Készült: 2007. augusztus 29.
HATÓSÁGI CSOPORT „A” épület, földszint
Csoportvezető: Szabóné Szakács Judit Tel.: 511-151/145
Engedélyezi az üzletek működését, ellenőrzi azok működését. Kiadja az előzetes hozzájárulást a II. kategóriájú játékterem létesítésére. Lefolytatja a telepengedélyezési eljárást, intézi a jegyzői szabálysértési ügyeket, ellátja a birtokvédelmi feladatokat. Ellenőrzi, nyilvántartja a fizető vendéglátó helyeket, ellenőrzi a javító-karbantartó szolgáltatást végző vállalkozókat. Nyilvántartja a tapolcai székhelyű, telephelyű egyéni vállalkozókat. Végzi az állattartással, állatvédelemmel összefüggő feladatokat /marhalevél kezelés, eb és méh nyilvántartás, eboltást szervez/. Ellátja a hagyatéki eljárással kapcsolatos teendőket. A köztemetőkben intézi a sírhelyek megváltásával, újraváltásával kapcsolatos feladatokat, nyilvántartást vezet a temetésekről, a sírhelyekről. Kiadja a tolmács igazolványokat, lefolytatja a talált tárgyakkal kapcsolatos eljárást. Hirdetményeket kezel. Lakásépítési, vásárlási kedvezményhez jegyzői igazolást állít ki. Eljár a korábbi lakáscélú kölcsönök ügyében, kezeli a munkáltatói kölcsön kérelmeket. Elvégzi a vadkárral, gyümölcs telepítéssel kapcsolatos feladatokat. Bonyolítja az anyakönyvi ügyintézést, névváltoztatási, névviselési ügyeket. Intézi a Városi és Körzeti Gyámhivatali feladatokat. Üzletek működési engedélye: Az eljárást a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet szabályozza. A kereskedő csak működési engedéllyel rendelkező kiskereskedelmi, vendéglátó üzletben, idegenforgalmi, szolgáltató irodában, kereskedelmi szálláshelyen, nagykereskedelmi raktárban folytathat kereskedelmi tevékenységet. A kereskedő az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye szerint illetékes település jegyzőjétől kérheti. Tapolca Város Polgármesteri Hivatalban erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni. A működési engedély kérelemhez szükséges iratok: Csatolni kell a kérelemhez a kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító okiratok hiteles másolatát, így az egyéni vállalkozók esetében a vállalkozó igazolványt, társas vállalkozások esetében a cégkivonatot és az aláírási címpéldányt. Csatolni kell továbbá a helyszínrajzot, üzlethelyiség használatára való jogosultságot igazoló okirat hiteles másolatát, amely ez esetben bérleti szerződés, illetve az építésügyi hatóság által kiadott jogerős használatbavételi engedély- és a használati mód változását igazoló jogerős határozatot az ügyintéző kéri meg az Építéshatósági Csoporttól. A formanyomtatványon a jogszabályban meghatározottak szerint nyilatkozik a kereskedő. Amennyiben a kereskedő helyszíni szemle megtartását kérte, akkor az ügyintéző helyszíni szemlét tart, melyről értesíti a kérelmezőt, és az üzlettel közvetlenül szomszédos, közös
2 határvonalú, telekhatárú ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat, az ÁNTSZ-t, első fokú építésügyi hatóságot, rendőrkapitányságot, és a kereskedelmi üzletkörtől függően a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területileg illetékes főállatorvosát, a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, illetékes környezetvédelmi hatóságot, katasztrófavédelmi igazgatóságot, tűzvédelmi hatóságot. Akkor is az ügyintéző szerzi be a szakhatóságok állásfoglalásait, ha a kereskedő helyszíni szemlét nem kért, és ebben az esetben is értesíteni kell az üzlettel közvetlenül szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat. Az ügyintéző eljárása során szomszédok adatait az illetékes földhivatal útján szerzi be, továbbá az ügyintéző keresi meg a földhivatalt abban az esetben is, ha saját tulajdonú üzlet jogcímét kell igazolni. Illeték:
- új üzlet engedélyének kiadása esetén: 10.000.-Ft - adatváltozás esetén: 3.000.-Ft.
I. és II. kategóriába sorolt játéktermek Az I. és II. kategóriába sorolt játéktermek működésének engedélyezéséhez az illetékes jegyző ad szakhatósági hozzájárulást. Az eljárás a Szerencsejáték Felügyelet megkeresésére indul. A hatóság 15 napon belül helyszíni szemlét tart, és eljárása során megvizsgálja, hogy az üzlethelyiség megfelel-e az építésügyi és a szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogszabályoknak, továbbá, hogy a helyiség megfelel-e a 18/1995. (VII. 21.) PM-IKM együttes rendeletében támasztott követelményeknek, az eladótér nagysága legalább 15 m2. Telepengedélyezés: Az eljárást a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet szabályozza. A telepengedélyezési eljárást a tevékenység folytatójának kell kérelmezni, melyhez formanyomtatvány áll rendelkezésre. A kérelem benyújtásakor 5.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell befizetni az ügyintéző által rendelkezésre bocsátott készpénz átutalási megbízáson. A kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell: a) a telep címét és helyrajzi számát, helyszínrajzát, továbbá a közvetlenül szomszédos ingatlanok rendeltetését, b) a telep tulajdonosát (használóját), c) a telep használata jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.) a jogcímre vonatkozó igazolással együtt, d) a telepen folytatni kívánt ipari, szolgáltató vagy raktározási tevékenységet (TEÁOR és SZJ szerinti besorolás számszerű feltüntetésével) e) a tevékenység végzéséhez szükséges – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény (a továbbiakban: Mvt.) értelmezésében használt – veszélyes munkaeszközöket, f) a telepen lévő vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkező hulladékot, egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, azok gyűjtésének, kezelésének módját, g) a létesítendő munkahelyeket (irodák, raktárak, műhelyek stb.) az Mvt. Értelmezése szerint, valamint a telep üzemeltetésének (nyitva tartásának) időtartamát, műszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével,
3 h) tervezett munkakörönként a munkavállalók számát, a szociális helyiségek biztosításának módját és kialakítottságát, i) ivóvíz, iparivíz-ellátást, a szennyvízgyűjtést és elhelyezést, a szennyvíztisztítási megoldásokat, j) az üzemeltetéshez és/vagy a létesítendő munkahely, tevékenység megjelölésével az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges mesterséges szellőztetés módját, k) a szennyezett levegő elvezetésének és tisztításának helyét és módját, az elszívott levegő utánpótlásának módját, l) a telep üzemeltetéséhez szükséges hőtermelő berendezés egyedenkénti típusfűtőteljesítmény adatait, m) a környezetre gyakorolt hatást (talaj, felszíni és felszín alatti vizek, zaj, bűz, füst, tűz- és robbanásveszély, üzemszerű szennyezés kibocsátása stb.) és az esetleges üzemzavar miatt várható környezeti hatások elkerülésének módját, n) a környezetre veszélyes technológiák alkalmazása esetén a külön jogszabályban meghatározott környezeti kárelhárítási tervet, o) a munkavállalók egészségét veszélyeztető tevékenység esetén a külön jogszabályokban előírt munkavédelmi üzembe helyezés várható időpontját, p) amennyiben van, a környezetvédelmi minősítés (ISO 14000) tényét, r) a tevékenység végzését engedélyező már meglévő szakhatósági (ÁNTSZ, építési, tűzvédelmi, környezetvédelmi, vízügyi, természetvédelmi stb.) hozzájárulásokat, engedélyeket. A hatóság helyszíni szemle keretében vizsgálja meg a telep alkalmasságát, a helyszíni szemléről a kérelmezőt, szomszédokat, szakhatóságokat értesíti. A hatóság a szakhatósági állásfoglalások birtokában, - valamint vizsgálva azt, hogy a telep a környezetben élők szomszédjogi, birtokvédelmi értelemben vett nyugalmát nem zavarja – adja ki a telepengedélyt. Szabálysértési ügyek: Az eljárást az 1999. évi LXIX. tv. és a 218/1999. /XII.28./ Korm.sz. rend. szabályozza. A bűncselekményhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyezteti a társadalom általánosan eléfogadott normáit. Az eljárás feljelentésre indul vagy a szabálysértési hatóság észlelése alapján. A feljelentésnek tartalmaznia kell: - a cselekmény rövid leírását, - az elkövetés helyét, idejét, módját - ha ismert, az elkövető nevét, lakó vagy tartózkodási helyét - a rendelkezésre álló bizonyítékokat, a tanuk nevét, címét - anyagi kár keletkezése esetén annak forintban megjelölt mértékét ill. azt, hogy a károsult kártérítésre igényt tart-e. Becsületsértés és magánlaksértés esetében az eljárás megindításához sajátos feljelentésre, magánindítványra van szükség. Becsületsértés és magánlaksértés esetén az eljárás megindításához 3.000.-Ft illetéket kell leróni illetékbélyegben, az ilyen eljárásban hozott büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat elleni kifogás, valamint az eljárást megszüntető határozat elleni panasz illetéke 3.500.-Ft. Nincs helye a felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt.
4 Birtokvédelem: Az eljárást a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és az 1959. évi IV. tv.(Polgári Törvénykönyv) rendelkezései szabályozzák. Az eljárás kérelemre indul, melyet a birtokos kezdeményezhet abban az esetben, -ha birtoklásában zavarják, vagy - birtokától megfosztják. Eljárásra akkor kerülhet sor, ha a sérelmezett állapot megtörténte óta egy év még nem telt el és a birtokláshoz való jog nem vitatott. Egy év eltelte után birtokvédelem közvetlenül bíróságtól kérhető. A beadványnak tartalmaznia kell: - a panaszos és a panaszolt nevét, címét, - a sérelmezett magatartás, állapot rövid leírását, - mióta áll fenn a sérelmezett magatartás. Az eljárás során a bizonyítás terhe a panaszosra hárul. Az eljárás illetékköteles, melynek összege 2.200.-Ft. Fizetővendéglátás Az eljárást a 110/1997. /VI.25./ Korm.sz. rend. szabályozza. A szállásadó a szállásadói tevékenységet akkor folytathatja, ha kérelmére a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője hatósági nyilvántartásba vette. A nyilvántartásba vételről a jegyző igazolást ad ki. A szállásadó köteles az erre a célra rendszeresített – papírboltban beszerezhető vendégkönyvet vezetni, melyet a használatbavétel előtt a jegyző hitelesít.. Illeték: 2.200.-Ft Marhalevél kezelés: Az eljárást a 21/1996. /VII.9./ FM. rendelet szabályozza. Egyedi marhalevél váltása kötelező ló, szamár, öszvér, bivaly esetén, ha az állat az egy hónapos kort elérte. Közös marhalevél váltása kötelező juh, kecske esetén. 1 marhalevélben 1-35 állat írható. Marhalevél kezelésére tulajdonos, tartási hely és létszám változásakor kerül sor, melyet az állattartó kezdeményez. A marhalevél kezelése díjköteles, melynek összegét készpénzben, számla ellenében, az eljáró ügyintézőnél kell fizetni. A marhalevél kiváltásáért, kezeléséért fizetendő díj mértéke 1. Ló, szamár, öszvér esetében a) a marhalevél első ízben történi kiváltásáért 300.-Ft b) a marhalevél másodlat kiállításáért 300.-Ft c) irányítási intézkedés rávezetéséért 200.-Ft d) állategészségügyi igazolás meghosszabbításáért 50.-Ft 2. Juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) esetében a) az egyedi marhalevél első ízben történi kiváltásáért 100.-Ft b) az 1. pont b), c), d) pontjaiban felsorolt eljárási intézkedésekért egységesen 50.-Ft 3. A 2. pontban felsorolt állatoknál a) első ízben kiváltott közös marhalevélért,
5 1-35 db esetében b) az 1. pont b), c), d) pontjaiban felsorolt eljárási intézkedésekért egységesen 4. A közös marhalevélről történő lejegyzésért az állatok számától függetlenül, egységesen
100.-Ft 50.-Ft 100.-Ft
5. Elveszett marhalevél pótlásáért az első ízben történő kiváltásért fizetendő díj kétszeresét kell fizetni. 6. Megrongálódott marhalevél pótlásáért az első ízben történő kiváltásért fizetendő díjat kell fizetni. 7. A tulajdonosváltozás rávezetésért az első ízben történő kiváltásért fizetendő díjat kell szedni. 8. A díj magában foglalja a marhalevél nyomtatvány költségét is. Eb- és méhnyilvántartás: Az ebtartás szabályait a Képtviselőtestület 32/2004. (VI. 29.) Kt. rendelete szabályozza. A méhészet szabályait a 15/1969. /XI.6./ MÉM sz.rendelet tartalmazza. A tulajdonos úgy köteles ebét tartani, hogy az más testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, a szomszédos lakók nyugalmát ne zavarja, elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjon. Bekerítetlen ingatlanon ebet csak megkötve szabad tartani. Közös használatú udvaron a szomszédok beleegyezésével is csak megkötve tartható. Az ebtulajdonos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha az állat - 3 hónapos kort elérte, - elhullott vagy elveszett - tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy - új tulajdonoshoz került. Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles: - minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen beoltatni az alábbiak szerint: 1. a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, 2. az első oltást követően 6 hónapon belül, 3. ezt követően évente. - az eboltási könyvet megőrizni, azt az oltás elvégzését ellenőrző hatósági állatorvos vagy rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, - az eboltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól pótlását kérni. Méhészetet többlakásos lakóház udvarán csak az összes lakó beleegyezésével lehet létesíteni,, háztömbök területén méhészkedni tilos. Kötelező védőtávolság: szomszéd ingatlan 4 m, közutak 10 m. Méhészet vándoroltatásakor a vándorterületre érkezést és távozást az állatorvosnak 48 órán belül jelenteni köteles a méhész.
6 Hagyatéki eljárás: Az eljárást a 6/1958. /VII.4./ IM. rendelet szabályozza. Abban az esetben indul, ha az elhunyt nevén a haláleset időpontjában hagyaték /ingatlan, gépkocsi, fenntartásos takarékbetét, takaréklevél, lakossági folyószámla, fel nem vett járandóság – táppénz, fizetés – devizaszámla, letéti jegy, kárpótlási jegy/ maradt. Belföldi hagyaték leltározása iránt az elhunyt személy utolsó belföldi lakóhelye, ha ez nem volt vagy nem állapítható meg, a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerint illetékes hivatal jár el. Magyar állampolgár után belföldön maradt ingatlan vagyont leltározni kell. Az ingóságokról csak akkor kell leltárt készíteni, ha azok értéke a 300.000.-Ft-ot meghaladja, és - a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távollévő személy érdekelt és ezek a körülmények a halottvizsgálati bizonyítványból megállapíthatóak, - nincs ismert örökös, - az örökösök között a devizajogszabály szerint külföldinek tekinthető személy van. A hagyatéki leltár felvételéhez az alábbiak szükségesek: - az örökösök személyazonosító igazolványa - az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata - törvényes örökösök neve, születési adata, foglalkozása, pontos lakcíme - az elhunyt tulajdonában, használatában lévő ingatlanról 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap, esetleg szerződés, határozat - az elhunyt tulajdonában lévő gépkocsi, utánfutó, lakókocsi, stb. forgalmi engedélye - takaréklevél, fenntartásos betétkönyv, valuta, átutalási betétszámla okmányai - termelőszövetkezeti tagság utáni részarányról szóló értesítés - forgalomban lévő kárpótlásról értesítés, határozat. A felvett hagyatéki leltár a csatolt iratokkal a közjegyzőhöz kerül /páros hónapban elhunytak esetében Bartonné dr. Tóth Éva, páratlan hónapban elhunytak esetében Zsombokné dr. Pauer Piroska/. Köztemetők üzemeltetése, sírhelyváltás, újraváltás, sírhelyérvényesség: A temetők és a temetkezés rendjét Tapolca Város Képviselőtestületének 16/2006. (VI.19.) Kt.. rendelete szabályozza. A köztemetők nyitvatartása: április 01-től szeptember 30-ig 6 – 21 óra október 01-től március 31-ig 8 – 18 óra. Temetési napok: hétfőtől péntekig tavaszi-nyári időszakban 10 – 17 óráig őszi – téli időszakban 10 – 16 óráig. A régi köztemetőben koporsósan temetkezni a korábban megváltott, illetve jogfolytonosan újraváltott sírhelyekben lehet, a lejárt, és jeletlen sírhelyeket pedig kizárólag urnás temetés céljára lehet értékesíteni. Az új köztemetőben a temetést megrendelő a kijelölt parcellában, a temetési sorban a soron következő sírhelyet válthatja meg. A ravatalozó és kiszolgáló helyiségek, berendezések (köztemetői létesítmények) használatáért a temetkezési szolgáltatást végző vállalkozó díjat fizet meg a Polgármesteri Hivatal költségvetési számlájára, melynek összege temetésenként 15.000.-Ft + áfa
7 A köztemetőkben vállalkozásszerűen munkát végző síremlékkészítő egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet temetőfenntartási hozzájárulási díjat fizetnek, melynek összege a síremlék nagyságától függ, az alábbi táblázat szerint. A temetési hely megjelölésére sírjel használható, síremlék létesíthető. Síremléket, sírboltot a temetőfenntartó által kiadott engedély alapján, a helyi rendeletben meghatározott méretek betartásával lehet építeni. Sírhely használati díjak: /Ft/sírhely/
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Egyes sírhely az új temetőben Földcsere Kettes sírhely az új temetőben Földcsere Hármas sírhely az új temetőben Földcsere Négyes sírhely az új temetőben Földcsere Urnafülke (kolombárium-fülke) Egyes Keszonos urnasírhely (négyes) Gyermeksírhely (földcserével) Sírboltok 1-es sírhely váltása a diszeli és újraváltása a régi és a diszeli temetőben 2-es sírhely váltása a diszeli és újraváltása a régi és a diszeli temetőben 3-as sírhely váltása a diszeli és újraváltása a régi és a diszeli temetőben Urnasírhely váltása a régi temetőben Gyermeksírhely váltása a régi és a diszeli temetőben
Alapdíj
Használat időtartama
8.000.15.000.16.000.30.000.24.000.45.000.32.000.60.000.8.000.-
25 év
Temetőfenntartási hozzájárulási díj síremlék készítése esetén 1.150.-
25 év
2.300.-
25 év
3.450.
25 év
4.600.-
20 év
-
40.000.6.000.35.000.-/ férőhely 8.000.-
25 év 25 év 100 év
300.1.750.-
25 év
400.-
16.000.-
25 év
800.-
24.000.-
25 év
1.200.-
12.000.-
25 év
600.-
1.500.-
25 év
-
A díjak áfát nem tartalmaznak. Számlázáskor a megadott díjtételeket a mindenkori áfa értékével meg kell növelni. Lakásépítési- lakásbővítési kedvezmény, kiegészítő kamattámogatás jogosultságának megállapítása Az eljárást a többször módosított 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szabályozza. Szükséges okmányok: - gyermekek anyakönyvi kivonata
személyi
8 - házassági anyakönyvi kivonat - építési engedély, vásárlást igazoló adás – vételi szerződés - férj, feleség személyazonosító igazolványa, személyi száma, lakcím igazolvány - kérelemben szereplők személyi számának igazolása, lakcím igazolvány - 2.000.-Ft értékű illetékbélyeg. Anyakönyvi ügyintézés: Az eljárást az 1982. évi 17.törvényerejű rendelet valamint a 6/2003. (III. 7.) BM rendelet szabályozza. - Születéssel kapcsolatos feladatok A születést anyakönyvezés végett az anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A kórházban történő születést az intézet vezetője, kórházon kívüli születést a szülők, továbbá a jelenlévő orvos jelenti be. Az újszülött anyakönyvezéséhez szükséges iratok: Házas családi állapotú szülőknél - a szülők személyi igazolványa - a szülők személyi számának igazolása - a szülők házassági anyakönyvi kivonata Hajadon családi állapotú anyánál - az anya személyi igazolványa - az anya személyi számának igazolása - az állandó lakóhely szerinti népesség nyilvántartó által kiadott igazolás a hajadon családi állapotról Elvált családi állapotú anyánál - az anya személyi igazolványa - az anya személyi számának igazolása - jogerős bontóítélet, vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat Özvegy családi állapotú anyánál - az anya személyi igazolványa - az anya személyi számának igazolása - az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata Az újszülött születési anyakönyvi kivonatát csak közvetlen hozzátartozó veheti át. - Házasság kötéssel kapcsolatos feladatok A házasulók a házassági szándékot személyesen jelentik be az anyakönyvvezetőnél. A házassági szándék bejelentéséhez szükséges iratok: - születési anyakönyvi kivonatok, -érvényes személyazonosító igazolványok /külföldi állampolgár esetében érvényes útlevél/, - családi állapotra vonatkozó igazolás /nőtlen, hajadon esetén népesség nyilvántartástól lehet kérni, elváltak esetében jogerős bontóítélet, özvegyek esetében halotti anyakönyvi kivonat/. - személyi számot igazoló hatósági bizonyítvány illetve lakcímet igazoló hatósági igazolvány. Házasságot kötni legkorábban csak az anyakönyvvezetőnél történő bejelentkezést követő 31 napon lehet. A házasságkötést megelőző 30 napos várakozási idő alól felmentés indokolt esetben kérhető, melynek illetéke 2.200.-Ft.
9 A házasságkötés helye: Polgármesteri Hivatal Házasságkötő terme, valamint a Tapolca Városi Művelődési Központ (Tapolca, Kisfaludy u. 2-6.) színházterme. -Névadó és házassági évforduló Az anyakönyvvezető igény szerint közreműködik, megszervezi és lebonyolítja a névadókat, 25. és 50. éves házassági évfordulókat. -Halálozással kapcsolatos feladatok A haláleset anyakönyvezéséhez az alábbi okmányok szükségesek: Ha az elhalt házas családi állapotú: - halottvizsgálati bizonyítvány, - az elhalt és túlélő házastársa személyi igazolványa - az elhalt és házastársa személyi száma - az elhalt születési és házassági anyakönyvi kivonata. Ha az elhalt özvegy családi állapotú - halottvizsgálati bizonyítvány - az elhalt személyi igazolványa - az elhalt személyi száma - az elhalt születési anyakönyvi kivonata - az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata Ha az elhalt elvált családi állapotú - halottvizsgálati bizonyítvány - az elhalt személyi igazolványa - az elhalt személyi száma - az elhalt születési anyakönyvi kivonata - jogerős bontóítélet Ha az elhalt hajadon vagy nőtlen családi állapotú - halottvizsgálati bizonyítvány - az elhalt személyi igazolványa - az elhalt személyi száma - az elhalt születési anyakönyvi kivonata - családi állapot igazolása /a lakóhely szerinti népesség nyilvántartó által kiadott igazolás/ - Névváltozás A névváltozást a Belügyminisztérium engedélyezi. A kérelmet a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kell benyújtani. A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10.000.-Ft. Ismételt kérelem esetén az illeték 20.000.-Ft. A kérelemhez csatolni kell: - a születési anyakönyvi kivonatot. A házassági név módosítására irányuló eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető az illetékes, de a kérelem a lakcím szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is előterjeszthető. A házassági név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 5.000.-Ft. A kérelemhez csatolni kell: - a házassági anyakönyvi kivonatot.
10 - Hazai anyakönyvezés Magyar állampolgárnak külföldön történt születését, házasságkötését, halálesetét Magyarországon hazailag anyakönyveztetni kell. Az anyakönyvvezető a magyar állampolgár külföldön történő anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezésére irányuló kérelmet a fővárosi főjegyzőhöz terjeszti fel. Külföldön élő magyar állampolgár kérelmét a külképviseletnél nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell a – hiteles magyar fordítással ellátott – külföldi anyakönyvi okiratot. - Apai elismerő nyilatkozat Rendezetlen családi jogállású valamint születendő gyermekre bármelyik anyakönyvvezetőnél jegyzőnél, gyámhivatalban lehet apai elismerő nyilatkozatot tenni. Szükséges: mind a két szülő személyi igazolványa mind a két szülő személyi számának igazolása az anya családi állapotának igazolása születendő gyermek esetén szakorvosi igazolás. - Honosítás – visszahonosítás Az eljárást a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény szabályozza. Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező személy kérheti honosítását. A kérelemhez csatolni kell: - születési anyakönyvi kivonat - családi állapot igazolására: házassági anyakönyvi kivonat, elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, jogerős válóperes bontóítélet, - hatósági bizonyítvány /lakcím/ bevándorlás, letelepedés igazolása /Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal állítja ki/ - erkölcsi bizonyítvány - megélhetés igazolása - lakóhely /lakás/ igazolása - alkotmányos alapismeretekből tett vizsgáról szóló igazolás vagy a vizsga alóli mentesülés igazolása /vizsgára a Megyei Közigazgatási Hivatalnál kell jelentkezni/ - nagykorú kérelmező saját, kézzel írt önéletrajza és igazolvány -Állampolgársági eskű, fogadalomtétel A honosítási-visszahonosítási kérelmet a Belügyminiszter bírálja el. Az állampolgársági okirat megküldése után a leendő magyar állampolgárnak állampolgársági esküt kell tennie. Az eskütételnél a 14. életéven felüli gyermeknek is jelen kell lennie és esküt ill. fogadalmat tennie. A magyar állampolgárságot az eskü letételének napjával szerzik meg. Az eskü – fogadalomtétel a polgármester előtt, ünnepélyes keretek között történik - Állampolgárság visszavétele, szerzése Az állampolgárság visszavétele, szerzése nyilatkozattétellel történhet: - ha elbocsátással, - ha megfosztással vesztette el a volt magyar állampolgár az állampolgárságát, - ha áttelepülésre kötelezett. Csatolni kell: - születési anyakönyvi kivonatot - házassági anyakönyvi kivonatot
11 - ha elvált, akkor a záradékolt házassági anyakönyvi kivonatot, - egyéb okmányokat, amelyekkel a volt magyar állampolgárságot igazolja a kérelmező - elbocsátás esetén az elbocsátó okiratot. A városi és körzeti gyámhivatali feladatok ellátását a többször módosított 1952. évi IV. tv., az 1959. évi IV. tv., az 1997. évi XXXI. tv. és végrehajtási rendeletei szabályozzák. A gyermekek védelme érdekében: • • • • • • • • • • • • •
elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő mások szülőnél, más hozzátartozónál vagy alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben; megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését; dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszűntetéséről és megváltoztatásáról; átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel; tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel; dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról; figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését; dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszűntetéséről; dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről; dönt a gondozási díjfizetési kötelezettség megállapításáról illetve megszűntetéséről; megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét; dönt az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermeknevelési felügyeletről; közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban.
Pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt: • •
az otthonteremtési támogatás megállapításáról, a gyermektartásdíj megelőlegezéséről.
A gyermek családi jogállásának rendezése érdekében: • teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, • megállapítja a gyermek családi és utónevét, • hozzájárul – cselekvőképtelen jogosult esetén – a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel. Örökbefogadással kapcsolatban: • dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét; • dönt a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról; • elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához; • dönt az örökbefogadás engedélyezéséről; • dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról;
12 •
kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól.
Pert indíthat, illetve kezdeményezhet: • • • • • •
a gyermek elhelyezése, illetve kiadása; a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése; a szülői felügyelet megszűntetése vagy visszaállítása; a gyermek örökbefogadásának felbontása; a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszűntetése; a számadási kötelezett, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt.
Feljelentést tesz: • •
a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása, a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt.
A szülői felügyeleti joggal illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban: • • • • • • • • • •
dönt a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról; intézkedik a bíróság valamint a gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról; dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról; dönt a szülői felügyeleti jogkörbe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre; hozzájárul a gyermek családba fogadásához,; jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot; engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt; dönt a gyermek házasságkötésének engedélyezéséről; eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben; engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport, modell, vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását.
A gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban: • • • • •
a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel; ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel; irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét; felfüggeszti, elmozdítja, vagy felmenti a gyámot, a gondnokot; külön jogszabályban meghatározott esettekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, ügygondnokot az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat.
13
Vagyonkezeléssel kapcsolatban: •
• • • • •
dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán történő elhelyezéséről illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről,, letében kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről; dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról; rendszeres felügyeletet alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik; elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást, közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyonértékű jogával kapcsolatos ügyekben; közreműködik a hagyatéki eljárásban.
Szakértőt rendel és ment fel, továbbá megállapítja a szakértői díjat.
