A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest,
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
2004. szeptember 15., szerda
2004: LXXIX. tv.
2004: LXXX. tv.
129. szám
2004: LXXXI. tv.
53/2004. (IX. 15.) BM r.
134/2004. (IX. 15.) FVM r.
Ára: 966,– Ft 82/2004. (IX. 15.) OGY h. 83/2004. (IX. 15.) OGY h. 84/2004. (IX. 15.) OGY h.
85/2004. (IX. 15.) OGY h.
86/2004. (IX. 15.) OGY h.
87/2004. (IX. 15.) OGY h.
88/2004. (IX. 15.) OGY h.
88/2004. (IX. 15.) KE h. 89/2004. (IX. 15.) KE h. 6/2004. (MK 129.) MSZH közl.
Az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt Számítástechnikai Bûnözésrõl szóló Egyezményének kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között a katasztrófák és más súlyos balesetek esetén történõ együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Rigában, 2003. november 19. napján aláírt Megállapodás kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a katasztrófák esetén történõ együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 2003. április 9. napján aláírt Egyezmény kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Határõrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területérõl szóló 18/2004. (VI. 1.) BM rendelet és a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Országos népszavazás elrendelésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Országgyûlés tisztségviselõinek megválasztásáról szóló 19/2002. (V. 16.) OGY határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 20/2002. (V. 16.) OGY határozat módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 62. ülésszakán elfogadott, a kereskedelmi hajók minimális követelményeirõl szóló 147. számú Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó 1996. évi Jegyzõkönyv, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciájának 91. ülésszakán elfogadott, a tengerészek személyazonosító okmányairól szóló 185. számú Egyezmény megerõsítésérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közremûködõ Erõk (ISAF) mûveleteiben történõ magyar katonai részvételrõl szóló jelentés elfogadásáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A 2004. évi olimpiai és paralimpiai játékok ideje alatt Görögországnak nyújtott NATO-támogatáshoz történõ magyar katonai hozzájárulásról szóló jelentés elfogadásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság és Románia között a közúti és a vasúti határforgalom ellenõrzésérõl szóló, Bukarestben, 2004. április 27-én aláírt Egyezmény megerõsítésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rendõr vezérõrnagy kinevezésérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyetemi tanári felmentésekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének 6/2004. (MK 129.) MSZH közleménye a PORTÁL BUDAPEST Nemzetközi Nyílászáró, Üvegipari, Kapu- és Árnyékolástechnikai Szakkiállításon bemutatásra kerülõ találmányok, védjegyek, formatervezési és használati minták kiállítási kedvezményérõl, illetve kiállítási elsõbbségérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
11064
11096
11102
11109
11110 11110 11111
11111
11112
11112
11112
11113 11113 11113
11114
11064
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2004. évi LXXIX. törvény az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt Számítástechnikai Bûnözésrõl szóló Egyezményének kihirdetésérõl*
1. § Az Országgyûlés az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt Számítástechnikai Bûnözésrõl szóló Egyezményét (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság megerõsítésrõl szóló okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács Fõtitkáránál 2003. december 4-én megtörtént; az Egyezmény – 36. Cikkének 3. bekezdése értelmében – a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2004. július 1-jén lép hatályba.) 2. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: „CONVENTION ON CYBERCRIME Preamble The member States of the Council of Europe and the other States signatory hereto, considering that the aim of the Council of Europe is to achieve a greater unity between its members, recognising the value of fostering co-operation with the other States parties to this Convention, convinced of the need to pursue, as a matter of priority, a common criminal policy aimed at the protection of society against cybercrime, inter alia, by adopting appropriate legislation and fostering international co-operation, conscious of the profound changes brought about by the digitalisation, convergence and continuing globalisation of computer networks, concerned by the risk that computer networks and electronic information may also be used for committing criminal offences and that evidence relating to such offences may be stored and transferred by these networks,
* A törvényt az Országgyûlés a 2004. szeptember 6-i ülésnapján fogadta el.
2004/129. szám
recognising the need for co-operation between States and private industry in combating cybercrime and the need to protect legitimate interests in the use and development of information technologies, believing that an effective fight against cybercrime requires increased, rapid and well-functioning international co-operation in criminal matters, convinced that the present Convention is necessary to deter action directed against the confidentiality, integrity and availability of computer systems, networks and computer data as well as the misuse of such systems, networks and data by providing for the criminalisation of such conduct, as described in this Convention, and the adoption of powers sufficient for effectively combating such criminal offences, by facilitating their detection, investigation and prosecution at both the domestic and international levels and by providing arrangements for fast and reliable international co-operation, mindful of the need to ensure a proper balance between the interests of law enforcement and respect for fundamental human rights as enshrined in the 1950 Council of Europe Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms, the 1966 United Nations International Covenant on Civil and Political Rights and other applicable international human rights treaties, which reaffirm the right of everyone to hold opinions without interference, as well as the right to freedom of expression, including the freedom to seek, receive, and impart information and ideas of all kinds, regardless of frontiers, and the rights concerning the respect for privacy, mindful also of the right to the protection of personal data, as conferred, for example, by the 1981 Council of Europe Convention for the Protection of Individuals with regard to Automatic Processing of Personal Data, considering the 1989 United Nations Convention on the Rights of the Child and the 1999 International Labour Organization Worst Forms of Child Labour Convention, taking into account the existing Council of Europe conventions on co-operation in the penal field, as well as similar treaties which exist between Council of Europe member States and other States, and stressing that the present Convention is intended to supplement those conventions in order to make criminal investigations and proceedings concerning criminal offences related to computer systems and data more effective and to enable the collection of evidence in electronic form of a criminal offence, welcoming recent developments which further advance international understanding and co-operation in combating cybercrime, including action taken by the United Nations, the OECD, the European Union and the G8,
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
recalling Committee of Ministers Recommendations No. R (85) 10 concerning the practical application of the European Convention on Mutual Assistance in Criminal Matters in respect of letters rogatory for the interception of telecommunications, No. R (88) 2 on piracy in the field of copyright and neighbouring rights, No. R (87) 15 regulating the use of personal data in the police sector, No. R (95) 4 on the protection of personal data in the area of telecommunication services, with particular reference to telephone services, as well as No. R (89) 9 on computer-related crime providing guidelines for national legislatures concerning the definition of certain computer crimes and No. R (95) 13 concerning problems of criminal procedural law connected with information technology, having regard to Resolution No. 1 adopted by the European Ministers of Justice at their 21st Conference (Prague, 10 and 11 June 1997), which recommended that the Committee of Ministers support the work on cybercrime carried out by the European Committee on Crime Problems (CDPC) in order to bring domestic criminal law provisions closer to each other and enable the use of effective means of investigation into such offences, as well as to Resolution No. 3 adopted at the 23rd Conference of the European Ministers of Justice (London, 8 and 9 June 2000), which encouraged the negotiating parties to pursue their efforts with a view to finding appropriate solutions to enable the largest possible number of States to become parties to the Convention and acknowledged the need for a swift and efficient system of international co-operation, which duly takes into account the specific requirements of the fight against cybercrime, having also regard to the Action Plan adopted by the Heads of State and Government of the Council of Europe on the occasion of their Second Summit (Strasbourg, 10 and 11 October 1997), to seek common responses to the development of the new information technologies based on the standards and values of the Council of Europe, have agreed as follows:
CHAPTER I USE OF TERMS
11065
in a computer system, including a program suitable to cause a computer system to perform a function; c) ,,service provider” means: (i) any public or private entity that provides to users of its service the ability to communicate by means of a computer system, and (ii) any other entity that processes or stores computer data on behalf of such communication service or users of such service; d) ,,traffic data” means any computer data relating to a communication by means of a computer system, generated by a computer system that formed a part in the chain of communication, indicating the communication’s origin, destination, route, time, date, size, duration, or type of underlying service.
CHAPTER II MEASURES TO BE TAKEN AT THE NATIONAL LEVEL Section 1 SUBSTANTIVE CRIMINAL LAW Title 1 OFFENCES AGAINST THE CONFIDENTIALITY, INTEGRITY AND AVAILABILITY OF COMPUTER DATA AND SYSTEMS Article 2 Illegal access Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed intentionally, the access to the whole or any part of a computer system without right. A Party may require that the offence be committed by infringing security measures, with the intent of obtaining computer data or other dishonest intent, or in relation to a computer system that is connected to another computer system.
Article 1 Definitions
Article 3
For the purposes of this Convention: a) ,,computer system” means any device or a group of interconnected or related devices, one or more of which, pursuant to a program, performs automatic processing of data; b) ,,computer data” means any representation of facts, information or concepts in a form suitable for processing
Illegal interception Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed intentionally, the interception without right, made by technical means, of non-public transmissions of computer
11066
MAGYAR KÖZLÖNY
data to, from or within a computer system, including electromagnetic emissions from a computer system carrying such computer data. A Party may require that the offence be committed with dishonest intent, or in relation to a computer system that is connected to another computer system.
Article 4 Data interference 1. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed intentionally, the damaging, deletion, deterioration, alteration or suppression of computer data without right. 2. A Party may reserve the right to require that the conduct described in paragraph 1 result in serious harm.
2004/129. szám
purpose of committing any of the offences established in Articles 2 through 5. A Party may require by law that a number of such items be possessed before criminal liability attaches. 2. This article shall not be interpreted as imposing criminal liability where the production, sale, procurement for use, import, distribution or otherwise making available or possession referred to in paragraph 1 of this article is not for the purpose of committing an offence established in accordance with Articles 2 through 5 of this Convention, such as for the authorised testing or protection of a computer system. 3. Each Party may reserve the right not to apply paragraph 1 of this article, provided that the reservation does not concern the sale, distribution or otherwise making available of the items referred to in paragraph 1 a) (ii) of this article. Title 2
Article 5
COMPUTER-RELATED OFFENCES
System interference
Article 7
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed intentionally, the serious hindering without right of the functioning of a computer system by inputting, transmitting, damaging, deleting, deteriorating, altering or suppressing computer data.
Article 6 Misuse of devices 1. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed intentionally and without right: a) the production, sale, procurement for use, import, distribution or otherwise making available of: (i) a device, including a computer program, designed or adapted primarily for the purpose of committing any of the offences established in accordance with the above Articles 2 through 5, (ii) a computer password, access code, or similar data by which the whole or any part of a computer system is capable of being accessed, with intent that it be used for the purpose of committing any of the offences established in Articles 2 through 5; and b) the possession of an item referred to in paragraphs a) (i) or (ii) above, with intent that it be used for the
Computer-related forgery Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed intentionally and without right, the input, alteration, deletion, or suppression of computer data, resulting in inauthentic data with the intent that it be considered or acted upon for legal purposes as if it were authentic, regardless whether or not the data is directly readable and intelligible. A Party may require an intent to defraud, or similar dishonest intent, before criminal liability attaches.
Article 8 Computer-related fraud Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed intentionally and without right, the causing of a loss of property to another person by: a) any input, alteration, deletion or suppression of computer data, b) any interference with the functioning of a computer system, with fraudulent or dishonest intent of procuring, without right, an economic benefit for oneself or for another person.
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Title 3
CONTENT-RELATED OFFENCES Article 9 Offences related to child pornography 1. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed intentionally and without right, the following conduct: a) producing child pornography for the purpose of its distribution through a computer system; b) offering or making available child pornography through a computer system; c) distributing or transmitting child pornography through a computer system; d) procuring child pornography through a computer system for oneself or for another person; e) possessing child pornography in a computer system or on a computer-data storage medium.
11067
offences under its domestic law the infringement of copyright, as defined under the law of that Party, pursuant to the obligations it has undertaken under the Paris Act of 24 July 1971 revising the Bern Convention for the Protection of Literary and Artistic Works, the Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights and the WIPO Copyright Treaty, with the exception of any moral rights conferred by such conventions, where such acts are committed wilfully, on a commercial scale and by means of a computer system. 2. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law the infringement of related rights, as defined under the law of that Party, pursuant to the obligations it has undertaken under the International Convention for the Protection of Performers, Producers of Phonograms and Broadcasting Organisations (Rome Convention), the Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights and the WIPO Performances and Phonograms Treaty, with the exception of any moral rights conferred by such conventions, where such acts are committed wilfully, on a commercial scale and by means of a computer system.
2. For the purpose of paragraph 1 above, the term „child pornography” shall include pornographic material that visually depicts: a) a minor engaged in sexually explicit conduct; b) a person appearing to be a minor engaged in sexually explicit conduct; c) realistic images representing a minor engaged in sexually explicit conduct.
3. A Party may reserve the right not to impose criminal liability under paragraphs 1 and 2 of this article in limited circumstances, provided that other effective remedies are available and that such reservation does not derogate from the Party’s international obligations set forth in the international instruments referred to in paragraphs 1 and 2 of this article.
3. For the purpose of paragraph 2 above, the term „minor” shall include all persons under 18 years of age. A Party may, however, require a lower age-limit, which shall be not less than 16 years.
Title 5
4. Each Party may reserve the right not to apply, in whole or in part, paragraphs 1, sub-paragraphs d) and e) and 2, sub-paragraphs b) and c).
Title 4 OFFENCES RELATED TO INFRINGEMENTS OF COPYRIGHT AND RELATED RIGHTS
ANCILLARY LIABILITY AND SANCTIONS Article 11 Attempt and aiding or abetting 1. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed intentionally, aiding or abetting the commission of any of the offences established in accordance with Articles 2 through 10 of the present Convention with intent that such offence be committed.
Article 10 Offences related to infringements of copyright and related rights 1. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal
2. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed intentionally, an attempt to commit any of the offences established in accordance with Articles 3 through 5, 7, 8, and 9 1 a) and c) of this Convention.
11068
MAGYAR KÖZLÖNY
3. Each Party may reserve the right not to apply, in whole or in part, paragraph 2 of this article.
2004/129. szám Section 2 PROCEDURAL LAW
Article 12 Corporate liability 1. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to ensure that legal persons can be held liable for a criminal offence established in accordance with this Convention, committed for their benefit by any natural person, acting either individually or as part of an organ of the legal person, who has a leading position within it, based on: a) a power of representation of the legal person; b) an authority to take decisions on behalf of the legal person; c) an authority to exercise control within the legal person. 2. In addition to the cases already provided for in paragraph 1 of this article, each Party shall take the measures necessary to ensure that a legal person can be held liable where the lack of supervision or control by a natural person referred to in paragraph 1 has made possible the commission of a criminal offence established in accordance with this Convention for the benefit of that legal person by a natural person acting under its authority. 3. Subject to the legal principles of the Party, the liability of a legal person may be criminal, civil or administrative. 4. Such liability shall be without prejudice to the criminal liability of the natural persons who have committed the offence.
Article 13 Sanctions and measures 1. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to ensure that the criminal offences established in accordance with Articles 2 through 11 are punishable by effective, proportionate and dissuasive sanctions, which include deprivation of liberty. 2. Each Party shall ensure that legal persons held liable in accordance with Article 12 shall be subject to effective, proportionate and dissuasive criminal or non-criminal sanctions or measures, including monetary sanctions.
Title 1 COMMON PROVISIONS Article 14 Scope of procedural provisions 1. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish the powers and procedures provided for in this section for the purpose of specific criminal investigations or proceedings. 2. Except as specifically provided otherwise in Article 21, each Party shall apply the powers and procedures referred to in paragraph 1 of this article to: a) the criminal offences established in accordance with Articles 2 through 11 of this Convention; b) other criminal offences committed by means of a computer system; and c) the collection of evidence in electronic form of a criminal offence. 3. a) Each Party may reserve the right to apply the measures referred to in Article 20 only to offences or categories of offences specified in the reservation, provided that the range of such offences or categories of offences is not more restricted than the range of offences to which it applies the measures referred to in Article 21. Each Party shall consider restricting such a reservation to enable the broadest application of the measure referred to in Article 20. b) Where a Party, due to limitations in its legislation in force at the time of the adoption of the present Convention, is not able to apply the measures referred to in Articles 20 and 21 to communications being transmitted within a computer system of a service provider, which system: (i) is being operated for the benefit of a closed group of users, and (ii) does not employ public communications networks and is not connected with another computer system, whether public or private, that Party may reserve the right not to apply these measures to such communications. Each Party shall consider restricting such a reservation to enable the broadest application of the measures referred to in Articles 20 and 21.
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Article 15
Conditions and safeguards 1. Each Party shall ensure that the establishment, implementation and application of the powers and procedures provided for in this Section are subject to conditions and safeguards provided for under its domestic law, which shall provide for the adequate protection of human rights and liberties, including rights arising pursuant to obligations it has undertaken under the 1950 Council of Europe Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms, the 1966 United Nations International Covenant on Civil and Political Rights, and other applicable international human rights instruments, and which shall incorporate the principle of proportionality. 2. Such conditions and safeguards shall, as appropriate in view of the nature of the procedure or power concerned, inter alia, include judicial or other independent supervision, grounds justifying application, and limitation of the scope and the duration of such power or procedure. 3. To the extent that it is consistent with the public interest, in particular the sound administration of justice, each Party shall consider the impact of the powers and procedures in this section upon the rights, responsibilities and legitimate interests of third parties.
Title 2 EXPEDITED PRESERVATION OF STORED COMPUTER DATA Article 16 Expedited preservation of stored computer data 1. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to enable its competent authorities to order or similarly obtain the expeditious preservation of specified computer data, including traffic data, that has been stored by means of a computer system, in particular where there are grounds to believe that the computer data is particularly vulnerable to loss or modification. 2. Where a Party gives effect to paragraph 1 above by means of an order to a person to preserve specified stored computer data in the person’s possession or control, the Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to oblige that person to preserve and maintain the integrity of that computer data for a period of time as long as necessary, up to a maximum of ninety
11069
days, to enable the competent authorities to seek its disclosure. A Party may provide for such an order to be subsequently renewed. 3. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to oblige the custodian or other person who is to preserve the computer data to keep confidential the undertaking of such procedures for the period of time provided for by its domestic law. 4. The powers and procedures referred to in this article shall be subject to Articles 14 and 15.
Article 17 Expedited preservation and partial disclosure of traffic data 1. Each Party shall adopt, in respect of traffic data that is to be preserved under Article 16, such legislative and other measures as may be necessary to: a) ensure that such expeditious preservation of traffic data is available regardless of whether one or more service providers were involved in the transmission of that communication; and b) ensure the expeditious disclosure to the Party’s competent authority, or a person designated by that authority, of a sufficient amount of traffic data to enable the Party to identify the service providers and the path through which the communication was transmitted. 2. The powers and procedures referred to in this article shall be subject to Articles 14 and 15.
Title 3 PRODUCTION ORDER Article 18 Production order 1. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to empower its competent authorities to order: a) a person in its territory to submit specified computer data in that person’s possession or control, which is stored in a computer system or a computer-data storage medium; and b) a service provider offering its services in the territory of the Party to submit subscriber information relating to such services in that service provider’s possession or control.
11070
MAGYAR KÖZLÖNY
2. The powers and procedures referred to in this article shall be subject to Articles 14 and 15. 3. For the purpose of this article, the term „subscriber information” means any information contained in the form of computer data or any other form that is held by a service provider, relating to subscribers of its services other than traffic or content data and by which can be established: a) the type of communication service used, the technical provisions taken thereto and the period of service; b) the subscriber’s identity, postal or geographic address, telephone and other access number, billing and payment information, available on the basis of the service agreement or arrangement; c) any other information on the site of the installation of communication equipment, available on the basis of the service agreement or arrangement.
2004/129. szám
c) maintain the integrity of the relevant stored computer data; d) render inaccessible or remove those computer data in the accessed computer system. 4. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to empower its competent authorities to order any person who has knowledge about the functioning of the computer system or measures applied to protect the computer data therein to provide, as is reasonable, the necessary information, to enable the undertaking of the measures referred to in paragraphs 1 and 2. 5. The powers and procedures referred to in this article shall be subject to Articles 14 and 15.
Title 5 Title 4
REAL-TIME COLLECTION OF COMPUTER DATA
SEARCH AND SEIZURE OF STORED COMPUTER DATA
Article 20
Article 19 Search and seizure of stored computer data 1. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to empower its competent authorities to search or similarly access: a) a computer system or part of it and computer data stored therein, and b) a computer-data storage medium in which computer data may be stored in its territory. 2. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to ensure that where its authorities search or similarly access a specific computer system or part of it, pursuant to paragraph 1 a) and have grounds to believe that the data sought is stored in another computer system or part of it in its territory, and such data is lawfully accessible from or available to the initial system, the authorities shall be able to expeditiously extend the search or similar accessing to the other system. 3. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to empower its competent authorities to seize or similarly secure computer data accessed according to paragraphs 1 or 2. These measures shall include the power to: a) seize or similarly secure a computer system or part of it or a computer-data storage medium; b) make and retain a copy of those computer data;
Real-time collection of traffic data 1. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to empower its competent authorities to: a) collect or record through the application of technical means on the territory of that Party, and b) compel a service provider, within its existing technical capability: (i) to collect or record through the application of technical means on the territory of that Party, or (ii) to co-operate and assist the competent authorities in the collection or recording of, traffic data, in real-time, associated with specified communications in its territory transmitted by means of a computer system. 2. Where a Party, due to the established principles of its domestic legal system, cannot adopt the measures referred to in paragraph 1 a), it may instead adopt legislative and other measures as may be necessary to ensure the real-time collection or recording of traffic data associated with specified communications transmitted in its territory, through the application of technical means on that territory. 3. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to oblige a service provider to keep confidential the fact of the execution of any power provided for in this article and any information relating to it.
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4. The powers and procedures referred to in this article shall be subject to Articles 14 and 15.
Article 21
11071
c) on board an aircraft registered under the laws of that Party; or d) by one of its nationals, if the offence is punishable under criminal law where it was committed or if the offence is committed outside the territorial jurisdiction of any State.
Interception of content data 1. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary, in relation to a range of serious offences to be determined by domestic law, to empower its competent authorities to: a) collect or record through the application of technical means on the territory of that Party, and b) compel a service provider, within its existing technical capability: (i) to collect or record through the application of technical means on the territory of that Party, or (ii) to co-operate and assist the competent authorities in the collection or recording of, content data, in real-time, of specified communications in its territory transmitted by means of a computer system. 2. Where a Party, due to the established principles of its domestic legal system, cannot adopt the measures referred to in paragraph 1 a), it may instead adopt legislative and other measures as may be necessary to ensure the real-time collection or recording of content data on specified communications in its territory through the application of technical means on that territory. 3. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to oblige a service provider to keep confidential the fact of the execution of any power provided for in this article and any information relating to it. 4. The powers and procedures referred to in this article shall be subject to Articles 14 and 15.
2. Each Party may reserve the right not to apply or to apply only in specific cases or conditions the jurisdiction rules laid down in paragraphs 1 b) through 1 d) of this article or any part thereof. 3. Each Party shall adopt such measures as may be necessary to establish jurisdiction over the offences referred to in Article 24, paragraph 1, of this Convention, in cases where an alleged offender is present in its territory and it does not extradite him or her to another Party, solely on the basis of his or her nationality, after a request for extradition. 4. This Convention does not exclude any criminal jurisdiction exercised by a Party in accordance with its domestic law. 5. When more than one Party claims jurisdiction over an alleged offence established in accordance with this Convention, the Parties involved shall, where appropriate, consult with a view to determining the most appropriate jurisdiction for prosecution.
CHAPTER III INTERNATIONAL CO-OPERATION Section 1 GENERAL PRINCIPLES Title 1
Section 3
GENERAL PRINCIPLES RELATING TO INTERNATIONAL CO-OPERATION
JURISDICTION Article 23 Article 22 General principles relating to international co-operation Jurisdiction 1. Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish jurisdiction over any offence established in accordance with Articles 2 through 11 of this Convention, when the offence is committed: a) in its territory; or b) on board a ship flying the flag of that Party; or
The Parties shall co-operate with each other, in accordance with the provisions of this chapter, and through the application of relevant international instruments on international co-operation in criminal matters, arrangements agreed on the basis of uniform or reciprocal legislation, and domestic laws, to the widest extent possible for the purposes of investigations or proceedings concerning criminal offences related to
11072
MAGYAR KÖZLÖNY
computer systems and data, or for the collection of evidence in electronic form of a criminal offence.
Title 2
2004/129. szám
for the purpose of prosecution and shall report the final outcome to the requesting Party in due course. Those authorities shall take their decision and conduct their investigations and proceedings in the same manner as for any other offence of a comparable nature under the law of that Party.
PRINCIPLES RELATING TO EXTRADITION Article 24 Extradition 1. a) This article applies to extradition between Parties for the criminal offences established in accordance with Articles 2 through 11 of this Convention, provided that they are punishable under the laws of both Parties concerned by deprivation of liberty for a maximum period of at least one year, or by a more severe penalty. b) Where a different minimum penalty is to be applied under an arrangement agreed on the basis of uniform or reciprocal legislation or an extradition treaty, including the European Convention on Extradition (ETS No. 24), applicable between two or more parties, the minimum penalty provided for under such arrangement or treaty shall apply.
7. a) Each Party shall, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, communicate to the Secretary General of the Council of Europe the name and address of each authority responsible for making or receiving requests for extradition or provisional arrest in the absence of a treaty. b) The Secretary General of the Council of Europe shall set up and keep updated a register of authorities so designated by the Parties. Each Party shall ensure that the details held on the register are correct at all times.
Title 3 GENERAL PRINCIPLES RELATING TO MUTUAL ASSISTANCE Article 25
2. The criminal offences described in paragraph 1 of this article shall be deemed to be included as extraditable offences in any extradition treaty existing between or among the Parties. The Parties undertake to include such offences as extraditable offences in any extradition treaty to be concluded between or among them. 3. If a Party that makes extradition conditional on the existence of a treaty receives a request for extradition from another Party with which it does not have an extradition treaty, it may consider this Convention as the legal basis for extradition with respect to any criminal offence referred to in paragraph 1 of this article. 4. Parties that do not make extradition conditional on the existence of a treaty shall recognise the criminal offences referred to in paragraph 1 of this article as extraditable offences between themselves. 5. Extradition shall be subject to the conditions provided for by the law of the requested Party or by applicable extradition treaties, including the grounds on which the requested Party may refuse extradition. 6. If extradition for a criminal offence referred to in paragraph 1 of this article is refused solely on the basis of the nationality of the person sought, or because the requested Party deems that it has jurisdiction over the offence, the requested Party shall submit the case at the request of the requesting Party to its competent authorities
General principles relating to mutual assistance 1. The Parties shall afford one another mutual assistance to the widest extent possible for the purpose of investigations or proceedings concerning criminal offences related to computer systems and data, or for the collection of evidence in electronic form of a criminal offence. 2. Each Party shall also adopt such legislative and other measures as may be necessary to carry out the obligations set forth in Articles 27 through 35. 3. Each Party may, in urgent circumstances, make requests for mutual assistance or communications related thereto by expedited means of communication, including fax or e-mail, to the extent that such means provide appropriate levels of security and authentication (including the use of encryption, where necessary), with formal confirmation to follow, where required by the requested Party. The requested Party shall accept and respond to the request by any such expedited means of communication. 4. Except as otherwise specifically provided in articles in this chapter, mutual assistance shall be subject to the conditions provided for by the law of the requested Party or by applicable mutual assistance treaties, including the grounds on which the requested Party may refuse
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
co-operation. The requested Party shall not exercise the right to refuse mutual assistance in relation to the offences referred to in Articles 2 through 11 solely on the ground that the request concerns an offence which it considers a fiscal offence. 5. Where, in accordance with the provisions of this chapter, the requested Party is permitted to make mutual assistance conditional upon the existence of dual criminality, that condition shall be deemed fulfilled, irrespective of whether its laws place the offence within the same category of offence or denominate the offence by the same terminology as the requesting Party, if the conduct underlying the offence for which assistance is sought is a criminal offence under its laws.
Article 26 Spontaneous information 1. A Party may, within the limits of its domestic law and without prior request, forward to another Party information obtained within the framework of its own investigations when it considers that the disclosure of such information might assist the receiving Party in initiating or carrying out investigations or proceedings concerning criminal offences established in accordance with this Convention or might lead to a request for co-operation by that Party under this chapter. 2. Prior to providing such information, the providing Party may request that it be kept confidential or only used subject to conditions. If the receiving Party cannot comply with such request, it shall notify the providing Party, which shall then determine whether the information should nevertheless be provided. If the receiving Party accepts the information subject to the conditions, it shall be bound by them.
Title 4 PROCEDURES PERTAINING TO MUTUAL ASSISTANCE REQUESTSIN THE ABSENCE OF APPLICABLE INTERNATIONAL AGREEMENTS Article 27 Procedures pertaining to mutual assistance requests in the absence of applicable international agreements 1. Where there is no mutual assistance treaty or arrangement on the basis of uniform or reciprocal legislation in force between the requesting and requested Parties, the provisions of paragraphs 2 through 9 of this article shall
11073
apply. The provisions of this article shall not apply where such treaty, arrangement or legislation exists, unless the Parties concerned agree to apply any or all of the remainder of this article in lieu thereof. 2. a) Each Party shall designate a central authority or authorities responsible for sending and answering requests for mutual assistance, the execution of such requests or their transmission to the authorities competent for their execution. b) The central authorities shall communicate directly with each other. c) Each Party shall, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, communicate to the Secretary General of the Council of Europe the names and addresses of the authorities designated in pursuance of this paragraph. d) The Secretary General of the Council of Europe shall set up and keep updated a register of central authorities designated by the Parties. Each Party shall ensure that the details held on the register are correct at all times. 3. Mutual assistance requests under this article shall be executed in accordance with the procedures specified by the requesting Party, except where incompatible with the law of the requested Party. 4. The requested Party may, in addition to the grounds for refusal established in Article 25, paragraph 4, refuse assistance if: a) the request concerns an offence which the requested Party considers a political offence or an offence connected with a political offence, or b) it considers that execution of the request is likely to prejudice its sovereignty, security, ordre public or other essential interests. 5. The requested Party may postpone action on a request if such action would prejudice criminal investigations or proceedings conducted by its authorities. 6. Before refusing or postponing assistance, the requested Party shall, where appropriate after having consulted with the requesting Party, consider whether the request may be granted partially or subject to such conditions as it deems necessary. 7. The requested Party shall promptly inform the requesting Party of the outcome of the execution of a request for assistance. Reasons shall be given for any refusal or postponement of the request. The requested Party shall also inform the requesting Party of any reasons that render impossible the execution of the request or are likely to delay it significantly.
11074
MAGYAR KÖZLÖNY
8. The requesting Party may request that the requested Party keep confidential the fact of any request made under this chapter as well as its subject, except to the extent necessary for its execution. If the requested Party cannot comply with the request for confidentiality, it shall promptly inform the requesting Party, which shall then determine whether the request should nevertheless be executed. 9. a) In the event of urgency, requests for mutual assistance or communications related thereto may be sent directly by judicial authorities of the requesting Party to such authorities of the requested Party. In any such cases, a copy shall be sent at the same time to the central authority of the requested Party through the central authority of the requesting Party. b) Any request or communication under this paragraph may be made through the International Criminal Police Organisation (Interpol). c) Where a request is made pursuant to sub-paragraph a. of this article and the authority is not competent to deal with the request, it shall refer the request to the competent national authority and inform directly the requesting Party that it has done so. d) Requests or communications made under this paragraph that do not involve coercive action may be directly transmitted by the competent authorities of the requesting Party to the competent authorities of the requested Party. e) Each Party may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, inform the Secretary General of the Council of Europe that, for reasons of efficiency, requests made under this paragraph are to be addressed to its central authority.
Article 28 Confidentiality and limitation on use 1. When there is no mutual assistance treaty or arrangement on the basis of uniform or reciprocal legislation in force between the requesting and the requested Parties, the provisions of this article shall apply. The provisions of this article shall not apply where such treaty, arrangement or legislation exists, unless the Parties concerned agree to apply any or all of the remainder of this article in lieu thereof. 2. The requested Party may make the supply of information or material in response to a request dependent on the condition that it is: a) kept confidential where the request for mutual legal assistance could not be complied with in the absence of such condition, or
2004/129. szám
b) not used for investigations or proceedings other than those stated in the request. 3. If the requesting Party cannot comply with a condition referred to in paragraph 2, it shall promptly inform the other Party, which shall then determine whether the information should nevertheless be provided. When the requesting Party accepts the condition, it shall be bound by it. 4. Any Party that supplies information or material subject to a condition referred to in paragraph 2 may require the other Party to explain, in relation to that condition, the use made of such information or material.
Section 2 SPECIFIC PROVISIONS Title 1 MUTUAL ASSISTANCE REGARDING PROVISIONAL MEASURES Article 29 Expedited preservation of stored computer data 1. A Party may request another Party to order or otherwise obtain the expeditious preservation of data stored by means of a computer system, located within the territory of that other Party and in respect of which the requesting Party intends to submit a request for mutual assistance for the search or similar access, seizure or similar securing, or disclosure of the data. 2. A request for preservation made under paragraph 1 shall specify: a) the authority seeking the preservation; b) the offence that is the subject of a criminal investigation or proceedings and a brief summary of the related facts; c) the stored computer data to be preserved and its relationship to the offence; d) any available information identifying the custodian of the stored computer data or the location of the computer system; e) the necessity of the preservation; and f) that the Party intends to submit a request for mutual assistance for the search or similar access, seizure or similar securing, or disclosure of the stored computer data.
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3. Upon receiving the request from another Party, the requested Party shall take all appropriate measures to preserve expeditiously the specified data in accordance with its domestic law. For the purposes of responding to a request, dual criminality shall not be required as a condition to providing such preservation. 4. A Party that requires dual criminality as a condition for responding to a request for mutual assistance for the search or similar access, seizure or similar securing, or disclosure of stored data may, in respect of offences other than those established in accordance with Articles 2 through 11 of this Convention, reserve the right to refuse the request for preservation under this article in cases where it has reasons to believe that at the time of disclosure the condition of dual criminality cannot be fulfilled. 5. In addition, a request for preservation may only be refused if: a) the request concerns an offence which the requested Party considers a political offence or an offence connected with a political offence, or b) the requested Party considers that execution of the request is likely to prejudice its sovereignty, security, ordre public or other essential interests. 6. Where the requested Party believes that preservation will not ensure the future availability of the data or will threaten the confidentiality of or otherwise prejudice the requesting Party’s investigation, it shall promptly so inform the requesting Party, which shall then determine whether the request should nevertheless be executed. 7. Any preservation effected in response to the request referred to in paragraph 1 shall be for a period not less than sixty days, in order to enable the requesting Party to submit a request for the search or similar access, seizure or similar securing, or disclosure of the data. Following the receipt of such a request, the data shall continue to be preserved pending a decision on that request.
11075
2. Disclosure of traffic data under paragraph 1 may only be withheld if: a) the request concerns an offence which the requested Party considers a political offence or an offence connected with a political offence; or b) the requested Party considers that execution of the request is likely to prejudice its sovereignty, security, ordre public or other essential interests.
Title 2 MUTUAL ASSISTANCE REGARDING INVESTIGATIVE POWERS Article 31 Mutual assistance regarding accessing of stored computer data 1. A Party may request another Party to search or similarly access, seize or similarly secure, and disclose data stored by means of a computer system located within the territory of the requested Party, including data that has been preserved pursuant to Article 29. 2. The requested Party shall respond to the request through the application of international instruments, arrangements and laws referred to in Article 23, and in accordance with other relevant provisions of this chapter. 3. The request shall be responded to on an expedited basis where: a) there are grounds to believe that relevant data is particularly vulnerable to loss or modification; or b) the instruments, arrangements and laws referred to in paragraph 2 otherwise provide for expedited co-operation.
Article 32 Article 30 Expedited disclosure of preserved traffic data
Trans-border access to stored computer data with consent or where publicly available
1. Where, in the course of the execution of a request made pursuant to Article 29 to preserve traffic data concerning a specific communication, the requested Party discovers that a service provider in another State was involved in the transmission of the communication, the requested Party shall expeditiously disclose to the requesting Party a sufficient amount of traffic data to identify that service provider and the path through which the communication was transmitted.
A Party may, without the authorisation of another Party: a) access publicly available (open source) stored computer data, regardless of where the data is located geographically; or b) access or receive, through a computer system in its territory, stored computer data located in another Party, if the Party obtains the lawful and voluntary consent of the person who has the lawful authority to disclose the data to the Party through that computer system.
11076
MAGYAR KÖZLÖNY Article 33
Mutual assistance in the real-time collection of traffic data 1. The Parties shall provide mutual assistance to each other in the real-time collection of traffic data associated with specified communications in their territory transmitted by means of a computer system. Subject to the provisions of paragraph 2, this assistance shall be governed by the conditions and procedures provided for under domestic law. 2. Each Party shall provide such assistance at least with respect to criminal offences for which real-time collection of traffic data would be available in a similar domestic case.
2004/129. szám
2. a) A Party’s point of contact shall have the capacity to carry out communications with the point of contact of another Party on an expedited basis. b) If the point of contact designated by a Party is not part of that Party’s authority or authorities responsible for international mutual assistance or extradition, the point of contact shall ensure that it is able to co-ordinate with such authority or authorities on an expedited basis. 3. Each Party shall ensure that trained and equipped personnel are available, in order to facilitate the operation of the network.
CHAPTER IV FINAL PROVISIONS Article 36
Article 34 Mutual assistance regarding the interception of content data The Parties shall provide mutual assistance to each other in the real-time collection or recording of content data of specified communications transmitted by means of a computer system to the extent permitted under their applicable treaties and domestic laws.
Title 3 24/7 NETWORK Article 35 24/7 Network 1. Each Party shall designate a point of contact available on a twenty-four hour, seven-day-a-week basis, in order to ensure the provision of immediate assistance for the purpose of investigations or proceedings concerning criminal offences related to computer systems and data, or for the collection of evidence in electronic form of a criminal offence. Such assistance shall include facilitating, or, if permitted by its domestic law and practice, directly carrying out the following measures: a) the provision of technical advice; b) the preservation of data pursuant to Articles 29 and 30; c) the collection of evidence, the provision of legal information, and locating of suspects.
Signature and entry into force 1. This Convention shall be open for signature by the member States of the Council of Europe and by non-member States which have participated in its elaboration. 2. This Convention is subject to ratification, acceptance or approval. Instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the Secretary General of the Council of Europe. 3. This Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date on which five States, including at least three member States of the Council of Europe, have expressed their consent to be bound by the Convention in accordance with the provisions of paragraphs 1 and 2. 4. In respect of any signatory State which subsequently expresses its consent to be bound by it, the Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of the expression of its consent to be bound by the Convention in accordance with the provisions of paragraphs 1 and 2.
Article 37 Accession to the Convention 1. After the entry into force of this Convention, the Committee of Ministers of the Council of Europe, after consulting with and obtaining the unanimous consent
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
of the Contracting States to the Convention, may invite any State which is not a member of the Council and which has not participated in its elaboration to accede to this Convention. The decision shall be taken by the majority provided for in Article 20 d) of the Statute of the Council of Europe and by the unanimous vote of the representatives of the Contracting States entitled to sit on the Committee of Ministers. 2. In respect of any State acceding to the Convention under paragraph 1 above, the Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of deposit of the instrument of accession with the Secretary General of the Council of Europe.
Article 38
11077
– the European Convention on Mutual Assistance in Criminal Matters, opened for signature in Strasbourg, on 20 April 1959 (ETS No. 30); – the Additional Protocol to the European Convention on Mutual Assistance in Criminal Matters, opened for signature in Strasbourg, on 17 March 1978 (ETS No. 99). 2. If two or more Parties have already concluded an agreement or treaty on the matters dealt with in this Convention or have otherwise established their relations on such matters, or should they in future do so, they shall also be entitled to apply that agreement or treaty or to regulate those relations accordingly. However, where Parties establish their relations in respect of the matters dealt with in the present Convention other than as regulated therein, they shall do so in a manner that is not inconsistent with the Convention’s objectives and principles.
Territorial application
3. Nothing in this Convention shall affect other rights, restrictions, obligations and responsibilities of a Party.
1. Any State may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, specify the territory or territories to which this Convention shall apply.
Article 40
2. Any State may, at any later date, by a declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, extend the application of this Convention to any other territory specified in the declaration. In respect of such territory the Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of receipt of the declaration by the Secretary General. 3. Any declaration made under the two preceding paragraphs may, in respect of any territory specified in such declaration, be withdrawn by a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe. The withdrawal shall become effective on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of receipt of such notification by the Secretary General.
Article 39 Effects of the Convention 1. The purpose of the present Convention is to supplement applicable multilateral or bilateral treaties or arrangements as between the Parties, including the provisions of: – the European Convention on Extradition, opened for signature in Paris, on 13 December 1957 (ETS No. 24);
Declarations By a written notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe, any State may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, declare that it avails itself of the possibility of requiring additional elements as provided for under Articles 2, 3, 6 paragraph 1 b), 7, 9 paragraph 3, and 27, paragraph 9 e).
Article 41 Federal clause 1. A federal State may reserve the right to assume obligations under Chapter II of this Convention consistent with its fundamental principles governing the relationship between its central government and constituent States or other similar territorial entities provided that it is still able to co-operate under Chapter III. 2. When making a reservation under paragraph 1, a federal State may not apply the terms of such reservation to exclude or substantially diminish its obligations to provide for measures set forth in Chapter II. Overall, it shall provide for a broad and effective law enforcement capability with respect to those measures. 3. With regard to the provisions of this Convention, the application of which comes under the jurisdiction
11078
MAGYAR KÖZLÖNY
of constituent States or other similar territorial entities, that are not obliged by the constitutional system of the federation to take legislative measures, the federal government shall inform the competent authorities of such States of the said provisions with its favourable opinion, encouraging them to take appropriate action to give them effect. Article 42 Reservations By a written notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe, any State may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, declare that it avails itself of the reservation(s) provided for in Article 4, paragraph 2, Article 6, paragraph 3, Article 9, paragraph 4, Article 10, paragraph 3, Article 11, paragraph 3, Article 14, paragraph 3, Article 22, paragraph 2, Article 29, paragraph 4, and Article 41, paragraph 1. No other reservation may be made.
Article 43 Status and withdrawal of reservations 1. A Party that has made a reservation in accordance with Article 42 may wholly or partially withdraw it by means of a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe. Such withdrawal shall take effect on the date of receipt of such notification by the Secretary General. If the notification states that the withdrawal of a reservation is to take effect on a date specified therein, and such date is later than the date on which the notification is received by the Secretary General, the withdrawal shall take effect on such a later date. 2. A Party that has made a reservation as referred to in Article 42 shall withdraw such reservation, in whole or in part, as soon as circumstances so permit. 3. The Secretary General of the Council of Europe may periodically enquire with Parties that have made one or more reservations as referred to in Article 42 as to the prospects for withdrawing such reservation(s).
2004/129. szám
General of the Council of Europe to the member States of the Council of Europe, to the non-member States which have participated in the elaboration of this Convention as well as to any State which has acceded to, or has been invited to accede to, this Convention in accordance with the provisions of Article 37. 2. Any amendment proposed by a Party shall be communicated to the European Committee on Crime Problems (CDPC), which shall submit to the Committee of Ministers its opinion on that proposed amendment. 3. The Committee of Ministers shall consider the proposed amendment and the opinion submitted by the CDPC and, following consultation with the non-member States Parties to this Convention, may adopt the amendment. 4. The text of any amendment adopted by the Committee of Ministers in accordance with paragraph 3 of this article shall be forwarded to the Parties for acceptance. 5. Any amendment adopted in accordance with paragraph 3 of this article shall come into force on the thirtieth day after all Parties have informed the Secretary General of their acceptance thereof.
Article 45 Settlement of disputes 1. The European Committee on Crime Problems (CDPC) shall be kept informed regarding the interpretation and application of this Convention. 2. In case of a dispute between Parties as to the interpretation or application of this Convention, they shall seek a settlement of the dispute through negotiation or any other peaceful means of their choice, including submission of the dispute to the CDPC, to an arbitral tribunal whose decisions shall be binding upon the Parties, or to the International Court of Justice, as agreed upon by the Parties concerned.
Article 46 Article 44
Consultations of the Parties
Amendments
1. The Parties shall, as appropriate, consult periodically with a view to facilitating: a) the effective use and implementation of this Convention, including the identification of any problems
1. Amendments to this Convention may be proposed by any Party, and shall be communicated by the Secretary
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
thereof, as well as the effects of any declaration or reservation made under this Convention; b) the exchange of information on significant legal, policy or technological developments pertaining to cybercrime and the collection of evidence in electronic form; c) consideration of possible supplementation or amendment of the Convention. 2. The European Committee on Crime Problems (CDPC) shall be kept periodically informed regarding the result of consultations referred to in paragraph 1.
11079
a) any signature; b) the deposit of any instrument of ratification, acceptance, approval or accession; c) any date of entry into force of this Convention in accordance with Articles 36 and 37; d) any declaration made under Article 40 or reservation made in accordance with Article 42; e) any other act, notification or communication relating to this Convention. In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this Convention.
3. The CDPC shall, as appropriate, facilitate the consultations referred to in paragraph 1 and take the measures necessary to assist the Parties in their efforts to supplement or amend the Convention. At the latest three years after the present Convention enters into force, the European Committee on Crime Problems (CDPC) shall, in co-operation with the Parties, conduct a review of all of the Convention’s provisions and, if necessary, recommend any appropriate amendments.
Done at Budapest, this 23rd day of November 2001, in English and in French, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the Council of Europe. The Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each member State of the Council of Europe, to the non-member States which have participated in the elaboration of this Convention, and to any State invited to accede to it.
4. Except where assumed by the Council of Europe, expenses incurred in carrying out the provisions of paragraph 1 shall be borne by the Parties in the manner to be determined by them.
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI BÛNÖZÉSRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNY Preambulum
5. The Parties shall be assisted by the Secretariat of the Council of Europe in carrying out their functions pursuant to this article.
Article 47 Denunciation 1. Any Party may, at any time, denounce this Convention by means of a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe. 2. Such denunciation shall become effective on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of receipt of the notification by the Secretary General.
Article 48 Notification The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the Council of Europe, the non-member States which have participated in the elaboration of this Convention as well as any State which has acceded to, or has been invited to accede to, this Convention of:
Az Európa Tanács tagállamai és a többi aláíró Állam, figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megteremtése, felismerve a jelen Egyezményt aláíró többi Állammal való együttmûködés erõsítésének fontosságát, meggyõzõdve egy olyan közös büntetõjogi politika kialakításának szükségességérõl, melynek elsõdleges célja – többek között megfelelõ jogszabályok elfogadásával és a nemzetközi együttmûködés elõsegítésével – a társadalom védelme a számítástechnikai bûnözéssel szemben, tudatában a számítástechnikai hálózatok folyamatos globalizációja, digitalizációja, konvergenciája által elõidézett mélyreható változásoknak, törõdve azzal a veszéllyel, hogy a számítástechnikai hálózatok és az elektronikai információk bûncselekmények elkövetésére is felhasználhatók, és a bûncselekményekkel összefüggõ bizonyítékok számítástechnikai hálózatok útján tárolhatók és továbbíthatók, felismerve az Államok és a magánszektor közötti együttmûködés szükségességét a számítástechnikai bûnözés elleni harcban, továbbá az információs technológiák használatához és fejlesztéséhez kapcsolódó törvényes érdekek védelmének szükségességét, elfogadva, hogy a számítástechnikai bûnözés elleni hatékony küzdelem széles körû, gyors és jól mûködõ nemzetközi együttmûködést követel meg a büntetõügyek területén,
11080
MAGYAR KÖZLÖNY
meggyõzõdve a jelen Egyezmény szükségességérõl a számítástechnikai rendszerek, hálózatok és adatok hozzáférhetõsége, sértetlensége és titkossága elleni cselekmények, valamint az ilyen rendszerek, hálózatok és adatok visszaélésszerû használatának megelõzésében, a jelen Egyezményben meghatározottaknak megfelelõen büntetendõvé nyilvánítva ezeket a cselekményeket, továbbá megalkotva a bûncselekményekkel szembeni hatékony fellépést lehetõvé tevõ, azok felderítését, nyomozását és üldözését mind nemzeti, mind nemzetközi szinten megkönnyítõ megfelelõ jogköröket, valamint elfogadva a gyors és megbízható nemzetközi együttmûködést biztosító rendelkezéseket, szem elõtt tartva a büntetõ jogalkalmazáshoz fûzõdõ érdek és az alapvetõ emberi jogok védelme közötti megfelelõ egyensúly biztosításának szükségességét, miként azt az Európa Tanács által 1950-ben elfogadott Emberi Jogok és Alapvetõ Szabadságok Védelmérõl szóló Egyezmény, az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos más nemzetközi szerzõdések tartalmazzák, melyek megerõsítik minden ember jogát a beavatkozásmentes véleménynyilvánításhoz, hasonlóan a véleménynyilvánítás szabadságához, ideértve azt a jogot, hogy mindenki szabadon, határokra tekintet nélkül kereshessen, megszerezhessen és közölhessen bármilyen tartalmú eszmét és információt, továbbá a magánélet tiszteletben tartásához fûzõdõ jogot, figyelembe véve a személyes adatok védelméhez való jogot, melyet egyebek mellett a Személyes Adatok Automatikus Kezelésérõl szóló Egyezményre tekintettel a Személyek Védelmérõl szóló, 1981-ben elfogadott Európa Tanácsi Egyezmény tárgyal, figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1989-ben elfogadott Gyermekek Jogairól szóló Egyezményét, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által 1999-ben elfogadott, a Gyermekmunka Legrosszabb Formáinak Betiltásáról és Felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló Egyezményt, figyelembe véve az Európa Tanács hatályos egyezményeit a büntetõjogi együttmûködés területén, valamint az Európa Tanács tagállamai és más Államok között megkötött hasonló tárgyú egyezményeket, kiemelve azt, hogy a jelen Egyezmény célja a hivatkozott egyezmények kiegészítése annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegye a számítástechnikai rendszerek és adatok vonatkozásában elkövetetett bûncselekményekkel összefüggõ nyomozást és büntetõeljárást, valamint lehetõvé tegye a bûncselekmények elektronikus formában megjelenõ bizonyítékainak összegyûjtését, üdvözölve a számítástechnikai bûnözés elleni küzdelem területén a nemzetközi együttmûködés és megértés további fejlesztésére irányuló, a közelmúltban tett kezdeményezéseket, ideértve az Egyesült Nemzetek Szervezete, az OECD, az Európai Unió és a G8-ak által meghozott intézkedéseket,
2004/129. szám
emlékeztetve a Miniszteri Bizottság R (85) 10. számú Ajánlására a bûnügyi jogsegélyrõl szóló európai egyezmény alkalmazása a távközlési hálózatok lehallgatására vonatkozó megkeresések kapcsán, az R (88) 2. számú Ajánlására a szerzõi és szomszédos jogokkal kapcsolatban elkövetett jogsértések elleni küzdelem érdekében hozandó intézkedésekrõl, az R (87) 15. számú Ajánlására a személyes adatok rendõrségi felhasználására vonatkozó szabályozásról, az R (95) 4. számú Ajánlására a személyes adatok védelmérõl a távközlési szolgáltatások terén, különös figyelemmel a távbeszélõ szolgáltatásokra, valamint az R (89) 9. számú Ajánlására a számítógépekkel kapcsolatos bûncselekményekrõl, amely bizonyos számítástechnikai bûncselekmények meghatározása érdekében irányelveket tartalmaz a nemzeti jogalkotó részére, továbbá az R (95) 13. számú Ajánlására az információs technológiával összefüggõ büntetõ eljárásjogi problémákról, tekintetbe véve az európai igazságügy-miniszterek 1997. június 10–11-i, XXI. Prágai Konferenciáján elfogadott 1. számú határozatot, mely a Miniszteri Bizottság számára javasolta, hogy támogassa a Büntetõjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottság (CDPC) számítástechnikai bûnözéssel kapcsolatos tevékenységét a nemzeti büntetõ jogalkotás közelítése és a számítástechnikai bûncselekményekkel szembeni hatékony nyomozati eszközök felhasználása érdekében, valamint az európai igazságügy-miniszterek 2000. június 8–9-i, XXIII. Konferenciáján elfogadott 3. számú határozatot, mely az erõfeszítéseik folytatására ösztönözte a tárgyaló feleket annak érdekében, hogy megfelelõ megoldásokat találjanak az Egyezményhez csatlakozó államok számának növelésére, és elismerte a számítástechnikai bûnözés elleni harc sajátos követelményeit figyelembe vevõ, gyors és hatékony nemzetközi együttmûködés eszközei megteremtésének szükségességét, ugyancsak figyelembe véve az új információs technológiák fejlõdésével kapcsolatban az Európa Tanács értékein és normáin alapuló közös megoldások kidolgozására vonatkozó, az Európa Tanács állam- és kormányfõinek az 1997. október 10–11. között Strasbourgban megtartott Második Találkozóján elfogadott akcióprogramot, az alábbiakban állapodtak meg:
ELSÕ RÉSZ ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK 1. Cikk Meghatározások A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából: a) ,,számítástechnikai rendszer” minden olyan eszköz, illetõleg egymással kapcsolatban lévõ vagy összekötött eszközök összessége, amelyek, illetõleg amelyeknek egy
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
vagy több eleme egy adott programnak megfelelõen adatok automatikus feldolgozását végzi; b) ,,számítástechnikai adat” tényeknek, információknak, illetõleg fogalmaknak minden olyan formában való megjelenése, mely számítástechnikai feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, mely valamely funkciónak a számítástechnikai rendszer által való végrehajtását biztosítja; c) a „szolgáltató” jelentése: (i) minden olyan közjogi és magánjogi alany, mely a szolgáltatásait igénybe vevõknek biztosítja egy számítástechnikai rendszer általi érintkezés lehetõségét, (ii) minden más olyan alany, amely a kommunikációs szolgáltatásnak, illetõleg az azt igénybe vevõk részére számítástechnikai adatokat feldolgoz vagy tárol; d) ,,forgalmi adat” minden olyan, a számítástechnikai rendszeren átmenõ és a számítástechnikai rendszer mint a kommunikációs lánc egyik eleme által létrehozott kommunikációra vonatkozó adat, mely jelzi a kommunikáció eredetét, rendeltetési helyét, útvonalát, idejét, napját, terjedelmét és idõtartamát vagy a szolgáltatás típusát.
MÁSODIK RÉSZ NEMZETI SZINTEN MEGHOZANDÓ INTÉZKEDÉSEK I. Fejezet BÜNTETÕ ANYAGI JOG
11081 3. Cikk Jogosulatlan kifürkészés
Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy belsõ jogával összhangban bûncselekménynek minõsüljön a számítástechnikai rendszeren belüli, az abból származó, illetõleg a rendszerbe irányuló számítástechnikai adatok nem nyilvános továbbítása során technikai eszközök felhasználásával történõ jogosulatlan és szándékos kifürkészése, ideértve az ilyen számítástechnikai adatokat továbbító, a számítástechnikai rendszerbõl származó elektromágneses sugárzást. A Fél kikötheti, hogy a bûncselekményt tisztességtelen céllal vagy egy másik számítástechnikai rendszerhez kapcsolódó számítástechnikai rendszerre vonatkozóan kövessék el.
4. Cikk Számítástechnikai adat megsértése 1. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy belsõ jogával összhangban bûncselekménynek minõsüljön a számítástechnikai adatok jogosulatlan és szándékos megkárosítása, törlése, megrongálása, megváltoztatása vagy megsemmisítése. 2. A Fél fenntarthatja magának a jogot annak kikötésére, hogy az 1. bekezdésben meghatározott cselekmény eredményeként jelentõs kár következzen be.
I. Cím 5. Cikk SZÁMÍTÁSTECHNIKAI RENDSZER ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ADAT HOZZÁFÉRHETÕSÉGE, SÉRTETLENSÉGE ÉS TITKOSSÁGA ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK 2. Cikk Jogosulatlan belépés Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy belsõ jogával összhangban bûncselekménynek minõsüljön a számítástechnikai rendszerbe vagy annak bármely részébe történõ jogosulatlan és szándékos belépés. A Fél kikötheti, hogy a bûncselekményt a biztonsági intézkedések megsértésével vagy számítástechnikai adatok megszerzésére irányuló, illetõleg más tisztességtelen céllal, avagy egy másik számítástechnikai rendszerhez kapcsolódó számítástechnikai rendszerre vonatkozóan kövessék el.
Számítástechnikai rendszer megsértése Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy belsõ jogával összhangban bûncselekménynek minõsüljön a számítástechnikai rendszer mûködésének számítástechnikai adatok bevitelével, továbbításával, megkárosításával, törlésével, megrongálásával, megváltoztatásával vagy megsemmisítésével való, jogosulatlan és szándékos, jelentõs mértékû akadályozása.
6. Cikk Eszközökkel való visszaélés 1. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy belsõ jogával összhangban bûncselekménynek minõsüljön
11082
MAGYAR KÖZLÖNY
az alábbi cselekmények jogosulatlan és szándékos elkövetése: a) az elõállítása, az értékesítése, a felhasználás céljából való megszerzése, az ország területére való behozatala, a forgalomba hozatala vagy a más módon történõ hozzáférhetõvé tétele: (i) elsõdlegesen azon eszközöknek, ideértve a számítástechnikai programot, melyeket a 2–5. Cikkben meghatározott valamely bûncselekmény elkövetése érdekében hoztak létre vagy alakítottak át, (ii) egy számítógépes jelszónak, egy belépési kódnak, illetõleg hasonló, a számítástechnikai rendszerbe vagy annak bármely részébe való belépést lehetõvé tevõ számítástechnikai adatnak, azzal a céllal, hogy azt a 2–5. Cikkekben foglalt valamely bûncselekmény elkövetésére használják fel; valamint b) a fenti a) pont (i) és (ii) alpontjában meghatározott dolgoknak a birtoklása a 2–5. Cikkben foglalt valamely bûncselekmény elkövetésére való felhasználás érdekében. A Fél a belsõ jogában kikötheti, hogy a büntetõjogi felelõsséget meghatározott számú dolog birtoklása alapozza meg. 2. Jelen Cikkben foglaltak nem alapozzák meg a büntetõjogi felelõsséget abban az esetben, ha a jelen Cikk 1. bekezdésében foglalt elõállításnak, értékesítésnek, felhasználás céljából való megszerzésnek, az ország területére való behozatalnak, forgalomba hozatalnak vagy más módon történõ hozzáférhetõvé tételnek nem célja a jelen Egyezmény 2–5. Cikkében meghatározott bûncselekmény elkövetése, mint például az engedélyezett kísérlet vagy valamely számítástechnikai rendszer védelme esetén.
2004/129. szám
létre abból a célból, hogy úgy lehessen azokat figyelembe venni vagy jogszerû célra felhasználni, mintha valódi adatok lennének, függetlenül attól a ténytõl, hogy közvetlenül olvashatók vagy érthetõk-e. A Fél kikötheti, hogy csalárd szándék vagy hasonló tartalmú tisztességtelen cél fennállása alapozza meg a büntetõjogi felelõsséget.
8. Cikk Számítógéppel kapcsolatos csalás Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy belsõ jogával összhangban bûncselekménynek minõsüljön a másnak jogosulatlanul és szándékosan történõ vagyoni károkozás, amelyet a) számítástechnikai adatok bármilyen bevitelével, megváltoztatásával, törlésével vagy megsemmisítésével, b) a számítástechnikai rendszer mûködésébe való bármilyen beavatkozással, anyagi haszon saját vagy más részére történõ jogosulatlan megszerzésének céljából követnek el.
III. Cím SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ADATOK TARTALMÁVAL KAPCSOLATOS BÛNCSELEKMÉNYEK 9. Cikk Gyermek-pornográfiával kapcsolatos bûncselekmények
3. Minden Szerzõdõ Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy nem alkalmazza a jelen Cikk 1. bekezdését, feltéve, hogy a fenntartás nem a jelen Cikk 1. bekezdése a) pontjának (ii) alpontjában meghatározott értékesítésre, forgalomba hozatalra vagy más módon történõ hozzáférhetõvé tételre vonatkozik.
II. Cím SZÁMÍTÓGÉPPEL KAPCSOLATOS BÛNCSELEKMÉNYEK 7. Cikk Számítógéppel kapcsolatos hamisítás Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy belsõ jogával összhangban bûncselekménynek minõsüljön a számítástechnikai adatoknak olyan, jogosulatlan és szándékos bevitele, megváltoztatása, törlése vagy megsemmisítése, melyek eredményeként nem valódi adatok jönnek
1. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy belsõ jogával összhangban bûncselekménynek minõsüljenek az alábbi cselekmények, amennyiben azokat jogosulatlanul és szándékosan követik el: a) gyermek-pornográfia készítése számítástechnikai rendszer útján történõ forgalomba hozatal céljából; b) gyermek-pornográfia felajánlása vagy hozzáférhetõvé tétele számítástechnikai rendszer útján; c) gyermek-pornográfia továbbítása vagy forgalomba hozatala számítástechnikai rendszer útján; d) gyermek-pornográfiának saját vagy más részére számítástechnikai rendszer útján történõ megszerzése; e) gyermek-pornográfiának egy számítástechnikai rendszerben vagy egy számítástechnikai adattároló-egységen való birtoklása. 2. A jelen Cikk 1. bekezdése alkalmazásában „gyermek-pornográfia” fogalma alatt olyan pornográf termék értendõ, mely vizuális úton ábrázol: a) kifejezetten szexuális magatartást tanúsító kiskorú személyt;
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) kifejezetten szexuális magatartást tanúsító kiskorúnak tûnõ személyt; c) kifejezetten szexuális magatartást tanúsító kiskorú személyt megjelenítõ valósághû képet. 3. A jelen Cikk 2. bekezdése tekintetében „kiskorú” mindazon személy, aki még nem töltötte be 18. életévét. A Fél alacsonyabb korhatárt is meghatározhat, amely azonban nem lehet kevesebb a 16. életévnél. 4. Minden Szerzõdõ Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy részben vagy egészben nem alkalmazza a jelen Cikk 1. bekezdésének d) és e) pontját, valamint 2. bekezdésének b) és c) pontját.
11083
3. A Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy egy szûk körben a jelen Cikk 1. és 2. bekezdésében foglaltak vonatkozásában eltekint a büntetõjogi felelõsség megállapításától, feltéve, hogy más hatékony jogorvoslati lehetõségek állnak rendelkezésre, valamint, hogy ez a fenntartás nem ellentétes az 1. és 2. bekezdésekben hivatkozott nemzetközi szerzõdések alapján a Felet terhelõ kötelezettségekkel.
V. Cím EGYÉB FELELÕSSÉGI ÉS BÜNTETÉSI FORMÁK 11. Cikk
IV. Cím SZERZÕI VAGY SZOMSZÉDOS JOGOK MEGSÉRTÉSÉVEL KAPCSOLATOS BÛNCSELEKMÉNYEK 10. Cikk Szerzõi vagy szomszédos jogok megsértésével kapcsolatos bûncselekmények 1. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy belsõ jogával összhangban bûncselekménynek minõsüljön a Fél joga szerint az Irodalmi és Mûvészeti Mûvek Védelmérõl szóló Berni Uniós Egyezménybe és az azt felülvizsgáló 1971. június 24-én megkötött Párizsi Egyezménybe, a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Egyezménybe, a Szellemi Tulajdon Világszervezete Szerzõi Jogi Szerzõdésébe foglalt és a Fél által elfogadott kötelezettségeknek megfelelõen meghatározott szerzõi jogok – kivéve a fenti egyezményekben megállapított bármely személyhez fûzõdõ jogok – megsértése, amennyiben azt szándékosan, kereskedelmi méretekben és számítástechnikai rendszer útján követik el. 2. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy belsõ jogával összhangban bûncselekménynek minõsüljön a Fél joga szerint az Elõadómûvészek, a Hangfelvétel-elõállítók és a Mûsorsugárzó Szervezetek Védelmérõl szóló Római Egyezménybe, a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Egyezménybe, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének az Elõadásokról és a Hangfelvételekrõl szóló Szerzõdésébe foglalt és a Fél által elfogadott kötelezettségeknek megfelelõen meghatározott szomszédos jogok – kivéve a fenti egyezményekben megállapított bármely személyhez fûzõdõ jogok – megsértése, amennyiben azt szándékosan, kereskedelmi méretekben és számítástechnikai rendszer útján követik el.
Kísérlet és bûnsegély vagy felbujtás 1. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy belsõ jogával összhangban bûncselekménynek minõsüljön a jelen Egyezmény 2–10. Cikkeiben meghatározott bûncselekmény elkövetéséhez kapcsolódó, a bûncselekmény elkövetése érdekében szándékosan megvalósított bûnsegédi bûnrészesség vagy felbujtás. 2. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy belsõ jogával összhangban bûncselekménynek minõsüljön a jelen Egyezmény 3–5., 7., 8. Cikkében, valamint a 9. Cikk 1. bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott bûncselekmények elkövetésének szándékos kísérlete. 3. Minden Szerzõdõ Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy a jelen Cikk 2. bekezdését részben vagy egészben nem alkalmazza.
12. Cikk Jogi személyek felelõssége 1. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a jelen Egyezményben foglalt bûncselekményekkel kapcsolatban a jogi személyek felelõsségre vonhatók legyenek, ha azt olyan természetes személy követi el a jogi személy javára, akár a saját, akár a jogi személy egyik szervének tagjaként eljárva, aki a jogi személyen belül vezetõ jogkörrel rendelkezik és amely jogkör alapja a) a jogi személy képviseletének joga; b) a jogi személy nevében döntések meghozatalának joga; c) a jogi személyen belüli ellenõrzés joga.
11084
MAGYAR KÖZLÖNY
2. Az 1. bekezdésben már meghatározott eseten túl minden Szerzõdõ Fél megteszi azon szükséges intézkedéseket, melyek biztosítják, hogy a jogi személy felelõsségre vonható legyen abban az esetben is, ha az 1. bekezdésben említett természetes személy részérõl gyakorolt felügyelet vagy ellenõrzés hiánya teszi lehetõvé, hogy a felügyelete alá tartozó természetes személy a jogi személy javára elkövesse a jelen Egyezményben meghatározott bûncselekményeket. 3. A Fél jogi alapelveivel összhangban a jogi személy felelõssége lehet büntetõjogi, polgári jogi vagy közigazgatási jogi. 4. A jogi személy felelõsségének megállapítása nem zárja ki a bûncselekményt elkövetõ természetes személy büntetõjogi felelõsségének megállapítását.
13. Cikk Büntetések és intézkedések 1. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a 2–11. Cikkben meghatározott bûncselekmények miatt arányos, hatékony és visszatartó erejû büntetéseket lehessen alkalmazni, ideértve a szabadságelvonó büntetéseket is. 2. Minden Szerzõdõ Fél biztosítja, hogy arányos, hatékony és visszatartó erejû büntetõjogi, illetõleg nem büntetõjogi szankciókkal vagy intézkedésekkel, ideértve a pénzügyi szankciókat is, lehessen sújtani azokat a jogi személyeket, amelyek felelõsségét a 12. Cikk alkalmazásával állapították meg.
II. Fejezet
2004/129. szám
ben szereplõ jogkörök és eljárások megteremtéséhez szükségesek. 2. A 21. Cikkben foglalt ellenkezõ rendelkezés hiányában minden Szerzõdõ Fél alkalmazza a jelen címben meghatározott jogköröket és eljárásokat: a) a jelen Egyezmény 2–11. Cikkeiben meghatározott bûncselekményekkel kapcsolatban; b) a számítástechnikai rendszer útján elkövetett más bûncselekményekkel kapcsolatban; és c) a bûncselekménnyel összefüggõ elektronikus bizonyítékok összegyûjtésével kapcsolatban. 3. a) Minden Szerzõdõ Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy a 20. Cikkben meghatározott intézkedéseket csak a fenntartásban meghatározott bûncselekményekkel vagy bûncselekmény kategóriákkal összefüggésben alkalmazza, feltéve, hogy ezen bûncselekmények vagy bûncselekmény kategóriák köre nem szûkebb azon bûncselekményekénél, melyekre a 21. Cikkben meghatározott intézkedéseket alkalmazza. Minden Szerzõdõ Fél törekszik arra, hogy korlátozza ezt a fenntartást oly módon, hogy lehetõvé tegye a 20. Cikkben meghatározott intézkedések minél szélesebb körû alkalmazását. b) Ha a Fél a jelen Egyezmény elfogadásakor hatályban lévõ jogi szabályozásában lévõ korlátozások miatt nem alkalmazhatja a 20. és 21. Cikkben foglalt intézkedéseket a szolgáltató számítástechnikai rendszerén belül továbbított kommunikációra, mely rendszert (i) zárt felhasználói csoport érdekében mûködtetnek, és (ii) nem vesz igénybe közérdekû távközlõ hálózatot, illetõleg nem kapcsolódik más magán vagy közérdekû számítástechnikai rendszerhez, akkor a Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy nem alkalmazza ezeket az intézkedéseket az említett kommunikációval összefüggésben. Minden Szerzõdõ Fél törekszik arra, hogy korlátozza ezt a fenntartást oly módon, hogy lehetõvé tegye a 20. és 21. Cikkben meghatározott intézkedések minél szélesebb körû alkalmazását.
BÜNTETÕ ELJÁRÁSI JOG 15. Cikk I. Cím Garanciák és biztosítékok ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 14. Cikk Az eljárásjogi rendelkezések alkalmazási köre 1. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek meghatározott bûnügyi nyomozás vagy büntetõeljárás érdekében a jelen Fejezet-
1. Minden Szerzõdõ Fél biztosítja, hogy a jelen Fejezetben meghatározott jogkörök és eljárások megteremtése, bevezetése és alkalmazása során figyelembe veszi a belsõ jogában meghatározott biztosítékokat és garanciákat, melyek érvényre juttatják az arányosság elvét, és lehetõvé teszik az emberi jogok és szabadságok megfelelõ védelmét, különösen azokét a jogokét, melyeket az Európa Tanácsnak az Emberi Jogok és Alapvetõ Szabadságok Védelmé-
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
rõl szóló Egyezményében (1950) és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában (1966), valamint más, az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi szerzõdésben meghatározott és a Fél által vállalt kötelezettségekkel összefüggésben iktatott be jogrendszerébe. 2. Ha ez az érintett jogkör vagy eljárás természete miatt indokoltnak tûnik, a biztosítékok és garanciák többek között az eljárás vagy a jogkör alkalmazási idõtartamát, alkalmazási köre korlátozását, illetõleg alkalmazását alátámasztó indokok meglétét, valamint bírói vagy más független szervezet általi felülvizsgálatát is jelenthetik. 3. Amennyiben az a közérdekkel, különösen az igazságszolgáltatás megfelelõ mûködtetésével összeegyeztethetõ, minden Szerzõdõ Fél megvizsgálja a jelen Fejezetben meghatározott jogköröknek és eljárásoknak a harmadik személy jogaira, jogos érdekeire és felelõsségére gyakorolt hatását.
II. Cím TÁROLT SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ADAT GYORS MEGÕRZÉSE
11085
megõrzésére köteles személyt a fenti eljárás lefolytatásának a belsõ jog által meghatározott idõtartamig történõ titokban tartására. 4. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
17. Cikk Forgalmi adat gyors megõrzése és részbeni átadása 1. A forgalmi adatok 16. Cikk szerinti megõrzése érdekében minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy: a) biztosítsa a forgalmi adatoknak a gyors megõrzését, függetlenül attól, hogy egy vagy több szolgáltató vett részt a fenti kommunikáció továbbításában; és b) biztosítsa megfelelõ számú forgalmi adatnak a Fél illetékes hatósága vagy e hatóság által kijelölt személy részére történõ gyors átadását a kommunikáció továbbítására igénybe vett útvonal és a szolgáltató azonosítása érdekében. 2. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
16. Cikk Tárolt számítástechnikai adat gyors megõrzése
III. Cím
1. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy lehetõvé tegye az illetékes hatóságainak a számítástechnikai rendszerben tárolt meghatározott számítástechnikai adatok, ideértve a forgalmi adatok gyors megõrzésének elrendelését vagy más módon történõ kikényszerítését, különösen ha alappal feltételezhetõ, hogy az érintett adatokat a módosulás vagy a megsemmisülés veszélyezteti.
KÖZLÉSRE KÖTELEZÉS
2. Amennyiben a Fél az 1. bekezdés alkalmazása érdekében elrendeli, hogy egy adott személy õrizze meg a birtokában vagy az ellenõrzése alatt lévõ meghatározott tárolt adatokat, akkor a Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezhesse ezt a személyt a fenti adatoknak addig az idõtartamig, de legfeljebb kilencven napig történõ megõrzésére és épségének megóvására, mely idõtartam a hatóság részére az adatok átadására kötelezéshez szükséges. A Fél az intézkedés ismételt elrendelését is lehetõvé teheti. 3. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezze az adatokat õrzõ személyt vagy más, az adatok
18. Cikk Közlésre kötelezés 1. Minden Szerzõdõ Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy az illetékes hatóságai kötelezhessék: a) a területén tartózkodó személyt a birtokában vagy az ellenõrzése alatt lévõ számítástechnikai rendszerben vagy számítástechnikai adattároló-egységen tárolt meghatározott számítástechnikai adatok közlésére; és b) a területén szolgáltatást nyújtó szolgáltatót a birtokában vagy az ellenõrzése alatt lévõ, az elõfizetõre vonatkozó és a szolgáltatást érintõ adatok közlésére. 2. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek. 3. Jelen Cikk alkalmazásában az „elõfizetõre vonatkozó adat” bármely olyan számítástechnikai adat formájában vagy más formában megjelenõ, szolgáltató által birtokolt,
11086
MAGYAR KÖZLÖNY
a szolgáltatásaira elõfizetõkkel kapcsolatos, a tartalomra vonatkozó vagy a forgalmi adatoktól eltérõ információ, mely lehetõvé teszi, hogy megállapítsák: a) az igénybe vett kommunikációs szolgáltatás típusát, az erre vonatkozóan tett technikai intézkedéseket, valamint a szolgáltatás idõszakát; b) az elõfizetõ személyazonosságát, postai vagy földrajzi címét, telefonszámát vagy más elérhetõségét, a fizetésre és a számlázásra vonatkozó adatokat, melyek szolgáltatási szerzõdés vagy megállapodás alapján állnak a szolgáltató rendelkezésére; c) minden más, a kommunikációs berendezés helyére vonatkozó, szolgáltatási szerzõdés vagy megállapodás alapján a szolgáltató rendelkezésére álló információt.
IV. Cím TÁROLT SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ADAT ÁTVIZSGÁLÁSA ÉS LEFOGLALÁSA 19. Cikk Tárolt számítástechnikai adat átvizsgálása és lefoglalása 1. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait a területükön található: a) számítástechnikai rendszer vagy annak egy része és az abban tárolt számítástechnikai adatok, és b) a számítástechnikai adatok tárolását lehetõvé tevõ számítástechnikai adattároló-egység átvizsgálására vagy ahhoz más módon történõ hozzáférésre. 2. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek annak biztosításához szükségesek, hogy amikor a hatóságai az 1. bekezdés a) pontjában foglalt intézkedések alkalmazásával átvizsgálnak vagy más hasonló módon hozzáférnek egy meghatározott számítástechnikai rendszerhez vagy annak egy részéhez, és alappal feltételezhetik, hogy a keresett adatokat a Fél területén található más számítástechnikai rendszerben vagy annak egy részében tárolják, és ezek az adatok a kiinduló rendszerbõl jogszerûen elérhetõek vagy a kiinduló rendszer számára hozzáférhetõek, akkor az említett hatóságok haladéktalanul kiterjeszthessék az átvizsgálást vagy a más hasonló módon történõ hozzáférést a másik rendszerre is. 3. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait azon számítástechnikai adatok lefoglalására vagy más hasonló módon való bizto-
2004/129. szám
sítására, melyekhez az 1. vagy a 2. bekezdésben foglaltak alkalmazásával fértek hozzá. Ezek az intézkedések a következõ jogosultságokat foglalják magukba: a) számítástechnikai rendszer vagy annak része, illetõleg számítástechnikai adattároló-egység lefoglalása vagy más hasonló módon történõ biztosítása; b) számítástechnikai adatról másolat készítése és annak megõrzése; c) a szükséges tárolt számítástechnikai adatok épségének megóvása; és d) az átvizsgált számítástechnikai rendszer fenti számítástechnikai adatainak hozzáférhetetlenné tétele vagy eltávolítása. 4. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek illetékes hatóságai feljogosításához szükségesek, hogy azok kötelezhessék a számítástechnikai rendszer mûködését vagy a számítástechnikai adatok védelme érdekében alkalmazott intézkedéseket ismerõ személyeket – amennyiben indokolt – mindazon szükséges tájékoztatás megadására, amely lehetõvé teszi az 1. és 2. bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazását. 5. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
V. Cím SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ADATOK VALÓS IDEJÛ ÖSSZEGYÛJTÉSE 20. Cikk Forgalmi adatok valós idejû összegyûjtése 1. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyekkel az illetékes hatóságait feljogosítja arra, hogy a) a Szerzõdõ Fél területén található technikai eszközök felhasználásával valós idõben összegyûjtsék vagy rögzítsék a számítástechnikai rendszer útján a területükön továbbított meghatározott kommunikációhoz kapcsolódó forgalmi adatokat; és b) kötelezzék a szolgáltatókat, hogy a meglévõ technikai teljesítõképességük körén belül: (i) a Szerzõdõ Fél területén található technikai eszközök felhasználásával valós idõben összegyûjtsék vagy rögzítsék a számítástechnikai rendszer útján a területükön továbbított meghatározott kommunikációhoz kapcsolódó forgalmi adatokat, vagy (ii) együttmûködjenek és segítséget nyújtsanak az illetékes hatóságoknak az ilyen adatok valós idejû összegyûjtésében vagy rögzítésében.
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
11087
2. Amennyiben a Fél, belsõ jogának alapelveire tekintettel, nem fogadhatja el az 1. bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket, azok helyett megteheti azon jogalkotási és más intézkedéseket, melyek a területén továbbított meghatározott kommunikációkkal kapcsolatos forgalmi adatok valós idejû összegyûjtésének vagy rögzítésének – a területén található technikai eszközök alkalmazásával történõ – biztosításához szükségesek.
kötelezze a szolgáltatókat a jelen Cikkben meghatározott jogkörök gyakorlásának, valamint azzal kapcsolatos egyéb információknak a titokban tartására.
3. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezze a szolgáltatókat a jelen Cikkben meghatározott jogkörök gyakorlásának, valamint azzal kapcsolatos egyéb információknak a titokban tartására.
III. Fejezet
4. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
21. Cikk Tartalomra vonatkozó adatok kifürkészése 1. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a belsõ jogban meghatározott súlyos bûncselekményekkel összefüggésben feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy a) a Szerzõdõ Fél területén található technikai eszközök felhasználásával valós idõben összegyûjtsék vagy rögzítsék a számítástechnikai rendszer útján a területükön továbbított meghatározott kommunikációk tartalmára vonatkozó adatokat; és b) kötelezzék a szolgáltatókat, hogy a meglévõ technikai teljesítõképességük körén belül: (i) a Szerzõdõ Fél területén található technikai eszközök felhasználásával valós idõben összegyûjtsék vagy rögzítsék a számítástechnikai rendszer útján a területükön továbbított meghatározott kommunikációk tartalmára vonatkozó adatokat, vagy (ii) együttmûködjenek és segítséget nyújtsanak az illetékes hatóságoknak az ilyen adatok valós idejû összegyûjtésében vagy rögzítésében. 2. Amennyiben a Fél, belsõ jogának alapelveire tekintettel, nem fogadhatja el az 1. bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket, azok helyett megteheti azon jogalkotási és más intézkedéseket, amelyek a területén továbbított meghatározott kommunikációk tartalmára vonatkozó adatok valós idejû összegyûjtésének vagy rögzítésének – a területén található technikai eszközök alkalmazásával történõ – biztosításához szükségesek. 3. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy
4. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
JOGHATÓSÁG 22. Cikk Joghatóság 1. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy megállapítsa joghatóságát a jelen Egyezmény 2–11. Cikkében foglaltaknak megfelelõen meghatározott bûncselekmények vonatkozásában, amennyiben a bûncselekményeket: a) a területén; vagy b) a Fél lobogóját viselõ hajó fedélzetén; vagy c) a Félnél lajstromozott repülõgép fedélzetén követték el; vagy d) amelyet állampolgára követett el, ha a bûncselekmény az elkövetés helyének joga szerint büntetendõ, vagy ha a bûncselekmény nem tartozik egyetlen állam joghatósága alá sem. 2. Minden Szerzõdõ Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy az 1. bekezdés b)–d) pontjában foglalt joghatóságra vonatkozó szabályokat vagy azok bármely részét nem, vagy csak meghatározott esetben, illetve feltételek között alkalmazza. 3. Minden Szerzõdõ Félnek meg kell tennie azokat az intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy megállapítsa joghatóságát a jelen Egyezmény 24. Cikkének 1. bekezdésében foglalt bûncselekmények vonatkozásában, ha a bûncselekmény feltételezett elkövetõje a területén tartózkodik, és a kiadatási kérelem kizárólag az elkövetõ állampolgársága miatt nem teljesíthetõ a másik Fél részére. 4. Jelen Egyezmény nem zárja ki a Fél belsõ joga szerint meghatározott büntetõjogi joghatóságának gyakorlását. 5. Ha több Fél joghatósága is kiterjed a jelen Egyezményben meghatározott feltételezett bûncselekményre, akkor az érintett Felek, amennyiben az célszerûnek mutatkozik, tárgyalást folytatnak annak érdekében, hogy eldöntsék, melyik az a Fél, aki megfelelõbben tudja lefolytatni az eljárást.
11088
MAGYAR KÖZLÖNY HARMADIK RÉSZ NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS I. Fejezet ALAPELVEK I. Cím
A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉSRE VONATKOZÓ ALAPELVEK 23. Cikk A nemzetközi együttmûködésre vonatkozó alapelvek A Felek, a jelen Részben foglalt rendelkezéseknek megfelelõen, a büntetõjogi tárgyú nemzetközi együttmûködésekre vonatkozó nemzetközi szerzõdéseket, valamint az egységes vagy kölcsönös jogi szabályozásukon alapuló megállapodásokat, továbbá a nemzeti jogaikat alkalmazva, a lehetõ legszélesebb körben együttmûködnek a számítástechnikai rendszerekkel és adatokkal kapcsolatos bûncselekményekre vonatkozó nyomozások és eljárások során, illetõleg bármely bûncselekményre vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyûjtése érdekében. II. Cím KIADATÁSRA VONATKOZÓ ALAPELVEK
2004/129. szám
szolgáló bûncselekményeket beiktatják a közöttük megkötendõ valamennyi két- vagy többoldalú kiadatási szerzõdésbe. 3. Ha a Fél szerzõdés meglététõl teszi függõvé a kiadatást, és olyan Fél intéz hozzá kiadatási kérelmet, amelyikkel nem kötött kiadatási szerzõdést, akkor a jelen Egyezményt a kiadatás jogi alapjaként veheti figyelembe a jelen Cikk 1. bekezdésében meghatározott bûncselekmények tekintetében. 4. A Felek, akik a kiadatást nem teszik szerzõdés meglététõl függõvé, a jelen Cikk 1. bekezdésében meghatározott bûncselekményeket a kiadatás alapjául szolgáló bûncselekményekként ismerik el. 5. A kiadatásnak a megkeresett Fél belsõ jogában vagy a hatályban lévõ kiadatási szerzõdésekben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie, ideértve azokat az okokat is, melyek alapján a megkeresett Fél megtagadhatja a kiadatási kérelem teljesítését. 6. Ha a jelen Cikk 1. bekezdésében említett bûncselekmények vonatkozásában kizárólag a kiadni kért személy állampolgársága alapján vagy azért tagadják meg a kiadatást, mert a megkeresett Fél saját joghatósága alá tartozónak ítéli a bûncselekményt, akkor a megkeresett Fél, a megkeresõ Fél kérelmére, az eljárás lefolytatása érdekében a saját, hatáskörrel rendelkezõ hatóságai elé terjeszti az ügyet, és megfelelõ idõn belül beszámol a megkeresõ Félnek az ügy kimenetelérõl. Az említett hatóságok a nyomozás és az eljárás lefolytatása, valamint a döntés meghozatala során a megkeresett Félnek a hasonló jellegû bûncselekményekre irányadó szabályai szerint járnak el.
24. Cikk Kiadatás 1. a) E Cikk rendelkezései kerülnek alkalmazásra a Felek közötti kiadatásnál a jelen Egyezmény 2–11. Cikkeinek megfelelõen meghatározott bûncselekményekre, azzal a feltétellel, hogy azok mindkét érdekelt Fél jogszabályai szerint legalább egy év vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendõek legyenek. b) Ha két vagy több Fél között alkalmazható, egységes vagy viszonossági jogszabályon alapuló megállapodás, illetve kiadatási szerzõdés – beleértve az Európai Kiadatási Egyezményt [ESZS N 24] – alapján más minimális büntetés kerül alkalmazásra, az ilyen megállapodásban vagy szerzõdésben meghatározott minimális büntetést kell alkalmazni. 2. A jelen Cikk 1. bekezdésében meghatározott bûncselekményeket úgy kell tekinteni, mint a kiadatás alapjául szolgáló olyan bûncselekményeket, amelyekre kiterjed a Felek között hatályban lévõ két- vagy többoldalú kiadatási szerzõdés. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezeket a bûncselekményeket mint a kiadatás alapjául
7. a) Az aláírás, illetve a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okmány letétbe helyezése alkalmával mindegyik Fél közli az Európa Tanács fõtitkárával valamennyi azon hatóság nevét és címét, amelynek hatáskörébe tartozik szerzõdés hiányában a kiadatási, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatásra irányuló kérelmek elõterjesztése vagy fogadása. b) Az Európa Tanács fõtitkára a Fél által kijelölt hatóságokról nyilvántartást hoz létre és napra készen vezet. Minden Szerzõdõ Félnek folyamatosan biztosítania kell a nyilvántartásba foglalt adatok pontosságát. III. Cím A JOGSEGÉLY ÁLTALÁNOS ALAPELVEI 25. Cikk A jogsegély általános alapelvei 1. A Felek a lehetõ legszélesebb körben jogsegélyt nyújtanak egymásnak a számítástechnikai rendszerekkel
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
11089
és adatokkal kapcsolatos bûncselekményekre vonatkozó nyomozások és eljárások során, illetõleg bármely bûncselekményre vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyûjtése érdekében.
sok elrendelésében és megfelelõ lefolytatásában, vagy amennyiben ezek az információk azt eredményezhetik, hogy a Fél a jelen részben foglalt együttmûködés iránti kérelmet terjesszen elõ.
2. Minden Szerzõdõ Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy eleget tegyen a 27–35. Cikkben foglalt kötelezettségeknek.
2. Az információk átadása elõtt az átadó Fél kérheti az információk titokban tartását, vagy azoknak meghatározott feltételekhez kötött felhasználását. Ha a címzett Fél nem tud eleget tenni a fenti kérelemnek, tájékoztatnia kell errõl az átadó Felet, aki dönt arról, hogy az információkat mindezek ellenére átadja-e. Ha a címzett Fél a megszabott feltételek szerint elfogadja az információkat, akkor ezt követõen a feltételek szerint kell eljárnia.
3. Sürgõs esetben minden Szerzõdõ Fél elõterjeszthet jogsegélykérelmeket és arra vonatkozó tájékoztatásokat gyors kommunikációs csatornákon keresztül – mint például az elektronikus levél vagy a fax, amennyiben ezek a csatornák biztosítják a közlés biztonságát és azonosíthatóságát (ideértve, amennyiben szükséges, a titkosítást is) –, és a megkeresett Fél kérelmére azok hivatalos úton is megerõsíthetõk. A megkeresett Fél átveszi a jogsegélykérelmeket, és gyors kommunikációs csatornákon keresztül válaszol azokra. 4. Amennyiben a jelen Rész Cikkei kifejezetten másként nem rendelkeznek, a jogsegélynek a megkeresett Fél belsõ jogában vagy az alkalmazandó jogsegélyszerzõdésekben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie, ideértve azon indokokat is, melyek alapján a megkeresett Fél megtagadhatja az együttmûködést. A megkeresett Fél nem tagadhatja meg a jogsegélyt kizárólag azon indok alapján, hogy a kérelem olyan, a 2–11. Cikkben meghatározott bûncselekménnyel kapcsolatos, melyet a megkeresett Fél pénzügyi bûncselekménynek tekint. 5. Ha a megkeresett Fél, jelen Rész rendelkezéseinek megfelelõen, jogosult arra, hogy a jogsegély teljesítését a cselekmény mindkét Fél részérõl fennálló büntethetõségétõl tegye függõvé, akkor ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a bûncselekmény alapjául szolgáló cselekmény, melyre a jogsegély iránti kérelem vonatkozik, a megkeresett Fél belsõ jogában bûncselekménynek minõsül függetlenül attól, hogy a megkeresõ Fél ugyanabba a bûncselekményi kategóriába sorolja-e a cselekményt vagy ugyanazon elnevezéssel illeti-e.
26. Cikk Megkeresés nélküli tájékoztatás 1. A Fél, belsõ joga által meghatározott keretek között és elõzetes megkeresés hiányában is, közölheti egy másik Féllel a saját nyomozása során megszerzett információkat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ezzel segíthet a címzett Félnek a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bûncselekményekre vonatkozó nyomozások vagy eljárá-
IV. Cím JOGSEGÉLYKÉRELEMMEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK HATÁLYOS NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK HIÁNYÁBAN 27. Cikk Jogsegélykérelemmel kapcsolatos eljárás hatályos nemzetközi megállapodások hiányában 1. Jogsegélyszerzõdés vagy a megkeresõ Fél és a megkeresett Fél között hatályban lévõ egységes vagy kölcsönös jogi szabályozásukon alapuló megállapodás hiányában jelen Cikk 2–9. bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Jelen Cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amennyiben létezik hasonló jellegû jogi szabályozás vagy megállapodás, kivéve, ha az érintett Felek azok helyett a jelen Cikkben foglalt rendelkezések részleges vagy teljes alkalmazása mellett döntöttek. 2. a) Minden Szerzõdõ Fél kijelöl egy vagy több központi hatóságot, amelyek jogosultak lesznek a jogsegélykérelmek elõterjesztésére, az azokra történõ válaszadásra, azok teljesítésére vagy azoknak a teljesítés érdekében a hatáskörrel rendelkezõ hatóságokhoz történõ megküldésére. b) A központi hatóságok közvetlenül érintkeznek egymással. c) Minden Szerzõdõ Fél jelen Egyezmény aláírása vagy a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával közli az Európa Tanács fõtitkárával a jelen bekezdésben foglaltak szerint kijelölt hatóságok nevét és címét. d) Az Európa Tanács fõtitkára nyilvántartást hoz létre és napra készen vezet a Felek által kijelölt központi hatóságokról. Minden Szerzõdõ Félnek folyamatosan biztosítania kell a nyilvántartásba foglalt adatok pontosságát.
11090
MAGYAR KÖZLÖNY
3. A jelen Cikkben foglalt jogsegélykérelmeket a megkeresõ Fél által meghatározott eljárás szerint kell teljesíteni, kivéve, ha az nem egyeztethetõ össze a megkeresett Fél jogi szabályozásával. 4. A 25. Cikk 4. bekezdésében foglalt megtagadási okokon felül, a megkeresett Fél az alábbi esetekben is megtagadhatja a jogsegélyt: a) ha a kérelem olyan bûncselekményre vonatkozik, amelyet a megkeresett Fél politikai bûncselekménynek, vagy politikai bûncselekménnyel összefüggõ cselekménynek tekint; b) ha a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy a kérelem teljesítése sértheti országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekeit. 5. A megkeresett Fél elhalaszthatja a kérelemben meghatározott intézkedések végrehajtását, ha úgy ítéli meg, hogy azok hátrányosan befolyásolják a hatóságai által folytatott nyomozást vagy eljárást. 6. Az együttmûködés megtagadását vagy elhalasztását megelõzõen a megkeresett Fél, miután az adott eset kapcsán egyeztetett a megkeresõ Féllel, megvizsgálja, hogy részben vagy az általa szükségesnek tartott feltételek betartása mellett tudja-e teljesíteni a jogsegélyt. 7. A megkeresett Fél haladéktalanul tájékoztatja a megkeresõ Felet a jogsegélykérelemmel kapcsolatos döntésérõl. A megkeresett Fél köteles megindokolni a kérelem teljesítését megtagadó vagy elhalasztó döntését. A megkeresett Fél tájékoztatja a megkeresõ Felet a jogsegélykérelem teljesítését jelentõsen késleltetõ vagy azt lehetetlenné tevõ bármilyen körülményrõl. 8. A megkeresõ Fél kérheti, hogy a megkeresett Fél tartsa titokban mind a jelen Cikk alapján elõterjesztett jogsegélykérelem tényét, mind annak tárgyát, kivéve amennyiben az a kérelem teljesítéséhez szükséges. Ha a megkeresett Fél nem tud eleget tenni a titkosítási kérelemnek, haladéktalanul tájékoztatnia kell errõl a megkeresõ Felet, aki dönt arról, hogy kéri-e mindezek ellenére a jogsegélykérelem teljesítését. 9. a) Sürgõs esetben a megkeresõ Fél igazságügyi hatóságai a jogsegélykérelmeket és az arra vonatkozó tájékoztatásokat közvetlenül a megkeresett Fél megfelelõ igazságügyi hatóságaihoz intézhetik. Ebben az esetben a megkeresõ Fél központi hatóságai útján a másolatokat egyidejûleg megküldi a megkeresett Fél központi hatóságainak. b) A jelen bekezdés szerint meghatározott tájékoztatásokat és jogsegélykérelmeket a Nemzetközi Bûnügyi
2004/129. szám
Rendõrségi Szervezet (Interpol) útján is elõ lehet terjeszteni. c) Ha a kérelem vagy tájékoztatás a jelen bekezdés a) pontjában foglaltakon alapul, és ha az a hatóság, amelyhez azt intézték annak teljesítésére nem rendelkezik hatáskörrel, hivatalból megküldi azt az illetékes nemzeti hatósághoz, és a megkeresõ Felet errõl közvetlenül tájékoztatja. d) A jelen bekezdés alapján elõterjesztett és kényszerintézkedés megtételét nem igénylõ kérelmeket és tájékoztatásokat a megkeresõ Fél hatáskörrel rendelkezõ hatóságai közvetlenül küldhetik meg a megkeresett Fél hatáskörrel rendelkezõ hatóságainak. e) A jelen Egyezmény aláírása vagy a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával mindegyik Szerzõdõ Fél tájékoztathatja az Európa Tanács fõtitkárát, hogy célszerûségi okokból a jelen bekezdés alapján elõterjesztett kérelmeket központi hatóságához kell intézni.
28. Cikk Titkosság és a felhasználás korlátozása 1. A jelen Cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni jogsegélyszerzõdés vagy a megkeresõ Fél és a megkeresett Fél között hatályban lévõ egységes vagy kölcsönös jogi szabályozáson alapuló megállapodás hiányában. Jelen Cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amennyiben létezik hasonló jellegû szerzõdés, megállapodás vagy jogi szabályozás, kivéve, ha az érintett Felek azok helyett a jelen Cikkben foglalt rendelkezések részleges vagy teljes alkalmazása mellett döntenek. 2. A megkeresett Fél a megkeresésre válaszul az információk megküldését, illetõleg az anyagok átadását ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a) az információkat tartsák titokban, ha a jogsegélykérelmet ezen feltétel hiányában nem lehetne teljesíteni; vagy b) azokat nem használhatják fel olyan nyomozásban vagy eljárásban, amely a jogsegélykérelemben meghatározottól eltér. 3. Ha a megkeresõ Fél nem tudja teljesíteni a 2. bekezdésben meghatározott feltételt, haladéktalanul tájékoztatnia kell errõl a megkeresett Felet, aki dönt arról, hogy ennek ellenére átadja-e az információt vagy sem. Ha a megkeresõ Fél elfogadja a feltételt, akkor ezt követõen a feltétel szerint köteles eljárni.
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4. A Szerzõdõ Fél, aki a 2. bekezdésben meghatározott feltétel szerint ad át információt vagy dolgot, kérheti, hogy a másik Fél a feltétellel kapcsolatban pontosan közölje, hogy az információt vagy a dolgot mire kívánja felhasználni.
II. Fejezet KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK I. Cím IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGSEGÉLY 29. Cikk
11091
keresésre történõ válaszadás feltételeként megköveteli a mindkét Fél részérõl fennálló büntethetõséget, a jelen Egyezmény 2–11. Cikkeiben nem szereplõ bûncselekmények vonatkozásában fenntarthatja azt a jogot, hogy elutasítja a jelen Cikken alapuló megõrzésre vonatkozó kérelmet abban az esetben, ha alappal feltételezheti, hogy az adatok átadásakor nem teljesül majd a mindkét Fél részérõl fennálló büntethetõségi feltétel. 5. A megõrzési kérelem teljesítése továbbá kizárólag abban az esetben tagadható meg: a) ha a kérelem olyan bûncselekményre vonatkozik, amelyet a megkeresett Fél politikai bûncselekménynek vagy politikai bûncselekménnyel összefüggõ bûncselekménynek tekint; b) ha a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy a kérelem teljesítése sértheti országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekeit.
Tárolt számítástechnikai adat gyors megõrzése 1. A Fél megkeresheti a másik Felet, hogy rendelje el vagy más módon kényszerítse ki a területén található számítástechnikai rendszer útján tárolt adatok gyors megõrzését, melyekkel kapcsolatban az átvizsgálásra vagy más hasonló hozzáférésre, lefoglalásra vagy más hasonló megszerzésre, illetõleg átadásra a megkeresõ Fél jogsegélykérelmet kíván elõterjeszteni. 2. Az 1. bekezdés alapján elõterjesztett megõrzés iránti kérelemnek a következõ adatokat kell tartalmaznia: a) a megõrzést kérõ hatóságot; b) a nyomozás vagy a büntetõeljárás tárgyául szolgáló bûncselekményt és a vonatkozó tények rövid ismertetését; c) a megõrizni kért tárolt adatokat és azok bûncselekménnyel való kapcsolatát; d) a számítástechnikai adatok birtokosát vagy a számítástechnikai rendszer helyét azonosító valamennyi hozzáférhetõ információt; e) a megõrzés szükségességét; és f) a tényt, hogy a Fél jogsegélykérelmet kíván elõterjeszteni a tárolt számítástechnikai adatok átvizsgálása vagy más hasonló hozzáférés, azok lefoglalása vagy más hasonló módon történõ biztosítása, illetve átadása érdekében. 3. A megkeresett Fél, a másik Fél által elõterjesztett kérelem megérkezését követõen, megteszi azon intézkedéseket, melyek belsõ jogával összhangban a meghatározott adatok megõrzésére vonatkozó eljárás haladéktalan lefolytatásához szükségesek. A kérelemre történõ válaszadás körében a megõrzésnek nem elõzetes feltétele a cselekmény mindkét Fél részérõl fennálló büntethetõsége. 4. A Szerzõdõ Fél, aki a tárolt adatok átvizsgálására vagy más hasonló hozzáférésre, lefoglalásra vagy más hasonló megszerzésre, illetõleg az átadásra vonatkozó meg-
6. Ha a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy a megõrzés nem biztosítja megfelelõen az adatok késõbbi hozzáférhetõségét vagy veszélyezteti a megkeresõ Fél nyomozásának titkosságát, illetõleg más módon hátrányosan befolyásolja azt, ebben az esetben haladéktalanul értesíti a megkeresõ Felet, aki dönt arról, hogy kéri-e mindezek ellenére a kérelem teljesítését. 7. Az 1. bekezdés szerinti kérelem alapján végrehajtott megõrzés legfeljebb 60 napig tart annak érdekében, hogy lehetõvé tegye a megkeresõ Fél részére, hogy az adatok átvizsgálására vagy más hasonló hozzáférésére, lefoglalására vagy más hasonló megszerzésére, illetõleg átadására irányuló megkeresést terjeszthessen elõ. A kérelem megérkezését követõen az adatokat meg kell õrizni annak elbírálásáig.
30. Cikk Megõrzött forgalmi adat gyors átadása 1. Meghatározott kommunikációhoz kapcsolódó, forgalmi adat megõrzésére irányuló, a 29. Cikken alapuló megkeresés teljesítése esetén, ha a megkeresett Fél megállapítja, hogy egy másik Államban található szolgáltató is részt vett a kommunikáció továbbításában, a megkeresett Fél megfelelõ mennyiségû forgalmi adatot haladéktalanul átad a megkeresõ Félnek a kommunikáció továbbítására igénybe vett útvonal és a szolgáltató azonosítása érdekében. 2. Az 1. bekezdés alkalmazásával a forgalmi adat átadására irányuló megkeresés teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha: a) a megkeresés olyan bûncselekményre vonatkozik, amelyet a megkeresett Fél politikai bûncselekménynek
11092
MAGYAR KÖZLÖNY
vagy politikai bûncselekménnyel összefüggõ bûncselekménynek tekint; b) a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy a megkeresés teljesítése sértheti országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekeit.
II. Cím NYOMOZATI JOGKÖRÖKKEL KAPCSOLATOS JOGSEGÉLY
2004/129. szám 33. Cikk
Forgalmi adat valós idejû összegyûjtésével kapcsolatos jogsegély 1. A Szerzõdõ Felek kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak a területükhöz kötõdõ, számítástechnikai rendszer útján továbbított meghatározott kommunikációval összefüggõ forgalmi adat valós idejû összegyûjtésében. A jogsegély a 2. bekezdésben meghatározott követelmények alapján, a belsõ jog feltételei és eljárásai szerint történik.
31. Cikk Tárolt számítástechnikai adathoz való hozzáférésre vonatkozó jogsegély
2. Minden Szerzõdõ Fél segítséget nyújt legalább azon bûncselekményekkel kapcsolatban, melyekhez a belsõ jogban szabályozott hasonló bûncselekmény esetén a forgalmi adatokat valós idõben össze lehet gyûjteni.
1. A Szerzõdõ Fél megkeresheti a másik Felet, hogy a területén található számítástechnikai rendszer útján tárolt adatokat átvizsgálja vagy azokhoz más hasonló módon férjen hozzá, foglalja le vagy más hasonló módon szerezze meg, illetõleg adja át, ideértve a 29. Cikk alapján megõrzött adatokat is.
34. Cikk
2. A megkeresett Fél a 23. Cikkben hivatkozott nemzetközi okmányokban, megállapodásokban és a nemzeti jogokban foglaltakat alkalmazva, a jelen Részben meghatározott rendelkezésekkel összhangban teljesíti a megkeresést. 3. A megkeresést a lehetõ legrövidebb idõn belül kell teljesíteni: a) ha alappal feltételezhetõ, hogy az érintett adatokat módosulás vagy megsemmisülés veszélyezteti, vagy b) a 2. bekezdésben hivatkozott jogi eszközök, megállapodások és jogi szabályozás gyors együttmûködést írnak elõ.
32. Cikk Tárolt számítástechnikai adathoz való hozzáférés határokra tekintet nélkül, hozzájárulás vagy nyilvános elérhetõség esetén A Szerzõdõ Fél a másik Szerzõdõ Fél engedélye nélkül: a) a nyilvánosság számára elérhetõ módon (nyílt forrású) tárolt számítástechnikai adathoz hozzáférhet, függetlenül az adat földrajzi elhelyezkedésétõl; vagy b) a másik Szerzõdõ Fél területén tárolt számítástechnikai adathoz hozzáférhet vagy a területén levõ számítástechnikai rendszer útján azt megszerezheti, amennyiben a Fél beszerzi az adat számítástechnikai rendszer útján történõ átadására jogszabályban feljogosított személy önkéntes és jogszerû hozzájárulását.
Tartalomra vonatkozó adat kifürkészésére vonatkozó jogsegély A Szerzõdõ Felek vonatkozó megállapodásaik és belsõ jogi szabályozásuk által lehetõvé tett mértékben, kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak a számítástechnikai rendszerben továbbított, meghatározott kommunikációk tartalmára vonatkozó adatok valós idejû összegyûjtésében és rögzítésében.
III. Cím A 24/7 HÁLÓZAT 35. Cikk A 24/7 hálózat 1. Minden Szerzõdõ Fél kijelöl egy éjjel-nappal, a hét minden napján elérhetõ kapcsolattartási pontot, annak érdekében, hogy lehetõvé tegye a számítástechnikai adatokkal és rendszerrel összefüggõ bûncselekményekre vonatkozó nyomozásokkal vagy a bûncselekményekre vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyûjtésével kapcsolatos azonnali segítségnyújtást. Ez a segítségnyújtás felöleli a következõ intézkedések megkönnyítését vagy, ha azt a belsõ jog és a gyakorlat lehetõvé teszi, közvetlen foganatosítását: a) technikai tanácsok átadása; b) adatok megõrzése a 29. és 30. Cikk szerint; c) bizonyítékok összegyûjtése, jogi információk átadása és a gyanúsítottak tartózkodási helyének meghatározása.
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2. a) A Fél kapcsolattartási pontja számára biztosítani kell azokat az eszközöket, hogy késedelem nélkül tarthassa a kapcsolatot a másik Fél kapcsolattartási pontjával. b) Ha a Fél által kijelölt kapcsolattartási pont független a Fél nemzetközi jogsegélyért vagy kiadatásért felelõs hatósága(i)tól, a kapcsolattartási pontnak alkalmasnak kell lennie ezen hatóság(ok)kal történõ késedelem nélküli együttmûködésre. 3. A hálózat mûködtetésének megkönnyítése érdekében minden Szerzõdõ Fél biztosítja a képzett és megfelelõen felszerelt személyzetet.
11093
ban. A döntést az Európa Tanács Alapszabályának 20. d) Cikke szerinti többséggel, valamint a Miniszteri Bizottságban képviseletre jogosult Szerzõdõ Államok képviselõinek egyhangú határozatával kell meghozni. 2. Az 1. bekezdés alapján csatlakozó Államok vonatkozásában az Egyezmény a csatlakozási okmánynak az Európa Tanács fõtitkáránál történt letétbe helyezés idõpontjától számított három hónapot követõ naptári hónap elsõ napján lép hatályba.
38. Cikk NEGYEDIK RÉSZ
Területi alkalmazás
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Az Egyezmény aláírása vagy a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával minden Állam megnevezheti azt a területet vagy területeket, ahol a jelen Egyezményt alkalmazni fogják.
36. Cikk Aláírás és hatálybalépés 1. Jelen Egyezmény az Európa Tanács tagállamai, valamint az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamok részére áll nyitva aláírásra. 2. A jelen Egyezményt megerõsíteni, elfogadni vagy jóváhagyni lehet. A megerõsítõ, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat az Európa Tanács fõtitkáránál kell letétbe helyezni. 3. Jelen Egyezmény hatálybalépésének napja az azon idõpontot követõ három hónap utáni naptári hónap elsõ napja, amikor öt Állam, közülük legalább három az Európa Tanács tagja, egyetértését fejezte ki azzal, hogy az Egyezmény az 1. és 2. bekezdésekben foglalt rendelkezéseknek megfelelõen kötelezõ legyen számára.
2. Minden Állam kiterjesztheti a jelen Egyezmény alkalmazását egy késõbbi idõpontban az Európa Tanács fõtitkárához intézett nyilatkozatában az abban meghatározott más területre. Az ilyen terület vonatkozásában az Egyezmény a nyilatkozat Fõtitkár általi kézhezvételét követõ három hónapot követõ naptári hónap elsõ napján lép hatályba. 3. Az 1. és 2. bekezdés alapján tett, meghatározott területre vonatkozó bármely nyilatkozatot a Fõtitkárhoz címzett értesítéssel vissza lehet vonni. A visszavonás a Fõtitkárhoz eljuttatott értesítés kézhezvételét követõ három hónap utáni naptári hónap elsõ napján lép hatályba.
39. Cikk 4. Mindazon aláíró Államok vonatkozásában, amelyek egyetértésükkel ezt követõen ismerik el kötelezõnek azt, az Egyezmény az 1. és 2. bekezdésében foglaltak szerinti, kötelezõ erõvel való egyetértés kinyilvánításától számított három hónapot követõ naptári hónap elsõ napján lép hatályba.
37. Cikk Csatlakozás az Egyezményhez 1. Jelen Egyezmény hatálybalépését követõen az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, az Egyezmény Szerzõdõ Államaival folytatott konzultáció és a Szerzõdõ Államok képviselõi egyhangú határozata alapján csatlakozásra kérhet fel minden olyan Államot, mely nem tagja az Európa Tanácsnak és nem vett részt az Egyezmény kidolgozásá-
Az Egyezmény hatása 1. Jelen Egyezmény célja, hogy kiegészítse a Szerzõdõ Felek között fennálló két- vagy többoldalú szerzõdéseket, illetve megállapodásokat, ideértve a következõ egyezményeket is: – a Párizsban, 1957. december 13-án kelt, Európai Kiadatási Egyezményt [ESZS N 24]; – a Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a Kölcsönös Bûnügyi Jogsegélyrõl szóló Európai Egyezményt [ESZS N 30]; – a Strasbourgban, 1978. március 17-én kelt, a Kölcsönös Bûnügyi Jogsegélyrõl szóló Európai Egyezmény Kiegészítõ Jegyzõkönyvét [ESZS N 99]. 2. Ha két vagy több Szerzõdõ Fél a jelen Egyezmény által szabályozott kérdésekre vonatkozóan korábban már
11094
MAGYAR KÖZLÖNY
kötött egymással szerzõdést vagy megállapodást, illetve ezen tárgykör vonatkozásában más módon rendezték kapcsolataikat vagy a jövõben kell ezt megtenniük, akkor lehetõségük van arra is, hogy az említett szerzõdést vagy megállapodást alkalmazzák, illetõleg a kapcsolatuk szabályai szerint járjanak el. Ha a Szerzõdõ Felek az Egyezmény rendelkezéseitõl eltérõen alakították ki a jelen Egyezmény által szabályozott kérdéseket érintõ kapcsolataikat, akkor biztosítaniuk kell, hogy ezek összeegyeztethetõek legyenek az Egyezmény alapelveivel és céljaival. 3. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem érinti a Szerzõdõ Fél egyéb jogait, korlátozásait, kötelezettségeit, illetve felelõsségét.
40. Cikk Nyilatkozatok Az Egyezmény aláírása vagy a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával mindegyik Állam az Európa Tanács fõtitkárához intézett írásbeli nyilatkozatában biztosíthatja magának azt a lehetõséget, hogy a 2. és 3. Cikkben, a 6. Cikk 1. bekezdésének b) pontjában, a 7. Cikkben, a 9. Cikk 3. bekezdésében, valamint a 27. Cikk 9. bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételeken túl egy vagy több további feltételt követeljen meg.
41. Cikk Szövetségi záradék 1. A Szövetségi Állam fenntarthatja magának azt a jogot, hogy a jelen Egyezmény Második Részében meghatározott kötelezettségeket annyiban vállalja, amennyiben azok összeegyeztethetõk a központi kormányzat és a tagállamok vagy más hasonló területi egységek viszonyát meghatározó alapvetõ elvekkel, feltéve, hogy biztosított a Szövetségi Állam együttmûködése a Harmadik Részben meghatározottak szerint. 2. Ha a Szövetségi Állam az 1. bekezdés alapján fenntartást tesz, a fenntartás rendelkezéseit nem fogalmazhatja meg akként, hogy azzal kizárja vagy jelentõsen korlátozza a Második Részben meghatározott intézkedésekre vonatkozó kötelezettségeit. A Szövetségi Államnak széles körû és hatékony eszközöket kell biztosítania annak érdekében, hogy lehetõvé tegye a Második Részben meghatározott intézkedések megtételét. 3. Ha az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása az egyes tagállamok vagy más hasonló területi egységek jogalkotási jogkörébe tartozik, amelyek ugyanakkor a szövet-
2004/129. szám
ségi alkotmányos rendszer alapján nem kötelesek jogalkotási intézkedéseket hozni, a szövetségi kormányzat tájékoztatja a tagállamok illetékes hatóságait az említett rendelkezésekrõl, közli támogató véleményét, és ösztönzi õket azok alkalmazását lehetõvé tevõ intézkedések elfogadására.
42. Cikk Fenntartások Az Egyezmény aláírása vagy a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával mindegyik Állam az Európa Tanács fõtitkárához intézett írásbeli nyilatkozatában a 4. Cikk 2. bekezdésében, a 6. Cikk 3. bekezdésében, a 9. Cikk 4. bekezdésében, a 10. Cikk 3. bekezdésében, a 11. Cikk 3. bekezdésében, a 14. Cikk 3. bekezdésében, a 22. Cikk 2. bekezdésében, a 29. Cikk 4. bekezdésében, valamint a 41. Cikk 1. bekezdésében meghatározott fenntartásokat teheti. Más fenntartást nem lehet tenni.
43. Cikk Fenntartások hatálya és visszavonása 1. A Szerzõdõ Fél jogosult a 42. Cikkben foglaltakkal összhangban tett fenntartás részleges vagy teljes visszavonására az Európa Tanács fõtitkárához intézett nyilatkozat útján. A visszavonás a Fõtitkárhoz eljuttatott nyilatkozat kézhezvétele idõpontjában lép hatályba. Ha a nyilatkozat a fenntartás visszavonásának hatálybalépését a Fõtitkár általi kézhezvételt követõ idõponthoz köti, a visszavonás a meghatározott késõbbi idõpontban lép hatályba. 2. A Fél a 42. Cikkben foglaltakkal összhangban tett fenntartását, amint a körülmények lehetõvé teszik, részben vagy egészben visszavonja. 3. Az Európa Tanács fõtitkára rendszeresen tájékoztatást kérhet a 42. Cikk szerinti fenntartás(oka)t tett Féltõl a fenntartás(ok) visszavonásának lehetséges esélyeirõl.
44. Cikk Módosítások 1. Mindegyik Szerzõdõ Fél indítványozhatja a jelen Egyezmény módosítását; az Európa Tanács fõtitkára valamennyi módosító indítványról értesíti az Európa Tanács tagállamait, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamokat, valamint valamennyi, az Egyezményhez
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
11095
csatlakozott vagy a 37. Cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelõen a csatlakozásra meghívott Államot.
c) az Egyezmény kiegészítése vagy módosítása lehetõségének megfontolását.
2. Minden módosítási indítványt közölni kell a Büntetõjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottsággal (CDPC) is, mely az indítványozott módosítással kapcsolatos véleményét közli a Miniszteri Bizottsággal.
2. A Büntetõjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottságot (CDPC) rendszeresen tájékoztatni kell az 1. bekezdésben meghatározott egyeztetések eredményérõl.
3. A Miniszteri Bizottság megvizsgálja a módosító indítványt és a CDPC által elõterjesztett véleményt, majd a nem tagállam Szerzõdõ Felekkel folytatott konzultációt követõen elfogadhatja a módosítást. 4. A Miniszteri Bizottság által a jelen Cikk 3. bekezdése szerint elfogadott valamennyi módosítás szövegét az elfogadás érdekében meg kell küldeni a Szerzõdõ Feleknek.
3. A CDPC szükség szerint elõsegíti az 1. bekezdésben meghatározott egyeztetést, és a szükséges intézkedések meghozatalával segítséget nyújt az Egyezményt módosítani vagy kiegészíteni kívánó Feleknek. Legkésõbb a jelen Egyezmény hatálybalépését követõ három év elteltével a CDPC a Szerzõdõ Felekkel együttmûködve az Egyezmény rendelkezéseit felülvizsgálja, és ha szükséges, megfelelõ módosításokat ajánl.
5. A jelen Cikk 3. bekezdése szerint elfogadott valamennyi módosítás az azt követõ harmincadik napon lép hatályba, hogy mindegyik Szerzõdõ Fél értesítette a Fõtitkárt a módosítás elfogadásáról.
4. Az 1. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során felmerült költségeket közösen meghatározott módon a Szerzõdõ Felek viselik, kivéve, ha azokat az Európa Tanács átvállalja.
45. Cikk
5. Az Európa Tanács Titkársága segítséget nyújt a Feleknek a jelen Cikkbõl származó jogkörök gyakorlásában.
A viták rendezése
47. Cikk
1. A Büntetõjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottságot (CDPC) tájékoztatni kell a jelen Egyezmény értelmezésérõl és alkalmazásáról.
Felmondás
2. A Szerzõdõ Felek között a jelen Egyezmény értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülõ bármely vita esetében a Felek a vitás kérdéseket tárgyalás vagy a választásuk szerinti bármely más békés eszköz útján törekednek rendezni, ideértve az érintett Felek közötti megállapodás értelmében a vitának a Büntetõjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottság elé, a Szerzõdõ Felekre kötelezõ döntést hozó választott bíróság elé, illetõleg a Nemzetközi Bíróság elé terjesztését is.
46. Cikk Egyeztetés a Felek között 1. A Szerzõdõ Felek szükség szerint rendszeresen egyeztetnek annak érdekében, hogy megkönnyítsék: a) a jelen Egyezmény tényleges alkalmazását és megvalósítását, ideértve a tárgykörrel kapcsolatban felmerült problémák azonosítását, valamint az Egyezményhez fûzött fenntartások és nyilatkozatok hatásának vizsgálatát; b) a számítástechnikai bûnözés területén felmerült, jelentõs jogi, politikai és technikai fejlõdésre vonatkozó információk cseréjét és az elektronikus formában megjelenõ bizonyítékok összegyûjtését;
1. Minden Szerzõdõ Fél az Európa Tanács fõtitkárához intézett értesítéssel felmondhatja a jelen Egyezményt. 2. A felmondás a Fõtitkárhoz eljuttatott értesítés kézhezvételét követõ három hónap utáni naptári hónap elsõ napján lép hatályba.
48. Cikk Értesítések Az Európa Tanács fõtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait, a jelen Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamokat, valamint valamennyi, az Egyezményhez csatlakozott vagy a csatlakozásra meghívott Államot: a) az Egyezmény minden egyes aláírásáról; b) minden egyes megerõsítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésérõl; c) a jelen Egyezmény 36. és 37. Cikkeivel összhangban történt minden hatálybalépésrõl; d) a 40. Cikk alapján tett minden egyes nyilatkozatról vagy a 42. Cikk alapján tett minden egyes fenntartásról; e) a jelen Egyezménnyel kapcsolatos minden értesítésrõl, nyilatkozatról vagy más okmányról. Fentiek hiteléül az erre kellõképpen felhatalmazott alulírottak a jelen Egyezményt aláírták.
11096
MAGYAR KÖZLÖNY
Kelt Budapesten, 2001. november 23-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amely az Európa Tanács levéltárában marad letétbe helyezve. Az Európa Tanács fõtitkára hiteles másolatot küld az Európa Tanács valamennyi tagállamának, jelen Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamoknak, valamint valamennyi, az Egyezményhez csatlakozásra meghívott Államnak.” 3. § (1) A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyûlés felhatalmazása alapján az Egyezmény megerõsítésérõl szóló okirat letétbe helyezésekor az Egyezmény 9. Cikkéhez a következõ fenntartást tette: „A 9. Cikk 4. bekezdésében foglaltak alapján Magyarország fenntartja a jogot arra, hogy nem alkalmazza a 9. Cikk 2. bekezdésének b) pontját.” (2) A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyûlés felhatalmazása alapján az Egyezmény megerõsítésérõl szóló okirat letétbe helyezésekor a következõ nyilatkozatokat tette: Az Egyezmény 24. Cikkéhez: „A 24. Cikk 7. bekezdésének a) pontja értelmében Magyarország tájékoztatja az Európa Tanács fõtitkárát, hogy kiadatási szerzõdés hiányában a kiadatási kérelem, illetõleg az ideiglenes kiadatási letartóztatásra irányuló kérelem elõterjesztésére vagy elfogadására az Igazságügyi Minisztérium jogosult. Az Interpol Magyar Nemzeti Iroda kizárólag az ideiglenes kiadatási letartóztatásra vonatkozó kérelmek elõterjesztésére és fogadására jogosult.” Az Egyezmény 27. Cikkéhez: „A 27. Cikk 2. bekezdésének a) és c) pontja alapján Magyarország tájékoztatja az Európa Tanács fõtitkárát, hogy központi hatóságként a büntetõeljárás megindítását megelõzõen érkezett megkeresések tekintetében az Országos Rendõr-fõkapitányságon mûködõ Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központot (NEBEK), míg a büntetõeljárás megindítását követõen foganatosított megkeresések tekintetében a Magyar Köztársaság Legfõbb Ügyészségét jelöli ki.” „A 27. Cikk 9. bekezdésének e) pontja értelmében Magyarország tájékoztatja az Európa Tanács fõtitkárát, hogy célszerûségi okokból a 27. Cikk 9. bekezdése alapján elõterjesztett kérelmeket a központi hatósághoz kell intézni.” Az Egyezmény 35. Cikkéhez: „A 35. Cikk alapján Magyarország tájékoztatja az Európa Tanács fõtitkárát, hogy a hét minden napján, éjjelnappal elérhetõ kapcsolattartási pontként az Országos Rendõr-fõkapitányságon mûködõ Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központot (NEBEK) jelöli ki.” 4. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, azonban az Egyezmény rendelkezéseit 2004. július 1-jétõl kell alkalmazni. Mádl Ferenc s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés elnöke
2004/129. szám
2004. évi LXXX. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között a katasztrófák és más súlyos balesetek esetén történõ együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Rigában, 2003. november 19. napján aláírt Megállapodás kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között a katasztrófák és más súlyos balesetek esetén történõ együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Rigában, 2003. november 19. napján aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. [A Megállapodás megerõsítésérõl szóló jegyzékváltás 2004. július 22. napján megtörtént. A Megállapodás – annak 17. Cikk (1) bekezdése értelmében – 2004. augusztus 21. napján lépett hatályba.] 2. § A Megállapodás magyar nyelvû szövege a következõ: „Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között a katasztrófák és más súlyos balesetek esetén történõ együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról A Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: a Szerzõdõ Felek) figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Szervezetének (a továbbiakban: ENSZ) és más nemzetközi szervezeteknek a katasztrófák és más súlyos balesetek megelõzése és következményeinek felszámolása terén betöltött szerepét, tiszteletben tartva e nemzetközi szervezetek keretében létrejött, a jelen Megállapodás tárgykörére vonatkozó nemzetközi szerzõdéseket, tekintettel az ENSZ keretében, Helsinkiben, 1992. március 17-én létrejött, az ipari balesetek országhatárokon túli hatásairól szóló Egyezményre, tekintettel az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet bécsi, 1989. január 19. napján elfogadott, a 3. Állandó Ülésének Zárónyilatkozatában és az 1992. július 10-i Helsinki Záróokmányban foglaltakra, felismerve a katasztrófák és más súlyos balesetek bekövetkezésének lehetõségét, tudatában annak, hogy a katasztrófák megelõzése és elhárítása területén a tudományos és mûszaki információk cseréje közös érdek, * A törvényt az Országgyûlés a 2004. szeptember 6-i ülésnapján fogadta el.
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
meggyõzõdve a Szerzõdõ Felek közötti együttmûködés szükségességérõl, melynek célja a kölcsönös segítségnyújtás megkönnyítése, valamint a segélycsapatok és felszerelések továbbításának gyorsítása katasztrófák és más súlyos balesetek esetén az alábbiakban állapodtak meg:
11097
a segítséget nyújtó Szerzõdõ Fél a segítségnyújtásra kijelölt, és megfelelõ felkészültséggel és felszereléssel rendelkeznek. 2. Cikk A Megállapodás célja és tárgya
1. Cikk A fogalmak meghatározása A jelen Megállapodásban használt fogalmak jelentése a következõ: (1) „Segítséget kérõ Szerzõdõ Fél” – az a Szerzõdõ Fél, amelynek illetékes szerve – a jelen Megállapodás keretében – megkereséssel fordul a másik Szerzõdõ Félhez segítségkérés céljából; (2) „Segítséget nyújtó Szerzõdõ Fél” – az a Szerzõdõ Fél, amely eleget tesz a másik Szerzõdõ Fél segítségnyújtásra vonatkozó kérésének; (3) „Tranzit állam” – azon Szerzõdõ Fél állama, amelynek területén a segélycsapatok áthaladnak, illetve amelynek területén keresztül harmadik állam számára segítségnyújtás céljából segélyszállítmányokat vagy felszerelést szállítanak; (4) „Katasztrófák és más súlyos balesetek” (a továbbiakban: katasztrófa) – olyan esemény, amely pusztító természeti erõk vagy emberi tevékenység, illetve mulasztás következtében jött létre, és amely az ember életét, egészségét, az anyagi javakat vagy a környezetet súlyosan veszélyezteti és/vagy károsítja; (5) „Segítségnyújtás” – a jelen Megállapodás alapján a segítséget nyújtó Szerzõdõ Fél által a segítséget kérõ Szerzõdõ Félnek a katasztrófák következményeinek felszámolásához, illetve a mentéshez nyújtott segítség, a segélycsapatok és egyéni szakértõk, felszerelések és/vagy segélyszállítmányok küldése révén; (6) „Mentés” – azon tevékenységek összessége, amelyek célja a katasztrófák bekövetkezése esetén az emberi élet megóvása, a lakosság egészségének védelme, a környezeti, a kulturális és az anyagi veszteségek, valamint a másodlagos hatások csökkentése; (7) „Felszerelések” – a segítségnyújtáshoz szükséges anyagok, mûszaki és közlekedési eszközök, mentõ kutyák, illetve a segítségnyújtásban résztvevõk személyes szükségletei kielégítését szolgáló anyagi javak; (8) „Segélyszállítmányok” – mindazon elsõdleges fontosságú anyagi javak, beleértve gyógyszereket és a kábítószereket és pszichotróp anyagokat tartalmazó gyógyszereket, amelyek a katasztrófák következményeinek csökkentésére szolgálnak vagy amelyeket a katasztrófa sújtotta lakosság közötti térítésmentes átadásra szánnak; (9) „Segélycsapatok és egyéni szakértõk” – a segítséget nyújtó Szerzõdõ Fél szakértõi vagy azok csoportja, akiket
(1) A jelen Megállapodás célja, hogy a Szerzõdõ Felek a rendelkezésükre álló lehetõségekkel összhangban kölcsönösen segítséget nyújtsanak egymásnak azon katasztrófák esetén, amelyeket a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél nem képes saját eszközeivel teljes körûen elhárítani vagy következményeit felszámolni. (2) A jelen Megállapodás szabályozza a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél megkeresése alapján nyújtott önkéntes segítségnyújtás feltételeit, valamint az együttmûködés egyéb formáit. 3. Cikk Illetékes szervek (1) A Szerzõdõ Felek a következõ szerveket (a továbbiakban: illetékes szervek) jelölik ki, amelyek felelõsek a jelen Megállapodás végrehajtásáért és jogosultak a segítség kérésére és nyújtására: 1. a Magyar Köztársaság részérõl: a Belügyminisztérium, 2. a Lett Köztársaság részérõl: a Belügyminisztérium. (2) A Szerzõdõ Felek illetékes szervei tájékoztatják egymást a további kapcsolatfelvételre kijelölt szervezetekrõl, intézményekrõl és személyekrõl, legkésõbb a jelen Megállapodás hatálybalépését követõ harminc (30) napon belül. (3) Az illetékes szervek a jelen Megállapodás végrehajtása során közvetlen kapcsolatba léphetnek egymással, e célból kölcsönösen tájékoztatják egymást a kapcsolattartás pontos adatairól, különösen címükrõl, távközlési adataikról. (4) A Szerzõdõ Felek biztosítják az illetékes szervek és a kapcsolatfelvételre kijelölt szervezetek folyamatos mûködését. A Szerzõdõ Felek az illetékes szervekben és a kapcsolatfelvételre kijelölt szervezetekben bekövetkezett változásról írásban, harminc (30) napon belül értesítik egymást. 4. Cikk A segítségnyújtás kérése és az információcsere (1) A segítségnyújtásra írásbeli megkeresésre, rendkívül sürgõs esetben szóbeli megkeresés alapján kerül sor. A szóbeli megkeresést a lehetõ legrövidebb idõn belül,
11098
MAGYAR KÖZLÖNY
de legkésõbb három (3) órán belül írásban meg kell erõsíteni. A segítséget kérõ Szerzõdõ Félnek a megkeresésében tájékoztatást kell adnia a katasztrófa helyérõl, bekövetkezésének idõpontjáról, jellegérõl, mértékérõl és mindenkori helyzetének jellemzõirõl; a már megtett és tervezett intézkedésekrõl, valamint az igényelt támogatásról, továbbá a segítségnyújtás elsõdleges szempontjairól. (2) A segítséget nyújtó Szerzõdõ Fél illetékes szerve a lehetõ legrövidebb idõn belül dönt a segítségnyújtásról és tájékoztatja a segítséget kérõ Szerzõdõ Felet azonnali lehetõségeirõl, a segítségnyújtás feltételeirõl és mértékérõl.
5. Cikk A segítségnyújtás formái, összehangolása és irányítása (1) A segítségnyújtás megvalósulhat segélycsapatok és egyéni szakértõk, segélyszállítmányok küldésével vagy a szükséges információk és tapasztalatok átadásával. (2) A mentést és a segítségnyújtást minden esetben a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél illetékes szerve hangolja össze. (3) A segítséget nyújtó Szerzõdõ Fél segélycsapatai számára utasítást kizárólag a segélycsapat vezetõjén keresztül lehet adni. (4) A segítséget kérõ Szerzõdõ Fél illetékes szerve vagy erre felhatalmazott más szerve tájékoztatja a segélycsapatok vezetõit és az egyéni szakértõket a katasztrófa területén a helyzet alakulásáról, meghatározza a tevékenység rendjét és amennyiben szükséges, ellátja ezen segélycsapatokat tolmácsokkal, továbbá az egyéb szükséges szolgáltatásokkal, eszközökkel. (5) A segítséget kérõ Szerzõdõ Fél gondoskodik a segélycsapatok és egyéni szakértõk biztonságáról, biztosítja az ingyenes, sürgõsségi orvosi ellátást, az étkezést és a szállást, valamint az alapvetõ szükségleti cikkeket, amennyiben a segélycsapatok, illetve az egyéni szakértõk saját készletei elfogytak. (6) A segítséget kérõ Szerzõdõ Fél biztosítja a segélyszállítmányok akadálytalan fogadását és azt, hogy az kizárólag a meghatározott célra kerüljön ingyenes elosztásra.
2004/129. szám 6. Cikk Az államhatár átlépése
(1) A segítségnyújtás gyorsaságának és hatékonyságának biztosítása érdekében a Szerzõdõ Felek a határátlépési eljárás formaságait a lehetséges legkisebb mértékre korlátozzák. (2) A segélycsapatok és az egyéni szakértõk katasztrófa esetén a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél államhatárát a nemzetközi forgalom számára megnyitott határátkelõhelyen, úti okmánnyal vagy fényképes szolgálati igazolvánnyal soron kívül átléphetik, és a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél államterületén tartózkodhatnak. (3) Rendkívül sürgõs esetekben a határátkelõhelyeken kívül is át lehet lépni az államhatárt. Ebben az esetben a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél illetékes szervét elõzetesen értesíteni kell. (4) A segélycsapatok vezetõjének és az egyéni szakértõknek rendelkezniük kell a segítséget nyújtó Szerzõdõ Fél illetékes szerve vagy erre felhatalmazott más szerve által kiállított megbízólevéllel. Segélycsapatok esetében a segélycsapat minden tagját fel kell tüntetni a megbízólevélben. (5) A segélycsapatok és egyéni szakértõk mindaddig, amíg a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél államterületén tartózkodnak, kötelesek tiszteletben tartani a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél államának jogszabályait. (6) A segélycsapatok tagjai jogosultak a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél államterületén egyenruha viselésére, amennyiben ez a segítséget nyújtó Szerzõdõ Fél államában a szokásos felszerelésükhöz tartozik. A Szerzõdõ Felek nem korlátozzák a segítséget nyújtó Szerzõdõ Fél segélycsapatainak gépjármûvein a megkülönböztetõ jelzések használatát. (7) A Szerzõdõ Felek az (1)–(5) bekezdésekben foglaltakat abban az esetben is biztosítják, ha az egyik Szerzõdõ Fél tranzit állam. A lehetõ legrövidebb idõn belül értesítik egymást arról, ha felmerül a tranzit szükségessége, és megállapodnak a végrehajtás rendjében és módjában, valamint – amennyiben szükséges – a segélycsapatok áthaladásához hivatalos kíséretet biztosítanak.
(7) A Szerzõdõ Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megkeresés alapján, a jelen Megállapodásban foglaltak szerint elõsegítik és biztosítják a segélycsapatok és az egyéni szakértõk, a felszerelések és a segélyszállítmányok saját államterületükön való akadálytalan áthaladását, ha a Szerzõdõ Felek bármelyike tranzit állam.
A segítségnyújtáshoz szükséges felszerelések és segélyszállítmányok kivitele, behozatala és átszállítása az államhatáron
(8) A segélycsapatok és az egyéni szakértõk a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél államának területét a feladat elvégzése után, vagy – ha errõl a Szerzõdõ Felek illetékes szervei kölcsönösen megállapodtak – ennél korábban elhagyják.
(1) A Szerzõdõ Felek kötelesek megkönnyíteni a felszerelések és segélyszállítmányok államhatáron keresztül történõ kivitelét, behozatalát és átszállítását.
7. Cikk
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A segélycsapat vezetõje köteles a határátlépéskor a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél vámhatóságának külön jegyzéket átnyújtani a segélycsapat feladata ellátásához szükséges felszerelésekrõl és külön jegyzéket a segélyszállítmányként magukkal hozott javakról. A jegyzékek a megbízólevél részét képezik. Amennyiben rendkívül sürgõs esetben a határátlépés a határátkelõhelyen kívül történik, ezeket a jegyzékeket a segélycsapat vezetõje a lehetõ leghamarabb, de legkésõbb, a határátlépéstõl számított harminc (30) napon belül köteles eljuttatni a vámhatóságnak. A kábítószereket, illetve pszichotróp anyagokat tartalmazó gyógyszerekrõl a jegyzéket minden esetben azonnal be kell mutatni a vámhatóságnak. (3) A segítségnyújtás során a segélycsapatok az úti holmin kívül csak a feladat ellátásához szükséges felszerelést és a segélyszállítmányt hozhatják be, vihetik ki és szállíthatják át. (4) A Szerzõdõ Felek az államhatáron keresztül szállított felszerelésre és segélyszállítmányra nem alkalmazzák az áruforgalomra vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat. Segélyszállítmány azonban csak érvényes szavatossági idejû készítmény lehet. A segélyszállítmányok és felszerelések – a rendeltetésszerû felhasználás igazolása esetén – mentesek a vám, az adók, illetve a kivitel és behozatal esetén alkalmazott valamennyi pénzügyi teher (beleértve a vámbiztosítékot is) megfizetése alól. (5) A segélycsapatok által használt és a segélyszállítmányokat szállító gépjármûvek esetében a Szerzõdõ Felek nem követelik meg a nemzetközi közúti szállítási engedélyeket, és mentesek a gépjármûveket terhelõ fizetési kötelezettség alól, kivéve a gépjármûvek kötelezõ biztosítását. (6) A fel nem használt segélyszállítmányt, illetve a felszerelést, amely nem semmisült meg vagy nem került felhasználásra, legkésõbb a segítségnyújtás befejezését követõ harminc (30) napon belül vissza kell szállítani a segítséget nyújtó Szerzõdõ Fél államterületére, vagy egyéb megállapodás esetén átszállítani harmadik állam területére. Kivitelkor be kell mutatni a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél vámhatóságának a behozatalkor kezelt jegyzékét. (7) Amennyiben a felszerelési tárgyak a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél államterületén segélyszállítmányként maradnak vissza, akkor ezt a tényt, a visszamaradt tárgyak mennyiségének, fajtájának, feltalálási helyének megjelölésével, haladéktalanul be kell jelenteni a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél vámhatóságának, és ezzel egyidejûleg a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél illetékes szervét is tájékoztatni kell. A segítséget kérõ Szerzõdõ Fél államterületén így visszamaradt felszerelési tárgyak tekintetében a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél hatályos belsõ jogszabályai az irányadóak. (8) A segítséget kérõ Szerzõdõ Fél államterületére tilos a lõfegyverek, lõszerek és robbanóanyagok behozatala a segítségnyújtáshoz szükséges ipari robbanóanyagok kivételével.
11099
(9) A segítséget kérõ Szerzõdõ Fél illetékes hatóságai ellenõrizhetik a jelen Cikk (3)–(7) bekezdésében említett felszerelések, továbbá a 8. Cikkben meghatározott kábítószereket és pszichotróp anyagokat tartalmazó gyógyszerek felhasználását és tárolását. (10) A jelen Cikk (1)–(8) bekezdésében, továbbá a 8. Cikkben foglaltakat a tranzitszállítmányok esetén is alkalmazni kell. (11) A segítséget kérõ Szerzõdõ Fél lehetõvé teszi a felszerelések vegyi- és sugármentesítését, fertõtlenítését. A nem mentesíthetõ felszerelések véglegesen, a mentesíthetõk a mentesítés elvégzéséig a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél államterületén maradnak.
8. Cikk Kábítószereket és pszichotróp anyagokat tartalmazó gyógyszerek alkalmazása (1) Ha a segélyszállítmány része kábítószert és pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszer (a továbbiakban: ellenõrzött gyógyszerek), azokról külön tételes jegyzéket kell készíteni. A Szerzõdõ Felek hatóságai az ENSZ Egészségügyi Világszervezete1 vonatkozó ajánlása2 szerint járnak el és közvetlenül tájékoztatják egymást a kivitt gyógyszerkészítményekrõl; katasztrófahelyzetbõl adódó akadályoztatása esetén az ENSZ Nemzetközi Kábítószer Ellenõrzõ Szervét tájékoztatják. (2) Amennyiben a segítségnyújtás keretében a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél államterületére ellenõrzött gyógyszereket is szállítanak, az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni: a) A 7. Cikk (2) és (4)–(7) bekezdés rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell az ellenõrzött gyógyszerek esetében is. b) Ezeket a gyógyszereket csak a sürgõs orvosi segítséghez szükséges mennyiségben vihetik magukkal a segélycsapatok és csak szakképzett egészségügyi személyzet alkalmazhatja a segítséget nyújtó Szerzõdõ Fél vonatkozó egészségügyi elõírásai szerint. c) A felhasználásra került ellenõrzött gyógyszerek esetében a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél vámhatóságának be kell mutatni a felhasználást igazoló dokumentumot, amelyet a segélycsapatok orvos tagja írt alá és amelyet a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél illetékes hatóságának képviselõje igazolt.
1
UN World Health Organization (UN WHO). Modell irányelvek az ellenõrzött gyógyszerek nemzetközi biztosításához sürgõsségi orvosi ellátásban – Model Guidelines for the International Provision of Controlled Medicines for Emergency Medical Care (1996). 2
11100
MAGYAR KÖZLÖNY
d) Ezen készítmények behozatalát és kivitelét a Szerzõdõ Felek nem tekintik a kábítószerekrõl és a pszichotróp anyagokról szóló, a Szerzõdõ Felek államát kötelezõ nemzetközi szerzõdések szerinti áruk behozatalának és kivitelének.
9. Cikk Légi jármûvek alkalmazása (1) Bármelyik Szerzõdõ Fél a jelen Megállapodás 5. Cikk (1) bekezdésében meghatározott segítségnyújtás céljából és a jelen cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint, engedélyezheti a másik Szerzõdõ Fél légi jármûveinek használatát és átrepülését, valamint azoknak a saját felségterületén való fel- és leszállását, a jelen Megállapodás 6. és 7. Cikkeiben foglalt rendelkezések értelemszerû alkalmazásával. (2) A segítséget nyújtó Szerzõdõ Fél illetékes szerve tájékoztatja a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél illetékes szervét arról, hogy a segítség nyújtásához légi jármûvet alkalmaznak, megjelölve: – a légi jármû adatait, típusát, – a lajstromozó országot és a lajstromjelet, – a hajózó személyzet tagjainak számát és az utasok listáját, – a szállítmány jellegét (felszerelések és segélyszállítmányok feltüntetésével), – a repülés várható útvonalát, a leszállás tervezett helyét, valamint a repülés adatait. (3) Amennyiben a jelen Megállapodás másként nem rendelkezik, a segítségnyújtás során a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványai és ajánlott eljárásai, valamint a Szerzõdõ Felek államának légiközlekedési szabályai szerint lehet a repüléseket végrehajtani.
2004/129. szám 11. Cikk Kártérítés és kártalanítás
(1) A Szerzõdõ Felek egymással szemben lemondanak minden õket megilletõ kártérítési igényrõl olyan vagyoni kár esetében, beleértve a környezetben bekövetkezõ kárt is, amelyet a jelen Megállapodás végrehajtásával összefüggõ megbízatása teljesítése közben a segélycsapat tagja vagy az egyéni szakértõ okozott, továbbá minden olyan kártérítési igényrõl, amely a segélycsapat valamely tagjának és az egyéni szakértõnek az egészségkárosodásából vagy a halálából adódik, abban az esetben, ha az a jelen Megállapodás feladatainak végrehajtása során, azzal összefüggésben következett be. (2) Abban az esetben, ha a segítséget nyújtó Szerzõdõ Fél segélycsapatának tagja és az egyéni szakértõ a jelen Megállapodás végrehajtásával összefüggõ feladat végzése közben a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél államának területén harmadik személy sérelmére kárt okoz, úgy a felelõsség a segítséget kérõ Szerzõdõ Felet terheli a saját segélycsapata által okozott károkra vonatkozó belsõ jogszabályai szerint. (3) A jelen Cikk (1)–(2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták. (4) A jelen Cikkben meghatározott kártérítési felelõsség a segélycsapatok tagja és az egyéni szakértõk által okozott azon károk tekintetében áll fenn, amelyek a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél államterületére történõ belépéstõl az annak elhagyásáig terjedõ idõszakban keletkeztek. (5) Az illetékes szervek szorosan együttmûködnek a kártérítési igények elbírálásának megkönnyítése érdekében. Ebbõl a célból kicserélik a károkozás körülményeire vonatkozó valamennyi rendelkezésükre álló információt. (6) A Szerzõdõ Felek a jelen Cikk rendelkezéseit megfelelõen alkalmazzák abban az esetben is, ha bármelyik Szerzõdõ Fél tranzit állam.
10. Cikk A segítségnyújtás költségei (1) Amennyiben a Szerzõdõ Felek másként nem állapodnak meg, figyelemmel a jelen Megállapodás rendelkezéseire is, a segítségnyújtás ingyenes. (2) A segítséget nyújtó Szerzõdõ Fél mentesül a segítséget nyújtó légi jármû átrepülése, leszállása, várakozása, felszállása és a számára nyújtott navigációs szolgáltatások után járó díjak megfizetése alól. (3) A Szerzõdõ Felek illetékes szervei a segítségnyújtást biztosító légi jármûvek alkalmazása esetén a légi jármû üzemanyag-ellátásra és karbantartási szolgáltatásaira vonatkozó költségtérítésrõl minden egyes esetben külön megállapodnak.
12. Cikk Az együttmûködés egyéb formái (1) A jelen Megállapodás keretében történõ együttmûködés az alábbiakra terjed ki: – katasztrófák elõrejelzése, megelõzése és következményeinek felszámolása; – katasztrófák okainak kivizsgálása, következményeinek felmérése; – a környezetet és a lakosságot fenyegetõ, a katasztrófák által okozott lehetséges környezetszennyezés kockázatának értékelése; – kölcsönös segítségnyújtás a technikai felszerelések és helyszínek rendelkezésre bocsátásával, a katasztrófák
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
megelõzéséhez és elhárításához kapcsolódó közös gyakorlatok tervezésére és végrehajtása érdekében; – a lakosság számára a katasztrófahelyzetben követendõ magatartással, az elsõsegélynyújtással összefüggõ képzéssel kapcsolatos tapasztalatok; – konferenciák, tanulmányutak, tudományos programok és szakmai tanfolyamok rendezése, oktatási és tudományos intézmények együttmûködése; – információcsere, szaklapok, módszertani útmutatók vagy egyéb kiadványok, video vagy fotó anyagok, továbbá technológiák cseréje; – szakemberek képzése a másik Szerzõdõ Fél oktatási és szakképzõ intézményeiben, oktatók, hallgatók, kutatók és más szakértõk cseréje; – a Szerzõdõ Felek illetékes szerveinek vagy az azok által kijelölt más szervezetek tanácskozása. (2) A jelen Cikkben meghatározott együttmûködési területek végrehajtása során a Szerzõdõ Felek a jelen Megállapodás rendelkezéseit, a 6. Cikk (1)–(3) bekezdései kivételével, megfelelõen alkalmazzák. (3) A Szerzõdõ Felek minden rendelkezésükre álló eszközzel segítik a katasztrófák megelõzése és következményeinek felszámolása során közremûködõ kormányzati és nem kormányzati szervezetek, intézmények együttmûködését.
13. Cikk Az információk felhasználása A jelen Megállapodás alapján végzett tevékenység eredményeként szerzett információk harmadik félnek csak az információt átadó Szerzõdõ Fél elõzetes hozzájárulása alapján adhatók át, figyelemmel a Szerzõdõ Felek hatályos nemzeti jogszabályaiban foglaltakra, és csak akkor hozhatók nyilvánosságra, ha errõl a Szerzõdõ Felek illetékes szervei elõzetesen írásban megállapodtak.
14. Cikk A Megállapodás végrehajtása (1) A Szerzõdõ Felek felhatalmazzák Belügyminisztériumaikat, hogy a jelen Megállapodás 6. Cikk (4) bekezdésében és a 7. Cikk (2) bekezdésében meghatározott megbízólevél, illetve a felszerelések behozatalára, kivitelére és átszállítására, valamint a segélyszállítmányok behozatalára, kivitelére és átszállítására vonatkozó jegyzékek mintapéldányait, ezek formai követelményeit kölcsönös egyetértésben meghatározzák. (2) A Belügyminisztériumok az (1) bekezdésben foglalt dokumentumokról Jegyzõkönyvben állapodnak meg, mely a jelen Megállapodással egyidejûleg lép hatályba.
11101 15. Cikk A viták rendezése
A jelen Megállapodás értelmezésébõl vagy alkalmazásából eredõ esetleges vitákat a Szerzõdõ Felek illetékes szervei tárgyalások útján rendezik. Ennek eredménytelensége esetén a vitát diplomáciai úton rendezik.
16. Cikk Más nemzetközi szerzõdések rendelkezései A jelen Megállapodás nem érinti a Szerzõdõ Felek más nemzetközi szerzõdésekben meghatározott jogait vagy kötelezettségeit.
17. Cikk Záró rendelkezések (1) A jelen Megállapodás azon utolsó diplomáciai jegyzék kézhezvételét követõ harmincadik (30.) napon lép hatályba, amikor a Szerzõdõ Felek értesítik egymást arról, hogy eleget tettek a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belsõ jogi elõírásaiknak. (2) A jelen Megállapodás határozatlan idõre szól. A Megállapodást bármelyik Szerzõdõ Fél írásban, diplomáciai úton felmondhatja. A Megállapodás a felmondásról szóló diplomáciai jegyzéknek a másik Szerzõdõ Fél által történt kézhezvételétõl számított hat (6) hónap elteltével veszti hatályát. (3) A jelen Megállapodást a Szerzõdõ Felek kölcsönös megegyezéssel bármikor módosíthatják. (4) A jelen Megállapodás megszûnése, amennyiben a Szerzõdõ Felek másként nem állapodtak meg, a Megállapodás fennállása alatt érvényesen vállalt kötelezettségekért való helytállást nem érinti. Készült Rigában, 2003. november 19. napján, két eredeti példányban, magyar, lett és angol nyelven, mindhárom nyelvû szöveg egyaránt hiteles. Eltérõ értelmezés esetén az angol nyelvû szöveg az irányadó. Aláírások” 3. § (1) E törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, a Megállapodás rendelkezéseit azonban 2004. augusztus 21. napjától kell alkalmazni. (2) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik. Mádl Ferenc s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés elnöke
11102
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/129. szám
2004. évi LXXXI. törvény
és kölcsönös segítségnyújtás jogi kereteit, valamint meghatározza a jelen Egyezmény végrehajtásában közremûködõk együttmûködésének egyéb formáit.
a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a katasztrófák esetén történõ együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 2003. április 9. napján aláírt Egyezmény kihirdetésérõl*
(2) A jelen Egyezmény keretében a Szerzõdõ Felek – megkeresés alapján – kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak azon katasztrófák veszélye vagy azok bekövetkezése esetén, amelyek következményeit a segítséget kérõ Szerzõdõ Fél nem képes saját erõkkel, eszközökkel teljeskörûen mérsékelni vagy elhárítani.
1. § Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a katasztrófák esetén történõ együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 2003. április 9. napján aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. [Az Egyezmény megerõsítésérõl szóló jegyzékváltás 2004. május 24. napján megtörtént. Az Egyezmény hatálybalépésének napja – a 22. Cikk (1) bekezdése értelmében – 2004. június 23.] 2. § Az Egyezmény magyar nyelvû szövege a következõ: „Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a katasztrófák esetén történõ együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya (a továbbiakban: Szerzõdõ Felek): támogatva az Egyesült Nemzetek Szervezetének erõfeszítéseit a katasztrófák megelõzésének és következményei mérséklésének terén, tekintettel a két- és többoldalú nemzetközi szerzõdések elõírásaira, amelyeknek a Szerzõdõ Felek vagy ezek államai részesei, felismerve, hogy a katasztrófák súlyos veszélyeket jelentenek államaik, illetve a környezõ országok számára, elismerve, hogy az együttmûködésük a katasztrófák megelõzése és következményeik mérséklése és felszámolása terén hozzájárulhat mindkét állam fejlõdéséhez és biztonságához, az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk Az Egyezmény célja és tárgya (1) A jelen Egyezmény célja, hogy megteremtse a katasztrófák megelõzése és azok következményeinek mérséklése és felszámolása érdekében történõ együttmûködés
* A törvényt az Országgyûlés a 2004. szeptember 6-i ülésnapján fogadta el.
2. Cikk A fogalmak meghatározása A jelen Egyezményben használt fogalmak jelentése a következõ: a) ,,Katasztrófa”: Egy meghatározott területen vagy létesítményben bekövetkezõ természeti erõ vagy emberi tevékenység következtében létrejött esemény, beleértve a súlyos baleseteket is, amely az emberek életét és/vagy egészségét, az anyagi javakat vagy a környezetet súlyosan veszélyezteti vagy károsítja, s amely következményeinek mérsékelése és felszámolása rendkívüli intézkedéseket igényel. b) ,,Segítséget kérõ Fél”: Azon Szerzõdõ Fél, amely megkereséssel fordul a másik Szerzõdõ Félhez segítségnyújtás érdekében. c) ,,Segítséget nyújtó Fél”: Az a Szerzõdõ Fél, amely eleget tesz a másik Szerzõdõ Fél segítségnyújtás iránti megkeresésének. d) ,,Segélycsapatok”: Azok a szakértõk vagy azok csoportjai, akiket a segítséget nyújtó Fél segítségnyújtásra kijelölt, és megfelelõ szakmai felkészültséggel és felszereléssel rendelkeznek, ideértve a kutató, mentõ kutyákat is. e) ,,Felszerelés”: A segítségnyújtáshoz szükséges és rendelkezésre bocsátott anyagok, mûszaki és közlekedési eszközök, a segélycsapatok mentési felszerelése, valamint az azok mûködtetéséhez szükséges anyagok, illetve a segítségnyújtásban résztvevõk személyes szükségletei kielégítését szolgáló anyagi javak. f) ,,Segélyszállítmányok”: Mindazon elsõdleges fontosságú anyagi javak, amelyek a katasztrófák következményeinek csökkentésére szolgálnak, és amelyeket a katasztrófa sújtotta népesség számára történõ térítésmentes átadás céljából szállítanak. g) ,,Segítségnyújtás”: A katasztrófák megelõzéséhez, következményeinek mérsékléséhez és felszámolásához, illetõleg a mentéshez nyújtott segítség, segélycsapatok, felszerelések, segélyszállítmányok küldése, szolgáltatások nyújtása, a szükséges információk átadása. h) ,,Személyes adatok”: Bármely azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó információk. A jelen Egyezmény alkalmazásában ezek: a családi
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
és utónév, születési idõ, lakcím, foglalkozásra, szakképzettségre, munkahelyre és szükség esetén az egészségi állapotra vonatkozó adatok. i) ,,Tranzitállam”: Bármelyik Szerzõdõ Fél állama, amelynek területén a segélycsapatok áthaladnak vagy amelynek területén keresztül harmadik ország számára segítségnyújtás céljából segélyszállítmányokat vagy felszerelést szállítanak. j) ,,Állapotjellemzõk”: Azok az értékek és mutatók, amelyek egy adott pillanatban meghatározzák a katasztrófa egyes jellegzetességeit.
3. Cikk Illetékes hatóságok (1) A segítségnyújtás és a jelen Egyezményben foglaltak végrehajtása tekintetében – kivéve a jelen Egyezmény 14. Cikkében meghatározottakat – a következõ hatóságok az illetékesek (a továbbiakban: illetékes hatóságok): – a Magyar Köztársaság Kormánya részérõl: a Belügyminisztérium, – Románia Kormánya részérõl: a Belügyminisztérium. (2) Az illetékes hatóságok a jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása során együttmûködnek és közvetlen kapcsolatba lépnek egymással. E célból, a jelen Egyezmény hatálybalépését követõ 30 (harminc) napon belül az illetékes hatóságok kölcsönösen tájékoztatják egymást az állandó kapcsolattartásra kijelölt szervezetek és személyek adatairól, biztosítva a folyamatosságot és a kapcsolattartó szervekre és személyekre vonatkozó adatok frissítését.
4. Cikk Vegyes Bizottság (1) A jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Szerzõdõ Felek Vegyes Bizottságot hoznak létre a katasztrófák megelõzése és következményeinek mérséklése terén történõ együttmûködés érdekében. A Vegyes Bizottság feladatait és mûködési rendjét az illetékes hatóságok határozzák meg. (2) A Vegyes Bizottság tervezi és összehangolja a jelen Egyezmény szerinti közös tevékenységeket, meghatározza az információk cseréjének módját, figyelemmel kíséri és értékeli az Egyezmény végrehajtását, javaslatot tesz a szakmai együttmûködés továbbfejlesztésére. (3) A jelen Egyezmény hatálybalépését követõ 60 (hatvan) napon belül a Szerzõdõ Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást saját küldöttségük összetételérõl a
11103
Vegyes Bizottságban, és megszervezik annak alakuló ülését. (4) A Vegyes Bizottság üléseit az illetékes hatóságok kölcsönös egyeztetése alapján szükség szerint, de legalább évente, felváltva tartja a Magyar Köztársaság és Románia területén.
5. Cikk A segítségnyújtás kérése és az információcsere (1) Katasztrófák veszélye vagy ennek bekövetkezése esetén a Szerzõdõ Felek írásbeli megkeresés alapján, illetékes hatóságaik útján segítséget nyújtanak egymásnak. A segítségnyújtás sürgõs esetben szóbeli megkeresés alapján is indulhat, amelyet azonban a lehetõ legrövidebb idõn belül, legkésõbb 24 (huszonnégy) órán belül írásban is meg kell erõsíteni. (2) A segítséget kérõ Fél a megkeresésben megjelöli: a) a katasztrófa helyét, bekövetkezésének idõpontját, jellegét, mértékét és állapotjellemzõit a megkeresés idõpontjában; b) a már megtett és tervezett intézkedéseket; c) az igényelt támogatás jellegét és a segítségnyújtás elsõdleges szempontjait; d) minden egyéb szükséges részletet. (3) Az illetékes hatóságok a segítségnyújtás iránti kérelem/válaszadás tekintetében megállapodhatnak formanyomtatvány használatáról. (4) A segítséget nyújtó Fél késedelem nélkül dönt a segítségnyújtásról és tájékoztatja a segítséget kérõ Felet az azonnali segítségnyújtási lehetõségeirõl, a felajánlott segítségnyújtás jellegérõl, mértékérõl és feltételeirõl. (5) A jelen Cikk (2) bekezdésében említett információkat a helyzet alakulásával összhangban folyamatosan pontosítani kell. (6) A Szerzõdõ Felek illetékes hatóságai hivatalból, késedelem nélkül, kölcsönösen értesítik egymást az államuk területén bekövetkezett, a másik Szerzõdõ Felet érintõ katasztrófákról, azok következményeinek elhárításához szükséges információk átadásával.
6. Cikk A segítségnyújtás formái A jelen Egyezmény keretein belül a segítségnyújtás magában foglalja a segítséget kérõ Fél részére felszerelés és segélycsapatok rendelkezésre bocsátását, a segélyszállítmányok küldését, a kutatást, a mentést, más sürgõs, katasztrófa esetén végzett tevékenységet, amelynek célja az
11104
MAGYAR KÖZLÖNY
emberi élet mentése, a lakosság egészségének védelme, a lakosság kimentése a másik Szerzõdõ Fél államterületére, a környezeti károk, a kulturális és az anyagi veszteségek, valamint a másodlagos hatások csökkentése.
7. Cikk Az együttmûködés egyéb formái (1) A Szerzõdõ Feleknek a jelen Egyezmény keretében történõ együttmûködése a katasztrófák esetén történõ segítségnyújtás mellett magában foglalja a következõ együttmûködési formákat is: a) katasztrófák elõrejelzése, megelõzése, értékelése és következményeinek felszámolása, valamint a tudományos és technikai, illetve gyakorlati tapasztalatok cseréje; b) konferenciák, tanulmányutak, tudományos programok és szakmai tanfolyamok rendezése, oktatási intézmények együttmûködése és közös gyakorlatok végzése a Szerzõdõ Felek államainak illetékes hatóságai és érdekelt intézményei együttmûködésében; c) információik cseréje a katasztrófákat létrehozó veszélyforrásokról, illetve ezek következményeirõl, különösen azokban az esetekben, amikor ezek a másik Szerzõdõ Fél államának területét is érinthetik. A kölcsönös tájékoztatás magában foglalja a katasztrófák típusai szerinti kockázati tényezõk mérési adatainak közlését is. A Szerzõdõ Felek illetékes hatóságai a másik Szerzõdõ Féltõl átvett információkat tevékenységük során értékelik, felhasználják és errõl tájékoztatják a Vegyes Bizottságot; d) összehangolt észlelõ-, figyelmeztetõ- és riasztórendszer létrehozása és mûködtetése, továbbá az erre vonatkozó közös projektek kidolgozása; e) a katasztrófák okainak kivizsgálása és ezek következményeinek felmérése; f) az érintett területek és létesítmények helyreállításában történõ kölcsönös közremûködés. (2) A Szerzõdõ Felek a jelen Egyezmény rendelkezéseit megfelelõen alkalmazzák az (1) bekezdésben meghatározott együttmûködés egyéb formái tekintetében azzal, hogy a közös gyakorlatokon résztvevõknek érvényes úti okmánnyal kell rendelkezniük.
8. Cikk A katasztrófa által veszélyeztetett vagy érintett lakosság ideiglenes kimentése és visszafogadása (1) Katasztrófa veszélye vagy annak bekövetkezése esetén, a segítséget kérõ Fél illetékes hatósága kérésére a katasztrófa által veszélyeztetett, illetve érintett lakosság ideiglenesen kimenthetõ a segítséget nyújtó Fél államának területére.
2004/129. szám
(2) A segítséget nyújtó Fél államának területére ideiglenesen kimentett személyek az államhatárt – a kimentés és a visszautazás során – személyazonosságukat igazoló okmánnyal, ennek hiányában a segítséget kérõ Fél hatóságai által kiállított névjegyzék alapján léphetik át. (3) Azoknak a személyeknek, akiket az (1) bekezdésben foglaltak szerint a segítséget nyújtó Fél államának területére ideiglenesen kimentettek, a szükséges elsõdleges ellátást (a legszükségesebb létfenntartási és sürgõsségi egészségügyi ellátást) biztosítják. (4) A segítséget kérõ Fél vállalja, hogy a lehetséges legrövidebb idõn belül visszafogadja azokat a személyeket, akiket az államterületérõl ideiglenesen kimentettek.
9. Cikk Tranzit (1) A Szerzõdõ Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megkeresés alapján, a jelen Egyezményben foglaltak szerint elõsegítik és megkönnyítik a segélycsapatok, a felszerelések és a segélyszállítmányok saját államterületükön való gyors és egyszerûsített áthaladását, ha a Szerzõdõ Felek bármelyikének állama tranzitállam. (2) Az illetékes hatóságok idõben értesítik egymást arról, hogy felmerül a tranzit szükségessége és megállapodnak a végrehajtás rendjében és módjában, valamint – amennyiben az szükséges – a segélycsapatok áthaladásához hivatalos kíséretet biztosítanak. (3) A segélycsapatok, felszerelések és segélyszállítmányok áthaladásához a tranzitállam államhatárán az illetékes vámhatóságnak be kell mutatni a célország befogadó nyilatkozatát, valamint a 12. Cikk (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott okmányokat.
10. Cikk A segítségnyújtás összehangolása és irányítása katasztrófák esetén (1) A segítséget kérõ Fél államának területén a mentõmunkálatokat, a katasztrófák következményeinek mérséklését és felszámolását, valamint az érintett lakosságnak nyújtandó segítséget az ezen Szerzõdõ Fél államának jogszabályai alapján erre illetékes szervezetek és személyek irányítják és koordinálják. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkálatok során a segítséget nyújtó Fél segélycsapatai számára utasítást kizárólag a segélycsapat vezetõjén keresztül lehet adni.
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A segítséget kérõ Fél illetékes hatósága vagy az általa felhatalmazott szervek tájékoztatják a segélycsapatok vezetõit a katasztrófa által érintett területen az operatív helyzet alakulásáról, meghatározzák a feladatokat és azok végrehajtásának rendjét és, ha szükséges, tolmácsokat, valamint egyéb szükséges szolgáltatásokat és eszközöket biztosítanak. (4) A Szerzõdõ Felek vállalják, hogy a segítségnyújtás során a segélycsapatokat csak rendeltetésüknek, képzettségüknek és felszereltségüknek megfelelõen alkalmazzák. (5) A segítséget nyújtó Fél a kárterületre történõ belépéstõl számítva legalább 72 (hetvenkettõ) órás idõtartamra biztosítja a segélycsapatok számára az önálló mûködésükhöz szükséges felszerelést. A segítséget kérõ Fél gondoskodik a segélycsapatok biztonságáról, biztosítja az ingyenes, halaszthatatlan orvosi ellátást, étkezést és szállást, valamint az alapvetõ szükségleti cikkeket, amennyiben a segélycsapatok saját készletei elfogytak. (6) A segítséget kérõ Fél biztosítja a segélyszállítmányok haladéktalan fogadását és gondoskodik arról, hogy azok kizárólag az érintett lakosság között, térítésmentes elosztásra kerüljenek. A segélyszállítmányok elosztásánál jelen lehetnek a segítséget nyújtó Fél és/vagy a katasztrófaelhárításban résztvevõ nemzetközi szervezetek képviselõi is. (7) A segélycsapatok tevékenységüket befejezik és haladéktalanul visszatérnek a segítséget nyújtó Fél államának területére: a) ha a feladatukat teljesítették; b) amikor a Szerzõdõ Felek illetékes hatóságai közösen úgy határoznak, hogy a katasztrófaelhárítási tevékenység további folytatása nem szükséges.
11105
valamint a külföldiek belépésére és tartózkodására vonatkozó egyéb elõírások mellõzésével tartózkodhatnak. A segélycsapat vezetõjének rendelkeznie kell a segítséget nyújtó Fél illetékes hatósága vagy erre felhatalmazott szerve által kiállított megbízólevéllel, amelyben feltüntetik a segélycsapat tagjait is. (3) A Szerzõdõ Felek egymás rendelkezésére bocsátják az érvényes, személyazonosságot igazoló okmányaik mintáit. (4) Rendkívül sürgõs esetekben vagy ha a mentés helyszínének megközelítése azt szükségessé teszi, a segélycsapatok a (2) bekezdésben meghatározott okmányokkal határátkelõhelyeken kívül is átléphetik az államhatárt. Ebben az esetben az illetékes hatóságok elõzetesen értesítik az illetékes határforgalom-ellenõrzõ szervet. (5) A segélycsapatok tagjai jogosultak a segítséget kérõ Fél államának területén egyenruha viselésére, amennyiben ez a segítséget nyújtó Fél államában a szokásos felszerelésükhöz tartozik. A Szerzõdõ Felek nem korlátozzák a másik Szerzõdõ Fél segélycsapatainak gépjármûvein a megkülönböztetõ jelzések használatát. (6) A segélycsapatok tagjai a segítségnyújtás ideje alatt kötelesek tiszteletben tartani a segítséget kérõ Fél államának jogszabályait. (7) A Szerzõdõ Felek a jelen Cikk rendelkezéseit – az (1) és a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – akkor is alkalmazzák, amikor az egyik Szerzõdõ Fél állama tranzitállam.
12. Cikk Felszerelések és segélyszállítmányok átszállítása az államhatáron
11. Cikk Az államhatár átlépése és a másik Szerzõdõ Fél államának területén való tartózkodás szabályai (1) Katasztrófa veszélye vagy annak bekövetkezése esetén a katasztrófa által veszélyeztetett, illetve érintett személyek a magyar–román államhatárt minden formalitás nélkül, bárhol átléphetik és a veszély elmúltáig a másik Szerzõdõ Fél államának területén tartózkodhatnak, azzal a feltétellel, hogy a legrövidebb idõn belül jelentkezni kötelesek a legközelebbi határforgalom-ellenõrzõ szervnél. (2) A segélycsapatok tagjai a segítséget kérõ Fél államhatárát érvényes személyazonosságot igazoló okmánnyal a határátkelõhelyen léphetik át, és a segítséget kérõ Fél államának területén vízum és tartózkodási engedély nélkül,
(1) A Szerzõdõ Felek az államhatáron átszállított felszerelésekre és a segélyszállítmányokra nem alkalmazzák az áruforgalomra vonatkozó gazdasági tilalmakat és korlátozásokat. (2) A segélyszállítmányok és felszerelések – a rendeltetés igazolása esetén – mentesek a vám, az adók, az illetékek, valamint a kivitel és behozatal esetén alkalmazott egyéb pénzügyi teher megfizetése alól. (3) A segélycsapatok által használt gépjármûvek és a segélyszállítmányokat szállító egyéb szállító eszközök esetében a Szerzõdõ Felek nem követelik meg a nemzetközi közúti szállítási engedélyeket és mentesek a gépjármûveket terhelõ fizetési kötelezettség alól, kivéve a gépjármûvek kötelezõ biztosítását. A segítséget kérõ Fél államának jogszabályaiban meghatározott súly- és/vagy mérethatárt meghaladó segélyszállítmányok és/vagy felszerelések
11106
MAGYAR KÖZLÖNY
szállításához útvonalengedély szükséges. Az útvonalengedélyt a segítséget kérõ Fél illetékes szerve köteles a lehetõ legrövidebb idõn belül díjmentesen kiadni. (4) A Szerzõdõ Felek az (1)–(3) bekezdésben meghatározott könnyítéseket az alábbi feltételek teljesülése esetében alkalmazzák: a) A segélycsapat vezetõjének a határátlépéskor a Szerzõdõ Felek illetékes vámhatósága részére külön jegyzéket kell átnyújtania a segélycsapat feladata ellátásához szükséges felszerelésekrõl és külön jegyzéket a segélyszállítmányként szállított javakról. A jegyzékek a megbízólevél mellékletét képezik. b) A jelen Egyezmény 11. Cikkének (4) bekezdésében meghatározott esetekben ezeket a jegyzékeket a lehetõ legrövidebb idõn belül be kell mutatni az illetékes vámhatóságnak. c) Ha a segélyszállítmány vagy annak egy része kábítószert vagy pszichotrop anyagot tartalmazó gyógyszerkészítmény, a kiszállításra kerülõ anyagokról külön tételes jegyzéket kell készíteni. A jegyzéket meg kell küldeni a segítséget nyújtó Fél kivitelt engedélyezõ hatóságának. A két Szerzõdõ Fél illetékes engedélyezõ hatóságai – az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egészségügyi Világszervezete vonatkozó ajánlásai szerint járnak el – és közvetlenül tájékoztatják egymást a szállított készítményekrõl. Amennyiben a katasztrófahelyzetbõl adódóan a tájékoztatás nem lehetséges, a segítséget nyújtó Fél az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Kábítószer Ellenõrzõ Tanácsát tájékoztatja. (5) Segélyszállítmányként készítmények csak a lejárati határidõn belül szállíthatók. Gyógyszerek esetében az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egészségügyi Világszervezete ajánlásait figyelembe kell venni. (6) Azt a felszerelést, amely nem került végleges felhasználásra vagy nem semmisült meg, legkésõbb a jelen Egyezmény 10. Cikk (7) bekezdésének megfelelõen a segítségnyújtás befejezését követõ 30 (harminc) napon belül vissza kell szállítani a segítséget nyújtó Fél államának területére. Amennyiben a felszerelési tárgyak a segítséget kérõ Fél államterületén segélyként maradnak vissza, akkor ezt a tényt, a visszamaradt tárgyak mennyiségének, fajtájának, felhasználási helyének megjelölésével be kell jelenteni a segítséget kérõ Fél illetékes vámhatóságának, s ezzel egyidejûleg a segítséget kérõ Félnek a jelen Egyezmény 3. Cikkének (1) bekezdésében megjelölt illetékes hatóságát is tájékoztatni kell. A rendeltetés igazolása esetén a segítséget kérõ Fél államterületén így visszamaradt felszerelési tárgyakra is kiterjed a jelen Cikk (2) bekezdésében meghatározott mentesség. (7) A (2), (5), illetve (6) bekezdés rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell a kábítószert és pszichotrop anyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények esetében is. Ezeket a készítményeket csak sürgõs orvosi szükséglet
2004/129. szám
szerinti mennyiségben vihetik magukkal a segélycsapatok, és csak szakképzett egészségügyi személyzet alkalmazhatja a segítséget nyújtó Fél államának vonatkozó egészségügyi elõírásai szerint. Ezen készítmények bevitelét, illetve kivitelét a Szerzõdõ Felek nem tekintik a kábítószerekrõl és a pszichotrop anyagokról szóló, a Szerzõdõ Feleket kötelezõ nemzetközi szerzõdések szerinti áruforgalomnak. (8) A segítséget kérõ Fél államának területére a jelen Egyezmény végrehajtásának keretében tilos a fegyverek, lõszerek és robbanóanyagok bevitele. (9) A segítséget kérõ Fél lehetõvé teszi a felszerelések vegyi és sugármentesítését, fertõtlenítését. Abban az esetben, ha ezt nem lehet elvégezni, akkor a felszerelést a segítséget kérõ Fél államának területén az illetékes szerv birtokában hagyják. (10) A segítséget kérõ Fél államának belsõ jogszabályai szerint illetékes hatóságok ellenõrizhetik a jelen Cikkben említett felszerelések és anyagok felhasználását és tárolását. (11) Az (1)–(5), valamint a (8) és (10) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket a tranzitszállítmányok esetén is alkalmazni kell.
13. Cikk Légi jármûvek alkalmazása (1) A segélycsapatok, valamint felszerelések és a segélyszállítmányok eljuttatására, illetve a katasztrófa megelõzése, következményeinek mérséklése és felszámolása által igényelt elhárítási mûveletek gyors végrehajtására légi jármûvek is igénybe vehetõk. (2) A segítséget nyújtó Fél illetékes hatósága tájékoztatja a segítséget kérõ Fél illetékes hatóságát arról, hogy légi jármûvet alkalmaznak a segítség nyújtásához, megjelölve a légi jármû adatait, típusát, a lajstromozó állam és a lajstromjel megadásával, a hajózó személyzet tagjainak számát, a szállítmány jellegét, a járatok menetrendjét és az utasok listáját, a repülés várható útvonalát, a segítséget kérõ Fél által kijelölt leszállási helyet, valamint a repülési idõ adatait. (3) A Szerzõdõ Felek lehetõvé teszik, hogy a légi jármûvek az (1) bekezdésben meghatározott célból belépjenek államuk légterébe, a segítséget kérõ Fél illetékes szerve által kijelölt helyen – akár nemzetközi repülõtér igénybevétele nélkül – le-, illetve felszállhassanak vagy leszállás nélkül átrepülhessenek államuk légterén. (4) Amennyiben a jelen Egyezmény eltérõen nem rendelkezik, a légi jármûvek a Nemzetközi Polgári Légifor-
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
galmi Szervezet (ICAO) és a Szerzõdõ Felek államának jogszabályai szerint hajtják végre a repüléseket.
14. Cikk A bajba jutott légi jármûvek megsegítése esetén történõ együttmûködés (1) A jelen Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, amikor a Szerzõdõ Felek megkeresésre kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak a bajba jutott, vagy légi- vagy egyéb szerencsétlenséget szenvedett légi jármûvek felkutatásához, vagy kimentéséhez, valamint a sérültek ellátásához és elszállításához. (2) A jelen Cikkben meghatározott együttmûködés során az alábbi hatóságok az illetékesek: a) a magyar Szerzõdõ Fél részérõl: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság; b) a román Szerzõdõ Fél részérõl: Közmunka-, Közlekedés- és Lakásügyi Minisztérium Polgári Légiforgalom Állami Felügyelõsége. (3) A kutató-mentõ tevékenységben résztvevõk az (1) bekezdésben meghatározott légi és szárazföldi kutatásokat és mentést a (2) bekezdésben szereplõ illetékes hatóságok megállapodása alapján hajtják végre, betartva a baleset helye szerinti állam jogszabályait.
15. Cikk Kártérítés (1) A Szerzõdõ Felek egymással szemben lemondanak minden õket megilletõ kártérítési igényrõl olyan vagyoni kár esetében, beleértve a környezetben bekövetkezõ kárt is, amelyet a jelen Egyezmény végrehajtásával összefüggõ megbízatása teljesítése közben a segélycsapat tagja okozott, továbbá minden olyan kártérítési igényrõl, amely a segélycsapat valamely tagjának egészségkárosodásából vagy halálából adódik, abban az esetben, ha az a jelen Egyezmény feladatainak végrehajtása során, azzal összefüggésben következett be. (2) Abban az esetben, ha a segítséget nyújtó Fél segélycsapatának tagja a jelen Egyezmény végrehajtásával összefüggõ, egyeztetett feladatai teljesítése közben a segítséget kérõ Fél államának területén harmadik személy sérelmére kárt okoz, úgy a felelõsség a segítséget kérõ Felet terheli. (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a kárt szándékosan vagy súlyos
11107
gondatlansággal okozták és ezt a segítséget kérõ Fél államának bírósága megállapítja. (4) Ezen Cikkben meghatározott kártérítési felelõsség a segélycsapatok által okozott azon károk tekintetében áll fenn, amelyeket a segítséget kérõ Fél államterületére történõ belépéstõl az annak elhagyásáig terjedõ idõszakban a segítségnyújtással összefüggésben okoztak. (5) A Szerzõdõ Felek illetékes hatóságai együttmûködnek a káresemények következményeinek felmérésében és a kárfelelõsség megállapításának megkönnyítése érdekében. Ebbõl a célból kicserélik a rendelkezésükre álló valamennyi információt.
16. Cikk Költségek (1) Amennyiben a Szerzõdõ Felek másként nem állapodnak meg, figyelemmel a jelen Egyezmény rendelkezéseire, a segítségnyújtás ingyenes. (2) A jelen Egyezmény 8. Cikkében meghatározottak szerint kimentett személyekkel kapcsolatban a segítséget kérõ Fél a segítséget nyújtó Félnek megtéríti ezen személyek elsõdleges ellátásával (a legszükségesebb létfenntartási és sürgõsségi egészségügyi ellátásával) és visszaszállításával kapcsolatos költségeket, amennyiben ezen személyek nem a segítséget nyújtó Fél állampolgárai. (3) A segítséget nyújtó Fél mentesül a segítséget nyújtó légi jármû átrepülése, leszállása, várakozása, felszállása és a számára nyújtott navigációs szolgáltatások után járó díjak megfizetésétõl, valamint a segítséget kérõ Fél által felajánlott szolgáltatások díjainak megfizetésétõl. (4) A Szerzõdõ Felek illetékes hatóságai a segítségnyújtást biztosító légi jármûvek alkalmazása esetén a légi jármû üzemanyag-ellátására és karbantartási szolgáltatásaira vonatkozó költségtérítésrõl minden egyes esetben külön megállapodnak. (5) A jelen Egyezmény 7. Cikkében meghatározott együttmûködési formák esetében – a Szerzõdõ Felek eltérõ megállapodása hiányában – mindkét Szerzõdõ Fél viseli a nála felmerült költségeket.
17. Cikk Együttmûködés a nemzetközi és hazai szervezetekkel A Szerzõdõ Felek egyetértésben felkérhetik az erre szakosodott nemzetközi és hazai szervezeteket, intézményeket, hogy a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos tevékenységekbe kapcsolódjanak be.
11108
MAGYAR KÖZLÖNY 18. Cikk A személyes adatok védelme
Abban az esetben, ha a Szerzõdõ Felek illetékes hatóságai a jelen Egyezmény alapján személyes adatokat adnak át, az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni: a) A Szerzõdõ Felek illetékes hatóságai (a továbbiakban: „átadó hatóság”, illetve „átvevõ hatóság”) a jelen Egyezményben foglaltak végrehajtása céljából kérelemre, illetve a jelen Egyezmény 8. és 9. Cikkében meghatározott esetekben hivatalból, a jelen Egyezmény 2. Cikkének h) pontjában felsorolt személyes adatokat adhatják át. Az átvevõ hatóság az átvett adatokat csak a jelen Egyezményben meghatározott, illetve a kérelemben szereplõ célra használhatja fel. Az átvevõ hatóság az adatokat a megjelölt céltól eltérõ célra csak az átadó hatóság hozzájárulásával használhatja fel. b) Az átadott személyes adatokat az átvevõ hatóság kizárólag a jelen Egyezmény végrehajtásában közremûködõ és a személyes adatok kezelésére jogosult szerveknek továbbíthatja. Más szerveknek az adatok csak az átadó hatóság elõzetes hozzájárulásával adhatók át. Az átvett adatok nyilvánosságra nem hozhatók. c) Az átadott adatok helyességéért és pontosságáért az adatot átadó szerv tartozik felelõsséggel. Ha az adatokat az átadó hatóság utóbb helyesbíti vagy törli, errõl az átvevõ hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell, amely az általa kezelt adatokban a jelzett változtatást haladéktalanul köteles átvezetni. Az átvevõ hatóság köteles azonnal elvégezni a megjelölt helyesbítéseket vagy – esetenként – megsemmisíteni a téves adatokat. d) A jelen Egyezmény alapján a személyes adatokat kezelõ hatóságok kötelesek kérelmére tájékoztatni az érintettet az általuk kezelt adatokról, az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, valamint arról, hogy azt kinek és milyen célból továbbították. Mind az átvevõ, mind az átadó hatóság köteles – az érintett kérelmére – az általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetõleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A helyesbítésrõl vagy törlésrõl a másik adatkezelõ hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell. e) Az érintett személy d) pont szerinti jogának gyakorlása csak akkor tagadható meg, ha az átadó hatóság államának joga azt lehetõvé teszi. Az átadó hatóság köteles tájékoztatni az átvevõ hatóságot a saját joga szerinti korlátozásokról. Az adatkezelõ köteles az érintettel a tájékoztatás megtagadásának indokát közölni, kivéve, ha az átadó államának joga az indokolás mellõzését lehetõvé teszi. Errõl az adatátadáskor az átvevõ hatóságot tájékoztatni kell. f) Az átvett adatokat törölni kell, ha az átvételkor megjelölt felhasználási cél megszûnt, az átadó hatóság államának joga szerinti adatkezelésre vonatkozó határidõ lejárt vagy az adat törlését az átadó hatóság kéri. g) A Szerzõdõ Feleknek biztosítani kell, hogy az érintett az adatvédelemmel kapcsolatos jogai megsértése ese-
2004/129. szám
tén az adatkezeléssel érintett Szerzõdõ Fél joga szerint bírósághoz fordulhasson. h) A jelen Egyezmény alapján a személyes adatokat kezelõ hatóságok az adatátadásról és adatátvételrõl nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza az átadó, illetõleg az átvevõ szerv és személy nevét és az átadás (átvétel) tényét. i) Az adatokat kezelõ hatóságok kötelesek megtenni a szükséges szervezési és technikai intézkedéseket a személyes adatok hatékony védelmének biztosítására az illetéktelen hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés és nyilvánosságra hozatal ellen.
19. Cikk Az Egyezmény végrehajtása A Szerzõdõ Felek felhatalmazzák Belügyminisztériumaikat, hogy a jelen Egyezmény 11. Cikkének (2) bekezdésében és a 12. Cikk (4) bekezdésében meghatározott megbízólevél, illetve a felszerelések, segélyszállítmányok behozatalára, kivitelére, átszállítására, valamint visszajuttatására vonatkozó jegyzékek mintapéldányait, továbbá az ezekkel kapcsolatos eljárási szabályokat kölcsönös egyetértésben Jegyzõkönyvben meghatározzák.
20. Cikk Más nemzetközi szerzõdések rendelkezései A jelen Egyezmény nem érinti a Szerzõdõ Felek által kötött más nemzetközi szerzõdésekben meghatározott jogait vagy kötelezettségeit.
21. Cikk A viták rendezése A jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása során felmerülõ vitás kérdéseket a Szerzõdõ Felek a Vegyes Bizottság keretében, tárgyalások útján, illetve ennek eredménytelensége esetén diplomáciai úton rendezik.
22. Cikk Záró rendelkezések (1) A jelen Egyezmény azon késõbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételétõl számított 30. (harmincadik) napon lép hatályba, amelyben a Szerzõdõ Felek értesítették egymást a hatálybalépéshez szükséges belsõ jogi elõírások teljesülésérõl.
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A jelen Egyezmény határozatlan idõre szól. Az Egyezményt bármelyik Szerzõdõ Fél felmondhatja. Az Egyezmény attól a naptól számított 6 (hat) hónap elteltével veszti hatályát, amikor a felmondásról szóló diplomáciai jegyzék a másik Szerzõdõ Félhez megérkezett. (3) A Szerzõdõ Felek a jelen Egyezményt kölcsönös egyetértéssel módosíthatják vagy kiegészíthetik. Az Egyezmény módosítása vagy kiegészítése az (1) bekezdésben foglalt eljárásnak megfelelõen lép hatályba. (4) Az Egyezmény megszûnése az Egyezmény fennállása alatt érvényesen vállalt kötelezettségekért való helytállást nem érinti. (5) Jelen Egyezmény hatálybalépésének napjával a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a magyar–román államhatár rendjérõl, a határkérdésekben való együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1983. október 28-án aláírt Egyezmény VI. fejezete hatályát veszti. Készült Budapesten, 2003. április hónap 9. napján, két eredeti példányban, magyar, román, angol nyelven, mindhárom nyelvû szöveg egyaránt hiteles. Vita esetén az angol nyelvû szöveg az irányadó.” 3. § (1) E törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, az Egyezmény rendelkezéseit azonban 2004. június 23. napjától kell alkalmazni. (2) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik. Mádl Ferenc s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés elnöke
A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 53/2004. (IX. 15.) BM rendelete a Határõrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területérõl szóló 18/2004. (VI. 1.) BM rendelet és a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet módosításáról A határõrizetrõl és a Határõrségrõl szóló 1997. évi XXXII. törvény 83. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a közúti közlekedésrõl
11109
szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § (1) A Határõrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területérõl szóló 18/2004. (VI. 1.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. számú melléklete 5. pontjának a „Határrendészeti Kirendeltség Hercegszántó” alcíme alatti felsorolása helyébe a következõ rendelkezés lép: [Kiskunhalasi Határõr Igazgatóság] ,,Határrendészeti Kirendeltség Hercegszántó Bácsszentgyörgy Bátmonostor Csátalja Dávod Dunafalva Gara Hercegszántó Homorud Nagybaracska Vaskút Hercegszántó közúti határátkelõhely Baja Ro-Ro kikötõ vízi határátkelõhely” (2) Az R1. 1. számú melléklete 7. pontjának a „Határrendészeti Kirendeltség Létavértes” alcíme alatti felsorolása helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nyírbátori Határõr Igazgatóság] ,,Határrendészeti Kirendeltség Létavértes Álmosd Esztár Hosszúpályi Kismarja Kokad Létavértes Monostorpályi Pocsaj Újléta Létavértes közúti határátkelõhely”
2. § A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: R2.) 76/A. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(6) Amennyiben a jármûnyilvántartás szerinti tulajdonos bejelenti, hogy a jármûvet elidegenítette, de az új tulajdonos a bejelentési kötelezettségének a külön jogszabályban megjelölt határidõn belül nem tett eleget]
11110
MAGYAR KÖZLÖNY
„b) és az új tulajdonos személye nem állapítható meg, a közlekedési igazgatási hatóság a jármûvet határozattal kivonja a forgalomból és azt a nyilvántartásba bejegyzi.”
3. § (1) Az R2. 7. számú mellékletének 185. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „185 „T” kategóriába tartozó mezõgazdasági vontató könnyû pótkocsival”. (2) Az R2. 7. számú melléklete 186. pontját követõen a következõ 187. ponttal egészül ki: „187 „T” kategóriába tartozó mezõgazdasági vontató könnyû pótkocsival”.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
2004/129. szám
zó szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére jogosult. (4) A szakmai vizsgák szervezésére szóló jogosultság e rendelet alapján 2004. október 1-jétõl 2008. szeptember 30-ig érvényes. (5) E rendelet 1. és 2. számú mellékletét a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõben kell közzétenni.
2. § (1) Ez a rendelet 2004. október 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a szakmai vizsgák szervezésére feljogosított intézményekrõl szóló 9/2000. (III. 14.) FVM rendelet, valamint az azt módosító 62/2002. (VIII. 1.) FVM rendelet. Dr. Németh Imre s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter
III. rész HATÁROZATOK A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 134/2004. (IX. 15.) FVM rendelete a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrõl A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. §
Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 82/2004. (IX. 15.) OGY határozata országos népszavazás elrendelésérõl* Az Országgyûlés az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései szerint megtárgyalta a Magyarok Világszövetsége által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést, és arról a 2004. szeptember 13-i ülésén a következõk szerint döntött:
(2) A szakmai vizsgák szervezésére feljogosított intézmények kizárólag a 2. számú mellékletben megjelölt szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsgák szervezésére jogosultak az ott feltüntetett régióban.
Az Országgyûlés az „Akarja-e, hogy az Országgyûlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségûnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. § szerinti „Magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” kérdésben az országos ügydöntõ népszavazást elrendeli.
(3) Az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet valamennyi, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mint szakképesítésért felelõs miniszter hatáskörébe tarto-
* A határozatot az Országgyûlés a 2004. szeptember 13-i ülésnapján fogadta el.
(1) Az e rendelet 1. és 2. számú mellékletében régiónként felsorolt intézmények jogosultak iskolarendszeren kívüli szakmai vizsgák szervezésére.
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Az országos ügydöntõ népszavazás költségvetése: – hagyományos papíralapú külképviseleti szavazás esetén a költség 2 902 653 ezer forint, – külképviseleti gépi szavazásnál a költség 3 368 986 ezer forint, – a külképviseleti szavazás nélkül a költség 2 658 953 ezer forint, – amennyiben az országos népszavazás napján másik népszavazás megtartására is sor kerül, akkor a külképviseleti szavazás módjától függetlenül 50 millió forint. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Nagy Nóra s. k.,
Vincze László s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
11111
Az Országgyûlés 84/2004. (IX. 15.) OGY határozata az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 20/2002. (V. 16.) OGY határozat módosításáról* Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 20/2002. (V. 16.) OGY határozat a következõk szerint módosul: Az Országgyûlés az Egészségügyi bizottságba Kocsi László helyett dr. Garai István Leventét,
Az Országgyûlés 83/2004. (IX. 15.) OGY határozata az Országgyûlés tisztségviselõinek megválasztásáról szóló 19/2002. (V. 16.) OGY határozat módosításáról* Az Országgyûlés tisztségviselõinek megválasztásáról szóló 19/2002. (V. 16.) OGY határozat a következõk szerint módosul:
az Idegenforgalmi bizottságba dr. Szent-Iványi István korábban megüresedett helyére dr. Mézes Évát,
a Külügyi bizottságba dr. Garai István Levente helyett Kocsi Lászlót,
Az Országgyûlés 2004. szeptember 16-tól dr. Wekler Ferenc helyett
a Rendészeti bizottságba
dr. Világosi Gábort
dr. Világosi Gábor helyett – 2004. szeptember 16-tól –
az Országgyûlés alelnökévé,
Jüttner Csabát a bizottság tagjává
dr. Világosi Gábor helyett dr. Kis Zoltánt
megválasztja.
az Országgyûlés jegyzõjévé Dr. Szili Katalin s. k.,
megválasztja.
az Országgyûlés elnöke
Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Nagy Nóra s. k.,
Vincze László s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
* A határozatot az Országgyûlés a 2004. szeptember 13-i ülésnapján fogadta el.
Nagy Nóra s. k.,
Vincze László s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
* A határozatot az Országgyûlés a 2004. szeptember 13-i ülésnapján fogadta el.
11112
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/129. szám
Az Országgyûlés 85/2004. (IX. 15.) OGY határozata
Az Országgyûlés 86/2004. (IX. 15.) OGY határozata
a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 62. ülésszakán elfogadott, a kereskedelmi hajók minimális követelményeirõl szóló 147. számú Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó 1996. évi Jegyzõkönyv, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciájának 91. ülésszakán elfogadott, a tengerészek személyazonosító okmányairól szóló 185. számú Egyezmény megerõsítésérõl*
az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közremûködõ Erõk (ISAF) mûveleteiben történõ magyar katonai részvételrõl szóló jelentés elfogadásáról*
Az Országgyûlés elfogadja az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közremûködõ Erõk (ISAF) mûveleteiben történõ magyar katonai részvételrõl szóló jelentést.
Az Országgyûlés Dr. Szili Katalin s. k., 1. megerõsíti a) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 62. ülésszakán elfogadott, a kereskedelmi hajók minimális követelményeirõl szóló 147. számú Egyezményt, b) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 62. ülésszakán elfogadott, a kereskedelmi hajók minimális követelményeirõl szóló 147. számú Egyezményhez kapcsolódó 1996. évi Jegyzõkönyvet, valamint c) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 91. ülésszakán elfogadott, a tengerészek személyazonosító okmányairól szóló 185. számú Egyezményt; 2. felkéri a Magyar Köztársaság elnökét, hogy a megerõsítõ okiratokat aláírásával és pecsétjével ellátva adja ki; 3. felkéri a külügyminisztert a megerõsítõ okiratoknak a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fõigazgatójánál történõ letétbe helyezéséhez szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejûleg a kereskedelmi hajók minimális követelményeirõl szóló 1976. évi 147. számú Egyezményhez készült 1996. évi Jegyzõkönyv 3. cikkének 1. bekezdése szerint nyilatkozzon, hogy hazánk a Kiegészítõ Függelék B. részében felsorolt valamennyi Egyezményt elfogadta.
Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
az Országgyûlés elnöke
Nagy Nóra s. k.,
Vincze László s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Az Országgyûlés 87/2004. (IX. 15.) OGY határozata a 2004. évi olimpiai és paralimpiai játékok ideje alatt Görögországnak nyújtott NATO-támogatáshoz történõ magyar katonai hozzájárulásról szóló jelentés elfogadásáról**
Az Országgyûlés elfogadja a 2004. évi olimpiai és paralimpiai játékok ideje alatt Görögországnak nyújtott NATO-támogatáshoz történõ magyar katonai hozzájárulásról szóló jelentést. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Nagy Nóra s. k.,
Vincze László s. k.,
Nagy Nóra s. k.,
Vincze László s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
* A határozatot az Országgyûlés a 2004. szeptember 13-i ülésnapján fogadta el.
* A határozatot az Országgyûlés a 2004. szeptember 13-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2004. szeptember 13-i ülésnapján fogadta el.
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Az Országgyûlés 88/2004. (IX. 15.) OGY határozata a Magyar Köztársaság és Románia között a közúti és a vasúti határforgalom ellenõrzésérõl szóló, Bukarestben, 2004. április 27-én aláírt Egyezmény megerõsítésérõl*
11113
vezetõi munka terén kifejtett eredményes tevékenysége elismeréseként 2004. szeptember 16-i hatállyal rendõr vezérõrnaggyá kinevezem. Budapest, 2004. szeptember 13. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke
Az Országgyûlés
Ellenjegyzem:
1. megerõsíti a Magyar Köztársaság és Románia között a közúti és a vasúti határforgalom ellenõrzésérõl szóló, Bukarestben, 2004. április 27-én aláírt Egyezményt;
Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter
KEH ügyszám: V-5/3472/2004.
2. felkéri a külügyminisztert, hogy a megerõsítésrõl diplomáciai úton tájékoztassa Románia Külügyminisztériumát.
A Köztársaság Elnökének 89/2004. (IX. 15.) KE határozata
Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
egyetemi tanári felmentésekrõl Nagy Nóra s. k.,
Vincze László s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
* A határozatot az Országgyûlés a 2004. szeptember 13-i ülésnapján fogadta el.
Az oktatási miniszter elõterjesztésére, a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben foglalt jogkörömben a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemen Sziklay Erika egyetemi tanárt 2004. szeptember 30. napjával és Somfay László egyetemi tanárt 2004. december 31. napjával, a Veszprémi Egyetemen dr. Budai László egyetemi tanárt 2004. augusztus 31. napjával és dr. Horváth György egyetemi tanárt 2004. augusztus 26. napjával
A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársaság Elnökének 88/2004. (IX. 15.) KE határozata rendõr vezérõrnagy kinevezésérõl A belügyminiszter elõterjesztésére dr. Bene László r. dandártábornokot, az 1949. évi XX. törvény 30/A. § (1) bekezdés i) pontja alapján, az Országos Rendõr-fõkapitányság vezetõjévé történõ kinevezésével egyidõben, a szakmai és
– 70. életéve betöltésére tekintettel – felmentem. Budapest, 2004. szeptember 10. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke
Ellenjegyzem: Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter
KEH ügyszám: V-2/3456/2004.
11114
MAGYAR KÖZLÖNY
VI. rész
2004/129. szám
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
A Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének 6/2004. (MK 129.) MSZH közleménye a PORTÁL BUDAPEST Nemzetközi Nyílászáró, Üvegipari, Kapu- és Árnyékolástechnikai Szakkiállításon bemutatásra kerülõ találmányok, védjegyek, formatervezési és használati minták kiállítási kedvezményérõl, illetve kiállítási elsõbbségérõl Az 1995. évi XXXIII. törvény 3. §-ának b) pontja, az 1997. évi XI. törvény 53. §-a (1) bekezdésének c) pontja, a 2001. évi XLVIII. törvény 40. §-a (1) bekezdésének c) pontja és az 1991. évi XXXVIII. törvény 36. §-ának (1) bekezdése alapján közzéteszem, hogy a 2004. szeptember hó 30. és október hó 3. napjai között Budapesten megrendezendõ, a PORTÁL BUDAPEST Nemzetközi Nyílászáró, Üvegipari, Kapu- és Árnyékolástechnikai Szakkiállításon bemutatásra kerülõ találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat az említett jogszabályokban meghatározott kiállítási kedvezmény, illetve kiállítási elsõbbség illeti meg. Dr. Bendzsel Miklós s. k., a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
11115
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap.
Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2004. évi éves elõfizetési díja: 10 764 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Telefon/fax: 267-2780.
MEGRENDELÕLAP
Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ........................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ............................................................................ utca, házszám: ........................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ................................................................................................................. 2004. évi elõfizetési díj
fél évre 5382 Ft áfával egy évre 10 764 Ft áfával
Számlát kérek a befizetéshez.
Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ..............................................................
............................................................................ cégszerû aláírás
11116
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/129. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik — többek között — a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2004. évre: 16 836 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780).
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... Elõfizetési díj egy évre: 16 836 Ft áfával. fél évre: 8 418 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás
2004/129. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS
A Magyar Hivatalos Közlönykiadó gondozásában 2004. január 1-jétõl jelenik meg a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja, a
KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ
A Közbeszerzési Értesítõ megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. címén (postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2004. évre: 94 700 Ft, fél évre: 50 000 Ft, negyedévre: 26 100 Ft. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780).
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ címû lapot ................. példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................ Címe (város/község, irányítószám): ......................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................ Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................ Elõfizetési díj
egy évre fél évre negyedévre
94 700 Ft 50 000 Ft 26 100 Ft
Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Keltezés: ……………………………………… ……………………………………………………
cégszerû aláírás
11117
11118
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/129. szám
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2004. évi éves elõfizetési díj: 73 140 Ft. Egy példány ára: 161 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 04.2306 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.
