14. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, feb ru ár 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2783, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2006. február 8.,

TARTALOMJEGYZÉK 30/2006. (II. 8.) Korm. r.

szerda 31/2006. (II. 8.) Korm. r.

14. szám

6/2006. (II. 8.) BM r.

7/2006. (II. 8.) IM r.

7/2006. (II. 8.) KvVM–GKM e. r.

Ára: 2783,– Ft

8/2006. (II. 8.) KvVM r. 4/2006. (II. 8.) NKÖM r.

2/2006. (II. 8.) OGY h. 3/2006. (II. 8.) OGY h. 4/2006. (II. 8.) OGY h. 3/2006. (II. 8.) AB h. 1013/2006. (II. 8.) Korm. h.

1014/2006. (II. 8.) Korm. h.

3/2006. (II. 8.) KüM h.

Oldal A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggõ szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak 2006. évi költségvetési támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól . . . . . . . . . . A fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel összeegyeztethetõséget teremtõ jogszabályok felsorolásáról szóló 13/2004. (IV. 16.) IM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszerérõl szóló 29/2001. (XII. 23.) KöM–GM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . A Liget-patak menti Természetvédelmi Terület létesítésérõl. . . . . . A helyi önkormányzatok részére a hivatásos önkormányzati zenekarok és énekkarok mûködésére adható támogatások igénybevételének rendjérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság egy tagjának megválasztásáról . . . . . . . . . . . Az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztásáról . . . . Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezése és a kapcsolódó pénzügyi kártalanítás felgyorsításával összefüggésben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, illetve a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye rendezésére váró ingatlanai végleges jegyzékének elfogadásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság Igazgatósága elnöke és tagjai megbízatásának meghosszabbításáról szóló 1131/2005. (XII. 23.) Korm. határozat módosításáról . . . . A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2005. február 8-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 2005. évi CXXV. törvény 2. §-a hatálybalépésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A tartalomjegyzék a 994. oldalon folytatódik.

995

1048

1049

1058

1059 1062

1063 1065 1065 1065 1066

1083

1087

1088

994

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/14. szám

TARTALOMJEGYZÉK 4/2006. (II. 8.) KüM h.

A szülõi felelõsséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttmûködésrõl, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésrõl és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 2005. évi CXL. törvény 2–3. és 5. §-a hatálybalépésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Országos Választási Bizottság 25/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság 26/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság 27/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság 28/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság 29/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság 30/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság 31/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság 32/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság 33/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság 34/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság 35/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság 36/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság 37/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság 1/2006. (II. 2.) OVB állásfoglalása a választási bizottságok határozatainak a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Alapító Okirata (módosításokkal egységes szerkezetben) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyûjtemény Közalapítvány Alapító Okirata (módosításokkal egységes szerkezetben) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Központi Igazságügyi Hivatal közleménye a 2006. március 20–31-ig terjedõ idõszak – II/1. földalapra vonatkozó – termõföld árveréseirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1088 1089 1089 1090 1091 1092 1093 1093 1094 1095 1096 1096 1097 1098

1099 1100

1106

1114

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelete a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 45. §-a (7) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

995

két e rendelet 3. melléklete tartalmazza. Az ilyen szennyvízelvezetési agglomerációkban szennyvíz gyûjtõhálózat üzembe helyezése az R. hatálybalépése után csak a szennyvíz szennyvíztisztító telepre vezetésének és megfelelõ tisztításának biztosításával lehetséges.”

2. § Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Programot a Kormány legalább kétévente felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.”

3. § Az R. rendelkezéseit az R. hatálybalépését követõen biztosított támogatással megvalósított szennyvízelvezetõ rendszerekre kell alkalmazni.

1. § A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § (1) A 91/271/EGK Irányelvben elõírt Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programot (a továbbiakban: Program) e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (2) A Program szennyvízelvezetési agglomerációinak részletes jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza. (3) Az érzékenynek minõsített területeken elhelyezkedõ, 2000 lakos-egyenérték alatti szennyvízkibocsátással jellemezhetõ kistelepülések és településcsoportok jegyzé-

4. § Az R. 1–3. számú melléklete helyébe e rendelet 1–3. számú melléklete lép.

5. § E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

996

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/14. szám

1. számú melléklet a 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelethez 1. táblázat SZENNYVÍZELVEZETÉSI AGGLOMERÁCIÓK a 91/272/EGK számú Települési Szennyvíz Irányelv 2–7. cikkének hatálya alatt Az Irányelv (4) cikke szerinti agglomerációk száma és lakosegyenértékben kifejezett terhelése 2004. május 1-jei állapot

Kibocsátási területek Agglomerációs osztály

2 000 £ LE £ 10 000 10 000 < LE £ 15 000 15 000 < LE £ 150 000 150 000 LE felett ÖSSZESEN

Normál területek

Érzékeny területek

A. Édesvizek és torkolatok


darabszám

darabszám

431 57 132 14 634

összes LE

1 943 893 705 700 5 420 941 6 057 998 14 128 532

18 3 4 1 26

Összesítve minden területre

összes LE

darabszám

68 060 38 299 141 954 163 898 412 211

2000 LE feletti agglomerációk települési szennyvízterhelése* 2000 LE alatti települések szennyvízterhelése Magyarország települési szennyvízterhelése összesen Települési szennyvízhálózatra nem csatlakozó 4000 LE feletti élelmiszeripari szennyvízterhelés Magyarország biológiailag lebontható összes szennyvízterhelése

449 60 136 15 660

14 540 743 LE 749 408 LE 15 290 151 LE

összes LE

2 011 953 743 999 5 562 895 6 221 896 14 540 743 95,1% 4,9% 100,0%

637 460 LE 15 927 611 LE

* Települési szennyvízterhelés: A település háztartási, intézményi, ipari és egyéb szennyvizeinek biológiailag lebontható szennyezõanyag mennyisége együttesen.

2. táblázat GYÛJTÕRENDSZEREK a 91/271/EGK számú Települési Szennyvíz Irányelv (3) cikkének hatálya alatt A megfelelõ gyûjtõrendszerek száma és kapacitása 2004. május 1-jei állapot

Kibocsátási területek Agglomerációs osztály


Normál területek




darabszám

darabszám

260 51 130 14 455

összes LE

628 844 316 614 3 664 656 5 179 669 9 789 783

12 3 4 1 20

összes LE

23 158 25 705 100 530 125 000 274 393

Összesítve minden területre darabszám

272 54 134 15 475

összes LE

652 002 342 319 3 765 186 5 304 669 10 064 176

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

997 2.1. táblázat

GYÛJTÕRENDSZEREK A Települési Szennyvíz Irányelv 3. cikkének megvalósítási programja normál területen A. ÉDESVIZEK ÉS TORKOLATOK A megfelelõ gyûjtõrendszerek kiépítésének ütemezése normál területen Agglomerációs osztály

2 000 £ LE £ 10 000 10 000 < LE £ 15 000 15 000 < LE £ 150 000 darabszám

Év

2004. május 1. 2005. december 31. 2010. december 31. 2015. december 31.

260 284 284 431

összes LE

628 844 720 314 721 370 1 638 985

darabszám

összes LE

51 53 53 57

316 614 337 687 337 687 621 023

darabszám

130 131 132 132

összes LE

3 664 656 3 912 977 5 058 813 5 058 813

Összesítve minden osztályra

150 000 LE felett darabszám

14 14 14 14

összes LE

darabszám

5 179 669 5 444 020 5 933 588 5 933 588

455 482 483 634

összes LE

9 789 783 10 414 998 12 051 458 13 252 409

2.2. táblázat GYÛJTÕRENDSZEREK A Települési Szennyvíz Irányelv 3. cikkének megvalósítási programja érzékeny területeken A. ÉDESVIZEK ÉS TORKOLATOK A megfelelõ gyûjtõrendszerek kiépítésének ütemezése érzékeny területen Agglomerációs osztály

2 000 £ LE £ 10 000 10 000 < LE £ 15 000 15 000 < LE £ 150 000 darabszám

Év


12 15 15 18

összes LE

23 158 32 927 33 612 64 296

darabszám

összes LE

3 3 3 3

darabszám

25 705 26 555 36 758 36 758

4 4 4 4

összes LE

100 530 138 081 138 081 138 081



összes LE

1 1 1 1

darabszám

125 000 159 485 159 485 159 485

20 23 23 26

összes LE

274 393 357 048 367 936 398 620

3. táblázat SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK a 91/271/EGK számú Települési Szennyvíz Irányelv 4.-6. cikkének hatálya alatt A megfelelõ szennyvíztisztító telepek száma és kapacitása 2004. május 1-jei állapot Kibocsátási területek Agglomerációs osztály


Normál területek




darabszám

darabszám

221 30 79 7 337

összes LE

507 770 183 264 2 232 863 1 373 466 4 297 363

11 2 4 1 18

összes LE

19 332 14 672 100 530 125 000 259 534

Összesítve minden területre darabszám

232 32 83 8 355

összes LE

527 102 197 936 2 333 393 1 498 466 4 556 897

998

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/14. szám

3.1. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK A Települési Szennyvíz Irányelv 4. cikkének megvalósítási programja normál területen

A. ÉDESVIZEK ÉS TORKOLATOK A megfelelõ szennyvíztisztító telepek kiépítésének ütemezése Agglomerációs osztály

darabszám

Év


221 225 225 431

darabszám

összes LE

507 770 579 081 582 168 1 841 932

összes LE

30 31 31 57

183 264 199 784 199 784 670 596

darabszám

79 85 132 132

összes LE


150 000 LE felett

2 000 £ LE £ 10 000 10 000 < LE £ 15 000 15 000 < LE £ 150 000

darabszám

2 232 863 2 661 442 5 398 062 5 398 062

darabszám

összes LE

7 8 14 14

1 373 466 2 502 127 6 027 787 6 027 787

337 349 402 634

összes LE

4 297 363 5 942 434 12 207 801 13 938 377

3.2. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK A Települési Szennyvíz Irányelv 4. cikkének megvalósítási programja normál területen

A. ÉDESVIZEK ÉS TORKOLATOK A megfelelõ szennyvíztisztító telepek kiépítésének ütemezése Agglomerációs osztály Év


darabszám

11 11 11 18

darabszám

összes LE

19 332 24 760 27 407 69 604

összes LE

2 2 3 3

darabszám

14 672 18 434 38 596 38 596

4 4 4 4

összes LE


150 000 LE felett

2 000 £ LE £ 10 000 10 000 < LE £ 15 000 15 000 < LE £ 150 000

darabszám

100 530 145 052 145 052 145 052

darabszám

összes LE

1 1 1 1

125 000 180 000 180 000 180 000

18 18 19 26

összes LE

259 534 368 246 391 055 433 252

3.3. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK A Települési Szennyvíz Irányelv 5. (2) cikkének megvalósítási programja

A. ÉDESVIZEK ÉS TORKOLATOK A megfelelõ szennyvíztisztító telepek kiépítésének ütemezése Agglomerációs osztály Év


10 000 < LE £ 15 000 darabszám

2 2 3 3

összes LE

14 672 18 434 38 596 38 596

15 000 < LE £ 150 000 darabszám

4 4 4 4

összes LE

100 530 145 052 145 052 145 052


1 1 1 1

összes LE

125 000 180 000 180 000 180 000

Összesítve minden osztályra darabszám

7 7 8 8

összes LE

240 202 343 486 363 648 363 648

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

999

4. SZENNYVÍZ-ISZAP A Települési Szennyvíz Irányelv 14. cikkének megvalósítási programja A települési szennyvízkezelésbõl keletkezett iszap elhelyezése és hasznosítása szárazanyag tonna Kibocsátás

Iszapkibocsátás felszíni vizekbe

Év

Csõvezetékek


Hajók

Egyéb

Hasznosított iszap

Elhelyezett iszap

Mezõgazdasági elhelyezés

Egyéb

Lerakók

Égetés

Egyéb

mennyiség

mennyiség

mennyiség

mennyiség

mennyiség

50 608

67 085

–

–

–

58 927

–

59 878

–

–

–

–

–

191 399

–

127 600

–

–

–

–

–

241 261

–

118 830

–

–

5. BERUHÁZÁSOK A Települési Szennyvíz Irányelv magyarországi megvalósítási programjának fejlesztési költségei Beruházási költségek 2004. május 1-jétõl, milliárd Ft-ban / millió EUR-ban 1 EUR=250 Ft 4., 5., 6., 7. és 14. cikk: A települési szennyvíz- és iszapkezelõvalamint elhelyezõ telepek

3. cikk: Gyûjtõrendszerek Idõszak

2004. május 1-jétõl 2005 végéig 2006. január 1-jétõl 2010 végéig 2011. január 1-jétõl a cél állapotig 2004–2015 között összesen

Mrd Ft

M EUR

88,2 183,4 261,1 532,7

352,8 733,6 1 044,4 2 130,8

Mrd Ft

M EUR

43,4 148,6 58,0 250,0

A megvalósítás költségigénye 2004–2015 között mindösszesen: 782,7 Mrd Ft, azaz 3130,8 M EUR

173,6 594,4 232,0 1 000,0

1000

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/14. szám

2. számú melléklet a 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelethez A 91/271/EGK Irányelvben elõírt Program szennyvízelvezetési agglomerációi

1. táblázat: Agglomerációk 10 000 LE feletti szennyvízterheléssel, szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyûjtõin Kiépítési határidõ: 2008. december 31. Az agglomeráció központi települése

Az agglomeráció települései

Keszthely Balatongyörök Vindornyafok Szentgyörgyvár Rezi Nemesvita Cserszegtomaj Balatonederics Karmacs Felsõpáhok Hévíz Sármellék Nemesbük Gyenesdiás Zalavár Alsópáhok Vonyarcvashegy Kéthely Balatonszentgyörgy Balatonfenyves Balatonberény Fõnyed Balatonkeresztúr Szegerdõ Vörs Somogyszentpál Tikos Balatonújlak Balatonmáriafürdõ Hollád Marcali Csömend Nikla Nemesgulács Kisapáti Badacsonytomaj

Lakos szám

21 079 1 806 323 1 970 135 1 140 396 4 890 1 309 594 1 146 913 983 2 104 564 3 124 809 2 448 302 1 674 1 178 2 082 642 558 837 500 1 714 266 149 108 12 559 345 751 1 052 557 956

Az agglomeráció szennyvízterhelése (LE)

75 898

27 415

13 655

15 392

2006/14. szám Az agglomeráció központi települése

MAGYAR KÖZLÖNY Az agglomeráció települései

Ábrahámhegy Badacsonytördemic Balatonrendes Szigliget Révfülöp Balatonszepezd Kõvágóörs Zánka Tapolca Gyulakeszi Sáska Lesencetomaj Lesencefalu Uzsa Lesenceistvánd Zalahaláp Zalaegerszeg Bucsuszentlászló Pókaszepetk Zalaboldogfa Nagykutas Vasboldogasszony Teskánd Kávás Sárhida Zalaszentlõrinc Alibánfa Nemessándorháza Nemesszentandrás Nemesapáti Böde Zalaszentgyörgy Pethõhenye Ozmánbük Zalaistvánd Vaspör Csatár Alsónemesapáti Hottó Pusztaszentlászló Csonkahegyhát Németfalu Söjtör Babosdöbréte

1001 Lakos szám

1 002 162 382 2 429 1 236 956 431 909 17 838 389 345 1175 308 985 718 1183 60 310 319 749 206 266 1 734 222 338 168 1 570 450 502 344 260 1 029 800 624 1 012 412 391 398 676 215 850 345 285 553 90


10 940

23 249

163 898

1002

MAGYAR KÖZLÖNY Az agglomeráció központi települése


Zalaszentiván Hagyárosbörönd Bagod Vöckönd Egervár Nagypáli Dobronhegy Lakhegy Bak Gõsfa Salomvár Kemendollár Keménfa Kiskutas Kispáli Bocfölde Zalaszentgrót Pakod Batyk Zalabér Zalavég Szennyvízterhelés összesen (lakos-egyenérték):

2006/14. szám Lakos szám


1 079 434 540 108 371 553 491 630 1 330 323 1 074 314 1 090 306 501 347 7 766 741 427 454 986

13 704

344 151

2. táblázat: Agglomerációk 15 000 LE-nél nagyobb szennyvízterheléssel, normál területen Kiépítési határidõ: 2010. december 31. Az agglomeráció központi települése


Abádszalók Kunhegyes Abony Kõröstetétlen Törtel Albertirsa Aszód Domony Bag Iklad Vácegres Váckisújfalu Hévízgyörk Kisnémedi Püspökszilágy

Lakos szám

4 896 8 817 15 670 868 4 505 11 830 5 921 2 024 3 900 2 119 873 469 3 028 691 741


19 327 34 021

17 906 21 718

2006/14. szám

Az agglomeráció központi települése

MAGYAR KÖZLÖNY


Galgamácsa Bácsbokod Baja Balassagyarmat Nógrádmarcal Csitár Iliny Õrhalom Hugyag Patvarc Balatonfüred Dörgicse Balatonudvari Aszófõ Örvényes Balatonszõlõs Pécsely Tihany Vászoly Balatonakali Balatonfûzfõ Felsõörs Csopak Alsóörs Lovas Palóznak Balatonalmádi Balatonlelle Szõlõsgyörök Fonyód Lengyeltóti Ordacsehi Somogyvár Buzsák Balatonöszöd Balatonszemes Balatonboglár Öreglak Balmazújváros Barcs Komlósd Kálmáncsa Bélavár Kastélyosdombó

1003

Lakos szám

1 952 3 131 37 843 17 758 578 465 193 1 160 948 726 13 281 316 380 381 164 554 591 1 401 231 724 4 294 1 274 1 870 1 457 379 442 8 666 5 114 1 231 5 428 3 352 837 1 841 1 448 529 1 826 6 215 1 717 18 639 12 122 208 707 458 348


26 031 60 780 30 951

36 826

38 556

69 323

18 639 22 843

1004

MAGYAR KÖZLÖNY



Bolhó Csokonyavisonta Darány Rinyaújlak Drávatamási Istvándi Babócsa Heresznye Péterhida Somogyaracs Szulok Vízvár Drávagárdony Bátaszék Mórágy Báta Bátaapáti Alsónána Mõcsény Bátonyterenye Mátraverebély Békés Békéscsaba Berettyóújfalu Bezenye Feketeerdõ Dunasziget Dunakiliti Rajka Biatorbágy Bicske Csabdi Mány Bonyhád Kakasd Kismányok Cikó Nagymányok Budakeszi Budaörs Budapest (Csepel-Kp szvtp.) Remeteszõlõs Nagykovácsi Budapest (Dél-Buda)

2006/14. szám

Lakos szám

829 1 661 1 049 312 375 675 1 821 304 192 227 718 673 164 7 071 825 1 961 459 778 382 14 513 2 158 21 960 64 795 15 996 1 578 430 1 468 1 812 2 693 8 917 11 482 1 185 2 328 14 493 1 830 381 1 021 2 529 13 141 24 846 672 342 451 5 135 128 791


19 394

16 671 25 837 162 895 28 562 15 286

16 946 17 341

22 053

58 515 24 846 1 458 162

128 791

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY



Budapest (Dél-Pest) Gyál Üllõ Vecsés Budapest (Észak-Pest) Üröm Nagytarcsa Budakalász Kistarcsa Kerepes Cegléd Celldömölk Csongrád Felgyõ Csorna Farád Csurgó Gyékényes Zákány Berzence Somogyudvarhely Csurgónagymárton Zákányfalu Dabas Debrecen Sáránd Ebes Mikepércs Hajdúsámson Demecser Pátroha Székely Berkesz Kék Nyírtass Gégény Dombóvár Szabadi Attala Kapospula Döbrököz Csoma Dorog Tokodaltáró

1005

Lakos szám

240 327 21 935 10 142 18 634 665 467 4 952 2 949 9 745 9 634 9 093 38 204 11 842 18 748 1 435 10 828 1 962 5 760 1 107 1 313 2 732 1 236 208 617 15 936 207 226 2 423 4 595 3 690 11 313 4 604 3 079 1 116 872 2 134 2 243 2 132 20 667 328 859 974 2 190 496 12 947 3 195


410 810

1 063 743

57 369 17 059 21 269 42 344 17 824

16 126 544 331

16 807

40 343

16 171

1006

MAGYAR KÖZLÖNY



Dunaharaszti Dunakeszi Mogyoród Fót Göd Csomád Dunaújváros Mezõfalva Baracs Nagyvenyim Kisapostag Dunavarsány Majosháza Taksony Délegyháza Szigetszentmárton Áporka Écs Tarjánpuszta Pázmándfalu Ravazd Pér Pannonhalma Nyúl Nyalka Gyõrság Gyõrújbarát Táp Gyõrasszonyfa Érd Diósd Tárnok Sóskút Esztergom Fertõendréd Fertõboz Petõháza Agyagosszergény Hegykõ Fertõszéplak Fertõszentmiklós Fertõhomok Fertõd Hidegség

2006/14. szám

Lakos szám

17 099 30 580 5 220 16 972 15 961 885 53 023 5 084 3 430 4 104 1 331 6 156 1 229 5 976 2 612 1 966 1 112 1 798 407 967 1 229 2 406 3 600 3 863 455 1 489 4 951 724 511 59 447 6 553 8 019 2 951 29 734 642 270 1 027 919 1 275 1 177 3 787 548 3 383 321


29 922 74 825

73 457

21 875

27 001

79 164

30 875 17 891

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY



Sarród Füzesabony Besenyõtelek Mezõszemere Szihalom Mezõtárkány Dormánd Egerfarmos Gárdony Velence Kápolnásnyék Sukoró Pázmánd Nadap Gödöllõ Gyomaendrõd Gyömrõ Ecser Maglód Gyöngyös Gyöngyösoroszi Gyöngyössolymos Nagyréde Gyöngyöshalász Gyõr Gönyû Tényõ Vének Vámosszabadi Börcs Abda Töltéstava Gyõrszemere Gyõrújfalu Ikrény Kisbajcs Koroncó Nagybajcs Rábapatona Nagyszentjános Gyula Hajdúböszörmény Bocskaikert Hajdúhadház

1007

Lakos szám

1 016 8 376 3 019 1 309 2 159 1 753 1 048 732 8 613 4 761 3 371 1 010 2 002 463 30 847 15 399 14 342 3 316 10 148 32 937 1 566 3 252 3 359 2 674 126 458 3 130 1 475 174 1 298 1 067 3 102 1 941 3 016 1 174 1 705 792 1 931 902 2 565 1 905 32 647 32 425 2 713 13 419


19 304

40 737

73 713 15 732 27 806

73 317

283 046

70 243 41 035 19 804

1008

MAGYAR KÖZLÖNY



Téglás Hajdúnánás Hajdúdorog Hajdúszoboszló Hatvan Apc Zagyvaszántó Szûcsi Lõrinci Ecséd Hódmezõvásárhely Izsák Orgovány Ágasegyháza Jászapáti Jászkisér Jászszentandrás Jászberény Kalocsa Öregcsertõ Foktõ Homokmégy Uszód Géderlak Szakmár Dunaszentbenedek Bátya Kaposvár Magyaregres Simonfa Zimány Orci Somogyjád Zselicszentpál Patalom Somogyaszaló Zselickislak Várda Mernye Magyaratád Taszár Kapuvár Himód Hövej

2006/14. szám

Lakos szám

6 385 18 581 9 451 23 857 23 747 2 762 2 094 1 702 6 085 3 494 48 303 6 265 3 537 1 960 9 663 6 029 2 693 28 110 18 340 988 1 703 1 582 1 120 1 082 1 422 973 2 244 68 074 620 401 648 552 1 649 416 390 797 338 545 1 596 990 2 089 10 872 743 329


31 130 30 638 41 197

97 858 15 548

18 385

38 482 37 592

145 500

28 128

2006/14. szám


MAGYAR KÖZLÖNY


Vitnyéd Babót Szárföld Veszkény Osli Karcag Kazincbarcika Szuhogy Dövény Alsótelekes Felsõkelecsény Martonyi Zubogy Teresztenye Szõlõsardó Szendrõ Szalonna Ormosbánya Meszes Felsõtelekes Múcsony Rudabánya Felsõnyárád Égerszög Izsófalva Jákfalva Kánó Kurityán Berente Kecskemét Ballószög Helvécia Kerekegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kisvárda Komárom Komló Mecsekpölöske Liget Mánfa Bodolyabér Magyarszék Magyarhertelend

1009

Lakos szám

1 290 1 190 880 927 928 22 631 32 907 1 234 309 159 416 550 615 29 151 4 404 1 070 1 907 230 866 3 467 3 081 1 063 83 1 980 481 193 1 798 1 055 108 949 2 876 4 135 6 146 32 220 30 411 18 648 19 720 27 799 477 442 898 315 1 123 697


26 249 58 048

272 327

39 076 56 607 37 305 22 887 31 751

1010

MAGYAR KÖZLÖNY



Körmend Köröm Sajólád Gesztely Hernádkak Hernádnémeti Onga Ónod Sajóhídvég Berzék Sajópetri Kunsziget Mosonszentmiklós Dunaszeg Mecsér Öttevény Dunaszentpál Lébény Gyõrladamér Gyõrzámoly Lenti Kerkabarabás Iklódbördöce Zalabaksa Csesztreg Madocsa Dunaföldvár Bölcske Paks-Dunakömlõd Makó Kiszombor Magyarcsanád Maroslele Apátfalva Földeák Mátészalka Ópályi Mezõberény Mezõkovácsháza Végegyháza Mezõkövesd Mezõtúr Miskolc Szirmabesenyõ

2006/14. szám

Lakos szám

12 391 1 273 3 053 2 944 1 600 3 835 4 911 2 475 1 124 1 001 1 540 1 218 2 538 1 771 624 2 789 668 3 113 1 287 1 769 8 429 307 358 700 908 2 037 9 280 2 966 1 240 25 892 4 310 1 593 2 247 3 391 3 423 18 602 3 161 11 261 7 051 1 682 17 811 19 299 178 950 4 724


18 510 23 756

16 585

19 034

24 043

47 441

41 070 40 410 23 597 18 243 19 299 318 026

2006/14. szám


MAGYAR KÖZLÖNY


Alsózsolca Nyékládháza Arnót Bükkszentkereszt Felsõzsolca Mályi Kistokaj Mohács Lánycsók Mór Mosonmagyaróvár Halászi Máriakálnok Levél Nagyatád Kutas Kisbajom Lábod Tarany Segesd Görgeteg Beleg Bakháza Háromfa Rinyaszentkirály Szabás Ötvöskónyi Nagykorpád Nagykanizsa Liszó Magyarszentmiklós Hosszúvölgy Rigyác Zalaszentbalázs Semjénháza Inke Homokkomárom Fûzvölgy Bocska Magyarszerdahely Iharos Fityeház Iharosberény Surd

1011

Lakos szám

6 197 5 108 2 595 1 274 7 255 4 352 1 880 19 904 2 747 14 819 30 545 2 924 1 516 1 747 12 159 1 557 460 2 207 1 303 2 743 1 217 701 252 829 440 613 942 628 52 220 431 288 203 454 897 682 1 316 236 136 382 566 548 720 1 410 678


27 653 20 536 68 069

54 499

85 016

1012

MAGYAR KÖZLÖNY



Szepetnek Nagyrécse Pogányszentpéter Eszteregnye Nagykáta Nagykõrös Nyíregyháza Nyírpazony Kótaj Kálmánháza Ócsa Felsõpakony Inárcs Orosháza Oroszlány Kecskéd Ózd Farkaslyuk Paks Pápa Dáka Nyárád Békás Mezõlak Mihályháza Pápadereske Pécel Pécs Gyód Kõvágószõlõs Kõvágótöttös Pellérd Keszü Cserkút Bakonya Boda Kozármisleny Pilisvörösvár Püspökladány Ráckeve Szigetbecse Makád Lórév Dömsöd

2006/14. szám

Lakos szám

1 733 1 028 517 755 13 106 25 262 118 327 3 239 4 539 2 025 8 901 3 048 4 313 31 978 20 470 1 898 40 936 2 072 19 472 32 805 624 977 220 1 063 848 283 13 232 156 568 632 1 357 342 2 008 1 088 460 363 429 4 520 13 447 16 430 9 197 1 356 1 296 312 5 999


16 866 366 259 160 259

16 262

65 541 68 000 43 008 26 884 108 109

26 283 343 470

21 861 16 430 44 283

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY



Apaj Sajószentpéter Radostyán Parasznya Alacska Sajókápolna Kondó Sajólászlófalva Varbó Salgótarján Kazár Mátraszele Vizslás Sarkad Sárospatak Bodrogolaszi Makkoshotyka Sárazsadány Komlóska Vámosújfalu Hercegkút Háromhuta Erdõhorváti Tolcsva Olaszliszka Sárvár Rábapaty Siófok Zamárdi Balatonszabadi Balatonendréd Balatonföldvár Balatonszárszó Köröshegy Siójut Szántód Solt Dunaegyháza Dunatetétlen Solymár Pilisszentiván Sopron Kópháza Harka

1013

Lakos szám

1 288 13 966 698 1 353 911 457 673 496 1 198 43 357 2 135 1 054 1 423 11 249 14 214 1 022 991 272 360 898 732 178 680 2 106 1 824 15 727 1 689 24 146 2 444 2 916 1 416 2 246 2 158 1 518 575 655 7 219 1 505 651 9 159 4 191 53 997 1 964 1 479


23 885

55 306

18 465 23 998

38 359 141 922

23 021

16 556 145 865

1014

MAGYAR KÖZLÖNY



Szarvas Százhalombatta Szécsény Nógrádmegyer Szécsényfelfalu Szalmatercs Rimóc Piliny Varsány Nógrádsipek Nógrádszakál Magyargéc Ludányhalászi Karancsság Hollókõ Endrefalva Nagylóc Szeged Deszk Tiszasziget Újszentiván Kübekháza Székesfehérvár Pákozd Seregélyes Nádasdladány Sárszentmihály Sárkeszi Úrhida Jenõ Pátka Szekszárd Szentendre Szigetmonostor Csobánka Pomáz Pócsmegyer Leányfalu Kisoroszi Tahitótfalu Dunabogdány Szentes Szerencs Bekecs

2006/14. szám

Lakos szám

18 001 17 721 6 552 1 790 510 513 1 929 672 1 772 758 669 882 1 627 1 218 378 1 266 1 730 163 525 3 382 1 793 1 624 1 662 103 020 2 753 4 594 1 847 2 910 565 1 752 1 287 1 670 35 474 23 941 1 885 2 932 15 419 1 320 2 697 808 4 867 2 974 31 148 10 386 2 643


40 784 17 721 22 266

230 000

182 170

99 381 68 232

123 001 21 070

2006/14. szám


MAGYAR KÖZLÖNY


Rátka Legyesbénye Mezõzombor Mád Szigetszentmiklós Szolnok Tiszapüspöki Zagyvarékas Rákócziújfalu Vezseny Szászberek Besenyszög Szajol Tiszajenõ Tiszavárkony Tószeg Újszász Rákóczifalva Szombathely Kõszegszerdahely Tanakajd Nemesbõd Torony Vép Velem Kisunyom Perenye Kõszegdoroszló Söpte Dozmat Bozsok Cák Kõszegpaty Balogunyom Bucsu Vassurány Kõszeg Vasszécseny Gencsapáti Sé Sorokpolány Gyöngyösfalu Nemescsó Salköveskút

1015

Lakos szám

1 077 1 714 2 617 2 633 26 626 77 334 2 173 3 892 2 098 720 972 3 572 4 090 1 640 1 707 4 757 6 825 5 606 80 767 520 731 656 1 609 3 617 345 388 669 250 796 190 397 278 224 1 261 616 890 11 513 1 416 2 489 1 283 843 1 106 318 432


26 626 145 187

262 500

1016

MAGYAR KÖZLÖNY



Lukácsháza Vasasszonyfa Nárai Pusztacsó Táplánszentkereszt Tamási Regöly Nagykónyi Tápiószentmárton Bénye Pánd Tápióbicske Tápióság Káva Tatabánya Szárliget Vértesszõlõs Vértessomló Várgesztes Környe Tiszafüred Tiszaszõlõs Tiszaújváros Oszlár Sajószöged Nagycsécs Nemesbikk Hejõkürt Tiszapalkonya Tolna Bogyiszló Dunaszentgyörgy Fadd Gerjen Fácánkert Tököl Szigetújfalu Szigethalom Szigetcsép Halásztelek Törökbálint Törökszentmiklós Vác Vácduka

2006/14. szám

Lakos szám

1 083 389 1 093 165 2 449 9 697 1 329 1 253 5 584 1 223 1 952 3 501 2 720 666 72 590 2 158 2 730 1 352 541 4 611 12 700 1 773 18 213 449 2 299 927 1 036 318 1 562 12 235 2 432 2 726 4 482 1 367 803 9 269 2 181 14 233 2 400 7 655 12 076 23 390 34 320 1 030


20 261

19 017

85 154

17 087 36 760

35 555

35 738

19 654 25 516 121 957

2006/14. szám


MAGYAR KÖZLÖNY


Kosd Szokolya Kismaros Pilismarót Szõdliget Dömös Õrbottyán Verõce Váchartyán Visegrád Nagymaros Vácrátót Szendehely Csörög Vásárosnamény Kisvarsány Nagyvarsány Ilk Gyüre Olcsva Gemzse Veresegyház Szada Erdõkertes Veszprém Hajmáskér Szentkirályszabadja Veszprémfajsz Nemesvámos Villány Ivánbattyán Villánykövesd Palkonya Kisjakabfalva Márok Szennyvízterhelés összesen (lakos-egyenérték):

1017

Lakos szám

2 282 1 737 1 894 1 960 4 202 1 133 5 674 3 074 1 798 1 659 4 572 1 669 1 438 1 764 7 692 1 015 1 572 1 348 1 293 794 885 11 990 3 489 6 412 58 759 2 931 2 114 266 2 670 2 722 149 328 334 179 532


20 247

26 549

115 380

17 535

11 216 898

1018

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/14. szám

3. táblázat: Agglomerációk 10 000–15 000 LE közötti szennyvízterheléssel, normál területen Kiépítési határidõ: 2015. december 31. Az agglomeráció központi települése


Aba Soponya Sárkeresztúr Kálóz Abaújszántó Abaújkér Tállya Monok Golop Balatonfõkajár Balatonvilágos Mezõszentgyörgy Füle Lepsény Balatonkenese Boldva Sajósenye Sajóvámos Ziliz Hangács Sajópálfala Sajóecseg Sajókeresztúr Nyomár Borsodszirák Damak Bóly Máriakéménd Szajk Monyoród Pócsa Babarc Szederkény Borjád Csömör Edelény Emõd Harsány Bükkaranyos Kisgyõr Ercsi

Lakos szám

4 558 1 971 2 503 2 566 3 377 668 2 195 1 818 659 1 465 1 325 1 447 894 3 277 3 610 2 552 443 2 251 415 690 834 1 077 1 608 325 1 236 251 3 829 568 790 193 196 828 1 859 462 7 564 11 259 5 614 2 154 1 479 1 682 8 728


11 630

10 411

12 140

12 638

12 650

11 055 13 954 10 929

10 685

2006/14. szám Az agglomeráció központi települése

MAGYAR KÖZLÖNY Az agglomeráció települései

Erk Visznek Nagyfüged Tarnazsadány Tarnaméra Zaránk Tarnaörs Boconád Jászdózsa Fehérgyarmat Kérsemjén Panyola Nábrád Heves Ibrány Nagyhalász Isaszeg Jánossomorja Várbalog Mosonszolnok Újrónafõ Jászárokszállás Kaba Báránd Tetétlen Kál Feldebrõ Aldebrõ Kápolna Tófalu Kompolt Kisköre Tiszanána Sarud Poroszló Újlõrincfalva Kiskunlacháza Kistelek Kisújszállás Kunszentmárton Lajosmizse Nádudvar Nagycenk Sopronkövesd

1019 Lakos szám

893 1 250 1 810 1 388 1 778 467 1 858 1 433 2 323 8 743 361 657 999 11 692 6 983 6 108 10 472 6 055 474 1 639 844 8 328 6 568 2 833 1 462 3 756 1 188 779 1 576 660 2 234 3 186 2 648 1 354 3 160 286 8 856 7 695 12 747 9 677 11 615 9 388 1 806 1 208


13 200

14 393

11 692 13 091 12 411 12 270

11 875 13 855

10 193

13 734

10 065 11 348 12 747 11 462 13 897 10 233 10 143

1020



Ágfalva Nagylózs Pereszteg Pinnye Nagykálló Biri Nyírbátor Pásztó Pilis Polgár Tiszagyulaháza Újtikos Ráckeresztúr Tordas Gyúró Martonvásár Sárbogárd Siklós Soltvadkert Sümeg Ukk Zalagyömörõ Dabronc Zalaerdõd Bazsi Sümegprága Gógánfa Hetyefõ Szatymaz Sándorfalva Szeghalom Szentgotthárd Rábagyarmat Magyarlak Szakonyfalu Rátót Alsószölnök Vasszentmihály Gasztony Csörötnek Szentistván Mezõnyárád Mezõkeresztes Gelej


1 937 904 1 376 365 10 418 1 461 13 695 10 035 11 148 8 653 874 977 3 261 1 741 1 206 5 218 13 543 10 527 7 818 6 902 375 503 528 346 469 688 828 98 4 487 8 171 10 271 8 981 863 774 392 262 421 377 481 960 2 744 1 797 4 350 694


12 221 13 992 12 029 13 345 10 743

11 426

13 543 10 527 13 185 13 813

12 658 10 318 13 511

10 787

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY



Mezõnagymihály Szob Kóspallag Ipolytölgyes Ipolydamásd Márianosztra Letkés Tát Tokod Tét Szerecseny Gyömöre Kajárpéc Felpéc Sokorópátka Tiszaföldvár Tiszakécske Tiszavasvári Tokaj Szegi Erdõbénye Csobaj Taktabáj Szegilong Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Tura Galgahévíz Túrkeve Újfehértó Szennyvízterhelés összesen (lakos-egyenérték):

1021 Lakos szám

1 202 2 823 744 312 390 917 1 146 5 761 4 392 4 115 929 1 365 1 409 858 1 097 12 035 11 895 13 745 4 358 346 1 455 818 634 254 3 310 739 264 1 354 970 8 096 2 588 10 177 13 832


13 544

13 260 11 029

12 035 13 257 13 745 14 502

14 819 14 472 13 832 619 294

1022

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/14. szám

4. táblázat: Agglomerációk 2000–10 000 LE közötti szennyvízterheléssel, szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyûjtõin Kiépítési határidõ: 2015. december 31. Az agglomeráció központi települése


Bérbaltavár Mikosszéplak Csehimindszent Csipkerek Nagytilaj Csehi Csákvár Fertõrákos Hegyesd Monostorapáti Kapolcs Vigántpetend Taliándörögd Karád Teleki Nagycsepely Kötcse Szólád Kehidakustány Zalaszentlászló Vindornyaszõlõs Lovasberény Nagybajom Nagyvázsony Hidegkút Barnag Tótvázsony Vöröstó Mencshely Pula Õriszentpéter Viszák Nagyrákos Pankasz Kisrákos Somogytúr Visz Látrány Somogybabod Gamás

Lakos szám

589 361 437 423 176 307 5 271 2 208 190 1 179 428 237 706 1 774 236 401 550 637 1 076 815 382 2 771 3 475 1 853 424 131 1 221 97 275 228 1 274 303 314 499 251 436 226 1 405 553 909


2 293

6 519 4 150 5 687

5 000

2 273

2 771 3 975 4 229

3 185

3 529

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY



Türje Várvölgy Zalaszántó Vindornyalak Zalakaros Galambok Zalaszabar Nagyrada Garabonc Zalamerenye Zalakomár Somogysimonyi Nemesvid Balatonmagyaród Zalalövõ Szõce Felsõjánosfa Csöde Zámoly Gánt Szennyvízterhelés összesen (lakos-egyenérték):

1023

Lakos szám


1 860 1 129 1 009 100 1 786 1 252 644 557 793 215 3 169 84 868 530 3 097 404 220 88 2 285 815

2 064 2 238

6 414

4 651

3 809

3 100 65 887

5. táblázat: Agglomerációk 2000–10 000 LE közötti szennyvízterheléssel, normál területen Kiépítési határidõ: 2015. december 31. Az agglomeráció központi települése


Ács Adács Csány Vámosgyörk Atkár Ádánd Adony Ajak Alap Alattyán Algyõ Almásfüzitõ Anarcs Apácatorna Somlóvásárhely Karakószörcsök

Lakos szám

7 286 2 945 2 337 2 037 1 756 2 320 3 802 4 113 2 137 2 085 5 413 2 317 2 072 205 1 181 317


7 286 9 075

2 320 4 790 4 113 2 137 2 085 6 910 2 317 2 072 2 635

1024

MAGYAR KÖZLÖNY



Somlójenõ Tüskevár Apagy Apostag Dunavecse Aranyosapáti Arló Ásotthalom Bábolna Bácsalmás Bagamér Bakonycsernye Balinka-Mecsértelep Bakonyság Pápateszér Gic Bakonytamási Nagydém Bakonyszentiván Vanyola Lovászpatona Baks Baktalórántháza Balástya Balkány Bánokszentgyörgy Oltárc Várfölde Borsfa Bátor Egerbocs Hevesaranyos Szúcs Battonya Béb Adásztevel Bakonyszûcs Ugod Homokbödöge Nagytevel Nagygyimót Bakonykoppány Csót Békéssámson

2006/14. szám

Lakos szám

328 604 2 385 2 159 4 168 2 185 4 362 4 189 3 837 7 689 2 615 3 208 478 99 1 293 431 726 427 255 641 1 389 2 324 3 856 3 511 6 545 705 323 245 791 449 647 726 442 6 716 241 882 375 1 521 743 570 631 247 1 167 2 679


2 385 7 547 2 505 4 362 4 189 4 382 8 526 2 615 3 686 0 5 261

2 324 4 747 4 516 7 085 2 064

2 264

6 861 6 377

2 679

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY



Békésszentandrás Berekböszörmény Berhida Küngös Csajág Papkeszi Bihardancsháza Sáp Bihartorda Nagyrábé Biharkeresztes Ártánd Biharnagybajom Sárrétudvari Szerep Bogács Cserépfalu Tard Bükkzsérc Cserépváralja Boldog Bordány Borsodbóta Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Nekézseny Lénárddaróc Uppony Sáta Borsodnádasd Bõcs Böhönye Bököny Bõny Bana Mezõörs Rétalap Bõsárkány Bucsa Bugac Bugyi Buják Bük

1025

Lakos szám

4 048 2 012 6 113 582 912 1 665 216 1 091 1 001 2 490 4 326 539 3 087 3 163 1 686 2 053 1 085 1 464 1 111 533 3 160 3 138 961 186 944 978 892 358 396 1 466 3 674 2 824 2 474 3 403 2 240 1 778 976 577 2 201 2 664 3 015 5 092 2 354 3 168


6 548 2 012 9 272

4 798

4 865 7 936

6 246

3 160 3 138 6 204

3 674 2 824 2 638 3 403 6 443

2 201 2 664 3 015 6 602 2 354 8 878

1026

MAGYAR KÖZLÖNY



Iklanberény Sajtoskál Simaság Lócs Nemesládony Tormásliget Cece Cibakháza Csabacsûd Csabrendek Csanádapáca Csanádpalota Csanytelek Császár Szákszend Császártöltés Csávoly Csegöld Jánkmajtis Csemõ Mikebuda Csengele Csenger Csengõd Akasztó Tabdi Csepreg Zsira Ólmod Kiszsidány Horvátzsidány Szakony Répcevis Gyalóka Cserkeszõlõ Szápár Csólyospálos Csorvás Csökmõ Dad Kömlõd Dány Dávod Decs

2006/14. szám

Lakos szám

37 422 646 121 131 352 2 841 4 545 2 110 3 119 2 930 3 310 3 028 1 942 1 583 2 682 2 097 693 1 815 4 354 805 2 003 5 312 2 345 3 577 1 208 3 389 828 88 114 835 509 399 78 2 256 552 1 769 5 777 2 238 1 121 1 042 4 365 2 298 4 319


2 876 4 545 2 110 3 832 2 930 3 310 3 028 3 525 2 682 2 097 2 508 5 222 2 003 7 877 8 490

6 240

2 832 2 019 6 445 2 238 2 163 4 365 2 298 8 980

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY



Õcsény Várdomb Sárpilis Dejtár Drégelypalánk Patak Ipolyvece Hont Derecske Dévaványa Devecser Doboz Dombegyház Dombrád Döge Fényeslitke Drávakeresztúr Bogdása Drávaiványi Drávasztára Markóc Felsõszentmárton Drávafok Dudar Bakonynána Nagyesztergár Bakonyoszlop Bakonyszentkirály Csesznek Olaszfalu Dunapataj Dunaszekcsõ Bár Egyek Egyházashetye Borgáta Köcsk Káld Elek Elõszállás Encs Méra Encsencs Enying

1027

Lakos szám

2 669 1 289 703 1 495 1 631 985 887 581 9 429 8 889 5 369 4 676 2 432 4 368 2 230 2 549 167 341 229 467 75 1 107 552 1 806 1 012 1 248 524 941 581 1 101 3 690 2 250 619 5 928 434 156 313 1 187 5 517 2 517 7 278 1 804 2 065 7 360


5 579

9 429 8 947 5 369 4 676 2 432 4 368 4 779 2 938

7 213

3 950 3 883 5 928 4 167

5 517 2 517 9 082 2 065 7 390

1028

MAGYAR KÖZLÖNY



Epöl Nagysáp Bajna Erdõtelek Érsekcsanád Sükösd Érsekvadkert Tereske Szátok Fábiánháza Fábiánsebestyén Farmos Fegyvernek Felcsút Tabajd Újbarok Alcsútdoboz Szár Felsõszentiván Forráskút Földes Fülöpszállás Soltszentimre Füzesgyarmat Gáborján Hencida Szentpéterszeg Gádoros Galgaguta Legénd Bercel Nógrádkövesd Nógrádsáp Szécsénke Becske Gara Gávavencsellõ Balsa Gellénháza Nagylengyel Ormándlak Gönc Görbeháza Gyöngyöspata

2006/14. szám

Lakos szám

680 1 569 2 066 3 558 2 960 4 101 3 901 714 528 2 018 2 334 3 652 7 349 1 710 1 012 377 1 514 1 706 2 027 2 169 4 444 2 551 1 440 6 493 960 1 340 1 233 4 252 763 532 2 054 752 994 262 673 2 580 4 121 920 1 707 509 124 2 361 2 682 2 833


4 315

3 558 7 061 5 143

2 018 2 334 3 652 7 349 6 491

2 027 2 169 5 521 5 491 8 492 3 533

4 252 6 030

2 800 5 258 2 636

2 361 2 682 2 833

2006/14. szám


MAGYAR KÖZLÖNY


Gyöngyöstarján Gyönk Gyulaháza Hajdúszovát Hajós Harkány Hegyeshalom Hercegszántó Heréd Nagykökényes Hét Bánréve Serényfalva Hidasnémeti Tornyosnémeti Hernádszurdok Hímesháza Székelyszabar Szür Görcsönydoboka Geresdlak Hodász Horpács Nagyoroszi Pusztaberki Borsosberény Hort Hosszúpályi Hajdúbagos Monostorpályi Hõgyész Hunyadfalva Kõtelek Tiszasüly Csataszög Nagykörû Iregszemcse Ivánc Csákánydoroszló Iváncsa Beloiannisz Besnyõ Ják Jakabszállás

1029

Lakos szám

2 507 2 135 2 182 3 231 3 428 3 684 3 548 2 344 2 038 615 554 1 480 1 118 1 191 615 232 1 177 690 322 445 947 3 493 188 2 225 138 1 006 3 890 5 764 2 006 2 222 3 047 241 1 799 1 816 319 1 747 2 867 707 1 803 2 896 1 238 1 853 2 466 2 656


2 507 5 400 2 182 3 231 3 428 6 957 4 734 2 344 3 960 3 152

2 038

4 086

3 493 3 557

4 031 9 992

3 047 5 922

2 867 3 630 6 815

2 466 2 846

1030

MAGYAR KÖZLÖNY



Jánoshalma Jánosháza Jánoshida Járdánháza Jászalsószentgyörgy Jászfényszaru Pusztamonostor Jászjákóhalma Jászkarajenõ Jászladány Jászszentlászló Szank Jobbágyi Kadarkút Kállósemjén Kaposmérõ Kaposszekcsõ Vásárosdombó Csikóstõttõs Karácsond Karancslapujtõ Karancsalja Etes Karancskeszi Karancsberény Karcsa Katymár Kecel Kelebia Kemecse Kenderes Kenézlõ Zalkod Viss Györgytarló Kenyeri Ostffyasszonyfa Pápóc Csönge Kerecsend Egerszalók Egerbakta Demjén Egerszólát

2006/14. szám

Lakos szám

9 896 2 819 2 818 2 008 3 889 5 936 1 710 3 095 3 004 6 203 2 702 2 622 2 281 2 790 4 043 2 584 1 436 1 218 920 3 203 2 986 1 635 1 529 1 993 974 2 085 2 423 9 151 3 039 5 175 5 342 1 416 320 795 619 989 865 394 438 2 278 1 924 1 572 673 1 156


9 896 3 717 2 818 2 008 3 889 7 646 3 095 3 004 6 203 5 324 2 281 2 790 4 043 2 584 3 801

3 203 9 117

2 085 2 423 9 361 3 039 5 175 6 872 3 150

2 686

7 603

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY



Kesztölc Piliscsév Leányvár Kétegyháza Királyszentistván Sóly Litér Vilonya Kisbér Ászár Kisláng Kisnána Vécs Domoszló Kisszállás Kocs Kocsér Kóka Komádi Kondoros Kóny Kisbabot Rábacsécsény Mérges Enese Rábaszentmihály Bodonhely Bágyogszovát Konyár Kölcse Fülesd Sonkád Kölesd Kistormás Kömlõ Kõrösladány Kõröstarcsa Kunágota Nagykamarás Almáskamarás Kunfehértó Kunmadaras Kunszentmiklós Lajoskomárom

1031

Lakos szám

2 623 2 408 1 755 4 203 471 395 2 096 686 5 883 1 671 2 681 1 153 717 2 155 2 880 2 742 2 027 4 308 6 386 5 917 2 700 236 619 88 1 743 543 347 1 364 2 367 1 418 503 711 1 649 381 2 039 5 156 2 957 3 152 1 692 1 070 2 362 6 069 9 085 2 492


6 786

4 324 3 681

7 779 2 681 4 025

2 880 2 742 2 027 4 308 6 386 5 917 7 640

2 367 2 632

2 030 2 039 5 156 3 233 6 468

2 362 6 069 9 485 4 926

1032

MAGYAR KÖZLÖNY



Dég Lakitelek Létavértes Letenye Levelek Besenyõd Lovászi Csörnyeföld Lenti–Máhonfa Tornyiszentmiklós Kerkateskánd Dobri Muraszemenye Tormafölde Kerkaszentkirály Szécsisziget Lökösháza Kevermes Lövõ Völcsej Egyházasfalu Und Újkér Sopronhorpács Madaras Mágocs Magyarbánhegyes Mándok Máriapócs Pócspetri Martfû Mátraszõlõs Tar Mátraterenye Mátranovák Máza Györe Magyaregregy Kárász Köblény Vékény Váralja Szászvár Szalatnak

2006/14. szám

Lakos szám

2 434 4 641 7 320 4 595 2 937 729 1 281 466 215 688 183 217 684 418 285 268 2 043 2 410 1 436 396 934 366 1 054 862 3 240 2 627 2 614 4 744 2 236 1 815 7 393 1 672 2 041 2 034 2 014 1 367 725 850 388 307 159 1 018 2 710 428


4 641 7 320 4 898 3 666 4 705

4 453 6 979

3 240 3 007 2 614 4 744 5 565 9 136 4 091 4 048 8 526

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY



Izmény Medgyesegyháza Megyaszó Meggyeskovácsi Zsennye Nemeskolta Csempeszkopács Sorkikápolna Sorkifalud Rum Ikervár Gyanógeregye Méhkerék Mélykút Mende Mérk Tiborszállás Vállaj Mezõcsát Igrici Hejõpapi Mezõhegyes Mezõszilas Mindszent Miske Mocsa Mórahalom Murakeresztúr Nagybaracska Nagybarca Dédestapolcsány Mályinka Nagyvisnyó Bánhorváti Nagydorog Nagyecsed Nagyhegyes Nagyigmánd Kisigmánd Nagymágocs Nagyszénás Napkor Naszály Nemesnádudvar

1033

Lakos szám

574 4 133 2 941 739 104 382 314 274 685 1 131 1 804 156 2 322 5 797 4 156 2 370 1 111 1 008 6 737 1 341 1 274 6 417 2 400 7 633 1 953 2 351 5 723 1 992 2 518 1 001 1 671 613 1 117 1 668 2 906 7 172 2 737 3 139 557 3 474 5 781 3 776 2 381 2 076


4 133 2 941 5 589

2 322 5 901 4 156 4 489

9 352

6 905 2 682 7 633 2 063 2 351 8 884 2 270 2 518 6 070

2 906 7 202 2 737 4 121 3 474 8 026 3 816 2 381 2 076

1034

MAGYAR KÖZLÖNY



Noszvaj Szomolya Nõtincs Keszeg Felsõpetény Õsagárd Alsópetény Nyáregyháza Dánszentmiklós Nyárlõrinc Nyergesújfalu Bajót Nyírábrány Fülöp Nyíracsád Nyíradony Balkány-Abapuszta Nyírbéltek Nyírbogát Nyírbogdány Sényõ Nyírtura Nyírcsaholy Nyírgelse Nyírgyulaj Nyíribrony Ramocsaháza Nyírkarász Nyírmeggyes Nyírtelek Nyírvasvári Ófehértó Óhid Szalapa Nagygörbõ Kisgörbõ Kisvásárhely Mihályfa Sümegcsehi Döbröce Okány Ópusztaszer Öcsöd Ököritófülpös

2006/14. szám

Lakos szám

1 701 1 749 1 154 676 712 350 661 3 729 2 745 2 401 7 775 1 539 4 135 1 864 4 167 8 031 349 3 058 3 325 3 136 1 413 1 816 2 407 1 241 2 102 1 174 1 569 2 404 2 757 7 199 2 013 2 687 633 258 224 224 62 417 661 95 2 946 2 254 3 881 2 030


3 590 3 553

6 474 7 144 9 314 5 999 4 167 8 380 3 058 3 325 6 408

2 407 3 374 2 102 2 743 2 404 7 030 7 199 2 013 2 687 2 574

2 946 2 316 3 881 2 030

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY



Örkény Hernád Pacsa Zalaigrice Nagykapornak Szentpéterúr Misefa Nemesrádó Pölöske Zalaszentmihály Páka Kissziget Csömödér Ortaháza Pálháza Nyíri Füzérkajata Bózsva Filkeháza Füzér Pusztafalu Nagyhuta Füzérkomlós Kishuta Füzérradvány Páli Vásárosfalu Mihályi Rábakecöl Kisfalud Beled Edve Pálmonostora Páty Pécsvárad Zengõvárkony Perbál Pétervására Szentdomonkos Erdõkövesd Tarnalelesz Istenmezeje Bükkszenterzsébet Varászó

1035

Lakos szám

4 907 3 803 1 897 133 948 1 068 318 327 903 1 088 1 310 209 683 143 1 208 461 142 220 119 582 269 81 404 364 425 429 175 1 180 875 835 2 958 149 2 092 5 670 4 047 413 2 095 2 437 563 672 1 919 1 890 1 237 616


8 710 6 788

2 345

4 275

8 111

2 092 5 670 5 218 4 165 9 334

1036

MAGYAR KÖZLÖNY



Pétfürdõ Petõfibánya Pilisborosjenõ Piliscsaba Pilisszántó Pilisszentkereszt Pincehely Pocsaj Esztár Kismarja Polgárdi Porcsalma Tyukod Prügy Taktakenéz Pusztaföldvár Pusztaszabolcs Pusztavám Putnok Püspökhatvan Galgagyörk Csõvár Acsa Rácalmás Rakamaz Tiszanagyfalu Szabolcs Timár Recsk Mátraballa Parád Mátraderecske Bodony Répcelak Rétközberencs Rétság Ricse Lácacséke Nagyrozvágy Révleányvár Semjén Zemplénagárd Kisrozvágy Romhány

2006/14. szám

Lakos szám

5 001 3 058 3 230 6 225 2 247 2 011 2 573 2 758 1 430 1 380 6 474 2 887 2 240 2 729 1 238 2 031 6 418 2 518 7 829 1 553 1 099 681 1 517 4 132 5 255 2 000 409 1 480 3 101 877 2 177 2 276 873 2 847 1 161 2 996 1 949 446 814 657 477 924 242 2 414


5 001 4 290 4 959 6 648 2 247 2 919 2 573 5 568

6 739 5 127 3 967 2 048 7 258 2 524 7 829 4 962

5 061 9 821

9 304

2 847 2 961 3 494 5 509

3 513

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY



Rózsaszentmárton Röszke Domaszék Ruzsa Sajókaza Sárisáp Annavölgy Siklósbodony Téseny Görcsöny Diósviszló Szõke Szava Regenye Ócsárd Tengeri Kisdér Baksa Garé Hegyszentmárton Simontornya Sitke Kemeneskápolna Nagysimonyi Vásárosmiske Mesteri Somogyszob Bolhás Sopron–Balf Sóshartyán Kishartyán Ságújfalu Sótony Szemenye Bejcgyertyános Nyögér Egervölgy Sülysáp Szabadszállás Szakoly Nyírmihálydi Szamosszeg Nagydobos Nyírparasznya

1037

Lakos szám

2 074 3 424 4 323 2 817 3 414 3 022 984 152 344 1 726 720 157 370 181 441 74 127 829 354 476 4 587 706 127 1 010 380 287 1 812 494 984 967 625 1 026 677 363 529 353 415 7 880 6 879 2 975 2 016 2 152 2 257 944


2 074 7 747 2 964 3 414 4 328 6 090

4 587 3 807

2 581 3 645 2 618

2 337

7 880 6 879 4 991 5 353

1038

MAGYAR KÖZLÖNY



Szatmárcseke Túristvándi Szegvár Székkutas Szentmártonkáta Szilaspogony Zabar Cered Szomód Dunaszentmiklós Szögliget Szinpetri Szin Perkupa Jósvafõ Szurdokpüspöki Tab Taktaharkány Taktaszada Tápiógyörgye Tápiószecsõ Tápiószele Tápiószõlõs Tardos Vértestolna Tarján Tarpa Tass Szalkszentmárton Telki Tengelic Pusztahencse Tibolddaróc Bükkábrány Kács Tiszaalpár Tiszabercel Paszab Buj Tiszabõ Tiszabura Tiszacsege Tiszacsermely Tiszakarád

2006/14. szám

Lakos szám

1 599 769 5 027 2 561 4 957 384 555 1 286 2 042 413 807 269 816 969 352 2 044 5 088 4 164 2 142 3 775 6 376 6 094 3 118 1 661 504 2 694 2 338 3 099 3 098 2 218 2 562 1 112 1 563 1 788 652 5 202 2 046 1 312 2 488 2 212 2 918 5 132 703 2 702


2 368 5 027 2 561 4 957 2 225

2 455 3 213

2 044 5 844 8 716 3 775 6 376 6 094 3 118 2 165 3 049 2 338 6 197 2 218 3 674 4 003

5 202 6 013

2 212 2 918 6 805 6 871

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY



Cigánd Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszakeszi Tiszalök Tiszalúc Tiszasas Szelevény Csépa Tiszaszentimre Tiszatenyõ Kengyel Tiszavid Tiszaszalka Tiszaadony Tóalmás Tompa Tornyospálca Tótkomlós Tótszerdahely Tótszentmárton Becsehely Tunyogmatolcs Fülpösdaróc Géberjén Gyõrtelek Túrricse Gacsály Császló Csaholc Garbolc Vámosoroszi Zajta Méhtelek Tisztaberek Rozsály Nagyhódos Kishódos Tuzsér Komoró Újhartyán Kakucs Újkígyós

1039

Lakos szám

3 466 2 536 3 257 2 870 2 832 6 040 5 666 1 187 1 228 1 991 2 447 1 941 3 989 528 999 762 3 373 4 860 2 745 6 774 1 236 959 2 329 2 678 351 579 1 770 700 910 392 530 141 573 414 841 708 797 140 80 3 505 1 489 2 718 2 633 5 795


2 536 3 257 2 870 2 832 6 040 5 666 5 906

2 447 5 930 2 289

3 373 4 860 2 745 6 913 4 527

5 602

6 226

5 344 5 351 8 733

1040

MAGYAR KÖZLÖNY



Szabadkígyós Újszilvás Úri Úrkút Üllés Vácszentlászló Valkó Zsámbok Vaja Rohod Õr Kántorjánosi Vajszló Vámospércs Nyírmártonfalva Városföld Vásárosnamény-Gergelyiugornya Jánd Vaskút Vasmegyer Vasvár Verpelét Tarnaszentmária Verseg Kartal Vésztõ Visonta Abasár Zákányszék Zebegény Zirc Zomba Felsõnána Kéty Zsáka Furta Zsombó Szennyvízterhelés összesen (lakos-egyenérték):

2006/14. szám

Lakos szám

2 938 2 708 2 598 2 230 3 224 2 018 2 357 2 466 3 839 1 369 1 419 2 199 1 986 5 632 2 129 2 298 1 749 887 3 694 1 668 4 695 4 131 291 1 477 5 884 8 016 1 068 3 238 2 790 1 248 7 345 2 367 731 767 1 783 1 248 3 395


2 708 2 598 2 230 3 562 6 841

8 826

3 319 8 057 2 298 4 167 4 294 7 835 6 166 6 348 7 361 9 773 6 316 2 790 2 747 9 009 3 865

3 031 3 395 1 714 623

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1041

6. táblázat: Megfelelõ szennyvízelvezetõ és -tisztító rendszerrel ellátott agglomerációk 2004. május 1-jén Az agglomeráció központi települése


Ajka Városlõd Magyarpolány Kislõd Farkasgyepû Csehbánya Zalaapáti Bókaháza Eger Felsõtárkány Novaj Ostoros Kiskõrös Monor Gomba Vasad Csévharaszt Péteri Sátoraljaújhely Alsóregmec Mikóháza Tata Baj Várpalota Hédervár Kimle Ásványráró Darnózseli Kisbodak Lipót Dunaremete Püski Károlyháza Kiskunmajsa Sajóbábony Szabadegyháza Perkáta Sárosd Szigetvár Záhony Tiszabezdéd Györöcske Zsámbék

Lakos szám

32 192 1 450 1 277 1 350 406 290 1 700 331 56 412 3 407 1 494 2 480 15 248 21 733 2 849 1 638 1 943 1 944 17 959 225 561 23 979 2 723 22 272 1 135 2 302 2 003 1 582 385 692 253 672 536 12 037 3 176 2 299 4 210 3 515 11 319 4 857 2 123 120 4 806


37 414

2 173 98 382

17 713 30 107

27 870

28 283 22 272 10 149

14 073 13 855 10 024

13 306 11 481

11 345

1042



Alsónémedi Bakonyszentlászló Fenyõfõ Baracska Kajászó Vál Bélapátfalva Beremend Bodajk Balinka Söréd Csákberény Csókakõ Bokod Ceglédbercel Csetény Csolnok Etyek Fajsz Dusnok Forró Pere Ináncs Hernádszentandrás Hernádbüd Fancsal Gyermely Szomor Halmaj Hernádkércs Léh Csobád Felsõdobsza Kiskinizs Nagykinizs Rásonysápberencs Szentistvánbaksa Kázsmárk Harta Herceghalom Herend Szentgál Bánd Hosszúhetény Kaszaper Kincsesbánya Isztimér


4 748 1 980 156 2 708 1 019 2 345 3 440 2 788 4 128 535 452 1 260 1 172 2 274 4 475 2 053 3 438 3 870 1 975 3 423 2 523 376 1 266 463 152 413 1 328 1 084 1 805 365 492 768 957 356 370 588 295 1 078 3 918 1 519 3 565 2 939 659 3 327 2 134 1 536 966


5 371 2 614 6 072

3 440 2 867 7 547

2 274 4 475 2 605 3 438 4 015 5 398 5 923

2 575 7 074

3 918 5 579 7 163

3 327 2 134 3 000

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY



Kocsord Kup Nóráp Pápakovácsi Bakonyjákó Pápasalamon Ganna Döbrönte Lábatlan Süttõ Litke Egyházasgerge Ipolytarnóc Mihálygerge Magyarnándor Mohora Debercsény Cserháthaláp Csesztve Cserhátsurány Maklár Nagytálya Andornaktálya Mecseknádasd Óbánya Hidas Mónosbél Balaton Bekölce Mikófalva Bükkszentmárton Neszmély Dunaalmás Nógrád Diósjenõ Berkenye Nyírlugos Nyírmada Pusztadobos Orfû Õsi Õskü Sárkeresztes Magyaralmás Iszkaszentgyörgy Moha Sásd

1043 Lakos szám

3 143 465 233 615 713 413 316 258 5 497 2 101 911 824 546 694 1 234 1 016 97 412 356 943 2 458 890 2 816 1 721 164 2 344 418 1 247 811 823 377 1 461 1 500 1 521 2 941 620 3 045 4 946 1 452 790 2 252 2 288 1 540 1 535 1 842 435 3 509


3 143 3 013

7 598 2 975

4 058

6 164

4 229

3 676

2 961 5 555

3 045 6 398 2 382 2 252 2 288 5 352

3 741

1044



Sátorhely Majs Udvar Nagynyárád Sellye Sirok Somberek Palotabozsok Szabadbattyán Kõszárhegy Szany Sobor Szil Egyed Sopronnémeti Rábasebes Rábacsanak Rábaszentandrás Zsebeháza Vág Szedres Medina Szentlõrinc Szikszó Aszaló Szõd Táborfalva Tinnye Pilisjászfalu Tiszabecs Tiszakóród Milota Tiszacsécse Tiszadorogma Négyes Borsodivánka Tiszabábolna Tiszavalk Vértesacsa Vértesboglár Bodmér Veszprémvarsány Sikátor Lázi Szennyvízterhelés összesen (lakos-egyenérték):


725 1 148 188 826 3 134 2 139 1 731 1 085 4 612 1 430 2 401 339 1 429 601 283 108 598 522 156 587 2 512 841 7 103 6 267 2 020 3 023 3 526 1 410 1 153 1 108 853 947 294 508 326 727 500 358 1 815 995 237 1 051 366 611


3 098

5 496 2 868 2 839 6 295 8 509

3 882 7 103 8 287 3 023 4 726 2 563 3 202

2 419

3 047

2 274

577 717

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1045

3. számú melléklet a 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelethez Érzékenynek minõsített befogadók vízgyûjtõterületein lévõ kistelepülések 2000 LE alatti szennyvízterheléssel Határidõs kötelezettség szennyvíz-gyûjtõhálózat és -tisztítótelep kiépítésére nincs

Az agglomeráció (település) neve

Almásháza


Lakos szám

60

60

Andrásfa

273

273

Balatoncsicsó

188

188

Balatonhenye

156

156

Bálványos

589

589

Bezeréd

205

205

Bodrog

479

479

Boncodfölde

274

274

Csákány

289

289

Csapi

163

163

Csombárd

300

300

Dióskál

550

550

26

26

Egeracsa

378

378

Esztergályhorváti

489

489

Gadány

394

394

Gersekarát

791

791

Gétye

123

123

Gyõrvár

703

703

Gyugy

285

285

Gyûrûs

114

114

Hács

434

434

1 214

1 214

Halastó

129

129

Hegyháthodász

191

191

Hegyhátszentjakab

308

308

Hegyhátszentpéter

186

186

Hegymagas

271

271

Hosszúvíz

73

73

Ispánk

113

113

Kallósd

106

106

Dötk

Hahót

1046

MAGYAR KÖZLÖNY


2006/14. szám Az agglomeráció szennyvízterhelése (LE)

Lakos szám

Káptalantóti

465

465

Kékkút

100

100

Kelevíz

377

377

Kerecseny

287

287

Kereki

572

572

Kisberény

187

187

Kisbucsa

459

459

Köveskál

454

454

Libickozma

50

50

Ligetfalva

57

57

Mesztegnyõ

1 467

1 467

Mezõcsokonya

1 235

1 235

Miháld

860

860

Mindszentkálla

311

311

Monoszló

158

158

Nagyszakácsi

519

519

Nemesdéd

793

793

Nemeshetés

318

318

63

63

Olaszfa

485

485

Orbányosfa

141

141

Orosztony

473

473

Oszkó

697

697

Osztopán

857

857

Öcs

240

240

Õrimagyarósd

260

260

Pácsony

312

312

Padár

162

162

Pálmajor

360

360

Pamuk

300

300

Pat

243

243

Petõmihályfa

241

241

Pötréte

322

322

Pusztakovácsi

904

904

Pusztaszemes

417

417

Raposka

268

268

Óbudavár

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


Salföld

1047 Az agglomeráció szennyvízterhelése (LE)

Lakos szám

77

77

Sand

484

484

Sárfimizdó

105

105

Sávoly

576

576

Sénye

39

39

787

787

1 372

1 372

Somogyvámos

809

809

Somogyzsitfa

647

647

67

67

Szalafõ

249

249

Szentantalfa

421

421

Szentbékkálla

255

255

Szentjakabfa

120

120

Szenyér

355

355

Szõkedencs

332

332

Tagyon

97

97

Tapsony

912

912

Táska

491

491

Telekes

574

574

Tilaj

203

203

Újvárfalva

366

366

Vállus

162

162

Varászló

183

183

Vése

825

825

Zalacsány

980

1 294

Zalacséb

582

773

Zalaháshágy

417

417

Zalaköveskút

28

28

Zalasárszeg

104

104

Zalaszentjakab

382

382

82

82

126

126

Somogysámson Somogysárd

Szaknyér

Zalaszentmárton Zalaújlak Összesen:

38 982

1048

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 31/2006. (II. 8.) Korm. rendelete a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggõ szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 45. §-a (7) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § (1) A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggõ szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program (a továbbiakban: Program), valamint a Vgtv. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezõ önkormányzati feladat végrehajtása érdekében a szennyvízelvezetési agglomeráció lehatárolásának jelen rendelettel elõírt szabályait és módszertanát kell alkalmazni.” (2) Az R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A szennyvízelvezetési agglomeráció a Program tervezési alegysége.”

2006/14. szám

let mellékletében elõírt módszertan szerint elvégzett számítás alapján készített dokumentáció csatolásával az érintett önkormányzat vagy önkormányzatok által – a szennyvízelvezetési agglomeráció központját is megnevezõ szándéknyilatkozat(ok) mellékelésével – a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnál (a továbbiakban: igazgatóság) kérhetõ. Már meglévõ szennyvíztisztító telephez történõ csatlakozás esetén – a közmû kezelõjétõl – a felülvizsgálati dokumentációra alapozott, kérelemmel összefüggõ üzemeltetõi nyilatkozat csatolása is szükséges. (6) A szennyvízelvezetési agglomeráció központjára és térségi rendszer esetén a csatlakozó területekre az igazgatóság a szakmai javaslatát az illetékes Területi Vízgazdálkodási Tanács állásfoglalására figyelemmel alakítja ki. (7) Az igazgatóság a kérelmet szakmai javaslatával együtt 60 napon belül megküldi a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek (a továbbiakban: miniszter). (8) A miniszter figyelembe véve a felterjesztett kérelmet elõkészíti a módosított listának a Programba való beépítését a Vgtv. 7/A. §-ának (5) bekezdése szerinti kétévenkénti felülvizsgálat keretében. (9) A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggõ szennyvízelvezetési programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében nem szereplõ települések önkormányzatai – az R. szerinti módszertani vizsgálatokra és eljárásra alapozottan – a Csatlakozási Szerzõdésben rögzített utolsó mentességi határidõ (2015. december 31.) lejártát követõen – a Program felülvizsgálata keretében kerülhetnek legkorábban a szennyvízelvezetési agglomerációs jegyzékbe.”

3. § 2. § Az R. 3. §-ának (4)–(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg kiegészül a következõ (8)–(9) bekezdésekkel: „(4) A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szereplõ települések, e mellékletben rögzítettõl eltérõ szennyvízelvezetési agglomerációs struktúrát is kialakíthatnak, feltéve, hogy jelen jogszabály mellékletében rögzített módszertan alapján végzett vizsgálatoknak megfelelõen, az nem jár új településnek a Programba való bekapcsolásával, illetve, hogy a tervezett új megoldásnak a korábbi változathoz képest költséghatékonyabb megvalósíthatósága és mûködtetése gazdasági elemzéssel alátámasztott. (5) A szennyvíz-elvezetési agglomeráció kijelölésének felülvizsgálata a Program elfogadását követõen az e rende-

Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A szennyvízelvezetési agglomerációk azonosítására az agglomeráció központjának településnevét kell használni.”

4. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 5. §-a és 6. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 6/2006. (II. 8.) BM rendelete a pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak 2006. évi költségvetési támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 5. számú mellékletének 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: A támogatás igénylése 1. § (1) Támogatást az önkormányzatok kizárólag belterületi közterület, önkormányzati, állami vagy (mûemlékeknél) egyházi tulajdonú intézmény védelme, illetve közvetlen életveszély elhárítása esetén igényelhetnek, komplex vizsgálat és éves munkaterv alapján. (2) Támogatási igényt a 2005-ben támogatást kapott önkormányzatok közül csak az nyújthat be, amely a 2005. évi támogatásról és a vállalt önrészrõl a 9/2005. (III. 11.) BM rendeletben meghatározottak szerint elszámolt. (3) A pályázat szempontjából a) pincének minõsül a földkéregbe vájt mesterséges, falazott vagy falazatlan üreg, kivételt képeznek az ipari, bányászati céllal mélyítettek, illetve az épületek szerkezeti részét képezõ pincék, b) természetes partfalnak minõsül az a földfelszín, ahol a szintkülönbség változása meghaladja a 3 métert és felületének legalább 2/3-ad részében 60°-nál meredekebb. Nem tekinthetõ partfalnak az 50%-ban megtámasztó szerkezettel ellátott partfal (támfal), valamint a mûködõ és a felhagyott bányafal, c) földcsuszamlásnak minõsül a természetes egyensúlyát vesztett lejtõ vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg, amely közintézményt vagy legalább három beépített ingatlant érint, illetve a csuszamlás árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elõ. (4) Támogatás igényelhetõ a már bekövetkezett károk elhárításához, a káresemények megelõzéséhez, valamint indokolt esetben a veszélyhelyzetet feltáró kutatásra (a továbbiakban: veszélyelhárítás). Amennyiben a védett

1049

érték kisebb mint a beruházási költség, a támogatás áttelepítésre is felhasználható. (5) Azon önkormányzat, amelynek a 2005. évben beadott, a 2. § (6) bekezdésnek megfelelõ tartalmú pályázata forráshiány vagy formai okok miatt nem kapott támogatást, még fennálló – változatlan – igénye esetén szûkített tartalmú pályázatot nyújthat be, mely tartalmazza – az esetleges formai hiányosság pótlásán kívül – a 2. § (6) bekezdés b), f), j), k), l) pontjaiban felsoroltakat.

2. § (1) A pályázati rendszer mûködtetésére – a BM önkormányzati helyettes államtitkárának javaslata alapján – a belügyminiszter Szakértõi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) nevez ki. A kinevezések visszavonásig érvényesek. (2) A támogatásban csak a veszélyelhárítási munkálatokhoz a Bizottság által elfogadott költségeinek megfelelõ részét saját forrásként biztosító önkormányzatok pályázatai részesülhetnek. A szükséges minimális önrész az önkormányzat elõzõ évi mûködési kiadásainak arányában: a) 50 millió Ft-ig 10%; b) 50–250 millió Ft-ig 20%; c) 250–1000 millió Ft-ig 30%; d) 1000 millió Ft fölött 40%. (3) A települési önrész maximálisan 30%-ának erejéig természetbeni hozzájárulás is elfogadható, amik a következõk lehetnek: a védelmi feladatokhoz kapcsolódó, szakértelmet nem igénylõ munkavégzés, anyag, szállítás. (4) A pályázatot három – egy eredeti és két másolati – példányban a Magyar Államkincstár illetékes Területi Igazgatóságához, illetve a Fõváros és Pest megye esetében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósághoz (a továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtani. A pályázatok beadása folyamatos, az éves betervezett, megelõzõ jellegû beavatkozást célzó pályázatok elbírálásához a postai úton való beérkezés határideje 2006. április 1. és szeptember 1. Az Igazgatóság a pályázatot az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. § (3) bekezdésben foglaltak alapján megvizsgálja – hiányosság esetén –, az önkormányzatot 15 napon belül, 8 napos határidõvel hiánypótlásra szólítja fel. (5) Új támogatási igény egy összefüggõ helyszínre, egy igénybejelentésen adható be, melyen akár mindhárom veszélyforrás is elõfordulhat. Ha csak pinceveszély-elhárításra pályázik az önkormányzat, akkor a település egészét kell egy helyszínnek tekinteni. (6) A pályázat elõírt tartalma: a) tartalomjegyzék, b) adatlap és mellékletei (az önkormányzat felhatalmazással rendelkezõ képviselõjének aláírásával), c) a pályázat rövid szöveges indokolása,

1050

MAGYAR KÖZLÖNY

d) több év alatt, több helyszínen megvalósítható veszélyelhárítás esetén – az éves munkaterv mellett – az önkormányzat középtávú, komplex munkaterve (3. számú melléklet), e) a tervezett beavatkozás helyszínének ingatlan-nyilvántartási térképmásolata az érintett terület pontos bejelölésével, f) a beavatkozási terület tulajdoni lapjának három hónapnál nem régebbi másolata; fellelhetõ tulajdonos hiányában a jegyzõ nyilatkozata ennek tényérõl, g) átnézeti helyszínrajz, az érintett terület és a települési belterülethez való viszonyának pontos bejelölésével, M=1:10 000 méretarányban, h) a Magyar Geológiai Szolgálat (a továbbiakban: MGSZ) illetékes területi hivatalának szakhatósági állásfoglalása a felszínmozgás veszélyességérõl és a beavatkozás indokoltságáról (kivéve pincék veszélyelhárítása), i) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes szervezeti egységének szakhatósági állásfoglalása a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény 63. §-ában felsorolt esetekben, j) az önkormányzat 2005. évi költségvetési rendelete, vagy a költségvetési rendelet kivonat hitelesített másolata, amely tartalmazza az önkormányzati bevételeket és a kiadások fõösszegét, a mûködési kiadások összegét, k) az önkormányzat saját (pénzbeni, illetve természetbeni) forrásrészét igazoló képviselõ-testületi határozatának jegyzõkönyvi kivonata, amely tartalmazza a beruházás tárgyát, pontos összegét (teljes beruházás értéke, saját rész Ft-ban és %-ban), nyilatkozat a saját erõ biztosításáról, esetlegesen több évre ütemezve, l) a tervezett beavatkozásról az építési hatóság jogerõre emelkedett és végrehajtható építési engedélye, amennyiben a beavatkozás (pályázott beruházás) építési engedélyhez kötött építkezési munkával jár. Építési engedélyhez esetleg nem kötött beavatkozás esetén az építésügyi hatóság nyilatkozatát arról, hogy a tervezett beavatkozás a vonatkozó jogszabályi elõírásoknak – így különösen a településrendezési terveknek, helyi építési szabályrendeleteknek, ezek hiányában az illeszkedési szabályoknak – megfelel. (7) Az Igazgatóságok az ellenõrzött pályázatokat a hiánypótlás beérkezésétõl számított 8 munkanapon belül 2 példányban (egy eredeti és egy másolati példányban) továbbítják a Bizottsághoz, a BM Településfejlesztési és -üzemeltetési Fõosztály címére (1903 Budapest, Pf. 314). (8) Bekövetkezett káreseményrõl a 4. számú melléklet kitöltésével, a Bizottságnak azonnali tájékoztatást kell küldeni. (9) Évközi sürgõs beavatkozást igénylõ esetekben az Igazgatósághoz küldendõ támogatási kérelemként elegendõ a káresemény leírása, a kitöltött 1. számú melléklet (pincék esetében 2. számú melléklet is), helyszínrajz, tulajdoni lap, veszélyelhárítási terv és munkáinak költségei. A

2006/14. szám

kérelmeket az Igazgatóság az esetleges hiánypótlást követõ 8 napon belül továbbítja a Bizottsághoz.

A pályázat döntési rendszere 3. § (1) A támogatásról a belügyminiszter határoz a Bizottság vizsgálata és javaslata figyelembevételével. (2) A belügyminiszter a pályázottnál kisebb támogatás megítélésérõl is dönthet. Az önkormányzat ennek ismeretében, arányosan módosíthatja önrészvállalását, melyrõl az önkormányzat tájékoztatja az Igazgatóságot és a Bizottságot. (3) Az éves programok támogatásáról a Bizottság helyszíni szemléket követõen, az 5. számú mellékletben meghatározott veszélyességi kategóriák és a védendõ értékek alapján – a Bizottság által besorolva – április 1-jét, illetve szeptember 1-jét követõ 60 napon belül a 2. § (9) bekezdésben foglalt sürgõsségi esetekben pedig 15 napon belül tesz a döntésre javaslatot a belügyminiszter részére. (4) A pályázatok elbírálásánál elõször azon önkormányzatok igényeit kell elbírálni, ahol a lakosság 2006. január 1-jén a 3000 fõt nem haladta meg. Az ennél nagyobb települések igényeit a fennmaradó összeg terhére lehet kielégíteni. (5) A természetes partfalak és földcsuszamlások okozta életveszély elhárítása esetében, a létesítmények fontosságát is figyelembe véve, elõnyben kell részesíteni az önkormányzati, állami, egyházi tulajdonú (utóbbi esetben mûemléki) belterületi közterületen lévõ ingatlanok védelmét. Magántulajdonú ingatlanok életveszély-elhárítása csak az önkormányzati, állami vagy egyházi tulajdonú belterületi ingatlanokkal kapcsolatos pályázati igények kielégítése után fennmaradó összegbõl támogatható. (6) A pályázatok elbírálásánál – azonos szintû veszélyeztetettség esetén – elõnyben részesülnek azon települések pályázatai, amelyek szerepelnek a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérõl szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet mellékletében. (7) A megítélt támogatás mértékérõl, az esetleges elutasításról indokolással, a Bizottság a Belügyminisztérium honlapján (www.b-m.hu), valamint az Önkormányzatok Közlönyében és a Belügyi Közlönyben tájékoztatja a pályázókat. (8) Nem nyújtható támogatás, ha a káreseményt maga az önkormányzat okozta, vagy magántulajdonon fennálló közvetlen életveszély esetén azt az önkormányzat, illetve harmadik személy idézte elõ.

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(9) Az önkormányzat köteles biztosítani a Bizottság számára a pályázott, veszélyelhárítást igénylõ helyszínek szemléjét. (10) A támogatási keret részben az évközi, sürgõs beavatkozást igénylõ károk felszámolására kerül felhasználásra. E támogatási rendszerben beavatkozást igénylõ helyzetnek csak az 5. számú melléklet 1. veszélyességi kategóriájába tartozó esetek minõsülnek. (11) A belügyminiszter sürgõs beavatkozást és különös méltánylást igénylõ, kellõen alátámasztott esetekben a szükséges önrész mértékét – egyedi elbírálás alapján – mérsékelheti. (12) Támogatás a veszélyelhárítás követelményeinek megfelelõ, leginkább költségtakarékos megoldáshoz nyújtható. Amennyiben az önkormányzat más megoldást választ, támogatás csak úgy adható, ha a leginkább költségtakarékos és a választott módozat közti különbséget teljes egészében az önkormányzat (magántulajdonos) finanszírozza.

A támogatás folyósítása 4. § (1) A támogatás visszatérítési kötelezettség nélküli juttatás. (2) A támogatást – tekintettel annak veszélyelhárítási, illetve kármentesítési jellegére – az önkormányzatok utólagos elszámolásra kapják meg. (3) A támogatás folyósítását a Bizottság elnöke a miniszteri döntést követõen azonnal kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál.

A támogatás felhasználásának szabályai 5. § (1) Veszélyelhárítási támogatásban részesülõ önkormányzat köteles megfelelõ képesítéssel és a munkavégzés ellenõrzéséhez megállapított jogosultsággal rendelkezõ – mûszaki ellenõri nyilvántartásban szereplõ – mûszaki ellenõrt alkalmazni. Pinceveszély-elhárítási munkákat csak bányakapitánysági igazolással rendelkezõ kivitelezõ végezhet. (2) A pályázathoz csatolt építési és egyéb hatósági engedélyben foglalt mûszaki megoldástól eltérni csak a Bizottság elõzetes hozzájárulása és a megfelelõ engedély(ek) módosítása esetén szabad. (3) Ha az önkormányzat a támogatást részben vagy egészben jogtalanul vette igénybe, vagy nem a pályázatban megjelölt célra használta fel, akkor a jogtalanul igénybe vett támogatást köteles az államháztartásról szóló

1051

1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §-a szerinti kamattal megnövelve a központi költségvetés javára visszafizetni.

A támogatás elszámolásának szabályai 6. § (1) A támogatásban részesült önkormányzat a támogatás és az önrész rendeltetésszerû felhasználásáról szóló elszámolását a munkák befejezését követõ 30 napon belül az Igazgatósághoz 2 példányban köteles megküldeni. (2) Az 5. § (1) bekezdésben foglaltak be nem tartása, valamint az 5. § (3) bekezdésben rögzített esetek e pályázati rendszerbõl egy évre való kizárást vonnak maguk után. (3) Az Igazgatóság az alakilag és számszakilag felülvizsgált és hiánypótolt elszámolások egy példányát 15 napon belül küldi meg a Bizottságnak. (4) Az elszámolásokhoz csatolni kell a) a ténylegesen elvégzett feladatokat és pénzügyi teljesítéseket tartalmazó adatlapot és mellékleteit, polgármesteri (jegyzõi) aláírással; b) a felelõs mûszaki ellenõr által záradékolt, tételes vállalkozói számlák másolatait; c) a számlák kiegyenlítését bizonyító pénzintézeti számlakivonatok másolatait; d) a tulajdonosi hozzájárulások befizetését igazoló bizonylatok másolatait (ha voltak); e) a közbeszerzési eljárás megtörténtének igazolását, illetve, hogy mely okból volt az elhagyható; f) a természetben teljesített munkák esetén fa) a munkabér elszámolásainak másolatait, fb) a felhasznált szállítások mennyiségérõl (km, m3), értékérõl jegyzõi aláírással hitelesített igazolást, fc) a felhasznált anyagok mennyiségérõl, értékérõl jegyzõi aláírással hitelesített igazolást, fd) összefoglaló fõösszesítõt jegyzõi és mûszaki ellenõri aláírással hitelesítve; g) pincerendszerek veszélyelhárítása esetén a bányakapitányság igazolásának másolati példányát arról, hogy a kivitelezõ felelõs mûszaki vezetõje szerepel a föld alatti munkavégzésre jogosult felelõs mûszaki vezetõi névjegyzékben. (5) A tervezõi és kivitelezõi számlák másolatait jegyzékbe kell foglalni. Ugyanez vonatkozik a pénzintézeti teljesítések másolataira is, a kölcsönös hivatkozásokkal együtt. (6) Ha a tervezõi és kivitelezõi munkák ellenõrzését külsõ szakértõ látja el, úgy azok számláit a jegyzõnek kell ellenõriznie és igazolnia. (7) A vállalkozói (tervezõi, kivitelezõi) számláknak tételesen kell az egy-egy feladat mennyiségeit, egységárait és értéküket tartalmazni. A vállalkozói számlákból ki kell

1052

MAGYAR KÖZLÖNY

tûnnie, hogy – ha többféle feladat volt – egy-egy pincére, partfalra, földcsuszamlásra vagy kapcsolódó munkákra milyen ráfordítás történt.

2006/14. szám

szamlásnál milyen helyrajzi számú ingatlannál használták fel.

(8) A pince megerõsítési munkáknál az elszámolásokból egyértelmûen kiolvashatónak kell lennie, hogy mely köztulajdont érintõ hatástalanítási feladat érdekében vált szükségessé.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.

(9) Ha volt magántulajdonosi hozzájárulás, azt is fel kell tüntetni, hogy azt melyik pincénél, partfalnál, földcsu-

Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter

1. számú melléklet a 6/2006. (II. 8.) BM rendelethez Adatlap a pince-, partfal- és földcsuszamlásveszély-elhárítási támogatáshoz, valamint az elszámoláshoz Általános adatok Település neve

Irányítószám

Címe

Tel.

Fax

Polgármester neve

Tel.

Mobil

Polgármesteri Hivatal e-mail címe A település elõzõ évi mûködési kiadásai (E Ft)

Lakosainak száma

Adatközlés tárgya

Az adatközlés tárgyéve

Tervezõ cég(ek) neve Kivitelezõ cég(ek) neve Mûszaki ellenõr neve A vállalkozásba adás módja A település rendelkezik-e komplex programmal A pályázat tárgya

Pince

Partfal

Földcsuszamlás

A táblázatok mennyiségi adatainak kitöltésénél szükséges a javasolt mértékegység használata, egy tizedes pontossággal. Pénzügyi adatok Tárgyévi összes költség [terv, elszámolás (E Ft)] Települési önrész

pénzbeni (E Ft) természetbeni (E Ft)

Magántulajdonosi hozzájárulás (E Ft) Egyéb állami forrás (E Ft) Igényelt támogatás (E Ft) Tervezés (E Ft) (szakvélemény, komplex program, tömbtanulmány éves munkaterv, kiviteli terv stb.) Kutatás (E Ft) (geofizika, üregkutató fúrás, geotechnikai vizsgálat) Mûszaki ellenõrzés (E Ft) Kivitelezés (E Ft)

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1053

A pincék mûszaki jellemzõi A mentesítésbe bevont pincék száma Hossza (fm) Térfogata (m3)

A természetes partfal mûszaki adatai Címe vagy egyértelmû helymeghatározása Hossza (fm) Minimális magassága (fm) Maximális magassága (fm) Jellemzõ dõlésszöge (fok)

A földcsuszamlás jellemzõi A földcsuszamlást jellemzõ hely meghatározása A földcsuszamlás elsõ jeleinek észlelési ideje Tengely irányú hossza (fm) Becsülhetõ területe (m2)

szélessége (fm)

A veszélyeztetett terület jellemzése A veszélyeztetett létesítmények megnevezése, léte (igen/nem), vagy darabszáma és távolsága (db, fm)

Felül db

Alul fm

db

fm

Közintézmények Lakóépületek Egyéb létesítmények Vízvezeték Csatorna Gáz Légvezeték oszlop Út Mûködõ vasútvonal Egyedi szikkasztók aránya (%)

Korábban történt felszínmozgások A 2000. január 1. után történt felszínmozgásokról lásd a 3. számú mellékletet. Partfal esetében a tervezési szakaszon korábban történt-e beavatkozás? Igen–nem. 1997. január 1. után állami támogatásból megvalósult megtámasztó szerkezet(ek) esetében lásd a 2. számú mellékletet. Megvalósítás Pincemunkák (a részletes adatokat a 2. számú mellékletben kell feltüntetni) A mentesítésbe bevont pincék száma Megerõsítés hossza (fm) térfogata (m3) költsége (E Ft) Megszüntetés hossza (fm) térfogata (m3) költsége (E Ft)

1054

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/14. szám

Támfalépítési, illetve rézsûkialakítási munkák Címe vagy egyértelmû helymeghatározása A támfal szerepe Pince Módszer Hossza (fm) Jellemzõ magassága (fm) Látható felülete (m2) Költsége (E Ft) Egységár (E Ft) Elõkészítés (pl. bozótirtás) (m2) A rézsûkialakítás módja (gépi, kézi stb.) Mozgatott kõzetmennyiség (m3) Mozgatott kõzet fajtája A kialakított rézsû jellemzõ magassága (fm) Felülete (m2) Jellemzõ dõlésszöge (fok) Növényzettelepítés, fajtája Költsége (E Ft)

Partfal

Speciális víztelenítési eljárások Víztelenítõ eljárás típusa (pl. ásott, „fûrészelt” mélyszivárgó, ejtõkutas rendszer stb.) Hossza (fm) Akna (db) Jellemzõ mélysége (mélyszivárgó, akna) (fm) Költsége (E Ft)

Közmûvek és egyéb járulékos munkák Út [járda és közút (összesen)] Víznyomócsõ Csatornázás Felszíni vízelvezetés Kisajátított terület Lebontott épületek Egyéb munkák

Dátum:

hossza (fm) felülete (m2) költsége (E Ft) hossza (fm) költsége (E Ft) hossza (fm) költsége (E Ft) hossza (fm) költsége (E Ft) nagysága (m2) költsége (E Ft) száma (db) költsége (E Ft) megnevezés költsége (E Ft)

Adatközlõ:

Földcsuszamlás

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1055

2. számú melléklet a 6/2006. (II. 8.) BM rendelethez Tételes adatok Pinceveszély-elhárítási támogatáshoz Pince megszüntetési, illetve megerõsítési munkák Sorszám

1 2

Vonatkozó melléklet(ek) sorszáma

A beavatkozás helye

Vesz. kat.1

Módszer2

Hossza (m)

Talp szélessége (m)

Magasság (m)

Térfogata (m3)

Költsége (E Ft)

Az 5. számú melléklet szerinti veszélyességi kategória. Ugyanabban a pincében végzendõ, tömedékelés (t) és megerõsítési (m) munka esetén külön sorba kell írni a két módszerrel tervezett munka adatait. A komplex program készítésekor a hossz-, térfogat- és költségadatok becsültek, míg az éves munkatervben az adatok számítottak.

Pincékhez közvetlenül kapcsolódó támfal, vagy más megtámasztó szerkezet felújítási, korszerûsítési, építési munkák Sorszám

Melléklet sorszáma

A beavatkozás helye

Ideje* (év)

Módszere

A táblázatok több adat esetében szükség szerint bõvíthetõk.

* Illetve, ha tervezett munkáról van szó: terv.

Hossza (m)

Átl. magassága (m)

Felülete (m2)

Költsége (E Ft)

1056

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/14. szám

3. számú melléklet a 6/2006. (II. 8.) BM rendelethez A települési komplex munkaterv tartalma 1. Az egész településre kiterjedõen be kell mutatni a pincekárosodások, partfalomlások és földcsuszamlások hatásaként meglévõ és várható veszélyforrásokat. 2. Az ismert pincék, partfalak, földcsuszamlások felsorolása, az 5. számú melléklet szerinti veszélyességi kategóriákba sorolása. 3. A veszélyforrások ábrázolása átnézeti helyszínrajzon a szükséges méretarányban. 4. Az ismert veszélyforrások elhárításához szükséges költség becslése 2005. évi árszinten. 5. A helyszínrajzon alkalmazható jelkulcs, mely az alkalmazott térkép méretarányával összhangban van:

5.1. felszínig hatoló pince beszakadás: 5.2. felszíni horpa: 5.3. pince fĘte felszakadás: 5.4. pince oldalfal omlás:

6. A lejtõs tömegmozgások esetében alkalmazható jelkulcs:

6.1. KĘzetomlás:

6.2. Lösz (föld) omlás:

6.3. Földcsuszamlás:

6.4. RézsĦhámlás, kagylósodás:

6.5. Épített fal omlása:

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1057

4. számú melléklet a 6/2006. (II. 8.) BM rendelethez Tájékoztató adatlap Közterületen felszínig hatoló pince felszakadás, partfal omlás vagy földcsuszamlás bejelentéséhez Település neve: Sorsz.

A károsodás helye

Ideje: év, hó, nap

1. 2. 3.

A táblázatban a károsodás helye rovatba annak az épületnek (épületeknek tól–ig) a címét szükséges megadni, amelyikhez a felszínmozgás a legközelebb van, esetleg távolság adattal kiegészítve. A károsodás 20 méteres körzetében, térszínileg azonos magasságban vagy magasabb helyzetben a káreseményt megelõzõen történt víziközmû-törés(ek) dátuma: Sorsz.

Víziközmû típusa

A víziközmû-törés észlelésének dátuma (év, hó, nap)

Az egyes károsodások jellemzése. Csak igenlõ válasz esetén kell a megfelelõ négyzetbe jelet (X), illetve partfal omlás esetén a partfal magasságát beírni. Az elsõ táblázatban szereplõ károsodás sorszáma Pince felszakadás Partfal omlás esetén a partfal magassága és az omlás hossza (m) Földcsuszamlás A mozgás bekövetkezte: – váratlan – felszíni munkavégzés miatti A közmûárok van közvetlenül a károsodás felett A partfalban pince is van A terület felett a felszíni vízelvezetés rendezett A beszakadás, az omlás, – országos fõutat a mozgás érint: – a település élete szempontjából fontos utat – belterületi mellékutat – belterületi zsákutcát – pincenegyedet és környezetét A mozgás miatt burkolt úton, gépkocsival nem megközelíthetõ – a település – közintézmények – lakóházak

Dátum:

Adatközlõ:

1.

2.

3.

1058

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/14. szám

5. számú melléklet a 6/2006. (II. 8.) BM rendelethez Veszélyeztetettségi kategóriák* 1. kategória:

A földtani környezet tönkremenetele (beszakadás, omlás, gyors ütemû csuszamlás) a település mûködését különösen veszélyezteti, hatására közintézmények mûködtetése, illetve lakóépületek használata életveszélyes; belterületi szakaszt érintõ, országos közforgalmú vasutak, közutak, közmûvek sérültek, forgalomlezárás vált szükségessé, a vízi- és energiaellátás szünetel. Kerülõútként nincs figyelembe vehetõ szilárd burkolatú, megfelelõ teherbírású út.

2. kategória:

Az 1. kategóriában felsoroltak 2. földtani kategóriájú földmozgásokkal veszélyeztetettek. A földtani környezet tönkremenetele a település érintett részének megközelítését sem a veszélyeztetett úton, sem más irányból nem teszi lehetõvé. Az érintett szakaszon mûködõ közmûvek megsérültek, de kiváltásuk megoldható.

3. kategória:

Az 1. kategóriában felsoroltak 3. földtani kategóriájú földmozgásokkal veszélyeztetettek. 2. földtani kategóriájú mozgások gyûjtõutakat és lakóövezeti utakat, közmûveket veszélyeztetnek. 1. földtani kategóriájú mozgások a település élete szempontjából gazdaságilag fontos, külterületre vezetõ utakat, pince-, illetve pihenõövezetekben lévõ gazdasági építményeket, utakat, közmûveket veszélyeztetnek.

4. kategória:

4., 5. földtani kategóriájú földmozgások az 1. kategóriában felsoroltakat, 3. földtani kategóriájú mozgások kiszolgáló és lakó-övezeti utakat, 2. földtani kategóriájú mozgások a település élete szempontjából gazdaságilag fontos, külterületre vezetõ utakat, pince-, illetve pihenõövezetekben lévõ gazdasági építményeket, utakat, közmûveket veszélyeztetnek.

5. kategória:

A helyszín állapota gyors beavatkozást nem igényel, mivel a megvédendõ objektumok helyzetébõl, távolságából adódóan a további mozgások esetén sem kell azok veszélyeztetésével rövid távon számolni.

* Földtani veszélyességi kategóriák alatt a rendelet 2. § (6) bek. h) pontjában meghatározott szakhatósági eljárás során adott kategóriákat kell érteni.

Az igazságügy-miniszter 7/2006. (II. 8.) IM rendelete a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel összeegyeztethetõséget teremtõ jogszabályok felsorolásáról szóló 13/2004. (IV. 16.) IM rendelet módosításáról

A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 55. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. § (1) A fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel összeegyeztethetõséget teremtõ jogszabályok felsorolásáról szóló 13/2004. (IV. 16.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 1. §-ának g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelve mellékletében meghatározott irányelvekkel az összeegyeztethetõséget a következõ jogszabályok teremtik meg:) „g) a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 205/A–205/B. §-a, 207. §-ának (2) és (3) bekezdése,

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

209. §-a, 209/A. §-ának (2) bekezdése, 209/B. §-a, 239. §-ának (2) bekezdése, 685. §-ának d) pontja, a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegérõl szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 5. §-a és 5/C. §-ának (2) bekezdése, valamint a fogyasztóval kötött szerzõdésben tisztességtelennek minõsülõ feltételekrõl szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a Tanácsnak a fogyasztókkal kötött szerzõdésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekrõl szóló 93/13/EGK irányelve vonatkozásában;” (2) Az IM rendelet 1. §-ának j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelve mellékletében meghatározott irányelvekkel az összeegyeztethetõséget a következõ jogszabályok teremtik meg:) „j) a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 248. §-ának (1)–(3) bekezdése, 277. §-ának (1)–(3) bekezdése, 305. §-ának (2) bekezdése, 305/A. §-a, 306. §-ának (1)–(2) és (5) bekezdése, 307. §-ának (2) bekezdése, 308. §-ának (4) bekezdése, 308/A. §-ának (2) bekezdése, 309. §-ának (1) bekezdése, 311. §-a, 685. §-ának d)–e) pontja, valamint a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegérõl szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 5/C. §-ának (2) bekezdése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK irányelve vonatkozásában;” 2. §

1059

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter 7/2006. (II. 8.) KvVM–GKM együttes rendelete az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszerérõl szóló 29/2001. (XII. 23.) KöM–GM együttes rendelet módosításáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. § (3) bekezdésében, valamint a 110. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el: 1. § Az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszerérõl szóló 29/2001. (XII. 23.) KöM–GM együttes rendelet 1. számú mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép.

2. § E rendelet a kihirdetést követõ 3. napon lép hatályba. 3. § Ez a rendelet a kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeire vonatkozó 2000/14/EK 2000. május 8-i európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2005/88/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Ez a rendelet 2006. március 1-jén lép hatályba. Dr. Petrétei József s. k., igazságügy-miniszter

Dr. Persányi Miklós s. k.,

Dr. Kóka János s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

gazdasági és közlekedési miniszter

1060

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/14. szám

Melléklet a 7/2006. (II. 8.) KvVM–GKM együttes rendelethez [1. számú melléklet a 29/2001. (XII. 23.) KöM–GM együttes rendelethez] A zajkibocsátási határértékkel rendelkezõ berendezések határértékei

Sorszám

A berendezés fajtája

1. Építõipari teheremelõk (robbanómotoros hajtással) 2. Döngölõgépek (vibráló hengerek, lapvibrátorok és vibrációs döngölõgépek)

3. Döngölõgépek (nem vibráló hengerrel) 4. Kompresszorok 5. Kézi betontörõ és fejtõkalapácsok

6. Építõipari csörlõk (robbanómotoros hajtású) 7. Földtolók (lánctalpas) 8. Földtolók (kerekes) 9. Dömperek 10. Hidraulikus vagy köteles kotrók 11. Kotró-rakodók (lánctalpas) 12. Kotró-rakodók (kerekes) 13. Földgyaluk 14. Hidraulikus nyomásfokozók

Teljesítmény, P (kW) Villamos teljesítmény, Pe1(1) kW A berendezés tömege, m kg Vágási szélesség, L cm

A hangteljesítményszint-határérték dB/1 pW

I. ütem, 2002. január 3-tól

II. ütem, 2006. január 3-tól

P£15

96

93

P>15

83+11 lg P

80+11 lg P

P£8

108

105(2)

8
109

106(2)

P>70

89+11 lg P

86+11 lg P(2)

P£55

104

101

P>55

85+11 lg P

82+11 lg P

P£15

99

97

P>15

97+2 lg P

95+2 lg P

m£5

107

105

15<m<30

94+11 lg m

92+11 lg m(2)

m³30

96+11 lg m

94+11 lg m

P£15

96

93

P>15

83+11 lg P

80+11 lg P

P£55

106

103(2)

P>55

87+11 lg P

84+11 lg P(2)

P£55

104

101

P>55

85+11 lg P

82+11 lg P

P£55

104

101

P>55

85+11 lg P

82+11 lg P

P£15

96

93

P>15

83+11 lg P

80+11 lg P

P£55

106

103

P>55

87+11 lg P

84+11 lg P

P£55

104

101

P>55

85+11 lg P

82+11 lg P

P£55

104

101

P>55

85+11 lg P

82+11 lg P

P£55

104

101

P>55

85+11 lg P

82+11 lg P

2006/14. szám

Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY

A berendezés fajtája

15. Talaj- és szeméttömörítõ homlokrakodók

Teljesítmény, P (kW) Villamos teljesítmény, Pe1(1) kW A berendezés tömege, m kg Vágási szélesség, L cm

II. ütem, 2006. január 3-tól

101

P>55

85+11 lg P

82+11 lg P

L£550

96

94(2)

50
100

98

70
100

98(2)

L>120

105

103(2)

17. Villás emelõtargoncák belsõ égésû motorhajtással, ellensúllyal

P£55

104

101(2)

P>55

85+11 lg P

82+11 lg P(2)

18. Rakodógépek (lánctalpas)

P£55

106

103

P>55

87+11 lg P

84+11 lg P(2)

P£55

104

101

P>55

85+11 lg P

82+11 lg P

P£55

104

101(3)

P>55

85+11 lg P

82+11 lg P(3)

96

93

P£55

104

101(2)

P>55

85+11 lg P

82+11 lg P(2)

Pel£2

97+lg Pel

95+lg Pel

2
98+lg Pel

96+lg Pel

Pel>10

97+lg Pel

95+lg Pel

98+lg P

96+lg P

Pel£2

97+lg Pel

95+lg Pel

2
98+lg Pel

96+lg Pel

Pel>10

97+lg Pel

95+lg Pel

20. Mobil daruk 21. Motoros kapák 22. Útburkolatrakó gépek 23. Áramfejlesztõ generátorok

24. Toronydaruk 25. Hegesztõgenerátorok

(3)

I. ütem, 2002. január 3-tól

104

19. Rakodógépek (kerekes)

(2)

A hangteljesítményszint-határérték dB/1 pW

P£55

16. Fûnyírók, gyepvágók/gyepszegélyvágók

(1)

1061

Pel hegesztõ generátoroknál a szokásos hegesztõáram szorzata a szokásos hegesztõfeszültséggel a gyártó által megadott legkisebb kitöltési tényezõ mellett. Pel áramfejlesztõ generátoroknál: primér teljesítmény az MSZ-ISO 8525–1:2001 szabvány 13.3.2. pontja szerint. A következõ berendezések esetében továbbra is az I. ütem határértékei hatályosak, a II. ütemre megadott határértékek csak tájékoztató jellegûek: – kézzel tolt vibráló hengerek, – lapvibrátorok (>3 kW), – vibrációs döngölõgépek, – földtolók (acél lánctalppal), – rakodógépek (acél lánctalppal >55 kW), – villás emelõ targonca belsõ égésû motorral, ellensúllyal, – nagy tömörítõ erejû, lehúzólappal felszerelt útburkolatrakó gépek, – belsõ égésû motoros kézi betontörõk és fejtõkalapácsok (15<m<30), – fûnyírók, gyepvágók/gyepszegélyvágók. Az egymotoros mobil daruk esetében a II. ütemre vonatkozó határértékek 2008. január 4-én lépnek életbe, ezt megelõzõen az I. ütemre vonatkozó határértékeket kell alkalmazni. A megengedett hangteljesítményszint értékeket a legközelebbi egész számra (a 0,5-nél kisebb értéknél lefelé, 0,5-tel egyenlõ vagy annál nagyobb értékeknél felfelé) kell kerekíteni.

1062

MAGYAR KÖZLÖNY

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (II. 8.) KvVM rendelete a Liget-patak menti Természetvédelmi Terület létesítésérõl A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § Védetté nyilvánítom Liget-patak menti Természetvédelmi Terület elnevezéssel az Ágfalva 024/27–31, valamint a Sopron 0775/2, 0797/4, 0799/4, 0799/14 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 27,3 hektár kiterjedésû területet.

2. § A védetté nyilvánítás célja a térség utolsó szubalpin, hegylábi rétjeinek és azok élõvilágának megõrzése.

3. § (1) A Liget-patak menti Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelését – a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelõen – a Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság látja el. (2) A Liget-patak menti Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet melléklete tartalmazza. 4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Gombos András s. k., környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi politikai államtitkár

Melléklet a 8/2006. (II. 8.) KvVM rendelethez A Liget-patak menti Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve 1. Természetvédelmi gyakorlati célkitûzések Õrizze meg a Liget-patak öntésterületén található üde réteket, lápréteket és kiszáradó lápréteket.

2006/14. szám

Biztosítsa a területen található védett természeti értékek hosszú távú fennmaradását. Biztosítson lehetõséget a terület további állattani és növénytani értékeinek feltárására, valamint az ismert természeti értékek részletes vizsgálatát célzó kutatásoknak. 2. Természetvédelmi stratégiák – A területen átfolyó, a területrõl vizet elvezetõ csatornák, árkok mûködésének szabályozása. – A természetvédelmi szempontból értékes fajok élõhelyeinek rovására terjeszkedõ fa- és cserjefajok, valamint a nád visszaszorítása, terjeszkedésük megakadályozása. – A terület rendszeres kaszálásának biztosítása. – Az illegális hulladéklerakás megakadályozása. – A természetvédelmi kutatások feltételeinek biztosítása. 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1. Mûvelési ághoz nem köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1. Fajok védelme – A szibériai nõszirom (Iris sibirica) elõfordulási helyein a termés éréséig tilos kaszálni. Amennyiben az elsõ kaszálás egyeztetett idõpontja a termések beérése elõtti idõszakra esik, a szibériai nõszirom termõhelyén az elsõ kaszálást el kell hagyni. 3.1.2. Terület- és földhasználat – A gyep mûvelési ág megváltoztatása tilos. – A tervezési területen a láprét fennmaradásához szükséges ökológiai vízmennyiséget, azaz a tavaszi, idõszakos, sekély vízborítást biztosítani kell, illetve a láprét teljes kiszáradását meg kell akadályozni. – A területen etetõk, szórók, sózók elhelyezése, vadtenyésztés, vadkibocsátás és zárttéri vadtartás, valamint vadföld létesítése, mûvelése tilos. – A területre gépkocsival behajtani csak természetvédelmi (és vízügyi) kezelési tevékenység keretében szabad. 3.2. Mûvelési ághoz köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.2.1. Gyepek kezelése – A terület évi kétszeri kaszálását biztosítani kell. A tavaszi kaszálást május végén vagy júniusban, az õszi kaszálást szeptember és október folyamán kell elvégezni. A kaszálások során a terület 10%-át éves váltásban érintetlenül kell hagyni. – A kaszálás idõpontját a nemzeti park igazgatósággal elõzetesen egyeztetni kell. A kaszálást az elsõfokú természetvédelmi hatóság idõszakosan korlátozhatja. – A gyepen megtelepedett cserjéket a vízelvezetõ árok menti cserjés sáv kivételével el kell távolítani. A cserjesáv terjeszkedését meg kell akadályozni. – Tilos a gyepek felülvetése, lazítása, mûtrágyázása, szántása.

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

– A lekaszált és bebálázott szénát a kaszálás idõpontját követõ 1 hónapon belül le kell hordani a területrõl. – A tervezési területen a legelõgazdálkodás tilos. 3.2.2. Kivett területek kezelése – A területen meglévõ vagy létesítendõ vízkormányzó berendezésekkel biztosítani kell a terület ökológiai vízigényét.

1063

tós, legalább 1 éves munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatja, és c) amely az alaptevékenység ellátásához szükséges, megfelelõ tárgyi feltételekkel, valamint önálló mûvészeti és adminisztratív vezetéssel rendelkezik.

3. §

A nemzeti kulturális örökség miniszterének 4/2006. (II. 8.) NKÖM rendelete a helyi önkormányzatok részére a hivatásos önkormányzati zenekarok és énekkarok mûködésére adható támogatások igénybevételének rendjérõl A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 5. számú melléklete 9. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § (1) E rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott hivatásos zenekart és énekkart fenntartó vagy hivatásos zenekart és énekkart támogató helyi önkormányzatokra terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában hivatásos önkormányzati zenekar és énekkar (a továbbiakban együtt: együttes) a 2006. január 1-jét megelõzõen nyilvántartásba vett, a helyi önkormányzat által létrehozott és fenntartott költségvetési szervként mûködõ együttes, továbbá a helyi önkormányzat által alapított és kizárólagos tulajdonában lévõ, és a helyi önkormányzattal közhasznú megállapodást kötött közhasznú társasági formában mûködõ szervezet, valamint az olyan önálló jogi személyiségû hivatásos együttes, amellyel vagy amelynek fenntartójával a helyi önkormányzat 2004. szeptember 1-je elõtt hosszú távú – legalább 5 éves – közszolgáltatási szerzõdést kötött.

2. § Az 1. §-ban meghatározott együttesek közül az részesülhet a támogatásból a) amelynek alaptevékenysége komolyzenei mûvek elõadása, b) amely többségében felsõfokú szakirányú végzettséggel rendelkezõ tagjait a fenntartó által vagy a közhasznú megállapodásban, illetve a közszolgáltatási szerzõdésben megállapított – az alaptevékenység ellátásához szükséges, a szakmai normáknak megfelelõ létszámban – tar-

(1) A központi költségvetés által az együttesek mûködési kiadásaira a 2006. évre elõirányzott 1010 millió Ft-ot az érintett helyi önkormányzatok olyan célok megvalósításához kaphatják, amelyek elõsegítik a hivatásos együttesek mûvészi színvonalának emelését és egyúttal javítják azok tevékenységének feltételeit. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célnak minõsül különösen a) az olyan zenei események megvalósítása, amelyekben kifejezésre jut az érintett helyi önkormányzatnak a zenei értékek létrehozatala, megõrzése, a hagyományok ápolása és az ifjúság zenei nevelése érdekében történõ felelõsségvállalása, b) belföldi és külföldi vendégszereplések szervezése, c) az együttes tagjai munkájának elismerése.

4. § (1) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott összegbõl a helyi önkormányzatok pályázati eljárás keretében részesülhetnek támogatásban. (2) A támogatás mértékét a helyi önkormányzatok által a pályázatban szolgáltatott adatok, valamint az együttesnek a központi költségvetésbõl juttatott egyéb bevétele figyelembevételével a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) által felkért szakmai bizottság javaslata alapján a miniszter állapítja meg.

5. § (1) A pályázati felhívást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) illetékes szervezeti egysége állítja össze, és azt a miniszter hagyja jóvá. (2) A pályázati felhívást és a hozzá kapcsolódó adatlapot a minisztérium a hivatalos lapjában és a honlapján teszi közzé legkésõbb az adott költségvetési év február 27. napjáig. (3) A pályázati felhívásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati felhívás közzétételétõl számítva legalább 15 naptári nap álljon rendelkezésre.

1064

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázat célját, b) a pályázat kedvezményezettjeinek körét, c) a pályázat azonosító számát, d) a pályázat tartalmi és formai követelményeit, e) a pályázat benyújtásának határidejét, címét, f) a pályázatok elbírálásának határidejét, g) a benyújtandó pályázatok példányszámát, h) a pályázat elbírálásának szempontrendszerét, i) a pályázatra benyújtott dokumentumokkal kapcsolatos hiánypótlás lehetõségét, feltételeit, j) egyéb, a minisztérium által szükségesnek tartott követelményeket. (5) A pályázó által benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell: a) a pályázó nevét, székhelyét (címét), telefon- és telefax számát, valamint elektronikus elérhetõségét; b) a pályázati felhívás alapján igényelhetõ támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, kiadások és azok költségigényének részletes ismertetését; c) a pályázati felhívásban elõírt egyéb adatokat. (6) A pályázathoz csatolni kell: a) az együttes alapító okiratát vagy a közhasznú, illetve a közszolgáltatási szerzõdést, b) a helyi önkormányzat által fenntartott vagy támogatott együttes javára az önkormányzati költségvetési rendeletben meghatározott – a beruházási és felújítási elõirányzatokkal csökkentett – önkormányzati hozzájárulás összegérõl szóló kimutatást együttesenkénti bontásban, c) a pályázati felhívás mellékletét képezõ adatlapot az együttes által kitöltve és a helyi önkormányzat által ellenjegyezve, valamint a pályázati kiírásban megadott címre elektronikus változatban is, d) az adott évad mûsorfüzetét és hivatalos próbarend-tervezetét.

6. § A helyi önkormányzatok a támogatást a székhelyük szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága, illetve a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) útján igénylik a pályázati kiírásban megadott határidõig. Az Igazgatóság az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. § (3) bekezdésének megfelelõen megvizsgálja a támogatási igényt, és legkésõbb március 27-ig véleményével együtt továbbítja a minisztériumnak. Az Igazgatóság az önkormányzatok számára a hiányok pótlására legfeljebb nyolc napos határidõt ad.

2006/14. szám 7. §

(1) A döntésrõl a minisztérium a tárgyév április 7-ig értesíti a támogatásban részesült önkormányzatokat, és ezzel egyidejûleg az érintett önkormányzatok és a részükre jóváhagyott támogatási összeg jegyzékét utalványozás céljából megküldi a Belügyminisztériumnak. (2) A megítélt támogatást egy összegben a Magyar Államkincstár folyósítja április 26-ig a helyi önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

8. § (1) Az önkormányzat a támogatás rendeltetésszerû felhasználásáról a tárgyévben december 31-i határnappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni. A támogatásnak a tárgyév december 31-én feladattal terhelt maradványával a tárgyévet követõ év június 30-ig kell elszámolni. (2) Amennyiben az önkormányzat a támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használta fel, vagy a támogatások igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, a támogatást a központi költségvetés javára köteles visszafizetni. A jogtalanul igénybe vett összeg után a helyi önkormányzat a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelõ mértékû kamatot fizet a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig. (3) A támogatások igénybevételének és az elszámolás szabályszerûségének vizsgálatát az Igazgatóságok végzik. (4) A támogatások felhasználását – az erre külön jogszabályban meghatározott szerveken túlmenõen – alkalomszerûen, helyszíni ellenõrzés keretében a minisztérium is ellenõrizheti. (5) Ha a helyi önkormányzat a költségvetési rendeletében e célra saját forrásból tervezett támogatását csökkenti, az eredeti elõirányzat és a ténylegesen teljesített saját támogatás után számított zenekari, énekkari mûködtetési támogatás különbözetére nem jogosult, köteles azt a központi költségvetésnek visszautalni.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. Ezzel egyidejûleg hatályát veszti a helyi önkormányzatok részére a hivatásos önkormányzati zenekarok és énekkarok fenntartására adható támogatások igénybevételének rendjérõl szóló 5/2005. (II. 15.) NKÖM rendelet. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

III. rész HATÁROZATOK

1065

Dr. Ivancsics Imrét és Dr. Szigeti Pétert, az Országos Választási Bizottság póttagjának

Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 2/2006. (II. 8.) OGY határozata

Dr. Tóth Károlyt és Dr. Beregi Zoltánt megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

az Alkotmánybíróság egy tagjának megválasztásáról* Az Országgyûlés az Alkotmány 32/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján, 2006. február 24. napjától

Podolák György s. k.,

Szûcs Lajos s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje


Dr. Paczolay Pétert az Alkotmánybíróság tagjává megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

Dr. Kis Zoltán s. k.,

Vincze László s. k.,



Az Országgyûlés 3/2006. (II. 8.) OGY határozata az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztásáról** A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 23. §-ának (4) bekezdése alapján az Országgyûlés az Országos Választási Bizottság tagjának Dr. Fazekas Mariannát, Dr. Halmai Gábort, Dr. Molnár Miklóst,

* A határozatot az Országgyûlés a 2006. február 6-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2006. február 6-i ülésnapján fogadta el.

Az Országgyûlés 4/2006. (II. 8.) OGY határozata az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat módosításáról* 1. Az Országgyûlés módosítja az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozatot az alábbiak szerint: Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat (a továbbiakban: Határozat) mellékletét képezõ „Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” stratégiai program elnevezése „Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja” elnevezésre módosul. Ahol a Határozat és melléklete „Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programját” említi, ott a továbbiakban „Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja” értendõ. 2. Jelen határozat a közzétételének napján lép hatályba. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

Dr. Kis Zoltán s. k.,

Vincze László s. k.,



* A határozatot az Országgyûlés a 2006. február 6-i ülésnapján fogadta el.

1066

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 3/2006. (II. 8.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok, bírói kezdeményezés és alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következõ határozatot:

2006/14. szám

alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja. 4. Az Alkotmánybíróság a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 5. Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 254. § (1) bekezdése és 578/I. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 6. Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványokat elutasítja. 7. Az Alkotmánybíróság a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 42. § (1) bekezdése második mondata, amely szerint „A határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár.”, alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. A megsemmisített rendelkezés a határozat közzétételének napján veszti hatályát. A 42. § (1) bekezdése a következõ szöveggel marad hatályban: „42. § (1) Ha a közgyûlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetõleg a szervezeti-mûködési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.”

10. Az Alkotmánybíróság a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvénynek a Legfelsõbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság elõtt Pfv.20.424/2002/4. szám alatt folyamatban volt eljárásban alkalmazott 32. §-a ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 2003. december 31-ig hatályban volt 32. § (1) bekezdésének második mondata, amely szerint „A határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár.”, alkotmányellenes, ezért az a Fõvárosi Bíróság mint másodfokú bíróság által az 53.Pfv.21.813/2004/2. számú végzéssel befejezett ügyben, és a Miskolci Városi Bíróság elõtt 9.P.20.120/2005. szám alatt folyamatban lévõ eljárásban nem alkalmazható.

11. Az Alkotmánybíróság azt az indítványt, amely a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 1. § (1) bekezdése, 3. § (1)–(2) bekezdése, 6. § (1)–(3) bekezdése, 9. § (1)–(3) bekezdése, 10. §-a, 11. § (2) bekezdése, 12. § (2)–(4) bekezdése, 13. § (1) bekezdése, 14. § (1) bekezdése, 16. § (1)–(2) bekezdése, 17. § (2) bekezdése, 18. §-a, 21. § (1)–(3) bekezdése, 22–38. §-ai alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kezdeményezte, visszautasítja.

3. Az Alkotmánybíróság a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 1. § (1) bekezdése, 3. § (2)–(3) bekezdése, 5. § (1) bekezdése, 8. § (1) bekezdése, 10. § (2) bekezdése, 13. § (1) bekezdése, 14. § (1) bekezdése, 18. § (1)–(2) bekezdése, 20. § (1) bekezdés d) pontja, 23. § (2) bekezdése, 25. § (1) bekezdése, 30. § (1)–(2) bekezdése, 31. §-a, 32. § (1) és (3) bekezdése, 33. § (1) bekezdése, 35. § (2) bekezdése, 42. § (1) bekezdés elsõ mondata, 50. §-ának második mondata, 51. § (1) bekezdés d) pontja, 56. § 3. pontja, 63. § (2) bekezdése, 63. § (3) bekezdése

12. Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvrõl szóló a 1959. évi IV. törvény 254. § (1) bekezdése továbbá a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 14. § (1) bekezdés d) pontja, (2) bekezdése és 24. §-a nemzetközi egyezménybe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.

8. Az Alkotmánybíróság a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 9. § (2) bekezdése értelmezésére irányuló indítványt visszautasítja. 9. Az Alkotmánybíróság a Csongrád Megyei Bíróság 1.Pf.21039/2001/5. számú határozata és más hatósági intézkedések, határozatok ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY INDOKOLÁS I.

1. Az Alkotmánybírósághoz számos indítvány érkezett a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) hatálybalépését követõen. A Ttv. a társasházról szóló 1977. évi 11. törvényerejû rendeletet (a továbbiakban: Tvr.) váltotta fel, de az újraszabályozásnál a törvényhozó tekintettel volt a társasház-tulajdonról szóló 1924. évi XII. törvénycikk megoldásaira. A Ttv. szerint a társasház-tulajdon az ingatlanon fennálló tulajdonközösség sajátos formája maradt. A Ttv. számos változást hozott a Tvr. rendelkezéseihez képest. Szûkült az a kör, ahol a döntéshozatalhoz valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a mindennapi mûködéshez szükséges, fõként szervezési és a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó gazdálkodási kérdésekben a Ttv. rugalmasabb többségi szavazást tesz lehetõvé. A Ttv. a lakóépület rendeltetésének megõrzése céljából lehetõséget biztosít a tulajdonostársak számára, hogy az alapító okiratban meghatározhassák a külön tulajdonban lévõ lakás és helyiség használatának, hasznosításának olyan korlátait, amely összhangban van a társasház céljával, mûködésével. Lehetõvé tette a törvény, hogy a közös költséghez kapcsolódó kötelezettségek tulajdonostársak közötti megosztását az alapító okirat, vagy a szervezeti-mûködési szabályzat a tulajdoni hányadtól eltérõen is megállapíthassa. Új szabály, hogy a közösség a közgyûlés többségi határozata alapján kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését. Az indítványok zömmel az új, változást hozó rendelkezéseket kifogásolták. Az indítványokat az Alkotmánybíróság a Ttv.-ben foglalt egyes rendelkezések sorrendjében, tartalmuk szerint bírálta el, azok lényege az alábbiak szerint foglalható össze: 1.1. Egy indítványozó szerint a Ttv. 1. § (1) bekezdése, 5. § (1) bekezdése és 9. § (1) bekezdése a jogállamhoz tartozó jogbiztonságot sérti, mert ellentmondásosak a társasház létrejövetele szabályai; nem lehet tudni, hogy a társasház mikor jön létre a törvény erejénél fogva és mikor elhatározástól függõen, továbbá melyik esetben mi a bíróság feladata. 1.2. Egy másik indítványozó úgy véli, hogy a Ttv. 2. § (1) bekezdése a tulajdonhoz való alapvetõ jogot és az Alkotmány 70/I. §-át sérti, mert utal a Ttv. 3. § (2) bekezdésére és 19. §-ára. Ezek a szabályok pedig lehetõvé teszik, hogy az alapító okirat felhatalmazása alapján a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható; továbbá feljogosítják a tulajdonostársat, hogy a közgyûlés határozata alapján kérhesse a bíróságtól a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlan-

1067

ként kialakítható, vagy amellyel a meglevõ külön tulajdon tárgya bõvíthetõ, a közös tulajdon megszüntetését. Mindez szintén a tulajdonhoz való alapvetõ jogot sérti. 1.3. Több indítványozó szerint a Ttv. 3. § (2) bekezdése a tulajdonhoz való alapvetõ jogot sérti, mert a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolhatja az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkezõ tulajdonostársak igenlõ szavazatával. Mások szerint viszont a Ttv. 3. § (2) bekezdése, amely a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítésrõl szól, és a 11. § (2) bekezdése, amely az alapító okirat megváltoztatására tartalmaz szabályozást, aránytalanul megnehezíti, adott esetben lehetetlenné teszi, hogy az ingatlan tulajdonosa a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) rögzített rendelkezési jogát gyakorolja; ez az Alkotmány 13. § (1) bekezdését sérti, mert az Alkotmány alapjogként elismeri a tulajdon szerzésének jogát. Sérül a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságának és egyenlõ védelmének elve is. Van olyan indítvány is, amely szerint a Ttv. 3. § (2) bekezdése, 6. § (1) és (2) bekezdése, 12. § (3) bekezdése és 17. § (2) bekezdése az Alkotmány 56. §-át, 70. § (4) bekezdését és 70/A. §-át sérti, mert ezek a szabályok – az indítványozó által javasolt legalább 90%-os többség helyett – meghatározott kérdésekben a csupán 2/3-os többségû döntéshozatalt teszik lehetõvé a tulajdoni hányad vagy a közgyûlésen résztvevõk arányában. 1.4. Többen támadják a Ttv. 3. § (3) bekezdését, amely kimondja, hogy a közösség egészét terhelõ kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy az alapító okiratban, illetõleg a szervezeti-mûködési szabályzatban ettõl eltérõen meghatározott mérték – szerint felelnek az egyszerû (sortartásos) kezesség szabályai szerint; ez a szabály abban a részében, amelyben az egyszerû (sortartásos) kezességre utal, az Alkotmány 13. § (1) bekezdésével ellentétes. Az az egyszerû (sortartásos) kezesség szabályaira való utalásból az indítványozók szerint az következik, hogy a tulajdonostársak felelõssége egyetemleges, márpedig ez a tulajdoni hányad szerinti felelõsséget meghaladó felelõsséget jelent, ami az Alkotmány hivatkozott szabályába ütközik. Mások szerint a Ttv. 3. § (3) bekezdése az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, 17. §-át, 70/E. § (1)–(2) bekezdését is sérti, mert a törvény által létrehozott kényszerkezesség különbözõ ismeretlen személyeket együtt, azonosan kötelez, mások – fizetni nem tudók vagy nem akarók – helyett fizetésre. 1.5. Többen támadják a Ttv. 12. § (3) bekezdését, amelynek értelmében lakóépületben lévõ társasházban a közgyûlés legalább 2/3-os szavazattöbbségû határozatával megtilthatja a külön tulajdonban lévõ nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, továbbá a (4) bekezdést, amely kimondja,

1068

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/14. szám

hogy jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására – 30 napos határidõn belül – a közgyûlés nem hozott tiltó határozatot; e szabályok sértik a tulajdonhoz való alapvetõ jogot, a tulajdoni formák egyenjogúságának elvét, a vállalkozás jogát és a jogállamhoz tartozó jogbiztonságot. [Utóbb az egyik indítványozó az új társasházi törvény 18. § (1) és (2) bekezdésére tartotta fenn indítványát.]

tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, ellentétes az Alkotmány 7. § (1) bekezdésével, 8. § (1) bekezdésével, a 13. § (1) bekezdésével, az 57. § (5) bekezdésével. Utaltak arra is, hogy a Ttv. 24. § (1) és (5) bekezdése, amely a közös képviselõ rendelkezése alapján lehetõvé teszi a külön tulajdon jelzálogjoggal való megterhelését, az Alkotmány 45. § (1) bekezdésébe ütközik, mert a közös képviselõ csak egy lakó, hatósági, bírói hatalmat nem gyakorolhat.

1.6. Egy indítványozó szerint a Ttv. 13. § (1) bekezdés d) pontja, amely szerint a tulajdonostárs köteles a lakásában tervezett építkezésrõl értesíteni a közös képviselõt, illetõleg az intézõbizottság elnökét, a tulajdonhoz való alapvetõ jogot sérti, mert ez a jog akkor érvényesülhetne megfelelõen, ha a közösség egészét érintõ komoly munkálat megszavazásához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása lenne szükséges.

1.10. Egy indítványozó szerint a Ttv. 25. § (1) bekezdése, 26. § (2) bekezdése, 32. § (1) bekezdése és a 38. § (1) bekezdés d) pontja az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközik, mert a szabályozás nem ad elég eljárási garanciát a tulajdonos részére a közgyûlésen való részvételre, a határozat megismerésére és bíróság elõtti megtámadására; a jogvesztõ határidõ pedig aránytalan korlátozást jelent.

1.7. Egy indítványozó a Ttv. 14. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése rendelkezéseit támadja, mert e szabályok sértik az Egyesült Nemzetek Közgyûlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetésérõl szóló 1976. évi 8. törvényerejû rendelet III. rész 17. cikk 1. pontját. 1.8. Egy másik indítványozó azzal érvel, hogy a Ttv. 16. § (1) bekezdésének második mondata – amely szerint ha a földrészlet nem képezi harmadik személy tulajdonát, közös tulajdonba tartozik, eltörli és erõszakosan beleavatkozik az alapító tulajdonosok egymás közti megállapodásaiba, amelyet annak idején az alapító okiratban rögzítettek, vagy a jövõben rögzíteni szeretnének – sérti a tulajdonosok Alkotmányban foglalt jogait, az Alkotmány 8. § (1) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 54. § (1) bekezdését, 57. § (5) bekezdését. 1.9. Egy indítványban azt kifogásolják, hogy a Ttv. 24. § (1) bekezdése az Alkotmány 70/D., 70/E. és 70/K. §-át sérti, mert a jelzálog nem készteti elég hatékonyan fizetésre a hátralékba került tulajdonostársat, és így a becsületesen fizetõk említett jogai sérülnek. Mások viszont a jelzálogjog nem szerzõdéses keletkeztetésérõl szóló szabályokat – Ptk. 259. § (1) bekezdése, Ttv. 24. §-a – támadják, mert szerintük ezek sértik a vagyoni helyzet szerinti különbségtételnek az Alkotmányban és az ENSZ 1948. december 10-i Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, valamint az Egyesült Nemzetek Közgyûlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetésérõl szóló 1976. évi 8. törvényerejû rendeletben megfogalmazott tilalmát. Azzal is érvelnek, hogy a Ttv. 24. §-a, amely lehetõvé teszi, hogy a közgyûlés a határozatával a közös költséghez való hozzájárulás befizetésével legalább féléves hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonát jelzálogjoggal megterhelje, és e határozat meghozatala során a hátralékos

1.11. Sokan támadják a Ttv. 32. § (1) bekezdését, amelynek értelmében a határozat érvénytelenségének megállapítására nyitva álló, jogvesztõ határidõt a határozat meghozatalától kell számítani, többen sérelmezik, más-más alkotmányi rendelkezésre hivatkozva. Van, aki szerint az a szabály az Alkotmány 7. § (1) bekezdésébe ütközik. Mások szerint a Ttv. 32. § (1) bekezdés a jogorvoslathoz való alapvetõ jogot sérti, mert a közgyûlés határozatát a bírósággal, közigazgatással vagy más hatósággal egy szintre emeli. Hivatkoznak a tulajdonhoz való alapvetõ jog sérelmére is. Állítják, hogy Ttv. 32. § (1) bekezdése az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, 70/A. § (2)–(3) bekezdését, 57. § (5) bekezdését sérti, mert visszaélésre ad alkalmat az, hogy a határidõ nem a tudomásszerzéstõl számít, egyébként is értelmezhetetlen a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelme, továbbá kifogásolható, hogy csak a tulajdonostárs és más személy vagy szervezet a határozatot nem támadhatja meg. Van, aki szerint a Ttv. 32. § (1) bekezdése a tulajdonhoz való alapvetõ jogot sérti és ellentétes az Alkotmány 57. § (1) bekezdésével is. Közgyûlési határozat korlátozhatja akár a tulajdonjogot is, így az a körülmény, hogy a megtámadási határidõ a határozat meghozatalától számít, továbbá az, hogy a határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár, mindkét alkotmányos alapjog sérelmét eredményezheti. 1.12. Két alkotmányjogi panaszban és egy bírói kezdeményezésben is állították a Ttv. 32. § (1) bekezdésének alkotmányellenességét. Az egyik, 2004. július 21-én érkezett panaszt a Ttv. 32. § (1) bekezdésének a Fõvárosi Bíróság mint másodfokú bíróság által az 53.Pfv.21.813/2004/2. számú végzéssel befejezett ügyben való alkalmazása miatt nyújtották be. A másodfokú határozatot az indítványozó 2004. június 16-án vette át. Állították, hogy a Ttv. 32. § (1) bekezdése ellentétes az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglaltakkal. A másik panaszt a Ttv. 32. § (1) bekezdésének a Legfelsõbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság elõtt

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Pfv.20.424/2002/4. szám alatt folyamatban volt eljárásban való alkalmazásával kapcsolatban nyújtották be. Állították, hogy a jogállammal [Alkotmány 2. § (1) bekezdése] összeegyeztethetetlen az, hogy valaki olyan reá vonatkozó határozattal szemben veszítse el idõmúlás (és mindössze 60 nap) miatt a jogorvoslati lehetõségét, amelyet tudta nélkül hoznak meg, és vele nem is közölnek. A Miskolci Városi Bíróság az elõtte 9.P.20.120/2005. szám alatt folyamatban lévõ eljárást az Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján felfüggesztette és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. Indítványa szerint a Ttv. 32. § (1) bekezdése ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, mert a jogbiztonság az állam kötelezettségévé teszi annak biztosítását, hogy a jogintézmények az eljárási garanciák betartásával alkotmányosan, kiszámíthatóan mûködjenek. A közgyûlési döntés bíróság elõtti megtámadására vonatkozó jogvesztés – ami az indítvány tartalma szerint a bírói úthoz való jog gyakorlását érinti – általános jelleggel, törvényi garanciák nélkül történt megfogalmazása a jogbiztonság követelményébe ütközik. 1.13. Egy indítványozó szerint a Ttv. 37. § második mondata, amely kimondja, hogy a közös képviselõ, illetõleg az intézõbizottság elnöke képviseleti jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, az Alkotmány 13. § (1) bekezdését sérti, mert a társasház más jogszabályokban biztosított jogait vonja el. Az indítványra okot adó konkrét ügyekben eljáró bíróságok eltérõ gyakorlatára hivatkozva kezdeményezte a Ttv. 9. § (2) bekezdése értelmezését. Ez a szabály arra ad lehetõséget, hogy több épületbõl álló társasház esetében az egy vagy több épületben levõ lakások tulajdonosainak – tulajdoni hányad szerinti – többsége a bíróságtól önálló társasház alapítását kérhesse, ha az nem sérti a meglevõ társasház tulajdonosainak méltányos érdekét. 1.14. Egy indítványozó úgy véli, hogy az Alkotmány 70/I. §-át sérti a Ttv. 39. § 5. pontja, amikor a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásoknak minõsíti az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás, felújítás és korszerûsítés körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggõ kiadásokat, amelyek jellemzõen az épület bõvítésével vagy új épület létesítésével járnak; felújítás és korszerûsítés körébe nem tartozó munkálattal összefüggõ kiadásokat ugyanis az indítvány szerint nem lehet a rendes gazdálkodás körébe tartozónak minõsíteni. 1.15. Van, aki azt állítja, hogy a Ttv. 41. § (2) bekezdése ellentétes a jogállamiság elvével, mert utóbb hatályba lépõ jogszabály nem minõsíthet már megkötött szerzõdést semmisnek. Egy indítványozó szerint a Ttv. 41. § (4) bekezdése az Alkotmány 2. § (1) bekezdését sérti, mert a jogbiztonsággal ellentétes, hogy a külön tulajdonban álló lakás beosztásának megváltoztatásához nem szükséges az alapító okirat módosítása, ha a törvény hatálybalépése elõtt létesített alapító okirathoz mellékelték a társasházi lakások beosztását tartalmazó tervrajzot.

1069

2.1. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását is kezdeményezték a Ttv. hiányosnak vélt szabályozásával összefüggésben az Alkotmány 13. § (1) bekezdésére hivatkozva, mert – nincs jogszabályi garancia a társasház vagyonával gazdálkodók visszaélésének kivédésére; – a Ttv. 12. § (1) bekezdése, 17. § (1) bekezdése és 18. §-a nem érvényesíti a tulajdonformák jogegyenlõségét, mert csak a külön tulajdon esetében biztosítják a hasznok szedésének jogát, csak naturális jogot biztosítanak a közös tulajdonnál, annak pénzbevételébõl való jogosultságot nem. 2.2. Állították, hogy alkotmányellenes mulasztás áll fenn, csorbát szenved a közérdekû adatok megismerésének joga, mert a Ttv. 29. § (2) bekezdése csak azt teszi lehetõvé, hogy a tulajdonos a közgyûlés jegyzõkönyvébe betekintsen. Azzal is érveltek, hogy a társasházak felügyeletének hiánya a tulajdonhoz való jogot sérti; továbbá nincs törvényi garancia a társasházak takarékos és ésszerû gazdálkodására, ezzel sérül az Alkotmány 13. § (1) bekezdése és 17. §-a. 3. Kezdeményezték a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 79. § (2) bekezdése vizsgálatát. Ez a szabály az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését sérti, mert községi önkormányzatnak – szemben a városi önkormányzattal – nem kell rendeletben megállapítani az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, elidegenítésére vonatkozó szabályokat, ha a tulajdonában lévõ lakások száma, illetõleg helyiségek esetében a bérbeadás útján hasznosított helyiségek száma nem haladja meg a húszat. 4. Egy indítványozó kezdeményezte a Csongrád Megyei Bíróság 1.Pf.21039/2001/5. számú határozata és más hatósági intézkedések, határozatok felülvizsgálatát is. 5. Olyan indítványt is benyújtottak, hogy a Ptk. 578/I. §-a értelmezhetetlen, ez a jogállamiságot sérti: a „társasház-közösség” és a „szervezet” megnevezés nem illeszkedik a jogalanyok ismert kategóriái közé. 6. Egy indítványozó szerint a Ttv. 1. § (1) bekezdése, 3. § (1)–(2) bekezdése, 6. § (1)–(3) bekezdése, 9. § (1)–(3) bekezdése, 10. §-a, 11. § (2) bekezdése, 12. § (2)–(4) bekezdése, 13. § (1) bekezdése, 14. § (1) bekezdése, 16. § (1)–(2) bekezdése, 17. § (2) bekezdése, 18. §-a, 21. § (1)–(3) bekezdése, 22–38. §-ai az Alkotmány 2. § (3) bekezdését, 63. §-át, 70/A. §-át, 70/C. §-át, 70/G. § (2) bekezdését sértik, mert diktatórikusak, ellentétesek az egyesülési joggal, a szervezet alakítás jogával, diszkriminatívak és sértik a tudományos élet szabadságát.

1070

MAGYAR KÖZLÖNY II.

1. A Ttv.-t 2004. január 1-jétõl hatályon kívül helyezte a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 59. § (1) bekezdése, kivéve a Ttv. 10. §-a d) pontjának, 18. §-ának, 22. §-a e) pontjának rendelkezéseit, továbbá 30. §-a (1) bekezdésének második mondatát, valamint 31. §-a (1) bekezdésének, 35. §-a (1) bekezdése a) pontjának és 38. §-a (1) bekezdése b) pontjának rendelkezéseit, melyek – a Tv. 59. § (2) bekezdése értelmében – 2004. december 31. napján vesztették hatályukat. Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendõ kérdés (335/B/1990/13. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.). Hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálata a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján lehetséges, mivel ezekben az esetekben az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és – ha az indítványozó különösen fontos érdeke indokolja – a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom kimondására van lehetõség. A Ttv. 32. § (1) bekezdése konkrét esetben való alkalmazása folytán az Alkotmánybírósághoz két alkotmányjogi panasz érkezett, ezért a Ttv. e szabályának alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság érdemben bírálta el. A többi indítvány az Abtv. 1. § b) pontja alapján absztrakt normakontrollra irányul, erre figyelemmel az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kellett, hogy mely szabályok esetében van helye érdemi eljárásnak és melyeknél az eljárás megszüntetésének. A Ttv. egyes támadott rendelkezéseit a helyükbe lépõ új szabályozás is tartalmazza az alábbiak szerint, tartalmilag a korábbival, az indítványokban felvetett alkotmányjogi kérdések szempontjából, azonos módon: A Ttv. 1. § (1) bekezdése, 5. § (1) bekezdése és 9. § (1) bekezdése szabályaival alkotmányjogi szempontból azonos rendelkezést tartalmaz a Tv. 1. § (1) bekezdése, 5. § (1) bekezdése és 8. § (1) bekezdése. A Ttv. 3. § (2) bekezdésével és 19. §-ával a Tv. 3. § (2) bekezdése és 25. § (1) bekezdése tartalmaz azonos rendelkezéseket a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítést és a közös tulajdonban álló épületrészre a közös tulajdon megszüntetését illetõen. A Ttv. 11. § (2) bekezdésével a Tv. 10. § (2) bekezdése azonos az alapító okirat megváltoztatása körében. A Ttv. 6. § (1) és (2) bekezdése, 12. § (3) bekezdése és 17. § (2) bekezdése rendelkezéseivel alkotmányjogi szempontból azonosat tartalmaz a többségi szavazással való döntéshozatallal kapcsolatban a Tv. 13. § (1) bekezdése és 14. § (1) bekezdése, 18. § (1) bekezdése és 23. § (2) bekezdése.

2006/14. szám

A Ttv.-nek a közösség egészét terhelõ kötelezettség teljesítéséért való felelõsségrõl szóló 3. § (3) bekezdésével azonosat tartalmaz a Tv. 3. § (3) bekezdése. A Ttv. 12. § (4) bekezdésével a Tv. 18. § (2) bekezdése egyezik meg az indítványokban felvetett alkotmányjogi kérdés szempontjából. A Ttv. 13. § (1) bekezdés d) pontjával azonosan szól a Tv. 20. § (1) bekezdés d) pontja. A Ttv. 16. § (1) bekezdésének második mondatával tartalmilag azonos szabályt tartalmaz a Tv. 1. § (1) bekezdés második mondata. A Ttv. 24. § (1)–(2) és (5) bekezdése helyett az Alkotmánybíróság a Tv. 30. § (1), (2) bekezdését és 31. §-át, a 32. § (1) és (3) bekezdését vizsgálta, mert e szabályok tartalmazzák az indítványozók által kifogásolt rendelkezéseket. A közgyûlés összehívása és a határozat érvénytelenségének megállapítása körében a Ttv. 25. § (1) bekezdése, 26. § (2) bekezdése, 32. § (1) bekezdése és a 38. § (1) bekezdés d) pontja rendelkezéseivel azonosat a Tv. 33. § (1) bekezdése, 35. § (2) bekezdése, 42. § (1) bekezdése és az 51. § (1) bekezdés d) pontja tartalmaz. A Ttv. 37. §-a második mondatával azonosan rendelkezik a Tv. 50. §-ának második mondata. A Ttv. 39. § 5. pontjához hasonló értelmezést tartalmaz a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról a Tv. 56. § 3. pontja. A Ttv. 41. § (2) bekezdésével azonosan szól a Tv. 63. § (2) bekezdése. A Ttv. 41. § (4) bekezdésével tartalmilag megegyezik a Tv. 63. § (3) bekezdése. A Ptk. 259. § (1) bekezdésével tartalmilag a Ptk. 254. § (1) bekezdése egyezik meg. Az Alkotmánybíróság a vizsgálatot a régi helyébe lépõ új szabályokra folytatta le. 2. Az Alkotmánybíróság Ttv. törvény 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) 31. § a) pontja alapján – megszüntette. A Tv-nek a hasonló szabályokat tartalmazó 2. § (1) bekezdése már nem tartalmazza azt az utalást, amelyre figyelemmel a Ttv. 2. § (1) bekezdését támadták.

III. 1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései az alábbiak: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (...) 7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsõ jog összhangját. (...) 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsõrendû kötelessége. (...) 9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlõ védelemben részesül. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. (...) 13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbõl, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. (...) 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektõl senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (...) 56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. (...) 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze. (...) 70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyûlési képviselõk választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. (...) (4) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen. (...) 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (...) 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élõknek joguk van a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. (...) 70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájárulni. (...) 70/K. § Az alapvetõ jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolat-

1071

ban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság elõtt érvényesíthetõk.” 2. A Tv. szabályai szerint: „1. § (1) Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, mûszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetõleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül (a továbbiakban: társasház). Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetõleg lakás – különösen: a gondnoki, a házfelügyelõi lakás – a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. 3. § (...) (2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható. Ebben az esetben a közgyûlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkezõ tulajdonostársak igenlõ szavazatával dönthet az elidegenítésrõl. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyûlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat. (3) A közösség egészét terhelõ kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy a szervezeti-mûködési szabályzatban ettõl eltérõen meghatározott mérték – szerint felelnek az egyszerû (sortartásos) kezesség szabályai szerint. (...) 5. § (1) Társasházat fennálló vagy felépítendõ épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhetõ lakás, illetõleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki. (...) 8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja. (...) 10. § (...) (2) Az alapító okirat megváltoztatásához – ha e törvény másként nem rendelkezik – valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni a földhivatalnak. (...) 13. § (1) A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezeti-mûködési szabályzatában kell megállapítani. 14. § (1) A szervezeti-mûködési szabályzatot a közösség az alakuló közgyûlésen – de legkésõbb az azt követõ hatvan napon belül megtartott közgyûlésen – az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerû szavazattöbbségû határozatával állapítja meg. (...) 18. § (1) Lakóépület esetén a társasház közgyûlése megtilthatja a külön tulajdonban lévõ nem lakás céljára szol-

1072

MAGYAR KÖZLÖNY

gáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház mûködését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná. (2) Ha a lakóépületben lévõ nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására – harmincnapos határidõn belül – a közgyûlés nem hozott tiltó határozatot. (...) 20. § (1) A tulajdonostárs köteles: (...) d) a lakásában tervezett építkezésrõl értesíteni a közös képviselõt vagy az intézõbizottság elnökét. (...) 23. § (...) (2) A közgyûlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározhatja. 25. § (1) A közgyûlés határozata alapján bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevõ külön tulajdon tárgya bõvíthetõ, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. (...) 30. § (1) A közgyûlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelõ közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. (2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az õ tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. 31. § A közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését – a közgyûlés összehívása nélkül – akkor rendelheti el, ha erre õt a szervezeti-mûködési szabályzat felhatalmazza. 32. § (1) A jelzálogjog bejegyzésének elrendelésérõl szóló közgyûlési határozatot, illetõleg a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. (...) (3) Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke a kiegyenlítést követõ nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. 33. § (1) A közgyûlést a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke hívja össze. A közgyûlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejûleg a meghívó egy példányát a társasházban – jól látható helyen – ki kell függeszteni. (...) 35. § (...) (2) Kötelezõ a közgyûlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkezõ tulajdonostársak a napirend

2006/14. szám

és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérõ tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyûlést összehívhatják. (...) 42. § (1) Ha a közgyûlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetõleg a szervezeti-mûködési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár. (...) 50. § A közös képviselõ, illetõleg az intézõbizottság elnöke jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság elõtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. 51. § (1) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva: (...) d) összehívja a közgyûlést, ha a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget. (...) 56. § E törvény alkalmazásában: (...) 3. Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggõ kiadások, amelyek jellemzõen az épület bõvítésével vagy új épület létesítésével járnak. (...) 63. § (...) (2) A törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház alapító okiratának az e törvény kötelezõ jellegû rendelkezéseivel ellentétes rendelkezése hatályát veszti, és helyébe e törvény rendelkezése lép. Az alapító okirat ennek megfelelõ kijavítását az alapító okiratnak egyéb okból elsõ ízben történõ módosítása során kell elvégezni. (3) Ha az e törvény hatálybalépése elõtt létesített alapító okirathoz mellékelték a társasházi lakások beosztását tartalmazó tervrajzot, a külön tulajdonban álló lakás beosztásának megváltoztatásához nem szükséges az alapító okirat módosítása.” 3. A Ptk. támadott rendelkezései szerint: „254. § (1) Zálogjog szerzõdés, jogszabály vagy bírósági és – ha jogszabály így rendelkezik – más hatósági határozat alapján keletkezhet. (...) A társasház-közösség 578/I. § (1) A társasház-tulajdon alapján a tulajdonostársaknak az épület fenntartására, felújítására alapító okirattal létrehozott szervezete gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. (2) A társasházra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.” 4. Az Lt. 79. § (2) bekezdése a következõképpen szól: „79. § (...)

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A községi önkormányzatnak nem kell rendeletben megállapítani az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, elidegenítésére vonatkozó szabályokat, ha a tulajdonában lévõ lakások száma, illetõleg helyiségek esetében a bérbeadás útján hasznosított helyiségek száma nem haladja meg a húszat.”

IV. Az indítványok kisebb részben megalapozottak. A társasház intézményének számos történeti elõzménye ismeretes. Az Alkotmánybíróságnak nem feladata a különféle jogi megoldásokról elvontan állást foglalnia, sem az, hogy a jogintézményre vonatkozó nézeteket értékelje, a tudományos vitákban állást foglaljon. Az Alkotmánybíróság hatásköre a hatályos jogszabályok vizsgálatára terjed ki, az indítvány keretei között. Az Alkotmánybíróság elsõként a Tv. támadott szabályainak és az Alkotmány tulajdonvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek a viszonyát vizsgálta. Ennek oka, hogy az indítványok szinte kivétel nélkül a Tv.-nek azokat a szakaszait támadják, amelyek a társasház alapítása, az alapító okirat, az alakuló közgyûlés, a szervezeti-mûködési szabályzat, a külön és a közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek, valamint a társasház szervezete körében tartalmaznak kötelezõen alkalmazandó szabályokat. Hatályos jogunkban a Ptk. „A tulajdonjog” címû harmadik részének „A közös tulajdon” címû XII. fejezetében szabályozza a társasház-tulajdont. A Ptk. 149. § (1)–(4) bekezdése értelmében épületen úgy is lehet közös tulajdont létesíteni, hogy az épület meghatározott részei – elsõsorban a lakások – a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak (társasház-tulajdon). A társasház-tulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodása és a társasház-tulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. A közös tulajdonnak társasház-tulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Ebben az esetben az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja. A társasház-tulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az Alkotmánybíróság a 374/B/1996. számú határozatában (ABH 1996, 620.) elutasította azt az indítványt, amely a közös tulajdon és a társasház-tulajdon konstrukcióját általánosságban, és ez utóbbi vonatkozásában a társasházi közös tulajdon megoszthatatlanságát különösen is támadta. A határozat megállapította, hogy a társasház-tulajdon esetében a dolog természeténél fogva szükségszerû a közös tulajdonban álló részek tulajdoni megoszthatatlansága. Az Alkotmánybíróság a 64/1993. (XII. 22.) AB határozatában – az Alkotmány 13. §-ával kapcsolatban – azonban többek között a következõket állapította meg: az al-

1073

kotmányos tulajdonvédelem köre és módja nem szükségképpen követi a polgári jogi fogalmakat, és nem azonosítható az absztrakt polgári jogi tulajdon védelmével. Az alapjogként védett tulajdonhoz való jog tartalmát a mindenkori közjogi és (alkotmányos) magánjogi korlátokkal együtt kell érteni (ABH 1993, 373, 379.). Az Alkotmánybíróság egy másik határozatában megállapította, hogy az Alkotmány 13. §-a a tulajdonhoz való jogot az állammal szemben biztosítja, s azt mint alapjogot – az értékgarancia követelményével, illetõleg a „közérdekû” korlátozás arányosságának ismérvével [64/1993. (XII. 22.) AB határozat, ABH 1993, 380–382. – az állammal szemben védi (800/B/1993. AB határozat, ABH 1996, 422.)]. A fentiekbõl következõen az Alkotmány 13. §-a szerinti tulajdonvédelem nem érvényesíthetõ a tulajdonosoknak az egymással szembeni védelmérõl szóló szabályoknál. A Ptk. és a Tv. szabályai a „tulajdonosra” és a „tulajdonostársakra” vonatkoznak, nem pedig ezeknek az államhoz való viszonyára. A Tv. a társasház-tulajdonnál a mellérendelt, egyenjogú személyek jogait és kötelezettségeit, a közös tulajdonnal járó terhek viselését, a társasház szervezetét, mûködését, a tulajdonostársak egymás közötti – és nem az állammal szemben fennálló – viszonyát rendezi. Állami beavatkozást ezen a területen az jelent, ha a Tv. bizonyos szabályaitól a felek megállapodásuk alapján sem térhetnek el. A Tv. – a Ptk. 226. §-ával összhangban – alkalmazási kényszert ír elõ egyebek között az alapító okirat mint szerzõdés egyes tartalmi elemei tekintetében. Ennyiben a Tv. eltér a Ptk. 200. § (1) bekezdésének a szerzõdésekre vonatkozó, általánosan eltérést engedõ szabályától. A Tv. más szabályai is, pl. a társasház-tulajdont meghatározók, a Tv. erejénél fogva kötelezõek, kivéve, ha maga a Tv. másként nem rendelkezik. Ezeknek a kógens szabályoknak az alkotmányossága, megfelelõ indítvány alapján, vizsgálható akár az alkotmányos tulajdonvédelem szempontjából is. A társasház-tulajdonnak mint jogviszonynak a szabályozása azonban nem az alkotmányjog, hanem a polgári jog körébe tartozik. Az Alkotmánybíróság társasházban lévõ lakások hasznosításának a többi tulajdonostárs érdekeire tekintettel történõ szabályozásáról egy ügyben azt mondta ki, hogy ebben az esetben nem állapítható meg a tulajdonjog korlátozása és nem bocsátkozott további alkotmányjogi vizsgálatba. A határozat szerint a tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátja a többi tulajdonostárs jogainak és a dologhoz fûzõdõ törvényes érdekeinek védelme, ezért az a szabály, amely kimondta, hogy lakást csak lakás céljára szabad hasznosítani, önmagában nem korlátja a tulajdonosi rendelkezési jognak [36/1991. (VI. 20.) AB határozat, ABH 1991, 424, 426.]. Közös tulajdoni hányadnak szövetkezeti közgyûlési határozattal szövetkezeti tulajdonná való átalakításánál az

1074

MAGYAR KÖZLÖNY

Alkotmánybíróság azt tartotta meghatározónak, hogy a jogalanyok adott körének belsõ viszonyáról döntenek, és nem foglalkozott a tulajdonjog korlátozásának alkotmányjogi vizsgálatánál szokásos kérdésekkel (1240/B/1993. AB határozat, ABH 1998, 564, 566–567.). A tulajdonjog alkotmányjogi védelmének elvi tételeit megfogalmazó, már részben idézett 1993. évi határozatában is a polgári jogi és az alkotmányjogi szempontok különbözõségébõl indult ki az Alkotmánybíróság és az alkotmányellenesség vizsgálatánál a tulajdon közjogi megterhelését, a közhatalmi beavatkozást vette alapul [64/1993. (XII. 22.) AB határozat, ABH 1993, 373, 379.]. A 37/1998. (IX. 23.) AB határozat pedig azt tekintette alkotmányossági kérdésnek, hogy a közhatalmi korlátozást milyen esetben kell a tulajdonosnak eltûrnie (ABH 1998, 296, 303.). A társasház-tulajdon tartalmára, fenti jellegzetességeire, a közös és a külön tulajdoni elemek sajátos kapcsolódására figyelemmel az Alkotmánybíróság szerint a törvényhozónak az a feladata adódik az Alkotmány 13. §-ának a társasház-tulajdonra való végrehajtása körében, hogy olyan szabályozást alkosson, amely az alkotmányos értelemben vett tulajdonvédelmet a „tulajdonosra”, a „tulajdonostársakra”, valamint a társasház-tulajdonra is egyaránt kiterjeszti. A társasházakra vonatkozó szabályozásnak alkalmasnak kell lennie egyensúly teremtésére a társasház-tulajdon egyes alanyainak esetenként eltérõ érdekek által meghatározott pozíciója között. Az alkotmányjogi keretek a törvényhozónak viszonylag tág teret nyújtanak annak meghatározására, hogy a társasház-tulajdon szabályozásánál milyen eszközökkel teremti meg az egyensúlyt. Az Alkotmánybíróság hasonlóan foglalt állást az alkotmányjogi elbírálás különbözõségét illetõen a tulajdonjog közjogi és magánjogi korlátozásáról a 800/B/1993. AB határozatban. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a tulajdonjog sérelmének a polgári jogi szabályozás körébe tartozó egyik fontos esetkörénél, a kártérítésnél, az Alkotmány tulajdonvédelmi szabályai csak annyiban játszanak meghatározó szerepet, hogy a törvényhozónak a felelõsségi rendszer kialakítása során mind a károsult, mind a károkozó pozícióját egyenlõ súllyal mérlegelnie kell, a szabályozás egyéb szempontjainál viszont a törvényhozónak szabad mérlegelési lehetõsége van (ABH 1996, 420, 421–422.). Nem lehet az Alkotmány 13. § (1) bekezdése sérelmének tekinteni azt, ha a törvény a társasház ügyeiben való döntéshozatalt alapvetõen a tulajdonostársakra bízza, vitáikat pedig bírói útra tereli. Az Alkotmánybíróság ilyen esetben azt vizsgálhatja, hogy a törvényhozó által választott konkrét jogi szabályozás alkalmas-e az egyensúlyteremtésre.

V. 1.1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a társasház létrejövetele szabályait [Tv. 1. § (1) bekezdés, 5. §

2006/14. szám

(1) bekezdés, 8. § (1) bekezdés] a jogbiztonság [Alkotmány 2. § (1) bekezdés] sérelmére hivatkozva támadó indítvány nem megalapozott. A normavilágosságot kifogásoló indítvánnyal kapcsolatban az Alkotmánybíróság szerint megállapítható, hogy a társasház fogalmára, alapítására és az alapító okiratra, valamint a közös tulajdon társasháztulajdonná való átalakítására vonatkozó szabályok a jogalkalmazás számára a gyakorlatban nem eleve értelmezhetetlenek vagy alkalmazhatatlanok. A Tv. számos, említett rendelkezéseivel azonos vagy azokhoz jelentõs mértékben hasonló már az elsõ társasházi törvény óta hatályban van. Az 1160/B/1992. AB határozat értelmében általános és elvont módon megfogalmazott jogi normák konkrét, egyedi esetekre való vonatkoztatása jogalkalmazási kérdés. A jogalkalmazás során minden jogszabály értelmezésre szorul még akkor is, ha annak problémamegoldó, alkotó jellege elmosódott, az értelmezési mûvelet más korábbi jogszabály-értelmezésekre támaszkodva rutinná vált. A határozat szerint azt általában a jogalkotás dönti el, hogy valamely életviszonyt milyen részletességgel szabályoz. A döntés kimondja, hogy „ez a jogszabály homályosságától, értelmezhetetlenségétõl különálló kérdés. ... A jogszabálynak ezért az életviszonyok tipikus vonásait kell figyelembe vennie.” (ABH 1993, 607, 608.). A Tv. támadott szabályának feltételei, a rendelkezésekben szereplõ fogalmak ezt a követelményt kielégítik és a fogalmak nem is homályosak vagy értelmezhetetlenek. Csak a jogalkalmazás számára eleve értelmezhetetlen jogszabály sérti a jogbiztonságot [vö.: 36/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997, 222, 227–228.]. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a konkrét esetben nem sérti a jogbiztonságot az, hogy a törvényi feltételeket a jogalkotó inkább keretjellegûen, és nem túl részletezõen határozta meg. Nem alkotmányellenes, hogy a jogszabály tényállása nem tartalmaz részletesebb szabályozást a társasház létrejötte és a bíróság feladatai körében. A megfelelõen általános, absztrakt tényállás is alkalmas arra, hogy a Tv. szabályai a jogalkalmazásban érvényesüljenek. Önmagában nem sérti a jogbiztonságot az, ha a jogszabály a jogalkalmazás során értelmezésre szorul és esetenként az értelmezés problémamegoldó, alkotó jellege kerül elõtérbe. Az Alkotmánybíróság ezért a Tv.-nek a társasház fogalmát meghatározó 1. § (1) bekezdése, az alapításról szóló 5. § (1) bekezdése és a közös tulajdon társasháztulajdonná való átalakításáról szóló 8. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasította. 1.2. Nem megalapozott az az indítvány sem, amely a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítésrõl, illetve a közös tulajdonban álló épületrésszel kapcsolatban a közös tulajdon megszüntetésérõl szóló egyes szabályokat [Tv. 3. § (2) bekezdés, 25. § (1) bekezdés] támadja. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 20. §-a értelmében indítvány alapján jár el. Az indítványhoz kötöttség elvébõl

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

az következik, hogy az Alkotmánybíróság annak a szabálynak az alkotmányellenességét vizsgálja, amelyet az indítványozó megjelölt és annak az alkotmányi rendelkezésnek a tükrében, amelyre az indítványozó hivatkozik. A jelen esetben az indítványozó egyrészt az Alkotmány 70/I. §-a sérelmét állította. Megállapítható, hogy a Tv. említett szabályai nem hozhatók összefüggésbe a közterhekhez való hozzájárulás kötelezettségét elõíró alkotmányi szabályokkal. A Tv. vizsgált szabályai nem sértik az indítványban hivatkozott másik alkotmányi rendelkezést, a tulajdonhoz való alapvetõ jogot [Alkotmány 13. § (1) bekezdés] sem. Ez a jog a fent kifejtettek szerint az állammal szemben védi a tulajdont, mint az egyéni cselekvési autonómia hagyományos alapját. Társasház-tulajdonnál a tulajdonostársakat nem az alkotmányjog, hanem a polgári jog szabályai szerint illeti meg védelem egymással szemben. A Tv. a kisebbség méltányos érdekeit védi [25. § (1) bekezdés, 42. § (1) bekezdés]; a közös tulajdon megszüntetését a vizsgált körben ahhoz a feltételhez köti, hogy az a kisebbség méltányos érdekeit nem sérti. Ez a szabály az alkotmányosan megkövetelhetõ tulajdonvédelmet megfelelõen biztosítja a társasház-tulajdon alanyai pozíciójának kiegyensúlyozásával. Az Alkotmánybíróság ezért a Tv. 3. § (2) bekezdését és 25. § (1) bekezdését támadó indítványt elutasította. 1.3. Nem megalapozottak azok az indítványok sem, amelyek értelmében az Alkotmány számos rendelkezését sértik azok, a társasház belsõ viszonyaira vonatkozó egyes szabályok, amelyek – a többségi szavazással való döntéshozatal körében – a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogának gyakorlásához szükséges többségrõl, az alapító okirat megváltoztatásához elõírt szavazatarányról, a közös költség mikénti meghatározásáról, a szervezeti-mûködési szabályzat elfogadásáról, a birtoklás, a használat a hasznosítás módja meghatározásáról szólnak [Tv. 3. § (2) bekezdés, 10. § (2) bekezdés, 13. § (1) bekezdés, 14. § (1) bekezdés, 18. § (1) bekezdés, 23. § (2) bekezdés]. Nem lehet levezetni az Alkotmány indítványokban hivatkozott szabályaiból [az Alkotmánynak a tulajdoni formák egyenjogúságára és a verseny szabadságára vonatkozó 9. § (1) bekezdésébõl, a tulajdonhoz való jogról szóló 13. § (1) bekezdésébõl, a jogképességrõl szóló 56. §-ából, a választójogról szóló 70. § (4) bekezdésébõl és diszkriminációt tiltó 70/A. §-ából] sem azt, hogy a közös tulajdon körében bizonyos döntésekhez – például az elidegenítés jogának gyakorlásához – valamennyi tulajdonostárs hozzájárulását meg kell-e kívánni, de azt sem, hogy ha a Tv. többségi döntéshozatalt tesz lehetõvé, akkor a többségi döntéshozatalhoz legalább milyen mértékû szavazatarányt kell elõírni. Jóllehet a Ptk. a közös tulajdonnál bizonyos körben a tulajdonostársak egyhangú határozatát kívánja meg, pl. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásoknál, az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásánál, a tulajdonostársak a birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a

1075

rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében általában szótöbbséggel határoznak, tulajdoni hányaduk arányában. A társasház-tulajdon azonban olyan közös tulajdon, amelynél a külön tulajdon és a közös tulajdon elemei sajátosan keverednek. Ha a törvény viszonylag széles körben követel meg egyhangú határozatot vagy valamennyi tulajdonostárs hozzájárulását, akkor elõfordulhat, hogy a többség megalapozott igénye nem érvényesíthetõ. Ugyanígy a tulajdoni hányad szerinti egyszerû szótöbbség általános, kivételt nem tûrõ alkalmazása is a törvényben visszaélésszerû joggyakorlásra teremthetne lehetõséget. A jelen határozat IV. pontjában kifejtettek szerint a törvényhozónak viszonylag széles körû szabadsága van a társasház-tulajdon részletszabályainak kialakításával kapcsolatban, ezek között a döntéshozatal szabályai csak szélsõséges esetben vethetnek fel alappal alkotmányjogi kérdést. Számos eszköz, többféle döntéshozatali arány stb. egyaránt alkalmas lehet arra, hogy a szabályozásnál egyensúlyt teremtsenek a társasház-tulajdon alanyainak esetenként eltérõ, különféle érdekei között. A vizsgált szabályozásban nem ismerhetõ fel a köztulajdon és a magántulajdon egyenlõsége elvének sérelme, miként arra az indítványozók hivatkoznak; nem ismerhetõ fel valamely tulajdonostárs egyoldalú kedvezményezése vagy hátrány okozás, de a joggyakorlás lehetetlenné tétele sem, amelynek alapján a támadott rendelkezéseket alkotmányellenessé kellene nyilvánítani, akár a tulajdonhoz való alapvetõ jog, akár más, az indítványozók által felhívott alkotmányos tétel sérelme miatt. Az Alkotmánybíróság ezért a Tv. 3. § (2) bekezdése, 10. § (2) bekezdése, 13. § (1) bekezdése, 14. § (1) bekezdése, 18. § (1) bekezdése, 23. § (2) bekezdése rendelkezéseit támadó indítványokat elutasította. 1.4. Nem megalapozottak a Tv. 3. § (3) bekezdését támadó indítványok sem. A közösség egészét terhelõ kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak felelõsségét megállapító rendelkezéshez hasonlót már az elsõ társasházi törvény, az 1924. évi XII. törvény is tartalmazott. Ennek 9. §-a kimondta, hogy a tulajdonostársak a közös használatban levõ építmények, építményrészek felszerelések és berendezések karbantartásának költségéhez, valamint általában a tulajdonostársakat közösen érdeklõ költségekhez és egyéb terhekhez saját tulajdoni illetõségének vagy érdekeltségének arányában kötelesek hozzájárulni. A hatályos jogszabály is ezt az elvet érvényesíti. Jóllehet a társasházközösség a Tv. 3. § (1) bekezdése értelmében rendelkezik bizonyos anyagi és eljárásjogi jogképességgel, a társasház nem jogi személy. Ennek a helyzetnek az egyik következményét vonja le a Tv. 3. § (3) bekezdése, amikor a közösség egészét terhelõ kötelezettség teljesítéséért való polgári jogi felelõsséget határozza meg: a közösség egészét terhelõ kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy a szervezeti-mûködési szabályzatban ettõl eltérõen meghatározott

1076

MAGYAR KÖZLÖNY

mérték – szerint felelnek az egyszerû (sortartásos) kezesség szabályai szerint. Az egyszerû (ún. sortartó) kezességnél a kezes követelheti, hogy a jogosult a követelést elõször a kötelezettõl hajtsa be; amennyiben a kezes a kötelezett helyett a tartozást megfizeti a jogosultnak, a kezesnek megtérítési igénye keletkezik a kötelezettel szemben. Ebben a szabályban az egyszerû (sortartásos) kezességre utalást az indítványozók úgy értelmezik, hogy önmagában ebbõl a szabályból, más törvényi rendelkezés nélkül, a tulajdonostársak egyetemleges felelõssége, a tulajdoni illetõség arányát meghaladó kötelezettsége következik. A társasházon belül a Tv.-ben szereplõ vagy a tulajdonostársak által elfogadott szabályozás rendeltetése az, hogy a tulajdonosok egymás közötti, illetve a társasház és az egyes tulajdonosok közötti követelések teljesítésének rendjét meghatározza. A Tv. 3. § (3) bekezdése ugyanakkor a társasház hitelezõit is védi, a tulajdonostársak tulajdoni hányadukhoz igazodó – és így korlátozott felelõsségének elõírásával. A szolgáltatás teljesítésével, illetve a szerzõdésszegõ magatartással összefüggésben a társasházon belül a tulajdonosok között, vagy a tulajdonostársak és a társasház közösség hitelezõi között kialakult jogvita eldöntése pedig a polgári peres ügyeket tárgyaló bíróságok hatáskörébe tartozik. Az Alkotmánybíróság egyébként a 12/1998. (IV. 17.) AB határozatban (ABH 1998, 123, 430.) vizsgálta a Ptk. 334. § (2) bekezdése és 337. § (2) bekezdése alkotmányellenességét. Ebben az ügyben az indítványozók alkotmányellenesnek tartották azokat a szabályokat, amelyek a társtulajdonosok egyetemleges felelõsségérõl intézkednek a társasházak egyes közüzemi tartozásai tekintetében. Beadványukban vizsgálni kért jogszabályként a Ptk. 334. § (2) bekezdését és a 337. § (2) bekezdését jelölték meg, s hivatkoztak az Alkotmány 55. § (1) bekezdése és 70/E. § (1) bekezdése sérelmére. Az indítványozók ugyanakkor kifejtették azt is, hogy nem felel meg a valóságnak a társasházak esetében a Ptk. 334. § (2) bekezdésének az a feltételezése, hogy a szolgáltatás nem osztható. Az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. A határozat indokolásában arra hivatkozott, hogy a Ptk. támadott szabályai a társasház-tulajdonra vonatkozó szabályt nem tartalmaznak, és nem tartalmaznak különös rendelkezést a társasházak szerzõdéseire sem; a Ptk. 334. § (1)–(2) bekezdésének konkrét tényállásra vonatkoztatása és ezzel kapcsolatban az értelmezése pedig nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, a Ptk. e szabályainak mikénti alkalmazása társasház közüzemi szerzõdéseire, esetleges tartozásai a rendes bíróságra tartozik. A rendes bíróságra tartozik annak eldöntése is, hogy a tartozások esetén a kötelezettek egyetemlegessége pusztán a Ptk. e szabályai alapján, más jogszabály közbejötte nélkül megállapítható-e. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor utalt arra, hogy a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továb-

2006/14. szám

biakban: Gszt.) végrehajtására kiadott 3/1995. (I. 20.) Korm. rendeletet és a villamos energia termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Vet.) végrehajtására kiadott 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletet a Ttv. módosította (44. és 45. §). A Ttv. 44. §-a szerint a Gszt. Vhr. 1. számú melléklete 13. §-ának (4) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészítette ki: Nem vonatkozik az egyetemleges felelõsség a társasházban a közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történõ fogyasztás díjfizetési kötelezettségére. A Ttv. 45. §-a pedig a Vet. Vhr. 1. számú melléklete 5. §-ának (4) bekezdését egészítette ki a következõ mondattal: Nem vonatkozik az egyetemleges felelõsség a társasházban a közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történõ fogyasztás díjfizetési kötelezettségére. Az Alkotmánybíróság 398/B/1995. AB határozata (ABH 1999, 714.) vizsgálta a Vet. Vhr. 1. számú melléklete 5. §-ának (4) bekezdését és a Gszt. Vhr. 1. számú melléklete 13. §-ának (4) bekezdését; az indítványokat az Alkotmánybíróság elutasította. Az Alkotmánybíróság szerint önmagában a Tv. 3. § (3) bekezdésébõl nem következik a tulajdonostársaknak a tulajdoni illetõségük arányát meghaladó, egyetemleges felelõssége harmadik személyekkel (pl. gáz- vagy villamosenergia szolgáltatóval) szemben, a tulajdoni hányad szerinti felelõsségtõl eltérõ mérték akkor jöhet szóba a Tv. értelmében, ha a hozzájárulási kötelezettséget maguk a tulajdonostársak a szervezeti-mûködési szabályzatban a fõ szabálytól eltérõen határozták meg. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a Tv. 3. § (3) bekezdését az Alkotmány 13. § (1) bekezdése sérelmére hivatkozva támadó indítványokat elutasította; megállapította azt is, hogy a Tv. 3. § (3) bekezdése és az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése, 17. §-a, 70/E. § (1)–(2) bekezdése között nincs alkotmányjogilag értékelhetõ összefüggés. 1.5. Az Alkotmánybíróság elutasította a Tv. 18. § (1) és (2) bekezdését támadó indítványt is. Mindkét rendelkezés a külön tulajdonban lévõ, nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának a megváltoztatásával függ össze; a Tv. lehetõvé teszi, hogy a társasház közgyûlése ezt megtiltsa, ha az a társasház mûködését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná. Az Alkotmánybíróság a 685/B/1999. AB határozatban (ABH 2004, 1363.) megállapította: „a vállalkozás joga nem abszolutizálható, ennek megfelelõen arra sincs senkinek alanyi joga, hogy adott foglalkozással kapcsolatos vállalkozást egy meghatározott helyen folytasson.” Az Alkotmánybíróság az említett ügyben azt vizsgálta, hogy „a vállalkozáshoz való jogot sérti-e az, hogy a vállalkozást valakinek egy adott helyen (üzletben) ideiglenesen vagy véglegesen nem lehet folytatni”; és az indítványt elutasította. A tulajdoni formák egyenjogúságának [Alkotmány 9. § (1) bekezdése] elvére való hivatkozás sem alapos. A Tv. 18. § (1)–(2) bekezdése valamenyi tulajdoni formára egy-

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

aránt vonatkozik, a tulajdoni formák egyenjogúságának elvét ezért nem sérti. Nem állapítható meg az sem, hogy a tulajdonhoz való alapvetõ jog sérülne. Az Alkotmánybíróság 36/1991. (VI. 20.) AB határozata (ABH 1991, 424, 426.) megállapítja, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátja lehet a többi tulajdonostárs jogainak és a dologhoz fûzõdõ törvényes érdekeinek védelme; a tulajdonostársak közös megállapodása kiterjedhet a hasznosítás módja tekintetében meghatározott korlátok felállítására, amennyiben ez a korlátozás törvény elõírásába nem ütközik. A Tv. a társasház közgyûlése tiltó határozata ellen a tulajdonostárs számára bírói utat enged. A bírósági eljárásra hárul majd annak eldöntése, hogy a tulajdonostársak döntése jogszabály vagy az alapító okirat, illetõleg a szervezeti-mûködési szabályzat rendelkezését sérti-e, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár-e. A bíróság vizsgálhatja annak a feltételnek a fennállását is, hogy a helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatása a társasház mûködését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná-e. Nem állapítható meg az sem, hogy ezek a támadott szabályok a jogbiztonságot [Alkotmány 2. § (1) bekezdése] sértenék. Az Alkotmánybíróság egy határozata (219/B/2002 AB határozat, ABH 2003, II. kötet, 1488.) megállapítja, hogy „az értékelést engedõ fogalmak használata (mint pl. a jóhiszemûség, közérdek, rendkívüli méltánylást érdemlõ körülmények, arányosság stb.) a jogi szabályozás hagyományos eszköze, amely a jogalkalmazó jogilag kötött, diszkrecionális döntési felhatalmazását, a konkrét ügy részleteinek ismeretében adott mozgásterét jelenti”. Az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amelynél azt kellett vizsgálni, hogy „sérti-e az Alkotmány 2. § (1) bekezdését a megsemmisíteni kért rendelkezés amiatt, hogy a jogalkotó a munkáltatói kötelezettség fennállását az elvárhatóság fogalmához, az elvárhatóságot pedig ‘az eset összes körülményei’ mérlegeléséhez köti.” Az Alkotmánybíróság szerint a Tv. 18. §-ában szereplõ, egyes kifogásolt kifejezések megfelelõen határozottak, világosak és érthetõek, önkényes értelmezésre nem adnak lehetõséget. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a Tv. 18. § (1) és (2) bekezdését támadó indítványokat is elutasította. 1.6. Nem megalapozott a Tv. 20. § (1) bekezdés d) pontját támadó indítvány. A tulajdonhoz való alapvetõ jogot nem sérti az, hogy a valamely lakásban tervezett építkezésrõl a Tv. szabályai szerint csupán értesíteni kell a közös képviselõt, és a Tv. nem írja elõ általánosságban valamennyi tulajdonostárs hozzájárulását „a közösség egészét érintõ komoly munkálathoz”. Azt a kérdést, hogy milyen esetben indokolt megkövetelni a tulajdonostársak hozzájárulását valamely építkezéshez a társasházban, nem a Tv., hanem más jogszabály szabályozza.

1077

Nem a Tv.-re, hanem építésügyi jogszabályokra, eljárásra és hatóságra tartozó kérdés, hogy milyen építkezések, kinek az engedélye alapján, milyen feltételek mellett végezhetõk vagy sem. A Tv.-ben szereplõ értesítési kötelezettségtõl ezek a szabályok függetlenül érvényesülnek. 1.7. A Ttv. 14. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése nemzetközi egyezménybe ütközésének utólagos vizsgálatát csak az Abtv. 21. § (3) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik. Az indítványozó nem tartozik ebbe a körbe, ezért azt az indítványt, amely az említett szabályok ilyen vizsgálatára irányult, az Alkotmánybíróság – az Ügyrend 29. § c) pontja alapján – visszautasította. 1.8. Alaptalan a Tv. 1. § (1) bekezdés második mondatát támadó indítvány is. Az az elõírás, amely szerint társasház-tulajdonnál az épülethez tartozó földrészletnek a tulajdonostársak közös tulajdonába kell kerülnie, nem sérti a tulajdonhoz való jogot mint alapvetõ jogot. Az Alkotmánybíróság már több határozatában kifejtette, hogy a tulajdonjog alkotmányos védelme nem terjed ki a tulajdon megszerzésére, a tulajdonszerzés joga nem alapjog. [Pl. 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 201.; 743/B/1993. AB határozat, ABH 1996, 417, 418.] Az Alkotmány 13. §-a a már megszerzett tulajdont részesíti alapjogi védelemben, az államnak nincs kötelezettsége arra, hogy a magánszemélyt tulajdonszerzéshez vagy tulajdon élvezetéhez segítse (936/D/1997 AB határozat, ABH 1999, 615.). Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése és 57. § (5) bekezdése pedig nem hozható összefüggésbe a Tv. 1. § (1) bekezdés második mondatával. Ezért az Alkotmánybíróság a Tv. 1. § (1) bekezdés második mondatát támadó indítványt elutasította. 1.9. A Tv. egyes, jelzálogjoggal kapcsolatos szabályait támadó indítványok is alaptalanok. A jelzálogjog nem szerzõdéses, hanem pl. jogszabály vagy hatósági határozat alapján való keletkeztetésérõl szóló szabályok – Ptk. 254. § (1) bekezdése –, illetve a Ttv. 24. §-a nemzetközi egyezménybe ütközésének utólagos vizsgálatát csak az Abtv. 21. § (3) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik. Az indítványozó nem tartozik ebbe a körbe, ezért azt az indítványt, amely a mondott szabályok ilyen vizsgálatára irányult, az Alkotmánybíróság – az Ügyrend 29. § c) pontja alapján – visszautasította. A Ptk. 254. § (1) bekezdése és a Tv. 30–31. §-a rendelkezéseiben nem ismerhetõ fel vagyoni helyzet szerinti különbségtétel. Ezek a szabályok nem a tulajdonostárs vagyoni helyzetén alapulnak, hanem azon a körülményen, hogy az érintett tulajdonostárs a közös költség összegének befizetésével, bármely okból, hátralékba került. A támadott szabályok nem hozhatók összefüggésbe az Alkotmány vagyoni helyzet szerinti különbségtételt tiltó 70/A. § (1) bekezdésével. Azzal az indítvánnyal összefüggésben, amely a tulajdonhoz való alapvetõ jog sérelmére hivatkozik, az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a társasház-tulajdon a

1078

MAGYAR KÖZLÖNY

közös tulajdonnak egy sajátos esetét jelenti. A közös tulajdonnal együtt jár a saját tulajdoni hányaddal, tulajdoni résszel kapcsolatban felmerülõ költségen túlmenõen a közös költségek viselése. Gyakran igény van a tulajdonostársak fizetõkészségének és fizetõképességének különbözõ jogintézményekkel való biztosítására. Ennek megfelelõen a jogszabályok – a felek érdekeit figyelembe véve – meghatároznak egyes olyan rendelkezéseket, amelyekkel a közös tulajdon fenntartásának zavartalanná tételét, a közös költségek fedezésének lehetõleg egyszerû és hatékony megoldását kívánják szolgálni. Ilyen jellegû megoldást nyújt a Tv. 30. §-án kívül a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény 95. §-ának (1) bekezdése is a lakásszövetkezettekkel kapcsolatban. A fizetési kötelezettség teljesítése egyik lehetséges kikényszerítési módjának törvényi szabályozása a tulajdonhoz való alapvetõ jogot nem sérti. A hátralékos tulajdonostárs szavazati jogának korlátozása nem sérti a jogorvoslathoz való jogot sem. A jogorvoslathoz való alapvetõ jog a bírósági, közigazgatási és más hatósági döntésekre terjed ki. Nem terjed ki a nem állami, pl. a munkáltatói (1129/B/1992. AB határozat, ABH 1993, 604, 605.), vagy a tulajdonosi (1534/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 602, 603.) döntésekre. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelésérõl szóló közgyûlési határozat ilyen tulajdonosi döntésnek – s nem hatósági döntésnek – minõsül, vagyis olyan döntés, amelyre tárgyilag a jogorvoslathoz való alapvetõ jog nem terjed ki. Az a szabály, amely a közös képviselõ rendelkezése alapján lehetõvé teszi a külön tulajdon jelzálogjoggal való megterhelését, nem ütközik az Alkotmány 45. § (1) bekezdésébe, mert a két rendelkezés között alkotmányjogilag értékelhetõ kapcsolat nincs. A közös képviselõ ebben a jogkörében eljárva a tulajdonostársak által elfogadott szervezeti-mûködési szabályzatot hajtja végre, döntése nem jelenti igazságszolgáltatás gyakorlását abban az értelemben, ahogyan azt az Alkotmány 45. § (1) bekezdése alkalmazza. A Tv. 30. § (1) bekezdése és az Alkotmány 70/D., 70/E. és 70/K. §-a között pedig nincs összefüggés. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Tv. 30. § (1), (2) bekezdését, és 31. §-át, a 32. § (1) és (3) bekezdését, illetve a Ptk. 254. § (1) bekezdését támadó indítványokat elutasította. 1.10. Megalapozatlan az az indítvány is, amely a Tv. 33. § (1) bekezdése, 35. § (2) bekezdése rendelkezéseit és az 51. § (1) bekezdés d) pontját támadja, arra hivatkozva, hogy – a Tv. más szabályában elõírt, jogvesztõ megtámadási határidõre tekintettel – a szabályozás nem ad elég eljárási garanciát a tulajdonos részére a közgyûlésen való részvételre, a határozat megismerésére. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a vizsgálat tárgyát képezõ egyes rendelkezések alkotmányossága általában értékelhetetlen a jogszabály kontextusából kiragadva. Az elszigetelt vizsgálat eredménye más összefüggésbe helyezve érvényét vesztheti. [Így foglalt állást az

2006/14. szám

Alkotmánybíróság a 16/1991. (IV. 20.) AB határozatban, ABH 1991, 58, 60.] Ennek megfelelõen a közgyûlés összehívására, a meghívó közlésére, valamint az éves elszámolásról, továbbá a költségvetés megállapításáról szóló közgyûlésre, a számvizsgáló bizottság ezzel kapcsolatos jogosítványára vonatkozó szabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálatáról is csak a szabályozási környezetre figyelemmel, a konkrét rendelkezések és ezek összefüggései áttekintése alapján lehet dönteni. Az Alkotmánybíróságnak az indítványok alapján azt kell vizsgálnia, hogy a szabályok az Alkotmány 2. § (1) bekezdése tükrében elég eljárási garanciát adnak-e a tulajdonos részére a közgyûlésen való részvételre, a határozat megismerésére és bíróság elõtti megtámadására. A Tv. számos eljárási szabályt, a közös képviselõt illetõleg az intézõbizottságot terhelõ kötelezettséget tartalmaz annak érdekében, hogy a közgyûlésen való részvétel, a határozat megismerése a tulajdonostársak számára lehetõvé váljék. A Tv. szabályai egyértelmûek abban, hogy közgyûlést legalább évente egyszer kell tartani [35. § (1) bek.], a közgyûlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni [33. § (1) bek.], amellyel egyidejûleg a meghívó egy példányát a társasházban – jól látható helyen – ki kell függeszteni. A Tv. azt is elõírja, hogy kötelezõ a közgyûlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkezõ tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték; ha pedig a kérést a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérõ tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyûlést összehívhatják. Közgyûlés összehívására a számvizsgáló bizottság is jogosult, ha a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget. A közgyûlésen jegyzõkönyvet kell vezetni, a jegyzõkönyvet hitelesíteni kell [39. § (1) bek.]. A közgyûlésen meghozott határozatokról a közös képviselõnek vagy az intézõbizottság elnökének valamennyi tulajdonostársat írásban, a közgyûlés megtartásától számított nyolc napon belül értesítenie kell [39. § (3) bek.]. A közös képviselõ (az intézõbizottság elnöke) köteles a közgyûlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (Közgyûlési Határozatok Könyve) vezetni [44. § (1) bek.]. A Közgyûlési Határozatok Könyve adattartalmát a Tv. meghatározza [44. § (2) bekezdése]. Az 1160/B/1992. AB határozat értelmében azt általában a jogalkotás dönti el, hogy valamely életviszonyt milyen részletességgel szabályoz. (ABH 1993, 607, 608.). Az Alkotmánybíróság az 1621/E/1992. AB határozatában kifejtette, hogy a jogalkotóra tartozik annak eldöntése, hogy valamely élethelyzetet milyen részletességgel szabályoz. Ebbõl a szempontból alkotmányossági kérdést csak az vet fel, ha a szabályozás hiányossága alapvetõ jog vagy az Al-

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

kotmányban deklarált alkotmányos elv érvényesülését gátolja (ABH 1993, 765, 766.). Az Alkotmánybíróság szerint a közgyûlés tartásának és összehívásának, a meghívó közlésének, a jegyzõkönyvvezetésnek, a határozatok nyilvántartásának és megismerhetõségének ismertetett szabályai – amennyire az a társasház-tulajdonra, mint a közös tulajdon egyik típusára vonatkozó szabályozástól elvárható – elegendõ garanciát tartalmaznak ahhoz, hogy a tulajdonostársak jogaikat érvényesíthessék. További jogalkotással a vizsgált körben nem küszöbölhetõ ki eleve az esetleg elõforduló visszaélésszerû jogalkalmazás vagy a kötelezõ szabályok alkalmazása mellõzésének veszélye. Az Alkotmánybíróság ezért a Tv. 33. § (1) bekezdését, 35. § (2) bekezdését és az 51. § (1) bekezdés d) pontját támadó indítványokat elutasította. 1.11. Más a helyzet a Tv. 42. § (1) bekezdésével. Ez a szabály az, amely bírói útra tereli a tulajdonostársak jogvitáját a közgyûlés határozataival kapcsolatban. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése, az eljárási garanciákon túl, a bírósághoz fordulás jogát foglalja magában. Az Alkotmánybíróság értelmezésében ezen alapvetõ jogból „az államra az a kötelezettség hárul, hogy – egyebek mellett – a polgári jogok és kötelezettségek (a polgári joginak tekintett jogviták) elbírálására bírói utat biztosítson.” [59/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993, 353, 355.] Társasház-tulajdonnál a közgyûlési határozat vitássá tétele „polgári jogi jogra” vonatkozik. A bírósághoz való jog egyik eleme a bírósághoz fordulás joga, abban az értelemben, hogy az érdekelt elérhesse, ügyét bíróság tárgyalja anélkül, hogy jogi vagy gyakorlati jellegû, visszaélésszerû akadályok ebben megakadályoznák. A bírósághoz fordulás jogának alkotmányosan elfogadható korlátozásához alkotmányos cél kell és a korlátozás mértékének e céllal ésszerû arányban kell állnia. A bírósághoz fordulás jogának gyakorlásához szükséges, hogy az érintettek értesüljenek a határozatról, amely jogukat vagy jogos érdekeiket érinti és megismerhessék annak tartalmát. Az Alkotmánybíróság a 24/1999. (VI. 30.) AB határozatában (ABH 1999, 237, 244.) jogorvoslati határidõ elbírálására vonatkozó szabályozásról – hatósági határozattal összefüggésben – azt is kimondta, hogy annak alkotmányossága önmagában nem ítélhetõ meg, e tényezõ mellett más elemeket is figyelembe kell venni, mindenekelõtt a jogorvoslattal megtámadható döntésrõl való tudomásszerzés garantáltságát. A társasház közgyûlésének határozata ugyanakkor nem hatósági határozat, hanem lényegében a közös tulajdon körében, általában szótöbbséggel hozott tulajdonosi döntéseket tartalmaz, ezért a tudomásszerzés garantáltsága körében nem követelhetõk meg a hatósági határozat mint hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó szabályokhoz hasonló elõírások alkalmazása a Tv. hatókörében.

1079

Jóllehet a Ptk. a közös tulajdon általános szabályainál nem ír elõ határidõt a tulajdonostársak szótöbbséges határozata bíróságnál való megtámadására [Ptk. 143. § (1) bekezdés], s így arra a meghozatalt követõen bármikor sor kerülhet, a kereseti kérelem alapossága körében azonban ilyen esetben is jelentõsége van az idõmúlásnak például akkor, ha az utóbb sérelmezett határozat végrehajtása megtörtént és a megtámadás jogát a tulajdonostárs indokolatlan késedelemmel gyakorolta. Habár a társasház-tulajdonról szóló 1924. évi XII. törvénycikk, amely hazánkban a társasház-tulajdont elsõ alkalommal szabályozta, a társasház-tulajdonra a tulajdonra vonatkozó általános szabályokon felül az ingatlan közös tulajdonának, a szomszédjognak és a szolgalmaknak szabályait rendelte alkalmazni (11. §), és nem tartalmazott a Tv. 42. § (1) bekezdésében foglaltakhoz hasonló rendelkezéseket, a hatékonyan mûködõ igazságszolgáltatás érdekei igazolhatják ésszerû határidõ tûzését és a keresetindítás feltételeinek megállapítását a társasház-tulajdonnál. A több mint ötven évig hatályban volt elsõ társasház-törvényt 1977. július 1-jétõl felváltó Tvr. 16. §-a már tartalmazta azt az elõírást, amely szerint „a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül” fordulhat a bírósághoz bármely tulajdonostárs. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a Tvr., a Ttv. és Tv. hivatkozott határidõre vonatkozó szabályát anyagi jogi határidõnek tekinti. Ugyanakkor a Tvr. 16. §-a – szemben a Ttv. és Tv. szabályaival – nem utalt a határidõ jogvesztõ jellegére. A bírói gyakorlat szerint az 1998. március 1. napját megelõzõen hozott közgyûlési határozatok elleni 60 napos keresetindítási határidõ – erre vonatkozó rendelkezés hiányában – nem jogvesztõ jellegû, emiatt az elkésettség az elévülés szabályai szerint kimenthetõ (EBH 2004. 1035.). A Tv. meghatározhatja azt az idõtartamot, amely alatt a tulajdonostárs bírósághoz fordulhat. Ugyanakkor a törvényhozónak a társasház-tulajdonnál egyenlõ súllyal kell mérlegelnie a határozat véglegességében érdekelt és a határozatot vitató tulajdonostársak pozícióját. A Tv. 42. § (1) bekezdése határidõt tûz a határozat érvénytelenségének megállapítása iránti kereset benyújtására. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdésébõl nem következik ennek tilalma, de az sem, hogy ilyen határidõt elõ kell írnia a törvényhozónak. A hatvan napos határidõt önmagában, a tartamára tekintettel nem lehet ésszerûtlennek tekinteni. Társasház-tulajdonnál a tulajdonostársaknak érdekük fûzõdik ahhoz is, hogy a társasház mûködésérõl szóló közgyûlési határozatok (pl. költségvetés vagy beszámoló elfogadása, közös képviselõ megválasztása), megszabott határidõ leteltével, megkérdõjelezhetetlenné váljanak. A jelen esetben a hatvan napos határidõ elég idõ arra, hogy a tulajdonostárs élhessen keresetindítási jogával, másrészt megfelel a társasház zavartalan mûködése biztosítására irányuló követelménynek is. A Tv. ez utóbbit erõsíti azzal, hogy a közgyûlés határozatának végrehajtására a keresetindítás nem gyakorol halasztó hatást, ugyanakkor

1080

MAGYAR KÖZLÖNY

viszont a bíróság a határozat végreghajtását felfüggesztheti. A határidõ a Tv. szabályai értelmében „a határozat meghozatalától” veszi kezdetét. Az Alkotmánybíróság 935/B/1997. AB határozata (ABH 1998, 765.) alkotmányjogi szempontból nem azonos, de hasonló ügyben, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 45. § (1) bekezdése rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatakor megállapította, hogy az említett törvénynek azon fordulata, amely szerint a társasági határozatok bíróság elõtt való megtámadására biztosított 30 napos határidõ „a határozat meghozatalától” számítandó, nem ellentétes sem az Alkotmány 13. § (1) bekezdésével, sem az Alkotmány 57. § (1) bekezdésével. Ezt az állásfoglalását a határozat szerint „az Alkotmánybíróság – a gazdasági jog szempontjaira szûkítve – a forgalombiztonság és a hitelezõvédelem követelményére, alkotmányjogi szempontból pedig a lényegében ez utóbbi két szempont alaptörvényi foglalataként megjelenõ jogbiztonság elsõdlegességére alapozta.” Az Alkotmánybíróság szerint, jóllehet a társasház-tulajdonnál a közgyûlés feladat- és hatáskörére figyelemmel másként jelentkeznek ezek a szempontok, önmagában az a körülmény, hogy a hatvan napos határidõt a határozat meghozatalától kell számítani, a társasházak esetében sem ellentétes a bírói úthoz való joggal. A Tv.-ben meghatározott határidõ elmulasztása azonban jogvesztéssel jár. Általában nem sérti a bírósághoz való jogot az, ha a bírósághoz fordulást jogvesztõ határidõvel korlátozzák. Ismert és gyakran alkalmazott megoldás a jogrendszeren belül az, hogy ha (az anyagi jogi) törvény valamely igény érvényesítésére, keresetindításra határidõt szab meg, a határidõ elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy az elmulasztott cselekmény a késõbbiekben már nem pótolható. A közgyûlés határozatát vitató tulajdonostárs és a társasház pozícióját azonban egyenlõ súllyal kell mérlegelnie a törvényhozónak, amikor a határozat érvénytelenségének megállapítására irányuló – jellemzõen a tulajdonostársak, a közösség vagy a közös képviselõ közötti érdekellentéten alapuló – keresetnél a keresetindítás egyes feltételeirõl dönt. Bármelyik pozíció egyoldalú kedvezményezése a bírói úthoz való, alapvetõ jog sérelméhez vezethet. A Tv. 42. § (1) bekezdése azzal, hogy a kereset benyújtására a határozat meghozatalától számított, objektív, hatvan napos, jogvesztõ határidõt ír elõ, a bírósághoz fordulás jogának gyakorlását egyoldalúan korlátozza a közgyûlés határozatát vitássá tenni kívánó tulajdonostársat illetõen, ha például a közgyûlés összehívása, a meghívó közlése, a jegyzõkönyvvezetés vagy különösen a közgyûlésen meghozott határozatokról való értesítés formája és határideje szabályai megsérültek. Az Alkotmánybíróság számos határozatában megerõsítette, hogy az alapvetõ jog korlátozása csak akkor marad meg az alkotmányos határok között, ha a korlátozás elke-

2006/14. szám

rülhetetlen, azaz, ha másik alapvetõ jog, szabadság vagy alkotmányos érték védelme más módon nem érhetõ el. [lásd pl. 30/1992. (V. 26) AB határozat, ABH 1992, 167, 171.; 6/1998. (III. 11.) AB határozat, ABH 1998, 91, 98–99.; 44/2004. (XI. 23.) AB határozat, ABH 2004, 618, 648.] A Tv.-nek az a korlátozó szabálya, amelynek értelmében valamennyi tulajdonostárs tekintetében, a határozat meghozatalától számított megtámadási határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár, a jelen esetben, a Tv.-ben szabályozott jogviszonyok tekintetében nem áll ésszerû arányban a korlátozás céljával, a társasház zavartalan mûködéséhez fûzõdõ érdekek védelmével. Elõállhat a hatályos szabályozás mellett az a helyzet, hogy a tulajdonostárs keresetindítási jogát menthetõ okból, önhibáján kívül nem tudja érvényesíteni és a hátrányos következmények másként sem háríthatók el. A jelen esetben nincs olyan másik alapvetõ jog, szabadság vagy alkotmányos érték, amelynek védelme más módon ne lenne elérhetõ. Az Alkotmánybíróság ezért a Tv. 42. § (1) bekezdésének „A határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár.” szövegrészét alkotmányellenessé nyilvánította és megsemmisítette. A vizsgált esetben az Alkotmánybíróság az Abtv. 43. § (4) bekezdésében foglalt ama kivételes jogosultságának gyakorlására, amely szerint a 42. § (1) bekezdésében, valamint a 43. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott idõponttól eltérõen is meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését, nem látott okot. A jogbiztonság nem indokolja a jelen esetben, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését erga omnes visszaható hatállyal határozza meg. Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt vagy annak egy részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközõnek minõsíti, és ezért azt megsemmisíti, akkor a további alkotmányi rendelkezés esetleges sérelmét – a már megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben – érdemben nem vizsgálja. [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 420, 423.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.] Az Alkotmánybíróság ezért nem vizsgálta, hogy a Tv. 42. § (1) bekezdése az Alkotmány 7. § (1) bekezdésébe, a 2. § (1) bekezdésébe, a 70/A. § (2)–(3) bekezdésébe, az 57. § (5) bekezdésébe ütközik-e. 1.12. A Tv. 42. § (1) bekezdésével azonos rendelkezést tartalmazott a Ttv. 32. § (1) bekezdése. Az Alkotmánybíróságnak ezt a már hatályon kívül helyezett szabályt az alkotmányjogi panaszokra és a bírói kezdeményezésre tekintettel vizsgálnia kellett.

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Ttv. 32. § (1) bekezdésének alkalmazása miatt alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a Fõvárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 53.Pfv.21.813/2004/2. számú végzésével befejezett üggyel kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság, utalva a jelen határozat V. 1. 10. pontjában kifejtettekre, megállapította a Ttv. 32. (1) bekezdésének „A határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár.” szövegrésze alkotmányellenességét, és – az Abtv. 48. § (3) bekezdése és a 43. § (3) bekezdése alapján – a konkrét esetben az alkotmányellenes jogszabály alkalmazási tilalmát mondta ki. Azt a másik alkotmányjogi panaszt, amely a Ttv. 32. § (1) bekezdésének azonos rendelkezését támadta, az Alkotmánybíróság visszautasította. Az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 48. § (2) bekezdése értelmében a jogerõs határozat kézbesítésétõl számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a hatvan napos határidõ számításánál a rendkívüli jogorvoslatok figyelmen kívül maradnak [23/1991. (V. 18.) AB végzés, ABH 1991, 361–362.; 41/1998. (X. 2.) AB határozat, ABH 1998, 306, 309.]. A panaszt elkésetten, 2003. február 11-én nyújtotta be az indítványozó, a Legfelsõbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság 2002. december 12-én átvett végzésével összefüggésben. Az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezés alapján, az Abtv. 38. §-a és 43. § (4) bekezdése alapján megállapította azt is, hogy a Ttv. 32. § (1) bekezdésének alkotmányellenes rendelkezése a Miskolci Városi Bíróság elõtt 9.P.20.120/2005. szám alatt folyamatban lévõ eljárásban nem alkalmazható. 1.13. Nem megalapozott a Tv. 50. §-ának második mondatát támadó indítvány. A közös képviselõ és a társasház jogviszonyát, ezen belül a képviseleti jog gyakorlásával összefüggõ jogokat és kötelezettségeket a Tv. és – a Tv. 11. §-a értelmében – a Ptk. 219–221. §-ai szabályozzák. A közös képviselõ képviseleti jogkörének korlátozását harmadik személlyel szemben hatálytalannak nyilvánító szabály nem hozható alkotmányjogi öszefüggésbe az Alkotmány 13. § (1) bekezdésével és az sem állapítható meg, hogy a támadott rendelkezés a társasház más jogszabályokban biztosított jogait vonja el. Az indítványra okot adó konkrét ügyekben eljáró bíróságok eltérõ gyakorlatára hivatkozva az egyik indítványozó kezdeményezte a Ttv. 9. § (2) bekezdése értelmezését. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmány 32/A. §-a, illetõleg az Abtv. határozza meg. Törvényi rendelkezések absztrakt értelmezésére, illetõleg a bírói ítéletben foglalt jogértelmezés alkotmányosságának felülvizsgálatára sem az Alkotmány, sem az Abtv. nem hatalmazza fel az Alkotmánybíróságot. Így e kérelem érdemi elbírálására az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel. Ezért az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § b) pontja alapján az indítványban foglalt fenti kérelmet – érdemi elbírálás nélkül – visszautasította.

1081

1.14. Az Alkotmánybíróság elutasította a Tv. 56. §-a 3. pontját támadó indítványt is. Az a szabály, amely a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások értelmezésérõl szól, nem hozható összefüggésbe az Alkotmánynak közterhekhez való hozzájárulás kötelezettségét megállapító 70/I. §-ával. 1.15. A Tv. 63. § (2) bekezdése a törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház alapító okiratát módosítja oly módon, hogy a törvény kötelezõ jellegû rendelkezéseivel ellentétes rendelkezések hatályvesztését mondja ki, illetve azt, hogy ezek helyébe a Tv. rendelkezése lép. A Tv. 63. § (3) bekezdése lehetõvé teszi a külön tulajdonban álló lakás beosztásának megváltoztatását az alapító okirat módosítása nélkül abban az esetben is, ha a törvény hatálybalépése elõtt létesített alapító okirathoz mellékelték a társasházi lakások beosztását tartalmazó tervrajzot. A megkötött szerzõdések tartalmának módosítása jogszabály által, önmagában nem ellentétes a jogállamiság elvével. Ebbõl a szempontból csak a visszaható hatályú módosítás vethetne fel alkotmányossági problémát, a Tv. e szabályának azonban – eltérõ rendelkezés hiányában – nincs visszaható hatálya, az alapító okiratok csak a Tv. hatálybalépését követõen módosulnak az elõírt tartalommal. Annak meghatározása, hogy melyek a törvény kötelezõ jellegû rendelkezései, és annak eldöntése, hogy ezekkel a szabályokkal a törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház alapító okiratának mely rendelkezései ellentétesek, a rendes bíróság hatáskörébe tartozó kérdés. A külön tulajdonban álló lakás beosztásának megváltoztatását az alapító okirat módosítása nélkül lehetõvé szabály pedig nem áll összefüggésben az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglaltakkal. Minderre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. § (1) bekezdése sérelmére alapított indítványokat elutasította. 2.1. Az Abtv. 49. §-ának (1) bekezdése szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet akkor állapít meg az Alkotmánybíróság, ha a jogalkotó szerv jogalkotási feladatának nem tett eleget és ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett elõ. A 22/1990. (X. 16.) AB határozat szerint mulasztás áll fenn, ha az állam jogszabályi úton beavatkozott bizonyos életviszonyokba és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos joguk érvényesítésének lehetõségétõl (ABH 1990, 83, 86.). Mulasztás állapítható meg akkor is, ha a szabályozás hiányossága alapvetõ jog vagy az Alkotmányban deklarált alkotmányos elv érvényesülését gátolja (1621/E/1992. AB határozat, ABH 1993, 765, 766.). Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint mulasztás áll fenn akkor is, ha alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [60/1994. (XII. 24.) AB határozat, ABH 1994, 342, 369.].

1082

MAGYAR KÖZLÖNY

A jelen esetben a fentiek szerinti egyik feltétel fennállása sem állapítható meg. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványokkal kapcsolatban az Alkotmánybíróság utal a jelen határozat IV. pontjában kifejtettekre. A törvényhozónak viszonylag tág teret nyújt az Alkotmány 13. §-a annak meghatározására, hogy a társasház-tulajdon szabályozásánál milyen eszközökkel teremt egyensúlyt a társasház-tulajdon alanyainak esetenként eltérõ érdekei között; a mellérendelt, egyenjogú személyek jogait és kötelezettségeit, a közös tulajdonnal járó terhek viselését, a társasház szervezetét, mûködését, a tulajdonostársak egymás közötti – és nem az állammal szemben fennálló – viszonyát hogyan rendezi, az állami beavatkozásnak milyen teret nyit, illetve milyen körben nem enged eltérni a társasházra vonatkozó szabályoktól. Az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébõl ezért nem vezethetõ le olyan jogalkotás szükségessége, amely a társasház vagyonával gazdálkodók visszaélésének kivédésére további, részletesebb szabályozást, több garanciát nyújtana. A Tv.-nek továbbá nincs egyetlen olyan, támadott rendelkezése sem, amely a tulajdonformák egyenlõségének elvét sértené, ezért nincs szükség további szabályozásra a vizsgált körben ennek az elvnek az érvényesítése érdekében sem. 2.2. Nem áll fenn mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség a Tv. jegyzõkönyvbe való betekintésre vonatkozó szabályaival [39. § (2) bekezdés] kapcsolatban sem. Téved az indítványozó, amikor arra hivatkozik, hogy ezzel csorbát szenved a közérdekû adatok megismerésének joga. A társasház kezelésében lévõ, valamint a tevékenységére vonatkozó információ vagy ismeret nem közérdekû adat. A társasház nem lát el állami vagy helyi önkormányzati feladatot, nem minõsül egyéb közfeladatot ellátó szervnek sem. Megalapozatlan az az indítvány is, amely a társasházak felügyeletének, a takarékos és ésszerû gazdálkodására vonatkozó törvényi garanciáknak a hiányát kifogásolja az Alkotmány 13. § (1) bekezdése és 17. §-a sérelmére hivatkozva. A társasház-tulajdon az épületen létesített közös tulajdon formája, amelynél az épület meghatározott részei – elsõsorban a lakások – a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak. Az általános hatáskörû állami szervek (pl. adóhatóságok, a munkaviszonnyal összefüggõ egyedi döntéseket felügyelõ szervek stb.) a társasház mint jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet bizonyos egyedi döntéseit illetõen az általános szabályok alapján vizsgálódhatnak. Sem a tulajdonhoz való alapvetõ jogból, sem az Alkotmánynak abból a szabályából, amely az állam rászorulókról való gondoskodási kötelezettségét fogalmazza, nem következik jogalkotási kényszer külön társasházi felügyelet létrehozására vagy a társasház gazdálkodását keretek közé szorító újabb szabályozásra.

2006/14. szám

3. Az Alkotmánybíróság szerint nem megalapozott az Lt. 79. § (2) bekezdését támadó indítvány sem. Az Alkotmánybíróság mûködésének kezdete óta érvényesül az Alkotmány 70/A. §-a (1) bekezdésében megfogalmazott diszkrimináció tilalmának az az értelmezése, amely szerint nem minden megkülönböztetés tilos, hanem csak az olyan különbségtétel, amely azt jelenti, hogy nem kezelnek mindenkit egyenlõ méltóságú személyként, egyeseket nem azonos tisztelettel és körültekintéssel vesznek figyelembe a jogosultságok és kedvezmények elosztásánál [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.]. A jelen esetben nem állapítható meg ilyen sérelem annak következtében, hogy az Lt. szerint annak a községi önkormányzatnak, amelynek a tulajdonában lévõ lakások száma, illetõleg helyiségek esetében a bérbeadás útján hasznosított helyiségek száma nem haladja meg a húszat, nem kell rendeletben megállapítania az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, elidegenítésére vonatkozó szabályokat. Az Lt. értelmében az általános rendeletalkotási kötelezettség csupán a korlátozott számú lakás-, illetõleg helyiségtulajdonos esetén nem áll fenn. A 79. § (2) bekezdése a kevés lakásszámmal és helyiségtulajdonnal rendelkezõ önkormányzatok számára felmentést ad a tulajdonukban lévõ lakásokra és helyiségekre vonatkozó rendeleti szabályozás alól. Ilyen helyeken ugyanis az egyedi ügyek is kezelhetõk képviselõ-testületi üléseken. Az Lt. rendezi azt is, hogy rendeletalkotási kötelezettség hiányában milyen eljárást kell követni az Lt. 81. §-ában meghatározott esetben. 4. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv. 1. § a)–h) pontjai határozzák meg. Sem ez a felsorolás, sem más törvény nem utalja az Alkotmánybíróság hatáskörébe a jogalkalmazói határozatok jogellenességének felülvizsgálatát. Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre a Csongrád Megyei Bíróság 1.Pf.21039/2001/5. számú határozata és más hatósági intézkedések, határozatok felülvizsgálatára sem, ezért ezt az indítványt az Alkotmánybíróság – az Ügyrend 29. § b) pontja alapján – visszautasította. 5. Elutasította az Alkotmánybíróság a Ptk. 578/I. §-át támadó indítványt. Nem állapítható meg, hogy a társasház-közösség fogalma értelmezhetetlen lenne. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl nem következik olyan követelmény sem, hogy a társasház jogállását valamely más szerv jogállásával azonos vagy hasonló módon kellene szabályozni, vagy – ahogyan azt az indítványozó állítja – a jogalanyok ismert kategóriái közé kellene azt illeszteni. 6. Az Alkotmánybíróság azt az indítványt, amelyben a Ttv. 1. § (1) bekezdése, 3. § (1)–(2) bekezdése, 6. § (1)–(3) bekezdése, 9. § (1)–(3) bekezdése, 10. §-a, 11. § (2) bekezdése, 12. § (2)–(4) bekezdése, 13. § (1) bekez-

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

dése, 14. § (1) bekezdése, 16. § (1)–(2) bekezdése, 17. § (2) bekezdése, 18. §-a, 21. § (1)–(3) bekezdése, 22–38. §-ait támadták az Alkotmány 2. § (3) bekezdése, 63. §-a, 70/A. §-a, 70/C. §-a, 70/G. § (2) bekezdése sérelmére hivatkozva, visszutasította. Az Abtv. 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ez azt jelenti, hogy az indítványozónak meg kell jelölnie nemcsak a jogszabályt, hanem a jogszabálynak azt a konkrét rendelkezését, amelyet az Alkotmánynak ugyancsak valamely konkrét rendelkezésébe ütközõnek tart. Az Alkotmánybíróság 440/B/1993. AB végzése (ABH 1993, 910.) visszautasította azt az indítványt, amely a honvédelmi törvény és az ahhoz kapcsolódó „összes alap- és végrehajtási törvény alkotmányossági vizsgálatát” kérte, mert megállapítható volt, hogy az indítvány érdemi eljárásra alkalmatlan. Az Alkotmánybíróság e határozata kimondta, hogy a valamely joszabályt és annak valamennyi végrehajtási rendeletét teljes egészében és általánosságban támadó beadványok általában nem felelnek meg az érdemi eljárásra alkalmas indítványokkal szemben támasztott követelményeknek. Az indítványozó általánosságban támadta a törvény egyes szabályait, mint amelynek rendelkezései kötelezõek, ezért véleménye szerint diktatórikusak és a szabad szervezkedés jogát sértik. Az indítványozó beadványa nem tartalmaz olyan határozott kérelmet, mint amilyet az Abtv. 22. § (2) bekezdése kötelezõen elõír, ezért az nem

1083

felel meg az érdemi eljárásra alkalmas indítványokkal szemben támasztott követelményeknek (32/B/1995. AB végzés, ABH 1995, 1075.). A határozat Magyar Közlönyben való közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke, az aláírásban akadályozott dr. Kukorelli István alkotmánybíró helyett

elõadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 40/B/1998.

A Kormány határozatai A Kormány 1013/2006. (II. 8.) Korm. határozata a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezése és a kapcsolódó pénzügyi kártalanítás felgyorsításával összefüggésben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, illetve a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye rendezésére váró ingatlanai végleges jegyzékének elfogadásáról A Kormány az 1991. évi XXXII. törvény értelmében alakított egyeztetõ bizottság által rendezésre javasolt ingatlanok jegyzékét jóváhagyja és elrendeli, hogy a határozat 1. számú mellékletét képezõ jegyzékben felsorolt ingatlanok tulajdonba adásáról és a kártalanítás kifizetésérõl a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának címzetes államtitkára gondoskodjék a 2. számú mellékletben csatolt pénzellátási terv alapján. Felelõs:

nemzeti kulturális örökség minisztere pénzügyminiszter Határidõ: a határozat közzétételét követõ 30 napon belül Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

1084

1. számú melléklet az 1013/2006. (II. 8.) Korm. határozathoz JEGYZÉK a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye számára 2007–2011. között rendezésre javasolt ingatlanokról a Kormány 1096/2005. (IX. 22.) határozatával elrendelt ingatlanrendezési tárgyalások felgyorsítása alapján Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

Sorszám

1.

2.

helyrajzi száma

2. Budapest VI., Vasvári Pál u. 5. 29346

Budapest VIII., Nagyfuvaros u. 4. 35058

1948. I. 1. elĘtt

jelenleg

tervezett

államosításkor

jelenleg

Az állami tulajdonba vétel jogcíme

4.

5.

6.

7.

8.

9.

egyházi szolgálati lakások

Budapesti Izraelita Hitközség

48/100 Budapesti Izraelita Hitközség 52/100 Magyar Állam

1952. évi 4. tvr.

91/500 Budapesti Izraelita Hitközség 409/500 Magyar Állam

1952. évi 4. tvr.

Az ingatlan használatának célja területe m2

3.

Chevra Kadisa

lakások

645*

gyermekotthon 561*

lakások

hitélet, szolgálati lakások

Az ingatlan tulajdonosa, illetve kezelĘje

Budapesti Izraelita Hitközség

Önkormányzati, illetve egyéb szerv kártalanítása

Egyházi kártalanítás

év

M Ft

év

M Ft

10.

11.

12.

13.

2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

Birtokbaadás tervezett ideje

14. 2006. 12. 31.

15,2 15,2 15,2 15,2 15,2 önkormányzat részére funkciókiváltás címén

2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

29,0 29,0 29,0 29,0 29,0

Megjegyzések

15. * Az igény az 52/100-ad részre vonatkozik. 2007–2011. között minden negyedévben 3,8 M Ft + a PM által meghatározott valorizációs ráta. * Az igény a 409/500-ad részre vonatkozik.

2006/14. szám

2007–2011. között minden negyedévben 7,25 M Ft + a PM által meghatározott valorizációs ráta.

MAGYAR KÖZLÖNY

1.

Az ingatlan címe

1. 3.

Az ingatlan címe helyrajzi száma

2.

1948. I. 1. elĘtt

jelenleg

tervezett

államosításkor

jelenleg


4.

5.

6.

7.

8.

9.

Az ingatlan használatának célja területe m2

3.

Szeged III., Moszkvai körút 1–3. 25196 2034

diákotthon

kollégium

idĘsek napközi otthona, kollégium


Szegedi Izraelita Hitközség

Városi Önkormányzat

1952. évi 4. tvr.



év

M Ft

év

M Ft

10.

11.

12.

13.

2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

14. 2006. 06. 30.

Megjegyzések

15. 2007–2011. között minden negyedévben 4,5 M Ft + a PM által meghatározott valorizációs ráta.

MAGYAR KÖZLÖNY

18,0 18,0 18,0 18,0 18,0 önkormányzat részére funkciókiváltás címén


2006/14. szám

Sorszám

1085

1086

Budai Szerb Ortodox Egyházmegye

Az ingatlan címe

Sorszám

1. 1.

2. Pécs II., Zrínyi u. 15. 18597

Szentendre, FĘ tér 6. 1858

területe m2

1948. I. 1. elĘtt

jelenleg

3.

4.

5.

kápolna

lakások

750

iskola 699

múzeum és múzeumi igazgatóság



tervezett

államosításkor

jelenleg

6.

7.

8.

9.

72/100: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye 28/100: Siklósi Görögkeleti Szerb Egyházközség Magyar Állam kezelĘ: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága

1952. évi 4. tvr.

egyházi Görögközöskeleti ségi célok Szerb Egyházközség

vallási központ és egyházi közgyĦjtemény

Görögkeleti Szerb Egyházmegye



év

M Ft

év

M Ft

10.

11.

12.

13.

2009. 09. 20.


14.

16,0 birtokba adás megtörtént

Megjegyzések

15. Az egyház megelĘlegezte a kártalanítás összegét az önkormányzatnak + a PM által meghatározott valorizációs ráta.

372/1950. sz. 2007. határozat 2008. 2009. 2010. 2011.

110,0 110,0 110,0 110,0 110,0 Pest Megyei Önkormányzat részére funkciókiváltás címén

2009. 12. 31. igazgatósági épület 2010. 12. 31. mĦemléki volt egyházi tulajdon épületét

2007–2011. között minden negyedévben 27,5 M Ft + a PM által meghatározott valorizációs ráta.

MAGYAR KÖZLÖNY

2.

helyrajzi száma

Az ingatlan használatának célja

2006/14. szám

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1087

2. számú melléklet az 1013/2006. (II. 8.) Korm. határozathoz Pénzellátási terv Átutalás idõpontja: MAZSIHISZ

Budai Szerb Ortodox Egyházmegye

2007. február 20.

15,55 M Ft

27,5

összesen:

43,05 M Ft

2007. május 20.

15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft

2007. szeptember 20.

15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft

2007. november 20.

15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft

2008. február 20.

15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft

2008. május 20.

15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft


15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft

2008. november 20.

15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft

2009. február 20.

15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft

2009. május 20.

15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft


15,55 M Ft

43,5

86,55 M Ft

2009. november 20.

15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft

2010. február 20.

15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft

2010. május 20.

15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft


15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft

2010. november 20.

15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft

2011. február 20.

15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft

2011. május 20.

15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft


15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft

2011. november 20.

15,55 M Ft

27,5

43,05 M Ft

A negyedévente utalásra kerülõ összegekhez hozzászámítandóak a korábbi idõszakok 3 hónapos budapesti bankközi kamatlábával számított kiegészítõ valorizációs összegek is. A korábbi kormányhatározatokban elfogadott és megállapított kártalanítási összegek kifizetése változatlan marad.

az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság Igazgatósága elnöke és tagjai megbízatásának meghosszabbításáról szóló 1131/2005. (XII. 23.) Korm. határozat módosításáról

12. §-ának (3) és (4) bekezdése, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság Alapító Okirata 3.1. és 3.3. B) pontjának figyelembevételével az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság Igazgatósága elnöke és tagjai megbízatásának meghosszabbításáról szóló 1131/2005. (XII. 23.) Korm. határozatot (a továbbiakban: Határozat) az alábbiak szerint módosítja:

A Kormány az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény

1. A Határozatot az ÁPV Rt. Igazgatósága tagjai 2005. december 31-ig szóló megbízatásának 2006. december

A Kormány 1014/2006. (II. 8.) Korm. határozata

1088

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/14. szám

31-ig történõ meghosszabbítása tekintetében hatályában fenntartja.

CXXV. törvény 2. §-a 2006. március 1-jén, azaz kettõezer-hat március elsején, lép hatályba.

2. Az Igazgatóság elnökévé – az Országgyûlés bizottsága általi meghallgatását követõen – e határozat közzétételének napjától, 2006. február 8-tól kezdõdõen az igazgatósági tagokkal megegyezõ idõtartamra dr. Mészáros Tamást nevezi ki.

Dr. Somogyi Ferenc s. k.,

3. Ez a határozat a közzétételével lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A külügyminiszter határozatai A külügyminiszter 3/2006. (II. 8.) KüM határozata a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2005. február 8-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 2005. évi CXXV. törvény 2. §-a hatálybalépésérõl A 2005. évi CXXV. törvénnyel a Magyar Közlöny 2005. november 23-i, 152. számában kihirdetett, a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2005. február 8-án aláírt Egyezmény 44. cikke szerint az a Szerzõdõ Felek írásban, diplomáciai csatornákon keresztül értesítik egymást, hogy az Egyezmény hatálybalépéséhez belsõ jogszabályaik szerint szükséges eljárásnak eleget tettek. Az Egyezmény a diplomáciai úton történt utolsó értesítés kézhezvételének hónapját követõ második hónap elsõ napján lép hatályba. A Magyar Köztársaság a Horvát Köztársaságot 2006. január 18-án, a Horvát Köztársaság a Magyar Köztársaságot 2006. január 23-án az Egyezmény 44. cikke szerint írásban, diplomáciai csatornákon keresztül értesítette, hogy az Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges eljárásnak eleget tett. A fentiekre tekintettel, összhangban a 2005. évi CXXV. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2005. február 8-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 2005. évi

külügyminiszter

A külügyminiszter 4/2006. (II. 8.) KüM határozata a szülõi felelõsséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttmûködésrõl, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésrõl és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 2005. évi CXL. törvény 2–3. és 5. §-a hatálybalépésérõl A 2005. évi CXL. törvénnyel a Magyar Közlöny 2005. december 16-i, 162. számában kihirdetett, a szülõi felelõsséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttmûködésrõl, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésrõl és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény 57. cikke szerint az Egyezményt meg kell erõsíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. A 61. cikk 2. bekezdés a) pontja szerint az Egyezmény az okirat letétbe helyezése utáni három hónap elteltét követõ hónap elsõ napján lép hatályba. A Magyar Köztársaság a szülõi felelõsséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttmûködésrõl, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésrõl és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény megerõsítõ okiratát az 57. cikke szerint 2006. január 13-án letétbe helyezte. A fentiekre tekintettel, összhangban a 2005. évi CXL. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy a szülõi felelõsséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttmûködésrõl, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésrõl és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 2005. évi CXL. törvény 2–3. és 5. §-a 2006. május 1-jén, azaz kettõezer-hat május elsején, lép hatályba. Dr. Somogyi Ferenc s. k., külügyminiszter

2006/14. szám

VI. rész

MAGYAR KÖZLÖNY

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

Az Országos Választási Bizottság 25/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 117. §-ának (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva a Stekler Ottó által a Zöld Párt (Kállósemjén, Kossuth u. 109/A) képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen az annak közzétételét követõ 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz címezve az Országos Választási Bizottsághoz lehet kifogást benyújtani. Indokolás I. Stekler Ottó 2006. január 17-én országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepel: „Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt arról, hogy a pártok éves támogatása mindig az államháztartási többletbõl kerüljön kifizetésre?” Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatosan megállapította, hogy az sérti az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményét. A feltenni kívánt kérdések mindegyike ugyanis a „Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt (...)” fordulattal kezdõdik, amely fordulat többféleképpen is értelmezhetõ. Az egyik lehetséges – nyelvtani – értelmezés alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy maga a beadványozó, vagyis a Zöld Párt lenne (eredményes népszavazás esetén is) a megalkotandó törvény kezdeményezõje, a törvényjavaslat benyújtója. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 25. §-ának (1) bekezdése tételesen meghatározza a törvénykezdeményezésre jogosultak körét, a feltenni kívánt kérdés ilyen értelmezése az Alkotmány említett rendelkezésébe ütközne.

1089

Az Országos Választási Bizottság – az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazottakkal összhangban – megállapítja továbbá, hogy a feltenni kívánt kérdés a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 10. § c) pontjába ütközik, vagyis a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek. Az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozata ugyanis egyértelmûen leszögezi, hogy a népszavazásra feltett kérdésnek teljesítenie kell az egyértelmûség követelményét. Az egyértelmûség követelménye pedig nem kizárólag azt takarja, hogy a kérdés eldöntendõ legyen (vagyis hogy arra „igen” vagy „nem” válasszal lehessen felelni), hanem azt is, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen. Az a körülmény ugyanakkor, hogy a kérdés bevezetõjének idézett fordulata a kérdés többféle értelmezését is lehetõvé teszi, nyilvánvalóan sérti az Alkotmánybíróság idézett határozatában is megfogalmazott egyértelmûségi követelményt. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadásáról döntött.

II. A határozat az Alkotmány 28/C. § (2)–(4) bekezdésein, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) pontjain, a Ve. 117. §-ának (1) bekezdésén, 118. §-ának (3)–(5) bekezdésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Ficzere Lajos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 26/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 117. §-ának (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva a Stekler Ottó által a Zöld Párt (Kállósemjén, Kossuth u. 109/A) képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen az annak közzétételét követõ 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz címezve az Országos Választási Bizottsághoz lehet kifogást benyújtani.

1090

MAGYAR KÖZLÖNY Indokolás I.

Stekler Ottó 2006. január 17-én országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepel: „Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt arról, hogy ha az államháztartás éves szinten hiánnyal zár, akkor a pártok az éves állami támogatásukkal egyenértékû összeget fizessenek a Gyermekrák Alapítvány részére?” Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatosan megállapította, hogy az sérti az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményét. A feltenni kívánt kérdések mindegyike ugyanis a „Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt (...)” fordulattal kezdõdik, amely fordulat többféleképpen is értelmezhetõ. Az egyik lehetséges – nyelvtani – értelmezés alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy maga a beadványozó, vagyis a Zöld Párt lenne (eredményes népszavazás esetén is) a megalkotandó törvény kezdeményezõje, a törvényjavaslat benyújtója. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 25. §-ának (1) bekezdése tételesen meghatározza a törvénykezdeményezésre jogosultak körét, a feltenni kívánt kérdés ilyen értelmezése az Alkotmány említett rendelkezésébe ütközne. Az Országos Választási Bizottság – az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazottakkal összhangban – megállapítja továbbá, hogy a feltenni kívánt kérdés a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 10. § c) pontjába ütközik, vagyis a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek. Az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozata ugyanis egyértelmûen leszögezi, hogy a népszavazásra feltett kérdésnek teljesítenie kell az egyértelmûség követelményét. Az egyértelmûség követelménye pedig nem kizárólag azt takarja, hogy a kérdés eldöntendõ legyen (vagyis hogy arra „igen” vagy „nem” válasszal lehessen felelni), hanem azt is, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen. Az a körülmény ugyanakkor, hogy a kérdés bevezetõjének idézett fordulata a kérdés többféle értelmezését is lehetõvé teszi, nyilvánvalóan sérti az Alkotmánybíróság idézett határozatában is megfogalmazott egyértelmûségi követelményt. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadásáról döntött.

II. A határozat az Alkotmány 28/C. § (2)–(4) bekezdésein, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) pontjain, a Ve. 117. §-ának

2006/14. szám

(1) bekezdésén, 118. §-ának (3)–(5) bekezdésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Ficzere Lajos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke


Indokolás I. Stekler Ottó 2006. január 17-én országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepel: „Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt arról, hogy csak azok a parlamenti képviselõk kaphassák meg havi jövedelmüket és juttatásaikat, akik az ülésekrõl nem hiányoznak igazolatlanul, és csakis abban az esetben, ha országgyûlési képviselõként végzett munkájukról a nyilvánosság felé minden hónap végén írásban, a parlament honlapján részletesen beszámolnak?” Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatosan megállapította, hogy az sérti az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményét. A feltenni kívánt kérdések mindegyike ugyanis a „Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt (...)” fordulattal kezdõdik, amely fordulat többféleképpen is értelmezhetõ. Az egyik lehetséges – nyelvtani – értelmezés alapján arra a

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

következtetésre lehet jutni, hogy maga a beadványozó, vagyis a Zöld Párt lenne (eredményes népszavazás esetén is) a megalkotandó törvény kezdeményezõje, a törvényjavaslat benyújtója. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 25. §-ának (1) bekezdése tételesen meghatározza a törvénykezdeményezésre jogosultak körét, a feltenni kívánt kérdés ilyen értelmezése az Alkotmány említett rendelkezésébe ütközne. Az Országos Választási Bizottság – az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazottakkal összhangban – megállapítja továbbá, hogy a feltenni kívánt kérdés a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 10. § c) pontjába ütközik, vagyis a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek. Az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozata ugyanis egyértelmûen leszögezi, hogy a népszavazásra feltett kérdésnek teljesítenie kell az egyértelmûség követelményét. Az egyértelmûség követelménye pedig nem kizárólag azt takarja, hogy a kérdés eldöntendõ legyen (vagyis hogy arra „igen” vagy „nem” válasszal lehessen felelni), hanem azt is, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen. Az a körülmény ugyanakkor, hogy a kérdés bevezetõjének idézett fordulata a kérdés többféle értelmezését is lehetõvé teszi, nyilvánvalóan sérti az Alkotmánybíróság idézett határozatában is megfogalmazott egyértelmûségi követelményt. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadásáról döntött.


Az Országos Választási Bizottság 28/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 117. §-ának (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva a Stekler Ottó által a Zöld Párt (Kállósemjén, Kossuth u. 109/A) képviseletében benyújtott országos népszavazási

1091

kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen az annak közzétételét követõ 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz címezve az Országos Választási Bizottsághoz lehet kifogást benyújtani.

Indokolás I. Stekler Ottó 2006. január 17-én országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepel: „Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt arról, hogy a halálbüntetéssel kapcsolatos nemzetközi szerzõdésben vállalt kötelezettségeink a választópolgárok többségének akarata esetén felülvizsgálatra kerülhessenek?” Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatosan megállapította, hogy az sérti az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményét. A feltenni kívánt kérdések mindegyike ugyanis a „Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt (...)” fordulattal kezdõdik, amely fordulat többféleképpen is értelmezhetõ. Az egyik lehetséges – nyelvtani – értelmezés alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy maga a beadványozó, vagyis a Zöld Párt lenne (eredményes népszavazás esetén is) a megalkotandó törvény kezdeményezõje, a törvényjavaslat benyújtója. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 25. §-ának (1) bekezdése tételesen meghatározza a törvénykezdeményezésre jogosultak körét, a feltenni kívánt kérdés ilyen értelmezése az Alkotmány említett rendelkezésébe ütközne. Az Országos Választási Bizottság – az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazottakkal összhangban – megállapítja továbbá, hogy a feltenni kívánt kérdés a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 10. § c) pontjába ütközik, vagyis a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek. Az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozata ugyanis egyértelmûen leszögezi, hogy a népszavazásra feltett kérdésnek teljesítenie kell az egyértelmûség követelményét. Az egyértelmûség követelménye pedig nem kizárólag azt takarja, hogy a kérdés eldöntendõ legyen (vagyis hogy arra „igen” vagy „nem” válasszal lehessen felelni), hanem azt is, hogy

1092

MAGYAR KÖZLÖNY

a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen. Az a körülmény ugyanakkor, hogy a kérdés bevezetõjének idézett fordulata a kérdés többféle értelmezését is lehetõvé teszi, nyilvánvalóan sérti az Alkotmánybíróság idézett határozatában is megfogalmazott egyértelmûségi követelményt. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadásáról döntött.



Indokolás I. Stekler Ottó 2006. január 17-én országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepel: „Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt arról, hogy a közbiztonság javítása miatt a rendõrség teljes intézkedési jogkörhöz

2006/14. szám

jusson, és a bûncselekményt elkövetõk társadalmi szerepükre vagy megítélésükre való megkülönböztetés nélkül gyorsított eljárással kapják meg büntetésüket?” Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatosan megállapította, hogy az sérti az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményét. A feltenni kívánt kérdések mindegyike ugyanis a „Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt (...)” fordulattal kezdõdik, amely fordulat többféleképpen is értelmezhetõ. Az egyik lehetséges – nyelvtani – értelmezés alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy maga a beadványozó, vagyis a Zöld Párt lenne (eredményes népszavazás esetén is) a megalkotandó törvény kezdeményezõje, a törvényjavaslat benyújtója. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 25. §-ának (1) bekezdése tételesen meghatározza a törvénykezdeményezésre jogosultak körét, a feltenni kívánt kérdés ilyen értelmezése az Alkotmány említett rendelkezésébe ütközne. Az Országos Választási Bizottság – az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazottakkal összhangban – megállapítja továbbá, hogy a feltenni kívánt kérdés a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 10. § c) pontjába ütközik, vagyis a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek. Az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozata ugyanis egyértelmûen leszögezi, hogy a népszavazásra feltett kérdésnek teljesítenie kell az egyértelmûség követelményét. Az egyértelmûség követelménye pedig nem kizárólag azt takarja, hogy a kérdés eldöntendõ legyen (vagyis hogy arra „igen” vagy „nem” válasszal lehessen felelni), hanem azt is, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen. Az a körülmény ugyanakkor, hogy a kérdés bevezetõjének idézett fordulata a kérdés többféle értelmezését is lehetõvé teszi, nyilvánvalóan sérti az Alkotmánybíróság idézett határozatában is megfogalmazott egyértelmûségi követelményt. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadásáról döntött.


2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


1093

ni kívánt kérdés a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 10. § c) pontjába ütközik, vagyis a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek. Az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozata ugyanis egyértelmûen leszögezi, hogy a népszavazásra feltett kérdésnek teljesítenie kell az egyértelmûség követelményét. Az egyértelmûség követelménye pedig nem kizárólag azt takarja, hogy a kérdés eldöntendõ legyen (vagyis hogy arra „igen” vagy „nem” válasszal lehessen felelni), hanem azt is, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen. Az a körülmény ugyanakkor, hogy a kérdés bevezetõjének idézett fordulata a kérdés többféle értelmezését is lehetõvé teszi, nyilvánvalóan sérti az Alkotmánybíróság idézett határozatában is megfogalmazott egyértelmûségi követelményt. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadásáról döntött.

II. Indokolás I. Stekler Ottó 2006. január 17-én országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepel: „Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt arról, hogy a bûnözés visszaszorítása miatt a börtönlakók életkörülményei szigorodjanak, valamint olyan mértékû legyen a termelõmunkába való bekapcsolásuk, hogy az eltartásuk és a börtön fenntartásának költségeit fedezze?” Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatosan megállapította, hogy az sérti az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményét. A feltenni kívánt kérdések mindegyike ugyanis a „Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt (...)” fordulattal kezdõdik, amely fordulat többféleképpen is értelmezhetõ. Az egyik lehetséges – nyelvtani – értelmezés alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy maga a beadványozó, vagyis a Zöld Párt lenne (eredményes népszavazás esetén is) a megalkotandó törvény kezdeményezõje, a törvényjavaslat benyújtója. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 25. §-ának (1) bekezdése tételesen meghatározza a törvénykezdeményezésre jogosultak körét, a feltenni kívánt kérdés ilyen értelmezése az Alkotmány említett rendelkezésébe ütközne. Az Országos Választási Bizottság – az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazottakkal összhangban – megállapítja továbbá, hogy a felten-

A határozat az Alkotmány 28/C. § (2)–(4) bekezdésein, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) pontjain, a Ve. 117. §-ának (1) bekezdésén, 118. §-ának (3)–(5) bekezdésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Ficzere Lajos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke


1094

MAGYAR KÖZLÖNY Indokolás I.

Stekler Ottó 2006. január 17-én országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepel: „Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt arról, hogy állampolgáraink részére a közterületeken való parkolás ingyenes legyen?” Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatosan megállapította, hogy az sérti az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményét. A feltenni kívánt kérdések mindegyike ugyanis a „Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt (...)” fordulattal kezdõdik, amely fordulat többféleképpen is értelmezhetõ. Az egyik lehetséges – nyelvtani – értelmezés alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy maga a beadványozó, vagyis a Zöld Párt lenne (eredményes népszavazás esetén is) a megalkotandó törvény kezdeményezõje, a törvényjavaslat benyújtója. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 25. §-ának (1) bekezdése tételesen meghatározza a törvénykezdeményezésre jogosultak körét, a feltenni kívánt kérdés ilyen értelmezése az Alkotmány említett rendelkezésébe ütközne. Az Országos Választási Bizottság – az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazottakkal összhangban – megállapítja továbbá, hogy a feltenni kívánt kérdés a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 10. § c) pontjába ütközik, vagyis a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek. Az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozata ugyanis egyértelmûen leszögezi, hogy a népszavazásra feltett kérdésnek teljesítenie kell az egyértelmûség követelményét. Az egyértelmûség követelménye pedig nem kizárólag azt takarja, hogy a kérdés eldöntendõ legyen (vagyis hogy arra „igen” vagy „nem” válasszal lehessen felelni), hanem azt is, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen. Az a körülmény ugyanakkor, hogy a kérdés bevezetõjének idézett fordulata a kérdés többféle értelmezését is lehetõvé teszi, nyilvánvalóan sérti az Alkotmánybíróság idézett határozatában is megfogalmazott egyértelmûségi követelményt. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadásáról döntött.

II. A határozat az Alkotmány 28/C. § (2)–(4) bekezdésein, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) pontjain, a Ve. 117. §-ának

2006/14. szám

(1) bekezdésén, 118. §-ának (3)–(5) bekezdésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Ficzere Lajos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke


Indokolás I. Stekler Ottó 2006. január 17-én országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepel: „Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt arról, hogy a diákok, a nyugdíjasok és a fogyatékossággal élõk valamennyi tömegközlekedési eszközön ingyen utazhassanak?” Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatosan megállapította, hogy az sérti az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményét. A feltenni kívánt kérdések mindegyike ugyanis a „Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt (...)” fordulattal kezdõdik, amely fordulat többféleképpen is értelmezhetõ. Az egyik lehetséges – nyelvtani – értelmezés alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy maga a beadványozó, vagyis a Zöld Párt lenne (eredményes népszavazás esetén is) a megalkotandó törvény kezdeményezõje, a törvényjavaslat benyújtója. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztár-

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

saság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 25. §-ának (1) bekezdése tételesen meghatározza a törvénykezdeményezésre jogosultak körét, a feltenni kívánt kérdés ilyen értelmezése az Alkotmány említett rendelkezésébe ütközne. Az Országos Választási Bizottság – az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazottakkal összhangban – megállapítja továbbá, hogy a feltenni kívánt kérdés a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 10. § c) pontjába ütközik, vagyis a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek. Az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozata ugyanis egyértelmûen leszögezi, hogy a népszavazásra feltett kérdésnek teljesítenie kell az egyértelmûség követelményét. Az egyértelmûség követelménye pedig nem kizárólag azt takarja, hogy a kérdés eldöntendõ legyen (vagyis hogy arra „igen” vagy „nem” válasszal lehessen felelni), hanem azt is, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen. Az a körülmény ugyanakkor, hogy a kérdés bevezetõjének idézett fordulata a kérdés többféle értelmezését is lehetõvé teszi, nyilvánvalóan sérti az Alkotmánybíróság idézett határozatában is megfogalmazott egyértelmûségi követelményt. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadásáról döntött.


Az Országos Választási Bizottság 33/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 117. §-ának (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva a Stekler Ottó által a Zöld Párt (Kállósemjén, Kossuth u. 109/A) képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat

1095

ellen az annak közzétételét követõ 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz címezve az Országos Választási Bizottsághoz lehet kifogást benyújtani. Indokolás I. Stekler Ottó 2006. január 17-én országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepel: „Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt arról, hogy állampolgáraink részére az Internet használata ingyenes legyen?” Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatosan megállapította, hogy az sérti az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményét. A feltenni kívánt kérdések mindegyike ugyanis a „Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt (...)” fordulattal kezdõdik, amely fordulat többféleképpen is értelmezhetõ. Az egyik lehetséges – nyelvtani – értelmezés alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy maga a beadványozó, vagyis a Zöld Párt lenne (eredményes népszavazás esetén is) a megalkotandó törvény kezdeményezõje, a törvényjavaslat benyújtója. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 25. §-ának (1) bekezdése tételesen meghatározza a törvénykezdeményezésre jogosultak körét, a feltenni kívánt kérdés ilyen értelmezése az Alkotmány említett rendelkezésébe ütközne. Az Országos Választási Bizottság – az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazottakkal összhangban – megállapítja továbbá, hogy a feltenni kívánt kérdés a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 10. § c) pontjába ütközik, vagyis a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek. Az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozata ugyanis egyértelmûen leszögezi, hogy a népszavazásra feltett kérdésnek teljesítenie kell az egyértelmûség követelményét. Az egyértelmûség követelménye pedig nem kizárólag azt takarja, hogy a kérdés eldöntendõ legyen (vagyis hogy arra „igen” vagy „nem” válasszal lehessen felelni), hanem azt is, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen. Az a körülmény ugyanakkor, hogy a kérdés bevezetõjének idézett fordulata a kérdés többféle értelmezését is lehetõvé teszi, nyilvánvalóan sérti az Alkotmánybíróság idézett határozatában is megfogalmazott egyértelmûségi követelményt. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadásáról döntött.

1096

MAGYAR KÖZLÖNY II.

A határozat az Alkotmány 28/C. § (2)–(4) bekezdésein, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) pontjain, a Ve. 117. §-ának (1) bekezdésén, 118. §-ának (3)–(5) bekezdésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Ficzere Lajos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke


Indokolás I. Stekler Ottó 2006. január 17-én országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepel: „Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés vizsgálja felül és alkosson új törvényt a pártok, valamint az országgyûlési képviselõk finanszírozásának takarékosabbá, átláthatóbbá és ésszerûbbé tételérõl?” Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatosan megállapította, hogy az sérti az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményét. A feltenni kívánt kérdések mindegyike ugyanis a „Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt (...)” fordulattal kezdõdik, amely fordulat többféleképpen is értelmezhetõ. Az egyik lehetséges – nyelvtani – értelmezés alapján arra a

2006/14. szám

következtetésre lehet jutni, hogy maga a beadványozó, vagyis a Zöld Párt lenne (eredményes népszavazás esetén is) a megalkotandó törvény kezdeményezõje, a törvényjavaslat benyújtója. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 25. §-ának (1) bekezdése tételesen meghatározza a törvénykezdeményezésre jogosultak körét, a feltenni kívánt kérdés ilyen értelmezése az Alkotmány említett rendelkezésébe ütközne. Az Országos Választási Bizottság – az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazottakkal összhangban – megállapítja továbbá, hogy a feltenni kívánt kérdés a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 10. § c) pontjába ütközik, vagyis a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek. Az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozata ugyanis egyértelmûen leszögezi, hogy a népszavazásra feltett kérdésnek teljesítenie kell az egyértelmûség követelményét. Az egyértelmûség követelménye pedig nem kizárólag azt takarja, hogy a kérdés eldöntendõ legyen (vagyis hogy arra „igen” vagy „nem” válasszal lehessen felelni), hanem azt is, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen. Az a körülmény ugyanakkor, hogy a kérdés bevezetõjének idézett fordulata a kérdés többféle értelmezését is lehetõvé teszi, nyilvánvalóan sérti az Alkotmánybíróság idézett határozatában is megfogalmazott egyértelmûségi követelményt. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadásáról döntött.


Az Országos Választási Bizottság 35/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 117. §-ának (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva a Stekler Ottó által a Zöld Párt (Kállósemjén, Kossuth u. 109/A) képviseletében benyújtott országos népszavazási

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen az annak közzétételét követõ 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz címezve az Országos Választási Bizottsághoz lehet kifogást benyújtani.

1097

értelmûség követelménye pedig nem kizárólag azt takarja, hogy a kérdés eldöntendõ legyen (vagyis hogy arra „igen” vagy „nem” válasszal lehessen felelni), hanem azt is, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen. Az a körülmény ugyanakkor, hogy a kérdés bevezetõjének idézett fordulata a kérdés többféle értelmezését is lehetõvé teszi, nyilvánvalóan sérti az Alkotmánybíróság idézett határozatában is megfogalmazott egyértelmûségi követelményt. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadásáról döntött.

Indokolás I. Stekler Ottó 2006. január 17-én országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepel: „Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt az Életkezdési Támogatás bevezetésérõl, melynek keretében minden újszülött 1 millió forintot kap az államtól, amit középfokú iskolai végzettsége megszerzését követõen, a házasságkötése után, csak otthonvásárlásra használhatna fel, továbbá gyermekszületés esetén az 1 millió forint kamatait is megkapja ugyanerre a célra?” Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatosan megállapította, hogy az sérti az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményét. A feltenni kívánt kérdések mindegyike ugyanis a „Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyûlés alkosson törvényt (...)” fordulattal kezdõdik, amely fordulat többféleképpen is értelmezhetõ. Az egyik lehetséges – nyelvtani – értelmezés alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy maga a beadványozó, vagyis a Zöld Párt lenne (eredményes népszavazás esetén is) a megalkotandó törvény kezdeményezõje, a törvényjavaslat benyújtója. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 25. §-ának (1) bekezdése tételesen meghatározza a törvénykezdeményezésre jogosultak körét, a feltenni kívánt kérdés ilyen értelmezése az Alkotmány említett rendelkezésébe ütközne. Az Országos Választási Bizottság – az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazottakkal összhangban – megállapítja továbbá, hogy a feltenni kívánt kérdés a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 10. § c) pontjába ütközik, vagyis a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek. Az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozata ugyanis egyértelmûen leszögezi, hogy a népszavazásra feltett kérdésnek teljesítenie kell az egyértelmûség követelményét. Az egy-


Az Országos Választási Bizottság 36/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 117. §-ának (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva a Németh Sándor által a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete (1039 Budapest, Batthyány u. 45.) képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen az annak közzétételét követõ 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz címezve az Országos Választási Bizottsághoz lehet kifogást benyújtani.

Indokolás I. A Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete képviseletében eljárva Németh Sándor 2006. január 23-án

1098

MAGYAR KÖZLÖNY

országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepel: „Akarja-e Ön, hogy az oktatási és szociális intézményeket megilletõ állami normatív támogatások értékmegõrzõek legyenek, és az intézmények támogatása egyik évben sem legyen kevesebb, mint amennyi a megelõzõ esztendõben volt.” Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az aláírásgyûjtõ ív a jogszabályban meghatározott formai követelményeknek eleget tesz, azonban az azon szereplõ kérdés nem felel meg a törvényi követelménynek. Az aláírásgyûjtõ íven megfogalmazott kérdésrõl tartott eredményes népszavazás az ország éves költségvetésérõl szóló törvényt közvetlenül és jelentõs módon érintené, ezért a kérdés az Alkotmány 28/C. §-a (5) bekezdésének a) pontjával ellentétes. A kezdeményezésben foglalt kérdés sérti továbbá az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény egyértelmûségi követelményét, ugyanis nem egyértelmû, miként értelmezendõ a közbeszédben amúgy elterjedt „értékmegõrzõ” fogalom. A fentekre tekintettel – figyelemmel az Alkotmánybíróság 15/2005. (IV. 28.) AB határozatában foglaltakra is – az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja.

II. A határozat az Alkotmány 28/C. §-a (5) bekezdésének a) pontján, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a Ve. 117. §-ának (1) bekezdésén, a 118. §-ának (3)–(5) bekezdésein, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Ficzere Lajos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

2006/14. szám

Jogvédõ Egyesülete képviseletében benyújtott aláírásgyûjtõ ív hitelesítése tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen az annak közzétételét követõ 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz címezve az Országos Választási Bizottsághoz lehet kifogást benyújtani.

Indokolás I. Goldner Ibolya 2006. január 20-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepel: „Kívánja-e Ön, hogy a Magyar Országgyûlés alkosson olyan törvényt, melynek értelmében a 24 órás felügyeletre és gondozásra vagy ápolásra szoruló, önmagukat ellátni képtelen súlyosan fogyatékos személyekre tekintettel megállapított ápolási díj az ellátás helyétõl (bentlakásos intézetben, illetve családban) függetlenül azonos mértékû legyen.” Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései alapján a 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. számú mellékletének 6. számú mintája határozza meg. Az Országos Választási Bizottság a hitelesítésre benyújtott aláírásgyûjtõ ív mintapéldányával kapcsolatban megállapította, hogy az – hiányossága folytán – nem felel meg a Rendeletben meghatározott mintának. Ennek következményeként az aláírásgyûjtõ ív alapján nem állapítható meg, hogy a kezdeményezõk szándéka országos népszavazás kezdeményezése vagy országos népi kezdeményezés. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadásáról döntött.

II. Az Országos Választási Bizottság 37/2006. (II. 2.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 117. §-ának (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva a Goldner Ibolya által az Értelmi sérültek és Családjaik

A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának d) pontján, a Ve. 117. §-ának (1) bekezdésén, 118. §-ának (3)–(5) bekezdésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Ficzere Lajos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Országos Választási Bizottság 1/2006. (II. 2.) OVB állásfoglalása a választási bizottságok határozatainak a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatásáról Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben (a továbbiakban: Ve.) írt hatáskörében a választási bizottságok határozatainak a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatásáról az alábbi állásfoglalást adja ki: Az Alkotmány 57. § (5) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerû idõn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja. A Ve. 3. §-a elrendeli, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevõknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban, c) esélyegyenlõség a jelöltek és a jelölõ szervezetek között, d) jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás, e) jogorvoslat lehetõsége és pártatlan elbírálása, f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. A Ve. 4. § (3) bekezdése szerint az e törvényben meghatározott határidõk jogvesztõk, azok – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a határidõ utolsó napján 16 órakor járnak le. A Ve. 81. § (2) bekezdésének elsõ mondata alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a fellebbezést, ha az elkésett, nem a 80. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be, vagy nem tartalmazza a 80. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. A 80. § (1)–(4) bekezdései a következõkben rendelkeznek: „80. § (1) A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál (szavazatszámláló bizottság döntése elleni fellebbezés esetén az elbírálására jogosult választási bizottságnál) kell elõterjeszteni. (2) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.

1099

(3) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb a választási bizottság döntését követõ napon megérkezzen. A fellebbezést elbíráló választási bizottság legkésõbb a fellebbezés felterjesztését követõ napon dönt. (4) A fellebbezésnek tartalmaznia kell a) a fellebbezés 79. § (2) bekezdés szerinti alapját, b) a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétõl (székhelyétõl) eltér – postai értesítési címét, c) a fellebbezés benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetõleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.” A 79. § (2) bekezdése szerint fellebbezést lehet benyújtani [a)] jogszabálysértésre hivatkozással, illetve [b)] a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A Ve. 84. § (1) bekezdése elõírja, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelezõ. A jogi szakvizsgával rendelkezõ személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A 84. § (4) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, ha az elkésett, nem a 83. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be, vagy nem tartalmazza a 83. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. A 83. § (1)–(4) bekezdései a következõkben rendelkeznek: „83. § (1) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell elõterjeszteni. (2) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz. (3) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb a választási bizottság döntését követõ napon megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elbíráló bíróság legkésõbb a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem felterjesztését követõ napon dönt. (4) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelem 82. § (2) bekezdés szerinti jogalapjának megjelölését, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétõl (székhelyétõl) eltér – postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetõleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.”

1100

MAGYAR KÖZLÖNY

A 82. § (2) bekezdése szerint bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani [a)] jogszabálysértésre hivatkozással, illetve [b)] a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 3. §-ában rögzített alapelvek egyidejû és egyenlõ érvényesülése érdekében kívánatos, hogy a választási bizottságok határozatainak a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatása legalább az alábbiakra terjedjen ki: a) azon határozatok körében, amelyek ellen fellebbezés nyújtható be, a Ve. 4. § (3) bekezdése második fordulatának, a 79. § (2), a 80. § (1) és (4) bekezdéseinek, továbbá – a határozat tartalmától függõen – a 80. § (2) bekezdése vagy a (3) bekezdésének elsõ mondata lehetõ legszöveghûbb ismertetésére; b) azon határozatok körében, amelyek ellen bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nyújtható be, a Ve. 4. § (3) bekezdése második fordulatának, a 82. § (2), a 83. § (1) és (4) bekezdéseinek, továbbá – a határozat tartalmától függõen – a 83. § (2) bekezdése vagy a (3) bekezdésének elsõ mondata, illetve a 84. § (1) bekezdése lehetõ legszöveghûbb ismertetésére. Az egy adott ügyben eljáró választási bizottság az alapelvek érvényesülése, valamint a gyors és hatékony ügyintézés érdekében – megítélése szerint – a jogorvoslatról szóló tájékoztatás keretében a kérelmezõt a fentiek melletti további információkkal is elláthatja.

Dr. Ficzere Lajos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Alapító Okirata* (A vastag betûvel szedett módosításokkal egységes szerkezetben.) A Magyar Köztársaság Kormánya a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. §-ának (3) bekezdése alapján a Munkaügyi Minisztérium által alapított Országos Foglalkoztatási Alapítvány általános jogutódjaként, a Munkaügyi Minisztériummal közösen 1997. január 1-jei hatállyal

* A Fõvárosi Bíróság a 12.Pk.69.200/35. számú végzésével elrendelte a változás bejegyzését.

2006/14. szám közalapítványt

hozott létre a következõ feltételek szerint: 1. Alapítók – A Magyar Köztársaság Kormánya (Budapest V., Kossuth L. tér 1–3.), – a Munkaügyi Minisztérium (Budapest V., Roosevelt tér 7–8.) (a továbbiakban: Alapítók). 2. A Közalapítvány neve Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány). 3. A Közalapítvány székhelye Budapest III., Bokor u. 9–11. 4. A Közalapítvány idõtartama A Közalapítvány határozatlan idõre jön létre. 5. A Közalapítvány célja A foglalkoztatás elõsegítése és a munkanélküliség mérséklése érdekében a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 50. § (1) bekezdésének e), h) pontjaiban, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 143/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. § c), valamint a 4. § c) és e), továbbá a 8. § f) és g) pontjaiban a megfogalmazott állami feladatok ellátásának kiemelkedõen közhasznú tevékenység keretében történõ folyamatos biztosítása, továbbá az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló többször módosított 1995. évi XXXIX. törvény 7. § (4) bekezdése szerinti, és e törvény mellékletében meghatározott, tartós állami tulajdonban maradó társaságok (a továbbiakban: Célszervezetek) cél szerinti mûködtetése. Ennek érdekében a Közalapítvány a) támogatja a munkaerõpiac nem állami szervezõdéseit, valamint ezek foglalkoztatást elõsegítõ kezdeményezéseit, szakmai rendezvényeit és kiadványait, különös tekintettel a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 26. § c) 17. és 18. pontjában megjelölt rehabilitációs foglalkoztatásra, valamint a munkaerõpiacon hátrányos helyzetû rétegek képzésének, foglalkoztatásának elõsegítésére és a kapcsolódó szolgáltatásokra, b) az új típusú aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök bevezetése, a foglalkoztatási rehabilitáció módszereinek, érdekeltségi viszonyainak, különösen a szociális jellegû, nem teljesítményorientált foglalkoztatás feltételeinek feltárása érdekében kutatásokat, kísérleti programokat indít és ezek tapasztalatainak értékelése alapján javaslatot tesz intézményes alkalmazásukra, c) munkaügyi tárgyú kutatásokat támogat, koordinál,

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

d) támogatja a szociális partnerek munkaügyi érdekegyeztetésben való részvételéhez szükséges felkészülést, e) tömeges létszámleépítéssel érintett munkavállalók átmeneti foglalkoztatása érdekében foglalkoztatási társaságokat szervez, támogat, f) a Célszervezetekben ellátja az állam tagsági (részvényesi) jogainak gyakorlásával kapcsolatos feladatokat, g) a Közalapítvány az Európai Szociális Alapból társfinanszírozott programok közremûködõ szervezete – ennek keretében elsõsorban az EQUAL közösségi kezdeményezés nemzeti programiroda feladatainak ellátásában vesz részt. h) a Közalapítvány közremûködik a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által indított központi munkaerõ-piaci program végrehajtásában, és ennek keretében elsõsorban a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján meghirdetett foglalkozási rehabilitációt, rehabilitációs foglalkoztatást elõsegítõ munkaerõ-piaci program végrehajtásához kapcsolódó feladatokat látja el. A fenti célok megvalósítása érdekében az Alapítók kijelentik, hogy a közalapítványokra vonatkozó jogszabályi korlátok figyelembevételével a Közalapítvány közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet. A Közalapítvány fenti céljainak megvalósításával a Kszt. 26. § c) 19. pontjának megfelelõen az euroatlanti integráció elõsegítésére is törekszik. A Közalapítvány, mint kiemelkedõen közhasznú szervezet, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, tõlük támogatást nem fogadhat el, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyûlési képviselõi, megyei, fõvárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat. A Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzata a Kszt. rendelkezései szerint tartalmazza ezen törvénynek a nyilvánosságra, jogosultságra, adománygyûjtési tevékenységre, az eredmény felosztásának tilalmára, pénzügyi nyilvántartásra és a jelentések készítésére vonatkozó szabályait. 6. A Közalapítvány vagyona a) A Közalapítvány induló vagyona: 2 527 015 E Ft. A vagyon az induló vagyon és az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás és egyéb bevétel. b) A Közalapítvány a mûködés biztonsága és folyamatossága érdekében törzsvagyont képez, amely vagyon a Közalapítvány mûködéséhez közvetlenül nem használható fel. A törzsvagyont a Közalapítvány induló vagyonából kockázati tartalékként elkülönített 253 millió Ft képezi. A törzsvagyon értéke a kezelõ szervezet döntése alapján növelhetõ, továbbá a Közalapítványhoz történõ csatlakozás esetén növekszik, ha a csatlakozó adomány juttatására ezzel a feltétellel kerül sor. c) A Közalapítvány vagyonát növeli a Közalapítványhoz csatlakozók pénzbefizetése és egyéb vagyoni hozzájárulása, továbbá az Alapítók újabb hozzájárulása.

1101

d) A Közalapítvány céljára közvetlenül fel nem használható természetbeni adományokat értékesíteni kell. Az így befolyó összeget kell – az adományozó rendelkezéseit is figyelembe véve – a Közalapítvány vagyonába elhelyezni. 7. A Közalapítvány vagyonának felhasználása a) A Közalapítvány céljára felhasználható – a törzsvagyon hozadéka, amely a törzsvagyon tartós lekötésének eredménye, – a törzsvagyonhoz nem tartozó vagyon, illetõleg annak hozadéka, – a csatlakozók adományainak felhasználható része, – a vállalkozási tevékenység hozadéka. A Közalapítvány a törzsvagyont számviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten kezeli. A Közalapítvány céljaira rendelt vagyonnal való gazdálkodásának eredménye nem osztható fel, azt kizárólag a Közalapítvány céljainak megvalósítása érdekében lehet felhasználni. b) A Közalapítvány költségei a vállalkozási tevékenység közvetlen költségei, az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei, az alapítvány kezelõ szervének költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek. A költségeket a Közalapítvány vagyonának hozadéka terhére, ha ez nem lehetséges, a törzsvagyon feletti vagyon terhére kell elszámolni. Az elõzõekben megjelölt költségeket (kiadásokat) a felsorolt részletezésben elkülönítetten kell nyilvántartani. A Közalapítvány vagyona – törzsvagyon kivételével – teljes egészében felhasználható a közalapítványi célok elérésére. A Közalapítvány kezelõ szerve költségének és az egyéb közvetett költségeknek – az Alapító Okirat 5. g) pontjában szereplõ feladat költségei nélkül számított – együttes összege nem haladhatja meg az éves tervezett feladat- és költségterv kiadásainak 10%-os mértékét. Ez az összeg tartalmazza a Kuratórium és a Felügyelõ Bizottság tagjainak tiszteletdíját és költségtérítését is. c) A Közalapítvány köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi egymillió forintot meghaladja, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet a közalapítvány közfeladatára tekintettel más eljárási rendet állapít meg. Nem tartoznak e kötelezettség körébe a nyugellátás jellegû ellátások és a természetes személyek részére nem ösztöndíj jelleggel nyújtott olyan természetbeli ellátások, amelyek értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét. d) A Közalapítvány vagyonából támogatás kizárólag a támogatásban részesített személlyel kötött szerzõdés alapján nyújtható, mely szerzõdésnek tartalmaznia kell a támogatás célját, az elszámolás tartalmát, határidejét és bizonylatait, az ellenõrzés módját, valamint a szerzõdésszegés következményeit. e) A Közalapítvány gazdálkodásának szakmai segítése érdekében a Kuratórium mellett legfeljebb öt-öt tagból álló, két szakértõ bizottság mûködik:

1102

MAGYAR KÖZLÖNY

ea) a munkaügyi tárgyú kutatások támogatását véleményezõ bizottság, eb) a szociális partnerek munkaügyi érdekegyeztetésben való részvételéhez szükséges felkészítés támogatását véleményezõ bizottság. A jelen Alapító Okirat 5. c) és d) pontjában megfogalmazott támogatások esetében a Kuratórium köteles a megfelelõ szakértõ bizottság elõzetes véleményét kikérni. A szakértõ bizottság tagjait a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételét követõ 60 napon belül a Kuratórium kéri fel. A szakértõ bizottságok tagjainak díjazásáról a Kuratórium dönt. f) A Közalapítvány gazdálkodásának, vagyonkezelésének, valamint a Célszervezeteknél az állam tulajdonosi érdekei érvényesítésének és az állami részesedések vagyonkezelésének részletes szabályait a Szervezeti és Mûködési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg az irányadó jogszabályok keretei között és ezen Alapító Okirat rendelkezéseivel összhangban. g) A Kuratórium minden évben május 31-ig köteles az Alapítóknak írásban beszámolni a Közalapítvány elõzõ évi mûködésérõl, vagyoni helyzetérõl, gazdálkodásának legfontosabb adatairól. A számviteli beszámoló a Közalapítvány beszámolójának önálló részét képezi. A beszámolóban részletesen ki kell térni az államháztartás alrendszereibõl kapott támogatások felhasználására, illetve a Közalapítvány mûködésével összefüggésben igénybe vett kedvezmények bemutatására. A Kuratórium a Közalapítvány Alapító Okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az országos sajtó útján, a Hivatalos Értesítõben, a Magyar Közlöny mellékletében nyilvánosságra hozza. 8. A Közalapítvány vállalkozási tevékenysége A Közalapítvány a felhasználható vagyona gyarapítása, kiemelkedõen közhasznú céljainak megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat. A Közalapítvány csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelõssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét, és amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik [Ptk. 74/G. § (4) bekezdés]. A Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. A Közalapítvány vállalkozási tevékenysége közhasznú céljainak megvalósítását nem veszélyeztetheti. 9. Csatlakozás a Közalapítványhoz a) A Közalapítvány nyitott, ahhoz bármely belföldi, illetõleg külföldi természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet csatlakozhat, ha a Közalapítvány céljával egyetért és azt támogatni kívánja. A támogatás történhet pénzben vagy természetbeni adománnyal. Az adományt a kezelõ szervezet köteles visszautasítani, ha annak elfogadásával a Közalapítvány céljai-

2006/14. szám

nak megvalósítását, vagy a Közalapítvány hazai, illetõleg nemzetközi megítélését kedvezõtlenül érintené. b) Az Alapítók és a csatlakozók a Közalapítvány részére adott pénzben és egyéb vagyoni hozzájárulásukat nem követelhetik vissza, kizárólag a vagyonjuttatás feltételeit szabályozó szerzõdésben meghatározott jogaikat gyakorolhatják. 10. A Közalapítványt kezelõ szervezet a) A Közalapítvány vagyonának kezelését kilenc tagból álló testület, Kuratórium végzi. A Kuratórium a Közalapítvány általános ügydöntõ és képviselõ szerve. b) A Kuratórium tagjait, az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban képviselettel rendelkezõ országos munkaadói-, illetve munkavállalói szövetségek, valamint a kormányoldal (a továbbiakban: delegáló oldal) három-három-három tagra vonatkozó személyi javaslata alapján az Alapítók kérik fel határozott, három éves idõtartamra. Amennyiben a delegáló oldal az elsõ kuratórium esetén 1997. január 31-ig, ezt követõen pedig az erre vonatkozó felhívástól számított 30 napon belül a kurátorjelölési jogosultsággal bármely okból nem él, úgy az Alapítók jogosultak az általuk kiválasztott személyt kuratóriumi tagnak felkérni. A Közalapítvány vezetõ tisztségviselõinek [a Kszt. 26. § m) pontja] összeférhetetlenségére a Kszt. 8–9. §-ában foglaltak az irányadók. A kuratóriumi tagsággal összeférhetetlen a Közalapítvány érdekkörébe tartozó gazdasági társaságokban betöltött vezetõ tisztségviselõség, valamint az e társaságokkal létesített munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, vagy bármely érdekeltségi kapcsolat. A Kuratórium tagjai nem lehetnek egymásnak, illetve a Közalapítvány érdekkörébe tartozó társaságok vezetõ tisztségviselõinek a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozói és élettársai. A Közalapítványnak, mint kiemelkedõen közhasznú szervezetnek vezetõ tisztségviselõje két évig nem lehet az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A Kuratórium elnöke és tagjai nyilatkoznak, hogy velük szemben a közhasznú szervezetekrõl szóló törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn. c) A Kuratórium elnökét a Kuratórium tagjai közül az Alapítók kérik fel ugyancsak három éves idõtartamra. d) A Kuratórium tagjainak tisztsége megszûnik: – a felkérés idõtartamának lejáratával, – a tag halálával, – a tag lemondásával,

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

– az Alapítók visszahívásával, – a Közalapítvány megszûnésének esetén. e) Az Alapítók a Kuratórium bármely tagját visszahívhatják, ha – a tag a Közalapítvány céljait veszélyeztetõ tevékenységet folytat és a visszahívással a delegáló oldal egyetért, – a Kuratórium tagjainak kétharmada kezdeményezi a visszahívást a Közalapítvány céljainak elérését veszélyeztetõ tevékenység miatt, – a tag visszahívását a delegáló oldal kezdeményezi. f) A Kuratórium tagjait tiszteletdíj illeti meg, melynek havi mértéke az alábbi: elnök: a minimálbér ötszöröse, tagok: a minimálbér háromszorosa. g) A Kuratórium személyi összetétele a következõ: A Kuratórium elnöke: Molnár Györgyné A Kuratórium tagjai: Dr. Antalffy Gábor Dr. Borsik János Csuport Antal Dr. Kozma Károly Dr. Kõrösi Imre Dr. Márkus Imre Nagy Judit Simon Dezsõ h) A Kuratórium kizárólagos hatáskörrel ha) meghatározza saját mûködési rendjét a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételétõl számított 60 napon belül, hb) elfogadja a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, hc) jóváhagyja a Közalapítvány éves feladat- és költségtervét, hd) dönt az egyes adományok elfogadásáról, he) dönt vállalkozásban való részvételrõl, hf) elfogadja a Közalapítvány mûködésérõl szóló éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést, hg) gyakorolja a Közalapítvány tulajdonában lévõ gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogokat, Célszervezetekben pedig a Közalapítványt megilletõ állami tagsági (részvényesi) jogokat, hh) kezdeményezi a Kuratórium tagjának visszahívását, hi) felkéri az Alapító Okirat 7/c. pontjában szabályozott szakértõ bizottságok tagjait és meghatározza díjazásukat, hj) dönt minden olyan ügyben, amit az Alapító Okirat, illetõleg az SZMSZ a hatáskörébe utal. Az utóbbi esetben az SZMSZ-ben meg kell határozni a döntéshez szükséges szavazattöbbséget is. i) A Kuratórium szükség szerint ülésezik, azonban negyedévenként egy alkalommal köteles ülést tartani. A Kuratórium határozatképes, ha az ülésen legalább hat tagja jelen van, kivéve a 10. j) pont második bekezdésében szabályozott ügyeket, amelyekben akkor határozatképes a

1103

Kuratórium, ha legalább 7 tagja jelen van, határozatait nyílt szavazással, a j) pontban foglaltak kivételével, egyszerû szótöbbséggel (50%+1 szavazat) hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A Kszt. 8. §-ának (1) bekezdése szerint a Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján – kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy – bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás. A Kuratórium üléseire tanácskozási joggal a Felügyelõ Bizottság elnökét meg kell hívni. A Kuratórium ülései nyilvánosak. A nyilvánosság indokolt esetben a jogszabály által speciális védelem alá tartozó jogok védelme érdekében (személyiségi jog védelme, adatvédelem, üzleti titok megõrzése) kizárható a Kuratórium egyedi határozatával. A zárt ülésrõl a Kuratórium az egyes napirendi pontok elfogadásával egyidõben egyszerû szótöbbséggel határoz. j) A Kuratórium teljes létszámához viszonyított kétharmados többség szükséges a hb), hc), hd), he), hf), hg) pontokban meghatározott esetekben. A célszervezeti részvénytársaságok igazgatósága és Felügyelõ Bizottsága, valamint az ilyen korlátolt felelõsségû társaságok Felügyelõ Bizottsága tagjainak kijelöléséhez, díjazásának megállapításához, illetve visszahívásához a Kuratórium teljes létszámához viszonyított kétharmad plusz 1 szavazat szükséges. k) A Kuratórium üléseit a napirend, az idõpont és a helyszín írásbeli közlésével a Kuratórium elnöke hívja össze úgy, hogy a meghívót és a napirendekkel kapcsolatos iratokat az érintett tagok a kitûzött idõpont elõtt legalább 8 nappal korábban megkapják. A Kuratórium ülését az elnök köteles összehívni, ha azt legalább 3 tag a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi. A Kuratóriumot, mint az intézkedésre jogosult vezetõ szervet a Felügyelõ Bizottság indítványára, annak megtételétõl számított 15 napon belül össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelõ Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelõ Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, valamint az alapítói jogkör gyakorlóját. l) A Kuratórium üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt kuratóriumi tag vezeti. m) A Kuratórium üléseirõl jegyzõkönyvet kell felvenni. n) A Kuratórium a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban határozza meg a határozatok nyilvántartásának rendjét

1104

MAGYAR KÖZLÖNY

(a döntések tartalmát, idõpontját, hatályát, a támogatók és ellenzõk számarányát), a határozatok és a keletkezett iratok megõrzésének idejét, a döntések közlésének módját, a nyilvánosságra hozatal szabályait, a Közalapítvány mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjét és a mûködés, szolgáltatás igénybevételének, valamint a beszámolók közlésének nyilvánossági szabályait. A Közalapítvány köteles az alapító tájékoztatására is szolgáló éves beszámoló jóváhagyásával egyidejûleg közhasznúsági jelentést készíteni az alapítványi vagyon felhasználásáról, illetve a Közalapítvány mûködésérõl. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik, annak tartalmát és egyéb feltételeit a Kszt. alapján a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzata határozza meg. 11. A Közalapítvány Felügyelõ Bizottsága a) A Közalapítvány ellenõrzésére nyolc tagú Felügyelõ Bizottság mûködik. A Felügyelõ Bizottság tagjait, közülük annak elnökét az Alapítók kérik fel határozott, három éves idõtartamra az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban képviselettel rendelkezõ országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, a Pénzügyminisztérium, illetve a Védett Szervezetek Országos Szövetsége egy-egy-egy-egy tagra vonatkozó javaslata alapján. Amennyiben az erre jogosult az elsõ Felügyelõ Bizottság esetében 1997. január 31-ig, ezt követõen pedig az erre vonatkozó felhívásoktól számított 30 napon belül javaslattételi jogával bármely okból nem él, úgy az Alapítók jogosultak az általuk kiválasztott személyt felügyelõ bizottsági tagnak felkérni. A Felügyelõ Bizottság határozatképes, ha legalább négy tagja jelen van. Határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza. Mûködési rendjét maga állapítja meg. b) A Felügyelõ Bizottság ellenõrzi a Közalapítvány – kezelõ szervének, – munkaszervének tevékenységét. c) A Felügyelõ Bizottság, mint a Közalapítvány felügyelõ szerve, ellenõrzi a közhasznú szervezet mûködését és gazdálkodását. Ennek során a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a kiemelkedõen közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. d) A Felügyelõ Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a Kuratórium ülésein. A Felügyelõ Bizottság elnöke kérheti a Kuratórium elnökétõl a Kuratórium összehívását, ha a Felügyelõ Bizottság tudomására jutott információk alapján valamely fontos kérdésben döntés szükséges. A Kuratórium elnöke ilyen esetben 15 napon belül köteles a Kuratórium ülését összehívni. A Felügyelõ Bizottság köteles a Kuratóriumot, valamint az alapítót tájékoztatni, a Kuratórium összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

2006/14. szám

– a Közalapítvány mûködése során olyan jogszabálysértés, vagy a Közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Kuratórium vagy az alapítói jogkör gyakorlójának döntését teszi szükségessé, valamint, ha – a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel. e) A Felügyelõ Bizottság, illetve annak megbízásából a Felügyelõ Bizottság elnöke – a határozat hozatalától számított 5 napon belül – bármely kuratóriumi határozat újratárgyalását kezdeményezheti. f) A Felügyelõ Bizottság tagjai tiszteletdíjban részesülnek, melynek havi mértéke az alábbi: elnök : a minimálbér négyszerese, tagok: a minimálbér kétszerese. g) A Felügyelõ Bizottság személyi összetétele a következõ: A Felügyelõ Bizottság elnöke: Pirisi Károly A Felügyelõ Bizottság tagjai: Nyenyestánné Endrész Katalin Balogh Zoltán Nemoda István Recska Endre Szalayné Pásztor Gabriella Tóth László Vincze Géza h) A Felügyelõ Bizottság mûködésére alkalmazni kell a Kszt. 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelõ Bizottság elnökére és tagjaira az Alapító Okirat 10. b) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi rendelkezések az irányadók. Nem lehet a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja a Közalapítvány alkalmazottja, továbbá az a személy, aki – a Kuratórium elnöke vagy tagja, – a Közalapítvánnyal mint kiemelkedõen közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, – a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül –, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve az elõzõekben meghatározott személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], élettársa. 12. A Közalapítvány könyvvizsgálója a) A Közalapítvány számviteli rendjének ellenõrzését független, pályáztatást követõen felkért könyvvizsgáló látja el. A könyvvizsgáló – betekinthet a Közalapítvány könyveibe, – megvizsgálhatja a Közalapítvány pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerzõdéseit és bankszámláját,

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

– elláthatja a Kuratórium által meghatározott egyéb könyvvizsgáló feladatokat. b) A könyvvizsgáló ellenjegyzése nélkül a Kuratórium a Közalapítvány éves beszámolójának elfogadásáról érvényesen határozatot nem hozhat. c) Nem lehet a Közalapítvány könyvvizsgálója az a személy, aki – a Kuratórium elnöke vagy tagja, – a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, – a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül –, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve – az elõzõekben meghatározott személyek hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], élettársa. 13. A Közalapítvány munkaszervezete 1. Közalapítványi Iroda a) A Közalapítvány és a Kuratórium mûködésével, gazdálkodásával kapcsolatos döntés-elõkészítési, operatív, adminisztrációs feladatokat – kivéve a Célszervezetekkel, valamint az EQUAL Nemzeti Programirodával kapcsolatos feladatokat – az ügyvezetõ igazgató által vezetett Közalapítványi Iroda látja el. Az ügyvezetõ igazgató munkaviszonyának létesítése és megszüntetése az Alapítók elõzetes egyetértésével meghozott Kuratóriumi döntés alapján történik. Az ügyvezetõ igazgató felett minden más munkáltatói jogot a Kuratórium elnöke gyakorol, az ügyvezetõ igazgató díjazásának, juttatásainak megállapításához, a vele szembeni munkáltatói kártérítési igény érvényesítéséhez, külföldi kiküldetésének elrendeléséhez azonban a Kuratórium elõzetes egyetértése szükséges. A Közalapítványi Iroda alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az ügyvezetõ igazgató gyakorolja. b) Az ügyvezetõ igazgató dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Kuratórium hatáskörébe, illetve amelyeket a Kuratórium határozatával a Közalapítványi Iroda hatáskörébe utal. A Közalapítványi Iroda feladatai különösen: – a Kuratórium döntéseinek elõkészítése, a döntések végrehajtása és a támogatások felhasználásának az ellenõrzése, illetve ennek megszervezése, a Kuratórium titkársági feladatainak ellátása, – a Közalapítvány éves munkatervének, költségvetés tervezetének és a Közalapítványi Iroda mûködési költség-elõirányzatának elõkészítése, – a Közalapítvány könyveinek vezetése, éves beszámolójának készítése és minden egyéb adminisztratív feladat ellátása. c) Az ügyvezetõ igazgató részletes feladatait, valamint képviseleti meghatalmazásának szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni.

1105

2. Célszervezeti Iroda a) A Célszervezetek mûködésével kapcsolatos döntés-elõkészítési, operatív, adminisztrációs feladatokat az irodaigazgató által vezetett Célszervezeti Iroda látja el. Az irodaigazgató munkaviszonyának létesítése és megszüntetése az Alapítók elõzetes egyetértésével meghozott kuratóriumi döntés alapján történik. Az irodaigazgató felett minden más munkáltatói jogot a Kuratórium elnöke gyakorol, az irodaigazgató díjazásának, juttatásainak megállapításához, a vele szembeni munkáltatói kártérítési igény érvényesítéséhez, külföldi kiküldetésének elrendeléséhez azonban a Kuratórium elõzetes egyetértése szükséges. A Célszervezeti Iroda alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az irodaigazgató gyakorolja. b) Az irodaigazgató dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Kuratórium hatáskörébe, illetve amelyeket a Kuratórium határozatával a Célszervezeti Iroda hatáskörébe utal. A Célszervezeti Iroda feladatai különösen: – a Célszervezetek mûködésének figyelemmel kísérése, az állami tulajdonosi érdekek érvényesülését veszélyeztetõ helyzetben a szükséges tulajdonosi beavatkozás elõkészítése és kezdeményezése, – a Célszervezetek cél szerinti mûködését ösztönzõ vezetõi érdekeltségi rendszerek kidolgozása, – a Célszervezetek által kezdeményezett tulajdonosi döntések szakmai elõkészítése, – a Célszervezeti Iroda éves mûködési költségelõirányzatának elõkészítése. c) Az irodaigazgató részletes feladatait, valamint képviseleti meghatalmazásának szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. 3. EQUAL Nemzeti Programiroda a) Az EQUAL programok megvalósításával kapcsolatos döntés-elõkészítési, operatív, adminisztrációs feladatokat az irodaigazgató által vezetett EQUAL Nemzeti Programiroda látja el. Az irodaigazgató munkaviszonyának létesítése és megszüntetése az Alapítók elõzetes egyetértésével meghozott kuratóriumi döntés alapján történik. Az irodaigazgató felett minden más munkáltatói jogot a Kuratórium elnöke gyakorol, az irodaigazgató díjazásának, juttatásainak megállapításához, a vele szembeni munkáltatói kártérítési igény érvényesítéséhez, külföldi kiküldetésének elrendeléséhez azonban a Kuratórium elõzetes egyetértése szükséges. Az EQUAL Nemzeti Programiroda alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az irodaigazgató gyakorolja. b) Az irodaigazgató dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Kuratórium hatáskörébe, illetve amelyeket a Kuratórium határozatával az EQUAL Nemzeti Programiroda hatáskörébe utal. Az EQUAL Nemzeti Programiroda feladatai különösen: – elõkészíti az EQUAL Irányító Hatóság által részére delegált és hivatalosan rögzített feladatokat a pá-

1106

MAGYAR KÖZLÖNY

lyáztatással, projektkiválasztással, monitoringgal, értékeléssel, tapasztalatátadással és nemzetközi együttmûködéssel kapcsolatban, és közremûködik azok végrehajtásában, – az Európai Bizottság elvárásaival összhangban az EQUAL Irányító Hatósággal együttmûködésben mûködteti az EQUAL Közösségi Kezdeményezés végrehajtásához szükséges monitoring és értékelési informatikai rendszert, amely alapján a programvégrehajtásról naprakész információkat szolgáltat, – részt vesz az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Monitoring Bizottságában, – eleget tesz az EQUAL Közösségi Kezdeményezést érintõ tájékoztatási kötelezettségének, – részt vesz a Kommunikációs Stratégia, valamint a Tapasztalat-átadási Stratégia kidolgozásában és végrehajtásában. c) Az irodaigazgató részletes feladatait, valamint képviseleti meghatalmazásának szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. 14. A Közalapítvány képviselete a) A Közalapítvány általános és önálló képviselõje a Kuratórium elnöke, tartós akadályoztatása esetén helyettesítésére Kozma Károly vagy Antalffy Gábor kuratóriumi tagok önállóan jogosultak. A Közalapítvány bankszámlája feletti rendelkezésre a Kuratórium elnöke a helyettesítésére jogosult kuratóriumi tagok közül bármelyikükkel együttesen, a Kuratóriumi elnök tartós akadályoztatása esetén pedig a helyettesítésre jogosult kuratóriumi tagok együttesen jogosultak. b) A kuratórium elnöke és tagjai a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelõen kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek, melynek elmulasztása esetén megbízatásuk az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/A. § (4) bekezdése alapján visszavonásra kerül. 15. Záró rendelkezések a) A Közalapítvány a Polgári Törvénykönyvben meghatározott esetekben és módon szûnik meg. Ebben az esetben a Közalapítvány vagyona – a hitelezõk kielégítése után – az Alapítókat illeti meg, azok azt kötelesek a megszûnt Közalapítvány céljaihoz hasonló célra fordítani és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni. b) A Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételi eljárásában a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter jogosult eljárni. c) A 10. b), 10. c), 10. d), 11. a), 12. a), 13. I. a) és 13. II. a) pontban meghatározott alapítói jogokat az Alapítók képviseletében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyedül gyakorolja. Minden más alapítói jogot az Alapítók együttesen gyakorolnak. d) A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. tör-

2006/14. szám

vénynek a közalapítványra vonatkozó rendelkezéseit, valamint a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Budapest, 2005. december 7. Csizmár Gábor s. k.,

Gyurcsány Ferenc s. k.,

foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter

miniszterelnök

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyûjtemény Közalapítvány Alapító Okirata* (Változások vastagon, dõlt betûkkel szedve) A Magyar Köztársaság Kormánya a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. § (3) bekezdése alapján, a Fõvárosi Bíróságon 1990. november 28-án, 777. számon nyilvántartásba vett Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ (1071 Budapest, Damjanich u. 9. IV/3.) vagyonának felajánlását elfogadva, közfeladat folyamatos biztosítása céljából – határozatlan idõre – közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány) hoz létre, amely a Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ jogutódja, azzal, hogy a Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ alapítói a Közalapítvány tekintetében az alapítói jogokat nem gyakorolják. A Magyar Köztársaság Kormánya – külön kérelemben – indítványozza a hatáskörrel rendelkezõ bíróságnál a kiemelkedõen közhasznú szervezetté minõsítést. A Közalapítvány feladatának tekinti a náci koncentrációs táborokban faji, vallási, etnikai és más politikai okokból elpusztított magyar állampolgárok emlékének megõrzését és a holocausttal kapcsolatos dokumentáció gyûjtését. I. A Közalapítvány alapítója A Magyar Köztársaság Kormánya. Az Alapító Okiratban a Kormány felhatalmazza a nemzeti kulturális örökség miniszterét, hogy eljárjon a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételi eljárásában. Az Alapító képviseletét a Közalapítvány tekintetében a nemzeti kulturális örökség minisztere látja el és gyakorolja – az Alapító Okirat módosítása, valamint a Kuratórium tagjainak kijelölése kivételével – az Alapítót megilletõ jogosultságokat, ideértve a Közalapítvány éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének értékelését is. * A Fõvárosi Bíróság a 13.Pk.60.429/2002/7. számú végzésével elrendelte a Közalapítvány nyilvántartási adataiban történt változások bejegyzését.

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

II. A Közalapítvány neve Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyûjtemény Közalapítvány. Angol elnevezése: Holocaust Documentation Center and Memorial Collection Public Foundation. Rövidített név: HOLOCAUST Közalapítvány. III. A Közalapítvány székhelye 1094 Budapest IX., Páva u. 39. IV. A Közalapítvány célja és tevékenysége A közalapítványi célok: Az 1938–1945. között vallási, faji, nemzetiségi és más politikai okokból történt üldöztetés, a munkaszolgálat, a deportálások, a náci koncentrációs táborok mûködésének és áldozatainak elsõdlegesen magyar vonatkozású dokumentációját, tárgyi emlékeit, tudományos és ismeretterjesztõ irodalmát, és az e témakörhöz tartozó mûvészeti alkotásokat tartalmazó gyûjtemény létrehozása. E körbe tartozik az üldöztetés ellen fellépõ embermentõ szervezetek és személyiségek emlékanyaga is. A gyûjtési munka csak másolatban terjed ki a köziratokra. További cél a hazai vészkorszak történetére irányuló tudományos kutatás, ismeretterjesztés, a pedagógiai tevékenység segítése, figyelemmel arra, hogy április 16-a a holocaust áldozatainak emléknapja. A Közalapítvány által – céljainak elérése érdekében – folytatott tevékenységek: – a gyûjtemény és a központi adatbank létrehozása és folyamatos fejlesztése; – a tudományos forrásfeltárás és kutatás megszervezése és folyamatos ellátása; – a kutatási eredmények folyamatos publikálása; – tudományos konferenciák, tanácskozások szervezése; – ismeretterjesztés, közoktatás és közmûvelõdés támogatása; – tudományos szaktanácsadás; – az embermentõ intézmények és személyek felkutatása és elismerésük kezdeményezése; – ünnepségek, megemlékezések, találkozók szervezése, emlékmûvek létesítésének kezdeményezése; – állandó és idõszakos kiállítások rendezése; – kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása; – külföldi intézményekkel való együttmûködés szervezése; – felnõtt- és egyéb oktatás. V. A Közalapítvány jellege 1. A Közalapítvány nyílt, ahhoz pénzbeli vagy más vagyonrendeléssel, illetve egyéb, vagyoni értékû felajánlással bárki csatlakozhat, akinek adományát a Közalapítvány elfogadja. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt. Elutasíthatja azon célhoz kötött felajánlások elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél nem vagy csak rész-

1107

ben illeszkedik a Közalapítvány Alapító Okiratában rögzített célokhoz. 2. A Közalapítvány a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 26. § c) pontjának 3. tudományos tevékenység, kutatás, ismeretterjesztés, 4. nevelés és oktatás, 5. kulturális tevékenység alpontjaiban foglalt közhasznú tevékenységet folytat, amely az alábbi törvények szerint állami feladatok ellátására irányul: – A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 73. § (1) bekezdése szerint a közmûvelõdéshez való jog gyakorlása közérdek, a közmûvelõdési tevékenységek támogatása közcél, és a (2) bekezdés szerint a közmûvelõdés feltételeinek biztosítása az állam feladata. – A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése kimondja, hogy a közoktatás rendszerének mûködtetése az állam feladata, amelyhez a Közalapítvány mûködése során segítséget nyújt. – A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény értelmében, a Közalapítvány által kezelt gyûjtemény közlevéltári, a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény értelmében pedig közérdekû muzeális gyûjteményként és kiállítóhelyként mûködik. 3. A Közalapítvány a fenti közhasznú tevékenységek keretében, figyelemmel az Alapító Okirat VII. fejezetében foglaltakra is, a) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; b) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítõ okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. 4. A Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt sem közvetlenül, sem közvetett módon, továbbá országgyûlési képviselõi, megyei, fõvárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állíthat és nem támogathat. VI. A Közalapítvány alapítói vagyona 1. A Közalapítvány vagyonának részévé válik a Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ zárómérleg szerinti vagyona. A zárómérleg elkészítésérõl a jogelõd alapítvány a hatályos jogszabályi elõírásoknak megfelelõen köteles gondoskodni, és azt a Közalapítvány – Alapító által elõterjesztett – nyilvántartásba vételi kérelmével egyidejûleg a bíróság részére megküldi. A zárómérleg az Alapító Okirat elválaszthatatlan részét képezi. A zárómérleg mellett külön kimutatást kell készíteni a jogelõd alapítvány esetleges kötelezettségeirõl, amellyel egyidejûleg igazolnia kell azt is, hogy a zárómér-

1108

MAGYAR KÖZLÖNY

leg fordulónapján köztartozása nem áll fenn. A zárómérleg elkészültét követõen a jogelõd alapítvány kötelezettséget nem vállalhat. A Közalapítvány nyilvántartásba vételérõl szóló bírósági végzés jogerõre emelkedését követõen a fent megjelölt vagyon a Közalapítvány céljaira felhasználható. 2. Az Alapító az Alapító Okiratban meghatározott célkitûzések megvalósítása érdekében 10 000 000 Ft (azaz tízmillió forint) készpénzt bocsát a Közalapítvány rendelkezésére, melyet a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtása elõtt a Közalapítvány javára nyitott kincstári számlán helyez el. VII. A Közalapítvány vagyona és annak felhasználása 1. A közalapítványi vagyon felhasználásáról az Alapító Okirat, valamint a Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzat rendelkezései szerint a Kuratórium dönt. A Közalapítvány vagyona két részbõl áll: a) törzsvagyon b) célvagyon. A törzsvagyon részét képezi az alapítói vagyon részeként megjelölt, az Alapító által rendelkezésre bocsátott összegbõl elkülönített 5 000 000 Ft, valamint – annak megszerzését követõen – a Közalapítvány székhelyeként megjelölt ingatlan haszonélvezeti joga. A törzsvagyont a Kuratórium nem használhatja fel szabadon, csak a törzsvagyon hozadékával rendelkezhet. A Közalapítvány székhelyeként megjelölt ingatlan haszonélvezeti joga tekintetében irányadóak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (1075 Budapest, Síp u. 12.) és a Budapesti Zsidó Hitközség (1075 Budapest, Síp u. 12.) között 2000. október 30-án megkötött megállapodás rendelkezései is. A célvagyon a Közalapítvány törzsvagyonon felüli vagyonrésze, valamint ezen és a törzsvagyon hozadékai. A Közalapítvány célvagyona részévé válnak a késõbbiekben a Közalapítványhoz csatlakozó bel- és külföldi természetes és jogi személyek feltétel nélküli, valamint a feltételekhez kötött pénzbeli és dologi adományai, amennyiben ezeket a Közalapítvány Kuratóriuma elfogadja, illetve a Közalapítvány vállalkozási tevékenységbõl származó bevétele. A célvagyon a közalapítványi célok megvalósítását és mûködési költségeinek biztosítását szolgálja, azt a Kuratórium – az Alapító Okirat, valamint a Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzat keretei között – szabadon felhasználhatja. 2. A Közalapítvány éves pénzügyi terv alapján gazdálkodik, mely a várható bevételeket és kiadásokat oly módon tartalmazza, hogy azok egymással egyensúlyban legyenek. 3. A Közalapítvány a mûködésére biztosított költségvetési támogatáson kívül, vállalkozási tevékenységébõl

2006/14. szám

származó bevételeinek legfeljebb 10%-át fordíthatja további mûködési kiadásokra. 4. A Közalapítvány, annak gazdálkodásáért, a vagyonkezelésért felelõs személyt, valamint a támogatót, illetve e személyek Ptk. 685. § b) pont szerinti hozzátartozóját (élettársát) cél szerinti juttatásban nem részesítheti, kivéve azon szolgáltatásokat, amelyek a célokkal összhangban bárki által igénybe vehetõk. 5. A Kuratórium a Közalapítvány vagyonának a közalapítványi célok megvalósítására irányuló javaslatokat nyilvános pályázati rendszer keretében is gyûjtheti. Ebben az esetben az Alapító Okiratban rögzített célok szellemében összegszerûen is dönt a támogatások odaítélésérõl, azok mértékérõl és formájáról. A Kuratórium a támogatások rendeltetésszerû felhasználásának ellenõrzése céljából a támogatásban részesített pályázat jellegétõl függõen megállapítandó, konkrét határidõ megjelölésével, tételes elszámolás megküldését írja elõ a támogatásban részesített pályázóknak. A Kuratórium gondoskodik a pályázati feltételek meghirdetése teljes körû nyilvánosságának biztosításáról. 6. A Közalapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki, vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel, és az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 7. A konvertibilis devizában, valutában történõ befizetések valutapénztárban helyezendõk el, illetve forint bankszámlára befizetendõk. 8. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet – figyelemmel az V/3. pont a) alpontjában foglaltakra is – kizárólag korlátolt felelõsséggel végezhet, és legfeljebb éves bevételének 20%-át fektetheti be. 9. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységét az alábbi körben fejti ki: TEÁOR `2003 52.47 Könyv-, újság-, papíráru kiskereskedelem, 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, 92.32 Mûvészeti kiegészítõ tevékenység 10. Az Alapító vállalja, hogy a központi költségvetés tervezésekor figyelemmel lesz a Közalapítvány céljaira, és mindent megtesz annak érdekében, hogy azok megvalósításának forrása rendelkezésre álljon. 11. Bármely közalapítványi vagyonelem értékesítésére kizárólag úgy kerülhet sor, ha azt megelõzte az adott vagyonelem szakértõvel történt értékbecslése, ide nem értve a Közalapítvány székhelyeként mûködõ ingatlan haszonélvezeti jogát, amely forgalomképtelen.

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12. A Közalapítvány bevételi forrásai: a) az Alapítótól, az államháztartás alrendszereitõl vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy mûködési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d) a Közalapítvány eszközeinek befektetésébõl származó bevétel; e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; f) a vállalkozási tevékenységbõl származó bevétel. 13. A Közalapítvány az államháztartás alrendszereitõl – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerzõdés alapján részesülhet támogatásban. A Közalapítvány a közalapítványi vagyonnal való gazdálkodás körében az államháztartás alrendszereitõl kapott vagy megítélt támogatások (címzett és céltámogatások, valamint egyéb közalapítványi cél szerinti juttatások) felhasználásáról oly módon köteles gondoskodni, hogy biztosítani kell ezen – harmadik személyek által elnyerhetõ – támogatások megvalósítására irányuló, pályázati úton, illetve nyilvános felhívás útján történõ felhasználását. Az ilyen támogatások – szakmai célokra irányuló – pályázaton kívüli elnyerésére csak a Kuratórium által elfogadott szabályzatokban elõzetesen meghatározott esetekben és rögzített elvek figyelembevételével kerülhet sor. A Közalapítvány a közalapítványi vagyonnal való gazdálkodás körében az államháztartás alrendszereitõl kapott vagy megítélt támogatások felhasználását a döntést követõen köteles a támogatást elnyerõ személlyel és más szervezettel szerzõdésben rögzíteni és a szerzõdésben foglaltak végrehajtását szervei útján folyamatosan ellenõrizni. 14. A Közalapítvány gazdálkodását a Ptk. 74/G. § (8) bekezdése szerint az Állami Számvevõszék ellenõrzi. 15. A Közalapítvány – az Áht. 104/A. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel – köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi egymillió forintot meghaladja. 16. A Közalapítvány a támogatásban részesítettekkel a támogatás célját, az elszámolás tartalmát, határidejét és bizonylatait, az ellenõrzés módját és a szerzõdésszegés következményeit tartalmazó szerzõdést köteles kötni. 17. A Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik [Ptk. 74/G. § (4) bekezdése], és amelyben felelõssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. A Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

1109

VIII. A Közalapítvány szervezete A) A Kuratórium 1. A Közalapítvány legfõbb döntéshozó, képviselõ és kezelõ szerve a 8 tagú Kuratórium. A Kuratórium elnökét és tagjait az Alapító bízza meg a feladat ellátásával. 2. A Kuratóriumot oly módon kell létrehozni, hogy a Kuratóriumban az Alapító, az Alapító képviselõje sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhat meghatározó befolyást a Közalapítvány vagyonának felhasználására. 3. A Kuratórium új tagjait – a hivatalban lévõ Kuratórium tagjainak elõzetes véleménynyilvánításával – az Alapító nevezi ki. A Kuratórium tagjai tevékenységükért – tiszteletdíjban nem részesülhetnek, azonban tisztségük ellátásával kapcsolatban felmerülõ szükséges és igazolt költségeik megtérítésére igényt tarthatnak, amelyeknek feltételeirõl külön szabályzatban kell rendelkezni. 4. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a Közalapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás. 5. A kuratóriumi tagok megbízatása határozatlan idõre szól. A Kuratórium tagjainak és tisztségviselõinek névsora a következõ: Elnök: Székely Gábor Tagok: Dr. Szenes Iván Kõbányai János Forgács István Jacques Andreani Pohárnok Mihály Dr. Bódi György Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet 6. A kuratóriumi tagság megszûnik a tag a) lemondásával, b) halálával, c) a Közalapítvány megszûnésével, továbbá d) a kijelölésnek a Ptk. 74/C. § (6) bekezdése alapján történõ visszavonásával. A kuratóriumi tag lemondását köteles az Alapítóval írásban közölni. A lemondás csak az új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételével egyidejûleg válik hatályossá. 7. A Kuratórium döntési jogosítványait ülések keretében gyakorolja, amelyeket szükség szerint, de évente legalább két alkalommal össze kell hívni.

1110

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kuratórium ülését az elnök írásban hívja össze az ülést megelõzõen legalább 15 nappal, a napirend megjelölésével és a napirend írásos elõterjesztései egyidejû megküldésével. Két kuratóriumi tag írásos kérésére, annak az elnök által történõ kézhezvételétõl számított 30 napon belül az ülést össze kell hívni. A Kuratórium üléseit az elnök vezeti. Az elnök tartós akadályoztatása esetén vagy kérésére, távollétében a Kuratórium saját tagjai közül levezetõ elnököt választ, aki csak olyan érdektelen kuratóriumi tag lehet, akinek jogait vagy jogos érdekeit az adott ügyek nem érintik (levezetõ elnök). 8. A kuratóriumi ülés akkor határozatképes, ha azon a Kuratórium tagjainak többsége jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott vagy félbeszakadt kuratóriumi ülést – az eredeti napirenddel, illetve a határozatképtelenség miatt meg nem tárgyalt napirenddel – legfeljebb 15 napon belül kell megtartani, amelyrõl a kuratóriumi tagokat a meghívóban elõzetesen tájékoztatni kell. A határozatképtelenség miatt, fentiek szerint megismételt ülés az eredeti napirendi pontok tekintetében is csak akkor határozatképes, ha a Kuratórium tagjainak többsége jelen van. 9. A Kuratórium ülései nyilvánosak. Zárt ülés csak a jelenlévõ kuratóriumi tagok 2/3-ának (teljes létszám esetén: 6 fõ) szavazata mellett rendelhetõ el akkor, ha a Kuratórium a Közalapítvány üzleti titokkörébe tartozó kérdésben határoz. Az üzleti titkot kizárólag a Közalapítvány által folytatott vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat képezheti, amelynek titokban maradásához a Közalapítványnak méltányolható érdeke fûzõdik, és amelynek titokban tartása érdekében a Kuratórium a szükséges intézkedéseket megtette. Nem sorolhatóak az üzleti titok körébe az olyan tények, információk, megoldások vagy adatok, melyek a) jogszabályi elõírás vagy jelen Alapító Okirat rendelkezései folytán nyilvánosak; b) a Közalapítvány cél szerinti juttatásaival összefüggésben keletkeztek. A Kuratórium jelen lévõ tagjainak 2/3-a indítványára (teljes létszám esetén: 6 fõ) bármely döntést titkos szavazással kell meghozni. A Kuratórium a zárt ülésen hozott döntéseket is köteles nyilvánosságra hozni. 10. Eseti meghívottakként tanácskozási joggal vehetnek részt a Kuratórium ülései vonatkozó napirendi pontjainak megvitatásán azok a személyek, akiket az adott napirendi pont érint. 11. A Kuratórium határozatait – a 12. pontban meghatározott kivételekkel – egyszerû szótöbbséggel hozza, szavazategyenlõség esetén az elnök (levezetõ elnök) szavazata dönt.

2006/14. szám

12. A jelen levõ kuratóriumi tagok 2/3-ának (teljes létszám esetén: 6 fõ) támogató szavazata szükséges: a) a Szervezeti és Mûködési Szabályzat, valamint a Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzat megállapításához, elfogadásához és módosításához; b) az éves pénzügyi-gazdálkodási terv megállapításához, elfogadásához és módosításához; c) az éves beszámoló elfogadásához; d) a közhasznúsági jelentés elfogadásához; e) csatlakozás esetén a vagyon elfogadásához; f) az ügyvezetõ igazgató megbízásához és felmentéséhez. 13. A Kuratórium üléseirõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell – a Kuratórium ülésének idõpontját, helyét, az ülésen megjelent kuratóriumi tagok nevét, az ülés napirendjét, – a hozott határozat évente elölrõl kezdõdõ sorszámát, törve az ülés idõpontjával, – a határozat hatályát és tartalmát, – a határozat támogatóinak és ellenzõinek számarányát (nyílt szavazás esetén személyét is). A jegyzõkönyv elkészítésérõl és a hozott határozatok írásba foglalásáról az elnök (levezetõ elnök) gondoskodik. A Közalapítvány mûködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánossága tekintetében hozott döntéseket a jegyzõkönyvnek szó szerint kell tartalmaznia, és azokról a nyilvánosságot az írott sajtó útján, valamint a székhelyén faliújságra történõ kifüggesztéssel (hirdetményi úton) tájékoztatni kell. A jegyzõkönyvet az elnök (levezetõ elnök) és két, hitelesítõként megválasztott kuratóriumi tag írja alá. A jegyzõkönyveket, amelyek nem selejtezhetõ iratok, a Közalapítvány egyéb irataitól elkülönítetten, évente külön összefûzve kell megõrizni. 14. A Kuratórium döntéseirõl az érintetteket közvetlenül és – tértivevényes postai küldeménnyel – írásban, a nyilvánossággal pedig az írott sajtó útján és a székhelyén faliújságra történõ kifüggesztéssel (hirdetményi úton) tájékoztatja. A Közalapítvány Alapító Okirat szerinti tevékenységének és az éves gazdálkodásának legfontosabb adatait, valamint éves beszámolóját egy országos napilap útján teszi közzé. A Közalapítvány mûködésének, szolgáltatásai igénybevételének módját és beszámolóit a Kulturális Közlönyben, valamint egy országos napilapban hozza nyilvánosságra. E sajtótermékekben kell a pályázati kiírásokat is közzétenni. 15. A Közalapítvány mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba elõre jelzett és egyeztetett idõpontban a Közalapítvány tisztségviselõjének és alkalmazottjának jelenlétében – a Közalapítvány székhelyén – bárki betekinthet.

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

16. A Kuratórium hatáskörében: a) elfogadja a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési, valamint Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzatát, illetve a mûködéshez szükséges egyéb szabályzatokat (pénzkezelési stb.); b) elfogadja saját ügyrendjét; c) elfogadja a Közalapítvány éves pénzügyi-gazdálkodási tervét és költségvetését; d) elfogadja a Közalapítvány éves beszámolóját; e) elfogadja a közhasznúsági jelentést; f) évente köteles beszámolni az Alapítónak a Közalapítvány mûködésérõl; g) elfogadja (vagy visszautasítja) a Közalapítványhoz való csatlakozást, a pénzbeli vagy természetbeni, illetve bármely más eszközökkel vagy módon történõ támogatást, megállapodik mindezek feltételeirõl; h) javasolja az Alapítónak a Közalapítvány más alapítvánnyal (közalapítvánnyal) való egyesítését; i) gondoskodik olyan nyilvántartás vezetésérõl, amelybõl a Kuratórium döntésének tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható (határozatok könyve); j) rendelkezik a Közalapítvány vagyonáról, dönt a befolyt pénzeszközök felhasználásáról, pályázatot bocsát ki és bírál el; k) meghatározza a Közalapítvány befektetéseinek összetételét, lejáratát; l) a Közalapítványi Titkárságon keresztül gondoskodik a Közalapítvány mûködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról; m) a Közalapítványi Titkárság közremûködésével szervezi és bonyolítja a Közalapítvány befektetési ügyleteit; n) a Közalapítvány céljainak érdekében – jelen Alapító Okiratnak megfelelõen – intézeteket és múzeumot, ezeken belül oktatási központot, dokumentációs központot, kutatási központot, szakmai szervezeteket, munkacsoportot hozhat létre, illetve mûködtethet; o) folyamatosan ellenõrzi a tulajdonában lévõ vagyon összetételét, a mûködéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását; p) megvitatja és dönt a Felügyelõ Bizottság által elõterjesztett kérdésekben; q) kinevezi/megbízza az ügyvezetõ igazgatót, illetve gyakorolja vele szemben a felmondás jogát; r) a Közalapítvány mûködéséhez szükséges ügyintézõ, titkársági, pénzügyi-gazdálkodási, adminisztrációs, könyvvezetési, szervezési feladatok ellátására létrehozza a Közalapítványi Titkárságot; s) elfogadja a Közalapítvány emblémáját (logóját); t) minden olyan ügy, amelyet jogszabály, jelen Alapító Okirat, avagy a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzata a Kuratórium hatáskörébe utal.

1111

17. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a Közalapítvány számviteli beszámolóját; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét; f) a Közalapítvány vezetõ tisztségviselõinek nyújtott támogatás értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót. 18. A Kuratórium minden évben a tárgyévi számviteli beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadását követõen haladéktalanul, de legkésõbb június 30-áig köteles az Alapítónak írásban beszámolni a Közalapítvány elõzõ évi mûködésérõl, továbbá vagyoni helyzetének és gazdálkodásának legfontosabb adatairól. Ha a Közalapítvány gazdálkodása a rendeltetésszerû mûködést veszélyeztetné, az Alapító részletes gazdálkodási terv bemutatását kérheti, abba betekinthet. 19. A Közalapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, valamint abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentés nyilvánosságra hozatalára az éves beszámoló nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályok az irányadók. 20. Társadalmi és nemzetközi elismertségének érdekében a Kuratórium támaszkodik a hazai és külföldi, világi és egyházi személyekbõl álló – az Alapító által a Kuratóriummal történt elõzetes egyeztetés alapján felkért – Védnöki Testület véleményére, állásfoglalására. 21. A Kuratórium elnöke Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételétõl számított 30 napon belül köteles indítványozni a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény 21. §-ában foglaltaknak megfelelõen, a Közalapítvány által kezelt és fenntartott gyûjtemény közlevéltárak nyilvántartásába történõ bejegyzését, valamint a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 48. §-ában meghatározott közérdekû muzeális gyûjtemény és kiállítóhely mûködtetésére irányuló engedély kiadását. B) A Közalapítványi Titkárság 1. A Kuratórium munkáját ügyintézõ, titkársági, pénzügyi-gazdálkodási, adminisztrációs, könyvvezetési, szervezési teendõket ellátó Közalapítványi Titkárság (a továbbiakban: Titkárság) segíti, amelyet a Kuratórium hoz létre. A Titkárság nem önálló jogi személy. 2. A Titkárság tevékenységét a Kuratórium által elfogadott éves munkaterv alapján, az ügyvezetõ igazgató irányításával végzi.

1112

MAGYAR KÖZLÖNY

3. A Titkárság a) biztosítja a Közalapítvány alapvetõ mûködéséhez szükséges feladatok ellátását; b) tervezi, gazdálkodik és elszámol a Kuratórium által jóváhagyott mûködési költséggel; c) intézi a Közalapítvány keretében koordinált programok pénzügyeit; d) gondoskodik a Kuratórium döntéseinek végrehajtásáról, folyamatos mûködésének biztosításáról; e) elõkészíti a Közalapítvány harmadik személlyel történõ szerzõdéskötéseit, valamint biztosítja a megkötött szerzõdésekben foglaltak végrehajtását; f) vezeti a vagyonkezelésbe átadott-átvett szabad közalapítványi eszközök nyilvántartását; g) ellátja a Közalapítvány mûködése során felmerülõ – hatáskörébe tartozó – egyéb teendõket; h) mûködésére vonatkozó részletes szabályokat a Szervezeti és Mûködési Szabályzat határozza meg. C) Az ügyvezetõ igazgató 1. A Kuratórium a Közalapítvány céljai megvalósítása érdekében pályázat alapján felkért ügyvezetõ igazgatót nevez ki, aki irányítja a Titkárság mûködését, és a Titkárságon belül annak alárendelt szakmai szervezeti egységeket és munkacsoportokat hozhat létre és mûködtethet, amelyeknek feladatairól, mûködésük elveirõl a Szervezeti és Mûködési Szabályzat rendelkezik. Az ügyvezetõ igazgató feladatait a Munka Törvénykönyve vezetõ állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alapján létesített munkaviszony keretében látja el. Az ügyvezetõ igazgató felett a munkáltatói jogkört – a kinevezés/megbízás és a felmondás kivételével – a Kuratórium elnöke gyakorolja. Az ügyvezetõ igazgató megbízatása 3 évre szól. 2. Az ügyvezetõ igazgató hatáskörébe tartozik különösen: a) közremûködés a Közalapítvány Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzatának módosítása, illetve a Szervezeti és Mûködési Szabályzat, valamint a mûködéshez szükséges egyéb szabályzatok (pénzkezelési stb.) kidolgozásában; b) a Közalapítvány éves munkatervének kidolgozása, az ennek megvalósításával kapcsolatos feladatok meghatározása, és azok teljesítésének irányítása; c) a Titkárság vezetése, munkáltatói jogkör gyakorlása a Titkárság munkavállalói tekintetében; d) az éves pénzügyi-gazdálkodási terv és költségvetés összeállítása, illetve ennek a Kuratórium elé terjesztése; e) az éves beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés összeállítása, illetve ennek a Kuratórium elé terjesztése; f) a Közalapítványhoz csatlakozni kívánók személyének a Kuratórium elé terjesztése; g) minden olyan ügy, amelyet a Kuratórium az ügyvezetõ igazgató hatáskörébe utal.

2006/14. szám

3. Az ügyvezetõ igazgató a kuratóriumi ülések tanácskozási jogú, állandó résztvevõje. 4. A Közalapítvány ügyvezetõ igazgatója tölti be a Kuratórium titkári tisztét. 5. Nem lehet a Közalapítvány ügyvezetõ igazgatója vagy munkatársa az a személy, aki a) alkalmazotti vagy érdekeltségi viszonyban áll az Alapítóval; b) a Kuratórium elnöke vagy tagja; c) a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja; d) a Közalapítvány könyvvizsgálója; e) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat; f) az a)–e) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. D) A Felügyelõ Bizottság 1. A Közalapítvány gazdálkodásának, mûködésének ellenõrzésérõl 5 tagú Felügyelõ Bizottság gondoskodik. A Felügyelõ Bizottság elnökét és tagjait 5 évi idõtartamra az Alapító jelöli ki. 2. A Felügyelõ Bizottság Elnöke: Alács Tibor Tagjai: Kahulits Andrea Sebes József Karlovich Ágnes Dr. Székely Péter 3. a) b) c) d) e)

A felügyelõ bizottsági tagság megszûnik: a határozott idõ lejártával; a tag lemondásával; a tag halálával; ha az Alapító a kijelölést visszavonja; a Közalapítvány megszûnése esetén.

4. A Felügyelõ Bizottság a) jogosult célvizsgálatot folytatni, ha a közalapítványi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerûségét veszélyeztetve látja, vagy ha erre az Alapító vagy a Kuratórium felkéri; b) jogosult a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérni; c) jogosult a Közalapítvány üzleti könyveit, iratait, a pénzkezelés, utalványozás rendjét megvizsgálni; d) köteles a Közalapítvány mûködését és gazdálkodását az ügyek teljes körére nézve átfogóan ellenõrizni; e) az éves könyvvizsgálói jelentés figyelembevételével vizsgálja a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység összhangját; f) véleményezi az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést;

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

g) a Közalapítvány mûködésével összefüggõ tapasztalatairól szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal írásban beszámol az Alapítónak. 5. A Felügyelõ Bizottság feladatának végrehajtása során kialakított véleményét írásban közli a Kuratóriummal. 6. A Felügyelõ Bizottság tagjai a Közalapítvány Kuratóriumának ülésén tanácskozási joggal részt vesznek. 7. A Felügyelõ Bizottság szükség szerint, de legalább évente két ülést tart. Az üléseket az elnök hívja össze írásban, a napirend megjelölésével legalább 8 nappal az ülés idõpontja elõtt. Kivételes esetben az ülés haladéktalanul is összehívható. A Felügyelõ Bizottság rendkívüli ülésének összehívását bármely tag kezdeményezheti, amelynek az elnök a kérelem kézhezvételétõl számított 15 napon belül köteles eleget tenni. 8. A Felügyelõ Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza meg. A Felügyelõ Bizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. Mûködésének egyéb szabályait a Felügyelõ Bizottság ügyrendje tartalmazza, amelyet a Felügyelõ Bizottság maga állapít meg. 9. A Felügyelõ Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merül fel. 10. A Kuratóriumot a Felügyelõ Bizottság indítványára – annak megtételétõl számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelõ Bizottság is jogosult. Ha a Kuratórium a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelõ Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget, valamint az Alapítót. 11. A Felügyelõ Bizottság tagjai tevékenységükért – amennyiben az a Közalapítvány cél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti – tiszteletdíjban részesülhetnek, valamint szükséges és igazolt költségeik megtérítésére is igényt tarthatnak, amelyeknek feltételeirõl külön szabályzatban kell rendelkezni. 12. Nem lehet a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a) a Kuratórium elnöke vagy tagja; b) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

1113

c) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat; d) az a)–c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója; e) a Közalapítvány könyvvizsgálója. E) A könyvvizsgáló 1. A Közalapítvány könyvelési, gazdálkodási feladatainak ellenõrzését – a Közalapítvány nyilvántartásba vételét követõen – pályáztatás útján felkért, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban álló könyvvizsgáló végezheti. A könyvvizsgáló megbízatása 5 éves idõtartamra szól. 2. A könyvvizsgáló a) köteles félévenként a Közalapítvány könyveit megvizsgálni és ennek, továbbá az éves mûködés vizsgálatának eredményérõl a Kuratóriumnak a vizsgálatot követõen jelentést készíteni; b) feladatai ellátása során a könyvvizsgáló (különösen) – jogosult felülvizsgálni a Közalapítvány pénztárát, szerzõdéseit, bankszámláját, – jogosult felvilágosítást kérni a Közalapítvány alkalmazottaitól, – ellátja a Kuratórium által meghatározott feladatokat. 3. A könyvvizsgáló ellenjegyzése és a Felügyelõ Bizottság véleménye nélkül a Kuratórium a Közalapítvány éves beszámolójának elfogadásáról érvényesen nem hozhat határozatot. 4. Nem lehet a Közalapítvány könyvvizsgálója olyan személy, aki a) a Kuratórium elnöke vagy tagja; b) a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja; c) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; d) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül; e) az a)–d) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója; f) alkalmazotti vagy érdekeltségi viszonyban áll az Alapítóval. IX. A Közalapítvány képviselete, aláírási jogosultság 1. A Közalapítványt harmadik személyek és a hatóságok elõtt a Kuratórium elnöke képviseli. Képviseleti joga önálló és teljes körû. A Kuratórium a Közalapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetõleg terjedelmét. 2. A Közalapítvány bank (kincstári) számlája feletti rendelkezésre a Kuratórium elnöke és a Közalapítvány – Kuratórium által biztosított képviseleti joga körében erre feljogosított – alkalmazottja, vagy – az elnök akadályoztatása esetén – a Kuratórium bármely két tagja vagy bármely tagja, és a Közalapítvány – Kuratórium által biz-

1114

MAGYAR KÖZLÖNY

tosított képviseleti joga körében erre feljogosított – alkalmazottja együttesen jogosult. X. A vezetõ tisztségviselõkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok 1. A közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 2. A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen írásban tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 3. Az Áht. 11/A. § hatálya alá tartozó közalapítványi tisztségviselõk (kuratóriumi tagok) az ott meghatározott feltételek mellett vagyonnyilatkozatot tesznek. XI. A Közalapítvány megszûnése 1. A Közalapítvány megszûnik a) ha az Alapító Okiratban meghatározott cél maradéktalanul megvalósult, és a bíróság a Közalapítványt a nyilvántartásból törli; b) amennyiben céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetõleg ha jogszabályváltozás folytán a bíróságnak a bejegyzést meg kellene tagadnia, és az ügyész keresete alapján a bíróság azt megszünteti; c) amennyiben a Kuratórium tevékenységével annak célját veszélyezteti és az Alapító – a bíróság felhívása ellenére – a kijelölést nem vonja vissza és kezelõként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki, feltéve, hogy a bíróság azt megszünteti; d) ha mûködésének törvényessége másképp nem biztosítható, és az ügyész kérelmére a bíróság kötelezi a Kuratóriumot, hogy a Közalapítvány jogszabálynak megfelelõ mûködését a bíróság által kitûzött határidõre állítsa helyre, amelynek eredménytelen eltelte után a bíróság a Közalapítványt megszünteti; e) ha az érdekelt alapítók közös kérelmére a bíróság annak más alapítvánnyal (közalapítvánnyal) történõ egyesítését rendeli el; f) ha a közfeladat iránti szükséglet megszûnt, vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetõleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható, valamint, ha a céljainak megvalósítása lehetetlenné vált és az Alapító kéri annak megszüntetését a bíróságtól. 2. A Közalapítvány bármely okból történõ megszûnése esetén a megszûnés idején lévõ vagyon – a hitelezõk kielégítése után – az Alapítót illeti meg, aki köteles azt a közalapítványi célokkal azonos vagy hasonló célra fordítani, és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni.

2006/14. szám

XII. Záró rendelkezések 1. A Közalapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Alapító Okiratot a bírósági nyilvántartásba vételt követõen a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 2. A Közalapítvány – céljai megvalósítása érdekében – együttmûködik a hazai és nemzetközi, hasonló közfeladatot ellátó állami, társadalmi szervezetekkel és kutató mûhelyekkel. 3. A Közalapítvány részére nyújtott céltámogatás beszámolási rendjére az alapítványok gazdálkodási rendjérõl szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendeletben, valamint a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglalt szabályok az irányadók. 4. Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., illetõleg a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a Közalapítvány tevékenységére vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Budapest, 2005. november 2. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

A Központi Igazságügyi Hivatal közleménye a 2006. március 20–31-ig terjedõ idõszak – II/1. földalapra vonatkozó – termõföld árveréseirõl A megyei (fõvárosi) igazságügyi hivatalok 2006. március 20–31-ig terjedõ idõszakra esõ termõföld árverési hirdetményeit az 1995. évi LXIII. törvény 1. §-ával módosított 1991. évi XXV. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján (II/1. földalap) az alábbiakban tesszük közzé: Tájékoztató az árverések fontosabb szabályairól 1. Az ingatlanok tehermentesen kerülnek árverésre, kivéve az 1991. évi XXV. törvény 25. §-ának (1) bekezdésében meghatározott AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csökkentett összegû megtérítésének kötelezettségét. 2. Az ingatlanok adatai és térképe az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat hirdetõtábláján és a gazdálkodó szervezetnél, valamint az árverés helyszínén megtekinthetõk.

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3. Az ingatlanok AK értékben kerülnek árverezésre. Amennyiben az igénybejelentés alapján egyezség jön létre, úgy az 1000 Ft/AK értékben kerül átszámításra, az egyezség tényét az árverésen be kell jelenteni; ha egyezség nem jön létre, egy AK érték az 1991. évi XXV. törvény 22. §-ának (1) bekezdése alapján 3000 Ft/AK kikiáltási áron indul. 4. Az árverésen a vételre szánt kárpótlási jegyet (banki letéti igazolást) letétbe kell helyezni, amelynek 20%-a az árverési elõleg, amely a vételárba beszámít, vagy visszaadásra kerül. 5. Az árverésen az 1995. évi LXIII. törvény 1. §-ának – a II/1. földalapra vonatkozó – (2) bekezdése alapján az õt megilletõ kárpótlási jegyekkel és/vagy banki letéti igazolással az a kárpótlásra jogosult vehet részt: a) akinek az állandó lakhelye 1991. június 1-jén az érintett településen volt és jelenleg is ott rendelkezik állandó bejelentett lakhellyel, vagy b) a kárpótlás alapjául szolgáló termõföld tulajdona a település közigazgatási határán belül volt. Az árverésen részt venni kívánó jogosultak egyrészt személyi igazolványukkal vagy önkormányzati igazolással bizonyíthatják a lakhely szerinti illetékességüket, másrészt a megyei kárrendezési hivatal által hozott határozattal igazolhatják, hogy a kárpótlás alapjául szolgáló termõföld az adott település közigazgatási határán belül volt. A kárpótlás alapjául szolgáló termõföld fekvését a földhivatal, illetve a megyei igazságügyi hivatal is igazolhatja, amennyiben ez a határozatból nem derül ki. Meghatalmazással árverezõ személy esetében a fenti igazolásokat – a meghatalmazó nevére kiállítva – az adatfelvételnél szintén be kell mutatni. Az árverésen mezõgazdasági vállalkozást támogató utalvánnyal tulajdont szerezni nem lehet. Az árverésen való részvétel jogosultságát igazolni kell; a jogosultságot igazolni nem tudó személyt az árverésen való részvételbõl ki kell zárni. Figyelmeztetés Árverezni a 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 28., 29. és 30. §-ai alapján személyesen, meghatalmazott útján, vagy – több kárpótlásra jogosult esetén – együttesen lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni. A 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 33. §-ának (5) bekezdése alapján az árverés vezetõje kizárja a további árverésbõl azt az árverezõt, aki az ajánlat lezárását követõen nem él vételi jogával. A kizárt személy az árverési elõlegét elveszti. Az elvesztett árverési elõleg az államot illeti meg. A vételi jogot csak az a jogosult gyakorolhatja, aki kötelezettséget vállal a termõföld mezõgazdasági hasznosítására (fertõzésmentes és gyommentes állapotban tartására), és arra, hogy a termõföldet a mezõgazdasági termelésbõl öt éven belül nem vonja ki. Amennyiben vállalt kötelezett-

1115

ségét a tulajdonszerzéstõl számított öt éven belül megszegi, a termõföld kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül, és árverés útján lesz értékesítve. A kárpótlásra jogosult tanyatulajdonost, a tanyája körüli termõföldre az árverés során elõvásárlási jog illeti meg. A vételi jog alapján szerzett termõföldnek a tulajdonszerzéstõl számított három éven belül történõ elidegenítésébõl származó bevételnek termõföldre fordított értéknövelõ beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egészében az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló összjövedelméhez hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni. Az árverésen bármely okból meg nem jelenõ kárpótlásra jogosult késõbb, a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet; ebbõl az okból az árverés eredménye nem változtatható meg. Árverési kifogást nyújthat be az árverésen résztvevõ árverezõ, továbbá az árverésbõl kizárt személy az árverés lezárását követõ három napon belül a Központi Igazságügyi Hivatal. A kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt termõföld AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással és az amortizálódott hányaddal csökkentett összegû megtérítésére köteles a földet az árverésen eladó részére. A termõföld hasznosítását és védelmét szolgáló és/vagy a termõföld értékét növelõ meliorációs, öntözési és útépítési beruházások esetében a beruházási költségeknek az állami támogatással és az amortizálódott hányaddal csökkentett értékét kell a földet kiadó részére megtéríteni. A gazdálkodó szervezet által elvégzett számítás helyességét az igazságügyi hivatal ellenõrzi. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülõ termõföld új tulajdonosa a földet átadó gazdálkodó szervezet részére köteles megtéríteni az új gazdasági évet elõkészítõ, szükséges fõ gazdasági munkáknak (szántás, talajerõ-visszapótlás), zöldleltári értékeknek (pl. 3 évnél nem idõsebb takarmányvetés) a gazdálkodó szervezet táblatörzskönyve alapján számított ellenértékét. A térítés mértékében és módjában az új tulajdonos és a gazdálkodó szervezet állapodik meg. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülõ földeket az annak fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal adja birtokba. A gazdálkodó szervezet hozzájárulásával a földhivatal birtokba adja a termõföldet akkor is, ha a birtokbaadás egyéb feltételei fennállanak, de a jogosult az elismert tartozását nem fizette meg, vagy részletfizetésben állapodott meg. Felhívjuk a tisztelt árverezni szándékozók figyelmét, hogy a Tájékoztató az árverés fontosabb szabályairól, valamint, hogy e Figyelmeztetés az összes termõföld árverési hirdetménnyel kapcsolatban figyelembe veendõ. Központi Igazságügyi Hivatal

1116

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/14. szám

Tolna megye A Központi Igazságügyi Hivatal KISVEJKE községben a Szabadság Mezõgazdasági Termelõszövetkezet, Kisvejke használatában (kezelésében) lévõ termõföldterületbõl a Magyar Állam által kijelölt földrészletre az árverést kitûzi. 1. 2. 3. 4. 5.

Az árverés helye: Kisvejke, Mûvelõdési Ház Az árverést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal közremûködésével tartjuk meg. A regisztráció idõpontja: 2006. március 20., 11–16 óra között. Az árverés kezdete: 2006. március 21., 10 óra. Az árverésre kerülõ földrészletek:

Település: Kisvejke Helyrajzi szám

029/14/a-ból 029/14/b 029/14/c 029/14/d 029/14/g

Terület

Mûvelési ág

Aranykorona értéke

2

szántó

2

erdõ

0,34

2

erdõ

0,29

2

erdõ

0,16

2

gyep

10,86

75 ha 8987 m 0 ha 4877 m 0 ha 4142 m 0 ha 2247 m 2 ha 8586 m

Korlátozó intézkedés megnevezése

784,28

Dr. Szilágyi Tamás s. k., igazgató ált. helyettese

értéke

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1117

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2006. évi éves elõfizetési díja: 13 356 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. telefon/fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, telefon: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2006. évi elõfizetési díj fél évre

6678 Ft áfával

egy évre 13 356 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez.

Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ..............................................................

............................................................................ cégszerû aláírás

1118

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/14. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2006. évre: 20 664 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2006. évi elõfizetési díj egy évre: 20 664 Ft áfával. fél évre: 10 332 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás

2006/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2006. évi éves elõfizetés díja: 5040 Ft áfával; féléves elõfizetés: 2520 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

1119

1120

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/14. szám

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2006. évi éves elõfizetési díj: 90 216 Ft. Egy példány ára: 207 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +184 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 06.0358 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

14. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, feb ru ár 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2783, Ft

Recommend Documents