12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest,

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

2006. február 3., 22/2006. (II. 3.) Korm. r.

péntek 23/2006. (II. 3.) Korm. r. 24/2006. (II. 3.) Korm. r.

12. szám

25/2006. (II. 3.) Korm. r. 9/2006. (II. 3.) FVM r. 10/2006. (II. 3.) FVM r. 11/2006. (II. 3.) FVM r. 12/2006. (II. 3.) FVM r. 5/2006. (II. 3.) IM–PM e. r.

1011/2006. (II. 3.) Korm. h.

Ára: 1311,– Ft

1012/2006. (II. 3.) Korm. h. 11/2006. (II. 3.) ME h.

A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A veszélyes áruk közúti szállításának ellenõrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet módosításáról . Egyes festékek, lakkok és jármûvek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról . . . . . . . . . A borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Duna Borvidéki Régió szabályzatáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Izsáki Arany Sárfehér védett eredetû borról . . . . . . . . . . . . . . . . A Nagy-Somlói borvidék védett eredetû borairól . . . . . . . . . . . . . . A fogvatartottak foglalkoztatására jóváhagyott költségvetési elõirányzat felhasználási rendjérõl szóló 2/1996. (III. 13.) IM–PM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A külföldi megfigyelõknek a 2006. évi országgyûlési választásokra történõ meghívásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Új Kézfogás Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról. Kormányzati fõtisztviselõi kinevezésrõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A legfõbb ügyész 1/2006. (ÜK 1.) LÜ utasítása a Magyar Köztársaság helyi ügyészségeirõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) és a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének (MAHASZ) közös jogdíjközleménye a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy az arról készült másolatnak sugárzás útján, továbbá vezetékkel vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon a nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ elõadómûvészi és hangfelvétel elõállítói jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) jogdíjközleménye a rögzített elõadás nyilvánosság számára lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétele engedélyezésének feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) jogdíjközleménye az elõadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történõ átvitel céljára készült rögzítésének díjáról és a felhasználás egyéb feltételeirõl. . . . . . . . . . . . . . A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye . . . . . . A Nemzeti Kegyeleti Bizottság közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

818 821 836 840 849 852 853 855

858 859 859 859 860

862

863

867 868 875 876 879

818

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelete a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésérõl szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. §-a (1) bekezdésének j) pontjában, a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 121. §-ának e) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet] 6. §-a helyébe – a 19. § (2) bekezdésének megfelelõen – a következõ rendelkezés lép: „6. § (1) A hitelfelvevõ az állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat köteles fizetni, amit kérésére a hitelintézet meghitelez. A garantált hitelrész folyósított hányadára számított kezességvállalási díj összegét a hitelintézet – a garantált hitelrész folyósítási napját követõ hónap 5. napjáig – átutalja a központi költségvetés részére a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01034004 Különleges bevételek számlára. (2) Amennyiben a hitelfelvevõ nem kéri a kezességvállalási díj meghitelezését, egy összegben megfizetheti a díj összegét a hitelintézet részére. A hitelintézet e hitelek esetében is az (1) bekezdésben meghatározott idõpontban utalja át a kezességvállalási díj összegét a központi költségvetés részére. (3) A díj mértéke a garantált hitelrész – kezességvállalási díj nélkül számított – összegének 2%-a. (4) Deviza alapú hitelnél a forintban fizetendõ díjat a) forintban folyósított kölcsön esetén a garantált hitelrész forintösszege alapján,

2006/12. szám

b) a kölcsön devizanemében folyósított kölcsön esetén a garantált hitelrész folyósítási hónapjának utolsó munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell megállapítani. (5) A kezességvállalási díj hitelintézet által történõ meghitelezése esetén a díj összege növeli az állami kezességvállalással biztosított garantált hitelrész összegét, illetve mértékét.”

2. § A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az e rendeletben foglalt feltételek alapján állami támogatás vehetõ igénybe a központi költségvetésbõl a Magyar Köztársaság területén lévõ lakás építésére, vásárlására, bõvítésére, korszerûsítésére, a lakóépületek közös használatú részeinek felújítására, valamint a társulati úton megvalósuló közcélú víziközmû beruházásokra. Állami támogatást vehetnek igénybe továbbá a települési önkormányzatok bérlakás-állományuk növelésére, nyugdíjasház vagy idõsek otthona létesítésére, lakóépületek energiatakarékos korszerûsítésére, felújítására, városrehabilitáció keretében lakóépülettömbök korszerûsítésére, felújítására, lakbértámogatásra, megyei önkormányzatok idõsek otthona, az egyházak nyugdíjasházak vagy idõsek otthona létesítésére, valamint a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerûsítésére és felújítására. Nem minõsül új lakás felépítésének vagy bõvítésének meglévõ épület, épületrész vagy építmény átalakítása. A Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása programon belül a 28. § b) 1. és 2. pontjára, valamint a c) pontra vonatkozóan közvetlenül is nyújthatnak be pályázatot a lakásszövetkezetek és a társasházak is.”

3. § (1) Az R. 5. § (2) bekezdésének cb) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kedvezmény a következõ célokra nyújtható:] „cb) két vagy több gyermeket eltartó építtetõ esetében, ideértve az új lakás építésének nem minõsülõ tetõtér-beépítést és emeletráépítést is, d) a három vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költözõ eltartott gyermekeik több mint két éve már tulajdonában lévõ lakás értékesítése, és helyette nagyobb hasznos alapterületû és legalább egy lakószobával több szobaszámú, továbbá legalább komfortos lakás vásárlása esetén, ez utóbbi lakóingatlan megvásárlásához, ha az értékesített lakás az eltartóknak és együtt költözõ eltartott gyermekeiknek együttesen legalább 50%-os arányú tulajdonában állt, továbbá, ha az értékesített lakás eladási árának az azt terhelõ, visszafize-

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tett önkormányzati, illetõleg munkáltatói támogatással, valamint lakáscélú hitelintézeti kölcsönnel csökkentett összegét a vásárlásra fordítják. A kedvezmény igénybevételével megvásárolt lakóingatlanban az eltartók és együtt költözõ eltartott gyermekeik tulajdoni hányada nem lehet kevesebb, mint az értékesített lakásban volt.” (2) Az R. 5. § (7) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A kölcsönszerzõdés megkötésének idõpontjában hatályban volt jogszabály rendelkezéseinek megfelelõ adóst az ott meghatározott mértékû kedvezmény a kölcsönszerzõdés megkötését követõen született gyermekek után is megilleti, számításba véve a születés idõpontjában meglévõ (1) bekezdés szerinti gyermekeiket, személyi és egyéb – a kölcsönszerzõdés megkötésekor hatályban volt rendelet szerinti – feltételeket.” 4. § Az R. 7. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben felsorolt személyeket a kedvezményre jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha] „b) havi rendszeres keresetük, jövedelmük – a gyermek jövedelmét és egyéb állami támogatását kivéve – a szerzõdéskötés idõpontjában hatályos külön jogszabályban megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, továbbá”

5. § Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó, magánszemély részére való értékesítés céljára lakást építtet, vagy bérbeadás céljára lakást építtet, és szerzõdésben vállalja, hogy a lakást vagy értékesíti vagy legalább 20 évig bérbe adja, illetõleg a bérbeadásra vállalt idõszak alatt értékesíti, úgy az e célra felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélkül számított és a szerzõdésben vállalt – áfát is tartalmazó – eladási ára, bérbeadás esetén az építési költsége a 30 millió forintot nem haladja meg. Az építtetõ az állami támogatás igénybevételére nem jogosult, amennyiben az építést a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram, illetve a „Sikeres Magyarországért” Bérlakás Hitelprogram keretében felvett kölcsönbõl valósítja meg.”

819

„(1) A felújítási alapképzés (2) bekezdésben elõírt mértékû teljesítése és hitelintézetnél elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti tulajdonú és a társasház lakóépületek közös tulajdonú részeinek korszerûsítéséhez, felújításához, hitelintézettõl felvett kölcsönök törlesztésének megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke a törlesztés elsõ 5 évében a kamat 70%-a, a második 5 évében a kamat 35%-a. E támogatás nem vehetõ igénybe a „Sikeres Magyarországért” Panel Plusz Hitelprogram keretében nyújtott kölcsön törlesztéséhez.” 7. § Az R. 19. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (3)–(8) bekezdés számozása (4)–(9) bekezdésre változik: „(3) Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel rendelkezõ, vagy nem rendelkezõ lakás esetén a vételárat is tartalmazó árverési jegyzõkönyv szerinti vételárral a számla benyújtási kötelezettség csökkenthetõ.” 8. § Az R. 20. §-ának (8) bekezdése egy új d) ponttal egészül ki: [Ha] „d) a használatbavételi engedély megszerzése elõtt az építtetõ e rendelet szerint támogatott már igénybe vett kölcsönt visszafizeti” [a támogatásokat az azok nyújtásáról kötött szerzõdés alapján a támogatás folyósítója visszavonja, és az igénybevevõ a már folyósított támogatásokat az igénybevétel napjától esedékes a Ptk. 232. §-a szerint számított kamatokkal együtt köteles a támogatás nyújtója részére visszafizetni.]

9. § (1) Az R. 24. §-ának (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(12) A támogatott személy kamattámogatásra csak le nem járt tõketartozása után jogosult. Lejárt tõketartozásnak a kölcsönszerzõdés felmondása miatt esedékessé vált tõketartozás, valamint az a tõketartozás minõsül, amelynek fizetési (törlesztési) késedelme a 30 napot meghaladja.” (2) Az R. 24. §-a a következõ (16) bekezdéssel egészül ki: „(16) E rendelet szerint támogatott kölcsönök kamattámogatásának számításánál az osztószám 365 nap.”

10. § 6. § Az R. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

Az R. a következõ új 25/B. §-sal egészül ki: „25/B. § A hitelintézet az e rendelet szerinti közvetlen támogatások nyújtását nem tagadhatja meg, ha a támoga-

820

MAGYAR KÖZLÖNY

tott személy a személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és a lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül – a hitelintézet számára bizonyíthatóan – meg tudja valósítani. Amennyiben lakáscélját kölcsön igénybevételével tudja csak megvalósítani az igénylõ, úgy a közvetlen támogatások csak abban az esetben igényelhetõk, ha a hitelintézet az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minõsíti.”

11. § Az R. 28. §-ának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A panel, a blokk, az alagútzsalu, az öntött, a vasbeton vázas és az egyéb elõre gyártott technológia felhasználásával épült lakóépület energiatakarékos korszerûsítésére, felújítására az Egyéb lakástámogatások elõirányzatból a következõ célokra nyújtható támogatás:”

12. § Az R. 29/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „29/A. § Az Egyéb lakástámogatások elõirányzatának terhére nyújtható támogatás egyéb technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerûsítésére, illetve felújítására is.” 13. § Az R. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A 28. és 30. §-ok szerinti programokban támogatás kizárólag olyan önkormányzat részére nyújtható, amely támogatást nyújt az érintett lakóépülettömbben elhelyezkedõ lakások tulajdonosainak. Társasház és lakásszövetkezet az 1. §-ban meghatározottak szerint kaphat támogatást.”

2006/12. szám

„(1) Az állam a lakbér megfizetéséhez vissza nem térítendõ központi lakbértámogatást nyújt, az önkormányzat által felvett hitel felhasználásával a tulajdonába került bérlakásban, továbbá a nem önkormányzati vagy nem állami tulajdonban lévõ bérlakásban lakó, a 2. § (2), (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelõ, jövedelmi helyzetük alapján rászoruló, gyermeket nevelõ személyek részére – a bérlakás fekvése szempontjából illetékes települési önkormányzat útján – az e §-ban meghatározott feltételek szerint.”

16. § Az R. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A 26. §-ban, a 28. §-ban, a 30. §-ban, a 32/A. §-ban, a 32/B. §-ban, a 32/C. §-ban, valamint a 32/D. §-ban meghatározott elõirányzatokat (a továbbiakban: Elõirányzat) a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter kezeli.”

17. § Az R. 38. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az önkormányzat, az egyház, illetõleg a társasház és a lakásszövetkezet köteles a támogatással megvalósuló épülettel, lakással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat támogatási jogcímenként elkülönített számlán nyilvántartani, és errõl a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli minisztert a támogatási szerzõdés szerint tájékoztatni.”

18. § 14. § Az R. 32/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az Egyéb lakástámogatások elõirányzatából vissza nem térítendõ támogatás nyújtható a legalább 8 lakással rendelkezõ lakóépületekben lévõ termofor kémények felújításához. Támogatás csak a lakásokhoz tartozó kéményszakaszok felújításához nyújtható. Az egyéb nem lakáscélú helyiségekre jutó kéményszakaszok felújítási költségeihez az állami támogatás nem vehetõ igénybe.” 15. § Az R. 32/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

Az R. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az önkormányzat, az egyház, a társasház, lakásszövetkezet köteles a támogatás felhasználását ellenõrzés céljából elkülönítetten nyilvántartani.”

19. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti a 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet jelenlegi 6. §-a, melynek rendelkezéseit 2006. január 1-je és e rendelet hatálybalépése között benyújtott hitelkérelmek esetében sem kell alkalmazni, és a már befizetett kezességvállalási díjat vissza kell fizetni.

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet – e rendelet 1. §-ával megállapított – 6. §-a 2007. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy az abban foglalt rendelkezéseket a hatálybalépést követõen benyújtott hitelkérelmek esetében kell alkalmazni. (3) Az R. – e rendelet 2. §-ával megállapított – 1. § (1) bekezdését, az e rendelet 13. §-ával megállapított 32. § (1) bekezdését, az e rendelet 17. §-ával megállapított 38. § (4) bekezdését és az e rendelet 18. §-ával megállapított 43. § (2) bekezdését a hatálybalépést követõen elbírált pályázatok alapján igénybe vett támogatásokra kell alkalmazni. (4) Az R. – e rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított – 5. § (2) bekezdés cb) pontjában, az e rendelet 5. §-ával megállapított 15. § (1) bekezdésében, az e rendelet 6. §-ával megállapított 16. § (1) bekezdésében, az e rendelet 8. §-ával megállapított 20. § (8) bekezdés d) pontjában, az e rendelet 10. §-ával megállapított 25/B. §-ában, valamint az e rendelet 15. §-ával megállapított 32/D. § (1) és (9) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépést követõen benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni. (5) Az R. – e rendelet 4. §-ával megállapított – 7. § (2) bekezdésének b) pontjának, az e rendelet 7. §-ával megállapított 19. § (3) bekezdésének, az e rendelet 9. §-ával megállapított 24. § (12) és (16) bekezdésének, az e rendelet 11. §-ával megállapított 28. § elsõ mondatának, az e rendelet 12. §-ával megállapított 29/A. §-ának és az e rendelet 14. §-ával megállapított 32/C. § (1) bekezdésének rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelete a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletérõl A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:

821

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó létesítményekbe telepített, ott üzemeltetett, valamint a cseppfolyós propán-bután gázokat és elegyeiket tartalmazó azon nyomástartó berendezésekre és egyszerû nyomástartó edényekre, amelyekben a legnagyobb megengedhetõ nyomás (PS) a 0,5 bar értéket meghaladja, továbbá b) az a) pontban meghatározott nyomástartó berendezések, rendszerek és egyszerû nyomástartó edények tulajdonosaira, illetve az ezeket üzemeltetõ természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki: a) a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeirõl és megfelelõség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (2) bekezdésében felsoroltakra, kivéve az R. 2. § (2) bek. c) pontjában foglalt, az R. IV. fejezetében tárgyalt egyszerû nyomástartó edényeket, amelyekre e rendelet hatálya kiterjed, b) a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeirõl és megfelelõség tanúsításáról szóló 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet szerinti szállítható nyomástartó berendezésekre, c) a mélyfúrás, a kõolaj- és földgáztermelés, a kõolaj-, földgáz-elõkészítés és elsõdleges feldolgozás létesítményeinek részét képezõ csõvezetékekre és szerelvényekre, d) a föld alatti gáztárolás felszíni létesítményeinek, valamint a kõolaj-, kõolajtermék- és gázszállító vezetékek állomásainak részét képezõ csõvezetékekre és szerelvényekre, e) a laboratóriumban kizárólag tudományos kutatás, kísérlet, minõség-ellenõrzés céljára szolgáló berendezésre, f) arra a nyomástartó edényre – töltetre és nyomásra való tekintet nélkül –, melynek teljes ûrtartalma 25,0 liternél nem nagyobb, g) a legfeljebb 10,0 bar túlnyomáson üzemelõ, folyadékkal teljesen feltöltött nyomástartó edényre, amennyiben a töltete az R. 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti 2. csoportba tartozik, h) a vízellátó vagy melegvíz ellátó berendezés legfeljebb 10,0 bar túlnyomáson és legfeljebb 115 °C-on mûködõ edényére, i) az erõátviteli hidraulikus berendezés önálló nyomástartó edényt nem képezõ részére, j) a dugattyús, forgódugattyús, körforgó gép és különálló edényt nem képezõ tartozékára (pl. iszapszivattyú légüstje, – kivéve a kompresszorok kiegyenlítõ tartálya – a kitörésgátlót mûködtetõ nyomásfokozó nyomáskiegyenlítõ tartálya),

822

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/12. szám

k) az elektromos kapcsoló és szakaszoló azon nyomástartó edényére, amely nagyfeszültségû villamos rendszerrel közös zárt térben van felszerelve, l) a külön jogszabályban1 meghatározott kazánra, m) a vasúti és a közúti tartálykocsira, n) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 3. § 5. pontjában meghatározott elosztóvezetékre, kivéve a propán-bután gáz elosztóvezeték megtáplálását biztosító tartályt.

6. Felügyeleti személy: a nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos üzemeltetõi feladatok végrehajtásáért felelõs, illetve ezzel megbízott személy, aki megfelel e rendelet 4. §-ban meghatározott követelményeknek.

(3) A nyomástartó berendezések mûszaki és biztonsági követelményeire külön jogszabályok, szabályzatok elõírásai vonatkoznak.

8. Gépkönyv, gyártómûvi dokumentáció: a nyomástartó berendezés jellemzõ adatait rendszerezetten tartalmazó dokumentum.

2. § A hatósági felügyeletet elsõ fokon a területileg illetékes Bányakapitányság (bányakapitányság), másodfokon a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban együtt: bányafelügyelet) látja el.

Fogalmak 3. § Az R. fogalommeghatározásain túlmenõen e rendelet alkalmazásában: 1. Belsõ ellenõrzés: a berendezés belsõ szerkezeti állapotának általában szemrevételezéses átvizsgálása a berendezés üzemen kívüli, környezeti hõmérsékletû, tiszta és nyitott állapotában. 2. Biztonsági értékelés (károsodás elemzés): a nyomástartó berendezés üzemeltetése során várható károsodásának meghatározása, figyelembe véve a nyomásnak, a hõmérsékletnek, a töltetnek, a környezetnek, a mechanikai igénybevételnek és az üzemeltetés körülményeinek az adott berendezésre (beleértve minden szerelvényét, tartozékát, részegységét) gyakorolt hatását. 3. Biztonsági távolság: az a távolság, amely a környezet esetlegesen káros hatásaival szemben a nyomástartó berendezés védelmét szolgálja. 4. Ciklusidõ: a nyomástartó berendezés két egymást követõ idõszakos ellenõrzése, vizsgálata közötti, évben vagy hónapban megadott idõtartam. 5. Ellenõrzõ (vizsgáló) szervezet: a Magyar Bányászati Hivatalnál (MBH) nyilvántartásba vett olyan üzemeltetõi vagy üzemeltetõtõl független szervezet, amely megfelel e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott feltételeknek. 1 A nyomástartó és töltõlétesítmények mûszaki-biztonsági hatósági felügyeletérõl szóló 63/2004. (IV. 24.) GKM rendelet.

7. Fogyasztó: az a magánszemély, jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki (amely) a megtöltött nyomástartó berendezés töltetét használja.

9. Használatbavételi engedély: a nyomástartó berendezés vagy rendszer üzembe helyezési eljárásának megkezdéséhez szükséges engedély, amelyet a bányafelügyelet akkor ad ki, ha a létesítmény elhelyezése és felszereltsége a létesítési engedélynek, az ahhoz tartozó tervdokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelõen került elhelyezésre, valamint a felállított berendezés a létesítési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelõ és biztonságos használatra alkalmas állapotban van. 10. Idõszakos felülvizsgálat: a rendszerrõl leválasztott és megbontott nyomástartó berendezés vizsgálati tervnek megfelelõ belsõ és külsõ vizsgálata, nyomáspróbája. 11. Javítás: az olyan mûveletek összessége, amelyeket meghibásodást követõen végeznek azért, hogy a berendezés mûszaki-biztonsági állapota az eredeti vagy az elõírt legyen. 12. Karbantartás: a berendezés eredeti jellemzõk szerinti megfelelõségének biztosítása érdekében folyamatosan, elõre meghatározott idõközönként végzett tevékenység. 13. Kategória: a veszélyesség jellemzésére szolgáló számérték, amely a nyomástartó berendezésnek a legnagyobb megengedhetõ nyomása (PS) és térfogatának (V) szorzataként nyerhetõ, amely az R. 7. számú melléklete szerinti besorolási szint meghatározására használható. 14. Kezelés: a kezelési utasításban foglalt tevékenységek végrehajtása, a nyomástartó berendezés üzembe helyezése, üzemen kívül helyezése, továbbá üzemeltetése során a technológiai folyamat adott jellemzõinek adott értékek között tartása érdekében végrehajtott rendszeres tevékenység, amely magában foglalja a biztonsági szerelvények ellenõrzését is. 15. Külsõ ellenõrzés: a berendezés kívülrõl hozzáférhetõ részeire, tartozékaira és biztonsági szerelvényeire is kiterjedõ, általában szemrevételezésen és mûködési próbákon alapuló, üzemelés közben végrehajtott vizsgálat. 16. Mûszaki tömörség: mûszakilag tömör a berendezés (berendezésrész), ha az erre alkalmas eszközzel (pl. habképzõ anyaggal, szivárgásvizsgálóval vagy mérõkészülékkel) végzett tömörségpróba vagy tömörség-felülvizsgálat, illetõleg ellenõrzés során tömítetlenség nem mutatható ki.

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17. Szakértõ: a külön jogszabályban meghatározott2, az adott szakterületre vonatkozó szakértõi jogosultsággal rendelkezõ személy. 18. Szilárdsági (hidraulikus) nyomáspróba: általában vízzel vagy indokolt esetben gázzal az R.-ben meghatározott nyomásértéken végrehajtott vizsgálat. Idõtartama elsõ alkalommal legfeljebb 30 perc, a késõbbiekben legfeljebb 5–10 perc. A nyomáspróba indokolt esetben egyéb, egyenértékû vizsgálattal helyettesíthetõ. 19. Tömörségi nyomáspróba: az üzemi töltetnél kisebb belsõ súrlódású közeggel a maximális üzemi nyomás értékén végrehajtott vizsgálat (nyomáspróba), amelynek célja a maximális üzemi nyomáson való tömörség igazolása. Idõtartama legalább a tömörség ellenõrzésének idõtartama, amely során a rendszer védelmét szolgáló túlnyomás-határoló beállítási nyomásértéke nem kerül a tömörségi nyomáspróba nyomásértéke alá. 20. Tömörségi vizsgálat: az üzemi nyomáson végrehajtott tömörségi ellenõrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a berendezés az adott nyomáson tömör. 21. Tulajdonos: az a személy vagy szervezet, aki (amely) kizárólagos joggal rendelkezik a nyomástartó berendezés fölött, az kizárólag a sajátja. 22. Üzemeltetõ (üzembentartó): az a személy vagy szervezet, aki (amely) nyomástartó berendezést üzemeltet és az üzemeltetés során biztosítja a rendeltetés szerinti használatot, az elõírt állapot fenntartását. 23. Üzemeltetõi vizsgáló szervezet: a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezések idõszakos vizsgálatára az üzemeltetõ által létrehozott, az MBH-nál nyilvántartásba vett szervezet, amely megfelel e rendelet 4. számú mellékletében foglalt feltételeknek. 24. Üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység, melynek során a nyomástartó berendezést a mûködõ technológiai rendszerrõl leválasztják, kiszakaszolják, töltetét leürítik és a benne uralkodó túlnyomást megszüntetik. 25. Veszélyelemzés: az R. 6. számú mellékletének „Bevezetõ megállapítások” 3. pontja szerint végrehajtott elemzés, amely tartalmazza a berendezésben megengedhetõ legnagyobb túlnyomás hatásai által fenyegetõ veszélyek szem elõtt tartásával a tervezésre, a gyártásra, az üzemeltetésre vonatkozó mindazon elõírásokat, amelyek teljesítése esetén az üzemeltetés során tervezési, gyártási hiányosságból adódó veszély fenyegetésével nem kell számolni. Tartalmazza továbbá azon hatások felsorolását, amelyek az üzemeltetés során valamely jellemzõ változása (pl. adott érték túllépése) miatt lépnek fel és veszély kialakulásával fenyegethetnek. 2

Az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá egyes épületnek nem minõsülõ építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló mûszaki szakértõi tevékenység végzésének feltételeirõl szóló 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet.

823

26. Veszélyességi osztály: a nyomástartó berendezés nyomásának és térfogatának szorzata alapján megállapított, a berendezés veszélyességét jellemzõ, e rendelet 1. számú melléklete szerinti besorolás. 27. Védõövezet (védõtávolság): a nyomástartó berendezés meghibásodása vagy üzemzavara esetén kialakuló káros hatások csökkentése céljára kialakított övezet. 28. Vizsgálati terv: a biztonsági értékelés (károsodás elemzés) alapján meghatározott, a nyomástartó berendezés idõszakos ellenõrzése során végrehajtandó és a cikluson belül elvégzendõ vizsgálatok összessége. 29. Vizsgáló szakember: e rendelet 4. § szerinti szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezõ, valamint a vonatkozó jogszabályi és biztonsági elõírásokból a bányafelügyelet vizsgabizottsága elõtt vizsgát tett, a nyomástartó berendezések ellenõrzésével, vizsgálatával megbízott személy.

Szakmai követelmények 4. § (1) Nyomástartó berendezés vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy az a személy lehet, akit az MBH által vezetett nyilvántartásba felvettek. (2) A nyilvántartásba – kérelemre – az a büntetlen személy vehetõ fel, aki az e rendeletben elõírt a) szakirányú szakmai képesítéssel, b) szakmai gyakorlati idõvel egyidejûleg rendelkezik, továbbá a nyilvántartásba vételi igazgatási szolgáltatási díjat befizette. (3) Szakmai képesítésnek a szakirányú felsõfokú, illetve a felsõfokú szakképesítés (akkreditált felsõfokú), valamint a szakirányú középfokú szakképesítés felel meg. (4) Felsõfokú szakképesítésnek minõsül a mûszaki felsõoktatásban egyetemen, illetve fõiskolán szerzett diploma és az (akkreditált felsõfokú) Országos Képzési Jegyzék 55-ös számú szakképesítési szintnek megfelelõ képesítés (mérnök asszisztens). (5) Középfokú szakképesítésnek szakirányú technikusi oklevél, vagy a technikusképzés szüneteltetésének idõszakában a szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal szerzett szakképesítés, illetve a vonatkozó Országos Képzési Jegyzék 51–54-es számú szakképesítési szintnek megfelelõ képesítés minõsül. (6) E rendelet alkalmazásában szakirányú felsõfokú szakképesítésnek minõsül az okleveles bányamérnöki gáz- vagy olajipari, bányagépész szak, okleveles gáz- vagy olajipari szakmérnöki, okleveles gépészmérnöki és gépész üzemmérnöki, okleveles vegyipari gépészmérnöki és vegyipari gépész üzemmérnöki szakképesítés.

824

MAGYAR KÖZLÖNY

(7) E rendelet alkalmazásában szakirányú középfokú szakképesítésnek minõsül a gépésztechnikusi, a gáz- és olajipari technikusi képesítés és a technikus képzés szüneteltetésének idõszakában az elõbbi szakirány szerinti szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal szerzett szakképesítés. (8) A gyakorlati idõ felsõfokú végzettség esetén legalább három év, középfokú végzettség esetén legalább öt év. Gyakorlati idõnek tekinthetõ a nyomástartó berendezést gyártónál, üzemeltetõnél vagy vizsgálónál (ellenõrzõnél) eltöltött olyan idõ, melyet a munkavállaló nyomástartó berendezés vizsgáló szakember vagy felügyelõ személy irányítása mellett töltött el. (9) A külföldön szerzett (3)–(7) bekezdések szerinti képesítés honosításáról – az érdekelt kérelmére – az MBH bevonásával, külön jogszabály3 elõírása szerint az Oktatási Minisztérium dönt. 5. §

2006/12. szám 6. §

(1) Törölni kell a nyilvántartásból, akinél a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek bármelyike utóbb megszûnt. Bármelyik feltétel megszûnésérõl 8 napon belül a nyilvántartásba felvett személy köteles az MBH-t értesíteni. (2) Törölni kell – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – a nyilvántartásból azt, aki a) elhalálozott, b) a törlését kérte, c) nem kérte a jogosultság megújítását, d) akivel szemben a bányafelügyelet az egészséget vagy köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ állapot miatt két alkalommal szabálysértési eljárást folytatott le, e) hamis adatot szolgáltatott, f) a hatóságot egyéb módon megtévesztette, g) akit e foglalkozástól eltiltottak. (3) Akit a (2) bekezdés d) pontjában írtak miatt a nyilvántartásból töröltek, a törlés idõpontjától számított 5 éven belül a nyilvántartásba felvenni nem szabad.

(1) A nyilvántartásba való felvétel iránti kérelmet a kérelmezõnek az MBH-hoz kell benyújtania. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a szakmai képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát, b) a szakmai gyakorlati idõt bizonyító okiratok másolatát, c) a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, valamint d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylatot. (3) A (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti másolatnak minõsül a közjegyzõ által hitelesített másolat, illetve az egyszerû másolat, amelyre a bányafelügyelet – az eredeti dokumentum egyidejû bemutatása esetén – rájegyzi az eredetivel való egyezés tényét. (4) Az MBH a kérelmezõt a feltételek fennállása esetén 5 évre nyilvántartásba veszi. Ismételt kérelemmel a nyilvántartásba vétel hatálya újabb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a kérelmezõ a (2) bekezdés c) és d) pontjában elõírt mellékleteket beterjeszti. (5) A nyilvántartásba fel kell venni azt, aki felvételét kérte és a 4. §-ban meghatározott felvételi követelményeknek megfelel. (6) Az MBH azt a személyt, aki bizonyítja, hogy a felvételi kérelem beadását megelõzõen legalább három éven keresztül nyomástartó berendezés vizsgálói tevékenységet végzett, 2006. december 31-ig elõterjesztett kérelmére – a szakirányú szakképesítés meglététõl függetlenül – a jelen jogszabályban elõírt egyéb feltételek megléte esetén a nyomástartó berendezés vizsgálói nyilvántartásba felveszi. 3 A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény.

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK Általános elõírások 7. § E rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezést – a 10. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a bányafelügyelet engedélyével szabad a) meghatározott helyen létesíteni (felállítani), b) használatba venni, c) átalakítani, javítani.

Létesítési (felállítási) engedélyezési eljárás 8. § (1) A nyomástartó berendezés létesítése iránti kérelmet a bányakapitánysághoz kell benyújtani. Az engedélyt a tulajdonos, az üzemeltetõ vagy a megbízottjuk kérheti. (2) A létesítési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a létesítmény tulajdonosának megnevezését (nevét), székhelyét (címét), aláírását, b) a létesítmény helyét, rendeltetését, c) a létesítési tevékenységgel és a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok helyrajzi számát, tulajdonosának nevét és címét, d) a létesítést tervezõ nevét, címét, tervezõi jogosultsága megjelölését, e) a létesítés elvégzésének tervezett idõtartamát,

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

f) a létesítés felelõs mûszaki vezetõjének a nevét, címét és képesítését, g) a (3) bekezdés szerinti mellékletek felsorolását. (3) A létesítési engedély iránti kérelemhez – figyelemmel az érdekelt szakhatóságok számára is – megfelelõ példányszámban mellékelni kell: a) a létesítményt ismertetõ engedélyezési dokumentációt, amely tartalmazza aa) a 2. számú melléklet szerinti rajzdokumentációt és mûszaki leírást, ab) a berendezések jogszabályban elõírt megfelelõségi tanúsítványait, ac) a berendezések gyártói által átadott használati útmutatókat, b) a létesítési (építési) jogosultságot igazoló dokumentumot, c) az érdekelt közmûvek üzemeltetõi nyilatkozatát, d) a tervezõ nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy a tervezett mûszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak, összhangban van az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel; a tervezés során milyen mûszaki irányelveket, szabványokat alkalmazott, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik, e) a külön jogszabályban meghatározott mértékû eljárási díj befizetésének igazolását.

825

(8) Sorozatban gyártott nyomástartó berendezést tartalmazó létesítmény olyan részletességû dokumentáció alapján is engedélyezhetõ, amely dokumentáció csak a már engedélyezett telepítési típustervtõl való eltéréseket tartalmazza és minden esetben biztosítja az azonos mûszaki tartalmat, valamint biztonsági szintet. (9) A létesítési engedélyben legfeljebb 180 napos idõtartamra próbaüzem engedélyezhetõ. Az engedélyben ki kell térni a próbaüzem esetleges feltételeire és a kiértékelés tartalmi követelményeire. A létesítési engedély a jogerõre emelkedésétõl számított 2 évig érvényes.

9. § (1) A létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet meggyõzõdik arról, hogy a) a 8. §-ban foglalt mellékletek rendelkezésre állnak-e, b) a tervezett létesítési munka és a mûszaki tervdokumentáció megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban elõírt követelményeknek, c) a tervezett létesítmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági elõírásoknak. (2) A bányafelügyelet az ellenõrzött engedélyezési dokumentációt záradékkal látja el.

(4) A létesítési eljárás során még nem benyújtható, a (3) bekezdés ac) pontja szerinti dokumentumokat a használatbavételi eljárás során kell a bányakapitányságnak átadni.

(3) A bányafelügyelet a létesítési engedélyt az engedélyezési dokumentáció és a létesítési követelmények összevetése, valamint a szakhatósági vélemények alapján adja ki, amelyhez mellékeli a záradékkal ellátott engedélyezési dokumentáció egy példányát.

(5) Külföldrõl behozott nyomástartó berendezés engedély iránti kérelméhez a (3) bekezdésben felsoroltakon túl mellékelni kell a gyártómû által a berendezésrõl szolgáltatott dokumentáció, illetve a bizonylatok szakmai szempontból lektorált magyar nyelvû fordítását.

(4) A létesítési engedély érvényét veszti, ha a kiadása alapjául szolgáló adatokban, körülményekben a biztonságot érintõ változások következtek be, vagy a létesítés az engedély kiadásától számított két éven belül nem kezdõdött meg.

(6) Ha a nyomástartó berendezés nem az Európai Unió (EU) tagállamából származik, és a vonatkozó EU irányelv szerinti megfelelõségi jelöléssel nem rendelkezik, akkor a (3) bekezdés elõírásain túl a kérelemhez mellékelni kell az R. szerinti bejelentett szervezet által kiadott megfelelõségi tanúsítványt.

(5) Az ügyfél a létesítési engedélyt és az engedélyezési dokumentációt köteles a létesítmény egész élettartama alatt megõrizni, hozzáférhetõ helyen tartani, valamint ellenõrzés során a bányafelügyelet kérésére bemutatni.

(7) A bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó sajátos létesítményeknél beépítésre kerülõ nyomástartó berendezések esetében a létesítéssel kapcsolatos követelmények teljesülése a létesítmény külön jogszabály szerinti4 létesítési engedélyezési eljárása során is elbírálható. Ez esetben a külön jogszabály szerinti létesítési engedélykérelemhez mellékelni kell a (2)–(6) bekezdésekben elõírt mellékleteket is.

Használatbavételi engedélyezési eljárás

4 A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet.

10. § (1) A nyomástartó berendezést a használatbavétel engedélyezése céljából az 1. számú melléklet szerinti módon veszélyességi osztályba kell sorolni. (2) A „B” veszélyességi osztályba sorolt berendezésekre a használatbavételi engedélyt a bányafelügyelet adja ki, az „A” veszélyességi osztályba sorolt berendezés az üzemeltetõ mûszaki vezetõjének írásbeli intézkedése alapján vehetõ használatba.

826

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) Amennyiben a nyomástartó berendezés valamely bányafelügyeleti engedélyköteles létesítmény része, illetve tartozéka, a berendezés használatbavételi eljárása a létesítmény használatának engedélyezésével együtt, egy eljárás keretében is lefolytatható. (4) A bányakapitánysághoz benyújtandó használatbavételi engedély kérelemnek tartalmaznia kell: a) a létesítmény helyét, helyrajzi számát, b) a létesítési engedély számát és keltét az engedélyezõ megnevezésével, c) az üzemeltetõ megnevezését és címét, d) ha a létesítési tervdokumentáció nem tartalmazta, akkor a nyomástartó berendezés gyártójának, forgalmazójának, megfelelõség értékelését végzõjének megnevezését, a létesítési engedély számát, a berendezés gyári számát, telepítési helyét, mûszaki adatait; különösen a térfogatát, töltetét, tervezési nyomását, hõmérsékletét, az anyagmegválasztás alapjául szolgáló hõmérsékletet, a legkisebb üzemi hõmérsékletet és a legnagyobb üzemnyomását. Több nyomástartó berendezésbõl álló rendszer esetén az elõzõeket értelemszerûen kell figyelembe venni, e) a nyomástartó berendezésen (rendszeren) elvégzett vizsgálatok felsorolását, f) a nyomástartó berendezés egyedi, illetve a rendszer védelmét ellátó nyomáshatároló beépítési helyét, kategóriáját, valamint mûszaki jellemzõit (típus, jellemzõ teljesítménytényezõ, beállítási – a legnagyobb üzemnyomás – nyomás) és az alkalmazott megfelelõség értékelési eljárás szerint elvégzett eredményes vizsgálatok felsorolását, valamint az egyéb biztonsági berendezések ismertetését és beépítési helyüket. (5) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a nyomástartó berendezésen (rendszeren) a biztonsági szabályzatokban, illetve a létesítési engedélyben elõírt elvégzett vizsgálatok bizonylatait (pl. a radiográfiai, a szerkezeti vizsgálatról, a nyomáspróbákról, a geometriai és a falvastagság mérésekrõl készült jegyzõkönyveket, a vizsgálati terv végrehajtásáról készült igazolásokat, a vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentumokat, a szerelvényeknek – különös tekintettel a biztonsági szerelvényekre – a rendeltetési célra való alkalmasságának igazolását), b) a kivitelezést (telepítést) végzõ felelõs mûszaki vezetõjének nyilatkozatát arról, hogy a nyomástartó berendezést (rendszert) a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelõen kivitelezte, a helyszíni szerelési állapotban az elõírásoknak megfelel és a tervezett célra alkalmas, c) ha a létesítési munkát az engedélytõl, valamint a jóváhagyott tervdokumentációtól eltérõen végezték, a létesítés felelõs mûszaki vezetõjének eltérést ismertetõ nyilatkozatát, valamint szükség szerint a megvalósulást tartalmazó dokumentációt, d) ha követelmény korróziós próbatestek elhelyezése és a falvastagság rendszeres ellenõrzése, akkor az elõírt

2006/12. szám

korróziós próbatestek elhelyezése elõtti vizsgálatok és a kijelölt helyeken végzett falvastagság-mérések eredményeit tartalmazó bizonylatokat, e) a nyomástartó berendezés (rendszer) használatára (kezelésére) és karbantartására vonatkozó gyártómûvi, üzemeltetõi elõírásokat, f) a biztonsági értékelést és a 15. § (1) bekezdés és 16. § (1) bekezdés elõírásainak figyelembevételével készített vizsgálati tervet, g) jelentést az esetleg elõírt próbaüzem tapasztalatairól. (6) A 8. § (8) bekezdés szerinti létesítési engedélyben szereplõ nyomástartó berendezés használatbavétele az alapadatokat tartalmazó kérelem alapján is engedélyezhetõ, ha a rendelkezésre álló és engedélyezett típusdokumentum értelemszerûen tartalmazza a (4) és (5) bekezdésekben megkövetelt adatokat és mellékleteket.

11. § (1) A használatbavételi engedélyezési eljárás során a bányakapitányság helyszíni ellenõrzést tart. A helyszíni ellenõrzés kiterjedhet a létesítési engedélyben elõírtak, a telepítés körülményeinek ellenõrzésére, a biztonsági értékelés, a veszélyelemzés, a vizsgálati terv, valamint a külsõ-belsõ szerkezeti vizsgálat és a nyomáspróbák dokumentumai meglétének ellenõrzésére. (2) A bányafelügyelet a használatbavételi engedélyt abban az esetben adja ki, ha a) az engedélykérelem tartalmazza a 7. § a) vagy c) pontjában elõírt engedély számát, illetve az engedélyezett tervtõl való eltérés esetén a megvalósulási dokumentációt, b) a gyártómû által szolgáltatott dokumentáció, a kérelem mellékleteként beterjesztett iratok, valamint az MBH nyilvántartásába vett szervezet vagy szakértõ nyilatkozata alapján meggyõzõdött arról, hogy a nyomástartó berendezéseket magában foglaló rendszer a terveknek megfelelõen készült el és az elõírt vizsgálatokat elvégezték, továbbá a vizsgálati eredményeket igazolták, hogy a berendezés (rendszer) létesítése a követelményeknek megfelel, c) a tervektõl való esetleges eltérés esetén a tervezõ és a kivitelezõ együttesen nyilatkozik arról, hogy a nyomástartó berendezés mûszaki és biztonsági szintje az eltérések ellenére is legalább egyenértékû a rendeletben, biztonsági szabályzatokban és az eredeti tervekben megfogalmazott követelményszinttel, d) a helyszíni ellenõrzés során a vizsgáló szervezet vagy szakértõ nyilatkozata alapján megállapította, hogy a nyomástartó berendezés azonosítható, telepítése alkalmával a biztonsági és védõtávolságokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a gyártó erre vonatkozó elõírásait teljesítették, továbbá a nyomástartó berendezés üzemeltetésének és kezelésének biztonságos feltételeit megteremtették,

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

valamint az elõírt védelmi berendezéseket (nyomáshatárolók, biztonsági jelzõ-, reteszelõ mûszerek és szerelvények, érintés- és villámvédelem) beépítették, e) az elvégzett külsõ-belsõ szerkezeti vizsgálat és nyomáspróbák bizonylatai alapján megállapította, hogy a nyomástartó berendezés szerkezeti, szilárdsági és szükség szerint tömörségi szempontból a követelményeknek megfelel, f) a nyomástartó berendezés vagy rendszer a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelõen létesült, és a rendeltetésnek megfelelõ, illetve a biztonságos használatra alkalmas állapotban van. (3) A nyomástartó berendezés használatbavételi engedélyezés ügyében a bányafelügyelet határozatban dönt. A határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) elõírtakon túl tartalmaznia kell: a) az építtetõ és az üzemeltetõ megnevezését és címét, b) a létesítési engedély számát, keltét, c) a létesítmény helyének, helyrajzi számának és rendeltetésének megjelölését, megállapítva a használat fõbb mûszaki és biztonsági jellemzõit, d) a biztonságos használattal kapcsolatos kioktatásra vonatkozó kötelezést, e) a biztonsági és védõtávolság mértékét és esetleg az idegen ingatlanokra vonatkozó korlátozásokat, f) a használatbavétel hatósági feltételeit, beleértve a szakhatóságok elõírásait is, g) a biztonságos használatot nem veszélyeztetõ kisebb hibák és hiányosságok esetében – határidõ kitûzésével – a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést, h) amennyiben a létesítmény az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát megváltoztatja, rendelkezést arra, hogy a használatbavételi engedély kézhezvételét követõen az építtetõ köteles – az ingatlan-nyilvántartás átvezetése céljából – a megvalósult állapotnak megfelelõ változási vázrajzot az illetékes földhivatalhoz benyújtani, i) ha szükségesek az adatok a közmûnyilvántartáshoz, akkor ezeknek az adatoknak az elsõfokú építéshatósággal való közlésére a kötelezést, j) az elsõ idõszakos felülvizsgálat idõpontját, k) az engedélyezés alapjául szolgáló valamennyi dokumentum megõrzésére való kötelezést, l) az engedély érvényességének az idõtartamát.

827

a) a nyomástartó berendezést a használatbavételi engedélyében meghatározott helyrõl eltelepítik vagy más célra használják, b) a nyomástartó berendezés 2 évet meghaladó ideig folyamatosan használaton kívül állt, c) a nyomástartó berendezést hegesztéssel javítják vagy átalakítják, d) a nyomástartó berendezést a szilárdsági számításoknál figyelembe vett határokat meghaladó hatás érte (pl. hõmérséklethatárt, nyomáshatárt), e) a használat során a nyomástartó berendezést súlyos károsodás (külsõ behatás, az elõírtaktól eltérõ, meghibásodáshoz vezetõ használat), illetve a berendezés elhasználódását okozó korróziós, eróziós stb. hatás éri, f) az elõírt, a vizsgáló szervezet vagy szakértõ vizsgálati terv szerinti vizsgálatot elmulasztják, illetve a vizsgálat megtörténtét, megállapításait nem dokumentálják, a bányakapitányságnak nem jelentik, g) a 16. § (2) bekezdésben elõírt vizsgálatot esedékességekor nem végzik, illetve végeztetik el, illetve a vizsgálat megállapításai szerint a berendezés nem felel meg a létesítési, illetve a használatbavételi engedélyekben foglaltaknak, vagy állapota nem elégíti ki a rendeltetésére, illetve a biztonságos használatára vonatkozó követelményeket. (3) A nyomástartó berendezés használatbavételi engedélyének érvényességét nem érinti a hegesztést nem igénylõ javítás, az eredetivel azonos mûszaki jellemzõkkel bíró tartozék és mûszerek (pl. szerelvény, túlnyomás-határoló, nyomásmérõ, hõmérõ), valamint a csõkötegek cseréi. (4) A bányafelügyelet jogosult a használatbavételi engedély visszavonására, amennyiben az engedélyes az engedélyben meghatározott egyéb kötelezettségét nem teljesíti.

Átalakítási, javítási engedélyezési eljárás 13. § (1) A bányafelügyelet engedélye szükséges a nyomástartó berendezés minden olyan javításához, átalakításához, amely a 12. § (3) bekezdésében felsoroltakat meghaladja.

(1) A használatbavételi engedély határozatlan ideig érvényes és indokolt esetben visszavonható vagy korlátozható.

(2) Az átalakítási, javítási engedély iránti kérelmet e rendelet 8. § (2) és (3) bekezdése figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy az ott elõírtakat értelemszerûen csak az átalakítással, javítással érintett részekre vonatkozóan kell beterjeszteni. Új veszélyességi kategóriába, illetve osztályba történõ besorolásra javaslatot csak abban az esetben kell tenni, ha a javítást, átalakítást követõen megváltozik a nyomástartó berendezés besorolása.

(2) A bányafelügyelet külön intézkedése nélkül megszûnik a használatbavételi engedély érvényessége, ha

(3) A bányafelügyelet az átalakítási, javítási engedélyezési eljárása során a 8. §-ban foglaltak szerint jár el.

12. §

828

MAGYAR KÖZLÖNY A NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE, ELLENÕRZÉSE Üzemeltetés 14. §

(1) A nyomástartó berendezést csak a létesítési és használatbavételi engedélyben meghatározott, továbbá a rendeltetésének megfelelõ célra és a biztonsági elõírások figyelembevételével szabad használni úgy, hogy az egészséget, az élet-, a tulajdon- és a közbiztonságot ne veszélyeztesse, illetve a legkisebb mértékû környezetterhelést és igénybevételt idézze elõ. (2) A nyomástartó berendezést üzemeltetõ köteles a berendezés kezeléséhez, üzemben tartásához és felügyeletének ellátására erre alkalmas és kiképzett munkavállalót (munkavállalókat) alkalmazni. A felügyeleti személy feladatait az üzemeltetõk e rendelet és mellékletei figyelembevételével kötelesek meghatározni. (3) A nyomástartó berendezés használatát, üzemeltetését (kezelését, karbantartását, javítását) az üzemeltetõnek írásos utasításban kell szabályozni. A használati utasításnak tartalmaznia kell a külön jogszabály5 elõírásain túlmenõ, a létesítmény biztonságos használatára vonatkozó elõírásokat is. (4) A cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történõ belföldi forgalmazására szolgáló nyomástartó berendezések esetében a használati utasítást a fogyasztó számára a gázforgalmazó köteles biztosítani. (5) A nyomástartó berendezések használatba vételi engedélyének érvényességét nem érintõ munkák felügyeleti személy jelenléte mellett végezhetõk. Az elvégzett munkát dokumentálni kell.

Üzemeltetõi ellenõrzés 15. § (1) Az üzemeltetõ (tulajdonos) az üzemeltetés körülményeit figyelembe véve szükség szerint, de legalább évente köteles ellenõrzést tartani. Az üzemi ellenõrzés során vizsgálni kell különösen a) a korróziós állapotot, a korrózió elleni védelmet, b) az alátámasztások állapotát, a csõvezetékre gyakorolt hatását, c) a kötések, csatlakozások állapotát, a mûszerek szerelvények állapotát és mûködõképességüket, d) a túlnyomás elleni védelem meglétét, lezárásának sértetlenségét. 5

A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény.

2006/12. szám

(2) Az ellenõrzést vizsgáló szakemberrel kell elvégeztetni. (3) Az (1) bekezdés szerinti ellenõrzés elvégzését az ellenõrzõ személy üzemnaplóba vagy az üzemeltetõ által erre a célra rendszeresített nyilvántartásba köteles bejegyezni. Ha az ellenõrzést végzõ olyan, a nyomástartó berendezés üzemével kapcsolatos szabálytalanságot, rendellenességet állapít meg, amelyet nem tud saját hatáskörében azonnal megszüntetni, a szükséges óvintézkedések megtétele mellett köteles arról felettesének írásban jelentést tenni. (4) Az üzemeltetõ – a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történõ belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazó – minden esetben köteles az MBH-nál nyilvántartásba vett vizsgáló szervezettel, szakértõvel vagy vizsgáló szakemberrel felülvizsgáltatni a nyomástartó berendezést, ha azon megbontással járó karbantartást vagy javítást végeznek. A vizsgálat során ellenõrizni kell a) szemrevételezéssel a nyomástartó berendezés állapotát, a korróziót, a korrózió elleni védelmet, b) a berendezés tömörségét, ha ez a rendszerrel szemben követelmény, illetve akkor, ha a tömörtelenség a berendezés környezetében károsodást, veszélyhelyzetet okozhat. (5) A (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat megállapításairól jegyzõkönyvet kell felvenni, amelyet a berendezés dokumentációjához kell csatolni.

Idõszakos felülvizsgálat 16. § (1) A nyomástartó berendezéseket idõszakos felülvizsgálat alá kell vonni, amelynek különösen a következõ biztonsági követelmények teljesülésére kell kiterjedni: a) a korróziós állapot, a korrózió elleni védelem vizsgálata, b) a falvastagság vizsgálata méréssel, c) az alátámasztások állapotának megítélése (a csõvezetékre gyakorolt esetleges korróziós és egyéb hatása), d) a kötések, csatlakozások állapotának vizsgálata, e) a mûszerek, szerelvények mûködõképességének, állapotának vizsgálata, f) az üzemeltetés során fellépõ (fellépett) terhelések és az üzemmód (statikus, dinamikus, lüktetõ igénybevétel) vizsgálata, a számításokkal történõ összevetése, g) a hõmérsékletviszonyok vizsgálata (anyagmegválasztás és méretezés szempontjából a környezeti és üzemeltetési hõmérséklet a használati engedélyben foglaltak szerinti), h) a meg nem engedhetõ túlnyomás elleni védelem meglétének, alkalmasságának számítással történõ ellenõrzése, az illetéktelen beavatkozás elleni védelem megfelelõségének vizsgálata. (2) A berendezések elsõ idõszakos felülvizsgálatát a létesítési engedélyben rögzített idõpontig kell elvégezni.

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

829

A további idõszakos vizsgálatok idõpontját a felülvizsgálat eredménye, az üzemeltetés, a tárolt közeg tulajdonságai és egyéb, a biztonságot befolyásoló körülmények figyelembevételével kell meghatározni, de a külsõ és belsõ szerkezeti vizsgálatot legalább 5 évenként, a szilárdsági nyomáspróbával történõ vizsgálatot legalább 10 évenként kell elvégezni. A 10,0 m3-nél kisebb ûrtartalmú légtartályokat, valamint a cseppfolyós propán-bután gázok és elegyeik tartályait 10 évenként kell belsõ szerkezeti vizsgálat alá vetni. A ciklusidõk az elõzõ vizsgálat idõpontjától számítanak azzal, hogy a folyamatos üzemben lévõ berendezések belsõ szerkezeti vizsgálatát és szilárdsági nyomáspróbáját a tervezett karbantartási (nagyjavítási) üzemleállások alkalmával lehet megtartani a ciklusidõnek megfelelõ naptári évben.

d) a felügyeletet, a vizsgálatokat, a kezelést, a karbantartást, a javítást végzõk képesítésének meglétét, megfelelõségét, e) azt, hogy az üzemben lévõ nyomástartó berendezések rendelkeznek-e az elõírt engedélyekkel, f) azt, hogy az üzemeltetési feltételek a használatbavételi engedélyben foglaltaknak megfelelnek-e.

(3) Az idõszakos felülvizsgálatot az MBH-nál nyilvántartásba vett vizsgáló szervezetek vizsgáló szakemberei vagy felsõfokú végzettségû szakértõ, illetve az üzemeltetõ felsõfokú végzettségû vizsgáló szakembere végezheti.

18. §

(4) Minden harmadik idõszakos, belsõ szerkezeti vizsgálat alkalmával az üzemeltetõtõl független, az MBH-nál nyilvántartásba vett szervezetnek, vagy külön jogszabály szerinti szakértõnek vizsgálatot kell tartani. A vizsgálatról készült dokumentációban kell rögzíteni a legközelebbi felülvizsgálat idõpontját, illetve hogy a nyomástartó berendezés újabb vizsgálat nélkül milyen esetlegesen megváltozott jellemzõkkel, milyen egyéb feltételekkel üzemeltethetõ. (5) Az idõszakos vizsgálat elvégzését a bányakapitányságnak be kell jelenteni. A bejelentésrõl az idõszakos vizsgálat idõpontjától számított 30 napon belül az üzemeltetõ – a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történõ belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazó – köteles gondoskodni. (6) Az idõszakos felülvizsgálat dokumentumait az üzemeltetõnél, a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történõ belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazónál a berendezés végleges leállításáig (selejtezéséig) meg kell õrizni.

Hatósági ellenõrzés 17. § (1) A bányafelügyelet ellenõrzi a nyomástartó berendezések használatát, különösen a) a használatbavételi engedélyben és a biztonsági szabályzatokban foglalt elõírások megtartását, b) az ellenõrzések, az idõszakos felülvizsgálatok lefolytatásának, megrendelésének, dokumentálásának, nyilvántartásának, bejelentésének rendjét, c) a nyomástartó berendezések és idõszakos vizsgálatainak nyilvántartását, a felügyelet rendjét és mûködését,

(2) A bányafelügyelet az ellenõrzésérõl jegyzõkönyvet vesz fel és hiányosság megállapítása esetén ezek megszüntetésére intézkedni köteles.

NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK NYILVÁNTARTÁSA

(1) Az üzemeltetõ – a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történõ belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazó – köteles a használatában lévõ nyomástartó berendezésekrõl berendezésfajtánként (egyszerû nyomástartó edény, nyomástartó edény, biztonsági szerelvény – ezen belül: közvetlen nyomáshatároló, határoló készülék –, nyomástartó tartozék), valamint az R. hatálya alá tartozó gázpalackokról és a felügyelt rendszerbe bekötött vagy azzal együttmûködõ (pl. szagosító anyaggal töltött palackok, beépített tûzoltó berendezés palackja) gázpalackokról a 3. számú melléklet szerinti naprakész nyilvántartást vezetni. (2) A bányakapitányság nyilvántartást vezet az illetékességi területén lévõ nyomástartó berendezésekrõl, az általa kiadott engedélyekrõl és az idõszakos vizsgálatokról. (3) Az üzemeltetõnek – a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történõ belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazónak – a nyomástartó berendezésre vonatkozó valamennyi engedélyt, bizonylatot, dokumentációt együtt kell tartania és azokat a berendezés selejtezéséig meg kell õriznie. (4) Az üzemeltetõ – a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történõ belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazó – köteles a nyilvántartását minden év december 31-ig az évközi változásoknak megfelelõen kiegészíteni, módosítani és egy példányát 15 napon belül a bányakapitányság rendelkezésére bocsátani. Az adatszolgáltatás elektronikus formában is teljesíthetõ.

A BÁNYAFELÜGYELET FELADATAI 19. § (1) A bányafelügyelet feladata: a) e rendelet szerinti létesítés, átalakítás, javítás és a használatbavétel engedélyezése,

830

MAGYAR KÖZLÖNY

b) a rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések 17. § szerinti ellenõrzése, c) a nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos súlyos üzemzavarok és munkabalesetek külön jogszabály6 szerinti kivizsgálása. (2) A bányafelügyelet jogosult a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet szerint „külön jogszabályban meghatározott hatóság”-ként, piacfelügyeleti hatóságként eljárni a felhatalmazásnak megfelelõen e rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések vonatkozásában. (3) A bányafelügyelet e rendelet szerinti hatósági eljárásaira a Ket. rendelkezései az irányadók.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. 6 A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjérõl szóló biztonsági szabályzat közzétételérõl szóló 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet.

2006/12. szám

(2) A rendelet hatálybalépése elõtt érvényben lévõ szabályozások alapján kiadott használatbavételi engedélyeket jelen rendelet alapján kiadott engedélyeknek kell tekinteni. (3) A használatban lévõ nyomástartó berendezésekre a használatbavételi engedély lejártáig az üzemeltetõnek (a biztonsági értékelésre, a vizsgálati tervre, a besorolásra) javaslatot kell készítenie, és nyilvántartásba, illetve tudomásul vétel céljából meg kell küldeni a bányakapitányságnak. Az engedély lejárta után az új, határozatlan idõre szóló engedély kiadásának feltétele az, hogy az engedély lejártának évében az idõszakos ellenõrzõ vizsgálatokat jelen rendelet szerint elvégezzék és a berendezést használatra alkalmasnak minõsítsék. (4) A 8. § (3) bekezdés ab) pontjában és (6) bekezdésében elõírt követelmények nem vonatkoznak a 2004. május 1. elõtt gyártott, illetve használt berendezések létesítésére. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az MBH elnöke intézkedik a bányaüzemi célra szolgáló nyomástartó berendezések engedélyezésérõl és ellenõrzésérõl szóló 6/1977. (NIM. É. 19.) OBF szabályzat hatályon kívül helyezésérõl. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

1. számú melléklet a 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez

A nyomástartó berendezések veszélyességi osztályba sorolása a hatósági eljárások szempontjából

1. A nyomástartó berendezéseket a 10. § (1) bekezdés szerinti használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása szempontjából e melléklet alkalmazásával kell besorolni. 2. A besorolás a berendezés fajtája, töltetének veszélyessége, a legnagyobb megengedhetõ nyomás (PS) és a belsõ térfogat (V) szorzata, valamint e szorzat egy az 5. pont ábráiban megadott, vastag vonallal jelzett határértéke figyelembevétele alapján történik. 3. Ha a berendezés több nyomással igénybe vett térbõl áll, a berendezés egyes tereinek besorolásai közül a legszigorúbb adja a berendezés besorolását. Ha egy tér többféle töltetet tartalmaz, a besorolás alapja az a töltet, amelyhez a szigorúbb besorolás tartozik. 4. Az egyes alpontokhoz tartozó ábrák ezen határértékeket szemléltetik. [A diagramban feltüntetett vékony vonalak a 9/2001. (IV. 5.) GM rendeletben meghatározott veszélyességi kategóriák határértékeit mutatják, amelyeknek e rendelet szerinti besorolásnál nincs szerepük, csak tájékozódásul szolgálnak.] 5. Besorolás a berendezés fajtája, töltetének veszélyessége, a legnagyobb megengedhetõ nyomás (PS) és a belsõ térfogat (V) alapján: a) Gáz töltetû nyomástartó edény – az e) pontban meghatározottak kivételével – azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhetõ PS nyomás nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata nagyobb, mint 1 liter és PS × V nagyobb, mint 200 (bar × liter) és töltete a veszélyes anyagok csoportjába tartozik (1. ábra).

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

831

1. ábra

b) Gáz töltetû nyomástartó edény vagy egyszerû nyomástartó edény – az e) pontban meghatározottak kivételével – azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhetõ PS nyomás nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata nagyobb, mint 1 liter és PS × V nagyobb, mint 1000 (bar × liter) és töltete nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába (2. ábra).

2. ábra

832

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/12. szám

c) Folyadék töltetû nyomástartó berendezés – az e) pontban meghatározottak kivételével – azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhetõ PS nyomás nagyobb, mint 10 bar, térfogata nagyobb, mint 1 liter és PS × V nagyobb, mint 200 (bar × liter) és töltete a veszélyes anyagok csoportjába tartozik (3. ábra).

3. ábra d) Folyadék töltetû nyomástartó berendezés – az e) pontban meghatározottak kivételével – azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhetõ PS nyomás nagyobb, mint 10 bar, térfogata nagyobb, mint 10 liter és PS × V nagyobb, mint 10 000 (bar × liter) és töltete nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába (4. ábra).

4. ábra

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

833

e) Túlhevülési veszély lehetõségével üzemelõ, tüzeléssel vagy más módon fûtött, nagyobb, mint 110 °C töltet hõmérsékletû nyomástartó berendezés, továbbá minden nyomással igénybe vett fõzõedény, azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhetõ PS nyomás nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata nagyobb, mint 2 liter és PS × V nagyobb, mint 200 (bar × liter) vagy a legnagyobb megengedhetõ PS nyomás nagyobb, mint 32 bar és töltete gõz, forró víz vagy szerves hõhordozó (5. ábra).

5. ábra 2. számú melléklet a 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez A nyomástartó berendezések létesítési engedélyezési dokumentációjának követelményei

rulékos terheléseinek számítását és az ezek megfelelõségét igazoló tervezõi nyilatkozatot, 1.4. a berendezés alapozására és szerelésére vonatkozó gyártási, vizsgálati, szerelési utasításokat,

1.5. a berendezés vizsgálhatóságát, (vizsgálataira vonatkozó elõírásokat) a szilárdsági nyomáspróbához szükséges feltöltés, légtelenítés, ürítés lehetõségét, a berende1. A mûszaki leírás követelményei zéssel együtt üzemelõ technológiai egység együttes nyoA mûszaki leírásnak tartalmaznia kell: máspróbáira vonatkozó elõírásokat és szempontokat (több nyomástartó berendezést tartalmazó rendszer esetében a 1.1. mindazokat az adatokat, amelyek a nyomástartó bemûszerezett technológiai folyamatábrát is), rendezés biztonságos telepítésének, üzemeltetésének elbí1.6. a meg nem engedett túlnyomás elleni védelem rálásához szükségesek és a rajzdokumentációból nem tûnszempontjából együtt üzemelõ technológiai egység mûszenek ki, rezett technológiai folyamatábráját, az egyedi és az egység1.2. a technológiai cél rövid megfogalmazását és ada- védelem leírását, a védelmet megvalósító nyomáshatárolók tait, a berendezés helyét a technológiában és igénybevéte- bizonylatait, a nyomáshatárolók által lefúvandó töltetlének jellemzõit, mennyiségekre vonatkozó számítást és a túlnyomáshatárolás megfelelõségét igazoló tervezõi nyilatkozatot, 1.3. a berendezés tervrajzainak megnevezését, rajzszámát, a tervdokumentációhoz tartozó szilárdsági számításra 1.7. a berendezés tervezett élettartamát külsõ-belsõ korvaló hivatkozást, az esetlegesen szükséges szakértõi, terve- rózió- és erózióvédelmét, a korróziós próbatestek kimunzõi nyilatkozatokat, indokolt esetben a tartószerkezet, fö- kálására és elhelyezésére vonatkozó elõírást, az ezekkel dém, alátámasztások statikai számítását, az alátámasztá- kapcsolatos mérésekre és vizsgálatokra vonatkozó elõsok, a csatlakozó rendszer, a különbözõ hatások okozta já- írásokat.

834

MAGYAR KÖZLÖNY

2. A rajzdokumentáció követelményei A rajzdokumentációnak tartalmaznia kell: 2.1. A fõösszeállítási rajzot, amelybõl kitûnik – az egyes szerkezeti elemek megnevezése, méret, tömeg, minõségi, mennyiségi adatai és esetleges szabványhivatkozásai, – az adattábla kitöltéséhez és a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok, úgymint a nyomástartó berendezés és gyártójának megnevezése, a gyári szám, a gyártási év, a tervezési, a próba és az engedélyezési nyomás, a térfogat és a hõmérséklethatár, – valamennyi csonk, nyílás jele, rendeltetése, darabszáma, névleges mérete és nyomása, – a hegesztett varratok méretezett kialakítása.

2006/12. szám

2.2. A méretekkel ellátott helyszínrajzot, amelybõl kitûnik – a nyomástartó berendezés elhelyezése, – egyéb létesítményektõl, közlekedési utaktól, épületszerkezetektõl stb. való távolsága, – az elõzõektõl való esetleges elhatárolása, – a biztonsági távolság és a védõövezet határai és az ezekkel érintett ingatlanok, – a kezelésre, a vizsgálatok elvégzésére rendelkezésre álló terület. 2.3. A korrózió, az erózió és a belsõ vizsgálhatóság figyelembevételével a falvastagság-mérési helyeket (ultrahangos falvastagság-mérési térkép).

3. számú melléklet a 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez Nyomástartó berendezés nyilvántartásának tartalmi követelményei A létesítmény helye (helyrajzi szám, irányítószám, település utca, házszám):............................................................... Üzemeltetõ neve, címe:....................................................................................................................................................... Tulajdonos neve, címe: ....................................................................................................................................................... A berendezés adatai: típusa, megnevezése:................................................................................................................................................... a gyártó neve: .............................................................................................................................................................. gyári száma: ................................................................................................................................................................ gyártási éve: ................................................................................................................................................................ a tanúsító (engedélyezõ) neve:.................................................................................................................................... a tanúsítás (gyártási engedély) száma: ........................................................................................................................ méretezési nyomása (bar):........................................................................................................................................... próbanyomása: ............................................................................................................................................................ méretezési hõmérséklete: ............................................................................................................................................ mértékadó hõmérséklete: ............................................................................................................................................ térfogata (liter): ........................................................................................................................................................... veszélyességi kategóriája: ........................................................................................................................................... töltetének halmazállapota, veszélyességi csoportja: ................................................................................................... a nyomástároló terek száma, nyomása, térfogata:....................................................................................................... jellemzõ méretei (Æ; DN; L):...................................................................................................................................... – A nyomástartó berendezés engedélyezési adatai: veszélyességi osztálya:................................................................................................................................................ a felülvizsgálati ciklusidõ: .......................................................................................................................................... a létesítési engedély száma, kelte:............................................................................................................................... a létesítést engedélyezõ szerv: .................................................................................................................................... a használatbavételt megelõzõ vizsgálat dátuma:......................................................................................................... a vizsgálatot végzõ szerv vagy személy megnevezése: .............................................................................................. a használatbavételi engedély száma, kelte: .................................................................................................................

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

835

a használatot engedélyezõ szerv: ................................................................................................................................ engedélyezési nyomása: .............................................................................................................................................. engedélyezési hõmérséklete:....................................................................................................................................... a meg nem engedett túlnyomás elleni védelem módja:............................................................................................... helye:........................................................................................................................................................................... a túlnyomás-határoló bizonylatának (gépkönyvének) száma: .................................................................................... típusa, gyári száma (üzemi nyilvántartás száma): ....................................................................................................... hitelesítése:.................................................................................................................................................................. beállítási (nyitó) nyomása: .......................................................................................................................................... lefúvókapacitása:......................................................................................................................................................... – Az idõszakos felülvizsgálat idõpontja: ........................................................................................................................... – Az idõszakos felülvizsgálatot végzõ szerv vagy személy megnevezése: ....................................................................... ......................................................................................................................................................................................... – A használaton kívül helyezés dátuma: ............................................................................................................................ oka:.............................................................................................................................................................................. idõtartama: .................................................................................................................................................................. – A selejtezés dátuma:........................................................................................................................................................ oka:.............................................................................................................................................................................. – Megjegyzések: ................................................................................................................................................................ ......................................................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................................................

4. számú melléklet a 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez A Magyar Bányászati Hivatal által nyilvántartásba vett szervezetekre vonatkozó követelmények I. Személyi feltételek 1. A szervezet vezetõje mûszaki egyetemi (fõiskola) diploma (oklevél) és legalább 3 éves szakirányú gyakorlattal rendelkezzen. 2. A vizsgálatokat végzõk feleljenek meg a rendelet 4. §-ában elõírt feltételeknek. 3. A szervezet vezetõje és a vizsgálatokat végzõk egyaránt rendelkezzenek a bányahatóság hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezések vizsgálatára vonatkozó bizonyítvánnyal. II. Tárgyi feltételek

talmazzák, azon túlmenõen, hogy meghatározzák a végrehajtás módját (esetleg személyi), tárgyi követelményeit. 3. A szervezetnek legyen a tevékenységére vonatkozó (tanúsított) minõségügyi rendszere, amely kiemelten kell, hogy tartalmazza a bizonylatolás rendjére vonatkozó elõírásokat. 4. A szervezetnek legyen a tevékenységével okozható kár mértékére vonatkozó felelõsségbiztosítása. III. Szervezeti követelmények 1. Az ellenõrzõ szervezetek nem lehetnek közvetlenül érintettek a rendelet hatálya alá tartozó és az általa ellenõrzött termék tervezésében, gyártásában, forgalmazásában, szerelésében, üzemeltetésében és karbantartásában. 2. A külsõ vizsgáló szervezet legyen független az érintett felektõl, ezáltal „harmadik fél” típusú ellenõrzõ szolgáltatást biztosítson.

1. A szervezet rendelkezzen a tevékenységi területre vonatkozó rendeletekkel, szabályzatokkal, szabványokkal és egyéb mûszaki elõírásokkal.

3. Az üzemeltetõi ellenõrzõ szervezet az ellenõrzött terméket tervezõ, gyártó, forgalmazó, szerelõ, üzemeltetõ vagy karbantartó szervezet különálló és szervezetileg azonosítható része legyen.

2. A szervezet rendelkezzen továbbá az általa elvégzendõ vizsgálatokra vonatkozó technológiai, mûveleti utasításokkal, amelyek a megállapítások kiértékelését is tar-

4. Az ellenõrzést és az egyéb tevékenységet végzõ személyzet felelõségét egyértelmûen el kell választani, ezt az anyaszervezeten belül az ellenõrzõ szervezet jegyzõköny-

836

MAGYAR KÖZLÖNY

vezési módszerével és szervezeti azonosításával kell megvalósítani. 5. Az üzemeltetõi ellenõrzõ szervezet csak annál az üzemeltetõ szervezetnél végezhet idõszakos vizsgálatokat, amelyre az MBH-nál nyilvántartásba vették. A szervezet nem támaszthat jogtalan, indokolatlan pénzügyi vagy egyéb feltételeket, és eljárásait megkülönböztetés nélkül köteles végezni.

A Kormány 24/2006. (II. 3.) Korm. rendelete a veszélyes áruk közúti szállításának ellenõrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet módosításáról 1. § A veszélyes áruk közúti szállításának ellenõrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az ellenõrzõ hatóság haladéktalanul értesíti a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot a 2. számú melléklet I. kockázati kategória 2. pontjában foglalt szabálytalanság esetén.”

2006/12. szám

„8. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 95/50/EK irányelve (1995. október 6.) a veszélyes áruk közúti szállítása ellenõrzésének egységes eljárásáról; b) az Európai Parlament és a Tanács 2001/26/EK irányelve (2001. május 7.) a veszélyes áruk közúti szállítása ellenõrzésének egységes eljárásáról szóló 95/50/EK tanácsi irányelv módosításáról; c) a Bizottság 2004/112/EK irányelve (2004. december 13.) a veszélyes áruk közúti szállítása ellenõrzésének egységes eljárásáról szóló 95/50/EK tanácsi irányelv mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazításáról.”

3. § Az R. 1–3. számú melléklete helyébe e rendelet 1–3. számú melléklete lép.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az R. 5. §-ának (3) bekezdése.

5. § Ez a rendelet a veszélyes áruk közúti szállítása ellenõrzésének egységes eljárásáról szóló 95/50/EK tanácsi irányelv mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazításáról szóló 2004. december 13-i 2004/112/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

2. §

Gyurcsány Ferenc s. k.,

Az R. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

miniszterelnök

1. számú melléklet a 24/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet az 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelethez] Ellenõrzési jegyzék (a 2004/12/EK irányelvvel módosított 95/50/EK irányelv szerint) 1. Az ellenõrzés helye:

2. Az ellenõrzés napja:

3. Az ellenõrzés idõpontja:

4. A jármû államjelzése és rendszáma: 5. A pótkocsi, félpótkocsi államjelzése és rendszáma: 6. A szállítást, fuvarozást végzõ gazdálkodó szervezet (cég)neve, székhelye/címe: 7. A gépjármûvezetõ/kísérõ neve: 8. A feladó neve, címe, a berakás helye(1)(2): 9. A címzett neve, címe, a kirakás helye(1)(2):

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

837

10. A veszélyes áruk összes tömege a szállítóegységen: igen

11. Az ADR 1.1.3.6 szerinti mennyiségi határ túllépése: 12. A szállítás módja:

ömlesztett

küldeménydarabos

nem tartányos

A jármûvön lévõ okmány(ok): 13. Fuvarokmány(ok)

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

14. Írásbeli utasítás(ok)

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

15. Kétoldalú/többoldalú megállapodás, belföldi hatósági engedély

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

16. Jármû jóváhagyási igazolás

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

17. A jármûvezetõ oktatási bizonyítványa

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

18. Az áruk szállítása engedélyezett

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

19. A jármû(vek) engedélyezett(ek) a szállított árukra

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

20. A szállítás módjára (ömlesztett, küldeménydarabos, tartányos) vonatkozó elõírások

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

21. Együvé rakási tilalom

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

24. Csomagolóeszközök UN jelölése, tartály és tartány jelölés(2)(3) (ADR 6.)

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

25. Küldeménydarabok jelölése (pl. UN szám) és bárcázása(2) (ADR 5.2)

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

26. Nagybárcák a tartányon, konténeren, jármûvön (ADR 5.3.1)

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

27. Jármû/szállítóegység/konténer jelölése (narancssárga tábla, magas hõmérséklet jele) (ADR 5.3.2–3)

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

28. Az ADR-ben elõírt általános célú biztonsági felszerelés

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

29. A szállított árunak megfelelõ felszerelés

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

30. Az írásbeli utasítás(ok)ban elõírt további felszerelések

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

31. Tûzoltó készülék(ek)

megvizsgálva

szabálytalan

tárgytalan

32. Szabálytalanság esetén a kockázati kategória (több szabálytalanság esetén a legsúlyosabb szabálytalanság kockázati kategóriája)

I. kategória

II. kategória

III. kategória

Szállítási mûvelet

(3)

22. A rakomány berakása és rögzítése, árukezelés 23. Szivárgás vagy sérült küldeménydarab

(3)

A jármû felszerelései

33. Megjegyzések 34. A vizsgálatot végzõ hatóság/ellenõr

(1) Csak akkor kell kitölteni, ha a szabálytalanság szempontjából lényeges. (2) Gyûjtõforgalom esetén a megjegyzések alatt kell szerepeltetni. (3) Szemmel látható szabálytalanságok ellenõrzése.

838

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/12. szám

2. számú melléklet a 24/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez [2. számú melléklet az 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelethez] Szabálytalanságok A következõ jegyzék útmutatást ad arra, hogy miképpen kell megítélni a szabálytalanságok súlyosságát. A szabálytalanságok három kockázati kategóriába vannak sorolva, az I. kategória a legsúlyosabb. A megfelelõ kockázati kategóriát az ellenõrzést végzõ hatóságnak, ellenõrnek a konkrét körülményeket mérlegelve kell meghatározni. A kockázati kategóriákban nem szereplõ mulasztásokat a kategóriák leírása szerint kell besorolni. Abban az esetben, ha több szabálytalanság áll fenn egy szállítóegységnél, akkor csak a legsúlyosabb kockázati kategóriába tartozót kell a 3. számú mellékletben szereplõ jelentésben feltüntetni (a rendelet 1. számú mellékletének 39. pontja szerint). I. kockázati kategória Az ADR-elõírások betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentõs környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelõ, azonnali intézkedések történnek, például a jármû feltartóztatása (a továbbhaladás megakadályozása). Ilyen mulasztások a következõk: 1. Szállításból kizárt veszélyes anyagok szállítása. 2. Veszélyes anyagok szivárgása. 3. Nem engedélyezett szállítási móddal vagy nem megfelelõ szállítóeszközzel történõ szállítás. 4. Ömlesztett szállítás olyan konténerben, amely szerkezetileg nem megfelelõ állapotú. 5. Megfelelõ jóváhagyási igazolással nem rendelkezõ jármûvel történõ szállítás. 6. A jóváhagyásban foglaltaknak nem megfelelõ jármû, amely közvetlen veszélyt jelent (ha nem közvetlen veszélyt jelent, akkor a II. kockázati kategóriába sorolandó). 7. Jóváhagyás nélküli csomagolóeszközök használata. 8. A vonatkozó csomagolási utasításnak nem megfelelõ csomagolóeszköz használata. 9. Az egybecsomagolásra vonatkozó különleges elõírások be nem tartása. 10. A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása. 11. A küldeménydarabok együvé rakására vonatkozó szabályok be nem tartása. 12. A küldeménydarabok, illetve tartányok megengedett töltési fokának be nem tartása. 13. Az egy szállítóegységben szállítható mennyiségre vonatkozó korlátozás be nem tartása. 14. Veszélyes áru szállítása anélkül, hogy erre bármilyen jelzés vagy információ utalna (pl. okmányok, a küldeménydarabok jelölése és bárcázása, nagybárcák és jelölések stb.). 15. A jármûvön semmilyen jelölés, illetve nagybárca nincs. 16. A szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság. 17. A jármûvezetõnek nincs érvényes oktatási bizonyítványa. 18. Tûz vagy nyílt láng használatára vonatkozó tilalom megszegése. 19. A dohányzási tilalom be nem tartása. II. kockázati kategória Az ADR-elõírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelõ intézkedések történnek, például a hiba elhárítására való kötelezés, ha lehetséges és célszerû, akkor az ellenõrzés helyén, de legkésõbb a folyamatban lévõ szállítási mûvelet befejezésekor. Ilyen mulasztások a következõk: 1. A szállítóegységben egynél több pótkocsi vagy félpótkocsi van. 2. A jóváhagyásban foglaltaknak nem megfelelõ jármû, amely azonban közvetlen veszélyt nem jelent. 3. A jármûvön nincsenek meg az elõírt, üzemképes tûzoltó készülékek. A tûzoltó készülék üzemképesnek tekinthetõ akkor is, ha az elõírt plomba és/vagy a lejárat ideje hiányzik, de nem tekinthetõ üzemképesnek, ha szemmel láthatóan nem az, például a nyomásmérõ 0-t mutat. 4. A jármûvön nincs meg az ADR-ben, illetve az írásbeli utasítás(ok)ban elõírt felszerelés.

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

839

5. A csomagolóeszközök, IBC-k, illetve nagycsomagolások ellenõrzésének, idõszakos vizsgálatának idõpontját vagy a használati idõtartamot nem tartották be. 6. Sérült csomagolású küldeménydarabokat, IBC-ket, nagycsomagolásokat vagy sérült tisztítatlan, üres csomagolóeszközöket szállítanak. 7. Küldeménydarabokat olyan konténerben szállítanak, amely szerkezetileg nem megfelelõ állapotú. 8. A tartányokat/tankkonténereket (az üres, tisztítatlanokat is beleértve) nem zárták le megfelelõen. 9. Kombinált csomagolás szállítása olyan külsõ csomagolással, amely nincs megfelelõen lezárva. 10. Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás. 11. Nincsenek az ADR-nek megfelelõ írásbeli utasítások, vagy az írásbeli utasítások nem a szállított árura vonatkoznak. 12. A jármû nincs megfelelõ felügyelet alatt, vagy nem megfelelõ helyen várakozik. III. kockázati kategória A vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékû kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendõ azokat késõbb, a vállalkozásnál megszüntetni. Ilyen mulasztások a következõk: 1. A nagybárcák, a bárcák mérete vagy a betûk, számok, jelképek mérete nem felel meg az elõírásoknak. 2. Az okmányokban valamely információ hiányzik (de nem az I. kockázati kategória 16. pontja alá tartozó információ). 3. Az oktatási bizonyítvány nincs a jármûvön, de bizonyíték van rá, hogy a jármûvezetõ rendelkezik vele. 3. számú melléklet a 24/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez [3. számú melléklet az 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelethez] A Bizottságnak benyújtandó jelentés mintája a szabálytalanságokról és büntetésekrõl Ország: .......................................

Év: .........

A VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSÁNAK KÖZÚTI ELLENÕRZÉSE A jármû forgalomba helyezésének helye(1) az ellenõrzõ ország

egyéb EU tagállam

harmadik ország

Összesen

A rakomány tartalma (és az ADR) alapján ellenõrzött szállítóegységek száma Az ADR-nek nem megfelelõ szállítóegységek száma A feltartóztatott szállítóegységek száma A megállapított szabályta- I. kockázati kategória lanságok száma kockázati II. kockázati kategória kategóriák szerint(2) III. kockázati kategória A kiszabott büntetések szá- Figyelmeztetés ma és típusa Bírság Egyéb Közúton szállított veszélyes áruk becsült összes mennyisége

.............................. t

vagy ......................... tkm

(1) A forgalomba helyezés helye a gépjármû forgalomba helyezésének országa. (2) Ha több szabálytalanság áll fenn egy szállítóegységnél, akkor csak a legsúlyosabb kockázati kategóriába tartozót kell feltüntetni.

840

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelete egyes festékek, lakkok és jármûvek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: A rendelet célja és hatálya 1. § (1) A rendelet célja a szerves oldószerek egyes festékekben, lakkokban és jármûvek javító fényezésére szolgáló termékekben történõ felhasználása során keletkezõ illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozása. (2) A rendelet hatálya az 1. számú mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó termékekre terjed ki.

2006/12. szám

feszültség szabályozóként, vagy lágyítószerként, vagy tartósítószerként használnak; g) bevonóanyag: bármely készítmény, amellyel adott felületen dekorációs, állagmegóvási vagy egyéb funkcionális céllal filmbevonatot képeznek, ideértve valamennyi szerves oldószert vagy olyan készítményt, amely a megfelelõ alkalmazás érdekében szerves oldószert tartalmaz; h) film: egy vagy többféle bevonóanyagnak a festendõ felületre való felvitelével kialakított összefüggõ réteg; i) vízbázisú festékek (VB): festékek, amelyek viszkozitását víz hozzáadásával állítják be; j) oldószerbázisú festékek (OB): festékek, amelyek viszkozitását szerves oldószer hozzáadásával állítják be; k) forgalomba hozatal: hozzáférhetõvé tétel harmadik személyek számára akár fizetés ellenében, akár ingyenesen. Az Európai Gazdasági Térségen kívüli országból származó import forgalomba hozatalnak minõsül; l) kötelezett: az illékony szerves vegyületet tartalmazó festék, illetve lakk gyártója, behozatal, illetve import esetében az elsõ belföldi forgalomba hozója, illetve annak elsõ vevõje, amennyiben – a 4. § (5) bekezdésének kivételével – a rendelet elõírásainak meg nem felelõ festékeket tovább forgalmaz.

Fogalommeghatározások

Illékony szerves oldószer tartalmú termékek forgalomba hozatala

2. §

3. §

E rendelet alkalmazásában: a) anyag: bármely kémiai elem és annak vegyületei természetes formájukban vagy iparilag elõállított formában akár szilárd, akár folyékony, akár gáz halmazállapotban; b) készítmény: két vagy több anyagból álló keverék vagy oldat; c) szerves vegyület: bármely, legalább szén- és egy vagy több hidrogén-, oxigén-, kén-, foszfor-, szilícium-, nitrogén- vagy egy halogénatomot tartalmazó vegyület a szénoxidok, szervetlen karbonátok és bikarbonátok kivételével; d) illékony szerves vegyület (VOC): bármely szerves vegyület, amelynél a kezdeti forráspont legfeljebb 523 °K (250 °C) 101,3 kPa nyomáson mérve; e) VOC-tartalom: a használatra kész állapotú termék összetételében az illékony szerves vegyületek tömege gramm/liter (g/l) mértékegységben kifejezve. A száradás során kémiai reakcióval a bevonat részévé váló illékony szerves vegyületek tömege nem tartozik bele az adott termék VOC-tartalmába; f) szerves oldószer: bármely VOC, amelyet önmagában, vagy egyéb szerekkel kombinálva nyersanyagok, termékek vagy hulladékok oldására, hígítására vagy tisztítószerként szennyezõ anyagok feloldására, vagy diszperziós közegként, vagy viszkozitás szabályozóként, vagy felületi

(1) A kötelezett az 1. számú mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó terméket akkor hozhat forgalomba, ha a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a kötelezettet közhitelû hatósági nyilvántartásba felvette. (2) A nyilvántartásba vételre jogosult szerv a Hivatal. A Hivatal a nyilvántartásba vett kötelezettrõl országos közhitelû hatósági nyilvántartást vezet, amelyet statisztikai, illetve ellenõrzési célokra az erre feljogosított szervek rendelkezésére bocsát. A nyilvántartásba felvettek jegyzékét a Hivatal honlapján – hetenkénti frissítéssel – folyamatosan teszi közzé az alábbi tartalommal: a kötelezett megnevezése, székhelyének és telephelyének elérhetõsége (postai cím, telefon, fax, elektronikus levelezési cím), a nyilvántartás határozatszáma. (3) A Hivatal a kötelezettet akkor veszi nyilvántartásba, ha rendelkezik: a) üzletenként vagy telephelyenként mûködési illetve telephelyengedéllyel, b) a kötelezett vagy annak alkalmazottja a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, c) a gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje, illetve az egyéni vállalkozó büntetlen elõéletet igazoló három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal,

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

d) az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti (VPOP, APEH) igazolással, mely tanúsítja, hogy köztartozása nincs, e) az e jogszabályban elõírt feltételekkel. (4) A (3) bekezdés által elõírtakban bekövetkezett változásokat harminc napon belül a Hivatalhoz be kell jelenteni, s azzal a nyilvántartást módosítani kell.

841

tott idõpontokat követõen csak akkor hozhatók forgalomba és azokat csak akkor használhatja a végfelhasználó, ha a) felhasználásra kész állapotukban VOC-tartalmuk nem lépi túl a 2. számú mellékletben megadott határértékeket, és b) a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú címkével vannak ellátva.

(5) A nyilvántartásba vételhez a 6. számú melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a gazdálkodó szervezet harminc napnál nem régebbi cégkivonatát, valamint a (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételek fennállását igazoló okiratok, engedélyek és a szakképesítésrõl szóló bizonyítvány – a kiadmányozó vagy közjegyzõ által hitelesített – másolatát.

(2) A címkén a termék VOC-tartalmára vonatkozóan az alábbiaknak kell szerepelniük: a) a termék 2. számú melléklet szerinti alkategóriája és a vonatkozó VOC határérték g/l-ben megadva, b) a felhasználásra kész állapotú terméknek a 3. számú mellékletben meghatározott vizsgálati módszerekkel mért, illetve a számított maximális VOC-tartalma g/l-ben megadva.

(6) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell a külön jogszabályban meghatározott eljárási díj befizetését igazoló bizonylatot.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatok címkén történõ feltüntetésének módját, egységes szövegét a 4. számú melléklet tartalmazza.

(7) A Hivatal a kötelezett nyilvántartásba vétele tekintetében ellenõrzést folytathat le.

(4) Az 1. számú mellékletben meghatározott azon termék esetében, amelyhez oldószereket vagy egyéb oldószer tartalmú összetevõket kell hozzáadni a használatra kész állapot eléréséhez, a 2. számú melléklet határértékei a használatra kész állapotú termék VOC-tartalmára vonatkoznak.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység csak a nyilvántartásba vételrõl szóló értesítés kézhezvétele után kezdhetõ meg. (9) A Hivatal a kötelezettet a nyilvántartásból határozattal törli, ha a) az e rendeletben elõírt feltételeknek nem felel meg; b) az e rendelet alapján ellenõrzésre jogosult hatóságok megállapítása szerint tevékenységét az e rendeletben elõírt kötelezettségeinek megsértésével folytatja. (10) A Hivatal e rendelet szerinti hatósági eljárásaiban elsõfokú hatóságként a Hivatal illetékes szervezeti egysége jár el. A Hivatal szervezeti egységei által hozott elsõfokú közigazgatási határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a Hivatal fõigazgatója bírálja el. (11) A nyilvántartásból a (8) bekezdés b) pontja szerint törölt kötelezett a törlés napjától számított egy éven belül nem vehetõ nyilvántartásba. (12) Nem jegyeztethetõ be az a kötelezett, akit az Európai Unió jogi aktusában mint terrorista személyt vagy szervezetet, vagy mint a terrorizmust támogató személyt vagy szervezetet nevesítettek, és aki ellen az Európai Unió jogi aktusában gazdasági korlátozó intézkedések bevezetését írták elõ.

4. § (1) Az 1. számú mellékletben meghatározott csoportokba tartozó termékek – az (5) bekezdésben és az 5. §-ban foglaltak kivételével – a 2. számú mellékletben megállapí-

(5) A 2. számú mellékletben meghatározott idõpontok elõtt gyártott, az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott követelményeknek nem megfelelõ termék a kötelezett által forgalomba hozható az adott termék VOC-tartalmára vonatkozó követelmény hatálybalépésétõl számított 12 hónapos idõszakban, és tovább forgalmazható a felhasználhatósági idõ lejártáig. (6) A rendelet hatálybalépését követõen gyártott, az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelõ terméket a kötelezett akkor értékesítheti, ha a vevõ írásban nyilatkozik arról, hogy a) a környezetvédelmi engedéllyel végzett tevékenysége az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet hatálya alá tartozik, és b) a vásárolt terméket kizárólag a saját tevékenysége keretében kívánja felhasználni és más részére azt tovább nem értékesíti. (7) A kötelezett a (6) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot a termék értékesítésétõl számított 5 évig köteles megõrizni és a 7. §-ban foglaltak alapján eljáró ellenõrzõ hatóság kérésére azt bemutatni. (8) E rendelet alapján – VOC-tartalmára való hivatkozással – nem tiltható meg, továbbá nem akadályozható vagy korlátozható a rendelet hatálya alá tartozó termék forgalomba hozatala, ha felhasználásra kész állapotában teljesíti az e rendeletben rá vonatkozóan elõírt követelményeket.

842

MAGYAR KÖZLÖNY 5. §

(1) A kötelezett a (2) bekezdés szerinti engedély alapján jogosult a mûemlék és mûemléki értékû épület fenntartója, valamint a muzeális jellegû gépjármû tulajdonosa részére a 2. számú melléklet szerinti VOC határértéket nem teljesítõ terméket forgalomba hozni. (2) A mûemlék és a mûemléki értékû épület fenntartójának kérelmére a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH), a muzeális jellegû gépjármû tulajdonosának kérelmére a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) ad engedélyt a felsorolt értékek karbantartásához és felújításához a 2. számú melléklet szerinti VOC határértéket nem teljesítõ termék forgalomba hozatalára. A forgalomba hozatali engedély formáját az 5. számú melléklet tartalmazza. (3) A haditechnikai eszközök körébe tartozó muzeális jellegû gépjármû karbantartásához és felújításához a 2. számú melléklet szerinti VOC határértéket nem teljesítõ termék forgalomba hozatalának engedélyezésére vonatkozó kérelem esetén a KKF köteles szakhatósági állásfoglalást kérni a Honvédelmi Minisztériumtól a termék forgalomba hozatalának, felhasználásának indokoltságára vonatkozólag. (4) A (2) bekezdés szerinti engedélyben a forgalomba hozható, az e rendelet szerint rá vonatkozó határértéket nem teljesítõ termék mennyiségét a kérelmezõ által megjelölt és az engedélyezõ hatóság által elfogadott célhoz szükséges legkisebb mértékben kell megállapítani. (5) A (2) bekezdés szerinti engedély birtokosa a VOC határértéket nem teljesítõ termék megrendelésekor köteles az engedély hiteles másolatának egy példányát a forgalomba hozó kötelezettnek átadni. A kötelezett az engedélyt köteles legalább 5 évig megõrizni és ellenõrzés során az engedéllyel igazolni a 4. § (1) bekezdésében foglalt elõírásnak nem megfelelõ termék forgalomba hozatalának jogszerûségét.

2006/12. szám

(2) Az engedélyezõ hatóságok – a KÖH és a KKF – az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kiadott forgalomba hozatali engedélyekrõl negyedévente tájékoztatják az FVF-t. (3) A VOC-tartalmú termékekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettséget az Európai Bizottság felé a 2004/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének megfelelõen az FVF teljesíti.

7. § (1) Az FVF piacfelügyeleti monitoring rendszert üzemeltet a forgalomba hozott, az 1. számú mellékletben felsorolt kategóriákba tartozó, VOC-tartalmú termékek 2. számú mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelõségének ellenõrzésére. A piacfelügyeleti ellenõrzést az FVF és a területi fogyasztóvédelmi felügyelõségek (a továbbiakban együtt: piacfelügyeleti hatóság) végzik. (2) A monitoring rendszer keretében végzett piac-felügyeleti ellenõrzés során a piacfelügyeleti hatóság jogosult: a) a termék 4. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú címkéje meglétének és tartalmának ellenõrzésére, b) a termékbõl mintavételre és a címkén feltüntetett VOC-tartalomnak méréssel való ellenõrzésére a 3. számú mellékletben megnevezett módszerekkel. (3) A kötelezett az ellenõrzõ hatóságok kérésére a címkén a VOC-tartalomra vonatkozóan feltüntetett értékeket megalapozó dokumentumokat vagy azok másolatát, továbbá a nyilvántartásba vétel dokumentumait köteles bemutatni. (4) A (3) bekezdés szerinti ellenõrzõ hatóság a monitoring rendszerben végzett piac-felügyeleti ellenõrzés és az Európai Bizottság felé történõ jelentéstétel tekintetében a piacfelügyeleti hatóság, a tevékenység nyilvántartásba vétele tekintetében a Hivatal.

Adatszolgáltatás és ellenõrzés 6. §

8. §

(1) Az évente legalább 100 kg VOC-t tartalmazó terméket gyártó vagy elsõ forgalomba hozó minden év január 31-ig köteles a Hivatal részére bejelenteni – a cég azonosító adatainak megadása mellett – az általa az elõzõ évben forgalmazott, az 1. számú mellékletben meghatározott alkategóriákba sorolt termékek VOC-tartalmát, melyet a Hivatal összesítve a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: FVF) részére továbbít.

(1) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság az ellenõrzés során megállapítja, hogy a termék nem felel meg az e rendeletben elõírt követelményeknek, a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fgytv.), valamint az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendeletben meghatározott jogkövetkezményeken túlmenõen

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a) elrendelheti a címkézési hiányosságok meghatározott idõn belül történõ pótlását, b) javaslatot tehet a Hivatalnak a nyilvántartásból való törlésre. (2) Az ellenõrzés során az eljáró piacfelügyeleti hatóság által vett minta vizsgálatának költsége az ellenõrzöttet terheli, ha a minta az elõírt követelményeknek nem felel meg. (3) Az Fgytv. 48. §-a alkalmazása szempontjából az e rendeletben elõírt, a piacfelügyeleti hatóság által ellenõrzött követelmények fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek minõsülnek.

Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2006. február 15-én lép hatályba, egyidejûleg az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet 1. számú melléklete 3. pontjának a) alpontja hatályát veszti. (2) A 3. § (1) bekezdése 2006. június 15-én lép hatályba. (3) A 6. § (1) bekezdése, a 7. § és a 8. § 2007. január 1-jén lép hatályba. (4) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a a következõ j) ponttal egészül ki: [A Hivatal kereskedelmi igazgatási feladat- és hatáskörében:] „j) ellátja az illékony szerves vegyület (VOC) tartalmú festékek és lakkok esetében az egyes festékek, lakkok és jármûvek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló 25/2006. (II. 3.) Korm. rendeletben meghatározott kötelezettnek, valamint üzletének vagy telephelyének közhitelû hatósági nyilvántartásba vételét.” (5) Ez a rendelet a szerves oldószerek egyes festékekben, lakkokban és jármûvek javító fényezésére szolgáló termékekben történõ felhasználása során keletkezõ illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról és az 1999/13/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 21-én kelt, 2004/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

843

1. számú melléklet a 25/2006. ( II. 3.) Korm. rendelethez A rendelet hatálya alá tartozó VOC-tartalmú termékek kategóriái A. Festékek és lakkok Ezen rendelet alkalmazásában a festékek és lakkok kifejezés az alábbi alkategóriákban felsorolt termékeket jelenti, az aeroszolok kivételével. Ezek olyan bevonóanyagok, amelyeket épületeken, az épületek díszítõelemein, tartozékain és kapcsolódó részein dekorációs, funkcionális és állagmegóvási célból használnak. Alkategóriák: a) ,,belsõ falak és mennyezetek matt hatású bevonóanyaga”: belsõ falakon és mennyezeteken használt festékek, amelyek bevonatának fényességi foka £25@60°. b) ,,belsõ falak és mennyezetek fényes bevonóanyaga”: belsõ falakon és mennyezeteken használt festékek, amelyek bevonatának fényességi foka >25@60°. c) ,,ásványi anyagból készült külsõ falak bevonóanyaga”: kõ-, tégla- vagy gipszanyagú külsõ falakon használt festékek; d) ,,kültéri/beltéri díszítõ- és átvonófestékek fára, fémre vagy mûanyagra”: díszítõ- vagy burkolóelemekre használt, átlátszatlan filmet képezõ bevonóanyagok. Ezeket a bevonóanyagokat fa-, fém- vagy mûanyag felületek kezelésére fejlesztették ki. Ebbe az alkategóriába tartoznak az alapozó festékek és a közbensõ festékek; e) ,,kültéri/beltéri díszítõ lakkok és falazúrok (fapácok)”: díszítõelemekre alkalmazott, átlátszó vagy félig átlátszó filmet képzõ bevonóanyagok, amelyeket dekorációs vagy állagmegóvási célból fára, fémre és mûanyagokra használnak. Ebbe az alkategóriába tartoznak az átlátszatlan fapácok is. Az átlátszatlan fapácok olyan bevonóanyagok, amelyek a fa díszítését és idõjárás elleni védelmét szolgáló nem átlátszó filmréteget képeznek a fafelületen, ahogyan azt az MSZ EN 927-1:2000 szabvány a félstabil kategórián belül definiálja; f) ,,kis testanyagú fapácok”: olyan fapácok, amelyeknek az MSZ EN 927-1:2000 szabvány szerint az átlagos rétegvastagsága kisebb mint 5 mm, az MSZ EN ISO 2808:2000 szabvány 5A módszerével mérve; g) ,,alapozók”: olyan bevonóanyagok, amelyek szigetelõ és/vagy pórustömítõ tulajdonsággal rendelkeznek, és fafelületek, falak vagy mennyezetek kezelésére szolgálnak; h) ,,mélyalapozók és/vagy beeresztõk”: laza, porló felületek stabilizálásra, hidrofób tulajdonságok kialakítására és/vagy fafelületek kék gombásodásának megakadályozására használt bevonatok; i) ,,egykomponensû speciális bevonóanyagok”: filmképzõ anyagot tartalmazó speciális tulajdonságú bevonatokat adó festékek. E a bevonóanyagokat speciális célokra fejlesztették ki, úgymint a mûanyagok alapozó- és fedõbe-

844

MAGYAR KÖZLÖNY

vonatának, vastartalmú felületek alapozó bevonatának, reaktív fémek, mint pl. cink és alumínium alapozó bevonatának, a korróziógátló bevonatoknak, a padlóbevonatoknak, ideértve a fa- és cementpadlókat, a falfirka-álló bevonatoknak, a tûzgátló védõrétegeknek és fokozott higiéniai elvárások teljesítésére az élelmiszer- és italiparban, valamint az egészségügyben alkalmazott bevonatok kialakítására alkalmas festékeket; j) ,,kétkomponensû speciális (reaktív) bevonóanyagok”: az egykomponensû bevonóanyaggal megegyezõ felhasználású festékek, de az alkalmazásuk elõtt egy második komponens hozzáadása szükséges (pl. tercier aminok); k) ,,többszínû bevonatok”: közvetlen elsõdleges alkalmazással is kéttónusú vagy többszínû hatás elérésére kifejlesztett bevonóanyagok; l) ,,dekorációs ún. effekt bevonóanyagok”: jellemzõjük, hogy speciálisan festett vagy lealapozott felületekre történõ felhordást követõen, a száradás során különbözõ szerszámokkal kezelve különleges mintázatú felületeket adnak.

B. Jármûvek javító fényezésére szolgáló termékek Ezen rendelet alkalmazásában a „jármû javító fényezésére szolgáló termékek”: az alábbi alkategóriákban felsorolt termékek. Ezeket az anyagokat a közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet meghatározása szerinti jármûvek vagy azok részeinek festésére használják jármûjavítási, konzerválási vagy dekorációs céllal, és ezt nem az eredeti gyártó berendezésben (gyártósoron) végzik el. Alkategóriák: a) ,,elõkészítõ és tisztító”: anyagok azok a termékek, amelyeket a régi bevonatok és rozsda kémiai vagy mechanikai eltávolítására vagy az új bevonathoz szükséges tapadó-híd kialakítására fejlesztettek ki: (i) az elõkészítõ anyagok közé tartoznak a pisztolymosók (a szórópisztoly és egyéb eszközök átmosására szolgáló tisztítók), festékeltávolítók, zsírtalanítók (a mûanyagoknál alkalmazott antisztatikus típusúak is) és a szilikon lemosók, (ii) ,,felülettisztítók”: azok a tisztításra szolgáló termékek, amelyeket az elõkészítés során, a végsõ bevonat felvitele elõtt a felület szennyezõdéseinek eltávolítására alkalmaznak; b) ,,karosszéria kitt”: nagysûrûségû anyagok, amelyeket a mély felületi egyenetlenségek kiegyenlítésére alkalmaznak a felületképzõ/simító felvitele elõtt; c) ,,alapozó”: bármely bevonat, amelyet fémtiszta vagy meglévõ bevonatokra visznek fel korrózióvédelem céljából a közbensõ réteg felvitele elõtt: (i) „felületképzõ/simító”: közvetlenül a fedõréteg felvitele elõtt a korrózióvédelem, a fedõréteg megfelelõ tapadá-

2006/12. szám

sának biztosítása, valamint a kisebb felületi egyenetlenségek kitöltésével az egységes, sima felület kialakítása céljából alkalmazott bevonóanyag, (ii) ,,általános fémalapozó”: alapozóként történõ alkalmazásra szolgáló bevonóanyag, mint pl. tapadásjavítók, töltõalapozók, bevonatalapok, mûanyag alapozók, nedves alapozók, nem szemcsés kittek, szóró kittek, (iii) ,,mosó alapozó”: legalább 0,5 tömegszázalék foszforsavat tartalmazó, közvetlenül fémtiszta felületeken korrózióvédelem vagy tapadásbiztosítás céljából alkalmazott bevonatok; hegeszthetõ alapozóként használt bevonatok; galvanizált vagy cink felületek kezelésére használt pácoldatok; d) ,,átvonó festék”: pigmentált bevonóanyag, amelyet egy vagy több rétegben visznek fel a felület csillogásának vagy ellenálló képességének kialakítására. Idetartozik valamennyi színes bázisfestékként és lakk fedõrétegként használt termék: (i) „bázis festék”: a szín és a kívánt optikai hatás elérése érdekében alkalmazott pigmentált bevonatok, de ezek nem a bevonatrendszer fényességének vagy felületi ellenálló képességének kialakítására szolgálnak, (ii) ,,fedõréteg”: a bevonatrendszer fényességének és ellenálló képességének kialakítására használt átlátszó bevonat; e) ,,speciális bevonatok”: speciális tulajdonságokkal rendelkezõ felsõ bevonatként használt bevonatok, úgymint metál- vagy gyöngyházfény egy rétegben, különleges egyszínû vagy átlátszó fedõrétegek (mint pl. karcálló és fluorozott fedõréteg), visszatükrözõ alapréteg, felületkiképzések (pl. kalapácslakk hatású felület), csúszásgátló, tömítõ, lepattogzás álló bevonatok, belsõ felületkezelések; és aeroszolok.

2. számú melléklet a 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez A. Festékek és lakkok VOC-tartalmának felsõ határértékei

Termék alkategória

Típus

I. szakasz (g/l*) (2007. I. 1-jétõl)

II. szakasz (g/l*) (2010. I. 1-jétõl)

a belsõ matt falak és mennyezetek (fényesség <25@60°)

VB OB

75 400

30 30

b belsõ fényes falak és mennyezetek (fényesség >25@60°)

VB OB

150 400

100 100

c ásványi anyagból készült külsõ falak

VB OB

75 450

40 430

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Termék alkategória

Típus

I. szakasz (g/l*) (2007. I. 1-jétõl)

VB OB

150 400

130 300

e beltéri/kültéri díszítõlakkok és falazúrok (fapácok), ideértve az átlátszatlan falazúrokat

VB OB

150 500

130 400

f

VB OB

150 700

130 700

g alapozók

VB OB

50 450

30 350

h mélyalapozók

VB OB

50 750

30 750

i

beltéri/kültéri kis testanyagú fa pácok (fa vékonylazúrok)

egykomponensû speciális bevonóanyagok

VB OB

140 600

140 500

kétkomponensû reaktív bevonóanyagok, speciális felhasználásra, pl. padlókra

VB OB

140 550

140 500

k többszínû bevonóanyagok

VB OB

150 400

100 100

l

VB OB

300 500

200 200

j

dekorációs (effekt hatású) bevonóanyagok

B. Jármûvek javító fényezésére szolgáló termékek VOC-tartalmának felsõ határértékei Bevonóanyagok

VOC g/l* (2007. I. 1.)

Bevonóanyagok

d fedõ bevonóanyag

minden típus

420

e speciális bevonóanyag

minden típus

840

* g/l a termék használatra kész állapotában. Az a) alkategória kivételével a használatra kész termék összes víztartalma kivonandó.

3. számú melléklet a 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez VOC-tartalom mérési módszerek Vizsgálat Mértékegység

Paraméter

Módszer

Kiadás éve

VOC-tartalom

g/l

MSZ EN ISO 11890-2:2001

2002

VOC-tartalom reaktív oldószerek jelenlétében

g/l

ASTMD 2369

2003

4. számú melléklet a 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez

EU limit value for this product (cat./subcat.): ........g/l (2007)/.....g/l (2010)* This product contains max ....g/l VOC

* g/l közvetlen használatra kész állapotban.

Termék alkategória

Termék alkategória

II. szakasz (g/l*) (2010. I. 1-jétõl)

d beltéri/kültéri díszítõ- és átvonó festékek fára, fémre

845

EU határérték erre a termékre (kategória/alkategória): ....g/l (2007)/.....g/l (2010)*. Ez a termék legfeljebb ...g/l VOC-t tartalmaz. VOC g/l* (2007. I. 1.)

a elõkészítõ és tisztító anyagok

elõkészítõ tisztító

850 200

b karosszéria kitt

minden típus

250

c alapozó festék

felületképzõ/simító és általános (fém) alapozó mosó alapozó

540 780

kategória:

festékek és lakkok esetében „A”, jármû javító fényezésére szolgáló termékek esetében „B”,

alkategória:

a 2. számú mellékletben meghatározott alkategória betûjele

* 2010. január 1. elõtt csak a 2007. január 1-jével, 2010. január 1. után csak az ezen idõponttól hatályos határérték feltüntetése kötelezõ, de mindkét határérték feltüntetésére is lehetõség van.

846

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/12. szám

5. számú melléklet a 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez Engedély száma: ........................

Egyedi engedély VOC-tartalmú termékek forgalomba hozatalára Termék megnevezése: ...................................................................................................................................................... Termék alkategóriája*: ..................................................................................................................................................... Termék VOC-tartalma: ............................................................................................................................................ (g/l) Termék megrendelt mennyisége: ............................................................................................................................. (kg) Termék forgalomba hozható mennyisége: ............................................................................................................... (kg) A termék felhasználásának célja: ..................................................................................................................................... A vásárlásra jogosult – Természetes személy neve: ..................................................................................................................................................................... lakcíme: ................................................................................................................................................................ állampolgársága: ................................................................................................................................................... aláírása: ................................................................................................................................................................. – Vállalkozás neve: ..................................................................................................................................................................... címe: ..................................................................................................................................................................... képviseletére jogosult személy neve: ..................................................................................................................................................................... beosztása: .............................................................................................................................................................. aláírása: ................................................................................................................................................................. Az MKEH által vezetett nyilvántartási száma: ................................................................................................................. Engedélyezõ szerv neve: ..................................................................................................................................................................... címe: ..................................................................................................................................................................... Az engedélyezõ szervnél engedélyezésre jogosult személy neve: ..................................................................................................................................................................... beosztása: .............................................................................................................................................................. aláírása: .................................................................................................................................................................

Dátum: .............................................................................

* Az 1. számú mellékletben foglaltak szerint.

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

847

6. számú melléklet a 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez

KÉRELEM HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELHEZ, MÓDOSÍTÁSHOZ FESTÉKEK ÉS LAKKOK GYÁRTÁSA, FORGALMAZÁSA

I. Tevékenység megnevezése

II. TEÁOR kódja

VOC-tartalmú festék- és lakk gyártás/forgalmazás – új nyilvántartásba vétel – nyilvántartás módosítása

nyilvántartás száma:

III. KérelmezĘ neve: székhelye:

adószáma: (irányítószám, város, utca, házszám)

megye: telefonszáma: faxszáma: e-mail: internet cím: vállalkozói igazolvány/cégkivonat száma: vezetĘ (I) neve: beosztása: születési helye, idĘpontja: anyja neve: vezetĘ (II) neve: beosztása: születési helye, idĘpontja: anyja neve:

IV. A kérelmezett üzlet, telephely címe: (irányítószám, város, utca, házszám)

megye: mĦködési engedélyt kiállító hatóság neve: mĦködési engedélyt kiállító hatóság címe: mĦködési engedély száma: üzletköri megjelölés: szakképesítéssel rendelkezĘ neve: bizonyítvány száma: szakképesítés megnevezése:

848

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/12. szám

HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELHEZ CSATOLANDÓ DOKUMENTUMOK V. A vonatkozó rendeletben elõírt igazolások, nyilatkozatok felsorolása 1. vállalkozói igazolvány, vagy 30 napnál nem régebbi cégkivonat hitelesített másolata 2. helyiségek bérleti szerzõdése vagy tulajdoni lapja eredeti vagy hitelesített másolatban (amennyiben az 1. pont szerinti dokumentumokban a kérelmezett üzlet/telephely nem szerepel) 3. a vezetõk büntetlen elõéletét igazoló, 3 hónapnál nem régebbi eredeti hatósági erkölcsi bizonyítvány/ok* 4. adóhatóság 3 hónapnál nem régebbi eredeti igazolása, hogy a kérelmezõ mentes a köztartozásoktól* 5. vámhatóság 3 hónapnál nem régebbi eredeti igazolása, hogy a kérelmezõnek nincs vámtartozása* 6. a kérelmezõ nyilatkozata, hogy nincs egyéb jogerõsen megállapított köztartozása (a mellékelt nyilatkozat minta alapján) 7. amennyiben rendelkezik mûködési engedéllyel (üzletre, illetve telephelyre vonatkozóan), akkor a kiállító hatóság megnevezése és a mûködési engedély száma (a mûködési engedély hitelesített másolatban is elfogadható) 8. üzletenként, illetve telephelyenként a kereskedõ vagy alkalmazottja szakképesítésének igazolása hitelesített másolatban 9. munkaszerzõdés eredeti vagy hitelesített másolata, amennyiben szakképesítéssel a teljes munkaidõben foglalkoztatott alkalmazott rendelkezik 10. ........... Ft eljárási díj befizetésének igazolása Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal számlaszáma: 10032000-00282448-00000000 Kincstári tranzakciós kód: 310 * Kivéve, ha az ügyfél kéri és írásban nyilatkozza, hogy azt az MKEH szerezze be helyette a megfelelõ illeték, illetve igazgatási szolgáltatási díj ellenében, továbbá felhatalmazást ad személyes adatai kezelésére.

Tudomásul veszem, hogy a nyilvántartásba vételhez az MKEH-nak az illetékes környezetvédelmi felügyelõség egyetértését is be kell szerezni, és a nyilvántartásba vételrõl szóló értesítés kézhezvételéig a tevékenység nem gyakorolható. Dátum: ..................................................... ........................................................ aláírás (pecsét vagy személyi igazolvány száma) Megjegyzés: kitöltése „x”-szel, a megfelelõ melléklet megléte esetén. MKEH címe: 1537 Budapest, Pf. 345

Nyilatkozat Alulírott, ...................................................................................... a vállalkozás (székhely: ........................................ . .......................................) ügyvezetõ igazgatója a 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés d) pontja és (9) bekezdése alapján nyilatkozom, hogy az adóhatóság, vámhatóság által kiállított/andó dokumentumokon kívül nincs egyéb, jogerõsen megállapított köztartozásom. Kelt: ................................................. .................................................................... aláírás (pecsét vagy szig. szám)

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 9/2006. (II. 3.) FVM rendelete a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelet módosításáról A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének b), g) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. § (1) A borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A védett eredetû bor földrajzi eredetjelölésére szolgáló származáshely-megnevezéseket és azok használatát az adott védett eredetû bort szabályozó miniszteri rendelet tartalmazza. A védett eredetû bor megnevezése kizárja annak más, az adott meghatározott termõhelyrõl származó minõségi borra való használatát.”

849

f) pontja, továbbá 6. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontjai, valamint a szõlõ és bor származási bizonyítványok kiadásának rendjérõl szóló 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 10. §-ának (4) bekezdése. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 9/2006. (II. 3.) FVM rendelethez A tájborok földrajzi eredetjelölésére használható földrajzi egységek megnevezései 1. Alföldi: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, HajdúBihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg 2. Balatonmelléki: Fejér, Somogy, Veszprém, Zala 3. Dél-alföldi: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád 4. Dél-dunántúli: Baranya, Somogy, Tolna, Zala 5. Duna melléki: Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna 6. Dunántúli: Baranya, Fejér, Gyõr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala 7. Duna–Tisza közi: Jász-Nagykun, Pest

Bács-Kiskun,

Csongrád,

(2) Az R. 4. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A védett eredetû bor megnevezése a szabályzatában meghatározott termõhely nevébõl és fajtából, vagy az utóbbit helyettesítõ kifejezésbõl áll. (4) Védett eredetû bor megnevezésében feltüntethetõ a szabályzatában felsorolt és pontosan körülhatárolt dûlõk neve is.”

9. Felsõ-magyarországi: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád

2. §

12. Tisza völgyi: Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok

Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. 3. § Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

8. Észak-dunántúli: Fejér, Gyõr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém

10. Nyugat-dunántúli: Somogy, Vas, Zala 11. Tisza melléki: Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok

13. Zempléni: Borsod-Abaúj-Zemplén

2. számú melléklet a 9/2006. (II. 3.) FVM rendelethez Borvidékek, borvidéki körzetek, borvidéki települések

4. § Ez a rendelet 2006. február 15-én lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a rendelet 5. §-a (2) bekezdésének

1. Ászár-Neszmélyi borvidék: a) Ászári körzet: Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely,

850

MAGYAR KÖZLÖNY

b) Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttõ, Szomód, Tata, Tát, Tokod, Vértesszõlõ településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 2. Badacsonyi borvidék: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kõvágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 3. Balatonboglári borvidék: a) Balatonlellei körzet: Andocs, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonendréd, Balatonöszöd, Balatonszabadi, Balatonszemes, Gyugy, Karád, Kõröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Ordacsehi, Somogytúr, Szólád, Szõlõsgyörök, Visz, Zamárdi, b) Kaposi körzet: Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma, c) Marcali körzet: Balatonberény, Balatonkeresztúr, Böhönye, Csurgó, Hollád, Kéthely, Marcali, Somogysámson, Somogyzsitfa településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 4. Balaton-felvidéki borvidék: a) Balatonederics-Lesencei körzet: Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Zalahaláp, b) Cserszegi körzet: Balatongyörök, Csabrendek, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz-Egregy, Rezi, Sümeg, Sümegprága, Várvölgy, Vonyarcvashegy, c) Káli körzet: Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 5. Balatonfüred-Csopaki borvidék: a) Balatonfüred-Csopaki körzet: Alsóörs, Aszófõ, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfõkajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonszõlõs, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Felsõörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly, b) Zánkai körzet: Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 6. Bükki borvidék: Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emõd, Harsány, Kács, Kisgyõr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezõkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

2006/12. szám

7. Csongrádi borvidék: a) Csongrádi körzet: Csongrád, Hódmezõvásárhely, b) Kisteleki körzet: Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz, c) Mórahalmi körzet: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Kiskundorozsma, Mórahalom, Zákányszék, Zsombó, d) Pusztamérgesi körzet: Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 8. Egri borvidék: a) Debrõi körzet: Aldebrõ, Feldebrõ, Kompolt, Tarnaszentmária, Tófalu, Verpelét, b) Egri körzet: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsõtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 9. Etyek-Budai borvidék: a) Budai körzet: Budajenõ, Budakeszi, Páty, Pilisborosjenõ, Telki, Tök, Üröm, b) Etyeki körzet: Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas, Vál, Budapest XXII. kerület Budafok, c) Velencei körzet: Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 10. Hajós-Bajai borvidék: Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 11. Kunsági borvidék: a) Bácskai körzet: Bácsalmás, Bácsszõlõs, Borota, Csikéria, Jánoshalma, Kelebia, Kéleshalom, Kunbaja, Mélykút, Tompa, Kelebia, b) Cegléd-Monor-Jászsági körzet: Albertirsa, Bénye, Cegléd, Ceglédbercel, Csemõ, Dány, Gomba, Hernád, Heves, Inárcs, Jászberény, Jászszentandrás, Kakucs, Kóka, Monor, Nagykõrös, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pilis, Tóalmás, Tápiószentmárton, Tápiószele, Újlengyel, c) Duna menti körzet: Apostag, Dunapataj, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl, d) Izsáki körzet: Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpszállás, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás, e) Kecskemét-Kiskunfélegyházi körzet: Ballószög, Bugac, Felsõlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse,

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

f) Kiskõrösi körzet: Akasztó, Bócsa, Csengõd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskõrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár, g) Kiskunhalas-Kiskunmajsai körzet: Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kunfehértó, Móricgát, Szank, Zsana, h) Tisza menti körzet: Cibakháza, Cserkeszõlõ, Csépa, Kocsér, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlõrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenõ, Tiszaföldvár-Homok, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 12. Mátrai borvidék: a) Mátrai körzet: Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta, b) Síkvidéki körzet: Budapest-Rákosliget, Kerepes, Kisnémedi, Mogyoród, Õrbottyán, Szada, Szendehely, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 13. Móri borvidék: Csákberény, Csókakõ, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 14. Nagy-Somlói borvidék: a) Kissomlyó-Sághegyi körzet: Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri, Sitke, b) Somló-hegyi körzet: Borszörcsök, Doba, Somlójenõ, Somlószõlõs, Somlóvásárhely településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 15. Pannonhalmi borvidék: Écs, Felpéc, Gyõr-Ménfõcsanak, Gyõrság, Gyõrszemere, Gyõrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényõ településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 16. Pécsi borvidék: a) Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szentlõrinc, Szigetvár, b) Pécsi körzet: Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Ivánbattyán, Keszü, Kiskassa, Kõvágószõlõs, Kõvágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely, c) Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcsõ, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

851

17. Soproni borvidék: a) Kõszegi körzet: Csepreg, Felsõcsatár, Kõszeg, Vaskeresztes, b) Soproni körzet: Fertõboz, Fertõendréd, Fertõrákos, Fertõszentmiklós, Fertõszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 18. Szekszárdi borvidék: Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Medina, Õcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 19. Tokaji borvidék: Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdõbénye, Erdõhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezõzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 20. Tolnai borvidék: a) Tamási körzet: Aba, Felsõnyék, Hõgyész, Igar, Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Seregélyes, Simontornya, Szabadbattyán, Szabadhidvég, Tamási, Tolnanémedi, b) Tolnai körzet: Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gyönk, Györköny, Kölesd, Madocsa, Paks, Sárszentlõrinc, Tengelic, Tolna, c) Völgységi körzet: Aparhant, Bátaapáti, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Duzs, Grábóc, Györe, Hidas, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mõcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagydorog, Nagymányok, Tevel, Závod településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 21. Villányi borvidék: a) Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony, Vokány, b) Villányi körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 22. Zalai borvidék: a) Muravidéki körzet: Bak, Becsehely, Csörnyeföld, Dobri, Eszteregnye, Homokkomárom, Kerkateskánd, Lenti, Letenye, Magyarszerdahely, Miháld, Murarátka, Muraszemenye, Nagykanizsa, Rigyác, Söjtör, Szécsi-sziget, Tormafölde, Valkonya, Zajk,

852

MAGYAR KÖZLÖNY

b) Zala-menti körzet: Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Garabonc, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszõlõs, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 10/2006. (II. 3.) FVM rendelete a Duna Borvidéki Régió szabályzatáról A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 2. §-ának 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § (1) A Duna Borvidéki Régió (a továbbiakban: Duna Borrégió) a Csongrádi borvidékbõl, a Hajós-Bajai borvidékbõl, valamint a Kunsági borvidékbõl áll. (2) A Duna Borrégió a Dunától keletre helyezkedik el, nyugati határa a fõvárostól a déli országhatárig a Duna folyó. Magában foglalja a Csongrádi, a Hajós-Bajai és a Kunsági borvidékek településeinek szõlõ termõhelyi kataszterében I. és II. osztályba sorolt területeit, a Duna Borrégió területén mûködõ hegyközségeknél vezetett ültetvénykataszterben nyilvántartott szõlõültetvényeit és pincészeteit.

A borrégió feladatai 2. § A Duna Borrégió a következõ feladatokat látja el: a) a borrégió szõlõtermelése és borászata közép- és hosszú távú stratégiájának kialakítása; b) a borrégiót alkotó borvidékek, körzetek bortermelési hagyományaira építve védett eredetû borok piacra juttatása; c) a meghatározott termõhelyrõl származó minõségi borok (a továbbiakban: m.t. minõségi borok) termelésének szabályozása; d) a marketing tevékenység egységesítése; e) a szõlõtermesztés és fajtahasználat összehangolása; f) a borászati fejlesztés teendõinek meghatározása; g) a borrégió képviselete; h) a belföld piacokon, az Európai Unió közös piacán, valamint harmadik országok piacain a meglévõ pozíciók megõrzése, bõvítése;

2006/12. szám

i) a borvidékek sajátosságainak megõrzése mellett a borrégió egységes arculatának megteremtése; j) a borrégió borvizsgáló bizottságának létrehozása; k) kapcsolat tartása a borrégió területén lévõ megyei önkormányzatokkal, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei földmûvelésügyi hivatalaival, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kirendeltségeivel, a jövedéki ügyekben eljáró hatósággal; l) a Bács-Kiskun megyével kialakított együttmûködés keretében a Duna Borrégió képviselete az Európai Bortermelõ Régiók Gyûlésében.

A borrégió szervezete 3. § A Duna Borrégió a hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. törvény 32. §-a szerinti társulási megállapodás szerint mûködik.

Fajtahasználat 4. § (1) A Duna Borrégió területén a szõlõkataszter I. és II. osztályba sorolt területein lévõ ültetvényeken, az alábbi szõlõfajtákból állítható elõ meghatározott termõhelyrõl származó minõségi bor, amennyiben azok Bács-Kiskun, Csongrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest megyékben ajánlott vagy engedélyezett kategóriába tartoznak: a) fehérborszõlõ fajták: arany sárfehér, chardonnay, csabagyöngye, cserszegi fûszeres, ezerjó, Irsai Olivér, karát, királyleányka, kövidinka, leányka, Müller Thurgau (rizlingszilváni), nektár, olaszrizling, ottonel muskotály, pinot blanc, rajnai rizling, savignon blanc, szürkebarát, tramini, zefír, zöld veltelíni; b) vörösborszõlõ fajták: blauburger, cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka, kékfrankos, hamburgi muskotály, merlot, pinot noir, portugieser (kékoportó) zweigelt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott borszõlõfajták esetén önállóan a fajta nevét, több fajta felhasználása esetén a küvé megnevezést kell használni. (3) A fajtahasználat módosítására a hegyközségi tanács kezdeményezésére a borrégió vezetõségének egyhangú döntésével van lehetõség.

Térállás és tõkeszám szabályozása 5. § Új ültetvény létesítésekor vagy szerkezetátalakítási és átállítási támogatással átalakított ültetvénynél csak a hek-

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

táronkénti 3300 vagy ennél nagyobb tõkeszámú ültetvény termése használható m.t. minõségi bor készítésére.

Hozamszabályozás

853 1. §

Kizárólag e rendelet szerint készített borok esetén használható az „Izsáki Arany Sárfehér” védett eredetû bor elnevezés.

6. § A szõlõ származási helye Az m.t. minõségi bor a 4. §-ban felsorolt fajták legalább 15 MM° természetes eredetû cukrot tartalmazó termésébõl készíthetõ, amennyiben a hektáronkénti hozam nem haladja meg a 100 hl seprõs újbor mennyiséget.

Jelölés 7. § A Duna Borrégió területén elõállított borászati terméket „Duna Borrégió” megjelöléssel, valamint a borvidék nevének feltüntetésével lehet forgalomba hozni.

Záró rendelkezések

2. § Izsáki Arany Sárfehér bort készíteni csak a Kunsági borvidék Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Páhi, Fülöpháza, Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszentmiklós településeinek az I. és II. termõhelyi kataszteri osztályba sorolt területén lévõ szõlõültetvényeken termelt szõlõbõl lehet.

Szõlõ-fajtahasználat 3. § Izsáki Arany Sárfehér bor elõállítása során 100%-ban Arany sárfehér szõlõfajtát lehet használni.

8. §

Szõlõtermesztés

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.

4. §

(2) E rendelet hatálybalépésekor meglévõ ültetvényeknél a meglévõ sor és tõtávolság alkalmazható az ültetvény kivágásáig.

(1) Izsáki Arany Sárfehér bor – a térállástól és a mûvelésmódtól függetlenül – akkor állítható elõ, ha az ültetvény tõkehiányának mértéke és az idegen tõkék aránya együttesen nem haladja meg a telepítéskori tõkeszám 10%-át, és ennek tényét a hegyközségi nyilvántartásban rögzítették. Az érintett hegybírókból alakított bizottság az ültetvény tõkehiányára és a fajtaidegen tõkeállomány nagyságára irányuló felmérést köteles évente elvégezni. Ha a bizottság azt állapítja meg, hogy a tõkehiány és a fajtaidegen tõkék aránya nagyobb mértékû a nyilvántartásban rögzítettnél, a termelõ védett eredetû borra vonatkozó származási bizonyítványt nem kaphat.

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 11/2006. (II. 3.) FVM rendelete az Izsáki Arany Sárfehér védett eredetû borról A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

(2) Az Izsáki Arany Sárfehér bor olyan szõlõültetvényrõl szüretelt szõlõbõl készülhet, amelynek tõkeszáma legalább 4000 db/ha, továbbá az ültetvényen a tõkék távolsága legalább 0,8 méter. Az ültetvényeken mûvelésmódként fejmûvelés vagy alacsony kordon alkalmazható rövid csapos metszéssel. (3) A szõlõültetvényeken csak gyökeres dugvány szaporítóanyag használható. (4) A szõlõültetvényeken a mûvelési rendszer sûrû soros, ikersoros és mûvelõutas lehet. A támrendszer tekintetében a karós támasz és a huzalos támrendszer alkalmazható.

854

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/12. szám

Tõketerhelés, termésmennyiség

A bor minõsítése

5. §

9. §

Az Arany sárfehér szõlõfajta rügyterhelése az alkalmazott mûvelésmódnak megfelelõen végezhetõ. A tõkénkénti átlagos termésmennyiség nem lehet több 2 kg/tõke értéknél, de az ültetvény termésmennyisége nem haladhatja meg a 100 hl/ha mennyiséget.

(1) Az Izsáki Arany Sárfehér bor érzékszervi minõsítését a Kunsági Borvidék Borvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) végzi.

A szõlõ minõsége 6. § Az Izsáki Arany Sárfehér bort legalább 16 MM° cukorfokú szõlõfajtából lehet elõállítani.

(2) A Bizottság 15 tagból áll, akik közül 5 külsõ, független bíráló, 10 tag pedig helyi szakember. A bírálatokra 11 tagot, 8 helyi és 3 külsõ bírálót kell meghívni. A bírálathoz legalább 7 fõ jelenléte szükséges, amibõl legalább egy fõnek borvidéken kívüli bírálónak kell lenni. (3) A Bizottság titkári feladatait a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára (a továbbiakban: titkár) látja el. (4) A Bizottság mûködésének részletes szabályait a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által jóváhagyott mûködési szabályzat tartalmazza.

Helyszíni szemle 7. § Jelölés (1) Az Izsáki Arany Sárfehér bor elõállításához szüretelt szõlõfajtára, területre, mennyiségre és minõségre vonatkozó származási bizonyítvány a termõhely szerint illetékes hegybíró által kiállított helyszíni szemle jegyzõkönyve alapján adható ki. (2) A helyszíni szemlén kiállított jegyzõkönyv tartalmazza a termelõ adatait, a terület azonosítási adatait, a termés mennyiségére és minõségére vonatkozó megállapításokat, a vizsgálatot végzõ adatait, valamint az ültetvény állapotát.

Szõlõfeldolgozás, borászati technológia 8. § (1) Izsáki Arany Sárfehér bor elõállítása kizárólag érvényes mûködési engedéllyel rendelkezõ, a hegyközség által ellenõrzött, a Kunsági borvidéken pincekataszterben nyilvántartott pincészetekben történhet. (2) Izsáki Arany Sárfehér bort csak kézzel szüretelt szõlõbõl lehet készíteni oly módon, hogy a szõlõt a szüret napján fel kell dolgozni. Az Arany sárfehér szõlõ feldolgozását a többi szõlõfajta feldolgozásától elkülönítetten kell végezni. (3) A préselés csak szakaszos üzemû szõlõsajtolóval végezhetõ, amelyet követõen kötelezõ a must tisztítása. A mustot csak szabályozott, legfeljebb 15 °C hõmérsékleten, épített vagy természetes pincében lehet erjeszteni.

10. § A címkén az Izsáki Arany Sárfehér elnevezés mellett fel kell tüntetni a) a „Védett Eredetû Bor”, vagy a „VEB” megjelölést, vagy a „Districtus Hungaricus Controllatus” vagy a „DHC” megjelölést; b) a melléklet szerinti szimbólumot.

Bejelentések 11. § (1) A szõlõtermelõ minden év április 15-ig köteles bejelenteni, hogy védett eredetû bor alapanyagául szolgáló szõlõt kíván elõállítani. (2) A borászati üzem minden év augusztus 15-ig köteles bejelenteni, hogy védett eredetû bort kíván elõállítani.

Nyilvántartások 12. § (1) A hegybíró által vezetendõ nyilvántartások a következõk:

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a) a szüret megkezdése elõtt végzett helyszíni szemlérõl szóló jegyzõkönyv, b) ültetvény kataszter. (2) A borászati üzem által vezetendõ nyilvántartások a következõk: a) védett eredetû bor mintavételi jegyzõkönyve; b) a Bizottság minõsítési jegyzõkönyve és határozata; c) palackozási és ellenõrzési jegyzõkönyv; d) pincekönyv.

855

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 12/2006. (II. 3.) FVM rendelete a Nagy-Somlói borvidék védett eredetû borairól A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

Adatszolgáltatás A védett eredetû borok 13. § 1. § (1) Az Izsáki Arany Sárfehér bor továbbfeldolgozás céljára történõ értékesítése esetén az eladó köteles értesíteni az értékesített mennyiségrõl a telephely szerint illetékes hegyközség hegybíróját az adásvételi szerzõdés megkötését követõ 8 napon belül. (2) A borászati üzem a palackozási szándékáról 48 órával a palackozás megkezdése elõtt értesíti a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsát.

Záró rendelkezések 14. §

(1) A Nagy-Somlói borvidék védett eredetû borai alatt a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kategóriákat kell érteni (a továbbiakban: védett eredetû bor). (2) Kizárólag e rendeletben meghatározott feltételek szerint készített borok esetén használható a „Somlói” védett eredetû bor megjelölés fajtanévvel, továbbá küvéborként a „Somlói Nászéjszakák Bora” védett eredetû bor, valamint a „Somlói Arany” védett eredetû bor elnevezések. (3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott védett eredetû borokat a dûlõ nevével is megjelölik, azok az e rendeletben meghatározott szigorúbb szabályok szerint állíthatóak elõ (a továbbiakban: dûlõjelölésû védett eredetû bor).

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. A szõlõ származási helye Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 11/2006. (II. 3.) FVM rendelethez

2. § A védett eredetû bor csak a Nagy-Somlói borvidéknek a Somló-hegyi körzetében, a Doba, Somlójenõ, Somlószõlõs, valamint Somlóvásárhely településeken létesült ültetvényein szüretelt szõlõbõl készíthetõ.

Szõlõfajta-használat 3. § (1) A „Somlói védett eredetû bort” furmint, hárslevelû, juhfark, olaszrizling, továbbá tramini szõlõfajtákból lehet készíteni. (2) A „Somlói Nászéjszakák Bora” védett eredetû bort furmint, hárslevelû, juhfark, kövérszõlõ, olaszrizling, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, tramini chardonnay szõlõfajtákból lehet készíteni. (3) A „Somlói Arany” védett eredetû bor elõállításához furmint, hárslevelû, juhfark, kövérszõlõ, olaszrizling, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, tramini

856

MAGYAR KÖZLÖNY

chardonnay szõlõfajták kései szüretelésû, töppedt, illetve fagyottan szüretelt termése használható.

Szõlõültetvény 4. §

2006/12. szám

továbbá pektinbontó enzimet használni nem lehet. Az erjesztéshez a termõhelyen kialakult élesztõflórát lehet felhasználni, egyéb fajélesztõvel történõ erjesztéshez a Nagy-Somlói Borvidék Hegyközségi Tanácsának (a továbbiakban: Hegyközségi Tanács) elõzetes hozzájárulása szükséges. A bort legalább hat hónapig fahordóban, majd ezt követõen legalább három hónapig üvegpalackban kell érlelni.

(1) Védett eredetû bor a térállástól és a mûvelésmódtól függetlenül akkor állítható elõ, ha az ültetvény tõkehiányának mértéke nem haladja meg a telepítéskori tõkeszám 10%-át, és ennek tényét a hegyközségi nyilvántartásban rögzítették.

(2) Védett eredetû bort csak kézzel szüretelt szõlõbõl lehet készíteni oly módon, hogy a szõlõt a szüret napján fel kell dolgozni. A szõlõfajták feldolgozását elkülönítetten kell végezni.

(2) Az ültetvény tõkehiányára és a fajtaidegen tõkeállomány nagyságára irányuló felmérést a hegybírókból és az ellenõrzõ bizottságok elnökeibõl álló bizottság köteles évente elvégezni. Ha a bizottság azt állapítja meg, hogy a tõkehiány nagyobb mértékû a nyilvántartásban rögzítettnél, a termelõ védett eredetû borra vonatkozó származási bizonyítványt nem kaphat.

(3) Védett eredetû bor elõállítása kizárólag a hegyközség által ellenõrzött, a Somló-hegyi termesztési körzet hegyközségi pincekatasztereiben nyilvántartott pincészetekben történhet. A préselés csak szakaszos üzemû szõlõsajtóval végezhetõ, a kosárnyomás a sajtolás teljes idõtartama alatt nem haladhatja meg a 2,0 bar-t, a lé kihozatala nem lehet több 65%-nál.

(3) Védett eredetû bor olyan szõlõültetvényrõl szüretelt szõlõbõl készülhet, amelynek tõkeszáma legalább 5000 db/ha, továbbá az ültetvényen a tõkék távolsága legalább 0,6 m. Az ültetvényeken az alábbi mûvelésmódok használhatóak: bak, alacsony és középmagas kordon.

A Somlói Borok Minõsítõ Bizottsága

Tõketerhelés, termésmennyiség 5. § (1) A védett eredetû bor készítése esetén azon szõlõültetvények termése használható fel, melyek tõketerhelése legfeljebb 8 rügy/m2, továbbá termésmennyisége – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – legfeljebb 80 hl/ha bor (123 q/ha). (2) Dûlõjelölésû védett eredetû bor elõállítása esetén legfeljebb 50 hl/ha (77 q/ha) lehet a szõlõültetvények termésmennyisége.

8. § (1) A védett eredetû bor érzékszervi minõsítését a Somlói Borok Minõsítõ Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) végzi. (2) A Bizottság 15 tagból áll, akik közül 5 borvidéken kívüli bíráló. A bírálatokra 11 tagot, 8 helyi és 3 borvidéken kívüli bírálót sorsolással kell kiválasztani. A bírálathoz legalább 7 tag jelenléte szükséges, akik közül legalább egynek borvidéken kívüli bírálónak kell lenni. (3) A bizottság titkárának feladatait a Hegyközségi Tanács titkára (a továbbiakban: hegyközségi titkár) látja el. (4) A Bizottság mûködésének részletes szabályait a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által jóváhagyott mûködési szabályzat tartalmazza.

A szõlõ minõsége 6. §

Jelölés

A védett eredetû bort legalább 17 MM°, a dûlõjelölésû védett eredetû bort legalább 19,0 MM° cukorfokú szõlõfajtákból lehet elõállítani.

9. §

Szõlõfeldolgozás, borászati technológia 7. § (1) Védett eredetû bor készítésekor a must cukortartalmát növelni, a savtartalmát kémiai úton megváltoztatni,

(1) A védett eredetû bor az 1. § (2) bekezdésében meghatározott elnevezés mellett a 3. §-ban meghatározott fajták neveit viselheti. (2) A dûlõjelölésû védett eredetû bor az (1) bekezdésben meghatározottak mellett az 1. számú melléklet szerinti dûlõnevet viseli. A dûlõjelölésû védett eredetû bor származásában és fajta vonatkozásában 100%-ban meg kell hogy feleljen a dûlõ elnevezésének és a jelölésének.

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A címkén a bor megnevezése mellett fel kell tüntetni továbbá a) a „Nagy-Somlói Védett Eredetû Bor”, vagy a „Nagy-Somlói VEB” megjelölést, vagy a „Districtus Hungaricus Controllatus Nagy-Somló” vagy a „DHC Nagy-Somló” megjelölést, b) a címke alsó harmadában a 2. számú melléklet szerinti szimbólumot.

Forgalomba hozatal 10. § (1) A védett eredetû borokat értékesíteni csak a szüretet követõ év augusztus 20-tól lehet. (2) A termelõ köteles a védett eredetû bor forgalomba hozatali engedélye kézhezvételét követõ egy hónapon belül az engedélyben foglaltak szerinti teljes bormennyiséget palackozni, és annak megtörténtét a Hegyközségi Tanácsnak írásban bejelenteni. A palackozás csak üvegpalack felhasználásával történhet.

Bejelentések 11. § (1) A termelõ és a felvásárló minden év április 30-ig köteles a hegyközségnél bejelenteni, hogy védett eredetû bort kíván elõállítani. (2) A termelõ a szüret idõpontját köteles legkésõbb két nappal korábban a hegyközségi titkárnak bejelenteni.

A szõlõtermés minõsítése 12. § A védett eredetû bor elõállításához szüretelt szõlõ származási bizonyítványát a szüretnek a hegyközség választmánya által meghatározott kezdési idõpontja után, a helyszínen becsült szõlõtermés mennyiségének és mustfokának megállapítását követõen a hegybíró adja ki „Nagy-Somlói védett eredetû bor készítésére alkalmas” megjelöléssel.

A mintavétel és készletezés szabályai 13. § (1) A hegyközség rendszeresen ellenõrzi az illetékességi területén lévõ, valamint a védett eredetû borra ki-

857

adott származási bizonyítvánnyal rendelkezõ borászati üzemet. Az ellenõrzés kiterjed a pincében lévõ, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezõ, védett eredetû palackozott bor mennyiségére. (2) Az ellenõrzés során a hegybíró a Bizottság számára mintát vesz a palackozásra szánt borokból. A mintavételt követõen az ellenmintát a helyszínen kell hagyni. (3) A palackozás befejezése után a termelõ köteles a Hegyközségi Tanács által fenntartott pincében három darab palackot elhelyezni, amelyet a Hegyközségi Tanács mintaként megõriz mindaddig, amíg a termelõ nem jelzi készletének kifogyását, de legalább a minta leadását követõ öt évig. A mintát ezt követõen a minta leadójának vissza kell adni.

Nyilvántartások 14. § (1) A szõlõültetvényre és a borászati üzemre vonatkozó nyilvántartások a következõk: a) a szõlõültetvény kataszteri nyilvántartása; b) a szüreti helyszíni szemlérõl szóló jegyzõkönyvek; c) a szõlõ és a bor származási bizonyítványai; d) a védett eredetû borok mintavételi jegyzõkönyvei; e) a Bizottság minõsítésének jegyzõkönyvei és határozatai; f) az Országos Borminõsítõ Intézet forgalomba hozatali engedélye, valamint vizsgálati jegyzõkönyvei; g) a palackozási és ellenõrzési jegyzõkönyvek; h) a pincekataszteri nyilvántartás. (2) A szüreti helyszíni szemlérõl szóló jegyzõkönyv tartalmazza a termelõ azonosító adatait, a helyszínen becsült termés mennyiségét, a mért mustfokot, a termés egészségi állapotának leírását, a minõsítõ nevét, valamint a minõsítés dátumát.

Adatszolgáltatás 15. § (1) A védett eredetû bort palackozó borászati üzem a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezõ védett eredetû bor további feldolgozás céljára történõ értékesítése esetén, a szerzõdés megkötését követõ 8 napon belül köteles értesíteni a hegybírót az adásvételi szerzõdés megtörténtérõl. (2) A borászati üzem palackozási szándékáról 48 órával a palackozás megkezdése elõtt értesíti a hegybírót és a Hegyközségi Tanácsot.

858

MAGYAR KÖZLÖNY Záró rendelkezések 16. §

(1) E rendelet 2006. február 15-én lép hatályba. (2) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények a rendelet hatálybalépését követõ 10 évig nem vonatkoznak azon szõlõültetvényekre, amelyeket a rendelet hatálybalépése elõtt telepítettek.

2006/12. szám

Az igazságügy-miniszter és a pénzügyminiszter 5/2006. (II. 3.) IM–PM együttes rendelete a fogvatartottak foglalkoztatására jóváhagyott költségvetési elõirányzat felhasználási rendjérõl szóló 2/1996. (III. 13.) IM–PM együttes rendelet módosításáról

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 12/2006. (II. 3.) FVM rendelethez Borvidéki település

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Doba

Somlójenõ Somlószõlõs

Somlóvásárhely

A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény 112. §-ában kapott felhatalmazás alapján a módosított 2/1996. (III. 13.) IM–PM együttes rendeletet (a továbbiakban: R.) a következõk szerint módosítjuk:

Dûlõnév

Bárótag Felsõhegyalja Százforduló Szent Márton Váralja Ilona Aszó Bárótag Hegykút Ragalja Séd Apátsági Aranyhegy Grófi Gyür Kükép

2. számú melléklet a 12/2006. (II. 3.) FVM rendelethez

1. § Az R. 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § A büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény 34. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott és a költségvetési törvényben a gazdálkodó szervezetek részére jóváhagyott sajátos többletköltségek részbeni ellentételezésére szolgáló éves elõirányzat a) negyven százaléka havi, egyenlõ ütemezés szerint, b) a fennmaradó hatvan százaléka az idõarányostól eltérõen, a gazdálkodó szervezetek jövedelmi-pénzügyi helyzetéhez, valamint beruházási, felújítási, korszerûsítési szükségleteihez igazodóan használható fel visszatérítési kötelezettség nélkül.”

2. § Az R. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § A gazdálkodó szervezeteknek az elõirányzatok felhasználásáról jogcímenkénti bontásban negyedéves (év végén összesített éves) jelentést kell készíteniük, és azt a negyedévet (tárgyévet) követõ hó 15-éig a vagyonkezelõi jogok gyakorlójához meg kell küldeni. E jogok gyakorlója a jelentések összegzése alapján, tíz napon belül – a 2. §-a szerinti arányokat is bemutatva – tájékoztatást nyújt az Igazságügyi Minisztérium részére, amelyet – az ellenõrzést követõen – a Pénzügyminisztérium részére továbbít.”

3. § Az R. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága havonta intézkedik a Magyar Államkincstárnál a gazdál-

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

859

kodó szervezeteket megilletõ összegnek a szervezetek folyószámlájára történõ jóváírásáról.”

A Kormány 1012/2006. (II. 3.) Korm. határozata

4. §

az Új Kézfogás Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról

E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Egyidejûleg hatályát veszti az R. módosításáról szóló 3/1998. (II. 18.) IM–PM együttes rendelet, a 35/2002. (XII. 30.) IM–PM együttes rendelet 1. §-a, valamint a 3/2004. (II. 17.) IM–PM együttes rendelet 2. §-a.

Dr. Petrétei József s. k.,

Dr. Veres János s. k.,

igazságügy-miniszter

pénzügyminiszter

A Kormány 1. módosítja az Új Kézfogás Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) Alapító Okiratát; 2. felhatalmazza a Miniszterelnöki Hivatal nemzet-, kül- és biztonságpolitikáért felelõs politikai államtitkárát, hogy a módosítással egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat bírósági nyilvántartásba vétele során az illetékes bíróságnál az Alapító képviseletében eljárjon; Felelõs:

III. rész HATÁROZATOK A Kormány határozatai A Kormány 1011/2006. (II. 3.) Korm. határozata a külföldi megfigyelõknek a 2006. évi országgyûlési választásokra történõ meghívásáról A Kormány az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet – hazánk által is elfogadott – 1990. évi koppenhágai dokumentuma I. fejezetének 8. pontjával összhangban 1. egyetért azzal, hogy a 2006. évi országgyûlési választásokra a Magyar Köztársaság Magyarországon és hazánk külképviseletein nemzetközi megfigyelõket fogadjon; 2. felhatalmazza a külügyminisztert és a belügyminisztert vagy az általuk kijelölt személyeket, hogy a megfigyelésben érdekelt nemzetközi szervezeteknek az erre szóló felkérést juttassák el. Felelõs:

külügyminiszter belügyminiszter Határidõ: azonnal

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Miniszterelnöki Hivatal nemzet-, külés biztonságpolitikáért felelõs politikai államtitkára Határidõ: azonnal 3. elrendeli a Közalapítvány módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratának – a bírósági nyilvántartásba vételt követõen – a Magyar Közlönyben történõ közzétételét. Felelõs:

Miniszterelnöki Hivatal nemzet-, külés biztonságpolitikáért felelõs politikai államtitkára Határidõ: a bíróság határozatának jogerõre emelkedését követõen azonnal Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 11/2006. (II. 3.) ME határozata kormányzati fõtisztviselõi kinevezésrõl A köztisztviselõk jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény 31/A. § (2) bekezdése alapján Bánfalvi Zsófiát, dr. Bõke Katalint, dr. Buzálné dr. Szabó Máriát,

860

MAGYAR KÖZLÖNY

dr. Czeti Andrást, Gönczi Andrást, Gyárfás Tamásnét, dr. Hámor Tamást, dr. Kacskovics Imrénét, Kertész-Káldosi Zsuzsannát, dr. Kisfaludy Zoltánt, dr. Lux Ivánt, dr. Medgyaszai Melinda Diánát, dr. Orova Márta Juditot, Radnainé dr. Fogarasi Katalint, dr. Répássy Helgát, dr. Szabó Annamáriát, Szilágyi Andrást, Temesszentandrási Pált, Tiderenczl Józsefet, dr. Weidlich Editet, Zelenkáné dr. Gyarmati Editet 2006. január 20-ai hatállyal kormányzati fõtisztviselõvé kinevezem. Budapest, 2006. január 20.

Szigetvári Városi Ügyészség, Pécsi Nyomozó Ügyészség. 2. Bács-Kiskun megye Bajai Városi Ügyészség, Kalocsai Városi Ügyészség, Kecskeméti Városi Ügyészség, Kiskõrösi Városi Ügyészség, Kiskunfélegyházi Városi Ügyészség, Kiskunhalasi Városi Ügyészség, Kunszentmiklósi Városi Ügyészség, Kecskeméti Nyomozó Ügyészség. 3. Békés megye Battonyai Városi Ügyészség, Békéscsabai Városi Ügyészség, Békési Városi Ügyészség, Gyulai Városi Ügyészség, Orosházi Városi Ügyészség, Szarvasi Városi Ügyészség, Szeghalmi Városi Ügyészség, Gyulai Nyomozó Ügyészség.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

VI. rész

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

A legfõbb ügyész 1/2006. (ÜK 1.) LÜ utasítása a Magyar Köztársaság helyi ügyészségeirõl A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló – többször módosított – 1972. évi V. törvény 19. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõ utasítást adom ki: 1. § A Magyar Köztársaság helyi ügyészségei a következõk: 1. Baranya megye Komlói Városi Ügyészség, Mohácsi Városi Ügyészség, Pécsi Városi Ügyészség, Siklósi Városi Ügyészség,

4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Encsi Városi Ügyészség, Kazincbarcikai Városi Ügyészség, Mezõkövesdi Városi Ügyészség, Miskolci Városi Ügyészség, Ózdi Városi Ügyészség, Sátoraljaújhelyi Városi Ügyészség, Szerencsi Városi Ügyészség, Szikszói Városi Ügyészség, Tiszaújvárosi Városi Ügyészség, Miskolci Nyomozó Ügyészség. 5. Csongrád megye Csongrádi Városi Ügyészség, Hódmezõvásárhelyi Városi Ügyészség, Makói Városi Ügyészség, Szegedi Városi Ügyészség, Szentesi Városi Ügyészség, Szegedi Nyomozó Ügyészség. 6. Fejér megye Bicskei Városi Ügyészség, Dunaújvárosi Városi Ügyészség, Sárbogárdi Városi Ügyészség, Székesfehérvári Városi Ügyészség, Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség.

2006/12. szám

2006/12. szám 7. Gyõr-Moson-Sopron megye Gyõri Városi Ügyészség, Mosonmagyaróvári Városi Ügyészség, Soproni Városi Ügyészség, Gyõri Nyomozó Ügyészség. 8. Hajdú-Bihar megye Berettyóújfalui Városi Ügyészség, Debreceni Városi Ügyészség, Hajdúböszörményi Városi Ügyészség, Hajdúszoboszlói Városi Ügyészség, Püspökladányi Városi Ügyészség, Debreceni Nyomozó Ügyészség. 9. Heves megye Egri Városi Ügyészség, Füzesabonyi Városi Ügyészség, Gyöngyösi Városi Ügyészség, Hatvani Városi Ügyészség, Hevesi Városi Ügyészség, Egri Nyomozó Ügyészség. 10. Jász-Nagykun-Szolnok megye Jászberényi Városi Ügyészség, Karcagi Városi Ügyészség, Kunszentmártoni Városi Ügyészség, Mezõtúri Városi Ügyészség, Szolnoki Városi Ügyészség, Tiszafüredi Városi Ügyészség, Szolnoki Nyomozó Ügyészség. 11. Komárom-Esztergom megye Esztergomi Városi Ügyészség, Komáromi Városi Ügyészség, Tatabányai Városi Ügyészség, Tatai Városi Ügyészség, Tatabányai Nyomozó Ügyészség. 12. Nógrád megye Balassagyarmati Városi Ügyészség, Pásztói Városi Ügyészség, Salgótarjáni Városi Ügyészség, Salgótarjáni Nyomozó Ügyészség. 13. Pest megye Budakörnyéki Ügyészség Budaörsi Városi Ügyészség, Ceglédi Városi Ügyészség, Dabasi Városi Ügyészség,

MAGYAR KÖZLÖNY Dunakeszi Városi Ügyészség, Gödöllõi Városi Ügyészség, Monori Városi Ügyészség, Nagykátai Városi Ügyészség, Nagykõrösi Városi Ügyészség, Ráckevei Városi Ügyészség, Szentendrei Városi Ügyészség, Váci Városi Ügyészség, Pestvidéki Nyomozó Ügyészség. 14. Somogy megye Barcsi Városi Ügyészség, Fonyódi Városi Ügyészség, Kaposvári Városi Ügyészség, Marcali Városi Ügyészség, Nagyatádi Városi Ügyészség, Siófoki Városi Ügyészség, Kaposvári Nyomozó Ügyészség. 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Fehérgyarmati Városi Ügyészség, Kisvárdai Városi Ügyészség, Mátészalkai Városi Ügyészség, Nyírbátori Városi Ügyészség, Nyíregyházi Városi Ügyészség, Vásárosnaményi Városi Ügyészség, Nyíregyházi Nyomozó Ügyészség. 16. Tolna megye Bonyhádi Városi Ügyészség, Dombóvári Városi Ügyészség, Paksi Városi Ügyészség, Szekszárdi Városi Ügyészség, Tamási Városi Ügyészség, Szekszárdi Nyomozó Ügyészség. 17. Vas megye Körmendi Városi Ügyészség, Kõszegi Városi Ügyészség, Sárvári Városi Ügyészség, Szombathelyi Városi Ügyészség, Szombathelyi Nyomozó Ügyészség. 18. Veszprém megye Ajkai Városi Ügyészség, Pápai Városi Ügyészség, Tapolcai Városi Ügyészség, Veszprémi Városi Ügyészség, Veszprémi Nyomozó Ügyészség. 19. Zala megye Keszthelyi Városi Ügyészség, Lenti Városi Ügyészség,

861

862

MAGYAR KÖZLÖNY

Nagykanizsai Városi Ügyészség, Zalaegerszegi Városi Ügyészség, Zalaegerszegi Nyomozó Ügyészség. 20. Budapest Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség, Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség, Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség, Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség, Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség, Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség, Budapesti IX. Kerületi Ügyészség, Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség, Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség, Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség, Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Ügyészség, Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség, Budapesti Nyomozó Ügyészség, Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészség. 2. § Ez az utasítás 2006. február 1-jén lép hatályba. Budapest, 2006. január 17. Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész

A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) és a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének (MAHASZ) közös jogdíjközleménye a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy az arról készült másolatnak sugárzás útján, továbbá vezetékkel vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon a nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ elõadómûvészi és hangfelvétel-elõállítói jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl Az MSZSZ-EJI és a MAHASZ a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 77. § (1) és (3) bekezdéseiben, valamint a 90. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, az alábbiak szerint állapítja meg a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy az arról készült másolatnak (a továbbiakban együtt: hangfelvétel) sugárzás útján, továbbá vezetékkel vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon a nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ elõadómûvészi és hangfelvétel-elõállítói jogdíjakat és e felhasználások egyéb feltételeit:

2006/12. szám

1. Az elõadómûvészi és hangfelvétel-elõállítói jogdíj mértéke 1.1. A hangfelvételt sugárzás útján a nyilvánossághoz közvetítõ felhasználó, az elõadómûvésznek és a hangfelvétel elõállítójának együttesen az általános forgalmi adót nem tartalmazó költségvetési, fenntartói, illetve mûsorszolgáltatáshoz nyújtott egyéb támogatása 1%-ának, továbbá elõfizetõi díjbevételei 2%-ának, valamint reklámés szponzorációs bevételei 4%-ának megfelelõ együttes összegû, de legalább 9850 (azaz kilencezer-nyolcszázötven) forint/hó jogdíjat köteles fizetni. 1.2. A felhasználó az 1.1. pontban meghatározott együttes összegû, de legalább 6550 (azaz hatezer-ötszázötven) forint/hó jogdíjat köteles fizetni akkor is, ha a hangfelvételt nem sugárzással, hanem vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon – ideértve a számítógépes hálózat igénybevételét is – közvetíti a nyilvánossághoz. Számítógépes hálózat igénybevételével való nyilvánossághoz közvetítésen a jelen jogdíjközlemény értelmezése során a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek elõre szerkesztett módon, kizárólag számítógépes hálózat igénybevételével történõ olyan nyilvánossághoz közvetítését kell érteni, amely az igénybevevõ számára nem teszi lehetõvé a mûsor semmiféle befolyásolását, személyre szabását, illetve amely nem teszi lehetõvé az igénybevevõ számára, hogy a mûsor tartalmi elemeibõl vagy annak korábbi részeibõl válasszon, vagy, hogy igénybevétel közben egy vagy több hangfelvételt átugorjon. 1.3. A hangfelvételnek a sugárzással egy idõben, számítógépes hálózat igénybevételével is történõ nyilvánossághoz közvetítéséért (,,simulcasting”) a felhasználó az 1.1. pont szerint fizetendõ együttes összegû jogdíjon felül annak 5%-át köteles fizetni. 1.4. a) Az 1.1. pontban említett reklám- és szponzorációs bevételen a bármilyen forrásból származó mindazon befizetéseket és dolog átadásával vagy tevékenység végzésével teljesített szolgáltatásokat érteni kell, amelyekre az adott felhasználó beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. Reklám- és szponzorációs díjnak minõsül az a bevétel is, amely a felhasználással összefüggésben nem a felhasználónál, hanem egy általa igénybe vett vagy vele gazdasági kapcsolatban álló harmadik személynél keletkezett. b) Az a) pont szerinti reklám- és szponzorációs bevételt ügynökségi vagy közvetítõi jutalékkal, illetve mennyiségi kedvezménnyel csökkenteni csak akkor lehet, ha errõl a felek a 2.1. pont szerinti szerzõdésben kifejezetten megállapodnak. 1.5. Az 1.1–1.3. pontokban meghatározott jogdíj megfizetésén túl, a hangfelvételben foglalt mû nyilvánossághoz közvetítéséhez engedélyt kell kérni az érintett szerzõktõl.

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

863

1.6. Az 1.1–1.3. pontokban meghatározott jogdíj megfizetése a felhasználót nem jogosítja arra, hogy a hangfelvételt olyan módon tegye a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé, hogy a közönség tagjai mind az egyes hangfelvételeket, mind pedig a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg (,,lehívás”). A hangfelvétel lehívásához engedélyt kell kérni az érintett szerzõktõl, elõadómûvészektõl és hangfelvétel-elõállítóktól.

felhasználási tevékenysége megkezdésének idõpontját követõen köti meg a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdést az MSZSZ-EJI-vel és a MAHASZ-szal, a felhasználás megkezdése és a szerzõdés hatálybalépése közötti idõszakra a jelen jogdíjközlemény rendelkezéseit eltérés nélkül kell alkalmazni.

1.7. Az 1.1–1.3. pontokban meghatározott jogdíj nem tartalmazza az általános forgalmi adót, azt a felhasználónak a százalékos mértékek szerint megállapított jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen kell megfizetnie.

A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek 2006. január 1. napjától december 31. napjáig érvényesek.

1.8. Jelen díjközlemény alkalmazása során hangfelvételnek kell tekinteni az ún. videoklipek hangcsíkját is.

***

2. A felhasználás egyéb feltételei 2.1. A felhasználás részletes feltételeirõl az MSZSZ-EJI és a MAHASZ, illetve a felhasználók szerzõdésben állapodnak meg. 2.2. Ha a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másként nem rendelkezik, a felhasználó adatot köteles szolgáltatni az 1.1–1.3. pontokban meghatározott jogdíj megfizetésének alapjául szolgáló bevételeirõl, továbbá a nyilvánossághoz közvetített hangfelvételekrõl. A hangfelvételekrõl a következõ adatokat kell közölni: a hangfelvétel címét, elõadójának nevét, kiadójának nevét, ideértve azt az ún. „label” nevet is, amely alatt a hangfelvétel megjelent, valamint a kiadás évét. A nyilvánossághoz közvetített hangfelvételekre vonatkozó adatszolgáltatásnak digitális formátumban kell eleget tenni. 2.3. Ha a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másként nem rendelkezik, az MSZSZ-EJI és a MAHASZ a jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint a hangfelvételek felhasználásának módját és mértékét a helyszínen ellenõrizheti. 2.4. Ha a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másként nem rendelkezik, a jelen díjszabás szerinti jogdíj és adatszolgáltatás naptári negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 15. napjáig esedékes. Amennyiben az (egyszerûsített) éves beszámoló készítésére kötelezett felhasználó a jelen pontban meghatározott idõpontig nem teljesíti a jogdíj megfizetésének alapjául szolgáló bevételeirõl adatszolgáltatási kötelezettségét, úgy az ellenkezõ bizonyításáig a jogdíjszámítás alapjának a felhasználó tárgyévi, ha ez még nem áll rendelkezésre, a tárgyévet megelõzõ évi (egyszerûsített) eredménykimutatása szerinti értékesítés nettó árbevételének idõarányos részét kell tekinteni. Ha az (egyszerûsített) éves beszámolóból más nem következik, a felhasználó bevételeit az 1.4. pont szerinti reklám- és szponzorációs bevételnek kell tekinteni. 2.5. Amennyiben a felhasználó – az MSZSZ-EJI, illetve a MAHASZ felelõsségi körén kívül esõ okból – csak

3. A jogdíjközlemény alkalmazásának idõbeli hatálya

MSZSZ-EJI

MAHASZ

A Jogdíjközleményt az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2006. január 25. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) jogdíjközleménye a rögzített elõadás nyilvánosság számára lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétele engedélyezésének feltételeirõl Az MSZSZ-EJI a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 73. § (1) bekezdése e) pontjában, 74. § (2) bekezdésében, továbbá 90. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az alábbiak szerint állapítja meg a rögzített elõadás nyilvánosság számára lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétele engedélyezésének feltételeit: 1. A jogdíjközlemény tárgyi hatálya 1.1. A nyilvánosság számára lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétel a rögzített elõadásoknak vagy azok részleteinek (a továbbiakban együtt: elõadás) vezeték útján, vagy bármely más eszközzel vagy módon történõ olyan nyilvános hozzáférhetõvé tétele, amelynek során a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg (a továbbiakban: „lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétel” vagy „felhasználás”). 1.2. Nyilvánosság számára lehívásra történõ hozzáférhetõvé tételnek minõsül továbbá az elõadások elõre szerkesztett folyamának nem sugárzással, hanem vezeték út-

864

MAGYAR KÖZLÖNY

ján, vagy bármely hasonló eszközzel vagy módon – ideértve például a számítógépes hálózat igénybevételét is – történõ olyan nyilvánossághoz közvetítése is, amely az igénybevevõ számára lehetõvé teszi, hogy az elõadásfolyamot bármilyen szempontból interaktív módon befolyásolja, személyre szabja, így például a) az egyes elõadások közül bármilyen szempont szerint válasszon, vagy b) az igénybevétel közben egy vagy több elõadást átugorjon. 1.3. A lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétel megvalósul tekintet nélkül arra, hogy a nyilvánosság tagjai a lehívott elõadásokat számítógépre vagy bármely hordozóra letölthetik-e. 1.4. Az elõadás lehívásra történõ hozzáférhetõvé tételéhez az elõadómûvész engedélyét kizárólag a jelen jogdíjközleményben említett felhasználásokra lehet megadottnak tekinteni, és kizárólag abban az esetben, ha a szolgáltató [7. a) pont] teljesíti a jelen jogdíjközleményben foglalt feltételeket. 1.5. Szerzõi mû elõadása, továbbá a hangfelvételben vagy filmalkotásban rögzített elõadás esetén a lehívásra történõ hozzáférhetõvé tételhez az MSZSZ-EJI engedélyén kívül az érintett jogosultak engedélye is szükséges. 2.1. A szolgáltató a 6.1. pont szerint megkötött felhasználási szerzõdése alapján nem köteles a jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjat megfizetni azon hangfelvételben rögzített elõadások után, amelyekre nézve teljesülnek az alábbi együttes feltételek: a) a hangfelvétel elõállítója írásban nyilatkozatot tesz az MSZSZ-EJI-nek, hogy a jogdíjat az érintett elõadómûvészeknek közvetlenül fizeti meg; e nyilatkozatnak a hangfelvételben rögzített elõadás olyan adatait kell tartalmaznia, amely alapján a hangfelvétel egyedileg azonosítható; b) az MSZSZ-EJI a szolgáltatót annak 6.3. pont szerint teljesített adatszolgáltatása alapján az a) pont szerinti nyilatkozattal érintett hangfelvételek körérõl megfelelõen tájékoztatja. 2.2. Amennyiben a lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétel csak részben a 2.1. pont szerinti nyilatkozat körébe nem tartozó elõadásokat érint, a jelen jogdíjközlemény rendelkezéseit – az említett nyilatkozattal érintett, illetve azon túl felhasznált hangfelvételben rögzített elõadások arányára is figyelemmel – megfelelõen kell alkalmazni. 3. Üzletszerûnek nem minõsülõ felhasználás 3.1. A jelen jogdíjközlemény alkalmazása szempontjából üzletszerûnek nem minõsülõ felhasználásért a szolgáltató nem köteles elõadómûvészi jogdíjat fizetni. 3.2. A jelen jogdíjközlemény alkalmazása szempontjából a felhasználás nem minõsül üzletszerûnek az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

2006/12. szám

a) a szolgáltató a felhasználással nem ér el bevételt, és a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja; b) a szolgáltató – a hozzáférést biztosító helyek számától függetlenül – összesen legfeljebb tíz, hangfelvételben vagy filmalkotásban rögzített elõadás részletét teszi lehívásra hozzáférhetõvé; c) a szolgáltató az elõadásrészleteket olyan mûszaki feltételekkel teszi lehívásra hozzáférhetõvé, amely az átlagos felhasználó számára csupán azok érzékelését (például ún. „real audio” típusú meghallgatását) teszi lehetõvé, a letöltésüket (tartós másolatkészítést) azonban nem; d) a szolgáltató a felhasználás megkezdését megelõzõen az MSZSZ-EJI-vel felhasználási szerzõdést köt, és annak feltételeit a felhasználási szerzõdés tartama alatt mindvégig hiánytalanul teljesíti. 3.3. A 3.2. pontban meghatározott feltételek bármelyikének meg nem felelõ felhasználás a jelen jogdíjközlemény alkalmazása szempontjából üzletszerûnek minõsül. 4. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke Ha a felhasználás a jelen jogdíjközlemény alkalmazása szempontjából üzletszerûnek minõsül (3.3. pont), a szolgáltató az alábbi elõadómûvészi jogdíjat köteles fizetni. 4.1. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke hangfelvételben rögzített elõadás esetén, ha a szolgáltató a felhasználáshoz kapcsolódóan nem ér el bevételt 4.1.1. Ha szolgáltató az elõadást olyan mûszaki feltételekkel teszi lehívásra hozzáférhetõvé, amely az átlagos felhasználó számára csupán annak érzékelését (például ún. „real audio” típusú meghallgatását) teszi lehetõvé, a letöltést (tartós másolatkészítést) azonban nem, akkor az elõadómûvészi jogdíj mértéke a lehívások számától függetlenül a következõ: Hangfelvételek száma

1–10 részlet 11–100 részlet 101–1000 részlet 1–10 részletnek nem minõsülõ vagy teljes elõadás 11–100 részletnek nem minõsülõ vagy teljes elõadás 101–1000 részletnek nem minõsülõ vagy teljes elõadás

Jogdíj mértéke

2 420 Ft/hó 12 120 Ft/hó 36 370 Ft/hó 12 120 Ft/hó 36 370 Ft/hó 72 750 Ft/hó

4.1.2. Ha a lehívható elõadásrészletek száma meghaladja az 1000-et, akkor 4.1.1. pontban foglalt díjon túl, az 1000-en felüli minden egyes elõadásrészlet után, a lehívások számától függetlenül 2 Ft/hó. A jelen pont alapján megállapított havi jogdíj nem haladhatja meg a havi 38 000 Ft-ot. 4.1.3. Ha az elõadásból lehívható tartam az elõadás részletét meghaladja, vagy teljes elõadások hívhatók le, és

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ezek száma együttesen meghaladja az 1000-et, akkor 4.1.1. pontban foglalt díjon túl, az 1000-en felüli minden egyes elõadás után, a lehívások számától függetlenül 21 Ft/hó. A jelen pont alapján megállapított havi jogdíj nem haladhatja meg a havi 399 000 Ft-ot. 4.1.4. A szolgáltató a letöltést (tartós másolat készítését) is lehetõvé tévõ ún. „download” típusú felhasználásért a 4.1.1–4.1.3. pont szerinti jogdíjon felül, lehívott elõadásonként 29 Ft elõadómûvészi jogdíjat köteles fizetni. 4.1.5. A szolgáltató a 4.1.4. pontban meghatározott elõadómûvészi jogdíjat köteles megfizetni abban az esetben is, ha az elõadást, illetve annak részletét olyan – letöltést (tartós másolat készítését) is lehetõvé tévõ – módon teszi hozzáférhetõvé, amely a letöltött elõadás, illetve elõadás részlete érzékelhetõvé tételén túl, valamely számítástechnikai, illetve telekommunikációs eszköz mûködésének vagy szolgáltatásának figyelmeztetõ, megkülönböztetõ jelzésére is alkalmas (pl. távbeszélõ eszközre érkezõ hívás, üzenet, illetve bármely más adat jelzése). 4.2. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke hangfelvételben rögzített elõadás esetén, ha a szolgáltató a felhasználáshoz kapcsolódóan bevételt ér el 4.2.1. Ha szolgáltató az elõadást olyan mûszaki feltételekkel teszi lehívásra hozzáférhetõvé, amely az átlagos felhasználó számára csupán annak érzékelését (például ún. „real audio” típusú meghallgatását) teszi lehetõvé, a letöltést (tartós másolatkészítést) azonban nem, akkor a felhasználásért költségvetési támogatása 1%-ának, továbbá a közönség tagja által fizetett díjbevétele 2,5%-ának, valamint reklám- és szponzorációs bevételei [7. c) pont] 6%-ának megfelelõ együttes összegû, de valamennyi esetben legalább a 4.1.1–4.1.3. pont szerinti elõadómûvészi jogdíjat köteles fizetni. 4.2.2. A szolgáltató letöltést (tartós másolat készítését) is lehetõvé tévõ ún. „download” típusú felhasználásért a nyilvánosság tagja által a lehívás fejében fizetett díj 12%-ának, ilyen díjbevétel hiányában (a letöltés ingyenes engedése esetén) reklám- és szponzorációs bevételei 6%-nak megfelelõ, de valamennyi esetben legalább a 4.1.4. pont szerinti elõadómûvészi jogdíjat köteles fizetni. 4.2.3. A szolgáltató a 4.2.2. pontban meghatározott elõadómûvészi jogdíjat köteles megfizetni abban az esetben is, ha az elõadást, illetve annak részletét olyan – letöltést (tartós másolat készítését) is lehetõvé tévõ – módon teszi hozzáférhetõvé, amely a letöltött elõadás, illetve elõadás részlete érzékelhetõvé tételén túl, valamely számítástechnikai, illetve telekommunikációs eszköz mûködésének vagy szolgáltatásának figyelmeztetõ, megkülönböztetõ jelzésére is alkalmas (például távbeszélõ eszközre érkezõ hívás, üzenet, illetve bármely más adat jelzése). 4.3. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke videoklipben rögzített elõadás esetén

865

Videoklipben rögzített elõadás esetén a szolgáltató az elõadás 4.1.1–4.1.4., 4.2.1., 4.2.2. pontok szerinti felhasználása esetén az említett pontok szerint fizetendõ jogdíjon felül, annak 50%-át is köteles megfizetni. 4.4.1. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke filmalkotásban rögzített elõadás esetén, ha a szolgáltató a felhasználáshoz kapcsolódóan nem ér el bevételt 4.4.1.1. Ha legfeljebb 10 elõadásrészlet hívható le, a lehívások számától függetlenül 12 120 Ft/hó. 4.4.1.2. Ha a lehívható elõadásrészletek száma 10-nél több, de a 100-at nem haladja meg, a lehívások számától függetlenül 60 630 Ft/hó. 4.4.1.3. Ha a lehívható elõadásrészletek száma meghaladja a 100-at, akkor a 4.4.1.2. pontban meghatározott díjon túl, a 100-on felüli minden egyes elõadás után, a lehívások számától függetlenül 600 Ft/hó. 4.4.1.4. Ha az elõadásból lehívható tartam az elõadás részletét meghaladja, vagy teljes elõadások hívhatók le, a lehívások számától függetlenül 59 Ft/perc/nap. 4.4.2. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke filmalkotásban rögzített elõadás esetén, ha a szolgáltató a felhasználáshoz kapcsolódóan bevételt ér el Költségvetési támogatása 1%-ának, továbbá a közönség tagja által fizetett díjbevétele 2,5%-ának, valamint reklámés szponzorációs bevételei [7. c) pont] 6%-ának megfelelõ együttes összegû, de legalább a 4.4.1. pontban meghatározott elõadómûvészi jogdíjat köteles fizetni. 4.4.3. Szinkronizált filmalkotás esetén a szolgáltató a 4.4.1–4.4.2. pont szerinti jogdíjon felül, annak 50%-át is köteles megfizetni. 4.5. A szolgáltató a 4.4.1–4.4.3. pontokban meghatározott elõadómûvészi jogdíjat köteles megfizetni abban az esetben is, amennyiben a rögzített elõadást olyan mûszaki feltétellel teszi lehívásra hozzáférhetõvé, amely alkalmas arra, hogy annak lehívását, illetve letöltését (tartós másolat készítését) az igénybe vevõ a saját nevében, de más javára kezdeményezze. 4.6. A jelen jogdíjközlemény 4. pontjában meghatározott jogdíj nem tartalmazza az általános forgalmi adót (áfa), azt a szolgáltatónak az ott meghatározott jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen kell megfizetnie. 5. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke, ha az elõadómûvész kizárólag saját elõadómûvészi teljesítményét hangfelvételben rögzítõ elõadást tesz lehívásra hozzáférhetõvé A 4.1., illetve 4.2. pontokban meghatározott elõadómûvészi jogdíjakat nem kell megfizetni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: a) a szolgáltató olyan elõadómûvész vagy elõadómûvészek olyan együttese, aki (amely) kizárólag saját elõadómûvészi teljesítményét hangfelvételben rögzítõ elõadást tesz lehívásra hozzáférhetõvé;

866

MAGYAR KÖZLÖNY

b) a szolgáltató a felhasználás megkezdését megelõzõen az MSZSZ-EJI-vel felhasználási szerzõdést köt, és annak feltételeit a felhasználási szerzõdés tartama alatt mindvégig hiánytalanul teljesíti; c) a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatokból, illetve nyilatkozatokból egyértelmûen megállapítható, hogy az engedély ingyenessége a lehívásra hozzáférhetõvé tett elõadásban közremûködõ valamennyi elõadómûvészre kiterjedõen fenntartható, és a jogkezelés ilyen módon hatékonyabban valósítható meg. 6. A felhasználás egyéb feltételei 6.1. A felhasználás részletes feltételeirõl az MSZSZ-EJI és a szolgáltató szerzõdésben állapodnak meg. Ha a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másként nem rendelkezik, az alábbi szabályokat kell alkalmazni. 6.2. A szolgáltató köteles adatot szolgáltatni az elõadómûvészi jogdíj megfizetésének alapjául szolgáló bevételeirõl és a jogdíjelszámolás alapjául szolgáló egyéb adatairól, valamint a felhasználás módjáról és mértékérõl. 6.3. A felhasználás módjára és mértékére vonatkozó adatszolgáltatásnak digitális formátumban (elektronikus úton) kell eleget tenni. Az egyes hozzáférhetõvé tett elõadásokról szolgáltatott adatoknak tartalmaznia kell legalább a következõket: a) a hangfelvétel, a videoklip vagy a filmalkotás címét; b) az elõadásban közremûködõ elõadómûvészek nevét, filmalkotás esetén a fõszereplõ, illetve szereplõ besorolás feltüntetésével; c) a hangfelvételt, a videoklipet vagy a filmalkotást elõállító nevét, hangfelvétel esetén ideértve azt az ún. „label” nevet is, amely alatt a hangfelvétel megjelent; d) hangfelvételben, videoklipben, illetve filmalkotásban rögzített elõadás forgalomba hozatalának évét. Az adatszolgáltatásnak elkülönítve kell tartalmaznia a csak érzékelésre (például „real audio” típusú meghallgatásra), illetve a letöltésre (tartós másolat készítésére) hozzáférhetõvé tett elõadások adatait. Ha az elõadómûvészi jogdíj mértéke a lehívások számától (is) függ, akkor az adatszolgáltatásnak a lehívások számára is ki kell terjednie. 6.4. Az MSZSZ-EJI a jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint az elõadások felhasználásának módját és mértékét a helyszínen is ellenõrizheti. 6.5. Ha a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másképp nem rendelkezik, a jelen jogdíjközlemény szerinti jogdíj és adatszolgáltatás negyedévente, a naptári negyedév lejártát követõ 5. napig esedékes. Az adatszolgáltatást havi bontásban kell teljesíteni. 6.6. Az MSZSZ-EJI a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdésben engedélyt kér a szolgáltatótól, hogy a) nevét, b) címét (székhelyét),

2006/12. szám

c) az elõadás(ok) hozzáférési helyét (például URL cím), illetve d) azt a tényt, hogy rögzített elõadás nyilvánosság számára lehívásra történõ hozzáférhetõvé tételére engedélyt kapott az MSZSZ-EJI-tõl a rögzített elõadás más jogosultjaival, illetve a jogosultak közös jogkezelõ szervezeteivel írásban közölje. 6.7. A jelen jogdíjközleményben egyedileg nem meghatározott, a rögzített elõadások nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetõvé tétele körébe esõ felhasználások esetén a közzétett elõadómûvészi jogdíjmértékek elveinek és arányainak alkalmazásával az MSZSZ-EJI által esetenként megállapított szerzõi jogdíj fizetendõ. 7. Értelmezõ rendelkezések a) ,,Szolgáltató”: a rögzített elõadást lehívásra hozzáférhetõvé tevõ (tartalomszolgáltató), továbbá a tartalomszolgáltatótól különbözõ, a tartalomszolgáltató felhasználási tevékenységéhez közvetlenül vagy közremûködõ(k) útján kapcsolódó hálózati köztes (közvetítõ) szolgáltatást nyújtó személy, illetve szervezet. b) ,,Elõadásrészlet” vagy „elõadás részlete”: ba) Hangfelvétel esetében elõadásonként legfeljebb egy perc hosszúságú olyan részlet, amely nem haladja meg az elõadás teljes hosszának felét. bb) Filmalkotás esetében elõadásonként legfeljebb öt perc hosszúságú olyan részlet, amely nem haladja meg az elõadás teljes hosszának 10%-át. Ahol a jelen jogdíjközlemény elõadást említ, azon az elõadás részletét is érteni kell. c) ,,Reklám- és szponzorációs bevétel”: az a bármilyen forrásból származó, mindazon befizetés és dolog átadásával vagy tevékenység végzésével teljesített szolgáltatás, amelyekre az adott szervezet beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkori hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. 8. A hozzáférést biztosítók felelõsségének korlátozása 8.1. Ha a tartalomszolgáltatótól különbözõ szolgáltató a tartalomszolgáltató által lehívásra történõ hozzáférésre felajánlott tartalmat nem ismeri, illetve nem ismerheti, és a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználási cselekmények közül kizárólag az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Elker. tv.) 8–11. §-aiban meghatározott hálózati szolgáltatás(oka)t nyújt az ott meghatározott feltételekkel, az MSZSZ-EJI és az általa képviselt elõadómûvészi jogosultak irányában az elõadómûvészi jogok megsértéséért a továbbiakban nem felel, így jogdíjfizetési kötelezettsége sem áll fenn, amennyiben az Elker. tv.-ben meghatározott értesítésieltávolítási eljárást – az ott meghatározott feltételek hiánytalan betartásával – lefolytatja. Ha az e pont szerinti szolgáltató a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználást is megvalósítja, az értesítési-eltávolítási eljárás alkalmazásáról szerzõdést köt az MSZSZ-EJI-vel.

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8.2. A szerzõdés tartalmazza, hogy a szolgáltató által végzett, az elõzõ pontban megjelölt tevékenységek elõadómûvészi jogok szempontjából felhasználást valósítanak meg. 8.3. A 6.1. pont szerinti szerzõdésben a szolgáltató vállalja, hogy lefolytatja az Elker. tv. 13. §-ban meghatározott értesítési-eltávolítási eljárást abban az esetben, ha az MSZSZ-EJI képviselõje útján értesíti a szolgáltatót arról, hogy az MSZSZ-EJI közös jogkezelésébe tartozó elõadómûvészi teljesítményre vonatkozó jogsértés valósult meg a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben. 8.4. A jelen pont szerinti értesítési-eltávolítási eljárás alkalmazásáról kötött szerzõdésben a szolgáltató és az MSZSZ-EJI a jogszabályban nem rendezett kérdésekben állapodhatnak meg. A felek szerzõdési vagy egyéb nyilatkozataikat, közléseiket, értesítéseiket írásban, teljes bizonyító erejû magánokirati formában teszik meg. A felek hatályos írásbeli közlésnek tekintik a nekik vagy általuk harmadik személyhez címzett írásbeli magánokirat hû másolatát, továbbá az elektronikus formában tett közlést is, ha annak megérkezését a címzett elektronikus úton igazolja. A felek kötelesek az egymástól származó elektronikus küldemények megérkezését visszaigazolni. 9. A jogdíjközlemény idõbeli hatálya A jogdíjak és felhasználási feltételek 2006. január 1. napjától december 31. napjáig érvényesek. MSZSZ-EJI *** A Jogdíjközleményt az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2006. január 25. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) jogdíjközleménye az elõadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történõ átvitel céljára készült rögzítésének díjáról és a felhasználás egyéb feltételeirõl Az MSZSZ-EJI, a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 74. § (2) bekezdésének elsõ fordulatában, 27. § (3) bekezdésében, valamint 90. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, az alábbiak szerint állapítja meg az elõadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz

867

történõ átvitel céljára készült rögzítésének díját és a felhasználás egyéb feltételeit: 1. A jogdíjközlemény tárgyi hatálya 1.1. A jogdíjközlemény hatálya a televízió-szervezet és a saját televízió-mûsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítõ (a továbbiakban együtt: „felhasználó”) által sugárzás vagy a nyilvánossághoz történõ átvitel (a továbbiakban együtt: „sugárzás”) céljára rögzített elõadás (a továbbiakban: „felvétel”) elsõ sugárzását követõ ismételt sugárzásának díjára és felhasználási feltételeire terjed ki. 1.2. A jogdíjközlemény hatálya kiterjed azokra a felvételekre is, amelyeket más személyek a felhasználó megrendelésére és a mûsorában történõ sugárzása céljával rögzítettek, ha a felhasználó az ilyen felvétel sugárzására annak bármely más felhasználását megelõzõ kizárólagos jogot szerzett. 2. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke 2.1. A felhasználó a felvétel elsõ sugárzását követõ ismételt sugárzásáért az alábbiakban meghatározott elõadómûvészi jogdíjat köteles fizetni. 2.2. A jogdíjat a felhasználónak a mûsorszolgáltatás jellegétõl és vételkörzetétõl, továbbá az ismételten sugárzott felvétel perchosszától függõen, az egy percre esõ jogdíj alapulvételével kell megállapítania és megfizetnie: A mûsorszolgáltatás jellege és vételkörzete

a) közszolgálati mûsorszolgáltatók aa) országos mûsorszolgáltatás esetén ab) körzeti mûsorszolgáltatás esetén ac) helyi mûsorszolgáltatás esetén b) nem közszolgálati mûsorszolgáltatók ba) országos mûsorszolgáltatás esetén bb) körzeti mûsorszolgáltatás esetén bc) helyi mûsorszolgáltatás esetén

A jogdíj mértéke percenként

7 580 Ft 2 330 Ft 1 170 Ft

11 660 Ft 3 500 Ft 1 750 Ft

2.3. Az eredetileg idegen nyelvû elõadás magyar nyelvû szinkronját tartalmazó felvétel ismételt sugárzása esetén a jogdíj mértéke a 2.2. pontban meghatározott jogdíjmérték 25 (huszonöt) %-a. 2.4. A 2.2. és 2.3. pontokban meghatározott jogdíjakat a felhasználónak nem kell megfizetnie a) a felvétel elsõ sugárzásának napját követõ egy éven belüli, egyszeri ismételt sugárzásáért; b) a felvétel részletének két percet meg nem haladó terjedelemben történõ ismételt sugárzásáért, feltéve, hogy a részlet idõtartama ezen belül sem haladja meg az elsõ ízben sugárzott felvétel teljes idõtartamának tíz százalékát; c) a felvétel részletének mûsorelõzetes céljára történõ ismételt sugárzásáért, harminc másodpercet meg nem haladó terjedelemben.

868

MAGYAR KÖZLÖNY

2.5. A felhasználónak a jogdíjat a 2.2–2.4. pontokban meghatározott feltételek szerint kell megfizetnie akkor is, ha a felvétel ismételt sugárzására más felhasználónak ad engedélyt. Ilyen esetben azonban az ismételt sugárzást engedélyezõ felhasználónak a fizetendõ jogdíj mértékét nem a saját, hanem annak mûsorszolgáltatási jellege és vételkörzete alapján kell megállapítania és megfizetnie, akinek (amelynek) a felvétel ismételt sugárzását engedélyezte. A jelen pontot megfelelõen alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználó külföldi mûsorsugárzó szervezetnek ad engedélyt a felvétel ismételt sugárzására. 2.6. A nem közszolgálati mûsorszolgáltatókra meghatározott jogdíjak [2.2. b) pont] mérséklésére – legfeljebb a közszolgálati mûsorszolgáltatókra megállapított jogdíj [2.2. a) pont] mértékéig – abban az esetben kerülhet sor, ha a) a nem közszolgálati mûsorszolgáltató a mûsorszolgáltatási szerzõdésben kötelezõen elõírtnál magasabb arányban vállalja közszolgálati mûsorok sugárzását, továbbá b) az ilyen önként vállalt közszolgálati mûsorarány megfelelõ mérésérõl és nyilvántartásáról a felhasználás részletes feltételeit tartalmazó szerzõdésben (3.1. pont) az MSZSZ-EJI-vel megállapodik, és c) az MSZSZ-EJI-vel szemben három hónapnál régebben lejárt jogdíjtartozása nem áll fenn és adatszolgáltatási kötelezettségének határidõben eleget tett.

3.2. A felhasználó – a 2.4. pontban meghatározott eseteket kivéve – köteles az MSZSZ-EJI részére adatokat szolgáltatni az ismételten sugárzott felvételekrõl. Ha a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másképp nem rendelkezik, az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell legalább a következõket: a) a felvétel címét és perchosszát, felvétel részletének ismételt sugárzása esetén emellett a részlet perchosszát is; b) a felvételen, illetve felvételrészleten szereplõ elõadómûvészek nevét, a fõszereplõ, illetve szereplõ besorolás feltüntetésével. A felhasználás módjára és mértékére vonatkozó adatszolgáltatásnak digitális formátumban kell eleget tenni. 3.3. Ha a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másképp nem rendelkezik, a jogdíj és az adatszolgáltatás naptári félévenként, a félévet követõ hónap 15. napjáig esedékes. 3.4. Az MSZSZ-EJI a felvétel jogdíjközleményben meghatározott felhasználásának módját és mértékét a helyszínen is ellenõrizheti. 4. A jogdíjközlemény idõbeli hatálya A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek 2006. január 1. napjától december 31. napjáig érvényesek.

2.7. A 2.2. és 2.3. pontokban meghatározott jogdíjak nem tartalmazzák az általános forgalmi adót, azt a felhasználónak a megállapított jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen kell megfizetnie. 3. A felhasználás egyéb feltételei 3.1. A felhasználás részletes feltételeirõl az MSZSZ-EJI és a felhasználó szerzõdésben állapodik meg. Az MSZSZ-EJI a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdésben a felhasználók között indokolatlan megkülönböztetést nem alkalmazhat, azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít.

2006/12. szám

MSZSZ-EJI ***

A Jogdíjközleményt az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2006. január 25. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (1052 Budapest, Városház u. 7.) hirdetménye Az FVM Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatala – az 1992. évi II. törvény 25. §-a alapján a földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló, többször módosított 1993. évi II. törvény rendelkezései szerint – nyilvános sorsolást tart a Kókai Mezõgazdasági Szövetkezet használatában lévõ, részarány-földtulajdon kiadása után megmaradó földrészletekre. A sorsoláson részvételre jogosultak köre: a Kókai Mezõgazdasági Szövetkezetet érintõen, az 1992. évi II. törvény alapján meghatározott tulajdonosi jogosulti körbe tartozó személyek (részarány-tulajdon értékkel rendelkezõ személyek).

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

869

A sorsolás helye: 2243 Kóka, Kossuth Lajos u. 2., Kókai Mûvelõdési Központ Színházterme A sorsolás ideje: 2006. március 8., 10 óra. A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: Település: Kóka Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

Sorsolásra kerülõ AK érték

32

gyep (rét)

2,2343

93,17

37,61

1701

szántó

1,0790

16,83

2,97

09/10

gyep (rét)

0,5492

12,41

12,41

013/1

gyep (rét)

16,9841

264,95

264,95

041/7

szõlõ, gyep

0,6618

12,20

12,20

047/7

gyep, szántó

10,8393

128,25

128,25

056/2

gyep (rét)

2,9395

66,43

2,44

060/2

szántó

16,1148

459,37

63,99

063/22

szántó

0,4945

12,56

12,56

084/13

szántó, gyep

0,9310

25,66

25,66

091/99

szántó

0,0963

3,26

3,26

0117

gyep (rét)

0,4643

10,49

10,49

0119/4

gyep, szántó

0,6258

13,54

8,67

0135/2

szántó

7,2347

215,99

9,49

0135/37

szántó

0,0489

1,66

1,66

0135/38

szántó

0,1447

4,02

4,02

0139/11

gyep, szántó

0,6018

15,16

15,16

0141

gyep (rét)

1,5634

44,87

44,87

0144/1

szántó, gyep

8,8503

174,75

79,76

0149/5

gyep, szántó

19,5417

556,40

239,13

0153/2

szántó

0,3820

3,97

3,97

0153/3

szántó

0,3819

3,97

3,97

0153/5

szántó

0,2413

2,51

2,51

0153/6

szántó

0,4680

4,87

4,87

0153/9

szántó

0,7427

7,72

7,72

0153/10

szántó

0,2514

2,61

2,61

0153/11

szántó

0,2633

2,74

2,74

0153/15

szántó

0,1673

1,74

1,74

0153/17

szántó

0,5967

6,21

6,21

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

870

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

2006/12. szám Sorsolásra kerülõ AK érték

0153/26

erdõ

0,1510

1,15

1,15

0153/40

szántó

0,9452

9,83

9,83

0153/42

szántó

0,1453

1,51

1,51

0153/48

szántó

0,1464

1,52

1,52

0153/50

szántó

0,8081

8,40

8,40

0153/52

szántó

0,4413

4,59

4,59

0153/54

szántó

0,1561

1,62

1,62

0153/56

szántó

0,0961

1,00

1,00

0153/66

szántó

0,1759

1,83

1,83

0153/74

szántó

0,2496

2,60

2,60

0153/78

szántó

0,2190

2,28

2,28

0153/81

szántó

0,2291

2,38

2,38

0156/3

szántó

0,9517

14,85

14,85

0156/5

szántó, gyep

1,9534

23,54

23,54

0156/10

szántó

0,2014

3,14

3,14

0156/11

szántó

0,0526

0,82

0,82

0156/12

szántó

0,0607

0,95

0,95

0156/16

szántó

0,0582

1,62

1,62

0156/18

szántó

0,2201

6,12

6,12

0156/19

szántó

0,1608

4,47

4,47

0156/25

szántó

0,2784

4,34

4,34

0156/27

szántó

0,5222

8,15

8,15

0156/29

szántó

0,0677

1,88

1,88

0157/3

gyep, szántó

0,7697

12,75

12,75

0157/4

gyep (rét)

0,4107

6,41

6,41

0157/5

gyep (rét)

0,2892

4,51

4,51

0157/6

gyep (rét)

0,0629

0,98

0,98

0157/7

gyep (rét)

0,0673

1,05

1,05

0157/14

szántó

0,0378

0,79

0,79

0157/16

szántó

0,1248

2,61

2,61

0157/17

gyep (rét)

0,2968

6,71

6,71

0157/19

szántó

0,0349

0,73

0,73

0157/22

szántó

0,0342

0,71

0,71

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

871 Sorsolásra kerülõ AK érték

0157/24

szántó

0,0446

1,24

1,24

0157/25

szántó

0,1352

2,83

2,83

0157/26

szántó

0,0475

0,99

0,99

0157/27

szántó

0,0295

0,62

0,62

0157/32

szántó

0,0853

1,78

1,78

0157/38

gyep (rét)

0,1636

2,55

2,55

0157/40

gyep (rét)

0,5039

7,86

7,86

0157/41

gyep (rét)

1,0531

16,43

16,43

0157/46

gyep (rét)

0,1058

1,65

1,65

0157/47

gyep (rét)

0,6341

9,89

9,89

0157/48

gyep (rét)

0,1855

2,89

2,89

0157/49

gyep (rét)

0,4687

7,31

7,31

0157/50

gyep (rét)

0,1845

2,88

2,88

0157/51

gyep (rét)

0,1180

1,84

1,84

0157/56

gyep (rét)

0,2989

4,66

4,66

0157/59

gyep (rét)

0,3769

5,88

5,88

0157/62

szántó

0,0485

1,01

1,01

0157/64

gyep (rét)

0,2302

6,61

6,61

0161/19

szántó

3,2807

35,30

35,30

0172/9

szántó

0,5754

5,98

5,98

0172/10

szántó

1,3973

10,97

10,96

0177/9

szántó

0,8345

23,20

23,20

0188/25

szántó, szõlõ

46,1172

1141,80

1102,00

0211/11

szántó

0,0615

1,71

1,71

0223/3

erdõ

0,0604

0,71

0,71

0266/3

erdõ, szántó

6,2970

21,55

21,55

0266/4

szántó

3,0434

47,48

32,23

0289/20

erdõ

59,2803

112,63

15,58

0299/10

szõlõ

0,2928

7,64

7,64

0299/13

szántó

1,4419

15,00

15,00

0299/14

szántó

0,3468

3,61

3,61

0299/48

szõlõ

0,3367

8,79

6,65

0299/49

szõlõ

0,3618

9,44

9,44

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

872

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

2006/12. szám Sorsolásra kerülõ AK érték

0299/50

szõlõ

0,3805

9,93

9,93

0299/53

szántó

0,5754

5,98

5,98

0299/54

szántó

0,4158

4,32

4,32

0299/55

szántó

1,3487

14,03

14,03

0310/7

szántó

0,3819

5,96

5,96

0310/9

szántó

0,3996

1,68

1,68

0310/12

szántó

0,3025

1,27

1,27

0310/127

szántó

0,3824

1,61

1,61

0310/128

szántó

0,5017

2,11

2,11

0310/129

szõlõ

0,2194

5,73

5,73

0325/4

szántó

0,4676

7,29

7,29

0327/36

szántó

8,6956

135,65

135,65

0327/38

szántó

7,8938

123,14

123,14

0327/40

szántó

29,7855

464,65

157,76

2291

szántó és gazdasági épület

0,1698

2,65

2,65

3662

szántó

0,2248

2,34

2,34

3666

szántó

0,2090

3,26

3,26

3671

szántó

0,2428

3,79

3,79

3673/5

szántó

0,2524

3,94

3,94

3683

szántó

0,4208

8,79

8,79

3685

szántó

0,3572

7,47

7,47

3691

kert

0,1291

1,34

1,34

3708

szántó

0,2158

2,24

2,24

3712

szántó

0,1942

3,03

3,03

3725

gyep (legelõ)

0,1708

0,12

0,12

3729

szõlõ, kert

0,1938

3,93

3,93

3746

gyep (legelõ)

0,1248

0,09

0,09

3747

gyep (legelõ)

0,2489

0,17

0,17

3748

gyep (legelõ)

0,2477

0,17

0,17

3751

gyep (legelõ)

0,3669

0,26

0,26

3752

gyep (legelõ)

0,3697

0,26

0,26

3756

gyep (legelõ)

0,1503

0,11

0,11

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

873 Sorsolásra kerülõ AK érték

3757

gyep (legelõ)

0,3373

0,24

0,24

3758

gyep (legelõ)

0,3830

0,27

0,27

3759

gyep (legelõ)

0,1856

0,13

0,13

3761

gyep (legelõ)

0,2424

0,17

0,17

3762

gyep (legelõ)

0,2237

0,16

0,16

3765

gyep (legelõ)

0,4316

0,30

0,30

3767

gyep (legelõ)

0,2233

0,16

0,16

3768

szõlõ, erdõ

0,1971

4,05

4,05

3769

gyep, erdõ

0,2435

0,63

0,63

3770

gyep, erdõ

0,2100

0,61

0,61

3771

gyep (legelõ)

0,2205

0,15

0,15

3773

gyep (legelõ)

0,1950

0,14

0,14

3774

szõlõ

0,2172

5,67

5,67

3775

szõlõ

0,2144

5,60

5,60

3783

gyep (legelõ)

0,2158

0,15

0,15

3784

gyep (legelõ)

0,1302

0,09

0,09

3785

gyep (legelõ)

0,0856

0,06

0,06

3786

gyep (legelõ)

0,1536

0,11

0,11

3787

gyep (legelõ)

0,1892

0,13

0,13

3788

gyep (legelõ)

0,1769

0,12

0,12

3790

gyep (legelõ)

0,2158

0,15

0,15

3792

gyep (legelõ)

0,4316

0,30

0,30

3795

gyep (legelõ)

0,3352

0,23

0,23

3797

gyep (legelõ)

0,1852

0,13

0,13

3798

gyep (legelõ)

0,2744

0,19

0,19

3828/2

szántó

0,1514

1,57

1,57

3882

szõlõ

0,1291

4,93

4,93

3890

kert

0,1090

1,13

1,13

3891

kert

0,1097

1,14

1,14

3892/2

szántó

0,2092

2,18

2,18

3893

kert

0,0906

0,94

0,94

3894

kert

0,0647

0,67

0,67

3898

szõlõ

0,1451

5,54

5,54

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

874

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

2006/12. szám Sorsolásra kerülõ AK érték

3901

szántó

0,1528

1,59

1,59

3903

szántó

0,1536

1,60

1,60

3904

szántó

0,1535

2,39

2,39

3905

kert

0,1500

1,56

1,56

3906

szõlõ

0,1410

3,68

3,68

3907

kert

0,0777

0,81

0,81

3914/1

szántó

0,2621

2,73

2,73

3922

szõlõ

0,0763

2,91

2,91

4004

gyep (rét)

0,1511

2,36

2,36

4009

gyep (legelõ)

0,2262

0,16

0,16

4010

gyep (legelõ)

0,2482

0,17

0,17

4012

gyep (legelõ)

0,2173

0,15

0,15

4013

szántó

0,2154

2,24

2,24

4015

szántó

0,1651

1,72

1,72

4016

gyep (legelõ)

0,1554

0,11

0,11

4026

gyep (legelõ)

0,0791

0,06

0,06

4027

gyep (legelõ)

0,0791

0,06

0,06

4028

gyep (legelõ)

0,1582

0,11

0,11

4029

gyep (legelõ)

0,1586

0,11

0,11

4030

gyep (legelõ)

0,2198

0,15

0,15

4037

szõlõ, szántó

0,4480

8,47

8,47

4075

szõlõ

0,1021

3,90

3,90

4109/1

kert

0,1485

1,54

1,54

4109/2

kert

0,1485

1,54

1,54

4123

gyep (legelõ)

0,2612

0,18

0,18

4124

gyep (legelõ)

0,4316

0,30

0,30

4128

szántó

0,3769

3,92

3,92

4130

szõlõ, erdõ

0,3391

7,50

7,50

4131

szántó

0,3259

3,39

3,39

4143

gyep (legelõ)

0,5035

0,35

0,35

4144

szántó, szõlõ

0,5035

8,24

8,24

4147

gyep (legelõ)

0,5409

0,38

0,38

4149

gyep (legelõ)

0,4417

1,24

1,24

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

875 Sorsolásra kerülõ AK érték

4150

gyep (legelõ)

0,3238

0,91

0,91

4154

kert

0,1439

1,50

1,50

4155

kert

0,2046

2,13

2,13

4171

gyep (legelõ)

0,1895

0,13

0,13

4186/2

szántó

1,9684

30,71

17,71

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

Település: Tápiószecsõ Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

Sorsolásra kerülõ AK érték

0182/23

szántó

17,3778

180,73

67,16

0184/44

szántó

15,6249

162,50

82,49

0184/47

szántó

0,6180

6,43

6,43

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot sem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követõ 48 órán belül kifogást nyújthat be a Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz címezve. Miakich Gábor s. k., mb. hivatalvezetõ

A Nemzeti Kegyeleti Bizottság közleménye A temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Sírkerthez tartozó temetõket, hõsi temetõket, hõsi temetési helyeket, temetkezési emlékhelyeket, kegyeleti emlékhelyeket és temetési helyeket a Nemzeti Kegyeleti Bizottság határozza meg. E felhatalmazás, illetve a Nemzeti Kegyeleti Bizottság szervezetérõl és feladatairól szóló 146/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 3. §-ának a) pontjában biztosított döntési jog alapján: 1. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2005. január 26-án tartott soros ülésén az alábbi határozatot hozta: 6/2005. számú határozatával „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította – Rákoskeresztúri Új Köztemetõ (1108 Budapest, Kozma u. 8–10.) 32/I parcella16 sor 4 sírhelyét – Sopron, Új Szent Mihály temetõ = Wälder József B csoport 21–22 sírhely = Sopronyi-Thurner Mihály B csoport 55–56 sírhely

876

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/12. szám

2. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2005. november 23-án tartott soros ülésén az alábbi határozatot hozta: – 78/2005. számú határozatával Nyíregyháza Északi temetõben a következõ sírhelyeket „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította Parcella

Sor

Sír

Név

Foglalkozás

2

5

131

Csallány Dezsõ

régész, muzeológus

3

1

1

Geduly Henrik

evangélikus püspök, egyházi író

3

1

5

Westsik Vilmos

mezõgazdász, egyetemi tanár, kísérletügyi fõigazgató, az MTA tagja

4

1

49

Lukács Ödön

református lelkész, esperes, egyházi író, történész

16

157 sírbolt

Vietórisz József

mûfordító, költõ

21

84 sírbolt

Jósa András, nagybányai és németszögyényi

régész, orvos, antropológus, muzeológus

ravatalozó

nyugati park

Szilágyi László

1956-os forradalom mártírja

ravatalozó

nyugati park

Tomasovszky András

1956-os forradalom mártírja

Bessenyei György, nagybessenyõi

író, költõ, a bécsi magyar nemesi testõrség hadnagya

Kemecsei falmenti 2 sírbolt

– 79/2005. számú határozatával a Farkasréti temetõ (1124 Budapest, Németvölgyi út 99.) 60/8-as parcella 1. sor 647 sírhelyét „B” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. Jókai Anna s. k., a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke

A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye A BM Központi Hivatal a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján – az eddig közzétetteken kívül – az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 430706F

696204A

098217C

949755E

699022A

366139B

106938A

698617A

697486A

202451F

429984D

394600B

689444C

045195A

684274D

315872B

305874B

422132B

448211B

169556E

133409B

370880B

833595D

893866B

721745F

967751B

634395C

412025B

061319D

862410E

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

877

176953C

626156E

313945F

039575D

630993E

202000C

145363C

466804A

027990F

783123A

869941C

642053F

658505E

203623D

050706E

444425F

360291D

535431A

105493E

604826D

221959C

948661D

699462E

412489B

651635C

473605B

967307B

506768E

534632D

872636C

756644D

006281A

770287D

105715C

834254B

387161E

063343C

347996F

560358D

760531F

798728B

868109F

074283C

214296E

845159D

695678A

194698B

557095E

695675A

912192E

021716E

641466C

072114D

773604E

912245C

151184D

368518E

328316E

381253A

495595C

609835A

257060A

783497D

176946F

380104A

648708C

182004C

058196D

600459A

068122D

594948A

435344E

517106C

134382D

506673F

159884D

079331F

457540F

639943E

827472B

504447B

511806E

616442D

504584F

943596B

487500D

789052F

378031C

272694A

163006E

028270D

739705D

387836C

519438C

772531A

598886A

705584F

630667D

688931F

211208D

245790B

167842D

878

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/12. szám

012401F

121006B

467202F

276356C

611702E

397431B

396633B

851072B

657583A

360351A

016686B

882532C

674585A

086437D

575280E

637101A

331195C

260027A

762735C

586902A

939821A

153076D

095559E

173077E

725805A

823968B

230817C

034185D

229836A

786974E

486389E

455776D

090502C

186669F

462483A

422994E

194989F

923271F

781844C

350154A

880978B

328511F

348400C

956353D

448825B

005208B

000316E

118987C

052669C

717093F

498344F

734776A

876216D

697320C

808168D

337457B

872542A

049019B

248023E

111932E

177057F

621266C

481321A

263034F

735401A

762569F

518062C

608010B

713322C

240751D

221568C

750220A

953072A

025015A

327293E

963904C

675697E

965883C

300751E

554837B

202057D

055237D

920283B

136397D

093425D

257171D

235691F

836563D

117401F

961236A

555487D

717264A

768011D Közlekedési Nyilvántartó Osztály

2006/12. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

879

Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2005. évi 171. számában kihirdetett, a kulturális javak kiviteli engedélyezésének részletes szabályairól szóló 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló 34/2005. (XII. 28.) NKÖM rendelet – 6. §-ának szövege helyesen: „6. § Az R. 1–7. számú melléklete helyébe e rendelet 1–7. számú melléklete lép.” – 9. § b) pontjának szövege helyesen: „b) az R. 8. és 9. számú melléklete.” (Kézirathiba)

880

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/12. szám

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2006. évi éves elõfizetési díj: 90 216 Ft. Egy példány ára: 207 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +184 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 06.0328 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.