145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, november 4., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 828, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2005. november 4., péntek

TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXVII. tv. 52/2005. (XI. 4.) BM r.

47/2005. (XI. 4.) EüM r.

145. szám

103/2005. (XI. 4.) FVM r. 96/2005. (XI. 4.) GKM r. 26/2005. (XI. 4.) KvVM r.

28/2005. (XI. 4.) NKÖM r. 173/2005. (XI. 4.) KE h.

Ára: 828,– Ft

Oldal Az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi költségvetésének végrehajtásáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A XI. Belügyminisztérium költségvetési fejezet, 20. Nemzeti Sporthivatal cím 2005. évi költségvetési fejezeti kezelésû elõirányzatainak felhasználásáról szóló szabályzatának kiadásáról . . . . . . . Az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek rendelésérõl és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet módosításáról A Magyar Agrárgazdasági Minõség Díjról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól . . . . . . . . A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes környezetvédelmi és vízügyi ágazati feladatokat érintõ miniszteri rendeletek módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyes régészeti lelõhelyek védetté nyilvánításáról, illetve régészeti védettség megszüntetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyetemi tanárok felmentésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Nemzeti Kegyeleti Bizottság közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Zala Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . .

8116

8119 8126 8130 8131

8148 8150 8156 8156

8157

8160 8161

8116

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2005. évi CXVII. törvény az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi költségvetésének végrehajtásáról* Az Országgyûlés az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi költségvetésérõl szóló 2003. évi CXVII. számú törvényben meghatározott költségvetése végrehajtásáról a következõ törvényt alkotja: A fõösszegek alakulása 1. § (1) Az Országgyûlés az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) 2004. évi költségvetése végrehajtását 1 168,329 M Ft, azaz egymilliárdegyszázhatvannyolcmillió-háromszázhuszonkilencezer forint bevétellel és 1 124,260 M Ft, azaz egymilliárd-egyszázhuszonnégymillió-kettõszázhatvanezer forint kiadással jóváhagyja. (2) Az ORTT 2004. évi költségvetése végrehajtásának mérlegét e törvény 1. és 2. számú melléklete tartalmazza.

A bevételek részletezése 2. § (1) Az ORTT általános mûködési és felhalmozási kiadásainak fedezetére, a Mûsorszolgáltatási Alap által – a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 84. § (2) és (3) bekezdése alapján – átutalt összes támogatás 860,800 M Ft, azaz nyolcszázhatvanmillió-nyolcszázezer forint. (2) Az ORTT intézményi mûködési bevétele 16,939 M Ft, azaz tizenhatmillió-kilencszázharminckilencezer forint. (3) Az elõzõ években képzett pénzmaradvány elszámolt bevétele 44,043 M Ft, azaz negyvennégymillió-negyvenháromezer forint. (4) A Mûsorszolgáltatási Alaptól átvett pénzeszköz 244,570 M Ft, azaz kettõszáznegyvennégymillió-ötszázhetvenezer forint, a képzési céltámogatás 0,427 M Ft, azaz négyszázhuszonhétezer forint. (5) A lakáskölcsön törlesztés befolyt összegébõl bevételként elszámolt összeg 1,550 M Ft, azaz egymillióötszázötvenezer forint.

* A törvényt az Országgyûlés a 2005. október 24-i ülésnapján fogadta el.

2005/145. szám A kiadások részletezése

3. § (1) Az ORTT általános mûködési kiadásai összesen 1 020,642 M Ft, azaz egymilliárd-húszmillió-hatszáznegyvenkettõezer forint, a felhalmozási kiadás 103,618 M Ft, azaz egyszázhárommillió-hatszáztizennyolcezer forint. (2) A mûködési kiadásokból 582,567 M Ft, azaz ötszáznyolcvankétmillió-ötszázhatvanhétezer forint a személyi juttatás, 191,783 M Ft, azaz egyszázkilencvenegymillió-hétszáznyolcvanháromezer forint a munkaadókat terhelõ járulék és 246,292 M Ft, azaz kettõszáznegyvenhatmillió-kettõszázkilencvenkettõezer forint a dologi kiadás. A pénzmaradvány jóváhagyása 4. § (1) Az Országgyûlés az ORTT 2004. évi módosított pénzmaradványát az éves mérleg források oldalán szereplõ összegével egyezõen 44,069 M Ft, azaz negyvennégymillió-hatvankilencezer forint értékben hagyja jóvá. (2) A pénzmaradvány összege a 2004. évi kötelezettségvállalások 2005. évre áthúzódó pénzügyi teljesítésének fedezetére használható fel. Költségvetésen kívüli ORTT kezelésû bevételek és kiadások alakulása 5. § (1) Az ORTT költségvetésen kívüli, ORTT kezelésû 2004. évi bevétele 8 033,381 M Ft, azaz nyolcmilliárdharminchárommillió-háromszáznyolcvanegyezer forint. (2) Az ORTT költségvetésen kívüli, ORTT kezelésû 2004. évi kiadása 7 969,542 M Ft, azaz hétmilliárdkilencszázhatvankilencmillió-ötszáznegyvenkettõezer forint. (3) Az (1) bekezdésben megállapított bevételek és a (2) bekezdésben megállapított kiadások részletezését e törvény 3. és 4. számú melléklete tartalmazza. A Mûsorszolgáltatási Alap költségvetésének végrehajtása 6. § Az Országgyûlés az Rtv. 32. §-ában és a 77. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen az ORTT zárszámadásának mellékleteként jóváhagyja a Mûsorszolgáltatási Alap 2004. évi költségvetése végrehajtásának mérlegét (5. számú melléklet). Záró rendelkezés 7. § Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgyûlés elnöke

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8117

1. számú melléklet a 2005. évi CXVII. törvényhez Az ORTT 2004. évi költségvetése végrehajtásának mérlege Bevételek Millió forintban Elõirányzat neve

Eredeti elõirányzat

Törvény szerinti bevételek Mûködési és felhalmozási bevételek Mûsorszolgáltatási Alaptól átvett pénzeszköz Képzési céltámogatás Lakáskölcsön törlesztés visszaforgatása 2003. évi pénzmaradvány felhasználása Elõzõ évek költségvetési tartalékának elszámolása Összesen:

Módosított elõirányzat

860,800 – – – –

860,800 16,939 244,570 0,427 1,550 39,305 4,738 1 168,329

860,800

2004. évi teljesítés

860,800 16,939 244,570 0,427 1,550 39,305 4,738 1 168,329

2. számú melléklet a 2005. évi CXVII. törvényhez Az ORTT 2004. évi költségvetése végrehajtásának mérlege Kiadások Millió forintban Elõirányzat neve

Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Felhalmozási kiadások Összesen:



517,929 163,458 168,413 11,000 860,800

593,732 198,582 266,485 109,530 1 168,329


582,567 191,783 246,292 103,618 1 124,260

3. számú melléklet a 2005. évi CXVII. törvényhez Az ORTT költségvetésen kívüli bevételeinek mérlege Millió forintban Elõirányzat neve

Mûsorszolgáltatási díj Frekvenciapályázati díj Támogatási pályázati díj Áfa Áfa kötelezettség finanszírozása MA-tól Kötbér, bírság, késedelmi kamat Óvadék Közérdekû kötelezettségvállalás Mûsorszolgáltatási Alap támogatás (átfutó) Összesen:


5 119,516 0,160 52,370 1 293,012 – – – – – 6 465,058


5 494,830 13,686 227,972 1 423,779 354,978 241,612 271,000 5,228 0,296 8 033,381


5 494,830 13,686 227,972 1 423,779 354,978 241,612 271,000 5,228 0,296 8 033,381

8118

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/145. szám

4. számú melléklet a 2005. évi CXVII. törvényhez Az ORTT költségvetésen kívüli kiadásainak mérlege Millió forintban Elõirányzat neve


Mûsorszolgáltatási díj Frekvenciapályázati díj Támogatási pályázati díj Áfa Finanszírozott áfa visszatérítése MA-nak Kötbér, bírság, késedelmi kamat Óvadék Közérdekû kötelezettségvállalás Mûsorszolgáltatási Alap támogatás (átfutó) Összesen:


5 119,516 0,160 52,370 1 293,012 – – – – – 6 465,058


5 494,830 13,686 227,972 1 598,779 169,676 241,612 281,302 5,228 0,296 8 033,381

5 468,294 13,609 217,894 1 598,665 143,616 240,882 281,302 5,228 0,052 7 969,542

5. számú melléklet a 2005. évi CXVII. törvényhez A Mûsorszolgáltatási Alap költségvetése végrehajtásának mérlege Adatok millió Ft-ban 2004. év kiemelt elõirányzat elõirányzat

I. 1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 4. 5. 6. 7. 8. II. 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

kiemelt elõirányzat

2004. év (módosított)

kiemelt elõirányzat elõirányzat

BEVÉTELEK üzembentartási díj pótlása üzembentartási díj mentesítettek utáni költségvetési átalány mûsorszolgáltatási díj MTM-SBS Televízió Rt. Magyar RTL Televízió Rt. Országos Kereskedelmi Rádió Rt. (Danubius Rádió Mûsorszolgáltató Rt.) Sláger jogosultság (Sláger Rádió Mûsorszolgáltató Rt.) nem országos mûsorszolgáltatási jogosultságok pályázati díjak kötbér, kártérítés, bírság önkéntes befizetések egyéb bevételek az ORTT-t terhelõ, mûsorszolgáltatók által be nem fizetett áfa térülése maradványfelhasználás

2004. év végrehajtás


elõirányzat

26 911


elõirányzat

26 911 21 520

elõirányzat

28 161 21 520

21 520

21 520 0

21 520 0

5 120

5 120

5 336

1 462 1 328

1 462 1 328

1 486 1 350

225

225

225

1 196

1 196

1 230

909

909

1 045

52 0 0 219

52 0 0 219

64 299 0 402

0 0

0 0

58 482

KIADÁSOK 26 911 továbbutalandó üzembentartási díj 20 229 Magyar Televízió Rt. Magyar Rádió Rt. Duna Televízió Rt. ORTT közalapítványok összesen céltámogatások 2 603 közszolgálati mûsorszámok támogatása közszolgálati mûsorok támogatása mûsorszórás és -elosztás fejlesztése nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók támogatása közmûsor-szolgáltatók támogatása

27 473

28 161 20 229

8 608 6 026 5 165 215 215

20 229 8 608 6 026 5 165 215 215

2 603 318 903 928 227 227

8 608 6 026 5 165 215 215 3 630

318 903 928 227 227

343 1 434 1 524 329

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 2004. év


3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 6. 7. 8. 9. 10. 11.


2004. év (módosított)


továbbutalandó mûsorszolgáltatási díj Magyar Televízió Rt. Duna Televízió Rt. Magyar Rádió Rt. kiegészítõ támogatások ORTT közalapítványok összesen Igazgatóság személyi juttatások munkaadót terhelõ járulékok dologi kiadások felhalmozási kiadások szerzõi jogdíjak pályázatok bírálatának költségei az ORTT-t terhelõ, mûsorszolgáltatók által be nem fizetett áfa rendkívüli finanszírozás az ORTT részére egyedi támogatások mûsorszolgáltatási díjakkal összefüggõ költségek

A Kormány tagjainak rendeletei

8119 2004. év végrehajtás


elõirányzat

1 687


elõirányzat

1 687 1 024 439 224

947

1 747 1 024 439 224

1 192 646 301

927

elõirányzat

1 040 446 261 1 062

891 301 1 466

342 107 364 114

890 172 865

359 118 609 380

305 96 311 153

181 52

181 52

181 91

40 245 0 0

40 0 0 23

0 0 350 6

ban közremûködõ szervezeteire és részt vevõ személyeire, a szabályzatban meghatározott személyekre, továbbá a Nemzeti Sporthivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatában foglalt, a fejezeti gazdálkodási feladatokban eljáró szervezetekre, szervezeti egységekre.

A belügyminiszter 52/2005. (XI. 4.) BM rendelete

2. §

a XI. Belügyminisztérium költségvetési fejezet, 20. Nemzeti Sporthivatal cím 2005. évi költségvetési fejezeti kezelésû elõirányzatainak felhasználásáról szóló szabályzatának kiadásáról

A XI. Belügyminisztérium költségvetési fejezet, 20. Nemzeti Sporthivatal cím 2005. évi költségvetési fejezeti kezelésû elõirányzatainak felhasználásáról szóló Szabályzat a jelen rendelet mellékletét képezi.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a 24. § (9)–(10) bekezdésében foglaltakra – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõk szerint rendelkezem:

1. § A rendelet hatálya kiterjed a XI. Belügyminisztérium költségvetési fejezet, 20. Nemzeti Sporthivatal cím 2005. évi költségvetési fejezeti kezelésû elõirányzataira, a Belügyminisztériumnak ezen elõirányzatok felhasználásá-

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követõen benyújtott támogatás iránti kérelmek esetében kell alkalmazni.

Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter

8120

MAGYAR KÖZLÖNY II.

Melléklet az 52/2005. (XI. 4.) BM rendelethez Szabályzat a Belügyminisztérium költségvetési fejezet Nemzeti Sporthivatal cím 2005. évi költségvetési fejezeti kezelésû elõirányzatainak felhasználására I. 1. A Nemzeti Sporthivatal részére a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: költségvetési törvény) jóváhagyott 2005. évi fejezeti kezelésû kiadási elõirányzatokat a melléklet 2–6. pontja tartalmazza. 2. Sporttevékenység támogatása a) Utánpótlás-nevelési feladatok b) Iskolai, diák- és felsõoktatási sport támogatása c) Szabadidõsport támogatása d) Versenysport támogatása e) Sportegészségügyi, doppingellenes feladatok f) Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése g) Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása h) Nemzeti Sporttanács támogatása 3. Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése a) Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program b) Állami sportvagyon kezelése, fejlesztése c) 2006. évi úszó Európa-bajnokság létesítményfejlesztési program d) Magyar Sport Háza beruházása e) Sportlétesítményekkel kapcsolatos egyéb folyamatban lévõ kormányzati feladatok f) Beruházás a 21. századi iskolába

1 728,2 M Ft 295,0 M Ft 763,0 M Ft 1 488,0 M Ft 242,5 M Ft 1 621,1 M Ft 2 893,0 M Ft 12,0 M Ft

2 119,0 M Ft 474,5 M Ft 1 029,4 M Ft 456,6 M Ft 500,0 M Ft 181,5 M Ft

4. Kiemelt hazai rendezésû és biztonsági kockázatú sportesemények támogatása

445,0 M Ft

5. PHARE támogatásból megvalósuló programok a) HU-02/IB/SO-01-TL Fogyatékosok sport általi esélyegyenlõsége program

7,0 M Ft

6. Fogyatékosok nek javítása Összesen:

2005/145. szám

esélyegyenlõségé200,0 M Ft 14 455,8 M Ft

Jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Nemzeti Sporthivatal fejezeti gazdálkodási szabályzata az irányadó.

Elõzõ évek fejezeti kezelésû elõirányzat-maradványai 7. A fejezeti kezelésû elõirányzat-maradványok felhasználása – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 93. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alapján – azon eljárási szabályok alkalmazásával történik, melyek az eredetileg megállapított elõirányzatokra vonatkoznak. 8. Az elõzõ évek elõirányzat-maradványai esetében a Nemzeti Sporthivatal (a továbbiakban: Hivatal) 2006. február 5-ig köteles tájékoztatni a BM Közgazdasági Fõosztályt a keletkezett maradvány kötelezettségvállalással terheltségérõl. A kötelezettségvállalással terhelt maradvány esetében mellékelni kell az ezzel kapcsolatos dokumentumokat is. 9. A fejezeti kezelésû elõirányzatnak az éves beszámolóban szereplõ maradványa a következõ évben – fejezeti hatáskörben elvégzett elõirányzat-módosítás után – változatlan rendeltetéssel, az elõzõ évben keletkezett, de pénzforgalmilag csak a következõ évben teljesülõ kötelezettségek kiegyenlítésére a pénzügyminiszter által jóváhagyott összeg erejéig használható fel. Az elõirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint az eredetileg megállapított elõirányzatra.

III. Az elõirányzatok felhasználásának általános szabályai 10. A költségvetési törvényben a Hivatal fejezeti kezelésû elõirányzatai egy költségvetési alcímet alkotnak, mely elõirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célokra használhatók fel. A Hivatal ezen elõirányzatok szakmai kezelõje. Az elõirányzatok felhasználásának pénzügyi és számviteli bonyolítását a fejezeti gazdálkodási feladatok ellátásáért felelõs szervezeti egység végzi, kivéve a jelen Szabályzat I. fejezet 3. c) és 5. a) pontjában megnevezett elõirányzatokat, melyek esetében a felhasználás számviteli bonyolítását a BM Közgazdasági Fõosztály Számviteli Osztálya végzi. A fejezeti kezelésû elõirányzatokat érintõ, esetlegesen szükségessé váló elõirányzat-átcsoportosításokra a Nemzeti Sporthivatal kezdeményezése alapján az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 46–49. §-ában meghatározottak szerint kerülhet sor. 11. A költségvetési szervnél történõ elõirányzat felhasználással kapcsolatosan az alábbi pénzügyi-gazdasági jogkörök különülnek el, melyek gyakorlásakor az összeférhetetlenségi szabályokat be kell tartani:

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a) Kötelezettségvállalásra az adott fejezeti kezelésû elõirányzat felett rendelkezõ szervezet vezetõje vagy az általa megbízott személy jogosult (kötelezettségvállaló), a gazdasági vezetõ vagy az általa kijelölt személy elõzetes, írásos ellenjegyzése mellett. b) Érvényesítésre az ezzel írásban megbízott legalább középfokú iskolai végzettségû és emellett mérlegképes könyvelõi vagy azzal egyenértékû pénzügyi-számviteli szakképesítésû dolgozó jogosult. c) Utalványozásra az adott fejezeti kezelésû elõirányzat felett rendelkezõ szervezet vezetõje vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. d) Ellenjegyzésre az adott fejezeti kezelésû elõirányzat felett rendelkezõ szervezet gazdasági vezetõje vagy az általa írásban kijelölt – legalább középfokú iskolai végzettségû és emellett mérlegképes könyvelõi vagy azzal egyenértékû szakképesítésû – személy jogosult. e) Tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak a Belügyminisztérium közgazdasági helyettes államtitkárának elõzetes tájékoztatása mellett – kivéve a jogszabályon, jogerõs bírósági, illetve államigazgatási határozaton alapuló kötelezettségvállalást – vállalható. Az engedélyezési kérelem akkor terjeszthetõ elõ, ha az abban foglalt fizetési kötelezettség a kötelezettségvállalás idõpontjában ismert feltételek mellett, a rendeltetésszerû mûködés veszélyeztetése nélkül finanszírozható az esedékességkor. 12. Jelen Szabályzat IV. fejezetében szabályozott fejezeti kezelésû elõirányzatokra vonatkozóan a kötelezettségvállaló, az utalványozó, valamint az ellenjegyzõ megnevezését a Szabályzat függeléke tartalmazza. 13. A kedvezményezett szervezetnek a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, mely biztosítja azok teljes elkülönítését, és lehetõvé teszi a felhasználás mindenkori tételes ellenõrzését. 14. Az elõirányzat felhasználásáról a Hivatal köteles a felhasználási adatokat tartalmazó éves, szöveges beszámolót készíteni és azt a BM Közgazdasági Fõosztálynak 2006. január 31-ig megküldeni. A beszámolónak tartalmaznia kell a tárgyévi elõirányzatok, valamint az elõzõ évben (években) keletkezett maradványok célirányos, jogcímenkénti felhasználását és értékelését. Az elõirányzatok felhasználását illetõen a BM Közgazdasági Fõosztály szükség szerint ellenõrzést végez, illetve indokolt esetben intézkedik vagy intézkedést kezdeményez. 15. A 14. pontban foglaltaktól eltérõen a 18. pontban hivatkozott szervezetekre a velük kötött szerzõdésben meghatározott beszámolás és beszámolási határidõk vonatkoznak. E szerzõdésekben a beszámolási határidõt úgy kell meghatározni, hogy a Hivatal a támogatás által érintett elõirányzatot illetõ, 14. pontbeli kötelezettségének az ott szereplõ határidõben eleget tehessen.

8121

16. A beszámolásra kötelezett köteles a BM Közgazdasági Fõosztály felhívását követõ 10 napon belül beszámolóját pontosítani, és azt újra megküldeni, amennyiben a beszámoló nem felel meg az éves beszámoló tartalmára vonatkozó szabályoknak. A BM Közgazdasági Fõosztály a beérkezett beszámolókat értékeli, megfelelõségük esetén azokat elfogadja, valamint a teljesítés igazolásokat áttekinti. 17. A fejezeti kezelésû elõirányzatokról történõ beszámolási kötelezettség teljesítéséért felelõs a) a 2–6. pontokban szereplõ feladatok vonatkozásában a feladatot ellátó szervezeti egység vezetõje; b) a 19. pontban hivatkozott szervezetek támogatása esetében – figyelemmel az Áht. 13/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra – a támogatott szervezet vezetõje vagy vezetõi testülete, a megkötött támogatási szerzõdés szerint. 18. Jelen Szabályzatban felsorolt elõirányzatokból államháztartáson kívüli szervezeteknek nyújtandó támogatások esetében a támogatott szervezetekkel az Áht. 13/A. §-ában foglaltaknak megfelelõ támogatási szerzõdést kell kötni, melyben részletesen meg kell határozni a támogatás felhasználásával és az elszámolással összefüggõ valamennyi kötelezettségeket, valamint a Hivatal ellenõrzési jogosítványait. Ennek megfelelõen a támogatási szerzõdésnek tartalmaznia kell a támogatás célját, az elszámolás határidejét, tartalmát, az elszámoláshoz csatolandó hitelesített, formai és tartalmi szempontból megfelelõ és záradékkal ellátott dokumentumok megnevezését, a támogatás továbbadásának feltételeit (amennyiben az továbbadható) és ez esetekben a kedvezményezettekkel való szerzõdéskötési kötelezettséget, a szerzõdésszegés szankcióit és a támogatás felhasználására vonatkozó ellenõrzési jogosultságot. A támogatások jogszerû felhasználását szükség szerint helyszíni ellenõrzéssel is biztosítani kell. Szerzõdés- vagy kötelezettségszegés esetén a további finanszírozást és támogatást azonnal fel kell függeszteni, a szerzõdés-, illetve kötelezettségszegés súlyának megfelelõen gondoskodni kell a már kiutalt támogatás részbeni vagy teljes visszafizettetésérõl és a késõbbi támogatási lehetõségekbõl való kizárásról. 19. Valamennyi fejezeti kezelésû elõirányzat esetében, ha az adott elõirányzatból támogatást pályázati úton juttattak, úgy a pályáztatás során elõ kell írni, hogy a támogatásokat igénylõ pályázatok tartalmazzák a saját forrásokat (önrészt), valamint azok felhasználásának céljait és tartalmát; a támogatási szerzõdéseknek ki kell térniük az ezekrõl való beszámolásra is. Ezen túlmenõen a hatályos jogszabályi elõírásoknak megfelelõen gondoskodni kell a támogatási lehetõségeknek, a támogatást nyertek névsorának és a kapott támogatások összegének nyilvánosságra hozataláról.

8122

MAGYAR KÖZLÖNY

20. Támogatási szerzõdés hiányában a 18. pontban hivatkozott szervezeteknek a részükre megállapított támogatás, illetve a fejezeti kezelésû elõirányzatokból pályázati úton a nyerteseknek megítélt támogatás nem folyósítható. 21. A Szabályzatban szereplõ, a feladatfinanszírozás körébe tartozó elõirányzatok felhasználása és az arról történõ beszámolás során jelen Szabályzatban meghatározottakat, valamint az Ámr.-ben feladatfinanszírozásra vonatkozó elõírásokat is érvényesíteni kell. A „Beruházásismertetõ” és a „Feladatismertetõ” elnevezésû okmányok kitöltési útmutatója alapján az okmányokat a fejezeti gazdálkodási önálló osztály (a továbbiakban: FGÖO) vezetõje vagy az általa meghatalmazott személy írja alá. A „Feladatfinanszírozási Engedély Okirat” elnevezésû okmányok kitöltési útmutatója alapján az okirat aláírója az a kötelezettségvállaló személy lehet, aki a „Beruházásismertetõ” és a „Feladatismertetõ” okmányok 5. pontjában a jóváhagyó, a részfeladat felett pedig a rendelkezõ. A feladatfinanszírozás körébe tartozó elõirányzatok: 2006. évi úszó Európa-bajnokság létesítményfejlesztési program, HU-02/IB/SO-01-TL Fogyatékosok sport általi esélyegyenlõsége program (PHARE támogatásból megvalósuló program). A IV. fejezet 28. pontjában meghatározott elõirányzat felhasználására a Szabályzatban foglaltakon túlmenõen az Európai Uniós elõcsatlakozási eszközök és az Átmeneti Támogatás felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendjérõl szóló 119/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet vonatkozó elõírásai irányadóak. 22. Valamennyi fejezeti kezelésû elõirányzat felhasználását a Hivatal Ellenõrzési Önálló Osztálya, illetve a BM Ellenõrzési Fõosztálya ellenõrzi. 23. A Szabályzatban már szereplõ, tételesen felsorolt fejezeti kezelésû elõirányzatok elõirányzati összegeinek Kormány által történõ változtatása esetén a felhasználásra az adott fejezeti kezelésû elõirányzatra vonatkozó felhasználási szabályok érvényesek, kivéve, ha ettõl eltérõ szabályozás indokolt, melyre a jelen Szabályzat módosításával lehet sort keríteni. 24. A jelen Szabályzatban szabályozottakon túl a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználására az Ámr., a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint az állami sportcélú támogatások felhasználásának szabályairól szóló 1/2005. (III. 11.) MeHVM rendelet elõírásai irányadók. IV. Az elõirányzatok felhasználásának részletes szabályai 25. Sporttevékenység támogatása a) Utánpótlás-nevelési feladatok Az elõirányzat célja az egységes utánpótlás-nevelési rendszer – mely egymásra épülõ programok integrált rend-

2005/145. szám

szere – fejlesztése és mûködtetése. A rendszer széles tömegbázist teremt, megszeretteti a gyermekkel a sportolást, tudatosítja a mozgásgazdag életmód jelentõségét, és támogatja a tehetségeket. A feladat részprogramokon keresztül valósul meg, amelynek része a Sport XXI. program, a Héraklész-program, amelyek a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (a továbbiakban: Intézet) felügyelete alatt mûködnek. A részprogramoknak megfelelõen a programokat lebonyolító Intézeten keresztül jut el a támogatás a felhasználókhoz, illetve az NSH és a felhasználók között közvetlen kötött támogatási szerzõdéseknek megfelelõen. A támogatás elõfinanszírozással vagy utófinanszírozással kerülhet felhasználásra egyedi döntés szerint. A szerzõdésekben meghatározott módon az elõírt határidõig a támogatott sportszervezetek kötelesek elszámolást készíteni a Nemzeti Sporthivatal részére. b) Iskolai, diák- és felsõoktatási sport támogatása Az elõirányzat célja az iskolai testnevelés és sport, a diáksport, valamint a felsõoktatási intézményekben folyó sporttevékenység és sportoktatás megerõsítése, integráltan az épek és fogyatékosok sportja területén. Az iskolai testnevelés és diáksport támogatása a Magyar Diáksport Szövetséggel és a Magyar Egyetemi–Fõiskolai Sportszövetséggel együttmûködve valósul meg, döntõen elõfinanszírozással, a felhasználás elõre meghatározott részletekben történik. A szervezetek támogatásáról – a külsõ szakértõk bevonásával – készülõ javaslatot követõen az NSH elnöke dönt. c) Szabadidõsport támogatása Az elõirányzat célja a szabadidõsportot népszerûsítõ események és kampányok szervezésének, illetve a szabadidõsport területén mûködõ köztestületek, szövetségek mûködésének támogatása, integráltan az épek és a fogyatékosok sportja területén. Ez magában foglalja az aktív életformát terjesztõ programok, a szabadidõsporttal foglalkozó szervezetek, illetve az ehhez kapcsolódó kommunikáció (amely az írott és elektronikus médiát is tartalmazza) támogatását. A támogatások jellemzõen utófinanszírozással, a programok megvalósulásának idejében, illetve a médiumok és szolgáltatások egész évben folyamatosan valósulnak meg, ezért a kifizetések is folyamatosan történnek. A mûködési támogatások átutalására évente két alkalommal kerül sor. d) Versenysport támogatása Az elõirányzat célja az ép és fogyatékos sportolók versenysportja fejlesztésének, az eredményesség fokozásának, a sportolók, sportszervezetek, utánpótláskorú sportolók száma növelésének, és a szakmai munka színvonala javításának támogatása. A támogatás magában foglalja az említettek érdekében kidolgozott szövetségi szakmai fejlesztési és felkészülési programok és a kiemelt külföldi eseményeken (Olimpia, Paralimpia, AGFIS Világjátékok, Szervátültetettek Világjátéka) való részvétel támogatását is. A támogatás fõszabály szerint elõfinanszírozással, két részletben valósul meg. A második részlet Kedvezménye-

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

zetteknek történõ biztosítására az elsõ támogatási részlettel való elszámolás elfogadását követõen kerül sor. e) Sportegészségügyi, doppingellenes feladatok Az elõirányzat célja a sportegészségügyi, doppingellenes feladatok ellátásához pénzügyi forrás biztosítása. Ennek keretében valósul meg a válogatott kerettagok emelt szintû sportegészségügyi ellátása, teljesítménydiagnosztikai, sportdietetikai, -pszichológiai feladatok, doppingellenõrzés kivitelezése, dopping analitika finanszírozása, doppingellenes felvilágosító programok támogatása, nemzetközi kötelezettségek teljesítése, a Szent-Györgyi Kutatástámogatási Program folytatása, edzõtovábbképzés támogatása, az ehhez szükséges szimpóziumok, kiadványok megvalósításához történõ hozzájárulás. A sportegészségügyi és doppingellenes feladatok ellátásában szerzõdés alapján közremûködik az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI), a Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT), a Magyar Edzõk Társasága (MET), a Magyar Sportorvos Társaság (MST), valamint a Magyar Masszõr Egyesület (MME). A támogatás felhasználása elõfinanszírozással történik, év közben többszöri elszámolással. f) Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése Az elõirányzat célja forrás biztosítása a társadalom számára önbecsülést jelentõ, összetartást elõsegítõ, kimagasló eredményt elért sportolók és sportszakemberek teljesítményének és munkájának elismeréséhez, sportolói, sportvezetõi pályafutások megbecsüléséhez. További cél a sport területén tevékenykedõ közalapítványok mûködésének, valamint a nemzetközi eredményességet biztosító módszertani központ feladatai ellátásának támogatása. Az elõirányzat szolgál forrásul a sportösztöndíj, valamint a Nemzet Sportolója elismeréshez kapcsolódó életjáradék folyósításához is. g) Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása Az elõirányzat célja a kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása, beleértve a Forma–1 Világbajnokság Magyar Nagydíj rendezési feltételeinek megteremtését is. A feladat ellátásában érintett a Hungaroring Sport Rt., illetve az országos sportági szakszövetségek. h) Nemzeti Sporttanács támogatása Az elõirányzat célja a Kormány mellett mûködõ javaslattevõ szerv, a sportról szóló 2004. évi I. törvény által létrehozott Nemzeti Sporttanács mûködéséhez forrás biztosítása a törvény 54. § (2) bekezdése szerint. A Nemzeti Sporttanács mûködésére is figyelemmel a kifizetés havi rendszerességgel történik. 26. Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése a) Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program Az elõirányzat célja, hogy az ország egész területére kiterjedõen támogassa korszerû sportcélú létesítmények építését, a meglévõk felújítását, korszerûsítését. Magában foglalja az állami kötelezettségvállalással segített nagyobb

8123

beruházások, illetve a kistelepüléseken lévõ sportlétesítmények felújításának, korszerûsítésének támogatását is. A finanszírozás módja: jellemzõen utófinanszírozás. Az elõirányzat teljes mértékben bevételi, amelynek forrását a Sportfolió Kht. vagyonkezelésében lévõ állami tulajdonú, sport- és nem sportcélú ingatlanok értékesítése biztosítja. b) Állami sportvagyon kezelése, fejlesztése Az elõirányzat célja az NSH felügyelete alá tartozó állami tulajdonú sportlétesítmények kezelésével megbízott Sportfolió Kht. ez irányú feladatainak támogatása, amely a sporttal kapcsolatos állami közfeladatok ellátásához szükséges ingatlanvagyon mûködtetését, üzemeltetését, fejlesztését foglalja magában. Az elõirányzat teljes egészében a Sportfolió Kht. 2005. évi mûködésére nyújt forrást. Az elõirányzat felhasználása elõfinanszírozással történik. c) 2006. évi úszó Európa-bajnokság létesítményfejlesztési program Az elõirányzat célja forrás biztosítása a 2006. évi úszó Európa-bajnokságnak otthont adó margitszigeti Hajós Alfréd sportuszoda bõvítésére, az Európa-bajnokság megrendezéséhez szükséges 1 db új 50×25 méteres nyitott úszómedence, és 1 db 25×25 méteres új mûugró medence (ugrótoronnyal) létesítésére, a medencéket kiszolgáló infrastruktúra és az 1500 fõs fix lelátók kialakítására. A rendelkezésre álló elõirányzat a feladatfinanszírozás körébe tartozik, ezen belül a forrás biztosítása a mûködési költségvetés esetében utófinanszírozással, a felhalmozási költségvetés esetében pedig elõfinanszírozással történik. A megvalósító intézmény a Sportfolió Kht., illetve a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztõ és -kezelõ Rt. d) Magyar Sport Háza beruházása Az elõirányzat célja az 1070/2002. (V. 15.) Korm. határozat értelmében a sportban érdekelt szervezetek – a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidõsport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, sportági szakszövetségek és más sportszakmai szervezetek – alapvetõ irodai elhelyezésének és munkafeltételeinek biztosítása. Az elõirányzat a Testnevelési és Sportmúzeum alapítói okiratában meghatározott feladatok maradéktalan ellátását új kiállítói terek üzemeltetésével is szolgálja. A beruházás finanszírozása állami készfizetõ kezesség melletti, 1,6 Mrd Ft kereskedelmi banki hitel felvételével történik. A 2005. évben megvalósuló hitel, kamat és egyéb járulékos költségek törlesztésének forrása a 2005. évi költségvetésbe betervezett 388 millió forint. e) Sportlétesítményekkel kapcsolatos egyéb folyamatban lévõ kormányzati feladatok Az elõirányzat célja: a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetése során a Magyar Államot megilletõ jogosultságok és az Állami és Társadalmi Eseménynapok felhasználásához kapcsolódó feladatok, a lágymányosi egyetemi sportcentrum területén elhelyezkedõ, folyamatban

8124

MAGYAR KÖZLÖNY

lévõ beruházás (Tüskecsarnok) befejezéséhez magántõke bevonására vonatkozó pályázati és egyéb állami koordinációs feladatok finanszírozása, a szombathelyi városi sportcsarnok beruházás támogatása. f) Beruházás a 21. századi iskolába Az elõirányzat célja a „Beruházás a 21. századi iskolába” elnevezésû pályázat nyerteseinek támogatása, valamint a pályázattal összefüggõ egyéb kiadások finanszírozása. A pályázati támogatás juttatása utófinanszírozással valósul meg. A finanszírozás több csatornán keresztül történik, állami és nem állami források bevonásával. Résztvevõk: az Oktatási Minisztérium és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Nemzeti Sporthivatal és a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatal. (A felvehetõ hitel minimális összege 10 millió forint.) A nyertes önkormányzatok 70-50-40 százalékos kamattámogatásban részesülnek. 27. Kiemelt hazai rendezésû és biztonsági kockázatú sportesemények támogatása Az elõirányzat célja a hazai rendezésû sportvilágesemények elõkészítésének és megrendezésének, továbbá a kiemelt biztonsági kockázatú mérkõzések lebonyolításának támogatása.

2005/145. szám

A támogatás felhasználása fõszabály szerint utófinanszírozással, a programok megvalósítását követõen történik. 28. PHARE támogatásból megvalósuló programok a) HU-02/IB/SO-01-TL Fogyatékosok sport általi esélyegyenlõsége program Az elõirányzat célja a fogyatékkal élõk sport általi rehabilitációjának elõsegítése a gyógytornászok képzésének támogatásával A finanszírozás elõfinanszírozás keretében történik. 29. Fogyatékosok esélyegyenlõségének javítása Az elõirányzat célja a fogyatékos személyek esélyegyenlõségének biztosítása, a fogyatékosok sportjának támogatásán keresztül. A cél több önállóan elkülönülõ feladat ellátását foglalja magába, hazai világversenyek és hazai versenyrendszer mûködtetésének, a sportágfejlesztési és mûhelytámogatási programoknak, valamint a sporton keresztüli rehabilitációs programoknak és az akadálymentesítési programoknak a támogatásával. A programok végrehajtása elõfinanszírozással, két részletben történik. Függelék

A Nemzeti Sporthivatal 2005. évi fejezeti kezelésû elõirányzatainak intézményi felhasználásra vonatkozó pénzügyi rendje Elõirányzat megnevezése

Kötelezettségvállaló

Utalványozó

Ellenjegyzõ

Utánpótlás-nevelési feladatok

NSH elnöke, helyettese

NSH elnöke, helyettese, FGÖO vezetõje vagy megbízott munkatársa*

FGÖO vezetõje vagy megbízott munkatársa*

Iskolai, diák- és felsõoktatási sport támogatása




Szabadidõsport támogatása




Versenysport támogatása




Sportegészségügyi, doppingellenes feladatok




Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése




2005/145. szám Elõirányzat megnevezése

MAGYAR KÖZLÖNY Kötelezettségvállaló

Utalványozó

8125 Ellenjegyzõ

Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása




Nemzeti Sporttanács támogatása




Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program

NSH elnöke, helyettese, a Vagyongazdálkodási és Fejlesztési Fõosztály vezetõje



Állami sportvagyon kezelése, fejlesztése




2006. évi úszó Európa-bajnokság létesítményfejlesztési program

NSH elnöke, helyettese, a Kiemelt Sportlétesítmény-fejlesztési Programok Miniszteri Biztosa



Magyar Sport Háza beruházása




Sportlétesítményekkel kapcsolatos egyéb folyamatban lévõ kormányzati feladatok




Beruházás a 21. századi iskolába




Kiemelt hazai rendezésû és biztonsági kockázatú sportesemények támogatása




HU-02/IB/SO-01-TL Fogyatékosok sport általi esélyegyenlõsége program




Fogyatékosok esélyegyenlõségének javítása




Fenti kötelezettségvállalások esetében az elnök korlátlan mértékben, az elnökhelyettes legfeljebb 100 millió Ft-os összeghatárig, a Vagyongazdálkodási és Fejlesztési Fõosztály vezetõje 20 millió Ft-os összeghatárig jogosult kötelezettségvállalásra.

* A kötelezettségvállalói és az ellenjegyzõi, valamint az FGÖO vezetõjének vagy megbízott munkatársának utalványozói és ellenjegyzõi feladatok ellátásakor a jelen Szabályzat 11. pontja elsõ bekezdésében hivatkozott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe kell venni.

8126

MAGYAR KÖZLÖNY

Az egészségügyi miniszter 47/2005. (XI. 4.) EüM rendelete az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek rendelésérõl és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet módosításáról Az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerekrõl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: GyT.) 32. §-a (5) bekezdésének g) és o) pontjában, valamint a gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény 42. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § Az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek rendelésérõl és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § (1) E rendelet alkalmazásában orvosi rendelvény a külön jogszabályban meghatározott ûrlap, amely a gyógyszert rendelõ orvos közleménye a gyógyszert kiadó vagy elkészítõ gyógyszerész, valamint külön jogszabályban meghatározott esetben a gyógyszerkiadó szakasszisztens számára. Orvosi rendelvénynek minõsül: a) az orvosi vény, és b) a megrendelõ lap. (2) A közfinanszírozásban részesülõ gyógyszerek rendelésére és kiadására – az e rendeletben foglaltakon túl – külön jogszabályok vonatkoznak.”

2. § Az R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Gyógyszer rendelésére jogosult minden orvos és fogorvos (a továbbiakban együtt: orvos) a GyT. 25. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján.”

3. § Az R. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) Az orvos – az (5)–(8) bekezdésben, valamint a 4. §-ban foglaltak kivételével – Magyarországon, illetve az Európai Unió Bizottsága által forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszert, valamint magisztrális gyógyszert rendelhet. Az orvos magisztrális gyógyszer alkotórészeként elsõdlegesen az Országos Gyógyszerészeti Intézet

2005/145. szám

(a továbbiakban: OGYI) közleményében közzétett gyógyszeranyagokat rendelheti. (2) A forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek, valamint a magisztrális gyógyszerek készítéséhez felhasználható gyógyszeranyagok listáját az OGYI hivatalos közleménye tartalmazza az alábbiak szerint: a) már forgalomban lévõ gyógyszerek és gyógyszeranyagok teljes körét évente legalább egy alkalommal, valamint b) az újonnan forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszereket és a gyógyszeranyagok listájának változását naptári negyedévente az OGYI hivatalos kiadványában, valamint honlapján közzéteszi. (3) A (2) bekezdés szerinti közlemény a) a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek esetében a gyógyszer nyilvántartási számát, megnevezését, ATC kódját, kiszerelését és kiadhatóságát, b) gyógyszeranyagok esetében a gyógyszeranyag megnevezését, minõségét és gyógyászati célra egyszeri alkalommal kiadható mennyiségét tartalmazza. (4) A magisztrális gyógyszerek készítéséhez az alábbi gyógyszeranyagok használhatók fel: a) a hatályos Gyógyszerkönyv gyógyszeranyagainak meghatározott része, b) a FoNo-ban szereplõ gyógyszerek elkészítéséhez szükséges gyógyszeranyagok, c) néhány meghatározott minõségû, a nemzeti magisztrális gyakorlatban használatos gyógyszeranyag. (5) Orvos olyan gyógyszert, amelyet Magyarországon nem, de az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállamában, illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerzõdés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvezõ államban (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes állam) forgalomba hozatalra engedélyeztek – a GyT. 25. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen –, csak akkor rendelhet, ha a rendelést megelõzõen az OGYI-nak bejelenti és beszerezi az OGYI nyilatkozatát arról, hogy tudomása szerint: a) a rendelni kívánt gyógyszer az orvos által megjelölt EGT-megállapodásban részes államban forgalomba hozatalra engedélyezett az orvos által megjelölt indikációban, és b) a rendelni kívánt gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét az illetékes hatóság nem vonta vissza vagy forgalmazását nem függesztette fel, továbbá c) az orvos által rendelkezésre bocsátott adatok alapján – véleménye szerint – a GyT. 1. §-ának 23. pontjában meghatározott különös méltánylást érdemlõ betegellátási érdek fennáll. (6) Az orvos az (5) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét a 3–5. számú melléklet szerinti adatlapon kéri. Az OGYI az adatlap beérkezését követõ 8 munkanapon belül

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

– a gyógyszert rendelõ orvosnak – nyilatkozik az (5) bekezdésben foglaltakról. (7) Amennyiben az OGYI olyan nyilatkozatot tesz, mely szerint az (5) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, az orvos – vényen történõ rendelés esetén – az OGYI nyilatkozatát a vénnyel együtt a betegnek átadja. (8) Amennyiben az OGYI olyan nyilatkozatot tesz, hogy az (5) bekezdés c) pontja szerinti rendelési indok nem áll fenn, az orvos – amennyiben a gyógyszer vényen történõ rendelésének szükségességét továbbra is fenntartja – az OGYI nyilatkozatát a vénnyel együtt a betegnek átadja és a beteget tájékoztatni köteles a nyilatkozat tartalmáról és lehetséges következményeirõl.”

4. § (1) Az R. 4. §-ának (1) bekezdése és a 4. §-t megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép: „Egyedi gyógyszerbeszerzés igénylése 4. § (1) A fekvõbeteg-gyógyintézet orvosa vagy a kezelõorvos kérelme alapján a 3. §-ban nem említett, az EGT tagállamában, illetve az EGT-megállapodásban részes tagállamban nem, de más országban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezõ gyógyszerek egyedi beszerzését a (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén – a GyT. 25. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen – az OGYI engedélyezi az alkalmazás szükségességének vizsgálatát követõen.” (2) Az R. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdés szerinti gyógyszer beszerzése fekvõbeteg-gyógyintézet vagy a (7) bekezdésben meghatározott kezelõorvos által kezelt beteg részére akkor engedélyezhetõ, ha a gyógyszer életmentõ vagy alkalmazása során a GyT. 1. § 23. pontjában meghatározott különös méltánylást érdemlõ betegellátási érdek fennáll és az intézmény szakmai vezetõje szerint is nélkülözhetetlen.”

5. § (1) Az R. 7. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A nyilvántartásban az orvosnak fel kell tüntetnie a beteg diagnózisát, a rendelt gyógyszert vagy hatóanyagot, annak mennyiségét és gyógyszerformáját, valamint a rendelés keltét, továbbá – amennyiben a gyógyszerrendelés társadalombiztosítási támogatással történik – a beteg társadalombiztosítási azonosítási jelét, illetõleg betegbiztosítási igazolványának számát (a továbbiakban együtt: TAJ szám), közgyógyellátott beteg esetén pedig a közgyógyellátási igazolvány számát is. A 2. § (3) bekezdése szerinti orvos a nyilvántartás céljára bármely hitelt ér-

8127

demlõ dokumentációt felhasználhat, amelyben az említett adatokat feltüntette. (3) A vényen az orvosnak fel kell tüntetni: a) az orvos nevét, munkahelyének (rendelõjének) címét, telefonszámát és egészségügyi vállalkozás esetén az egészségügyi tevékenység végzésére jogosító mûködési engedély számát; b) a rendelés keltét; c) a beteg nevét, lakcímét, születési idejét és amennyiben a gyógyszerrendelés társadalombiztosítási támogatással történik a TAJ számát, közgyógyellátott beteg esetén a közgyógyellátási igazolvány számát; d) forgalomba hozatalra engedélyezett vagy a FoNo-ban szereplõ gyógyszer esetében a rendelt gyógyszer megnevezését, ideértve a gyógyszerformát is, valamint – amennyiben a készítmény több hatáserõsségben forgalomban van – a hatáserõsségét és a gyógyszer összmennyiségét (latin nyelven és római számmal); e) egyértelmû utasítást a gyógyszer adagolására, alkalmazásának módjára és gyakoriságára; f) az orvos sajátkezû aláírását és orvosi bélyegzõjének azonosítható lenyomatát.” (2) Az R. 7. §-ának (11)–(12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) Sürgõs szükség esetén – a különleges, két példányos rendelvényhez kötött gyógyszerek kivételével – el lehet tekinteni a vény és az orvosi bélyegzõ használatától. Ilyen esetben az orvos a rendelvényen olvashatóan feltünteti nevét és lakcímét, elérhetõségét, telefonszámát, valamint a sürgõsségre utaló „statim” vagy „cito” vagy „periculum in mora” jelzést. (12) Ha az orvos a már kiállított vényen változtatást (javítást) eszközöl, azt a javított résznél kézjegyével és bélyegzõjének azonosítható lenyomatával megerõsíti.”

6. § Az R. a következõ 7/A. §-sal egészül ki: „7/A. § A finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa, a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa (magánorvos) és a „pro família” jogcímen rendelõ orvos vényének formátumát külön jogszabály tartalmazza.”

7. § Az R. 9. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Egy vényen csak egyféle gyógyszer rendelhetõ. (2) Az orvosnak a vényen a FoNo-ban vagy a hatályos Gyógyszerkönyvben, az OGYI határozataiban, hivatalos közleményeiben, valamint a vonatkozó jogszabályokban feltüntetett gyógyszerneveket, illetve rövidítéseket kell alkalmaznia. Forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer esetében a nemzetközi szabadnéven történõ gyógy-

8128

MAGYAR KÖZLÖNY

szerrendelés is megengedett. Magisztrális gyógyszerrendelés esetén a szinonim néven történõ gyógyszerrendelés is elfogadható.”

2005/145. szám

térõ mennyiséget rendelt, – amennyiben az a 21. §-ban foglaltak kivételével nem bontható – a rendelt mennyiséghez legközelebb álló, de azt meghaladó csomagolást kell kiadni.”

8. § Az R. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „12. § (1) Kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer csak olyan vényre adható ki, amely megfelel az e rendeletben, illetve a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. (2) Egy vényre csak egyféle gyógyszer adható ki.”

9. § (1) Az R. 13. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § (1) Olyan vényre, amelyen – a 15. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az orvos a gyógyszer rendelésére vonatkozó adatokat nem az e rendeletben foglaltak szerint adta meg, illetõleg az eszközölt javítást aláírásával és bélyegzõjének azonosítható lenyomatával nem erõsítette meg, gyógyszert kiadni nem lehet. (2) Ha az orvos a vényen a beteg lakcímét, a születési idejét elmulasztotta feltüntetni, a gyógyszerész a hiányzó adatokat – ha azok hitelt érdemlõen bizonyíthatóak – a vényre rávezeti és aláírásával megerõsíti.” (2) Az R. 13. §-a (5) bekezdésének bevezetõ mondatrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „A gyógyszerész a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszert alkotórészként tartalmazó magisztrális gyógyszert akkor készíthet el, ha meggyõzõdött róla, hogy a forgalomba hozatalra engedélyezett készítmény” (3) Az R. 13. §-a a következõ (8)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(8) Magisztrális gyógyszer készítése esetén készítési díj számítható fel. Ez a díj csak egyszer, egyféle címen, a kiadásra kerülõ végsõ gyógyszerformánál számítható fel. (9) Az egyedi elõírat szerint rendelt gyógyszerek elkészítésénél a vonatkozó szakmai elõírások szerint kell eljárni. A felhasznált segédanyag(ok) mennyiségét a vényen fel kell tüntetni, és ezek általános forgalmi adót tartalmazó árát (fogyasztói ár) tételesen kell felszámítani. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a gyógyszerész a gyógyszert a rendelvénytõl eltérõen készíti el (pl. inkompatibilitás).”

11. § Az R. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A gyógyszerész az orvos által rendelt, forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszert – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – az elõírt hatáserõsségben adja ki. Amennyiben a rendelt gyógyszer több hatáserõsségben is forgalomban van és az orvos nem tüntette fel a hatáserõsséget, a gyógyszerész a legkisebb hatáserõsségû gyógyszert adhatja ki.”

12. § Az R. 16. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „16. § (1) Orvosi rendelvény nélkül is kiadható, de keresztjelzéssel ellátott forgalomba hozatalra engedélyezett és magisztrális gyógyszer – vény nélkül – 14 éven aluliaknak nem adható ki. (2) Orvosi rendelvény nélkül is kiadható, olyan magisztrális gyógyszer, amelynek egy adagjában a hatályos Gyógyszerkönyvben + (egy kereszt) vagy ++ (két kereszt) jelzésû gyógyszeranyag mennyisége nem haladja meg a legnagyobb napi adagjának 1/10-ed részét. Ilyen készítménybõl egyszeri alkalommal olyan mennyiség adható ki, melyben a keresztjelzésû anyag teljes mennyisége nem haladja meg annak napi legnagyobb adagját. (3) Orvosnak, állatorvosnak és gyógyszerésznek – amennyiben végzettségét hitelt érdemlõen igazolni tudja – vényköteles gyógyszer legfeljebb harminc napra elegendõ mennyiségben vény nélkül kiadható. Orvosnak, állatorvosnak és gyógyszerésznek is csak vényre adható ki a) a kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2) minõsített gyógyszer, b) FoNo dosim mennyiségnél nagyobb mennyiségû gyógyszeranyag önmagában.”

13. § 10. § Az R. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha az orvos valamely forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerbõl az engedélyezett csomagolástól el-

Az R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „ (1) A vényen rendelt gyógyszer a rendeléstõl, illetõleg a (2) bekezdés szerinti idõponttól – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – számított egy hónapig adható ki.”

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 14. §

Az R. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A gyógyszertár szolgálati idejét követõ ügyeleti vagy készenléti szolgálat alatt a gyógyszerek és egyéb termékek kiadásáért – az indokolt igénybevétel kivételével – mennyiségüktõl és a tételek számától függetlenül esetenként legfeljebb 300 Ft számítható fel, amely a szolgáltatást terhelõ általános kulcs szerinti forgalmi adót nem tartalmazza.”

8129

(2) Interneten igényelt gyógyszer kiadása és a házhoz szállítás során a gyógyszerek kiadására vonatkozó szakmai szabályokat meg kell tartani. (3) Megfelelõ vényen történõ rendelés esetén sem szállíthatók házhoz a) a kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2) minõsített gyógyszerek, továbbá b) az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 1998. évi L. törvény mellékletében szereplõ gyógyszeranyagok.”

15. § 18. § Az R. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerint kiállított vényre a kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2) minõsített gyógyszer, illetve FoNo dosim mennyiségnél nagyobb mennyiségû gyógyszeranyag önmagában nem adható ki. A kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2) minõsített gyógyszerek állatgyógyászati célú rendelésénél külön jogszabály rendelkezései az irányadók.”

16. § (1) Az R. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A gyógyszerész a gyógyszert kiváltó személy kérésére vény nélkül is kiadható tabletta, filmtabletta, drazsé, kapszula, kúp, valamint egyenként csomagolt por és granulátum gyógyszerformában forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerbõl – ha a gyógyszer eredeti csomagolásának megbontása a gyógyszer eltarthatóságát, minõségi jellemzõit nem befolyásolja – az eredeti csomagolásnál kisebb mennyiséget is kiadhat.” (2) Az R. 21. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A gyógyszerész a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek (1)–(2) bekezdés szerinti megbontásáért – a kiadott egységek darabszámától függetlenül – díjat számíthat fel.”

17. § Az R. a következõ 21/A. §-sal és az alábbi új alcímmel egészül ki: „A gyógyszer kiszolgáltatás egyéb formái 21/A. § (1) Interneten keresztül csak vény nélkül kiadható, közfinanszírozásban nem részesülõ készítmények igényelhetõk.

Az R. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérõl; b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/27/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérõl szóló 2001/83/EK irányelv módosításáról.”

19. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet 6. §-ával megállapított R. 7/A. §-a 2006. július 1. napján lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) a közforgalmú gyógyszertárban és gyógyszerkészítõ laboratóriumban készített gyógyszerek elõállításának és készítési díjának egyes kérdéseirõl szóló 9/1995. (II. 24.) NM rendelet és az azt módosító 40/1997. (XII. 5.) NM rendelet hatályát veszti, b) az R. 4. §-ának (2) bekezdése, 5. §-ának (8) bekezdése, 7. §-ának (8)–(9) bekezdése, 24. §-ának (4) bekezdése, 2. számú melléklete, 7. §-ának (10) bekezdésében a „rendelt gyógyszer összmennyiségét latin nyelven és római számmal is fel kell tüntetni. A” szövegrész, 14. §-ának (1) bekezdésébõl az „– egyszeri kiadásra –” szövegrész hatályát veszti, c) az R. 2. §-ának (2) bekezdésében a „törzskönyvbe bejegyzett” szövegrész helyébe az „alkalmazási elõírásában szereplõ” szövegrész, 4. §-ának (6) és (7) bekezdésében a „gyógyszerkészítmény” szövegrész helyébe a „gyógyszer” szövegrész, 4. §-ának (7) bekezdésében a „(3) bekezdés a) vagy b) pontjának” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés” szövegrész, a 10. §-ában az „aláírásával” szövegrész helyébe az „aláírásával, valamint bélyegzõjé-

8130

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/145. szám

vel” szövegrész, a 14. §-ának (2) bekezdésében a „törzskönyvezett a gyógyszerkészítménybõl” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerbõl”, a 21. §-ának (3) bekezdésében a „gyógyszerkészítmény” szövegrész helyébe a „gyógyszer” szövegrész, a 21. §-ának (4) bekezdésében a „törzskönyvezett” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalra engedélyezett” szövegrész lép.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 103/2005. (XI. 4.) FVM rendelete

(4) Az e rendelet 1. §-ával megállapított R. 1. § (1) bekezdés b) pontja, az R. 8. §-a és az azt megelõzõ cím, valamint az R. 9. §-ának (3) bekezdése 2006. január 1. napján hatályát veszti.

A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

(5) Az e rendelet 3. §-ával megállapított R. 3. §-a (2)–(3) bekezdésének helyébe 2006. április 1. napján a következõ rendelkezés lép: „(2) A forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek külön jogszabály szerinti listáját az OGYI hivatalos közleményben teszi közzé. A magisztrális gyógyszerek készítéséhez felhasználható gyógyszeranyagok listáját az OGYI hivatalos közleménye tartalmazza az alábbiak szerint: a) a gyógyszeranyagok teljes körét legalább évente egy alkalommal, valamint b) a gyógyszeranyagok listájának változását naptári negyedévente, az OGYI hivatalos kiadványában, valamint honlapján közzéteszi. (3) A (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti közlemény a gyógyszeranyag megnevezését, minõségét és gyógyászati célra egyszeri alkalommal kiadható mennyiségét tartalmazza.” (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a fokozottan ellenõrzött szernek minõsülõ gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történõ felhasználásának, nyilvántartásának és tárolásának rendjérõl szóló 43/2005. (X. 15.) EüM rendelet a) 1. §-ának m) pontjában a „a Gyrend. 8. §-a és” szövegrész hatályát veszti, b) 3. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Megrendelõlappal rendelhetnek ellenõrzött szert az orvosi ügyeletek, mentõszolgálatok, fekvõbeteg-ellátó osztályok, szakrendelõk és szakambulanciák.” (7) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérõl; b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/27/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérõl szóló 2001/83/EK irányelv módosításáról. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter

a Magyar Agrárgazdasági Minõség Díjról

1. § A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) szakmai felügyelete alá tartozó területeken kifejtett tevékenysége során a minõségügyben kiemelkedõ, példaértékû eredményt felmutató gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: szervezet) tevékenységének elismerésére Magyar Agrárgazdasági Minõség Díj (a továbbiakban: Díj) ítélhetõ oda.

2. § (1) A Díjat a (2) bekezdésben meghatározott szervezetek pályázat útján, a pályázati felhívásban szereplõ részletes és az alábbi általános feltételek együttes fennállása esetén nyerhetik el: a) a szervezet sikeres termékkörrel rendelkezik és eredményes gazdálkodást folytat, b) a szervezet vezetésének és dolgozóinak a minõség iránti elkötelezettsége példamutató, c) a folyamatos stratégiai jellegû minõségfejlesztés a szervezet mûködésének meghatározó részét képezi, d) a szervezet általános és szakági minõségbiztosítási rendszer (pl. ISO 9001, ISO 14001, EUREPGAP, HACCP) mûködtetésével támogatja a folyamatos minõségfejlesztést, e) a szervezet folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a szolgáltatásait igénybe vevõ ügyfelek elégedettségének alakulását, f) a szervezet vezetése és dolgozói a gyakorlatban alkalmazzák az egymástól való tanulás, az összehasonlításon alapuló fejlesztés, valamint a sikeres megoldások elsajátításának elvét. (2) A Díj elnyerésére a Minisztérium szakmai felügyelete alá tartozó valamennyi területen mûködõ szervezet pályázhat.

3. § A pályázati felhívást a Magyar Agrárgazdasági Minõség Díj Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) készíti el és azt – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(a továbbiakban: miniszter) általi jóváhagyást követõen – a Magyar Közlönyben és a Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

4. § (1) A Bizottságot a Minisztérium érintett fõosztályainak és intézményeinek, továbbá az érintett társadalmi szakmai szervezeteknek a képviselõi alkotják. A Bizottság teljes létszáma – elnökét és titkárát is beleértve – kilenc fõ. (2) A Bizottság elnökét, titkárát és tagjait a miniszter nevezi ki, a titkársági feladatokat a Minisztérium élelmiszeriparért felelõs szervezeti egysége látja el. A bizottsági feladatok ellátásáért tiszteletdíj nem jár. (3) A tagok megbízatása visszavonásig szól. A tagok tisztségükrõl indokolás nélkül lemondhatnak. A megüresedett helyet 60 napon belül be kell tölteni. (4) A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a miniszter hagyja jóvá. (5) A Bizottság ügyrendjének megfelelõen ülésezik. Az üléseken a Bizottság elnöke által felkért külsõ szakértõk tanácskozási joggal részt vehetnek. A Bizottság döntését egyszerû szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt.

8131 7. §

(1) Minden évben legfeljebb öt Díj kerülhet kiosztásra. A Díjat a miniszter adományozza. (2) A Díjat a miniszter, illetve személyes megbízottja ünnepélyes keretek között adja át minden év március 15-e alkalmából. (3) A díjazottak névsorát a Magyar Közlönyben, valamint a Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. (4) Ha a díjazott mûködése a késõbbiek során nem felel meg a pályázati felhívásban rögzített részletes követelményeknek, a Bizottság javaslatára a miniszter a Díjat visszavonhatja. A Díj visszavonásáról hozott intézkedést – annak rövid indokolásával – a Magyar Közlönyben, valamint a Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

5. § (1) A beérkezett pályázatokat a Bizottság a pályázati felhívásban meghatározott szempontok alapján – szükség esetén helyszíni szakértõi ellenõrzésen szerzett információk figyelembevételével – bírálja el. Az eljárás menetét, a pályázati feltételeket, valamint a részletes követelményrendszert a pályázati felhívás tartalmazza. Az elbírálási eljárás végén a Bizottság dönt az adott évben a Díjra javasolt szervezetekrõl. (2) A Bizottság a Díj odaítélésére irányuló javaslatát – a Minisztérium humánpolitikáért felelõs szervezeti egységén keresztül – a miniszter elé terjeszti. A díj odaítélésérõl a miniszter dönt. (3) A bizottsági javaslatokat a Minisztérium humánpolitikáért felelõs szervezeti egysége részére minden év január 15-éig kell átadni.

6. § A díjazott az elismerést igazoló oklevelet és rézbõl készített, kettõs láncon falra függeszthetõ táblát kap. Az 50 × 40 centiméteres tábla gravírozott szövege tartalmazza a díjazott nevét, a „MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGI MINÕSÉG DÍJ” szöveget, a díj odaítélésének évét és „A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTERÉTÕL” szöveget.

A gazdasági és közlekedési miniszter 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelete a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Étv. 62. §-a (2) bekezdésének b), e), f), g) és i) pontjaiban meghatározottak végrehajtására – a területfejlesztésért felelõs miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) alapján a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó, az 1. számú mellékletben

8132

MAGYAR KÖZLÖNY

felsorolt sajátos építményekre, valamint ezen létesítmények építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, illetve rendeltetésük megváltoztatásának (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) engedélyezésére, építésügyi hatósági és építésfelügyeleti ellenõrzésére, továbbá b) a létesítmények ba) építtetõjére, tervezõjére, építési mûszaki ellenõrére, kivitelezõjére, felelõs mûszaki vezetõjére, bb) építésénél felhasznált építési célú termékekre, anyagokra, szerkezetekre, berendezésekre, építési módszerekre és eljárásokra, ezek használatára, bc) építése során a jogszabályokban és szakmai követelményekben megfogalmazott követelmények teljesülésére. (2) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó létesítmények, berendezések létesítésére, használatbavételére külön jogszabály vonatkozik.

Az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság 2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység végzéséhez az e rendeletben felsorolt esetekben a bányafelügyelet engedélye szükséges. A bányafelügyelet építésügyi hatósági, illetõleg építésfelügyeleti feladatait elsõ fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) látja el. (2) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott létesítményekhez kapcsolódó épületek építésügyi hatósági eljárásaiban a bányafelügyelet szakhatóságként mûködik közre. (3) A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyezési, ellenõrzési és kötelezési eljárásaira, továbbá az építésfelügyeleti ellenõrzésére az Étv.-ben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók.

A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyei 3. § (1) A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyei: a) az elvi építési engedély, b) az építési engedély, c) a bontási (megszüntetési, felszámolási) engedély, d) a használatbavételi engedély, e) a fennmaradási engedély, f) a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély. (2) A bontás engedélyezésének szabályai magukban foglalják a megszüntetési és felszámolási eljárási szabályokat is.

2005/145. szám

(3) A rendelet 2. számú mellékletében felsorolt létesítmények vonatkozásában a bányafelügyelet (1) bekezdés b) és c) pont szerinti építésügyi hatósági engedélye – kérelem esetén – a Bt.-ben meghatározott mûszaki üzemi terv jóváhagyási eljárása keretében is megszerezhetõ. Ebben az esetben, az eljárásban e rendelet elõírásait is alkalmazni kell. (4) A bányafelügyelet építésügyi engedélyezési eljárásaiért külön jogszabály 1 szerinti eljárási díjat kell fizetni.

A bányafelügyelet engedélye nélkül végezhetõ építési tevékenységek 4. § (1) A bányafelügyelet engedélye nélkül végezhetõ: a) a létesítmény olyan felújítása (karbantartása), amely nem jár együtt a létesítmény rendeltetésszerû használatának korlátozásával, és nem okoz eltérést az építési és használatbavételi engedélyben foglaltakhoz képest, b) a létesítményben bekövetkezett, azonnali elhárítást igénylõ hibák megszüntetése, az üzemzavar elhárítása, illetõleg az üzemzavarral érintett létesítményrészek engedélyezettel azonos vagy korszerûbb mûszaki jellemzõk mellett történõ átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerûsítése, c) a szénhidrogén termelésben, elõkészítésben és az elsõdleges feldolgozásban használt technológiai létesítményi csõvezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgáz elosztóés célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékei szállítóvezetékeinek azonos nyomvonalon és azonos vagy alacsonyabb nyomásfokozatúra történõ cseréje, ha az engedélyezettel azonos vagy korszerûbb mûszaki jellemzõkkel és paraméterekkel bír, d) a külön jogszabály2 szerinti elosztói engedélyes az érintett hatóságok szakhatósági engedélyeinek beszerzésére, valamint az érintett közmû üzemeltetõk közremûködésének szabályozására is kiterjedõ minõségbiztosítási rendszere (terv véleményezése, mûszaki ellenõrzése és minõsítése) alapján: da) üzemelõ gázelosztó vezetékhez kapcsolódó egy ingatlan gázellátását biztosító legfeljebb 500 m hosszúságú leágazás építése (nyomásfokozattól függetlenül), db) kisnyomású gázelosztóvezeték belterületen történõ építése, dc) meglévõ elosztóvezeték egyszeri, legfeljebb 100 méterrel történõ meghosszabbítása, ha az nem új település, településrész ellátására létesül és a meglévõ vezetékkel megegyezõ nyomású, azonos anyagú és azonos építési technológiával történik az építés.

1 Egyes bányafelügyeleti eljárások díjának megállapításáról szóló 50/1994. (XII. 31.) IKM rendelet. 2 A földgázellátásról szóló 2003. évi LXII. törvény.

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az (1) bekezdés d) pontja nem alkalmazható, ha az építéshez az érintett hatóságok szakhatósági hozzájárulását az építtetõ nem szerezte meg. (3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott építési munka megkezdését a kezdés elõtt legalább 8 nappal be kell jelenteni a bányafelügyeletnek. (4) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) az építtetõ megnevezését (nevét), székhelyét (címét), aláírását, b) a létesítmény helyét, rendeltetését, c) az építési tevékenység megnevezését és befejezésének várható idõpontját. (5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építési munkával kapcsolatos bejelentést annak befejezését követõ 8 napon belül kell megtenni.

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem 5. § (1) Az engedély iránti kérelmet az építtetõ írásban nyújthatja be a bányakapitánysághoz. Több bányakapitányság illetékességi területét érintõ létesítmény engedélyezési ügyében az eljáró bányakapitányságot az MBH jelöli ki. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) az építtetõ megnevezését (nevét), székhelyét (címét), aláírását, b) a létesítmény helyét, rendeltetését, c) az építési tevékenységgel és a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok helyrajzi számát, tulajdonosának nevét és címét, d) az adott kérelemmel összefüggõ korábbi építésügyi hatósági eljárásokra való hivatkozást, e) az adott engedélykérelemnek e rendeletben elõírt mellékleteit, illetve ezek külön íven történõ felsorolását, f) mûszaki tervdokumentáció benyújtásának kötelezettsége esetén a tervezõ nevét, címét, tervezõi jogosultsága megjelölését, g) az építés elvégzésének tervezett idõtartamát, h) ha a tervezett létesítményt védett természeti területen3 vagy védett épített környezetben4, illetve kulturális örökségi elemet5 érintõen kívánják elhelyezni, a külön jogszabályban elõírt hatósági engedélyt, i) ha a tervezett létesítmény termõföld idõleges vagy végleges igénybevételével jár, az engedélyezési kérelemhez mellékelni kell a földhivatal más célú hasznosítást engedélyezõ határozatát,

3

A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény. Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény. 5 A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény. 4

8133

j) a külön jogszabályban meghatározott mértékû eljárási díj befizetésének igazolását. (3) A bányafelügyelet a tényállás tisztázásának keretében az engedély megadásához szükséges feltételek fennállását indokolt esetben – ha a csatolt dokumentumok alapján a tényállás egyértelmûen nem tisztázható – köteles a helyszínen ellenõrizni.

Az építési tevékenység jogosultságának igazolása és az értesítendõk adatainak beszerzése 6. § (1) Az építtetõ építési, bontási, fennmaradási, rendeltetés-megváltoztatási jogosultságát a következõ okiratokkal igazolhatja: a) saját tulajdonban lévõ ingatlanon történõ építési tevékenység végzése esetében aa) tulajdonjogát igazoló ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, ab) jogerõs hagyatékátadó végzéssel, ac) jogerõs és végrehajtható bírósági vagy közigazgatási határozattal, árverési jegyzõkönyvvel, illetõleg ad) haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvezõ hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerõs bírósági ítélettel, b) más tulajdonában lévõ ingatlanon történõ építési tevékenység végzése esetében ba) az ingatlannal rendelkezni jogosult (jogosultak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerõs és végrehajtható bírósági ítélettel vagy közigazgatási határozattal, bb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan esetén a jogerõs és végrehajtható kisajátítási határozattal, c) közös tulajdonban álló ingatlanon történõ építési tevékenység végzése esetében – az a) pontban meghatározottakon túlmenõen – a tulajdonostárs (tulajdonostársak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerõs bírósági ítélettel, d) társasházi tulajdon esetében az errõl szóló a társasház közgyûlésének határozatával. (2) Az elvi építési, az építési, a bontási, a fennmaradási, a használatbavételi és a rendeltetés-megváltoztatási engedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkezõ határozatot kézbesítés útján közölni kell az ügyfelekkel, és az ügyben egyéb módon érintettekkel, így különösen: a) az építtetõvel, valamint – ha nem azonos az építtetõvel – az ingatlannal rendelkezni jogosultakkal, b) a létesítménnyel, illetve a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlan tulajdonosával, c) a létesítmény helye szerinti építésügyi hatósággal (a bányabeli földalatti létesítmények kivételével), valamint

8134

MAGYAR KÖZLÖNY

d) az eljárásban érintett szakhatóságokkal és közmûvek kezelõivel, üzemeltetõivel (a továbbiakban együtt: közmûvek üzemeltetõi).

Szakhatóságok és közmû üzemeltetõk közremûködése az engedélyezési eljárásokban 7. § A rendelet hatálya alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokban a 3. számú mellékletben felsorolt, az adott engedélyezési eljárás tárgya alapján érintett szakhatóságok mûködnek közre. A bányafelügyelet az engedélyezési eljárásokban szakhatósági állásfoglalást igénylõ kérdésekben csak az érdekelt szakhatóság elõzetes hozzájárulásának figyelembevételével rendelkezhet. A szakhatóságok hozzájárulását, állásfoglalását (a továbbiakban együtt: hozzájárulás) megkeresés útján a bányafelügyelet szerzi be. A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez csatolni kell a 4. számú mellékletben felsorolt dokumentációkat.

8. § Az engedélyezési eljárásokban a szakhatóságokon túlmenõen a 3. számú mellékletben felsorolt az adott engedélyezési eljárás tárgya alapján érintett közmû üzemeltetõje mûködik közre. A közmûvek üzemeltetõinek nyilatkozatát az építtetõ, illetve a tervezõ köteles beszerezni.

II. Fejezet EGYES ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK Az elvi építési engedélyezési eljárás

2005/145. szám 10. §

Az elvi építési engedély iránti kérelemhez – annak tartalmától függõen – mellékelni kell: a) a tervezett építési munka 21. §-ban meghatározott tartalmú mûszaki tervdokumentációját 2 példányban, illetõleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függõen a 4. számú mellékletben rögzített tartalmú dokumentációt 1-1 példányban, b) az érdekelt közmû üzemeltetõjének nyilatkozatát 1-1 példányban, c) a tervezõ nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy a tervezett mûszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak, biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét, hogy a tervezés során milyen mûszaki irányelveket, szabványokat alkalmazott, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik, d) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló létesítmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban.

11. § Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet vizsgálja, hogy a) a kérelem és annak mellékletei megfelelnek-e az 5. § (2) bekezdésében és a 10. §-ban foglaltaknak, illetõleg b) a tervezett létesítmény megfelel-e a jogszabályokban elõírt követelményeknek, és az azoktól eltérõen tervezett mûszaki megoldás engedélyezhetõ-e, c) a tervezett létesítmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelelõ-e, illetve alkalmas-e a rendeltetésszerû használatra, d) a megvalósítandó mûszaki megoldás összhangban van-e az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel.

9. § (1) A létesítményre vonatkozó építési, illetõleg a rendeltetés megváltoztatása iránti kérelem benyújtása elõtt, annak elhelyezésére, kialakítására, a mûszaki, geometriai jellemzõire, a településrendezési elõírások teljesíthetõségének, illetõleg új rendeltetése megvalósíthatóságának, továbbá az azzal kapcsolatos jogszabályi követelményektõl eltérõ mûszaki megoldásának elõzetes tisztázására az Étv. 35. § alapján elvi építési engedély kérhetõ. (2) Az építtetõ köteles elvi építési engedélyt kérni, ha a tervezett létesítmény felszíni építményeit védett természeti területen vagy épített környezetben, illetve kulturális örökségi elemet érintõen kívánják elhelyezni.

12. § Az elvi építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak a közigazgatási hatósági eljárásra irányadó törvényben elõírtakon túl tartalmaznia kell: a) a létesítmény rövid leírását, b) a létesítménnyel, illetve biztonsági övezetével érintett ingatlan (ingatlanok) címét és helyrajzi számát, c) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan hatósági elõírást, amelyet az elvi építési engedéllyel kapcsolatban alkalmazni kell, d) az engedély érvényességének idõtartamát (egy év).

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8135

Az építési engedélyezési eljárás

16. §

13. §

(1) A bányafelügyelet az engedélyt kiadja, ha az megfelel a jogszabályi követelményeknek (ideértve a szakhatóságok jogszabály alapján adott hozzájárulását is), és köteles a kérelmet elutasítani, ha a tervezett építési munka a vonatkozó szabályokkal ellenkezik vagy egyébként a 14. §-ban meghatározott követelményeknek nem felel meg, továbbá ha az ügyben érintett szakhatóság a hozzájárulását megtagadta. (2) Ha az építési munka felelõs mûszaki vezetõje az építési engedély iránti kérelem elõterjesztésekor még nem ismert, az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetõnek a kivitelezõ felelõs mûszaki vezetõjének a nevét, címét és képesítését, valamint – a külön jogszabályban kötelezõen elõírt – kivitelezési (megvalósítási) tervek meglétét – az építési munka megkezdése elõtt nyolc nappal – be kell jelentenie a bányafelügyeletnek. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a felelõs mûszaki vezetõ személyében változás történik. A bejelentés elmulasztása esetén – annak pótlásáig – a bányafelügyelet az építési munkák végzését leállítja.

(1) Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell kérni. (2) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendõ létesítményekre, illetõleg a rendeltetésszerû és biztonságos használatra önmagukban is alkalmas létesítményrészekre, az elvi építési engedélyben szereplõ létesítményekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni. (3) A létesítményekkel kapcsolatos mûszaki biztonsági szabályzatban elõírt (jogszabályi) követelményektõl eltérõ mûszaki megoldásra irányuló kérelem az építési engedély iránti kérelemmel együtt is benyújtható, és arról az érdemi határozatban dönteni kell.

14. § Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) az építtetõ építési jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban, b) a tervezett építési munka 21. §-ban meghatározott tartalmú mûszaki tervdokumentációját (mélyfúrás esetén a geomûszaki tervet is) 2 példányban, illetõleg a 3. számú mellékletben meghatározott szakhatóságok számának megfelelõen a 4. számú mellékletben rögzített tartalmú dokumentációt 1-1 példányban, c) a tervezõ nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy a tervezett mûszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak, összhangban van-e az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel, hogy a tervezés során milyen mûszaki irányelveket, szabványokat alkalmazott, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik, d) az érdekelt közmû üzemeltetõk nyilatkozatát 1-1 példányban, e) a külön jogszabályokban elõírt egyéb hatósági engedélyt.

15. § Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet köteles meggyõzõdni arról, hogy a) a 14. §-ban foglalt mellékletek rendelkezésre állnak-e, b) a tervezett építési munka és a mûszaki tervdokumentáció megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban elõírt követelményeknek, c) a tervezett építmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági elõírásoknak.

17. § (1) Az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak a közigazgatási hatósági eljárásra irányadó törvényben elõírtakon túl tartalmaznia kell: a) az építtetõ nevét, címét, b) a létesítmény helyét, megnevezését és célját (rendeltetését), állandó vagy ideiglenes jellegét, c) a létesítmény biztonsági övezetét és védõtávolságát, d) az engedély megadásának esetleges feltételeit (beleértve a szakhatóságok elõírásait is), e) az építési munka megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség elõírását, f) az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket, g) az engedély érvényességének idõtartamát, h) más jogszabályokban elõírt engedélyek beszerzésének kötelezettségére történõ felhívást, i) a létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély kérésének kötelezettségére történõ felhívást. (2) Az építési engedély megadása során az elõzetes hatósági (pl. az elvi építési engedélyezési) eljárásokban már közölt elõírások vonatkozásában eltérõ újabb feltételek és kikötések csak akkor írhatók elõ, ha a jogszabályok vagy a helyi településrendezési tervek és szabályok idõközben megváltoztak. 18. § (1) Az építési engedély a jogerõssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két évig érvényes. A két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési tevékenységet ez alatt megkezdték.

8136

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Amennyiben az építést két éven belül nem kezdték meg a bányafelügyelet az építési engedély érvényét az engedély érvényességi idejének lejárta elõtt az építtetõ kérelmére egy évvel meghosszabbíthatja. (3) Amennyiben az építtetõ elmulasztotta az építési engedély érvényét – annak lejárta elõtt – a (2) bekezdés alapján meghosszabbíttatni, és a létesítmény a 23. § (1) bekezdése szerint használatbavételi engedély megadására még nem alkalmas, úgy az ügyet a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályai szerint kell elbírálni.

2005/145. szám

d) az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináta hálóval ellátott helyszínrajz; e) a technológiai berendezések tervei és tervrajzai; f) a közlekedés, a közmûvek, az energiaátvitel, az adatátviteli és kommunikációs rendszer hálózata, valamint ezek kapcsolatainak tervei; g) a mûszaki- és munkabiztonsági, az egészségvédelmi, a tûzvédelmi és a környezetvédelmi elõírások érvényesítésének ismertetése, a létesítmény környezetbe illesztésének módja.

(1) Az építtetõ csak a jogerõs és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – mûszaki tervdokumentáció alapján, az engedély érvényességének idõtartama alatt építkezhet.

(2) Az általános mûszaki leírásnak tartalmaznia kell a létesítmény fõbb adatait, a rendeltetését, a technológia fõbb, meghatározó berendezéseit, a technológiai folyamat leírását, a termelésirányítás rendszerét, mûszerezettségét, az irányítástechnikai berendezéseket, a belsõ anyagmozgatást, a várható veszélyek ismertetését, valamint a létesítményen belül elhelyezésre kerülõ nem technológiai célú berendezések leírását.

(2) Az építési engedélyt az építtetõ jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelõ igazolása mellett – a bányafelügyeletnek – az építkezés megkezdésének, vagy folytatásának megkezdése elõtt – írásban elõzetesen bejelenteni. Ennek alapján a névátírásról a bányafelügyelet határozatban rendelkezik.

(3) A terület elõkészítési munkák terveiben kell ismertetni a kivitelezéshez szükséges tereprendezési, bontási és földmunkákat. Ennek keretében kell részletezni a vizek medrét és a vízi létesítményeket érintõ, szükségessé váló keresztezések, átalakítások és egyéb beavatkozások munkáit is.

19. §

20. § (1) A bányafelügyelet az építési engedély megadása esetén, ha a határozat jogerõs és végrehajtható az engedélyezésre benyújtott mûszaki tervdokumentáció egy példányát az irattárában helyezi el, 1 példányát pedig engedélyezési záradékkal az építtetõnek kiadja. (2) A bányafelügyelet az építési engedély kérelem elutasítása, illetõleg a bíróságnak a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított keresetet elutasító jogerõs ítélete esetén a mûszaki tervdokumentáció egy példányát visszatartja, a további példányait az építtetõnek kiadja. A mûszaki tervdokumentáció 21. § (1) A mûszaki tervdokumentáció részei: a) a létesítmény általános mûszaki leírása; b) a terület-elõkészítési munkák mûszaki tervei; c) a létesítményt, illetve biztonsági övezetével érintett ingatlanokat tartalmazó, az illetékes földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép, illetve föld alatti bányászati létesítmény esetén a külön jogszabály6 szerinti bányamûvelési térkép;

6 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelet a bányatérképek méretarányáról és tartalmáról szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról.

(4) A technológiai berendezések terveit és tervrajzait, valamint a közlekedés, közmûvek, energiaátvitel, adatátvitel és kommunikációs rendszer hálózata kapcsolatainak terveit olyan részletességgel és méretarányban kell elkészíteni, illetve annyi magassági adattal kell kiegészíteni, hogy azok alapján elrendezésük, kialakításuk egyértelmûen megállapítható legyen.

A helyszínrajz 22. § (1) Föld alatti bányászati létesítmény helyszínrajzát a célnak megfelelõ (1:100-tól 1:1000) méretarányban, égtájjelöléssel és a vonatkozó biztonsági szabályzatban meghatározottak (biztosítás, szabad távolságok, szellõztetõ légáram iránya, biztonsági berendezések, védõpillér stb.) feltüntetésével kell elkészíteni úgy, hogy azok alapján elrendezésük, kialakításuk egyértelmûen megállapítható legyen. Akna, lejtõsakna, táró esetében a helyszínrajzot a (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel kell elkészíteni. (2) Külszíni bányászati létesítmény, továbbá föld alatti bánya külszíni létesítménye esetében – figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezéseire is – a helyszínrajzot a célnak megfelelõ (1:100-tól 1:1000) méretarányban, égtájjelöléssel és a vonatkozó biztonsági szabályzatban meghatározottak feltüntetésével, olyan részletességgel kell elkészíteni, hogy azok alapján elrendezésük, kialakításuk egyértelmûen megállapítható legyen. Külszíni bányavasút, illetve

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

személyszállításra szolgáló létesítmény esetén a helyszínrajz részét képezi a keresztezõ létesítményeket is ábrázoló 1:100 magassági méretarányú hossz-szelvény. (3) A külszíni bányászati létesítmény engedélyezéséhez készített helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni: a) a tervezett létesítményt és a létesítménnyel érintett földrészleteket, azok helyrajzi számait, belterület esetén megjelölve az utca nevét és a házszámot is (az utóbbiakat külön jegyzékben is lehet közölni), valamint a tulajdonosok nevét és lakcímét, b) a földrészletre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési elõírásokat és korlátozásokat, c) a védõtávolságokat és a biztonsági övezetet, d) az érintett területen meglévõ és meghagyni vagy lebontani tervezett, továbbá a létesítendõ épületek (épületrészek) és más építmények külsõ határoló körvonalait, megjelölve a terep jellegzetességeit, e) az érintett közmûveket, f) a létesítménynek a közlekedési, az energia- és a közmûhálózathoz, továbbá a felszíni vizek medréhez, felszín alatti vizekhez, a vízi létesítményekhez (ezek tartozékaihoz) való csatlakozás szempontjából lényeges adatokat, g) az érintett területen lévõ védett természeti és kulturális örökségi elemeket. (4) A kõolaj- és földgázbányászati létesítmény helyszínrajzát a célnak megfelelõ (1:100-tól 1:1000) méretarányban, égtájjelöléssel és a vonatkozó biztonsági szabályzatban meghatározottak feltüntetésével kell elkészíteni. A kõolaj- és a földgázbányászati mezõbeli vezeték, továbbá a kõolaj- és a földgáz-, valamint azok termékei szállítóvezetékének helyszínrajzát a külön jogszabály7 szerinti, a közigazgatási határokat és megnevezéseket is tartalmazó (üzemi átnézeti, terv-, illetve távvezetéki) bányatérképen kell megadni. A vezetékek esetében a helyszínrajz részét képezi a keresztezõ létesítményeket is ábrázoló 1:100 magassági méretarányú hossz-szelvény. (5) Az 1. számú melléklet szerinti gázipari és egyéb létesítmények helyszínrajzát a vonatkozó biztonsági szabályzatban meghatározottak feltüntetésével a (2), (3) bekezdés elõírása szerint kell elkészíteni. Vezetékek esetében a helyszínrajz részét képezi a keresztezõ létesítményeket is ábrázoló 1:100 magassági méretarányú hossz-szelvény. Külterületi gázelosztó vezeték helyszínrajza a célnak megfelelõ méretarányban is elkészíthetõ. A használatbavételi engedélyezési eljárás 23. § (1) Az építési engedélyhez kötött létesítmény – a (2) bekezdésben foglalt, valamint a rendelet 1. számú mellékle-

7 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelet a bányatérképek méretarányáról és tartalmáról szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról.

8137

tének 1.1. és 4.2. pontjában felsorolt kutató létesítmények kivételével – csak használatbavételi engedély alapján vehetõ használatba és üzemeltethetõ. (2) Az építési engedély alapján megépített gázszállító vagy gázelosztó vezetéket, földalatti gáztárolót az adott területen a gáz szállítására, elosztására, földalatti tárolására más jogszabály (a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. tv.) alapján mûködési engedéllyel rendelkezõ, és a bányafelügyelet által jóváhagyott minõségbiztosítási rendszert mûködtetõ engedélyes a bányafelügyelet használatbavételi engedélye nélkül – a minõségbiztosítási rendszer keretében szabályozott eljárás szerint – használatba veheti, próbaüzemeltetheti vagy a 26. § (3) bekezdés szerint ideiglenesen használatba veheti, ha a használatbavételhez az érdekelt szakhatóságok és közmûvek üzemeltetõi hozzájárultak. (3) Amennyiben a (2) bekezdés szerint folytatott eljárásban a szakhatóság vagy közmû üzemeltetõ a létesítmény használatbavételéhez a hozzájárulását megtagadja, akkor az engedélyes kérelmére az építési engedélyt kiadó bányafelügyelet használatbavételi eljárást folytat le. (4) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépített – rendeltetésszerû és biztonságos használatra önmagukban alkalmas – létesítményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni.

24. § A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a létesítmény megnevezését, helyét, helyrajzi számát, b) az építési engedély számát és keltét az engedélyezõ megnevezésével, c) az üzemeltetõ megnevezését és címét, d) a fõbb mûszaki-biztonsági jellemzõket; robbanóanyag-raktár esetén a tárolható robbantóanyag mennyiségét, továbbá – szükség szerint – javaslatot az üzemeltetés különös, a hatályos elõírásokon túlmenõ feltételeire, e) az építési napló részét képezõ, a felelõs mûszaki vezetõ jogszabályban meghatározott nyilatkozatát arról, hogy az építési munkát a végrehajtható építési engedélynek, a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervdokumentációnak, valamint a külön jogszabályban elõírt kivitelezési (megvalósítási) tervnek megfelelõen, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minõségi és biztonsági elõírások, valamint az építési engedélyben meghatározott egyéb feltételek megtartásával szakszerûen végezték, és a létesítmény rendeltetésszerû és biztonságos használatra alkalmas, f) ha az építési munkát a végrehajtható építési engedélytõl, valamint a jóváhagyott tervdokumentációtól eltérõen végezték, az építési munka felelõs mûszaki vezetõjé-

8138

MAGYAR KÖZLÖNY

nek eltérést ismertetõ nyilatkozatát, valamint szükség szerint a megvalósult állapotot tükrözõ állapottervet, g) az érintett közmû üzemeltetõk nyilatkozatát, h) szükség szerint a létesítmény rendeltetésszerû használatra való alkalmasságát és biztonságos használhatóságát igazoló szakvéleményeket, vizsgálati és mérési bizonylatokat, i) jelentést az esetleges próbaüzem tapasztalatairól, j) vezetékjog és használati jog alapításának kötelezettsége esetén annak gyakorlására jogosító dokumentumot (ingatlantulajdonosokkal kötött megállapodás), illetve bányaszolgalom alapításának kötelezettsége esetén ha a bányaszolgalom bejegyzése megtörtént, az azt bizonyító dokumentumot.

2005/145. szám

dekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést; g) amennyiben a létesítmény megépítésével az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalma nem felel meg a valóságnak, figyelmeztetést arra, hogy a használatbavételi engedély kézhezvétele után az építtetõ köteles – az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából – a megvalósult állapotról változási vázrajzot az illetékes földhivatalhoz benyújtani. (3) A még befejezetlen létesítmény rendeltetésszerû és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére, vagy a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben ideiglenes használatbavételi engedély adható. Ilyen esetben a végleges használatbavételi engedély csak a létesítmény teljes befejezése után adható ki.

25. § A fennmaradási engedélyezési eljárás (1) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet köteles meggyõzõdni arról, hogy a) az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó tervdokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelõen végezték-e el, b) a létesítmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelõ és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, c) az engedély megadásához az érdekelt szakhatóságok a 7. § (2) bekezdése, valamint a közmûvek üzemeltetõi a 8. § szerint hozzájárultak-e. (2) A bányafelügyelet a használatbavételi engedélyt megadja, ha az építmény a (1) bekezdésben említett követelményeknek megfelel.

26. § (1) A bányafelügyelet a használatbavétel engedélyezése vagy megtagadása ügyében határozatban dönt. (2) A használatbavételi engedély megadásáról szóló határozatnak a közigazgatási hatósági eljárásra irányadó törvényben elõírtakon túl tartalmaznia kell: a) az üzemeltetõ nevét és címét, b) az építési engedély számát és keltét, c) a létesítmény helyének, helyrajzi számának és rendeltetésének megjelölését, megállapítva a használat fõbb mûszaki, biztonsági jellemzõit, d) a biztonsági övezet és a védõtávolság mértékét és esetlegesen a kapcsolatos idegen ingatlanokra vonatkozó korlátozásokat, e) a használatbavétel hatósági feltételeit, f) a biztonságos használatot nem veszélyeztetõ kisebb hibák és hiányosságok esetében – határidõ kitûzésével – a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése ér-

27. § Ha a létesítményt (létesítményrészt) engedély nélkül vagy az engedélytõl eltérõ módon (a továbbiakban: szabálytalanul) létesítették, a bányafelügyelet arra – az építtetõ vagy a létesítménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján – építési bírság kiszabása mellett fennmaradási engedélyt adhat, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy megteremthetõk, és az építtetõ építési jogosultságát a 6. § (1) bekezdése szerint igazolta.

28. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez az 5. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl csatolni kell – szükség esetén – szakértõ szakvéleményét arról, hogy a létesítményt a vonatkozó szakmai, minõségi elõírások megtartásával, szakszerûen építették meg, és az a rendeltetésszerû és biztonságos használatra alkalmas. (2) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolt helyszínrajzon és a mûszaki terveken a tényleges – még befejezetlen létesítmény (létesítményrész) esetében pedig a további tervezett – állapotot is ábrázolni kell.

29. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet vizsgálja különösen, hogy a megépített létesítmény (létesítményrész) a) megfelel-e a hatályos jogszabályokban foglalt követelményeknek, illetve b) milyen átalakítással tehetõ alkalmassá a használatra. (2) Építési jogosultság hiányában a fennmaradási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, a létesítmény bontását

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

vagy mûszaki felszámolását és az eredeti állapot helyreállítását el kell rendelni. Amennyiben a fennmaradási engedély kiadásának egyéb feltételei fennállnak és a kérelmezõ igazolja, hogy az ügyben a tulajdonjog rendezése vagy jognyilatkozat pótlása iránt keresetet indított, a bányafelügyelet az engedélyezési eljárást kérelemre a peres eljárás jogerõs lezárásáig felfüggesztheti. (3) A fennmaradási engedély akkor adható meg, ha a bányafelügyelet a szabálytalanul megépített létesítmény (létesítményrész) átalakítását vagy elbontását nem rendeli el. A fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárás során egyébként az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.

A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárás 30. § (1) A bányafelügyeleti engedélyhez kötött építési munkával járó, rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárásra az építési engedélyezési eljárás szabályait kell megfelelõen alkalmazni. (2) A létesítmény – építési engedélyhez nem kötött építési munkával járó, illetve építési munkával nem járó – rendeltetésének megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárásra a használatbavételi eljárásra vonatkozó elõírásokat kell megfelelõen alkalmazni.

31. § A kérelemhez a 14. §-ban foglaltakon túl mellékelni kell a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban akkor, ha a rendeltetés megváltoztatása következtében a létesítmény vagy az abban végzendõ tevékenység környezetvédelmi engedélyhez kötött.

32. § A kérelem elbírálása során a bányafelügyelet a 15. § elõírásain túlmenõen értelemszerûen vizsgálja, hogy a) a módosított rendeltetésû létesítmény megfelel-e a biztonsági követelményeknek, valamint b) a rendeltetés módosításával létrejövõ létesítmény az érintett területen engedélyezhetõ-e.

33. § Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak a közigazgatási hatósági eljárásra irányadó

8139

törvényben meghatározottakon túlmenõen tartalmaznia kell a) a kérelmezõ, továbbá – ha nem azonos a kérelmezõvel – a létesítménnyel rendelkezni jogosultak nevét, címét, b) a rendeltetés megváltoztatásával érintett építmény, illetve földrészlet azonosításra alkalmas adatait (település, helyrajzi számát), a létesítmény eredeti és új rendeltetésének megjelölését, c) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági elõírást, amelyet a rendeltetés megváltoztatásával kapcsolatban az általános érvényû elõírásokon felül vagy azoktól eltérõen alkalmazni kell.

Bontási (megszüntetési, felszámolási) engedélyezési eljárás 34. § (1) Létesítmény bontására (megszüntetésére, felszámolására) vonatkozó engedélyezési eljárás a tulajdonos kérelmére indul. (2) A bontási (megszüntetési, felszámolási) engedély létesítményszakaszonként is kérhetõ. (3) A kõolaj- és földgázkutató mélyfúrások (kutak) bontását (felszámolását) – amennyiben nem harántolt szénhidrogén tároló réteget – a bányafelügyeletnek be kell jelenteni, minden más esetben bontási terv benyújtásával, a bányafelügyelet engedélyével lehet a felszámolást elvégezni. (4) Ha az elbontandó létesítmény megszüntetésével egyidejûleg új létesítmény megépítésére kerül sor, akkor a bontási és építési eljárás egy eljárás keretében is lefolytatható.

35. § (1) A létesítmény bontására (megszüntetésére, felszámolására) vonatkozó kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmezõnek a bontandó létesítményre vonatkozó tulajdonjogát igazoló, három hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatot, b) a bontás (megszüntetés, felszámolás) indokolását, c) a tervezett bontási munka tervdokumentációját, a bontási technológiát, d) a megszûnõ létesítmény elbontása utáni helyszínrajzot, e) a megszûnõ létesítmény hiányában bekövetkezõ helyzet biztonsági elemzését, f) a tervezõ nyilatkozatát arról, hogy a tervezett megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak, biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét, hogy a tervezés során milyen mûszaki irányelveket, szabványokat alkalmazott, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik,

8140

MAGYAR KÖZLÖNY

g) a területnek a létesítmény létesítése elõtti állapotára történõ helyreállításának tervét, termõföld esetében az újra-hasznosításra készített tervet, vagy az ettõl eltérõ megoldás tervét és indokolását. (2) Mélymûveléses bánya földalatti létesítményei esetében az (1) bekezdés b), c), e), f) pontokban meghatározottakat és a szükséges mûszaki intézkedések leírását.

36. § A kérelem elbírálása során a bányafelügyelet vizsgálja, hogy a létesítmény nem áll-e védettség alatt és az engedélykérelem megfelel-e a 35. §-ban meghatározott követelményeknek, a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó, mûszaki, biztonsági követelményeket, továbbá, hogy a bontási terv érvényesíti-e a szakhatósági elõírásokat.

37. § Ha a bányafelügyelet a bontást (megszüntetést, felszámolást) engedélyezi, a határozatnak tartalmaznia kell: a) a bontásra (megszüntetésre, felszámolásra) kerülõ létesítmény megjelölését, a fennmaradó korlátozásokat, b) a bontási (megszüntetési, felszámolási) engedély engedélyesének megjelölését, c) a bontás (megszüntetés, felszámolás) mûszaki lebonyolítására vonatkozó részletes rendelkezéseket és minden olyan eseti hatósági, szakhatósági elõírást, amelyet a bontási munkával kapcsolatban alkalmazni kell, d) a környezet rehabilitáció során történõ kialakításának fõbb paramétereit, e) a bontás (megszüntetés, felszámolás) és rehabilitáció során történõ hatósági szemlék idõpontjait, f) a munkálatok végzéséért felelõs mûszaki vezetõ nevét, címét, telefon-, telefaxszámát, jogosultságát, g) a munkálatok elvégzésének – szükség esetén szakaszokra bontott – határidejét, a tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség elõírását, h) az engedélytõl eltérõ – vagy elmaradó – végrehajtás szankcionálási lehetõségére való figyelemfelhívást, i) az engedély érvényességének idõtartamát, j) amennyiben a létesítmény megépítésével az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalma nem felel meg a valóságnak, figyelmeztetést arra, hogy a használatbavételi engedély kézhezvétele után az építtetõ köteles – az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából – a megvalósult állapotról változási vázrajzot az illetékes földhivatalhoz benyújtani.

2005/145. szám III. Fejezet EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Az építésügyi hatósági és az építésfelügyeleti ellenõrzés szabályai 38. § A bányafelügyelet az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárási ügyekben építésügyi hatósági hatáskörében az engedélyhez, valamint a bejelentéshez kötött, építéssel összefüggõ munka végzését ellenõrzi, így különösen: a) a jogerõs és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervek meglétét, helyszíni rendelkezésre állását és azok alkalmazását, b) az építmény szerkezeteinek az engedélyezési tervnek megfelelõ, továbbá a szakmai és biztonsági elõírások megtartásával történõ megvalósulását, c) a létesítéssel összefüggõ munka végzését irányító felelõs mûszaki vezetõnek az elõírt szakirányú képesítési és más szakmai feltételeknek való megfelelõségét, d) az élet- és vagyonbiztonságra vonatkozó követelmények megtartását.

39. § A bányafelügyelet építésfelügyeleti hatáskörében ellenõrzi, hogy a) a létesítmények, beépített anyagok, szerkezetek, berendezések, alkalmazott módszerek és eljárások minõségi követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokban és engedélyekben foglaltakat az építési munka végzése során megtartották-e, b) a létesítmények állapota megfelel-e a rájuk vonatkozó – az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló – követelményeknek.

Az ellenõrzés lefolytatása 40. § (1) Az ellenõrzés megállapításairól a helyszínen jegyzõkönyvet kell felvenni, és annak egy példányát az építési naplóhoz kell csatolni. A megállapításokra az ellenõrzött észrevételt tehet. (2) Építési napló hiányában a jegyzõkönyv egy példányát az ellenõrzött rendelkezésére kell bocsátani. (3) A jegyzõkönyvnek a közigazgatási hatósági eljárásra irányadó törvényben meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a) az ellenõrzésben esetlegesen közremûködõ szakértõk és szakintézmények, vizsgáló szervek megnevezését; b) az ellenõrzött megnevezését, valamint építés-kivitelezési jogosultságát; c) a kiviteli (megvalósulási) tervre, a szükséges engedélyekre, nyilvántartásokra vonatkozó adatokat; d) az ellenõrzés célját és tárgyát; e) a megállapítások és a feltárt hiányosságok leírását, valamint az egyéb, az ügyre vonatkozó elhangzott nyilatkozatokat.

Építésügyi hatósági, építésfelügyeleti intézkedések 41. § (1) A bányafelügyelet az építési munka felfüggesztését és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli a) az állékonyságot, állagot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetõ állapot, vagy b) a kivitelezési tevékenység végzésének, a beépített anyagok, szerkezetek, berendezések minõségében azonnali intézkedést igénylõ hatás, állapot, vagy c) súlyos környezetkárosítás megállapítása esetén, illetve d) ha a kivitelezési tevékenység felelõs mûszaki vezetõ nélkül, vagy e) jogosultsággal nem rendelkezõ felelõs mûszaki vezetõ részvételével történt, valamint f) ha jogszabályokban meghatározott feltételeknek nem megfelelõ anyagok, szerkezetek, berendezések és termékek felhasználását, beépítését állapítja meg. (2) A bányafelügyelet elrendelheti: a) az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti rendeltetésétõl eltérõ használatának megszüntetését, valamint b) szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetését és az építést megelõzõ állapot helyreállítását, illetõleg a jogerõs és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelõ állapot kialakítását, c) a mûszaki követelményeknek meg nem felelõ építési termékek kicserélését. (3) El kell rendelni az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszerû és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ állapot keletkezett. (4) Ha a létesítmény az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, továbbá a természeti vagy épített környezetet, illetve kulturális örökségi elemet közvetlenül veszélyezteti, és a veszélyhelyzet másként nem szüntethetõ meg, el kell rendelni a létesítmény bontását.

8141

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl hivatalból kell elrendelni a létesítmény bontását, ha a bányafelügyelet a fennmaradási engedélykérelmet jogerõsen és végrehajthatóan elutasította.

Engedélytõl eltérés, az engedély módosítása 42. § (1) A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyétõl és az ahhoz tartozó mûszaki tervdokumentációtól – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – csak újabb jogerõs és végrehajtható határozata (az engedély módosítása) alapján szabad eltérni. (2) Az engedély módosítása iránti kérelemhez az eltérés jellegétõl függõen a) a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén módosított helyszínrajzot, b) a módosított mûszaki tervrészletet, c) a mûszaki leírás változása esetén módosított mûszaki leírást kell csatolni annyi példányban, amennyit az építési engedély iránti kérelemhez is csatolni kellett. (3) A bányafelügyelet újonnan készített – teljes körû – mûszaki tervek benyújtására kötelezheti az építtetõt, ha a módosítás az engedélyezett mûszaki tervek több részletére terjed ki, vagy egyébként a módosítás miatt az eredetileg engedélyezett mûszaki tervek nehezen tekinthetõk át. (4) Nem kell az engedély módosítását kérni abban az esetben, ha a módosítás a) nem változtatja meg a létesítmény rendeltetési célra való alkalmasságát, biztonsági szintjét kedvezõtlenül nem befolyásolja, b) nem változtatja meg a létesítmény befogadó vagy teljesítõ képességét, geometriai paramétereit, c) nyomvonalas létesítmény esetében a nyomvonal úgy változik, hogy a változás következtében nem válik szükségessé új ügyfél, szakhatóság, közmû üzemeltetõ bevonása, valamint nem változtat a biztonsági övezet mértékén.

A létesítmények használata 43. § (1) A létesítményt, illetõleg annak bármely részét csak az építési (fennmaradási) és használatbavételi engedélyben meghatározott, továbbá a rendeltetésének megfelelõ célra és a biztonsági elõírások figyelembevételével úgy szabad használni, hogy az egészséget, az élet-, a tulajdonvagy közbiztonságot, a környezeti elemeket ne veszélyeztesse és a legkisebb mértékû környezetterhelést és igénybevételt idézze elõ.

8142

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A bányafelügyelet az üzemeltetõt az engedély nélküli vagy az engedélytõl tartósan eltérõ használat megszüntetésére kötelezheti.

2005/145. szám

(3) A bírság mértékét – a kerekítés általános szabályai szerint – ezer forintra való kerekítéssel kell megállapítani. (4) A bírságszámítás alapjául figyelembe vett létesítmény, létesítményrész értéke független annak tényleges mûszaki vagy forgalmi értékétõl.

Bírság, intézkedések alanyai és kiszabásának esetei 44. §

46. §

(1) A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát (építtetõ), aki (amely) a) a bányafelügyelet építési vagy bontási engedélyéhez kötött munkát engedély nélkül, b) építési vagy bontási engedélyhez kötött építési munkát az engedélytõl eltérõ vagy egyéb szabálytalan módon végeztet, illetõleg végez, bírsággal sújtja és eltilthatja a tevékenység folytatásától.

(1) A bírságot az azt megállapító jogerõs és végrehajtható határozatban elõírt határidõn belül a bányafelügyelet által rendelkezésre bocsátott csekken kell befizetni, amelyen a bírsághatározat számát is fel kell tüntetni. A számla kezelõje – az építésügyért felelõs minisztérium – a bírságból befolyt összeget az Étv. 50. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen felosztja, és az eljáró hatóságnak az MBH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179-00000000 számú számlájára, illetve az érintett önkormányzatnak 30 napon belül átutalja.

(2) Nem szabható ki a bírság, ha az Étv.-ben meghatározott határidõ eltelt, vagy a szabálytalan állapot – e határidõn belül – legalább már egy éve a bányafelügyelet tudomására jutott [Étv. 48. § (8) bek.]. (3) A bírság megfizetésére – a hatósági kötelezés szabályai szerint hozott külön határozatban – az építtetõt kell kötelezni. (4) Ha az építtetõ a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére elõírt határidõ lejárta elõtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, a bányafelügyelet a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhetõ el.

A bírság mértéke és megállapítása 45. § (1) A bírság mértéke a szabálytalanul létrehozott e rendelet hatálya alá tartozó létesítmény vagy létesítményrész engedély nélküli építése esetében a létesítmény – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – beruházási értékének 50%-a, engedélytõl eltérõ építés esetében 40%-a, engedély nélkül végzett bontása esetén 20%-a, de legalább 500 000 Ft (ötszázezer forint), illetve legfeljebb 10 000 000 Ft (tízmillió forint). (2) Ha a létesítmény vagy létesítményrész kivitelezését az engedélyt megadó határozat kézhezvételét követõen, de annak jogerõre emelkedése elõtt kezdték meg, és késõbb az engedély változatlan tartalommal jogerõre emelkedik, akkor az (1) bekezdésben meghatározott mértékek 50%-át kell figyelembe venni. Ebben az esetben a bírság megállapítására vonatkozó államigazgatási eljárást a határozat végrehajthatóvá válásáig fel kell függeszteni.

(2) Az építésügyi bírságot mérsékelni, vagy elengedni az Étv. 49. §-ának (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet. A bírság megfizetésére a bányafelügyelet – kérelemre – legfeljebb egy évig terjedõ részletfizetést engedélyezhet. (3) A bírság kiszabásáról szóló jogerõs és végrehajtható határozat 1-1 példányát a kötelezetten kívül – 8 napon belül – kézbesíteni kell az építésügyért felelõs minisztériumnak és a létesítmény, illetõleg az építési vagy bontási munka helye szerint illetékes települési önkormányzatnak, továbbá a fennmaradási engedélyezési eljárásban közremûködõ szakhatóságoknak. (4) A jogerõs határozatban elõírt fizetési határidõ lejártát követõen az elmaradt befizetésrõl – a végrehajtás elrendelése érdekében – az építésügyért felelõs minisztérium tájékoztatja a bányafelügyeletet. (5) Az építésügyi bírságot megállapító Bányakapitányság a rendelet 5. számú melléklete szerinti adatlapot a határozat jogerõre emelkedését követõen 8 napon belül köteles kitölteni és a határozattal együtt az építésügyért felelõs minisztérium részére megküldeni. (6) A rendelet hatálybalépése elõtt megkezdett, de 10 évnél nem régebbi és a hatálybalépés napja után a bányafelügyelet tudomására jutott szabálytalan építkezések esetében az építés idõpontjában érvényben volt elõírások szerint kell eljárni.

Záró rendelkezések 47. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indult eljárásokban kell alkalmazni.

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) E rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok terén történõ információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént. (3) E rendelet elõírásainak nem kell megfelelniük azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elõ, illetve hoz-

8143

tak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elõ, az ott irányadó elõírásoknak megfelelõen, feltéve, hogy az irányadó elõírások a jelen rendeletben elõírttal egyenértékû védelmet nyújtanak, különös tekintettel az egészségvédelemre és a biztonságra. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelethez A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött létesítmények 1. A szilárdásvány-bányászat területén a terület-igénybevétellel járó bányászati létesítmények: 1.1. Kutató létesítmények: 1.1.1. mélyfúrás, 1.1.2. kutatóakna, 1.1.3. kutatóárok, kutatóvágat. 1.2. A külszíni bányászat létesítményei: 1.2.1. a kitermelt ásványi nyersanyag elsõdleges feldolgozására szolgáló, helyhez kötött létesítmény (törõ, osztályozómû), 1.2.2. személyszállításra szolgáló létesítmény (pl. bányavasút, bányászati kötélpálya, hevederes személyszállító berendezés), 1.2.3. külszíni bányavasút (mozdonyvontatásra berendezett bányavasút), bányászati kötélpálya és a 300 t/h-nál vagy 500 m3/h-nál nagyobb névleges teljesítményû külszíni hevederes szállítóberendezés. 1.3. Föld alatti bányászat létesítményei: 1.3.1. 1.3.2. 1.3.3. 1.3.4.

külszínre nyíló bányatérségek (akna, lejtõsakna, táró, vágat), fõszellõztetést, a fõszellõztetõ légáram fûtését és hûtését szolgáló létesítmény, személyszállításra szolgáló létesítmény (pl. bányavasút, függõsín-pálya, hevederes személyszállító berendezés), tûz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve robbanóanyag tárolására szolgáló bányabeli raktár, 1.3.5. a 2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményû bányabeli villamos energiát elosztó, átalakító és kapcsoló állomás, 1.3.6. a bányaüzem területét elhagyó, bányaüzemi külszíni bányavasút (mozdonyvontatásra berendezett bányavasút, függõpálya, hevederes szállítóberendezés), 1.3.7. a kitermelt ásvány elsõdleges feldolgozására szolgáló helyhez kötött létesítmény (törõ, osztályozómû). 2. Kõolaj- és földgázbányászati létesítmények: 2.1. kõolaj- és földgázkutató-, illetve egyéb termelés-technológiai jellegû mélyfúrás, 2.2. kõolaj- és földgázbányászati kút és kútkörzet (pl. termelõ, besajtoló, megfigyelõ), a Bt. 45. § (3) bekezdésben meghatározott víz-visszasajtoló kút kivételével,

2.3. kõolaj- és földgázbányászati mezõbeli csõvezeték (kút- és gerincvezeték) a hozzá tartozó gáz-, olaj-, vízleválasztóés elõkészítõ-, besajtoló-, gyûjtõ-, nyomásfokozó állomás, a Bt. 45. § (3) bekezdésben meghatározott víz-visszasajtoló kút kivételével, 2.4. kõolaj- és földgáz elõkészítésére, elsõdleges feldolgozására szolgáló technológiai létesítmény, a hozzá kapcsolódó tartályparkkal, 2.5. szénhidrogén (kõolaj-, kõolajtermék-, földgáz- és földgáztermék) szállítóvezeték és azok alkotórészei, valamint tartozékai (indító-, nyomásfokozó-, töltõ-, lefejtõ-, átadó állomás, technológiai tartályok, csomópont, katódvédelmi berendezés, hírközlési létesítmény, térvilágítás),

MAGYAR KÖZLÖNY

8144

2005/145. szám

2.6. föld alatti gáztároló földalatti és külszíni létesítményei, 2.7. kõolaj- és földgázkitermelõ portábilis létesítmény. 3. Gázipari létesítmények: 3.1. földgáz-elosztó és -célvezeték, valamint tartozékai, a rendeletben meghatározott kivételekkel, 3.2. propán-bután töltõ és tároló telep technológiai egységeivel, 3.3. a propán-bután elosztóvezeték, az elosztóhálózatba történõ betáplálását biztosító tartálypark tartozékaival és alkotórészeivel, 3.4. az egyéb gázok és ezek termékvezetékei. 4. Egyéb létesítmények: 4.1. a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylõ kinyerésének és energetikai célú hasznosításának létesítményei az épületgépészeti berendezések kivételével, 4.2. földtani szerkezet kutatását szolgáló mélyfúrás, kutatóakna, kutatóvágat, 4.3. polgári felhasználású robbanóanyag föld alatti raktára.

2. számú melléklet a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelethez A rendelet 3. § (2) bekezdés hatálya alá tartozó létesítmények 1. A szilárdásvány-bányászat területén a terület-igénybevétellel járó bányászati létesítmények: 1.1. Kutató létesítmények: 1.1.1. mélyfúrás, 1.1.2. kutatóakna, 1.1.3. kutatóárok, kutatóvágat. 1.2. A külszíni bányászat létesítményei: 1.2.1. a kitermelt ásványi nyersanyag elsõdleges feldolgozására szolgáló, helyhez kötött létesítmény (törõ, osztályozómû), 1.2.2. személyszállításra szolgáló létesítmény (pl. bányavasút, bányászati kötélpálya, hevederes személyszállító berendezés), 1.2.3. külszíni bányavasút (mozdonyvontatásra berendezett bányavasút), bányászati kötélpálya és a 300 t/h-nál vagy 500 m3/h-nál nagyobb névleges teljesítményû külszíni hevederes szállítóberendezés. 1.3. Föld alatti bányászat létesítményei: 1.3.1. 1.3.2. 1.3.3. 1.3.4.

külszínre nyíló bányatérségek (akna, lejtõsakna, táró, vágat), fõszellõztetést, a fõszellõztetõ légáram fûtését és hûtését szolgáló létesítmény, személyszállításra szolgáló létesítmény (pl. bányavasút, függõsínpálya, hevederes személyszállító berendezés), tûz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve robbanóanyag tárolására szolgáló bányabeli raktár, 1.3.5. a 2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményû bányabeli villamos energiát elosztó, átalakító és kapcsoló állomás, 1.3.6. a bányaüzem területét elhagyó bányaüzemi külszíni bányavasút (mozdonyvontatásra berendezett bányavasút, függõpálya, hevederes szállítóberendezés), 1.3.7. a kitermelt ásvány elsõdleges feldolgozására szolgáló helyhez kötött létesítmény (törõ, osztályozómû).

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8145

2. Kõolaj- és földgázbányászati létesítmények: 2.1. kõolaj- és földgázkutató-, illetve egyéb termelés-technológiai jellegû mélyfúrás, 2.2. kõolaj- és földgázbányászati kút és kútkörzet (pl. termelõ, besajtoló, megfigyelõ), a Bt. 45. § (3) bekezdésben meghatározott víz-visszasajtoló kút kivételével, 2.3. kõolaj- és földgázbányászati mezõbeli csõvezeték (kút- és gerincvezeték) a hozzá tartozó gáz-, olaj-, vízleválasztóés elõkészítõ-, besajtoló-, gyûjtõ-, nyomásfokozó állomás, a Bt. 45. § (3) bekezdésben meghatározott víz-visszasajtoló kút kivételével, 2.4. kõolaj- és földgáz elõkészítésére, elsõdleges feldolgozására szolgáló technológiai létesítmény, a hozzá kapcsolódó tartályparkkal, 2.5. föld alatti gáztároló földalatti és külszíni létesítményei, 2.6. kõolaj- és földgáztermelõ portábilis létesítmény.

3. számú melléklet a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelethez A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építmények hatósági engedélyezési eljárásában közremûködõ szakhatóságok és közmû üzemeltetõk I. SZAKHATÓSÁGOK 1. Belügyminisztérium területén: 1.1. tûzvédelem (a bányák föld alatti létesítményei kivételével) – elsõ fokon: hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnok, a fõváros területén a fõvárosi tûzoltóparancsnok, – másodfokon: megyei katasztrófavédelmi igazgató, a fõváros területén a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság; 1.2. polgári védelem és katasztrófavédelem (a bányák föld alatti létesítményei kivételével) – elsõ fokon: megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fõváros területén a Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, – másodfokon: BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság; 1.3. építésügy (a bányák föld alatti létesítményei kivételével) – elsõ fokon: az Étv. 52. § (2) bekezdése szerinti kiemelt építésügyi hatóság, – másodfokon: megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje. 2. Egészségügyi Minisztérium területén: 2.1. egészségvédelem – elsõ fokon: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fõvárosi intézete – csak az építésengedélyezési eljárásokban, – másodfokon: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifõorvosi Hivatala – csak az építésengedélyezési eljárásokban; 2.2. gyógyhelyek, ásvány-, gyógyvíz és gyógyiszap lelõhelyek védelme – elsõ fokon: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága, – másodfokon: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifõorvosi Hivatala. 3. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium területén: 3.1. mezõgazdaság (a bányák föld alatti létesítményei kivételével) 3.1.1. termõföldvédelem – elsõ fokon: körzeti földhivatal, illetve Fõvárosi Kerületek Földhivatala, – másodfokon: megyei földhivatal, illetve a Fõvárosi Földhivatal; 3.1.2. talajvédelem – elsõ fokon: megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi szolgálat, – másodfokon: Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat;

8146 3.2. erdõgazdaság – elsõ fokon: – másodfokon:

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/145. szám

Állami Erdészeti Szolgálat területi igazgatóságai, Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.

4. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium területén: 4.1. út ügyekben (a bányák föld alatti létesítményei kivételével) országos közutak, gyorsforgalmi út (autópálya, autóút), valamint közúti határátkelõ hely közlekedési építményei esetében – elsõ fokon: Központi Közlekedési Felügyelet, – másodfokon: Közlekedési Fõfelügyelet; helyi közutak esetében a települési önkormányzat tulajdonában lévõ közút esetében – elsõ fokon: a területileg illetékes megyei közlekedési felügyelet, – másodfokon: Közlekedési Fõfelügyelet; a Fõvárosi Önkormányzat tulajdonában lévõ közutak esetében – elsõ fokon: Fõvárosi Közlekedési Felügyelet, – másodfokon: Közlekedési Fõfelügyelet; a fõvárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévõ közutak esetében – elsõ fokon: fõvárosi fõjegyzõ, – másodfokon: Fõvárosi Közlekedési Felügyelet; 4.2. vasúti ügyekben (a bányák föld alatti létesítményei kivételével) országos közforgalmú vasút esetében – elsõ fokon: Központi Közlekedési Felügyelet, – másodfokon: Közlekedési Fõfelügyelet; helyi közforgalmú és saját használatú vasút esetében – elsõ fokon: a területileg illetékes megyei, fõvárosi közlekedési felügyelet, – másodfokon: Közlekedési Fõfelügyelet; 4.3. vízi közlekedési ügyekben (a bányák föld alatti létesítményei kivételével) – elsõ fokon: Központi Közlekedési Felügyelet, – másodfokon: Közlekedési Fõfelügyelet; 4.4. polgári repülési ügyekben (a bányák föld alatti létesítményei kivételével) – elsõ fokon: Polgári Légiközlekedési Hatóság, – másodfokon: Közlekedési Fõfelügyelet. 5. Honvédelmi Minisztérium területén: 5.1. honvédelmi ügyekben (a bányák föld alatti létesítményei kivételével) – elsõ fokon: HM Honvéd Vezérkar illetékes szerve, – másodfokon: Honvédelmi Minisztérium; 5.2. állami légiközlekedési hatósági ügyekben (a bányák föld alatti létesítményei kivételével) – elsõ fokon: HM Katonai Légügyi Hivatal, – másodfokon: Honvédelmi Minisztérium; 5.3. katonai építésügyi hatóságot érintõ ügyekben (a bányák föld alatti létesítményei kivételével) – elsõ fokon: katonai építésügyi hatóság, – másodfokon: Honvédelmi Minisztérium. 6. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területén: 6.1. környezetvédelem – elsõ fokon: illetékes környezetvédelmi felügyelõség, – másodfokon: Országos Környezet- és Vízügyi Fõfelügyelõség; 6.2. természet- és tájvédelem (a bányák föld alatti létesítményei kivételével) – elsõ fokon: illetékes nemzeti park igazgatóság, – másodfokon: Országos Környezet- és Vízügyi Fõfelügyelõség;

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8147

6.3. vízügyi hatósági ügyekben – elsõ fokon: illetékes vízügyi felügyelet, – másodfokon: Országos Környezet- és Vízügyi Fõfelügyelõség. 7. Informatikai és Hírközlési Minisztérium területén: hírközlési hatósági ügyekben (a bányák föld alatti létesítményei kivételével) – elsõ fokon: Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala, – másodfokon: Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke. 8. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma területén: kulturális örökségvédelem terén (a bányák föld alatti létesítményei kivételével) – elsõ fokon: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egysége, – másodfokon: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke.

II. KÖZMÛ ÜZEMELTETÕK 1. Víz- és csatornázási mûvek 2. Gázmûvek 3. Távhõellátó szervek 4. Áramszolgáltató szervek 5. Elektronikus hírközlési szolgáltatók 6. Villamosmû üzemben tartója

4. számú melléklet a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelethez A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez csatolandó mûszaki dokumentáció tartalmi követelményei A dokumentációnak tartalmaznia kell: a) az építtetõ megnevezését (nevét), székhelyét (címét), aláírását, b) a létesítmény helyét, rendeltetését, c) a létesítmény általános mûszaki leírását, d) a földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép felhasználásával készített helyszínrajzot, e) az építési tevékenységgel és a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok helyrajzi számát, f) a közlekedés, a közmûvek, valamint ezek kapcsolatainak ismertetését (terveit), g) a közmû üzemeltetõk hozzájárulását, h) a biztonságtechnikai, az egészségvédelmi, a tûzvédelmi és a környezetvédelmi elõírások teljesítését, külterületen, illetve védett természeti területen a létesítmény tájba illesztésének módját.

8148

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/145. szám

5. számú melléklet a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelethez Adatlap építésügyi bírsághoz A kiállító építésügyi hatóság (Bányakapitányság) megnevezése: ................................................................................... címe: ......................................................... megye ............................... ir.szám .................................... város (község) ........................................................ utca .................. szám Az építtetõ neve: ............................................................. címe: ............................................................. város (község) ........................... ir.szám .......................... utca .............................. szám ............................................ számlaszáma Az építmény helye: ..................................................................... megye .................... ir.szám ............................................. város (község) .......................................................................................................................................... utca .............................. szám Az építmény helye szerinti önkormányzat megnevezése: ............................................................................................... címe: ........................ ir.szám ................................... város (község) .................................. utca ........................ szám .................................................................................................................................................................... számlaszáma Másodfokon eljárt hatóság megnevezése: ....................................................................................................................... címe: ........................ ir.szám .................................... város (község) .................................. utca ...................... szám ..................................................................................................................................................................... számlaszáma A bírságot megállapító határozat száma: ......................................................... kelte: .................................................... jogerõre emelkedéséének napja: ............................................................, a bírság összege: ............................................ azaz .............................................................. Ft, befizetésének határideje: .................................................................... Részletfizetés engedélyezése esetén az engedélyezõ határozat száma: ............................................................................ kelte: .......................... a részletek száma: ................................ összege részletenként: ......................................... Ft Az egyösszegû, illetõleg az utolsó befizetés határideje: ........................ év ................................ hónap ............... nap P. H. Aláírás

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 26/2005. (XI. 4.) KvVM rendelete

törvény 68. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes környezetvédelmi és vízügyi ágazati feladatokat érintõ miniszteri rendeletek módosításáról

(1) Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Er.) 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az e rendeletben foglaltaknak nem megfelelõ adatot szolgáltató kötelezettet a Fõfelügyelõség az adatszolgáltatás legfeljebb harminc napon belüli helyesbítésére szólítja fel.”

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének e) és f) pontjában, a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 67. §-ának (3) bekezdésében, 78. §-ának (3) bekezdésében, valamint 85. §-ának b) pontjában, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. §-a (2) bekezdésének cf) alpontjában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (8) bekezdésének d) pontjában, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI.

1. §

(2) Az Er. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Fõfelügyelõség a kötelezettet a külön jogszabály szerint megállapított hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére a) kötelezi, amennyiben a külön jogszabály szerint megállapított nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti,

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) kötelezheti, amennyiben a kötelezett nem e rendeletben foglaltaknak megfelelõ adatot szolgáltat.”

2. § A környezet- és természetvédelem egyes szakterületein szakértõi mûködés engedélyezésérõl szóló 6/1985. (XII. 28.) OKTH rendelkezés 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A jogorvoslati eljárás díja – a bírósági felülvizsgálat kivételével – 1000 forint, melyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01468216 számú számlájára kell befizetni. A jogorvoslati eljárás díja visszatérítésre kerül, ha a döntés jogszabálysértõ volt.”

3. § (1) Az elkobzott védett természeti értékekkel kapcsolatos intézkedésekrõl szóló 19/1997. (VII. 4.) KTM rendelet (a továbbiakban: Evr. rendelet) 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § Az elkobzott védett természeti érték az elkobzást kimondó határozat jogerõre emelkedésével – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozat esetében annak közlésével – a Magyar Állam tulajdonába kerül.” (2) Az Evr. rendelet 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § (1) A védett természeti értékek elhelyezésérõl, hasznosításáról a) védett természeti érték és az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentõs állat-, illetve növényfajok esetében a felügyelõség, b) fokozottan védett természeti érték esetében az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: Fõfelügyelõség), c) egyéb, védetté, illetve fokozottan védetté nem nyilvánított, a vadon élõ állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelmérõl szóló 338/97/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó elkobzás esetén a Minisztérium dönt. A döntésrõl a felügyelõség, a Fõfelügyelõség, illetve a Minisztérium tájékoztatja az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet. (2) A felügyelõség, a Fõfelügyelõség vagy a Minisztérium (1) bekezdés szerinti döntése nem érinti az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv – külön jogszabály szerinti – jogait. (3) A védett természeti érték elhelyezése, hasznosítása a védett természeti értéket õrzõ igazgatóság helye szerint illetékes felügyelõség feladata.”

8149 4. §

(1) A védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet (a továbbiakban: Vttr.) 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A védett természeti terület – e rendelet alapján a Törzskönyvben nyilvántartott – adataiban bekövetkezett ingatlan-nyilvántartási adatainak változásáról, az illetékes földhivatal a változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésérõl szóló jogerõs határozat egy példányának megküldésével értesíti a Minisztériumot. Ez az értesítés nem pótolja a határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 78. §-ának (1) bekezdésében foglalt közlést.” (2) A Vttr. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Törzskönyvekbe történõ nyilvántartásba vétellel és adatszolgáltatással kapcsolatos tevékenységre a Ket. hatósági nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályai az irányadóak.”

5. § (1) A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrõl és mellékleteirõl szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (a továbbiakban: Vr.) 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A vízjogi létesítési engedély iránti kérelem tartalmazza, illetõleg ahhoz mellékelni kell:) „c) az engedélyezési tervek – e rendelet 2. számú melléklete szerinti – nyolc példányát, a külön jogszabályban meghatározott tervezõi jogosultság igazolását;” (2) A Vr. 6. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A vízjogi üzemeltetés iránti kérelem tartalmazza, illetõleg ahhoz mellékelni kell: „d) a vízjogi létesítési engedélytõl eltérõ kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítõ tervdokumentáció nyolc példányát;” (3) A Vr. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A vízjogi engedélyezési eljárásban vagy hivatalból indított vízügyi közigazgatási ügyben a szakhatósági állásfoglalás iránti megkereséshez e rendeletben, az adott vízügyi közigazgatási eljárásra egyébként meghatározott mûszaki tervet, tervdokumentációt kell csatolni.”

6. § A vizeken és a vízilétesítmények vízterületén víziállások létesítésérõl és használatáról, valamint a víziállások

8150

MAGYAR KÖZLÖNY

felülvizsgálatáról szóló 2/1985. (III. 28.) OVH rendelkezés 10. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A víziállások engedélyezésére hatáskörrel rendelkezõ hatóság [3. § (2) bek.] jár el az alábbi közigazgatási ügyekben is:”

7. § (1) Az atomenergia alkalmazása során a levegõbe és vízbe történõ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenõrzésérõl szóló 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet (a továbbiakban: Ar. rendelet) 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Kiemelt létesítményeknél az atomenergia alkalmazója) „d) a kibocsátási határérték megállapítása érdekében kérelméhez, az ellenõrzéshez szükséges részletezésben mellékeli a származtatáshoz felhasznált számításokat, kiindulási adatokat és részeredményeket.”

2005/145. szám

a) a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrõl és mellékleteirõl szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. §-ának p) pontjában, 10. §-a (2) bekezdésében, 11. §-ának (1) bekezdésében a „vízügyi felügyelet” szövegrész helyébe „a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség” szövegrész lép, b) az atomenergia alkalmazása során a levegõbe és vízbe történõ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenõrzésérõl szóló 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrõl és mellékleteirõl szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. §-ának l) pontja, továbbá a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekrõl és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeirõl szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 8. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. Dr. Gombos András s. k., környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi politikai államtitkár

(2) Az Ar. rendelet 3. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik: „(2) A kibocsátási határértéket a 11. § szerinti eljárásban a felügyelõség, mint szakhatóság hagyja jóvá.” (3) Az Ar. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Kiemelt létesítmény esetén normál üzemi mûködésre tervezett éves kibocsátási szinteket (a továbbiakban: tervezett kibocsátási szintek) a felügyelõség, mint szakhatóság a 11. § szerinti eljárásban hagyja jóvá.” (4) Az Ar. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Kiemelt létesítményeknél a kibocsátási határértékkel együtt az atomenergia alkalmazójának Kibocsátás Ellenõrzési Szabályzatot is be kell nyújtania, amelyet a felügyelõség, mint szakhatóság a 11. § szerinti eljárásban hagyja jóvá.” (5) Az Ar. rendelet 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § Az At. 19. § (2) bekezdésének e) pontjában és a 21. § d) pontjában foglaltak figyelembevételével az At. 17. § (2) bekezdésének a), c), d), o), p) és q) pontjai, valamint a 20. § (1) bekezdésének a)–d) pontjai szerinti engedélyezési eljárásban elsõ fokon a felügyelõség, másodfokon az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség érvényesíti a radioaktív kibocsátásokkal kapcsolatos környezetvédelmi, természetvédelmi és vízminõség-védelmi szempontokat.”

A nemzeti kulturális örökség miniszterének 28/2005. (XI. 4.) NKÖM rendelete egyes régészeti lelõhelyek védetté nyilvánításáról, illetve régészeti védettség megszüntetésérõl A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kövt.) 15. §-ának (1) bekezdése alapján, az érintett miniszterekkel egyetértésben, a következõket rendelem el: 1. § (1) Kiemelten védett régészeti lelõhellyé nyilvánítom az Árpás (Gyõr-Moson-Sopron megye), külterület 0231/1 és 0240/2 helyrajzi számok alatt nyilvántartott szántó, a 0239, 0241 és 0244 helyrajzi számok alatt nyilvántartott kivett, a 0240/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott gyep, valamint a 0240/3 és 0242 helyrajzi számok alatt nyilvántartott erdõ mûvelési ágú, természetben a Dombiföld-dûlõ határrész területén található ingatlanokat.

8. §

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja a Mursella nevû római város maradványainak megõrzése, kutathatóságának biztosítása.

Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelõhelyet az I. kategóriába sorolom.

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8151

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt 0231/1 és 0240/2 helyrajzi számú ingatlanok esetében a Magyar Államot elõvásárlási jog illeti meg.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelõhelyet az I. kategóriába sorolom.

2. §

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt 0412/4, 0412/5, 0412/6, 0412/7, 0412/8, 0412/9, 0412/10, 0412/14, 0412/16, 0412/17, 0412/18, 0412/20 és 0412/22 helyrajzi számú ingatlanok esetében a Magyar Államot elõvásárlási jog illeti meg.

(1) Kiemelten védett régészeti lelõhellyé nyilvánítom a Mórágy (Tolna megye), külterület 0247/7 helyrajzi szám alatt nyilvántartott szántó mûvelési ágú, természetben a Tûzkõdomb területén található ingatlant. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a védelem célja a föld felszíne alatt lévõ késõ neolitikus-kora rézkori település és temetõ maradványainak megõrzése, kutathatóságának biztosítása. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelõhelyet az I. kategóriába sorolom. (4) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlan esetében a Magyar Államot elõvásárlási jog illeti meg.

3. § (1) Kiemelten védett régészeti lelõhellyé nyilvánítom a Mucsi (Tolna megye), külterület 0143 és 0147 helyrajzi számok alatt nyilvántartott erdõ, valamint a 0144 helyrajzi szám alatt nyilvántartott kivett mûvelési ágú, természetben a Sáncok-dûlõ határrész területén található ingatlanokat. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a védelem célja a föld felszíne alatt lévõ késõ neolitikus-kora rézkori település és temetõ maradványainak megõrzése, kutathatóságának biztosítása. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelõhelyet az I. kategóriába sorolom.

4. § (1) Kiemelten védett régészeti lelõhellyé nyilvánítom a Nagyharsány (Baranya megye), külterület 0412/4, 0412/5, 0412/6, 0412/7, 0412/8, 0412/9, 0412/10, 0412/14, 0412/16, 0412/17, 0412/18, 0412/20 és 0412/22 helyrajzi számok alatt nyilvántartott szántó, valamint a 0412/15, 0412/19 és 0412/21 helyrajzi számok alatt nyilvántartott szõlõ mûvelési ágú, természetben a Kopáralja-dûlõ területén található ingatlanokat. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja az itt található római kori villagazdaság maradványainak megõrzése, kutathatóságának biztosítása.

5. § (1) Kiemelten védett régészeti lelõhellyé nyilvánítom a Szeged (Csongrád megye), belterület 2287/1, 2287/2, 2294/1, 2294/3, 2294/4, 2294/5, 3939, 3961, 3963, 3964, 3965, 3966, 3967, 3968, 3969, 3970, 3971, 3972, 3977, 3979, 3980, 3981, 3982, 3983, 3984, 3985, 3986, 3987, 3988, 3989, 3990, 3991, 4032, 4033, 4035/1, 4035/2 és 4035/3 helyrajzi számok alatt nyilvántartott kivett mûvelési ágú, természetben a Vár területén található ingatlanokat. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja az itt található római kori útállomás, valamint a 13. században épült szegedi vár maradványainak megõrzése, kutathatóságának biztosítása. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelõhelyet az I. kategóriába sorolom.

6. § (1) Kiemelten védett régészeti lelõhellyé nyilvánítom a Vasvár (Vas megye), külterület 0151, 0159, 0167/2 és 0181/1 helyrajzi számok alatt nyilvántartott erdõ, a 0181/2 helyrajzi szám alatt nyilvántartott gyep, a 0158 helyrajzi szám alatt nyilvántartott erdõ és kivett, a 0166 és 0182 helyrajzi számok alatt nyilvántartott kivett, a Hegyhátszentpéter (Vas megye), belterület 85, 86, 87, 88, 89, 90, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 101, 102, külterület 034/13 helyrajzi szám alatt nyilvántartott erdõ és gyep, a 036 és 041/2 helyrajzi számok alatt nyilvántartott kivett, a 037/1, 041/1, 042/1 és 042/2 helyrajzi számok alatt nyilvántartott erdõ, a 038/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott erdõ és kivett, továbbá a Gyõrvár (Vas megye), külterület 039/6 helyrajzi szám alatt nyilvántartott erdõ, gyep és kivett, valamint a 039/7 helyrajzi szám alatt nyilvántartott erdõ mûvelési ágú, természetben a Római sánc nevû területen található ingatlanokat. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja az itt található hosszanti kiterjedésû honfoglalás, illetve kora Árpád-kori sánc-árok maradványainak megõrzése, kutathatóságának biztosítása. (3) Régészeti védõövezetnek a Vasvár, külterület 0180/2 és 0180/3 helyrajzi számok alatt nyilvántartott

8152

MAGYAR KÖZLÖNY

szántó, a 4213 és 4216 helyrajzi szám alatt nyilvántartott gyümölcsös és szántó, a 4214/1, 4214/2 és 4214/3 helyrajzi számok alatt nyilvántartott gyep, a 4215/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott szõlõ, a 4215/2 és 4215/3 helyrajzi szám alatt nyilvántartott kert, valamint a 4217 helyrajzi szám alatt nyilvántartott gyümölcsös és szõlõ mûvelési ágú ingatlanokat jelölöm ki. A régészeti védõövezetté nyilvánítás célja a sánc közvetlen környezetében a lelõhely fenntarthatóságának, tájképi védelmének biztosítása. (4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelõhelyet az I. kategóriába sorolom.

2005/145. szám

mészetben a Gerla-Monostortemplom nevû településrészen található ingatlant. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja az itt található középkori település, nemesi udvarház és az Ábránfy-család által építtetett nemzetségi monostor maradványainak megõrzése, kutathatóságának biztosítása. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelõhelyet a II. kategóriába sorolom.

10. § 7. § (1) Fokozottan védett régészeti lelõhellyé nyilvánítom az Aparhant (Tolna megye), külterület 0128 helyrajzi szám alatt nyilvántartott kivett, a 0131/7 helyrajzi szám alatt nyilvántartott szántó, a 0131/8, 0131/9, 0131/11, 0131/12 és 0131/13 helyrajzi számok alatt nyilvántartott gyep, valamint a 0131/10 helyrajzi szám alatt nyilvántartott szántó és kivett mûvelési ágú, természetben a Mányoki-dûlõ, Nagy Legelõ földek és Csorgó nevû határrészek területén található ingatlanokat. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja az itt található késõ bronzkori és kelta település, római kori villagazdaság, középkori falu, továbbá római kori, népvándorlás kori és késõ avar kori temetõk maradványainak megõrzése, kutathatóságuk biztosítása.

(1) Fokozottan védett régészeti lelõhellyé nyilvánítom a Budapest III. kerület, külterület 21477/1, 21477/2, 21479/1, 21479/2, 21480/2 és 21483 helyrajzi számok alatt nyilvántartott kivett és gyümölcsös, a 21480/4, 21480/5 és 21480/6 helyrajzi számok alatt nyilvántartott gyümölcsös, valamint a 21482 helyrajzi szám alatt nyilvántartott szántó mûvelési ágú, természetben a Csúcshegy alja nevû területen található ingatlanokat. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja az itt található római kori villaépület maradványainak megõrzése, kutathatóságának biztosítása. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelõhelyet a II. kategóriába sorolom.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelõhelyet a II. kategóriába sorolom.

11. §

8. §

(1) Fokozottan védett régészeti lelõhellyé nyilvánítom a Budapest III. kerület, belterület 22890/1, 22901/1, 22901/2, 22901/3, 22901/4 és 22901/5 helyrajzi számok alatt nyilvántartott kivett mûvelési ágú, természetben a Pusztakúti úton található ingatlanokat.

(1) Fokozottan védett régészeti lelõhellyé nyilvánítom a Besnyõ (Fejér megye), külterület 018/2 helyrajzi szám alatt nyilvántartott erdõ mûvelési ágú, természetben a Göböljáráspuszta-Bolondvár nevû határrészen található ingatlant. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja az itt található középsõ bronzkori földvár maradványainak megõrzése, kutathatóságának biztosítása. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelõhelyet a II. kategóriába sorolom.

9. § (1) Fokozottan védett régészeti lelõhellyé nyilvánítom a Békéscsaba (Békés megye), külterület 01208/2 helyrajzi szám alatt nyilvántartott erdõ és kivett mûvelési ágú, ter-

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja az itt található római kori villagazdaság maradványainak megõrzése, kutathatóságának biztosítása. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelõhelyet a II. kategóriába sorolom. 12. § (1) Fokozottan védett régészeti lelõhellyé nyilvánítom az Etyek (Fejér megye), külterület 0142/21, 0142/22, 0142/23, 0142/24, 0142/25, 0142/26, 0142/27, 0142/28, 0142/29, 0142/30, 0142/41, 0142/42, 0142/43, 0142/44, 0142/45, 0142/47, 0142/48, 0142/49, 0142/55 és 0142/56 helyrajzi számok alatt nyilvántartott szántó, a 0142/46 helyrajzi szám alatt nyilvántartott szántó és gyep, valamint

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a 0143, 0144 és 0145 helyrajzi számok alatt nyilvántartott kivett mûvelési ágú, természetben a Botpuszta nevû településrészen található ingatlanokat. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja az itt található középkori Bot faluhoz tartozó település, templom és temetõ maradványainak egységes megõrzése, kutathatóságának biztosítása. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelõhelyet a II. kategóriába sorolom.

13. § (1) Fokozottan védett régészeti lelõhellyé nyilvánítom az Ipolydamásd (Pest megye), belterület 29 helyrajzi szám alatt nyilvántartott kivett, továbbá a külterület 023/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott gyep és erdõ, a 023/2 helyrajzi szám alatt nyilvántartott gyep, a 023/3 helyrajzi szám alatt nyilvántartott szántó, gyep és erdõ, valamint a 023/4 helyrajzi szám alatt nyilvántartott szántó mûvelési ágú, természetben a Damásdi-vár nevû településrészen található ingatlanokat. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja az itt található középkori vár és település maradványainak megõrzése, kutathatóságának biztosítása. (3) Régészeti védõövezetnek az Ipolydamásd, belterület 169/2, 169/4, 169/6, 169/8, 169/9 és 169/10 helyrajzi számok alatt nyilvántartott kivett mûvelési ágú ingatlanokat jelölöm ki. A régészeti védõövezetté nyilvánítás célja a vár közvetlen környezetében a lelõhely fenntarthatóságának, tájképi védelmének biztosítása. (4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelõhelyet a II. kategóriába sorolom. (5) Az (1) bekezdésben megjelölt 29, valamint a Mûvelõdési Minisztérium 25572/1981. és 25826/1981. számú határozatával régészetileg védett területté nyilvánított Ipolydamásd, belterület 15/1, 15/3, 16, 17, 18/1, 18/2, 22, 25, 26, 27 és 28 helyrajzi számú ingatlanok esetében a Magyar Államot elõvásárlási jog illeti meg.

14. § (1) Fokozottan védett régészeti lelõhellyé nyilvánítom a Kölked (Baranya megye), külterület 040/6, 040/7, 040/8 és 040/9 helyrajzi számok alatt nyilvántartott szántó, a 041 helyrajzi szám alatt nyilvántartott erdõ, valamint a 043 helyrajzi szám alatt nyilvántartott gyep mûvelési ágú, természetben a Hajlok-part nevû határrész területén található ingatlanokat. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja az itt található Altinum nevû római kori ka-

8153

tonai tábor és a tábort körülvevõ település maradványainak megõrzése, kutathatóságának biztosítása. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelõhelyet a II. kategóriába sorolom. 15. § (1) Fokozottan védett régészeti lelõhellyé nyilvánítom a Sarkad (Békés megye), külterület 0237/3, 0237/8, 0237/9, 0237/10, 0237/11, 0237/13, 0237/14, 0237/15, 0237/16, 0260/6 és 0260/7 helyrajzi számok alatt nyilvántartott szántó, 0237/4, 0237/5, 0237/6, 0237/7 és 0237/12 helyrajzi számok alatt nyilvántartott szántó és erdõ, valamint a 0238, 0239 és 0260/5 helyrajzi számok alatt nyilvántartott kivett mûvelési ágú, természetben a Peckesvár nevû határrészen található ingatlanokat. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja az itt található korai és középsõ bronzkori tell, a körülötte lévõ település, továbbá honfoglalás kori temetõ maradványainak megõrzése, kutathatóságának biztosítása. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelõhelyet a II. kategóriába sorolom. (4) Az (1) bekezdésben megjelölt 0237/3, 0237/4, 0237/5, 0237/6, 0237/7, 0237/8, 0237/9, 0237/10, 0237/11, 0237/12, 0237/13, 0237/14, 0237/15, 0237/16, 0260/6 és 0260/7 helyrajzi számú ingatlanok esetében a Magyar Államot elõvásárlási jog illeti meg. 16. § A Mûvelõdési Minisztérium 58.905/1986. számú határozatával régészeti jelentõségû védett területté nyilvánított Moha (Fejér megye), külterület 018/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott erdõ, valamint a 020/2 helyrajzi szám alatt nyilvántartott szántó, gyep és kivett mûvelési ágú ingatlanok régészeti védettségét megszüntetem. A területet a bányamûvelést megelõzõen leletmentõ ásatásokkal feltárták, régészeti leletek, illetve jelenségek elõkerülése a továbbiakban nem várható, így a régészeti védettség további fenntartása nem indokolt.

17. § Az e rendeletben védetté nyilvánított ingatlanokon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye szükséges a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról szóló 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységekhez, továbbá az 1., 4. és 6–15. §-ok esetében tereprendezéshez.

8154

MAGYAR KÖZLÖNY 18. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti az egyes ingatlanok mûemlékké nyilvánításáról, illetve mûemléki védettségének megszüntetésérõl szóló 27/2005. (X. 7.) NKÖM rendelet (a továbbiakban: R.) 11. §-a. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Budapest XV. kerület, Õrjárat u. 1–3. szám alatti, 82285 helyrajzi számú in-

2005/145. szám

gatlanon található kórház bejárati épületét (11. sz.), az egykori nõi és férfi „szociális” pavilonokat (10. és 6. sz.), az egykori konyhaépületet (14. sz.), az egykori nõi és férfi „inszociális” pavilonokat (15. és 16. sz.), az egykori ravatalozó épületét (19. sz.) és a személyzeti házat (4. sz.), az e rendelet mellékletében szereplõ helyszínrajzon jelöltek szerint.” (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt melléklettel. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8155

Melléklet a 28/2005. (XI. 4.) NKÖM rendelethez [Melléklet a 27/2005. (X. 7.) NKÖM rendelethez]

”

8156

MAGYAR KÖZLÖNY

III. rész HATÁROZATOK A Köztársasági Elnök határozatai

2005/145. szám

a Szent István Egyetemen dr. Bíró Sándor egyetemi tanárt 2005. október 1. napjával és dr. Nemes Ferenc egyetemi tanárt 2005. október 1. napjával, 70. életévük betöltésére tekintettel, felmentem. Budapest, 2005. október 18.

A Köztársaság Elnökének 173/2005. (XI. 4.) KE határozata egyetemi tanárok felmentésérõl

Sólyom László s. k., a Köztársaság elnöke

Ellenjegyzem: Budapest, 2005. október 24.

Az oktatási miniszter elõterjesztésére, az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontjában megállapított jogkörömben, tekintettel a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 17. § (6)–(7) bekezdéseire,

KEH ügyszám: V-2/4821/2005.

a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen dr. Schmidt Tamás egyetemi tanárt 2006. február 10. napjával, dr. Zawadowski Alfréd egyetemi tanárt 2006. április 15. napjával;

VI. rész

a Debreceni Egyetemen dr. Damjanovich Sándor egyetemi tanárt 2006. január 24. napjával, dr. Szegedi Gyula egyetemi tanárt 2006. február 21. napjával; a Miskolci Egyetemen dr. Czabán János egyetemi tanárt 2005. november 16. napjával; a Nyugat-Magyarországi Egyetemen dr. Czimber Gyula egyetemi tanárt 2006. január 2. napjával, dr. Rétvári László egyetemi tanárt 2006. április 6. napjával, dr. Kuroli Géza egyetemi tanárt 2006. október 8. napjával;

Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

A Nemzeti Kegyeleti Bizottság közleménye A temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény 15. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Sírkerthez tartozó temetõket, hõsi temetõket, hõsi temetési helyeket, temetkezési emlékhelyeket, kegyeleti emlékhelyeket és temetési helyeket a Nemzeti Kegyeleti Bizottság határozza meg. E felhatalmazás, illetve a Nemzeti Kegyeleti Bizottság szervezetérõl és feladatairól szóló 146/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 3. § a) pontjában biztosított döntési jog alapján:

a Szegedi Tudományegyetemen dr. Békési Imre egyetemi tanárt 2006. április 3. napjával;

1. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2004. október 27-én tartott soros ülésén az alábbi határozatot hozta: – 62/2004. számú határozatával az Rákoskeresztúri Új Köztemetõ (1108 Budapest Kozma u. 8–10.) 4/7 parcella 8. sor 11 sírját a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.

a Széchenyi István Egyetemen dr. Ficzere Lajos egyetemi tanárt 2005. október 12. napjával, dr. Molnár Jenõ egyetemi tanárt 2005. augusztus 19. napjával;

2. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2005. június 29-én tartott soros ülésén az alábbi határozatokat hozta: – 36/2005. számú határozatával a Fiumei úti temetõ (1086 Budapest, Fiumei út 16.) 34-es parcella 2. sor

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

84. sírhelyét „B” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. – 37/2005. számú határozatával a Fiumei úti temetõ (1086 Budapest, Fiumei út 16.) 47/1-es parcella 2. sor 19 sírhelyét „B” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. – 38/2005. számú határozatával a Fiumei úti temetõ (1086 Budapest, Fiumei út 16.) 43-as parcella 22. sor 25 sírhelyét „B” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.

8157

1. sor 4 sírhelyét „B” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. 3. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2005. július 20-án tartott soros ülésén az alábbi határozatot hozta: – 55/2005. számú határozatával a Fiumei úti temetõ (1086 Budapest, Fiumei út 16.) 17/2-es parcella 3. sor 1 sírhelyét a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. – 56/2005. számú határozatával a Kispesti temetõ (1194 Budapest, Újtemetõ út 1.) 5-ös parcella 0 szakasz 1. sor 14. sírhelyét „B” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.

– 39/2005. számú határozatával a Farkasréti temetõ (1124 Budapest, Németvölgyi út 99.) 19/1-es parcella

Jókai Anna s. k., a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (3525 Miskolc, Dóczy József út 6.) hirdetménye Az FVM Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földmûvelésügyi Hivatala – a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 9/B. § (5) bekezdése alapján – nyilvános sorsolást tart a Bartók Béla Mgtsz, Borsodszirák (jogutód, illetve a felszámoló) használatában levõ, részarány földtulajdonnak megfelelõ földek kiadása céljából. A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. A sorsoláson a szövetkezetben még ki nem adott részarány földtulajdonnal rendelkezõ személyek vehetnek részt. A gazdaság neve: Bartók Béla Mezõgazdasági Termelõszövetkezet, Borsodszirák 1. A sorsolás helye: FVM Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földmûvelésügyi Hivatala, Miskolc, Dóczy József út 6. II. em. Elõadóterem 2. A sorsolás ideje: 2005. december 8., 9 óra 3. A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: 59 db Település: Kistokaj Helyrajzi szám

026/12 Összesen:

Mûvelési ág

szántó, gyep

Terület (ha, m2)

22,8912

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

AK érték

747,51 747,51

Település: Sajókeresztúr Helyrajzi szám

091 Összesen:

Mûvelési ág

gyep

Terület (ha, m2)

0,2181


AK érték

5,3 5,3

8158

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/145. szám

Település: Sajóecseg Helyrajzi szám

032 040 074 Összesen:

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

szántó szántó szántó

AK érték

2,19 0,15 4,51


51,17 Építési korlátozás. 2,88 77,68 131,73

Település: Sajósenye Helyrajzi szám

010/2

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

szántó

AK érték

9,52

Összesen:


148,51 Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog. 148,51

Település: Felsõzsolca Helyrajzi szám

059/1 Összesen:

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

szántó

AK érték

0,68


12,91 12,91

Település: Miskolc Helyrajzi szám

Mûvelési ág

049/3 062/4 068/2 0124

gyep, erdõ gyep gyep szántó

0152/6 0152/7 0156/12 0171/4 0202/2 0228 0267/4 0615/32 0615/39 0696/6 0696/79 0698/23 0715/22 0715/27 0715/33 0814

szántó, gyümölcsös szõlõ gyep szántó gyep erdõ erdõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös szántó

0844 01464

szántó szántó

Terület (ha, m2)

5,7652 0,0428 0,0242 52,6479 0,4111 0,1234 0,0686 0,0104 0,0568 0,4932 0,1039 0,0047 0,3240 0,2301 0,1347 0,4399 0,1622 0,1794 0,1590 6,7152 22,4920 1,8120

AK érték


16,77 0,27 0,15 Építési tilalom. 712,44 Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog. 10,37 5,58 0,43 0,20 0,28 0,84 0,27 0,11 7,87 6,79 3,97 15,31 5,64 6,24 5,53 142,83 Bányaszolgalmi (gázvezetéki) jog. 603,54 Elõvásárlási jog. 34,55 Bányaszolgalmi (gázvezetéki) jog.

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

01466/36 01470

Mûvelési ág

szántó szántó

Terület (ha, m2)

4,1658 0,0741

Összesen:

8159

AK érték


101,23 Gázvezeték szolgalmi jog. 2,94 Bányaszolgalmi (gázvezetéki) jog. 1684,15

Település: Alacska Helyrajzi szám

086/1 0113 0192/3 Összesen:

Mûvelési ág

gyep gyep gyep

Terület (ha, m2)

5,7984 0,0464 0,8303

AK érték


24,35 0,13 2,47 26,95

Település: Boldva Helyrajzi szám

038 061/10 Összesen:

Mûvelési ág

erdõ gyep, szántó, kivett

Terület (ha, m2)

7,0864 0,8048

AK érték


21,97 13,59 35,56

Település: Nyomár Helyrajzi szám

990 991 Összesen:

Mûvelési ág

gyep gyep, kivett

Terület (ha, m2)

0,3186 0,5785

AK érték


4,43 6,97 11,40

Település: Sajószentpéter Helyrajzi szám

1601/1 037/2 037/5 049/4 081/243 081/263 0131 0141 4626 4336/1 4336/4 059/4 0133/4 0133/5 Összesen:

Mûvelési ág

erdõ szántó szántó, kivett szántó, gyep, kivett gyep gyep szántó szántó gyep, gyümölcsös, szõlõ gyep szántó, gyep szántó gyep szántó, gyep

Terület (ha, m2)

2,3363 0,0196 0,1695 0,5502 0,0185 0,1428 3,3862 0,1029 1,2829 0,3725 1,1365 0,0071 1,5845 5,3091

AK érték

5,61 0,39 3,95 4,84 0,13 1,00 68,47 1,81 31,84 9,05 19,62 0,16 11,09 110,53 268,49


8160

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/145. szám

Település: Ziliz Helyrajzi szám

Terület (ha, m2)

Mûvelési ág


AK érték

012/6

szántó

0,6129

17,59

018/2

szántó

0,2607

4,98

020

szántó

0,1313

3,01

030/1

gyep, kivett

1,9311

5,35

056/4

gyep

0,8989

6,29

056/7

szántó

0,1001

1,11

Összesen:

38,33

Mindösszesen:

3118,39

A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követõ 48 órán belül kifogást nyújthat be az FVM Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földmûvelésügyi Hivatalánál, az FVM Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalához címezve. Orosz István s. k., hivatalvezetõ

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (4401 Nyíregyháza, Hõsök tere 5.) hirdetménye Az FVM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földmûvelésügyi Hivatala értesíti az Ófehértó településen érdekelt részarány-földtulajdonosokat, hogy az 1993. évi II. törvény 4/B. §-ának (5) bekezdése alapján 2005. december 19-én, 9 órakor Ófehértó település Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében nyilvános sorsolást tart az Ófehértói Búzakalász Szövetkezet földalapjába lévõ részarány-földtulajdon helyének meghatározása céljából. A sorsolásra kijelölt földrészlet az alábbi: Település: Ófehértó Helyrajzi szám

038/1

Mûvelési ág

szántó

Terület (ha, m2)

2,2433

AK érték

Kiadható AK

4,47

Korlátozó intézkedés

4,47

–

2005/145. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8161

A sorsolás nyilvános. A sorsoláson a szövetkezetben még ki nem adott részarány-földtulajdonnal rendelkezõ személyek vehetnek részt. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. Akinek a nyilvános sorsolás jogos érdekeit érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolást követõ 48 órán belül az FVM Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz címzett, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földmûvelésügyi Hivatalnál kifogást nyújthat be. Demendi László s. k., hivatalvezetõ

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Zala Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (8901 Zalaegerszeg, Bíró Márton u. 38.) közleménye Az FVM Zala Megyei Földmûvelésügyi Hivatal a Bánokszentgyörgyi Mezõgazdasági Szövetkezet használatában levõ részarány-földtulajdonok helyének meghatározása céljából tartandó, 2005. december 5. napjára kitûzött nyilvános sorsolásra vonatkozó – a Magyar Közlöny ez évi 142. számában közzétett – hirdetményét visszavonja. Németh Zoltán s. k., hivatalvezetõ

8162

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/145. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2006. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.), vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2006. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Sportértesítõ Igazságügyi Közlöny Informatikai és Hírközlési Közlöny Jogtanácsadó Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ

98 808 Ft/év 14 628 Ft/év 22 632 Ft/év 5 520 Ft/év 18 768 Ft/év 4 692 Ft/év 25 116 Ft/év 20 976 Ft/év 26 220 Ft/év 3 312 Ft/év 18 216 Ft/év 23 184 Ft/év 6 348 Ft/év 4 968 Ft/év 15 732 Ft/év 21 804 Ft/év 6 348 Ft/év 14 904 Ft/év

Közbeszerzési Értesítõ Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Magyar Közigazgatás Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele Élet és Tudomány L'udové noviny Neue Zeitung Természet Világa Valóság

104 880 Ft/év 24 288 Ft/év 18 768 Ft/év 19 872 Ft/év 15 180 Ft/év 21 804 Ft/év 30 360 Ft/év 12 972 Ft/év 15 456 Ft/év 11 592 Ft/év 6 348 Ft/év 9 384 Ft/év 4 858 Ft/év 11 040 Ft/év 2 760 Ft/év 4 416 Ft/év 6 072 Ft/év 7 176 Ft/év

Kibõvített Cégközlöny CD 2005 januárjától – elõfizetõi jelzések alapján – az elektronikus Cégközlöny olyan területekkel bõvült, amelyeket az üzleti környezetben mûködõ felhasználóink jelentõs hányada a naprakész információszolgáltatás alapvetõ részének tekint és igényel. A továbbra is heti rendszerességgel megjelenõ lemez a Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs adatbázisán kívül ezután a Közbeszerzési Értesítõ és a Versenyfelügyeleti Értesítõ címû hivatalos lapok információit is tartalmazni fogja. A kibõvített CD 2006. évi éves elõfizetési díja: 25%-os áfával 123 000 Ft, fél évre 61 500 Ft.

A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2006. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

72 000 Ft 130 000 Ft 160 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

200 000 Ft 280 000 Ft 500 000 Ft

Egyszeri belépési díj: 8000 Ft. Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2006. évi éves elõfizetési díja (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

70 000 Ft 120 000 Ft 150 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

187 500 Ft 300 000 Ft 450 000 Ft

Egyszeri belépési díj: 7000 Ft. Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2005-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 05.3035 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, november 4., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 828, Ft. Oldal

Recommend Documents