A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest,
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
2007. október 10., szerda
264/2007. (X. 10.) Korm. r.
Az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . .
9722
265/2007. (X. 10.) Korm. r.
Az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjérõl szóló 242/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
9724
Az egyes egészségbiztosítással összefüggõ kormányrendeletek módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
9737
A 2007. évben tavaszi fagykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk kárenyhítéséhez biztosítandó többlettámogatás feltételeirõl . . . .
9739
A Nagy-Somlói borvidék védett eredetû borairól szóló 12/2006. (II. 3.) FVM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
9744
A Villányi borvidék védett eredetû borairól szóló 91/2005. (X. 18.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
9745
A Duna Borvidéki Régió szabályzatáról szóló 10/2006. (II. 3.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
9747
117/2007. (X. 10.) FVM r.
Egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról
9748
39/2007. (X. 10.) HM r.
A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok által használt objektumokba történõ belépés rendjérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
9753
27/2007. (X. 10.) ÖTM r.
A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program elõirányzatából nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikk (1) bekezdés hatálya alá tartozó támogatások felhasználásáról . .
9754
22/2007. (X. 10.) PM r.
A Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról szóló 34/1996. (XII. 21.) PM rendelet módosításáról . . . . . . . . .
9762
196/2007. (X. 10.) KE h.
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökének és tagjainak kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
9766
1079/2007. (X. 10.) Korm. h.
A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
9766
1080/2007. (X. 10.) Korm. h.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság felügyelõ bizottsága tagjának kinevezésérõl .
9766
68/2007. (X. 10.) ME h.
A Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság tagja megbízatása visszavonásáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
9767
69/2007. (X. 10.) ME h.
A Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság tagjának megbízásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
9767
70/2007. (X. 10.) ME h.
A Felsõoktatási és Tudományos Tanács elnökének megbízásáról. .
9767
71/2007. (X. 10.) ME h.
Az Információs Hivatal fõigazgatójának megbízásáról . . . . . . . . . .
9767
266/2007. (X. 10.) Korm. r.
135. szám
113/2007. (X. 10.) FVM r. 114/2007. (X. 10.) FVM r. 115/2007. (X. 10.) FVM r. 116/2007. (X. 10.) FVM r.
Ára: 966,– Ft
Tárgymutató a 2007. szeptember hónapban kihirdetett jogszabályokról, illetve közzétett határozatokról és közleményekrõl
9722
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/135. szám 4. §
II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 264/2007. (X. 10.) Korm. rendelete az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a Kormány a következõket rendeli el: 1. § Az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-a a következõ új d) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „d) idõtartam meghosszabbítása iránti kérelem: a közösségi rendelet alapján a tanúsítvány idõtartamának meghosszabbítására irányuló kérelem.”
2. § A Korm. rendelet 2. §-a a következõ e) ponttal egészül ki, és egyidejûleg az e)–g) pontok jelölése f)–h) pontokra változik: (A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a tanúsítványokkal kapcsolatos következõ ügyek tartoznak:) „e) a tanúsítvány idõtartamának meghosszabbítása és a meghosszabbítás megvonása;”
3. § A Korm. rendelet 3. §-ának (10) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Ha a bejelentõ a hiánypótlási felhívásra a kitûzött határidõn belül nem válaszol, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.”
A Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a tanúsítványról, illetve a bejelentés elutasításáról vagy visszavontnak tekintésérõl a közösségi rendelet 11. cikke szerint hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl.”
5. § A Korm. rendelet a következõ 4/A–4/B. §-okkal egészül ki:
alcímmel
és
„A tanúsítvány idõtartamának meghosszabbítása 4/A. § (1) Az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelmet a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani. (2) Az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül; a kérelem díjának megfizetésére a 3. § (5) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának tényérõl hivatalos lapjában a közösségi rendelet 9. cikkében meghatározott módon közöl hatósági tájékoztatást. (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja, hogy az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelem megfelel-e a közösségi rendeletben, az Szt.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek. (5) Ha az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelem nem felel meg a (4) bekezdés alapján vizsgált feltételeknek, a kérelmezõt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a kérelmezõ a hiánypótlási felhívásra a kitûzött határidõn belül nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. 4/B. § (1) Ha az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelem megfelel a közösségi rendeletben, az Szt.-ben és az e rendeletben elõírt követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a tanúsítvány idõtartamát a közösségi rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint meghosszabbítja. (2) Ha az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelmet a bejelentéssel egyidejûleg, illetve a tanúsítvány megadása iránt folyamatban lévõ eljárásban nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal a kérelemrõl a tanúsítvány megadása tárgyában hozott – eljárást befejezõ – döntésében dönt. (3) A már megadott tanúsítvány idõtartamának meghosszabbítására irányuló eljárást a tanúsítvány megszûnésének, illetve érvénytelenségének megállapítására irányuló eljárás jogerõs befejezésig fel kell függeszteni. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal megállapítja a tanúsítvány megszûnését, illetve érvénytelenségét, az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni;
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9723
ellenkezõ esetben a tanúsítvány idõtartamának meghosszabbítására irányuló eljárást folytatni kell. (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal az idõtartam meghosszabbításáról, illetve a kérelem elutasításáról vagy visszavontnak tekintésérõl a közösségi rendelet 11. cikke szerint hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl. (5) Az idõtartam meghosszabbítását be kell jegyezni a tanúsítványlajstromba.”
(A tanúsítványlajstromban fel kell tüntetni különösen) „h) a tanúsítvány idõtartamát, idõtartamának meghosszabbítását, illetve a meghosszabbítás megvonását;”
6. §
„Az idõtartam meghosszabbításának megvonása
A Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) Az Szt. eltérõ rendelkezése hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történõ továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következõ kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését: a) a tanúsítvány megadása és idõtartamának meghosszabbítása; b) a tanúsítvány megszûnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése; c) a tanúsítvány érvénytelenségének megállapítása; d) a nemleges megállapítás; e) a tanúsítvány idõtartama meghosszabbításának megvonása. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában – feltéve, hogy az eljárás a 9. § (4) bekezdése alapján folyt –, valamint d) és e) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését – az Szt. eltérõ rendelkezése hiányában – a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik. (3) A tanúsítvány megadására, illetve idõtartamának meghosszabbítására irányuló eljárásra egyebekben a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a szabadalmi ügyekben való eljárására vonatkozó általános szabályokat (Szt. VII. fejezet) kell megfelelõen alkalmazni, a következõ eltérésekkel: a) a közösségi rendelet 7. cikkében megszabott határidõk elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye; b) az Szt.-nek a nyilvánosságra vonatkozó szabályait (53. §) a bejelentés benyújtásának napjától alkalmazni kell; c) a tanúsítványokkal kapcsolatos ügyek elektronikus úton nem intézhetõk.”
7. § A Korm. rendelet 6. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
8. § A Korm. rendelet a következõ alcímmel és 8/A. §-sal egészül ki:
8/A. § (1) Az idõtartam meghosszabbításának megvonása esetén a tanúsítvány idõtartama a közösségi rendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott ideig tart. (2) Az idõtartam meghosszabbításának megvonására irányuló kérelmet elutasító jogerõs határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon, ugyanazon tanúsítványra vonatkozóan az idõtartam meghosszabbításának megvonása iránt bárki újabb eljárást indítson. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az idõtartam meghosszabbításának megvonásáról – a közösségi rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerint – hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl.”
9. § (1) A Korm. rendelet 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a tanúsítvány érvénytelenségének megállapítására, illetve az idõtartam meghosszabbításának megvonására irányuló eljárásban, kivéve, ha az eljárás a (3) bekezdésben megjelölt jogcímek valamelyike alapján indult.” (2) A Korm. rendelet 9. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5)–(7) bekezdések számozása (6)–(8) bekezdésekre változik: „(5) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a már megadott tanúsítvány idõtartamát a közösségi rendelet és a 4/A–4/B. §-ok alapján meghosszabbította, a tanúsítvány érvénytelenségét, illetve megszûnését megállapító határozatban egyidejûleg rendelkezni kell a tanúsítvány idõtartamának meghosszabbításáról rendelkezõ határozat hatályon kívül helyezésérõl.” (3) A Korm. rendelet 9. §-ának – a (2) bekezdés értelmében (6) bekezdésre változó számozású – (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A tanúsítvány érvénytelenségének megállapítására és a tanúsítvány idõtartama meghosszabbításának megvonására irányuló eljárásra egyebekben az Szt. 80–81/A. §-ait kell megfelelõen alkalmazni.”
9724
MAGYAR KÖZLÖNY Záró rendelkezések 10. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ tizenötödik napon lép hatályba; rendelkezéseit csak a hatálybalépését követõen indult eljárásokban lehet alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályukat veszítik az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 221/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 1–3. §-ai. (3) E rendelet 1–9. §-ai, valamint a (2) bekezdés a rendelet hatálybalépését követõ napon hatályukat vesztik.
11. § E rendelet megállapítja a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekrõl, valamint az 1768/92/EGK rendelet, a 2001/20/EK irányelv, a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 12-i 1901/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. és 52. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
A Kormány 265/2007. (X. 10.) Korm. rendelete az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjérõl szóló 242/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § (1) Az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjérõl szóló
2007/135. szám
242/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „a) állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés (a továbbiakban: EK Szerzõdés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és a csekély összegû (de minimis) támogatás;” (2) Az R. 3. §-ának i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „i) kedvezményezett: pályázati alap esetében a támogatásközvetítõ szervezet által meghirdetett pályázaton nyertes szervezet – az állami támogatásokra vonatkozó szabályok esetén azonban kedvezményezetten a projektgazdát is érteni kell;” (3) Az R. 3. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejûleg a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik: „(2) E rendelet állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazásában a) alapkutatás: az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 70/2001/EK bizottsági rendelet) meghatározottak szerint értelmezendõ; b) általános képzés: az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 68/2001/EK rendelet) meghatározottak szerint értelmezendõ; c) induló beruházás: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 1628/2006/EK bizottsági rendelet) meghatározottak szerint értelmezendõ; d) ipari kutatás: a 70/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendõ; e) képzési szempontból hátrányos helyzetû munkavállaló: a 68/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendõ; f) kísérleti fejlesztés: a 70/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendõ; g) kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában megfelel a 70/2001/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének; h) közösségi szabvány: olyan kötelezõ elõírás, amely környezeti mutatókra ír elõ elérendõ szinteket, illetve a közösségi jog által megszabott kötelességként megköveteli, hogy a nem túlzottan költséges elérhetõ legjobb technikát alkalmazzák; i) közszolgáltatás: az EK Szerzõdés 86. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekû szolgáltatás;
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
j) kutatási szervezet: olyan szervezet (pl. egyetem vagy kutatóintézet), amelynek jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül alaptevékenysége az alapkutatás, ipari kutatás, és kísérleti fejlesztés folytatása és azok eredményeinek terjesztése tanítás, közzététel vagy technológiaátadás útján. Ezen szervezetek minden nyereséget ismét ilyen tevékenységekbe, eredményeik terjesztésébe vagy oktatásba fektetnek. Azon vállalkozások, melyek befolyással lehetnek adott kutatási szervezetre, így pl. tagok, nem élvezhetnek preferenciális hozzáférést a szervezet kutatási kapacitásaihoz vagy az általa elért kutatási eredményekhez; k) K+F projekttámogatás: alapkutatásra, ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás; l) létesítmény felvásárlása: induló beruházásnak minõsül, és az 1628/2006/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendõ; m) mezõgazdasági termék: a Szerzõdés I. sz. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésérõl szóló 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazási körébe tartozó halászati és akvakultúra-termékeket, a 4502, a 4503, 4505 KN-kód alá tartozó termékek (parafatermékek), a tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelmérõl szóló 1987. július 2-i 1898/87/EGK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítõ termékek; n) nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelõ forintösszeg. Ennek meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalat által egy hároméves idõszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközökre vonatkoznak. Annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni. Az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének idõpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyek egyéni bejelentése szükséges, a bejelentés idõpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó; o) nehéz helyzetben lévõ vállalkozás: az a társaság, amelynek a saját tõkéje veszteség folytán nem éri el a jegyzett tõke felét a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámolóban, és ezen veszteség több mint egynegyede a megelõzõ beszámoló óta eltelt idõ alatt keletkezett [nehéz helyzetben lévõ vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló
9725
bizottsági közlemény (HL 2004/C 244/02.) 2.1. alpontja szerinti nehéz helyzetben lévõ vállalkozás]; p) referenciaráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám; amelyet az EK Szerzõdés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke határoz meg; q) saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett támogatásnak nem minõsülõ forrás; r) szakosított képzés: a 68/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendõ; s) szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minõségû, közepes minõségû és gyenge minõségû A és B csoportba sorolt szén; t) támogatási intenzitás: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint értelmezendõ; u) támogatástartalom: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint értelmezendõ.”
2. § Az R. 6. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejûleg a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik: „(2) Pályázati alap támogatási formára az ennek keretében nyújtott támogatás további pályáztatás útján történõ kiosztására vállalkozó támogatásközvetítõ szervezetek pályázhatnak.”
3. § (1) Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Pályázatot – amennyiben a pályázati felhívásban mindkét támogatási forma szerepel – önálló projekt és pályázati alap támogatási formában lehet benyújtani.” (2) Az R. 8. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejûleg a (2)–(3) bekezdés számozása (3)–(4) bekezdésre változik: „(2) Amennyiben a pályázati felhívás erre lehetõséget ad, projektötlet kidolgozására irányuló támogatásra (seed
9726
MAGYAR KÖZLÖNY
money) is lehet pályázni, a felhívásban meghatározott feltételek szerint. A projektötlet kidolgozására irányuló támogatásra e rendeletnek csak az állami támogatási szabályok csekély összegû támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.”
4. § Az R. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § (1) A pályázatokat a pályázati kiírásban meghatározott szempontoknak megfelelõen, e rendelet, a közös eljárásrend, valamint a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó szabályzatok alapján kell értékelni. (2) A pályázatok értékelésére két független értékelõ és ezek minõségbiztosítása alkalmazásával, az együttmûködési megállapodásokban foglalt célkitûzésekkel és elvekkel összhangban, pontozásos módszerrel, elsõsorban az alábbi szempontok alapján kerül sor: a) a pályázat mennyire illeszkedik az együttmûködési megállapodások „B” mellékletében felsorolt kiemelt és célterületekhez, b) a pályázat mennyiben valósít meg más támogatási formák által nem vagy kevésbé támogatott célokat, c) a pályázat által megvalósított célok iránti társadalmi igény, d) gazdaságosság, e) fenntarthatóság, f) hosszú távú elõnyök, g) partnerség a támogatást nyújtó államok valamelyikében honos szervezettel. (3) Az értékelés során egy ún. hosszú lista készül, amelyen a pályázatok az elért pontszámok alapján csökkenõ sorrendben szerepelnek. A hosszú listán szereplõ, de adott pályázati fordulóban rendelkezésre álló keretbõl nem finanszírozható pályázatok tartalék pályázatnak minõsülnek, ezek FMI-nak történõ megküldésére csak abban az esetben kerül sor, ha a rendelkezésre álló keretet lefedõ pályázatok valamelyikét a végsõ döntést hozó Norvég Külügyminisztérium, illetve EGT Finanszírozási Mechanizmus Bizottság elutasítja, illetve, ha a rendelkezésre álló keretet lefedõ pályázatok költségvetését vagy támogatási intenzitását oly mértékben lecsökkenti, hogy az így felszabaduló keret terhére a tartaléklistán szereplõ pályázat támogatása lehetségessé válik. (4) Az elbírálásban részt vevõ szervek és személyek a pályázatokat kizárólag azok elbírálására használhatják fel.”
5. § Az R. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „22. § A támogatásra javasolt projektek kiválasztásáról szóló döntésrõl a Nemzeti Kapcsolattartó annak meghoza-
2007/135. szám
talától számított 15 munkanapon belül tájékoztatja a pályázókat.”
6. § (1) Az R. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az adományozó által megküldött támogatási ajánlatot a Nemzeti Kapcsolattartó megküldi a pályázónak, és megszabja az ajánlat elfogadásának határidejét. A határidõt úgy kell meghatározni, hogy egyrészt a pályázónak elegendõ idõ álljon rendelkezésre a támogatási ajánlat megfontolására, másrészt úgy, hogy az adományozó által a Magyar Köztársaság számára elõírt válaszadási határidõ tartható legyen.” (2) Az R. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A pályázó által adott pozitív válasz esetén a Nemzeti Kapcsolattartó kezdeményezi a Norvég Külügyminisztériumnál, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus Bizottságnál a támogatási megállapodás megkötését. A támogatási megállapodás megkötését követõen a KPSZE elõkészíti a végrehajtási szerzõdést a pályázati kiírás, a benyújtott pályázat, a támogatási ajánlat és a pályázó további szakmai információi alapján.”
7. § (1) Az R. 34. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Nemzeti Kapcsolattartó] „i) a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozóan információtechnológiai rendszert (a továbbiakban: információtechnológiai rendszer) fejlesztet és mûködtet.” (2) Az R. 34. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A KPSZE] „a) elõkészíti a végrehajtási szerzõdéseket,” (3) Az R. 34. §-a (3) bekezdésének m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A KPSZE] „m) eljárásrendjének megfelelõ mértékben ellenõrzi a kifizetési kérelmeket, majd összeállítja a közös eljárásrend szerinti dokumentumokat,” (4) Az R. 34. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kifizetõ hatóság] „b) intézkedik az FMI által átutalt támogatások fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlára történõ továbbutalásáról,”
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9727
8. §
12. §
Az R. 37. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „37. § (1) A finanszírozási mechanizmusok által támogatott projektek közbeszerzési eljárásai tekintetében a projektgazda jár el ajánlatkérõként. (2) A KPSZE ellenõrzi a közbeszerzési eljárások lebonyolítását a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés és a mûszaki minõségbiztosítás szempontjából. Annak érdekében, hogy a KPSZE e feladatát el tudja látni, a projektgazda együttmûködik a KPSZE-vel. Ennek során benyújtja a KPSZE-hez a közbeszerzési eljárás dokumentumait elõzetes ellenõrzésre a közbeszerzési eljárás megindítását, valamint a közbeszerzés eredményeként létrejövõ szerzõdés megkötését megelõzõen.”
Az R. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A projektgazda a projekttevékenység befejezését követõen projektzáró jelentést készít. A projektzáró jelentés benyújtása elõfeltétele a záró kifizetés teljesítésének. A projektzáró jelentés benyújtásának határideje legkésõbb a projekttevékenység befejezését követõ 60. nap.”
9. § Az R. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „38. § A projektgazda biztosítja, hogy a KPSZE a közbeszerzési ajánlatok bontása és bírálata során megfigyelõként jelen lehessen. A KPSZE megfigyelõje a bírálat menetérõl jelentést készít a KPSZE vezetõje számára, a jelentést egyidejûleg a projektgazdának is megküldi.”
10. § Az R. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A projektgazda projekt-elõrehaladási jelentéseket készít, amelyek a Nemzeti Kapcsolattartó monitoring tevékenységének és a kifizetõ hatóság lehívási kérelmének alapjául szolgálnak. A projekt-elõrehaladási jelentést a támogatási megállapodásban meghatározott végrehajtási ütemezésnek megfelelõen kell elkészíteni, és a jelentéseknek legalább három hónapot kell átfogniuk. A projektgazda a projekt-elõrehaladási jelentéssel együtt köteles kifizetési kérelmet benyújtani. A projekt-elõrehaladási jelentés benyújtásának határideje legkésõbb a végrehajtási ütemezés szerinti beszámolási idõszakot követõ 30. nap.”
13. § Az R. 44. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „44. § A projektgazda által készített jelentések a 41. § (2) bekezdésében, a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében meghatározott információkat szövegesen és a megfelelõ bizonylatokkal alátámasztva tartalmazzák.”
14. § Az R. 45. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A projekt végrehajtása során készített valamennyi, a 41–43. §-okban meghatározott jelentést a projektgazda a KPSZE-hez nyújtja be. A KPSZE a jelentések adminisztratív és pénzügyi ellenõrzését követõen – az éves projektjelentés kivételével – a jelentéseket szakmai teljesítésigazolás céljából megküldi a szakmai teljesítésigazolónak, aki a teljesítés igazolását követõen visszaküldi azokat a KPSZE-nek. (2) A projekt-elõrehaladási jelentések esetében a KPSZE a közös eljárásrend szerint a projekt-elõrehaladási jelentést a kapcsolódó dokumentumokkal továbbítja a Nemzeti Kapcsolattartónak. A Nemzeti Kapcsolattartó a dokumentáció beérkezését követõ 10 munkanapon belül jóváhagyja a projekt-elõrehaladási jelentést és továbbítja a dokumentációt a kifizetõ hatóságnak.”
11. §
15. §
Az R. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A projektgazda tizenkét havonta éves projektjelentést készít, amelyhez nem kapcsolódik kifizetés. A projektgazda éves projektjelentése képezi alapját a Nemzeti Kapcsolattartó által készítendõ éves monitoring jelentésnek. Az éves projektjelentés benyújtásának határideje legkésõbb a beszámolási idõszakot követõ 30. nap.”
Az R. 49. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „49. § A Nemzeti Kapcsolattartó, a KPSZE, a kifizetõ hatóság, és a szakmai teljesítésigazoló kötelesek az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások során a 34. § (2) bekezdésének i) pontjában említett információtechnológiai rendszer monitoring tevékenységet támogató alkalmazásait használni, a pályázatok és projektek, illetve a végrehajtás adatait abban nyilvántartani.”
9728
MAGYAR KÖZLÖNY 16. §
Az R. 56. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A támogatásközvetítõ szervezet a támogatási megállapodásban rögzített jelentéstételi idõszakok szerinti következõ idõszakra betervezett összegeket az aktuális idõszaki elszámolásban szerepeltetheti, és elõleget igényelhet rá.”
17. § Az R. 68. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A KPSZE az elsõszintû ellenõrzést követõen utólagos finanszírozásra jóváhagyja a benyújtott elszámolást, majd gondoskodik a támogatások összegének a fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámláról a projektgazda (bank)számlájára történõ átutalásáról. (3) A KPSZE a projektgazda által benyújtott elszámolások elbírálását 30 napon belül végzi el.”
18. § Az R. 70. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „70. § Az FMI részére benyújtott elszámolások csak olyan költségeket tartalmazhatnak, amelyeket számlák vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok támasztanak alá, és amelyek a támogatott projektekre vonatkozóan elszámolható költségnek minõsülnek.”
2007/135. szám
„(1) A KPSZE a felelõs vezetõ által aláírt, a finanszírozási mechanizmus támogatás összegét tartalmazó „Támogatásigénylés a kifizetõ hatóságtól” bizonylatot és a kapcsolódó dokumentumokat a projektgazda elõlegfizetésre vonatkozó kifizetése kérelme esetén közvetlenül, a projekt-elõrehaladási jelentés esetén pedig a Nemzeti Kapcsolattartón keresztül küldi meg a kifizetõ hatóságnak. (2) A kifizetõ hatóság a „Támogatásigénylés a kifizetõ hatóságtól” bizonylat jóváhagyását és az FMI által átutalt támogatások jóváírásáról szóló (bank)számlakivonat kézhezvételét követõ 5 munkanapon belül gondoskodik a jóváírt támogatás teljes összegének továbbutalásáról a fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámla javára projektenkénti bontásban.”
21. § Az R. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A kifizetõ hatóság felelõsségi körébe tartozik a projektgazdáknál felmerült költségek alapján a KPSZE által befogadott és ellenõrzött projektenkénti elszámolási dokumentáció igazolása és benyújtása az FMI részére.”
22. § Az R. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A KPSZE a kifizetõ hatóság igazolási tevékenységének alátámasztására hitelesítési jelentési rendszert mûködtet.”
19. § (1) Az R. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A KPSZE a megfelelõnek minõsített és jóváhagyott – a kifizetõ hatóság igazolási tevékenységéhez szükséges – elszámolásokat, a 45. § (2) bekezdésnek megfelelõen, a Nemzeti Kapcsolattartón keresztül továbbítja a kifizetõ hatóság részére.” (2) Az R. 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kifizetõ hatóság a megfelelõnek minõsített és igazolt projektenkénti projekt-elõrehaladási jelentéseket és projektzáró jelentéseket a beérkezéstõl számított 10 munkanapon eljuttatja az FMI részére.”
20. § Az R. 72. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
23. § Az R. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A KEHI elkészíti a finanszírozási mechanizmusok tárgyévi ellenõrzéseire vonatkozó éves összefoglaló ellenõrzési tervet és megküldi azt a pénzügyminiszternek és a Nemzeti Kapcsolattartónak minden év január 31-ig.”
24. § Az R. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A számviteli nyilvántartás vezetéséhez a kifizetõ hatóság és a KPSZE – a megfelelõ modul rendelkezésre bocsátását követõen – az Egységes Információs és Monitoring Rendszert (a továbbiakban: EMIR rendszert) alkalmazzák.”
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 25. §
Az R. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az adott támogatási kategóriára vonatkozóan az alábbi elõírásokat, az ott meghatározottak szerint kell alkalmazni: a) regionális beruházási támogatás esetében e rendelet 92/A–92/F. §-aiban, illetve az 1628/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók, b) környezetvédelmi támogatás esetében, amennyiben az erre vonatkozó támogatási programot az Európai Bizottság az EK Szerzõdés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte a környezetvédelem állami támogatásról szóló 2001/C 37/03 számú iránymutatásban, valamint az e rendelet 92/I–92/M. §-aiban foglaltak az irányadók, c) kulturális támogatás esetében, amennyiben az erre vonatkozó támogatási programot az Európai Bizottság az EK Szerzõdés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte az EK Szerzõdés 87. cikk (3) bekezdés d) pontjában, valamint e rendelet 92/G. §-ában foglaltak az irányadók, d) munkahelyteremtési támogatás esetében az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2002. december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet elõírásai, valamint az e rendelet 92/N–92/O. §-aiban foglaltak az irányadók, e) kutatás-fejlesztési támogatás esetében, amennyiben az erre vonatkozó támogatási programot az Európai Bizottság az EK Szerzõdés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte a Bizottság 2006/C 323/01 számú, „a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretszabályában” (a továbbiakban: K+F+I keretszabály) foglaltak az irányadóak. K+F projekttámogatás esetében a K+F+I keretszabály 5.1 pontjában, valamint e rendelet 92/P–92/S. §-aiban foglaltak az irányadók. Mûszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetében a K+F+I keretszabály 5.2 pontjában, valamint e rendelet 92/R. §-ának (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. A KKV-k szabadalommal, iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatosan felmerülõ költségeihez nyújtott támogatás esetében a K+F+I keretszabály 5.3 pontjában, valamint e rendelet 92/R. §-ának (2) bekezdésében foglaltak az irányadók, f) képzési támogatások esetében a 68/2001/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 92/T. §-ában foglaltak az irányadók, g) csekély összegû támogatások esetében az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i
9729
1998/2006/EK Bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 92/U. §-ában foglaltak az irányadók, h) közszolgáltatások finanszírozása esetén támogatás az EK Szerzõdés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekû szolgáltatások mûködtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló 2005/842/EK bizottsági határozat szabályaival összhangban nyújtható.”
26. § Az R. a következõ 92/A–92/Z. §-okkal egészül ki: „A beruházási támogatásokra vonatkozó szabályok A támogatás célja 92/A. § (1) E rendelet alapján beruházási támogatás induló beruházáshoz nyújtható. (2) E rendelet alapján beruházási támogatás csak akkor ítélhetõ meg, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése elõtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a támogatási programot kezelõ szervezet írásban megerõsíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képezõ – projekt elvben megfelel az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek. A támogatás mértéke 92/B. § (1) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkezõ) projektekhez nyújtható, támogatás intenzitása nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékeket. (2) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás az (1) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelõ forintösszegig; b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg közötti részre; c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg feletti részre. (3) Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor a) kisvállalkozásnak minõsül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – a támogatási intenzitás 20 százalékponttal, b) középvállalkozásnak minõsül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – 10 százalékponttal növelt értéke a (1) bekezdésben meghatározott mértéknek. (4) Amennyiben egy vállalkozás a kis- és középvállalkozásokba történõ kockázati tõke-befektetések elõmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL C 194/2. 2005.08.18.) alapján részesül támogatásnak minõsülõ kockázati tõkejuttatásban, a tõkejutta-
9730
MAGYAR KÖZLÖNY
tástól számított három éven belül – a nyújtott tõke összegéig – az adott vállalkozásnak e rendelet alapján megítélt beruházási támogatás intenzitását 20 százalékkal csökkenteni kell. A támogatott beruházás elszámolható költségei 92/C. § (1) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani. (2) Elszámolható költségek a beruházás célját szolgáló tárgyi eszköznek a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti bekerülési értéke a) a tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor; b) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50 százalékáig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak). (3) A (2) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1)–(2) bekezdésekben meghatározottaktól szûkebben is meghatározhatja. (4) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás, valamint az ingatlanvásárlás esetét, vagy amennyiben KKV részesül támogatásban. Felvásárlás, ingatlanvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet, vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet. (5) Az eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerzõdés tartalmazza az eszköznek a futamidõ lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható idõpontját követõen a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKV-k esetében három évig kell folytatódnia. A beruházási támogatás igénybevételének alapvetõ feltételei 92/D. § (1) A támogatás akkor vehetõ igénybe, amennyiben a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétõl (üzembe helyezés idõpontjától) számított legalább öt évig – kis- és középvállalkozások esetében legalább három évig – fenntartja (kötelezõ üzemeltetési idõszak) az érintett régióban. (2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási idõszak alatt korszerûtlenné vált eszköz cseréjét, amennyiben a fenntartási idõszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerûtlenné vált üzem, illetve eszköz és cseréjét követõ fenntartási idõszakban a kedvezményezett
2007/135. szám
az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet. (3) A támogatás akkor vehetõ igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök beszerzésekor az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja. (4) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévõ személy között a szokásos piaci ártól eltérõ áron kötött szerzõdés alapján merült fel. (5) Az immateriális eszközök költségként csak akkor számolhatóak el, ha a) kizárólag a regionális támogatásban részesülõ létesítményben használják fel; b) amortizálható eszköznek minõsülnek; c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs; d) a kedvezményezett immateriális eszközeként tartják nyilván, a kedvezményezett tulajdonát képezik nagyvállalatok esetén legalább öt, KKV-k esetében legalább három éven keresztül. Nagyvállalatok esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (6) A beruházáshoz kapcsolódóan csak az annak megvalósításához feltétlenül szükséges ingatlan megvásárlásának költsége elszámolható. (7) A vissza nem térítendõ támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a zárójegyzõkönyv felvételéig (a fenntartási idõszak végéig) kizárólag a támogatási szerzõdésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelõen hasznosíthatók. Az elõirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül – az Ámr. 89. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerzõdésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a Támogató elõzetes jóváhagyásával idegeníthetõ el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a Támogató hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére esõ támogatást a folyósítás(ok) idõpontjától a támogatás összegének tényleges visszafizetése idejéig felszámított kamattal növelve az elidegenítés idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben visszafizetni. 92/E. § (1) Beruházási támogatás nem nyújtható e rendelet alapján a) azon projektekhez, amelyek esetében (az elõkészítõ tanulmányok kivételével) a program Interneten történõ, a 92/F. § (3) bekezdése szerinti közzététele elõtt merültek fel költségek;
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) acélipari tevékenységhez; c) a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály (2003/C 317/06) 3.1 pont (11) bekezdésében meghatározott tevékenységhez; d) a szén bányászatához; e) szintetikusszál-ipari tevékenységhez; f) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésérõl szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz; g) a szállítási ágazatban gördülõeszköz vásárlásához; h) a mezõgazdasági termékek elõállításához; i) csõd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek; j) az alábbi feltételek valamelyikének megfelelõ nehéz helyzetben lévõ vállalkozásoknak ja) olyan társaság, amelynek a saját tõkéje a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai szerint, veszteség folytán nem éri el a jegyzett tõke felét, jb) olyan korlátolt felelõsségi alapon mûködõ társaság, amelynek törzstõkéje kevesebb mint a felére csökkent, és a csökkenés több mint egynegyede az elõzõ 12 hónap során történt, jc) olyan társaság, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelõsséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, és a társaság könyveiben kimutatott tõke kevesebb mint a felére csökkent, és a csökkenés több mint egynegyede az elõzõ 12 hónap során történt, jd) a társaság megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás külön jogszabályban foglalt kritériumainak, je) a társaság fizetésképtelenné vált, vagy külön jogszabály szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárást indítottak ellene. (2) Nem nyújtható támogatás továbbá az alábbi költségekre: a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor; b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó támogatást vett igénybe; c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csõdeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be; d) a támogatási programot kezelõ szervezet által a 92/A. § (2) bekezdése alapján kiadott írásos megerõsítést tartalmazó okirat kelte elõtt felmerült költség, ráfordítás; e) személygépkocsi bekerülési értéke. 92/F. § (1) A támogatott projektek megkezdése idõpontjának az alábbi idõpontok minõsülnek: a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén: aa) az építési naplóba történt elsõ bejegyzés idõpontja (építési naplóval igazolva),
9731
ab) olyan építési jellegû munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelezõ, ott a kivitelezõi szerzõdés alapján a kivitelezõ nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan; b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az elsõ beszerzendõ gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése; c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén amennyiben a szerzõdéskötést megelõzõen megrendelésre kerül sor, ennek idõpontja, elõzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött elsõ szerzõdés létrejöttének napja; d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, gépbeszerzés vagy egyéb) kiterjedõen valósítják meg, a projekt megkezdésének idõpontja az egyes célterületeknek megfelelõ tevékenységek kezdési idõpontjai közül a legkorábbi idõpont. (2) A projekt elõkészítõ tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minõsül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének. (3) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet regionális támogatásokra vonatkozó elõírásai az NFÜ honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet az interneten való közzététel elõtt elindítani. A kulturális támogatásokra vonatkozó szabályok A támogatás célja és igénybevételének alapvetõ feltételei 92/G. § (1) E rendelet alapján kulturális célú támogatás kizárólag olyan tevékenységhez nyújtható, amely igazoltan elõsegíti a kultúra és a kulturális örökség megõrzését, amelyek kulturális örökségvédelmi szempontból megkülönböztetett jelentõségûek, valamint az olyan tevékenységek, amelyek célja a nemzeti kulturális örökség veszélyeztetett emlékeinek megmentését célozzák. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartoznak, így kulturális célú támogatásra pályázhatnak különösen a) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Mûemléki nyilvántartásában szereplõ ingatlanok tulajdonosai, vagyonkezelõi; b) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában szereplõ régészeti lelõhelyek feltárására, régészeti bemutatóhelyek állagmegóvására, helyreállítására, kialakítására, a régészeti lelõhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelõhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet szerint régészeti feltárásra jogosult intézmények tulajdonosai, vagyonkezelõi; c) azok a tevékenységek, amelyek célja a mûemléki tér örökségvédelmi szempontú restaurálása, eredeti állapotának helyreállítása, eredeti állapot kutatása (föld-, fal-, padló-, mennyezet-kutatás); d) a kulturális örökség ápolását, megõrzését, terjesztését szolgáló rendezvények; e) a muzeális intézmények;
9732
MAGYAR KÖZLÖNY
f) mûtárgyak védelmét célzó tevékenységek; g) az örökségvédelem területén mûködõ szervezetek. A támogatás mértéke 92/H. § (1) A kulturális célú támogatások alkalmazásában az elszámolható költségek köre a kultúra és a kulturális örökség, kulturális értékek megóvása során közvetlenül felmerülõ, igazoltan e célra fordított költségek. (2) Az igénybe vehetõ támogatás maximális mértéke az egyéb forrásokból nyújtott támogatásokkal együtt sem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. (3) A támogatás mértékének felsõ határát és az elszámolható költségek körét a pályázati dokumentáció tartalmazza. A környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó szabályok A támogatás célja 92/I. § (1) E rendelet alapján környezetvédelmi támogatás azon projektekhez nyújtható, amelyek a fizikai környezet vagy természeti erõforrások károsodását hivatottak megakadályozni, vagy ösztönzik ezeknek az erõforrásoknak a hatékony felhasználását. (2) A környezetvédelmi támogatás azon beruházásokhoz nyújtható, amelyek célja a) az érvényes közösségi szabványok túlteljesítése, b) közösségi szabványok hiányában vagy a közösségi szabványoknál szigorúbb nemzeti szabványoknak való megfelelés, c) energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások használata, vagy d) szennyezett ipari területek helyreállítása. A támogatás mértéke 92/J. § (1) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkezõ) projektekhez nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (3) bekezdésben meghatározott mértékeket. (2) Környezetvédelmi beruházás esetén a támogatás maximális intenzitása a (3) és a (4) bekezdés alapján külön-külön számított értékek közül a magasabb érték. (3) A támogatási intenzitás a) az érvényes közösségi szabványok túlteljesítését, vagy a közösségi szabványoknál szigorúbb nemzeti szabványoknak való megfelelést célzó beruházás esetén 30 százalék; vagy b) energiatakarékosságot vagy a megújuló energiaforrások használatát célzó beruházás esetén 40 százalék; c) amennyiben a kedvezményezett a kérelem benyújtásakor KKV-nak minõsül, az a) és b) pontokban meghatározott intenzitás további 10 százalékponttal növelhetõ; d) amennyiben a kedvezményezett a kérelem benyújtásakor nem minõsül KKV-nak, akkor az a)–b) pontokban meghatározottaknál további 5 százalékponttal emelhetõ
2007/135. szám
Budapesten és Pest megyében, illetve további 10 százalékponttal emelhetõ a Budapesten és Pest megyén kívül megvalósuló beruházások esetében. (4) A támogatási intenzitás a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 60 százalék; b) Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban 50 százalék; c) Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és Pest megyében 40 százalék; d) Budapesten 2007. január 1-jétõl 35 százalék, 2011. január 1-jétõl 20 százalék; e) amennyiben a kedvezményezett a kérelem benyújtásakor KKV-nak minõsül, az a)–d) pontokban meghatározottaknál további 10 százalékponttal növelhetõ. (5) A támogatási intenzitás szennyezett ipari területek helyreállításakor az elszámolható költségek 100%-a, amely a munkaköltségek 15%-ával növelhetõ, de nem haladhatja meg a kedvezményezett tényleges költségeit. A környezetvédelmi beruházási támogatás elszámolható költségei 92/K. § (1) Az elszámolható költségek csak a környezetvédelmi célok eléréséhez szükséges többletberuházások költségei lehetnek. Elszámolható költség a) a tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor; b) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50 százalékáig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak); (2) Az immateriális javak költségei az alábbi feltételek teljesülése esetén számolhatóak el: a) amortizálható eszközöknek kell minõsülniük; b) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs; c) a kedvezményezett eszközei közé kell tartozniuk, és a kedvezményezettnek a tulajdonát képezõ intézményben kell használatban maradniuk legalább öt éven keresztül. Ez a feltétel nem vonatkozik a technikailag elavult immateriális javakra. Ha ilyeneket az említett öt éven belül értékesítenek, az értékesítésükbõl származó bevételt le kell vonni az elszámolható költségekbõl, és ahol lehetséges, a támogatás egészét vagy egy részét vissza kell téríteni. (3) Az elszámolható költségeket mindig a kapacitásnövekedésbõl, a beruházás elsõ öt évében keletkezett költségmegtakarításból és ebben az ötéves idõszakban megvalósult kiegészítõ termelésbõl származó hasznokat levonva kell kiszámítani. (4) A tárgyi eszközök alapján felmerült elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszony-
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ban lévõ személy között a szokásos piaci ártól eltérõ áron kötött szerzõdés alapján merült fel. (5) A támogatás keretében csak a projektcélokhoz közvetlenül kapcsolódó, feltétlenül szükséges ingatlanvásárlások költségei számolhatók el. (6) Megújuló energiaforrás esetén az elszámolható költség az a többletköltség, amely egy hagyományos, a ténylegesen elõállított energia szemszögébõl ugyanolyan kapacitású erõmûhöz képest a kedvezményezettet terheli. (7) Közösségi szabványok hiányában bevezetett nemzeti szabványokhoz történõ alkalmazkodás esetén az elszámolható költségek a nemzeti szabványok által megkövetelt magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez szükséges többletberuházásokat foglalják magukban. (8) Amennyiben a kedvezményezett a közösségi szabványoknál szigorúbb nemzeti szabványokhoz alkalmazkodik vagy önként vállalja a közösségi szabványok túlteljesítését, az elszámolható költségek a közösségi szabványoknál magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez szükséges többletberuházásokat foglalják magukban. A közösségi szabványok által megkívánt szint eléréséhez szükséges beruházások költségei nem számolhatóak el. A szennyezett ipari területek helyreállításának támogathatósága 92/L. § (1) E jogcímen a talaj, a felszíni vizek vagy a talajvíz minõségének romlásában bekövetkezett károk helyreállítása támogatható. (2) Támogatás kizárólag a károk helyreállításáért felelõs azon személynek adható, aki a környezet védelmérõl szóló 1995. évi LIII. törvény alapján nem felelõs a területen kialakult környezetkárosításért. (3) Támogatás a (2) bekezdésben meghatározott személynek kizárólag akkor nyújtható, ha a környezetkárosító magatartást tanúsító személy vagy jogutódja nem azonosítható, vagy a költségek ráterhelése nem lehetséges. A szennyezett ipari területek helyreállításának elszámolható költségei 92/M. § A szennyezett ipari területek helyreállításának elszámolható költségei az eredeti állapot helyreállításához szükséges munkálatok költsége, amelybõl a terület független értékbecslõ által megállapított értéknövekedését le kell vonni. A foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó szabályok A foglalkoztatási támogatás célja 92/N. § Foglalkoztatási támogatást munkahelyteremtéshez lehet nyújtani. A foglalkoztatási támogatás igénybevételének alapvetõ feltételei 92/O. § Munkahelyteremtési támogatás esetében: a) a támogatás intenzitása nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) be-
9733
kezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ában meghatározott mértéket; b) a kedvezményezettnek 25%-ban hozzá kell járulnia a finanszírozáshoz; c) az elszámolható költségek köre az új munkavállalók két éves idõszakra vonatkozó bérköltsége és annak járulékai; d) a létrehozott munkahely az utolsó 12 hónap átlagával összehasonlítva nettó növekedést kell, hogy jelentsen a munkavállalói létszámban, mind az érintett létesítményben, mind az érintett vállalkozásban; e) a létrehozott munkahelyet a támogatásra jogosult régióban legalább három évig – kis- és középvállalkozások esetében két évig – fenn kell tartani; f) a létrehozott munkahelyekre olyan munkavállalókat kell felvenni, akik korábban még nem álltak alkalmazásban, elõzõ munkahelyüket elvesztették, vagy ennek veszélye közvetlenül fenyegeti õket; g) az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidõs és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidõben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg; h) a támogatás csak akkor nyújtható, amennyiben a támogatás iránti kérelem a munkahelyteremtés elõtt benyújtásra került a támogatási kérelem elbírálójának; i) a támogatás csak akkor nyújtható, amennyiben a létrehozott munkahely tárgyi eszköz vagy immateriális javak beruházását célzó projekt végrehajtásához kapcsolódik és a munkahelyet a beruházás befejezésétõl számított három éven belül hozzák létre. A kutatás-fejlesztési támogatásokra vonatkozó szabályok A támogatás célja 92/P. § (1) E rendelet 11. fejezetében meghatározott, K+F jogcímeken nyújtott támogatásoknak ösztönzõ hatást kell kifejteniük oly módon, hogy a támogatások eredményeként a K+F és innovációs tevékenységek köre a támogatott vállalkozás esetében növekszik. A támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha bizonyíthatóan a) növeli a projekt méretét – ideértve a projekt összköltségét, illetve a K+F+I tevékenységekben részt vevõ személyek számát, vagy b) bõvíti az alkalmazási kört, ideértve a várható projekt eredményeket, vagy c) fokozza a projekt végrehajtásának ütemét, vagy d) növeli a kedvezményezett által a K+F+I-re fordított teljes összeget. (2) Nem szükséges az (1) bekezdésben meghatározott mutatók teljesülésének bizonyítása, amennyiben a támogatás
9734
MAGYAR KÖZLÖNY
a) KKV-k részére nyújtott K+F+I projekttámogatásnak minõsül és a támogatás összege nem éri el a 7 500 000 eurónak megfelelõ forint összeget KKV-nként és projektenként; b) KKV-k részére mûszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatásnak minõsül és a támogatás összege nem éri el a 7 500 000 eurónak megfelelõ forint összeget KKV-nként és projektenként; c) KKV-k részére nyújtott iparjogvédelmi támogatásnak minõsül. (3) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhetõ oda, ha a kedvezményezett még a támogatni kért projekthez kapcsolódó tevékenységek bármelyikének megkezdése elõtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. (4) A támogatott projektek ösztönzõ hatását illetõen összesített éves jelentés készül, melyhez a Kedvezményezettek kötelesek folyamatosan, a pályázati dokumentációban meghatározott módon, illetve egyedi esetekben a Támogató kérésének megfelelõen – figyelemmel az (1)–(2) bekezdésekben foglaltakra is – adatot szolgáltatni. (5) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet K+F+I támogatásokra vonatkozó elõírásai az NFÜ honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet az interneten való közzététel elõtt elindítani. A támogatás mértéke 92/Q. § (1) Az egyes (azonos elszámolható költséggel rendelkezõ) projektekhez nyújtható bármely támogatás intenzitása K+F projekttámogatás esetében nem haladhatja meg a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott mértéket. (2) A maximális támogatási intenzitás: a) alapkutatásnál 100 százalék; b) ipari kutatásnál 50 százalék; c) kísérleti fejlesztésnél 25 százalék. (3) Ipari kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetében amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor a) kisvállalkozásnak minõsül, akkor a támogatási intenzitás 20 százalékponttal, b) amennyiben középvállalkozásnak minõsül, akkor 10 százalékponttal növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek. (4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott intenzitások ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében 80 százalékos támogatás intenzitásig további 15 százalékponttal növelhetõk a) amennyiben a projekt legalább két egymástól független vállalkozás tényleges együttmûködésével valósul meg és a következõ feltételek teljesülnek: aa) egyik vállalkozásnak sem kell a projekt elszámolható költségeinek több mint 70 százalékát viselnie, és ab) a projekt legalább egy KKV-val való együttmûködéssel jár együtt, vagy az határokon átnyúló, azaz a kuta-
2007/135. szám
tás-fejlesztési tevékenységet legalább két különbözõ tagállamban folytatják; b) amennyiben a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttmûködésével valósul meg és amennyiben a következõk teljesülnek: ba) a kutatási szervezet az elszámolható költségek legalább 10 százalékát viseli, és bb) a kutatási szervezetnek jogában áll a kutatási projekt eredményeinek közzététele, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak; c) kizárólag ipari kutatás esetében, amennyiben a projekt eredményeit széles körben terjesztik technikai és tudományos konferenciák keretében, vagy azokat tudományos és mûszaki szaklapokban teszik közzé, vagy szabadon hozzáférhetõ adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a nyers kutatási adatokhoz), vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül. (5) A (4) bekezdés b) és c) pontjainak alkalmazása során az alvállalkozásba adás nem minõsül tényleges együttmûködésnek. 92/R. § (1) Mûszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetében az ipari kutatási tevékenységeket elõkészítõ megvalósíthatósági tanulmányok esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a nagyvállalkozásnál a 65%-ot, KKV-knél a 75%-ot, illetve kísérleti fejlesztési tevékenységeket elõkészítõ megvalósíthatósági tanulmányok esetében nagyvállalkozásoknál a 40%-ot, KKV-knél az 50%-ot. (2) Iparjogvédelmi jog támogatása esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 92/Q. §-ban meghatározott mértéket azzal, hogy ahhoz a kutatás-fejlesztési tevékenységhez tartozó támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amely az érintett szabadalom vagy iparjogvédelmi oltalom tárgyához elsõként vezetõ kutatási tevékenységhez tartozik. Elszámolható költségek 92/S. § (1) A K+F projekttámogatás esetén elszámolható költségek – melyek körét a pályázati dokumentáció szûkebben is meghatározhatja – az alábbiak lehetnek: a) kutatók, fejlesztõk, technikusok és egyéb kisegítõ személyzet munkaerõköltsége, amennyiben a támogatott projektben foglalkoztatják õket; b) eszközök és felszerelések költségei a kutatási-fejlesztési projektben való használatuk mértékéig és idejére; c) épület- és földhasználati költségek a projektben való használatuk mértékének és idejének megfelelõen. Amennyiben ezeket az eszközöket és felszereléseket nem használják teljes élettartamuk alatt a kutatás-fejlesztési és innovációs projekten, csak a projekt idõtartamának megfelelõ értékcsökkenési ráfordítás minõsül elszámolható költségnek; d) a szerzõdéses kutatás-fejlesztés, a külsõ forrásból piaci áron megvásárolt vagy lízingelt mûszaki tudás és
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
szabadalmak, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelõen került sor; e) a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, amennyiben azokat kizárólag a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe; f) további általános költségek, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési projekt eredményeként merülnek fel; g) egyéb mûködési kiadások, beleérve az anyagköltségeket és hasonló termékek, valamint szolgáltatások költségeit, amennyiben közvetlenül a kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként merülnek fel. (2) Mûszaki megvalósíthatósági tanulmányok támogatása alkalmazásában a tanulmány készítésének költségei számolhatóak el. (3) Iparjogvédelmi jog támogatása alkalmazásában elszámolható költségek a következõk: a) a jognak az elsõ joghatóság által történõ megítélését megelõzõen felmerülõ valamennyi költség, ideértve a bejelentés elõkészítésével, benyújtásával és eljárásával kapcsolatos költségeket, valamint a jog megítélése elõtt a bejelentés megújításakor felmerülõ költségeket; b) fordítási és egyéb költségek, amelyek a jog egy másik joghatóság elõtt a jog kérelmezésével vagy hatályosításával kapcsolatban merülnek fel; c) a bejelentéssel kapcsolatos hivatalos eljárás során és az esetleges felszólalási eljárás során a jog érvényességének védelmekor felmerülõ költségek, akkor is, ha ezek a költségek a jog megítélését követõen merültek fel. A képzési támogatásokra vonatkozó szabályok 92/T. § (1) Képzési támogatást általános és szakosított képzéshez lehet nyújtani. (2) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez kizárólag a 68/2001/EK bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható. (3) Elszámolható költségek: a) az oktatók költségei, b) az oktatók és képzésben részt vevõk utazási költségei, c) egyéb folyó költségek, úgymint anyagok, ellátmány, d) az eszközök és berendezések amortizációja, olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják, e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei, f) a képzésben részt vevõk személyes költségei az a)–e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyezõ összegig. Csak a képzésben ténylegesen eltöltött idõ vehetõ számításba, az ebbõl termelésben eltöltött idõ vagy annak megfelelõje levonása után.
9735
(4) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetõen és tételesen részletezve. (5) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkezõ) projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás – beleértve a projekthez nyújtott csekély összegû támogatásokat is – intenzitása nem haladhatja meg a (6)–(7) bekezdésben meghatározott mértékeket. (6) A maximális támogatási intenzitás a) általános képzéshez: aa) KKV-k esetében 70%, ab) nagyvállalkozások esetében 50%; b) szakosított képzés: ba) KKV-k esetében 35%, bb) nagyvállalkozások esetében 25%. (7) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitásokat 10 százalékponttal növelni kell a képzési szempontból hátrányos helyzetû munkavállalóknak nyújtott képzés esetén. (8) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitásokat 5 százalékponttal növelni kell a Pest megyében és Budapesten mûködõ kedvezményezettek esetében, és 10 százalékponttal növelni kell Pest megyében és Budapesten kívül mûködõ kedvezményezettek esetében. (9) Ha valamely támogatási projektben mind szakosított, mind általános képzési összetevõk szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása céljából egymástól nem választhatók el, vagy ha a támogatási projektben szereplõ képzés szakosított, illetve általános jellege nem állapítható meg, a (6) bekezdés b) pontja szerinti szakosított képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni. A csekély összegû támogatásokra vonatkozó szabályok 92/U. § (1) A csekély összegû támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az elõzõ három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegû támogatások támogatástartalmáról. (2) A több részletben fizetendõ támogatást az odaítélése idõpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (3) Minden egyes új csekély összegû támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az elõzõ két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegû támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. (4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerzõdésben arról, hogy csekély összegû támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésé-
9736
MAGYAR KÖZLÖNY
re – valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve. A közszolgáltatások finanszírozására vonatkozó szabályok 92/V. § (1) Közszolgáltatás finanszírozásához támogatást kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott vállalkozás kaphat. (2) A közszolgáltatások ellátásáért nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához. (3) A támogatás mértéke ne haladja meg a közszolgáltatás ellátásának nettó költségét, azaz a közszolgáltatás mûködtetésével kapcsolatban felmerült költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbségét, figyelembe véve egy, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó sajáttõke-rész alapján várható ésszerû profitot is. (4) A kedvezményezett a kapott támogatásról külön elszámolást köteles vezetni, amely elszámolás alapján a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak teljesülése ellenõrizhetõ. Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok 92/Z. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megõrizni.”
27. § Az R. a 94. §-t követõen a következõ 94/A–94/B. §-okkal egészül ki: „94/A. § A rendeletben szabályozott programból támogatást nyújtani csekély összegû és beruházási támogatások, valamint a K+F+I keretszabály hatály alá tartozó támogatások tekintetében 2013. december 31-ig, környezetvédelmi támogatások tekintetében 2008. december 31-ig, képzési és munkahelyteremtési támogatások esetében 2008. június 30-ig lehet. 94/B. § Ez a rendelet: a) a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatásokról szóló 2006/C 323/01 közösségi keretszabály, b) az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 302., 2006.11.1., 29. o.), c) az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.), d) az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i, 68/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 20. o.),
2007/135. szám
e) a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás ( HL L 37., 2001.2.3.), f) az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2204/2002/EK bizottsági rendelet (HL L 337., 2002.12.13., 3–14. o.), g) az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekû szolgáltatások mûködtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló 2005/842/EK bizottsági határozat (HL L 312., 2005.11.29., 67. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.”
28. § (1) Ez a rendelet – a 29. §-ban meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 10. §-ának (4) bekezdése, 14–20. §-ai, 23. §-a, 24. §-ának (2)–(4) bekezdése, valamint 27. §-ának (5) bekezdése. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 34. §-a (3) bekezdésének n) pontjában, 35. §-a (3) bekezdésének g) pontjában, 49. §-ában, 66. §-ában, az „EMIR” szövegrész helyébe az „információtechnológiai” szöveg lép.
29. § (1) Az R. 92/G–92/M. §-ai, valamint 92/P–92/S. §-ai az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követõ 15. napon lépnek hatályba. (2) A pénzügyminiszter a Bizottság határozata meghozatalának idõpontját – annak ismertté válását követõen haladéktalanul – a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
30. § Ez a rendelet a 29. § (2) bekezdése szerinti határozat közzétételét követõ hónap elsõ napján a hatályát veszti. A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 266/2007. (X. 10.) Korm. rendelete az egyes egészségbiztosítással összefüggõ kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (2) bekezdésének a) pontjában és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. §-a (14) bekezdésének f) pontjában, valamint az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:
1. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 22. §-a (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A MEP szerzõdést köthet fogyatékkal élõ gyermekek és felnõttek ellátására Budapesten heti 90, megyénként összességében heti 45-45 fogászati óraszámra. Ez a feladat a fogorvosi körzet mûködtetése mellett csökkentett fogászati óraszámban, de legalább heti 6 órában is ellátható. Az ellátást nyújtó havi alapdíjra jogosult a rendelkezésre állásra és a speciális tevékenységre tekintettel. Az alapdíj rendelésenként – önálló szervezeti egységkóddal rendelkezõ szervezeti egységenként – heti 45 óra rendelési idõ esetén 12 000 korcsoportos pontszámnak megfelelõ összeg, ennél alacsonyabb heti rendelési idõ esetén az összeg idõarányos része.” (2) A Kr. 22. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Fogászati alapellátás körébe tartozó sürgõsségi ellátásra a 23. § (3) bekezdése szerinti feltételekkel a) a fõvárosban legfeljebb hat, b) a 20 000 fõt meghaladó lakosságszámú településeken legfeljebb egy, c) a b) pont alá nem tartozó települések bármilyen jellegû bevonásával 20 000 fõt meghaladó lakosságszám esetén legfeljebb egy, valamint az e rendelet hatálybalépésekor is mûködõ ügyeleti szolgálatra köthetõ finanszírozási szerzõdés.”
9737 2. §
A Kr. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A finanszírozási szerzõdésben meghatározható a szolgáltató által nyújtható szolgáltatások köre, illetve mennyisége, a teljesítés idõbeli ütemezése és a többletteljesítmény elszámolásának mértéke (a továbbiakban: szolgáltatásvolumen). A járóbeteg-szakellátásra és a 32. § szerinti CT, MRI vizsgálatokra vonatkozóan az elszámolható teljesítmény mennyiségét (a továbbiakban: teljesítményvolumen) szolgáltatónként éves szinten – az ellátási igények változásának figyelembevételével havi bontásban – kell meghatározni, az R. szerint külön jelzéssel ellátott szervezett népegészségügyi célú onkológiai szûrõvizsgálatok, és a külön jogszabály szerinti újszülöttkori öröklõdõ anyagcsere betegségek szûrésének kivételével. Az aktív fekvõbeteg-szakellátás tekintetében a szülés mint esemény kivételével a teljesítményvolument – a 27/A. §-ban foglaltak figyelembevételével – szolgáltatónként havi bontásban kell meghatározni.”
3. § A Kr. 27/A. §-ának (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(7) Az (5) bekezdés szerinti elszámolásnál a szolgáltató összes teljesítményvolumenén belül a) az onkológiai, b) a kardiológiai, c) a traumatológiai, d) a csecsemõ- és gyermekgyógyászati ellátásra érvényes teljesítményvolument elkülönítetten kell meghatározni és összevontan kell kezelni. Az egyes pontokban meghatározott értékek egymás között, intézményen belül átcsoportosíthatók az Eftv. rendelkezéseinek figyelembevételével, a betegellátás érdekeit szem elõtt tartva. Amennyiben az elkülönített teljesítményvolumen nem elégséges a felmerülõ szükségletek kielégítésére, akkor a felmerülõ többletigényt az a)–d) pontban meghatározott tevékenységek körében az összes teljesítményvolumenen belül nem nevesített volumen terhére kell biztosítani.”
4. § (1) A Kr. 40. §-ának (9) bekezdése helyébe az alábbi szövegrész lép:
9738
MAGYAR KÖZLÖNY
„(9) Nappali kórházi ellátás a) fekvõbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató esetében az osztályos háttér ágyszáma szerint ellátható betegszám 50 százalékáig, b) az adott tevékenységre mûködési engedéllyel és finanszírozási szerzõdéssel rendelkezõ, járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató esetében az intézmény saját TVK-ja keretein belül, c) járó- és fekvõbeteg-szakellátást egyaránt nyújtó szolgáltató esetében az intézmény járóbeteg-szakellátási TVK-ja terhére is jelenthetõ.” (2) A Kr. 40. §-a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Nappali kórházi ellátás a (9) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a tartósan (legalább 3 hónap) kihasználatlan TVK-nak megfelelõ teljesítmény erejéig jelenthetõ.” (3) A Kr. 40. §-a az alábbi (11) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (11)–(13) bekezdések számozása (12)–(14) bekezdésre változik: „(11) A (9) bekezdés szerinti teljesítmény 0,7-es szorzóval számolható el. Nem számolható el teljesítmény heti pihenõnapra, vasárnapra és munkaszüneti napokra.”
5. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 361/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (6)–(12) bekezdések számozása (7)–(13) bekezdésre változik: „(6) Amennyiben a RET az (1) bekezdés szerinti befogadási kérelmet nem véleményezi vagy nem támogatja, a miniszter a kapacitásbõvítési kérelem elbírálása érdekében az ellátási érdek fennállásának eldöntéséhez megkéri az ÁNTSZ véleményét. Amennyiben az ellátási érdek fennáll, a miniszter 10 napon belül gondoskodik a (4) bekezdésben foglalt pénzügyi hatásvizsgálat elkészítésérõl, majd azt – a befogadással kapcsolatos javaslatával együtt – haladéktalanul megküldi a pénzügyminiszternek.”
2007/135. szám
szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki: „Ha az egészségügyi hatóság a mûködési engedély módosítására okot adó körülményrõl hivatalból értesül, a mûködési engedélyt hivatalból módosítja.”
7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ ötödik napon lép hatályba. (2) Az 1., 2., 3. és 4. §-ok az e rendelet kihirdetésétõl számított harmincadik napon lépnek hatályba azzal, hogy azok rendelkezéseit az 1., 3. és 4. §-ok tekintetében a 2008. február havi kifizetésekre, a 2. § tekintetében a 2008. január havi kifizetésekre kell elõször alkalmazni. (3) Ez a rendelet a kihirdetését követõ negyvenedik napon hatályát veszti. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) a Kr. 30/A. §-a (2) bekezdésének elsõ mondatában az „a követelés lejártától számított 60 napon belül” szövegrész helyébe az „a követelés lejártától számított 30 napon belül”, b) az R. 8. §-ának e rendelet 5. §-a szerint átszámozott ba) (7) bekezdésében az „az (5) bekezdés szerinti javaslat” szövegrész helyébe az „az (5) vagy (6) bekezdés szerinti javaslat”, bb) (8) bekezdésében az „A miniszter haladéktalanul értesíti” szövegrész helyébe az „A miniszter a pénzügyminiszter (7) bekezdés szerinti értesítésének beérkezését követõen haladéktalanul értesíti”, bc) (9) bekezdésében az „A (7) bekezdésben foglalt értesítést” szövegrész helyébe az „A (8) bekezdésben foglalt értesítést”, c) az R. 15. §-a (2) bekezdésében az „A 8. § (12) bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „A 8. § (13) bekezdése alapján” szövegrész lép.
A miniszterelnök helyett: 6. § Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról
Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 113/2007. (X. 10.) FVM rendelete a 2007. évben tavaszi fagykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk kárenyhítéséhez biztosítandó többlettámogatás feltételeirõl A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 12. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:
9739
biakban: termelõ), aki a 2007. évi elemi károk enyhítése céljából kárenyhítési igényét a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH) benyújtotta és vállalja az e rendeletben meghatározott külön feltételek teljesítését.
3. § (1) A kárenyhítési juttatás-kiegészítésre való jogosultság feltételei az alábbiak: a) az ültetvények ápolási munkáinak rendben történõ elvégzése és annak dokumentálása; b) a kárt szenvedett területen az ültetvény mûvelési mód legalább 2008. december 31-ig történõ fenntartása, ideértve a korszerûsítést vagy az újratelepítést is; c) a b) pont szerinti idõpontig megtermelt termékek piaci értékesítésének számlával/nyugtával/felvásárlási jeggyel történõ igazolása. (2) A kárenyhítési juttatás-kiegészítés igényléséhez meghatározott, (1) bekezdés szerinti külön feltételek termelõ általi teljesítését a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) ellenõrzi.
1. § E rendelet alkalmazásában: a) tavaszi fagykár: a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 88/2006. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának b) pontja szerinti kár; b) igényelhetõ kárenyhítési juttatás: az R. 3. §-ának (5) bekezdése szerint meghatározott és a kárenyhítési rendelet 4. számú melléklete összesítõ táblázatának N oszlopa szerint kiszámított támogatási összeg; c) megállapított kárenyhítési juttatás: az R. 10. §-ának (2) bekezdése szerinti támogatás; d) kárenyhítési juttatás-kiegészítés: az e rendelet 4. §-ának (4) és (5) bekezdése szerint meghatározott támogatás; e) de minimis támogatás: a szõlõ- és gyümölcsös ültetvényekben a 2007. évi tavaszi fagykárok miatt százszázalékos terméskiesést elszenvedett termelõk egyszeri csekély összegû támogatásáról szóló 97/2007. (IX. 19.) FVM rendelet alapján nyújtott támogatás; f) kedvezményes hitel támogatástartalma: a 2007. évben tavaszi fagykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk hitelhez jutási lehetõségérõl szóló 66/2007. (VII. 26.) FVM rendelet alapján felvett hitelekkel megszerzett kedvezmények forint fizetõeszközben számolt támogatási egyenértéke, amelyet a támogatástartalom meghatározására feljogosított szervezet a hitelfelvevõ részére kiállított igazolása tartalmaz.
2. § Kárenyhítési juttatás-kiegészítésben részesülhet az a Krt. 2. §-ának b) pontja szerinti mezõgazdasági termelõ (a továb-
4. § (1) A kárenyhítési juttatás-kiegészítés iránti igény e rendelet melléklete szerinti támogatási kérelem kitöltésével, az R. 4. számú melléklete alapján kiszámított kárenyhítési juttatás iránti igényléssel együtt, három példányban személyesen vagy postai úton nyújtható be az R. 7. § (1) bekezdése szerinti határidõig az MgSzH-hoz. (2) Amennyiben a R. 4. számú melléklete alapján kiszámított kárenyhítési juttatás iránti igény benyújtása a kárenyhítési juttatás-kiegészítés igényének benyújtása elõtt bármilyen ok miatt már megtörtént, úgy az e rendelet melléklete szerinti támogatási kérelemben ezt a tényt egyértelmûen közölni kell, és a már benyújtott dokumentumok átvételét/feladását igazoló bizonylatok másolatát mellékelni kell. (3) Az MgSzH az igény jogosságát, valamint a számítás alapjául szolgáló adatok megalapozottságát ellenõrzi, megállapítását záradékkal igazolja a nyomtatványon, és azt tizenöt munkanapon belül, de legkésõbb 2007. november 1. napjáig az igénylõ részére visszaküldi. Az igénylõnek az MgSzH által záradékolt támogatási kérelmet az MVH-hoz legkésõbb 2007. november 10-éig kell benyújtania az R. alapján benyújtott kárenyhítési juttatás iránti igényléssel együtt. A határidõ elmulasztása jogvesztõ hatályú. Amennyiben a termelõ a 2007. évi tavaszi fagykárokkal összefüggésben kedvezményes hitelt is igénybe vett, úgy az igénylõlaphoz csatolni kell a támogatástartalom meghatározására feljogosított szervezet kedvezményes hitel támogatástartalmáról szóló igazolásának másolatát is. (4) A kárenyhítési juttatás-kiegészítés, a megállapított kárenyhítési juttatás, a „de minimis támogatás”, és a ked-
9740
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/135. szám
vezményes hitel támogatástartalma együttesen nem lehet nagyobb, mint az igényelhetõ kárenyhítési juttatás.
tervnek a miniszter általi jóváhagyását követõen nyolc napon belül átutalja a 4. § (9) bekezdés szerinti számlára.
(5) A kárenyhítési juttatás-kiegészítés termelõnkénti összegét az MVH állapítja meg.
(4) Az MVH a kiegészítõ kifizetési terv jóváhagyását követõen harminc napon belül levélben értesíti a termelõt a kárenyhítési juttatás-kiegészítésre benyújtott igénye kielégítésének a mértékérõl és teljesíti a kifizetéseket. A kifizetésre kerülõ összeg meghatározásánál az MVH az elõzetesen kifizetett kárenyhítési juttatás-kiegészítés elõlegét is figyelembe veszi.
(6) Amennyiben a kárenyhítési juttatás-kiegészítés céljára rendelkezésre álló keretösszeg nem fedezi az összes jogosult termelõ részére kifizetendõ kárenyhítési juttatás-kiegészítés összegét, úgy a kárenyhítési juttatás-kiegészítés mértékét valamennyi termelõnél arányosan csökkenteni kell. (7) A termelõ által az MVH-hoz a tárgyév november 1-jéig benyújtott kárenyhítési juttatás-kiegészítési kérelemre az (5) és (6) bekezdés szerint megállapított kárenyhítési juttatás-kiegészítés kilencven százalékos mértékéig elõleg fizethetõ, amelyet az MVH a tárgyév december 31-éig a kárenyhítési juttatás elõlegének kifizetésével egyidejûleg teljesít. (8) A (7) bekezdés szerinti határidõre benyújtott kérelmek összegzését követõen az MVH megállapítja a kárenyhítési juttatás-kiegészítés elõleg formájában kifizetendõ összegét, amelyrõl a tárgyév december 10-éig az R. 9. §-ának (2) bekezdése szerinti kifizetési tervvel egyidejûleg tájékoztatja a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium). (9) A minisztérium a (8) bekezdés szerinti összeget, de legfeljebb a kárenyhítési juttatás-kiegészítés céljára rendelkezésre álló összeg kilencven százalékát a tájékoztatás kézhezvételétõl számított nyolc napon belül, elõlegfizetés céljából átutalja az MVH 10032000-00281629-00000017 Kárenyhítési lebonyolítási számlára.
5. § (1) Az MVH a kárenyhítési juttatás-kiegészítés igénybevételérõl – az R. 9. §-ának (2) bekezdése szerinti kifizetési tervvel egyidejûleg – kiegészítõ kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyév december 10-éig a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) jóváhagyásra megküld. (2) A kiegészítõ kifizetési tervnek tartalmaznia kell különösen a) a termelõknél a fagykár miatt bekövetkezett hozamkiesés MgSzH által ellenõrzött összegét; b) a termelõk részére az R. 9. § (3) bekezdésének f) pontja szerint javasolt kárenyhítõ juttatás összegét; c) a termelõk részére kifizetni javasolt kárenyhítõ juttatás-kiegészítés összegét, az elõlegben kifizetett kárenyhítõ juttatás-kiegészítés összegét, a kifizetéssel érintett termelõk számát és azok õstermelõi, egyéni vállalkozói, gazdasági társasági mûködési forma szerinti megoszlását. (3) A minisztérium a kárenyhítési juttatás-kiegészítés céljára rendelkezésre álló összegnek a 4. § (7) bekezdése szerinti elõleg átutalása után fennmaradt részét a kifizetési
(5) Az MVH a 4. § (9) bekezdés szerinti számlán a kárenyhítési juttatás-kiegészítés kifizetését követõen megmaradt összeget a kifizetések lezárását követõ harminc napon belül átutalja a minisztérium 10032000-01220191-50000005 számú Fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlájára. 6. § (1) Amennyiben az MVH utólag megállapítja, hogy ugyanarra a káreseményre összesen nagyobb összegû támogatás került kifizetésre, mint az igényelhetõ kárenyhítési juttatás, úgy a termelõ a különbözetet az MVH visszafizetésre szóló felhívásának kézhezvételét követõ harminc napon belül köteles a 4. § (9) bekezdés szerinti számlára visszafizetni. (2) Az MVH a visszafizetési felhívásokra befolyt összegeket harminc napon belül átutalja a minisztériumnak az 5. § (5) bekezdése szerinti számlára. (3) A kárenyhítési juttatás-kiegészítés igénylésével kapcsolatban a termelõ által vállalt kötelezettségek teljesítésének elmaradása, továbbá valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítési juttatás-kiegészítésre való jogosultság visszavonását eredményezi. A jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítési juttatás-kiegészítés tényét az MgSzH által készített jegyzõkönyv alapján az MVH állapítja meg, és írásban felszólítja a termelõt a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítõ juttatás-kiegészítés visszafizetésére. A termelõnek a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítési juttatás-kiegészítést a 4. § (9) bekezdése szerinti számlára kell visszafizetnie.
7. § (1) Ez a rendelet az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a mezõgazdasági termékek elõállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról címû, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358., 2006. 12. 16., 12. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz. (2) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9741
Melléklet a 113/2007. (X. 10.) FVM rendelethez
TÁMOGATÁSI KÉRELEM a 2007. évben tavaszi fagykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk kárenyhítési juttatás-kiegészítésének igényléséhez Az igénylõlapot a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal lakóhely/telephely szerint illetékes megyei kirendeltségéhez a 88/2006. (XII. 28.) FVM rendelet alapján benyújtandó kárenyhítési juttatás igénylésével együtt kell benyújtani. 1. A kérelmezõ adatai: Neve: ............................................................................................................... Tel.: ................................................... Lakhely/székhely címe: Levelezési címe:
.......................................... (helység) ................................... út/utca/tér ..... hsz. ...................................................... (helység) ................................... út/utca/tér ..... hsz.
MVH regisztrációs száma: Adószáma: Adóazonosító száma: Õstermelõi igazolvány száma: A kárenyhítési szerzõdés száma: ................................................................................................................................... A kárenyhítõ juttatás-kiegészítés terhére elõleget igényelek (a kívánt válasz X-szel jelölendõ). Igen
Nem
a) A 88/2006. (XII. 28.) FVM rendelet szerinti kárenyhítési juttatás iránti igényemet már korábban benyújtottam az ennek átvételét/feladását tanúsító bizonylat másolatát mellékelem.
,
b) A 88/2006. (XII. 28.) FVM rendelet szerinti kárenyhítési juttatás iránti igényemet a kárenyhítési juttatás-kiegészítés iránti igényemmel együtt nyújtom be . (A megfelelõ változat X-szel jelölendõ.)
2. Termõterületi adatok 2.1. A fagykárt szenvedett termõterület adatai (táblánként töltendõ ki):
Település megnevezése
Helyrajzi szám
A termõterület nagysága (ha)
A
B
C
Összesen:
–
A termõterületbõl a károsodott terület nagysága (ha)
A károsodott növények megnevezése
Terméscsökkenés a károsodott területen az elõzõ évi terméshez viszonyítva (%)
D
E
F
–
9742
2.2. Az ültetvények hozamérték-csökkenése Termésátlag
Termék megnevezése
A
Tárgyévi vetésterület és ültetvény területe ha*
B
Levonásra kerülõ tételek
Hozamérték-csökkenés
Átlagár
Tárgyév kg/ha*
Elõzõ három elemikár-mentes évi adatok kg/ha*
Tárgyévi adatok Ft/kg
Elõzõ három elemikár-mentes évi adatok Ft/kg
C
D
E
F
Tárgyévi hozamérték
Referencia hozamérték
(B×C×E) Ft
(B×D×F) Ft
(H–G) Ft
G
H
I
(H–G)×100 H %
J
– ipari alma
Számított kárenyhítõ juttatás összege K=I Ft
Igényelhetõ kárenyhítési juttatás összege
A biztosító által A hozamkiesés miatt keletkezett kifizetett N=0,8 költségkártérítés [K–(L+M)]*** megtakarítás összege N=0,9 össze ge** Ft [K–(L+M)]**** Ft Ft
K
L
M
N
–
– étkezési alma – körte – cseresznye – szilva és ringló – sárgabarack – õszibarack – nektarin – köszméte – ribiszke, piros, fehér – ribiszke, fekete
MAGYAR KÖZLÖNY
– meggy
– szamóca – csemegeszõlõ – borszõlõ – dió Gyümölcsfélék összesen:
** Gyümölcsfélék 1 kg hozamkiesése esetén 1,31 Ft, szõlõ 1 kg hozamkiesése esetén 4,97 Ft. *** Az EU Bizottság 1857/2006/EK rendelete 11. cikk elõírása értelmében a bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg a bekövetkezett jövedelemcsökkenés 80%-át. **** Az EU Bizottság 1857/2006/EK rendelete 11. cikk elõírása értelmében az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezõtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet hatálya alá tartozó települések közigazgatási területén lévõ termõterületek esetében a bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg a bekövetkezett jövedelemcsökkenés 90%-át.
2007/135. szám
* A területi adatokat (ha) két tizedesjegy pontossággal, a súlyadatokat (kg) és a termésátlagokat (kg/ha) egész értékre kerekítve kell kitölteni.
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9743
3. Nyilatkozat: 3.1. Ezúton bejelentem igényemet a 2007. évi fagyok okozta károk miatt a 2007. évben tavaszi fagykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk kárenyhítéséhez biztosítandó többlettámogatás feltételeirõl szóló 113/2007. (X. 10.) FVM rendelet szerint az MVH által kifizetendõ kárenyhítési juttatás-kiegészítésre, a 2. pontban részletezett, károsodott ültetvények vonatkozásában. 3.2. Kijelentem, hogy a 2007. évben tavaszi fagykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk kárenyhítéséhez biztosítandó többlettámogatás feltételeirõl szóló 113/2007. (X. 10.) FVM rendelet alapján a 2007. évi fagyok okozta károk enyhítése céljából az MVH által folyósított kárenyhítési juttatás-kiegészítéssel vállalt kötelezettségeket, úgymint a) az ültetvények ápolási munkáinak rendben történõ elvégzését, annak dokumentálását, b) a kárt szenvedett területen az ültetvény mûvelési mód legalább 2008. december 31-ig történõ fenntartását, ideértve a korszerûsítést vagy újratelepítést is, c) a b) pont szerinti idõpontig megtermelt termékek piaci értékesítésének számlával/nyugtával/felvásárlási jeggyel történõ igazolását a 2. pontban megadott termõterületek vonatkozásában magamra nézve kötelezõnek ismerem el, és azokat a megszabott idõtartam alatt folyamatosan teljesítem. 3.3. A 2007. évi fagykárokkal összefüggésben a) kedvezményes hitelt vettem igénybe, b) kedvezményes hitelt nem vettem igénybe. (A kívánt rész aláhúzandó.) A felvett hitel támogatástartalmáról kiállított pénzintézeti igazolás másolatát mellékelem. 3.4. A 2007. évi fagykárokkal összefüggésben a) de minimis támogatást nem vettem igénybe, b) ......................... Ft összegû de minimis támogatást vettem igénybe. (A nem kívánt rész áthúzandó.) (Mellékletek) Kelt: ............................... 2007. ................ hó .... nap ....................................................... kérelmezõ aláírása
Záradék A jogszabály által elõírt mellékleteken benyújtott kárenyhítési juttatás-kiegészítés igényléséhez megadott adatok valódiságát ellenõriztem, amelynek alapján a kárenyhítési juttatás-kiegészítési igény jogosultságának megállapítását a) javasolom, b) .................................................................................. miatt nem javasolom. Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve
9744
MAGYAR KÖZLÖNY
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 114/2007. (X. 10.) FVM rendelete a Nagy-Somlói borvidék védett eredetû borairól szóló 12/2006. (II. 3.) FVM rendelet módosításáról
2007/135. szám 5. §
Az R. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A 4. § (3) bekezdésében meghatározott követelmények a rendelet hatálybalépését követõ 10 évig nem vonatkoznak azon szõlõültetvényekre, amelyeket a rendelet hatálybalépése elõtt telepítettek.”
A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjában és 2. §-ának 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
1. §
(1) E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
A Nagy-Somlói borvidék védett eredetû borairól szóló 12/2006. (II. 3.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § A védett eredetû bor csak a Nagy-Somlói borvidék Somló-hegyi körzetében, Borszörcsök, Doba, Somlójenõ, Somlószõlõs, valamint Somlóvásárhely településeken létesült ültetvényeken szüretelt szõlõbõl készíthetõ.”
(2) A 2. § tekintetében a korábbi szabályoknak megfelelõ megnevezésû címke a védett eredetû bor forgalmazásának befejezéséig használható.
6. §
7. §
(3) Az 1–6. § a hatálybalépést követõ 3. napon hatályát veszti. E rendelet 2020. december 31-én hatályát veszti. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
2. § Az R. 9. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(3) A címkén a bor megnevezése mellett fel kell tüntetni továbbá] „a) a „Somlói Védett Eredetû Bor”, vagy a „Somlói VEB” megjelölést, vagy a „Districtus Hungaricus Controllatus Somló”, vagy a „DHC Somló” megjelölést,”
Melléklet a 114/2007. (X. 10.) FVM rendelethez [1. számú melléklet a 12/2006. (II. 3.) FVM rendelethez] Borvidéki település
3. § Az R. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „12. § A védett eredetû bor elõállításához szüretelt szõlõ származási bizonyítványát a szüretnek a hegyközség választmánya által meghatározott kezdési idõpontja után, a helyszínen becsült szõlõtermés mennyiségének és mustfokának megállapítását követõen a hegybíró adja ki „Somlói védett eredetû bor készítésére alkalmas” megjelöléssel.” 4. § Az R. 14. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [14. § (1) A szõlõültetvényre és a borászati üzemre vonatkozó nyilvántartások a következõk:] „f) a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja forgalomba hozatali engedélye, valamint vizsgálati jegyzõkönyvei;”
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Doba
Somlójenõ Somlószõlõs
Somlóvásárhely
Dûlõnév
Bárótag Felsõhegyalja Százforduló Szent Márton Váralja Ilona Aszó Bárótag Hegykút Ragalja Séd Apátsági Aranyhegy Grófi Gyür Kükép Serétes Taposókút
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 115/2007. (X. 10.) FVM rendelete a Villányi borvidék védett eredetû borairól szóló 91/2005. (X. 18.) FVM rendelet módosításáról A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A Villányi borvidék védett eredetû borairól szóló 91/2005. (X. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Villányi védett eredetû classicus bort csak blauburger, cabernet franc, cabernet sauvignon, chardonnay, hárslevelû, kadarka, kékfrankos, kékoportó, királyleányka, merlot, olaszrizling, ottonel muskotály, pinot blanc, pinot noir, rajnai rizling, sauvignon blanc, syrah, szürkebarát, tramini, zengõ, zöldveltelini és zweigelt szõlõfajtákból lehet készíteni.”
2. § Az R. 6. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § A villányi védett eredetû premium bor alapanyagául szolgáló szõlõnek legalább az alábbi értéket kell elérni: a) 20,0 MM°: cabernet franc, cabernet sauvignon, hárslevelû, merlot, rajnai rizling, sauvignon blanc, tramini; b) 19,0 MM°: kékfrankos, olaszrizling, pinot noir, syrah, zweigelt; c) 18,5 MM°: chardonnay; d) 18,0 MM°: ottonel muskotály; e) 17,5 MM°: kadarka, kékoportó.”
3. § Az R. 7. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § (1) A villányi védett eredetû bor szõlõfeldolgozására és borászati technológiájára a meghatározott termõhelyrõl származó minõségi borokra irányadó jogszabályokat kell alkalmazni, az e rendeletben meghatározott eltérések figyelembevételével.
9745
(2) Félédes, édes, félszáraz borokat csak természetes érésbõl származó szõlõbõl, kizárólag hárslevelû, ottonel muskotály, illetve tramini fajtákból lehet készíteni. (3) A villányi védett eredetû borok nem édesíthetõek. (4) A premium vörös borokat fahordóban kell érlelni legalább 1 évig, kadarka, valamint kékoportó fajták esetében legalább 6 hónapig.”
4. § Az R. 8. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A bizottság 50 tagú. A tagokat a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa választja egy naptári évre. A bizottság tagjai közül 40 fõt a borvidéki termelõk vagy a hegyközségi (hegyközségi tanácsi) tisztségviselõk közül kell megválasztani. (3) A bizottság titkári feladatait a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára látja el. A bizottságot a titkár hívja össze, szervezi annak munkáját, de a bírálatban nem vesz részt.”
5. § Az R. 9. §-ának (4)–(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(4) A bor megnevezését annak használata elõtt a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának be kell jelenteni. A Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa a védett eredetû borok megnevezésére használt kifejezésekrõl nyilvántartást vezet. (5) A szabályos (fektetett vagy állított négyzetlap, vagy téglalap alakú) címkék esetében a címke jobb alsó sarkába a villányi védett eredetû borok jelképét, a magyar kikerics (Colchicum hungaricum) növényrõl készült, a 2. számú melléklet szerinti grafikát kell elhelyezni. A grafika kapcsolódik a „Districtus Hungaricus Controllatus Villány” szintén kötelezõen feltüntetésre kerülõ szövegrészhez, amely a logo külsõ kettõs körében a 2. számú melléklet szerint foglal helyet. Szabálytalan formájú (tépett alsó szélû, romboid, sarkára állított négyszög alakú, ovális stb.) címke esetén a magyar kikerics grafikát a címke formájától függõen, de annak alsó harmadában kell elhelyezni. A magyar kikerics grafikát az adott címkével harmonizáltan (szín, betûtípus használata) kell elkészíteni és elhelyezni. A „DHC Villány” jelképéül szolgáló logo grafikai megjelenése legalább 2,0 cm, legfeljebb 3,0 cm átmérõjû lehet. (6) A villányi védett eredetû borokat csak üvegbe palackozva lehet forgalomba hozni. Ez alól kivételt képeznek az adott termõhelyen belül a termelõ által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített saját termelésû borai. A villányi védett eredetû premium bort csak a
9746
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/135. szám
villányi borvidék területén vagy annak határától számított 35 km-es körzetében, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa által nyilvántartásba vett palackozóban lehet palackozni.”
1. számú melléklet a 115/2007. (X. 10.) FVM rendelethez
6. §
A Villányi borvidék dûlõinek listája
Az R. 13. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § A szõlõtermelõk a 12. §-ban meghatározott nyilvántartásokat az egyéb nyilvántartásokkal együtt kötelesek megõrizni legalább 5 évig, vagy az utolsó forgalomba hozatal napjától számított 1 évig, és azt az ellenõrzést végzõ szerveknek kérésre bemutatni, illetve a nyilvántartásokból adatot szolgáltatni a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa részére.”
7. § Az R. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A 4. §-ban meghatározott mûvelésmódok mellett a rendelet hatálybalépését követõ 15 évig a szõlõültetvény mûvelésmódját tekintve egyes függöny, GDC, sylvoz, moser féle mûvelésmód is lehet, amennyiben a szõlõültetvényt a rendelet hatálybalépése elõtt telepítették.”
8. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (2) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
9. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Az 5. § tekintetében a korábbi szabályoknak megfelelõ jelölésû címke a védett eredetû bor forgalmazásának befejezéséig használható. (3) A 7. § (3) bekezdésében foglaltakat elsõ ízben a 2008-ban szüretelt borokra vonatkozóan kell alkalmazni. (4) Az 1–8. § a hatálybalépést követõ 3. napon hatályát veszti. E rendelet 2020. december 31-én hatályát veszti.
Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
[1. számú melléklet a 91/2005. (X. 18.) FVM rendelethez]
Borvidéki település
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.
Bisse Csarnóta
Harkány
Kistótfalu
Márfa
Siklós
Dûlõnév
Szõlõhegy József-hegy Ostoros Bokjó Cser Cseralja Cserkõ Csikorgó-erdõ Farkasverem Gerzsó Hegyalja Hosszóföld Imrevölgy Liget Ligetalja Tömelik Derékalja Diászó Kishegy Szilágy Tenkesi szõlõ Terehegy Átai-hegy Csicsó-hegy Ófalu Simon-hegy Szõlõskert Templom fölött Derékalja Diás Hegyalja Akasztófa Csukma Gombás Göntér-Hidegkút Kubina Makár Melegmáj Szõlõkalja
2007/135. szám Borvidéki település
MAGYAR KÖZLÖNY Dûlõnév
40.
Sztánkó út
41.
Városhegy
42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84.
Alsó kövesföld Csepeli árok Diászó Felsõ kövesföld Göntér Kenderföld Kopácsi hát Kövesföld Középvölgy Macskalyuk Nagyárok Nagy-hegy Szabolcsi árok Zuhánya Hegyalja Hegytetõ Ostoros Alsó avas Kis cser Mészfej Sáta Sziget Szõlõhegy Cser-hegy Kerek-hegy Köves-hegy Nagy-hegy Bocor Gesztenyés Hajdús Hársas Hunyadi-dûlõ Kenderföld Kossuth Lajos-dûlõ Dobogó Domb Fekete-hegy Kopár Konkoly-dûlõ Remete Várerdõ Ördög-árok Fennsíki-szõlõk
Szava
Turony
Hegyszentmárton
Kisharsány
Nagyharsány
9747 Borvidéki település
85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96.
Nagytótfalu
Palkonya Villány
Dûlõnév
Mandolás Pillangó-dûlõ Verebes-rét Gombás Tüskés Hajdús Weingarten Agancsos Csillag-völgy (Sternstal) Harsányi út felett Jammerthal Somsich
2. számú melléklet a 115/2007. (X. 10.) FVM rendelethez [2. számú melléklet a 91/2005. (X. 18.) FVM rendelethez] A villányi védett eredetû borok címkéjén kötelezõen használatos magyar kikerics grafika
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 116/2007. (X. 10.) FVM rendelete a Duna Borvidéki Régió szabályzatáról szóló 10/2006. (II. 3.) FVM rendelet módosításáról A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 2. §-ának 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.)
9748
MAGYAR KÖZLÖNY
Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A Duna Borvidéki Régió szabályzatáról szóló 10/2006. (II. 3.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § Új ültetvény létesítésekor csak a hektáronkénti 3300 vagy ennél nagyobb tõkeszámú ültetvény termése használható m.t. minõségi bor készítésére.”
2. § Az R. 7. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § Duna Borvidéki Régió, Duna Borrégió, Dunai, illetve Duna megjelöléssel a Duna Borrégió területén termett, a 4. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt szõlõfajták termésébõl elõállított m.t. minõségi bor hozható forgalomba.” 3. § E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépést követõ 30. napon hatályát veszti. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 117/2007. (X. 10.) FVM rendelete
2007/135. szám
fajta fenntartás növényegészségügyi biztonságának növelése. A támogatás jellege 2. § (1) Az e rendelet szerinti támogatás a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a mezõgazdasági termékek elõállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 10. cikke szerinti támogatásnak minõsül. (2) Az e rendeletben megállapított mértékben és feltételek szerint vissza nem térítendõ támogatás vehetõ igénybe a) a szántóföldi, kertészeti és engedélyes faiskolai vetõmagtermesztésre és szaporítóanyag-elõállításra, valamint – az erdészeti csemetekertek kivételével – fajta fenntartásra igénybe vett területek után a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 9. számú mellékletének 1–10. pontja, b) a gyümölcs szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet 7. és 8. számú melléklete, c) a szõlõ szaporítóanyagok elõállításáról, minõsítésérõl és forgalomba hozataláról szóló 87/2006. (XII. 28.) FVM rendelet 8. számú melléklete alapján meghatározott növényegészségügyi vizsgálatokhoz [a továbbiakban a)–c) pontok együtt: támogatott növényegészségügyi szolgáltatás].
A támogatási jogosultság
egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról
3. §
A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló, 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 81. §-a (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
(1) Támogatott növényegészségügyi szolgáltatást vehet igénybe az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely a) megfelel a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott a mikro-, kis- és középvállalkozások Bizottság által elfogadott meghatározásnak; b) nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy ba) nem áll csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, illetve természetes személy esetében nem áll
A támogatás célja 1. § A támogatás célja a minõségi és magas biológiai értékû vetõmag- és szaporítóanyag- elõállítás, valamint a növényi
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
gazdálkodási tevékenységével összefüggõ végrehajtási eljárás alatt, bb) nincs lejárt köztartozása, bc) nincs költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerõs határozattal megállapított köztartozása. (2) A támogatott szolgáltatás igénybevételének további feltétele, hogy az elvégzett vizsgálat a növényegészségügyi alkalmasságot igazolja. (3) Támogatásra a hatósági növényegészségügyi vizsgálatot elvégzõ megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), valamint a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: Központ; Központ és Hivatal a továbbiakban együtt: szolgáltató) jogosult.
9749
jelentési idõpontokig. A 2007. évre vonatkozó kérelmek valamennyi vizsgálat esetében 2007. október 31-ig nyújthatók be. (2) Amennyiben a Hivatal az 1. számú melléklet szerinti kérelmet elfogadja, úgy a termelõnek a vizsgálati díjról kiállított számla összegét a támogatás mértékével csökkentetten kell megfizetnie. (3) A támogatási keret kimerülése esetén a szolgáltatást igénybe vevõ köteles a számla teljes összegét a szolgáltatást végzõnek kifizetni.
Kifizetési kérelem 6. §
A támogatás forrása és mértéke 4. § (1) A támogatás forrása a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezeti kezelésû Folyó kiadások és jövedelemtámogatások elõirányzat-felhasználási keretszámla, száma: 1003200001220191-51200002. (2) Az éves támogatási keret legfeljebb 150 millió Ft. (3) A támogatás mértéke a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 165/2004. (XI. 22.) FVM rendelet 3. számú melléklete I. fejezetének 1–7. pontjában és a III. fejezetében meghatározott vizsgálatok szolgáltatási díjának 80 százaléka. (4) A szolgáltató a támogatott növényegészségügyi szolgáltatást igénybe vevõ részére az elvégzett szolgáltatásról számlát állít ki, amely tételesen tartalmazza a növényegészségügyi szolgáltatás megnevezését, ellenértékét, valamint a szolgáltatás ellenértékének támogatás tartalmát. (5) Támogatás csak a rendelet hatálybalépését követõen kiállított számlák alapján igényelhetõ.
Támogatott szolgáltatás igénybevételi kérelem 5. § (1) Az e rendelet 1. számú melléklete szerinti, a támogatott szolgáltatásban való részvételre irányuló kérelmet a kérelmezõ lakóhelye/székhelye szerint területileg illetékes Hivatalhoz kell benyújtani a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 9. mellékletében meghatározott be-
(1) A kiállított számlákról a Hivatal nyilvántartást vezet, és havi rendszerességgel összesítést készít, amelyet a tárgyhónapot követõ hónap tizenötödik napjáig a Központnak megküld. Az összesítéshez a kiállított számlák másolatait is csatolni kell. (2) A Hivatal adatai alapján a vizsgálati díjak termelõknek fel nem számított összegérõl (a továbbiakban: költségek) a Központ országos összesítést (a továbbiakban: kifizetési kérelem) készít a 2. számú melléklet szerinti formában, és igazolja a Hivatal költségeit. (3) A Központ a kifizetési kérelmet havonta, a tárgyhónapot követõ hónap utolsó napjáig megküldi a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) Központi Hivatala részére. A kifizetési kérelemhez csatolni kell a kiállított számlák másolatait. (4) A benyújtott kifizetési kérelem teljességének ellenõrzését követõen az MVH a támogatásról – a 4. § (2) bekezdésében rögzített mértékig – döntést hoz. A döntés jogerõre emelkedését követõen az MVH intézkedik a minisztérium költségvetési elszámolásokért felelõs szervezeti egysége felé a kifizetésekhez szükséges támogatás rendelkezésre bocsátásáról. A kifizetést az MVH a 4. § (1) bekezdésében meghatározott elõirányzat-felhasználási keretszámla terhére a 10032000-00287560-00000017 Agrártámogatások lebonyolítási számláról a forrás rendelkezésre bocsátását követõ 30 napon belül teljesíti. (5) A minisztérium fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámláról az MVH rendelkezésére bocsátott források felhasználásról, a költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályokban elõírt módon, az MVH a tárgyhónapot követõ hónap 8-áig, analitikus nyilvántartása alapján, fõkönyvi könyvelési feladást készít a minisztérium költségvetési elszámolásokért felelõs szervezeti egysége számára.
9750
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/135. szám
Tájékoztatás
Záró rendelkezések
7. §
9. §
(1) Az adott támogatási célra kifizetett összegrõl az MVH Központi Hivatala havonta tájékoztatást küld a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, aki a forrás kimerülése esetén a Tv. 78. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
(2) E rendelet alapján nyújtott támogatásokra vonatkozóan az 1857/2006/EK rendelet 20. cikk (2) bekezdése szerinti nyilvántartást az MVH Központi Hivatala vezeti, és a nyilvántartás alapján – kérelemre – a Bizottság részére megadja a kért információkat.
E rendelet a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a mezõgazdasági termékek elõállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.
10. §
Ellenõrzés, jogkövetkezmények
11. §
8. § (1) Utólagos ellenõrzés végzésére a Hivatal, valamint a Központ jogosult. (2) Amennyiben az ellenõrzés során bebizonyosodik, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódó támogatást jogosulatlanul vették igénybe, arról az ellenõrzést végzõ határozatot hoz, amelyrõl értesíti az MVH Központi Hivatalát is.
A növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 165/2004. (XI. 22.) FVM rendelet 2. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Amennyiben a díjfizetésre kötelezett személy külön jogszabályban foglaltak szerint támogatott szolgáltatás igénybevételére jogosult, akkor a támogatás mértékével csökkentett összegû díjat kell megfizetnie.”
(3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az MVH 10032000-00287560-00000031 számú, Szabálytalanságok lebonyolítási számlájára kell megfizetni.
Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
1. számú melléklet a 117/2007. (X. 10.) FVM rendelethez
KÉRELEM támogatott növényegészségügyi vizsgálatokban való részvételre .............. évben Benyújtás helye: a kérelmezõ lakóhelye/székhelye szerint illetékes megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal 1. A ügyfél adatai: (Azt az adóigazgatási számot kell beírni, amelyre a támogatást igényli!) Ügyfél neve: ................................................................................................................. Tel.: .................................... Ügyfélregisztrációs száma: Adószáma: Adóazonosító jele: Õstermelõi igazolvány száma: Lakóhely/székhely címe: Levelezési címe:
............................................ (helység) ............................. út/utca/tér ...... hsz. .......................................................... (helység) ............................. út/utca/tér ...... hsz.
Felelõs vezetõ neve: ...................................................................................................... Tel.: .................................... Felelõs ügyintézõ neve: ................................................................................................. Tel.: ....................................
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9751
2. A kis- és középvállalkozás meghatározásához szükséges adatok: (elõzõ évi beszámoló/bevallás alapján, illetve újonnan alakult vállalkozások esetében tervezett) Foglalkoztatott létszám (éves átlaglétszám): .............................................................................................................fõ Éves forgalom: ...................................................................................................................................................ezer Ft Éves mérlegfõösszeg: ........................................................................................................................................ezer Ft Vállalkozás minõsítése:
mikro
kis
közép
(középvállalkozás: kevesebb mint 250 személyt foglalkoztat, éves forgalma nem haladja meg az 50 millió EUR-t, és/vagy éves mérlegfõösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t; kisvállalkozás: kevesebb mint 50 személyt foglalkoztat, éves forgalma és/vagy éves mérlegfõösszege nem haladja meg a 10 millió EUR-t; mikrovállalkozás: kevesebb mint 10 személyt foglalkoztat, éves forgalma és/vagy éves mérlegfõösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t.)
3. A támogatást szántóföldi
kertészeti
engedélyes faiskolai
vetõmagtermesztésre és/vagy szaporítóanyag-elõállításra használt terület növényegészségügyi vizsgálati támogatott szolgáltatási díjainak igénybevételéhez kérem. (Tegyen X jelet a megfelelõ megnevezés mellett lévõ rubrikába!) 4. Nyilatkozatok 4.1. Nyilatkozom, hogy csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó vagyok (a vonatkozó rész aláhúzandó). 4.2. Nyilatkozom, hogy lejárt köztartozásom nincs. 4.3. Nyilatkozom, hogy a kérelem benyújtásakor költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerõs határozattal megállapított köztartozással nem rendelkezem.
5. Kötelezettségvállalás Kötelezettséget vállalok arra, hogy amennyiben az elvégzett vizsgálatok nem igazolják a terület növényegészségügyi alkalmasságát, továbbá a támogatási keret kimerülése esetén, az elvégzett növényegészségügyi szolgáltatás számla szerinti teljes összegét a szolgáltató részére kifizetem. Kijelentem, hogy a kérelmen feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: ................................................... ................................................................... kérelmezõ (cégszerû) aláírása
9752
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/135. szám
2. számú melléklet a 117/2007. (X. 10.) FVM rendelethez KIFIZETÉSI KÉRELEM a 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet alapján egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásához Benyújtó: Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja Székhelye: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24. Ügyfélregisztrációs száma:
Alulírott .................................. az MgSzH elnöke igazolom, hogy a 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet alapján tárgyhónapban az MgSzH területi szervei által elvégzett szántóföldi, kertészeti, engedélyes faiskolai és erdészeti vetõmagtermesztésre és szaporítóanyag-elõállításra használt területek növényegészségügyi vizsgálatok alapján az alábbi költségei merültek fel: Tárgyhónap: ........... év .......................................... hónap A támogatott növényegészségügyi szolgáltatást igénybe vevõ Sorszám
neve
ügyfélregisztrációs száma
KKVstátusza*
Az MgSzH által kiállított számla száma
A számlán szereplõ támogatható nettó érték (Ft)
Igényelt összeg (a támogatható költségek 80%-a) (Ft)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Mindösszesen: * 1 mikro; 2 kis; 3 közép, a megfelelõ kódszámot kell beírni.
Az igényelt támogatás összege: ................................................. Ft. Budapest, ......... év ............................... hó ............ nap ............................................................ MgSzH elnöke
Melléklet: Az elvégzett szolgáltatásokról kiállított számlák másolatai.
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A honvédelmi miniszter 39/2007. (X. 10.) HM rendelete a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok által használt objektumokba történõ belépés rendjérõl A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében, valamint a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 51. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § (1) A Magyar Köztársaság elnöke, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottságának, valamint Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke, a honvédelemért felelõs miniszter, a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) államtitkára a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok (a továbbiakban: KNBSZ-ek) objektumaiba a személyazonosságuk igazolása nélkül jogosultak a belépésre. (2) A Kormány (1) bekezdésben nem említett tagjai, az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottságának, továbbá Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának alelnökei, a HM kabinetfõnöke, valamint a HM szakállamtitkárai a személyazonosságuk igazolása nélkül, a KNBSZ-ek mûködési rendjére vonatkozó szabályok megtartásával jogosultak belépni a KNBSZ-ek objektumaiba.
2. § (1) Az országgyûlési képviselõk, az országgyûlési biztosok, továbbá a HM és a Magyar Honvédség állományába tartozó hivatásos állományúak, köztisztviselõk és közalkalmazottak a betöltött tisztségüket, illetve a jogviszonyukat igazoló igazolványuk felmutatása és ellenõrzése után, a látogatás céljának megjelölésével, a KNBSZ-ek mûködési rendjére vonatkozó szabályok megtartásával léphetnek be a KNBSZ-ek objektumaiba. (2) Az 1. §-ban megjelölt személyek, valamint az országgyûlési képviselõ és az országgyûlési biztos belépését a KNBSZ-ek központi ügyeleti szolgálata – ennek hiányában az érintett biztonsági tiszt – jelenti az illetékes fõigazgatónak. (3) Az (1) bekezdés szerinti személyek a KNBSZ-ek objektumainak területén csak kísérõvel közlekedhetnek, feladataikat megfelelõ ellenõrzés mellett végezhetik.
9753 3. §
(1) Az országgyûlési képviselõ, illetve az országgyûlési biztos írásos, indokolt kérelmére a KNBSZ-ek fõigazgatói az egyes, különleges célokra szolgáló helyiségbe, területrészre – így különösen a fegyverszobába, a biztonsági, energiaellátó és számítástechnikai központokba, a minõsített adatkezelésre, valamint a speciális eszközök elhelyezésére és a rejtjeltevékenység ellátására szolgáló helyiségekbe – történõ belépéshez, az országgyûlési képviselõ, illetve az országgyûlési biztos részére írásban, egyedi belépési engedélyt adnak ki. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen az adatvédelmi biztos engedély nélkül léphet be azokba a helyiségekbe, ahol olyan adatok kezelése folyik, amelyekbe – külön törvény alapján – betekinthet.
4. § A KNBSZ-ek hivatásos állományú tagjai és közalkalmazottjai szolgálati, illetve közalkalmazotti igazolványuk felmutatásával, a KNBSZ-ek mûködési rendjére vonatkozó szabályok megtartásával léphetnek be a munkáltató KNBSZ objektumaiba.
5. § (1) Az 1–2. §-ban nem említett személyek a fõigazgatók vagy az általuk felhatalmazott személy engedélye alapján, a KNBSZ-ek mûködési rendjére vonatkozó szabályok megtartásával léphetnek be a KNBSZ-ek objektumaiba. (2) A KNBSZ-ek mûködésének zavartalansága és tevékenységének ellátása érdekében szükséges, munkaidõn túli, eseti beléptetésekrõl az illetékes fõigazgatók által felhatalmazott szervezet vagy ügyeleti szolgálat gondoskodik.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok objektumaiba történõ belépés rendjérõl szóló 2/1997. (I. 10.) HM rendelet, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok objektumaiba történõ belépés rendjérõl szóló 2/1997. (I. 10.) HM rendelet módosításáról szóló 18/2007. (V. 21.) HM rendelet. Ez a bekezdés a rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter
9754
MAGYAR KÖZLÖNY
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 27/2007. (X. 10.) ÖTM rendelete a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program elõirányzatából nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikk (1) bekezdés hatálya alá tartozó támogatások felhasználásáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény 53. § (7) bekezdésében, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 59. § (10) bekezdésében megállapított feladatkörömben – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában megállapított felelõsségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program elõirányzatából nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatások felhasználására, kezelésére, mûködtetésére terjed ki.
Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) alapkutatás: az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendõ; b) állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés (a továbbiakban: EK Szerzõdés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. §-ának 5. pontja szerinti csekély összegû (de minimis) támogatás (a továbbiakban: támogatás); c) induló beruházás: a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendõ;
2007/135. szám
d) ipari kutatás: a 70/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendõ; e) kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában megfelel a 70/2001/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének; f) kísérleti fejlesztés: a 70/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendõ; g) létesítmény felvásárlása: induló beruházásnak minõsül, és az 1628/2006/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendõ; h) nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelõ forintösszeg; ennek meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalat által egy hároméves idõszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközökre vonatkoznak, azzal, hogy annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni, és a gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni; az euróra való átszámításra, továbbá a támogatás odaítélésének idõpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyeknek – a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szerinti – egyedi bejelentése szükséges, a bejelentés idõpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó; i) nehéz helyzetben lévõ vállalkozás: az a társaság, amelynek a saját tõkéje veszteség folytán nem éri el a jegyzett tõke felét a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámolóban, és ezen veszteség több mint egynegyede a megelõzõ beszámoló óta eltelt idõ alatt keletkezett [a nehéz helyzetben lévõ vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági közlemény (HL 2004/C 244/02.) 2.1 alpontja szerinti nehéz helyzetben lévõ vállalkozás]; j) referenciaráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám, amelyet az EK Szerzõdés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke határoz meg; k) saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereibõl kapott támogatás nem számítható be, kivéve az államháztartás alrendszereibe tartozó támogatást igénylõ, pályázó költségvetési szerv esetében az ezen költségvetési szerv felügyeleti szervének költségvetésében az adott célra elõirányzott összeg, valamint az Önkormányzati EU Önerõ Alapból nyújtott támogatás;
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
l) szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minõségû, közepes minõségû és gyenge minõségû A és B csoportba sorolt szén; m) szinten tartást szolgáló eszköz: az az eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az elõállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvetõ változását eredményezné; n) támogatási intenzitás: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint értelmezendõ; o) támogatástartalom: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint értelmezendõ.
A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program elõirányzatok felhasználásának általános céljai 3. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), a 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetõ szabályairól és felelõs intézményeirõl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet, valamint a 2007–2013 idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM–PM együttes rendelet rendelkezéseivel összhangban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által felügyelt Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program célja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap segítségével megteremtse az aktivitás növelésének, az emberi erõforrások fejlesztésének és az ehhez szükséges intézményi reformok sikeres megvalósításának elõfeltételét jelentõ fizikai infrastrukturális hátteret. (2) Az operatív program egyik alapvetõ célja, hogy az országban a humán szolgáltatások területein olyan szelektív infrastrukturális fejlesztések valósuljanak meg, amelyek a szolgáltatások minõsége, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében biztosítják a legkirívóbb – mind regionális, mind településtípusonkénti – területi egyenlõtlenségek fölszámolását és a minõségi humán szolgáltatásokhoz történõ jobb hozzáférést. (3) A humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átfogó reformjuk elõsegítése keretében az operatív program kizárólag olyan fejlesztéseket támogat, amelyek az érintett szolgáltatások minõségének kézzelfogható javítása mellett az újonnan létrehozott korszerû kapacitások
9755
révén csökkentik a rendszer mûködésének és fenntartásának fajlagos költségeit, nem rónak addicionális terheket az államháztartásra. (4) A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program prioritási tengelyei az Európai Unió lisszaboni stratégiájának foglalkoztatási céljai közül többet közvetlenül támogatnak, több beavatkozása az Új Magyarország Fejlesztési Terv horizontális politikáiként megfogalmazott szempontok érvényesülését célzottan is segíti. (5) A fizikai beruházások minden esetben figyelembe veszik a környezeti, valamint a pénzügyi fenntarthatóság követelményeit. (6) Az EK Szerzõdés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, e rendelet által szabályozott támogatások a 4–22. § alapján nyújthatóak.
A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program elõirányzatokból nyújtható állami támogatásnak minõsülõ támogatások 4. § A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program elõirányzatokból nyújtható állami támogatásnak minõsülõ támogatások az alábbi jogcímeken használhatók fel: a) korszerû vállalati kutatói, képzési, szakmagyakorlati hely kialakítása; b) vállalkozások és egyetemek, illetve kutatóhelyek közötti együttmûködéshez szükséges kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúra feltételeinek megteremtése, különös tekintettel új termékek, technológiák, módszerek és alkalmazások kifejlesztésére, kipróbálására alkalmas környezet megteremtésére; c) a régiókban mûködõ kutatóhelyek és vállalkozások közötti technológiatranszfer felgyorsítása és fokozása; d) a kutatás-fejlesztési eredmények átadására képes innovációs transzferszolgáltatások (szükséges létesítmények) megteremtése; e) regionális járóbeteg-szakellátó központ kialakítása és fejlesztése; f) az oktatási-kulturális intézmények közötti együttmûködést szolgáló infrastruktúra fejlesztése; g) korszerû oktatási és kulturális szolgáltatásokat, intézményi irányítást, információáramlást támogató informatikai háttér kiépítése.
A támogatásban részesíthetõk, kedvezményezettek köre 5. § E rendelet hatálya alá tartozó elõirányzatokból támogatás a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazda-
9756
MAGYAR KÖZLÖNY
sági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezõ jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó részére nyújtható.
2007/135. szám
d) kis- és középvállalkozások részére tanácsadásra és egyéb szolgáltatásokra, tevékenységekre (a továbbiakban: KKV támogatás tanácsadásra) is nyújtható támogatás a 4. § b)–d) pontjában megjelölt jogcímek alapján, amelyre a 70/2001/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 19. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.
A támogatások formái 6. §
A csekély összegû támogatásokra vonatkozó szabályok
Az elõirányzat forrásaiból a 4. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthetõ jogalanyok részére mûködési támogatásnak nem minõsülõ, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendõ támogatás) nyújtható.
8. §
Támogatási kategóriák 7. § A 4. §-ban megjelölt jogcímek alapján a következõ típusú támogatás nyújtható: a) csekély összegû (de minimis) támogatás nyújtható a 4. § a), e) és f) pontja alapján, csekély összegû (de minimis) támogatás is nyújtható a 4. § c) pontja alapján, amelyre a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 8. §-ában foglaltak az irányadók; b) regionális beruházási támogatás (a továbbiakban: beruházási támogatás) is nyújtható a 4. § b), d), f) és g) pontjaiban megjelölt jogcímek alapján, amelyre e rendelet 9–15. §-ában, illetve a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben, valamint az 1628/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók, valamint e rendelet alapján, amennyiben a nagyberuházási projekteknek nyújtott – az összes forrásból származó – támogatás teljes összege meghaladja azt az összeget, amelyet az adott régióban egy 100 millió euró elszámolható költséggel rendelkezõ beruházás az érvényes regionális beruházási térkép alapján kaphatna, az EK Szerzõdés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás, valamint a 2007–2013 közötti idõszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (HL C sorozat 2006/C 54/08) szerint kell eljárni; c) kis- és középvállalkozások részére kutatás-fejlesztési támogatás (a továbbiakban: KKV K+F támogatás) nyújtható a 4. § b) és c) pontjában megjelölt jogcímek alapján, amennyiben kizárólag a kutatás-fejlesztési célú projekthez kapcsolódó tevékenységek részesülnek támogatásban, és amelyre e rendelet 16–18. §-ában, illetve a 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók;
(1) A csekély összegû támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az elõzõ három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegû támogatások támogatástartalmáról. (2) A több részletben fizetendõ támogatást az odaítélése idõpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (3) Minden egyes új csekély összegû támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az elõzõ két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegû támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. (4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerzõdésben arról, hogy csekély összegû támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.
A BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A támogatás célja 9. § (1) E rendelet alapján beruházási támogatás induló beruházáshoz nyújtható. (2) E rendelet alapján beruházási támogatás csak akkor ítélhetõ oda, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése elõtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a támogatási programot kezelõ hatóság írásban megerõsíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képezõ – projekt elvben megfelel az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek. (3) A beruházási támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet beruházási támogatásokra vonatkozó elõírásait a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján is közzé kell tenni.
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY A támogatás mértéke 10. §
(1) Az egyes, azonos elszámolható költségekkel rendelkezõ projektekhez nyújtható bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (2)–(4) bekezdésben meghatározott mértékeket. A támogatás összege a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek alapján kiszámított támogatásnak a bérköltségek alapján kiszámított támogatással történõ kombinálása esetén sem haladhatja meg a régió számára megállapított felsõ határból eredõ legkedvezõbb összeget. (2) A támogatás intenzitása nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértéket. (3) Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – a) kisvállalkozásnak minõsül, akkor a támogatásintenzitás 20 százalékponttal, b) középvállalkozásnak, akkor 10 százalékponttal növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek. (4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100 százaléka, a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelõ forintösszegig, b) 50 százaléka, a jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg közötti részre, c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg feletti részre.
A támogatott beruházás elszámolható költségei 11. § (1) A támogatás iránti kérelem az Irányító Hatóság, illetve az általa akkreditált közremûködõ szervezet által történõ írásos visszaigazolását követõen az alábbi költségek számolhatóak el: a) a beruházás célját szolgáló aa) tárgyi eszköznek a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor, ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how az Sztv. 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50 százalékáig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak); vagy b) a beruházás üzembe helyezését követõ harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkozta-
9757
tott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegû ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1) bekezdésben meghatározottaktól szûkebben is meghatározhatja. (3) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévõ személy között a szokásos piaci ártól eltérõ áron kötött szerzõdés alapján merült fel. (4) A földterület és az épületek kivételével az eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerzõdés tartalmazza az eszköznek a bérleti idõtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható idõpontját követõen a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKV-k esetében három évig kell folytatódnia.
12. § Nem nyújtható támogatás az alábbi költségekre: a) szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor; b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján az 5. § szerinti kedvezményezett, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe; c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csõdeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be; d) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülõ eszközök) bekerülési értéke; e) a támogatási programot kezelõ hatóság által a 9. § (2) bekezdése alapján kiadott írásos megerõsítést tartalmazó okirat kelte elõtt felmerült költség, ráfordítás; f) személygépkocsi bekerülési értéke; g) a 11. § (1) bekezdés a) pontjának ac) alpontja szerinti immateriális javak bekerülési értéke, ha azt a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülõ létesítményben használja; h) nagyvállalkozásnál a korábban már használatba vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlásakor beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület, telek bekerülési értékét.
9758
MAGYAR KÖZLÖNY
A beruházási támogatás igénybevételének alapvetõ feltételei 13. § (1) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben a kedvezményezett KKV. (2) Felvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet. (3) Ha a támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján számítják ki, a támogatás akkor vehetõ igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja. (4) A támogatás akkor vehetõ igénybe, ha a kedvezményezett a támogatásban részesíthetõ immateriális javakat a kötelezõ üzemeltetési idõszak alatt az érintett régióban használja fel. Nagyvállalatok esetében a 11. § (1) bekezdés a) pontjának ac) alpontja irányadó. Az immateriális javak csak abban az esetben számolhatóak el, ha teljesítik az alábbi feltételeket: a) kizárólag a regionális támogatásban részesülõ létesítményben használhatóak fel, b) adott immateriális javaknál értékcsökkenési leírás alkalmazandó, c) piaci feltételek mellett, harmadik féltõl kell õket megvásárolni, d) a vállalat eszközei közé kell sorolni õket, és legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén három évig a regionális támogatásban részesülõ létesítményben kell maradniuk. (5) A támogatás akkor vehetõ igénybe és tartható meg, amennyiben a kedvezményezett a beruházást annak befejezésétõl, az üzembe helyezés idõpontjától számított öt évig, kis- és középvállalkozások esetén három évig az érintett régióban fenntartja. (6) Az (5) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási idõszak alatt korszerûtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét, amennyiben a fenntartási idõszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerûtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét követõ fenntartási idõszakban a kedvezményezett az üzem vagy a felszerelés cseréjére támogatásban nem részesülhet. (7) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, a beruházás befejezésé-
2007/135. szám
tõl számított három éven belül hozza létre, és minden munkahelyet legalább öt évig, KKV-k esetében három évig, azaz a kötelezõ üzemeltetési idõszak alatt az érintett régióban tartsa fenn. (8) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott nettó munkavállalói létszám a kérelem (pályázat) benyújtását megelõzõ 12 hónap átlagában a kedvezményezettnél közvetlenül teljes munkaidõben alkalmazott személyek számához képest növekedjen. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidõs és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidõben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg. (9) Amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt használati megállapodás és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz a pályázati dokumentációval történõ benyújtása. A per- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás, fejlesztés helyszíne. (10) A vissza nem térítendõ támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök az utánkövetési idõszak végéig kizárólag a támogatási szerzõdésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelõen hasznosíthatók. Az elõirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül – az Ámr. 89. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerzõdésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogatási döntéshozó elõzetes jóváhagyásával idegeníthetõ el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a támogatási döntéshozó hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére esõ támogatás idõarányos, értékcsökkenéssel korrigált, az elidegenítés idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni.
14. § Nem nyújtható támogatás a) a 2007–2013 közötti idõszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló 2006/C 54/08 számú iránymutatás (a továbbiakban: iránymutatás) I. mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez, kivéve, ha a kedvezményezett kis- és középvállalkozás és a 70/2001/EK bizottsági rendeletben vagy ennek helyébe
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
lépõ normában foglaltak szerint részesül állami támogatásban; b) a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály (2003/C 317/06) 3.1 cikkének (11) bekezdésében meghatározott tevékenységhez; c) az iránymutatásban meghatározott szénbányászathoz; d) az iránymutatás II. mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez; e) a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezésérõl szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz; f) az 1628/2006/EK rendelet 2. cikke értelmében az EK Szerzõdés I. mellékletében felsorolt mezõgazdasági termékek elsõdleges termeléséhez, valamint a tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelmérõl szóló, 1987. július 2-i 1898/87/EGK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a tejet és tejterméket utánzó, illetve helyettesítõ termékek gyártásához és forgalomba hozatalához; g) azon projektekhez, amelyek esetében a program 9. § (3) bekezdése szerinti, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján való közzététele elõtt merültek fel költségek; h) a szállítási ágazatban gördülõeszköz vásárlására, induló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetén.
15. § A támogatott projektek megkezdése idõpontjának az alábbi idõpontok minõsülnek: a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén: aa) az építési naplóba történt elsõ bejegyzés idõpontja (építési naplóval igazolva), ab) olyan építési jellegû munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelezõ, ott a kivitelezõi szerzõdés alapján a kivitelezõ nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan; b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az elsõ beszerzett gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelését igazoló okmányon feltüntetett nap; c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén a megvalósításra megkötött elsõ szerzõdés létrejöttének napja; d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés és gép) kiterjedõen valósítják meg, a projekt megkezdésének idõpontja az egyes célterületeknek megfelelõ tevékenységek kezdési idõpontjai közül a legkorábbi idõpont.
9759
A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A támogatás célja 16. § E rendelet alapján kutatás-fejlesztési támogatás alapkutatáshoz, ipari kutatáshoz és kísérleti fejlesztéshez, mûszaki megvalósíthatósági tanulmányok készítéséhez, szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez és érvényesítéséhez nyújtható, kizárólag kis- és középvállalkozások számára.
A támogatás mértéke 17. § (1) Az egyes, azonos elszámolható költségekkel rendelkezõ projektekhez nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a) a 100%-ot alapkutatás esetén; b) a 60%-ot ipari kutatás esetén; c) a 35%-ot kísérleti fejlesztés esetén. Amennyiben egy projekt a kutatás-fejlesztés különbözõ szakaszait foglalja magában, a támogatási intenzitást a megengedhetõ támogatási intenzitások súlyozott átlaga alapján kell megállapítani. Együttmûködésen alapuló projektek esetében az egyes kedvezményezetteknek nyújtott támogatás legmagasabb összege nem haladhatja meg az érintett kedvezményezettek részérõl felmerülõ elszámolható költségek alapján számított megengedett támogatási intenzitást. (2) Az (1) bekezdésben szereplõ felsõ határok az ipari kutatás esetében legfeljebb 75%-os támogatási intenzitásig, a kísérleti fejlesztés esetében pedig 50%-ig növelhetõk a következõk szerint: a) amennyiben a projektre Pest megyén és Budapesten kívül kerül sor, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhetõ, amennyiben a projektre Pest megyében vagy Budapesten kerül sor, a támogatási intenzitás 5 százalékponttal növelhetõ; b) az Európai Közösség kutatás-fejlesztési keretprogramjához kapcsolódó programok esetében 15 százalékponttal növelhetõ; c) a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhetõ, amennyiben a következõ feltételek valamelyike teljesül: ca) a projekt két tagállamban legalább két független partner közötti, határokon átnyúló hatékony együttmûködést von maga után, különösen a nemzeti K+F politikák összehangolásával összefüggésben; a támogatást nyújtó tagállamban egyetlen társaság sem viselhet az elszámolható költségek 70%-ánál többet, vagy
9760
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/135. szám
cb) a projekt egy társaság és egy állami kutatóintézet hatékony együttmûködését vonja maga után, különösen a nemzeti K+F politikák összehangolásával összefüggésben, amikor is az állami kutatóintézet a projekt elszámolható költségeinek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni az eredményeket, amennyiben azok az adott intézet által végrehajtott kutatásból erednek, vagy cc) a projekt eredményeit mûszaki és tudományos konferenciák révén széles körben terjesztik, illetve tudományos és mûszaki folyóiratokban közzéteszik azokat.
e) kiegészítõ általános költségek, amelyek a kutatási projekt eredményeként közvetlenül merülnek fel; f) egyéb mûködési kiadások, ideértve az anyagok, felszerelések és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként merülnek fel.
(3) Ipari kutatási tevékenységeket, illetve kísérleti fejlesztési tevékenységeket elõkészítõ megvalósíthatósági tanulmányok esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 75%-ot.
(3) Szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzésének és érvényesítésének támogatása alkalmazásában elszámolható költségek a következõk: a) jognak az elsõ hatóság által történõ megadását megelõzõ valamennyi költség, ideértve a kérelem elõkészítésével, benyújtásával és megvizsgálásával kapcsolatos költségeket, valamint a kérelem megújításának a jog megadása elõtt felmerülõ költségeit; b) fordítási és egyéb költségek, amelyek a jog egyéb hatóság által történõ megadásának, illetve érvényesítésének megszerzése érdekében merülnek fel; c) a kérelem hivatalos vizsgálata és az esetleges kifogásolási eljárás során a jog érvényességének megvédésekor felmerülõ költségek, még akkor is, ha ezek a költségek a jog megadása után keletkeznek.
(4) A szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez és érvényesítéséhez nyújtott támogatások esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az (1)–(2) bekezdésben meghatározott mértéket, azzal, hogy ahhoz a kutatási tevékenységhez tartozó támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amellyel elõször sikerült megszerezni az érintett szabadalmi vagy iparjogvédelmi jogot.
Az elszámolható költségek
(2) Megvalósíthatósági tanulmányok támogatása alkalmazásában a tanulmány készítésének költségei számolhatóak el.
18. § (1) A kis- és középvállalkozások alapkutatási, ipari kutatási és kísérleti fejlesztési célú támogatásai alkalmazásában elszámolható költségek a következõk: a) személyi költségek (kutatók, technikusok és egyéb kisegítõ személyzet a kutatási projektnél való alkalmazásuk mértékéig); b) a kutatási projekt mértékéig és idõtartamára felhasznált eszközök és felszerelések költségei, azzal, hogy amennyiben ezeket az eszközöket és felszereléseket a kutatási projektnél nem használják fel teljes élettartamukra, csak a kutatási projekt élettartamának megfelelõ amortizációs költségek számolhatóak el; c) a kutatási projekt mértékéig és idõtartamára igénybe vett épületek és földterület költségei, azzal, hogy az épületek tekintetében csak a kutatási projekt élettartamának megfelelõ amortizációs költségek számolhatóak el, továbbá a földterület esetében a kereskedelmi célú átruházás, illetve a ténylegesen felmerülõ beruházási költségek elszámolhatók; d) a kizárólag a kutatási tevékenységhez igénybe vett tanácsadás és egyenértékû szolgáltatások költségei, ideértve a kutatást, mûszaki ismereteket és a külsõ forrásokból piaci áron megvásárolt, illetve licencia tárgyát képezõ szabadalmakat, amennyiben a tranzakciót független felek között hajtották végre, és nincsenek összejátszásra utaló jelek, azzal, hogy ezek a költségek a projekt összes elszámolható költségeinek csak 70%-áig minõsülnek elszámolhatónak;
Kis- és középvállalkozások részére nyújtható támogatás tanácsadásra és egyéb szolgáltatásokra, tevékenységekre 19. § (1) E rendelet alapján tanácsadásra és kiállításon való részvételre támogatás kis- és középvállalkozások számára nyújtható. (2) A külsõ tanácsadók által nyújtott szolgáltatások esetében a bruttó támogatás nem haladhatja meg az ilyen szolgáltatások költségének az 50%-át. Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy visszatérõ tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos mûködési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadás, rendszeres jogi szolgáltatás vagy hirdetés. (3) E rendelet alapján vásárokon, kiállításokon való részvételre kizárólag kis- és középvállalkozások részére, az adott kiállításon, vásáron való legelsõ megjelenéshez nyújtható támogatás. (4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenység tekintetében elszámolható költségek kizárólag a kiállító helyiség bérlete, kialakítása és mûködtetetése költsége. (5) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységre nyújtható maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek maximum 50 százaléka.
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9761
Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok
22. §
20. §
Egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az állami támogatásokra irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság támogatást jóváhagyó határozatában meghatározott támogatási intenzitást.
Nem nyújtható támogatás a) azon szervezet részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelezõ határozata van érvényben; b) csõd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek és a nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak; c) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ három naptári éven belül az államháztartás alrendszereibõl, az Európai Unió elõcsatlakozási eszközeibõl vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior esetét; d) azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek lejárt esedékességû, 60 napot meghaladó adóvagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; e) azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerõsen bírság megfizetésére kötelezett; f) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik; g) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tõkéje a törzstõke (alaptõke) jogszabályban elõírt legkisebb mértéke alá csökkent; h) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának idõpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja, illetõleg ha bérelt ingatlan esetében a bérleti szerzõdés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetõségét legalább a külön rendeletben elõírt üzemeltetési kötelezettség idejére; i) azon szervezetek részére, amelyek nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az Áht. 15. §-ában meghatározott – feltételeinek, illetõleg ezen feltételek fennállását nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolják.
21. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megõrizni.
Átmeneti és záró rendelkezések 23. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és 2015. december 31-én hatályát veszti. (2) E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegû és beruházási támogatások tekintetében 2013. december 31-éig lehet hozni. (3) E rendelet alapján támogatási döntést KKV támogatás tanácsadásra és KKV K+F támogatás tekintetében 2008. június 30-áig lehet hozni. (4) E rendelet a) az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 33–42. o.), b) a 70/2001/EK bizottsági rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történõ kiterjesztése tekintetében való módosításáról szóló, 2004. február 25-i 364/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 63., 2004.2.28., 22–29. o.), c) a 2204/2002/EK, a 70/2001/EK és a 68/2001/EK rendeletnek az alkalmazási idõszak kiterjesztése tekintetében történõ módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1976/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 368., 2006.12.23., 85–86. o.), d) a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12.28,. 5–10. o.), e) a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 302., 2006.11.01., 29–40. o.), f) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésérõl szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000.1.21., 22–52. o.), g) a tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelmérõl szóló, 1987. július 2-i 1898/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 182., 1987.07.03., 36–38. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Bajnai Gordon s. k., önkormányzati és területfejlesztési miniszter
9762
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/135. szám 1. §
A pénzügyminiszter 22/2007. (X. 10.) PM rendelete a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról szóló 34/1996. (XII. 21.) PM rendelet módosításáról A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 78. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben – az Nbtv. 71. § (3) bekezdésére figyelemmel a következõket rendelem el:
A Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról szóló 34/1996. (XII. 21.) PM rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter
Melléklet a 22/2007. (X. 10.) PM rendelethez [Melléklet a 34/1996. (XII. 21.) PM rendelethez] A fontos és bizalmas munkakörök és a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjének megállapítása
A szervezet és a munkakör megnevezése
A nemzetbiztonsági ellenõrzés szintje
Fontos és bizalmas munkakört betöltõ személynek minõsülnek az Nbtv. 2. számú mellékletének 18. pontja alapján: 1.
A Pénzügyminisztériumban
1.1.
miniszteri tanácsadók, fõtanácsadók politikai tanácsadók, fõtanácsadók állami vezetõk (miniszter, államtitkárok, szakállamtitkárok) titkárságainak köztisztviselõi és ügykezelõi a Központi költségvetési fejezetek fõosztály Külügyi és védelemfinanszírozási osztálya köztisztviselõi a Központi költségvetési fejezetek fõosztály Rendvédelem pénzügyi igazgatása osztálya köztisztviselõi a Költségvetési és pénzügy-politikai fõosztály Költségvetés tervezési és végrehajtási osztály létszámába tartozó azon köztisztviselõk, akik az államháztartási információs rendszer kialakítását, üzemeltetését végzik a humánpolitikai feladatokat ellátó szervezeti egység vezetõje az Ügyviteli osztály vezetõje az Ügyviteli osztály TÜK csoportjának köztisztviselõi és ügykezelõi az Ügyviteli osztályon munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottak az Ügyviteli osztály TÜK csoportjának kézbesítõje a TÜK szabályzat alapján minõsített adatot kezelõ köztisztviselõk közül: az államtitoknak minõsített adat kezelésével foglalkozó titkárnõi munkakört betöltõ ügykezelõk és köztisztviselõk az államtitoknak minõsített adat feldolgozásával, felhasználásával foglalkozó köztisztviselõk biztonsági megbízott, rendszerbiztonsági felelõs, rendszerüzemeltetési felelõs a Vagyongazdálkodási fõosztály köztisztviselõi belsõ ellenõrök
1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11. 1.11.1. 1.11.2. 1.12. 1.13. 1.14.
C B C C
B C C B A A
B B C B B
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A szervezet és a munkakör megnevezése
2.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnál (a továbbiakban: APEH)
2.1.
a) az elnökhelyettesek, gazdasági vezetõ b) a Központi Hivatal fõosztályvezetõi, kivéve a c) pontban felsorolt vezetõket c) a Központi Hivatal Biztonsági, Felszámolási és Végrehajtási, Hatósági, Kizárólagos Illetékességi Ügyek, Ellenõrzési, Felülellenõrzési, Jogi és Koordinációs, Szerencsejáték Felügyeleti fõosztályainak fõosztályvezetõi az APEH Kizárólagos Illetékességi Ügyek fõosztályának valamennyi alkalmazottja a) az APEH Biztonsági fõosztály Adatvédelmi és Adatbiztonsági osztályának osztályvezetõje b) az APEH Biztonsági fõosztályának további osztályvezetõi a Központi iratkezelés vezetõi megbízású köztisztviselõje a Központi Iratkezelésben foglalkoztatott azon alkalmazottak, akik a Kiemelt Adózók Igazgatósága Általános fõosztálya kizárólagos illetékességi körébe tartozó adózók adatait tartalmazó anyagok iratkezelését végzik az APEH elnökének, elnökhelyetteseinek és gazdasági vezetõjének tanácsadói, személyi titkára, valamint titkárnõi a Szerencsejáték Felügyeleti Fõosztály köztisztviselõi közül: a) a fõosztályvezetõ-helyettes, a területi kirendeltségek vezetõi b) fõosztályvezetõ és fõosztályvezetõ-helyettes titkárságának alkalmazottai c) az összesített adatállományhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezõ alkalmazottak a) a Kiemelt Adózók Igazgatósága valamennyi vezetõje b) a Kiemelt Adózók Igazgatósága Kizárólagos Illetékességi Szakigazgatóság szakigazgatója közvetlen munkatársai, az Általános Fõosztály valamennyi alkalmazottja, továbbá az Általános Fõosztály kizárólagos illetékességi körébe tartozó adózók adatait tartalmazó adatállománnyal kapcsolatba kerülõ fejlesztõi, programozói, rendszergazdai, operátori, system-manager-i jogosultsággal rendelkezõ valamennyi APEH informatikai alkalmazott c) a Kiemelt Adózók Igazgatósága valamennyi további alkalmazottja a) a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet igazgatója b) a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet informatikai szakterületének valamennyi vezetõje c) az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságának hatáskörébe tartozó adózók adatait tartalmazó adatállománnyal kapcsolatba kerülõ valamennyi informatikai alkalmazott d) az APEH éles üzemû országos adatállományait tervezõ, programozó és rendszerfelügyeleti tevékenységet végzõ valamennyi informatikai alkalmazott e) az APEH országos adatátviteli hálózatát tervezõ, felügyelõ és üzemeltetõ valamennyi informatikai alkalmazott a) az APEH területi szerveinek igazgatói, szakigazgatói b) az Oktatási Intézet igazgatója c) az APEH területi szerveinek szakigazgató-helyettesei d) az Oktatási Intézet igazgatóhelyettese a TÜK szabályzat alapján minõsített adatot kezelõ köztisztviselõk közül: a) a TÜK iroda ügyintézõi b) államtitoknak minõsített adat kezelésével foglalkozó titkárnõk, titkos ügykezelõk, ügyintézõk c) államtitoknak minõsített adat feldolgozásával, felhasználásával foglalkozó köztisztviselõk
2.2. 2.3. 2.4. 2.5.
2.6. 2.7.
2.8.
2.9.
2.10.
2.11.
3.
A Vám- és Pénzügyõrségnél (a továbbiakban: VP)
3.1.
a VP Országos Parancsnokság (a továbbiakban: VPOP) fõosztályvezetõi és helyettesei, valamint azokkal azonos jogállású személyek
9763 A nemzetbiztonsági ellenõrzés szintje
C B
C C C B C
B B C B C C
C A C C C B B C B B A B B B
C
9764
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/135. szám
A szervezet és a munkakör megnevezése
3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8.
3.9. 3.10. 3.11. 3.12. 3.13. 3.14.
3.15. 3.16. 3.17. 3.18. 3.19. 3.20.
3.21. 3.22. 3.23. 3.24.
a VPOP Vámigazgatóság osztályvezetõi a VPOP Jövedéki Igazgatóság osztályvezetõi és azon munkatársai, akik folyószámla felügyeletet és ellenõrzést látnak el, illetve minõsített akciótervet készítenek a VPOP Bûnügyi Igazgatóság osztályvezetõi és munkatársai a VPOP Határügyi és Ügyeleti Fõosztály Központi Ügyeleti osztály osztályvezetõje, ügyeletes tisztjei a VP hatósági jogkörrel rendelkezõ középfokú szerveinek parancsnokai, helyettesei a VP hatósági jogkörrel rendelkezõ középfokú szerveinek osztályvezetõi a Központi Bûnüldözési Parancsnokság (KBP) és a VP Regionális Nyomozó Hivatalainak parancsnokai, parancsnokhelyettesei, osztályvezetõi és hivatásos állományú munkatársai, kivéve a funkcionális feladatokat ellátókat a VP Számlavezetõ Parancsnoksága könyvelési, valamint informatikai feladatokat ellátó vezetõ beosztású munkatársai a VP hatósági jogkörrel rendelkezõ alsó fokú szerveinek parancsnokai, parancsnokhelyettesei a VP védelemigazgatási szakterületet irányító vezetõ beosztású, valamint e szakterületen elõadói feladatokat ellátó hivatásos állományú munkatársak a VP rejtjeltevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai a VPOP Informatikai fõosztály osztályvezetõi, a VP rendszergazdái, rendszerfelügyelõi a VP titokvédelmi felügyelõje, biztonsági megbízottja, valamint a belsõ adatvédelmi felelõs, IT biztonsági szakreferensek, rendszerbiztonsági felelõs, rendszerüzemeltetési biztonsági felelõs, belsõ ellenõrzési vezetõje, belsõ ellenõri feladatot ellátó munkatársak a VP titkos ügykezelés vezetõje a VP titkos ügykezelõi, a VP azon titkárnõi, ügyintézõi, akik munkaköri feladatuk ellátása során vagy megbízás alapján minõsített adatot kezelnek a VP azon gépkocsivezetõi, akik a Vám- és Pénzügyõrségen rendszeresen futár feladatokat hajtanak végre (továbbítanak minõsített adatokat) az OLAF Koordinációs Iroda vezetõje és munkatársai a Vám- és Pénzügyõrségnél fegyelmi vizsgálói feladatokat kinevezés vagy megbízás alapján ellátó vezetõk és beosztottak a VPOP Gazdasági Fõosztály beruházási, közbeszerzési és pénzügyi szakterületi feladatokat ellátó vezetõ beosztású munkatársai, továbbá a beruházási és közbeszerzési szakterület beosztottjai, valamint a minõsített adatok kezelésével végrehajtott eljárás során a beszerzési eljárásban kijelölt VP beosztottak a VP Rendszerfejlesztõ Központ parancsnoka, parancsnokhelyettese, igazgatóhelyettese, osztályvezetõi, kivéve a funkcionális feladatokat ellátók a VP Központi Járõrszolgálat Parancsnokság Merkúr Bevetési Alosztályának hivatásos állományú munkatársai a VP Jövedéki Kapcsolattartó és Kockázatelemzési Központ azon munkatársai, akik folyószámla felügyeletet és ellenõrzést látnak el a) a VPOP Informatikai Üzemeltetési Központja (VPIÜK) igazgatója, igazgatóhelyettese b) a VP hatáskörébe tartozó adózók adatait tartalmazó adatállományokkal, folyószámla adatokkal kapcsolatba kerülõ valamennyi informatikai alkalmazott c) a VP országos adatátviteli hálózatának kapcsolatait tervezõ, felügyelõ, üzemeltetõ VPIÜK hálózatfelügyeleti csoport alkalmazottai
4.
A Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár)
4.1. 4.2. 4.3.
a Kincstár elnökhelyettese(i) a Kincstár igazgatói a Kincstár regionális igazgatóságainak igazgatói
A nemzetbiztonsági ellenõrzés szintje
C C C C C B
C B C C C B
C C B A C C
C C C C C C B
C C C
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A szervezet és a munkakör megnevezése
4.4. 4.5.
4.9. 4.10. 4.11.
a Kincstár fõosztályvezetõi a fegyveres szervek finanszírozásával foglalkozó köztisztviselõk, valamint a fegyveres erõk és fegyveres testületek szerveinek vagy szervei részére, az ezen szervezetek által kifizetett családtámogatási ellátások megtérítésével összefüggõ feladatokat ellátó, valamint a fegyveres erõknél és a fegyveres testületeknél, illetve ezek szerveinél mûködõ családtámogatási kifizetõhelyek tevékenységét ellenõrzõ köztisztviselõk a Kincstár azon szervezeti egységeinek munkatársai, akiknek hozzáférési jogosultságuk van az elkülönített számlavezetõ rendszerhez a Kincstár azon munkatársai, akik a vonatkozó kormányrendelet szerint bizalmas számlával rendelkezõ szervek költségvetéseibe és beszámolóiba munkájuk során betekintést nyerhetnek azok a kincstári köztisztviselõk, akiknek feladataik ellátásához az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 3. §-a alapján államtitoknak minõsített adatot kell megismerniük, kezelniük TÜK ügyintézõ, ügykezelõ adatvédelmi felelõs a biztonsági és adatvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselõk
5.
A Kormányzati Ellenõrzési Hivatalnál
5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 5.9. 5.10. 5.11. 5.12.
az elnökhelyettesek az elnök, elnökhelyettesek titkárságainak érdemi ügyintézõi feladatot ellátó köztisztviselõi és titkárnõi a fõosztályvezetõk, fõosztályvezetõ-helyettesek, önálló osztályvezetõk, osztályvezetõk a titokvédelmi felügyelõ a TÜK kezelõk a titkárnõk a vizsgálatvezetõ revizorok a belsõ ellenõrök a humánpolitikai referensek az informatikai referensek, informatikai elõadók érdemi munkakört betöltõ ügyintézõk, referensek az 5.1–5.11. pont alá nem tartozó köztisztviselõk, munkavállalók
6.
Az 1–5. pontokban meghatározottakon túl azok, akiknek
4.6. 4.7. 4.8.
7.
9765 A nemzetbiztonsági ellenõrzés szintje
B
B B B
B B B B
C C C C C C C C C C B A
a) feladataik ellátásához az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (2)–(6) bekezdésének a) pontjaiban meghatározott külföldi minõsítéssel és jelöléssel ellátott, továbbá az 5/B. § (7) bekezdése alapján nemzetközi szerzõdésben meghatározott államtitkokká minõsített adatokat kell megismerniük, kezelniük b) feladataik ellátásához az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (2)–(6) bekezdése b)–d) pontjaiban meghatározott külföldi minõsítéssel és jelöléssel ellátott, továbbá az 5/B. § (7) bekezdése alapján nemzetközi szerzõdésben meghatározott szolgálati titokká minõsített adatokat kell megismerniük, kezelniük c) feladataik ellátásához a b) pontban meghatározott minõsítési szintet el nem érõ, törvény, illetve nemzetközi szerzõdés alapján védelmet igénylõ adatot kell megismerniük
A
Az 1–6. pontokban felsorolt munkakörökön túl fontos és bizalmas munkakörnek minõsülnek azok a munkakörök, melyeket a pénzügyminiszter írásban, egyedi jelleggel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter egyetértését elõzetesen írásban kikérve annak minõsít.
egyeztetéstõl függ
C
B
9766
MAGYAR KÖZLÖNY
III. rész HATÁROZATOK
2007/135. szám
tásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése alapján
A Köztársasági Elnök határozatai
1. módosítja a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) Alapító Okiratát, és elfogadja annak egységes szerkezetû változatát;
A Köztársasági Elnök 196/2007. (X. 10.) KE határozata
2. felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a Közalapítvány Alapító Okirata módosításának bírósági nyilvántartásba vétele során az Alapító nevében eljárjon;
a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökének és tagjainak kinevezésérõl
3. elrendeli a Közalapítvány módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratának – a bírósági nyilvántartásba vételt követõen – a Magyar Közlönyben történõ közzétételét.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben, a miniszterelnök javaslatára,
Felelõs: gazdasági és közlekedési miniszter Határidõ: a bíróság határozatának jogerõre emelkedését követõen azonnal
dr. Nagy Jánost a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökévé, Baranyi Imrét, Erdei Tamást, Markó Andreát, dr. Roóz Józsefet, Tátrai Miklóst és dr. Varga Gusztávot a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjává
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
– a határozat közzétételének napjától, hat évig terjedõ idõtartamra – kinevezem. Budapest, 2007. október 10. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
Ellenjegyzem: Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
KEH ügyszám: V-3/4183/2007.
A Kormány határozatai A Kormány 1079/2007. (X. 10.) Korm. határozata a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról A Kormány a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/B. §-ának (5) bekezdése és az államháztar-
A Kormány 1080/2007. (X. 10.) Korm. határozata az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság felügyelõ bizottsága tagjának kinevezésérõl A Kormány az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Zrt.) Alapító Okiratának 3.4. pontja alapján az ÁPV Zrt. felügyelõ bizottsága tagjául kinevezi dr. Sáling Józsefet, az Országos Érdekegyeztetõ Tanács munkavállalói oldalának jelöltjét, a határozat közzétételének napjától 2007. december 31. napjáig terjedõ idõszakra.
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
2007/135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Miniszterelnök 70/2007. (X. 10.) ME határozata
A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 68/2007. (X. 10.) ME határozata a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság tagja megbízatása visszavonásáról A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 111. §-ának (2) bekezdése, valamint a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottságról szóló 69/2006. (III. 28.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés c) pontja alapján – az oktatási és kulturális miniszter javaslatára – dr. Ádám Veronikának, az MTA lev. tagjának, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar tszv. egyetemi tanárának
9767
a Felsõoktatási és Tudományos Tanács elnökének megbízásáról A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 113. §-ának (2) bekezdésében foglalt jogkörömben – az oktatási és kulturális miniszter elõterjesztésére – dr. Mang Bélát, a Miskolci Egyetem rektorhelyettesét a Felsõoktatási és Tudományos Tanács elnöki teendõinek ellátásával – 2010. január 31-ig terjedõ idõtartamra – megbízom.
a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság tagsági teendõinek ellátására vonatkozó megbízatását – lemondására való tekintettel –
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
visszavonom. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Miniszterelnök 69/2007. (X. 10.) ME határozata a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság tagjának megbízásáról A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 111. §-ának (2) bekezdésében foglalt jogkörömben – az oktatási és kulturális miniszter elõterjesztésére – dr. Kovács L. Gábort, az MTA lev. tagját, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárát a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság tagsági teendõinek ellátásával
A Miniszterelnök 71/2007. (X. 10.) ME határozata az Információs Hivatal fõigazgatójának megbízásáról A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 12. § (1) bekezdése alapján, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter elõterjesztésére Fürtös Tibort, jelenlegi beosztásának ellátása mellett, az Információs Hivatal fõigazgatói teendõinek ellátásával, további intézkedésig – 2007. október 4-ei hatállyal –
– 2009. december 31-ig terjedõ idõtartamra – megbízom. megbízom. Gyurcsány Ferenc s. k.,
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
miniszterelnök
9768
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/135. szám
MEGJELENT a
MAGYAR KÖZLÖNY TÁRGYMUTATÓJA a 2007. szeptember hónapban kihirdetett jogszabályokról, illetve közzétett határozatokról és közleményekrõl. A tárgymutatót a Magyar Közlöny 2007. évi 135. száma tartalmazza. A tárgymutató árát az elõfizetési díj magában foglalja.
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 07.3348 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.
