135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 18., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest,

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

2008. szeptember 18., csütörtök

135. szám

Ára: 1110,– Ft

18/2008. (IX. 18.) IRM r.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjérõl . . . . . 14802

19/2008. (IX. 18.) IRM r.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekrõl . . . . . . . 14814

20/2008. (IX. 18.) IRM r.

A Rendõrség szervei illetékességi területének megállapításáról szóló 67/2007. (XII. 28.) IRM rendelet módosításáról . . . . . . . . 14838

106/2008. (IX. 18.) AB h.

Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14839

107/2008. (IX. 18.) AB h.


14843

108/2008. (IX. 18.) AB h.


14845

81/2008. (IX. 18.) OGY h.

A Demokrácia Nemzetközi Napjáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14846

82/2008. (IX. 18.) OGY h.

Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14847

83/2008. (IX. 18.) OGY h.

A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. (XII. 6.) OGY határozat módosításáról. . . . . . . . . . . . 14847

65/2008. (IX. 18.) ME h.

Szakállamtitkár megbízatásának megszûnésérõl . . . . . . . . . . . . . . .

14847

66/2008. (IX. 18.) ME h.

Szakállamtitkár kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14848

40/2008. (IX. 18.) KüM h.

Az 1935. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a nõknek bármilyen bányában föld alatti munkára alkalmazása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény felmondásáról és a becikkelyezésérõl szóló 1939. évi I. törvény hatályának vesztésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14848

14802

MAGYAR KÖZLÖNY

V. A Kormány tagjainak rendeletei Az igazságügyi és rendészeti miniszter 18/2008. (IX. 18.) IRM rendelete az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjérõl A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés b), c), f) és n) pontjában, valamint (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e), f) és n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) a Rendõrség szervezetére, a büntetés-végrehajtási szervezetre, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter (a továbbiakban: miniszter) felügyelete, irányítása alá tartozó hivatásos állományút foglalkoztató szervezetekre, továbbá b) a hivatásos szolgálati jogviszonyban szolgálatot teljesítõ személyi állományra.

A szolgálati viszony létesítésének eljárási szabályai

2008/135. szám

(3) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a) a jelentkezõ nevét (születési nevét), születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, b) a kérelmezett szolgálati helyet, beosztást, c) a hivatásos szolgálat létesítése feltételeinek, valamint a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek vállalásáról szóló nyilatkozatot. (4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmezõ a) kézzel írt önéletrajzát, b) iskolai végzettségét (végzettségeket) és szakképzettségét (szakképzettségeket) igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát, c) személyazonosságát és lakcímét igazoló okmány másolatát, d) korábbi szolgálati és egyéb foglalkoztatási jogviszonyairól szóló igazolásokat, e) saját és közeli hozzátartozói, illetve a vele egy háztartásban élõk írásbeli nyilatkozatát a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 37. §-ában meghatározott adatai kezeléséhez, a Hszt. 258. §-a szerinti biztonsági ellenõrzéshez és a személyes adatai kezeléséhez történõ hozzájárulásról, f) nemzetbiztonsági ellenõrzésre kötelezett beosztásba tervezése esetében – a felvételi eljárást lefolytató szervezet által biztosított – az ellenõrzési szintnek megfelelõ, az általa kitöltött kérdõívet, g) hatósági erkölcsi bizonyítványát, továbbá nyilatkozatát arról, hogy vele szemben büntetõeljárás van-e folyamatban. (5) A (4) bekezdés e)–g) pontjában szereplõ nyilatkozatok, illetve a kitöltött biztonsági kérdõív csatolása hiányában a felvételi kérelmet el kell utasítani. Egyéb okból hiányos vagy hitelesnek nem tekinthetõ iratok pótlására, kiegészítésre határidõ tûzésével a jelentkezõt fel kell szólítani. Ha a hiányosságok pótlása határidõben nem történik meg, a kérelmet el kell utasítani.

2. § (1) A hivatásos állományba kinevezést a hivatásos szolgálatra jelentkezõ kérelme alapján indult felvételi eljárás elõzi meg. A kérelmet a kinevezésre jogosult vezetõhöz kell címezni, és azon állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, akinek az irányítása alá tartozó szervezeti egységnél a kérelmezõ részére szolgálati beosztás biztosítható, vagy a beosztásba kinevezését tervezik. (2) Az illetékes személyügyi szerv a hivatásos szolgálatra jelentkezõt a kérelem átvétele elõtt tájékoztatja a szolgálati viszony létesítésének, illetve a beosztásba helyezésének a feltételeirõl, valamint a hivatásos állományút a jogszabályok alapján megilletõ alapvetõ jogairól és az õt terhelõ kötelezettségeirõl.

3. § (1) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételeket igazoló iratok és nyilatkozatok benyújtását követõen az állományilletékes parancsnok a felvételi eljárást megindítja. (2) A felvételi eljárás keretében az illetékes személyügyi szerv intézkedik az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételek meglétének külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében történõ vizsgálatáról, a Hszt. 258. §-a szerinti biztonsági ellenõrzés lefolytatásáról és – ha ez a tervezett beosztáshoz elõírt feltétel – a nemzetbiztonsági ellenõrzés kezdeményezésérõl.

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) Ha a felvételi eljárás során valamely felvételt kizáró okot állapítanak meg, a felvételt az állományilletékes parancsnok elutasítja, és errõl a jelentkezõt tájékoztatja.

4. § (1) A felvételi eljárásban keletkezett iratokat az állományilletékes parancsnok a kinevezési javaslatával – ha nem õ az arra jogosult – a hivatásos állományba kinevezésre jogosult vezetõhöz (elöljáróhoz) szolgálati úton felterjeszti. (2) A kinevezési javaslathoz csatolni kell az illetékes személyügyi szerv által elkészített a) személyi adatlapot, b) kinevezési okmány (állományparancs vagy határozat) tervezetét, c) esküokmányt. (3) A hivatásos szolgálatba kinevezésrõl szóló kiadmányozott állományparancsot az esküokmánnyal együtt az állományilletékes parancsnok – az illetékes személyügyi szerv képviselõje és a beosztásba kinevezett szolgálati elöljárója jelenlétében – a jelentkezõnek átadja, aki a jelenlévõk elõtt az eskü szövegét hangosan felolvasva az esküt leteszi, majd azt aláírja a kinevezést elfogadó nyilatkozattal együtt. (4) A rendvédelmi oktatási intézmények hivatásos állományába kinevezett hallgatók, tanulók eskütétele és az állományparancs átvétele ettõl eltérõ rendben is történhet, azonban annak ki kell fejeznie a hivatásos szolgálat tekintélyét, méltóságát. (5) Az aláírt esküokmányt az állományparancs vagy határozat mellékleteként a személyi anyagban kell elhelyezni és kezelni. (6) A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó eljárási szabályokat a hivatásos állományba visszavétellel, más fegyveres szervtõl áthelyezéssel vagy közalkalmazotti, köztisztviselõi állományból áthelyezéssel történõ szolgálati viszony létesítésekor is alkalmazni kell.

Beosztás betöltése pályázattal

14803

c) a beosztással járó feladatok rövid leírását, d) a beosztás, munkakör betöltéséhez meghatározott képesítési elõírásokat (iskolai végzettség, szakképesítés, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat), e) az elõnyt jelentõ körülményeket, f) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket, g) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét, h) az elbírálás várható idõpontját, i) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, címét, telefonszámát, j) a pályázat elbírálásának eredményérõl történõ tájékoztatás rendjét, k) egyéb tájékoztató adatokat. (3) A pályázatot a fegyveres szerv és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) internetes és intranetes portálján közzé kell tenni, illetve a fegyveres szerv szerveinek belsõ hirdetmények elhelyezésére biztosított helyén nyomtatott formában ki kell helyezni. (4) A pályázat meghirdetése és a benyújtási határidõ között legalább 15 napot kell biztosítani. (5) A Hszt. 45. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl pályázattal kell betölteni: a) a Rendõrségnél a vezetõorvos, szakorvos, állatorvos, jogtanácsos, fõmérnök és revizor, b) a büntetés-végrehajtási szervezetnél az ügyvezetõ igazgató és a fõosztályvezetõ beosztásokat.

A pályázatok elbírálásának rendje 6. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a vezetõi beosztásra kiírt pályázat esetén három tagú bírálóbizottságot hoz létre, egyéb esetekben bírálóbizottságot hozhat létre, amelynek tagjai: a) a munkáltatói jogkört gyakorló megbízottja, b) a betöltendõ beosztás közvetlen irányítását ellátó szolgálati elöljáró, c) az illetékes személyügyi szerv kijelölt tagja.

5. §

(2) A bizottság tagjainak megbízását írásba kell foglalni.

(1) A betöltetlen beosztásra a pályázatot az állományilletékes parancsnok írja ki. Az országos parancsnok elrendelheti a fegyveres szervnél betöltetlen vagy megüresedõ beosztás pályázattal történõ betöltését.

(3) Ha a bizottság a pályázót személyes meghallgatásra behívja, a megjelenést a szolgálati elöljárónak biztosítania kell.

(2) A pályázat tartalmazza: a) a kiíró szerv megnevezését, székhelyét, címét, b) a betöltendõ munkakör, beosztás megnevezését, besorolását,

(4) A pályázatok elbírálását követõen a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró minden pályázót köteles írásban értesíteni a pályázatának értékelésérõl annak egyidejû visszaküldésével. A pályázat nyertesének pályázatát a személyi anyagban kell elhelyezni és kezelni.

14804

MAGYAR KÖZLÖNY Hivatásos állományba való visszavétel 7. §

(1) A visszavétel iránti kérelmet a kinevezésre jogosult vezetõhöz címezve a kérelemben megjelölt szerv állományilletékes parancsnokához kell benyújtani. Ha az állományilletékes parancsnok a kérelemmel egyetért, intézkedik az alkalmazási feltételek ellenõrzésérõl. Ezt követõen a kérelmet a szolgálati érdek fennállását alátámasztó javaslatával 15 napon belül felterjeszti a visszavétel elrendelésére jogosult elöljáróhoz. (2) Ha a visszavételre a Hszt. 64. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a visszavételt a mandátum lejártának, illetve az állami vezetõi megbízás megszûnésének napjával kell elrendelni, és megfelelõ beosztásba kinevezéséig a hivatásos állomány tagját rendelkezési állományba kell helyezni. (3) A hivatásos állományba visszavett korábbi szolgálati viszonyával kapcsolatosan keletkezett személyügyi iratokat a személyi anyagban kell õrizni.

Más beosztásba helyezés 8. § (1) A Hszt. 47. §-a alapján a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül történõ áthelyezése esetén a szolgálati érdeket alátámasztó indokokat az elrendelõ állományparancsban közölni kell. (2) Ha az alacsonyabb beosztásba helyezésre a Hszt. 48. § (1) bekezdés b)–d) pontja alapján kerül sor, az alkalmassági és képzettségi feltételeknek az alacsonyabb beosztás tekintetében is meg kell felelni. Létszámcsökkentés, átszervezés vagy berendelés megszüntetése esetén a felajánlott alacsonyabb beosztáshoz elõírt képzettség megszerzéséhez megfelelõ határidõt kell elõírni. (3) Magasabb beosztásnak minõsül az a munkakör, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik, illetve vezetõi beosztások esetén magasabb szintû vagy a beosztás azonos szintû, de a szolgálati hely szervezeti szintje magasabb vagy magasabb az adott beosztásban elérhetõ rendfokozat, illetve magasabb a vezetõi illetménypótlék mértéke. (4) A Hszt. 245/H. §-ában meghatározott vezetõi szintek szerinti beosztásba helyezettek esetében az állományparancsban vagy határozatban – a munkakör megnevezése mellett – rendelkezni kell az illetménybesorolás szempontjából irányadó vezetõi szint meghatározásáról is. (5) A vezetõi beosztásból történõ felmentés esetén a Hszt. 245/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás felajánlásáról szóló feljegyzést az érintett részére megbeszélés keretében kell átadni, amelyrõl jegyzõkönyvet kell készíteni. (6) A megbeszélésen részt kell venni az érintettnek, az állományilletékes parancsnoknak vagy az általa felhatal-

2008/135. szám

mazott szolgálati elöljárónak, a személyügyi szerv képviselõjének és – ha az érintett kéri – az érdek-képviseleti szerv képviselõjének.

Áthelyezés 9. § (1) A közszolgálati jogviszonyból hivatásos szolgálati viszonyba, hivatásos szolgálati viszonyból közszolgálati jogviszonyba, továbbá más fegyveres szervtõl való áthelyezés esetén az errõl szóló megállapodás megkötését megelõzõen meg kell állapítani, hogy a tervezett beosztáshoz elõírt alkalmassági feltételeknek megfelel-e a közalkalmazott, a köztisztviselõ, illetve a hivatásos állomány tagja. (2) A rendelet hatálya alá tartozó szervnél közalkalmazottként vagy köztisztviselõként foglalkoztatott személy áthelyezéssel történõ hivatásos állományba vételekor csak olyan adatra nézve lehet nyilatkozatot vagy okmányt az érintettõl megkövetelni, amely a személyi anyagában vagy a személyügyi nyilvántartásban nem szerepel. Az iskolai végzettséget, szakképzettséget, illetve az idegen nyelv tudását eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával kell igazolni.

Kérelemre történõ áthelyezés 10. § (1) A hivatásos állomány tagjának áthelyezése kérelme alapján más szolgálati beosztásba, illetve más szerv állományába akkor engedélyezhetõ – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is –, ha az nem veszélyezteti a szolgálati feladatok folyamatos és rendeltetésszerû ellátását. (2) A hivatásos állomány tagja – az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati érdekbõl – legfeljebb hat hónapig az eredeti szolgálati helyen visszatartható. Az errõl szóló döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak írásban indokolnia kell. (3) Az áthelyezéshez a hozzájárulás nem utasítható vissza, ha azt az érintett más módon nem vagy csak aránytalan nehézséggel megoldható családi, szociális problémája vagy egyéb különösen méltányolandó okok indokolják.

11. § (1) Az áthelyezési kérelmet írásban a szolgálati elöljáróhoz kell benyújtani, aki azt javaslatával együtt 8 napon belül az állományilletékes parancsnokhoz felterjeszti. Az állományilletékes parancsnok a hozzájárulásról vagy a

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

visszautasításról a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül dönt. (2) Más szolgálati beosztás, más szervezeti egységhez kérelemre vagy szolgálati érdekbõl történõ áthelyezés esetén az érintetteknek (az átadó, a fogadó szerv állományilletékes parancsnoka, az állomány tagja) elõzetesen meg kell állapodniuk az új szolgálati beosztásban, a szolgálati helyben, az áthelyezés idõpontjában, az illetményben, továbbá az áthelyezéssel kapcsolatban esetlegesen felmerülõ költségek viselésében.

14805

(4) A betöltetlen beosztás munkaköri feladatainak ellátásával – megosztva – a hivatásos állomány több tagja is megbízható. Ebben az esetben a helyettesítési díjat a feladatmegosztás arányában meg kell osztani. (5) A megbízási díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített beosztás besorolása, valamint a Hszt. 50. § (3)–(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.

Vezénylés Fegyveres szerven belüli áthelyezés 15. § 12. § A fegyveres szerv szervezeti egységei közötti áthelyezésrõl az eredeti szolgálati hely állományilletékes parancsnoka, az új beosztásba helyezésrõl a fogadó szerv állományilletékes parancsnoka rendelkezik.

Más fegyveres szervhez történõ áthelyezés 13. § A rendelet hatálya alá tartozó fegyveres szervek közötti áthelyezésrõl – az érintettek megállapodása alapján – az átadó országos parancsnok, az állományba vételrõl az átvevõ országos parancsnok, a beosztásba helyezésrõl, a járandóság megállapításáról a fogadó szerv állományilletékes parancsnoka rendelkezik.

Megbízás

(1) A szervezeti egységen kívüli szolgálatellátásra, illetve a tartós távolléttel járó – 30 napot meghaladó – képzésen való részvételre a hivatásos állomány tagját – beosztása meghagyása mellett – jogszabályban meghatározott kivételekkel az állományilletékes parancsnok vezényli. A vezénylést állományparancsban kell elrendelni. Ebben rendelkezni kell a vezénylés helyérõl, tartamáról, a vezénylés indokáról, az illetmény és egyéb járandóságok folyósításának rendjérõl, a vezénylés tartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. (2) A miniszter a hivatásos állomány tagját – az országos parancsnok egyetértésével – a külföldi szolgálat írásos nyilatkozatban történõ önkéntes vállalása alapján külföldi szolgálatra vezényli. A hivatásos állomány tagja a külföldi szolgálatra vezényléssel járó – Hszt.-ben meghatározottakon túl – pénzbeli és természetbeli ellátásra a külön jogszabályban meghatározottak, ennek hiányában a vezényelt és a fegyveres szerv vagy az IRM közötti megállapodás szerint jogosult.

14. § Vezénylés nemzeti szakértõi feladatok ellátására (1) A betöltetlen beosztás ellátására vagy a beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésére megbízás a hivatásos állomány olyan tagja részére adható, aki megfelel a megbízás szerinti beosztás ellátásához szükséges képesítési követelményeknek. Szolgálati érdekbõl ettõl kivételesen el lehet térni, ha a beosztáshoz szükséges szakképesítés megszerzése folyamatban van. A megbízás várható tartamát az elrendelõ állományparancsban meg kell határozni. (2) Ha a megbízás elõreláthatólag a 30 napot meghaladja, akkor az elrendeléskor, de legkésõbb a megbízás 30. napján a helyettesítéssel megbízottat a beleegyezésérõl írásban nyilatkoztatni kell. (3) Ha a helyettesítéssel való megbízás az eredeti beosztás meghagyása mellett történik, és annak tartama a 30 napot várhatóan meg fogja haladni, a helyettesítési díj mértékét az elrendeléskor meg kell határozni.

16. § (1) A hivatásos állomány tagjának az Európai Unió valamely intézményében nemzeti szakértõként történõ foglalkoztatására az országos parancsnok – az Európai Unió felhívásában meghatározott munkakör betöltésére vonatkozó alkalmasság vizsgálata és az érintett személy írásbeli hozzájárulása alapján – kezdeményezheti a jelölést. (2) Nemzeti szakértõnek kizárólag a hivatásos állománynak az a tagja jelölhetõ, aki a felhívásban megjelölt munkakörhöz elõírt feltételekkel rendelkezik, és nem áll fegyelmi vagy büntetõeljárás hatálya alatt. (3) A jelölést a miniszter – a külügyminiszter útján – az Állandó Képviseleten keresztül teszi meg az Európai Unió intézménye felé.

14806

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Európai Unió szerveinél, valamint nemzetközi szervezeteknél pályázat alapján elnyert tisztségbe, munkakörbe kinevezésre kerülõ hivatásos állományra vonatkozó eljárási szabályok

2008/135. szám

talmát és azt az elöljárót, akinek irányításával szolgálati feladatait ellátja. A rendelkezési állományban levõ részére csak képzettségének, felkészültségének, illetve egészségi, pszichikai, fizikai állapotának megfelelõ szolgálati feladat határozható meg.

17. § (1) A nemzetközi szervezet által kiírt és a hivatásos állomány tagja által elnyert pályázat esetén – ha az nem minõsül a miniszter által támogatott pályázatnak – az állományilletékes parancsnok, a nemzetközi szervezet által közölt kinevezés idõpontjától, a hivatásos állományú kérelmének megfelelõen intézkedik a szolgálati viszony közös megegyezéssel történõ megszüntetésérõl vagy a hivatásos állomány tagja rendelkezési állományba helyezésérõl és a pályázattal elnyert tisztség, munkakör betöltéséig, de legfeljebb 4 év idõtartamra illetmény nélküli szabadsága engedélyezésérõl. (2) Az illetmény nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó állományparancsban vagy határozatban rögzíteni kell különösen: a) a nemzetközi szervezetnél jogviszonyt létesítõ hivatásos állományú személyi azonosító adatait, b) az illetmény nélküli szabadság kezdetét, várható idõtartamát, c) a nemzetközi szervezet nevét, az érintett munkavégzésének helyét, d) az illetmény nélküli szabadság tartamának társadalombiztosítási szempontból történõ beszámíthatóságát.

Berendelés, más szervhez vezénylés 20. § (1) A berendelést, vezénylést kezdeményezõ szerv vezetõje annak kezdõ idõpontjáról és várható idõtartamáról a berendelést vagy vezénylést megelõzõen – fontos szolgálati érdek kivételével – legalább egy hónappal írásban tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot és a hivatásos állomány érintett tagját. (2) A berendelés vagy vezénylés megszüntetésekor a felajánlott beosztásról vagy annak hiányáról a berendelés, illetve vezénylés megszüntetését követõ öt munkanapon belül írásban tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját, aki a beosztás vagy a rendelkezési állomány elfogadásáról, illetve elutasításáról öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a felajánlás elutasításának kell tekinteni.

21. §

(3) A munkáltatói intézkedéshez csatolni kell az érintett nyilatkozatát a jogfenntartó társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozóan.

A hivatásos állomány vezényelt tagjának eredeti szolgálati beosztása a vezénylés idõtartama alatt csak megbízással tölthetõ be.

Szolgálati viszony szünetelése

A szolgálati viszony megszûnése

18. §

22. §

(1) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának a Hszt. 51. § (1) bekezdése szerinti szünetelése alatt beosztása csak megbízással tölthetõ be.

(1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonya megszûnése napjáig a Hszt. 182. § (1)–(2) bekezdése szerint a szolgálati nyugdíjra jogosultságot megszerzi, a szolgálati viszony – bármely jogcímen történõ – megszüntetésérõl rendelkezõ állományparancsban a szolgálatinyugdíj-jogosultságot meg kell állapítani, és közölni kell a Hszt. 182. §-ában meghatározott irányadó folyósítási szabályokat.

(2) Ha a szolgálati viszony szünetelésére a próbaidõ alatt kerül sor, annak tartama a próbaidõbe nem számít be.

Rendelkezési állományba helyezés 19. § A Hszt. 44. § (1) bekezdés b), e), f) és j) pontja vagy a Hszt. 245/D. § (3) bekezdése alapján megfelelõ beosztás hiánya miatt rendelkezési állományba helyezettnek a rendelkezési állományba helyezéskor az állományilletékes parancsnok határozza meg a szolgálatteljesítés helyét, tar-

(2) Ha a szolgálati viszony megszûnésérõl rendelkezõ állományparancs közlését követõen, de hatályosulása elõtt a szolgálati viszony megszüntetése más jogcímen végrehajthatóvá válik vagy végre kell hajtani, a már közölt állományparancsot erre hivatkozással hatálytalanítani kell, és a hivatásos állomány tagját megilletõ járandóságokat, illetve megtérítési kötelezettséget a végrehajtható jogcímnek megfelelõen kell meghatározni.

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

14807

Közös megegyezés

hez vezetõ és azok okszerûségét alátámasztó körülményeket.

23. §

(2) Az állományparancsban, illetve a határozatban a felmentés kezdõ és befejezõ idõpontját úgy kell meghatározni, hogy az állományparancs vagy határozat a felmentési idõ megkezdése elõtt közölhetõ legyen. Ha a felmentési idõ megkezdéséig az állományparancs vagy határozat közlésére nem kerül sor, azt a közlés újabb megkísérlése elõtt szükség szerint módosítani kell.

(1) A szolgálati viszony megszüntetésére irányuló kezdeményezést írásban kell rögzíteni és nem kell indokolni. A kezdeményezés elfogadása esetén az errõl szóló megállapodást írásba kell foglalni. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a szolgálati viszony megszüntetésének idõpontját, b) a hivatásos állomány tagját megilletõ járandóságokat, c) a megtérítési kötelezettséget, azok kiszámításának módját vagy az arról szóló rendelkezésre hivatkozást, d) a hivatásos állomány tagjának kioktatását a szolgálati viszony közös megegyezéssel történõ megszüntetésének jogkövetkezményeirõl, valamint e) – ha szükséges – a jogviszony megszüntetéséig a szolgálati feladatok ellátásának és a szabadság kiadásának rendjét. (3) A közös megegyezés kezdeményezésérõl a szolgálati elöljáró a javaslatával együtt soron kívül tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot, aki a közös megegyezés jóváhagyása esetén intézkedik a megállapodás elkészítésérõl és aláíratásáról. (4) A szolgálati viszony megszüntetésérõl rendelkezõ állományparancsot vagy határozatot csak azt követõen lehet kiadmányozni, ha a megállapodást a hivatásos állomány tagja aláírta és egy példányát átvette.

(3) Nemzetbiztonsági ellenõrzés során megállapított kockázati tényezõ felmerülése esetén az állományilletékes parancsnok köteles mérlegelni az érintettnek az adott beosztásban, illetve a hivatásos szolgálati viszonyban tartását. Ha a biztonsági kockázat alapján a szolgálati viszony megszüntetése indokolt, de a biztonsági szakvélemény ténymegállapításaival szemben az érintett panasszal élt és a szakvélemény ténymegállapításai egyéb módon nem tisztázhatók, a szolgálati viszony megszüntetését annak elbírálásáig el kell halasztani. Az érintett a panasz elbírálásáig csak nemzetbiztonsági ellenõrzésre nem kötelezett munkakörbe tartozó feladatokat láthat el. (4) Ha a szolgálati viszony megszüntetésére nemzetbiztonsági kockázat miatti alkalmatlanságból – nem felróható okból – felmentéssel kerül sor, a felmentési idõ teljes tartamára mentesíteni kell a hivatásos állomány tagját a szolgálat ellátása alól. (5) A hivatásos állomány tagját a felmentési idõ csökkentésére irányuló írásbeli kérelme esetén írásban kell tájékoztatni a várható jogkövetkezményekrõl, majd a szolgálati viszony megszüntetésének idõpontját az érintett nyilatkozata alapján kell meghatározni.

Lemondás 24. §

26. §

(1) A lemondási idõ a lemondási nyilatkozat szolgálati úton történt benyújtása napját követõ nappal kezdõdik.

Minõsítés alapján történõ szolgálati viszony megszüntetésére a minõsítésre jogosult szolgálati elöljáró tesz javaslatot. A szolgálati viszony megszüntetésérõl akkor is intézkedni kell, ha a minõsítés megállapításaival szemben az érintett bírósághoz fordult.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a lemondásról szóló nyilatkozatában a két hónapi lemondási idõ letelte elõtti idõpontra kéri a szolgálati viszonyának megszüntetését, kérelme elfogadásáról vagy elutasításáról írásban tájékoztatni kell. A szolgálati elöljáró javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a lemondási idõ alatti szolgálatteljesítéstõl eltekinthet. Errõl a szolgálati viszony megszüntetésérõl szóló állományparancsban vagy határozatban rendelkezni kell.

27. §

25. §

(1) A Hszt. 56. § (6) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott esetekben a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás miatti felmentésre csak a büntetõeljárásban hozott jogerõs ítélet alapján kerülhet sor. Az ítélet (ítéleti értesítõ) kézhezvételét követõen az állományilletékes parancsnok haladéktalanul köteles intézkedni a szolgálati viszony megszüntetésérõl.

(1) A szolgálati viszony felmentéssel történõ megszüntetésérõl állományparancsban vagy határozatban kell rendelkezni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a felmentés-

(2) Ha az ítéletre tekintettel lehetõség van a Hszt. 56. § (7) bekezdése szerinti miniszteri döntésre, a felmentés közlésével egyidejûleg az érintett figyelmét fel kell hívni arra, hogy 3 munkanapon belül eziránt írásbeli kérelmet

Felmentés

14808

MAGYAR KÖZLÖNY

nyújthat be szolgálati úton a miniszterhez. A határidõ leteltéig, illetve a kérelem benyújtása esetén annak elbírálásáig a szolgálati viszony megszüntetését nem lehet végrehajtani, azonban az érintettet mentesíteni kell a szolgálat ellátása alól. Az állományparancsot vagy határozatot a miniszteri döntéstõl függõen hatályon kívül kell helyezni, vagy annak hatályát a miniszter elutasító döntésének napjára kell módosítani.

A szolgálati viszony megszûnése a törvény erejénél fogva 28. § (1) Akinek a szolgálati viszonya a Hszt. 59. § (1) bekezdés a), c) vagy e) pontjában meghatározott okból szûnik meg, az errõl szóló állományparancsban vagy határozatban csak a megszûnés jogcímét és az arra okot adó körülmény bekövetkeztének napját kell megjelölni. (2) Ha a hivatásos állomány tagja a képzési kötelezettségének nem tett eleget, a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva történõ megszûnésének megállapítása elõtt az állományilletékes parancsnok az érintettet meghallgatja, vagy írásban 8 napos határidõvel felszólítja a mulasztás okának kimentésére. (3) A Hszt. 59. § (1) bekezdés c), valamint e) pontjában meghatározott okból a szolgálati viszony megszûnését a választás eredményének hivatalos közzétételének napjával vagy az állami vezetõi kinevezést megelõzõ nappal kell megállapítani.

A szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos általános szabályok 29. § (1) Ha a fegyveres szervet a szolgálati viszony megszüntetését megelõzõen szolgálatibeosztás-felajánlási kötelezettség terheli, a szolgálati viszony megszüntetésére létszámcsökkentés, illetve átszervezés miatt kerül sor, a felmentés közlésének tervezett idõpontja elõtt az érintettel egyeztetõ beszélgetést kell folytatni, amelyen az állományilletékes parancsnok vagy felhatalmazásával a szolgálati elöljáró, valamint az illetékes személyügyi szerv megbízottja vesz részt. A hivatásos állomány tagjának kérésére biztosítani kell, hogy az egyeztetõ beszélgetésen az érdek-képviseleti szerv tisztségviselõje, képviselõje is részt vehessen. (2) Az egyeztetõ beszélgetést a szolgálati viszonynak a fegyveres szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén – a közös megegyezés, a próbaidõ alatti azonnali hatályú és a fegyelmi ok miatti megszüntetés kivételével – a szolgálati viszony tervezett megszüntetése, illetve a felmentési idõ kezdete elõtt legalább 30 nappal kell végrehajtani.

2008/135. szám

(3) A beszélgetésen tisztázni kell a szolgálati jogviszonnyal összefüggõ valamennyi kérdést. Az egyeztetõ beszélgetésrõl feljegyzést, a hivatásos állomány tagjának, illetve az érdek-képviseleti szerv képviselõjének kérésére jegyzõkönyvet kell készíteni, amelybõl egy példányt az érintettnek át kell adni, egy példányt pedig a személyi anyag részeként kell kezelni. (4) Megtérítési kötelezettség fennállása esetén annak várható összegérõl az egyeztetõ beszélgetés során az érintettet tájékoztatni kell, a szolgálati viszony megszüntetését elrendelõ állományparancsban vagy határozatban pedig annak pontos összegét és jogcímét közölni kell. A követelést a szolgálati viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni.

30. § A szolgálati viszony megszüntetésekor a) az állományilletékes parancsnok aa) az errõl szóló állományparancs vagy határozat kiadmányozása elõtt ellenõrzi a szolgálati viszony megszüntetésének törvényességét, megalapozottságát, ab) a kiadmányozást követõen személyesen vagy szolgálati elöljáró útján ismerteti az érintettel az állományparancsot vagy határozatot, és intézkedik a beosztással járó szolgálati feladatok átadásáról; b) a személyügyi szerv ba) gondoskodik a szükséges okmányok (szolgálati igazolás, leszerelési lap) elõkészítésérõl, és azoknak az utolsó munkában töltött napon az érintettnek történõ átadásáról, az intézkedésre jogosult szervekhez továbbításáról, bb) bevonja a szolgálati igazolványt, bc) nyugállományba helyezés esetén kiadja a nyugdíjas igazolványt; c) az illetékes gazdasági, pénzügyi szerv ca) bevonja a kiadott fegyverzeti, vegyvédelmi, ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat, továbbá visszavonja a kiadott informatikai jogosultságokat, cb) gondoskodik a jogszabályban meghatározott, illetve a szolgálati viszony megszüntetését elrendelõ parancsban rögzített járandóságok kifizetésérõl, cc) eltérõ megállapodás hiányában bevonja a szerv által kiadott okmányokat, cd) a szolgálati igazoláson rögzíti a kifizetett ellátásokat, az esetleges tartozásokat, fizetési meghagyásokat.

Összeférhetetlenség 31. § (1) A hivatásos állomány tagja a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmét a szol-

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

gálati elöljáró útján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz írásban köteles benyújtani. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmezõ nevét, születési idejét, anyja nevét, b) a szolgálati helyét, beosztását, továbbá c) azt, hogy milyen jogviszonyban, milyen szervezetnél, minõségben, idõtartamban, munkarendben kíván munkát végezni. (3) A hivatásos állomány tagjai részére – a Hszt. 65. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységek kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnok engedélyezheti. (4) A kérelem alapján az állományilletékes parancsnok köteles megvizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységgel kapcsolatban megállapítható-e valamely, a Hszt. 65. § (5) bekezdésében rögzített, az engedély megadását kizáró ok. A kérelem elbírálása során bekérhetõ a hivatásos állomány tagjának az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozata, a szervezet mûködését rögzítõ alapszabály, cégjegyzékkivonat, illetve egyéb okirat. Ha az érintett az iratok becsatolására vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani. (5) Nem engedélyezhetõ a hivatásos állomány tagja részére a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése különösen, ha a) a munkavégzés ellentétes az adott fegyveres szervre vonatkozó, törvényben meghatározott alapfeladatokkal, azok végrehajtását veszélyezteti vagy akadályozza, b) a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyából fakadó és a beosztásával járó szolgálati feladatai ellátását veszélyezteti, c) a fegyveres szerv vagy a foglalkoztató más szerv gazdasági érdekeit sérti, d) a fegyveres szerv vagy a foglalkoztató más szerv tekintélyének csorbítására alkalmas vagy azt veszélyezteti, e) a tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességébõl fakadó szolgálati feladata, f) a végzendõ tevékenység harmadik személyre vonatkozó információ gyûjtésére irányul, g) személyek õrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak õrzésével kapcsolatos feladatra terjed ki, vagy követelés behajtására irányul, h) a tevékenység a fegyveres szervnél rendszeresített nyilvántartások közvetlen felhasználásával történne, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben valamely fegyveres szerv mint hatóság jár el.

32. §

14809

(2) Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén – ha az az állományilletékes parancsnok tudomására jut – az érintettet írásban kell felszólítani kötelezettsége haladéktalan teljesítésére.

33. § (1) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnok határozott vagy határozatlan idõtartamra írásban engedélyezheti. (2) Kizáró ok fennállása esetén az engedélyezés megtagadásáról írásban kell rendelkezni, amellyel szemben a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet. (3) A kiadott engedélyekrõl a szükséges adatokat a személyügyi alap- és központi nyilvántartásban is rögzíteni kell. (4) A korábban kiadott engedélyeket az állományilletékes parancsnok az országos parancsnok döntése szerint, de legalább évente köteles felülvizsgálni, és ha indokolt – a Hszt. 65. §-ában és e rendeletben meghatározott kizáró körülmények esetén –, az engedélyt visszavonni.

34. § A munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettséggel idõben egybeesõ, munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése nem engedélyezhetõ.

A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok 35. § (1) A szolgálati viszony létesítésekor, illetve új beosztásba vagy munkakörbe helyezés esetén az elsõ szolgálatteljesítés megkezdésekor (a továbbiakban: elsõ szolgálatteljesítés) a hivatásos állomány tagjának át kell adni a szolgálati beosztásra meghatározott munkaköri leírást, melyet az érintettnek alá kell írnia. (2) Az elsõ szolgálatteljesítés megkezdésekor a hivatásos állomány tagjával ismertetni kell a tevékenységére vonatkozó munkarendet, a szolgálati és pihenõidõ biztosításának rendjét tartalmazó szabályokat (Szervezeti és Mûködési Szabályzat, Ügyrend), ki kell oktatni az adott szolgálati helyre vonatkozó munkavédelmi, tûzvédelmi és egyéb biztonsági rendszabályokról. Elõmenetel a rendfokozatban 36. §

(1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 65. § (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét köteles írásban teljesíteni, és az állományilletékes parancsnokhoz felterjeszteni.

(1) A soron történõ elõléptetést a Hszt. 78. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén a várakozási idõ leteltét követõ nappal kell elrendelni.

14810

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Akinek a soron következõ rendfokozatba történõ elõléptetésére a szükséges feltételek valamelyikének hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, errõl õt a várakozási idõ lejárta elõtt írásban értesíteni kell.

37. § Akit büntetõ- vagy fegyelmi eljárás lezárásakor az elõléptetést kizáró ok megszûnése miatt elõléptetnek, és vele szemben nem a Hszt. 123. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti fenyítést alkalmazták, annak az új rendfokozathoz elõírt várakozási idejét az eredeti elõléptetési határidõ figyelembevételével kell megállapítani.

2008/135. szám

a) véglegesítést megelõzõen, b) magasabb beosztásba kinevezés esetén, c) más fegyveres szervhez történõ áthelyezést megelõzõen, d) rendvédelmi oktatási intézményben végzett tanuló és hallgató esetében a hivatásos állományba történõ kinevezéskor, e) minõsítés alapján alkalmatlanság miatti felmentéskor, f) oktatási intézménybe történõ beiskolázáskor, g) más beosztási kategóriába sorolás elõtt, de legalább ötévenként.

42. § Besorolás, elõresorolás 38. § A beosztási kategórián belül a magasabb fizetési fokozatba történõ elõresorolást a beosztásban eltöltött szolgálati idõ alapján az esedékesség hónapjának elsõ napjával kell végrehajtani.

Az állomány minõsítése, jellemzése 39. § (1) A hivatásos állomány tagjával a minõsítõnek ismertetnie kell a minõsítéssel, a szolgálati jellemzéssel kapcsolatos jogait. (2) A hivatásos állománynak a büntetés-végrehajtás gazdálkodó szervezetéhez vezényelt és minõsítésre kötelezett tagját az állományilletékes parancsnok a gazdálkodó szervezet vezetõjének írásbeli véleménye alapján minõsíti.

40. § A hivatásos állomány tiszti, fõtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjáról – ha az elõzõ minõsítéstõl több mint két év eltelt – szolgálati jellemzést kell készíteni a) a más fegyveres szervhez történõ áthelyezése, vagy b) a magasabb, illetve más szakirányú végzettség megszerzéséhez történõ beiskolázása esetén.

(1) A szolgálati jellemzésben értékelni kell a hivatásos állomány tagjának szakmai ismeretszintjét és jártasságát, fizikai állóképességét, terhelhetõségét, teljesítõképességét, a vele szemben támasztott követelmények teljesítését, személyiségi és magatartásbeli jellemzõit, továbbá a szolgálati viszonyt vagy annak módosítását érintõ esetben az arra vonatkozó javaslatot és indokolást. (2) A szolgálati jellemzés készítése a közvetlen szolgálati elöljáró feladata. (3) Az elkészült minõsítést (szolgálati jellemzést) a hivatásos állomány tagja személyi anyagában kell elhelyezni és tárolni.

Teljesítményértékelés 43. § (1) A hivatásos állomány tagjának a Hszt. 245/F. §-a szerinti teljesítményértékelését a szolgálati elöljáró a tárgyév november végéig készíti elõ, és felterjeszti az állományilletékes parancsnokhoz. (2) A hivatásos állomány tagjáról készült teljesítményértékelés egy példányát a szóbeli értékeléskor az érintettnek át kell adni, egy példányát a személyi anyagban kell elhelyezni, amelyek megállapításait az állományilletékes parancsnok a soron következõ minõsítés elkészítésekor köteles figyelembe venni. A megbeszélésen részt kell vennie az értékelt személy szolgálati elöljárójának.

A szabadság nyilvántartásának, kiadásának szabályai 41. §

44. §

A hivatásos állomány tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjáról szolgálati jellemzést – a nyugdíjkorhatár elérését megelõzõ öt év kivételével – az alábbi esetekben kell készíteni:

(1) A hivatásos állomány tagját megilletõ alap- és pótszabadság mértékét évente, illetve a jogosultság változását követõen meg kell állapítani, és azt az érintett tudomására kell hozni.

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A szabadság nyilvántartását és a kiadás tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az érintettek igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani. (3) A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok a szolgálati elöljáróra átruházhatja. (4) A szabadság kiadásánál a hivatali munkarendben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos ügyeleti szolgálatot ellátók és a váltásos munkarendben dolgozók esetében a szabadság kiadása kizárólag a szolgálati napok figyelembevételével történik. (5) A szabadságot valamennyi szolgálati idõrendszerben foglalkoztatott részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdõ napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen. (6) Váltásos szolgálati idõrendszerben dolgozóknál a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejezõ napja után az állomány tagjának az eredeti szolgálati rend szerint szolgálati nap következzen. (7) A szabadság szolgálati napokra történõ átszámításának módja: a) meg kell állapítani a hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak számát, majd a váltásos munkarendben dolgozók egy év alatt teljesítendõ szolgálati napjainak számát, b) a váltásos szolgálati idõrendszerben dolgozók szolgálati napjait el kell osztani a hivatali munkarendben dolgozók munkanapjainak számával, így megállapítható a két szolgálati rend szerinti szabadságként számfejthetõ távollétek aránya. (8) A Hszt. 94. § a) pontjában meghatározott egészségügyi szabadság a gyermek kórházi ápolását, illetve betegségét megállapító orvosi igazolás alapján vehetõ igénybe.

Szolgálatteljesítési idõ 45. § (1) A hivatásos állomány tagja beosztásától függõen a szervezet jogszabályban meghatározott feladatainak folyamatos ellátása érdekében a) hivatali, b) hivatali munkarendtõl eltérõ, c) folyamatos, d) váltásos, e) vezényléses szolgálati idõrendszerben teljesíti szolgálatát. (2) A hivatali munkarendtõl eltérõ szolgálatteljesítési idõrendben dolgozóknál, ahol a szolgálatteljesítést naponta azonos helyen 2 fõ egymás utáni beosztásával, legalább

14811

napi 16 órában rendelik el, az eligazításra, váltásra, illetve a szolgálati felszerelések felvételére és leadására legfeljebb 30 perc további szolgálatteljesítési idõ számolható el. (3) A hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési idõrendjét az állományilletékes parancsnok határozza meg. (4) A büntetés-végrehajtási intézeteknél a szolgálatteljesítési idõ szempontjából õrszolgálat jellegû beosztásnak minõsül a fogvatartás rendjének és biztonságának fenntartására rendszeresített szolgálati beosztás. (5) A 6 órát meghaladó szolgálatteljesítési idõ esetén 30 perc, a folyamatos, váltásos szolgálati idõrendszerben dolgozó számára 60 perc munkaközi szünetet kell a munkaidõ terhére biztosítani.

46. § (1) Ha a szolgálati feladatot az eredeti szolgálati beosztásba tartozó feladatként kell más szervezeti egységben vagy más helységben teljesíteni, akkor a ténylegesen szolgálatban töltött szolgálatteljesítési idõt kell számítani. Az utazással indokoltan eltöltött idõt a szolgálatteljesítési idõbe be kell számítani. (2) Ha a szolgálati feladatot határozatban, parancsban, berendelõ (meghívó) levélben, kiküldetési utasításban elrendelve vagy az elöljáró utasítására kell más szervezeti egységnél vagy a lakóhelyen kívül teljesíteni, akkor a) az egynapos távollétnél vagy naponkénti oda-vissza utazásnál az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni, b) a kétnapos távollétnél legalább napi 8 óra szolgálatteljesítési idõt kell jóváírni, ennél többet akkor, ha az elsõ napon az indulás és a napi feladatteljesítés befejezési ideje közötti, a második napon a feladatteljesítés kezdési ideje és a visszautazással eltöltött idõ közötti idõtartam a 8 órát meghaladja, c) a három- vagy többnapos távollétnél az elsõ és az utolsó napon a kétnapos távollétre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, a közte lévõ egy vagy több napra pedig napi 8 óra szolgálatteljesítési idõ ismerhetõ el, kivéve ha 8 órát meghaladó szolgálatteljesítés történt, d) a többhetes távollétnél az utazással indokoltan eltöltött idõt annyiszor kell figyelembe venni, ahányszor a hivatásos állomány tagja részére az utazást engedélyezték.

Túlszolgálat 47. § (1) Túlszolgálatnak minõsül a napi, a heti vagy a havi szolgálatteljesítési idõn túl, valamint a munkaszüneti és pihenõnapon elrendelt és teljesített szolgálat.

14812

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A folyamatos, váltásos szolgálati idõrendszerben dolgozónál a munkaszüneti napon teljesített szolgálat önmagában nem jelent túlszolgálatot. A túlszolgálat akkor keletkezik, ha a havi munkaidõkeretet az e napon teljesített szolgálat részben vagy egészben túllépi, vagy ha soron kívüli szolgálatteljesítésre történt a berendelés.

2008/135. szám

panasszal nem ért egyet, véleményével kiegészítve a keletkezett iratokat az elbírálásra jogosult elöljáróhoz (vezetõhöz) 15 napon belül felterjeszti.

(4) A túlszolgálatért annak idõtartamával megegyezõ, ha pedig azt a heti pihenõnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelõ szabadidõ, illetõleg díjazás jár.

(5) Az elbírálásra jogosult elöljáró, ha a panasznak részben vagy egészében helyt adott, a sérelmezett munkáltatói intézkedést hatályon kívül helyezi és új intézkedés kiadására kötelezi a munkáltatói jogkör gyakorlóját, illetve az intézkedés tartalmát megváltoztatja vagy kötelezi az intézkedést elmulasztó elöljárót a munkáltatói intézkedés meghozatalára. A határozat rendelkezésének megfelelõen a munkáltatói intézkedésrõl szóló állományparancsot módosítani kell vagy új intézkedést kell kiadni.

(5) Túlszolgálat teljesítése esetén – a büntetés-végrehajtási szervezetnél a fogvatartás rendjét és biztonságát ellátó beosztásban lévõ hivatásos állományú kivételével – 150 óráig terjedõ idõtartamig elsõsorban szabadidõt kell biztosítani.

(6) A fegyveres szerv állományába tartozó szolgálati viszonnyal összefüggõ kérelmét vagy szolgálati panaszát a szolgálati út betartásával kell benyújtani és továbbítani, illetve az érdemi döntésrõl a kérelmezõt, panaszost tájékoztatni.

(3) Az elrendelhetõ túlszolgálat tartama naptári évenként legfeljebb 384 óra.

Ügyeleti, készenléti szolgálat

(7) Ha a panasz nem szolgálati viszonnyal függ össze vagy külön eljárás alapján kell elbírálni, errõl a panaszost és a jogi képviselõjét tájékoztatni kell, és a panaszt a hatáskörrel rendelkezõ illetékes vezetõhöz kell áttenni.

48. § A személyügyi nyilvántartás rendje (1) Ügyeleti szolgálat az állományilletékes parancsnok által elrendelt és meghatározott helyen teljesített ügyelet. (2) Készenléti szolgálatot látnak el azok a szolgálati beosztásba kinevezettek, akik a napi szolgálatteljesítést követõen a következõ szolgálatba lépésig szolgálati helyen kívül, de elérhetõ helyen kötelesek tartózkodni, és szükség esetén feladatot ellátni.

50. § Az állományból kikerülõk személyi anyagait fogyatékanyagként kell kezelni, arról külön nyilvántartást kell vezetni, és külön kell tárolni.

51. § Kérelem és a szolgálati panasz elbírálása 49. § (1) A szolgálati elöljáró meghallgatja a hivatásos állomány tagját – amelyrõl jegyzõkönyvet készít – a szolgálati viszonyával összefüggésben írásban vagy szóban benyújtott kérelmével kapcsolatban, ha a) annak elbírálása jogkörét meghaladja, vagy b) az elbíráláshoz ez szükséges. (2) A tett intézkedésérõl a szolgálati elöljáró a kérelmezõt 30 napon belül írásban tájékoztatja. Hatáskörét meghaladó ügyben a keletkezett iratokat állásfoglalásával együtt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz felterjeszti, aki a kérelem tárgyában – a beérkezéstõl számított 30 napon belül – köteles dönteni, és errõl az érintettet értesíteni. (3) A hivatásos állomány tagja szolgálati panaszt a szolgálati viszonyát érintõ, azzal összefüggõ munkáltatói jogkörben hozott döntéssel, intézkedéssel vagy ezek elmulasztásával kapcsolatban a szolgálati út betartásával nyújthat be. (4) A szolgálati panaszban sérelmezett munkáltatói intézkedést hozó vagy azt elmulasztó elöljáró, ha a szolgálati

(1) A személyügyi nyilvántartás adatállományának folyamatos karbantartása érdekében minden hónap 5. napjáig a szervek a központi személyügyi nyilvántartás adatkörében történt változásokat az IRM személyügyi szervének számítástechnikai úton megküldik. (2) A központi személyügyi nyilvántartásból évente összesített adatfeldolgozást, statisztikai értékelést kell készíteni az állomány összetételérõl, képzettségérõl, a fluktuációról, a vezetési, szervezési, létszám- és bérgazdálkodással, a személyügyi, a fegyelmi, a képzési tevékenységgel kapcsolatos vezetõi döntések elõkészítéséhez. Az évente elkészítendõ adatfeldolgozáshoz, statisztikai értékeléshez az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon használhatók fel.

A szolgálati idõ megállapítása, módosítása, igazolása 52. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja, módosítja és nyilvántartja.

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A Hszt. 329. §-a szerinti kedvezményesen számított szolgálati idõket folyamatosan nyilván kell tartani, évente, illetve az erre jogosító szolgálati viszony végén állományparancsban vagy határozatban rögzíteni kell. (3) Minden év végén a szolgálati viszony számításának kezdõ idõpontjához a kedvezményesen számított szolgálati idõ tartamát hozzá kell adni.

14813

k) a rendelkezési állományba helyezést, annak megszüntetését, l) a szolgálati viszony megszüntetését, a nyugállományba helyezést, m) a korábbi munkáltatói intézkedés módosítását és mindazon döntéseket, amelyek az addig hatályos állományparancs vagy határozat lényeges elemét érintik.

(4) A kedvezményesen számított szolgálati idõket az e célra rendszeresített „NYILVÁNTARTÓ LAP”-on kell vezetni, és azt a személyi anyagban kell elhelyezni.

(3) Ha a szolgálati beosztás betöltéséhez egyéb szakirányú képzettség megszerzése, szaktanfolyam elvégzése szükséges, annak elvégzését – határidõ megjelölésével – a kinevezéskor elõ kell írni.

53. §

(4) Az állományparancs, illetve a határozat szakszerû elõkészítéséért az illetékes személyügyi szerv, az abban foglaltak jogszerûségéért az adott munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felelõs.

(1) A kinevezéskor megállapított szolgálati idõ kezdetének az 52. §-ban meghatározottaktól eltérõ módosítása az érintett okirattal igazolt kérelme alapján történhet. Ez esetben a szolgálati idõ módosítását a kérelem benyújtását követõ hónap elsõ napjától kell megállapítani. (2) Ha a szolgálati idõ kezdõ napját a szerv hibájából kell módosítani, a szolgálati idõhöz fûzõdõ járandóságok az elévülési idõn belül visszamenõleg járnak. (3) Ha a szolgálati idõ módosítása a szolgálati viszony megszüntetését követõen, nyugállományba helyezettnél történik, akkor a korábbi munkáltatói jogkör gyakorlója az errõl szóló állományparancs egy példányát a miniszter által kijelölt nyugdíjmegállapító szervnek is megküldi.

Az állományra vonatkozó munkáltatói intézkedések kiadásának rendje 54. § (1) A szolgálati viszony keletkezésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos és a szolgálati viszony fennállása alatt tett munkáltatói intézkedéseket – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a fegyveres szervnél állományparancsban, miniszteri hatáskörben hozott intézkedéseket határozatban kell elrendelni. (2) Állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni a) a szolgálati viszony keletkezését, a kinevezést, b) a szolgálati hely, a beosztás változását, módosítását, c) a besorolást, az elõléptetést, az elõresorolást, d) az iskolai végzettség megszerzésére vonatkozó elõírást, e) a kitüntetést, a jutalmazást, f) a fegyelmi eljárással kapcsolatos intézkedéseket, g) az illetmény nélküli szabadság engedélyezését, h) a szolgálati viszony szünetelését, i) a névváltozás átvezetését, j) a más fegyveres szervhez történõ áthelyezést, a vezénylést, a megbízást,

(5) A munkáltató által egyidejûleg hozott valamennyi intézkedést lehetõség szerint egy állományparancsban, illetve határozatban kell elrendelni. (6) Az állományra vonatkozó, munkáltatói döntéseket tartalmazó állományparancsot vagy határozatot úgy kell elkészíteni, hogy az intézkedéssel érintett valamennyi szerv és személy a rá vonatkozó mértékben a döntésrõl tudomást szerezzen. Ennek megfelelõen szükséges számú másolatot, illetve kivonatot kell készíteni. (7) Az állományparancs vagy a határozat eredeti irattári példányát a kiadó szerv személyügyi archívumában évenkénti csoportosításban kell tárolni és õrizni az irattári terv elõírásai szerint. (8) Központi hatáskörben vagy más szerv által kiadott állományparancs vagy határozat intézkedésre megküldött példányait személyi iratként kell kezelni, és az általános iratkezelési szabályoknak megfelelõen az irattári terv elõírásai szerint kell selejtezni.

Záró rendelkezések 55. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tûzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseirõl és a személyügyi igazgatás rendjérõl szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet a) bevezetõ részében az „a rendõrség esetében a rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rt.) 101. § (1) bekezdés b) pontjára,” szöveg, 1. § a) pontjában az „a Határõrség, a Rendõrség,” szöveg, 5. § (3) bekezdés c) pontjában az „(a rendõrség és a határõrség állományába felvételüket kérõk esetében a közeli hozzátartozóinak és a vele egy háztartásban élõknek)” szöveg, 38. § (3) bekezdésében az „A Határõrség állományába tartozó,

14814

MAGYAR KÖZLÖNY

de a katonai és a rendvédelmi felsõoktatási intézményekben oktatói feladatokat ellátó hivatásos állományú státuszok betöltése csak pályázat útján történhet. (” szöveg, és a „)” jel, 47. § (1) bekezdésében az „a Határõrség állománya tekintetében a Hszt. 82. §-ában, míg a többi szerv esetében” szöveg, 1. számú mellékletében a „Rendõrség”, illetve a „Határõrség” alcím és a hozzá tartozó szöveg, 3. számú mellékletében a „Rendõrség”, illetve a „Határõrség” alcím és a hozzá tartozó szöveg, 5. számú melléklet 1–3. számú mintájában a „(rendõri szerv megnevezése)” szöveg, 5. számú melléklet 3. számú mintájában a „rendõrségi, határõrségi, köztársasági õrezredi,” szöveg, illetve a „Közterületi jelvény száma: (rendõrség, határõrség esetében)” megjelölésû sor, b) 6. § (1) bekezdés c) pontja, 9. § (3) bekezdése, 33. § (10) bekezdése, 61. § (5) bekezdése, 2/1. számú melléklete, 2/2. számú melléklete, 5. számú melléklet 6/2. számú mintája. Dr. Draskovics Tibor s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 19/2008. (IX. 18.) IRM rendelete az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekrõl A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés b), c), e), f), g) és h) pontjában, valamint (4)–(5) és (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e), f) és n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (5) bekezdése alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 29/2008. (II. 19.) Korm. rendelet 1. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) a Rendõrség szervezetére, a büntetés-végrehajtási szervezetre, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter (a továbbiakban: miniszter) felügyelete, irányítása alá

2008/135. szám

tartozó, hivatásos állományút foglalkoztató szervezetekre, továbbá b) a hivatásos szolgálati jogviszonyban szolgálatot teljesítõ személyi állományra.

2. § (1) Az állománytábla a Rendõrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a továbbiakban: RSZVSZ), a Rendõrtiszti Fõiskola (a továbbiakban: RTF), az Oktatási Fõigazgatóság (a továbbiakban: OF) és a büntetés-végrehajtási szervezet mûködésének alapvetõ okmánya, rendeltetése az adott szerv felépítésének, valamint a rendszeresített beosztásainak és az azokhoz kapcsolódó normatíváknak a meghatározása. (2) Önálló állománytáblával rendelkeznek a) a Rendõrségnél: aa) az országos rendõrfõkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek (a fõigazgatóságok nélkül), ab) az Országos Rendõr-fõkapitányság fõigazgatóságai, a fõigazgatók közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemekkel együtt, ac) a megyei (budapesti) rendõr-fõkapitányságok, ad) a Köztársasági Õrezred (a továbbiakban: KÕE), ae) a Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: NNI), af) a Készenléti Rendõrség (a továbbiakban: KR), ag) a Repülõtéri Rendõr Igazgatóság (a továbbiakban: RRI); b) a büntetés-végrehajtási szervezetnél: ba) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, bb) a büntetés-végrehajtási intézet vagy intézmény, gazdasági társaság, bc) az RTF Büntetés-végrehajtási Tanszék; c) az RSZVSZ; d) az RTF; e) az OF. (3) A Rendõrség, az RSZVSZ, az RTF és az OF állománytáblája tartalmazza: a) a szerv megnevezését, jogállását, szervkódját (munkáltatói számát), a szervezeti hierarchiában elfoglalt helyét (központi, regionális, területi, helyi szerv); b) a rendszeresített hivatásos, illetve berendeléssel betölthetõ beosztásokat: ba) a munkaköri megnevezést a munkaköri jegyzéknek megfelelõen, az ellátott feladat jellegét zárójelben, bb) a létszámadatokat, bc) a munkaköri jegyzéknek megfelelõen a vezetõnél a vezetõi szintnek megfelelõ illetményre jogosultságot, a beosztotti állománynál a beosztás besorolási osztályát és a beosztási kategóriáját, minden munkakörnél a beosztásban elérhetõ legmagasabb rendfokozatot, az elõírt iskolai végzettség sorszámán kívül a meghatározott szakképesítést,

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

14815

továbbá a beosztással járó kötelezõ vagy a nyelvpótlékra jogosító idegennyelv-tudást, valamint a ruhanormát; c) a vezetõi kategória szintjének megjelölését; d) a veszélyességi pótlékra jogosító hivatásos beosztások megjelölését; e) a speciális követelmények (pszichológiai alkalmasság) megjelölését; f) a speciális rendészeti szakképzésre kötelezettséget.

(2) A harmadik és további nyelv, illetve ritka nyelv használatáért adható kiegészítõ nyelvpótlék mértéke megegyezik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 104. § (4) bekezdése szerint adható nyelvpótlék mértékével.

(4) A büntetés-végrehajtási szervezet állománytáblája tartalmazza: a) a szerv megnevezését, b) az álláshelyek számát szervezeti egységenkénti bontásban, c) az álláshelyek állománykategória szerinti megosztását, d) az illetménykategória meghatározását, e) az állami és szakmai képesítési követelményeket, f) a ruhanormát, g) a besorolási összesítõt.

5. §

(5) Az állománytábla adatait az egységes számítógépes személyügyi, munkaügyi és szervezési nyilvántartó rendszer segítségével kell nyilvántartani, illetve állománytábla formájában kiadni. (6) A fegyveres szervek állománytábláit az országos parancsnokságok, illetve az önálló szervek személyügyi és munkaügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége készíti, kezeli, az adatokat és az állománytáblák eredeti példányát az iratkezelési szabályoknak megfelelõen tárolja. (7) Az állománytáblában rögzített bármely adat módosítása, változtatása a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában, b) pont ba) és bc) alpontjában, c), d) és e) pontjában meghatározott szervek esetén a miniszter, egyéb szervek esetén az országos parancsnok jóváhagyásával lép hatályba. (8) A hivatásos állomány tagját csak az állománytáblában rendszeresített beosztásban lehet foglalkoztatni.

3. § (1) A rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat, munkaköröket az ahhoz kapcsolódó rendfokozatot, beosztási kategóriát és képesítési követelményt az 1. melléklet tartalmazza. (2) Az egyes beosztások, munkakörök betöltéséhez szükséges képesítéseket a 2. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben idegen nyelv használata szükséges, illetve az idegen nyelv tudása a szolgálati beosztással járó feladat, a 3. melléklet tartalmazza.

Az õr-, ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatok körét a 4. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba a kiemelt fõreferens, kiemelt fõmunkatárs, szakreferens munkakörökbe – ha a feladat ellátásához rendészeti szakismeret szükséges – a hivatásos állomány egyetemi vagy fõiskolai és szakirányú felsõfokú végzettséggel rendelkezõ tagja berendelhetõ. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkakörök a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2/B. számú melléklet, A rendszeresített alapbeosztások beosztási kategóriába sorolása címû táblázat „minisztériumi kiemelt fõreferens” besorolásnak felelnek meg, az elérhetõ rendfokozati maximum alezredes.

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az önkormányzati tûzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról szóló 11/1997. (II. 18.) BM rendelet a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „Határõrség, a Rendõrség,” szöveg, b) pontjában az „és rendészeti oktatási intézményekre” szöveg, c) pontjában az „a Rendõrtiszti Fõiskolán kettõs jogállású hallgatónak, valamint” szöveg, 3. § (3) bekezdés i) pontjában az „a Rendészeti Fõosztály,” szöveg, 3. § (8) bekezdésében az „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Rendõrtiszti Fõiskola,” szöveg, az „és a Nemzetközi Oktatási Központ” szöveg, 8. § (2) bekezdés d) pontjában az „– a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata kivételével –” szöveg és a „belügyi attasénak és” szöveg, 8. § (2) bekezdés e) pontjában az „a rendészeti szakközépiskolák igazgatóinak,” szöveg és a „ , a Nemzetközi Oktatási Központ igazgatójának” szöveg, 8. §

14816

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) bekezdésében az „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál a szolgálatvezetõ-helyettest, a Távközlési Szolgálatnál és az Oktatási Fõigazgatóságnál a fõigazgató-helyettest, továbbá a rendészeti szakközépiskoláknál,” szöveg és az „és a Nemzetközi Oktatási Központnál” szöveg, 8. § (4) bekezdésében az „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Rendõrtiszti Fõiskola, a Távközlési Szolgálat, az Oktatási Fõigazgatóság, a rendészeti szakközépiskolák,” szöveg, az „és a Nemzetközi Oktatási Központ” szöveg, 8. § (5) bekezdésében az „a Rendészeti Fõosztályhoz,” szöveg, 21. §-t megelõzõ alcímében a „megyei (budapesti) rendõrfõkapitány, a határõr-igazgató, a” szöveg, 24. §-t megelõzõ alcímében az „és a Rendõrtiszti Fõiskola fõigazgatójának” szöveg, 24. § (3) bekezdésében a „Rendészeti Fõosztály; a” szöveg, 24. § (4) bekezdés felvezetõ szövegében a „Rendészeti Szakközépiskola, a” szöveg és a „ , valamint a Nemzetközi Oktatási Központ” szöveg, 24. § (4) bekezdés a) pontjában az „az Oktatási Fõigazgatóság fõigazgatója véleményének elõzetes kikérésével” szöveg és az „az Oktatási Fõigazgatóság és” szöveg, 27. § (6) bekezdésében az „– a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Rendõrtiszti Fõiskola, a Távközlési Szolgálat és az Oktatási Fõigazgatóság kivételével –” szöveg, az „a Rendészeti Szakközépiskolán,” szöveg, az „és a Nemzetközi Oktatási Központnál – az Oktatási Fõigazgatóság fõigazgatója véleményének elõzetes kikérésével –” szöveg, 36. §-t megelõzõ alcímében a „megyei (budapesti) rendõrfõkapitány, a határõr-igazgató, a” szöveg, 39. §-t megelõzõ alcímében az „és a Rendõrtiszti Fõiskola” szöveg, 39. § (4) bekezdés a) pontjában a „– a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata vezetõje, a Rendõrtiszti Fõiskola fõigazgatója, a Távközlési Szolgálat fõigazgatója és az Oktatási Fõigazgatóság fõigazgatója kivételével –” szöveg, a „továbbá a Rendészeti Szakközépiskola, valamint” szöveg, az „és a Nemzetközi Oktatási Központ igazgatója – az Oktatási Fõigazgatóság fõigazgatója véleményének elõzetes kikérésével –” szöveg, 40. § (2) bekezdés c) pontjában az „a Határõrségnél,” szöveg, e) pontjában az „a Rendõrtiszti Fõiskola, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata,” szöveg, az „és Nemzetközi Oktatási Központ” szöveg, 40. § (6) bekezdésében a „(pl. rendõrkapitányság)” szöveg, 40. § (9) bekezdés b) pontjában az „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Rendõrtiszti Fõiskola, az Oktatási Fõigazgatóság, a rendészeti szakközépiskolák,” szöveg, az „ , a Nemzetközi Oktatási Központ és a Távközlési Szolgálat” szöveg; b) 1. számú mellékletében az „I. Tábornoki rendfokozattal rendszeresített státusok A. Fegyveres szervek” címû táblázatban a „Rendõrség”, valamint a „Határõrség” cím és a hozzá tartozó szöveg, a „B. Egyéb szervek” címû táblázatban a „Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata”, valamint a „Rendõrtiszti Fõiskola” cím és a hozzá tartozó szöveg, a „Rendészeti Fõosztály,” szöveg, valamint a „– belügyi attasé” sor, a „II. Ezredesi rendfokozattal rendszeresített státusok A. Fegyveres szervek” címû táblázat-

2008/135. szám

ban a „Rendõrség”, valamint a „Határõrség” cím és a hozzá tartozó szöveg, a „B. Egyéb szervek” címû táblázat; c) 3. számú mellékletében a „Vezetõi munkakörök” címû táblázatban a „Rendészeti Fõosztály,” szöveg, a „Belügyi attasé” szöveg, a „Szolgálatvezetõ (RSZVSZ)” szöveg, a „Szolgálatvezetõ-helyettes (RSZVSZ)” szöveg, a „Fõosztályvezetõ (RSZVSZ)” szöveg, a „Rendészeti Fõosztályi,” szöveg, a „Fõosztályvezetõ-helyettes (RSZVSZ)” szöveg, az „Osztályvezetõ (RSZVSZ)” szöveg, a „Központi” sorban meghatározott munkakörök és a hozzá tartozó rendelkezések, az „RSZKI,” szöveg, a „ , NOK” szöveg, az „I. Besorolási osztály” címû táblázatban a „Kiemelt fõreferens (RSZVSZ)” szöveg, a „Rendészeti Fõosztály” szöveg, a „Fõreferens (RSZVSZ)” szöveg, a „Központi” sorban meghatározott munkakörök és a hozzá tartozó rendelkezések, az „RSZKI,” szöveg, a „ , NOK” szöveg, az „Évfolyamparancsnok (RSZKI)” szöveg, a „II. Besorolási kategória” címû táblázatban a „Gépjármûvezetõ (RSZVSZ)” szöveg, a „Központi” sorban meghatározott munkakörök és a hozzá tartozó rendelkezések, az „RSZKI,” szöveg, a „Megjegyzés Minisztériumi szervek” rész „+ Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata” szövege, a „Megjegyzés Központi szervek” része, a „Megjegyzés Területi szervek” rész „Rendészeti szakközépiskolák,” és „ , Nemzetközi Oktatási Központ.” szövege; d) 5. számú mellékletében a „Rendõrség” cím és a hozzá tartozó szöveg, valamint a „Határõrség” cím és a hozzá tartozó szöveg; e) 6. számú mellékletében az „A munkáltatói jogkör megnevezése” oszlop 1.1.3. pontja, 4.1.2. pontja, 4.2. pont elsõ, második és ötödik bekezdése, 4.6. pontja, 4.7. pontja, 7.1.–7.3. pontja, 7.6. pontjában az „Az Országos Rendõr-fõkapitányság, a Határõrség Országos Parancsnokság,” és az „Rtv. 5. § (1) bek. e) pontja és” szöveg, 7.6.1. pontja, 7.7. pontja, 7.8. pontja, továbbá a 7. oszlopban az „(ORFK, HOP)” szöveg, a 8. oszlopban a „Megyei (Bp.) fõkap., hõr. ig.,” szöveg, a 9. oszlop; f) 2. § (9)–(10) bekezdése, 3. § (1)–(2) és (4) bekezdése, 3. § (3) bekezdés d)–e) pontja, g) pontja, j)–k) pontja, 12/A. §-a, 14. § (9) bekezdése, 14. § (2) bekezdése, 15. §-a és az azt megelõzõ alcíme, 16. §-a és az azt megelõzõ alcíme, 20. § (3)–(4) bekezdése, 21. § (3)–(5) bekezdése, 22. §-a és az azt megelõzõ alcíme, 24. § (5)–(6) bekezdése, 25. § (6) bekezdése, 30. §-a és az azt megelõzõ alcíme, 31. §-a és az azt megelõzõ alcíme, 35. § (3) bekezdése, 36. § (3)–(5) bekezdése, 37. §-a és az azt megelõzõ alcíme, 39. § (2) bekezdése, 40. § (4) bekezdés a)–b) pontja, e) pont ea) alpontja, ef)–ei) alpontja, ek)–el) alpontja, 42. § (3) bekezdése. (3) Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a) 1. § a) pontjában az „a Határõrség,” szöveg, a 19. § (1) bekezdés s) pontjában a „határõrségi” szöveg, 49. § (1) bekezdésében a „határõrségi” szöveg, 1. számú mellékletében az „Illetménykiegészítésre jogosító szervezetek, szervezeti egységek” címû táblázatának a „Határõrség” címû oszlopa, b) 2. számú melléklet ba) I. pontjában a „2. Határõrség Országos Parancsnokságán a) 125%-os mértékben a Bevetési Fõosztály Speciális Bevetési Alosztályának állománya és a külszolgálatot teljesítõk, b) 100%-os mértékben a Bevetési Fõosztály állománya (a Légi Bevetési Alosztály állományának kivételével), c) 100%-os mértékben a Határõr Igazgatóságok Bevetési Osztályai Bevetési Alosztályainak állománya.” szöveg; bb) III. pontjában az „a határõrségnél: – nyomozó, fõnyomozó, kiemelt fõnyomozó, – vizsgáló, fõvizsgáló, kiemelt fõvizsgáló, amennyiben bûnügyi megelõzõ, felderítõ vagy nyomozói feladatot ténylegesen ellát, – kiemelt fõreferens, kiemelt fõelõadó, amennyiben bûnügyi megelõzõ, felderítõ vagy nyomozói feladatot ténylegesen ellát, – segédelõadó (bûnügyi-technikai), – katonai vétségek nyomozását végzõ fegyelmi kiemelt fõreferens, kiemelt fõvizsgáló, fõvizsgáló, – valamint a felsoroltak szolgálati elöljárói osztályvezetõi szintig, amennyiben bûnügyi megelõzõ, felderítõ vagy nyomozói feladatokat ténylegesen ellátnak.” szöveg; bc) V. pontjában az „A határõrségnél: – harci jármûvek, – üzemanyag-szállító tehergépkocsi, – darus tehergépkocsi, – mûhelykocsi, – iszapszippantó tehergépkocsi, – kotró tehergépkocsi, – vontatók.” szöveg; bd) VIII. 1. pontjában a „b) határõrségnél: – szolgálati csoportvezetõ, – segédelõadó, – felcser, – a felsorolt munkaköröket szolgálatba vezényléssel ellátó más beosztásúak;” szöveg; be) X. pontjában a „határõrségi” szöveg, a „(határrendészeti kirendeltségek, határvadász századok, idegenrendészeti központok

14817

állományából)” szöveg, a „– határvadász századparancsnok,” szöveg, a „– századparancsnok-helyettes,” szöveg, a „– szakaszparancsnok,” szöveg, a „Határõr Igazgatóságok” szöveg, a „bevetési fõosztály” szöveg, az „– alosztályvezetõ,” szöveg, a „– kiemelt fõelõadó, – fõelõadó, – elõadó, – szolgálati csoportvezetõ, – szolgálati részlegvezetõ, – szakértõ, – fõhatárrendész, – határrendész, – járõrvezetõ, – járõr, – fõ-útlevélkezelõ, – útlevélkezelõ, – segédelõadó, – kutyavezetõ, – õr.” szöveg. (4) Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelõsségérõl szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet 1. § (1) bekezdésében az „a belügyminiszter által irányított fegyveres erõre (Határõrség),” szöveg. (5) Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok egyenruha-ellátására jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 20/2006. (IV. 19.) BM rendelet 1. §-ában az „a Határõrség,” szöveg, 7. §-ában az „ , a Határõrség országos parancsnoka” szöveg, 10. § (1) bekezdés b) pontja, 19. § (3) bekezdésében az „a Határõrség országos parancsnokának vagy” szöveg, 21. § (1) bekezdés b) pontja, 22. § (1) bekezdésében az „ , a Határõrséghez” szöveg, 29. §-a és az azt megelõzõ alcíme, 33. § (1) bekezdésében az „a Határõrség tekintetében a Határõrség országos parancsnoka,” szöveg, 42. § (2) bekezdésében az „a Határõrség országos parancsnoka,” szöveg, 48. § (2) bekezdés b) pontjában az „a Határõrség országos parancsnoka,” szöveg, 49. § (2) bekezdésében az „a Határõrség országos parancsnokának,” szöveg, 51. §-ában az „a Határõrség,” szöveg, 2. melléklete, 5. melléklet I. cím alatti táblázatának 3. és 5. pontja. (6) Hatályát veszti a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai illetményének és illetményjellegû juttatásainak megállapításáról és folyósításáról szóló 15/1997. (IV. 22.) IM rendelet 8. §-a, 17. § (1) bekezdése, 1. és 2. számú melléklete. (7) Hatályát veszti a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 14/1997. (IV. 22.) IM rendelet.

Dr. Draskovics Tibor s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter

14818

1. melléklet a 19/2008. (IX. 18.) IRM rendelethez

I. A RendĘrségnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztások, munkakörök, az ahhoz kapcsolódó rendfokozatok, beosztási kategóriák és képesítési követelmények VezetĘi munkakörök

Szerv

VezetĘ szint

Munkakör (beosztás)

fĘosztályvezetĘi illetményre jogosult

tábornok

Állami iskolai végzettség

Képesítési és egyéb követelmények Speciális Szakmai iskolai rendészeti végzettség végzettség

Speciális követelmények

egyetem szakirányú felsĘfokú

RIASZTSZ + RMVK vagy RSZVI + RVK + RMVK

pszichológiai alkalmasság

MAGYAR KÖZLÖNY

országos rendĘrfĘkapitány a fegyveres szervek bĦnügyi fĘigazgató (országos hivatásos állományú rendĘrfĘkapitány-helyettes) tagjainak szolgálati rendészeti fĘigazgató viszonyáról szóló 1996. (országos rendĘrfĘkapitányévi XLIII. törvény (a helyettes) továbbiakban: Hszt.) gazdasági fĘigazgató 245/H. § (2) bekezdés (országos rendĘrfĘkapitányszerinti illetményre helyettes) jogosult KėE parancsnoka (országos rendĘrfĘkapitány-helyettes) Központi kiemelt fĘtanácsadó (fĘkapitányi biztos) szolgálatvezetĘ (ORFK személyügyi, ellenĘrzési)

Rendfokozati maximum

hivatalvezetĘ (ORFK) fĘosztályvezetĘ igazgató parancsnokhelyettes (KėE fĘosztályvezetĘ) parancsnokhelyettes (KėE gazdasági igazgató) szolgálatvezetĘ (KėE személyügyi)

egyetem vagy fĘiskola

2008/135. szám

hivatalvezetĘ (KėE)

ezredes

osztályvezetĘi illetményre jogosult

Területi

osztályvezetĘ fĘosztályvezetĘ-helyettes (KėE) szolgálatvezetĘ (KėE ellenĘrzési) titkárságvezetĘ rendĘrfĘkapitány igazgató (NNI, RRI) parancsnok (KR) bĦnügyi rendĘrfĘkapitányhelyettes (BRFK) rendészeti rendĘrfĘkapitányhelyettes (BRFK) gazdasági rendĘrfĘkapitányhelyettes (BRFK)

fĘosztályvezetĘ (BRFK, NNI, KR) hivatalvezetĘ (BRFK) bĦnügyi igazgató (rendĘrfĘkapitány-helyettes) fĘosztályvezetĘ-helyettesi rendészeti igazgató illetményre jogosult (rendĘrfĘkapitány-helyettes) gazdasági rendĘrfĘkapitányhelyettes (PMRFK) rendészeti parancsnokhelyettes (KR) parancsnokhelyettes (terrorelhárító igazgató) (KR) igazgatóhelyettes (NNI, RRI) szolgálatparancsnok (KR terrorelhárító, tĦzszerész)

RIASZTSZ vagy RSZVI + RVK

alezredes

tábornok egyetem

RMVK vagy RSZVI + RVK + RMVK

ezredes RIASZTSZ vagy RSZVI + RVK

ezredes

MAGYAR KÖZLÖNY


igazgatóhelyettes

2008/135. szám

fĘosztályvezetĘhelyettesi illetményre jogosult


14819

14820

igazgató gazdasági igazgató (parancsnokhelyettes) (KR) zászlóaljparancsnok (BRFK) Területi

parancsnok (KR, ÁFSZ, LRP) igazgatóhelyettes (OKI) szolgálatvezetĘ hivatalvezetĘ osztályvezetĘ szolgálatparancsnok (KR pénzkísérĘ)

Helyi


szakirányú felsĘfokú

szolgálatparancsnok-helyettes (KR terrorelhárítási)

parancsnokhelyettes (LRP) szakcsoportvezetĘ (OKI) kapitányságvezetĘ (kiemelt) fĘosztályvezetĘi illetményre jogosult kapitányságvezetĘ kapitányságvezetĘ-helyettes (kiemelt) fĘosztályvezetĘ-helyettesi illetményre jogosult határrendészeti kirendeltségvezetĘ osztályvezetĘ osztályvezetĘi hivatalvezetĘ (kiemelt) illetményre jogosult Ęrsparancsnok (osztály jogállású)

ezredes RIASZTSZ + RMVK vagy RSZVI + RVK + RMVK alezredes



szakirányú felsĘfokú RIASZTSZ vagy RSZVI + RVK

MAGYAR KÖZLÖNY

OsztályvezetĘi illetményre jogosult

alezredes

2008/135. szám

Szerv

Beosztási kategória

VI.

V.

osztályvezetĘ-helyettes alosztályvezetĘ kiemelt fĘreferens koronaĘrzĘ parancsnok (KėE) fĘorvos (KėE) díszĘrségparancsnok (KėE) Ęrségparancsnok bevetésparancsnok ügyeletvezetĘ csoportvezetĘ koronaĘrzĘ parancsnokhelyettes (KÖE) díszĘrségparancsnokhelyettes (KÖE) bevetésirányító kiemelt fĘelĘadó kiemelt fĘellenĘr kiemelt fĘmérnök kiemelt biztonsági fĘtiszt kiemelt fĘnyomozó kiemelt fĘtechnikus fĘügyeletes

IV.




Speciális követelmények pszichológiai alkalmasság

RIASZTSZ vagy RSZVI

alezredes




MAGYAR KÖZLÖNY

Központi


2008/135. szám

I. Besorolási osztály


alezredes


kiképzésvezetĘ fĘelĘadó biztonsági fĘtiszt fĘnyomozó fĘreferens fĘmérnök

14821

14822

mérnök fĘtechnikus kiképzésszervezĘ kiképzĘ

Ęrnagy pszichológiai alkalmasság

ügyeletes

III.

százados

RIASZTSZ vagy RSZVI pszichológiai alkalmasság

ügyeletvezetĘ kiemelt fĘreferens csoportvezetĘ alosztályvezetĘ-helyettes bevetésirányító kiképzésszervezĘ

Területi

lĘtérvezetĘ V.

alezredes




szolgálatparancsnok ügyeletvezetĘ-helyettes fĘügyeletes

MAGYAR KÖZLÖNY

VI.

szolgálatparancsnok elĘadó biztonsági tiszt nyomozó osztályvezetĘ-helyettes alosztályvezetĘ titkárságvezetĘ (alosztály jogállású) karmester (KR)


kiemelt fĘelĘadó kiemelt fĘellenĘr kiemelt fĘnyomozó kiemelt fĘtanár kiemelt fĘtechnikus kiemelt fĘvizsgáló szakorvos (bĦnügyi)

2008/135. szám

2008/135. szám

IV.

pszichológus (bĦnügyi) karmesterhelyettes helikoptervezetĘ fĘelĘadó fĘnyomozó fĘellenĘr fĘreferens fĘrevizor fĘszakértĘ fĘtanár fĘtechnikus fĘvizsgáló

Ęrnagy

III.

II.

VI.

Helyi

V.

elĘadó ellenĘr nyomozó vizsgáló revizor technikus szólamvezetĘ szakoktató osztályvezetĘ-helyettes alosztályvezetĘ hivatalvezetĘ (alosztály jogállású) határrendészeti kirendeltségvezetĘ-helyettes Ęrsparancsnok-helyettes (osztály jogállású) Ęrsparancsnok (alosztály jogállású) kiemelt fĘreferens csoportvezetĘ átkelĘhely-vezetĘ

százados

százados

alezredes



MAGYAR KÖZLÖNY


ügyeletes

RIASZTSZ vagy RSZVI

alezredes

14823

14824

alosztályvezetĘ-helyettes Ęrsparancsnok-helyettes (alosztály jogállású) pszichológiai alkalmasság

fĘügyeletes

IV.

kiemelt fĘelĘadó kiemelt fĘnyomozó kiemelt fĘtechnikus kiemelt fĘvizsgáló fĘelĘadó fĘnyomozó fĘtechnikus fĘvizsgáló technikai tiszt

Ęrnagy

III.

II. PályakezdĘ

elĘadó nyomozó technikus vizsgáló hajóvizsgáló

százados

hadnagy

MAGYAR KÖZLÖNY


ügyeletes

2008/135. szám

2008/135. szám

II. Besorolási osztály

Szerv Beosztási kategória





Speciális követelmények pszichológiai alkalmasság

szolgálatparancsnok


Ęrparancsnok IV. Központi

szaktanfolyam

parlamenti Ęr (KėE) technikus fĘtörzszászlós tĦzszerész referens

középiskola

rendészeti szakközépiskolai végzettség, rendĘr vagy határrendészeti szakképesítés


raktárvezetĘ

MAGYAR KÖZLÖNY

csoportvezetĘ biztonsági gépkocsivezetĘ (KėE) díszĘr (KėE) helyszínbiztosító koronaĘrzĘ (KėE) lakásbiztosító

TÜK-vezetĘ pszichológiai alkalmasság

ügyeletes

III.

segédelĘadó járĘrvezetĘ szolgálatparancsnok-helyettes fogdaĘr I. járĘr (KėE)

szaktanfolyam

14825

IV.

szaktanfolyam

fĘtörzsĘrmester pszichológiai alkalmasság

fĘtörzszászlós

Ęrparancsnok

szaktanfolyam


PSZH parancsnok

III.

fedélzeti szolgálattevĘ (helikopter hajózó) szakoktató szolgálatvezetĘ raktárvezetĘ technikus tĦzszerész ügyeletes vízágyúgépkocsi-parancsnok segédelĘadó járĘrvezetĘ

MAGYAR KÖZLÖNY

Területi

14826

II.

kutyavezetĘ mĦmester objektumĘr (KėE) gépjármĦvezetĘ (KėE) szolgálatparancsnok csoportvezetĘ bevetésirányító helyszínelĘ helyszínelĘ és balesetvizsgáló szolgálati csoportvezetĘ referens szolgálati részlegvezetĘ nyomozó vizsgáló szakértĘ (okmány és gépjármĦ)


fĘtörzszászlós

szolgálatparancsnok-helyettes

2008/135. szám



mesterlövĘ mĦmester (fegyver, vegyivédelmi)

szaktanfolyam pszichológiai alkalmasság

fĘhatárrendész


kiképzĘ kísérĘĘr objektumĘr

fĘtörzsĘrmester pszichológiai alkalmasság

PSZH lövész PSZH vezetĘ vízágyúgépkocsi-kezelĘ gépjármĦvezetĘ szolgálatparancsnok csoportvezetĘ szolgálati részlegvezetĘ szolgálati csoportvezetĘ

pszichológiai alkalmasság pszichológiai alkalmasság

MAGYAR KÖZLÖNY

járĘrvezetĘ (bevetési) zenész járĘr fogdaĘr II.

II.

2008/135. szám

felszámoló (KR terrorelhárítási) fogdaĘr I. futár I. kísérĘĘr kutyavezetĘ

szaktanfolyam

Ęrparancsnok Helyi

IV.

fĘtörzszászlós szakértĘ (okmány és gépjármĦ)

14827

14828

referens Ęrsparancsnok-helyettes helyszínelĘ helyszínelĘ és balesetvizsgáló nyomozó technikus pszichológiai alkalmasság

ügyeletes

II.

PályakezdĘ

szaktanfolyam

fĘtörzszászlós szaktanfolyam

fĘtörzsĘrmester

MAGYAR KÖZLÖNY

III.

vizsgáló körzeti megbízott járĘrvezetĘ fogdaĘr I. fĘhatárrendész fĘútlevélkezelĘ hajóvezetĘ hajóvizsgáló kutyavezetĘ segédelĘadó segédtechnikus járĘr fogdaĘr II. határrendész útlevélkezelĘ kísérĘĘr motorcsónak-vezetĘ mozgóĘr objektumĘr

Ęrmester

2008/135. szám

2008/135. szám

MEGJEGYZÉS: Központi szervek: Országos RendĘr-fĘkapitányság (ORFK) + KėE és ORFK speciális bĦnügyi szervek.

Területi szervek: (megyei illetékességĦ középirányító és azonos jogállású) ORFK területi besorolású szervek + BRFK + MRFK-k + NNI + KR + RRI + GEI Helyi szervek: rendĘrkapitányságok, határrendészeti kirendeltségek Kiemelt RendĘrkapitányság

BRFK II., III., IV., V., VII., VIII., IX., X., XI., XIII., XIV., dunai vízirendészeti, megyeszékhelyi, GödöllĘi RendĘrkapitányság

RIASZTSZ: rendészeti irányultságú akkreditált szakirányú továbbképzési szak RSZVI: rendészeti szakvizsga ÁFSZ: Állami Futárszolgálat BRFK: Budapesti RendĘr-fĘkapitányság PMRFK: Pest Megyei RendĘr-fĘkapitányság

RVK: rendészeti vezetĘvé képzĘ RMVK: rendészeti mestervezetĘvé képzĘ LRP: Légirendészeti Parancsnokság MRFK: Megyei RendĘr-fĘkapitányság

MAGYAR KÖZLÖNY

Egyéb rövidítések:

14829

14830

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/135. szám

II. A büntetés-végrehajtási szervezetnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztások, munkakörök, az ahhoz kapcsolódó rendfokozatok, beosztási kategóriák és képesítési követelmények II/A. A büntetés-végrehajtási szervezet területi szerveinél rendszeresített hivatásos státuszok munkaköri jegyzéke

VezetĘi beosztások

VezetĘi szint


Beosztás (munkakör)

A munkakörSzolgálati ben tevékenyelérhetĘ ség legmagasabb rendfokozat

parancsnok (kiemelt büntetés-végrehajtási intézet)* parancsnok

tábornok

Képesítési követelmény állami iskolai végzettség

szakképesítés

egyetem

igazgató fĘigazgató-fĘorvos ezredes

ügyvezetĘ igazgató


parancsnokhelyettes (kiemelt büntetésvégrehajtási intézet)* parancsnokhelyettes fĘigazgató-helyettes igazgatóhelyettes ügyvezetĘigazgatóhelyettes gazdasági vezetĘ osztályvezetĘ

osztályvezetĘi illetményre jogosult biztonsági vezetĘ



alezredes biztonsági, fogvatartási, büntetésvégrehajtási, egészségügyi, pszichológiai, személyügyi, gazdasági

* Kiemelt büntetés-végrehajtási intézetek: Budapesti Fegyház és Börtön, FĘvárosi Büntetésvégrehajtási Intézet, Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, SopronkĘhidai Fegyház és Börtön, Szegedi Fegyház és Börtön, Váci Fegyház és Börtön.

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

14831




osztályvezetĘ-helyettes VI.

fĘorvos kiemelt fĘreferens csoportvezetĘ

Szolgálati tevékenység

Képesítési követelmény A munkakörben elérhetĘ állami legmagaiskolai szakképesítés sabb végzettség rendfokozat

biztonsági, fogvatartási, nyilvántartási, foglalkoztatási, letétkezelĘ

kiemelt fĘelĘadó V.

szakorvos szakpszichológus fegyelmi- és nyomozó tiszt alezredes

üzemvezetĘ fĘelĘadó

vezetĘ nevelĘ IV.



orvos fogorvos fĘmĦvezetĘ pszichológus

elĘadó III. nevelĘ biztonsági tiszt


Ęrnagy


14832

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/135. szám

II. Besorolási osztály


IV.

III.

Beosztás (munkakör) biztonsági fĘfelügyelĘ körlet-fĘfelügyelĘ hír- és biztonságtechnikai vezetĘ fĘápoló vezetĘ szakasszisztens kutyatelep-vezetĘ mĦhelyvezetĘ konyhavezetĘ élelmezésvezetĘ raktárvezetĘ mosodavezetĘ kiemelt mĦvezetĘ telepvezetĘ szociális segédelĘadó foglalkoztatási segédelĘadó körletellátó segédelĘadó hír- és biztonságtechnikus fegyvermester szakasszisztens szakápoló mĦszerész mĦvezetĘ segédelĘadó

II.

Szolgálati tevékenység

felügyelĘ (biztonsági-, körlet-, foglalkoztatási-) gépjármĦvezetĘ ápoló raktáros kutyavezetĘ technikairendszerkezelĘ

Képesítési követelmény A munkakörben elérhetĘ legmagasabb állami iskolai szakképesítés rendfokozat végzettség

fĘtörzszászlós

középiskola

szakirányú középfokú

biztonsági, nyilvántartási, foglalkoztatási, letétkezelĘ

fĘtörzsĘrmester

középiskola vagy szakiskola

szakirányú alapfokú

Megjegyzés: Területi szervek: büntetés-végrehajtási intézetek/intézmények, a fogvatartottak kötelezĘ foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek.

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

14833

II/B. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán rendszeresített hivatásos státuszok munkaköri jegyzéke VezetĘi beosztások

VezetĘi szint


A munkakörben elérhetĘ legmagasabb rendfokozat

a Hszt. 245/H. § (2) bekezdés szerinti illetményre jogosult

országos parancsnok országos parancsnok általános helyettese országos parancsnok gazdasági helyettese

tábornok


fĘosztályvezetĘ


fĘosztályvezetĘ-helyettes

osztályvezetĘi illetményre jogosult

Képesítési követelmény állami iskolai szakképesítés végzettség

egyetem

szakirányú felsĘfokú ezredes munkabiztonsági fĘfelügyelĘ


osztályvezetĘ fĘellenĘr




A munkakörben elérhetĘ legmagasabb rendfokozat

Képesítési követelmény állami iskolai végzettség

szakképesítés



kiemelt fĘreferens fegyelmi- és nyomozótiszt VI.

fĘorvos tĦzvédelmi vezetĘ környezetvédelmi-, energetikai vezetĘ

V.

kiemelt fĘelĘadó ügyeletes tiszt

alezredes

14834

MAGYAR KÖZLÖNY 2. melléklet a 19/2008. (IX. 18.) IRM rendelethez

Az egyes beosztások, munkakörök betöltéséhez szükséges képzettségek

2008/135. szám

c) A II. besorolási osztályba tartozó tiszthelyettesi munkakörök esetében: középiskolai érettségi, rendészeti szakirányú középfokú végzettség és a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. 2. Közbiztonsági feladatokat ellátók:

I. Vezetõi beosztások 1. Tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztások: a) felsõoktatási intézményben szerzett egyetemi végzettség és felsõfokú rendõri szakképesítés, valamint rendészeti szakirányú továbbképzés és rendészeti mestervezetõ képzõ tanfolyam vagy rendészeti szakvizsga és rendészeti mestervezetõ képzõ tanfolyam, b) felsõoktatási intézményben szerzett egyetemi végzettség és felsõfokú büntetés-végrehajtási szakképesítés. 2. További vezetõi beosztások: a) felsõoktatási intézményben szerzett egyetemi vagy fõiskolai végzettség és felsõfokú rendõri szakképesítés, valamint rendészeti szakirányú továbbképzés és fõosztályvezetõk esetében rendészeti mestervezetõ képzõ, egyéb vezetõk esetében rendészeti vezetõképzõ tanfolyam vagy rendészeti szakvizsga és fõosztályvezetõk esetében rendészeti mestervezetõ képzõ, egyéb vezetõk esetében rendészeti vezetõképzõ tanfolyam, b) felsõoktatási intézményben szerzett egyetemi vagy fõiskolai végzettség és felsõfokú büntetés-végrehajtási szakképesítés, c) a Rendõrtiszti Fõiskola (a továbbiakban: RTF) valamely szakán szerzett végzettség, valamint rendészeti szakirányú továbbképzés és fõosztályvezetõk esetében rendészeti mestervezetõ képzõ, egyéb vezetõk esetében rendészeti vezetõképzõ tanfolyam vagy rendészeti szakvizsga, d) az RTF büntetés-végrehajtási szakán szerzett végzettség.

II. Nem vezetõi beosztások 1. Bûnüldözési feladatokat ellátók: a) Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: aa) az RTF bûnügyi szakán szerzett végzettség, ab) az RTF valamely szakán szerzett végzettség és a nem rendõri szakok esetében átképzõ tanfolyam, ac) felsõoktatási intézményben szerzett egyetemi, fõiskolai végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség. b) A II. besorolási osztályba tartozó zászlósi munkakörök esetében: középiskolai érettségi, rendészeti szakirányú középfokú végzettség és a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam.

a) Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: aa) az RTF valamely szakán szerzett végzettség és a nem rendõri szakok esetében átképzõ tanfolyam, ab) felsõoktatási intézményben szerzett egyetemi, fõiskolai végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség. b) A II. besorolási osztályba tartozó zászlósi munkakörök esetében: középiskolai érettségi, rendészeti szakirányú középfokú végzettség és a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. c) A II. besorolási osztályba tartozó tiszthelyettesi munkakörök esetében: középiskolai érettségi, rendészeti szakirányú középfokú végzettség és a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. 3. Jogi, igazgatásrendészeti feladatokat ellátók: a) Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: aa) jogi, államigazgatási felsõfokú végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, ab) a Nemzetvédelmi Egyetem védelemigazgatási szakán szerzett egyetemi, fõiskolai végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, ac) az RTF valamennyi szakán szerzett végzettség. b) A II. besorolási osztályba tartozó zászlósi munkakörök esetében: középiskolai érettségi, rendészeti szakirányú középfokú végzettség és a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. c) A II. besorolási osztályba tartozó tiszthelyettesi munkakörök esetében középiskolai érettségi, rendészeti szakirányú középfokú végzettség és a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. 4. Jogtanácsosi feladatokat ellátók: Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, jogi szakvizsga és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség. 5. Kiképzési, továbbképzési feladatokat ellátók: a) Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: aa) az RTF valamely szakán szerzett végzettség, valamint a nem rendõri szakok esetében átképzõ tanfolyam, ab) tudományegyetem bölcsészettudományi karán humánszervezõ, pedagógiai szakon szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség,

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ac) a Nemzetvédelmi Egyetemen szerzett fõiskolai végzettség és átképzõ tanfolyam, ad) felsõoktatási intézményben szerzett egyetemi, fõiskolai végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, illetve egyéb rendvédelmi szakképzettség, valamint átképzõ tanfolyam. b) A II. besorolási osztályba tartozó zászlósi munkakörök esetében: középiskolai érettségi, rendészeti szakirányú középfokú végzettség és a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. c) A II. besorolási osztályba tartozó tiszthelyettesi munkakörök esetében: középiskolai érettségi, a rendészeti szakirányú középfokú végzettség és a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. 6. Humánszolgálati, személyügyi, munkaügyi és szociális feladatokat ellátók: Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: a) tudományegyetem bölcsészettudományi karán humánerõforrás-menedzser, humánszervezõ, pszichológia, pedagógia, szociológia szakon szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, b) a Nemzetvédelmi Egyetem humánerõforrás-gazdálkodási szakán szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, c) tudományegyetem állam- és jogtudományi karán, az Államigazgatási Fõiskolán, a Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, d) az RTF valamely szakán szerzett végzettség, valamint a nem rendõri szakok esetében átképzõ tanfolyam. 7. Informatikai feladatokat ellátók: a) Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: aa) felsõoktatási intézményben programozó matematikus, programtervezõ matematikus végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, ab) felsõoktatási intézményben szerzett ügyvitelszervezõi, programtervezõi, számítógép-programozói végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, ac) a Nemzetvédelmi Egyetem, a Bolyai János Katonai Mûszaki Fõiskola informatikai szakán szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség. b) A II. besorolási osztályba tartozó zászlósi munkakörök esetében: középfokú számítástechnikai szakképesítés, rendészeti szakirányú középfokú végzettség és a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. c) A II. besorolási osztályba tartozó tiszthelyettesi munkakörök esetében: középfokú számítástechnikai szakképesítés, rendészeti szakirányú középfokú végzettség és a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam.

14835

8. Sajtó- és tájékoztatási feladatokat ellátók: Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: a) felsõoktatási intézményben szerzett egyetemi, fõiskolai végzettség, kommunikációs vagy „PR” szakon szerzett képzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, b) a Nemzetvédelmi Egyetemen szerzett egyetemi, fõiskolai végzettség, kommunikációs vagy „PR” szakon szerzett képzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, c) az RTF valamely szakán szerzett végzettség, valamint a nem rendõri szakok esetében átképzõ tanfolyam. 9. Ügyviteli és titokvédelmi feladatokat ellátók: a) Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: aa) az RTF valamely szakán szerzett végzettség, ab) az Államigazgatási Fõiskolán, a Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség. b) A II. besorolási osztályba tartozó zászlósi munkakörök esetében: középiskolai érettségi, rendészeti szakirányú középfokú végzettség és a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. c) A II. besorolási osztályba tartozó tiszthelyettesi munkakörök esetében: középiskolai érettségi, informatikai, számítógép-kezelõi szakképesítés, rendészeti szakirányú középfokú végzettség és a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. 10. Pénzügyi, számviteli, gazdálkodási feladatokat ellátók: a) Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: aa) a Bolyai János Katonai Mûszaki Fõiskolán a szakterületnek megfelelõ szakon szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, illetve egyéb rendvédelmi szakképzettség és átképzõ tanfolyam, ab) közgazdasági szakmacsoport felsõoktatási intézményeiben szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, ac) tudományegyetem állam- és jogtudományi karán, az Államigazgatási Fõiskolán, a Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán szerzett végzettség, felsõfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés, valamint rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, ad) a Nemzetvédelmi Egyetem logisztikai szakán szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, illetve egyéb rendvédelmi szakképzettség és átképzõ tanfolyam. b) A II. besorolási osztályba tartozó zászlósi munkakörök esetében:

14836

MAGYAR KÖZLÖNY

középfokú közgazdasági végzettség, rendészeti szakirányú középfokú végzettség és a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. c) A II. besorolási osztályba tartozó tiszthelyettesi munkakörök esetében: középfokú közgazdasági végzettség vagy pénzügyi-számviteli szakképesítés, rendészeti szakirányú középfokú végzettség, valamint a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. 11. Mûszaki fenntartási, fejlesztési és belsõ ellátási feladatokat ellátók: a) Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: aa) mûszaki egyetemi, fõiskolai végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, ab) katonai, rendészeti tanintézetek technikai szakán szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, illetve egyéb rendvédelmi szakképzettség és átképzõ tanfolyam. b) A II. besorolási osztályba tartozó zászlósi munkakörök esetében: mûszaki szakmacsoport oktatási intézményeiben szerzett technikai szakképesítés, rendészeti szakközépiskolai végzettség, valamint a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. c) A II. besorolási osztályba tartozó tiszthelyettesi munkakörök esetében: mûszaki szakmacsoport oktatási intézményeiben szerzett technikai szakképesítés, rendészeti szakirányú középfokú végzettség, valamint a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. 12. Egészségbiztosítási szakfeladatokat ellátók: a) Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: orvostudományi egyetem általános orvos, fogorvos karán szerzett végzettség és rendészeti szakképesítés. b) A II. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: ba) egészségügyi szakmacsoport oktatási intézményeiben szerzett szakképzettség, rendészeti szakirányú középfokú végzettség, valamint a beosztásnak megfelelõ tanfolyam, bb) középiskolai érettségi, rendészeti szakirányú középfokú végzettség, valamint egészségügyi szaktanfolyam. 13. Költségvetési ellenõrzési feladatokat ellátók: Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: a) közgazdasági, mûszaki szakmacsoport felsõoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, fõiskolai végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség,

2008/135. szám

b) a Nemzetvédelmi Egyetem logisztikai szakán vagy a Bolyai János Katonai Mûszaki Fõiskola pénzügyi, gazdálkodási, technikai szakán szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség. 14. Tanári, oktatói feladatokat ellátók: Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: a közoktatásról szóló törvény és a felsõoktatásról szóló törvény által meghatározottak szerinti képesítés. 15. Állat-egészségügyi, kiképzési és gondozási feladatokat ellátók: a) Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: állatorvos-tudományi egyetemi, állat-egészségügyi fõiskolai végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség. b) A II. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: középiskolai érettségi, rendészeti szakirányú középfokú végzettség, valamint speciális szaktanfolyam. 16. Határrendészeti feladatokat ellátók: a) Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: aa) a Nemzetvédelmi Egyetem (határrendészeti) határrendészeti és védelmi vezetõi szak rendészettechnikai szakirányon szerzett végzettség, ab) az RTF határrendészeti szakán szerzett végzettség, ac) az RTF valamely belügyi szakán szerzett végzettség és a nem határrendészeti szakon végzettek esetében átképzõ tanfolyam, ad) felsõoktatási intézményben szerzett felsõfokú végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség vagy egyéb rendvédelmi szakképzettség és átképzõ tanfolyam. b) A II. besorolási osztályba tartozó zászlósi munkakörök esetében: középiskolai érettségi, rendészeti szakirányú középfokú végzettség, valamint a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. c) A II. besorolási osztályba tartozó tiszthelyettesi munkakörök esetében: középiskolai érettségi, rendészeti szakirányú középfokú végzettség, valamint a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. 17. Idegenrendészeti feladatokat ellátók: a) Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében: aa) a Nemzetvédelmi Egyetem határrendészeti szakán szerzett végzettség, ab) az RTF határrendészeti szakán szerzett végzettség,

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ac) az RTF valamely belügyi szakán szerzett végzettség és a nem határrendészeti szakon végzettek esetében átképzõ tanfolyam, ad) tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség, ae) az Államigazgatási Fõiskolán, a Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsõfokú végzettség. b) A II. besorolási osztályba tartozó zászlósi munkakörök esetében: középiskolai érettségi, rendészeti szakirányú középfokú végzettség, valamint a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. c) A II. besorolási osztályba tartozó tiszthelyettesi munkakörök esetében: középiskolai érettségi, rendészeti szakirányú középfokú végzettség, valamint a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam. 18. Büntetés-végrehajtási feladatokat ellátók: a) Az I. besorolási osztályba tartozó munkakörök esetében aa) felsõoktatási intézményben szerzett egyetemi vagy fõiskolai végzettség és felsõfokú büntetés-végrehajtási szakképesítés, ab) az RTF büntetés-végrehajtási szakán szerzett képesítés. b) A II. besorolási osztályba tartozó zászlósi munkakörök esetében középiskola és középfokú büntetés-végrehajtási szakképesítés. c) A II. besorolási osztályba tartozó tiszthelyettesi munkakörök esetében szakiskola vagy középiskola és büntetés-végrehajtási alapfokú szakképesítés. Megjegyzés: 1. Felsõfokú büntetés-végrehajtási szakképesítésnek kell elfogadni: a) az RTF büntetés-végrehajtási szakának elvégzését tanúsító oklevelet, b) a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola (büntetés-végrehajtási tagozatának) 1976 és 1992 közötti elvégzését tanúsító oklevelet, c) fõtiszti, tiszti vizsga, próbaszolgálatos tiszti alkalmassági vizsga 1983. december 31-ig történõ letételét igazoló bizonyítványt, d) a felsõfokú büntetés-végrehajtási szakvizsga 1984. január 1-jétõl történõ letételét igazoló bizonyítványt. 2. Középfokú büntetés-végrehajtási szakképesítésnek kell elfogadni: a) a BM Kun Béla Tiszthelyettesképzõ Iskola és jogutódai (a BM Kun Béla Zászlósképzõ Iskola, a Rendõrzászlósképzõ Iskola, az Országos Rendõr-fõkapitányság Oktatási Kiképzési Központja) szakképzési tagozatának elvégzését igazoló bizonyítványt,

14837

b) a Bv. Szervezet Oktatási Központjában a középfokú szaktanfolyam 1996. szeptember 1-je utáni elvégzését igazoló bizonyítványt. 3. Alapfokú büntetés-végrehajtási szakképesítésnek kell elfogadni: a) a BM Rendõriskola, az õri tanfolyam, a Büntetés-végrehajtási Õri Iskola és jogutóda (a Büntetés-végrehajtási Alapfokú Iskola, a Büntetés-végrehajtási Tiszthelyettesképzõ Iskola) elvégzését igazoló bizonyítványt, b) a Bv. Szervezet Oktatási Központjában az alapfokú szaktanfolyam 1996. szeptember 1-je utáni elvégzését igazoló bizonyítványt.

3. melléklet a 19/2008. (IX. 18.) IRM rendelethez Az idegennyelv-tudást igénylõ beosztások I. RENDÕRSÉG 1. Országos rendõrfõkapitány és helyettesei. 2. Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központ vezetõje és minden beosztás. 3. Nemzetközi Kapcsolatok és Protokoll Osztály vezetõje és minden beosztás. 4. INTERPOL Magyar Nemzeti Iroda vezetõje és minden beosztás. 5. ORFK Határrendészeti Fõosztály vezetõje és minden beosztás. 6. Nemzeti Nyomozó Iroda vezetõje és minden beosztás. 7. Repülõtéri Rendõr Igazgatóság vezetõje és helyettese. 8. Készenléti Rendõrség parancsnoka és helyettesei. 9. A turistaforgalom szempontjából frekventált területeken szolgálatot teljesítõ, az állományilletékes parancsnok által meghatározott járõrök, baleseti helyszínelõk, vizsgálók, körzeti megbízottak. 10. Az állományilletékes parancsnok által meghatározott beosztások azokon a településeken, ahol a nemzetiségek, kisebbségek létszáma ezt indokolja. 11. A határrendészeti tevékenységgel összefüggõ munkakörök a) határrendészeti kirendeltség vezetõje és helyettese, b) fõhatárrendész, határrendész, c) határrendészeti kirendeltség kiemelt fõreferensi, kiemelt fõelõadói, fõelõadói, elõadói beosztások, d) átkelõhely-vezetõk, átkelõhely-ügyeletesek, e) szolgálati részlegvezetõk, szolgálati csoportvezetõk, f) bevetési osztály vezetõje és helyettese, g) bevetési szolgálat vezetõje és helyettese. 12. Idegenrendészeti tevékenységgel összefüggõ minden beosztás.

14838

MAGYAR KÖZLÖNY II. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS

1. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán: a) országos parancsnok, b) országos parancsnok helyettesei, c) fõosztályvezetõ, fõosztályvezetõ-helyettes, osztályvezetõ, d) az országos parancsnok közvetlen irányítása alá tartozó egyedi megbízottak, e) kiemelt fõreferens, kiemelt fõelõadó, ügyeletes tiszt. 2. Büntetés-végrehajtási intézeteknél, intézményeknél: a) állományilletékes parancsnok és helyettese, b) osztályvezetõ, c) osztályvezetõ-helyettes, kiemelt fõreferens, d) kiemelt fõelõadó, fõelõadó, vezetõ nevelõ, e) nevelõ, biztonsági tiszt, f) fõfelügyelõ, g) segédelõadó, h) felügyelõ, i) a c)–h) pontokban meghatározottakkal azonos besorolású beosztásokban, az állományilletékes parancsnok döntése szerint.

4. melléklet a 19/2008. (IX. 18.) IRM rendelethez Õr-, ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatok a Rendõrségnél 1. Õrszolgálatok: a) Objektumõr b) Fogdaõr c) Kísérõõr d) Díszõr (KÕE) e) Koronaõrzõ (KÕE) f) Mozgóõr, rendkívüli õr 2. Ügyeleti szolgálatok: a) Fõügyelet (ORFK) b) Ügyeleti és Védelmi Osztály (KÕE) c) Központi ügyeleti szolgálat (BRFK, MRFK, KR) d) Bevetésirányítási Központ e) Ügyeleti szolgálat (helyi szervek) f) Híradástechnikai ügyeleti szolgálat g) Körözési Ügyelet (ORFK Bûnügyi Fõigazgatóság Bûnügyi Fõosztály) h) Kirendeltség Bevetés Irányítási Szolgálat (Határrendészeti kirendeltségeken) i) Helyettes Ügyeleti Szolgálat (Határátkelõhelyeken, Kihelyezett Szolgálati helyeken) j) Bevetési Szolgálat

2008/135. szám

3. Készenléti szolgálatok: a) NNI b) Közrendvédelmi, közlekedésrendészeti és igazgatásrendészeti fõosztályok (ORFK) által adott szolgálat c) KR (tûzszerész, búvár, pilóta, mûveleti alosztály) d) KR szakszolgálatainak készenléti szolgálatai (pénzügyi, anyagi, technikai, egészségügyi, híradó, informatikai) e) RRI (ügyeletes vezetõ, bûnügyi készenlét) f) KÕE fõosztály szintû szervei által adott szolgálatok 4. Készültségi szolgálatok: a) KR bevetési osztályai b) Bevetési Egységek (MRFK, BRFK) c) Területi és helyi szervek bûnügyi szolgálati ág forrónyomos csoportjai

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 20/2008. (IX. 18.) IRM rendelete a Rendõrség szervei illetékességi területének megállapításáról szóló 67/2007. (XII. 28.) IRM rendelet módosításáról A Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A Rendõrség szervei illetékességi területének megállapításáról szóló 67/2007. (XII. 28.) IRM rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ 5. §-sal egészül ki: „5. § (1) A közlekedésrendészeti és balesethelyszínelõi feladatokat a) a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság az M0 autóút budapesti, b) a Budapesti Rendõr-fõkapitányság az M1 és az M7 autópálya Pest megyei szakaszára kiterjedõ illetékességgel látja el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott különös illetékesség az (1) bekezdésben meghatározott gyorsforgalmi útra, az annak kezdetét és végét jelzõ tábláig az arra fel és arról lehajtást biztosító bekötõ útszakaszra, a gyorsforgalmi út mentén létesített mûtárgyakig terjedõ területre, illetve ezek hiányában a burkolattól mért 10 méteres szélességû sávra, a gyorsforgalmi úthoz ki- és bejárattal csatlakozó – elsõsorban a gyorsforgalmi úton közlekedõket szolgáló –

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

létesítményekre (így különösen benzinkút, szerviz, segélyszolgálat, parkoló, pihenõ, vendéglátó-ipari objektum), a gyorsforgalmi út felett átívelõ kizárólag a gyorsforgalmi út, vagy az azon közlekedõket szolgáló létesítmények megközelítésére szolgáló mûtárgyak teljes területére terjed ki.” 2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Az R. 7. § (2) és (3) bekezdése hatályát veszti. (3) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Draskovics Tibor s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter

VI. Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Az Alkotmánybíróság 106/2008. (IX. 18.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogások tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 152/2008. (III. 14.) OVB határozatát – az e határozatban kifejtett indokok alapján – megsemmisíti és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. 1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján két ki-

14839

fogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 152/2008. (III. 14.) OVB határozata ellen, amelyben az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kérik. Az Alkotmánybíróság az indítványokat az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) (a továbbiakban: Ügyrend) 28. § (1) bekezdése alapján egyesítette és egy eljárásban bírálta el. A 152/2008. (III. 14.) OVB határozat a Magyar Közlöny 45. számában, 2008. március 18-án jelent meg. Az egyik kifogást 2008. március 26-án, a másikat 2008. március 31-én – a Ve. 130. § (1) bekezdésében elõírt határidõn belül és módon – terjesztették elõ. Az OVB vitatott határozatában hitelesítette azt az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ívet, amelyen a következõ kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezõen választandó, üzleti alapon mûködõ, több-pénztáras egészségbiztosítást.” 2. Az egyik kifogás szerint az OVB-nek az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 10. § c) pontja, 13. § (1) bekezdése alapján meg kellett volna tagadnia. Az indítványozók álláspontja szerint meg kellett volna tagadni az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését egyrészt azért, mert az nem felelt meg a formai követelményeknek, ugyanis a hitelesítés idõpontjában nem volt hatályban jogszabályon alapuló aláírásgyûjtõ ív minta, amelyen a kezdeményezést jogszerûen elõ lehetett volna terjeszteni. Másrészt a kifogás benyújtóinak álláspontja szerint a kérdés nem felel meg az egyértelmûség követelményének. A kérdés alapján nem állapítható meg, hogy népszavazás az országgyûlési, törvényalkotási hatáskör gyakorlására irányul. Tartalmilag ellentmondásos „a mindenki által kötelezõen választandó” szövegrésze a kérdésnek és nem értelmezhetõ „az üzleti alapon mûködõ”, valamint „több-pénztáras egészségbiztosítás” szövegrész sem. Az indítványozók kérték azt is, hogy az Alkotmánybíróság jogorvoslati kérelmüket a Ve. 130. § (3) bekezdésére és a Ve. 116. §-ára tekintettel – törvényi szabály hiányában – más kifogással ne egyesítse, továbbá mellõzze a 3/2001. (XII. 3.) Tü határozattal elfogadott Ideiglenes Ügyrend alkalmazását. A kifogásban kezdeményezték azt is, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országos népszavazási kezdeményezésen és az országos népi kezdeményezésen történõ végrehajtásáról szóló 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) alkotmányellenességét és semmisítse azt meg. Valamint indítványozták azt is, hogy az Al-

14840

MAGYAR KÖZLÖNY

kotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése alapján állapítson meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet amiatt, hogy „törvény nem szabályozza azt a körülményt, hogy a feltett kérdésben – az aláírásgyûjtõ ív benyújtását követõen – megalkotott törvény miként befolyásolja az országos népszavazásra feltett kérdés hitelesítését, az aláírásgyûjtést, az aláírások ellenõrzését, az Országgyûlés népszavazást elrendelõ döntését, a köztársasági elnök népszavazást kitûzõ intézkedését, a népszavazás megtartását, a népszavazás eredményének megállapítását, a népszavazásból eredõ jogalkotási kötelezettség elenyészését, az eljárásban alkalmazott jogorvoslatok elbírálását stb.” Ez utóbbi – utólagos normakontroll gyakorlására, illetõleg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló – indítványokat az Alkotmánybíróság az Ügyrend (ABH 2003, 2065.) 28. § (2) bekezdése alapján elkülönítette és külön eljárásban bírálta el. 3. A másik kifogás szerint az OVB-nek azért kellett volna megtagadnia a kérdés hitelesítést, mert az az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjába ütközik. A kifogás benyújtója az Alkotmánybíróság 25/2004. (VII. 7.) AB határozatában foglaltakra hivatkozással indokolja álláspontját, mely szerint az aláírásgyûjtõ íven megfogalmazott kérdés az Országgyûlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés, így abban nem lehet népszavazást tartani.

II. Az Alkotmánybíróság a következõ jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg döntését: 1. Az Alkotmány alkalmazott rendelkezései: „28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezõen vagy mérlegelés alapján kerül sor. (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ.” „28/E. § Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást gyûjteni.” 2. Az Nsztv.-nek az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítésére vonatkozó, jelen ügyben alkalmazott szabályai: „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe,

2008/135. szám

b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül eredményes országos népszavazást tartottak, e) az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.” „12. § Ha az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ívet, illetõleg a kérdést hitelesítette, ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyûjtõ ívek újabb mintapéldánya (2. §), illetõleg népszavazás elrendelésére irányuló újabb kezdeményezés (9. §) a) a népszavazás megtartásáig, vagy b) a kezdeményezés elutasításáig, illetõleg c) az aláírásgyûjtõ ívek benyújtására rendelkezésre álló határidõ eredménytelen elteltéig.” 3. A Ve.-nek az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítésére vonatkozó, jelen ügyben alkalmazott szabályai: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”

III. 1. Az egyik indítvány benyújtói kérték az Ügyrend alkalmazásának mellõzését kifogásuk elbírálása során. Az Alkotmánybíróság több döntésében kifejtette, hogy a Ve. 130. §-ában szabályozott hatáskör az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 1. § h) pontja alapján megállapított hatáskörei körébe tartozik. Az Alkotmánybíróság eljárására e hatáskörcsoporton belül is az Abtv. és az Ügyrend eljárási szabályai az irányadók. [98/2007. (XI. 29.) AB végzés, ABH 2007, 1121, 1122.; 94/2007. (XI. 22.) AB végzés, ABH 2007, 1111, 1112.; 49/2008. (IV. 22.) AB határozat, ABK 2008. április, 488, 490.] Mindezekre tekintettel döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy az Ügyrend 28. §-ának alkalmazásával egyesíti az 152/2008. (III. 14.) OVB határozat ellen benyújtott kifogásokat és elkülöníti a kifogásokban megfogalmazott utólagos normakontroll gyakorlására, illetõleg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványokat.

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. A kifogás alapján az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kellett, hogy jogszerûen állapította-e meg az OVB azt, hogy a benyújtott aláírásgyûjtõ ív megfelel az aláírásgyûjtõ ívvel szemben támasztott követelményeknek. Az Alkotmánybíróság 49/2008. (IV. 22.) AB határozatában rámutatott arra, hogy az aláírásgyûjtõ ív formai követelményeknek való megfelelése az Nsztv. és a Ve. szabályai alapján ítélendõ meg. Az a tény, hogy a hitelesítési eljárás megindításakor, illetõleg az OVB döntésekor jogszabály nem tartalmazta az aláírásgyûjtõ ív mintáját, önmagában nem akadálya sem az aláírásgyûjtõ ív benyújtásának, sem az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének. (ABK 2008. április, 488, 490.) 3. A kifogás alapján az Alkotmánybíróság vizsgálta azt is, hogy az aláírásgyûjtõ íven megfogalmazott kérdés megfelel-e az egyértelmûség követelményének. Az Alkotmánybíróság gyakorlata során több határozatában értelmezte az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelmûség követelményét. E határozataiban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az egyértelmûség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelmûség követelménye ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre igen-nel vagy nem-mel lehessen felelni (választópolgári egyértelmûség). Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyûlésnek az Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörének – Alkotmányban szabályozott – korlátozása: az Országgyûlés köteles az eredményes népszavazásból következõ döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelmûségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés – az akkor hatályban lévõ jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelmûség). [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 105/2007. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2007, 891, 895.] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az aláírásgyûjtõ íven megfogalmazott kérdés nem sérti sem a választópolgári egyértelmûség, sem a jogalkotói egyértelmûség követelményét. A kérdés a választópolgárok számára egyféleképpen értelmezhetõ, igen-nel vagy nem-mel megválaszolható. A választópolgároknak a kérdés alapján arra kell választ adniuk, hogy meg kívánják-e akadályozni az egészségbiztosítási rendszernek kötelezõen választandó üzleti alapon mûködõ pénztárakra épülõ átalakítását. Az eredményes ügydöntõ népszavazás esetén, ha a választópolgárok az igen válasz mellett döntenek, az Országgyûlés nem dönthet az egészségbiztosítási rendszer e modellje mellett.

14841

Az Alkotmánybíróság – több határozatában kifejtett – álláspontja szerint az Nsztv. 13. § (1) bekezdése nem támaszt olyan követelményt a népszavazás kezdeményezõivel szemben, hogy a kérdés megfogalmazásakor pontosan használják a hatályos jogszabályok terminológiáját, illetõleg pontosan meghatározzák azt, hogy a népszavazási kezdeményezés mely jogszabályok módosítására, hatályon kívül helyezésére, vagy változatlan állapotban való fenntartására irányul [legutóbb: 68/2008. (IV. 30.) AB határozat, ABK 2008. április, 545, 547.]. Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a 152/2008. (III. 14.) OVB határozatban megfogalmazott kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében szabályozott egyértelmûség követelményét nem sérti. 4. Az Alkotmánybíróság vizsgálta azt is, hogy az aláírásgyûjtõ íven megfogalmazott kérdés nem minõsül-e az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott tiltott népszavazási tárgykörnek. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontja alapján nem lehet népszavazást tartani az Országgyûlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésekrõl. Az indítványozó álláspontja szerint a vitatott kérdés az Országgyûlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés, így arról népszavazás nem tartható. Az Alkotmánybíróság 25/2004. (VII. 7.) AB határozatában értelmezte az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontját. E határozatában rámutatott: „Az Országgyûlés döntési jogkörébe tartozó szervezetalakító kérdésekrõl az Országgyûlés számos formában és minõségében dönthet. Alkotmányozó hatalomként az Alkotmányban szereplõ állami szervtípusokat is alakíthatja, törvényhozóként az alkotmányban nem szereplõ kérdésekben szabályozhat az Alkotmány keretei között. Szerveket hozhat létre, szüntethet meg, alakíthat át, de határozati formában is hozhat egyes – pl. a saját belsõ szervezetére vonatkozó – szervezetalakító döntéseket. Az Országgyûlés alkotmányozóként és törvényhozóként is szabályozhatja a saját létrejötte, mûködése szabályait.” (ABH 2004, 380, 385.) Az Alkotmánybíróság e határozatából kitûnõen valamely konkrét szerv vagy szervtípus létrehozására, átalakítására, illetõleg megszüntetésére irányuló kérdés minõsíthetõ olyan szervezetalakítási kérdésnek, amelyre a népszavazás elrendelésének tilalma kiterjed. Az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés nem szervezetalakításra irányul, a kérdés alapján a választópolgároknak nem az egészségbiztosítás szervezetérõl kell állást foglalniuk, hanem az egészségbiztosítási rendszer egyik lehetséges modelljének bevezetésérõl, arról, hogy az egészségbiztosítási alap kezelését piaci alapon mûködõ egészségbiztosítási pénztárak vegyék-e át. A népszavazás tehát nem az egészségbiztosítás szervezeti kérdéseirõl dönt a kérdés népszavazásra bocsátása esetén, hanem az egészségbiztosítási feladatok ellátásának módjáról. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az eljárás tárgyát képezõ

14842

MAGYAR KÖZLÖNY

kérdés nem tekinthetõ az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontja alapján a népszavazás tiltott tárgykörébe tartozó kérdésnek. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a 152/2008. (III. 14.) OVB határozata ellen benyújtott kifogások megalapozatlanok. 5. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OVB 179/2008. (IV. 8.) OVB határozatában a jelen eljárásban vizsgált kérdéssel azonos kérdést tartalmazó aláírásgyûjtõ ív mintáját hitelesítette. A 179/2008. (IV. 8.) OVB határozat ellen benyújtott kifogás az Nsztv. 12. §-ára hivatkozással kérte az OVB határozat felülvizsgálatát. Erre tekintettel, valamint az Alkotmánybíróság alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban, az Alkotmánybíróságnak az OVB határozat törvényességének elbírálása során ebben az ügyben is vizsgálnia kellett azt, hogy az Nsztv. 12. §-a alapján volt-e helye az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdésben népszavazási kezdeményezés benyújtásának. Az OVB 114/2007. (IV. 18.) OVB határozatában hitelesítette a következõ kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezõen választandó üzleti alapon mûködõ több biztosítós egészségbiztosítást?” Az Alkotmánybíróság az OVB ezen határozatát 105/2007. (XII. 13.) AB határozatában helybenhagyta. (ABH 2007, 891.) Az Nsztv. 12. §-a alapján, ha az OVB az aláírásgyûjtõ ívet hitelesítette ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyûjtõ ív újabb mintapéldánya az aláírásgyûjtõ ívek benyújtására rendelkezésre álló határidõ eredménytelen elteltéig, vagy a kezdeményezés elutasításáig, illetõleg a népszavazás megtartásáig. Az Alkotmánybíróság 69/2008. (IV. 30.) AB határozatában kifejtette, hogy az Nsztv. 12. § c) pontjába foglalt tilalom elõírásával a jogalkotó célja az volt, hogy a választópolgárok által kezdeményezett népszavazási eljárás esetén ne állhasson elõ olyan helyzet, amelyben – a párhuzamosan folytatott aláírásgyûjtés eredményeként – az Országgyûlésnek az Alkotmány 28/C. § (2) bekezdése alapján több azonos tartalmú kérdésben is el kell rendelnie a népszavazást. (ABK 2008. április, 548, 550.) A 114/2007. (IV. 18.) OVB határozat által hitelesített kérdésben az Alkotmány 28/E. §-ában meghatározott határidõn belül összegyûjtötték a kötelezõ, ügydöntõ országos népszavazás elrendeléséhez szükséges aláírásokat, és az Országgyûlés 76/2008. (VI. 13.) OGY határozatával elrendelte a népszavazást. Az Nsztv. 12. §-ában foglaltaknak megfelelõen így a népszavazásra bocsátott kérdéssel azonos tartalmú kérdésben aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának benyújtására csak a népszavazás megtartását követõen van mód. Erre tekintettel az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jelen eljárás tárgyát képezõ kérdés tekinthetõ-e azonos tartalmúnak a 114/2007. (IV. 18.) OVB határozatban hitelesített kérdéssel, a hitelesítési eljárás kezdeményezése nem ütközik-e az Nsztv. 12. §-ában szabályozott tilalomba.

2008/135. szám

Az Alkotmánybíróság 69/2008. (IV. 30.) AB határozatában rámutatott arra is, hogy az Nsztv. 12. §-ában foglalt tilalom a kérdések tartalmi azonosságára és nem szövegszerû megegyezésére vonatkozik. (ABK 2008. április, 548, 549.) A két kérdés összevetése alapján megállapítható, hogy mindkét kérdés ugyanazon tárgykörre – az egészségbiztosítási rendszer átalakítására – vonatkozik. A kötelezõ egészségbiztosítás rendszerét, az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szervek jogállását jogszabályok szabályozzák. A hatályos jogi szabályozás keretei között az üzleti alapon mûködõ „több biztosítós” és „több-pénztáras” egészségbiztosítás közötti különbség nem értelmezhetõ. A kérdések népszavazásra bocsátása esetén a választópolgároknak mindkét esetben arról kellene állást foglalniuk, hogy egyetértenek-e azzal, hogy az egészségbiztosítás átalakítása során az Országgyûlés ne hozzon olyan döntést, amelynek eredményeként a kötelezõ egészségbiztosítás keretében több, üzleti alapon mûködõ szervezetre épülõ egészségbiztosítási rendszer jön létre. Így, bár a kérdések szóhasználata eltér egymástól, tartalmuk alapján azonosnak tekinthetõk. Tekintettel arra, hogy a 114/2007. (IV. 18.) OVB határozattal hitelesített aláírásgyûjtõ ív tekintetében az Nsztv. 12. §-ában szabályozott feltételek egyike sem következett be, az újabb, azonos tartalmú kérdést magában foglaló aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának benyújtására és hitelesítésére nem volt lehetõség. A hitelesítési eljárás megindításakor, illetõleg az OVB határozatának meghozatalakor még az aláírásgyûjtésre nyitva álló határidõ sem telt el. Az Alkotmány 28/E. §-a alapján négy hónapig lehet aláírásokat gyûjteni. Az eljárás tárgyát képezõ kezdeményezést ezen a négyhónapos határidõn belül, 2008. február 15-én nyújtották be az OVB-hez. Mindezekre tekintettel az Nsztv. 12. §-a alapján az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését az OVB-nek meg kellett volna tagadnia. Ezért az Alkotmánybíróság a 152/2008. (III. 14.) OVB határozatot megsemmisítette és az OVB-t új eljárásra utasította. Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben történt közzétételére tekintettel rendelte el. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

elõadó alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 347/H/2008.

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Alkotmánybíróság 107/2008. (IX. 18.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogások tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 179/2008. (IV. 8.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. 1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján két kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 179/2008. (IV. 8.) OVB határozata ellen, amelyben az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kérik. Az Alkotmánybíróság az indítványokat az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) (a továbbiakban: Ügyrend) 28. § (1) bekezdése alapján egyesítette és egy eljárásban bírálta el. A 179/2008. (IV. 8.) OVB határozat a Magyar Közlöny 60. számában, 2008. április 11-én jelent meg. Az egyik kifogást 2008. április 21-én, – a Ve. 130. § (1) bekezdésében elõírt határidõn belül és módon – terjesztették elõ. A másik kifogást – a törvényben elõírt határidõn belül – 2008. április 24-én közvetlenül az Alkotmánybíróságnál nyújtották be. Tekintettel arra, hogy ez utóbbi beadvány a törvényes úton elõterjesztett kifogáshoz hasonló kérelmet tartalmaz, az Alkotmánybíróság eljárása során csatlakozó indítványként vette figyelembe. Az OVB vitatott határozatában hitelesítette azt az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ívet, amelyen a következõ kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön

14843

azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezõen választandó, üzleti alapon mûködõ, több pénztáras egészségbiztosítást.” 2. Az egyik kifogás benyújtója szerint az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítése törvénysértõ. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 12. §-a kimondja, hogy ha az OVB az aláírásgyûjtõ ívet hitelesítette ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be újabb aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya a népszavazás megtartásáig, vagy a kezdeményezés elutasításáig, illetõleg az aláírásgyûjtõ ívek benyújtására rendelkezésre álló határidõ eredménytelen elteltéig. Az OVB 114/2007. (IV. 18.) OVB határozatában hitelesítette azt a kérdést, mely szerint. „Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezõen választandó üzleti alapon mûködõ több biztosítós egészségbiztosítást?” Az OVB e határozatát a benyújtott kifogások alapján az Alkotmánybíróság felülvizsgálta és 105/2007. (XII. 13.) AB határozatával helybenhagyta. A 114/2007. (IV. 18.) OVB határozattal hitelesített kérdés tekintetében az Nsztv. 12. §-ában szabályozott feltételek egyike sem következett be. Az indítványozó álláspontja szerint mivel a jelen eljárás tárgyát képezõ kérdés tartalmát tekintve megegyezik a korábban hitelesített kérdéssel, az azonos tartalmú kérdést magában foglaló aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát az OVB nem hitelesíthette volna. Erre tekintettel az indítványozó a 179/2008. (IV. 8.) OVB határozat megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kezdeményezte. 3. A másik kifogás szerint az OVB-nek azért kellett volna megtagadnia a kérdés hitelesítését, mert az az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjába ütközik. A kifogás benyújtója az Alkotmánybíróság 25/2004. (VII. 7.) AB határozatában foglaltakra hivatkozással indokolja álláspontját, mely szerint az aláírásgyûjtõ íven megfogalmazott kérdés az Országgyûlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés, így abban nem lehet népszavazást tartani.

II. Az Alkotmánybíróság a következõ jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg döntését: 1. Az Alkotmány alkalmazott rendelkezései: „28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezõen vagy mérlegelés alapján kerül sor. (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.

14844

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ.” „28/E. § Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást gyûjteni.” 2. Az Nsztv.-nek az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítésére vonatkozó, jelen ügyben alkalmazott szabályai: „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe, b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül eredményes országos népszavazást tartottak, e) az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.” „12. § Ha az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ívet, illetõleg a kérdést hitelesítette, ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyûjtõ ívek újabb mintapéldánya (2. §), illetõleg népszavazás elrendelésére irányuló újabb kezdeményezés (9. §) a) a népszavazás megtartásáig, vagy b) a kezdeményezés elutasításáig, illetõleg c) az aláírásgyûjtõ ívek benyújtására rendelkezésre álló határidõ eredménytelen elteltéig.” 3. A Ve.-nek az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítésére vonatkozó, jelen ügyben alkalmazott szabályai: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”

III. A kifogás megalapozott. Az Alkotmánybíróság a kifogások alapján elsõként azt vizsgálta, hogy az Nsztv. 12. §-a alapján volt-e helye az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdésben népszavazási kezde-

2008/135. szám

ményezés benyújtásának, és az aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya hitelesítésének. Az OVB 114/2007. (IV. 18.) OVB határozatában hitelesítette a következõ kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezõen választandó üzleti alapon mûködõ több biztosítós egészségbiztosítást?” Az Alkotmánybíróság az OVB ezen határozatát 105/2007. (XII. 13.) AB határozatában helybenhagyta. (ABH 2007, 891.) Az Nsztv. 12. §-a alapján ha az OVB az aláírásgyûjtõ ívet hitelesítette ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyûjtõ ív újabb mintapéldánya az aláírásgyûjtõ ívek benyújtására rendelkezésre álló határidõ eredménytelen elteltéig, vagy a kezdeményezés elutasításáig, illetõleg a népszavazás megtartásáig. Az Alkotmánybíróság 69/2008. (IV. 30.) AB határozatában kifejtette, hogy Nsztv. 12. § c) pontjába foglalt tilalom elõírásával a jogalkotó célja az volt, hogy a választópolgárok által kezdeményezett népszavazási eljárás esetén ne állhasson elõ olyan helyzet, amelyben – a párhuzamosan folytatott aláírásgyûjtés eredményeként – az Országgyûlésnek az Alkotmány 28/C. § (2) bekezdése alapján több azonos tartalmú kérdésben is el kell rendelnie a népszavazást. (ABK 2008. április, 548, 550.) A 114/2007. (IV. 18.) OVB határozat által hitelesített kérdésben az Alkotmány 28/E. §-ában meghatározott határidõn belül összegyûjtötték a kötelezõ, ügydöntõ országos népszavazás elrendeléséhez szükséges aláírásokat, és az Országgyûlés 76/2008. (VI. 13.) OGY határozatával elrendelte a népszavazást. Az Nsztv. 12. §-ában foglaltaknak megfelelõen így a népszavazásra bocsátott kérdéssel azonos tartalmú kérdésben aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának benyújtására csak a népszavazás megtartását követõen van mód. Erre tekintettel az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jelen eljárás tárgyát képezõ kérdés tekinthetõ-e azonos tartalmúnak a 114/2007. (IV. 18.) OVB határozatban hitelesített kérdéssel, a hitelesítési eljárás kezdeményezése nem ütközik-e az Nsztv. 12. §-ában szabályozott tilalomba. Az Alkotmánybíróság 69/2008. (IV. 30.) AB határozatában rámutatott arra is, hogy az Nsztv. 12. §-ában foglalt tilalom a kérdések tartalmi azonosságára és nem szövegszerû megegyezésére vonatkozik. (ABK 2008. április, 548, 549.) A két kérdés összevetése alapján megállapítható, hogy mindkét kérdés ugyanazon tárgykörre – az egészségbiztosítási rendszer átalakítására – vonatkozik. A kötelezõ egészségbiztosítás rendszerét, az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szervek jogállását jogszabályok szabályozzák. A hatályos jogi szabályozás keretei között az üzleti alapon mûködõ „több biztosítós” és „több-pénztáras” egészségbiztosítás közötti különbség nem értelmezhetõ. A kérdések népszavazásra bocsátása esetén a választópolgá-

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

roknak mindkét esetben arról kellene állást foglalniuk, hogy egyetértenek-e azzal, hogy az egészségbiztosítás átalakítása során az Országgyûlés ne hozzon olyan döntést, amelynek eredményeként a kötelezõ egészségbiztosítás keretében több, üzleti alapon mûködõ szervezetre épülõ egészségbiztosítási rendszer jön létre. Így, bár a kérdések szóhasználata eltér egymástól, tartalmuk alapján azonosnak tekinthetõk. Tekintettel arra, hogy a 114/2007. (IV. 18.) OVB határozattal hitelesített aláírásgyûjtõ ív tekintetében az Nsztv. 12. §-ában szabályozott feltételek egyike sem következett be, az újabb, azonos tartalmú kérdést magában foglaló aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának benyújtására és hitelesítésére nem volt lehetõség. A hitelesítési eljárás megindításakor, illetõleg az OVB határozatának meghozatalakor még az aláírásgyûjtésre nyitva álló határidõ sem telt el. Az Alkotmány 28/E. §-a alapján négy hónapig lehet aláírásokat gyûjteni. Az eljárás tárgyát képezõ kezdeményezést ezen a négyhónapos határidõn belül, 2008. március 26-án nyújtották be az OVB-hez. Mindezekre tekintettel az Nsztv. 12. §-a alapján az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését az OVB-nek meg kellett volna tagadnia. Ezért az Alkotmánybíróság a 179/2008. (IV. 8.) OVB határozatot megsemmisítette és az OVB-t új eljárásra utasította. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán megfogalmazott kérdésben hitelesítési eljárás kezdeményezésének nem volt helye, a továbbiakban nem vizsgálta, hogy kérdés nem minõsül-e az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott tiltott népszavazási tárgykörnek. Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben történt közzétételére tekintettel rendelte el. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke



alkotmánybíró

alkotmánybíró




alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró

14845

Az Alkotmánybíróság 108/2008. (IX. 18.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya és az azon szereplõ kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 204/2008. (VI. 25.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. A Magyar Nyugdíjasok Segélyezõ Egyesület elnöke 2008. május 27-én országos népszavazási kezdeményezés tárgyában aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: „Akarja-e Ön azt, hogy a nép által választott képviselõk visszahívhatók legyenek?”. Az OVB az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését a 204/2008. (VI. 25.) határozatával (kihirdetve: 2008. június 27-én) megtagadta. Az OVB döntését azzal indokolta, hogy a kérdésben tartott eredményes népszavazás az Alkotmány módosításának kötelezettségét vonná maga után. Az országgyûlési képviselõi megbízatás megszûnésének eseteit az Alkotmány 20/A. §-a tartalmazza. Az eredményes népszavazás ezen alkotmányi szabályozást, vagyis az országgyûlési képviselõk megbízatása megszûnésének eseteit egészítené ki, és ez a szabad mandátum alkotmányos elvébe ütközne. Ezért az OVB – tekintettel az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtett következetes gyakorlatára is – a kérdést alkotmánymódosításra irányuló tárgya miatt elutasította.

II.


A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján a kezdeményezõ kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a 204/2008. (VI. 25.) OVB határozat ellen. A kifogás 2008. július 11-én a határidõ 14. napján, vagyis a törvényes határidõn belül érkezett az OVB-hez.

14846

MAGYAR KÖZLÖNY

A kifogás szerint az Alkotmány 20/A. §-a nem jelenti azt, hogy a felsoroláson kívül más esetben a képviselõ nem veszíthetné el tisztségét, ugyanis ezt az Alkotmány – kifejezett módon – nem zárja ki. III. A kifogás megalapozatlan. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. 2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérdésben szereplõ képviselõi visszahívhatóság ellentétes az Alkotmány 20/A. § (1) bekezdésében foglaltakkal. A 943/E/1991. AB határozat szerint az Alkotmány nem teszi lehetõvé az országgyûlési képviselõi megbízatás visszahívás útján történõ megszüntetését. (ABH 1991, 650.) A 2/1993. (I. 22.) AB határozatban ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság leszögezte: „Magyarország visszatért a szabad mandátumú képviseleti rendszerre, a képviselõ négy évre kapja mandátumát, ez a megbízatás a négy éven belül csak az Alkotmány 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott okokból szûnhet meg.” (ABH 1993, 33, 38.) Ennek megfelelõen az Alkotmánybíróság az idézett megállapítással ellentétes kifogást nem találta megalapozottnak, s így a 204/2008. (VI. 25.) OVB határozatot – az abban foglalt indokok helyességére tekintettel – helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke



alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró




alkotmánybíró


2008/135. szám

VIII. Az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a Kormány tagjainak határozatai Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 81/2008. (IX. 18.) OGY határozata a Demokrácia Nemzetközi Napjáról* 1. Az Országgyûlés figyelemmel – az ENSZ Közgyûlés 2007. november 8-án konszenzussal elfogadott 62/7. számú határozatára – mely a demokratizálódás elõsegítését, az alapvetõ emberi szabadságjogok tiszteletben tartását hangsúlyozva – szeptember 15-ét a Demokrácia Nemzetközi Napjává nyilvánítja; – az Interparlamentáris Unió, mint a parlamentek világszervezete által 1997 szeptemberében elfogadott Egyetemes Nyilatkozatra a Demokráciáról; – arra, hogy a demokrácia az emberek szabad akaratával kifejezésre juttatott, azok politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális rendszerét meghatározó egyetemes érték; – arra, hogy a demokrácia erõs parlamentet, szabad és igazságos választásokat, az emberi jogok egyetemes tiszteletben tartását, diszkriminációmentességet és nemek közti egyenlõséget, aktív civil társadalmat, hatékony politikai pártokat és független médiát feltételez; – a tényre, hogy a polgárok akarata a szabadon választott parlamenten keresztül érvényesül, valamint, hogy a parlament a népszuverenitásból eredõ jogait gyakorolva törvényeket alkot, ellenõrzés alatt tartja a kormányt, s ezáltal a demokrácia központi intézményeként, annak legfõbb letéteményese a következõ határozatot hozza: Az Országgyûlés szeptember 15-ét a Demokrácia Nemzetközi Napjává nyilvánítja – annak érdekében, hogy hangsúlyozza a demokrácia fontosságát, az annak fenntartását célzó demokratikus rendszerek elõtt álló kihívásokat; – azzal a céllal, hogy a világ nemzeti parlamentjei ezt a napot a jövõben közösen ünnepelhessék meg, ezáltal is hangot adva a demokratikus elvek melletti elkötelezettségüknek.

* A határozatot az Országgyûlés a 2008. szeptember 15-i ülésnapján fogadta el.

2008/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. Ez az országgyûlési határozat a közzététele napján lép hatályba. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

Podolák György s. k.,

V. Németh Zsolt s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje


Az Országgyûlés 82/2008. (IX. 18.) OGY határozata az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról* Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat a következõk szerint módosul: Az Országgyûlés a Gazdasági és Informatikai bizottságba

14847

„1. A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontja alapján az Országgyûlés a Magyar Honvédség részletes bontású létszámát 2008. december 1-jei hatállyal az alábbiak szerint állapítja meg: Állománykategóriák

Létszám

Tiszt

5 480

–

Tiszthelyettes

8 220

legfeljebb az összlétszám 35%-a

Legénységi állomány (honvéd és tisztesi rendfokozattal rendelkezõ szerzõdéses katona és a tiszthelyettesi hallgatói állomány)

7 600


Köztisztviselõ, közalkalmazott, ügyészségi alkalmazott és munkavállaló

3 650


Összesen legfeljebb

24 950

” 2. Ez a határozat a közzétételét követõ ötödik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Szántó János helyett dr. Szabadkai Tamást

Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

a bizottság tagjává megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k.,





az Országgyûlés elnöke





Az Országgyûlés 83/2008. (IX. 18.) OGY határozata a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. (XII. 6.) OGY határozat módosításáról** 1. A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. (XII. 6.) OGY határozat 1. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:

A Kormány tagjainak határozatai A miniszterelnök 65/2008. (IX. 18.) ME határozata szakállamtitkár megbízatásának megszûnésérõl

* A határozatot az Országgyûlés a 2008. szeptember 15-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2008. szeptember 15-i ülésnapján fogadta el.

A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006.

14848

MAGYAR KÖZLÖNY

évi LVII. törvény 60. § (1) bekezdése alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter javaslatára Egyed Gézát a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkárát e tisztségébõl – 2008. szeptember 14-i hatállyal – felmentem. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A miniszterelnök 66/2008. (IX. 18.) ME határozata szakállamtitkár kinevezésérõl A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 57. §-ában foglalt jogkörömben a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter javaslatára Mester Zoltánt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkárává – 2008. szeptember 15-i hatállyal – kinevezem.

2008/135. szám

A külügyminiszter 40/2008. (IX. 18.) KüM határozata az 1935. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a nõknek bármilyen bányában föld alatti munkára alkalmazása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény felmondásáról és a becikkelyezésérõl szóló 1939. évi I. törvény hatályának vesztésérõl Az 1939. évi I. törvénnyel kihirdetett, az 1935. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a nõknek bármilyen bányában föld alatti munkára alkalmazása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény VII. cikke szerint az Egyezményt megerõsítõ minden tag azt az Egyezmény hatálybalépésének kezdõ idõpontjától számított tízévi idõtartam elteltével írásbeli jegyzékkel felmondhatja. A felmondás az írásbeli jegyzék lajstromozásától számított egy év elteltével válik hatályossá. Az Egyezmény VII. cikke szerinti írásbeli jegyzék lajstromozására 2008. május 30-án került sor. A fentiekre tekintettel, összhangban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 19. ülésszakán elfogadott, a nõknek bármilyen bányában föld alatti munkára alkalmazásáról szóló 45. számú Egyezményének felmondásáról szóló 2008. évi XVII. törvény 2. § (3) bekezdésével, megállapítom, hogy az 1935. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a nõknek bármilyen bányában földalatti munkára alkalmazása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény Magyar Köztársaság részérõl történõ felmondása hatályba lépésének, valamint az Egyezmény becikkelyezésérõl szóló 1939. évi I. törvény hatálya vesztésének napja 2009. május 30., azaz kettõezer-kilenc május harminc.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

Dr. Göncz Kinga s. k.,

miniszterelnök

külügyminiszter

A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. A papír alapon terjesztett Magyar Közlöny a kormányzati portálon közzétett hiteles elektronikus dokumentum oldalhû másolata. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA ZRt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft.

HU ISSN 0076—2407 08.2730 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 18., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

Recommend Documents