szerinti hatósági mikrobiológiai vizsgálatot az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetei (a továbbiakban: közegészségügyi hatóság), valamint a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal központja és területi szervei (a továbbiakban: élelmiszer-biztonsági szerv) végeznek.”
4. § (1) Az R. 8. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az 1. számú mellékletben technológiai higiéniai kritériumként szereplõ elõírások a Magyar Köztársaság területén elõállított élelmiszerek esetében alkalmazandóak. Ha az 1. számú mellékletben elõírt élelmiszer-biztonsági kritériumok alapján történõ ellenõrzések nem megfelelõ eredményt adnak, az EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdését a Magyar Köztársaság területén elõállított élelmiszerek tekintetében megfelelõen alkalmazni kell.”
2007/146. szám
(2) Az R. 8. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésében meghatározott és a 8. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti eltérésnek megfelelõ termék csak a Magyar Köztársaság területén forgalmazható. Ezen termékhez kapcsoltan, illetve a termék csomagolásán jól látható módon, magyar nyelven a „CSAK HÕKEZELÉS UTÁN FOGYASZTHATÓ!” jelölést fel kell tüntetni.”
5. § Az R. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ez a rendelet az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15-i 2073/2005/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
6. § Az R. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul, valamint az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg az R. a) 4. § (4) bekezdésében a „Közegészségügyi, illetve állat-egészségügyi hatóság” szövegrész helyébe az „A közegészségügyi hatóság, illetve az élelmiszer-biztonsági szerv” szöveg, b) 11. §-ában a „közegészségügyi, illetõleg állat-egészségügyi hatóságot” szövegrész helyébe a „közegészségügyi hatóságot és élelmiszer-biztonsági szervet” szöveg lép. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (3) Ez a rendelet az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15-i 2073/2005/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Dr. Horváth Ágnes s. k., egészségügyi miniszter
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
10273
1. számú melléklet a 46/2007. (X. 29.) EüM rendelethez 1. Az élelmiszerekben elõforduló mikrobiológiai szennyezõdések megengedhetõ mértékérõl szóló 4/1998. (XI. 11.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú mellékletének II. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „II. A Magyar Köztársaság területén elõállított élelmiszerek esetében kötelezõ vizsgálatok és határértékek MEGNEVEZÉS
1. Nyershús, hústermékek 1.1. darabolt hús, belsõség, baromfi (nyers, egész és darabolt), és azon állatfajok, amelyekre a 2073/2005/EK rendelet nem tartalmaz szabályozást 1.2.** feldolgozott hús, húsipari termék (vörösáru, felvágott, kolbász, nyers, füstölt és érlelt termék)
2. Szárított zöldség és gyümölcs (pl. dió, mogyoró, kókuszreszelék stb.) 3. Üdítõital, gyümölcslé prezerv, koncentrátum, szörp 4. Gabona és gabonaipari termékek 4.1. szójakoncentrátum és szójakészítmény, szójaizolátum 4.2. liszt, gabona- és kukoricaõrlemény, búzadara, korpa, rizs, gabonapehely, müzli 5. Fûszerek: fûszer és fûszerkeverék adalékanyag, technológiai segédanyag, élesztõ 6. Édes-, cukoripari és cukrászati termékek: kakaó, csokoládé, cukrászati termék, keksz, töltött vagy bevont egyéb termék 7. Kenyér, pékáru, zsemlemorzsa
VIZSGÁLAT
n
c
m
M
E. coli* Mikrobaszám*
5 5
2 3
50/g 5×102 106 107
S. aureus* C. perfringens* vákuumcsomagolt termékek esetében E. faecalis* hõkezelt termékek esetében Salmonella E. coli* Penészgomba* Mikrobaszám*
5 5
1 1
103 10
104 102
5
2
103
105
5 5 5 5
– 2 2 2
– 102 103 10
0/25 g 103 104 103
Salmonella Penészgomba* Salmonella Penészgomba*
5 5 5 5
– 2 – 2
– 103 – 102
0/25 g 104 0/25 g 103
Salmonella E. coli* Salmonella E. coli*
5 5 10 5
– 1 – 1
– 102 – 10
0/25 g 104 0/25 g 102
10 5 10
– 2 –
– 0/g –
0/25 g 10 0/25 g
10
–
–
0/25 g
5 5 5
– 1 2
– 102 10
0/25 g 103 102
10 5 5 10 5 10 5
– 1 2 0 2 – 2
– 102 10 – 102 – 10
0/25 g 103 102 0/25 g 104 0/25 g 102
Salmonella E. coli* 8. Szárított, instant készítmények: pudingpor, Salmonella krémpor, fagylaltpor 9. Szárított készítmények, hõkezelést igénylõ Salmonella termékek: tea, kávé, egyéb (száraz tészta) 10. Hidegkonyhai termékek (pl. saláták, Salmonella szendvicsek, majonéz) S. aureus* E. coli* 11.** Félkész és készételek (gyorsfagyasztott is) 11.1. hõkezelés nélkül fogyasztható Salmonella készétel (hûtött konyhai készétel is) S. aureus* C. perfringens* 11.2. hõkezelés után fogyasztandó fél- Salmonella kész étel S. aureus* 12. Egyéb, hõkezelés nélkül fogyasztható Salmonella élelmiszerek: pörkölt, sózott, olajos E. coli* magvak, burgonyaszirom
10274
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/146. szám
Megjegyzés: * Technológiai higiéniai kritériumként szerepel. ** Azt, hogy valamely élelmiszer a hõkezelés nélkül vagy a hõkezelés után fogyaszthatók csoportjába tartozik-e, az élelmiszer jellege és az általános hazai étkezési szokások alapján kell elbírálni, a besorolást befolyásolhatja a felhasználás módja is. Hõkezelésnek csak a többperces vagy a hosszabb idejû forralás és a konyhai sütés tekinthetõ, a felmelegítés, melegvízben való oldás stb. nem.” 2. Az R. 1. számú melléklete III. pontjának 4. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. Konzervek élelmiszer-biztonsági mikrobiológiai megítélése 4.1. Teljes konzerv: légmentesen zárt csomagolású, hõkezeléssel olyan mértékben tartósított termék, amely szobahõmérsékleten hosszú ideig eltartható. A teljes konzerv tételek mikrobiológiai megítélésénél a minõségmegõrzési idõn belül a tartóssági próbához elõírt elemi mintaszám 10%-át kell mintának venni, és a tartóssági próba után feldolgozni. Ez a szám azonban 2 db csomagolási egységnél kevesebb nem lehet. Megfelelõ a teljes konzerv, ha nem tartalmaz kórokozó mikroorganizmust vagy annak méreganyagát, vegetatív formájú élõ baktériumot*, fonalas vagy sarjadzó gombát*. Szulfitredukáló Clostridiumot*, B. cereust* a bébiétel nem tartalmazhat. Az egyéb teljes konzervekben a szulfitredukáló Clostridium* 10/g alatti elõfordulása csak abban az esetben tûrhetõ meg, ha bizonyított a mikroba szaprofita jellege, és az elõírt hõmérsékleten való tárolás, valamint a tartóssági próba során a Clostridium a termékben nem szaporodik. A szaporodó aerob spórás baktériumok* száma a bébiételekben 102/g mikrobaszámot nem haladja meg, az egyéb teljes konzervekben a 103/g mikrobaszámot* nem éri el. Kifogásolt a teljes konzerv, ha a fenti követelményeknek nem felel meg. A szúrópróbaszerûen vett és vizsgált egy elemi minta eredményét is már vonatkoztatni kell a mintával azonos termékekre. 4.2. Félkonzerv: légmentesen zárt csomagolású, hõkezeléssel csak olyan mértékben tartósított termék, amely hûtõtárolást vagy tartósítószer-adagolást igényel és korlátozott eltarthatósági idejû. Megfelelõ a félkonzerv, ha nem tartalmaz kórokozó mikroorganizmust, mikroorganizmus méreganyagot, Enterobacteriaceae* csoportba tartozó mikrobát, fonalas vagy sarjadzó gombát*. A szulfitredukáló Clostridium* szám legfeljebb 10/g határértékig tûrhetõ meg; a szaporodó aerob spórások* a 103/g mikrobaszámot* nem érik el. Kifogásolt a félkonzerv, ha bármely fenti elõírásnak nem felel meg. Megjegyzés: * Technológiai higiéniai kritériumként szerepel.”
2. számú melléklet a 46/2007. (X. 29.) EüM rendelethez „2. számú melléklet a 4/1998. (XI. 11.) EüM rendelethez Az élelmiszer megítélését befolyásoló kórokozók Minõsített kórokozók, amelyek a vizsgált mintában nem fogadhatók el (a határérték: 0): 1. Baktériumok és azok toxinjai: Brucella fajok, Campylobacter fajok (fogyasztásra kész élelmiszerek esetén), Clostridium botulinum, Coxiella burnetii, Verotoxin termelõ E. coli, S. aureus enterotoxin, Francisella tularensis, Mycobacterium fajok, Salmonella typhi és Salmonella paratyphi A, B, C, Shigella fajok, Vibrio cholereae, Yersinia enterocolitica, és egyéb kórokozónak elismert, de itt fel nem sorolt baktérium.
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
10275
2. Vírusok: Hepatitis A, Rotavírus, Norwalk és Norwalk-like vírusok. 3. Protozoák: Entamoeba histolytica, Giardia lamblia, Toxoplasma gondii, Sarcosporidium fajok, Cryptosporidium és egyéb protozoonok. 4. Férgek: Cysticercus/Taenia, Echinococcus, Trichinella spiralis és egyéb Trichinella fajok.”
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 126/2007. (X. 29.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerûsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
(A gépbeszerzési tevékenységre igényelhetõ támogatás mértéke:) „b) a kedvezõtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló külön jogszabály szerint meghatározott területen (a továbbiakban: KATterület) vagy NATURA 2000 területen a gép-referenciaár legfeljebb 50%-a;”
2. § Az R. 4. § (1) bekezdésének e) pontjában, a 4. § (3) bekezdésének b) pontjában, a 4. § (3) bekezdésének e) pontjában, a 4. § (5) bekezdésének b) pontjában, a 4. § (5) bekezdésének e) pontjában, a 4. § (11) bekezdésének b) pontjában, a 4. §-ának (12) bekezdésében, 9. §-ának (2) bekezdésében a „KAT-településen” szöveg helyébe a „KATterületen” szöveg lép.
3. § 1. §
Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ harmadik napon hatáAz Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az lyát veszti. állattartó telepek korszerûsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (1) bekezdésének b) pontja heGráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter lyébe a következõ rendelkezés lép:
10276
MAGYAR KÖZLÖNY
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 127/2007. (X. 29.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
2007/146. szám
ügyfélnek a támogatási kérelemhez mellékelnie kell az egyéni vállalkozói igazolványt kiállító szerv igazolását vállalkozói tevékenységérõl az MVH által rendszeresített formanyomtatványon.”
3. § Az R. 19. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Támogatási, valamint kifizetési kérelem tekintetében a támogatás alapját a) természetes személy, illetve 1-es ÁFA kóddal rendelkezõ kérelmezõ esetében a bruttó, b) 2-es és 3-as ÁFA kóddal rendelkezõ kérelmezõ esetén a nettó elszámolható kiadás képezi.”
4. §
1. § (1) Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § 19. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet és a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabályok alkalmazásában:) „19. induló vállalkozás: a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amennyiben a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ 12 hónapon belül jegyezték be, az egyéni vállalkozó, illetve az õstermelõ, amennyiben a vállalkozói, illetve õstermelõi igazolvány kiadására a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ 12 hónapon belül került sor. Azon jogcímek esetében, ahol a támogatás igénybevételére jogosult mezõgazdasági üzeme méretének el kell érnie meghatározott mértékû európai méretegységet, ott az induló vállalkozás fogalma kiterjed azokra a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, akik a mezõgazdasági tevékenységüket a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ 12 hónapon belül kezdték meg;” (2) Az R. 3. §-a a következõ 32. ponttal egészül ki: (E rendelet és a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabályok alkalmazásában:) „32. hiteles másolat: az okirat kiállítója által vagy közjegyzõ által hitelesített másolat.”
Az R. 30. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Építési beruházás esetén a támogatási kérelem eredeti mûszaki tartalma a hatóság kötelezõ elõírásának teljesítése érdekében a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló idõszak elsõ napját megelõzõ harmincadik napig módosítható. A módosítás nem érintheti a támogatott célterületet és nem növelheti a támogatás összegét. A módosító kérelemhez az ügyfélnek mellékelnie kell a hatóság kötelezõ elõírását igazoló dokumentumot.”
5. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (2) Az R. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 26. §-a, valamint a 36. § (2) bekezdése hatályát veszti.
2. §
(3) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ harmadik napon hatályát veszti.
Az R. 7. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Amennyiben az ügyfél egyéni vállalkozó és induló vállalkozásként nyújt be támogatási kérelmet, akkor az
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Gráf József s. k.,
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
10277
1. számú melléklet a 127/2007. (X. 29.) FVM rendelethez ,,1. számú melléklet a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelethez A tesztüzemi rendszer adatbázisa alapján kialakított SFH értékek listája A magyarországi SFH SFH számítás Megnevezés
D01 D02 D03 D04 D05 D06 D07 D08 D09E D09F D09G D10 D11 D12 D23 D24 D25 D26 D27 D28 D29 D30 D31 D32 D33 D34 D35 D14A D14B D15 D16 D17 D18A D18B1
Közönséges búza és tönköly Durumbúza Rozs Árpa Zab Szemeskukorica Rizs Egyéb gabonafélék Száraz hüvelyesek: borsó, szárazbab, csillagfürt Száraz hüvelyesek: lencse, csicseriborsó, bükkönyfélék Száraz hüvelyesek, egyéb Burgonya Cukorrépa Takarmánygyökerek és -káposzták Dohány Komló Gyapot Káposztarepce és réparepce Napraforgó Szója Olajlen Egyéb olajosmagvú növények Rostlen Rostkender Egyéb rostnövények Illóolaj-, gyógy- és fûszernövények Egyéb ipari növények, egyéb Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca – szabadföldi és alacsony takarás alatt, szántóföldi vetésforgóban Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca – szabadföldi és alacsony takarás alatt, kertészeti vetésforgóban Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca – járható takarás (üvegház, fóliasátor) alatt Virágok, dísznövények – szabadföldi és alacsony takarás (síkfólia, fóliaalagút, hollandiágy) Virágok, dísznövények – járható takarás (üvegház, fóliasátor) alatt Takarmánynövények – idõszaki gyep Takarmánynövények – egyéb zöldtakarmányok, silókukorica
M.e.
SFH
Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha
91 638 85 022 65 432 81 107 67 006 123 278 128 296 78 056 107 119 102 126 101 675 615 308 350 141 115 211 524 263 684 726 – 101 766 97 053 99 315 72 875 106 942 73 713 149 825 – 438 275 55 106 405 920
Ft/ha
558 769
Ft/ha Ft/ha
5 850 489 3 682 765
Ft/ha Ft/ha Ft/ha
18 895 293 37 480 142 044
10278
MAGYAR KÖZLÖNY Megnevezés
D18B3 D19 D20 D21 D22 E F01 F02 G01A G01B G01C G02 G03A G03B G04A G04B G04C G04D G05 G06 G06A G06B G06C G07 I01 I02 J01 J02A J02B J03 J04 J05 J06 J07 J08 J09A J09B J10A J10B J11 J12 J13 J14
Takarmánynövények – egyéb zöldtakarmányok, egyéb Szántóföldi szaporítóanyag (magvak és palánták) Egyéb szántóföldi növények Parlag, ugar támogatás nélkül Parlag, ugar támogatással (set-aside) Konyhakert Belterjes (intenzív) gyep (rét és legelõ) Külterjes (extenzív) gyep (rét és legelõ) Gyümölcsültetvények, mérsékelt égövi friss Gyümölcsültetvények, szubtrópusi friss Gyümölcsültetvények, héjasok Citrusültetvények Olajfa ültetvények – étkezési olíva Olajfa ültetvények – olajtermelésre Minõségi borszõlõ ültetvények Egyéb borszõlõ ültetvények Csemegeszõlõ ültetvények Mazsolaszõlõ ültetvények Faiskolák Egyéb ültetvények Sarjaztatásos fás szárú energiaültetvény Energiafû Energianád Járható takarás (üvegház, fóliasátor) alatti ültetvények Másodvetésû növények összesen Gomba Lófélék Egyévesnél fiatalabb szarvasmarhafélék, hímivarú Egyévesnél fiatalabb szarvasmarhafélék, nõivarú Egy és két év közötti szarvasmarha, hímivarú Egy és két év közötti szarvasmarha, nõivarú Kétéves és idõsebb szarvasmarha, hímivarú Kétéves és idõsebb szarvasmarha, üszõ Kétéves és idõsebb szarvasmarha, tejhasznú tehén Kétéves és idõsebb szarvasmarha, egyéb tehén Juh, tenyész nõivarú (anyajuh) Juh, egyéb Kecske, tenyész nõivarú (anyakecske) Kecske, egyéb Sertés, malacok 20 kg alatt Sertés, tenyészkoca 50 kg felett Sertés, egyéb Pecsenyecsirke
J15
Tojótyúk
2007/146. szám M.e.
Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/100 m2 Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/100 db állat Ft/100 db állat
SFH
77 324 128 299 84 077 – – 590 154 39 360 35 386 420 405 – 166 280 – – – 356 946 303 758 244 076 – 1 648 764 – 80 000 65 000 210 000 5 945 607 266 755 1 215 483 37 528 14 034 7 693 18 368 10 759 21 052 11 282 220 550 11 955 3 619 2 668 23 391 17 371 2 577 47 924 11 710 36 721 96 726
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megnevezés
J16A
Pulyka
J16B
Kacsa
J16C
Liba
J16D
Egyéb baromfi
J17 J18
Nyúl (tenyész és hízóállat együtt) Méhcsaládok száma
10279 M.e.
Ft/100 db állat Ft/100 db állat Ft/100 db állat Ft/100 db állat Ft/állat Ft/kaptár
2. számú melléklet a 127/2007. (X. 29.) FVM rendelethez „5. számú melléklet a 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelethez Az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet alapján megszerzett szakképesítések (kivonat) 31 6203 2 31 6203 10 31 6207 1 31 6206 3 31 6206 1 31 6203 5 31 6203 6 31 6280 10 31 6280 7 31 6206 2 31 6207 2 32 6201 1 32 6201 2 32 6206 4 33 5212 1 33 6203 1 33 6207 1 33 6201 1 33 6207 3 33 6280 1 33 6203 2 34 6280 1 34 6206 1 34 6280 3 34 6206 2 51 7872 2 51 6207 2 52 6201 2 52 3439 3 52 6203 1 52 6207 1 52 5452 2 52 6201 1 52 6206 1
Állattenyésztõ (az állatfaj megjelölésével) Általános állattenyésztõ Dísznövény- és zöldségtermesztõ Dohánykertész Gyógynövénytermesztõ és -feldolgozó Lótenyésztõ Méhész Mezõgazdasági gépkezelõ (a gép megjelölésével) Növénytermesztõ gépész Növényvédõ és méregraktár-kezelõ Szõlõ- és gyümölcstermesztõ Aranykalászos gazda Mezõgazdasági vállalkozó Mikroszaporító Borász Belovagló (Bereiter) Dísznövénykertész Gazda Kertész Mezõgazdasági gépész Vadász, vadtenyésztõ Állattartó-telepi gépész Biotermesztõ Kertészeti gépész Vetõmagtermesztõ és -minõsítõ Lovastúra-vezetõ Vincellér Agrárkörnyezet-gazda Agrárközgazdasági és áruforgalmazó technikus Állattenyésztõ és állat-egészségügyi technikus Kertész- és növényvédelmi technikus Mezõgazdasági gépésztechnikus Mezõgazdasági technikus Növénytermesztõ és növényvédelmi technikus
SFH
114 029 124 921 197 522 130 302 10 974 11 456 ”
10280 52 6203 2 53 6203 1 53 6207 1 53 6207 2 53 6203 2 53 6203 3 53 5452 2 53 6203 4 53 6203 5 53 6207 3 53 6208 1 53 6207 5 55 3434 1 55 6203 1 55 6206 1 55 6203 4 55 6249 1 55 5452 1 55 6206 2 55 6203 2 55 6203 3
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/146. szám
Vadgazdálkodási technikus Baromfi- és kisállattenyésztõ szaktechnikus Dísznövénytermesztõ szaktechnikus Gyümölcstermesztõ és -feldolgozó szaktechnikus Juhtenyésztõ szaktechnikus Lótenyésztõ szaktechnikus Mezõgazdasági gépüzemeltetõ szaktechnikus Sertéstenyésztõ szaktechnikus Szarvasmarha-tenyésztõ szaktechnikus Szõlész-borász szaktechnikus Takarmányozási szaktechnikus Zöldségtermesztõ és -feldolgozó szaktechnikus* Agrárkereskedelmi menedzserasszisztens Baromfitenyésztõ és -termék-elõállító technológus Gyógynövény- és fûszernövénytermesztõ és -feldolgozó Ménesgazda Mezõgazdasági menedzserasszisztens (a szakirány megjelölésével) Mezõgazdasági mûszaki menedzserasszisztens (a szakirány megjelölésével) Növénytermesztõ és növényvédõ technológus Sertéstenyésztõ és -termék-elõállító technológus Vadgazdálkodási technológus
Az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet alapján megszerzett szakképesítések (kivonat) 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 33 31 33 31 33 31 33 31 33 31 33 51 52 31 52 31 52 31 52 33 52 54 1 54 2
Mezõgazdasági vállalkozó Állatgondozó/Haszonállat gondozó Állattenyésztõ (baromfi és kisállat) Állattenyésztõ (juh és kecske) Állattenyésztõ (sertés) Állattenyésztõ (szarvasmarha) Belovagló Kertész/Dohánykertész Kertész/Gyümölcstermesztõ Kertész/Szõlõtermesztõ Kertész/Zöldségtermesztõ Lótartó és -tenyésztõ Lovastúra-vezetõ Mezõgazdasági gépkezelõ/Mezõgazdasági erõ- és munkagépkezelõ Mezõgazdasági gépkezelõ/Mezõgazdasági rakodógép kezelõ Mezõgazdasági gépkezelõ/Növényvédelmi gép kezelõje Mezõgazdasági gépkezelõ/Önjáró betakarítógép kezelõje Dísznövénykertész/Faiskola és csemetekertkezelõ Dísznövénykertész/Mikroszaporító Dísznövénykertész/Növényházi dísznövénytermesztõ Dísznövénykertész/Szabadföldi dísznövénytermesztõ Gazda/Aranykalászos gazda Borász/Vincellér Agrárkörnyezetgazda/Bioállat-tartó és -tenyésztõ Agrárkörnyezetgazda/Biomassza-elõállító Agrárkörnyezetgazda/Bionövény-termesztõ Agrárkörnyezetgazda/Ökogazda Méhész Erdõgazdasági/gépésztechnikus Gépésztechnikus/Mezõgazdasági gépésztechnikus
2007/146. szám 54 54 54 54 54 54 31 54 31 54 31 54 54 54 54 54 31 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55 55
MAGYAR KÖZLÖNY
10281
Agrártechnikus Mezõgazdasági technikus Vidékfejlesztési technikus Állategészségügyi technikus Állattenyésztõ technikus Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus/Növénytermesztõ Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus/Növényvédõ és méregraktár-kezelõ Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus/Vetõmagtermesztõ Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus/Kertész és növényvédelmi technikus Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus/Növénytermesztõ és növényvédelmi technikus Vadgazda/Vadász, vadtenyésztõ Agrármenedzser-asszisztens/Agrárkereskedelmi menedzserasszisztens Agrármenedzser-asszisztens/Élelmiszeripari menedzser Agrármenedzser-asszisztens/Ménesgazda Agrármenedzser-asszisztens/Mezõgazdasági menedzserasszisztens Agrármenedzser-asszisztens/Mezõgazdasági mûszaki menedzserasszisztens Agrármenedzser-asszisztens/ Agrármenedzser-asszisztens/ Agrártechnológus/Gyógynövény- és fûszernövény-termesztõ és -feldolgozó Agrártechnológus/Hulladékgazdálkodási technológus Agrártechnológus/Mezõgazdasági laboratóriumi szakasszisztens Agrártechnológus/Növénytermesztõ és növényvédõ technológus Agrártechnológus/Sertéstenyésztõ és sertéstermék-elõállító technológus Agrártechnológus/Vadgazdálkodási technológus
A szakközépiskolákban és a szakmunkásképzõ iskolákban oktatható szakokról, illetõleg szakmákról szóló 18/1986. (VIII. 26.) MM rendelet alapján megszerzett szakképesítések (kivonat) 31 31–100 1700 1701 1705–1 1705–2 1706–1 1706–2 1706–3 1707 1800 1801–1 1801–2 1801–3 1801–4 1804 1805 1806 1807 1809 1810 1913–1
Mezõgazdaság/Növényvédelmi Növénytermesztés Dísznövénykertész Kertész/szõlõ- és gyümölcstermesztõ Kertész/zöldségtermesztõ Mezõgazdasági gépész/állattartótelepi gépész Mezõgazdasági gépész/kertészeti gépész Mezõgazdasági gépész/növénytermesztõ gépész Általános kertész Állattenyésztés Juhtenyésztõ Lótenyésztõ Sertéstenyésztõ Szarvasmarha-tenyésztõ Méhész Vadász-vadtenyésztõ Baromfitenyésztõ Állategészségõr Általános állattenyésztõ Kisállattenyésztõ Borász”
10282
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/146. szám
Ellenjegyzem:
III. rész HATÁROZATOK
Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter
A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársasági Elnök 216/2007. (X. 29.) KE határozata nyugállományú rendõr vezérõrnagyi elõléptetésrõl Az Alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésének i) pontjában biztosított jogkörömben az igazságügyi és rendészeti miniszter elõterjesztésére dr. Bánfi Ferenc nyugállományú rendõr dandártábornokot 2007. november 1-jei hatállyal nyugállományú rendõr vezérõrnaggyá elõléptetem. Budapest, 2007. október 10. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
KEH ügyszám: V-5/4242/2007.
A Köztársasági Elnök 218/2007. (X. 29.) KE határozata kitüntetés adományozásáról Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdése j) pontja, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter elõterjesztésére Nagy Gyuláné étteremvezetõnek a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT (polgári tagozat)
Ellenjegyzem: kitüntetést adományozom. Dr. Takács Albert s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2007. október 19.
KEH ügyszám: V-5/4160/2007.
Sólyom László s. k., köztársasági elnök
Ellenjegyzem:
A Köztársasági Elnök 217/2007. (X. 29.) KE határozata
Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
KEH ügyszám: VII-2/4364/2007.
dandártábornoki kinevezésrõl Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontjában biztosított jogkörömben, a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 49. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a honvédelmi miniszter elõterjesztésére Lenkey László Zoltán ezredest 2007. október 23-ai hatállyal dandártábornokká kinevezem. Budapest, 2007. október 11. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
A Köztársasági Elnök 219/2007. (X. 29.) KE határozata kitüntetés adományozásáról Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének j) pontja, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 4/A. §-a alapján a miniszterelnök elõterjesztésére,
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a hazafias helytállással példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló, a társadalmi párbeszéd, a társadalmi béke, a nemzet egységének megvalósítása, a békés rendszerváltozás megteremtése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Ferge Zsuzsa akadémikusnak, Széchenyi-díjas szociológusnak, Gereben István geofizikusnak, oceanográfusnak, Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendezõnek, Rainer M. János történésznek, Újvári József nyugalmazott dandártábornoknak, a NAGY IMRE ÉRDEMREND kitüntetést adományozom. Budapest, 2007. október 20. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
10283
Tavali György, Turán Sándor, Víg Zoltán Károly 1956-os Emlékérmet;
Bánkuti Imre, Bánkuti Imréné Schmidt Janka, özv. Fekete Józsefné, Huszár Sándor, Jánosi Ferenc, Jánosi Katalin, Kalocsay Imréné Haudinger Ilona, Kárpáti Kamil, Paróczi Jenõ, Réti Gyula, Szegedi Nándor, dr. Tánczos Frigyes, Tóth Sándor
Ellenjegyzem:
1956-os Emléklapot;
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
KEH ügyszám: VII-2/4324/2007.
Szabó Zoltán, Tóth Zoltán, Végh József, Vincze Sándor az 1956-os Emlékérmet, posztumusz adományozom.
A Köztársasági Elnök 220/2007. (X. 29.) KE határozata
Budapest, 2007. október 12. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
kitüntetés adományozásáról Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontjában biztosított jogkörömben, az 1956-os Emlékérem és Emléklap alapításáról szóló 1991. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a miniszterelnök elõterjesztésére Balaskóné Hummel Margit, dr. Baranyai Ferenc, Bõsze Károly, Fasing Sándor, Húsvéth Ferenc, Janik Gyula Károly, Kazay Károly, Kiss István, Lovas László, Nagy Béla, Pápay László, Pistyur József, Prém István, Tatár Lajos,
Ellenjegyzem: Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
KEH ügyszám: VII-3/4269/2007.
A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 73/2007. (X. 29.) ME határozata szakállamtitkár kinevezésérõl A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006.
10284
MAGYAR KÖZLÖNY
évi LVII. törvény 57. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben az önkormányzati és területfejlesztési miniszter javaslatára dr. Kovács Miklóst, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkárává – 2007. október 15-ei hatállyal – kinevezem. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Miniszterelnök 74/2007. (X. 29.) ME határozata az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatójának kinevezésérõl Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról szóló 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésében foglalt jogkörömben, az egészségügyi miniszter javaslatára dr. Székely Tamást, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatójává – 2007. október 29-ei hatállyal, hatéves idõtartamra – kinevezem. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
VI. rész
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2007. szeptember 24-i ülésérõl 1. Az OÉT megtárgyalta az egyes adótörvények módosításáról és az általános forgalmi adóról szóló törvény újrakodifikációjáról készült kormányoldali elõterjesztéseket. A kormányzati oldal az adótörvény-tervezetekrõl kiemelte, hogy az adórendszerben 2008-tól olyan jellegû
2007/146. szám
átalakításokra kerül sor, amelyek növelhetik a foglalkoztatást, egyszerûsítik a jelenlegi adórendszert, elsõsorban az adóbevallás korszerûsítésével, az elektronikus adóigazgatás szélesítésével, a befizetési rend átalakításával, továbbá az ún. kisadók számának csökkentésével. A feketegazdaság visszaszorítását célozzák a személyi jövedelemadózásban, az általános forgalmi adóról szóló új törvényben javasolt módosítások. 2008-ban adóteher-növekedés nem várható, a tervezett intézkedések kisebb tehercsökkentõ elemeket tartalmaznak. Átfogó, reform értékû változtatásokra a kormányzat 2008 második félévében tesz javaslatot, összhangban a konvergencia programban megjelölt irányokkal. A munkavállalói oldal jelezte, hogy az oldal az adótörvényekrõl további tárgyalásokat kíván folytatni, és üdvözölte a Kormány feketegazdaság elleni fellépését. Hiányolta az adótörvények módosításához kapcsolódó hatástanulmányok, indoklások és számítások közzétételét. Kiemelte a kiskeresetû munkavállalók, valamint a hosszú szolgálati idõvel rendelkezõ, közszférában dolgozó tisztviselõk egyre nehezedõ helyzetét. Kérte, hogy kerüljön további átgondolásra az adórendszer átalakítása, és szükségesnek vélte, hogy annak kedvezõ hatásai sokkal szélesebb társadalmi kört érintsenek. A kisadók összevonása kapcsán egyetértett az adminisztrációs terhek csökkentésével, és javasolta a szakképzési járulék munkáltatók által történõ felhasználási rendszerének megtartását. Kifejtette, hogy az értékalapú ingatlanadóztatást elfogadhatónak tartja, abban az esetben, ha bevezetésével párhuzamosan a jövedelmek adóterhelése csökken. A javaslatban szereplõ megoldást a munkavállalói oldal azért sem fogadja el, mivel az önkormányzatokra hárítja át az adóztatási kötelezettséget. A járulékrendszer tervezett átalakítását a konkrét adatok és számítások hiányában nem támogatja. A munkáltatói oldal pozitívan értékelte, hogy az adómódosító törvényjavaslatokat idõben, a Kormány jóváhagyása, illetve a Parlamenthez történõ benyújtása elõtt tárgyalhatja az OÉT. Az alapos véleményezést azonban gyakorlatilag lehetetlenné tette az egyeztetõ tárgyalásokra rendelkezésre álló nagyon rövid idõ. A véleményalkotást megnehezíti, hogy a törvényjavaslathoz semmilyen számítási anyagot, hatáselemzést, sõt indoklást sem kaptak az érdekképviseletek. Nem lehet tudni az adóváltozások költségvetési hatásait, a lakosság, illetve a vállalkozások adóterhelésének várható alakulását. Így annak ismerete nélkül tárgyalja az OÉT az adótörvényeket, hogy a konvergencia program kereteit, ez évi várható teljesítését figyelembe véve, milyen lehetõség van 2008-ra az adóteher-csökkentésre. Az adórendszer egyszerûsítése jegyében a legnagyobb tétel a kisadók tervezett összevonása, ez azonban tartalmát és mértékét tekintve is elfogadhatatlan az oldal számára. Az összevonással javasolt 5,5%-os, munkabérre vetített járulék mértéke az eddigiekhez képest – különbözõ vállal-
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
10285
kozási csoportoknál differenciáltan, de – összességében adóteher-növekedést jelent, tovább növelve az élõmunka költségeit. Pozitív lépésként értékelte az oldal az adómentes fejlesztési tartalék felemelését 25%-ról 50%-ra. A munkáltatói oldal javasolta, hogy 50 millió forint nyereségig 10%-os legyen a társasági adó. Az új ÁFA-törvény tervezetében számos, jelenleg hatályban lévõ részszabály, fogalom megszûnik, és egy új, jogértelmezési folyamat kezdõdik. Mindez hosszú ideig tartó jogbizonytalanságot eredményez. Szükségesnek tartja az oldal, hogy a PM tájékoztató kiadványokkal segítse a vállalkozásoknak „lefordítani” az új törvényt a jelenleg ismert és használt fogalmakra. Szükségesnek tartja továbbá, hogy az APEH tanúsítson türelmet, vegye figyelembe az új törvény teremtette kezdeti bizonytalanságot. A munkáltatói oldal egyetért a gazdaság fehérítésével – a megemelt bírságok mellett –, azonban kifogásolja, hogy a jogszabály nem tesz különbséget a szándékos adócsalás és az adózás közben elkövetett hibák között. A kormányzati oldal részérõl a pénzügyi tárca vezetõje jelezte, hogy a jövõ évi adócsomag elõkészítése során a lefolytatott egyeztetések és konzultációk eredményérõl a Kormány tájékoztatni fogja a szociális partnereket, egyszersmind felhívta a figyelmet arra, hogy nem kerülhetnek veszélybe a konvergencia program egyensúlyt javító intézkedései.
Melléklet
2. Az OÉT megvitatta a 2007. második féléves munkaprogramját.
– Javaslat az OÉT 2007. második féléves munkaprogramjára Elõterjesztõ: OÉT Titkársága
A munkavállalói oldal vállalta a bérgarancia-rendszerrõl, valamint a csõd- és felszámolási eljárásról szóló törvények átfogó felülvizsgálatára vonatkozó elõterjesztések kidolgozását és az OÉT plenáris ülésre való beterjesztését. Így azok az OÉT 2007. második féléves munkaprogramjában szerepelhetnek. A munkavállalói oldal javasolta az egészségbiztosítási rendszer átfogó reformjáról szóló koncepció napirendre tûzését. A kormányoldal a javaslat tartalmának pontosítását kérte, tekintettel arra, hogy az egészségügyi reformlépések kidolgozott javaslatai rendre az OÉT elé kerülnek véleményezés céljából. Az OÉT 2007. második félévi munkaprogramjában a kormányoldal elõterjesztésében szerepel az egészségbiztosítás átalakításával kapcsolatos jogszabálytervezetek megvitatása. A munkavállalói oldal ezt nem fogadta el, és ragaszkodott eredeti javaslatához, hogy a koncepciót az OÉT tûzze napirendjére. A munkavállalói oldal – korábban – írásban átadott javaslatainak a 2007. második féléves munkaprogramban való szerepeltetését és megvitatását a felek egy késõbbi soros elnöki ülésen véglegesítik. Az OÉT elfogadott munkaprogramját a melléklet tartalmazza. Országos Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága
Az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2007. második félévi munkaprogramja (Elfogadta az OÉT 2007. szeptember 24-i ülése) I. Plenáris ülésre javasolt témák Szeptember – Elõterjesztés a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítésrõl szóló törvényjavaslatról Elõterjesztõ: kormányzati oldal (SZMM) Szakértõi egyeztetés: Szociális Bizottság, Munkavédelmi Bizottság – Elõterjesztés a 2008. évi munkaszüneti napok körüli munkarendrõl Elõterjesztõ: kormányzati oldal (SZMM) – Tájékoztató az EU 2007. második féléves portugál elnökségi programjáról, az ehhez kapcsolódó magyar prioritásokról Elõterjesztõ: kormányzati oldal (KüM)
– Elõterjesztés az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatról Elõterjesztõ: kormányzati oldal (PM) Szakértõi elõkészítés: Gazdasági Bizottság – Elõterjesztés az általános forgalmi adóról szóló új törvényjavaslatról Elõterjesztõ: kormányzati oldal (PM) Szakértõi egyeztetés: Gazdasági Bizottság Október – Elõterjesztés a MK 2008. évi költségvetésérõl szóló törvényjavaslatról és az ezt megalapozó egyes törvények módosításáról Elõterjesztõ: kormányzati oldal (PM) Szakértõi egyeztetés: Gazdasági Bizottság – T/3245. számú törvényjavaslat a foglalkoztatói nyugdíjról (második olvasatban) – Elõterjesztés a szervezkedési szabadság jogának megerõsítését célzó jogszabály-módosításra és más intézkedésekre Elõterjesztõ: munkavállalói oldal Szakértõi elõkészítés: Munkajogi Bizottság
10286
MAGYAR KÖZLÖNY
– Elõterjesztés a lisszaboni akcióprogram végrehajtási jelentésérõl Elõterjesztõ: kormányzati oldal (NFÜ) Szakértõi egyeztetés: Nemzeti Fejlesztési Terv Bizottság – Elõterjesztés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatról Elõterjesztõ: kormányzati oldal (SZMM) Szakértõi egyeztetés: Szociális Bizottság – Elõterjesztés a tisztességtelen kereskedelmi magatartásról szóló 2005/29/EK irányelv átültetésérõl Elõterjesztõ: kormányzati oldal (GKM) Szakértõi egyeztetés: Gazdasági Bizottság – Elõterjesztés a 2008. évi OÉT bértárgyalások megkezdésére Elõterjesztõ: kormányzati oldal (SZMM–PM) Szakértõi egyeztetés: Bér és Kollektív Megállapodások Bizottság – Elõterjesztés az egészségbiztosítás átalakításával kapcsolatos jogszabályokról Elõterjesztõ: kormányzati oldal (EüM) Szakértõi egyeztetés: Szociális Bizottság – Javaslat a munkahelyi stresszre vonatkozó európai keretmegállapodás magyarországi végrehajtására Elõterjesztõ: munkavállalói oldal Szakértõi egyeztetés: Munkavédelmi Bizottság – Elõterjesztés a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról Elõterjesztõ: OMMF Szakértõi egyeztetés: Munkavédelmi Bizottság – Elõterjesztés az igénybe vehetõ rehabilitációs szolgáltatások körérõl, az eljárási szabályokról, a rehabilitációs megállapodás megkötésérõl, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó részletes szabályokról Elõterjesztõ: kormányzati oldal (SZMM) Szakértõi egyeztetés: Szociális Bizottság (Rehabilitációs munkacsoport) November – A társadalombiztosítás általános szabályairól szóló új törvényjavaslat Elõterjesztõ: kormányzati oldal (KTNM) Szakértõi egyeztetés: Szociális Bizottság – Elõterjesztés az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásra vonatkozó szabályozás módosítására (szakmai koncepció) Elõterjesztõ: kormányzati oldal (SZMM) Szakértõi egyeztetés: Munkaerõpiaci Bizottság – Elõterjesztés a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályozás módosítására Elõterjesztõ: kormányzati oldal (SZMM) Szakértõi egyeztetés: Munkaerõpiaci Bizottság
2007/146. szám
– Elõterjesztés a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról Elõterjesztõ: kormányzati oldal (SZMM) – Elõterjesztés az Új Polgári Törvénykönyv tervezetérõl Elõterjesztõ: kormányzati oldal (IRM) Szakértõi elõkészítés: Munkajogi Bizottság December – Elõterjesztés a bérgarancia rendszerrõl, valamint a csõd- és felszámolási eljárásról szóló törvények átfogó felülvizsgálatáról Elõterjesztõ: munkavállalói oldal Szakértõi egyeztetés: Bér és Kollektív Megállapodások Bizottsága – Elõterjesztés Magyarország aktualizált konvergencia programjáról Elõterjesztõ: kormányzati oldal (PM) Szakértõi egyeztetés: Gazdasági Bizottság – Tájékoztató a Munkaerõpiaci Irányító Testület elmúlt idõszakban végzett munkájáról Elõterjesztõ: kormányzati oldal (MAT titkársága)
II. További, bizottsági elõkészítésre javasolt témák – Elõterjesztés a bulgáriai és a romániai munkavállalók magyarországi foglalkoztatására hozott átmeneti szabályok alkalmazásának munkaerõpiaci tapasztalatairól (SZMM) Szakértõi egyeztetés: Munkaerõpiaci Bizottság – Elõterjesztés a rehabilitációs járadék, valamint a komplex minõsítés rendszerének bevezetésével összefüggésben a munkaképesség megváltozásával összefüggõ szociális és egyéb ellátások összehangolt átalakításáról (SZMM) Szakértõi egyeztetés: Szociális Bizottság (Rehabilitációs munkacsoport) – Elõterjesztés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és más munkaügyi törvények módosításáról (a Munka Törvénykönyvét érintõ jogszabályok vonatkozásában) – A Munka Törvénykönyve átfogó felülvizsgálata, koncepció készítése (SZMM) Szakértõi egyeztetés: Munkajogi Bizottság – Elõterjesztés a felnõttképzésben megvalósuló szakmai gyakorlati képzés szabályozásáról (SZMM) Szakértõi egyeztetés: Szakképzési Bizottság – Elõterjesztés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról (SZMM) Szakértõi egyeztetés: Szociális Bizottság
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– Elõterjesztés a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról (SZMM) Szakértõi egyeztetés: Munkavédelmi Bizottság – Elõterjesztés a nõk arányának növelésérõl a döntéshozatalban (stratégiai megalapozás) (SZMM) Szakértõi egyeztetés: Esélyegyenlõségi Bizottság
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Alapító Okirata (egységes szerkezetben) A Magyar Köztársaság Kormánya 2187/1995. (VII. 4.) Korm. határozatával, a Magyar Köztársaság Alkotmányának 68. § (2) bekezdése, valamint az 1995. évi VI. törvénnyel módosított, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 55. § (3)–(4) bekezdésének megfelelõen, a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/G. § (1)–(10) bekezdéseiben foglaltak szerint, figyelemmel a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) rendelkezéseire az alábbi állami közfeladat ellátása céljából közalapítványt hoz létre. Az Alapító kinyilvánítja azon szándékát, hogy folyamatosan biztosítani kívánja a hazai kisebbségek önazonosságának megõrzését, sajátos társadalmi érdekeik érvényesítését, anyanyelvi kultúrájuk fejlesztését szolgáló tevékenység támogatását. I. A Közalapítvány neve Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány).
10287
2. A Közalapítvány célja, hogy ösztönözze, segítse, sokoldalúan támogassa különösen – a hazai nemzeti, etnikai közösségi lét fennmaradását; – a magyarországi kisebbségek nemzeti és etnikai önazonosságának megõrzését; – a hazai kisebbségek hagyományainak, nyelvének ápolását, fejlesztését, átörökítését, tárgyi és szellemi kultúrájuk megmaradását. 3. Céljai megvalósítása érdekében a Közalapítvány a Khtv. 26. § c) pont 13. alpont szerinti a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos közhasznú tevékenységként – folyamatos és egyedi pályázatok útján támogatást nyújt a kisebbségi önkormányzatoknak, társadalmi szervezeteknek, közösségeknek, illetve személyeknek a jelzett törekvések megvalósítását szolgáló munkájához, kezdeményezéseihez; a tudományos kutatások szervezéséhez, finanszírozásához, a feltárt eredmények megjelentetéséhez; a kisebbségi közmûvelõdés sokirányú tevékenységéhez, ösztönzéséhez, fejlesztéséhez; – ösztöndíjakat adományoz és támogatást nyújt ösztöndíjak alapításához; – segíti az érdekvédelmi tevékenységet; – támogatja intézmények alapítását; – támogatást nyújt anyanyelvi oktatáshoz kapcsolódó tevékenységhez (a roma kisebbség vonatkozásában a magyar is anyanyelvnek számít); – segíti a kisebbségi értelmiség itthon és külföldön történõ képzését és továbbképzését; – a lehetõségekhez képest biztosítja a hazai kisebbségi sajtó mûködésének feltételeit; – támogatja a kisebbségi irodalmi, mûvészeti alkotások megjelenését, terjesztését; – támogatja a hazai kisebbségek és anyanemzeteik közötti kapcsolatok ápolását, fenntartását; – támogatja a kisebbségi témával foglalkozó hazai, valamint nemzetközi rendezvények szervezését; – ösztönzi a kisebbségek vallási kultúrájának mûvelését, az anyanyelvi hitgyakorlást (a roma kisebbség vonatkozásában a magyar is anyanyelvnek számít); – támogatja a kisebbségi film- és színházmûvészetet. 4. A Közalapítvány kiemelkedõen közhasznú szervezet. A Közalapítvány közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyrõl a Nek. tv. 55/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság Kormányának kell gondoskodnia.
II. A Közalapítvány székhelye 1051 Budapest, Október 6. u. 17. III. A Közalapítvány céljai 1. A Közalapítvány a Magyar Köztársaság – Nek. tv.-ben foglalt – kisebbségpolitikai törekvései megvalósításának, az ezekbõl adódó állami közfeladatok ellátásának támogatására jött létre.
IV. Csatlakozás a Közalapítványhoz 1. A Közalapítvány nyitott, ahhoz felajánlásokkal bármely belföldi, illetve külföldi természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet csatlakozhat, ha a Közalapítvány céljait, mûködési szabályait elfogadja. 2. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt.
10288
MAGYAR KÖZLÖNY
V. A Közalapítvány kezelõszerve, illetve képviselete 1. A Közalapítvány kezelõje, ügyintézõ, ügydöntõ és képviselõ szerve a 21 tagból álló Kuratórium. A Kuratóriumot – a Nek. tv. 55/A. §-a (3)–(6) bekezdésében említett szervek, szervezetek által választott, jelölt tagokkal – 2009. május 31-ig terjedõ idõtartamra az Alapító bízza meg: A Kuratórium elnöke: Németh Erika A kuratórium tagjai: A Bolgár Országos Önkormányzat jelölése alapján: Tanev Dimiter Az Országos Cigány Önkormányzat jelölése alapján: Sárközi Károly Az Országos Görög Kisebbségi Önkormányzat jelölése alapján: Theodoros Skevis Az Országos Horvát Önkormányzat jelölése alapján: Hepp Mihály Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat jelölése alapján: Bros Stanislaw Wojciechné A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata jelölése alapján: Manz József Az Országos Örmény Önkormányzat jelölése alapján: Szárkiszján Ádám A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jelölése alapján: Finna Sándor Az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat jelölése alapján: Giricz Vera A Szerb Országos Önkormányzat jelölése alapján: Vészits Péterné Az Országos Szlovák Önkormányzat jelölése alapján: Klauszné Fuzik Ildikó Az Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat jelölése alapján: Krányecz Ferenc Az Országos Ukrán Önkormányzat jelölése alapján: Hartyányi Jaroszlava A Magyar Tudományos Akadémia jelölése alapján: Szász Zoltán A Magyar Országgyûlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottsága jelölése alapján: Balla Ágnes FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség Teleki László Magyar Szocialista Párt
2007/146. szám
Az Alapító jelölése alapján: Dr. Hajdú Zsuzsanna Kovács Árpádné Simon Istvánné Pecze Zoltán 2. A kuratóriumi tagság megszûnik: a) az V/1. pontban meghatározott idõtartam lejártával, b) a tag halálával, c) a tag lemondásával, d) a Kuratórium kijelölésének az Alapító által – a Ptk. 74/C. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint – történõ visszavonásával, e) a választási, illetve kijelölési joggal rendelkezõ szervezetek részérõl a megbízás, illetve a kijelölés visszavonásával, tekintettel a Nek. tv. 55/A. §-a (7) bekezdésében foglaltakra, f) a Kuratórium elnöke esetében [V/1/d) pont] a Kormány által történõ kijelölés visszavonásával, tekintettel a Nek. tv. 55/A. §-a (4) bekezdésében foglaltakra, g) a Közalapítvány megszûnésével, h) a tag megbízatásának a VII/1/m) pontban foglaltak szerinti visszavonásával, tekintettel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra. 3. A Közalapítvány általános és önálló képviseletére a Kuratórium elnöke jogosult. A Kuratórium – a képviselet módjának és terjedelmének egyidejû, írásban történõ meghatározásával – jogosult a Közalapítvány alkalmazottját felhatalmazni a Közalapítvány képviseletére. A Közalapítvány bankszámlája feletti rendelkezési jogot a Kuratórium elnöke és a Közalapítvány Kuratóriuma által a Közalapítvány képviseletére felhatalmazott alkalmazott együttesen gyakorolja. 4. A Kuratórium tagjai tiszteletdíjra nem jogosultak, azonban – a Szervezeti és Mûködési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) által meghatározott módon és mértékben – költségtérítésben részesülnek. VI. A Közalapítvány vagyona, forrásai 1. A Közalapítvány induló vagyona: a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány, mint jogelõd által felajánlott vagyon, továbbá a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló 1994. évi CIV. törvény 42. §-a (4) bekezdése szerint az 1. számú melléklet VII. Miniszterelnökség fejezet 25. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoportban elõirányzott 470 M Ft összegnek, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló 1995. évi VI. törvény 4. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján felhasznált, illetõleg a Kormány 2187/1995. (VII. 4.) Korm. határozatának 4. pontja alapján átcsoportosított összeggel csökkentett összege.
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2. A Közalapítvány anyagi forrásai: a) a mindenkori éves költségvetési törvényben megállapított pénzügyi támogatás; b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) a Közalapítvány eszközeinek befektetésébõl származó bevétel, a közalapítványi vagyon hozama, vállalkozási tevékenységbõl eredõ bevétel; d) a csatlakozás során a Közalapítvány közhasznú céljára vagy mûködési költségei fedezésére tett felajánlások; e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel. 3. A Közalapítvány mûködési költségeire a Kuratórium által évente meghatározott összeg, de legfeljebb a Közalapítvány mindenkori éves költségvetési támogatásának 8%-a fordítható. A mûködési költség tárgyévben fel nem használt összege a következõ évre átvihetõ, ezen összeg felhasználásáról a Kuratórium dönt. A Kuratórium döntése alapján az adott évben felhasználható mûködési költségkeret ezzel az összeggel növelhetõ. 4. A vagyonfelhasználás módja A Közalapítvány a céljával és közhasznú tevékenységével összefüggésben vagyonát pályázati támogatás nyújtása és a céljai megvalósítását szolgáló feladatok közvetlen ellátása útján, valamint az Alapító Okiratban foglalt feltételek szerint a Közalapítvány céljainak megvalósítására használja fel. VII. A Közalapítvány szervezete és mûködése 1. A Kuratórium mûködése a) A Kuratórium mûködésének, szervezeti- és hatásköri viszonyainak, képviseletének, valamint gazdálkodási rendjének részletes szabályait az SZMSZ, illetve a Közalapítvány Vagyonkezelési és Befektetési Szabályzata határozza meg. b) A Közalapítvány mûködése, a Kuratórium ülései, döntései a Khtv., valamint a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: adatvédelmi törvény) és az Alapító Okirat rendelkezéseinek alkalmazásával nyilvánosak. Ennek érdekében a Kuratóriumnak gondoskodnia kell olyan nyilvántartás rendszeresítésérõl, amelybõl döntéseinek tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A Kuratórium mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba – az idõpont elõzetes egyeztetésével, valamint az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek betartásával – a Közalapítványi Irodán bárki betekinthet. Az iratokba való betekintés megtagadásáról a Kuratórium képviselõje, vita esetén a Kuratórium dönt. c) A Közalapítvány a döntéseit, valamint mûködésének, szolgáltatásai igénybevételének módját, beszámolóit legalább egy postai terjesztésû országos napilapban közleményként, illetõleg teljes terjedelemben a Közalapítvány internetes honlapján és székhelyén kifüggesztve közzéteszi. A Kuratórium határozatainak az érintettekkel való közlésérõl a Közalapítványi Iroda gondoskodik, a határozat elfogadásától számított 15 napon belül.
10289
d) A Kuratórium üléseit szükség szerint, de évente legalább négyszer tartja. A Kuratórium ülését legalább 10 nappal az ülést megelõzõen, írásbeli meghívóval, az ülés helyének, idejének, a tervezett napirend és az egyes napirendi pontok tárgyalásához meghívott személyek megjelölésével, valamint az azokhoz kapcsolódó írásos dokumentáció megküldésével az elnök hívja össze. e) A Kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium tagjain kívül a Kuratórium ülésén állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehetnek a Felügyelõ Bizottság tagjai, az Alapító képviselõje, a Közalapítványi Iroda Igazgatója (a továbbiakban: Igazgató), a Kuratórium tagjának akadályoztatása esetén meghívottként tanácskozási joggal a delegáló szervezetek által megválasztott, illetõleg kijelölt egy-egy személy, továbbá közremûködõként a Közalapítványi Iroda Igazgatója által kijelölt munkatársak és az adott napirendi pont tárgyalásához meghívott személyek. Zárt ülést kell elrendelni, ha az ülésen más személyek részvétele az adatvédelmi törvény rendelkezéseibe ütközne. A zárt ülés elrendelésérõl a Kuratórium nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel dönt. f) A Kuratórium akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van. A VII/1/i) pont alapján kizárt kuratóriumi tagot a határozatképesség szempontjából jelenlevõnek kell tekinteni. Határozatképtelenség esetén a Kuratórium ülését 15 napon belül, változatlan napirenddel ismét össze kell hívni. g) A Kuratórium ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök egyszeri vagy tartós akadályoztatása esetén a jelenlévõ kuratóriumi tagok maguk közül, egyszerû szótöbbséggel levezetõ elnököt választanak. Össze kell hívni a Kuratóriumot, ha a tagoknak legalább egyharmad része ezt indítványozza az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül, továbbá a Felügyelõ Bizottság indítványára annak megtételétõl számított 30 napon belül. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelõ Bizottság jogosult. A Kuratórium üléseirõl részletes jegyzõkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a Kuratórium határozatait. h) A Kuratórium határozatait általában nyílt szavazással, az ülésen jelenlévõ tagok egyszerû szótöbbségével hozza. Szavazategyenlõség esetén a szavazást meg kell ismételni. A Kuratórium tagjainak több mint felének támogató szavazata szükséges a VII/1/l) pont szerinti döntésekhez, valamint azokban az esetekben, amikor a III/3. pontban felsorolt valamelyik cél megvalósítása érdekében a Kuratórium a Közalapítványnak a mûködési költségekkel csökkentett tárgyévi költségvetési támogatásának éves szinten 25%-át meghaladó mértékû támogatásról dönt. Személyi kérdésekben titkos szavazást kell tartani, a titkos szavazás egyéb okból történõ elrendelésérõl a Kuratórium nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel dönt. Szavazategyenlõség esetén a titkos szavazásra feltett kérdést elvetettnek kell tekinteni. i) A Khtv. 8. §-ában foglaltaknak megfelelõen a Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy,
10290
MAGYAR KÖZLÖNY
aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a Közalapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás. A megkötendõ jogügyletben érdekeltnek kell tekinteni és ezért a pályázati támogatásról szóló döntéshozatalból ki kell zárni azt, aki – a pályázó szervezet vezetõ tisztségviselõje; – a pályázó szervezet képviselõje; – a pályázó szervezet alkalmazottja; – a pályázó intézménnyel irányítási, elszámolási jogviszonyban áll. j) A Khtv. 9. §-ában foglaltaknak megfelelõen a Kuratórium elnökének és tagjainak összeférhetetlenségére alkalmazni kell a következõ rendelkezéseket. A közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet más közhasznú szervezetnek a Khtv. szerinti vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A tájékoztatás elmulasztása – az eset összes körülményeit figyelembe véve – a Kuratórium tagjának Alapító által történõ visszahívását eredményezheti. k) A Kuratórium az általa nyújtott támogatások jogszerû felhasználásának folyamatos segítésére, figyelemmel kísérésére, értékelésére és ellenõrzésére tanácsadó-értékelõ rendszert hoz létre (a továbbiakban: tanácsadó-értékelõ rendszer). l) A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik: – az SZMSZ-nek, valamint a Közalapítvány Vagyonkezelési és Befektetési Szabályzatának elfogadása, módosítása, ügyrendjének meghatározása; – az Igazgató kinevezése, felmentése, illetve az állás betöltésére pályázat kiírása; – a gazdálkodási elvek meghatározása; – a Kuratórium munkatervének, éves gazdálkodási tervének, a Közalapítvány költségvetésének, beszámolójának és a közhasznúsági jelentésének elfogadása; – támogatások odaítélési rendjének kialakítása; – csatlakozási kérelem elbírálása, döntés a felajánlások elfogadásáról; – a Közalapítvány tevékenységét segítõ testületek (szakértõi bizottságok) létrehozása, illetve megszüntetése, feladataik meghatározása; – a könyvvizsgáló megbízása; – a tanácsadó-értékelõ rendszer létrehozása és az elõzõ évi mûködésérõl szóló beszámoló megvitatása és elfogadása;
2007/146. szám
– a Közalapítvány vállalkozási tevékenységével kapcsolatos döntések; – döntés a Közalapítvány alkalmazottjának képviseleti joggal való felruházásáról, valamint a képviseleti jog terjedelmének és módjának meghatározásáról. m) A Közalapítvány támogatási pénzeszköz juttatásáról dönteni jogosult tisztségviselõi a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelõen kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek, melynek elmulasztása esetén megbízatásuk az Áht. 11/A. §-ának (4) bekezdése alapján visszavonásra kerül. 2. A Közalapítványi Iroda a) A Közalapítványi Iroda (a továbbiakban: Iroda) a Közalapítvány folyamatos mûködését, a Kuratórium döntéseit elõkészítõ, végrehajtó, adminisztratív, pénzügyi, gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egysége, amelyet a Kuratórium által kinevezett Igazgató irányít. A Közalapítványi Iroda nem önálló jogi személy. b) Az Igazgató az Iroda teljes felhatalmazású vezetõje, a kuratóriumi ülések tanácskozási jogú, állandó résztvevõje. c) Az Igazgató hatáskörébe tartozik: – az Iroda irányítása; – a munkáltatói jogok gyakorlása az Iroda alkalmazottai felett; – a kuratóriumi döntések elõkészítése, végrehajtásuk megszervezése; – a Közalapítvány gazdálkodásának felelõs irányítása; – a tanácsadó-értékelõ rendszer munkájának megszervezése, irányítása, tevékenységérõl készített beszámoló elõkészítése; – gondoskodás a Közalapítvány nyilvántartásainak folyamatos vezetésérõl; – szakértõi megbízások kiadása. 3. Felügyelõ Bizottság a) A Közalapítvány mûködését és gazdálkodását az 5 tagból álló Felügyelõ Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) ellenõrzi. b) A Bizottság elnöke az Alapító által kijelölt személy. A Bizottság tagjai: – az Országgyûlés hazai nemzeti és etnikai kisebbségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága által kijelölt egy kormánypárti és egy ellenzéki frakciót képviselõ személy, – az Alapító által kijelölt két személy. c) A bizottsági tagság megszûnik: – lemondással; – a kijelölési joggal rendelkezõ szervezetek részérõl a tag kijelölésének visszavonásával, tekintettel a Nek. tv. 55/A. §-a (7) bekezdésében foglaltakra; – a Közalapítvány megszûnésével; – elhalálozással. d) A Bizottság tagjainak névsora a következõ: A Felügyelõ Bizottság elnöke: Stipkovics Pál
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Felügyelõ Bizottság tagjai: Godó Lajos Magyar Szocialista Párt Schmidt Ferenc FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség Popovics György Lilliné Fecz Ildikó e) A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Munkáját ellenõrzési munkaterv alapján végzi. A Közalapítvány mûködésérõl készült éves könyvvizsgálói jelentés figyelembevételével vizsgálja a Közalapítvány mûködését és gazdálkodását. Tapasztalatairól évente beszámol az Alapítónak és tájékoztatja a Kuratóriumot. f) Ellenõrzési tevékenysége során a Közalapítvány vezetõ tisztségviselõitõl jelentést, a Közalapítvány munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Közalapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Bizottság tagjai a Kuratórium ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek. g) A Bizottság célvizsgálatot folytat, ha a Közalapítvány céljainak megvalósítását veszélyeztetve látja, vagy ha erre az Alapító képviselõje vagy a Kuratórium felkéri. A célvizsgálat lefolytatásába szakértõk is bevonhatók. A Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha – arról szerez tudomást, hogy a Közalapítvány mûködése során olyan jogszabálysértés, vagy a Közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé; – vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merül fel. Ha a Kuratórium a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni az Alapító képviselõjét és a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. h) A Bizottság tagjai tiszteletdíjra nem, csak költségtérítésre jogosultak, amelynek mértékét és módját a Kuratórium állapítja meg. i) A Khtv. 8. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen nem lehet a Bizottság elnöke vagy tagja, az a személy, aki a Kuratórium elnöke vagy tagja; a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; továbbá aki a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat; illetve az elõbbiekben meghatározott személyek hozzátartozója. A Bizottság elnökének és tagjainak összeférhetetlenségére a VII/1/i)–j) pont szerinti rendelkezéseket is megfelelõen alkalmazni kell.
10291
j) A Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik, határozatait szótöbbséggel hozza. A Bizottság akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. 4. Könyvvizsgáló a) A Közalapítvány az éves beszámolóját évente könyvvizsgálóval köteles auditáltatni. b) A Khtv. 8. § (2) bekezdésében foglaltak alapján könyvvizsgáló nem lehet az, aki a Kuratórium elnöke vagy tagja; a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; továbbá aki a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat; illetve az elõbbiekben meghatározott személyek hozzátartozója. VIII. A Közalapítvány gazdálkodása 1. A vagyon felhasználásáról a Kuratórium – az Alapító Okiratnak, valamint az általa elfogadott Vagyonkezelési és Befektetési Szabályzatnak megfelelõen – dönt. 2. A Közalapítvány Kuratóriuma minden év március 1-jéig költségvetést fogad el. Ennek során a Közalapítvány vagyoni helyzete és anyagi forrásai ismeretében dönt a Közalapítvány céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékérõl, felosztásuk módjáról. A tanácsadó-értékelõ rendszer mûködtetését a Közalapítvány az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségére meghatározott összegbõl fedezi. 3. A Közalapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységre fordítja. A Közalapítvány hitelt nem vehet fel, és nem nyújthat, az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve törlesztésre nem használhatja fel, váltót, más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez, illetõleg folytatásához szükséges vagyon rendelkezésre bocsátásáról a Vagyonkezelési és Befektetési Szabályzatban foglaltaknak megfelelõen a Kuratórium dönt. 4. A Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi befolyással rendelkezik, és amelyben felelõssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. A Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. 5. A Közalapítvány a támogatásokat nyilvános, mindenki számára hozzáférhetõ pályázati rendszer keretei között nyújtja. A Közalapítvány pályázat kiírása nélkül éven-
10292
MAGYAR KÖZLÖNY
te a vagyona 5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen 1 millió Ft (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az Alapító Okiratban foglalt célokra. A pályázati felhívásokkal kapcsolatos további rendelkezéseket az SZMSZ tartalmazza. 6. A támogatások odaítélésekor meg kell határozni a kedvezményezett elszámolási kötelezettségét, a közalapítványi támogatás felhasználásának rendjét, ki kell kötni a Közalapítvány ellenõrzési jogát. A támogatások odaítélésével, elszámolásával és a felhasználásuk ellenõrzésével kapcsolatos további rendelkezéseket az SZMSZ tartalmazza. 7. A naptári évrõl éves beszámoló és közhasznúsági jelentés készül, amelyet a könyvvizsgáló jelentése és a Felügyelõ Bizottság véleménye alapján a Kuratórium fogad el. 8. A Közalapítvány feletti adóellenõrzést a Közalapítvány székhelye szerint illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenõrzését az Állami Számvevõszék, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú mûködés tekintetében – a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. IX. Záró rendelkezések 1. A Közalapítvány tekintetében az Alapító képviseletét a kisebbségpolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el és e minõségében gyakorolja – az Alapító Okirat módosításának kivételével – az Alapítót megilletõ jogokat és kötelezettségeket, ideértve az éves
2007/146. szám
beszámoló és a közhasznúsági jelentés értékelését is. A Kuratóriumot és a Felügyelõ Bizottságot a miniszter elõterjesztése alapján a Kormány bízza meg. 2. A Közalapítvány határozatairól, gazdálkodását érintõ döntéseirõl a Kuratórium rendszeresen beszámol az Alapító képviselõjének. Éves tevékenységérõl készített beszámolóját a naptári évet követõ június 30-áig köteles az Alapító képviselõjének elõterjeszteni. 3. A Kuratórium a Közalapítvány Alapító Okirat szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait országos napilap útján is nyilvánosságra hozza. 4. A Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 5. A Közalapítvány a Ptk.-ban, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvényben, valamint a Khtv.-ben foglalt módokon, illetve feltételek mellett szûnhet meg. 6. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Nek. tv., a Khtv., valamint a közalapítványokra vonatkozó más jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Budapest, 2007. június 11. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Komárom-Esztergom Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának (2800 Tatabánya, Gyõri út 13.) hirdetménye A Komárom-Esztergom Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatala – a földrendezõ és földkiadó bizottságról szóló 1993. évi II. törvény 4/B. § (5) bekezdése alapján – nyilvános sorsolást hirdet meg a Hántai „Új Élet” Mgtsz használatában nyilvántartott, részarány-földtulajdonnak megfelelõ földek kiadása céljából. A sorsolás helye: 2879 Kisbér-Hánta, Kossuth u. 54., Mûvelõdési Ház A sorsolás idõpontja: 2007. november 28. (szerda) 9 óra. A sorsoláson részvételre jogosultak köre: a Hántai „Új Élet” Mgtsz gazdálkodási területén részarány-földtulajdonnal (aranykoronával) rendelkezõ személyek.
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
10293
A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: Település: Hánta Helyrajzi szám
Mûvelési ág (alrészletenként)
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
Sorsolandó AK érték
080/1 a
gyep (legelõ)
9,0369
112,96
112,96
080/1 b
erdõ és gazdasági épület
0,6222
1,00
1,00
080/1 c
gyep (legelõ) és gazdasági épület
3,8766
24,42
24,42
080/1 d
erdõ és gazdasági épület
0,8891
1,42
1,42
080/1 f
saját használatú út
0,1841
0
0
081
erdõ és gazdasági épület
0,8488
1,36
1,36
083
gyep (rét)
0,3593
7,51
7,51
094/2
szántó
2,7115
49,35
49,35
0117/3
nádas
0,4817
13,39
13,39
0118/1
szántó
0,1580
1,49
1,49
0120 a
szántó
8,3072
43,20
43,20
0120 b
gyep (rét)
0,4935
10,31
10,31 Vízvezeték jog.
0125/4
szántó
0,5682
7,50
7,50
0125/6
szántó
0,8852
11,68
11,68
Település: Kisbér Helyrajzi szám
021/53
Mûvelési ág (alrészletenként)
szántó és árok
Terület (ha, m2)
0,3460
Összes AK érték
3,25
Sorsolandó AK érték
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
3,25
A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. Több részarány-tulajdonos egyezségen alapuló írásbeli igényét, valamint a kisorsolt földrészletekre vonatkozó cseremegállapodásokat a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal figyelembe veszi. A közös igényt a sorsolás kezdetéig a helyszínen, a cserét pedig a sorsolást követõ 15 napig lehet a Komárom-Esztergom Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz benyújtani. A sorsolás a helyben szokásos módon is meghirdetésre kerül. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb, a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. Akinek a nyilvános sorsolás jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre való hivatkozással a sorsolást követõ 48 órán belül a Mezõgazdasági Szakigazgatási Központ Földmûvelésügyi Igazgatósághoz címzett, de a Komárom-Esztergom Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz (2800 Tatabánya, Gyõri út 13.) kifogást nyújthat be.
Kerek Katalin s. k., fõigazgató, földmûvelésügyi igazgató
10294
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/146. szám
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján – az eddig közzétetteken kívül – az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 050380F 324487G 083374D 948464G 178534B 331085E 525763G 980506B 136617E 310592D 552360E 554179C 352717H 391143B 320397E 506590G 895635C 130825A 861627C 674935A 828316C 397000F 344642E 018981B 413350A 359365E 422415G 266321D 600596C 291824C 394715H 412079C 548013C 880038E 551355F 344614F 129179C 986657B 613333G 216400F 703211B 287291A 832085B 547625A 831474B 791137C 367066F 884057F 546943G
077583E 024934C 006686C 692244B 400505E 857152B 645548F 179059C 353401A 229064F 351423B 876449F 162314F 496400D 517970G 730009G 248664E 018524D 982474G 747290F 292747C 036861A 185388E 912216A 728538E 851436F 481706B 471437G 708406G 527265E 100671C 044188C 004708H 883826C 597338B 613766D 510292D 035340E 914510E 758795G 122993E 035340E 203957H 763531D 894526F 769945F 489420B 725056C 655557E
138089H 429042E 690493E 321501F 915042F 305792A 309054F 353452A 105149D 821893B 843449C 566387D 057522F 153035E 226625F 942147B 590184E 790579G 497727G 665526E 338227C 118983C 919455C 685011E 067625D 333065E 193205A 158929F 373736G 027598A 091977F 513719G 281093F 159778D 977480F 484757D 613275D 291889E 518465D 468592F 533319C 456972B 972783A 806430F 846941E 531747C 317775D 487376A 705316D
950957D 643773A 812860A 958780D 990317C 469134E 512180D 164109G 535918F 566355F 751092B 757459E 521780E 001133F 935679A 843900C 552875B 765713B 809519A 768025D 446135G 057282G 265396H 376522F 376488G 103377G 943430B 552111G 451200B 087279D 248377B 658051D 646383E 502084B 693947C 290236F 267992D 238476B 223076D 354567D 826567D 111789B 109182B 862224F 028098B 704622C 723405F 890259E 218559E
392016E 641847A 768516D 085414H 910978B 316359B 233388A 551353G 881974D 828597C 811163A 127160D 441585C 768255F 829749F 233518C 483714B 063694F 907015A 958204F 859355D 441550F 329800C 964750C 389831G 686272C 961044B 142290C 433325E 600367G 054153D 339072G 643969C 408218B 262802H 029757D 791158B 625770G 714168D 123240E 032986G 816629G 961632D 143866H 821465C 998880D 582184F
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
2007/146. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
10295
10296
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/146. szám
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2008. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).
A 2008. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ
121 212 Ft/év 26 460 Ft/év 6 552 Ft/év 22 428 Ft/év 5 544 Ft/év 29 232 Ft/év 25 452 Ft/év 31 752 Ft/év 4 284 Ft/év 21 924 Ft/év 26 964 Ft/év 7 560 Ft/év 21 420 Ft/év 18 900 Ft/év 17 388 Ft/év
Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Sportértesítõ Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele Pénzügyi Szemle L'udové noviny Neue Zeitung
28 476 Ft/év 21 672 Ft/év 23 940 Ft/év 17 640 Ft/év 25 200 Ft/év 35 028 Ft/év 6 048 Ft/év 15 120 Ft/év 17 892 Ft/év 14 112 Ft/év 7 560 Ft/év 6 048 Ft/év 22 680 Ft/év 5 796 Ft/év 5 544 Ft/év
A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft
Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díja (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft
Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2007-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 18 480 Ft + áfa.
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 07.3588 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.