123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szeptember 15., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2005. szeptember 15., csütörtök

TARTALOMJEGYZÉK 187/2005. (IX. 15.) Korm. r. 188/2005. (IX. 15.) Korm. r. 189/2005. (IX. 15.) Korm. r.

123. szám

39/2005. (IX. 15.) EüM r. 82/2005. (IX. 15.) FVM r. 69/2005. (IX. 15.) GKM r.

35/2005. (IX. 15.) HM r.

Ára: 667,– Ft

17/2005. (IX. 15.) IM r.

18/2005. (IX. 15.) IM r.

19/2005. (IX. 15.) IM r.

20/2005. (IX. 15.) IM r.

32/2005. (IX. 15.) AB h. 1091/2005. (IX. 15.) Korm. h. 1092/2005. (IX. 15.) Korm. h.

Oldal A minõsített adat kezelésének rendjérõl szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A biztonsági okmányok védelmének rendjérõl szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány létrehozásáról szóló 164/1997. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyszerészi oklevéllel végezhetõ tevékenységekrõl. . . . . . . . . Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról . . . . . . . . . . . . A mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendõ díjak megállapításáról szóló 78/1997. (XII. 30.) IKIM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvetlen irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezetek hivatásos és szerzõdéses állományának beosztási kategóriába történõ részletes besorolásáról, illetve az ezen beosztásokban elérhetõ rendfokozatokról szóló 30/2001. (XII. 27.) HM rendelet, valamint a katonák illetményérõl és illetményjellegû juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 14/1997. (IV. 22.) IM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai illetményének és illetményjellegû juttatásainak megállapításáról és folyósításáról szóló 15/1997. (IV. 22.) IM rendelet módosításáról A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjérõl szóló 16/1997. (IV. 22.) IM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira vonatkozó egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásáról szóló 9/2004. (III. 30.) IM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az oktatási miniszter kormányzati felelõsségi körébe tartozó egyes közalapítványok alapító okiratának módosításáról . . . . . . . . . . . Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerérõl . Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (Ü 05) a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó jogdíjakról a 2005. évre . . . . . . . . . . .

6600 6601

6601 6602 6602

6605

6612

6617

6618

6619

6619 6620 6630 6631 6631

6636

6600

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 187/2005. (IX. 15.) Korm. rendelete a minõsített adat kezelésének rendjérõl szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 30. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az államtitoknak, illetve szolgálati titoknak minõsülõ adatok kezelésének rendjérõl a Kormány a következõket rendeli el: 1. § A minõsített adat kezelésének rendjérõl szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 21. §-a (5) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(5) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a minõsített adathordozón annak jellegének megfelelõen, vagy a külön iraton a minõsítésen túl fel kell tüntetni: [a) a készítõ szerv megnevezését, b) a példány sorszámát, ...]”

2. § A Rendelet 21. §-a (6) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(6) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az iratkezelési záradék tartalmazza: [a) a készített irat példányszámát, b) lapszámát, ...]”

3. § A Rendelet a következõ 35/A. §-sal egészül ki: „35/A. § (1) Ha a minõsítõ döntése értelmében az egyes állami vizsgák megszervezése során keletkezõ, „Korlátozott terjesztésû” minõsítési jelölésû adatot tartalmazó adathordozóból csak egy eredeti példány készül, a címzettek csak másolati példányokat kapnak, a sokszorosítás vagy a továbbítás közremûködõ igénybevételével történik, és a továbbításban közremûködõk, továbbá a címzettek az érvényességi idõn belül kötelesek az adatot zártan kezelni, a minõsítõ az e § (2)–(7) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével speciális eljárásrendet és speciális kezelési

2005/123. szám

módot határozhat meg, amelyet minden érintettel közölni kell. (2) A sokszorosításra átadott eredeti adathordozón nem kell feltüntetni a 21. § (5) bekezdés g) pontja, továbbá a 21. § (6) bekezdés d) és e) pontja szerinti adatokat. (3) Nyomdai sokszorosítás esetén a papíralapú eredeti adathordozón túl a közremûködõ rendelkezésére kell bocsátani egy elektronikus formában rögzített másolatot is. Amennyiben az elektronikus formában rögzített másolat továbbítása nem elektronikus úton történik, a számítástechnikai adathordozóhoz csatolt külön iraton fel kell tüntetni a papíralapú adathordozón feltüntetett adatokat. (4) A sokszorosítást végzõ közremûködõ olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelybõl a sokszorosítás idõpontja, a sokszorosításra kerülõ eredeti adathordozó nyilvántartási száma és tárgya, a sokszorosítással elõállított iratok példányszáma, a rontott példányok száma és további sorsa megállapítható. (5) Az adathordozó azonos címzettnek szánt sokszorosított példányait egy csomagban, illetve ha ez nem lehetséges, a minõsítõ által meghatározott darabszámú példányt tartalmazó csomagokban kell továbbítani. A csomagolást olyan technikai eljárással kell végezni, amely kizárja a minõsített adathordozó tartalmára vonatkozó érdemi információ illetéktelen személy általi megismerését. A minõsítõ köteles a csomagok lezárásánál követendõ eljárást oly módon szabályozni, hogy az esetleges felbontás, jogosulatlan hozzáférés ténye egyértelmûen megállapítható legyen. A csomagon legalább az alábbi adatokat fel kell tüntetni: a) a címzett megnevezése, b) a címzett azonosítására szolgáló jelzés, c) a csomag azonosítására szolgáló jelzés, d) a csomagban található adathordozó példányainak darabszáma, e) ,,Baleset esetén vagy rendkívüli helyzetben a küldõ szerv bonthatja fel!” figyelmeztetés, f) a csomag címzett általi felbonthatóságának idõpontja a naptári nap, óra és perc megjelöléssel, g) a csomagban található adathordozók minõsítési jelölése, az adathordozó eredeti példányának iktatószáma és a küldõ szerv megnevezése abban az esetben, ha a csomagolásnál alkalmazott eljárás miatt a borítólapon található adatok megismerése csak a csomag felbontásakor válik lehetõvé. (6) Amennyiben a továbbításban közremûködõ a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat az adathordozó átvételének idõpontjában nem ellenõrizheti, a minõsítõ rendelkezése szerinti nyilvántartást köteles vezetni. (7) A továbbításban közremûködõk rendelkezésére kell bocsátani egy olyan jegyzéket, amely a címzetteknek történõ átadás-átvétel dokumentálására szolgál, és amelybõl megállapítható, hogy mely címzettnek, mikor, mely adathordozóról készült másolat hány példányát, illetve a csomagban történõ továbbítás esetén mikor és mely csomag kerüljön, illetve került átadásra. A címzett részére történõ továbbítás dokumentálásához az átadás-átvételi jegyzéken rögzíteni kell az átadás-átvétel tényének idõpontját, a címzett, illetve a nevében eljáró személy nevét és aláírását.”

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 4. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

A Kormány 188/2005. (IX. 15.) Korm. rendelete a biztonsági okmányok védelmének rendjérõl szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet módosításáról A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a törvény 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjára figyelemmel, a Kormány a következõket rendeli el: 1. § (1) A biztonsági okmányok védelmének rendjérõl szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú melléklete II. részének 9–10. pontjai a következõk szerint módosulnak, egyben a II. rész a következõ 9/a. és 9/b. pontokkal egészül ki: „9. vezetõi engedély; 9/a. ideiglenes vezetõi engedély; 9/b. nemzetközi gépjármûvezetõi engedély; 10. gépjármû forgalmi engedély;” (2) Az R. 1. számú melléklete II. részének 13. pontja a következõk szerint módosul, egyben a II. rész a következõ 15–16. pontokkal egészül ki: „13. jármûvezetõi igazolvány közösségi engedéllyel történõ közúti árufuvarozáshoz;” „15. Európai lõfegyvertartási engedély; 16. Europass felsõoktatási oklevélmelléklet.”

2. § (1) Az R. 1. számú melléklete III. részének 1.27., 1.33., 1.72. és 1.90. pontjai a következõk szerint módosulnak: „1.27. a Nemzeti Hírközlési Hatóság hatósági ellenõrzésre és intézkedésre feljogosított személyeinek igazolványa;” „1.33. a Magyar Országgyûlés, valamint az Európai Parlament magyarországi képviselõjének igazolványa;” „1.72. fegyvertartási engedély (szervezetek részére engedélyezett lõfegyverekre);”

6601

„1.90. az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat dolgozói igazolványa.” (2) Az R. 1. számú melléklete III. részének 2.2., 2.6., 2.14., 2.28., 2.30. és 2.38. pontjai a következõk szerint módosulnak: „2.2. belépési engedély az Egészségügyi Minisztérium épületeibe;” „2.6. belépési engedély az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium épületébe;” „2.14. a Nemzeti Hírközlési Hatóság hivatali épületeibe belépésre jogosító igazolványok és belépési engedélyek;” „2.28. a Miniszterelnöki Hivatal Irodaházába, az Országházba és az Országgyûlés Irodaházába belépésre jogosító igazolványok és állandó belépõk, valamint az Országgyûlés Hivatala által kibocsátott parkolási engedélyek;” „2.30. az Országházba és az Országgyûlés Irodaházába történõ belépésre jogosító napi belépõjegy;” „2.38. a BM Felügyeleti és Biztonsági Fõosztály hivatásos és köztisztviselõi állománya kiegészítõ igazolványa;” (3) Az R. 1. számú mellékletének III. része a következõ 2.43., 2.44. és 2.45. pontokkal egészül ki: „2.43. fegyverviselési engedély (gáz és riasztófegyver viselésére); 2.44. lõfegyver-kereskedõ engedélye; 2.45. lõfegyvertartási engedély (flóbert lõfegyver tartására).” 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg az R. 1. számú melléklete III. részének 1.46. pontja (PM szolgálati igazolványok), 2.31. pontja (a MeH munkáltatói igazolványai), 2.34. pontja (belépési engedély a miniszterelnöki rezidenciába), valamint 2.35. pontja (a Kormány vendégházaiba belépésre jogosító engedélyek) hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 189/2005. (IX. 15.) Korm. rendelete a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány létrehozásáról szóló 164/1997. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a Polgári Törvénykönyv 74/B. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a közokta-

6602

MAGYAR KÖZLÖNY

tásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 119. §-ának (2) bekezdésében foglaltak megvalósítására a következõket rendeli el: 1. § A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány létrehozásáról szóló 164/1997. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Kormány a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek és tanulók személyiségének kibontakoztatása, szellemi és fizikai tehetségük és képességük kifejlesztése, esélyegyenlõségük növelése érdekében Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány (a továbbiakban: közalapítvány) elnevezéssel közalapítványt alapít.”

2. § (1) Ez a rendelet az R. mellékletében foglalt alapító okirat módosításának bírósági nyilvántartásba vétele napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. melléklete hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2005/123. szám

c) gyógyszer analitikai vizsgálata e célra szolgáló laboratóriumban, d) gyógyszer bármilyen céllal létesült gyógyszerraktárban történõ tárolása, minõségbiztosítása és nagykereskedelmi elosztása, e) gyógyszer készítése, analitikai vizsgálata, tárolása és forgalmazása közforgalmú vagy fiókgyógyszertárakban, f) gyógyszer készítése, tárolása, forgalmazása és klinikai vizsgálat végzésében való részvétel fekvõbeteggyógyintézetben, g) gyógyszerrel kapcsolatos tájékoztatás, tanácsadás és oktatás.

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a kizárólag gyógyszerészi oklevéllel végezhetõ tevékenységekrõl szóló 38/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet hatályát veszti. (3) Ez a rendelet a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, a gyógyszerészet területén folytatott egyes tevékenységekre vonatkozó rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. szeptember 16-i 85/432/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (1) és (2) bekezdéseinek való megfelelést szolgálja. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter

A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 39/2005. (IX. 15.) EüM rendelete a gyógyszerészi oklevéllel végezhetõ tevékenységekrõl Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének f) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelete az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a következõket rendelem el:

1. § 1. § Gyógyszerészi oklevéllel – a külön jogszabályban foglalt egyéb feltételek mellett – különösen az alábbi tevékenységek végezhetõek: a) gyógyszerkutatás, gyógyszerfejlesztés és gyógyszer forgalomba hozatali engedélyezésével kapcsolatos tevékenység, b) gyógyszer gyártása, minõségbiztosítása és kiadása,

(1) E rendeletet az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébõl finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó anyajuh- és anyatehéntartás támogatással összefüggõ támogatási jogosultságra (a továbbiakban: támogatási jogosultság) kell alkalmazni.

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) E rendelet alkalmazásában a) országos támogatási felsõhatár: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott kiegészítõ, állatlétszám alapú nemzeti támogatásban részesíthetõ – a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozása következtében a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK, a szárított takarmány piacának közös szervezésérõl szóló 1786/2003/EK, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. március 22-i 583/2004/EK tanácsi rendelet által – a Magyar Köztársaságra vonatkozóan meghatározott állatlétszám; b) támogatási jogosultág: az egy állat után járó támogatási összeg igénybevételének feltétele.

2. § (1) A mezõgazdasági termelõt (a továbbiakban: termelõ) illetõ egyéni támogatási felsõhatárt a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatala (a továbbiakban: MVH) az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébõl finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2005. évi kiegészítõ nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet 11. §-a alapján hozott határozatában állapítja meg. (2) A támogatási jogosultság használati jogának, valamint az országos támogatási felsõhatár kihasználtságának pontos meghatározása érdekében nyilvántartást kell mûködtetni. A nyilvántartás mûködtetését, illetve a mûködtetés kapcsán felmerülõ hatósági feladatokat az MVH látja el.

6603

(3) Az országos tartalékból történõ támogatási jogosultsághoz való hozzájutás szakmai feltételeit, az igénylés lehetõségét és az eljárás rendjét – a Bizottság javaslatainak figyelembevételével – a miniszter külön rendeletben határozza meg.

4. § Az országos tartalék 3. § (2) bekezdés szerint meghatározott szintjén felüli támogatási jogosultság terhére az 1. § (1) bekezdésében meghatározott kiegészítõ nemzeti támogatás iránti kérelemmel egyidejûleg benyújtott többlettámogatási jogosultságra vonatkozó igényt az országos felsõ határ és az országos tartalék figyelembevételével – szükség esetén arányos visszaosztást alkalmazva – ki kell elégíteni.

5. § (1) A termelõ tulajdonát képezõ teljes állatállomány és tejtermelõ esetében a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerrõl szóló 69/2004. (IV. 29.) FVM rendelet szerinti tejkvóta összességének átruházásakor, bérbe adásakor, illetve örökösödés útján történõ átszállásakor a támogatási jogosultság annak a termelõnek a tulajdonába, illetve bérletébe kerül, aki a teljes állatállományt és a tejkvótát átveszi. (2) A támogatási jogosultság jogosultja változásának az MVH által vezetett nyilvántartásban történõ átvezetése iránti kérelmet az (1) bekezdésben foglaltak alátámasztására szolgáló dokumentumokkal – öröklés esetén a jogerõs hagyatékátadó végzéssel vagy annak hiteles másolatával – együtt a vonatkozó szerzõdés megkötésétõl, illetve a hagyatékátadó végzés jogerõre emelkedésétõl számított tizenöt napon belül be kell nyújtani az MVH-nak. (3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak hitelt érdemlõen alátámasztásra kerültek, úgy az MVH nem utasíthatja el a (2) bekezdés szerinti kérelmet.

3. § 6. § (1) Az országos támogatási felsõhatárból országos tartalékot kell képezni. (2) Az országos tartalék 2005-ös támogatási évre szóló szintjét 2005. szeptember 30-ig, míg ezt követõen az országos tartalék következõ évre szóló szintjét minden év december 31-éig az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény alapján létrehozott Hús Termékpálya Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslatára a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) külön rendeletben határozza meg.

(1) A termelõ támogatási jogosultságát vagy annak egy részét más termelõ részére átruházhatja, bérbe adhatja. (2) Az adásvételi szerzõdés létrejöttéhez az MVH jóváhagyása szükséges. Az MVH az adásvételi szerzõdést abban az esetben hagyja jóvá, ha az megfelel az e rendeletben elõírt követelményeknek. (3) A támogatási jogosultság átruházását, bérbe adását a támogatási jogosultság jogosultja változásának a nyilvántartásban történõ átvezetése céljából a feleknek közösen

6604

MAGYAR KÖZLÖNY

kell bejelenteniük az MVH-nak legkésõbb az 1. § (1) bekezdésében meghatározott kiegészítõ nemzeti támogatást szabályozó jogszabály szerinti támogatási kérelemre vonatkozó határozat kézhezvételét követõ 45 napon belül. (4) Az adásvételi, illetve bérleti szerzõdés megkötését követõ egy éven belül támogatási jogosultságot az azt tulajdonba, illetve bérbe vevõ másra nem ruházhatja át, illetve nem adhatja bérbe, azt maga köteles kihasználni.

7. § (1) A bérbe adható minimális támogatási jogosultság: a) anyajuhtartás esetén 10 támogatási jogosultság, b) anyatehéntartás esetén 1 támogatási jogosultság. (2) A bérbe adásra legfeljebb három egymást követõ évben kerülhet sor. Ezen idõszakot követõen a támogatási jogosultságot a bérbe adó maga köteles kihasználni.

8. § (1) A 6. § (1) bekezdése szerinti átruházás esetén az adásvétel tárgyát képezõ támogatási jogosultság 10%-a ellenszolgáltatás nélkül az országos tartalékba kerül. (2) Ha az (1) bekezdés szerint országos tartalékba kerülõ támogatási jogosultság kiszámításakor az eredmény nem egész szám, akkor a) anyajuhtartás támogatási jogosultság esetén egy alatti szám esetén az országos tartalékba kerülõ jogosultságok száma egy, nagyobb számok esetén egész számra történõ kerekítést kell alkalmazni; b) anyatehéntartás támogatási jogosultság esetén csak az elsõ tizedesjegyet kell figyelembe venni.

9. § A termelõ támogatási jogosultságáról vagy annak egy részérõl az országos tartalék javára az MVH-nak eljuttatott bejelentésével lemondhat.

10. § (1) Az egyéni támogatási felsõ határ kihasználását jelenti, ha adott támogatási évben a termelõ az 1. § (1) bekezdésében megjelölt támogatás szerinti támogatható állattal rendelkezik. A kihasználás mértékét a támogatásra jogosult állatlétszám és az egyéni támogatási felsõhatár hányadosa alapján az MVH állapítja meg. (2) Az országos támogatási felsõ határt, annak elõzõ évi kihasználtságának szintjét és az adott évre vonatkozó

2005/123. szám

országos tartalék mértékét az MVH minden év március 15-éig honlapján közzéteszi. (3) Ha a termelõ adott támogatási évben anyajuhtartás esetén az egyéni támogatási felsõhatár 90%-a, anyatehéntartás esetén 70%-a alatt használja ki támogatási jogosultságát, akkor anyajuhtartás esetén az összes ki nem használt, anyatehéntartás esetén a 70% alatti ki nem használt egyéni támogatási jogosultság az országos tartalék javára, ellenérték nélkül megvonásra kerül, függetlenül attól, hogy a termelõ saját vagy használatba vett támogatási jogosultságát érinti. (4) Ha a termelõ támogatási jogosultságának száma nem több, mint a) anyajuhtartás esetén 20 támogatási jogosultság, b) anyatehéntartás esetén 7 támogatási jogosultság, akkor a (3) bekezdés szerinti megvonás csak a támogatási jogosultságnak két egymást követõ év során anyajuhtartás esetén 90%, anyatehéntartás esetén 70% alatt történõ kihasználása esetén alkalmazandó a második évben. (5) Ha a megvonás alkalmazása során a számítások eredménye nem ad egész számot, akkor: a) anyajuhtartás támogatási jogosultság esetén egész számra történõ kerekítést kell alkalmazni, b) anyatehéntartás támogatási jogosultság esetén csak az elsõ tizedesjegyet kell figyelembe venni.

11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2005. november 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, valamint 3. §-ának (1)–(2) bekezdése a kihirdetést követõ 3. napon lép hatályba. (3) E rendeletet a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletre, valamint az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 2004. október 29-i 1973/2004/EK bizottsági rendeletre figyelemmel kell alkalmazni. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A gazdasági és közlekedési miniszter 69/2005. (IX. 15.) GKM rendelete a mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendõ díjak megállapításáról szóló 78/1997. (XII. 30.) IKIM rendelet módosításáról Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében, valamint a mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtására kiadott 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

6605

(3) Az ügyfelet egy hatósági eljárásban a (2) bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott kedvezmények közül egy illeti meg. (4) A hitelesítési bizonyítvány kiadásáért – ha kiállítását az adott mérõeszköznél kötelezõen alkalmazandó törvényes tanúsító jel használatán felül a hitelesítési elõírás1 külön nem írja elõ és az ügyfél írásban kéri – díjat kell fizetni.”

3. §

A mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendõ díjak megállapításáról szóló 78/1997. (XII. 30.) IKIM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A normadíj mértéke 2050 Ft.”

Az R. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § A mérésügyi díjakat akkor is meg kell fizetni, ha a vizsgálat során a mérõeszköz a rendeltetésszerû használatra alkalmatlannak minõsül, a mintavételes eljárás eredménytelen, a típusvizsgálati eljárás nem jár az engedély kiadásával, ha érdemi vizsgálat nélkül megállapítható, hogy a mérõeszköz a mérésügyi elõírásoknak nem felel meg, vagy ha a hitelesítés az ügyfél mulasztásából, illetõleg egyéb neki felróható okból meghiúsul.”

2. §

4. §

1. §

Az R. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) Kedvezményes díjat fizet az ügyfél: a) az OMH kezdeményezésére végzett idõszakos hitelesítés esetén; b) a feljogosított mérõeszköz-hitelesítõ laboratóriumban, az üzemanyagtöltõ-állomáson, ha a helyszínen biztosítja a hitelesítéshez szükséges tárgyi, mûszaki és személyi feltételeket, és folyamatosan legalább 7 munkaórát elérõ mérésügyi tevékenységet igényel; c) ha feljogosító határozat alapján közremûködik tárolótartály hitelesítésében, és gondoskodik a hitelesítéshez szükséges használati etalonokról és azok szállításáról; d) ha a hitelesítés mintavételes eljárással történik; e) ha feljogosító határozat alapján hitelesítést helyettesítõ mérõeszköz-minõsítést végez. (2) A kedvezmény mértéke a) az (1) bekezdés a) pontja esetén a díj 20%-a, b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a díj 30%-a, c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a díj 50%-a, d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a díj 50%-a, a teljes tételszámra vonatkozóan, e) az (1) bekezdés e) pontja esetén a díj 70%-a.

Az R. mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép.

5. § (1) Ez a rendelet 2005. október 1. napján lép hatályba. A rendelkezéseit a hatálybalépését követõen kezdeményezett eljárásokra kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendõ díjak megállapításáról szóló 78/1997. (XII. 30.) IKIM rendelet módosításáról szóló 137/2004. (XII. 16.) GKM rendelet. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

1 A mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény 4. § (1) bekezdésének b) pontja.

6606

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/123. szám

Melléklet a 69/2005. (IX. 15.) GKM rendelethez Hitelesítésre kötelezett mérõeszközök hitelesítési és egyéb eljárási díjai A díj számjele

Megnevezés

Díjszámítási alap

Szorzószám

01000

1. HOSSZÚSÁGMÉRÕK

01100

Hosszúságmérõk

01111

Kereskedelmi hosszmérték (méterrúd)

db

0,3

01112

Kereskedelmi hosszúságmérõ gép

db

14

01200

Tartályban lévõ folyadék szintjének méréséhez használt mérõszalag és mérõléc

01211

Mérõszalag alapdíja

db

1,5

01212

Mérõszalag fokozati díja osztásonként

db

0,03

01213

Mérõléc

db

2

01300

Szintmérõk

01311

Szintmérõ alapdíja

db

15

01312

Szintmérõ illesztés díja

db

15

01313

Szintmérõdob

db

4

01314

Szintmérõ kódadó

db

4

02000

2. ÛRMÉRTÉKEK

02111

Ûrmérték 1 cl–1 l

db

0,04

02112

Ûrmérték 2 l–50 l

db

0,06

02113

Ûrmérték 100 l és nagyobb

db

1

03000

3. SÚLYOK

03100

M2 és M3 pontossági osztályúak

03111

M2 és M3 súly 100 mg–20 kg

db

0,1

03113

M2 és M3 súly 20 kg felett

db

1

03200

M1 pontossági osztályúak

03211

M1 súly 1 mg–200 g

db

0,1

03212

M1 súly 500 g–20 kg

db

0,2

03213

M1 súly 50 kg–200 kg

db

0,5

03214

M1 súly 200 kg felett

db

1

03300

F2 pontossági osztályúak

03311

F2 súly 1 mg–200 g

db

0,3

03312

F2 súly 500 g–20 kg

db

0,5

03313

F2 súly 20 kg felett

db

2

03400

F1 pontossági osztályúak

03411

F1 pontossági osztályú súly

db

2,5

03500

E2 pontossági osztályúak

03511

E2 pontossági osztályú súly

db

3,5

03600

E1 pontossági osztályúak

03611

E1 pontossági osztályú súly

db

4,6

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A díj számjele

Megnevezés

6607 Díjszámítási alap

Szorzószám

db

8

04000

4. MÉRLEGEK

04100

I pontossági osztályú nem automatikus mûködésû mérlegek

04111

I p. o. mérleg

04200

II pontossági osztályú nem automatikus mûködésû mérlegek

04211

II p. o. mérleg 20 kg méréshatárig

db

3

04212

II p. o. mérleg 20 kg méréshatár felett

db

4

04300

III és IIII pontossági osztályú nem automatikus mûködésû mérlegek

04311

III és IIII p. o. mérleg 2 kg méréshatárig

db

0,8

04312


db

1,5

04313


db

2,5

04314

III és IIII p. o. mérleg 2 t méréshatárig

db

3,5

04315


db

8

04316


db

13

04317


db

18

04318


db

20

04319

III és IIII p. o. mérleg 60 t méréshatár felett

db

25

04400

Mérlegkiegészítõ egységek

04411

Ár- és tömegérték nyomtató

db

1

04412

Különálló árszámító rendszer (POS)

db

2

04500

Automatikus mûködésû mérlegek

04511

Folyamatosan összegzõ automatikus mûködésû mérleg (szállítószalag)

db

34

04512

Automatikus mûködésû ellenõrzõ és osztályozó mérleg

db

40

05000

5. KÖZÚTI KERÉK- ÉS TENGELYTERHELÉS-MÉRÕK

05111

Kerékterhelés-mérõ 10 t méréshatárral

db

14

05211

Tengelyterhelés-mérõ 15 t méréshatárral

db

40

06000

6. KÖZÚTI ELLENÕRZÉSRE SZOLGÁLÓ GÉPJÁRMÛSEBESSÉG-MÉRÕK

06111

Radar elven mûködõ berendezés

db

30

06121

Radar antenna

db

25

06211

Lézersugárral mérõ berendezés

db

20

07000

7. GÉPJÁRMÛ KIPUFOGÓGÁZ GÁZELEMZÕK

07111

Többkomponensû gázelemzõ

db

11

07211

CO-mérõ

db

7

08000

8. GÉPJÁRMÛ-GUMIABRONCSNYOMÁS MÉRÕK

08111

Gépjármû-gumiabroncsnyomás mérõ, légakkus és telepített kivitel

db

1,2

08112

Gépjármû-gumiabroncsnyomás mérõ, hordozható kivitel

db

0,5

09000

9. VITELDÍJJELZÕK

09111

Viteldíjjelzõ beépítve

db

3

10000

10. GÉPJÁRMÛ MENETÍRÓK

10111

Menetíró kiszerelve

db

1

10112

Menetíró beépítve

db

2,5

6608

MAGYAR KÖZLÖNY

A díj számjele

Megnevezés

11000

11. VÍZMÉRÕK (HIDEG ÉS MELEG VÍZRE)

11111

Vízmérõ 5 m3/h-ig

11112

2005/123. szám Díjszámítási alap

Szorzószám

db

0,12

3

db

0,3

3

Vízmérõ 10 m /h-ig

11113

Vízmérõ 10 m /h felett

db

1,5

11211

Kombinált vízmérõ

db

1,8

11311

Impulzusadó vízmérõhöz

db

0,3

12000

12. VÍZTÕL ELTÉRÕ FOLYADÉKOK MENNYISÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

12100

Üzemanyagmérõk

12111

Üzemanyagmérõ töltõpisztolyonként

db

2,5

12115

Autógáz-mérõ PB gázra

db

7

12116

Autógáz-mérõ földgázra

db

10

12200

Egyéb átfolyásmérõk (alkohol- és egyéb jövedéki termékek, tej)

12211

Átfolyásmérõ 250 l/min-ig

db

5

12212

Átfolyásmérõ 250 l/min felett

db

7

12213

Átfolyásmérõ kompenzátor

db

10

12300

Tároló tartályok

12310

Tároló tartály részûrtartalom meghatározás folyadékos módszerrel

12311

Szintmutatócsöves tároló tartály alapdíja

db

6,5

12312

Fokozati díja névleges ûrtartalomra vetített 100 literenként

db

0,1

12313

Skálaosztás jelölése

db

0,25

db

7,5

db

0,7

db

145

db

0,2

db

25

db

25

db

0,04

db

75

db

0,1

3

12320

Tároló tartályok 200 m -ig

12321

Tároló tartály alapdíja 200 m3-ig

12322

3

Fokozati díja névleges ûrtartalomra vetített m -enként 3

12330

Tároló tartályok 200 m -tõl

12331

Tároló tartály alapdíja 200 m3 felett 3

12332

Fokozati díja névleges ûrtartalomra vetített m -enként

12340

Tároló tartály részûrtartalom meghatározás geometriai módszerrel

12341

Tároló tartályok 500 m3-ig

12342

3

Tároló tartály alapdíja 500 m felett 3

12343


12350

Tároló tartály részûrtartalom meghatározás folyadékos és geometriai módszerrel

12351

Tároló tartály alapdíja 3

12352


12500

Szeszmérõk

12511

Szeszmérõ tartozékaival

db

8

12513

Szeszfokoló

db

1,2

13000

13. SÛRÛSÉGMÉRÕK

13111

Areométer

db

1,2

13112

Piknométer

db

0,3

13114

Folyamatos mûködésû sûrûségmérõ

db

34

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A díj számjele

Megnevezés

14000

14. GÁZMÉRÕK

14111

Gázmérõ Qmax 6 m3/h-ig

14112 14113 14114

3

Gázmérõ Qmax 10 m /h-ig 3

Gázmérõ Qmax 40 m /h-ig


Szorzószám

db

0,12

db

0,3

db

1

3

db

4

3

Gázmérõ Qmax 1600 m /h-ig

14115

Gázmérõ Qmax 1600 m /h felett

db

7,5

14116

Gázmérõ korrektor

db

15

15000

15. HÕFOGYASZTÁSMÉRÕK

15111

Hõfogyasztásmérõ átfolyásmérõje 10 m3/h-ig

db

1,5

3

15113

Hõfogyasztásmérõ átfolyásmérõje 10 m /h felett

db

3

15115

Számítóegység hõfogyasztásmérõhöz

db

2,5

15116

Hõmérséklet-érzékelõpár hõfogyasztásmérõhöz

db

3

db

6

3

15117

Kompakt hõfogyasztásmérõ 5 m /h-ig

16000

16. ÁRAM- ÉS FESZÜLTSÉGVÁLTÓK

16100

Áramváltók

16111

0,1 és 0,2 p. o., áramváltó alapdíj

db

0,6

16112

0,1 és 0,2 p. o., áramváltó fokozati díj 100 A-ként

db

0,3

16113

Áramváltó áttételvizsgálat, mért értékenként

db

0,3

16121

0,5 p. o. áramváltó egyfokozatú 200 A-ig

db

0,3

16122

0,5 p. o. áramváltó egyfokozatú 1000 A-ig

db

0,9

16123

0,5 p. o. áramváltó egyfokozatú 1000 A felett

db

2

16131

0,5 p. o. áramváltó átköthetõ 200 A-ig

db

1

16132

0,5 p. o. áramváltó átköthetõ 1000 A-ig

db

2

16133

0,5 p. o. áramváltó átköthetõ 1000 A felett

db

4

16200

Feszültségváltók

16211

0,1 és 0,2 p. o. feszültségváltó alapdíj

db

2,4

16212

0,1 és 0,2 p. o. feszültségváltó fokozati díj 10 kV-onként

db

0,3

16213

0,1 és 0,2 p. o. feszültségváltó áttételvizsgálat, mért értékekként

db

0,3

16221

0,5 p. o. feszültségváltó egyfázisú 10 kV-ig

db

0,8

16222

0,5 p. o. feszültségváltó egyfázisú 60 kV-ig

db

1,6

16223

0,5 p. o. feszültségváltó egyfázisú 60 kV felett

db

3

16231

0,5 p. o. feszültségváltó több primer/szekunderkörös 10 kV-ig

db

1,6

16232

0,5 p. o. feszültségváltó több primer/szekunderkörös 60 kV-ig

db

2,5

16233

0,5 p. o. feszültségváltó több primer/szekunderkörös 60 kV felett

db

4

16241

0,5 p. o. feszültségváltó háromfázisú 10 kV-ig

db

1,5

16242

0,5 p. o. feszültségváltó háromfázisú 10 kV felett

db

3

16251

0,5 p. o. feszültségváltó több szekunderkörös háromfázisú 10 kV-ig

db

4

16252

0,5 p. o. feszültségváltó több szekunderkörös háromfázisú 10 kV felett

db

6

17000

17. VILLAMOS FOGYASZTÁSMÉRÕK

17100

Elektromechanikus fogyasztásmérõ 1 pontossági osztályú

6610

MAGYAR KÖZLÖNY

A díj számjele

Megnevezés

2005/123. szám Díjszámítási alap

Szorzószám

17111

1 p. o. két- vagy háromfázisú fogyasztásmérõ

db

1,8

17112

1 p. o. háromfázisú mellékkészülékkel fogyasztásmérõ

db

2,4

17200

Elektromechanikus fogyasztásmérõ, 2 pontossági osztályú

17211

2 p. o. egyfázisú fogyasztásmérõ

db

0,15

17212

2 p. o. két- vagy háromfázisú fogyasztásmérõ

db

0,3

17213

2 p. o. háromfázisú fogyasztásmérõ mellékkészülékkel

db

1,5

17300

Mechanikus távszámláló, összegezõ és maximummutató készülékek

17311

Mechanikus távszámláló alapdíj (egy tarifa és egy csatorna)

db

10,5

17312

Mechanikus távszámláló fokozati díj tarifánként, maximum mutatónként

db

1,8

17400

Elektronikus rendszerû, 0,5 pontossági osztályú fogyasztásmérõ

17411

0,5 p. o. elektronikus fogyasztásmérõ alapdíja háromfázisra

db

2,5

17412

Fokozati díj tarifánként, maximum mutatónként, egyéb funkciónk száma szerint

db

0,3

17420

Elektronikus rendszerû, 1 pontossági osztályú fogyasztásmérõ

17421

1 p. o. elektronikus fogyasztásmérõ alapdíja egyfázisra

db

1,4

17422

1 p. o. elektronikus fogyasztásmérõ alapdíja háromfázisra

db

1,8

17423

Fokozati díj tarifánként, maximummutatónként, egyéb funkciók száma szerint

db

0,2

17500

Elektronikus rendszerû, 2 pontossági osztályú fogyasztásmérõ

17511

2 p. o. elektronikus fogyasztásmérõ alapdíja egyfázisra

db

0,2

17512

2 p. o. elektronikus fogyasztásmérõ alapdíja háromfázisra

db

0,4

17513

Fokozati díj tarifánként, maximummutatónként, egyéb funkciók száma szerint

db

0,1

17600

Elektronikus távszámláló, összegezõ és maximummutató készülékek

17611

Elektronikus távszámláló 1–3 db

db

3

17612

Elektronikus távszámláló 4–10 db

db

2

17613

Elektronikus távszámláló 10 db felett

db

1

17700

Elektronikus kapcsolóórák

17711

Elektronikus kapcsolóóra 1–3 db

db

3

17712

Elektronikus kapcsolóóra 4–10 db

db

2

17713

Elektronikus kapcsolóóra 10 db felett

db

1

18000

18. SUGÁRVÉDELMI MÉRÕESZKÖZÖK

18100

Dózismérõk

18111

dózismérõ 1 mSv/h feletti méréshatárral

db

11

18112

dózismérõ 1 mSv/h alatti méréshatárral

db

16

18113

orvosi dózismérõk detektoronként és sug. minõségenként

db

16

18200

Szennyezettségmérõk

18211

Szennyezettségmérõ két radionukliddal

db

9

18212

Szennyezettségmérõ kettõnél több radionukliddal

db

14

19000

19. ZAJSZINTMÉRÕK

19111

Zajszintmérõ

db

17

19112

Integráló zajszintmérõ

db

34

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A díj számjele

Megnevezés


Szorzószám

20000

20. SZERENCSEJÁTÉK CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK

20110

Pénznyerõ automata I.

20111

Pénznyerõ automata I.

db

14

20112

Többjátékhelyes pénznyerõ automata I. további játékhelyenként

db

7

20120

Pénznyerõ automata II.

20121

Pénznyerõ automata II.

db

10

20122

Többjátékhelyes pénznyerõ automata II. további játékhelyenként

db

5

20130

Kaszinó eszközök

20131

Kaszinó automata

db

15

20132

Rulettkerék

db

40

20141

Részleges hitelesítés (IEK-, programhordozó javítása vagy számlálócsere esetén)

db

7

20151

Üzemen kívül helyezett automata IEK-ének kiolvasása, dokumentálás

db

4

20160

Játékautomata

20161

Játékautomata hitelesítés

db

3

20162

Többjátékhelyes játékautomata további játékhelyenként

db

1

20171

Jegyzõkönyv felvétel IEK-, programhordozó javítása vagy számlálócsere esetén

db

5

20211

Többjátékhelyes automaták összeplombálása, központi kreditkulcsos rendszer vagy jackpot rendszer hitelesítés

db

6

20212

Programhordozó hitelesítés

db

1

20213

Bizonyítvány módosítás (záradékolás)

db

1

20214

Gyártói eredetiség igazolás kiadása

db

1

21000

21. IDÕRÁFORDÍTÁS ALAPJÁN SZÁMÍTOTT DÍJAK

21111

Típusvizsgálat

óra

4

21211

Használati etalon hitelesítés

óra

4

21311

Használati mérõeszköz egyedi hitelesítés

óra

4

21411

Használati mérõeszköz ellenõrzõ vizsgálat

óra

4

21511

Hitelesítést helyettesítõ mérõeszköz-minõsítésre történõ feljogosítási eljárás

óra

3

21521

Hitelesítõ laboratóriummá nyilvánítási eljárás

óra

3

21531

Helyszíni szemle, helyszíni lezárás

óra

4

21541

Egyéb engedélyezési eljárás

óra

3

21551

Közremûködésre feljogosító eljárás

óra

3

22000

22. PÓTDÍJAK

22111

Gépkocsihasználat Budapest közigazgatási területén belül (megkezdett nap)

db

2

22112

Gépkocsihasználat a mérésügyi szervezet székhelyén, a város közigazgatási területén belül (megkezdett nap)

db

1

22113

Gépkocsihasználat közigazgatási régión belül (megkezdett nap)

db

2

22114

Gépkocsihasználat közigazgatási régión kívül (megkezdett nap)

db

5

22211

Hitelesítési bizonyítvány kiadása (a kötelezõen elõ nem írt esetekben)

db

0,1

6612

MAGYAR KÖZLÖNY

A honvédelmi miniszter 35/2005. (IX. 15.) HM rendelete a Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvetlen irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezetek hivatásos és szerzõdéses állományának beosztási kategóriába történõ részletes besorolásáról, illetve az ezen beosztásokban elérhetõ rendfokozatokról szóló 30/2001. (XII. 27.) HM rendelet, valamint a katonák illetményérõl és illetményjellegû juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet módosításáról A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. §-a (2) bekezdésének b) és e) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: A Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvetlen irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezetek hivatásos és szerzõdéses állományának beosztási kategóriába történõ részletes besorolásáról, illetve az ezen beosztásokban elérhetõ rendfokozatokról szóló 30/2001. (XII. 27.) HM rendelet módosítása 1. § (1) A Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvetlen irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezetek hivatásos és szerzõdéses állományának beosztási kategóriába történõ részletes besorolásáról, illetve az ezen beosztásokban elérhetõ rendfokozatokról szóló 30/2001. (XII. 27.) HM rendelet (a továbbiakban: BR.) 1. számú mellékletének A) pontjában a „HM, HM szervezetek” címet követõ táblázat „V.” besorolási kategória „alezredes” rendfokozati sor a „HM” oszlopban „váltásparancsnok” beosztási megnevezéssel egészül ki. (2) A BR. 1. számú mellékletének B) pontjában a „3. Fegyvernemek, szolgálati ágak II.” címet követõ táblázat a „mérnök-mûszaki, repülõ, helikopter üzembentartó” címû oszlopban a) a „IV.” besorolási kategória „õrnagy” rendfokozati sor a „repülõeszköz javító központ, központparancsnok”, „repülõeszköz javító század, századparancsnok”, b) a „III.” besorolási kategória „százados” rendfokozati sor a „repülõeszköz javító központ, parancsnok-helyettes, mûhelyparancsnok”, „repülõeszköz javító század, parancsnok-helyettes, mûhelyparancsnok” beosztási megnevezésekkel egészül ki. (3) A BR. 1. számú mellékletének B) pontjában az „5. Híradó-informatika-elektronika-távközlés” cím és az azt követõ táblázat helyébe ezen rendelet 1. számú melléklete lép.

2005/123. szám 2. §

A BR. 2. számú mellékletének B) pontjában az „5. Híradó-informatika-elektronika-távközlés” cím és az azt követõ táblázat helyébe ezen rendelet 2. számú melléklete lép.

3. § (1) A BR. 4. számú mellékletében az „I. BESOROLÁSI OSZTÁLY” címet követõ táblázat „ZMNE” címû oszlopban az „alezredes” rendfokozati sor a „vezetõ jogtanácsos” beosztási megnevezéssel egészül ki. (2) A BR. 4. számú mellékletében az „I. BESOROLÁSI OSZTÁLY” címet követõ táblázat „Katonai szervezetek” megnevezésû oszlopban a „fõhadnagy” rendfokozati sor a „rep-mérnök-mûszaki z. mûhelyparancsnok, üzemeltetõ mérnök”, „MH ello. kp.-ok ellátó tiszt” beosztási megnevezésekkel egészül ki. (3) A BR. 4. számú mellékletében a „II. BESOROLÁSI OSZTÁLY” címet követõ táblázat „Katonai szervezetek” megnevezésû oszlopban a) a „törzszászlós” rendfokozati sor a „BKEO kidolgozó”, „híradó beosztott (HVKF híradó biztosítók)”, „szolgálatvezetõ”, „kottatáros”, b) a „zászlós” rendfokozati sor a „szólamvezetõ”, „rep-mérnök-mûszaki z. ellenõr tiszthelyettes”, c) a „fõtörzsõrmester” rendfokozati sor a „NATO futár”, „NATO futárkísérõ”, „NATO futár gépkocsivezetõ” beosztási megnevezésekkel egészül ki.

4. § A BR. 7. számú mellékletében a „Rövidítések jegyzéke” címû táblázat a „BKEO Bélyegzõkészítõ és ellátó osztály” szövegrésszel egészül ki.

A katonák illetményérõl és illetményjellegû juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet módosítása 5. § (1) A katonák illetményérõl és illetményjellegû juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet (a továbbiakban: IR.) 2. számú mellékletének A) pontjában a „HM, HM szervezetek” címet követõ táblázat a „16%” sor a „HM” oszlopban „váltásparancsnok” beosztási megnevezéssel egészül ki. (2) Az IR. 2. számú mellékletének B) pontjában a „3. Fegyvernemek, szolgálati ágak II.” címet követõ táblá-

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

zat a „mérnök-mûszaki, repülõ, helikopter üzembentartó” címû oszlopban a) a „14%” sor a „repülõeszköz javító központ központparancsnok”, „repülõeszköz javító század századparancsnok”, b) a „12%” sor „repülõeszköz javító központ, parancsnok-helyettes, mûhelyparancsnok”, „repülõeszköz javító század, parancsnok-helyettes, mûhelyparancsnok” beosztási megnevezésekkel egészül ki. (3) Az IR. 2. számú mellékletének B) pontjában az „5. Híradó-informatika-elektronika-távközlés” cím és az azt követõ táblázat helyébe ezen rendelet 3. számú melléklete lép.

6. §

6613

táblázat „Katonai szervezetek” címû oszlopban a „10%” sor a „rep-mérnök-mûszaki z. mûhelyparancsnok” beosztási megnevezéssel egészül ki.

Záró rendelkezések 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti a BR. 2. számú mellékletének B) pontjában a „6. Egyéb szervek, zenészek” címet követõ táblázat a „Zenész” címû oszlopban a „IX.” besorolási kategória „törzszászlós” rendfokozati sorban a „szolgálatvezetõ, kottatáros”, a „VIII.” besorolási kategória „zászlós” rendfokozati sorban a „szólamvezetõ” beosztási megnevezés.

Az IR. 2. számú mellékletének D) pontjában a „Speciális elõmeneteli rend alá tartozó munkakörök” címet követõ

Juhász Ferenc s. k., honvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 35/2005. (IX. 15.) HM rendelethez „5. Híradó-informatika-elektronikus információvédelem Besorolási kategória

VII.

Rendfokozat

VI.

dandártábornok ezredes

V.

alezredes

IV.

õrnagy

MH Híradó Parancsnokság

Híradó

Informatika

parancsnok parancsnok-helyettes, törzsfõnök (pk.h.) vezetõ szervek fõnökei, zászlóalj és fõközpont parancsnok, alosztályvezetõ vezetõszerv fõnök helyettes, részlegvezetõ, alosztályvezetõ-helyettes, fõtiszt, zászlóalj és fõközpont (zászlóalj szintû szervezet) parancsnok-helyettes, törzsfõnök (pk.h.), fõfelügyelet parancsnok, kiemelt rendszermérnök

ÖÁZ parancsnok, vezetõ szervek fõnökei, zászlóaljparancsnok ÖÁZ és kötelék zászlóaljparancsnok-helyettes és törzsfõnök (pk.h.), ÖÁZ integrációs fõnök, ÖÁZ részlegvezetõ

informatikai központparancsnok (SZFP, LEP) informatikai központ részlegvezetõ (SZFP, LEP)

6614 Besorolási kategória

MAGYAR KÖZLÖNY Rendfokozat

III.

százados

II.

fõhadnagy

I.

hadnagy


Híradó

részlegvezetõ-helyettes, beosztott tiszt, központ parancsnokhelyettes, fõfelügyelet parancsnokhelyettes, felügyelet parancsnok, alközpont parancsnok, századparancsnok, fõfelügyelet ügyeletesek, rendszermérnök, információ biztonsági tiszt zászlóalj szintû vezetõ szerv részlegbe beosztott tiszt, alegység szintû szervezet részlegvezetõ, alközpont parancsnokhelyettes, alközpont beosztott tiszt, századparancsnok-helyettes, 3 vagy több feltöltött azonos rendeltetésû szakasz 1. szakaszparancsnok, üzemeltetõ mérnök

ÖÁZ részlegvezetõ-helyettes, kötelék zászlóalj beosztott tiszt, századparancsnok, területi hírközpont (HK) parancsnok, híradó zászlóalj információvédelmi központ parancsnok és távközlési részlegvezetõ

2005/123. szám Informatika

ÖÁZ részleg beosztott tiszt; területi HK parancsnokhelyettes, századparancsnok-helyettes, 3 vagy több feltöltött azonos rendeltetésû szakaszból álló század 1. szakaszparancsnok, híradó zászlóalj info. védelmi központ parancsnokhelyettes és rejtjelzõ (rjt.) részlegvezetõ; távközlési részleg beosztott tiszt, beosztott tiszttel rendelkezõ központparancsnok híradó-informatikai ügyeletes szakaszparancsnok, (Regionális Hálózat-felügye- központparancsnok let), alegység szintû szervezet részlegvezetõ-helyettes, szakaszparancsnok, részleg beosztott tiszt, tábori informatikai központ parancsnok, híradó tiszt, informatikai tiszt ”

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6615

2. számú melléklet a 35/2005. (IX. 15.) HM rendelethez „5. Híradó-informatika-elektronikus információvédelem Besorolási kategória

X. IX.

VIII.

VII.

Rendfokozat


fõtörzszászlós vezénylõ zászlós törzszászlós parancsnok segítõ, ügyviteli részleg vezetõ, vezetõszerv 1. számú beosztott, zászlóalj és fõközpont vezénylõ zászlós, vezetõ dokumentációkezelõ zászlós vezetõszerv ügyviteli részleg ügykezelõ, vezetõszerv 2. számú beosztott, század vezénylõ zászlós, zászlóalj és fõközpont törzs beosztott, alosztály beosztott tiszthelyettes, központ parancsnokság beosztott, csoportparancsnok, hálózat-felügyelõ, rendszertechnikus, rendszeradminisztrátor, információvédelmi ügyeletes, informatikai biztonsági ügyeletes, dokumentációkezelõ fõtörzsszakasz tiszthelyettes, õrmester század törzs beosztott tiszthelyettes, csoportparancsnok helyettes, alcsoport parancsnok, alközpont beosztott tiszthelyettes, részleg beosztott, 3 feltöltött azonos rendeltetésû raj- vagy állomás 1. rajparancsnok, információvédelmi állomásparancsnok, mestertechnikus, NATO futár, NATO futárkísérõ, ügykezelõ-gépíró

Híradó

Informatika

zászlóalj vezénylõ zászlós, ÖÁZ ügyviteli részlegvezetõ

század vezénylõ zászlós, zászlóalj törzs beosztott, kihelyezett állomással rendelkezõ HK parancsnok, kihelyezett adócsoportvezetõ, ÖÁZ ügyviteli részleg ügykezelõ, THK információvédelmi csoportparancsnok

szakasz tiszthelyettes, ügykezelõ-gépíró század törzs beosztott tiszthelyettes, 3 vagy több tiszthelyettes állomásparancsnokkal rendelkezõ feltöltött azonos rendeltetésû kiemelt állomásparancsnok közül az 1. kiemelt állomásparancsnok, információvédelmi központba beosztott tiszthelyettes, kihelyezett állomás-, átjátszópont-, HK parancsnok kihelyezett adócsoportvezetõ-helyettes, ügykezelõ-gépíró, információvédelmi állomás parancsnok

6616 Besorolási kategória

VI.

V.

IV. III. II. I.

MAGYAR KÖZLÖNY Rendfokozat


törzsõrmester raj- és állomásparancsnok, alcsoport parancsnokhelyettes, csoport beosztott tiszthelyettes, fõtechnikus, fõtávírász, futár, feldolgozó õrmester raj- és állomásparancsnok helyettes, technikus, alcsoport és raj beosztott tiszthelyettes, fõkezelõ, energetikus, áramforrás központ parancsnok szakaszvezetõ tizedes õrvezetõ honvéd próbaidõt töltõ katona

Híradó

2005/123. szám Informatika

raj, kiemelt központ, állomásparancsnok, információvédelmi központ részlegparancsnok

rajparancsnok-helyettes, központ-parancsnok; állomásparancsnok, részlegparancsnok; raj, kiemelt központ, kiemelt állomás fõkezelõ; futár, technikus

” 3. számú melléklet a 35/2005. (IX. 15.) HM rendelethez „5. Híradó-informatika-elektronikus információvédelem Vezetõi pótlék mértéke (%)

30 20 16

14


parancsnok parancsnok-helyettes, törzsfõnök (pk.h.) vezetõ szervek fõnökei, zászlóalj és fõközpont parancsnok, alosztályvezetõ vezetõszerv fõnök helyettes, részlegvezetõ, alosztályvezetõ-helyettes, zászlóalj és fõközpont (zászlóalj szintû szervezet) parancsnok-helyettes, törzsfõnök (pk.h.), fõfelügyelet parancsnok

Híradó

ÖÁZ parancsnok, vezetõ szervek fõnökei, zászlóaljparancsnok ÖÁZ és kötelék zászlóalj parancsnok helyettes és törzsfõnök (pk.h.), ÖÁZ integrációs fõnök ÖÁZ részlegvezetõ

Informatika

informatikai központparancsnok (SZFP, LEP) informatikai központ részlegvezetõ (SZFP, LEP)

2005/123. szám Vezetõi pótlék mértéke (%)

12

10

5

MAGYAR KÖZLÖNY


részlegvezetõ helyettes, központ parancsnokhelyettes, fõfelügyelet parancsnokhelyettes, felügyelet parancsnok, alközpont parancsnok, századparancsnok alegység szintû szervezet észlegvezetõ, alközpont parancsnokhelyettes, századparancsnok-helyettes, 3 vagy több feltöltött azonos rendeltetésû szakasz 1. szakasz-parancsnok

alegység szintû szervezet részlegvezetõ helyettes, szakaszparancsnok, tábori informatikai központ parancsnok

6617

Híradó

Informatika

ÖÁZ részlegvezetõ-helyettes, századparancsnok, területi hírközpont (HK) parancsnok, híradó zászlóalj információvédelmi központ parancsnok és távközlési részlegvezetõ területi HK parancsnok-helyettes, századparancsnok-helyettes, 3 vagy több feltöltött azonos rendeltetésû szakaszból álló század 1. szakasz-parancsnok, híradó zászlóalj információ-védelmi központ parancsnok-helyettes és rejtjelzõ (rjt.) részlegvezetõ; beosztott tiszttel rendelkezõ központparancsnok szakaszparancsnok, központparancsnok

”

Az igazságügy-miniszter 17/2005. (IX. 15.) IM rendelete a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 14/1997. (IV. 22.) IM rendelet módosításáról A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének b), c), f) és h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 14/1997. (IV. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (5) bekezdése az alábbi i) ponttal egészül ki: (A rendezett személyi anyagnak az alábbiakat kell tartalmaznia:) „i) a fizikai alkalmasságot bizonyító okiratot.”

2. § Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének a), i) és j) pontjai szerint a rendelkezési állományban lévõ ht. állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggõ szabályokat a Vhr. határozza meg.”

3. § Az R. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a ht. állomány tagja az elõírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) nem rendelkezik, és ez alól felmentést sem kapott [Vhr. 27/A. § (4) bek.], köteles azt az iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzéséhez szükséges képzési idõ alatt a Hszt. 336. §-ának (2) bekezdése szerint megszerezni. Ezt a kötelezettséget a besorolásnál elõ kell írni.”

6618

MAGYAR KÖZLÖNY 4. §

Az R. 34/A. § alcíme és rendelkezése helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép: „Teljesítményértékelés [A Hszt. 101. §-ának (4) bekezdéséhez és a 245/F. §-ához] 34/A. § (1) A hivatásos állomány munkateljesítményének évenkénti értékelését az állományilletékes parancsnok által meghatározott célok és teljesítménykövetelmények figyelembevételével a tárgyév december 10-éig a szolgálati elöljáró két példányban írásban készíti el, és felterjeszti az állományilletékes parancsnokhoz, aki azt jóváhagyása esetén az errõl szóló záradékkal látja el. (2) A ht. állomány tagjáról készült teljesítményértékelés egy példányát az érintettnek át kell adni, másik példányát a személyi anyagba kell elhelyezni. A teljesítményértékelés megállapításait az állományilletékes parancsnok a soron következõ minõsítés vagy szolgálati jellemzés elkészítésekor köteles figyelembe venni. (3) Az írásbeli értékelés átadására biztosított szóbeli megbeszélésen részt kell vennie a szolgálati elöljárónak, és az értékelt kérésére a személyügyi szerv képviselõjének. (4) A végzett tevékenység értékelésének végkövetkeztetése a Hszt. 101. §-ának (4) bekezdése szerinti illetményeltérítés alapfeltétele, ugyanakkor az értékelés ténye nem jelenti alanyi jogon az illetmény kedvezõ irányú megváltoztatását, illetve a nem kielégítõ színvonalú munkavégzés sem vonja maga után kötelezõen az illetmény kedvezõtlen irányú megváltoztatását.”

5. § (1) Az R. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „40. § (1) A ht. állomány tagjának személyi anyagát a szolgálati helye szerinti személyügyi szervnél az e célra rendszeresített személyügyi anyaggyûjtõben kell kezelni, nyilvántartani és tárolni (alapnyilvántartás).” (2) Az R. 40. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az országos parancsnokság központi személyügyi szerve tartja nyilván és kezeli:) „c) a bv. gazdálkodó szervezet vezetõjének és a” (személyi anyagát.)

2005/123. szám

„A szolgálati idõ megállapítása, módosítása, igazolása (A Hszt. 326–331. §-aihoz) 43. § (1) A hivatásos állományba történõ kinevezéskor meg kell állapítani a Hszt. 326. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szempontból beszámítható szolgálati viszony, illetve a szolgálati idõ kezdetét, és azt a kinevezési parancsban rögzíteni kell. (2) A Hszt. 328. §-ának (1) és (4) bekezdése szerint szolgálati viszonynak minõsülõ idõket, függetlenül a köztük lévõ kiesés idõtartamától egybe kell számítani. A beszámítható idõket napokban kell összeadni, és az évekre történõ átszámításnál 365 napot kell egy évnek tekinteni. A fennmaradó töredékidõket hónap, nap pontos megjelölésével kell kiszámítani. (3) A szolgálati viszonyban eltöltött idõ Hszt. 329. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott 1,2-szeres számítására a Vhr.-ben rögzített és e rendelet 2. számú mellékletében tételesen felsorolt szolgálati beosztások ellátása esetén kerülhet sor. (4) A (3) bekezdésben meghatározott beosztásban töltött idõket folyamatosan nyilván kell tartani, évente rögzíteni kell, és a szolgálati viszony kezdetét újólag parancsban meg kell állapítani. (5) Minden év végén a szolgálati viszony kezdõ idõpontját a kedvezményesen számított szolgálati idõ alapján újból meg kell állapítani. Az így kialakított idõpont a szolgálati viszonyban töltött idõ új kezdete.”

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 40. §-ának (9) bekezdése, a 41. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata, a 44. §-a és annak alcíme, valamint a 3. számú melléklete hatályát veszti. Dr. Petrétei József s. k., igazságügy-miniszter

Az igazságügy-miniszter 18/2005. (IX. 15.) IM rendelete

6. §

a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai illetményének és illetményjellegû juttatásainak megállapításáról és folyósításáról szóló 15/1997. (IV. 22.) IM rendelet módosításáról

Az R. 43. § feletti alcím és a § rendelkezése helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép:

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6619

(a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai illetményének és illetményjellegû juttatásainak megállapításáról és folyósításáról a következõket rendelem el:

[a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból (kérelem nélkül) hoz határozatot:] „g) a 25 éves nyugdíjjogosultság szempontjából tényleges szolgálati idõ betöltésekor a Hszt. 182. § (8) bekezdése szerinti nyugdíj összegének rögzítésérõl.”

1. §

2. §

A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai illetményének és illetményjellegû juttatásainak megállapításáról és folyósításáról szóló 15/1997. (IV. 22.) IM rendelet 14. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „14. § Ha a ht. állomány tagjának a külön juttatás kifizetésekor a Hszt. 107. §-ának (1) bekezdése alapján csökkentett illetmény jár, a külön juttatás összegét a teljes illetménye alapján kell kiszámítani.”

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. Dr. Petrétei József s. k., igazságügy-miniszter

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. Dr. Petrétei József s. k., igazságügy-miniszter

Az igazságügy-miniszter 20/2005. (IX. 15.) IM rendelete a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira vonatkozó egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásáról szóló 9/2004. (III. 30.) IM rendelet módosításáról

Az igazságügy-miniszter 19/2005. (IX. 15.) IM rendelete

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-a (2) bekezdésének l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira vonatkozó egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásáról a következõket rendelem el:

a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjérõl szóló 16/1997. (IV. 22.) IM rendelet módosításáról

1. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjérõl a következõket rendelem el:

A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira vonatkozó egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásáról szóló 9/2004. (III. 30.) IM rendelet mellékletének 1.3. pontjában a „fõtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes” szövegrész helyébe a „zászlós, tiszthelyettes” szövegrész lép.

1. §

2. §

A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjérõl szóló 16/1997. (IV. 22.) IM rendelet 18. §-ának (1) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki:

Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Dr. Petrétei József s. k., igazságügy-miniszter

6620

MAGYAR KÖZLÖNY

III. rész HATÁROZATOK Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 32/2005. (IX. 15.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok és bírói kezdeményezés tárgyában – dr. Kiss László és dr. Kukorelli István alkotmánybírák különvéleményével – meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 68. §-ának „ , amennyiben január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban áll, kivéve ha: – 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, – gyermekgondozási segélyben, illetve – gyermekgondozási díjban részesül” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt – hatálybalépésére visszaható hatállyal – megsemmisíti. A 68. § a következõ szöveggel marad hatályban: „68. § A közalkalmazott minden naptári évben – külön juttatásként – egyhavi illetményére jogosult. A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény.” 2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvénynek a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló 2003. évi XCV. törvény 36. §-ával módosított, 2004. december 31-ig hatályban volt 109. §-ában az „ , amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban áll” szövegrész alkotmányellenes. Az alkotmányellenes rendelkezés a Csongrád Megyei Bíróság elõtt 2.Pf.22315/2004. szám alatt folyamatban lévõ eljárásban nem alkalmazható. 3. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 109. §-ának

2005/123. szám

„ , amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban áll, kivéve ha – 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, – gyermekgondozási segélyben, illetve – gyermekgondozási díjban részesül” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt – hatálybalépésére visszaható hatállyal – megsemmisíti. A 109. § a következõ szöveggel marad hatályban: „109. § A hivatásos állomány tagja minden naptári évben egyhavi távolléti díjnak megfelelõ összegû külön juttatásra jogosult. A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó távolléti díj.” 4. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 193/V. §-ának „január 1-jén” és „ , kivéve ha: – 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, – gyermekgondozási segélyben, illetve – gyermekgondozási díjban részesül” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt – hatálybalépésére visszaható hatállyal – megsemmisíti. A 193/V. § a következõ szöveggel marad hatályban: „193/V. § A munkavállaló minden naptári évben – külön juttatásként – egyhavi személyi alapbérére jogosult, amennyiben az adott közigazgatási szervnél munkaviszonyban áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó személyi alapbér.” 5. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49. §-ának „ , amennyiben január 1-jén közszolgálati jogviszonyban áll, kivéve ha: – 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, – gyermekgondozási segélyben, illetve – gyermekgondozási díjban részesül” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt – hatálybalépésére visszaható hatállyal – megsemmisíti. A 49. § a következõ szöveggel marad hatályban: „49. § A köztisztviselõ minden naptári évben – külön juttatásként – egyhavi illetményére jogosult. A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény.” Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY INDOKOLÁS I.

1. Egy magánszemély indítványozó 2004. december 22-én, 2005. február 9-én és március 7-én benyújtott indítványában a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) – a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló 2003. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 30. § (1) bekezdésével módosított, 2004. február 1-jétõl hatályos – 68. §-a alkotmányellenességének megállapítását kérte. Érvelésének lényege szerint a Kjt.-nek ez a szabálya az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdését sérti, mert a nyugdíjba vonulókat érdemtelenül hátrányos helyzetbe hozza, a 2004. második félévében felmentett közalkalmazottakat jogtalanul zárja ki a 13. havi illetménybõl. Utalt arra, hogy a 13. havi illetmény munkabérnek számít, „ennek kiszámításához nem idõpontot, hanem idõtartamot kellene törvényben feltételként kikötni”. 2. A Csongrád Megyei Bíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-a alapján az elõtte 2.Pf.22315/2004. szám alatt folyamatban lévõ eljárást felfüggesztve fordult az Alkotmánybírósághoz. Kérte a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) – a Tv. 36. §-ával módosított – 109. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Kezdeményezte a Hszt.-nek a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Tvm.) 94. §-ával módosított 109. §-a alkotmányellenességének vizsgálatát is. Azzal érvelt, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés nem ad lehetõséget az idõarányos juttatásra, az egyhavi külön juttatásra való jogosultságot illetõen méltánytalan és visszás helyzeteket eredményezhet, illetve eredményez. Nem derül ki egyértelmûen a jogszabályból, hogy a jogalkotó melyik év januárjára gondolt, a tárgyév vagy a kifizetés évének januárjára. Kirívó példaként említette, hogy értelmezése szerint a jogszabály alapján nem jár juttatás annak, aki a 2004-es évet végigszolgálta, de szolgálati viszonya 2004. december 31-ével megszûnt, jár viszont annak, akinek szolgálati viszonya mindössze néhány napig (pl. 2004. december 31. és 2005. január 2. között) állt fenn. Állította, hogy az ilyen szabályozás sérti az egyenlõ munkáért egyenlõ bér alapelvét [Alkotmány 70/B. § (2) bekezdés], a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai egy csoportja tekintetében diszkriminatív, s így az Alkotmány 70/A. §-ába ütközik. Hivatkozott arra, hogy a külön juttatás munkabérnek minõsül. Azok, akik a tárgyévben teljesítik szolgálati viszonyból fakadó kötelezettsé-

6621

geiket, de a tárgyévet követõ év január 1-jén már nem állnak szolgálati viszonyban, kevesebb munkabérben részesülnek azzal szemben, akinek szolgálati viszonya a tárgyévet követõ hónap elsõ napján is fennáll. A jogalkotó önkényesen, ésszerû indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között, indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozva a január 1-jén jogviszonyban nem állókat azokkal szemben, akiknek jogviszonya az év elsõ napján fennáll. 3. Öt munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet részben a Tv. 28. §-a, illetve a Tv. 29. §-a és 30. § (1) bekezdése, továbbá 36. §-a alkotmányellenessége vizsgálatát és visszamenõleges hatályú megsemmisítését kérte. A Tv. 28. §-a a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 193/V. §-át, a Tv. 29. §-a a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49. §-át, a 30. § (1) bekezdése a Kjt. 68. §-át, a 36. § a Hszt. 109. §-át módosította. Az indítványozók szerint a támadott rendelkezések tartalma és megfogalmazása ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével. Az egyhavi külön juttatásra való jogosultság szerzett jognak minõsül, amelyet nem lehet egyik napról a másikra lényegesen megváltoztatni. Utaltak arra, hogy a juttatás mint jogosultság a köz érdekében végzett munkából fakadó minõségen alapul, ezáltal alkotmányos védelmet élvez. Azzal is érveltek, hogy a támadott szabály sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát [Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés] és „az egyenlõ munkáért egyenlõ bért” elvét [Alkotmány 70/B. § (2) bekezdés], mert a jogszabály nyelvtani értelmezése szerint a juttatás csak azoknak jár, akik 2005. január 1-jén jogviszonyban állnak. Állították, hogy a január 1-jén fennálló jogviszony, mint feltétel, többes értelmezésre ad lehetõséget, ez az Alkotmány 2. § (1) bekezdését sérti. Megemlítették, hogy egy peres ügyben az eljáró bíróság arra az értelmezésre jutott, hogy a 2004. évre vonatkozó egyhavi külön juttatásnak csak az 1/12 részére van jogosultság. Indítványaikat az indítványok benyújtását követõen, a részben megváltozott hatályos szabályozás tekintetében tartották fenn, az eredeti indokokkal. Hivatkoztak arra is, hogy a támadott szabályozás nem határozza meg azt, hogy a január 1-jei közszolgálati jogviszonyban állást melyik év vonatkozásában kell teljesíteni. Az új hatályos rendelkezés nem értelmezhetõ és ezért jogszerûen nem alkalmazható. Ebbõl eredõen van olyan értelmezés, hogy a 2004. évre járó 13. havi járandóságot a költségvetés mintegy elkobozta. 4. Egy további munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet a Kjt. 68. §-ának a 2004. február 1-jétõl módosított, valamint a hatályos rendelkezései alkotmányellenességének megállapítását kezdeményezte.

6622

MAGYAR KÖZLÖNY

Véleménye szerint a módosítás szövege nélkülözi az egyértelmûség és a világosság alapvetõ követelményét, ez a jogbiztonság [Alkotmány 2. § (1) bekezdése] követelményét sérti. Hivatkozik arra, hogy annak a közalkalmazottnak, aki 2004. január 1-jétõl december 31-ig jogviszonyban állt, de jogviszonya az év utolsó napján megszûnt, a jogszabály alapján sem „nulladik” havi, sem egyéb egyhavi illetményt nem fizettek ki. Ezzel szemben ha egy közalkalmazott kinevezésére 2005. január 1-jén került sor, úgy részére még január hónapban egyhavi külön juttatást fizetnek ki. Ezzel véleménye szerint sérül az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdése. 5. Egy másik indítványozó szerint a Kjt. 68. §-a diszkriminálja [Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése] azokat a közalkalmazottakat, akiknek jogviszonya felmentéssel azért szûnt meg 2004. év végén, mert nyugdíjasnak minõsültek. 6. Egy további indítványozó szintén a Kjt. 68. §-ának vizsgálatát kezdeményezte. Elõadta, hogy a Tv. elõkészítése során mellõzték a szakszervezetek és az érdekképviseletek álláspontjának kikérését, ezzel sérültek az Alkotmány 4. §-ában és 19. § (2) bekezdésében foglaltak. A törvény elõkészítésekor véleménye szerint megsértették a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 19–20. §-ai, 24. § (1) bekezdése, 25. § (2) bekezdése, 27. § c) pontja és 40. § (1) bekezdése rendelkezéseit; a hatálybalépés módja, a kifizetés szabályainak és idõpontjának meghatározása sértheti a Jat. 12. § (2) és (3) bekezdését. Utalt arra, hogy a támadott szabály indokolatlan és méltánytalan megkülönböztetést tartalmaz, a módosítás több százezer közalkalmazottat fosztott meg megszerzett jogától, egyhavi illetmény juttatásától. 7. A Tv. 28. §-a az Mt. 193/V. §-át, a Tv. 29. §-a a Ktv. 49. §-át, a 30. § (1) bekezdése a Kjt. 68. §-át, a 36. § a Hszt. 109. §-át módosította. Az Mt., a Ktv., a Kjt. és a Hszt. ugyanezen szabályait kiegészítette a Tvm. 85. §-a, 86. § (10) bekezdése, 87. § (2) bekezdése és 94. §-a. A jelen ügyben az egyik indítvány bírói kezdeményezés, ezért az Alkotmánybíróság a Hszt.-nek a Tv. 36. §-ával módosított, 2004. december 31-ig hatályban volt 109. §-át is vizsgálta. Az Alkotmánybíróság gyakorlata, hogy a vizsgálatot a régi helyébe lépõ új szabályozás tekintetében akkor folytatja le, ha az tartalmilag a korábbival, alkotmányjogi szempontból azonos és ezáltal azonos a vizsgálandó alkotmányossági probléma. A jelen esetben azt lehet megállapítani, hogy – miként azt az indítványozók maguk is kifejezetten állították – a Tvm. szabályainak hatálybalépésével, az eredetileg támadott szabályok bizonyos mértékû kiegészülésével az indítványokban eredetileg felvetett alkotmányossági probléma az új szabályokban azonos maradt, ezért az Alkotmány-

2005/123. szám

bíróság a vizsgálatot az indítványozók kérelmére az Mt., a Ktv., a Kjt. és a Hszt. hatályban lévõ, a Tvm. 85. §-a, 86. § (10) bekezdése, 87. § (2) bekezdése és 94. §-a által 2005. január 1-jétõl megállapított szabályai tekintetében folytatta le.

II. 1. Az Alkotmány hivatkozott szabályai szerint: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (...) 4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit. (...) 19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsõbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyûlés. (2) Az Országgyûlés a népszuverenitásból eredõ jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (...) 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (...) 70/B. § (...) (2) Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlõ bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minõségének.” 2. A Tv. érintett rendelkezései a következõk: „28. § A Munka Törvénykönyvérõl szóló – módosított – 1992. évi XXII. törvény 193/V. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ‘193/V. § A munkavállaló minden naptári évben – külön juttatásként – egyhavi személyi alapbérére jogosult, amennyiben az adott közigazgatási szervnél január 1-jén munkaviszonyban áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó személyi alapbér.’ (...) 29. § A köztisztviselõk jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXIII. törvény 49. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ‘49. § A köztisztviselõ minden naptári évben – külön juttatásként – egyhavi illetményére jogosult, amennyiben január 1-jén közszolgálati jogviszonyban áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény.’ (...)

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6623

30. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 68. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ‘68. § A közalkalmazott minden naptári évben – külön juttatásként – egyhavi illetményére jogosult, amennyiben január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény.’ (...) 36. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló – módosított – 1996. évi XLIII. törvény 109. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ‘109. § A hivatásos állomány tagja minden naptári évben egyhavi távolléti díjnak megfelelõ összegû külön juttatásra jogosult, amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó távolléti díj.’ ”

A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény.” A Hszt. szerint: „109. § A hivatásos állomány tagja minden naptári évben egyhavi távolléti díjnak megfelelõ összegû külön juttatásra jogosult, amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban áll, kivéve ha – 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, – gyermekgondozási segélyben, illetve – gyermekgondozási díjban részesül. A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó távolléti díj.”

3. A vizsgált, a Tvm. 85. §-a, 86. § (10) bekezdése, 87. § (2) bekezdése és 94. §-a által megállapított, az indítvány elbírálásakor hatályos szabályok az alábbiak: Az Mt. szerint: „193/V. § A munkavállaló minden naptári évben – külön juttatásként – egyhavi személyi alapbérére jogosult, amennyiben az adott közigazgatási szervnél január 1-jén munkaviszonyban áll, kivéve ha: – 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, – gyermekgondozási segélyben, illetve – gyermekgondozási díjban részesül. A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó személyi alapbér.” A Ktv. szerint: „49. § A köztisztviselõ minden naptári évben – külön juttatásként – egyhavi illetményére jogosult, amennyiben január 1-jén közszolgálati jogviszonyban áll, kivéve ha: – 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, – gyermekgondozási segélyben, illetve – gyermekgondozási díjban részesül. A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény.” A Kjt. szerint: „68. § A közalkalmazott minden naptári évben – külön juttatásként – egyhavi illetményére jogosult, amennyiben január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban áll, kivéve ha: – 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, – gyermekgondozási segélyben, illetve – gyermekgondozási díjban részesül.

1. Az Alkotmánybíróság hatásköre a jogszabálynak (valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközének) az Alkotmánnyal kapcsolatos értelmezésére terjed ki; ez szükségszerû a jogszabály alkotmányellenességének vizsgálata során [38/1993. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1993, 256, 266.; 31/1993. (V. 21.) AB határozat, ABH 1993, 242, 243.; 27/1995. (V. 15.) AB határozat, ABH 1995, 129, 132–133.]. Az Alkotmánybíróság az indítványok alapján az Mt. 193/V. §-ának, a Ktv. 49. §-ának, a Kjt. 68. §-ának és a Hszt. 109. §-ának a Tv. 28., 29. §-a, 30. § (1) bekezdése és 36. §-a által módosított, a Tvm. 85. §-a, 86. § (10) bekezdése, 87. § (2) bekezdése és 94. §-a által kiegészített szabályait vizsgálta. Megállapította, hogy a Tv., a Tvm. és módosító rendelkezéseik révén a különbözõ, munka végzésére irányuló jogviszonyokról szóló szabályok egységesek abban, hogy külön juttatásról rendelkeznek és azt több feltételhez kötik. Ezek között egységesen szerepel az a feltétel, hogy – bizonyos kivételekkel – az a személy jogosult külön juttatásra, aki „január 1-jén” szolgálati viszonyban, közalkalmazotti vagy köztisztviselõi jogviszonyban, közigazgatási szervnél munkaviszonyban áll. A támadott jogszabályoknak ezt a rendelkezését valamennyi indítványozó olyan megkülönböztetésnek tartja, amely ellentétes az Alkotmányban foglalt diszkrimináció-tilalommal. Az Alkotmánybíróság ezért elsõként ennek a rendelkezésnek az alkotmányellenességét vizsgálta, az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése és 70/B. § (2) bekezdése tükrében.

III. Az indítványok és a bírói kezdeményezés megalapozottak.

2. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében „[a]z Alkotmány 70/B. §-a ... helyes értelme szerint az általános

6624

MAGYAR KÖZLÖNY

diszkrimináció-tilalmat megfogalmazó 70/A. §-nak a munka világára vonatkoztatott konkretizálása” (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 459.). Az Alkotmánybíróság már több határozatban értelmezte az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt tilalom alkotmányos tartalmát, az emberi méltósághoz való joggal [Alkotmány 54. § (1) bekezdés] is összefüggésben. Megállapította, hogy „a jognak mindenkit egyenlõként (egyenlõ méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékû figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.]. Rámutatott arra is, hogy „az alapjognak nem minõsülõ egyéb jogra vonatkozó, személyek közötti hátrányos megkülönböztetés vagy más korlátozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha a sérelem összefüggésben áll valamely alapjoggal, végsõ soron az emberi méltóság általános személyiségi jogával és a megkülönböztetésnek, illetve korlátozásnak nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerû indoka, vagyis önkényes.” [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 200.]. Az Alkotmánybíróság ezeket a megállapításokat irányadónak tekintette a jelen ügy elbírálásánál is. 3. A foglalkoztatottaknak azokat az igényeit, amelyek különféle juttatásokra vonatkozhatnak, meghatározhatja törvény, törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabály, üzemi vagy ágazati (alágazati) kollektív szerzõdés, a hivatali szervezet vezetõjének rendelkezése, továbbá a felek megállapodása is. A különféle juttatások különféle jogi alapokon nyugodhatnak. Hasonlóan ahhoz, mint amikor példának okáért kollektív szerzõdés vagy a felek megállapodása rendelkezik valamely külön juttatásról, és ennek feltételeit bíróság elõtt vitássá lehet tenni pl. az egyenlõ bánásmód követelménye sérelmére hivatkozva, az Alkotmánybíróság elõtt az Alkotmány valamely szabályának sérelmét lehet állítani a törvényben vagy ennek alapján jogszabályban megjelenõ juttatások egyes feltételeit illetõen. Az, hogy a törvényhozó a béren kívül milyen juttatásokat szabályoz, általában alapjognak nem minõsülõ egyéb jogra vonatkozik, ekként általánosságban a törvényhozó szabadságába tartozó kérdés. A szabályozás tartalmi korlátját jelenti viszont a diszkrimináció-tilalom és az emberi méltósághoz való általános személyiségi jog, az egyenlõ méltóságú személyként való kezelés alkotmányos követelménye. A hatályos rendelkezések a most vizsgált juttatást „külön juttatásnak” nevezik. Ezek a szabályok olyan igényt alapoznak meg, amelynek törvényi szabályozása nem következik kényszerítõen

2005/123. szám

az Alkotmányból. Más megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy teljes hiánya nem jelentené az Alkotmány 70/B. §-a (2)–(3) bekezdésének sérelmét, de nem sérti ezt a szabályt az sem, ha a törvényhozó bevezet, illetve fenntart ilyen juttatást. Ebbõl azonban nem következik az, hogy a juttatásról, ha a törvényhozó bevezeti, teljes mértékben szabad belátása szerint rendelkezhet. A törvényhozó általában szabadon döntheti el azt, hogy valamely juttatásról milyen feltételek szerint, milyen mértékben rendelkezik, vagy melyeket von meg a jövõre nézve. Ennek során azonban nem járhat el önkényesen, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az esetleg eltérõ egyéni szempontok megfelelõ figyelembevételével kell eljárnia. Sem a juttatások törvényi feltételeit, sem megvonásuk szabályait illetõen nem sérülhet az egyenlõ elbánás alkotmányos elve, a szabályozás nem tartalmazhat hátrányos megkülönböztetést. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint személyek közötti, alkotmánysértõ hátrányos megkülönböztetés akkor állapítható meg, ha valamely személyt vagy embercsoportot más, azonos helyzetben lévõ személyekkel vagy csoporttal történt összehasonlításban kezelnek hátrányosabb módon [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 78.; 32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 162.; 43/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 744, 745.]. A megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, „ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne” (191/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 592, 593.). Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében ugyanakkor az eltérõ ismérvek ellenére történt homogén csoportképzéssel is sérülhet az egyenlõ méltóságú személyként kezelés alkotmányos követelménye [lásd pl.: 22/1996. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1996, 89, 96.]. Alkotmányellenességhez eszerint nem csak az vezet, ha adott szabályozási koncepción belül valamely (azonos helyzetben lévõ) csoportra – alkotmányos indok nélkül – eltérõ szabályozás vonatkozik, hanem hátrányos megkülönböztetés az is, ha az adott szabályozási koncepció alkotmányossági szempontból lényegesen eltérõ helyzetben lévõ csoportokra azonosan vonatkozik, vagyis e körülményt figyelmen kívül hagyja. Ha az ilyen hátrányokozásnak nem ismerhetõ fel a tárgyilagos mérlegelés szerint való ésszerû indoka – tehát önkényes –, alkotmányellenesség állapítható meg [6/1997. (II. 7.) AB határozat, ABH 1997, 67, 69.]. A Tv., a Tvm. és módosító rendelkezéseik a külön juttatást a korábban hatályban volttól eltérõen szabályozzák. A külön juttatásra való jogosultságot feltételekhez kötik és kizáró okokat is meghatároznak. Ahhoz, hogy az érintett személy a külön juttatásban részesüljön, a törvényi feltéte-

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

leknek – ideértve a kizáró okok hiányát – együttesen kell fennállniuk. A támadott szabályok szerint a foglalkoztatott „minden naptári évben” jogosult a külön juttatásra. A vizsgált esetben valamennyi érintett személyre egyenlõen vonatkozik a törvénynek az a szabálya is, amely a külön juttatást ahhoz a feltételhez köti, hogy az érintett személy „január 1-jén” szolgálati viszonyban, közalkalmazotti vagy köztisztviselõi jogviszonyban, közigazgatási szervnél munkaviszonyban áll. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy a törvények szerint homogén csoport tagjaként kezelt egyes személyek ténylegesen eltérõ ismérvekkel jellemezhetõk attól függõen, hogy a csoporton belüli, érintett személyek jogviszonya mikor keletkezett, illetve milyen tartamban állt vagy áll fenn a „naptári évben”. A vizsgált rendelkezésekbõl következik, hogy – a szabályozási koncepció lényeges eleme szerint – a külön juttatásra való jogosultságnál annak a körülménynek van döntõ szerepe, hogy a foglalkoztatási viszony a kifogásolt rendelkezésekben meghatározott napon (január 1-jén) fennáll-e, illetve a kizáró okok hiánya – szintén erre a kiválasztott egyetlen napra vonatkoztatva – megállapítható-e. A külön juttatásra való jogosultságot megalapozhatja az a körülmény, hogy az érintett személy január 1-jén a törvényben meghatározott jogviszonyban áll, és vele szemben kizáró ok nem áll fenn – anélkül, hogy vizsgálandó volna, a jogviszony mikor keletkezett, fennmaradt-e vagy megszûnik-e a „naptári évben”. Ugyanakkor a külön juttatást – noha az nem minõsül „bér”-nek az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdése értelmében – a hatályos jogszabály nemcsak a munka végzésére irányuló egyes jogviszonyoknak a fennállásához köti, hanem bizonyos fokig mégis jelentõséget tulajdonít a tényleges munkavégzésnek is. Ez a kizáró okokból – amelyek a viszonylag hosszabb tartamú fizetés nélküli szabadság egyes eseteihez kötõdnek – következik. (A 2004. január 31-ig hatályban volt szabályozás szerint nem számított a külön juttatásra jogot adó idõnek a bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes ideje.) Alkotmányossági szempontból az elõbb említett személyektõl ezért lényegesen eltérõ helyzetben vannak azok, akiknek jogviszonya a „naptári évben” szinte teljes egészében vagy annak túlnyomó részében fennállt, de éppen „január 1-jén” viszont nem; ezeket a személyeket a szabályozás a juttatásból kizárja. Hátrányos helyzetbe kerülnek azokhoz képest, akik vagy csak a törvényben meghatározott napon (január 1-jén), vagy azon a napon is jogviszonyban állnak, de a „naptári évben” esetleg csak kisebb tartamban vagy egyáltalán nem. Ebben a megkülönböztetésben – amely az alkotmányossági szempontból lényegesen eltérõ helyzetben lévõ csoportokra azonos feltételt ír elõ – nem ismerhetõ fel semmi-

6625

lyen foglalkoztatási érdek, szakmai csoportképzõ szempont, a foglalkoztatott tulajdonsága vagy képessége, vagy más ésszerû indok. Annak a megkülönböztetésnek, amely a foglalkoztatottakat a fennálló jogviszonyuk alapján megilletõ juttatást lényeges tartalma szerint csupán ahhoz a feltételhez köti, hogy a jogviszony meghatározott napon fennáll-e, tárgyilagos mérlegelés szerint nincs ésszerû indoka. Az ilyen megkülönböztetés önkényes, ezért – az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe való ütközése miatt – alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 43. § (4) bekezdése alapján, a bírói kezdeményezésre rendelkezett az alkotmányellenes jogszabály konkrét esetben való alkalmazhatóságáról és kimondta, hogy az a Csongrád Megyei Bíróság elõtt a 2.Pf.22315/2004. szám alatt folyamatban lévõ eljárásban nem alkalmazható. 4. A Kjt., a Hszt. és a Ktv. kezdettõl fogva (1992. július 1-jétõl, illetve a Hszt. 1996. szeptember 1-jétõl) tartalmaz „tizenharmadik havi fizetésként” emlegett külön juttatásra jogosító rendelkezéseket. E szabályokat – lényeges tartalmuk szerint – az jellemezte 2004. február 1-jéig, hogy – minden naptári évben, – a legalább egyhavi illetményt, távolléti díjat, – a tárgyév végén, illetve azt követõen kellett kifizetni, – mégpedig a jogviszonyban töltött teljes naptári hónapok után, idõarányosan. A Tv. e szabályokon úgy változtatott, hogy 2004. február 1-jét követõen az a személy jogosult minden naptári évben külön juttatásra, aki „január 1-jén” szolgálati viszonyban, közalkalmazotti vagy köztisztviselõi jogviszonyban, közigazgatási szervnél munkaviszonyban áll. Az új szabályozásban szerepel az is, hogy a juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni, továbbá a juttatás mértékének alapja a „január hónapra” irányadó illetmény. A Tv. javaslatához benyújtott indokolás kimondja, hogy ezt a módosítást „a közszféra illetménytörvényei 13. havi külön juttatásra vonatkozó szabályainak egységesítése indokolja. A juttatást a tárgyévet követõen január 16-án kell kifizetni. A juttatás mértékét a január havi személyi alapbér alapján kell megállapítani.” Miként arra a beadványok egy részében utalnak, a módosítással a törvényhozó feltehetõ szándéka a kifizetés idõpontjának egységes meghatározása volt, a közszférában foglalkoztatott valamennyi személy tekintetében. Ezt az értelmezést erõsíti a kormányzati létszámcsökkentésrõl szóló 1106/2003. (X. 31.) Korm. határozat is, amelynek 2. pontja értelmében azzal számolnak, hogy 2004. évben a munkáltatót terheli egyebek között a 13. havi külön juttatás idõarányos része.

6626

MAGYAR KÖZLÖNY

A törvényhozó azonban nem szüntette meg az 1992., illetve 1996. óta fennálló külön juttatást, ilyen szándékra a törvényjavaslat indokolásából sem lehet következtetni. Mégis, a 2004. február 1-je elõtt hatályban volt rendelkezések és a 2004. január 1-jét követõen, év közben, február 1-jén hatályba lépõ szabályok együttes hatásaként – a 13. havi külön juttatás úgynevezett „0” havi fizetéssé átalakítása következtében – a 2004-es naptári évre esõ juttatástól azok, akiknek jogviszonya 2004. december 31-ig bármely okból (pl. felmentéssel, mert az illetõ személy nyugdíjasnak minõsült) megszûnt, elestek. Az érintettek a megváltozott szabályozásról a Tv. kihirdetését, 2003. november 24-ét követõen, elvileg már tudomást szerezhettek. Az elsõ indítvány mégis 2004. december 22-én érkezett az Alkotmánybíróságra. A beadványokból kiderül, hogy szinte valamennyi indítványozó úgy vélekedett, hogy a módosítást követõen is 2004. évre az érintettek változatlanul egy havi külön juttatásra jogosultak azzal, hogy a kifizetés történik január hónapban. Az indítványokra jórészt az a körülmény adott okot, hogy ez a bizakodás a foglalkoztatók által követett gyakorlat szerint utóbb alaptalannak bizonyult. [A beadványok és mellékleteik tartalma alapján arra lehet következtetni, hogy a február 1-jéig hatályban volt szabályok alapján rendszerint csak a külön juttatás idõarányos (a 2004. január hónapra esõ), 1/12-ed részét fizették ki általában a foglalkoztatók.] Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az alapjognak nem minõsülõ egyéb jogra vonatkozó, személyek közötti hátrányos megkülönböztetés vagy más korlátozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha a sérelem összefüggésben áll valamely alapjoggal, végsõ soron az emberi méltóság általános személyiségi jogával és a megkülönböztetésnek, illetve korlátozásnak nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerû indoka, vagyis önkényes [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 200.]. Az Alkotmánybíróság ezért vizsgálta azt is az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése tükrében, hogy annak, a vizsgált jogszabályokban megjelenõ korlátozásnak, amely ahhoz vezetett, hogy a 2004. évre mint tárgyévre esõ juttatástól a foglalkoztatottak meghatározott csoportja elesett, van-e tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerû oka. A jelen esetben jelentõsége van annak, hogy a törvényhozó a külön juttatást nem szüntette meg általános jelleggel, s nem is csupán a kifizetések elhalasztásáról vagy a kifizetés idõpontjának egységesítésérõl van szó. Igaz ugyan, hogy a fentebb kifejtettek szerint nincs a törvényhozónak kötelezettsége bevezetni, vagy fenntartani külön juttatásra vonatkozó szabályozást, és nem tilos a külön juttatásra vonatkozó szabályok átalakítása sem, de ha az átalakításra – a juttatás fenntartása mellett – mégis sor kerül, akkor annak módja akkor alkotmányos az egyenlõ méltóságú személyként való kezelés követelményébõl következõen, ha a szabályozásnál tekintettel vannak azokra, akiknek a változtatás – akár egy átmeneti idõben, a régi rendszerrõl az újra való áttérés alatt – súlyos hátrányt okoz, alkotmányosan elfogadható indok nélkül.

2005/123. szám

A 2004. február 1-je elõtti és utáni szabályozás egységes abban, hogy a törvények szerint az érintett személyek „minden naptári évben” jogosultak egyhavi juttatásra. Az ismertetett rendelkezések következtében mégis van olyan naptári év, amelyre ez az elõírás – az új szabályok hatálybaléptetési ideje és a juttatás megváltozott feltételrendszere együttes hatásaként – nem érvényesülhet. Ennek oka az, hogy a 2003. november 24-én kihirdetett törvény olyan naphoz (január 1-jéhez) kötötte a külön juttatást, amely e módosítás hatálybalépése napját (február 1-jét) megelõzi. A külön juttatás új feltételeire való ilyen áttérésre, amikor a régi szabályok szerint már nem, az újak szerint pedig még nem jogosultak az érintett személyek a változatlanul „minden naptári évben” õket megilletõ külön juttatásra (mert jogviszonyuk év közben szûnik meg), nincsen elfogadható ésszerû indok; az ilyen szabályozás hátrányos megkülönböztetést jelent, sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését. 5. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt vagy annak egy részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközõnek minõsíti, és ezért azt megsemmisíti, akkor a további alkotmányi rendelkezés esetleges sérelmét – a már megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben – érdemben nem vizsgálja. [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 420, 423.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.] Mivel az Alkotmánybíróság a vizsgált szövegrészeket az Alkotmány diszkriminációt tiltó rendelkezésébe ütközõnek minõsítette, ezért a külön juttatásra vonatkozó szabályozásnak az Alkotmány többi, az indítványokban hivatkozott rendelkezésével való ellentétét nem vizsgálta. 6. Az Abtv. 40. §-a szerint ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetõleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti. A 43. § (4) bekezdés feljogosítja az Alkotmánybíróságot arra, hogy az Abtv.-ben szereplõ idõponttól eltérõen határozza meg az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését vagy konkrét esetben történõ alkalmazhatóságát, ha ezt a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményezõ különösen fontos érdeke indokolja. Öt munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet a Tv.-vel beiktatott alkotmányellenes rendelkezések visszamenõleges hatályú megsemmisítését kérte. Az Mt., a Ktv., a Kjt. és a Hszt. hatályban lévõ vizsgált rendelkezéseit 2005. január 1-jétõl a Tvm. 85. §-a, 86. §

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(10) bekezdése, 87. § (2) bekezdése és 94. §-a állapította meg. Az Alkotmánybíróság számos esetben és formában élt az ex tunc vagy pro futuro hatályvesztés kimondásával, ha ennek indokai fennálltak. A jelen esetben az Alkotmánybíróság a jogbiztonság érdekében, illetve az eljárást kezdeményezõk különösen fontos érdeke alapján az Abtv. 43. § (4) bekezdésében foglalt kivételes jogosultságát gyakorolta, a vizsgált rendelkezések hatálybalépésükre, 2005. január 1-jére visszaható hatályú hatályvesztését mondta ki. Megsemmisítette a 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságra, a gyermekgondozási segélyre, illetve gyermekgondozási díjra vonatkozó, kivételeket meghatározó szabályokat is, mert hatályban maradásuk esetén, a jelenlegi szövegkörnyezetben feltétlen kizáró okokat jelenítenének meg: nem lehet tudni, hogy a szóban lévõ kizáró okok fennállását melyik idõpontban kellene vizsgálni, illetve a kizáró okok alapjául szolgáló egyes idõtartamoknak (a gyermekgondozási segélyre, illetve gyermekgondozási díjra vonatkozóknak) a naptári évben milyen mértékben kell fennállnia. 7. Az Abtv. 40. §-a értelmében, ha az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányellenességét állapítja meg, azt teljesen vagy részben megsemmisíti. Az elbírált esetben a törvények támadott szabályainak részleges megsemmisítése a szövegösszefüggésekre, a jogszabályoknak a gyakorlatban való alkalmazhatósága szempontjaira is figyelemmel lehetséges volt. Az Alkotmánybíróság tekintettel volt arra, hogy a vizsgált rendelkezések teljes egészben való megsemmisítése az alkotmányellenessé nyilvánítottnál hátrányosabb helyzetet eredményezhetne. Ezért az Alkotmánybíróság csak az alkotmányellenes szövegrészeket semmisítette meg, a rendelkezõ részben foglaltak szerint. A megsemmisítés nem érinti azoknak a jogait, akik számára 2005-ben a külön juttatást kifizették. Az Alkotmánybíróság megjegyzi: ha a külön juttatásra való jogosultságnál a törvényhozó jelentõséget kíván tulajdonítani a tárgyévi munkavégzési kötelezettség idõtartamának, alkotmányossági szempontból nem kifogásolható az, ha – hasonlóan a hatályban volt szabályozáshoz – arányosítás mellett a jövõben sem számít a külön juttatásra jogot adó idõnek a bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes ideje. 8. Az Alkotmánybíróság számos határozatban kifejtette, hogy valamely tényállás és a jogszabály egymásra vonatkoztatása, ezzel kapcsolatban a jogszabály értelmezése a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Ennek megfelelõen az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy az indítványokra okot adó egyes konkrét esetek történeti tényállására nézve a jogszabályok önálló értelmezésével eldöntse: a Tv. és a Tvm. szabályaival

6627

megállapított külön juttatás hogyan érvényesíthetõ egészben vagy részben. 9. Az Alkotmánybíróság a közzétételrõl az Abtv. 41. § szerint határozott. Dr. Holló András s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k., elõadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1208/B/2004.

Dr. Kiss László alkotmánybíró különvéleménye Nem értek egyet a határozat rendelkezõ részével, álláspontom szerint ugyanis az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése sérelmére tekintettel nem állapíthatta volna meg az Mt.-nek, a Ktv.-nek, a Kjt.-nek és a Hszt.-nek a Tv.-vel és a Tvm.-mel módosított ún. külön juttatásra vonatkozó rendelkezéseinek az alkotmányellenességét. 1. A külön juttatásra való jogosultság feltételrendszerének átalakítása A külön juttatásra való jogosultság feltételrendszerének átalakítása a jogosulti kör, a juttatás mértéke és a kifizetés idõpontja tekintetében hozott változásokat. A 2004. február 1-jétõl hatályos rendelkezések a külön juttatásra a naptári év elsõ napján jogviszonyban állókat jogosítják (ez 2005. január 1-jétõl sem változott, csupán kiegészült az e napon – különbözõ okokból – éppen hosszabb idõtartamú fizetés nélküli szabadságukat töltõ foglalkoztatottakra írt kizáró feltételekkel), s egységesen a teljes egy havi személyi alapbérnek, illetve illetménynek, távolléti díjnak megfelelõ összegre. A korábbi szabályok ezzel szemben a jogosultságot a jogviszony tárgyévben való fennállása és a munkavégzési kötelezettség teljesítése különbözõ idõtartamaira tekintettel határozták meg úgy, hogy bizonyos idõtartamok csak a juttatás egy részének kifizetésére teremtettek alapot. (Ezen felül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai esetében a korábbi szabályozás a mérték tekintetében lehetõvé tette a pozitív irányba való eltérést, amit az új szabályozás megszüntetett.) Egyetértek a többségi határozat megállapításával, hogy a vizsgált juttatás „nem minõsül ‘bér’-nek az Alkotmány

6628

MAGYAR KÖZLÖNY

70/B. § (2) bekezdése értelmében”. A külön juttatás valóban nem tekinthetõ a mindennapi létfenntartás érdekében végzett munkáért járó rendszeres ellenszolgáltatásnak, rendeltetése az, hogy a költségvetési szférában létesített munkavégzésre irányuló jogviszonyok foglalkoztatottak általi fenntartását – általában a tényleges munkavégzés teljesítését is figyelembe véve – viszonylag rövidebb idõszakonként (évente) honorálja. Így van ez akkor is, ha a törvényhozó – némiképpen szerencsétlen megoldást választva – a 2004. február 1-jétõl hatályos rendelkezésekkel a jogviszonyoknak már a naptári év egyetlen napján való fennállását is juttatásra jogosító idõként szabályozta. A jelen ügyben vizsgált törvények olyan, munkabéren felül biztosított külön juttatásról rendelkeznek, amelynek célja, hogy vonzóbbá tegye a közszférában való munkavállalást, s ezen foglalkoztatotti kör „megtartását” is szolgálja. Az anyagi megbecsülésnek ez a költségvetési szférában való munkavállalást ösztönzõ, jutalom-jellegû formája ex gratia juttatás, amelyre senkinek nincs Alkotmányból fakadó alanyi joga, így – ahogyan arra az Alkotmány 70/B. § (2)–(3) bekezdésével összefüggésben a többségi határozat is utal – önmagában az sem jelent alkotmányossági problémát, ha a törvényhozó a juttatást teljes egészében elvonja. A jogalkotó szabadon dönthet a juttatásról, az arra jogosultakról, a juttatás módjáról és rendszerességérõl is. Mindezek megállapításakor a jogalkotót széles körû mérlegelési jog illeti meg, amelynek korlátja az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt egyenlõ méltóság szabályának az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésén keresztül az egész jogrendszerben érvényesítendõ követelménye. 2. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése sérelmére alapozott alkotmányellenesség Jelen esetben a jogalkotó a juttatásra (a „plusz” egy havi személyi alapbérre, illetményre, távolléti díjra) való jogosultság feltételeit, annak mértékét és kifizetésének idõpontját változtatta meg. Alkotmánybírósági vizsgálat tárgya lehet, hogy ezeknek az új feltételeknek bevezetésekor a jogalkotó elegendõ idõt biztosított-e a norma címzettjei számára a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. A felkészülési idõ rövidségével kapcsolatban azonban az indítványozók semmilyen kifogást nem fogalmaztak meg, és az Alkotmánybíróság sem emiatt, hanem az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének a sérelme miatt állapított meg alkotmánysértést. A határozat szerint a támadott szabályok alkotmányossági szempontból lényegesen eltérõ helyzetben lévõ csoportokra azonosan vonatkoznak, az e csoportokba tartozó jogalanyok eltérõ helyzetét a jogalkotó figyelmen kívül hagyta, s ezáltal sérült a hátrányos megkülönböztetést tilalmazó alkotmányi rendelkezés. A határozat érvelése alapján az alkotmányossági szempontból lényegesen eltérõ helyzetben lévõ jogalanyokból álló egyik csoportot a csak január 1-jén és a teljes naptári évnél rövidebb idõtartamban, de január 1-jén is jogviszonyban álló foglalkoztatottak alkotják. A másik csoport tagjai pedig a január 1-je kivételével a naptári évben szinte teljes egészében, vagy túlnyomó részében fennálló jogviszonyú foglalkoztatot-

2005/123. szám

tak. A többségi határozat szerint tehát az alkotmánysértõ különbségtétel azáltal valósul meg, hogy a valamennyi „érintett” jogalanyra azonosan vonatkozó szabályok az utóbbi csoportba tartozó jogalanyokat a külön juttatásból kizárják. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány e rendelkezését a jogegyenlõség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlõként (egyenlõ méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékû figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában ez utóbbi körben akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerû indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990. 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992. 280, 281–282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197, 203–204.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997. 130, 138–140.; 39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1999. 325, 342–344.; 39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001. 691, 696.] Megítélésem szerint a törvényhozó a külön juttatás feltételrendszerének módosítása során az azonos helyzetben lévõ jogalanyok között semmilyen különbséget nem tett. A jelen ügyben vizsgált normák azonos helyzetben lévõ alanyai a közigazgatási szervnél munkaviszonyban álló munkavállalók, továbbá a közalkalmazottak, valamint a köztisztviselõk és a szolgálati jogviszonyban állók. Ezek az alkalmazotti körök külön-külön alkotnak csoportot, a különbözõ alkalmazotti csoportokon belüli jogalanyokra pedig azonosan vonatkozik a támadott törvényekben foglalt azon szabály, hogy a naptári évben akkor jogosultak külön juttatásra, ha a jogviszonyuk január 1-jén fennáll. (Egységesen vonatkoznak továbbá az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyokra a 2005. január 1-jétõl beiktatott kizáró feltételek is.) A jogosultságot a jogviszony január 1-jén való fennállásához kötõ rendelkezés a norma minden címzettje számára ismert volt a jogszabály 2003. november 24-ei kihirdetését követõen. A közigazgatási szerveknél munkaviszonyban álló munkavállalók, továbbá a közalkalmazottak, valamint a köztisztviselõk és a szolgálati jogviszonyban állók is elõre láthatták annak következményeit, ha jogviszonyuk a közigazgatási szervnél 2005. január 1-je elõtt megszûnik. Minden olyan esetben, amikor a jogalkotó egy juttatásra való jogosultság vonatkozásában új feltételeket állapít

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

meg és a juttatás rendszerét átalakítja, elkerülhetetlen, hogy egyes jogalanyok – a korábbiakhoz képest – kedvezõbb, mások kedvezõtlenebb helyzetbe kerülnek, ez azonban nem jelent feltétlenül alkotmányellenes különbségtételt. A diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy valamely ex gratia jogosultság szabályozásának megváltoztatása bizonyos jogalanyokra nézve ne járhatna hátránnyal (ha így lenne, minden, a törvényhozó által egyszer biztosított, alapjogokhoz nem kapcsolódó juttatást változatlan feltételekkel és tartalommal kellene fenntartani). Jelen esetben a jogalkotó a jogosultság feltételét objektív mérce felállításával: az év egy naptári napja kijelölésével, a jogviszony e naptári napon való fennállása elõírásával határozta meg. E szabály a jogalanyokra nézve semleges, nem állítható, hogy e feltétel eredményeképpen a jogalanyok egy jól körülhatárolható csoportjának az emberi méltósága sérelmet szenvedett volna. Következésképpen az, hogy a támadott szabályok a külön juttatásra való jogosultságot egységesen a jogviszony január 1-jei fennállásához kötik, nem valósítja meg a fenti jogalanyok egy meghatározott csoportjának – az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt, a 70/A. § (1) bekezdésén keresztül konkretizált – emberi méltóságát sértõ megkülönböztetését. 3. A külön juttatás feltételeire való áttérés alkotmányellenességének megállapítása és a visszaható hatály tilalmának vélelme Nem tudok egyetérteni azzal sem, hogy a többségi határozat – az indokolás III. 4. pontjában – a hátrányos megkülönböztetésre irányadó teszt alkalmazása során több esetben olyan kritériumokat vizsgál, amelyek tartalmilag nem is elemei az ésszerûségi tesztnek, hanem az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság fogalmából következõ doktrína: a visszaható hatály tilalma és a szerzett jogok védelme körében értékelendõk. A többségi határozat szerint „a 2003. november 24-én kihirdetett törvény olyan naphoz (január 1-jéhez) kötötte a külön juttatást, amely e módosítás hatálybalépése napját (február 1-jét) megelõzi”. A többségi határozat tehát tartalmilag a vizsgált szabályozás visszaható hatályából kiindulva állapítja meg, hogy vannak olyan személyek, akik a 2004. naptári évben nem jogosultak a külön juttatásra, mert a külön juttatás feltételéül szolgáló jogviszonyuk év közben szûnt meg, így a törvényhozó ésszerûtlen különbségtételt alkalmazott. Álláspontom szerint módszertanilag a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának kérdéskörét és a diszkriminációs tesztet a jelen ügyben elkülönítetten kellett volna kezelni, és külön megállapítani azt, hogy a vizsgált ügyben nem valósult meg visszaható hatályú szabályozás. A 2004. évi CXXXV. törvény ugyan valóban rendelkezhetett volna arról, hogy a módosított feltételrendszert tartalmazó szabályokat elõször a 2004. évre járó külön jut-

6629

tatások tekintetében kell alkalmazni, de nem rendelkezett így. A 2004. február 1-jén hatályba lépett, kifejezetten visszamenõleges alkalmazást elõ nem író törvényi rendelkezések esetében ezért fel sem merül, hogy azok 2004. január 1-jétõl kerüljenek alkalmazásra. Egyetértek a többségi határozattal abban, hogy nem csak a kifejezetten visszaható hatállyal hatályba léptetett rendelkezés minõsülhet visszaható hatályúnak, hanem egy olyan norma is, amelynek a szokásos értelmezési módszerek szerinti alkalmazása csak visszahatóan lehetséges. Akkor azonban, amikor a jogalkotó nem kifejezetten visszaható hatállyal vezet be egy szabályt a jogrendszerbe, [ahogyan arra a 349/B/2001. AB határozathoz fûzött különvéleményemben (ABH 2002, 1241, 1259–1261.) utaltam], érvényesül a visszaható hatály tilalmának vélelme, tehát az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére tekintettel olyan értelmezést kell adnia a vizsgált normát illetõen, amely nem ad lehetõséget az alkotmányosan meg nem engedett szabályalkalmazásra. Ha a visszaható hatály tilalmának vélelmét alkalmazta volna a többségi határozat, akkor a támadott szabályozásnak olyan – álláspontom szerint – helyes értelmezésére jutott volna, hogy a vizsgált normát a címzetteknek (azaz a foglalkoztatóknak) elõször 2005. január 16-án kellett alkalmazniuk, a 2005. január 1-jén fennállt jogviszony-állapotoknak megfelelõen. A 2003. november 24-i kihirdetést és a 2004. február 1-jei hatálybalépést figyelembe véve így nem jutott volna – a támadott szabályok alkotmányellenessége megállapítása alapjául szolgáló – arra a következtetésre, hogy „mégis van olyan naptári év, amelyben ez az elõírás [ti. hogy az érintettek minden naptári évben jogosultak a juttatásra] – az új szabályok hatálybaléptetési ideje és a juttatás feltételrendszere együttes hatásaként – nem érvényesülhet”. Súlyos aggályaim vannak azzal kapcsolatban is, hogy a többségi határozat a vizsgált szabályok alkotmányosságának értékelésekor konkluzív érvként hivatkozik a törvényjavaslat indokolására, ezen túlmenõen hivatkozik egy másik hatalmi ág normájára [1106/2003. (X. 31.) Korm. határozat 2. pontja], valamint az indítványozók álláspontjára és a foglalkoztatók gyakorlatára is. Álláspontom szerint az Alkotmánybíróság a vizsgált norma jelentéstartamának feltárása során egyik forrást sem veheti figyelembe, ezek nem lehetnek érvényes értelmezési módszerek az eljárásban. Nem értek egyet azzal sem, hogy bár a többségi határozat nem foglal állást az indítványozók által felvetett „szerzett jogok” kérdésében, az egyéni jogsérelem mértékének (,,súlyos hátrányt okoz”), mégis jelentõséget tulajdonít az alkotmányellenesség megállapítása során. A bekövetkezett egyéni jogsérelmek súlyossága a szerzett jogként védett jogosultságok elvonásának, illetve korlátozásának alkotmányossága megítélésénél, nem pedig a diszkriminációtilalom érvényesülése körében értékelendõ szempont.

6630

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébõl ilyen követelményt (ti., hogy a külön juttatásra vonatkozó szabályok átalakításának „módja akkor alkotmányos az egyenlõ méltóságú személyként kezelés követelményébõl következõen, ha a szabályozásnál tekintettel vannak azokra, akiknek a változtatás – akár egy átmeneti idõben, a régi rendszerrõl az újra való áttérés alatt – súlyos hátrányt okoz, alkotmányosan elfogadható indok nélkül”), az Alkotmánybíróság eddig még nem vezetett le, és – álláspontom szerint – nem is vezethetõ le. A támadott szabályok alkotmányellenessége megállapításának és megsemmisítésének ezért ezen az alapon sem lett volna helye. Megítélésem szerint az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése sérelmét állító indítványokat el kellett volna utasítania, és az alkotmányossági vizsgálatot le kellett volna folytatnia az indítványozók által hivatkozott további alkotmányi rendelkezések vonatkozásában. 4. A hatálybalépésre visszamenõleges hatályú megsemmisítés problémája Álláspontom szerint problémát jelent a megsemmisítés után hatályban maradó rendelkezések alkalmazhatósága is. A 2005. január 1-jétõl hatályos normaszövegek alapján minden foglalkoztatott, aki a tárgyalt jogviszonyok létesítése, fennállása folytán rendelkezik azzal a „tulajdonsággal”, hogy – akár a naptári év egyetlen napján – közalkalmazottnak, köztisztviselõnek, közigazgatási szerv munkavállalójának, illetve hivatásos állomány tagjának minõsül – jogosulttá válik a juttatásra. A hatályban maradó rendelkezések ugyanis a jogosultságot kizárólag a jogviszonyok fennállásához kötõdõ statushoz kapcsolják, a kifizetés idõpontját meghatározó szabály csupán technikai jellegû. A 2005. január 1-jétõl hatályos rendelkezések megítélésem szerint komoly jogalkalmazási problémákat vetnek fel azok esetében, akiknek a kifizetés esedékessége idõpontját követõen keletkezik a jogviszonyuk (azaz a naptári év folyamán január 16-át követõen lesznek közalkalmazottak, köztisztviselõk stb.), mivel nem határozható meg, mely hónapra irányadó illetményt, személyi alapbért, távolléti díjat kell figyelembe venni a juttatás összegszerûsége megállapításánál, és mely napon válik a kifizetés esedékessé. Nem értek egyet azzal sem, hogy a vizsgált szabályokat a többségi határozat ex tunc hatállyal semmisítette meg az eljárást kezdeményezõk – közelebbrõl meg nem határozott – különösen fontos érdekére és a jogbiztonságra tekintettel. Nem egyértelmû, hogyan viszonyul az eddigi, ex tunc hatályú megsemmisítésrõl rendelkezõ precedensekhez a mostani határozat. A vizsgált szabályok nem érintettek olyan jogot, amely szerzett jognak minõsülne, ezért az eljárást kezdeményezõk különösen fontos érdekére való hivatkozás számomra nem fogadható el. A kizáró okokat tartalmazó rendelkezéseket a többségi határozat anélkül semmisítette meg, hogy azok alkotmá-

2005/123. szám

nyosságát érdemben vizsgálta volna. E megsemmisítés eredményeként viszont a juttatásra – visszaható hatállyal – olyan csoportok is jogosítottá válnak, akiket a demokratikus törvényhozási eljárásban lefolytatott viták eredményeként a jogalkotó kifejezetten kizárt a külön juttatásból. Végezetül: az Alkotmánybíróságnak – álláspontom szerint – a jogbiztonság érvényesülése és a törvényhozó hatáskörének tiszteletben tartása érdekében a pro futuro megsemmisítés módszerét kellett volna alkalmaznia. Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró

A különvéleményhez csatlakozom: Dr. Kukorelli István s. k., alkotmánybíró

A Kormány határozatai A Kormány 1091/2005. (IX. 15.) Korm. határozata a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról A Kormány 1. módosítja a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) Alapító Okiratát, és elfogadja annak egységes szerkezetû változatát; 2. felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy a Közalapítvány Alapító Okirata módosításának bírósági nyilvántartásba vétele során az Alapító nevében eljárjon; Felelõs: oktatási miniszter Határidõ: azonnal 3. elrendeli a Közalapítvány módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratának – a bírósági nyilvántartásba vételt követõen – a Magyar Közlönyben történõ közzétételét. Felelõs:

oktatási miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Határidõ: a bíróság határozatának jogerõre emelkedését követõen azonnal A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 1092/2005. (IX. 15.) Korm. határozata az oktatási miniszter kormányzati felelõsségi körébe tartozó egyes közalapítványok alapító okiratának módosításáról A Kormány 1. módosítja az Apertus Közalapítvány a Nyitott Szakképzésért és Távoktatásért; a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány; a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány; a Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvû Egyetemért; a Magyary Zoltán Felsõoktatási Közalapítvány és a Tempus Közalapítvány alapító okiratát; 2. felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy a közalapítványok alapító okirata módosításának bírósági nyilvántartásba vétele során az Alapító nevében eljárjon; Felelõs: oktatási miniszter Határidõ: azonnal 3. elrendeli a közalapítványok módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának – a bírósági nyilvántartásba vételt követõen – a Magyar Közlönyben történõ közzétételét. Felelõs:

oktatási miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Határidõ: a bíróság határozatának jogerõre emelkedését követõen azonnal Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

VI. rész

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerérõl Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnöksége a közigazgatási és az ügykezelõi alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet 4. §-a alapján – 2005. szeptember 15-i hatállyal – a közigazgatási alapvizsga vizsgatárgyainak követelményrendszerét az alábbiakban állapítja meg. Az új követelményrendszer közzétételével a Magyar Közlöny 1999. évi 30. számában közzétett közigazgatási alapvizsgára vonatkozó követelményrendszer hatályát veszti.

6631

1. Általános követelmények a közigazgatási alapvizsga írásbeli és szóbeli vizsgájának teljesítéséhez A közigazgatási alapvizsga egy írásbeli és egy szóbeli vizsgarész teljesítésébõl áll. A vizsgázó egy vizsganapon tesz írásbeli és szóbeli vizsgát. Írásbeli vizsga A vizsgázó az írásbeli vizsgarész teljesítése során számot ad arról, hogy a tananyagot a követelményrendszernek megfelelõ színvonalon ismeri, és képes azt alkalmazni a gyakorlatban. Az írásbeli vizsga során a vizsgázó egy írásbeli feladatlapot tölt ki. Az írásbeli feladatlap megoldására maximálisan 100 pont adható. Az írásbeli feladatlap kifejtõ, összehasonlító, folyamatleíró, esetmegoldó és tesztkérdéseket tartalmazhat. Az írásbeli vizsga idõtartama 120 perc. A vizsgabizottság az írásbeli vizsgát érdemjeggyel minõsíti: Elégtelen (1) 0–50 pont Elégséges (2) 51–65 pont Közepes (3) 66–80 pont Jó (4) 81–90 pont Jeles (5) 91–100 pont A sikeres írásbeli vizsga feltétele, hogy a vizsgázó közérthetõ, szakmailag és nyelvtanilag egyaránt helyes, áttekinthetõ és olvasható válaszokat adjon az írásbeli feladatlap kérdéseire. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsgán a vizsgázó számot ad arról, hogy a kihúzott tételen szereplõ kérdéseket a követelményrendszerben és a tananyagban meghatározott szinten ismeri. A vizsgázó a szóbeli vizsgán egy tételt húz, amely a) és b) kérdésbõl áll. A szóbeli feleletre való felkészülésre legalább 20 percet kell biztosítani a vizsgázó számára. A vizsgabizottság a tételhez nem tartozó, az alapvizsga tananyagába tartozó további kérdések feltevésével is tájékozódhat a vizsgázó felkészültségérõl. A vizsgabizottság a szóbeli vizsgát a tétel kifejtése és a feltett kérdésekre adott válaszok alapján – az írásbeli vizsgánál alkalmazott minõsítésekkel megegyezõen – egy érdemjeggyel minõsíti. A szóbeli vizsgára bocsátásnak nem feltétele az eredményes írásbeli vizsga. A közigazgatási alapvizsga tananyaga: Közigazgatási Alapvizsga (ideiglenes tankönyv). MKI 2005. A vizsga ismeretanyagát a közzétett követelményrendszer és a közigazgatási alapvizsga tankönyv tartalmazza, amely elérhetõ a Magyar Közigazgatási Intézet hivatalos honlapján (www.mki.gov.hu). 2. A közigazgatási alapvizsga tartalmi követelményei A közigazgatási alapvizsga tananyagának témakörei: I. A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai II. A közigazgatás felépítése és mûködése III. Államháztartási ismeretek

6632

MAGYAR KÖZLÖNY

IV. A köztisztviselõi jogviszony V. A közigazgatási hatósági eljárás VI. A személyes adatok védelme és a közérdekû adatok nyilvánossága VII. Európai Uniós alapismeretek

I. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI TÉMAKÖR TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A fejezet célja, hogy a köztisztviselõ tisztában legyen az állam mûködésének alapelveivel, az állam és a társadalom kapcsolatrendszerével, az embereket és a szervezeteiket az állami hatalommal szemben megilletõ alapvetõ jogokkal. A tananyagrész ismerete segítséget ad ahhoz, hogy a köztisztviselõ a jogállammal szemben támasztott követelményeknek megfelelõen gyakorolja a ráruházott közhatalmi jogosítványokat és teljesítse a közszolgálatból eredõ kötelezettségeit. 1. Alkotmányosság és hatalom A vizsgázó ismerje az állam szerepét, az államszervezet felépítését és a hatalmi ágak elválasztásának elvét. Tudja felsorolni az államhatalom gyakorlásában résztvevõ szerveket, azok egymáshoz való viszonyát. A vizsgázó ismerje az alkotmány fogalmát, szabályozási tárgyköreit, az alkotmányban megfogalmazott alapvetõ jogokat és kötelességeket. A vizsgázó legyen képes értelmezni az állami szuverenitás fogalmát, legyen képes bemutatni a közvetett és közvetlen hatalomgyakorlás formáit és legfontosabb jellemzõit, ismerje a választási rendszer elemeit és a választási alapelveket. 2. A Magyar Köztársaság államszervezete A vizsgázó ismerje a törvényhozó hatalmat megtestesítõ Országgyûlés fõbb feladatait és hatáskörét, szervezeti felépítését és mûködésének szabályait. A vizsgázó sajátítsa el az országgyûlési képviselõk feladatát, jogait és kötelességeit. A köztisztviselõ legyen képes bemutatni az államfõ államszervezetben betöltött helyét és szerepét, jogállását és fõbb feladatait. A vizsgázó ismerje az államszervezetben jogvédelmi funkciót betöltõ szervek szerepét, az Alkotmánybíróság, az országgyûlési biztosok, a bíróságok és az ügyészség fõbb feladatait és szervezetrendszerét. A vizsgázó szerezzen átfogó ismeretet a végrehajtó hatalom felépítésérõl, általános jellemzõirõl, a kormány és a közigazgatás szerepérõl. 3. Jogszabálytan A vizsgázó ismerje a jog és a jogszabály fogalmát, a jogszabályok típusait és a jogalkotó hatáskörrel rendelkezõ szerveket. A vizsgázó legyen képes meghatározni az egyes

2005/123. szám

jogszabályok jellemzõit, jelölésük módját, a jogszabályok érvényességének kellékeit és hatályának típusait. Szóbeli vizsgakérdések a Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai témakörbõl: 1. Mutassa be az állam szerepét és a Magyar Köztársaság államszervezetét. 2. Határozza meg az alkotmány fogalmát és jellemzõit. Ismertesse a Magyar Köztársaság Alkotmányának általános rendelkezéseit és szabályozási tárgyköreit. 3. Határozza meg az alapvetõ emberi és állampolgári jogok fogalmát és fõbb csoportjait. 4. Határozza meg a szuverenitás fogalmát és típusait. Mutassa be a közvetlen hatalomgyakorlás formáit és legfontosabb jellemzõit. 5. Ismertesse a választási rendszer elemeit (aktív és passzív választójog, választási alapelvek). 6. Foglalja össze az Országgyûlés fõbb feladatait és hatáskörét, és az országgyûlési képviselõk jogait és kötelességeit. 7. Mutassa be az Országgyûlés szervezetét és mûködésének szabályait. 8. Ismertesse a köztársasági elnök államszervezetben betöltött helyét és szerepét, fõbb feladat- és hatásköreit. 9. Mutassa be az államszervezetben jogvédelmi funkciót betöltõ szervek szervezetét, feladat- és hatáskörét (Alkotmánybíróság, országgyûlési biztosok, Bíróság, Ügyészség). 10. Mutassa be a kormány megalakulásának szabályait, fõ funkcióit és megbízatása megszûnésének eseteit. 11. Fejtse ki a jog fogalmát, mutassa be a jogszabályok érvényességének kellékeit és a jogszabályok hatályának típusait. 12. Határozza meg a jogszabályok körét, típusainak jellemzõit, jelölésük módját. Ismertesse a jogforrási hierarchia lényegét.

II. A KÖZIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE ÉS MÛKÖDÉSE TÉMAKÖR TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A fejezet célja, hogy a köztisztviselõ átfogóan ismerje a végrehajtó hatalmat megtestesítõ közigazgatás szervezetrendszerét és annak sajátosságait, tudjon különbséget tenni a közigazgatás két alrendszere, az államigazgatási és az önkormányzati igazgatás között. A köztisztviselõ szerezzen alapismereteket a kormányzat civil partnereirõl, a nonprofit szervezetekrõl. 1. A közigazgatás felépítése A vizsgázó ismerje a közigazgatás fogalmát, feladatait, a közigazgatás szervezetrendszerét. Tudja meghatározni az államigazgatási és önkormányzati szervek sajátossá-

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

gait, valamint a közigazgatási szervek csoportosításának szempontjait. 2. Az államigazgatás A vizsgázó ismerje az államigazgatás központi és helyi szerveinek jellemzõit és típusait. A vizsgázó ismerje a kormány szervezetére és mûködésére, illetve feladat és hatáskörére vonatkozó fõbb szabályokat. 3. Az önkormányzati igazgatás A vizsgázó legyen képes értelmezni az önkormányzatiság lényegét, ismerje az önkormányzatok alkotmányos alapjogait és az önkormányzatok típusait. A vizsgázó részletesen ismerje az önkormányzati feladatok típusait, legyen képes átfogóan bemutatni az önkormányzatok szervezetét és mûködésének fõbb szabályait. 4. A kormányzat civil partnerei: a nonprofit szervezetek A vizsgázó ismerje a nonprofit szektor és a civil társadalom definícióját, legyen áttekintése a nonprofit szervezetek típusairól, szerepköreirõl. A vizsgázó ismerje a kormányzat és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatok különbözõ formáit, legyen képes felismerni az együttmûködésben rejlõ lehetõségeket. Szóbeli vizsgakérdések a közigazgatás felépítése és mûködése témakörbõl: 1. Határozza meg a közigazgatás fogalmát és alapvetõ feladatát. Mutassa be a közigazgatás szervezetrendszerének kettõsségét. Határozza meg az államigazgatási, illetve az önkormányzati szervek jellemzõit. 2. Csoportosítsa és jellemezze a közigazgatási szerveket (hatáskör, illetékesség szerint). 3. Sorolja fel az államigazgatás központi szerveinek körét, mutassa be a minisztérium feladatait, szervezetét és az országos fõhatóságok típusait. 4. Mutassa be a kormány feladatait, szervezetét és mûködésének alapvetõ szabályait. Ismertesse a kormány munkáját segítõ szerveket. 5. Mutassa be az államigazgatás területi-helyi szerveinek jellemzõit, és ismertesse a megyei/fõvárosi közigazgatási hivatalok feladatait. 6. Ismertesse az önkormányzatok típusait, mutassa be a helyi önkormányzatok feladatait (választható feladatok, kötelezõ feladatok, önként vállalt feladatok, átvállalt feladatok). 7. Ismertesse az önkormányzati rendszer alapjait, és határozza meg az önkormányzatok alkotmányos alapjogait. 8. Mutassa be a helyi önkormányzati képviselõ-testület jellemzõit és mûködésének szabályait.

6633

9. Mutassa be a helyi önkormányzati képviselõ-testület szerveinek legfontosabb jellemzõit (polgármester, bizottságok, polgármesteri hivatal, részönkormányzat testülete). 10. Sorolja fel a nonprofit szervezetek típusait és legfontosabb szerepköreit. Mutassa be a kormányzat és a nonprofit szféra közötti kapcsolatok formáit.

III. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK TÉMAKÖR TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A tananyag e részének célja, hogy a köztisztviselõ ismerje az állam mûködésének gazdasági alapjait, az államháztartás egyes alrendszereit és a költségvetési gazdálkodás alapfogalmait. 1. Az államháztartás fogalma, funkciói A vizsgázó ismerje az államháztartás fogalmát és funkcióit. 2. Az államháztartás alrendszerei A vizsgázó tudja felsorolni az államháztartás alrendszereit és azok sajátosságait. Legyen képes részletesen bemutatni a központi költségvetés bevételeit és kiadásait, a társadalombiztosítási alrendszerben mûködõ alapokat és a helyi önkormányzati költségvetés bevételi és kiadási oldalát. Ismerje a Magyar Államkincstár szerepét az államháztartás alrendszereinek mûködésében. 3. A költségvetési szervek gazdálkodása és ellenõrzése A vizsgázó ismerje a költségvetési szerv fogalmát, a költségvetési szervek gazdálkodásának szakaszait, és a gazdálkodási események mûveleteit. A vizsgázó ismerje az államháztartási rendszer ellenõrzésének célját, a számvevõszéki, a költségvetési és a helyi önkormányzati gazdálkodási ellenõrzések sajátosságait. Szóbeli vizsgakérdések az államháztartási ismeretek témakörbõl: 1. Határozza meg az államháztartás fogalmát, mutassa be az államháztartás funkcióit. 2. Sorolja fel az államháztartás alrendszereit, mutassa be a központi kormányzati költségvetés közbevételeinek és közkiadásainak fõ csoportjait. 3. Sorolja fel az államháztartás alrendszereit, melyek közül ismertesse a társadalombiztosítási alrendszer és az elkülönített állami pénzalapok jellemzõit. 4. Mutassa be a helyi önkormányzatok költségvetését. 5. Mutassa be a költségvetési szervek gazdálkodási mûveleteit (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés, érvényesítés, utalványozás, beszámoló készítés). 6. Mutassa be a költségvetési szervek ellenõrzésének rendszerét.

6634

MAGYAR KÖZLÖNY

IV. A KÖZTISZTVISELÕI JOGVISZONY TÉMAKÖR TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A fejezet célja, hogy a köztisztviselõ megszerezze a közszolgálati jogviszonyára vonatkozó alapismereteket, betekintést nyerjen annak tartalmába, megismerje kötelességeit és jogait, az elõmenetelére és díjazására vonatkozó lehetõségeket és elõírásokat, valamint a felelõsségi rendszer fogalmát és tartalmát. A tananyagrész elsajátításával a vizsgázó képes lesz a közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos ügyekben való tájékozódásra. 1. A közszolgálati jogviszony intézménye A vizsgázó ismerje a közszolgálat jellemzõit, a közszolgálati jogviszony sajátosságait a munkaviszonyhoz képest, a közszolgálati jogviszony alanyait, az alkalmazás általános és különös feltételeit és a kiválasztás módszereit. Ismerje a kinevezéssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, a kinevezés tartalmát, és a módosítására vonatkozó eseteket. Legyen tisztában a közszolgálati jogviszony megszûnésének és megszüntetésének eseteivel és következményeivel.

2005/123. szám

5. Mutassa be a köztisztviselõk általános és sajátos kötelességeit. 6. Ismertesse a köztisztviselõk munkavégzéssel kapcsolatos és egyéb sajátos jogait. 7. Mutassa be a köztisztviselõi érdekképviseleti és érdekvédelmi fórumokat és azok szerepét, ismertesse a közszolgálati jogvita lehetséges eseteit. 8. Mutassa be a köztisztviselõ besorolásának és elõmenetelének rendjét. 9. Ismertesse a köztisztviselõi illetményrendszer elemeit. 10. Mutassa be a köztisztviselõk minõsítésének és teljesítményértékelésének célját és eljárását. 11. Ismertesse a fegyelmi felelõsség fogalmát, a fegyelmi eljárás menetét és szabályait. 12. Mutassa be a kártérítési felelõsség fogalmát és a kártérítés fajtáit.

V. A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS TÉMAKÖR TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

2. A közszolgálati jogviszony tartalma A vizsgázó ismerje a közszolgálati jogviszonyából eredõ fõbb általános, valamint sajátos kötelezettségeit és jogait. Legyen tisztában az érdekvédelem és érdekképviselet fórumaival, valamint a közszolgálati jogvita kezdeményezésének lehetséges eseteivel. 3. A köztisztviselõk elõmenetele és díjazása A vizsgázó ismerje a magyar közszolgálat rendszerében az elõmenetel feltételeit és fajtáit, az illetményrendszer elemeit és az ösztönzés különbözõ fajtáit. Szerezzen alapismereteket a minõsítési és teljesítményértékelési eljárásról, annak lehetséges következményeirõl. Legyenek ismeretei a köztisztviselõi továbbképzések típusairól. 4. A köztisztviselõk felelõsségi rendszere A vizsgázó ismerje meg a fegyelmi felelõsség fogalmát, a fegyelmi eljárás folyamatát és a kiszabható büntetéseket. Legyen tisztában a kártérítési felelõsség fogalmával, formáival és következményeivel. Szóbeli vizsgakérdések a köztisztviselõi jogviszony témakörbõl: 1. Sorolja fel a közszolgálat jellemzõit és ismertesse a közszolgálati jogviszony alanyait. 2. Mutassa be a köztisztviselõk kiválasztásának módszereit, az alkalmazás általános és különös feltételeit. 3. Mutassa be a közszolgálati jogviszony keletkezésének módját és a kinevezés tartalmát. 4. Ismertesse a közszolgálati jogviszony megszûnésének és megszüntetésének eseteit, valamint az összeférhetetlenségi okokat.

A fejezet célja, hogy a köztisztviselõ rendszerezett áttekintést kapjon a közigazgatási hatósági eljárás menetérõl és legfontosabb szabályairól. A vizsgázó ismerje a hatósági jogalkalmazás fogalmát, a hatósági eljárás alapelveit, alapfogalmait, az eljárás szakaszait és menetét. Ismerje a közigazgatási hatósági eljárásban rendelkezésre álló jogorvoslatok típusait és a közigazgatási végrehajtás feltételeit és módjait. 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog A vizsgázó legyen képes értelmezni a hatósági jogalkalmazás fogalmát, ismerje a hatósági cselekmények fontosabb típusait. Ismerje a közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog fogalmát és célját. 2. A közigazgatási eljárás alapelvei A vizsgázó legyen képes meghatározni az alapelvek rendeltetését, fõbb csoportjait, és legyen képes röviden bemutatni az egyes alapelvek lényegét. 3. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság A vizsgázó ismerje a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) személyi, területi és idõbeli hatályát. Ismerje a hatósági ügy és az ügyfél fogalmát, az eljáró hatóságok körét. 4. A Ket. és a különös eljárási normák A vizsgázó ismerje a Ket. és a különös eljárási normák rendeltetését és egymáshoz való viszonyukat.

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

5. Joghatóság, hatáskör, illetékesség A vizsgázó legyen képes értelmezni a joghatóság, hatáskör és illetékesség fogalmát és szabályait. 6. A közigazgatási eljárás szakaszai A vizsgázó tudja felsorolni a közigazgatási eljárás szakaszait, és legyen képes meghatározni azok célját és rendeltetését. A vizsgázó részletesen ismerje az elsõ fokú eljárás megindításának, a tényállás tisztázásának, a bizonyítási eljárásnak, az eljárás lefolytatásának szabályait, valamint a hatóság döntéseinek típusait. A vizsgázó ismerje a közigazgatási hatósági eljárásban rendelkezésre álló jogorvoslatok típusait és a közigazgatási végrehajtás feltételeit és módjait.

6635

11. Sorolja fel a közigazgatási eljárásban a hatóság által hozott döntések típusait, ismertesse azok legfõbb jellemzõit. 12. Ismertesse a közigazgatási eljárás során az ügyfél kérelme alapján induló jogorvoslatok típusait és legfontosabb jellemzõit. 13. Ismertesse a közigazgatási eljárás során hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások típusait és legfontosabb jellemzõit. 14. Ismertesse a közigazgatási végrehajtás feltételeit és a végrehajtás módjait.

VI. A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME ÉS A KÖZÉRDEKÛ ADATOK NYILVÁNOSSÁGA TÉMAKÖR TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

7. Az elektronikus ügyintézés A vizsgázó ismerje az elektronikus ügyintézés fogalmát és feltételeit. Szóbeli vizsgakérdések a közigazgatási hatósági eljárás témakörbõl: 1. Határozza meg a hatósági jogalkalmazás fogalmát, eseteit, mutassa be a hatósági cselekmények fontosabb típusait. 2. Határozza meg a közigazgatási hatósági eljárás fogalmát, és a közigazgatási eljárási jog célját és rendeltetését. Határozza meg a közigazgatási hatósági ügy fogalmát. 3. Ismertesse a közigazgatási eljárás alapelveinek célját, az alapelvek fõbb csoportjait, röviden mutassa be a hatósággal szemben támasztott követelményeket meghatározó alapelveket. 4. Ismertesse a közigazgatási eljárás alapelveinek célját, az alapelvek fõbb csoportjait, röviden mutassa be az ügyféli jogokat és ügyféli kötelezettségeket meghatározó alapelveket. 5. Határozza meg az ügyfél fogalmát és az eljáró hatóságok körét a közigazgatási hatósági eljárásban. 6. Mutassa be a joghatóság, hatáskör és illetékesség szabályait a közigazgatási hatósági eljárásban. 7. Határozza meg a közigazgatási eljárás szakaszait és az eljárás megindításának szabályait. 8. Ismertesse a közigazgatási eljárás lefolytatása során a kérelem vizsgálatára, a tényállás tisztázására és a bizonyítási eljárásra vonatkozó szabályokat. 9. Ismertesse a közigazgatási eljárás lefolytatása során a határidõkre, az igazolási kérelemre, a képviseletre és a kizárásra vonatkozó szabályokat. 10. Ismertesse a közigazgatási eljárás lefolytatása során az idézésre és értesítésre, a jegyzõkönyv-készítésre, és az eljárás megszüntetésére és felfüggesztésére vonatkozó szabályokat.

A fejezet célja, hogy a köztisztviselõ ismerje a személyes adatok védelmének és a közérdekû adatok nyilvánosságának jelentõségét, a jogi szabályozás alapfogalmait és az adatkezelés szabályait. 1. Adatvédelem és a közérdekû adatok nyilvánossága, az adatkezelés szabályai A vizsgázó legyen képes meghatározni a személyes adat, a közérdekû adat és a közérdekbõl nyilvános adat fogalmát, és az egyes adattípusokra vonatkozó adatkezelési szabályokat. Szóbeli vizsgakérdések a személyes adatok védelme és a közérdekû adatok nyilvánossága témakörbõl: 1. Határozza meg a személyes adat és a szenzitív adat fogalmát és a kezelésükre vonatkozó szabályokat. 2. Határozza meg a közérdekû adat és a közérdekbõl nyilvános adat fogalmát. Ismertesse a személyes adatok kezelésének követelményeit és az érintettek jogait.

VII. EURÓPAI UNIÓS ALAPISMERETEK TÉMAKÖR TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A fejezet célja, hogy a vizsgázó szerezzen átfogó alapismereteket az Európai Unió szervezetérõl és mûködésérõl. Ismerje az európai integráció célját és fejlõdését, az EU felépítését és intézményrendszerét, a közösségi jog célját és jogforrásait. Ismerje az integráció mûködését biztosító közös politikák célját és eszközrendszerét, valamint az integrációs célok elérését finanszírozó EU költségvetés szerkezetét. 1. Az európai integráció kialakulása, fejlõdése, az integráció célja A vizsgázó ismerje az európai integráció fejlõdésének menetét, az integráció formáit. Tudja értelmezni és bemu-

6636

MAGYAR KÖZLÖNY

tatni az integráció céljának, az egységes belsõ piacnak a jelentését és lényegét. 2. Az Európai Unió felépítése és fõ intézményei A vizsgázó ismerje az Unió fõ intézményeinek – az Európai Unió Tanácsának, az Európai Tanácsnak, az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Bíróságnak – fõbb feladatait, szervezetét és mûködésük alapvetõ szabályait. Ismerje az intézmények uniós döntéshozatalban betöltött szerepét. 3. A közösségi jog A vizsgázó ismerje a közösségi jog szerepét az integráció mûködésében, ismerje az elsõdleges és másodlagos közösségi jogforrásokat. 4. Az Európai Unió mûködése A vizsgázó ismerje az EU 1. pillérében mûködõ közös politikák céljait és eszközrendszerét, valamint az EU 2. és 3. pillérének kormányközi együttmûködéseit. Ismerje az európai integráció mûködését biztosító uniós költségvetés szerkezetét. Szóbeli vizsgakérdések az Európai Uniós alapismeretek témakörbõl: 1. Mutassa be az Európai Unió 3 pilléres szerkezetét, fejtse ki a közösségi modell lényegét. 2. Ismertesse az európai integráció fejlõdésének formáit és azok lényegét. 3. Ismertesse az európai integráció célját, és a négy alapszabadság lényegét. 4. Sorolja fel az EU fõ intézményeit, és ismertesse az Európai Unió Tanácsának szerepét, szervezeti felépítését és mûködését. 5. Sorolja fel az EU fõ intézményeit, és ismertesse az Európai Tanács és az Európai Bizottság szerepét, szervezeti felépítését és fõ feladatait. 6. Sorolja fel az EU fõ intézményeit, és ismertesse az Európai Parlament és az Európai Bíróság szerepét, szervezeti felépítését és fõ feladatait. 7. Ismertesse a közösségi jog célját, határozza meg az elsõdleges és másodlagos jogforrásokat. 8. Sorolja fel az EU 1. pillérében mûködõ közös politikákat, mutassa be a közös kereskedelempolitika és a közös mezõgazdasági politika lényegét. 9. Sorolja fel az EU 1. pillérében mûködõ közös politikákat, mutassa be a közös közlekedéspolitika, a közösségi versenypolitika és a közös monetáris politika lényegét.

2005/123. szám

10. Mutassa be az EU regionális politikájának lényegét. 11. Mutassa be az EU 2. és 3. pillérének kormányközi együttmûködéseit. 12. Mutassa be az EU költségvetésének szerkezetét.

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (Ü 05) a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó jogdíjakról a 2005. évre (Módosítás) A díjközlemény III. rész 1. pontja az alábbiak szerint módosul: „1. Védjegyhasználati engedély Az ARTISJUS a jelen jogdíjközleménnyel érintett hang-, illetve képhordozók közül a DVD és CD-R típusú hang- és képhordozók, valamint az integrált tárolóegységgel rendelkezõ zenelejátszók és a kép- és hanghordozóként használható memóriakártyák tekintetében történõ jogdíjigény érvényesítéssel összefüggésben ingyenesen nem kizárólagos védjegyhasználati engedélyt ad a jogdíjat az Szjt. fenti idézett 20. § (2) bekezdése alapján megfizetõ személynek az „ARTISJUS” védjegy használatára. Az ARTISJUS védjegy a jogdíjközlemény szerinti használat során – az ellenkezõ bizonyításáig – igazolja a jogdíj megfizetését, továbbá jogkezelési adatnak is minõsül [Szjt. 96. § (2) bekezdés], amelynek jogosulatlan eltávolítása, megváltoztatása szerzõi jogi és büntetõjogi jogkövetkezményekkel jár.”

ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület * * *

Az ARTISJUS jogdíjközleményének módosítását az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2005. augusztus Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

2005/123. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6637

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2005. évi éves elõfizetési díja: 13 248 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. telefon/fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, telefon: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2005. évi elõfizetési díj fél évre

6624 Ft áfával

egy évre 13 248 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez.

Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ..............................................................

............................................................................ cégszerû aláírás

6638

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/123. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2005. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2005. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Ifjúsági és Sport Értesítõ Igazságügyi Közlöny Informatikai és Hírközlési Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ Közbeszerzési Értesítõ

89 148 Ft/év 13 248 Ft/év 20 424 Ft/év 4 968 Ft/év 17 112 Ft/év 4 416 Ft/év 22 908 Ft/év 19 044 Ft/év 23 736 Ft/év 3 036 Ft/év 16 560 Ft/év 21 528 Ft/év 5 796 Ft/év 4 416 Ft/év 14 352 Ft/év 19 872 Ft/év 13 524 Ft/év 94 700 Ft/év

Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Magyar Közigazgatás Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele Élet és Tudomány L'udové noviny Neue Zeitung Természet Világa Valóság

22 080 Ft/év 17 112 Ft/év 17 940 Ft/év 13 800 Ft/év 19 872 Ft/év 27 600 Ft/év 11 868 Ft/év 14 076 Ft/év 10 488 Ft/év 5 796 Ft/év 8 556 Ft/év 4 416 Ft/év 9 936 Ft/év 2 484 Ft/év 4 140 Ft/év 5 520 Ft/év 6 624 Ft/év

Kibõvített Cégközlöny CD 2005 januárjától – elõfizetõi jelzések alapján – az elektronikus Cégközlöny olyan területekkel bõvül, amelyeket az üzleti környezetben mûködõ felhasználóink jelentõs hányada a naprakész információszolgáltatás alapvetõ részének tekint és igényel. A továbbra is heti rendszerességgel megjelenõ lemez a Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs adatbázisán kívül ezután a Közbeszerzési Értesítõ és a Versenyfelügyeleti Értesítõ címû hivatalos lapok információit is tartalmazni fogja. A kibõvített CD 2005. évi éves elõfizetési díja: 25%-os áfával 111 900 Ft, fél évre 55 950 Ft. A 32 éves

hagyományait viszi tovább 2005 januárjától a Jogtanácsadó.

Az új név és formátum olvasóink igényei alapján kibõvített tartalmat, új rovatokat és nagyobb oldalterjedelmet is takar. Szerzõink ezután is olyan elismert szakemberek lesznek, akik elméleti és gyakorlati kérdésekben egyaránt jártasak, a témaválasztásban pedig továbbra is szem elõtt tartjuk olvasóink kívánságait. Az új Jogtanácsadó 2005. évi éves elõfizetési díja: 5796 Ft áfával, fél évre 2898 Ft áfával.

A HIVATALOS CD JOGTÁR hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2005. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

72 000 Ft 120 000 Ft 150 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

186 000 Ft 249 600 Ft 436 800 Ft

Egyszeri belépési díj: 7200 Ft. Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2005-ös évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 05.2476 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szeptember 15., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal

Recommend Documents