A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2006. október 16.,
TARTALOMJEGYZÉK 205/2006. (X. 16.) Korm. r.
hétfõ 206/2006. (X. 16.) Korm. r. 207/2006. (X. 16.) Korm. r.
126. szám
208/2006. (X. 16.) Korm. r. 18/2006. (X. 16.) MNB r. 19/2006. (X. 16.) MNB r. 172/2006. (X. 16.) KE h.
Ára: 1029,– Ft
Oldal A Magyar Köztársaság Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya közötti nemzetközi fejlesztési együttmûködésrõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fejlesztési adókedvezményrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerbõl történõ szolgáltatás feltételeit tartalmazó szolgáltatási szerzõdés kötelezõ elemeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából 500 forintos címletû bankjegy kibocsátásáról. . . . . . Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából 50 forintos címletû érme kibocsátásáról . . . . . . . . . . Vezérõrnagyi elõléptetésrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata (4/2006. KJE szám) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata (5/2006. KJE szám) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2006. szeptember 8-i ülésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal közleménye a 2006. november 1-je és november 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye . . . . . . . . . .
9226 9231
9248 9249 9255 9260 9261 9261 9267 9271
9274 9275
9226
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK
2006/126. szám Article 1 Scope of the Agreement
A Kormány rendeletei
1.1. This Agreement sets out the general terms for development co-operation between the Parties.
A Kormány 205/2006. (X. 16.) Korm. rendelete
1.2. These terms and conditions are applicable to provisions of official development assistance from the Donor in order to enhance the capacity of citizens of the Beneficiary’s country for development and to meet their basic needs.
a Magyar Köztársaság Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya közötti nemzetközi fejlesztési együttmûködésrõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl 1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya közötti nemzetközi fejlesztési együttmûködésrõl szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére.
1.3. The special terms and procedures in respect of a particular project, as well as the rights and obligations of the Parties in relation thereto may be agreed upon in a specific agreement relating to that project. In the event of any inconsistency or conflict between the provisions of this Agreement and the provisions of any specific agreement, the latter shall prevail. 1.4. The Parties intend to co-operate closely in order to ensure transparency, accountability, and integrity in the use of public resources and to eliminate any opportunities for corrupt practices that may exist in the framework of their development co-operation.
2. §
Article 2
A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.
Co-operation
3. §
2.1. Assistance in co-operation The Parties shall fully co-operate and provide one another with all necessary assistance to ensure the expeditious and smooth implementation of projects.
A Megállapodás hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: „Agreement on development co-operation between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Socialist Republic of Vietnam The Government of the Republic of Hungary (hereinafter referred to as „the Donor”) and the Government of the Socialist Republic of Vietnam (hereinafter referred to us „the Beneficiary”) hereinafter jointly referred to as „the Parties”, – reaffirming and strengthening the friendly relations between the Parties, – confirming that respect for principles of international law, national sovereignty and equality among peoples and nations, democracy and human rights are leading principles in the cooperation between the Parties, and – desiring to cooperate to strengthen its human resources and public institutions and to promote sustainable and harmonious development in the Socialist Republic of Vietnam, beneficial to all areas of their populations and particularly the most disadvantaged ones, have agreed as follows:
2.2. Forms of co-operation The forms of co-operation between the Parties, may include: a) the provision of technical assistance, training, expertise, consultancy and other services to the Beneficiary’s authorities, corporations, agencies and other organizations; b) the provision of resources; c) the granting of scholarships to citizens of the Beneficiary’s country for studying or training in the Donor country; d) any other form of co-operation or assistance which may be agreed between the Parties. 2.3. The co-operation between the Parties shall focus on one or more of the following sectors: a) transfer of Hungarian experiences related to structural and economic changes and institutional reorganisation; b) education and training; c) agriculture and freshwater fishery; d) informatics; e) any other type of co-operation as may be agreed upon by the Parties.
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2.4. Identification of co-operation activities The identification of each co-operation activity shall be the result of a consultative process between the Parties. 2.5. Competent agencies The Ministry of Foreign Affairs of the Donor (acting through it’s Embassy in Hanoi) and the Ministry of Planning and Investment of the Beneficiary shall respectively represent the Parties in the implementation of this Agreement and, unless otherwise agreed in a specific agreement, in relation to the implementation of each project. 2.6. Corresponding addresses For the Donor: Ministry of Foreign Affairs 1027 Budapest Bem tér 2. For the Beneficiary: Ministry of Planning and Investment 2 Hong Van Thu Hanoi
9227 Article 5 Specific Agreement
5.1. The amount of the official development assistance and specific conditions of its provision, mainly conditions of transfer of the funds from the account of the Ministry of Foreign Affairs of the Republic of Hungary, rules applicable to accounting and audit, as well as to monitoring and reporting, the manner of implementation of projects and rules applicable to re-allocation of the funds shall be agreed in the specific agreement concerning the corresponding projects. 5.2. The specific agreement has to refer directly to this Agreement and terms and conditions of this Agreement are applicable for such specific agreement, unless stated otherwise.
Article 6 Conditions Applicable to Personnel Sent by the Donor
Article 3 Financing Appropriation of the Funds 3.1. Donor’s financing in this Agreement are non-refundable funds. The funds shall be used exclusively for purposes of the agreed projects and within the framework of those projects. The funds shall be disbursed only in compliance with the provisions of the specific agreement concerning the corresponding projects. 3.2. In case a refundable fund is used, Procurement of Goods and Services and Conditions applicable to personnel have to be agreed by the Parties in a concerning Specific Agreement.
Article 4 Procurement of Goods and Services 4.1. Procurement of goods, work and services shall be carried out in compliance with the national legal regulations of the Donor. 4.2. Goods and services provided by the Donor’s organizations within the framework of the official development assistance pursuant to this Agreement shall be free from customs duties, taxation and any other fees in the country of the Beneficiary. 4.3. The goods provided by the Donor within the framework of this Agreement shall become the property of the Beneficiary after the project is terminated.
6.1. The Beneficiary shall inform the Hungarian Embassy in Hanoi about any extraordinary situation or about the state of emergency in the country. In case one of the Parties considers similar circumstances for Force Majeure or is of the opinion that could jeopardize implementation of projects or programmes of cooperation, any of the Parties could ask for immediate consultations. The Beneficiary shall provide information on all security provisions or other restrictions within the framework of these consultations, in connection with individuals that are not citizens of the Beneficiary’s country. 6.2. The Donor can, due to security reasons, issue specific instructions for the staff (employees, civil servants). Those instructions can include also the order to leave the Beneficiary’s country. The staff (employees, civil servants) that shall abide by such instructions or shall implement other preventive actions which are reasonable under given circumstances, shall not be made responsible for violation of obligations following from their employment contracts. 6.3. Costs that shall incur to the Donor in connection with securing safety of the staff shall be financed from Funds provided by the Donor to the Beneficiary as the official development assistance. 6.4. The Beneficiary bears all risks that follow from or that have originated in connection with activities implemented within the framework of this Agreement. The Beneficiary is responsible mainly for settlement of all complaints that the third Parties shall file against the Donor, against the Donor’s official institutions or against the Donor’s representatives, as well as companies,
9228
MAGYAR KÖZLÖNY
institutions or persons that fall under this Agreement and that follow from activities implemented within the framework of this Agreement or that are directly connected with those activities. 6.5. The Beneficiary shall guarantee to the staff (employees, civil servants): a) prompt arrangements and issue of free-of-charge visas enabling entries, repeated entries into and departures from the country throughout the whole period of their activities and according to the agreement of the related parties; b) free movement inside the country and the right to enter into the country and to leave the country within the extent necessary for implementation of the project; c) prompt issue of all necessary permits or licenses, such as, for example, the permit for stay, the working permit and the permit to carry out specialised activities according to the current regulations of the beneficiary party; d) exemption from the natural persons income tax and any other direct tax from emoluments provided by the Ministry of Foreign Affairs of the Republic of Hungary or by the employer that has undertaken to provide services or to supply goods based on the contract with the Ministry of Foreign Affairs of the Republic of Hungary either directly or as a sub-contractor; e) access to health care services and facilities of the highest quality available in the country, regardless whether they are public or private. The Donor shall cover the payments duly afterwards. Those costs shall be financed from the Donor’s funds earmarked for the project to which the person is allocated; f) possibilities of repatriation during an internal State crises or an international crises which are equal to possibilities provided to staff of the diplomatic missions; g) the right to import and re-export free of customs duties the professional equipment and goods that the staff needs for fulfilment of their tasks, according to the current regulations of the beneficiary party. 6.6. The Beneficiary can request withdrawal or replacement of any person from the staff provided by the Donor the work or behaviour of which is being considered for not satisfactory. 6.7. The Beneficiary shall accord personnel and their families treatment no less favourable than which it accords to the development co-operation agencies, personnel and their families of any other country or international organisation. Article 7 Reservations 7.1. The funds provided by the Donor to the Beneficiary must not be used by the Beneficiary for
2006/126. szám
payments of taxes, customs duties and fees connected with them. 7.2. The Donor reserves the right to request the funds be paid back, and that within their full extent or a part of them, in case the Beneficiary did not use the funds for the purpose for which they were earmarked. The Parties shall hold mutual consultations with the purpose of finding a solution before the Donor exercises its right to request the repayment of the full amount of the funds or a part of them.
Article 8 Final Provisions 8.1. Entry into force and termination 8.1.1. This Agreement enters into force after the necessary legal requirements are fulfilled and the Parties officially notify each other and shall remain in force until terminated by either Party giving to the other not less than six months’ prior notice of termination. 8.1.2. Obligations that are already being performed, but not yet completed as of the date of termination of the Agreement, shall be governed by its provisions until their full completion. 8.2. Amendments Should either Party wish to amend any provision of this Agreement it may request consultations with the other Party. No amendment shall be valid unless agreed in writing between the Parties. 8.3. Settlement of Disputes Any dispute or difference between the Parties arising from the implementation or interpretation of this Agreement or otherwise in connection with it shall be settled by negotiation between the Parties through diplomatic channels. In witness whereof the undersigned, being duly authorised by their respective Governments, have signed this Agreement in Hanoi this 20 day of July 2005 in two originals in the English language. Fejlesztési együttmûködési Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya között A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Adományozó) és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kedvezményezett), (együtt a továbbiakban: Felek) – megerõsítvén a Felek közötti baráti kapcsolatokat, – megerõsítvén, hogy a Felek közötti együttmûködésben a nemzetközi jog elvei, a nemzeti szuverenitás és a népek és nemzetek közötti egyenlõség, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása meghatározó elvek, és
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– együttmûködni kívánván, hogy megerõsítsék a Vietnami Szocialista Köztársaságban az emberi erõforrásokat és közintézményeket, valamint a fenntartható és harmonikus fejlõdést, amely valamennyi régiójának, s különösen a leginkább hátrányos helyzetû régióinak népessége részére jótékony hatású, az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk A Megállapodás hatálya 1.1. Jelen Megállapodás a Felek közötti fejlesztési együttmûködés általános feltételeit határozza meg. 1.2. E feltételek alkalmazandók az Adományozó részérõl érkezõ hivatalos fejlesztési támogatás rendelkezéseire, amelynek nyomán növelhetõ majd a Vietnami Szocialista Köztársaság állampolgárainak fejlesztési képessége, és jobban kielégíthetõk alapvetõ szükségleteik. 1.3. Az egyes konkrét projektek sajátos feltételeit, illetve eljárásait, valamint a Felek azzal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a konkrét projektre vonatkozó megállapodásban lehet meghatározni. Amennyiben jelen Megállapodás és valamely külön megállapodás rendelkezései között inkonzisztencia vagy ütközés van, az utóbbi rendelkezései irányadóak. 1.4. A Felek szorosan együtt kívánnak mûködni annak érdekében, hogy biztosítsák a közvagyon igénybevétele során az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a feddhetetlenséget, valamint, hogy kiküszöböljék a fejlesztési együttmûködésük keretében felmerülõ bármely korrupt gyakorlat lehetõségét.
2. Cikk
9229
d) az együttmûködés, illetve támogatás bármely olyan formája, amelyben a Felek megegyeznek. 2.3. A Felek közötti együttmûködés a következõ területekre összpontosít: a) a szerkezeti és gazdasági átalakításokkal és intézményi átszervezésekkel kapcsolatos magyar tapasztalatok átadása, b) oktatás és képzés, c) mezõgazdaság és édesvízi halászat, d) informatika, e) valamint az együttmûködés bármely olyan formájára, amelyben a Felek megállapodnak. 2.4. Az együttmûködési tevékenységek meghatározása Minden egyes együttmûködési tevékenység a Felek közötti konzultációs folyamat eredményeként kerül meghatározásra. 2.5. Illetékes hatóság A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma (amely a Magyar Köztársaság Hanoi Nagykövetségén keresztül jár el) és a Vietnami Szocialista Köztársaság Tervezési és Beruházási Minisztériuma (a továbbiakban mindkettõ: Illetékes Hatóság) képviseli a Feleket a jelen Megállapodás, valamint az egyes projektek megvalósításában, amennyiben külön megállapodásban errõl nem rendelkeznek. 2.6. Levelezési címek Az Adományozó részérõl: Külügyminisztérium 1027 Budapest Bem tér 2. A kedvezményezett részérõl: Tervezési és Beruházási Minisztérium 2 Hong Van Thu Hanoi
Együttmûködés
3. Cikk
2.1. Támogatás az együttmûködés során A Felek teljes mértékben együttmûködnek és megadnak egymás számára minden szükséges támogatást, ami a projektek kivitelezését folyamatossá és zökkenõmentessé teszi.
Finanszírozás
2.2. Az együttmûködés formái A Felek közötti együttmûködés formái lehetnek: a) technikai segítségnyújtás, képzés, szaktanácsadás, konzultáció és egyéb szolgáltatások nyújtása a kedvezményezett hatóságoknak, vállalatoknak, ügynökségeknek és egyéb szervezeteknek; b) erõforrások rendelkezésre bocsátása; c) ösztöndíjak nyújtása a Vietnami Szocialista Köztársaság állampolgárainak a Magyar Köztársaságban történõ oktatásához vagy képzéséhez;
Az eszközök felhasználása 3.1. A Donor által a Megállapodás szerint nyújtott finanszírozás vissza nem térítendõ támogatásnak minõsül. A pénzeszközöket kizárólag a megállapodott fejlesztési projektekre és ezen projektek keretei között lehet felhasználni. A pénzeszközöket kizárólag az adott projektekkel kapcsolatos külön megállapodások rendelkezéseivel összhangban lehet folyósítani. 3.2. Amennyiben visszatérítendõ támogatás kerül felhasználásra, a személyzetre alkalmazandó közbeszerzési szabályzatot és feltételeket a Felek külön Megállapodásban rögzítik.
9230
MAGYAR KÖZLÖNY 4. Cikk Áruk és szolgáltatások beszerzése
4.1. Az áruk, a munka és a szolgáltatások beszerzését a Magyar Köztársaság jogrendjével összhangban kell megvalósítani. 4.2. A jelen Megállapodás szerinti hivatalos fejlesztési támogatás keretében magyar szervezetek által biztosított áruk és szolgáltatások vám, adó és bármilyen további illeték fizetésétõl mentesek a Vietnami Szocialista Köztársaság területén. 4.3. Az Adományozó által jelen Megállapodás keretében biztosított javak a projekt befejezõdésével a Kedvezményezett tulajdonába mennek át.
5. Cikk Külön megállapodás 5.1. A hivatalos fejlesztési támogatás összegét és biztosításának külön feltételeit, így fõként azon feltételeket, amelyek szerint az eszközök a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma számlájáról átutalhatók; az elszámolásokban és a könyvvizsgálásban, valamint a monitorozásban és a beszámolók küldésében alkalmazandó szabályokat; a projektek megvalósításának módját, valamint az eszközök újbóli allokációja esetén alkalmazandó szabályokat a megfelelõ projektekre vonatkozó külön megállapodásban kell rögzíteni. 5.2. A külön megállapodásnak közvetlenül utalnia kell a jelen Megállapodásra, és amennyiben másként nem kerül rögzítésre, a külön megállapodásban a jelenlegi Megállapodás feltételeit kell alkalmazni.
6. Cikk Az Adományozó által küldött személyzetre vonatkozó feltételek 6.1. A Kedvezményezett értesíti a Hanoi Magyar Nagykövetséget bármely rendkívüli helyzet vagy szükségállapotnak az országban történõ felmerülésérõl. Amennyiben valamelyik Fél a helyzetet vis maiornak ítéli meg, vagy azon a véleményen van, hogy az veszélyeztetheti együttmûködési projektek vagy programok megvalósítását, bármelyik Fél azonnali konzultációt kérhet. A Kedvezményezett e konzultációk keretében tájékoztatást ad minden biztonsági rendelkezésrõl, vagy egyéb korlátozásról, amelyek azon személyeket érintik, akik nem vietnami állampolgárok.
2006/126. szám
6.2. Az Adományozó biztonsági okokból különleges utasításokat adhat a külföldön tartózkodó magyar személyzetnek. Ezen útmutatások magukban foglalhatják azt az utasítást is, hogy e személyek hagyják el a Vietnami Szocialista Köztársaság területét. A személyzet, amely tartja magát ezen utasításokhoz, illetve egyéb olyan megelõzõ lépéseket tesz, amelyek az adott körülmények között ésszerûek, nem tehetõ felelõssé munkaszerzõdésbõl adódó kötelezettségek megsértéséért. 6.3. Az Adományozó számára a személyzet biztonságának biztosítása érdekében felmerülõ költségeket az Adományozó által a Kedvezményezett részére hivatalos fejlesztési támogatásként biztosított forrásokból finanszírozzák. 6.4. A Kedvezményezett visel minden olyan kockázatot, amely a jelen Megállapodás keretei között végzett tevékenységbõl adódik vagy származott. A Kedvezményezett fõként azon panaszok rendezéséért felelõs, amelyeket harmadik Felek nyújtanak be az Adományozó ellen, annak hivatalos intézményei vagy képviselõi ellen, illetve bármely olyan vállalat, intézmény vagy személy ellen, amely/aki a jelen Megállapodás hatálya alá esik; és amelyek/akik a jelen Megállapodás kereteiben megvalósított tevékenységekbõl adódnak vagy ezekkel közvetlenül kapcsolatosak. 6.5. A Kedvezményezett a külföldön tartózkodó magyar személyzet részére garantálja: a) azonnali és ingyenes vízum kibocsátását, amely a tevékenységük teljes idõtartamára az országba történõ többszöri be-, illetve az országból történõ többszöri kiutazásra jogosít; b) a szabad mozgást az ország területén, valamint az országba való belépést és az országból való kilépést, olyan mértékben, ahogy azt a projekt megvalósítása szükségessé teszi; c) minden szükséges engedély és jogosítvány – úgy mint a tartózkodási engedély, a munkavállalási engedély, a szakosított tevékenység folytatására adott engedély – azonnali kibocsátását, valamint ezek felszabadítását a bevándorlási korlátozások alól, valamint a külföldiek regisztrálási kötelezettsége alól, a tevékenység teljes idõszakára vonatkozóan; d) a természetes személyek jövedelemadója alóli, illetve bármely egyéb közvetlen adó alóli mentességet, amely a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma által biztosított, illetve a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumával kötött szerzõdés alapján közvetlenül vagy alvállalkozóként szolgáltatások nyújtására vagy áruk szállítására szerzõdött foglalkoztató által nyújtott illetményt érintené; e) az országban fellelhetõ legmagasabb minõségû egészségügyi szolgáltatásokhoz és intézményekhez történõ hozzáférés lehetõségét, tekintet nélkül arra, hogy ezek állami vagy magán intézmények. Az Adományozó kellõ módon, utólagosan fedezi ezeket a költségeket. Ezen költ-
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ségeket az Adományozó által azon projektre címkézett pénzeszközökbõl fedezik, amelyben a gondozott egyén dolgozik; f) belsõ vagy nemzetközi válság esetén a repatriálás lehetõségét, ugyanolyan mértékben, mint amely bármely másik ország fejlesztési együttmûködési szervének vagy nemzetközi szervezet személyzete részére biztosított; g) azon professzionális berendezések és termékek vámmentes importját és re-exportját, amelyekre a személyzet tagjainak feladatuk ellátásához szükségük van. 6.6. A Kedvezményezett kérheti az Adományozó által biztosított személyzet bármely tagjának visszahívását, illetve lecserélését, amennyiben az illetõ munkájával vagy viselkedésével nincsenek megelégedve.
9231
8.2. Módosítások Amennyiben bármely Fél módosítani szeretné a jelen Megállapodás bármely rendelkezését, konzultációt kérhet a másik Féltõl. A módosítások addig nem lépnek életbe, amíg a Felek azokról írásban nem állapodnak meg. 8.3. Viták rendezése Bármi olyan vitát, nézeteltérést, ami a Felek között a jelen Megállapodás megvalósítása, értelmezése során, vagy bármi más módon ahhoz kapcsolódóan felmerül, a Felek diplomáciai úton, tárgyalások útján kötelesek rendezni. A fentiek hiteléül az alulírott, kormányaik által erre meghatalmazottak a Megállapodást aláírták.
6.7. A Kedvezményezett a személyzetet és családjukat olyan elbánásban részesíti, amely nem kevésbé kedvezõ, mint amilyenben bármely más ország fejlesztési együttmûködési szervét vagy nemzetközi szervezetet, azok személyzetét, illetve azok családját részesíti.
Kelt Hanoiban, 2005. július 20. napján, két eredeti angol nyelvû példányban.”
7. Cikk
(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
Fenntartások
(2) E rendelet 2–3. §-a a Megállapodás 8.1. Cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba.
7.1. Az Adományozó által a Kedvezményezett részére biztosított pénzeszközök a Kedvezményezett által nem használhatók adók, vámok és azzal kapcsolatos illetékek fizetésére.
(3) A Megállapodás, illetve e rendelet 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
7.2. Az Adományozó fenntartja a jogot, hogy kérhesse a pénzeszközök teljes mértékben vagy részlegesen történõ visszafizetését, amennyiben a Kedvezményezett azokat nem az eredeti rendeltetési célra használta fel. A Felek kötelesek konzultációt folytatni, mielõtt az Adományozó gyakorolná ahhoz való jogát, hogy a pénzeszközöket teljes mértékben vagy részlegesen visszafizetteti.
(4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a külügyminiszter gondoskodik.
4. §
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
8. Cikk Záró rendelkezések 8.1. Hatálybalépés és felmondás. 8.1.1. Jelen Megállapodás akkor lép életbe, ha Szerzõdõ Felek hivatalosan tájékoztatják egymást a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belsõ jogi eljárások teljesítésérõl, és addig marad érvényben amíg valamelyik Fél nem mondja fel oly módon, hogy errõl legalább hat hónappal elõbb értesíti a másik Felet. 8.1.2. A Megállapodás felmondásakor már megkezdett, de még folyamatban lévõ kötelezettségekre a Megállapodás rendelkezései vonatkoznak a teljes körû teljesítésig.
A Kormány 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelete a fejlesztési adókedvezményrõl A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 30. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a fejlesztési adókedvezmény (a továbbiakban: adókedvezmény) részletes feltételeirõl, az adókedvezmény engedélyezési eljárásáról és az adatszolgáltatásról a következõket rendeli el:
9232
MAGYAR KÖZLÖNY Értelmezõ rendelkezések 1. §
E rendelet alkalmazásában: 1. Állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés (a továbbiakban: EK-Szerzõdés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és a csekély összegû (de minimis) támogatás. 2. Elszámolható költség: a) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti beruházás esetén a beruházás célját szolgáló aa) tárgyi eszköznek a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47–48. §-ai, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, ab) tárgyi eszköznek a vételára létesítmény felvásárlásakor, ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a szoftver, a licenc és a know-how (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47–48. §-ai, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az aa) és/vagy az ab) alpont szerint elszámolható költség 50 százalékáig, b) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházás esetén a beruházás megkezdését követõen az üzembe helyezését követõ harmadik adóév végéig az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegû ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva, c) a beruházással kapcsolatos elõkészítõ tanulmány és tanácsadás költsége, ha az adózó kis- és középvállalkozás, d) a vasúti jármû bekerülési értéke kis- és középvállalkozásnak minõsülõ adózónál, feltéve, hogy megfelel az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltaknak azzal, hogy az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévõ személy között a szokásos piaci ártól eltérõ áron kötött szerzõdés alapján merült fel. 3. Nem elszámolható költség: a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke, illetve létesítmény felvásárlásakor a vételára; b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke, amelynek alapján az adózó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe; c) pénzügyi lízing formájában beszerzett tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, ha a szerzõdés nem tartalmazza az eszköznek a bérleti idõtar-
2006/126. szám
tam lejáratakor történõ megvásárlására vonatkozó kötelezettséget; d) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévõ, csõdeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be; e) a szállítási ágazatban a jármûvek bekerülési értéke, a 2. pont d) alpontjában foglaltak kivételével; f) a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napja elõtt felmerült költség, ráfordítás; g) a személygépkocsi (Tao. törvény 4. § 31/c. pont) bekerülési értéke; h) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület és a telek bekerülési értékét; i) a 2. pont ac) alpont szerinti támogatható immateriális javak bekerülési értéke, ha azt az adózó nem kizárólag a támogatásban részesülõ létesítményben használja. 4. Létesítmény felvásárlása: a termék elõállításához és/vagy a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak (a továbbiakban együtt: létesítmény) megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és a felvásárló adózó nem kapcsolt vállalkozása a létesítmény tulajdonosának. 5. A beruházás megkezdésének napja: az építkezés kezdetének a napja vagy a beruházás célját szolgáló elsõ tárgyi eszköz megrendelésének a napja. 6. Kedvezményezett települési önkormányzat: az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban lévõ települési önkormányzat; amelynek az adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának idõpontjában kell a felsorolt tervezési-statisztikai régióba tartoznia. 7. Nagyberuházás: az a beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelõ forintösszeg; ezt úgy kell meghatározni, hogy a kérelemben, illetve a bejelentésben szereplõ beruházás elszámolható költségéhez hozzá kell adni és együttesen kell figyelembe venni az e beruházás megkezdése napját megelõzõ második adóévtõl elszámolt – meghatározott technikai funkciót ellátó és gazdaságilag összefüggõ, fizikailag vagy funkcionálisan egymással kapcsolatban lévõ és meghatározott célt, illetve két vagy több terméknek ugyanabból az alapanyagból történõ elõállítását szolgáló – elszámolható költségnek minõsülõ összeget, függetlenül attól, hogy az adózó a korábbi évek beruházásaihoz igénybevett-e állami támogatást. 8. Nehéz helyzetben lévõ társaság: az a társaság, amelynek a saját tõkéje a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai szerint, veszteség folytán nem éri el a jegyzett tõke felét.
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9. Referencia ráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt, az EK-Szerzõdés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke szerint meghatározott mutatószám, amelyet a pénzügyminiszter is közzétesz a Pénzügyi Közlönyben. Az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának idõpontjában érvényes referencia rátát kell figyelembe venni. Az adókedvezmény jelenértékét az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet] 2. számú mellékletében meghatározott módszerrel kell meghatározni. 10. Saját forrás: az adózó által a fejlesztési programhoz igénybe vett (igényelt), állami támogatásnak nem minõsülõ forrás. 11. Szinten tartást szolgáló eszközök: szinten tartást szolgálnak azok az eszközök, amelyek az adózó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás az elõállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvetõ változását eredményezné. 12. Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve. 13. Kis- és középvállalkozás: a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának idõpontjában a Tao. törvény 4. §-ának 24. pontjában foglaltaknak megfelelõ vállalkozás. 14. Támogatástartalom: az adózó számára nyújtott állami támogatásnak a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszertan alapján kiszámolt értéke. 15. Szélessávú internetszolgáltatásra képes infrastruktúra: amelynek legalább a) a garantált minimum sebessége a szolgáltatótól az elõfizetõ irányába 128 kbps, az elõfizetõtõl a szolgáltató irányába 32 kbps, ugyanakkor képes, a hálózati forgalomtól függõen, a szolgáltatótól az elõfizetõ irányába 512 kbps, az elõfizetõtõl a szolgáltató irányába 96 kbps sebesség elérésére, és b) idõben korlátlan hozzáférést biztosít, legalább havi 99,5 százalékos rendelkezésre állási idõvel.
A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya a Tao. törvény 4. § 2. pontjában megnevezett adózóra terjed ki.
9233
Az adókedvezmény igénybevételének általános feltételei 3. § (1) Az adókedvezmény akkor vehetõ igénybe, ha a beruházás megfelel a Tao. törvényben és az e rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek. (2) Az adókedvezmény a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti beruházás esetén akkor vehetõ igénybe, ha az adózó a beruházás részét képezõ valamennyi tárgyi eszközt üzembe helyezi, a támogatható immateriális javakat használatba veszi és ezeket nagyvállalkozás az üzembe helyezést követõ öt évig, kis- és középvállalkozás három évig (a továbbiakban: kötelezõ üzemeltetési idõszak) az érintett régióban az érvényes, jogerõs engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja. (3) Az adókedvezmény igénybevételének a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés h) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén feltétele, hogy az adózó azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, az elsõ alkalommal történõ betöltésük idõpontját követõen nagyvállalkozás öt, kis- és középvállalkozás három éven keresztül az érintett régióban fenntartja. (4) Az adókedvezmény akkor vehetõ igénybe, ha a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napjától a kötelezõ üzemeltetési idõszakban vagy – ha az késõbbi idõpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig a) az adózónál az állami, önkormányzati adóhatóság, valamint a vámhatóság adótartozás miatt – ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást – végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de annak keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta; b) az adózót közigazgatási hatóság határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerõsen nem kötelezte bírság megfizetésére munkavállaló bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt. (5) Az adókedvezmény akkor vehetõ igénybe, ha a) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti beruházás forrásának legalább 25 százaléka saját forrás; b) a beruházás megkezdésének a napját megelõzi a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának a napja; c) közvetlen támogatás igénylése esetén az eljáró hatóság a közvetlen támogatásra való elvi jogosultságról szóló írásbeli visszaigazolása kézhezvételének napját követi a beruházás megkezdésének napja. (6) Ha az adózó nehéz helyzetben lévõ társaság, vagy bíróság által jogerõsen elrendelt felszámolás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz, nem jogosult adókedvezményre. Ha az adózó a kötelezõ üzemeltetési
9234
MAGYAR KÖZLÖNY
idõszak alatt bíróság által jogerõsen elrendelt felszámolás alá kerül vagy végelszámolását bejelenti a bírósághoz, a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minõsül.
2006/126. szám
gazdasági ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló (2000/C 28/02) közösségi iránymutatásban foglaltakat is.
Az adókedvezmény mértéke és igénybevétele Az adókedvezmény igénybevételének különös szabályai
5. §
4. § (1) Nem vehetõ igénybe adókedvezmény a) nagy- és kiskereskedelmi célt szolgáló beruházáshoz, ha a létesítmény szintterülete az 1000 négyzetmétert meghaladja; b) e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez, kivéve, ha az adózó kis- és középvállalkozás és az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltak szerint részesül állami támogatásban; c) a hajóépítõ iparnak nyújtott támogatások új szabályairól szóló, 1998. június 29-i 1540/98/EK tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott tevékenységhez; d) feketeszén-bányászat fejlesztéséhez; e) e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez; f) a halászati tevékenységet, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz; g) szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz, ha ga) az infrastruktúra olyan település(rész)en létesül, ahol bármely szolgáltató már szélessávú internetszolgáltatásra képes infrastruktúrát üzemeltet, épít, és gb) a beruházás nem az ellátottak számának növelését, növelhetõségét szolgálja; h) az EK-Szerzõdés I. mellékletében felsorolt mezõgazdasági termékek elõállításához; i) azon beruházáshoz, amelynek üzembe helyezése érdekében az adózó e rendelet kihirdetését megelõzõen költséget, ráfordítást számolt el. (2) Mezõgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló, a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)–c) és h) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezésérõl szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendeletben, az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a mezõgazdasági termékek elõállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló, 2003. december 23-i 1/2004/EK bizottsági rendeletben foglalt feltételeknek történõ megfelelés, figyelembe véve a mezõ-
(1) Az adókedvezmény és a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendõ állami támogatás jelenértéken nem haladhatja meg a kérelem alapján engedélyezett adókedvezmény esetében a határozatban megállapított, bejelentés alapján igénybe vett adókedvezmény esetében a bejelentett, de mindkét esetben legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült elszámolható költség (2)–(8) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitással számított értékét. (2) A támogatás intenzitás mértéke a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott érték. (3) Ha az adózó a) kisvállalkozásnak minõsül, akkor a támogatási intenzitás 20 százalékponttal, b) középvállalkozásnak minõsül, akkor a támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek, kivéve, ha a kis- és középvállalkozás a szállítási ágazatba tartozik. (4) A beruházással kapcsolatos elõkészítõ tanulmány és tanácsadás címen elszámolható költség esetén a támogatási intenzitás 50 százalék, függetlenül a (2)–(3) bekezdésben foglaltaktól. (5) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelõ forintösszegig; b) 50 százaléka, a jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg közötti részre; c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg feletti részre. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásakor – az 1. § 7. pont alapján – a beruházás megkezdését megelõzõ második adóévtõl elszámolt elszámolható költséget is figyelembe véve kell a támogatástartalmat meghatározni. (7) A 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beruházás esetén – a (2)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérõen – 7,5 százalék a támogatási intenzitás, ha az adózó középvállalkozás, illetve 15 százalék, ha kisvállalkozás. (8) Mezõgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdésben meghatározott mérték, amely 40 százalékra növelhetõ, ha az adózó kis- vagy középvállalkozás.
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9235
(9) Kérelem esetén az adókedvezmény a kérelemben bemutatott, változatlan tartalmú tényállás esetén vehetõ igénybe. Nem minõsül tényállásváltozásnak a számítási hiba vagy az elírás.
Az adózó nyilvántartási kötelezettsége
(10) A beszámolót, a könyvvezetést konvertibilis devizában készítõ adózó a kérelem, illetve a bejelentés adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – a kérelem, illetve a bejelentés benyújtását megelõzõ hónap utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az átszámítás forintról euróra történik.
(1) Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képezõ, továbbá a kötelezõ üzemeltetési idõszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi tárgyi eszköz, támogatható immateriális javak a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének idõpontját és helyét, b) bekerülési értékét, c) hasznos élettartamát, d) az állományból történõ kikerülés idõpontját.
Az adókedvezmény igénylése kérelemre 6. § (1) Az adózó az adókedvezmény iránti kérelmet a beruházás megkezdése elõtt, az e rendelet 3. számú mellékletében elõírt tartalommal és formában, magyar nyelven, két példányban, papír alapon nyújthatja be a Pénzügyminisztériumhoz, és egyidejûleg más állami támogatási igény esetén az eljáró hatósághoz. Az egyidejû benyújtás elmulasztása esetén a legkésõbbi idõpontot kell az adókedvezmény iránti kérelem benyújtásának tekinteni. (2) A kérelmet az ügyben eljáró képviselõ aláírásával, ha az nem azonos az adózó képviseletére (cégjegyzésre) jogosult személlyel, a képviseletre vonatkozó meghatalmazás csatolásával lehet benyújtani. (3) Szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás esetén a kérelemhez mellékelni kell az adózó nyilatkozatát arról, hogy a beruházás vonatkozásában a 4. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt kizáró feltétel nem áll fenn.
A fejlesztési program bejelentése 7. § Az adózónak a beruházás megkezdése elõtt az e rendelet 4. számú mellékletében elõírt tartalommal és formában, magyar nyelven, két példányban, papír alapon a Pénzügyminisztériumhoz be kell jelentenie a mellékletben szereplõ adatokat, és – szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás esetén – mellékelnie kell a nyilatkozatát arról, hogy a beruházás vonatkozásában a 4. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt kizáró feltétel nem áll fenn. Amennyiben az adózó a beruházáshoz az adókedvezményen kívül más állami támogatást is igénybe kíván venni, az arra vonatkozó igényét a bejelentéssel egyidejûleg kell benyújtania az eljáró hatósághoz. Az egyidejû benyújtás elmulasztása esetén a legkésõbbi idõpontot kell az adókedvezmény iránti bejelentés benyújtásának tekinteni.
8. §
(2) Amennyiben az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat a kötelezõ üzemeltetési idõszakon belül a befektetett eszközök közül – pótlás nélkül – kivezeti, vagy – pótlás nélkül – nem üzemelteti az érvényes, jogerõs engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.
Adatszolgáltatási kötelezettség 9. § (1) Az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben a társaságiadó-bevallásban a következõ adatokat kell az adózónak beruházásonként szerepeltetnie: a) a beruházás megnevezését, határozattal engedélyezett adókedvezmény esetében a határozat számát, más esetben a bejelentés idõpontját (év, hónap, nap); b) az adóévben igénybe vett adókedvezményt jelenértéken; c) az elsõ igénybevételtõl számítva összesen igénybe vett adókedvezményt jelenértéken; d) a beruházáshoz engedélyezett és igénybe vett, a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendõ állami támogatás támogatástartalmát. (2) Az adókedvezmény elsõ igénybevételének adóévében a társaságiadó-bevallásban az adózónak a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti beruházás esetén a következõ adatokat kell beruházásonként szerepeltetnie: a) az 1. § 2. pont aa)–ab) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken; b) az 1. § 2. pont a) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken; c) az 1. § 2. pont c) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken. (3) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény elsõ igénybevé-
9236
MAGYAR KÖZLÖNY
telének adóévét követõ négy adóévben a társaságiadó-bevallásban a következõ adatokat kell az adózónak beruházásonként szerepeltetnie: a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát [Tao. törvény 4. § 16/a. pont] vagy b) a bérköltséget, attól függõen, hogy az adózó a Tao. törvény 22/B. § (9) bekezdésében foglalt feltételek közül melyiknek a teljesítését vállalja. (4) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházásnál az adózónak a) a beruházás üzembe helyezését követõ harmadik adóévrõl benyújtott társaságiadó-bevallásban kell szerepeltetnie az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók számát; b) az adókedvezmény igénybevételének elsõ adóévében és az azt követõ adóévekben, utoljára a beruházás üzembe helyezését követõ ötödik adóévben benyújtott társaságiadó-bevallásban kell szerepeltetnie az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók tekintetében összesen elszámolt elszámolható költséget jelenértéken; c) az adókedvezmény igénybevételének elsõ adóévében az 1. § 2. pont c) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken; d) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát [Tao. törvény 4. § 16/a. pont] az adókedvezmény elsõ igénybevételének adóévét követõ harmadik és az azt követõ négy adóévben benyújtott társasági adóbevallásban kell szerepeltetnie.
Eljárási szabályok 10. § (1) Az adókedvezmény iránti kérelem elbírálása során – a Tao. törvény 22/B. §-ában és az e rendeletben foglalt eltéréssel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elõírásait kell alkalmazni. (2) Ha az adózó a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Pénzügyminisztérium a kérelem beérkezésétõl számított harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel. (3) Az adókedvezmény iránti kérelem díjköteles, a díj mértékét pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza. A díj megfizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhetõ. (4) A kérelem visszavonása esetén a befizetett díj nem utalható vissza. (5) A kérelem elbírálásához – szükség szerint – a Pénzügyminisztérium más minisztériumot is megkeres. Ha a minisztérium a megkeresést követõ 10 napon belül nem válaszol, úgy kell tekinteni, mintha a megkeresésben (határozat-tervezetben) foglalt álláspontot fogadta volna el. Ha az adókedvezmény engedélyezéséhez az Európai Bi-
2006/126. szám
zottság véleményének kikérése szükséges, a vélemény kikérésétõl annak megérkezéséig az eljárást a Pénzügyminisztérium felfüggeszti.
11. § Új kérelemnek minõsül, ha az adózó a kérelem benyújtása és elbírálása közötti idõszakban megváltoztatja a beruházás tárgyát, helyszínét vagy az elszámolható költség összegét (jelenértéken) legalább 20 százalékkal módosítja.
12. § A Pénzügyminisztérium a kérelemrõl és a bejelentésrõl külön nyilvántartást vezet, amely a) kérelem esetén tartalmazza 1. az adózó azonosító adatait, 2. a kérelem érkezésének idõpontját, 3. a kérelem tárgyát, 4. a kérelem elbírálásában részt vevõ megnevezését (minisztérium, Európai Bizottság), 5. hiánypótlás esetén a hiánypótlási felhívás idõpontját, 6. az eljárási határidõ meghosszabbítását, az eljárás felfüggesztését, 7. a határozat számát és meghozatalának idõpontját, 8. a kérelem visszavonásának idõpontját, 9. a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti beruházás esetén az 1. § 2. pont aa)–ab) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken, 10. a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti beruházás esetén az 1. § 2. pont a) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken, 11. a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházás esetén az 1. § 2. pontja b) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken, 12. az adókedvezmény tervezett ütemezését folyó áron és jelenértéken; b) bejelentés esetén tartalmazza a Pénzügyminisztériumhoz beérkezett bejelentés másolatát.
13. § Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény elsõ igénybevételét követõ harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenõrzi.
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Záró rendelkezések 14. §
(1) E rendelet az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 225. § (7) bekezdésében megjelölt külön törvény hatálybalépésével egyidejûleg lép hatályba azzal, hogy a rendelet alapján legkésõbb 2013. december 31-éig lehet adókedvezményre jogot szerezni. (2) Az e rendelet kihirdetését követõen benyújtott – és 2006. december 31-éig el nem bírált – kérelmek esetében e rendelet szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a már benyújtott kérelem az e rendelet szerinti feltételek szerint módosítható és az e rendelet 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.
9237
delet, a fejlesztési adókedvezményrõl szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 373/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet, a fejlesztési adókedvezményrõl szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 124/2005. (VI. 29.) Korm. rendelet, a fejlesztési adókedvezményrõl szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 165/2005. (VIII. 22.) Korm. rendelet, a fejlesztési adókedvezményrõl szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 158/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet, az egyes, a jövedékiadó-visszatérítéseket, illetve a fejlesztési adókedvezményt érintõ kormányrendeletek módosításáról szóló 108/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k.,
(3) 2006. december 31-én hatályát veszti a fejlesztési adókedvezményrõl szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. ren-
szociális és munkaügyi miniszter
1. számú melléklet a 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelethez Az acélipar meghatározása Termék
Kombinált nómenklatúra kód
Nyersvas
7201
Ferroötvözetek
7202 11 20, 7202 11 80, 7202 99 11
Vasércbõl közvetlen fémkiválasztással nyert termék és más szivacsos vas tömb
7203
Vas és nem ötvözött acél
7206
Félkész termékek vasból vagy nem ötvözött acélból
7207 11 11, 7207 11 14, 7207 11 16, 7207 12 10, 7207 19 11, 7207 19 14, 7207 19 16, 7207 19 31, 7207 20 11, 7207 20 15, 7207 20 17, 7207 20 32, 7207 20 51, 7207 20 55, 7207 20 57, 7207 20 71
Síkhengerelt termékek vasból vagy nem ötvözött acélból 7208 10 00, 7208 25 00, 7208 26 00, 7208 27 00, 7208 36 00, 7208 37, 7208 38, 7208 39, 7208 40, 7208 51, 7208 52, 7208 53, 7208 54, 7208 90 10, 7209 15 00, 7209 16, 7209 17, 7209 18, 7209 25 00, 7209 26, 7209 27, 7209 28, 7209 90 10, 7210 11 10, 7210 12 11, 7210 12 19, 7210 20 10, 7210 30 10, 7210 41 10, 7210 49 10, 7210 50 10, 7210 61 10, 7210 69 10, 7210 70 31, 7210 70 39, 7210 90 31, 7210 90 33, 7210 90 38, 7211 13 00, 7211 14, 7211 19, 7211 23 10, 7211 23 51, 7211 29 20, 7211 90 11, 7212 10 10, 7212 10 91, 7212 20 11, 7212 30 11, 7212 40 10, 7212 40 91, 7212 50 31, 7212 50 51, 7212 60 11, 7212 60 91 Melegen hengerelt rúd vasból vagy nem ötvözött acélból, 7213 10 00, 7213 20 00, 7213 91, 7213 99 szabálytalanul felgöngyölt tekercsben Egyéb rúd vasból és nem ötvözött acélból
7214 20 00, 7214 30 00, 7214 91, 7214 99, 7215 90 10
9238
MAGYAR KÖZLÖNY Termék
2006/126. szám Kombinált nómenklatúra kód
Szögvas, idomvas és egyéb szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból
7216 10 00, 7216 21 00, 7216 22 00, 7216 31, 7216 32, 7216 33, 7216 40, 7216 50, 7216 99 10
Rozsdamentes acél
7218 10 00, 7218 91 11, 7218 91 19, 7218 99 11, 7218 99 20
Síkhengerelt termék rozsdamentes acélból
7219 11 00, 7219 12, 7219 13, 7219 14, 7219 21, 7219 22, 7219 23 00, 7219 24 00, 7219 31 00, 7219 32, 7219 33, 7219 34, 7219 35, 7219 90 10, 7220 11 00, 7220 12 00, 7220 20 10, 7220 90 11, 7220 90 31
Rúd rozsdamentes acélból
7221 00, 7222 11, 7222 19, 7222 30 10, 7222 40 10, 7222 40 30
Síkhengerelt termék más ötvözött acélból
7225 11 00, 7225 19, 7225 20 20, 7225 30 00, 7225 40, 7225 50 00, 7225 91 10, 7225 92 10, 7225 99 10, 7226 11 10, 7226 19 10, 7226 19 30, 7226 20 20, 7226 91, 7226 92 10, 7226 93 20, 7226 94 20, 7226 99 20
Rúd más ötvözött acélból
7224 10 00, 7224 90 01, 7224 90 05, 7224 90 08, 7224 90 15, 7224 90 31, 7224 90 39, 7227 10 00, 7227 20 00, 7227 90, 7228 10 10, 7228 10 30, 7228 20 11, 7228 20 19, 7228 20 30, 7228 30 20, 7228 30 41, 7228 30 49, 7228 30 61, 7228 30 69, 7228 30 70, 7228 30 89, 7228 60 10, 7228 70 10, 7228 70 31, 7228 80
Vas szádpalló
7301 10 00
Sín és sínaljzat (keresztkengyel)
7302 10 31, 7302 10 39, 7302 10 90, 7302 20 00, 7302 40 10, 7302 10 20
Varrat nélküli csõ, csõvezeték és üreges profil
7303, 7304
Hegesztett csõ vasból vagy acélból, amely külsõ átmérõje 7305 meghaladja a 406,4 mm-t
2. számú melléklet a 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelethez A szintetikus szál ipar meghatározása Szintetikus szál ipar: a) végsõ felhasználástól függetlenül a poliészter, poliamid, akril és polipropilén alapú szálak és fonalak valamennyi generikus fajtájának extrudálása és texturálása, vagy b) polimerizáció (beleértve a polikondenzációt), amennyiben az alkalmazott felszerelés tekintetében extrudálással együtt zajlik, vagy c) bármely kiegészítõ ipari eljárás, amely a kedvezményezett, vagy ugyanannak a csoportnak más vállalata által felállított extrudálási/texturálási kapacitással összefügg, és amely az érintett üzleti tevékenységben, az alkalmazott gépek tekintetében, rendszerint az ilyen kapacitás részét képezi.
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9239
3. számú melléklet a 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelethez Kérelem a fejlesztési adókedvezmény engedélyezéséhez I. A VÁLLALKOZÁS ADATAI EUR=
HUF1
I/A. TÁMOGATÁST IGÉNYLÕ ADATAI A támogatást igénylõ cégszerû megnevezése: Alapítás idõpontja (év, hó, nap):2 Adószám: Székhely cím (megye, irányítószám, helység, utca, házszám):3 Levelezési cím, ha nem azonos a székhellyel (megye, irányítószám, helység, utca, házszám): A vállalkozás besorolása a kérelem benyújtásakor:4 a) kisvállalkozás b) középvállalkozás c) nagyvállalkozás Cégjegyzékszám: A támogatást igénylõ képviseletére jogosult(ak) neve(i): Telefonszám: Faxszám: E-mail cím: Az ügyben eljáró képviselõ neve: Telefonszám: Faxszám: E-mail cím: I/B. A TÁMOGATÁST IGÉNYLÕ BEMUTATÁSA 1. Mutassa be röviden a támogatást igénylõ vállalkozás tulajdonosait, majd ismertesse, hogy a támogatást igénylõ pontosan milyen tevékenységet végez, milyen terméket állít elõ, milyen szolgáltatást nyújt! 2. Mutassa be röviden a piaci hátteret (bel- és külpiac, piaci igények, fõbb versenytársak)! 1 2 3 4
A Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a kérelem benyújtását megelõzõ hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyama. Külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében a fióktelep megalakulásának idõpontja. Külföldi vállalkozó esetében a székhely helyett a telephelyet szükséges feltüntetni. A megfelelõ válasz betûjele bekarikázandó.
II. A BERUHÁZÁS ADATAI EUR=
Beruházás kezdete (év, hó, nap) Beruházás befejezése (év, hó, nap) Beruházás helyszíne [megye, település (címmel), helyrajzi szám, ipari park neve]2
A beruházás adatai Beruházás tárgya Elõállított termék/szolgáltatás vámtarifa/SZJ száma Beruházásra vonatkozó TEÁOR szám
HUF1
9240
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/126. szám
Beruházás jellege (a megfe- a) új létesítmény létrehoza- Beruházási helyszín típusa lelõ válasz betûjele bekari- tala (saját/bérelt) kázandó) b) meglévõ létesítmény bõvítése
a) a beruházás kizárólag létesítmény felvásárlásából áll c) az elõállított termék, b) a beruházás részben tarilletve a termelési folyamat Beruházás összetétele talmaz létesítmény felvásáralapvetõ változását eredmé- (a megfelelõ válasz betûjele lást is bekarikázandó) nyezõ beruházás d) a nyújtott szolgáltatás, illetve a szolgáltatási folyamat alapvetõ változását eredményezõ beruházás
c) a beruházás nem tartalmaz létesítmény felvásárlást
A beruházás forrásai (ezer forint)3 folyó ár
1. 2. 3. 4. 5. 6.
jelenérték
Pénzeszköz Tulajdonosi hitel Tõkeemelés Bankhitel Egyéb költségvetési támogatás4 Források összesen A beruházás szöveges bemutatása
1. Foglalja össze röviden a beruházás célját (pl. piaci részesedés bõvítése, a piaci lehetõség kihasználása, korszerûbb termék elõállítása, színvonalasabb szolgáltatás nyújtása, kutatási eredmény elérése, hasznosítása) és a tervezett tevékenységet (termék-elõállítás esetén a technológia tömör leírása, a termék, a szolgáltatás minõségére vonatkozó információk bemutatása)! 2. Részletezze röviden bármely fontosnak tartott egyéb körülményt (környezeti hatás, kapacitás stb.)! 3. Sorolja fel a beruházáshoz igényelt közvetlen állami támogatást (ezer forint), és nevezze meg a támogatást nyújtót! 1 2 3 4
A Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a kérelem benyújtását megelõzõ hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyama. Ha a beruházás különbözõ telephelyen valósul meg valamennyi telephelyet fel kell tüntetni, az adatokat telephelyenként szükséges bemutatni. Munkahelyteremtõ beruházás esetén nem kell kitölteni. A fejlesztési adókedvezményen és az igényelt közvetlen állami támogatáson kívül.
II/A. TÁRGYI ESZKÖZ ALAPÚ BERUHÁZÁSOK ESETÉN1 II/A.1 A beruházás megvalósulásának ütemezése Folyó ár
1. 2. 3. 4. 5.
Telek Épület, építmény Gép, berendezés Jármû Támogatható immateriális javak 6. Elõkészítõ tanulmány, tanácsadás
20..
20..
20..
20..
20..
20..
Összesen ezer forint
ezer euró
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9241
7. Elszámolható költségek összesen (1+2+3+4+5+6) 8. Nem elszámolható költségek Összes költség (7+8) Jelenérték
20..
20..
20..
20..
20..
20..
Összesen ezer forint
ezer euró
1. 2. 3. 4. 5.
Telek Épület, építmény Gép, berendezés Jármû Támogatható immateriális javak 6. Elõkészítõ tanulmány, tanácsadás 7. Elszámolható költségek összesen (1+2+3+4+5+6) 8. Nem elszámolható költségek Összes költség (7+8) II/A.2 Az elszámolható költségek részletezése (folyó ár)2 Összesen Megnevezés ezer forint
1. Telek (helyrajzi számmal)
Összesen 2. Épületek, építmények jegyzéke A) Termelõ létesítmények
Összesen B) Egyéb létesítmények
Összesen C) Telekhatáron belüli infrastruktúra
Összesen
ezer euró
9242
MAGYAR KÖZLÖNY
D) Egyéb költség
Összesen Összesen 3. A fejlesztéssel kapcsolatos gépek, technológiai berendezések és szerelések listája A) Belföldi gépek, technológiai berendezések, összeszerelés
Összesen B) Import gépek, technológiai berendezések, összeszerelés
Összesen C) Egyéb költség
Összesen Összesen 4. Jármûvek
Összesen 5. Támogatható immateriális javak
Összesen
1 2
Munkahelyteremtõ beruházás esetén ez a táblázat törölhetõ. Megfelelõ számú sor beszúrandó.
2006/126. szám
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9243
II/B. MUNKAHELYTEREMTÕ BERUHÁZÁSOK ESETÉN1 II/B.1. Az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók száma és elszámolható költsége2, 3 Elszámolható költség (ezer forint) Évek
Munkahelyteremtés (fõ) folyó ár
2007-ben felvett munkavállalókhoz kapcsolódó 24 havi személyi jellegû ráfordítások 2008-ban felvett munkavállalókhoz kapcsolódó 24 havi személyi jellegû ráfordítások 2009-ben felvett munkavállalókhoz kapcsolódó 24 havi személyi jellegû ráfordítások 20..-ben felvett munkavállalókhoz kapcsolódó 24 havi személyi jellegû ráfordítások 20..-ben felvett munkavállalókhoz kapcsolódó 24 havi személyi jellegû ráfordítások Összesen:
jelenérték
2007 2008 2009 2008 2009 2010 2009 2010 2011 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20..–20..
II/B.2. A projekt bemutatására vonatkozó kifejtendõ kérdések 1. Ismertesse, hogy a projekttel milyen célokat szeretne elérni! Mutassa be a projekt indokoltságát! Térjen ki fõbb paramétereire (rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása, tervezett szolgáltatások), valamint a fejlesztés indokaira, céljaira (fejlesztendõ szolgáltatások ismertetése) maximum 3 oldalban! 1
Tárgyi eszköz alapú beruházás esetén ez az oldal törölhetõ. Ha az adózó a beruházást több telephelyen valósítja meg, az adatokat telephelyenként kell bemutatni. A beruházás megkezdését követõen az üzembe helyezését követõ harmadik adóév végéig az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – a Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegû ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. 2
3
III. ADATOK FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNY IGÉNYLÉSE ESETÉN EUR=
a) b) c) d)
e)
HUF1
I. A megvalósítani tervezett beruházás2 jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékû beruházás, a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékû beruházás, jelenértéken legalább 100 millió forint értékû, korábban már használatba vett, állati eredetû élelmiszert elõállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás, jelenértéken legalább 100 millió forint értékû önálló környezetvédelmi beruházás, jelenértéken legalább 100 millió forint értékû, ea) meglévõ, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló jogszabály fogalommeghatározása szerinti állandóhelyû szolgálat keretében, vagy a helyhez kötött, az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény szerinti elõfizetõi interfésszel rendelkezõ, eb) 2006. január 1-jét követõen szerzett frekvencia használati jogosultság alapján megvalósuló szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás,
9244 f)
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/126. szám
g) h)
az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló, a felsõoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a központi költségvetési szerv által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévõ területen üzembe helyezett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékû beruházás, jelenértéken legalább 100 millió forint értékû, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás, munkahelyteremtést szolgáló beruházás.
a) b)
II. Az adókedvezmény törvényi feltételei közül az adózó a következõ teljesítését vállalja [csak az I. pont a)–b) alpont szerinti beruházás esetén töltendõ ki]3 létszám-növelési feltétel; bérköltség-növelési feltétel. III. Az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma [Tao. törvény 4. § 16/a. pont] a beruházás megkezdését megelõzõ adóévben [Az I. pont a)–b) pont szerinti beruházás esetén a II. pont a) alpontjában szereplõ feltétel választásakor továbbá az I. pont h) pont szerinti beruházás esetén töltendõ ki.] A beruházás megkezdését megelõzõ adóév Az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (fõ) 20..
IV. Az adózó évesített bérköltsége a beruházás megkezdését megelõzõ adóévben [Az I. pont a)–b) pont szerinti beruházás esetén a II. pont b) alpontjában szereplõ feltétel választásakor töltendõ ki.] A beruházás megkezdését megelõzõ adóév Az adózó évesített bérköltsége (ezer forint)4 20.. V. Az adókedvezmény igénybevételének elsõ éve5 a) a beruházás üzembe helyezésének adóéve b) a beruházás üzembe helyezését követõ adóév VI. Az adózó által kért adókedvezmény jelenértéken ezer euró 1. A beruházás megkezdését megelõzõ második adóévtõl elszámolt elszámolható költség jelenértéken6 ebbõl: adókedvezmény iránti kérelemben, kérelemre hozott határozatban, illetve bejelentésben szereplõ elszámolható költség jelenértéken 2. A kérelemben szereplõ beruházás elszámolható költsége jelenértéken 3. Összes elszámolható költség [1+2.] Engedélyezhetõ állami támogatás kiszámítása Az alkalmazott támogatási intenzitás (%) a) jelenértéken 50 millió eurónak megfelelõ forintösszegig a támogatási intenzitás 100 százaléka; b) a jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg közötti részre a támogatási intenzitás 50 százaléka; c) jelenértéken 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg feletti részre a támogatási intenzitás 34 százaléka. 4. Maximálisan engedélyezhetõ állami támogatás összesen 5. Az adózó által kért állami támogatás összesen (=<4. pont) ebbõl: a) adókedvezmény b) a beruházás megkezdését megelõzõ második adóévtõl elszámolt elszámolható költséghez engedélyezett állami támogatás (adókedvezmény és vissza nem térítendõ állami támogatás összesen) c) az engedélyezett állami támogatás támogatástartalma
ezer forint
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
VII. Az adókedvezmény tervezett ütemezése (ezer forint) Az adókedvezmény igénybevételének folyó ár adóévei 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. Összesen
9245
jelenérték
VIII. A hitelintézet nevének és a számlaszámnak a megjelölése, ahová a díj visszautalását kéri a kérelem elutasítása esetén Hitelintézet neve: Számlaszám: 1
A Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a kérelem benyújtását megelõzõ hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyama. A megfelelõ válasz betûjele bekarikázandó. 3 A megfelelõ válasz betûjele bekarikázandó. 4 Naptári évtõl eltérõ adóév esetén az egy napra jutó bérköltségnek 365-tel szorzott összege. 5 A megfelelõ válasz betûjele bekarikázandó. 6 A korábban megítélt állami támogatás számításánál figyelembe nem vett elszámolható költséget abban az adóévben érvényes referencia rátával kell diszkontálni, amelyben elõször számolt el költséget. 2
IV. NYILATKOZATOK Az adózó kijelenti, hogy a) a beruházást a kérelem benyújtásáig nem kezdte meg; b) tevékenysége e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez tartozik / nem tartozik; [A megfelelõ rész aláhúzandó.] c) tevékenysége a hajóépítõ iparnak nyújtott támogatások új szabályairól szóló, 1998. június 29-i 1540/98/EK tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott tevékenységhez tartozik / nem tartozik; [A megfelelõ rész aláhúzandó.] d) tevékenysége feketeszén-bányászat fejlesztéséhez tartozik / nem tartozik; [A megfelelõ rész aláhúzandó.] e) tevékenysége e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez tartozik / nem tartozik; [A megfelelõ rész aláhúzandó.] f) tevékenysége a halászati tevékenységhez, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz tartozik / nem tartozik; [A megfelelõ rész aláhúzandó.] g) a kérelem benyújtásakor nem áll az állami, az önkormányzati adóhatóságnál vagy a vámhatóságnál adótartozás – ide nem értve a késedelmi pótlék miatti tartozást – miatt végrehajtási eljárás alatt; h) a kérelem benyújtásakor megfelel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek; i) nem áll bíróság által jogerõsen elrendelt felszámolás alatt, illetve végelszámolását nem jelentette be a bírósághoz; j) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/E. §-a alapján társasági adókedvezményt vesz igénybe / nem vesz igénybe; [A megfelelõ rész aláhúzandó.] k) a beruházás helyszínéül szolgáló ingatlan per- és igénymentes; l) a kérelemben foglaltak megfelelnek a valóságnak.
9246
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/126. szám
V. A KÉRELEMHEZ CSATOLT MELLÉKLETEK 1. Az egy hónapnál nem régebbi hiteles cégkivonat, bírósági határozat másolata. 2. A díj befizetését igazoló számlakivonat másolata (csak fejlesztési adókedvezménynél). 3. Az ügyben eljáró képviselõ – ha az nem azonos az adózó képviseletére (cégjegyzésre) jogosult személlyel – képviseleti jogának igazolása a meghatalmazás eredeti példányának csatolásával. 4. Létesítmény felvásárlása esetén a létesítmény bezárásáról a létesítmény igazgatósága (annak megfelelõ testület) által hozott határozat másolata. 5. Nagyberuházás esetén az érintett termék Prodcom besorolása [a 3924/91/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, ipari termékekre vonatkozó Prodcom-lista megállapításáról szóló bizottsági rendelet], illetve az érintett szolgáltatás CPA besorolása [a Bizottság rendelete az Európai Gazdasági Közösségben a termékek tevékenységek szerinti statisztikai osztályozásáról (CPA) szóló 3696/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról] a kérelem benyújtásakor hatályos bizottsági rendelet besorolása alapján. 6. Amennyiben az adózó által kért támogatás összege magasabb, mint a 100 millió eurónak megfelelõ forintösszegû nagyberuházáshoz adható támogatás összege, akkor az EK-Szerzõdés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendeletben szereplõ adatok. Kelt: .............................................................................. P. H. ......................................................... aláírás
4. számú melléklet a 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelethez Bejelentés a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez I. Az adózó azonosító adatai I.1. Név I.2. Székhely I.3. Levelezési cím I.4. Adószám I.5. Szakágazati besorolás I.6. A vállalkozás formája a bejelentés benyújtásakor1
a) kisvállalkozás; b) középvállalkozás; c) nagyvállalkozás.
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9247
II. A beruházás adatai II.1. A fejlesztési program keretében megvalósítani tervezett be- a) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékû ruházás2 beruházás, b) a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékû beruházás, c) jelenértéken legalább 100 millió forint értékû, korábban már használatba vett, állati eredetû élelmiszert elõállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás, d) jelenértéken legalább 100 millió forint értékû önálló környezetvédelmi beruházás, e) jelenértéken legalább 100 millió forint értékû, ea) meglévõ, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló jogszabály fogalommeghatározása szerinti állandóhelyû szolgálat keretében, vagy a helyhez kötött, az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény szerinti elõfizetõi interfésszel rendelkezõ elektronikus hírközlõ hálózat fejlesztésével, vagy eb) 2006. január 1-jét követõen szerzett frekvencia használati jogosultság alapján megvalósuló, szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás, f) az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló, a felsõoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a központi költségvetési szerv által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévõ területen üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékû beruházás, g) jelenértéken legalább 100 millió forint értékû, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás, h) munkahelyteremtést szolgáló beruházás. II.2. A beruházás kezdetének tervezett napja (év, hónap, nap) II.3. A beruházás tervezett befejezése (év, hónap) II.4. A beruházás helye (megye és település)3 II.5. Alkalmazott árfolyam4 II.6. Az elszámolható költség folyó áron (ezer forint) II.7. Az elszámolható költség jelenértéken (ezer forint) II.8. A beruházás célja (a beruházás megvalósításával folytatni tervezett tevékenység, termék-elõállítás, szolgáltatásnyújtás) II.9. Az adókedvezmény összege folyó áron (ezer forint) II.10. Az adókedvezmény összege jelenértéken (ezer forint) II.11. A beruházáshoz igényelt közvetlen állami támogatás (ezer forint), és a támogatást nyújtó megnevezése
9248
MAGYAR KÖZLÖNY
II.12. Nagyberuházás esetén a) a beruházás jellege5
2006/126. szám
aa) új létesítmény létrehozatala; ab) meglévõ létesítmény bõvítése; ac) az elõállított termék, illetve a termelési folyamat alapvetõ változását eredményezõ beruházás; ad) a nyújtott szolgáltatás, illetve a szolgáltatási folyamat alapvetõ változását eredményezõ beruházás.
b) az érintett termék Prodcom besorolása [a 3924/91/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, ipari termékekre vonatkozó Prodcom-lista megállapításáról szóló bizottsági rendelet], illetve az érintett szolgáltatás CPA besorolása [a Bizottság rendelete az Európai Gazdasági Közösségben a termékek tevékenységek szerinti statisztikai osztályozásáról (CPA) szóló 3696/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról] a kérelem benyújtásakor hatályos bizottsági rendelet besorolása alapján c) a beruházás megkezdését megelõzõ második adóévtõl elszámolt ca) elszámolható költség jelenértéken és cb) ezen elszámolható költség alapján megítélt támogatás jelenértéken. 1 2 3 4 5
A megfelelõ válasz betûjele bekarikázandó. A megfelelõ válasz betûjele bekarikázandó. Ha az adózó a beruházást több telephelyen valósítja meg, akkor valamennyi telephelyet be kell mutatni. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a bejelentés benyújtását megelõzõ hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyama. A megfelelõ válasz betûjele bekarikázandó.
Kelt: .............................................................................. P. H. .......................................................................... aláírás
A Kormány 207/2006. (X. 16.) Korm. rendelete
(a továbbiakban: felhasználó) és a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer üzemeltetõje (a továbbiakban: szolgáltató) által kötött szolgáltatási szerzõdésekre terjed ki.
a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerbõl történõ szolgáltatás feltételeit tartalmazó szolgáltatási szerzõdés kötelezõ elemeirõl
2. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 90. §-a (5) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § E rendelet hatálya a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vevõ felhasználók
(1) A szolgáltatási szerzõdést írásban kell megkötni. (2) A szerzõdéskötés feltétele az Inytv. 75. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint meghozott határozat, melyben a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevétele iránti kérelemnek – a hozzáférési jogosultságot engedélyezõ határozatával – helyt ad.
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A szolgáltató köteles megkötni a szerzõdést azokkal a felhasználókkal, akik rendelkeznek a minisztérium hozzáférési jogosultságot engedélyezõ határozatával és elfogadják az általános szerzõdési feltételeket.
9249
(2) Az általános szerzõdési feltételeket a szolgáltató köteles a honlapján közzétenni.
6. § 3. § A szolgáltatási szerzõdésnek tartalmaznia kell: a) a szolgáltató megnevezését, székhelyét, b) a szolgáltató által fenntartott ügyfélszolgálati iroda címét, elektronikus elérhetõségét, c) a felhasználó nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ egyéb szervezet esetében annak megnevezését és székhelyét, d) a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerhez hozzáférést biztosító hozzáférési jogosultságok számát, e) a szerzõdés tárgyát, a szolgáltatás vállalt tartalmát, terjedelmét és a szolgáltatási színvonalat, f) a felhasználó és a szolgáltató jogait és kötelezettségeit, g) a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket, h) a szolgáltatás kezdõ napját, a szerzõdés idõtartamát, i) a jogviták rendezésére vonatkozó szabályokat.
Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. A szolgáltató az e rendelet hatálybalépésekor alkalmazott általános szerzõdési feltételeknél a jövõre nézve a felhasználók számára hátrányosabb feltételeket csak jogszabály rendelkezése alapján állapíthat meg azon szolgáltatások tekintetében, amelyet jogszabály elõírása alapján nyújt. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter
A Kormány 208/2006. (X. 16.) Korm. rendelete
4. §
a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról
A szolgáltatási szerzõdésben rögzíteni kell, hogy a felhasználó az egyes szolgáltatásokra igazgatási szolgáltatási díj ellenében vagy díjmentesen jogosult. Díjfizetésre kötelezett felhasználó esetében a szolgáltatási szerzõdésnek a díjfizetés módjára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznia kell.
A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában, a 110. § (7) bekezdés f) pontjában, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 14. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:
5. §
1. §
(1) A szolgáltatási szerzõdés részét képezik az általános szerzõdési feltételek, amelyben rendelkezni kell: a) a szolgáltatási szerzõdés megkötésének feltételeirõl, b) a szerzõdéskötés rendjérõl, c) a hozzáférési jogosultság biztosításának módjáról, költségeirõl, d) a szolgáltatási szerzõdés felmondásáról és megszûnésérõl, e) a szerzõdésszegés következményeirõl, f) a szerzõdõ felek felelõsségérõl, g) a díjfizetésrõl és a számlázásról, h) a szolgáltatás minõségérõl, igénybevételéhez szükséges mûszaki, informatikai feltételekrõl, biztonsági elõírásokról, valamint i) a kapcsolódó szoftverek átadásáról, megismertetésérõl, a hibabejelentés módjáról.
A felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A kibocsátási határértéket a kibocsátó számára a felügyelõség – a (2)–(4) bekezdésben, a 12–17. §-ban, a 19–22. §-ban foglaltak figyelembevételével – a 25. § (1) bekezdés szerinti engedélyben állapítja meg.”
2. § A Kr. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A felügyelõség a kibocsátó kérelmére, illetve hivatalból a vízvédelmet és a kibocsátó türelmi idõre való telje-
9250
MAGYAR KÖZLÖNY
sítõképességét figyelembe véve a 18. §-ban meghatározottnál szigorúbb vagy – a külön jogszabályban1 meghatározott ipari tevékenységbõl, eljárásból származó kibocsátások kivételével – enyhébb egyedi határértéket állapíthat meg. Az egyedi határérték megállapításánál figyelembe kell venni a kémiai és ökológiai (jó) állapot megõrzésének, szükség szerinti javításának szempontjait, az érintett anyag toxicitását, biológiai bonthatóságát, élõ szervezetben való felhalmozódás képességét, illetve a türelmi idõ lejártára figyelemmel történõ határidõ kitûzésével a kibocsátó által elérhetõ kibocsátási szintet. Az így megállapított egyedi kibocsátási határérték szükségességét a felügyelõség határozatban indokolja. A felügyelõség által megállapított egyedi kibocsátási határérték a külön jogszabályban2 elõírt, egy adott szennyezõanyagra vonatkozó legkisebb határértéknél nem lehet kisebb, illetve legnagyobb határértéknél nem lehet nagyobb.”
3. § A Kr. a következõ új 19/A. §-al egészül ki: „19/A. § A külön jogszabály3 szerint érzékeny és kevésbé érzékeny területeken lévõ a külön jogszabály4 szerinti idõszakos vízfolyásba vízszennyezõ anyag bevezetésére vonatkozó kibocsátási határérték a külön jogszabály5 szerinti területi kategória alapján vagy egyedi határérték megállapításával határozható meg. A hatóság az egyedi határértéket a külön jogszabályban6 meghatározott, a közvetett bevezetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével állapítja meg.”
4. § A Kr. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A küszöbértéket a felügyelõség a 25. § (1) bekezdés szerinti engedélyben állapítja meg.”
5. § A Kr. 25. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély nem adható ki, amennyiben a kibocsátó nyilatkozata, illetve a (2) bekezdés szerint a hatóság részére megküldöttek alapján megállapítható, hogy a kibocsátó az elõírt kibocsátási határértéket nem tudja teljesíteni.” 1
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. melléklet II. rész. 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet. 3 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 4 10/2000. (VI. 2.) KöM–EüM–FVM–KHM együt tes ren de let; 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. § 17. pont. 5 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. melléklet. 6 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §, 13. §. 2
2006/126. szám 6. §
A Kr. 34. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A vízszennyezési vagy a csatornabírságot nem kell kivetni, ha a kiszámított bírság összege egy kibocsátásra számítva kevesebb, mint 50 000 Ft.”
7. § (1) A Kr. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha hatósági határozat másként nem rendelkezik, a külön jogszabályban7 megállapított kibocsátási határértékeket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a meglévõ létesítményekre legkésõbb 2010. december 31-ig kell teljesíteni (türelmi idõ).” (2) A Kr. 38. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg az eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul: „(3) Türelmi idõ nem állapítható meg azon létesítmények esetében, ahol a kibocsátási határérték e rendelet hatálybalépésekor – e rendelet 25. §-ában meghatározott engedélyezési eljárás során vagy azt megelõzõen elvégzett vizsgálati eredmények alapján – teljesíthetõ.”
8. § (1) A Kr. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A kibocsátási határérték évi kétszeri vagy ennél többszöri 20%-os túllépése esetén, továbbá a települési szennyvíztisztító telepeknél a 2. számú melléklet 2/I. 2.7.2. a) pontja szerinti követelmények meg nem tartása esetén a felügyelõség a szennyezést okozó kibocsátót, a közcsatorna és közös üzemi tisztító esetén annak tulajdonosát szennyezéscsökkentési ütemterv készítésére, jóváhagyatására és az abban foglaltak megvalósítására kötelezi.” (2) A Kr. 39. §-a (2) bekezdésének felvezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „A kibocsátó szennyezéscsökkentési ütemtervét a felügyelõség részére, valamint észrevételezés céljából:” (3) A Kr. 39. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben szennyezéscsökkentésként az anyagáram egyes módszerekkel (így például hígítás nélküli koncentrációcsökkentés, változatlan koncentráció mellett a kibocsátott szennyvíz mennyiségének csökkentése, a gyártástechnológia módosítása, szennyezõanyag felhasználásának, illetve kibocsátásának csökkentése) történõ csökkentése elfogadható.” 7
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet.
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 9. §
9251
csátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésrõl.”
A Kr. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A kibocsátásokkal és a szennyezéscsökkentési intézkedési tervvel kapcsolatos – a 2006/11/EK parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének (6) bekezdése és a 11. cikke szerinti –, az Európai Bizottság részére történõ adatszolgáltatásról a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.”
12. § A Kr. 2. számú mellékletének 2/I. fejezet 2.9. pontja helyébe e rendelet melléklete lép.
13. § 10. § A Kr. 44. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „44. § A miniszter az e rendeletben meghatározott elsõbbségi anyagok kibocsátási és környezetminõségi (vízszenyezettségi) határértékeit és a felszíni vízbe vezetésre vonatkozó szabályokat rendeletben állapítja meg, amennyiben errõl 2006. december 22-ig az Európai Közösség tagállamai között közösségi szintû megegyezés nem jön létre. Az elsõbbségi listára késõbb felvett anyagok esetében – közösségi szintû megegyezés hiányában – a miniszter a kibocsátási és vízszennyezettségi határértékeket az anyag listára kerülésétõl számított öt éven belül állapítja meg.”
Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg a Kr. a) 28. §-ának (2) bekezdésében a „4 alkalomnál kevesebb” szövegrész helyébe a „2 alkalomnál kevesebb” szövegrész, 28. §-ának (3) bekezdésében a „követõ 30 napon belül” szövegrész helyébe a „követõ 20 napon belül” szövegrész, 39. §-ának (5) bekezdésében a „a 38. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban” szövegrész helyébe a „a 38. § (1) és (2) bekezdésben” szövegrész, valamint 2. számú melléklete 2/I. fejezet 2.6. pontjában a „2. és 3. pontja” szövegrész helyébe a „C. és D. pontja” szövegrész lép, továbbá b) 18. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.
14. § 11. § A Kr. 45. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „45. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezelésérõl, b) a Tanács 96/61/EK irányelve (1996. szeptember 24.) a környezetszennyezés integrált megelõzésérõl és csökkentésérõl, 2. cikk, 3. cikk és 18. cikk, c) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, valamint d) az Európai Parlament és a Tanács 2006/11/EK irányelve (2006. február 15.) a Közösség vízi környezetébe bo-
Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, 11. cikk és 23. cikk; b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/11/EK irányelve (2006. február 15.) a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésrõl, 3. cikk, 5. cikk (2) bekezdése, 6. cikk (6) bekezdése és 11. cikk. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter
Melléklet a 208/2006. (X. 16.) Korm. rendelethez „2.9. A „k” fajlagos bírságtétel megállapítása: Sorszám
A szennyezés neme
Bírságtétel Ft/kg
A) Szennyezõ anyagok, közcsatornát károsító anyagok 1. Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk
140
2. Ötnapos biokémiai oxigénigény BOI5
525
3. Összes nitrogén N összes
700
9252
MAGYAR KÖZLÖNY
Sorszám
A szennyezés neme
2006/126. szám Bírságtétel Ft/kg
4. Összes szervetlen nitrogén (ammónium, nitrit, nitrát)
700
5. pH – határérték alatt
700
– határérték felett
700
6. Összes só – természetes eredetû
28
– technológiai eredetû
140
7. Nátrium-egyenérték* (%) – természetes eredetû
56
– technológiai eredetû
280
8. Összes lebegõanyag
140
9. Ammónia-ammónium-nitrogén
700
10. Összes vas
280
11. Összes mangán
2 800
12. Szulfid
14 000
13. Aktív klór
7 000
14. Összes foszfor
5 600
15. Foszfát foszfor
5 600
16. Szulfit
875
17. Szulfát
140
18. Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok)
2 800 n
0,05×2 Ft/m3
19. Coliform szám** 20. Nitrát-nitrogén
140
21. Nitrit-nitrogén
140
22. Klorid
7 000
23. Kátrány
16 800
24. Fenolok (fenol index)
7 000
25. Fluoridok
7 000
26. Összes alifás szénhidrogén (TPH) C5-C40, ill. alifás szénhidrogének fûtõolajként kimutatva C10-C32
17 500
B) Veszélyes és mérgezõ anyagok 27. Adszorbeálható szerves halogén vegyületek, klórban kifejezve (AOX)
140 000
28. Alaklór
190 000
29. Aldrin 30. Alumínium (összes) 31. Antimon (összes) 32. Antracén
1 000 000 7 000 28 000 480 000
33. Arzén (összes)
28 000
34. Atrazin
90 000
35. Azbeszt
28 000
2006/126. szám Sorszám
MAGYAR KÖZLÖNY A szennyezés neme
9253 Bírságtétel Ft/kg
36. Bárium (összes)
17 500
37. Benz(g,h,i)perilén
30 000
38. Brómozott difenil-éterek (PBDE)**** 39. BTEX (benzol, toluol, etilbenzol, xilol) 40. Cianidok (könnyen felszabaduló)
– 10 000 700 000
41. Cianid (összes)
7 000
42. Cink (összes)
7 000
43. Dieldrin
1 000 000
44. Dioxinok és furánok
1 400 000
45. Di(2-etilhexil)ftalát
30 000
46. 1,2-diklór-etán
28 000
47. DDT 48. Diuron 49. Diklórmetán (DCM)
1 000 000 200 000 14 000
50. Endoszulfán
1 400 000
51. Endrin
1 000 000
52. Etilén oxid
10 000
53. Ezüst (összes)
140 000
54. Fluorantén
400 000
55. Heptaklór
1 000 000
56. Hexabróm-bifenil
1 000 000
57. Hexaklórbenzol (HCB) 58. Hexaklórbutadién (HCBD)
140 000 70 000
59. Hexaklór-ciklohexán (HCH)
1 000 000
60. Higany (összes)
1 400 000
61. Isodrin
1 000 000
62. Izoproturon
160 000
63. Kadmium (összes)
140 000
64. Klór-alkánok, C10-C13**** 65. Klórdán
1 000 000
66. Klórdekon 67. Klórfenvinfosz 68. Kloroform (triklór-metán) 69. Klórpirifosz
520 000 70 000 1 400 000
70. Kobalt (összes)
28 000
71. Króm (VI)
28 000
72. Króm (összes) 73. Mirex 74. Molibdén
7 000 1 000 000 28 000
9254
MAGYAR KÖZLÖNY
Sorszám
A szennyezés neme
2006/126. szám Bírságtétel Ft/kg
75. Naftalin
16 000
76. Nikkel (összes)
28 000
77. Nonil-fenolok és nonil-fenol-etoxilátok
140 000
78. Oktil-fenolok és oktil-fenol-etoxilátok
960 000
79. Ólom (összes)
28 000
80. Ón (összes)
7 000
81. Pentaklór-benzol
1 400 000
82. Pentaklórfenol
1 000 000
83. Perklóretilén (tetraklóretilén)
140 000
84. Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-k)*****
14 000
Benz(a)pirén Benz(b)fluorantén Benz(g,h,i)perilén Benz(k)fluorantén Indeno(1,2,3-cd)pirén 85. Poliklórozott bifenilek (PCB-k)
1 000 000
86. Réz (összes)
7 000
87. Simazin
50 000
88. Szelén (összes)
28 000
89. Széntetraklorid (tetraklór-metán TCM)
47 000
90. Tallium (összes)
28 000
91. Toxafén
1 000 000
92. Toxicitás
140 Ft/m3
93. Tributil-ón és vegyületei
1 400 000
94. Trifenil-ón és vegyületei
1 400 000
95. Trifluralin
1 000 000
96. Triklórbenzolok (TCB)
140 000
97. Triklóretilén
70 000
98. Vinilklorid
20 000 C) Egyebek
100. 10 perces ülepedõ anyag 101. Hõterhelés ***
* ** *** **** *****
140 10 Ft/°C/m3
A víz kalcium-, magnézium- és káliumtartalmával 45 egyenérték%-ban egyensúlyt tartó nátrium kg-ban kifejezett értékét meghaladó mennyiség. Az „n” a cm3-kénti coliform szám normál alakban kifejezett értékének kitevõje, de legfeljebb 4. A hõterhelés bírságtényezõje Ft/°C/m3, mely a kibocsátott vízmennyiségnek csak a hõfokára értelmezhetõ. Ez az anyagcsoport számos egyedi komponenst tartalmaz. Jelenleg konkrét vegyület, mint indikatív paraméter, még nem adható meg. A bírságtétel a felsorolt egyedi PAH-k összességére vonatkozik.”
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Magyar Nemzeti Bank Elnökének rendeletei A Magyar Nemzeti Bank elnökének 18/2006. (X. 16.) MNB rendelete
9255
(4) A szövegtükörben az „500 ÖTSZÁZ FORINT MAGYAR NEMZETI BANK” feliratok, a Járai Zsigmond
az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából 500 forintos címletû bankjegy kibocsátásáról
Auth Henrik
Adamecz
névaláírások, a A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 60. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következõket rendelem el:
felirat, valamint a bankjegyhamisításért való büntetõjogi felelõsségre vonatkozó záradék szövege:
1. §
„A BANKJEGYHAMISÍTÁST A TÖRVÉNY BÜNTETI!”
(1) A Magyar Nemzeti Bank az Mnbtv. 4. §-ának (2) bekezdésén alapuló jogkörében az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából 500 forintos címletû bankjegyet bocsát ki. (2) A kibocsátás idõpontja: 2006. október 20.
„BUDAPEST 2006”
olvasható. (5) A szövegtükörtõl balra található a Magyar Köztársaság címere. A szövegtükör képnyomati elemeinek színe lilásvörös.
2. §
(6) A képnyomat jobb oldali részén II. Rákóczi Ferenc arcképe, balra fölötte a „II. RÁKÓCZI FERENC” felirat, jobbra alatta az „500” értékjelzés látható. E képnyomat elemeinek színe barnásvörös.
(1) A fehér színû bankjegypapírra nyomtatott bankjegy hossza 154 mm, szélessége 70 mm. A papír anyagában a bankjegy rövidebb oldalával párhuzamosan futó biztonsági szál található, amelyen a „MAGYAR NEMZETI BANK” felirat olvasható.
(7) A bankjegy piros színû sorszáma két helyen – a bal oldalon a vízjelmezõ alatt vízszintesen, valamint a jobb oldalon az arckép mellett függõlegesen elhelyezve – található. A sorszám két betûbõl és hét számjegybõl áll. A bankjegy elõoldalának képét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A bankjegy elõoldala többszínû, az oldal széléig kifutó alapnyomattal és háromszínû képnyomattal készült, amelynek összhatása vörös. Az írisszerûen nyomtatott alapnyomatok a bal oldalon található vízjelmezõ körül sárga és vörös, a szövegtükör körül kék és sárgásvörös, a bankjegy jobb oldalán sárga és kék színhatásúak. A bankjegy jobb oldalán az alsó, felsõ és a bankjegy szélén található szegélyek mintáiban mikroírással az „ÖTSZÁZ FORINT” ismétlõdõ felirat látható. Az alapnyomat jobb felsõ részén az átnézõjel elõoldali eleme található. (3) A bankjegyen található vízjelmezõben II. Rákóczi Ferencet ábrázoló árnyalatos vízjelkép látható. A képnyomat része a vízjelmezõ fölött lévõ, optikailag változó tulajdonságú festékkel (OVI) nyomtatott tagolt formájú rozetta, amelyben az „MNB” felirat látható. A rozetta és a felirat a rátekintés szögétõl függõen arany vagy zöld színû.
(8) A bankjegy elõoldalának grafikai tervét és metszetét – Mányoki Ádám festménye alapján – Vagyóczky Károly grafikusmûvész készítette.
3. § (1) A bankjegy hátoldala többszínû, az oldal széléig kifutó alapnyomattal és többszínû képnyomattal készült, amelynek összhatása vörösesbarna. Az írisszerûen nyomtatott alapnyomatok a jobb oldalon található vízjelmezõ körül lilásvörös, középen zöldeskék és vörös, bal oldalon kék és sárga színhatásúak. (2) A bankjegy felsõ szegélyének mintáiban mikroírással az „ÖTSZÁZ FORINT” ismétlõdõ felirat látható. Az alapnyomat bal felsõ részén az átnézõjel hátoldali eleme található.
9256
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/126. szám
(3) A képnyomat része a bankjegy felsõ szélén és a vízjelmezõ alatt több sorban ismétlõdõ mikroírás, amelynek szövege „MAGYAR NEMZETI BANK”. A jobb oldalon a vakok és csökkent látóképességûek számára a címlet felismerhetõségét elõsegítõ jel található, amelynek színe vörösesbarna.
(6) A bankjegy hátoldalán látható – Helbing Ferenc rajza alapján készített – reprodukció, valamint a hátoldal képének összeállítása Pálinkás György grafikusmûvész munkája.
(4) A bankjegy hátoldalán található vízjelmezõ felsõ részében az
4. §
„50. ÉVFORDULÓ 1956. OKTÓBER 23.” felirat olvasható, amelynek színe barna. (5) A képnyomat fõ motívuma az Országház épületét ábrázoló reprodukció, valamint a bankjegy bal szélétõl induló, az Országház épületét részben takaró, az „500” értékjelzést tartalmazó rozetta aljáig futó, lyukas nemzeti színû zászló. A képnyomat felett az „500” értékjelzés, az Országház épületének ábrázolásától jobbra fent az „ORSZÁGHÁZ” felirat, a képnyomat alatt balra az „ÖTSZÁZ FORINT” felirat olvasható. A bankjegy hátoldalának képét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(1) Ez a rendelet 2006. október 20-án lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az 500 forintos címletû bankjegyek kibocsátásáról szóló 17/1998. (MK 104.) MNB hirdetményt és az 500 forintos címletû bankjegyek új biztonsági elemmel történõ kibocsátásáról szóló 1/2001. (MK 5.) MNB hirdetményt visszavonom. A visszavont hirdetményekkel kibocsátott bankjegyek továbbra is törvényes fizetõeszközök. A bankjegyek külsõ kiállítását e rendelet 3. és 4. melléklete tartalmazza. A Magyar Nemzeti Bank elnöke helyett: Auth Henrik s. k., a Magyar Nemzeti Bank alelnöke
1. melléklet a 18/2006. (X. 16.) MNB rendelethez Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából kibocsátandó 500 forintos címletû bankjegy elõoldalának képe:
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9257
2. melléklet a 18/2006. (X. 16.) MNB rendelethez Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából kibocsátandó 500 forintos címletû bankjegy hátoldalának képe:
3. melléklet a 18/2006. (X. 16.) MNB rendelethez
A Magyar Nemzeti Bank által a 17/1998. (MK 104.) MNB hirdetménnyel kibocsátott 500 forintos címletû bankjegy külsõ kiállítása 1. A bankjegy leírása: a) A fehér színû bankjegypapírra nyomtatott bankjegy hossza 154 mm, szélessége 70 mm. A papír anyagában a bankjegy rövidebb oldalával párhuzamosan futó biztonsági szál található, amelyen a „MAGYAR NEMZETI BANK” felirat olvasható. b) A bankjegy elõoldala többszínû, az oldal széléig kifutó alapnyomattal és háromszínû képnyomattal készült, amelynek összhatása vörös. Az írisszerûen nyomtatott alapnyomatok a bal oldalon található vízjelmezõ körül sárga és vörös, a szövegtükör körül kék és sárgásvörös, a bankjegy jobb oldalán sárga és kék színhatásúak. A bankjegy jobb oldalán az alsó, felsõ és a bankjegy szélén található szegélyek mintáiban mikroírással az „ÖTSZÁZ FORINT” ismétlõdõ felirat látható. Az alapnyomat jobb felsõ részén az átnézõjel elõoldali eleme található. c) A bankjegyen található vízjelmezõben II. Rákóczi Ferencet ábrázoló árnyalatos vízjelkép látható. A képnyomat része a vízjelmezõ fölött lévõ, tagolt formájú piros színû rozetta, amelynek ellipszis rajzolatú részében található a rejtett kép, amelyen megfelelõ helyzetben az „MNB” felirat látható. d) A szövegtükörben az „500 ÖTSZÁZ FORINT MAGYAR NEMZETI BANK” feliratok, a Surányi Szapáry György
Riecke Werner
névaláírások, az „ELNÖK ALELNÖK
ALELNÖK
BUDAPEST 1998”
9258
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/126. szám
feliratok, valamint a bankjegyhamisításért való büntetõjogi felelõsségre vonatkozó záradék szövege: „A BANKJEGYHAMISÍTÁST A TÖRVÉNY BÜNTETI!” olvasható. e) A szövegtükörtõl balra látható a Magyar Köztársaság címere. A szövegtükör képnyomati elemeinek színe lilásvörös. f) A képnyomat jobb oldali részén II. Rákóczi Ferenc arcképe, balra fölötte a „II. RÁKÓCZI FERENC” felirat, jobbra alatta az „500” értékjelzés látható. E képnyomat elemeinek színe barnásvörös. g) A bankjegy piros színû sorszáma két helyen – a bal oldalon a vízjelmezõ alatt vízszintesen, valamint a jobb oldalon az arckép mellett függõlegesen elhelyezve – található. A sorszám két betûbõl és hét számjegybõl áll. h) A bankjegy hátoldala többszínû, az oldal széléig kifutó alapnyomattal és kétszínû képnyomattal készült, amelynek összhatása vörös. Az írisszerûen nyomtatott alapnyomatok a jobb oldalon található vízjelmezõ körül lilásvörös, középen kék és vörös, bal oldalon kék és sárga színhatásúak. i) A bankjegy alsó, felsõ és bal oldali szegélyének mintáiban mikroírással az „ÖTSZÁZ FORINT” ismétlõdõ felirat látható. Az alapnyomat bal felsõ részén az átnézõjel hátoldali eleme található. j) A képnyomat része a bankjegy felsõ szélén és a vízjelmezõ alatt több sorban ismétlõdõ mikroírás, amelynek szövege „MAGYAR NEMZETI BANK”. A jobb oldalon a vakok és csökkent látóképességûek számára a címlet felismerhetõségét elõsegítõ jel található, amelynek színe barnásvörös. k) A képnyomat fõ motívuma a Sárospataki várat ábrázoló – múlt századi rézkarc alapján készült – metszet. A képnyomat felett az „500” értékjelzés, a képnyomat alatt balra az „ÖTSZÁZ FORINT” felirat látható. A metszettõl jobbra fent „A SÁROSPATAKI VÁR” felirat, jobbra lent rozettában az „500” értékjelzés olvasható. E rajzolatok színe barnásvörös. l) A bankjegy grafikai tervét és elõoldalának metszetét – Mányoki Ádám festménye alapján – Vagyóczky Károly grafikusmûvész készítette. A bankjegy hátoldalán látható metszetet a grafikai terv alapján Pálinkás György grafikusmûvész készítette. m) A d) pont szerinti szövegtükörben olvasható évszám és névaláírások változhatnak. 2. A bankjegy elõoldalának képe:
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9259
3. A bankjegy hátoldalának képe:
4. melléklet a 18/2006. (X. 16.) MNB rendelethez A Magyar Nemzeti Bank által az 1/2001. (MK 5.) MNB hirdetménnyel kibocsátott, új biztonsági elemmel ellátott 500 forintos címletû bankjegy külsõ kiállítása 1. A bankjegy leírása: A bankjegy leírása – az a) és b) pont szerinti eltérésekkel – megegyezik az e rendelet 3. mellékletének 1. pontjában foglaltakkal. a) A bankjegyen található vízjelmezõben II. Rákóczi Ferencet ábrázoló árnyalatos vízjelkép látható. A képnyomat része a vízjelmezõ fölött lévõ, optikailag változó tulajdonságú festékkel (OVI) nyomtatott tagolt formájú rozetta, amelyben az „MNB” felirat látható. A rozetta és a felirat a rátekintés szögétõl függõen arany vagy zöld színû. b) A szövegtükörben az „500 ÖTSZÁZ FORINT MAGYAR NEMZETI BANK” feliratok, a Surányi Riecke Werner
Karvalits Ferenc
névaláírások, a „BUDAPEST 2001” felirat, valamint a bankjegyhamisításért való büntetõjogi felelõsségre vonatkozó záradék szövege: „A BANKJEGYHAMISÍTÁST A TÖRVÉNY BÜNTETI!” olvasható. 2. A bankjegy elõoldalának képe:
9260
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/126. szám
3. A bankjegy hátoldalának képe:
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2006. (X. 16.) MNB rendelete
alatt, vízszintesen két sorban a „FORINT” felirat és a „BP.” verdejel olvasható. Az érme hátlapjának képét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából 50 forintos címletû érme kibocsátásáról
3. §
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következõket rendelem el:
Az érmébõl 2 000 000 darab készíthetõ.
4. § Ez a rendelet 2006. október 20-án lép hatályba.
1. § A Magyar Nemzeti Bank elnöke helyett: (1) A Magyar Nemzeti Bank az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából 50 forintos címletû érmét bocsát ki.
Auth Henrik s. k., a Magyar Nemzeti Bank alelnöke
(2) A kibocsátás idõpontja: 2006. október 20.
2. § (1) Az érme réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetébõl készült, súlya 7,70 gramm, átmérõje 27,4 mm, széle sima. (2) Az érme elõlapjának külsõ részén található gyöngysor-szegélyen belül fent, köriratban a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” felirat, lent pedig az „1956” évszám olvasható. Az érme középmezõjében az Országház épületének a Duna felõli ábrázolása látható, az elõtérben lyukas nemzeti színû zászlóval. Az érme szélénél jobb oldalon, az Országház épületének ábrázolása alatt a „2006” verési évszám található. Az érme elõlapjának képét e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (3) Az érme hátlapjának külsõ részén található gyöngysor-szegélyen belül a kissé egymásra csúsztatott számjegyekbõl álló „50” értékjelzés látható. Az értékjelzés bal és jobb oldalán alul díszítõvonal található. Az értékjelzés
1. melléklet a 19/2006. (X. 16.) MNB rendelethez Az érme elõlapjának képe:
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2. melléklet a 19/2006. (X. 16.) MNB rendelethez Az érme hátlapjának képe:
9261
IRÁNYMUTATÁSOK, IV. rész JOGEGYSÉGI HATÁROZATOK A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozatai A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata 4/2006. KJE szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
III. rész HATÁROZATOK A Köztársasági Elnök határozatai
A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a 2006. szeptember 26. napján megtartott nem nyilvános ülésen az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság legfõbb ügyészének indítványa alapján meghozta a következõ jogegységi határozatot:
A Köztársasági Elnök 172/2006. (X. 16.) KE határozata vezérõrnagyi elõléptetésrõl Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontjában biztosított jogkörömben, a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 49. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a honvédelmi miniszter elõterjesztésére Borzák József dandártábornokot 2006. október 14-ei hatállyal vezérõrnaggyá elõléptetem. Budapest, 2006. október 5. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
Ellenjegyzem: Budapest, 2006. október 10. Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter
KEH ügyszám: V-5/4485/2006.
1. A közhasznú szervezet létesítõ okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen tényleges tevékenységet folytat, közhasznú céljait milyen módon valósítja meg. 2. A közhasznú tevékenység nyilvánosságának elve megkívánja, hogy a szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférést a létesítõ okirat biztosítsa. E követelménynek oly módon tehet eleget, ha a kívülállók részérõl való igénybevételt kifejezetten megengedi, illetve tartalmazza, hogy azt nem zárja ki. 3. A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítõ okiratának tartalmaznia kell, hogy a közhasznú szervezetben a vezetõ tisztségviselõket illetõen mikor áll fenn összeférhetetlenség. E rendelkezés helyettesíthetõ a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 8. §-ában és 9. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi elõírásokra való utalással is. 4. A Kszt. 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás céljára minden olyan dokumentáció (akár lefûzött jegyzõkönyvek, akár külön vezetett nyilvántartás) elfogadható, amely biztosítja a vezetõ szerv döntései tartalmának, idõpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számarányának (ha lehetséges személyének) utólagos megismerhetõségét, igazolását.
9262
MAGYAR KÖZLÖNY
5. A befektetési szabályzat nem a nyilvántartásba vételhez, hanem a befektetési tevékenység végzéséhez szükséges, ezért azt a nyilvántartásba vételi kérelemhez nem kell csatolni, de befektetési tevékenységet csak a szabályzat megalkotását követõen lehet folytatni. 6. A Kszt. 23. §-ban meghatározott átsorolás és törlés iránt kérelemre induló eljárásokban keresetlevelet az ügyész sem terjeszthet elõ, kérelmérõl a bíróság a Kszt. 22. § (3) bekezdése szerinti nemperes eljárásban határoz.
INDOKOLÁS I. A Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze P.MJ. 3080/2005. szám alatt a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 29. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a 31. § (2) bekezdése alapján jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat hozatalát indítványozta az alábbi kérdésekben:
2006/126. szám
tábla I.Kny.52.219/2003/2. számú határozatában úgy foglalt állást, hogy errõl nem kell rendelkezni. 3. Az indítványban foglaltak szerint a bíróságok eltérõen ítélik meg, hogy a közhasznú szervezet vezetõ szerve tisztségviselõinek összeférhetetlenségérõl a létesítõ okiratokban milyen részletességgel kell rendelkezniük. A Legfelsõbb Bíróság a Kny.III.29.763/1999/3., Kny.III.37.101/2000/3., Kny.I.35.177/2002/3. és Kny.I. 35.513/200 2/3. számú határozatában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a létesítõ okiratban konkrét tisztségekre vonatkozó, önálló, összeférhetetlenségi szabályokat kell alkotni. Ezzel ellentétben a Legfelsõbb Bíróság Kny.I.35.589/ 2001/2., és a Fõvárosi Ítélõtábla 1.Kny.52.225/2003/3., 1.Kny.52.219/2003/2., valamint 1.Kny.52.289/ 2003/4. számú határozatában azt hangsúlyozta, hogy amennyiben a szervezet nem alkot speciális összeférhetetlenségi szabályokat, a létesítõ okirat még elfogadható elégséges tartalmaként utalhat a Kszt. 8. § (1) és 9. § (1) bekezdésére. 4. A legfõbb ügyész indítványa szerint eltérõ a joggyakorlat abban a kérdésben, hogy a mûködés nyilvánosságának biztosítása érdekében a közhasznú szervezet üléseirõl készült jegyzõkönyveken kívül kell-e a szervezetnek külön nyilvántartást vezetnie. Hivatkozott arra, hogy a Legfelsõbb Bíróság Kny. III.28.329/1998/3. számú határozata szerint elegendõ az elõírt adatokat tartalmazó jegyzõkönyvet készíteni, míg Kny.IV.35.036/2001/3. számú határozatában külön nyilvántartást tartott szükségesnek.
1. A legfõbb ügyész indítványában kifejtettek szerint eltérõ gyakorlat alakult ki abban a kérdésben, hogy a közhasznú szervezetek létesítõ okirataiban a közhasznú tevékenység meghatározása körében elegendõ-e a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 26. § c) pontjában felsorolt valamely közhasznú tevékenységre utalni, vagy meg kell jelölni azt a konkrét tevékenységet is, amelyet a szervezet ténylegesen folytatni kíván. Jelezte, hogy a Legfelsõbb Bíróság Kny.VII.37.166/ 2000/3., Kny.VI.38.230/2000/2., Kny.VI.37.988/2001/3., KnyI.35.007/2002/3., valamint a Kny.I.35.177/ 2002/3. számú határozatában úgy foglalt állást, hogy a Kszt. 26. § c) pontjára történõ hivatkozáson túl a tényleges tevékenységet is konkrétan meg kell jelölni. Ezzel szemben a Legfelsõbb Bíróság a Kny.I.35.165/2001/3., valamint a Fõvárosi Ítélõtábla, 1.Kny.52.087/2003/2., 1.Kny.52.289/2003/4., valamint 1.Kny.52.225/ 2003/3. számú határozatában azt fejtette ki, hogy elegendõ a tevékenységet a jogszabályhely megjelölésével, vagy a Kszt. tartalmának megfelelõ, illetve a törvényi tartalomra következtethetõ módon megnevezni.
5. A legfõbb ügyész indítványában foglaltak szerint a bíróságok eltérõen ítélik meg, hogy a nyilvántartásba vételi eljárásban a befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek kell-e befektetési szabályzatot csatolnia. Kiemelte, hogy a Legfelsõbb Bíróság Kny.I.35.497/ 2002/3. számú, Kny.I.35.499/2002/3. számú, valamint Kny.VI.37.952/2000/3. számú végzésében megkövetelte a befektetési szabályzat csatolását, míg a Fõvárosi Ítélõtábla 1.Kny.52.074/2003/2. számú, I.Kny.52.225/2003/3. számú, továbbá I.Kny.52.347/2003/2. számú végzésében úgy foglalt állást, hogy ha az alapszabály jövõbeli lehetõségként tartalmazza, hogy a közhasznú szervezet befektetési tevékenységet kíván folytatni, a nyilvántartásba vételkor nem kifogásolható, hogy nincs befektetési szabályzata.
2. A legfõbb ügyész indítványában rámutatott arra, hogy ellentétes joggyakorlat alakult ki abban a kérdésben: külön rendelkezni kell-e a létesítõ okiratban arról, hogy a kívülállók a közhasznú szervezet milyen szolgáltatásaiból, és hogyan részesülhetnek. Utalt arra, hogy a Legfelsõbb Bíróság BH 2000/469. szám alatt közzétett Kny.III.37.081/2000. számú végzésében, illetve Kny. VI.28.263/1998/4. számú végzésében megkívánta a létesítõ okirat ilyen irányú rendelkezését, míg a Fõvárosi Ítélõ-
6. A jogegységi határozathozatalra irányuló indítvány felvetette, hogy a bíróságnak peres vagy nemperes eljárásban kell-e döntenie, ha az ügyész a közhasznúsági fokozatból történõ átsorolás vagy törlés iránt keresetet, illetve indítványt terjeszt elõ. Arra hivatkozott, hogy az átsorolásról a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 12.P.20.199/ 2002/3. számon ítélettel, míg a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Apk.61.016/1997/12. számon végzéssel, a törlés kér-
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
désében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 8.P.20.922/ 2003/5. számon ítélettel határozott.
II. A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfõbb ügyész képviselõje a jogegységi indítványban foglaltakat fenntartotta és a közhasznú tevékenység létesítõ okiratban való meghatározása körében kifejtette, hogy a Kszt. 26. § c) pontjában felsorolt tevékenységek nem tekinthetõk a közhasznú szervezetek által vállalt konkrét tevékenységnek, azt a létesítõ okiratnak kell meghatároznia. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szolgáltatások nyitottságáról más szempontból rendelkezik a Kszt. 4. § (1) bekezdés a) pontja és 7. § (3) bekezdés d) pontja. Az utóbbi szabály ugyanis a szervezet mûködésével kapcsolatos szabály. A közhasznú nyilvántartásba vételre, átsorolásra és törlésre irányuló eljárás jellegével összefüggésben hangsúlyozta, hogy a Kszt. 22. § (3) bekezdésének egyértelmû rendelkezése szerint a bíróság nemperes eljárásban jár el.
III. 1. A közhasznú szervezet létesítõ okiratában a végzendõ közhasznú tevékenység meghatározásához elegendõ-e a Kszt. 26. § c) pontjában felsorolt valamely tevékenységre utalni, vagy konkrétan kell megjelölni azt a tevékenységet, amelyet a szervezet ténylegesen folytatni kíván? A Kszt. jelenleg hatályos 26. § c) pontja 1–23. pontjában sorolja fel a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló közhasznú tevékenységeket. A Kszt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerint a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítõ okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen, e törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat. A Kszt. 1. §-a szerint a törvény célja, hogy meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének és megszûnésének feltételeit, a közhasznú szervezetek mûködésének és gazdálkodásának rendjét, a nyilvántartás és beszámolás szabályait, valamint a mûködés és a vagyonfelhasználás törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályokat. A törvény indokolása hangsúlyozza, hogy megalkotásával a jogalkotó eleget kívánt tenni annak a jogos igénynek, hogy a civil szervezetek közhasznú tevékenységüket világos, rendezett viszonyok között végezhessék. Felhívja a figyelmet arra, hogy a közhasznúság elnyerése olyan többlet kritériumokat feltételez, melyek indokolják a többlet kedvezmények garantálását. Ugyanakkor nem kíván a törvény a non-profit szervezetek belsõ mûködésébe beavatkozni, csak azokat a feltételeket határozza meg, amelyek a törvényes mûködést garantálják. A Kszt.-nek az egyes közhasznú tevékenységeket felsoroló 26. §-át értelmezõ rendelkezéseknek minõsíti, amely a törvény használta fogal-
9263
mak meghatározását szolgálja. A közhasznú tevékenységek kimerítõ felsorolása rögzíti, hogy a felsorolt tevékenységek akkor minõsülnek közhasznúnak, ha a társadalom és az egyén közös érdekét egyszerre szolgálják. Nem tekinthetõ közhasznúnak az a tevékenység, amely kizárólag az egyén, vagy az egyének szûkebb köre érdekeinek kielégítésére szolgál, hiába felel meg egyébként a felsorolás valamely tételének. A törvényalkotó célja a tevékenységi absztrakciók kiterjesztõ értelmezése, az egyes kategóriák tartalmává teszi a köztudat szerint általában oda sorolt fogalmakat. A fentiekbõl a jogalkotói szándékra az a következtetés vonható le, hogy a Kszt. 26. § c) pontja tevékenység-kategóriákat tartalmaz, amelyek absztrakt módon foglalják össze az adott csoportba sorolható konkrét tevékenységeket. Nincs azonban olyan elvont csoportképzõ ismérv, amely annak kereteit meghatározná, hanem „a köztudat szerint általában oda sorolt fogalmakat” kell az egyes kategóriákba értenünk. (Ezt a felfogást tükrözi a Kny.VI.37.988/2001/3. számú határozat: „Közhasznúnak csak akkor minõsíthetõ egy szervezet, ha az alapszabályban megjelölt cél szerinti tevékenysége a Kszt. 26. §-a szerinti meghatározásnak megfelel.”) A Legfelsõbb Bíróság azon határozatában, ahol elegendõnek találta a Kszt. 26. §-a vonatkozó alpontjának felhívását (Kny.I.35.165/2001/3.) azt, azzal állította szembe, hogy a közhasznú tevékenységet nem szükséges „részletezni és magyarázni”. A Fõvárosi Ítélõtábla határozatai (1.Kny.52.087/2003/2., 1.Kny52.289/2003/4., és 1.Kny52.225/2003/3.) feltétel nélkül elfogadhatónak tartják a tevékenység megjelölését a jogszabályhely megjelölésével. A Legfelsõbb Bíróság nagyszámú határozatában (Kny.V.28.897/1998/4., Kny.VII.37.166/2000/3., Kny.III.37.749/2000/4., Kny.III.38.051/2000/3., Kny.VI.38.230/2000/2., Kny.IV.35.082/2001/3., Kny.IV.35.432/2001/3., Kny.VI.37.988/2001/3., Kny.I.35.007/2002/3., Kny.I.35.177/2002/3., Kny.I.35.393/2002/3.) úgy foglalt állást, hogy az alapító okiratban konkrétan kell megjelölni, hogy a szervezet milyen közhasznú tevékenységet folytat. E jogi álláspont indokaként arra hivatkozott, hogy a bíróság feladata a tevékenység tényleges tartalmának vizsgálata, illetve annak megállapítása, hogy a szervezet a Kszt. 26. §-a szerinti tevékenységet milyen módon végzi, konkrétan hogyan valósítja meg. Hangsúlyozta, hogy a tevékenység tényleges tartalmának tisztázása az elõfeltétele annak, hogy egyáltalán közhasznúnak legyen minõsíthetõ, illetve, hogy a késõbbiekben ellenõrizhetõ legyen. Ki kell térni arra a kérdésre is, hogy a létesítõ okiratban feltüntetett konkrét tevékenység hogyan minõsíthetõ. A Legfelsõbb Bíróság határozataiban gyakran elvégezte a tevékenység besorolását a Kszt. 26. § c) pontja szerinti rendbe (,,a célok érdekében kifejtett tevékenység egyben kulturális tevékenységnek is minõsül.” Kny.II.27.206/1999/3., „Az egyesület céljaként megfogalmazott tevékenység nem
9264
MAGYAR KÖZLÖNY
tekinthetõ a hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlõségének elõsegítésére irányuló tevékenységnek” Kny.VI.29.170/1999/2., „Az alapítvány céljai megfelelnek a Kszt. 26. §-ban felsorolt céloknak is” Kny.III.35.055/1999/2.). Ennek megfelelõen tehát a bíróság a létesítõ okiratba foglalt konkrét tevékenységet a Kszt. 26. §-a szerint minõsíti és besorolja. A Kszt. 4. § (1) bekezdés a) pontjának értelmezése körében, a kapcsolódó joggyakorlatra figyelemmel a jogegységi tanács azt a jogértelmezést látta elfogadhatónak, hogy a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítõ okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen tényleges tevékenységet folytat, közhasznú céljait milyen módon valósítja meg. 2. Külön kell-e rendelkezni arról, hogy a kívülállók a közhasznú szervezet milyen szolgáltatásaiból, és hogyan részesülhetnek? A Kszt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítõ okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen, e törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, és – ha tagsággal rendelkezik – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. „A közhasznú szervezet mûködési és gazdálkodási rendje” fejezet „A közhasznú mûködéssel kapcsolatos szabályok” címe alatt a Kszt. 7. § (3) bekezdésének d) pontja kimondja, hogy a közhasznú szervezet létesítõ okiratának vagy – ennek felhatalmazása alapján – belsõ szabályzatának rendelkeznie kell a közhasznú szervezet mûködésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának nyilvánosságáról. A Legfelsõbb Bíróság Kny.VI.28.263/1998/4. számú határozatában kiemelte, hogy „a törvényes mûködés és a vállalt közfeladat ellátására nyújtani kívánt szolgáltatások igénybevétele feltételeinek meghatározása, illetõleg szabályozása a közhasznúsági minõsítés alapvetõ garanciális követelménye. Ennek megfelelõen a nyilvánosság követelményének – mely vonatkozik a közhasznú szervezetek mûködésére és a szolgáltatás igénybevételének módjára is – az alapszabályban foglaltaknak eleget kell tenniük.” A Fõvárosi Ítélõtábla Kny.1.52219/2003/2. számú végzésében úgy foglalt állást, hogy „A Kszt. az alapszabály kötelezõ részévé a 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat teszi, amelybõl következõen az már nem kötelezõ része az alapszabálynak, hogy a tagokon kívül a közhasznú szolgáltatásokat hogyan, és miként nyújtja.” A Kszt. 4. §-hoz fûzött törvényi indokolása egyértelmûen rögzíti, hogy a közhasznú nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítõ okiratának rendelkezést kell tartalmaznia a közhasznú szolgáltatások nyitott elérhetõségérõl. A jogegységi tanács álláspontja szerint a közhasznú tevékenység nyilvánosságának elve azt kívánja meg, hogy a szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférést a létesítõ okirat biztosítsa. E követelménynek oly módon tehet eleget, ha a kívülállók részérõl való igénybevételt kifejezetten megen-
2006/126. szám
gedi, illetve tartalmazza, hogy azt – a Kszt. szóhasználatával élve – „nem zárja ki”. Ezt a célt szolgálja a Kszt. 7. § (3) bekezdés d) pontjának elõírása is. 3. Milyen részletességgel kell a létesítõ okiratnak rendelkeznie a vezetõ szerv tisztségviselõinek összeférhetetlenségérõl? A Kszt. 7. § (2) bekezdés b) pontja szerint a több tagból (személybõl) álló legfõbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítõ okiratának tartalmaznia kell a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat. A 8. § (1) bekezdése értelmében a vezetõ szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás. (2) Nem lehet a felügyelõ szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezetõ szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatást –, illetve d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A 9. § (1) bekezdése szerint a közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (2) A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy „A Kszt. hatálya alá tartozó szervezetek közfeladatokat látnak el és e közfeladataik ellátásához a Kszt.-ben meghatározott kedvezményekben részesülnek, mind a közfeladatok ellátása, mind a közpénzekkel való gazdálkodás tisztaságának biztosítása megköveteli, hogy e szervezetek közhasznú jogállásának elismerését és mûködésük rendjét egyértelmû szabályok határozzák meg.” [21/2001. (VI. 21.) AB határozat]
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kszt.-hez fûzött általános indokolás szerint „a törvény nem kíván a non-profit szervezetek belsõ mûködésébe beavatkozni, csak azokat a feltételeket kívánja meghatározni, melyek a törvényes mûködést garantálják.” A Kszt. 7. §-ához fûzött indokolás a szabályozás indokait a következõkben jelöli meg: „A szabályozás célja, hogy a közhasznú szervezet mûködését átláthatóbbá tegye, a mûködést a szervezetre vonatkozó státus szabályokhoz képest pontosabban meghatározott eljárási és szervezeti rendbe terelje, elõsegítse a döntéshozatal nyomon követhetõségét, biztosítsa a nyilvánosság közhasznú szervezet által vállalt és a törvény által elõírt szintjét. A szabályozás jellemzõje, hogy a törvény nem tartalmaz a mûködésre vonatkozó tartalmi szabályokat, hanem a közhasznú szervezet feladatául szabja a döntéshozatal feltételrendszerének meghatározását.” A jogalkotó fõ célként tehát a törvényes mûködést kívánta oly módon garantálni, hogy annak feltételeit meghatározza, ám a szervezetek belsõ mûködésébe nem szándékozott beavatkozni. Ezért az idézett szabályok nem tekinthetõk „a mûködésre vonatkozó tartalmi szabályok”-nak, hanem a közhasznú szervezetnek magának kell megszabnia „a döntéshozatal feltételrendszerét”. A Legfelsõbb Bíróság Kny.I.35.589/2001/2. számú határozatában azt állapította meg, hogy a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokkal kapcsolatosan elegendõ a Kszt. 8. § (1) és 9. § (1) bekezdésére utalni. A Fõvárosi Ítélõtábla határozatai (1.Kny.52.289/2003/4., 1.Kny.52.364/2003/3., 1.Kny.52.047/2004/3.) ugyancsak kifejtik, hogy a Kszt. 8. § és 9. §-nak összeférhetetlenségi szabályai alapszabályba foglalásuk nélkül is kötelezõk. A Kszt. 7. § (2) bekezdés b) pontja elõírja összeférhetetlenségi szabályok alapszabályi meghatározását, amennyiben azonban a szervezet speciális összeférhetetlenségi szabályokat nem alkot, az alapszabály elégséges tartalmaként idézheti a Kszt. 8. § és 9. §-nak összeférhetetlenségi szabályait, illetve elegendõ megjelölni e jogszabályhelyeket, további összeférhetetlenségi szabály alkotására nem kötelezhetõ. A jogegységi tanács álláspontja szerint a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítõ okiratának tartalmaznia kell, hogy a közhasznú szervezet a vezetõ tisztségviselõket illetõen mit tekint összeférhetetlennek, e rendelkezés azonban helyettesíthetõ a Kszt. összeférhetetlenségi elõírásaira való utalással is. A belsõ szabályozási autonómia jegyében a közhasznú szervezet dönthet úgy is, hogy mûködéséhez elegendõ garanciát nyújtanak a Kszt. összeférhetetlenségi szabályai, és nem kíván további, egyéniesített szabályokat alkotni. Így a Kszt. keretei között további tartalmi megkötés nélkül is teljesülhet az a követelmény, hogy a döntéshozatal elfogulatlansága nyilvános, elõre meghatározott módon szabályozott legyen. A közhasznú szervezet létesítõ okirata tehát a Kszt. 8. §-ában és 9. §-ára való utalással tartalmazhatja a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek összeférhetetlenségére vonatkozó szükséges szabályokat.
9265
4. Kell-e a közhasznú szervezetnek vezetõ szerve döntéseirõl külön nyilvántartást vezetnie, vagy elegendõ az ülésrõl jegyzõkönyvet készíteni? A Kszt. 7. § (1) bekezdése szerint a több tagból (személybõl) álló legfõbb szerv, valamint a legfõbb szervnek nem minõsülõ ügyintézõ és képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezetõ szerv) ülései nyilvánosak. A (3) bekezdés a) pontja értelmében a közhasznú szervezet létesítõ okiratának vagy – ennek felhatalmazása alapján – belsõ szabályzatának rendelkeznie kell olyan nyilvántartás vezetésérõl, amelybõl a vezetõ szerv döntésének tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A Kszt. 7. §-hoz fûzött indokolása kifejti, hogy a létesítõ okiratnak rendelkezést kell tartalmaznia a vezetõ szerv mûködésére vonatkozóan. A szabályozás célja, hogy a közhasznú szervezet mûködését átláthatóbbá tegye, elõsegítse a döntéshozatal nyomon követhetõségét, biztosítsa a nyilvánosság közhasznú szervezet által vállalt és a törvény által elõírt szintjét. A Legfelsõbb Bíróság Kny.III.27.856/1999/3. számú határozatában úgy foglalt állást, hogy a Kszt. 7. § (3) bekezdés a) pontjában elõírt követelményeket a létesítõ okirat vagy a szervezeti és mûködési szabályzat szerint elkészített és idõrendben lefûzött jegyzõkönyvei is megfelelõen biztosítják, felesleges emellé még külön nyilvántartás vezetése is. Az elõírt adatokat tartalmazó jegyzõkönyv megfelelõ és kielégítõ módszer (Kny.III.28329/1998/3.). A Kszt. 7. § (3) bekezdés a) pontja szabályának az a célja, hogy közhasznú szervezet mûködését átláthatóbbá tegye, elõsegítse a döntéshozatal nyomon követhetõségét, biztosítsa a kellõ nyilvánosságot. E követelmény olyan nyilvántartás vezetésében testesül meg, amelybõl kitûnik a vezetõ szerv döntésének tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges, személye). Nincs törvényi elõírás a nyilvántartás formáját illetõen. Lényeges szempont a döntéshozatal körülményeinek és a döntések tartalmának rögzítése oly módon, hogy az bármikor visszakereshetõ, utólagosan is igazolható maradjon. Erre tekintettel a jogegységi tanács megállapította, hogy a Kszt. 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás céljára minden olyan dokumentáció (akár lefûzött jegyzõkönyvek, akár külön vezetett nyilvántartás) elfogadható, amely biztosítja a vezetõ szerv döntései tartalmának, idõpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számarányának (ha lehetséges, személyének) utólagos megismerhetõségét, igazolását. 5. Kell-e befektetési szabályzatot csatolnia a közhasznú szervezetnek a nyilvántartásba vételhez, ha az alapszabály szerint befektetési tevékenységet kíván folytatni? A Kszt. 17. §-a szerint a befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfõbb szerv fogad el. A jogegységi indítványban foglaltakkal ellentétben a Legfelsõbb Bíróság Kny.VI.37952/2000/3. számú végzé-
9266
MAGYAR KÖZLÖNY
sében nem írta elõ befektetési szabályzat csatolását, csupán arra hívta fel a figyelmet, hogy „amennyiben befektetõi tevékenység folytatását az alapító okirat lehetõvé tenné, úgy a Kszt. 17. §-a alapján befektetési szabályzatot kell készíteni.” A Fõvárosi Ítélõtábla jogegységi indítványban hivatkozott számos döntésében kifejtette, hogy amennyiben nincs arra vonatkozó adat, hogy a kérelmezõ a nyilvántartásba vételével egyidejûleg befektetési tevékenység folytatását kezdené, a befektetési szabályzat hiánya a közhasznú minõsítés nyilvántartásba vételi kérelem elutasításának nem lehet indoka. A Kszt. 17. §-hoz fûzött indokolás szerint a törvény nem állapít meg kogens szabályokat a közhasznú szervezetek befektetési viszonyaira. Nem írja elõ, hogy a közhasznú szervezetek miben tartsák szabad pénzeszközeiket, nem állítja fel a befektetési kockázatok taxatív rendszerét. A törvény csupán az e szabályozási tárgyakra irányuló belsõ szabályokat (befektetési szabályzat) megalkotását írja elõ. A jogi személyek nyilvántartási jogának általános elve, hogy megalakuláskor csak az ahhoz feltétlenül szükséges iratokat, engedélyeket követeli meg. Ennek megfelelõen tesz különbséget, pl. alapítási és mûködési engedélyek között a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 6. § (1) és (2) bekezdése is. A Gt. tükrözi azt a helyzetet, hogy vannak olyan engedélyek, amelyeket az alapítóknak már a gazdasági társaság létrehozása elõtt be kell szerezniük, és vannak a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyek. Az alapítási engedélytõl annyiban különbözik a tevékenység gyakorlását lehetõvé tevõ engedély, hogy a tevékenységi engedély hiánya nem akadályozza a cég bejegyzését, de a szóban forgó tevékenységet csak az engedély birtokában lehet folytatni. Hasonló a szabályozási helyzet a közhasznú szervezetek befektetési tevékenységét illetõen is. A befektetési szabályzat nem a nyilvántartásba vételhez, hanem a befektetési tevékenység végzéséhez szükséges, ezért szükségtelen azt a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni, de a Kszt. 26. § k) pontja szerinti, a közhasznú szervezet saját eszközeibõl történõ értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredõ vagyonértékû jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló befektetési tevékenységet csak a szabályzat megalkotását követõen lehet folytatni. 6. Peres vagy nemperes eljárásban kell döntenie a bíróságnak, ha az ügyész a közhasznúsági fokozatból történõ átsorolás, illetve a törlés iránt kérelmet terjeszt elõ? A Kszt. „A közhasznúsági nyilvántartásba vételre, az átsorolásra és a közhasznúsági nyilvántartásból való törlésre vonatkozó eljárás szabályai” cím alatt 22. § (1) bekezdésében elõírja, hogy a közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál, ha a nyilvántartásba vételre nem a bíróság jogosult, az erre jogosult szervezetnél kell benyújtani. A (3) bekezdés értelmében a közhasznúsági nyilvántartásba vételrõl, az átsorolásról és a
2006/126. szám
törlésrõl a bíróság nemperes eljárásban határoz. A 23. § szerint az ügyész a közhasznúsági nyilvántartásba vételre illetékes bíróságnál indítványozhatja a közhasznú jogállás törlését, illetõleg az alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történõ átsorolást, ha a közhasznú szervezet mûködése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítõ okiratban vagy az ennek alapján készített belsõ szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás után sem változtat. Az ügyész e jogosultsága a Kszt. 21. §-án alapuló, a szervezet törvényes mûködése feletti törvényességi felügyelet gyakorlásához kapcsolódik. A Kszt. 22. §-hoz fûzött indokolás szerint a fenti eljárás kérelemre indul. A közhasznú nyilvántartást végzõ bíróság kötve van a közhasznúvá minõsíthetõ szervezet kérelméhez. A 23. §-hoz kapcsolódó indokolás ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy a közhasznú szervezet közhasznú nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelmet a közhasznú szervezet, a törlésre irányuló keresetet az ügyészség nyújthat be. A Kszt. indokolása azonban ellentétes a Kszt. 22. § (3) bekezdésének egyértelmû rendelkezésével, amikor kimondja, hogy a közhasznúsági nyilvántartásba vételrõl, az átsorolásról és a törlésrõl a bíróság nemperes eljárásban határoz. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy az alapítványok nyilvántartásba vételét és a törléssel történõ megszûnését szabályozó Ptk. 74/A. §-ának (5) és (6) bekezdése, valamint a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételét szabályozó, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 15. §-ának (2) és (7) bekezdése is a bíróság nemperes eljárásában történõ határozathozatalról rendelkezik. A Kszt. 23. §-ban meghatározott átsorolás és törlés iránt kérelemre induló eljárásokban keresetlevelet ezért az ügyész sem terjeszthet elõ, kérelmérõl a bíróság nemperes eljárásban dönt.
IV. A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács – a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bsz. 27. §) – a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott, és e határozatát a Bsz. 32. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi. Budapest 2006. szeptember 26. Bauer Jánosné dr. s. k., a jogegységi tanács elnöke
Dr. Darák Péter s. k.,
Dr. Kozma György s. k.,
elõadó bíró
bíró
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Madarász Gabriella s. k., bíró
bíró
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata 5/2006. KJE szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a 2006. szeptember 26. napján megtartott nem nyilvános ülésén az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság legfõbb ügyészének indítványa alapján meghozta a következõ jogegységi határozatot: 1. A bíróság az alapítvány mûködése során is kijelölheti a kezelõ szervet (szervezetet), ha errõl az alapító nem gondoskodott, illetve a kijelölt szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja. 2. Több alapító által létrehozott alapítványnál az egyik alapító halála, illetve megszûnése esetén – az alapítói jogok gyakorlására kijelölt más személy hiányában – a többi alapító az alapító okiratot módosíthatja. 3. A kezelõ szerv egyes tagjainak kijelölése az alapító okirat rendelkezése szerint szüntethetõ meg. A kezelõ szerv (szervezet) alapítványi célokat veszélyeztetõ tevékenysége esetén az alapító a teljes kezelõ szerv (szervezet) kijelölését vonhatja vissza és kezelõként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. 4. A bíróság a Ptk. 74/C. § (7) bekezdésében foglalt alapítói jogosultságokat indokolt esetben, az alapítvány nevének, céljának és vagyonának figyelembevételével gyakorolhatja, ezért az erre vonatkozó bejelentés megalapozottságát vizsgálnia kell.
INDOKOLÁS I. A legfõbb ügyész a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 31. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint 31. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát kezdeményezte a következõ kérdésekben: 1. Ha az alapítvány mûködése során válik szükségessé a kezelõ szerv kijelölése, azt a bíróság a Ptk. 74/C. § (2) bekezdése alapján kijelölheti-e? A Legfelsõbb Bíróság Kny.III.38.579/2000/3. számú végzésében kifejtett álláspont szerint a bíróság csak abban az esetben rendelkezhet a kezelõ szerv kijelölésérõl, ha azt az alapító a nyilvántartásba vétel során elmulasztotta, ille-
9267
tõleg az alapító által megjelölt személyek a feladat ellátását nem vállalják, továbbá abban az esetben, ha az alapító halála, illetõleg megszûnése miatt az alapítói jogok gyakorlására nem kerülhet sor. A kezelõ szervezet bíróság által történõ kijelölésével kapcsolatban a Legfelsõbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a BH. 2000. évi 8. számban közzétett véleményének 7. pontjában is úgy foglalt állást, hogy a kezelõ szerv kijelölésével kapcsolatos jogosultság a bíróságot csak az alapító halála, megszûnése esetén illeti meg. Létezõ alapítók esetében azonban a kezelõ szerv kijelölése bírósági eljárásban nem kényszeríthetõ ki. Az iránymutató gyakorlattal az ítélõtáblák gyakorlata ellentétes. A Pécsi Ítélõtábla Knyf.III.20.114/2003/3. számú végzésének indokolásában foglaltak szerint a bíróságnak a kezelõ szerv kijelölésére vonatkozó kötelezettsége nem korlátozható az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárásra, miután az alapítónak a kezelõ szerv kijelölésére vonatkozó joga sem kizárólag az alapításkor áll fenn. A Pécsi Ítélõtábla álláspontja szerint a bíróság nemcsak abban az esetben dönthet a kezelõ szerv kijelölésérõl, ha errõl az alapító az alapítvány létrehozásakor nem gondoskodott, hanem akkor is, ha a kezelõ szerv (szervezet) személyi összetételében bekövetkezett változások miatt a kijelölés utóbb válik szükségessé. A Ptk. 74/A. §-ának (1) bekezdése szerint alapítvány tartós, közérdekû cél érdekében hozható létre. A tartós mûködéssel, mint törvényi feltétellel szükségképpen együtt járnak az alapítvány kezelõ szervében bekövetkezett személyi változások. A kuratóriumi tag halála, a tisztségrõl való lemondása, az alapító okiratban meghatározott idõtartam eltelte, illetve feltétel bekövetkezése mind olyan körülmény, amely megköveteli, hogy az alapító az alapítvány létesítését követõen is gondoskodjon az alapítvány zavartalan mûködését biztosító kezelõ szerv kijelölésérõl. Ellenkezõ álláspont érvényesítése azt eredményezné, hogy minden olyan esetben, amikor a fenti körülmények bekövetkezte esetén az alapító a kezelõ szerv kijelölését elmulasztja, vagy az alapítók egységes akarat-elhatározása bármely okból hiányzik, az egyébként törvényesen mûködõ, megfelelõ szervezeti keretekkel, vagyoni háttérrel rendelkezõ, sok esetben közhasznú vagy kiemelkedõen közhasznú tevékenységet ellátó alapítványok megszüntetése elkerülhetetlen lenne. Ezen túlmenõen az alapítói passzivitás lehetõséget nyújtana a Ptk. 74/A. §-a (3) bekezdésében rögzített, az alapítvány visszavonására vonatkozó tilalom megkerülésére is. A Fõvárosi Ítélõtábla 1.Kny.52.084/2004/3. számú végzésében ugyancsak arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután az alapítvány öt tagú kuratóriuma lemondott, az alapító azonban új kuratóriumot nem jelölt és úgy nyilatkozott, hogy a kuratórium tagjainak személyére javaslatot tenni nem tud, a kezelõ szerv bíróság általi kijelölése nem jelenti az alapítói jogok elvonását, a kezelõ szerv kijelölése a Ptk. 74/C. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a bíróság kötelessége.
9268
MAGYAR KÖZLÖNY
A Legfõbb Ügyészség hivatkozott továbbá a Szegedi Ítélõtábla a Knyf.II.20.287/2003/2. számú végzésére is. 2. Az alapító(k) halála esetén a többi alapító jogosult-e az alapító okirat módosítására? A Legfelsõbb Bíróság határozatainak hivatalos gyûjteményében közzétett 157. számú elvi határozat szerint az alapítvány alapító okirata csak az alapítók egybehangzó nyilatkozata esetén módosítható. Az egységes jogalkalmazói gyakorlat szerint több alapító esetén új kezelõ szerv kijelölésére csak valamennyi alapító együttes döntése alapján kerülhet sor. Arra vonatkozóan azonban, hogy valamely alapító halála esetén a módosítás lehetséges-e, ellentétes döntések születtek. A Legfelsõbb Bíróság Kny.III.27.739/1998. számú, az elvi határozatok között 264. sorszám alatt közzétett eseti döntésében úgy foglalt állást, hogy a határozat meghozatalánál a megszûnt (meghalt) alapítókat figyelmen kívül kell hagyni. Az indokolás szerint egy alapító halála következtében nem semmisülhet meg a többi alapítónak a Ptk. 74/C. § (6) bekezdésében biztosított, a kezelõ szerv kijelölésével vagy visszahívásával kapcsolatos jogosultsága. Ezen értelmezés szerint a Ptk. 74/C. § (6) bekezdése alapján a bíróság kizárólag akkor jogosult a kuratórium kijelölésére, ha az alapító(k) halála, megszûnése folytán nincs olyan létezõ alapító, aki az alapítvány tekintetében az alapítói jogokat gyakorolhatná. A Legfelsõbb Bíróság Kny.I.28.753/1998/4. számú, valamint Kny.I.28.561/1998/4. számú végzéseiben a fentiekkel ellentétben úgy foglalt állást, hogy a halál, illetve a jogi személy megszûnése esetében az alapítói jogokat továbbiakban az elhalt, illetve a megszûnt jogi személy helyett más természetes vagy jogi személy nem gyakorolhatja. A kiesett alapító helyett a többi alapító nyilatkozata az elhalt, illetve megszûnt alapító jognyilatkozatát nem pótolhatja, nem helyettesítheti, mert az alapító személyéhez kötõdõ ezen jogok nem háramlanak rájuk. Egy hiányzó egyezõ akaratnyilatkozat esetén a többi alapító az összes alapítót megilletõ, és csak közösen gyakorolható alapítói jogokat tehát nem gyakorolhatja, ugyanúgy ahogy abban az esetben sem, ha az összes alapító létezik, azonban az együttes joggyakorláshoz hiányzik a közös akarat. Az elõzõ állásponttal egyezõ gyakorlatot folytat a Szegedi és a Pécsi Ítélõtábla, az utóbbi álláspontot követi a Fõvárosi Ítélõtábla gyakorlata. A Fõvárosi Ítélõtábla 1.Kny.52.065/2004/3. számú végzésének indokolásában kifejtett álláspont szerint az alapítvány létrehozása a természetes személy, illetve a jogi személy személyhez fûzõdõ jogosítványa, ezért a természetes személy halála, illetve a jogi személy megszûnése esetén az alapítói jog tekintetében jogutódlásnak helye nincs. A kiesõ alapító akaratnyilatkozata hiányzik az alapítói jog gyakorlásához ugyanúgy, mint abban az esetben, ha az alapítók között hiányzik az akarategység.
2006/126. szám
A végzésben a Fõvárosi Ítélõtábla arra is rámutatott, hogy a Ptk. 74/C. §-ának (7) bekezdése szerint az alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában illethetik meg az alapítói jogosultságok a bíróságot, azonban csak a kezelõ szerv vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján. Kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában, e törvényi rendelkezés értelmében lehetõség van arra, hogy a több alapító által alapított alapítvány esetében egy alapító kiesésekor a kiesett alapító alapítói jogait a bíróság gyakorolja. Ez azonban a bíróságot nem automatikusan illeti meg. Az alapítói jogok bíróság általi gyakorlására a meglévõ alapító önmagában nem, csak az alapítvány kezelõ szervével együtt terjeszthet elõ kérelmet. 3. A kezelõ szervezet alapítványi célokat veszélyeztetõ tevékenysége esetén az alapító kizárólag a teljes kezelõ szervezetet vagy az egyes kuratóriumi tagokat is visszahívhatja? A kezelõ szerv, illetve annak egyes tagjai visszahívását illetõen ellentmondásos jogalkalmazói gyakorlat alakult ki, az alábbiak szerint: A Legfelsõbb Bíróság Kny.II.28.344/1998/3. számú, valamint a Legfelsõbb Bíróság Kpkf.II.25.304/ 1992/2. számú végzéseinek indokolása szerint a Legfelsõbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma 2. számú módosított állásfoglalásának III. pontja szerint lehetõség van arra, hogy az alapító kezelõként – amely az alapítvány általános ügydöntõ, ügyvezetõ és képviselõ szerve – kurátorokból (gondnokokból) álló, többtagú kuratóriumot hozzon létre. A törvény tehát tiltó rendelkezést, vagy kötelezõ rendelkezést nem tartalmaz a kezelõ szerv összetétele, a kezelõ jelölése tárgyában. Ezért a Legfelsõbb Bíróság álláspontja szerint lehetséges, hogy a kezelõ szerv összetételét oly módon változtassa meg, hogy a kuratórium egy vagy több tagjának tevékenységét értékelve (vagy egyéb más személyi körülményeiben beállt változás folytán) a kuratóriumi tagság alól felmenti és mást jelöl a kuratóriumi tagság ellátására. Az alapítvány tartós mûködése törvényi feltétel, ezért a gyakorlatban az alapítványok kuratóriumában személyi változások következhetnek be, amelyeket az alapítónak természetesen figyelembe kell vennie és a kuratórium zavartalan tevékenységét a változások után is biztosítani kell. A gyakorlati élet megköveteli tehát, hogy az alapítvány kuratóriumában személyi változások következhessenek be, a jogbiztonság és az alapítványok tevékenysége törvényességének felügyelete pedig megköveteli azt, hogy e változásokat a bíróság a nyilvántartáson átvezesse. A Legfelsõbb Bíróság több eseti döntésében (Kny.III.29.265/1999/4., Kny.III.27.815/1999.) ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy az alapítónak a kuratórium, illetõleg a kezelõ szervezet megváltoztatásával, tagjainak visszavonásával kapcsolatosan hivatkoznia kell az alapítványi célok veszélyeztetésére, meg kell jelölni, mi miatt kívánja az alapítvány kuratóriumának megváltozta-
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tását, új kuratórium, illetõleg kezelõ szervezet létrehozását. A Ptk. 74/C. §-ának (6) bekezdésébõl következõen azonban a kezelõ szerv egyes tagjait nem lehet visszahívni. Ha a kuratórium összetételét bármely okból meg kell változtatni, az egész kezelõ szerv kijelölését vissza kell vonni, és az új összetételû testület bírósági nyilvántartásba vételét kell kérni. Ezt a gyakorlatot követi a Szegedi Ítélõtábla is, amely Knyf.II.20.207/2003/2. számú végzésében ugyancsak arra mutatott rá, hogy az alapító csak az alapítvány céljának veszélyeztetése esetén jogosult a kezelõ szerv kijelölésének visszavonására és csak a kezelõ szerv egészét vonhatja vissza, az egyes tagokat külön-külön nem. 4. Az alapítói jogosultságok bíróság általi gyakorlása során az alapító okirat módosítása iránt a Ptk. 74/C. § (7) bekezdésének utolsó mondata alapján elõterjesztett kérelem kapcsán a módosítás indokoltságát a bíróságnak kell-e vizsgálnia? A Ptk. 74/C. § (7) bekezdése szerint az alapító az alapító okiratban jogainak gyakorlására – különösen halála, megszûnése esetére – maga helyett más személyt is kijelölhet. E személyre az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az alapító nem vonhatja vissza. Alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában – a kezelõ szerv (szervezet) vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján – az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg. A Ptk. 74/C. § (7) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban eltérõ jogalkalmazói gyakorlat alakult ki annak megítélésében, hogy a bíróság a módosítás iránt elõterjesztett kérelem indokoltságát köteles-e vizsgálni és az alapító okiratot csak abban az esetben köteles-e módosítani, ha e nélkül az alapítvány további mûködése veszélyeztetve lenne. A kérelemnek megfelelõ módosítás széles körben elterjedt jogalkalmazói gyakorlat. A Fõvárosi Ítélõtábla 1.Kny.52.257/2003/2. számú végzésének indokolásában kifejtett álláspontja szerint azonban az alapítónak nem kötelezettsége, hanem jogosultsága az alapító okirat módosítása, ezért a kiesett alapító helyett a bíróságnak sem kötelezettsége, kizárólag törvényi lehetõsége az alapító okirat feltehetõ szándéka szerinti módosítása. Az alapító okirat bíróság általi módosítása pedig elsõsorban akkor indokolt, ha anélkül az alapítói szándék csorbulna, az alapítvány mûködésképtelenné válna. A Fõvárosi Ítélõtábla az 1.Kny.52.158/2003/4. számú végzésében arra is rámutatott, hogy az alapító okirat módosításának kényszere szükséges ahhoz, hogy azt a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése alapján a bíróság módosítsa. Önmagában az, hogy a kuratórium tagjai további célok kitûzésére, vagy tevékenység végzésére látnak lehetõséget, vagy például az alapítvány nem közhasznú szervezet, az alapítvány alapító okirat szerinti mûködését nem érinti, nem gá-
9269
tolja, de nem csorbítja az alapítói szándékot sem, ezért a módosításra nem kerülhet sor. Ezzel szemben, ha az alapítvány székhelyhasználati joga megszûnik, vagy a kezelõ szervezet nem látja el a feladatát, ezek már lehetnek a mûködés akadályai, amelyek indokolhatják az alapító okirat bírósági módosítását.
II. A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfõbb ügyész képviselõje a jogegységi indítványban foglaltakat fenntartotta. Kifejtette, hogy álláspontjuk szerint a bíróság az alapítvány mûködése során is kijelölheti a kezelõ szervet; bármely alapító halála vagy megszûnése esetén jogait a bíróság gyakorolhatja, de olyan értelmezés is indokolható, amely szerint amíg az alapítványnak van alapítója, a bíróság az alapítói jogokat nem veheti át; a kezelõ szerv tagjának kijelölése az alapító okirat rendelkezése szerint vonható vissza, ennek hiányában csak a teljes kezelõ szerv visszavonására kerülhet sor, továbbá a bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy indokolt-e az alapító okirat módosítása.
III. 1. A Ptk. 74/C. § (6) bekezdése szerint, ha a kezelõ szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelõként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. Ugyanakkor a Ptk. 74/C. § (2) bekezdésének rendelkezése értelmében a bíróság köteles kezelõ szerv (szervezet) kijelölésérõl gondoskodni, ha errõl az alapító nem rendelkezett, illetõleg a kezelõ szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja. A Ptk. nem tartalmaz olyan korlátozó szabályt, amely szerint a bíróság kötelezettsége a kezelõ szerv (szervezet) kijelölésével kapcsolatban csak az alapítvány létesítésekor áll fenn. Az új kezelõ szerv kijelölésének jogosultsága tehát elsõsorban az alapítót illeti meg, azonban ha az alapító e jogával nem él, és új kezelõ szerv kijelölése bármely okból szükségessé válik, a bíróság a Ptk. 74/C. § (2) bekezdése alapján az alapítvány mûködése során is köteles új kezelõ szerv (szervezet) kijelölésérõl gondoskodni. A Legfelsõbb Bíróság Kny.III.38.579/2000/3. számú végzésében kifejtett – a fentiekkel ellentétes – álláspontja, valamint a BH. 2000. évi 8. számában közzétett vélemény 7. pontjában kifejtett álláspont a Ptk. 2002. január 1-jéig hatályos rendelkezése alapján született. A Ptk. 74/C. §-ának (6) bekezdése ezen idõpontig úgy rendelkezett, hogy ha a kezelõ szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító kijelölést visszavonhatja és kezelõként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. Az alapító halála, megszûnése után ez a jogosult-
9270
MAGYAR KÖZLÖNY
ság a bíróságot illeti meg. A 2001. évi CVI. törvény 8. § (1) bekezdése a Ptk. 74/C. § (6) bekezdésének második mondatát 2002. január 1-jétõl hatályon kívül helyezte, ezzel megszüntette azt a korlátozást, hogy a kezelõ szerv (szervezet) kijelölésének jogosultsága az alapítvány mûködése során a bíróságot csak az alapító halála, illetve megszûnése után illeti meg. A Legfelsõbb Bíróság korábbi álláspontját erre a rendelkezésre alapította, amely a Ptk. módosítása folytán 2002. január 1-jétõl meghaladottá vált. Az ítélõtáblák ezért 2003. évtõl már egységesen helyes és iránymutató gyakorlatot alakítottak ki. 2. A Ptk. 74/B. § (5) bekezdése szerint az alapító az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül – módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. E rendelkezésbõl következõen több alapító esetén az alapító okiratot az alapítók csak egybehangzó akaratelhatározással módosíthatják. A Ptk. 74/C. § (7) bekezdése értelmében az alapító az alapító okiratban az e törvényben biztosított jogainak gyakorlására – különösen halála, megszûnése esetére – maga helyett más személyt is kijelölhet. E személyre, az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az alapító nem vonhatja vissza. Alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában – a kezelõ szerv (szervezet) vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján – az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg. A Ptk. idézett rendelkezése alapján az alapító halála, illetve megszûnése esetén jogainak gyakorlására elsõsorban az alapító okiratban kijelölt más személy jogosult. Ha az alapító okirat az alapító halála, illetve megszûnése esetére a joggyakorlásra jogosult más személyt nem jelöl meg, az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg. A Ptk. 74/C. § (7) bekezdését a 2001. évi CVI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be 2002. január 1-jei hatállyal. Ezen idõpontig – új kezelõ szerv kijelölésének jogát kivéve – a Ptk. nem tartalmazott szabályt arra vonatkozóan, hogy az alapító halála, illetve megszûnése esetén jogait ki, vagy mely szerv gyakorolhatja. A Legfelsõbb Bíróság a mûködõképesség biztosítása érdekében alakította ki azt a gyakorlatát, amely lehetõvé tette, hogy az egyik alapító halála (megszûnése) esetén a többi alapító a meghalt (megszûnt) alapító bizonyos jogosítványait – például az alapító okirat szükséges módosítását – gyakorolhassa. A Ptk. jelenleg hatályos 74/C. §-ának (7) bekezdése már egyértelmû rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az alapító vagy jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg. Az alapítói jogosultságok a bíróságot tehát akkor illetik meg, ha az alapítvány alapító nélkül marad. Ha az alapítványt több alapító hozta létre
2006/126. szám
és az egyik alapító idõközben meghalt vagy megszûnt, az alapítvány nem maradt alapító nélkül, mivel a többi alapító képes az alapítói jogok gyakorlására. Ez esetben az alapítói jogokat a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése alapján nem a bíróság, hanem a többi alapító gyakorolhatja egybehangzó akaratnyilatkozattal. Az alapítvány olyan egységes vagyontömegnek tekintendõ, melynek az alapító okiratban meghatározott célok érdekében való eredményes mûködtetését az alapítóknak vagy a bíróságnak – a kezelõ szerv (szervezet) tevékenysége útján – biztosítaniuk kell. Ameddig az alapítvány egy vagy több alapítója az alapító okiratban meghatározott cél megvalósításához szükséges alapítói döntéseket képes meghozni, a bíróság a törvényes elõírásoknak megfelelõ alapítói döntések nyilvántartásba vételére rendelkezik hatáskörrel. Ezt a jogértelmezést támasztja alá a Ptk. 74/C. § (7) bekezdésben foglalt rendelkezésen túlmenõen a Ptk. 74/C. § (2), 74/E. § (3) és (4), valamint (6) bekezdése is. 3. A Ptk. 74/C. § (1) bekezdése szerint az alapító – az alapító okiratban – kijelölheti a kezelõ szervet, illetõleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelõ szerv (szervezet) az alapítvány képviselõje. Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet – a (3) bekezdésben foglalt követelmény keretei között –, hogy a kezelõ szerv (szervezet) vagy annak tagja kijelölése meghatározott idõtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig áll fenn. E rendelkezés azonban az idõtartam lejárta, illetve a feltétel bekövetkezése esetén is csak az új kezelõ szerv (szervezet), illetve az új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételével egyidejûleg válik hatályossá. Az alapítvány kezelõ szervével kapcsolatos rendelkezést tartalmaz a Ptk. 74/C. § (6) bekezdése is, amely szerint, ha a kezelõ szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelõként másik szervet (szervezetet) jelölhet ki. A Ptk. idézett rendelkezései alapján az alapítvány kezelõ szervének megváltoztatására két módon kerülhet sor. A Ptk. 74/C. § (1) bekezdése alapján az alapító az alapító okiratban meghatározhatja, hogy a kezelõ szerv (szervezet) vagy annak bármely tagja kijelölése mely idõtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig áll fenn. Ebben az esetben az idõtartam lejárta, illetve a feltétel bekövetkezése esetén lehetõség van nem csak új kezelõ szerv (szervezet), hanem a kezelõ szerven (szervezeten) belül egy vagy több új tag kijelölésére is. A Ptk. 74/C. § (6) bekezdése ugyanakkor egyértelmû rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ha a kezelõ szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító csak az egész kezelõ szerv (szervezet) kijelölésének visszavonásáról rendelkezhet és nem egyes tagokéról. Ez utóbbi esetben ugyanis a Ptk. nem új tag vagy tagok kijelölésére jogosítja fel az alapítót, hanem arra, hogy kezelõként más szervet (szervezetet) jelöljön ki.
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Ptk. 74/C. § (1) bekezdésének utolsó két mondatát a 2001. évi CVI. törvény 3. § (1) bekezdése 2002. január 1-jétõl iktatta be. A korábban hatályos szabályok nem tartalmaztak olyan lehetõséget, hogy az alapító a kezelõ szerv egyes tagjainak kijelölését is visszavonhatja, hanem a Ptk. 74/C. § (6) bekezdésének megfelelõen lehetett eljárni. A Ptk. hatályos rendelkezései alapján azonban lehetõsége van az alapítónak arra, hogy az alapító okiratban rendelkezzen arról, hogy az egyes tagok kijelölése milyen feltételek bekövetkezése esetén vonható vissza. 4. A Ptk. 74/C. § (7) bekezdésének utolsó mondata úgy rendelkezik, hogy az alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában – a kezelõ szerv (szervezet) vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján – az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg. A Ptk. 74/B. § (5) bekezdése értelmében az alapító az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül – módosíthatja. A Ptk. 74/B. § (5) bekezdése az alapító okirat módosítását az alapítvány mûködése során feltételekhez köti. Az alapító az alapító okiratot mindenekelõtt az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül módosíthatja, továbbá elõírja azt is, hogy a módosításra csak indokolt esetben kerülhet sor. Mivel a bíróságot a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése az alapító jogainak gyakorlására jogosítja fel az ott meghatározott feltételek fennállása esetén, a Ptk. 74/B. § (5) bekezdésben meghatározott korlátozások a bíróságra is vonatkoznak. Ezért a bíróságnak a kezelõ szerv (szervezet) vagy az ügyészség bejelentése alapján is vizsgálnia kell, hogy indokolt-e az alapító okirat módosítása, illetve az indítványozott módosítás nem sérti-e az alapítvány nevét, célját, illetve vagyonát. Helyes gyakorlatot alakított ki a Fõvárosi Ítélõtábla, amikor határozataiban megállapította, hogy az alapító okirat bíróság általi módosítása elsõsorban akkor indokolt, ha anélkül az alapítói szándék csorbulna, vagy az alapítvány mûködésképtelenné válna. IV. A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács – a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bsz. 27. §) – a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott, és e határozatát a Bsz. 32. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi. Budapest, 2006. szeptember 26. Bauer Jánosné dr. s. k., a jogegységi tanács elnöke
Dr. Kozma György s. k.,
Dr. Buzinkay Zoltán s. k.,
elõadó bíró
bíró
Dr. Fekete Ildikó s. k.,
Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
bíró
bíró
VI. rész
9271
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2006. szeptember 8-i ülésérõl 1. Az OÉT – második olvasatban – megvitatta az Új Magyarország fejlesztési tervének stratégiai programját. A fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztos a szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta, hogy a 2007–2013 közötti idõszakot átfogó, hétéves stratégiai program közel 8000 milliárd forint hatékony felhasználásának céljait és kereteit jelöli meg. A stratégiai terv két fõ célkitûzése a foglalkoztatás bõvítése és a tartós növekedés elõsegítése. Alapvetõnek tartotta, hogy a programban kijelölt fejlesztési feladatok fenntartható módon biztosítsák a társadalmi, a gazdasági és a környezeti viszonyok jobbá tételét. Kiemelten fontosnak értékelte a régiók közötti egyenlõtlenségek folyamatos csökkentését, és a társadalmi kohézió erõsítését. a) A munkavállalói oldal a foglalkoztatás bõvítésével az Új Magyarország fejlesztési terv stratégiai céljaként egyetértett. Ugyanakkor nem látja a kormányprogram, a konvergencia program és az Új Magyarország fejlesztési terv összhangját. Nem tartja elegendõnek, hogy a foglalkoztatás bõvítését célzó, az Új Magyarország fejlesztési tervben szereplõ kiemelt cél többezer milliárd Ft-os ráfordítással a következõ négy évben csupán 0,7 százalékos foglalkoztatottság-növekedést fog eredményezni a konvergencia program szerint. A foglalkoztathatóság, valamint a foglalkoztatás növekedéséhez az egész társadalom komplex fejlõdésére szükség van. Ennek megvalósítását a kormányprogram és a konvergencia program több megszorítást célzó eleme is megnehezíti. A szakszervezetek számára meghatározó az életminõség alakulása, amelynek javítása érdekében kapjon nagyobb súlyt a humánerõforrás-fejlesztés és más, az életminõség jobbítását eredményezõ cél is. Sürgetõ a lakosság egészségi állapotának, életkilátásainak javítása, amit rendkívül megnehezít, hogy a hazai munkavállalóknak Magyarországon átlagosan ma 50–60 százalékkal kell többet dolgozniuk a megélhetésért nyugat-európai társaiknál. Az oktatásban több évtizedre elõre szükséges tervezni, a szakoktatást a felsõoktatással együttesen fejlesztve, a tanultak használhatóságát növelve. A fejlesztési célok megvalósítását segítheti a magyar közigazgatás konszenzuson alapuló újragondolása, és annak megfelelõ jogi keretekbe öntése. A szakszervezetek felvetették: a tervbõl nem derül ki, hogy a közszolgálattal kapcsolatos elképzelések milyen humánerõforrással,
9272
MAGYAR KÖZLÖNY
milyen intézményrendszerrel és milyen területi rendszerben fognak megvalósulni. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy a monitoring tevékenység az eddigieknél hatékonyabban mûködjön és nevesítve szerepeljen, hogy a monitoring bizottságokban jelen vannak az OÉT munkáltatói és munkavállalói oldalának képviselõi, a korábbiaknál nagyobb súllyal. A munkavállalói oldal igényelte, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervhez kapcsolódó operatív programok megtárgyalása elõtt az OÉT kapjon tájékoztatást a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) I. és a komplex programok eredményeirõl, hasznosulásáról. Az oldal egyben kezdeményezte, hogy a fejlesztési tervek fõcímében ne szerepeljen fantázianév: a Nemzeti Fejlesztési Terv megnevezést minden esetben az aktuális sorszám vagy az érintett idõtartam évszámai kövessék. b) A munkáltatói oldal támogatta az Új Magyarország fejlesztési tervében meghatározott stratégiai célokat és azok teljesítését. Kiemelten fontosnak ítéli a felzárkózási támogatási lehetõségek minél nagyobb mértékû felhasználását, a fejlesztések megvalósulásának eredményeként a vállalkozások – kiemelten a kis- és középvállalkozások (kkv.) – versenyképességének jelentõs javulását, a foglalkoztatás erõsítését. Ugyanakkor szükségesnek tartotta, hogy a kkv. szektor fejlesztése és támogatása hangsúlyozottabban kerüljön be a programba. A gyenge jövedelemtermelõ képesség és tõkeellátottság miatt részükre a direkt támogatás biztosítása nem csak egyszerû létkérdés, hanem fennmaradásuk biztosítása. Egyetértett és felajánlotta részvételét egy új intézmény-rendszer kialakításához. Álláspontjuk szerint a munkáltatóknak fontos szerepet kell kapniuk a fejlesztési források fontosabb területeinek a kijelölésében, az akciótervek kidolgozásában. Felvetették, hogy a szakképzés nincs összhangban a vállalkozások körében felmerülõ igényekkel, és ezzel összefüggésben kifogásolta a Térségi Integrált Képzési Központnak az eredmények ismerete nélküli további támogatását. c) A kormányoldal válaszában megerõsítette az átláthatóság és a számon kérhetõség alapelveinek érvényesítését. Egyetértett a partnerségi kapcsolatok további erõsítésével. A konzultáció alapján az Országos Érdekegyeztetõ Tanács egyetértett a fejlesztési program stratégiai céljainak meghatározásában, és támogatta az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljait; kiemelten fontosnak tartotta a foglalkoztatás bõvítését és a tartós növekedés feltételeinek megteremtését. A Kormány és a szociális partnerek közös törekvésként fogalmazták meg, hogy a fejlesztési programokban erõsödjön a komplexitásra való törekvés. Fontosnak tartották az intézményrendszer hatékonyságának további javítását.
2006/126. szám
Megerõsítették, hogy a fejlesztési tervrõl a konzultációt az operatív programok egyeztetésével folytatják. 2. Az OÉT megtárgyalta és kiegészítésekkel elfogadta a 2006. második félévi munkaprogramját (lásd melléklet). A munkaprogrammal kapcsolatban a munkavállalói oldal fenntartotta álláspontját az alábbi kérdésekben: a) Az OÉT 2006. II. félévi munkaprogramjában szerepeljenek az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók készenlétben letöltött ideje, továbbá a tûzoltók túlszolgálata munkaidõként történõ elismerésének és az elmaradt munkabérek kifizetésének aktuális kérdései. A kormányoldal álláspontja szerint a kérdéskörök megvitatása az illetékesség szempontjából az ágazati egyeztetõ fórumokra tartozik. b) 2006 októberében kapjanak írásos tájékoztatót az államháztartási hiány forrásairól, összetevõ elemeirõl a Pénzügyminisztérium összeállításában. Az oldalak a tájékoztatóban foglaltak ismeretében döntenek annak tárgyalási módjáról. A kormányoldal álláspontja szerint a költségvetési egyensúly helyreállításának, valamint a konvergencia program megvalósításának feladatairól lefolytatott júniusi és augusztusi OÉT konzultációkon megvitatásra került az államháztartás helyzete, de nem zárkózik el attól, hogy az OÉT tagjai a szaktárca részérõl aktuális tájékoztatást kapjanak. Önálló napirendként azonban megvitatásra nem javasolja. c) A munkaidõ-irányelv felülvizsgálatának vitáin képviselt kormányzati álláspontról az OÉT plenáris fórumán októberben kapjanak tájékoztatást. A kormányoldal vállalta, hogy az Európa Tanács döntési menetrendjéhez igazodóan konzultál a képviselendõ tagállami álláspontról a szociális partnerekkel. Ennek megfelelõen a napirend – a konszenzussal elfogadott – OÉT munkatervben november hónapra ütemezve szerepel. Országos Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága
Melléklet Az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2006. második félévi munkaprogramja
Augusztus Elõterjesztés a Kormány konvergencia programjáról Kormányzati felelõs: Pénzügyminisztérium Javaslat a 2007. évi munkaszüneti napok körüli munkarendre Kormányzati felelõs: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Szeptember
Elõterjesztés az Új Magyarország Fejlesztési Terv stratégiai programjáról (A társadalmi egyeztetés második fordulója keretében) Szakértõi elõkészítés: az OÉT Nemzeti Fejlesztési Bizottsága Kormányzati felelõs: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Javaslat az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2006. második félévi munkaprogramjára Összeállításért felelõs: OÉT titkársága Elõterjesztés az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsról szóló törvényjavaslatról Szakértõi elõkészítés: OÉT Munkajogi Bizottsága Kormányzati felelõs: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Elõterjesztés az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintû szociális párbeszéd egyes kérdéseirõl szóló törvényjavaslatról Szakértõi elõkészítés: OÉT Munkajogi Bizottsága Kormányzati felelõs: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nemzeti Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért (Jelentés a végrehajtásról) Szakértõi elõkészítés: OÉT Nemzeti Fejlesztési Bizottsága Kormányzati felelõs: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Elõterjesztés a pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglalkoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatról Szakértõi elõkészítés: OÉT Munkaerõpiaci Bizottsága Kormányzati felelõs: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Elõterjesztés a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatról Szakértõi elõkészítés: OÉT Munkaerõpiaci Bizottsága Kormányzati felelõs: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
9273
az Emberi erõforrások fejlesztése és a Gazdaságfejlesztési operatív programokra Szakértõi elõkészítés: Nemzeti Fejlesztési Bizottság Kormányzati felelõs: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Elõterjesztés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvénytervezetrõl Szakértõi elõkészítés: OÉT Szociális Bizottsága és a korkedvezményes nyugdíjszabályok felülvizsgálatára felállított tripartit munkacsoportok Kormányzati felelõs: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium Elõterjesztés a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatról Szakértõi elõkészítés: OÉT Szociális Bizottsága Kormányzati felelõs: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Elõterjesztés a bérgarancia rendszer átalakítására vonatkozó törvényjavaslat tervezetrõl Szakértõi elõkészítés: OÉT Bér és KM Bizottsága Kormányzati felelõs: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Elõterjesztés a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló törvényjavaslatról Szakértõi elõkészítés: OÉT Gazdasági Bizottsága Kormányzati felelõs: Pénzügyminisztérium A 2005. novemberi OÉT megállapodás éves értékelése; 2007. évi bértárgyalások Szakértõi elõkészítés: OÉT Bér és Kollektív Megállapodások Bizottsága Kormányzati felelõs: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium
Október
A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény módosítására vonatkozó, valamint a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvénytervezetrõl Szakértõi elõkészítés: OÉT Szakképzési Bizottsága Kormányzati felelõs: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Elõterjesztés az Új Magyarország fejlesztési tervhez kapcsolódó operatív programokról, kiemelt figyelemmel
Elõterjesztés a munkaerõ kölcsönzést, illetve a munkavállalók munkahelyi biztonságát érintõ egyes törvények
Tájékoztató az EU 2006. második félévi finn elnökségének programjáról és a magyar prioritásokról Kormányzati felelõs: Külügyminisztérium
9274
MAGYAR KÖZLÖNY
módosításáról (Munka Törvénykönyve, Munkaügyi ellenõrzésrõl szóló törvény) Szakértõi elõkészítés: OÉT Munkajogi Bizottsága Kormányzati felelõs: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium Elõterjesztés a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvénytervezetrõl Szakértõi elõkészítés: OÉT Munkajogi Bizottsága Kormányzati felelõs: OMMF Elõterjesztés a szociális védelemrõl és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentésrõl Szakértõi elõkészítés: OÉT Szociális Bizottsága Kormányzati felelõs: Szociális és Munkaügyi Minisztérium November
Szakértõi elõkészítés: Kormányzati felelõs:
2006/126. szám OÉT Munkaerõpiaci Bizottsága Szociális és Munkaügyi Minisztérium ***
Az OÉT 2006. augusztus 28-i állásfoglalása alapján az OÉT munkaprogramja kiegészül a konvergencia program megvalósulását szolgáló minden, a munka világát érintõ, az OÉT feladatkörébe tartozó kormányzati szakmai koncepció és jogszabálytervezet egyeztetésével, különös tekintettel a közteherviselés, az államháztartási rendszer, az adórendszer és az egészségügyi rendszer átalakítására. A strukturális hatású intézkedések OÉT fórumain való véleményezésének ütemezése a Kormány, az Országgyûlés elfogadott menetrendjére figyelemmel történik.
Elõterjesztés a kis- és középvállalkozások fejlesztésének hosszú távú koncepciójáról Szakértõi elõkészítés: OÉT Gazdasági Bizottsága Kormányzati felelõs: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Tájékoztató a magyar EU elnökségi felkészülésrõl Kormányzati felelõs: Külügyminisztérium Konzultáció az EU munkaidõ irányelv felülvizsgálatának aktuális kérdéseirõl Kormányzati felelõs: Szociális és Munkaügyi Minisztérium December Elõterjesztés az egyéni vállalkozásról szóló új törvény koncepciójáról Szakértõi elõkészítés: OÉT Gazdasági Bizottsága Kormányzati felelõs: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Elõterjesztés a Munka Törvénykönyve átfogó felülvizsgálatáról szóló koncepcióról Szakértõi elõkészítés: OÉT Munkajogi Bizottsága Kormányzati felelõs: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Elõterjesztés a Románia és Bulgária csatlakozását követõ munkaerõ-piaci szabályozásról
Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal közleménye a 2006. november 1-je és november 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról A személyi jövedelemadóról szóló törvény 82. §-a arra kötelezi az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalt, hogy az üzemanyagárat – az elõzõ évben nagy forgalmat bonyolító belföldi üzemanyag-forgalmazó cég által alkalmazott árak figyelembevételével – tegye közzé. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplõ árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. Ólmozatlan motorbenzinek: ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin
270 Ft/l 279 Ft/l
Gázolaj
275 Ft/l
Keverék
288 Ft/l
Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9275
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (3301 Eger, Barkóczy út 7. Pf. 145) hirdetménye Az FVM Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatala – a földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4/B. §-ának (5) bekezdése alapján – nyilvános sorsolást tart a Barátság Mg. Szövetkezet (fa) – Detk használatában lévõ, a részarány-földkiadási eljárás után, az 1992. évi II. törvény 25. §-ának (1), (3) bekezdésében megjelölt visszamaradt földek kiadása céljából. A sorsolás helye: Detk, Árpád u. 3., Faluház Sorsolási idõpontok: 1. 2006. november 21., 10 óra. a) A sorsoláson részvételre jogosultak köre: a Barátság Mg. Szövetkezet (fa) – Detk gazdálkodási területén az 1992. évi II. törvény 25. §-ának (1) bekezdése alapján nevesített földtulajdonnal rendelkezõ személyek. b) A sorsolásra kerülõ földrészletek: Település: Detk Helyrajzi szám
Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
06/2 06/11 06/12 016/16 021/23 021/27 028 029 031/1 032/1 034 086/2 086/3 0114/2 0138/9
gyep (legelõ), szántó erdõ szántó szántó erdõ szántó erdõ szántó gyep (legelõ) gyep (legelõ) szántó erdõ gyep (legelõ) gyep (legelõ) szántó
7,7855 6,1855 71,0787 0,2811 2,3584 8,7419 0,0736 0,5437 1,1122 1,1361 39,9210 1,0310 22,8784 1,4030 17,5795
201,33 47,01 1975,99 9,53 17,92 264,78 0,56 11,36 12,35 12,61 1062,71 7,84 409,57 15,57 367,41
0141/17 0141/19 0143/5 0146/2
szõlõ szõlõ gyep (rét), szántó szõlõ
3,4962 3,8580 14,2655 7,5004
255,22 281,63 397,64 547,53
Sorsolandó AK érték
Terület hasznosítására vonatkozó korlátozások
1,33 47,01 66,33 9,53 17,92 8,58 Bányatelek 0,56 11,36 12,35 12,61 34,53 7,84 58,79 Bányatelek 15,57 3,16 Vezetékjog: Gagarin Hõerõmû – Visonta Földmérési jelek elhelyezését biztosító jog: Heves Megyei Földhivatal, Bányatelek Bányaszolgalmi jog: 1 ha 800 m2 Mátra Gázépítõ Rt. – Szolnok 25,63 Bányatelek 281,63 Bányatelek 62,83 347,85
9276
MAGYAR KÖZLÖNY
Helyrajzi szám
0149/34 0149/38 0149/40 0149/46 0149/49 0149/50 0149/51 0149/57 0149/73 0149/93 0149/104 0152/16
Mûvelési ág
gyep (legelõ) gyep (legelõ), szántó szõlõ szõlõ szõlõ gyep(legelõ) szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ erdõ szõlõ
Terület (ha, m2)
1,7772 9,6727 0,2876 0,1190 0,1776 0,3573 0,3138 0,1970 0,2421 1,3112 3,8829 0,3727
Összes AK érték
19,73 186,10 20,99 8,69 10,51 1,86 22,91 9,59 11,79 95,72 29,51 18,15
2006/126. szám Sorsolandó AK érték
Terület hasznosítására vonatkozó korlátozások
19,73 120,39 8,07 8,69 10,51 1,86 22,91 6,50 11,79 6,96 29,51 14,16
Település: Halmajugra Helyrajzi szám
027/2 027/4 029 048/1 050/1 050/2 052/5 052/6 0123/3 0125/1 0133/3 0169/95 0179/3
Mûvelési ág
erdõ erdõ erdõ szántó erdõ szántó erdõ gyep (rét), szántó erdõ szántó gyep (legelõ) gyep (rét) gyep (rét)
Terület (ha, m2)
1,0029 0,6105 0,1357 1,1747 0,2373 5,4521 1,3006 55,4733 0,2068 1,4675 0,6758 0,8207 0,4134
Összes AK érték
3,51 2,14 0,47 22,44 0,83 77,87 4,55 1062,98 0,72 28,03 2,09 24,95 12,57
Sorsolandó AK érték
3,51 2,14 0,47 18,14 0,83 2,16 4,55 15,04 0,72 19,86 2,09 8,60 12,57
Terület hasznosítására vonatkozó korlátozások
Bányatelek Bányatelek Bányatelek Bányatelek
Település: Ludas Helyrajzi szám
Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
03/9 03/15 013/3 029/12 029/14 041/5 042/1
gyep (legelõ) gyep (legelõ) erdõ gyep (legelõ) gyep (legelõ) szántó gyep (legelõ)
4,3184 0,0663 1,4441 0,1947 0,0586 6,6530 0,3709
90,25 0,74 10,98 4,07 1,22 239,28 7,75
084/1
gyep (legelõ)
0,3846
8,04
Sorsolandó AK érték
Terület hasznosítására vonatkozó korlátozások
35,83 0,74 10,98 4,07 1,22 21,79 7,75 Földmérési jelek elhelyezését biztosító jog: Heves Megyei Földhivatal 8,04
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9277
Település: Kompolt Helyrajzi szám
Mûvelési ág
0102/2
gyep (legelõ)
0143/8
szántó
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
4,3713
61,09
10,0355
153,53
Sorsolandó AK érték
Terület hasznosítására vonatkozó korlátozások
18,41 Bányaszolgalmi jog: MOL Rt. Budapest (vázrajz szerint) 7,17
Település: Nagyút Helyrajzi szám
Mûvelési ág
021/4
erdõ
066/4
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
Sorsolandó AK érték
Terület hasznosítására vonatkozó korlátozások
0,3907
2,19
2,19
szántó
12,6660
352,11
8,45
089
szántó, erdõ (községi mintatér), gyep (rét)
40,9369
752,98
156,54
091/1
gyep (rét)
42,1872
1290,34
889,27
0100/6
szántó, gyep (rét)
9,0328
198,28
55,40
0153/39
szántó
4,7683
80,04
4,18
0158/11
szántó
6,2438
146,19
40,57
0160/3
gyep (rét)
2,7322
42,62
42,62
0160/5
erdõ
12,8500
71,96
71,96 Vezetékjog: MOL Rt. (vázrajz szerint)
0160/6
gyep (rét)
1,4198
22,15
22,15
0177/1
szántó, gyep (rét) községi mintatér
43,6290
922,53
48,25
2. 2006. november 22., 10 óra. a) A sorsoláson részvételre jogosultak köre: a Barátság Mg. Szövetkezet (fa) – Detk gazdálkodási területén az 1992. évi II. törvény 25. §-ának (1) bekezdése alapján nevesített földtulajdonnal rendelkezõ személyek. b) A sorsolásra kerülõ földrészletek: az 1. b) pontban megjelölt azon földrészletek, amelyek a 2006. november 21-i sorsolásból visszamaradnak. A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. Több részarány-tulajdonos egyezségen alapuló írásbeli igényét, valamint a kisorsolt földrészletekre vonatkozó csere-megállapodásokat az FM Hivatal figyelembe veszi. Az egyezségen alapuló közös igényt a sorsolás kezdetéig a helyszínen, a cserét – amely csak a tulajdonba adható földrészletekre vonatkozik – a sorsolást követõ 15 napon belül lehet az FM Hivatalhoz írásban benyújtani. A sorsolás a helyben szokásos módon is meghirdetésre kerül. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. A megjelenésben akadályozott érdekelt részarány-tulajdonos szabályszerû meghatalmazással ellátott meghatalmazottal képviseltetheti magát. Akinek a nyilvános sorsolás jogos érdekét érinti, vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolást követõ 48 órán belül a Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz címzett, de a Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz (3301 Eger, Barkóczy út 7.) kifogást nyújthat be. Szabó József s. k., hivatalvezetõ
9278
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/126. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll.
Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2006. évi éves elõfizetési díja: 13 356 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2006. évi elõfizetési díj fél évre
6678 Ft áfával
egy évre 13 356 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Kelt.: ..............................................................
............................................................................ cégszerû aláírás
2006/126. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9279
9280
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/126. szám
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2007. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668, 321-5275).
A 2007. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny
99 792 Ft/év 15 372 Ft/év 22 932 Ft/év 5 544 Ft/év 18 900 Ft/év 4 788 Ft/év 25 452 Ft/év 22 176 Ft/év 27 720 Ft/év 3 528 Ft/év 18 396 Ft/év 23 436 Ft/év 6 552 Ft/év 18 648 Ft/év 15 876 Ft/év
Jogtanácsadó Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Sportértesítõ Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele Pénzügyi Szemle
6 804 Ft/év 15 120 Ft/év 24 696 Ft/év 18 900 Ft/év 20 160 Ft/év 15 372 Ft/év 21 924 Ft/év 30 492 Ft/év 5 040 Ft/év 13 104 Ft/év 15 624 Ft/év 11 844 Ft/év 6 552 Ft/év 5 040 Ft/év 19 908 Ft/év
Cégközlöny CD A Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs – az üzleti életben részt vevõk számára nélkülözhetetlen, naprakész – adatbázisát tartalmazó, heti rendszerességgel lemezen megjelenõ lap formátuma 2007. október 1-jétõl várhatóan megújul. Erre tekintettel a CD a 2007. évben január 1-jétõl szeptember 30-ig fizethetõ elõ. A háromnegyed éves elõfizetés díja a 20%-os áfával: 106 272 Ft. Közbeszerzési Értesítõ A hetente több száz, minden szakterületre kiterjedõ közbeszerzési felhívás részletes leírását és feltételeit tartalmazó Közbeszerzési Értesítõ címû hivatalos lap révén az elõfizetõk a leggyorsabban, autentikus forrásból értesülhetnek a pályázatokról. Az Értesítõ – a tervezett formátumváltás miatt – a 2007. évben fél évre fizethetõ elõ. A féléves elõfizetés díja áfával: 55 062 Ft. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
72 000 Ft 130 000 Ft 160 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft
2006. december 31-ig történõ 2007. évi teljes éves elõfizetés esetén az önálló változat díja: 69 000 Ft. Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díja (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
72 000 Ft 130 000 Ft 160 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft
Egyszeri belépési díj: 7000 Ft. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: Kovácsné dr. Szilágyi-Farkas Zsuzsanna. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2006. évi éves elõfizetési díj: 90 216 Ft. Egy példány ára: 189 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +168 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 06.3261 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.
