113. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, au gusz tus 29., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 5313, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2007. augusztus 29.,

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

222/2007. (VIII. 29.) Korm. r.

A cirkuszi menazséria létesítése és mûködtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól . . . . . . . . . . . . . .

8389

223/2007. (VIII. 29.) Korm. r.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történõ végrehajtásáról szóló 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8396

22/2007. (VIII. 29.) MeHVM r.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és a támogatás jogcímeirõl . . . .

8400

23/2007. (VIII. 29.) MeHVM r.

A Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8408

24/2007. (VIII. 29.) MeHVM– GKM–KvVM e. r.

A Környezet és Energia Operatív Program IV. és V. prioritásainak végrehajtásában közremûködõ szervezet kijelölésérõl . . . . . . . .

8414

93/2007. (VIII. 29.) FVM r.

Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrõl . . . . . . . . . .

8415

A Magyar Honvédség belföldi futárszolgálati tevékenységérõl szóló 6/2003. (II. 7.) HM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . .

8448

A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseirõl szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . .

8449

42/2007. (VIII. 29.) IRM r.

A Cégközlönyben megjelenõ közlemények közzétételérõl és költségtérítésérõl szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet módosításáról

8554

19/2007. (VIII. 29.) ÖTM r.

A tûzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeirõl és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8555

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak illetményérõl, valamint egyéb pénzbeli és természetbeni ellátásáról szóló 4/1997. (II. 28.) TNM rendelet módosításáról . . . .

8575

A Kormány 2007–2010-re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) intézkedési tervérõl. . . . . . . . . . . . . . .

8576

Az Országos Választási Bizottság 274/2007. (VIII. 23.) OVB határozata

8594


8594


8595


8595


8596


8596

szerda

113. szám

Ára: 5313,– Ft 36/2007. (VIII. 29.) HM r. 41/2007. (VIII. 29.) IRM r.

2/2007. (VIII. 29.) TNM r.

1066/2007. (VIII. 29.) Korm. h.

A tartalomjegyzék a 8388. oldalon folytatódik.

8388

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal Az Országos Választási Bizottság 280/2007. (VIII. 23.) OVB határozata

8597


8598


8598


8599


8599


8600


8600


8601


8601


8602


8602


8603


8603


8604


8604


8605


8605


8606


8606


8607


8608


8608


8609


8609


8610


8610


8611


8611


8612


8612


8613


8613


8614


8615


8615


8616


8617


8617

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának hirdetménye . . . . . .

8618

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK

8389

Állandó menazséria létesítésének és mûködtetésének engedélyezése 3. §

A Kormány rendeletei A Kormány 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelete a cirkuszi menazséria létesítése és mûködtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól A Kormány az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Állatvédelmi törvény) 49. §-a (3) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet által létesített és mûködtetett cirkuszi menazséria engedélyezésére és fenntartására. (2) Cirkuszi elõadásban, mutatványban csak olyan állat szerepeltethetõ, amely a) az e rendelet szabályai szerint mûködõ menazsériához tartozik, b) ha külföldrõl érkezett, a behozatalát külön jogszabályok szerint engedélyezték.

2. § E rendelet alkalmazásában a) ideiglenes menazséria: olyan, állatok tartására szolgáló, nem állandó jellegû létesítmény – ideértve az állatok szállítására kialakított és engedéllyel rendelkezõ jármûvet is –, amelyben az utazások során a cirkuszi elõadásra, mutatványra betanított, illetve betanítandó állatokból álló állatsereglet él; b) állandó menazséria: olyan, állatok tartására szolgáló, állandó jellegû létesítmény, amelyben a cirkuszi elõadásra, mutatványra betanított, illetve betanítandó állatokból álló állatsereglet az utazásokon kívül él; c) ideiglenes telephely: olyan megállóhely, ahol az ideiglenes menazséria az utazások során fellépés céljából megáll.

(1) Állandó menazsériát természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet létesíthet, mûködtethet és tarthat fenn (a továbbiakban: fenntartó). (2) Az állandó menazséria mûködését az állandó menazséria helye szerint illetékes kistérségi székhely szerinti jegyzõ, a fõvárosban a fõvárosi kerület jegyzõje (a továbbiakban együtt: jegyzõ) – a (3) bekezdésben megjelölt szakhatóságok közremûködésével – engedélyezi. A mûködési engedély visszavonásig érvényes. A jegyzõ az engedéllyel rendelkezõ állandó menazsériákról a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Adatvédelmi törvény) 3. § (1) és (6) bekezdéseinek betartása mellett nyilvántartást vezet. (3) Az állandó menazséria mûködtetéséhez szükséges engedélyezési eljárásban az illetékes Megyei (Fõvárosi) Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság), a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes városi (kerületi) intézete szakhatóságként mûködik közre. (4) Az állandó menazséria mûködési engedélye iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az állandó menazséria fenntartójának nevét, lakcímét, gazdálkodó szervezet esetén székhelyét, képviselõje nevét, lakcímét, – ennek hiányában – tartózkodási helyét; b) az Adatvédelmi törvény 2. § 6. pontjában meghatározott hozzájárulással az állatokért felelõs személy(ek) nevét, lakcímét, – ennek hiányában – tartózkodási helyét; c) a telephely adatait, így különösen a terület nagyságát, befogadóképességét, létesítményei leírását, közüzemi ellátottságát; d) az állat-egészségügyi ellátásról szóló írásos megállapodást vagy szerzõdést, illetve annak másolatát. (5) Az állandó menazséria mûködési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a tartandó egyedek állatfajok szerinti bontásban megadott listáját, az egyedek egyedi jelölésének módját, az állatok egészségügyi ellátásához szükséges feltételek leírását, valamint az állatok elhelyezésére szolgáló létesítmények méretének, felszerelésének adatait; b) a külön jogszabály alapján kiadott, az állatok tartásához szükséges engedélyek, bizonylatok másolatát; c) az Állatvédelmi törvény rendelkezései, a tartásra vonatkozó külön jogszabályok és a tartásra tervezett fajok egyedei természetes viselkedésének, bioritmusának, bio-

8390

MAGYAR KÖZLÖNY

lógiai szükségleteinek figyelembevételével elkészített Állattartási tervet, melynek tartalmaznia kell: ca) a takarmányozási program alapelveit, cb) a kötelezõ védõoltásokat, a megelõzõ és gyógyító állatorvosi ellátás, azaz az állat-egészségügyi követelmények biztosításának folyamatát, cc) a karantén idejét és módját, a beteg állatok elkülönítésének elõírásait, cd) az állatok szökése megakadályozásának biztosítékait, ce) a külsõ és belsõ parazitákkal történõ fertõzõdés megelõzésének és kezelésének módjait, cf) a kártevõk elleni védekezés módjait, cg) a szaporulat kezelésére, a védett vagy veszélyes egyedek tartására vonatkozó elõírásokat, ch) az állatok gondozásával és betanításával kapcsolatos részletes elõírásokat, ci) a takarmányok és az alom tárolásának és felhasználásának szabályait, cj) az elhullott állat, a keletkezett állati hulladék, trágya, alom tárolásának, kezelésének és ártalmatlanításának módját, ck) az állatok tartási helyére, valamint az elõzõ pontban felsorolt tárolóhelyekre vonatkozó takarítás, tisztítás és fertõtlenítés eszközeit, anyagait és módját; d) veszélyes állat kiszabadulására, az állatok szükség szerinti mentésére vonatkozó Intézkedési tervet, melynek fajonként ki kell térnie az állatok befogására, fékentartására, illetve rögzítésük lehetséges módjaira; e) az állandó menazséria megszûnésének esetére szóló Felszámolási tervet, benne az állatok további elhelyezésére vonatkozó elképzeléseket; f) az állatok szállításának módját, eszközeit, az ideiglenes telephelyeken használt, az állatok biztonságos elhelyezésére szolgáló létesítményeket leíró Utaztatási tervet; g) a szállító jármû állatszállításra való alkalmasságát igazoló engedély másolatát; h) a szállítói engedély másolatát. (6) Állandó menazséria mûködtetésére vonatkozó engedély akkor adható ki, ha a jegyzõ és a (3) bekezdésben megjelölt szakhatóságok helyszíni ellenõrzése megállapítja, hogy az Állatvédelmi törvényben és az e rendeletben, valamint a fenntartó által az engedélykérelemmel benyújtott tervekben elõírtak gyakorlati feltételei biztosítottak. (7) Nem adható meg a mûködési engedély, illetve a jegyzõ köteles – a (3) bekezdésben megjelölt szakhatóságok bevonásával – a mûködési engedélyt azonnali hatállyal visszavonni azon egyed vonatkozásában, amely tartása során az állat kíméletére, ellátására, tartására vonatkozó elõírásokat oly mértékben szegték meg, hogy ezzel a kérdéses egyed súlyos károsodását okozták. Ha az elõírásokat több egyed vonatkozásában súlyosan vagy ismétlõdõen szegték meg, és ezzel a kérdéses egyedek károsodását okozták, akkor a jegyzõ a mûködési engedélyt azonnali hatállyal bevonja. (8) Az állatállomány faj és nem szerinti létszámáról, a szaporulatról, az új beszerzésekrõl, az elhullásról, az eladásokról, valamint azok okairól a fenntartónak nyilván-

2007/113. szám

tartást kell vezetnie. A fenntartó a nyilvántartás másolatát minden év január 31-ig köteles megküldeni az illetékes jegyzõnek, aki annak másolatát február 15-ig megküldi az illetékes Igazgatóságnak, valamint a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségnek. A nyilvántartást az 1. számú melléklet szerinti formában kell vezetni. (9) A jegyzõ az állandó menazséria mûködését – a (3) bekezdésben megjelölt szakhatóságok bevonásával – legalább 4 évenként köteles felülvizsgálni. A felülvizsgálat eredményétõl függõen az állandó menazséria mûködési engedélyét visszavonhatja, illetõleg a mûködési engedély visszavonását nem indokoló hiányosságok esetén – legfeljebb 30 napos – határidõ tûzésével a hiányosságok pótlására kötelezheti. Bejelentésre, illetve más hatóság megkeresése esetén a jegyzõ köteles a menazséria mûködését soron kívül felülvizsgálni. (10) A mûködési engedély kiadásáról, visszavonásáról a jegyzõ értesíti a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetõleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó fajok esetében az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõséget, egyéb fajok esetében az illetékes Igazgatóságot, amely a menazséria fenntartója, illetve az állatok tulajdonosának költségére, az állatoknak – azok sorsának végsõ rendezéséig – állatkertbe vagy más megfelelõ helyre történõ szállítását és ottani gondozását rendelheti el, vagy más megfelelõ intézkedést hozhat. (11) Amennyiben a menazséria bizonyos egyedek vonatkozásában nem teljesíti az elõírt tartási feltételeket, a jegyzõ a kérdéses egyedek tartását nem engedélyezi, illetve – a mûködési engedély kiadása után – megtiltja. (12) A jegyzõ – a (3) bekezdésben megjelölt szakhatóságok közremûködésével – a veszélyes vagy védett, illetõleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó fajok egyedeinek tartását megtilthatja, ha az állandó menazséria a) a biztonsági feltételeket nem teljesíti, b) az állatok tartása során az állat kíméletére, ellátására, tartására vonatkozó elõírásokat megszegi, vagy az egyedek károsodását okozza, fennmaradásukat veszélyezteti. (13) A (2)–(12) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni olyan állandó menazsériák esetében, melyekben kizárólag háziasított állatfajok (kutya, macska, vadászgörény, háziló, szamár, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, házinyúl, házigalamb, házityúk, pulyka, házi lúd, házi kacsa) egyedeit tartják.

Ideiglenes menazséria mûködtetése 4. § (1) Ideiglenes menazsériát csak az a fenntartó mûködtethet, aki rendelkezik a 3. § (2) bekezdés szerint kiadott érvényes mûködési engedéllyel és érvényesített, e rendelet 2. szá-

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

mú melléklete szerinti ideiglenes menazséria úti naplóval. Az érvényes mûködési engedély, illetve az ideiglenes menazséria úti napló másolati példányát a fellépések helyszínén jól látható módon, nyilvános helyre ki kell függeszteni. (2) A fenntartó kérésére az állandó menazsériából történõ indulás elõtt, a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül a jegyzõ kiadja az ideiglenes menazséria úti naplót, melyet a hatósági állatorvosnak az induláskor érvényesítenie kell. Az ideiglenes menazséria úti napló csak az állandó menazséria mûködési engedéllyel vagy annak hiteles másolatával együtt érvényes. Amennyiben a fenntartó több ideiglenes menazsériát kíván mûködtetni, valamennyihez igényelni kell az ideiglenes menazséria úti naplót. (3) Az ideiglenes menazséria úti naplót a fenntartónak az ideiglenes telephely szerint illetékes hatósági állatorvossal érvényesíttetnie kell. Az illetékes hatósági állatorvos az ideiglenes telephelyeken csak abban az esetben érvényesítheti az ideiglenes menazséria úti naplót, ha az állatok egészségi állapota megfelelõ, az állatok szállítása az engedélyezett jármûben történik, továbbá be tudják mutatni a szállítói engedély másolatát, és az ideiglenes telephelyen kialakított tartási körülmények megfelelõk. Az illetékes hatósági állatorvos betekinthet az Állattartási, Felszámolási, Intézkedési és Utaztatási tervekbe. (4) Az ideiglenes menazséria úti napló egy évig érvényes. A tárgyévre szóló ideiglenes menazséria úti naplót a fenntartó a következõ év január 31-ig köteles leadni a jegyzõnek. (5) Az ideiglenes menazséria úti naplónak a leadásakor tartalmaznia kell valamennyi olyan település illetékes hatósági állatorvosának hivatalos bélyegzõjét, ahol az adott évben az utazások során az ideiglenes menazséria megállt. (6) A jegyzõ a leadott ideiglenes menazséria úti naplókat minden év február 15-ig – nyilvántartás céljából – továbbítja az illetékes Igazgatóságnak, valamint a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségnek. (7) A jegyzõ – a 3. § (3) bekezdésben megjelölt szakhatóságok szükség szerinti bevonásával – jogosult ellenõrizni az e rendeletben foglaltak teljesülését. Az ellenõrzés eredményétõl függõen hiányosságok észlelése esetén a fenntartót határidõ tûzésével azok pótlására szólíthatja fel vagy az úti naplót bevonhatja. Az úti napló bevonása esetén a jegyzõ egyidejûleg elrendeli az állatoknak az állandó menazsériába történõ visszaszállítását. (8) Külföldrõl érkezõ cirkuszi menazséria esetén – amennyiben az adott naptári évben 6 hónapnál rövidebb ideig tartózkodik a Magyar Köztársaság területén – az ország területén lévõ elsõ ideiglenes telephely szerint illetékes kistérségi székhely szerinti jegyzõ, a fõvárosban a fõvárosi kerület jegyzõje adja ki az ideiglenes menazséria úti naplót. A külföldi cirkuszi menazséria fenntartója köteles az ország területén található utolsó ideiglenes telephely szerint illetékes kistérségi székhely szerinti jegyzõnek, a fõvárosban a fõvárosi kerület jegyzõjének az ideiglenes menazséria úti naplót leadni. Cirkuszi menazséria

8391

a Magyar Köztársaság területén az adott naptári évben 6 hónapnál hosszabb ideig csak állandó menazséria mûködési engedély birtokában mûködhet. (9) Az (1)–(8) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni olyan ideiglenes menazsériák esetében, melyekben kizárólag háziasított állatfajok (kutya, macska, vadászgörény, háziló, szamár, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, házinyúl, házigalamb, házityúk, pulyka, házi lúd, házi kacsa) egyedeit tartják. Az állatok menazsériában való tartására vonatkozó általános állatvédelmi szabályok 5. § (1) Az állatokat olyan feltételek között kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az állatok jólétének, és biztosítják a természeteshez hasonló viselkedésük gyakorlását. (2) Gondoskodni kell az állatok jó kondícióban tartásához szükséges beltartalmú takarmányról és ivóvízrõl. Jólétük érdekében az állatok szükségleteinek megfelelõ hõmérsékletet, világítást, illetve fürdési lehetõséget, megfelelõ mélységû és minõségû vizet, illetve az idõjárás viszontagságaitól való védelmet kell teremteni. (3) Azokat az állatokat, amelyeken sérülés, betegség, stressz tünetei tapasztalhatók, azonnali kezelésben és gondozásban kell részesíteni, szükség esetén el kell különíteni, illetve az okot meg kell szüntetni. Az állattartó helyeken higiénikus körülményeket kell biztosítani, a megfelelõ takarításáról rendszeresen gondoskodni kell, a szennyvizet külön jogszabálynak megfelelõ módon el kell vezetni, illetve kezelni. (4) Az állatok számára ingerekben gazdag és megfelelõen berendezett életteret kell biztosítani, amelyek a természeteshez hasonló viselkedési formák gyakorlását teszik lehetõvé. (5) Az állattartási létesítményen belüli hõmérsékletnek, a szellõzésnek és a megvilágításnak folyamatosan igazodnia kell a faj sajátosságaihoz, így különösen tilos az állatokat huzamosabb ideig sötétben tartani. Szokásaik és fiziológiai szükségletük kielégítése céljából – a klimatikus viszonyokat figyelembe véve – természetes és mesterséges megvilágításról kell gondoskodni. A megvilágítás idõtartamának meg kell egyeznie a természetes nappali fény idõtartamával, kiegészítésként olyan rögzített helyzetû vagy hordozható fényforrást kell használni, amelynek fényereje elegendõ valamennyi állat ellenõrzéséhez, vizsgálatához. (6) Tilos az állatokat végtagjuknál fogva lekötve tartani.

6. § (1) Az állandó menazsériához tartozó állatok egyedeinek, illetve csoportjainak tartásához az állatkert és az állatotthon létesítésérõl, mûködésérõl és fenntartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott minimális elhelyezési feltételeket kell biztosítani. E rendelkezés nem vonatkozik

8392

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám

a cirkuszi elõadásra betanított kutyákra és a veszélyes állatokra. Az állandó menazsériához tartozó állatokat egyedi azonosító jellel kell ellátni.

Az állatok tartásának állatvédelmi szabályai az ideiglenes telephelyeken

(2) A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban veszélyes állatnak minõsített állatok tartása esetén az ott meghatározott elhelyezési, biztonsági és egyéb feltételeket kell biztosítani.

8. §

(3) Amennyiben a betanított állat télen folyamatosan zárt, fûtött elhelyezést igényel, a jegyzõ – a 3. § (3) bekezdésben megjelölt szakhatóságok hozzájárulása esetén – engedélyezheti az állat tartását külsõ kifutó nélkül is. Ebben az esetben a belsõ férõhely méretét 50%-kal növelni szükséges. (4) A menazsériához tartozó állatok utaztatására az állatok szállítására vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit az e rendelet 3. számú melléklete szerinti kiegészítésekkel kell alkalmazni. Tilos az állatokat a cirkusz, illetõleg a menazséria hangszóróval megvalósuló hirdetése során jármûvön utaztatni. (5) Az állatokat legfeljebb 12 óráig lehet a 2. számú mellékletben szereplõ feltételek mellett utaztatni. Ezt követõen az utazást legalább 24 órára meg kell szakítani, és az állatokat a 8. § szerinti feltételek között kell elhelyezni. (6) A kutya kivételével, a 2. számú mellékletben nem szereplõ fajok szállítási feltételeit az illetékes Igazgatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség bevonásával állapítja meg. (7) A fenntartónak gondoskodnia kell továbbá az állatállomány folyamatos állat-egészségügyi felügyeletérõl és szükség szerinti állatorvosi kezelésérõl. (8) Az ideiglenes menazséria fenntartója köteles gondoskodni arról, hogy az állatokat szükség esetén azonnal, de legalább félévente állatorvos vizsgálja meg. (9) A menazséria fenntartója minden állatról külön egészségügyi gondozási naplót köteles vezetni, a naplóba a menazséria fenntartója, a szakgondozó és az állatorvos írhat be, az állattal kapcsolatos minden eseményrõl, betegség, sérülés esetén a gyógymódról és annak betartásáról, illetve az állattal kapcsolatos eseményekrõl.

7. § (1) Az állattartási létesítményekben nem lehet olyan tárgy vagy berendezés, amely az állatoknak sérülést okozhat, vagy egyéb veszélyhelyzetet idézhet elõ. (2) A táplálékot (takarmányt) higiénikus, az állat-egészségügyi elõírásoknak megfelelõ körülmények között kell tárolni. (3) Az el nem fogyasztott táplálékot (takarmányt), a trágyát és az egyéb hulladékokat az állattartási létesítménybõl rendszeresen el kell távolítani. (4) Az állattartó telepen mindig jelen kell lennie olyan személynek, aki szükség esetén az állatokkal kapcsolatos azonnali, szakszerû intézkedést megteszi.

(1) Az ideiglenes telephelyeken a próbákon és az elõadásokon naponta legalább egy órán át foglalkoztatott állat esetében a minimális elhelyezési feltételként a külsõ kifutóra meghatározott méretek legfeljebb 50%-kal csökkenthetõk. (2) A betanított, szerepeltetett hüllõket a szállítójármû terráriumaiban kell tartani. (3) A betanított madarak esetében – a futómadarak kivételével – az állatkert és az állatotthon létesítésérõl, mûködésérõl és fenntartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott, külsõ röpdékre vonatkozó minimális elhelyezési feltételeket kell biztosítani. (4) Fõemlõsök és ragadozók elhelyezésekor a szállításra vonatkozó egyedi férõhelyszükséglet kétszeresét kell biztosítani, de minimum 20 m2-t. (5) Fókák esetében a szállítójármû medencéjén kívül biztosítani kell egy azzal megegyezõ méretû szárazföldi pihenõhelyet is, valamint egy kis, sósvizû medencét a fürdetéshez. (6) Az elefántokat, patásokat és futómadarakat napközben legalább 200 m2-es kifutóban kell elhelyezni. (7) Amennyiben az állatokat nem foglalkoztatják, szerepeltetik naponta, illetve azokat 90 napot meghaladóan ugyanott szerepeltetik, elhelyezésükre a 6. § rendelkezései az irányadók.

A cirkuszi menazséria állatai betanításának és felléptetésének állatvédelmi szabályai 9. § (1) Az állat kizárólag olyan mutatványra tanítható be, amely a fajára jellemzõ természetes viselkedés által megszabott határokon belül marad. Ennek során – a tudományos kutatások nyilvánosságra hozott eredményeinek megfelelõen – figyelembe kell venni az állat korát és betaníthatósági szintjét, a nemét, egészségi állapotát, valamint cselekvési készségét. (2) Tilos az állatot olyan módszerekkel vagy eszközökkel idomítani, amely annak fájdalmat, szenvedést, más fizikai vagy pszichikai károsodást okozhat. Az idomítás során az állatokkal szemben félelemkeltõ, kegyetlen magatartást, módszert alkalmazni tilos.

10. § (1) A cirkuszi produkciókban az állatokkal szemben félelemkeltõ, kegyetlen magatartást, módszert alkalmazni tilos.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8393

(2) A porondra szabadon befutó vagy a bevezetendõ állat számára megvilágított, szabad közlekedésre alkalmas bejárót kell biztosítani.

csapnak. Védõlemezzel kell ellátni az alagútnak a sátoron, épületen belül esõ azon részét, ahol fennáll a közönséggel való érintkezés lehetõsége.

(3) Az állat vezetését csak az idomár vagy az általa megbízott, szakképzett állatgondozó végezheti. Az útvonalat biztosító állatvezetõ és a kisegítõ személy kioktatásáról az idomár köteles gondoskodni. A szereplésre váró artistákat és egyéb közremûködõket figyelmeztetni kell az állatoktól való biztonságos távolság betartására. A figyelmeztetés az állatidomár vagy az állatgondozó kötelessége.

(3) A porondon szabadon mozgó (nem ketrecben lévõ) állattal próbálni vagy elõadásban részt venni csak biztonságos körülmények között lehet. A porondszegély köré megfelelõ létszámú és felkészültségû biztosító személyt kell állítani.

(4) A menazséria állatai naponta maximum 2 elõadáson léptethetõek fel, a két fellépés között az állatoknak legalább 2 óra pihenõidõt kell biztosítani a szokásos pihenõhelyükön, megfelelõ ellátás mellett és nyugodt környezetben. (5) Azokon a napokon, amikor az állatok elõadáson vesznek részt, naponta egy próba tartható, mely próba után az állatoknak legalább 4 óra pihenõidõt kell biztosítani az elõadás elõtt a szokásos pihenõhelyükön, megfelelõ ellátás mellett és nyugodt környezetben. (6) Veszélyes állat esetében állatidomár, illetve állatgondozó az lehet, aki az állatkerti állatgondozó, az állattenyésztõ és állat-egészségügyi technikus, az állattenyésztõ, a halász, a halász-szaktechnikus, a vadász, a vadtenyésztõ, a vadgazdálkodási technikus, a baromfi- és kisállattenyésztõ, a baromfi- és kisállattenyésztõ szaktechnikus képesítések valamelyikével, vagy mezõgazdasági, állattenyésztési, erdészeti, vadgazdálkodási felsõoktatási intézményben, tudományegyetem, tanárképzõ fõiskola biológiai vagy ökológiai szakterületén, vagy állatorvos-tudományi egyetemen, állat-egészségügyi fõiskolán szerzett felsõfokú végzettséggel rendelkezik. (7) Az e rendelet hatálybalépésekor állatidomárként vagy állatgondozóként dolgozó személyek a (6) bekezdésben meghatározott szakképesítések valamelyikét a hatálybalépéstõl számított 5 éven belül kötelesek megszerezni. A legalább 10 év igazolt gyakorlattal rendelkezõ személyek esetében a képesítés megszerzése alól az állandó menazséria fenntartója felmentést adhat.

11. § (1) A külön jogszabály által veszélyes állattá minõsített ragadozó emlõst csak a porondon felállított és a közönséget védõ ketrecben lehet szerepeltetni. A porondketrecnek teljesen zártnak kell lennie, elemeit egymáshoz biztonságosan kell rögzíteni, a próba, illetve elõadás alatt a porondketrecet védõhálóval kell befedni, és a ketrecben az idomáron kívül legalább egy biztosító személynek jelen kell lennie. (2) A ketrecalagutat úgy kell elhelyezni, hogy az az állattartó-kocsi kijáratához és a porondketrechez biztonságosan csatlakozzon. Az alagút elemeit egymáshoz, valamint az elmozdulás kiküszöbölése érdekében a padozathoz kell rögzíteni. A rögzítésnek abban az esetben is megfelelõ védelmet kell nyújtania az állatok kiszabadulása ellen, ha azok az alagútban torlódnak vagy egymással össze-

(4) A biztosító személy feladatai elsõsorban: a) megfelelõ, az állat megfékezésére alkalmas eszközzel segítséget nyújtson az állatidomárnak, b) szükség esetén segítséget hívjon, c) sérülés esetén elsõsegélyt nyújtson, d) az illetéktelen személyeket távol tartsa.

Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésekor már mûködõ állandó menazséria köteles a 3. § szerinti kérelmet a rendelet hatálybalépését követõ 6 hónapon belül benyújtani. A kérelem alapján a jegyzõ legfeljebb 2009. december 31-ig szóló határidõt szabhat az e rendeletben elõírt tartási feltételek teljesítésére. Amennyiben a menazséria az elõírt feltételeket határidõre nem teljesíti, a jegyzõ az engedély kiadását megtagadhatja, illetve a fenntartót a menazséria mûködésének megszüntetésére kötelezheti, valamint a fenntartó költségére a szabálytalanul tartott állatok elhelyezésérõl gondoskodhat. (3) Olyan vadon élõ állat, amelyet e rendelet hatálybalépését követõen fogtak be, cirkuszi menazsériában nem tartható és nem szerepeltethetõ. (4) A rendelet hatálybalépését követõen újabb elefánt, orrszarvú és fõemlõs cirkuszi elõadás céljára nem szerezhetõ be, nem tanítható be és nem szerepeltethetõ. (5) A Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élõ állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmérõl szóló egyezmény I. függelékén szereplõ állatfaj vadon befogott egyedét 2010. január 1. után cirkuszi elõadás céljára beszerezni, betanítani, valamint szerepeltetni tilos. (6) A rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

MAGYAR KÖZLÖNY

8394

2007/113. szám

1. számú melléklet a 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelethez Az állandó menazsériában tartandó állatok

Faj

Egyed/Annak Jellemzõ méretei azonosítója és megkülönböztetõ (mikrochip, krotália, jegyei tetoválás)

Születés/kelés ideje (év/hó/nap)

Születés helye, a tenyészet helye

Elõzõ tulajdonos

Megjegyzések

A nyilvántartást a fenntartó a következõ év február 15-ig köteles benyújtani az állandó menazséria helye szerint illetékes kistérségi székhely szerinti jegyzõnek, a fõvárosban a fõvárosi kerület jegyzõjének.

2. számú melléklet a 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelethez Ideiglenes menazséria úti napló Az ideiglenes menazséria fenntartójának neve: .................................................................................................................. Az ideiglenes menazséria fenntartójának címe, elérhetõsége (telefon stb.):....................................................................... Az állandó menazséria helye: ............................................................................................................................................. Az utazás során az állatokért felelõs személy neve: ........................................................................................................... Az utazás során az állatokért felelõs személy állandó lakcíme, elérhetõsége (telefon stb.): .............................................. Az állatokat szállító gépjármû(vek) rendszáma: ................................................................................................................. A menazsériából történõ indulás idõpontja:........................................................................................................................ Az állatok fajonként: Faj

Darab

........................................... hely, dátum

........................................................................ az állandó menazséria szerint illetékes kistérségi székhely szerinti jegyzõ aláírása, illetve a fõvárosi kerületi jegyzõ bélyegzõje

........................................... hely, dátum

.................................................................................. az érvényesítést végzõ hatósági állatorvos aláírása és bélyegzõje

Az ideiglenes menazséria úti naplóval történõ helyváltoztatások Az ideiglenes telephely helyszíne

Az ideiglenes telephelyen való tartózkodás ideje (mettõl meddig)

Az illetékes hatósági állatorvos aláírása és bélyegzõje

Ez az ideiglenes menazséria úti napló csak a cirkuszi menazséria engedéllyel vagy annak hiteles másolatával együtt érvényes.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8395

Az ideiglenes menazséria úti napló egy évig érvényes. A tárgyévre szóló ideiglenes menazséria úti naplót a fenntartó a következõ év január 31-ig köteles benyújtani az állandó menazséria helye szerint illetékes kistérségi székhely szerinti jegyzõnek, a fõvárosban a fõvárosi kerület jegyzõjének.

3. számú melléklet a 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelethez A szállított állatok minimális férõhely-szükséglete Kígyók (Serpentes) A szállító terrárium méretei legalább: hosszúság:

0,6 × az állat testhossza

szélesség:


magasság:


Az ebben elhelyezhetõ állatok száma: 1-2 egyed. További egyed: az alapterület 10%-kal növelendõ.

Krokodilok (Crocodylia) A szükséges medence: hosszúság:


szélesség:

1 × az állat testhossza

vízmélység:

0,5 m

A szükséges szárazterület: hosszúság:


szélesség:


A számok egy egyedre értendõek, minden további egyed esetén az alapterület 30%-kal növelendõ.

Madarak (Aves) A madarak szállításához szükséges alapterület (m2)

magasság (m)

Futómadarak (Ratitae) minden egyes egyedre

2

Az állat magassága + 0,2

Házigalamb (Columbia livia)

0,5

0,3

Nagytestû papagájfajok (Amazona spp., Ara spp., 2 Cacatuidae spp. a Nymphicus hollandicus kivételével, Coracopsis spp., Eclectus roratus, Nestor spp., Psittacula eupatria, P. derbiana, Psittacus erithacus, Rhyncopsitta spp., Poicephalus robustus)

1

A többi papagájfaj (Psittaciformes spp.)

0,5

0,5

Egyéb madarak

2

1

A futómadarak kivételével az elhelyezhetõ állatok száma: 1–5 egyed. Ezen egyedszám felett minden további egyed esetén 10%-kal kell növelni a méreteket.

8396

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám

Emlõsök (Mammalia) Az emlõsök szállításához szükséges alapterület (minden egyes egyedre)

Fõemlõsök (Primates spp.) Medvefélék (Ursidae spp.) Nagymacskák (Panthera spp.) Fókák (Pinnipedia spp.) Elefántfélék (Elephantidae spp.), orrszarvúfélék (Rhinocerotidae spp.) Háziló (Equus caballus)

Egyéb patások

2

2m 4 m2 3 m2 3 m2, de minimum 10 m2-es medence 2,5 × 5,5 m

magasság (m)

2 2 2 1,5 m-es vízmélység Az állat magassága + 0,2

1,75 m2 (0,7 m × 2,5 m) – külön jogszabályban meghatározottak szerint, pónilovak esetében a méret – az állat méretének függvényében – max. 50%-kal csökkenthetõ Az állatot úgy kell elhelyezni a Az állat magassága + 0,2 boxban, amely biztosítja az állat kényelmes elhelyezkedését, de megakadályozza, hogy az állat az utazás során mozgásából eredõen sérüléseket szenvedjen

A Kormány 223/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelete

(3)–(5) bekezdését, 2. § (1)–(2) bekezdését, 3. § (1)–(2) bekezdését, 4–6/A. §-át, 11. §-át, 14/A. §-át és 15. §-át.”

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történõ végrehajtásáról szóló 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

2. § Az R. a következõ 1/B. §-sal és azt megelõzõ alcímmel egészül ki:

„[A Törvény 20/B. § (2) bekezdéséhez] A Kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. 1/B. § Nem szükséges pályázat kiírása évi XXXIII. törvény 20/B. §-a (2) bekezdésének, 21/A. §-a a) olyan munkakör betöltése esetén, amely tekintetében (5) bekezdésének, 22. §-a (4)–(5) és (9) bekezdésének, to– 90 napon belül – már legalább két alkalommal eredményvábbá 23. §-a (1)–(2) bekezdésének végrehajtására, a telenül került kiírásra pályázati felhívás, 85. §-a (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az b) a folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolAlkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt gáltató esetén, ha a munkakör haladéktalan betöltése a fofeladatkörében a következõket rendeli el: lyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos ellátás nyújtásához 1. § szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók, vagy c) egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképesítés A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi megszerzése érdekében külön jogszabály alapján központi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történõ végrehajgyakornoki rendszerben történõ foglalkoztatás esetén.” tásáról szóló 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen az egész3. § ségügyi miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára alAz R. a következõ 1/C. §-sal és azt megelõzõ alcímmel kalmazni kell e rendelet 1/A–1/B. §-át, 1/D. § (1) és egészül ki:

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

„[A Törvény 21/A. § (5) bekezdéséhez] 1/C. § Nem lehet próbaidõt kikötni, ha a munkakört egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképzettség megszerzése érdekében, külön jogszabály szerinti központi gyakornoki rendszer keretében létesítik, amennyiben a jelölt rendelkezik egészségügyi szolgáltatónál eltöltött, legalább három hónapos szakmai gyakorlattal.”

4. § Az R. a következõ 1/D. §-sal és azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „[A Törvény 22. § (4), (5) és (9) bekezdéséhez] 1/D. § (1) A munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggõ munkakör a külön jogszabály szerinti egészségügyi ágazatspecifikus munkakör, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelõ szakmai feladatot kell ellátni. (2) A Törvény 22. §-ának (1)–(2) bekezdése alkalmazásával kapcsolatban a kinevezéshez szükséges végzettséggel, képesítéssel egyenlõ értékûnek tekintendõ szakképzettség, szakképesítések: a) felsõoktatási alapképzésben orvos és egészségtudomány képzési terület egészségtudomány képzési ágon belül ápolás és betegellátás szakon ápolói, szülésznõi szakirányon szerzett szakképesítés, b) felsõfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylõ ápolói, szülésznõi munkakör ellátása esetén az Országos Képzési Jegyzékben 5.4., illetõleg 5.5. szintû ápolói, szülésznõi szakképesítés, c) orvosi laboratóriumi és képalkotói diagnosztikai analitikus alapképzési szakon szerzett szakképzettséget igénylõ munkakör ellátása esetén felsõoktatási alapképzésben orvos és egészségtudomány képzési terület egészségtudományi képzési ágon belül az Országos Képzési Jegyzékben 5.5. szintû orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológusi szakképesítés. (3) Nem kell gyakornoki idõt kikötni egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképesítéshez kötött munkakörök betöltése esetén. (4) A munkáltató a gyakornoki idõvel kapcsolatos szakmai kötelezettségek megállapítása keretében a) gondoskodik arról, hogy a gyakornok ismerje meg aa) az egészségügyi szolgáltató mûködési rendjét, különösen az egészségügyi dolgozók szakmai irányításának rendszerét, ab) az egészségügyi tevékenység végzésének szakmai felelõsségi rendjét, ac) szakmai feladatainak részletes meghatározását, ad) az egészségügyi szolgáltató vezetésével való kapcsolattartás módját; b) biztosítja a gyakornok ba) részvételét a szakmai fejlõdését biztosító feladatokban, képzésekben, továbbképzésekben, bc) szakmai felkészültségének rendszeres ellenõrzését, bd) teljesítményének értékelését.

8397

(5) Ha a gyakornoki idõbõl a munkáltatónál legalább egy év eltelt, a munkáltató a (4) bekezdés a) pontja szerinti ismereteket kétéves gyakornoki idõ esetén legfeljebb egy, hároméves gyakornoki idõ esetén legfeljebb kettõ alkalommal – írásban vagy szóbeli vizsgán – számonkérheti. A számonkérésre legkésõbb a Kjt. 22. §-ának (11) bekezdése szerinti minõsítést megelõzõen hat hónappal kerülhet sor. A számonkérés eredményét írásban kell a gyakornokkal ismertetni. A számonkérés eredménye a gyakornok Kjt. 22. §-ának (11) bekezdése szerinti minõsítését nem érinti.” 5. § Az R. 2. §-a a következõ (3)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény vezetõ állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 13. §-ának (1) bekezdésében említett egészségügyi szolgáltató vezetõjével, kivéve, ha a vezetõ az Eftv. 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személy. (4) Önálló vezetõi munkakört kell létrehozni a (3) bekezdésben említett egészségügyi szolgáltató a) gazdasági vezetõi, b) orvosigazgatói és c) ápolási igazgatói feladatainak ellátására. (5) Az Eftv. 13. §-ának (1) bekezdésében meghatározott körbe nem tartozó egészségügyi szolgáltatók esetében önálló vezetõi munkakör hozható létre az egészségügyi szolgáltatók a) orvosigazgatói, b) ápolási igazgatói, valamint c) gazdasági, igazgatási f eladatainak ellátására. (6) A (4) bekezdés b)–c) pontja és az (5) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben legalább olyan mértékben biztosítani kell a közalkalmazott számára a folyamatos egészségügyi tevékenység végzésének lehetõségét, amely a szakképesítése szerinti egészségügyi tevékenység gyakorlási jogának fenntartásához szükséges.” 6. § Az R. 3. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A 2. § (3)–(5) bekezdése szerinti vezetõ állású munkavállalóra, önálló vezetõi munkakört betöltõ közalkalmazottra az (1) és (4) bekezdést megfelelõen alkalmazni kell.” 7. § Az R. 6. §-a a következõ (3)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(3) A közalkalmazott írásbeli kérelme alapján legfeljebb két év elteltével lehet újra minõsíteni. (4) A magasabb vezetõi beosztású, illetõleg ilyen munkakört betöltõ személyt a vezetõi beosztás/munkakör betöltését

8398

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám

követõ második évben, valamint a határozott idejû vezetõi megbízás lejártát megelõzõ hat hónappal minõsíteni kell. (5) A munkáltató a 3. számú melléklet szerinti minõsítési lapon köteles a minõsítést elvégezni.”

(3) Az R. a) 2. §-át megelõzõ alcímben a „(2)” szövegrész helyébe az „(1)–(2)” szövegrész, b) 3. § (2) és (3) bekezdésében az „öt évre” szövegrészek helyébe a „legfeljebb öt évre” szövegrész lép.

8. §

(4) Az R. e rendelettel megállapított a) 1. § (3) bekezdését az R. 15. §-ának alkalmazhatósága tekintetében e rendelet hatálybalépését követõen adott vezetõi megbízásokra, b) 2. § (3)–(4) bekezdését elsõ ízben 2008. január 1-jét követõen kiírt pályázat alapján betöltött munkakörök esetében kell alkalmazni.

Az R. e rendelet melléklete szerinti 3. számú melléklettel egészül ki. 9. § (1) Ez a rendelet a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel 2007. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) Az 5. §, a 6. § és a (3) bekezdés 2008. január 1-jén lép hatályba.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Melléklet a 223/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelethez „3. számú melléklet a 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelethez Minõsítési lap 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): ....................................................................................................................................................... Anyja neve: ....................................................................................................................................................................... Születési hely, idõ: ............................................................................................................................................................

2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: ............................................................................................................................ A közalkalmazott besorolása: ........................................................................................................................................... A vezetõi megbízás/munkakör betöltésének kezdete: ....................................................................................................... A minõsítés indoka: ..........................................................................................................................................................

3. A közalkalmazott minõsítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedõ – Megfelelõ – Nem megfelelõ 3.2. A betegellátás, gondozás során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedõ – Megfelelõ – Nem megfelelõ

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8399

3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség és a konfliktusok kezelése, feloldása Kiemelkedõ – Megfelelõ – Nem megfelelõ 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelõsség és hivatástudat Kiemelkedõ – Megfelelõ – Nem megfelelõ 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedõ – Megfelelõ – Nem megfelelõ 3.6. Szóbeli, írásbeli kifejezõkészség Kiemelkedõ – Megfelelõ – Nem megfelelõ 4. Vezetõi beosztáshoz/munkakörhöz kapcsolódó minõsítési szempontok 4.1. A vezetõ által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedõ – Megfelelõ – Nem megfelelõ 4.2. A vezetõ által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedõ – Megfelelõ – Nem megfelelõ 4.3. Egyéb, speciális szempont(ok): ..................................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................................

5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés ........................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................ 6. A közalkalmazott munkavégzésének általános megítélése A munkavégzés Kiemelkedõ – Megfelelõ – Nem megfelelõ

7. A közalkalmazott által a minõsítésre tett észrevétel ........................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................

A minõsítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem.

................................................................ a minõsítést végzõ aláírása, beosztása

A minõsítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem.

............................................................. a minõsített aláírása”

8400

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány tagjainak rendeletei

2007/113. szám Értelmezõ rendelkezések 2. §

E rendelet alkalmazásában

A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 22/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelete a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és a támogatás jogcímeirõl Az alacsony hazai vállalati K+F+I aktivitás növelésének, a létezõ kapacitások és eredmények jobb hasznosításának, illetve a K+F+I folyamat szereplõi közötti együttmûködésnek az ösztönzése céljából az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény 53. § (7) bekezdésében megállapított feladatkörömben – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt felelõsségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – az alábbiakat rendelem el:

A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: GOP) Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért prioritására, valamint a Nyugat-dunántúli Operatív Program, a Dél-alföldi Operatív Program, az Észak-alföldi Operatív Program, az Észak-magyarországi Operatív Program, a Középmagyarországi Operatív Program, a Közép-dunántúli Operatív Program, a Dél-dunántúli Operatív Program (a továbbiakban együtt: ROP-ok) keretében meghirdetésre kerülõ K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználására, kezelésére, mûködtetésére terjed ki. (2) A pályáztatás szabályait, a pályázatok tartalmi követelményeit, elbírálásuk rendjét, a támogatási szerzõdések megkötésének szabályait, a támogatások kifizetését, valamint a támogatási programok lezárását és ellenõrzési rendszerét külön rendelet szabályozza.

1. állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-ának 1. és 5. pontjai szerinti csekély összegû (de minimis) támogatás (a továbbiakban: támogatás); 2. kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás; 3. kapcsolt vállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (3)–(6) bekezdése szerinti kapcsolódó vállalkozás; 4. kutatási szervezet: olyan szervezet, amelynek jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül elsõdleges célja az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés folytatása és azok eredményeinek terjesztése tanítás, közzététel vagy technológiaátadás útján; 5. alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsõdleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvetõ lényegérõl és a megfigyelhetõ tényekrõl, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitûzés nélkül; 6. alkalmazott (ipari) kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentõs javulást eredményezzen a már meglévõ termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban; magában foglalja az ipari kutatáshoz szükséges komplex rendszerek összetevõinek létrehozását is, kivéve a kereskedelmileg felhasználható prototípusokat; 7. K+F projekt támogatás: alapkutatásra, alkalmazott (ipari) kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás; 8. kísérleti fejlesztés: az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (idetartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülõ prototípus elkészítése is), azzal, hogy nem minõsül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokban, folyamatokban, létezõ szolgáltatásokon végzett rutinszerû változtatás, még ha az az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlõdését is eredményezi, de termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése szintén ebbe a körbe tartozik, amennyiben azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani ipari vagy kereskedelmi alkalmazás vagy hasznosítás céljából;

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9. eljárási innováció: új vagy jelentõs mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása, ideértve a technikákban, felszerelésekben vagy szoftverekben eszközölt jelentõs változtatásokat is; 10. szervezési innováció: új szervezési módszer alkalmazása a vállalkozás üzleti gyakorlatában, munkahelyi szervezetében vagy külsõ kapcsolataiban, azzal, hogy az ezen területeken eszközölt olyan változtatások, amelyek a vállalkozáson belül már alkalmazott szervezési módszereken alapulnak, a vezetési stratégia megváltoztatása, a fúziók és felvásárlások, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerû tõkepótlás vagy tõkenövelés, a kizárólag az értékesítési árak megváltoztatásához köthetõ változások, az egyedi igényekhez igazítás, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, az új vagy jelentõsen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem nem minõsül innovációnak; 11. magasan képzett munkaerõ: olyan kutatók, mérnökök, tervezõk és marketing szakemberek, akik egyetemi diplomával rendelkeznek és legalább 5 éves, az adott területen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkeznek, azzal, hogy a doktoranduszképzés ide vonatkozó szakmai gyakorlatként elfogadható; 12. magasan képzett munkaerõ kölcsönzése: az alkalmazottnak a kedvezményezett általi ideiglenes alkalmazása egy bizonyos idõtartam alatt, amely után az alkalmazottnak joga van visszatérni elõzõ munkaadójához; 13. innovációs klaszterek: független vállalkozások – innovatív induló vállalkozások, kis- és középvállalkozások, nagyvállalkozások, valamint kutatási szervezetek – csoportosulásai, amelyek egy adott ágazatban mûködnek, és céljuk az innovációs tevékenység ösztönzése az intenzív együttmûködésnek, az eszközök megosztásának, a tudás és a szakértelem cseréjének elõmozdításán keresztül, továbbá hatékonyan hozzájárulnak a klaszterhez tartozó vállalkozások közötti technológiaátadáshoz, hálózatépítéshez és információterjesztéshez; 14. független vállalkozás: a KKV tv. 4. § (1) bekezdésében foglalt önálló vállalkozás; 15. referenciaráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám, amelyet az EK-Szerzõdés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke határoz meg; 16. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve; 17. támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke; 18. nehéz helyzetben lévõ vállalkozás: az a vállalkozás, amelynek saját tõkéje a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó éves, illetve egyszerûsített éves beszámoló adatai szerint nem éri el a jegyzett tõke felét, és ezen

8401

veszteség több mint egynegyede a hivatkozott éves, illetve egyszerûsített éves beszámolót megelõzõ éves, illetve egyszerûsített éves beszámoló óta eltelt idõ alatt keletkezett, vagy amennyiben a vállalkozás megfelel a fizetésképtelenségi eljárás külön jogszabályban foglalt kritériumainak; 19. saját forrás: az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-ának 33. pontjában meghatározottak szerint; 20. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam; 21. támogatást nyújtó: a támogatásra javasolt projekt tekintetében döntéshozatalra jogosult szervezet; 22. fiatal innovatív vállalkozás: a kedvezményezett olyan kisvállalkozás, amely a támogatás odaítélésekor kevesebb mint hat éve mûködik, és igazolni tudja e rendelet feltételeinek megfelelõen, hogy a jövõben új termékeket, szolgáltatásokat fejleszt ki, illetve a múltban végzett már K+F tevékenységet; 23. K+F+I-hez nyújtott támogatás: a K+F projekttámogatáson túlmenõen a jelen rendelet által szabályozott minden egyéb K+F+I tevékenységhez nyújtott támogatás; 24. forrás: a GOP Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért prioritására, valamint a ROP-ok keretében meghirdetésre kerülõ K+F+I tárgyú konstrukciókra rendelt költségvetési elõirányzatok; 25. elszámolható költségek: a Korm. rendelet 1. §-ának 10. pontja szerint az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közösségi jogszabályokban és szabályokban e címen meghatározott költségek köre.

A támogatások jogcímei 3. § A GOP K+F és innováció a versenyképességért prioritására, valamint a ROP-ok regionális gazdaságfejlesztés címû prioritásának K+F+I tárgyú konstrukcióira rendelt források az alábbi jogcímeken használhatók fel: a) K+F projektekhez nyújtott támogatás, b) mûszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás, c) KKV-k szabadalommal, iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatosan felmerülõ költségeihez nyújtott támogatás, d) fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás, e) szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás, f) innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás, g) magasan képzett munkaerõ kölcsönzéséhez nyújtott támogatás, h) az innovációs klasztereknek nyújtott támogatás,

8402

MAGYAR KÖZLÖNY

i) K+F+I tanulmányok, elemzések készítéséhez nyújtott támogatás, j) K+F+I infrastruktúra és immateriális javak beszerzéséhez és korszerûsítéséhez nyújtott támogatás olyan esetekben, amikor a fejlesztés tárgyát nem kizárólag a projekt kedvezményezettje veszi igénybe K+F és innovációs tevékenység végzéséhez, k) K+F+I emberierõforrás-fejlesztés támogatása, l) K+F+I innovációs eredmények hasznosítása, m) marketing tevékenységek támogatása, n) nagyvállalatok részére innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás, o) nagyvállalat esetében szellemi tulajdon védelmével kapcsolatban nyújtott támogatás, p) K+F+I innovációs célú ingatlan fejlesztés támogatása olyan eseteken, amikor a fejlesztés tárgyát nem kizárólag a projekt kedvezményezettje veszi igénybe K+F, innovációs tevékenység végzéséhez, q) KKV-k részére tõkejuttatás nyújtása.

A támogatásban részesíthetõk (kedvezményezettek) köre 4. § E rendelet hatálya alá tartozó források terhére támogatás – pályázati konstrukció tartalmától függõen – a Magyarországon székhellyel vagy EGT-állam területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezõ jogi személyiségû vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint szövetkezetek, továbbá költségvetési szerv és jogi személyiséggel rendelkezõ intézménye, jogi személyiségû nonprofit szervezet részére nyújtható.

A támogatások formái 5. § A 3. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthetõ jogalanyok részére a) a pályázó mûködési támogatásának nem minõsülõ visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, b) a külön jogszabályban meghatározott visszatérítendõ támogatás, c) külön jogszabályban meghatározott kedvezményes feltételû kezességvállalás, d) külön jogszabályban meghatározott tõkejuttatás nyújtható. Támogatási kategóriák 6. § A 3. § a)–q) pontjában megjelölt jogcímek és támogatható tevékenységek alapján a következõ típusú támogatás nyújtható:

2007/113. szám

a) a 3. § a) pontjában meghatározott tevékenységi körhöz nyújtott támogatás K+F projektekhez nyújtott támogatásnak minõsül, amelyre e rendelet 1–8. §-aiban, a 22. §-ban, valamint a 30. §-ban és a 31. §-ban foglalt rendelkezései irányadók; b) a 3. § b) pontjában meghatározott tevékenységekhez nyújtott támogatás mûszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatásnak minõsül, melyre e rendelet 1–7. §-aiban, a 10. §-ban, a 23. §-ban, valamint a 30. §-ban és a 31. §-ban foglalt rendelkezései irányadók; c) a 3. § c) pontjában meghatározott tevékenységekhez nyújtott támogatás a KKV-k szabadalommal, iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatosan felmerülõ költségeihez nyújtott támogatásnak minõsül, melyre e rendelet 1–8. §-aiban, a 11. §-ban, a 24. §-ban, valamint a 30. §-ban és a 31. §-ban foglalt rendelkezései irányadók; d) a 3. § d) pontjában meghatározott tevékenységekhez nyújtott támogatás fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatásnak minõsül, melyre e rendelet 1–7. §-aiban, a 12. §-ban, a 20. §-ban, valamint a 30. §-ban és a 31. §-ban foglalt rendelkezései irányadók; e) a 3. § e) pontjában meghatározott tevékenységekhez nyújtott támogatás szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatásnak minõsül, melyre e rendelet 1–7. §-aiban, a 13. §-ban, a 17. §-ban, a 25. §-ban, a 30. §-ban és a 31. §-ban foglalt rendelkezései irányadók; f) a 3. § f) pontjában meghatározott tevékenységekhez nyújtott támogatás innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásnak minõsül, melyre e rendelet 1–7. §-aiban, a 14. §-ban, a 18. §-ban, a 26. §-ban, valamint a 30. §-ban és a 31. §-ban foglalt rendelkezései irányadók; g) a 3. § g) pontjában meghatározott tevékenységekhez nyújtott támogatás KKV körbe tartozó kedvezményezett esetében magasan képzett munkaerõ kölcsönzéséhez nyújtott támogatásnak minõsül, melyre e rendelet 1–7. §-aiban, a 15. §-ban, a 19. §-ban és a 27. §-ban, valamint a 30. §-ban és a 31. §-ban foglalt rendelkezései irányadók; h) a 3. § h) pontjában meghatározott tevékenységekhez nyújtott támogatás az innovációs klasztereknek nyújtott támogatásnak minõsül, melyre e rendelet 1–7. §-aiban és a 16. §-ban, a 21. §-ban, a 28–31. §-okban foglalt rendelkezései irányadók; i) a 3. § i), l), m), n), o) pontjai alapján csekély összegû támogatás nyújtható, amelyekre a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, e rendelet 1–6. §-aiban, 30–32. §-aiban, valamint a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2007. (III. 19.)

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

MeHVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 15. §-ában foglaltak az irányadók; j) a 3. § k) pontja alapján képzési támogatás nyújtható, amelyekre az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK bizottsági rendeletben, e rendelet 1–6. §-aiban, 30–32. §-aiban, valamint a Rendelet 2. §-ában és 14. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók; k) a 3. § j) és p) pontjai alapján regionális beruházási támogatás (a továbbiakban: beruházási támogatás) nyújtható, amelyre e rendelet 1–6. §-aiban, 9. §-ában, 31–32. §-ában, a Rendelet 2. §-ában, 8–13. §-aiban, valamint a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók; l) a 3. § q) pontja alapján a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kockázati tõkejuttatás szabályait külön jogszabály határozza meg, és akkor nyújtható, amennyiben ezt a támogatási programot az Európai Bizottság az EK-Szerzõdés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte.

A K+F+I TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A támogatás célja 7. § (1) A 3. §-ban meghatározott jogcímeken nyújtott támogatásoknak ösztönzõ hatást kell kifejteniük oly módon, hogy a támogatások eredményeként a K+F+I tevékenységek köre a támogatott kedvezményezettek esetében növekszik. A támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha bizonyíthatóan a) növeli a projekt méretét, ideértve a projekt összköltségét, illetve a K+F+I tevékenységekben részt vevõ személyek számát, vagy b) bõvíti az alkalmazási kört, ideértve a várható projekt eredményeket, vagy c) fokozza a projekt végrehajtásának ütemét, vagy d) növeli a kedvezményezett által a K+F+I-re fordított teljes összeget. (2) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhetõ oda, ha a kedvezményezett a támogatni kért projekthez kapcsolódó tevékenységek bármelyikének megkezdése elõtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. (3) A támogatások átláthatóságának növelése céljából jelen rendelet K+F+I támogatásokra vonatkozó elõírásai a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet az interneten való közzététel elõtt elindítani.

8403 A támogatás mértéke 8. §

(1) Az egyes projektekhez nyújtható bármely támogatás intenzitása K+F projekttámogatás esetén nem haladhatja meg a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott mértékeket. (2) A maximális támogatásintenzitás a) alapkutatásnál 100 százalék; b) alkalmazott kutatásnál 50 százalék; c) kísérleti fejlesztésnél 25 százalék. (3) Alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetében, amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor a) kisvállalkozásnak minõsül, akkor a támogatásintenzitás 20 százalékponttal, b) középvállalkozásnak minõsül, akkor 10 százalékponttal növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek. (4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott intenzitások alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés esetében 80 százalékos támogatásintenzitásig további 15 százalékponttal növelhetõk, a) amennyiben a projekt legalább két egymástól független vállalkozás tényleges együttmûködésével valósul meg, és a következõ feltételek teljesülnek: aa) egyik vállalkozásnak sem kell a projekt elszámolható költségeinek több mint 70 százalékát viselnie, és ab) a projekt legalább egy KKV-val való együttmûködéssel jár együtt, vagy az határokon átnyúló, azaz a kutatás-fejlesztési tevékenységet legalább két különbözõ tagállamban folytatják; b) amennyiben a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttmûködésével valósul meg, és amennyiben a következõk teljesülnek: ba) a kutatási szervezet az elszámolható költségek legalább 10 százalékát viseli, és bb) a kutatási szervezetnek jogában áll a kutatási projekt eredményeinek közzététele, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak; c) kizárólag alkalmazott kutatás esetében, amennyiben a projekt eredményeit széles körben terjesztik technikai és tudományos konferenciák keretében, vagy azokat tudományos és mûszaki szaklapokban teszik közzé, vagy szabadon hozzáférhetõ adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a nyers kutatási adatokhoz), vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül. (5) A (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén az egyes kutatási kategóriákban a projektet megvalósító vállalkozás méretétõl függõen elérhetõ támogatásintenzitásokat e rendelet melléklete határozza meg. (6) A (4) bekezdés a) és b) pontjainak alkalmazása során az alvállalkozásba adás nem minõsül tényleges együttmûködésnek.

8404

MAGYAR KÖZLÖNY 9. §

2007/113. szám

A 6. § k) pontjában meghatározott regionális beruházási támogatás esetén a maximális támogatási intenzitást a Korm. rendelet 30. §-a, valamint a Rendelet 9. §-a határozza meg.

nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelõ forintösszeget kedvezményezettenként bármely hároméves idõszakban. Amennyiben a szolgáltató nem rendelkezik nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal, a támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75%-át.

10. §

15. §

Mûszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetében az alkalmazott kutatási tevékenységeket elõkészítõ megvalósíthatósági tanulmányok esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a nagyvállalkozásnál a 65%-ot, KKV-knél a 75%-ot, illetve kísérleti fejlesztési tevékenységeket elõkészítõ megvalósíthatósági tanulmányok esetében nagyvállalkozásoknál a 40%-ot, KKV-knél az 50%-ot.

Magasan képzett munkaerõ kölcsönbe vételéhez nyújtott támogatás esetében a maximális támogatási intenzitás 50% lehet, amely legfeljebb hároméves idõszakra nyújtható munkavállalónként és vállalkozásonként.

11. § KKV-k szabadalommal, iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatosan felmerülõ költségeihez nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 8. §-ban meghatározott mértéket, azzal, hogy ebben az esetben ahhoz a kutatás-fejlesztési tevékenységhez tartozó támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amely tevékenységgel elõször sikerült megszerezni az érintett szabadalmi vagy iparjogvédelmi jogot.

12. § Fiatal innovatív vállalkozás támogatása esetében a támogatás összege nem haladhatja meg az 1 500 000 eurónak megfelelõ forintösszeget Budapesten és Pest megyén kívül esõ régiókban és az 1 250 000 eurónak megfelelõ forintösszeget Budapesten és Pest megyében.

16. § (1) A maximális támogatási intenzitás klaszterek beruházási támogatása esetében: a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50%, b) Közép-Dunántúl tervezési statisztikai régióban 40%, c) Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban 30%, d) Budapesten és Pest megyében 15%. (2) A fenti támogatási intenzitások kisvállalkozások támogatása esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növekednek. (3) A klaszterek élénkítésének mûködési támogatása esetében a támogatás legfeljebb 5 éves idõtartamra ítélhetõ oda, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

A K+F támogatás igénybevételének alapvetõ feltételei

13. §

17. §

Eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 15%-ot nagyvállalkozások, a 25%-ot középvállalkozások és a 35%-ot kisvállalkozások esetében. Nagyvállalkozások csak abban az esetben részesülhetnek támogatásban, amennyiben KKV-kal mûködnek együtt, mely esetben a KKV-knak az összes elszámolható költség legalább 30%-át kell viselniük.

Az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében a következõ feltételeknek kell teljesülniük: a) a szervezési innovációnak a szervezés megváltoztatásában mindig az infokommunikációs technológiák alkalmazásához vagy kiaknázásához kell kapcsolódnia; b) az innovációt projekt formájában kell kialakítani, azonosítható és képzett projektmenedzserrel, valamint meghatározott projektköltségekkel; c) a támogatott projekt eredményeként egy olyan szabványt, üzleti modellt, módszertant vagy koncepciót kell kidolgozni, amelyet szisztematikusan lehet máshol is alkalmazni; d) az eljárási és szervezési innovációnak újításnak kell lennie, vagy jelentõs javulást kell jelentenie az adott ipar-

14. § Innovációs tanácsadó és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatások esetében a támogatás

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ágban a Közösségen belül fellelhetõ legfejlettebb tudáshoz képest; e) az eljárási vagy szervezési innovációs projekt kockázatai beazonosíthatóak a projekt költségei, az új eljárások kifejlesztéséhez szükséges idõtartam, a várt eredményének projekt költségeihez viszonyított arányának, továbbá az esetleges meg nem valósulás lehetõségének vizsgálata alapján.

18. § Az innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás odaítélésének feltételei: a) ezen támogatás kizárólag a KKV-körbe tartozó kedvezményezettnek nyújtható, b) a kedvezményezetteknek a támogatást a szolgáltatások piaci áron történõ megvásárlására kell fordítaniuk.

19. § A magasan képzett munkaerõ kölcsönzéséhez nyújtott támogatás odaítélésének feltételei: a) a kölcsönzött munkaerõ nem helyettesíthet más alkalmazottakat, hanem a kedvezményezett vállalkozáson belül újonnan létrehozott pozícióban, a K+F, innováció területén kell alkalmazni, a küldõ kutatási szervezetnek vagy nagyvállalatnak a kölcsönzést megelõzõen legalább két évig kell az érintett munkavállalót alkalmaznia; b) a küldõ szervezet csak kutatási szervezet vagy nagyvállalkozás lehet; c) a kedvezményezett csak KKV lehet.

20. § (1) A kedvezményezett a 2. § 22. pontja szerinti innovatív vállalkozásnak tekinthetõ, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek: a) az üzleti terv alapján igazolható, hogy a kedvezményezett a jövõben olyan termékeket, szolgáltatásokat vagy eljárásokat fejleszt ki, amelyek technológiailag újak vagy jelentõs mértékben jobbak, mint a Közösségen belül létezõ legfejlettebb tudás, vagy b) független könyvvizsgáló igazolása szerint a kedvezményezett K+F költségei az összes mûködési költségeinek legalább 15%-át teszik ki a támogatás odaítélését megelõzõ három év legalább egyikében, illetve pénzügyi múlttal nem rendelkezõ induló vállalkozás esetén a folyó költségvetési idõszak ellenõrzése során. (2) A fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatás odaítélésének feltételei:

8405

a) a kedvezményezett csak egy alkalommal részesülhet a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatásban az idõ alatt, amíg fiatal innovatív vállalkozásnak minõsül; b) a támogatás halmozható a jelen rendeletben szabályozott K+F+I körébe tartozó más támogatással, a 70/2001/EK rendelet szerinti mentesség alá tartozó kutatás-fejlesztési támogatással és a kockázati tõkejuttatásra irányadó közösségi szabályok szerint a Bizottság által jóváhagyott támogatással; c) a kedvezményezett csak 3 évvel a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatás odaítélését követõen részesülhet a b) pontban meghatározott támogatásoktól különbözõ támogatásban.

21. § (1) Az innovációs klaszter létrehozásához, bõvítéséhez és mûködésének élénkítéséhez kizárólag az innovációs klaszter mûködtetésére kijelölt jogalanynak nyújtható beruházási és mûködési támogatás. (2) A klasztert mûködtetõ jogalany felel a klaszter létesítményeinek, eszközeinek és tevékenységeinek kezeléséért azok használata és az azokhoz való hozzáférés tekintetében. (3) A klaszter létesítményeihez, eszközeihez és tevékenységeihez való hozzáférés nem korlátozható, továbbá ezek használatáért, továbbá a klaszter tevékenységeiben való részvételért kiszabott díjaknak tükrözniük kell a költségeket. (4) Az innovációs klaszter létrehozásához, bõvítéséhez és mûködésének élénkítéséhez kutatóközpontok, képzõ intézmények, nyílt hozzáférésû kutatási infrastruktúrák (laboratóriumok, tesztelési létesítmény), széles sávú hálózati infrastruktúrák részesülhetnek beruházási támogatásban. (5) Klaszterek részére beruházási támogatásra vagy klaszterek élénkítésének mûködési támogatására az a pályázó jogosult, amely a pályázat benyújtásával egyidejûleg a támogatást nyújtó felé elemzést nyújt be technológiai szakosodásáról, a létezõ regionális lehetõségekrõl, a meglévõ kutatási kapacitásáról, a hasonló célú klaszterek Közösségen belüli jelenlétérõl, valamint a klaszterben folytatott tevékenységek potenciális piaci volumenérõl.

A támogatás terhére elszámolható költségek 22. § A K+F projekttámogatás esetén elszámolható költségek – melyek körét a pályázati dokumentáció szûkebben is meghatározhatja – az alábbiak lehetnek: a) a kutatók, fejlesztõk, technikusok és egyéb kisegítõ személyzet tekintetében személyi jellegû ráfordítások a

8406

MAGYAR KÖZLÖNY

számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.) szerint a támogatott projektben való foglalkoztatás arányában; b) új mûszaki berendezések, gépek és egyéb berendezések, felszerelések bekerülési értékének a kutatási-fejlesztési projektben való használatuk mértékéig és idejére a Számv.tv. szerint; c) harmadik féltõl piaci áron megvásárolt vagy pénzügyi lízingbe vett mûszaki tudás és szabadalmak és egyéb szellemi termékek, kísérleti fejlesztés bekerülési értéke – a Számv.tv. szerint –, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelõen került sor, lízinggel történõ finanszírozás esetén a lízingdíjból kizárólag a tõketörlesztõ rész számolható el; d) a K+F tevékenységgel kapcsolatban felmerült közvetlen anyagjellegû ráfordítások, ideértve da) a piaci feltételek szerint, harmadik féltõl megrendelt kutatás-fejlesztési munka díja – a Szám.tv. szerint –, db) a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei – a Számv.tv. szerint –, amennyiben azokat kizárólag a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe, dc) anyagköltségek a Számv.tv. szerint, amennyiben azokat a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe; e) az általános költségeknek a K+F projekthez a kutatás-fejlesztést megfelelõen jellemzõ vetítési alap arányában, a számviteli politikában meghatározott módon, közvetetten hozzárendelt összeg.

23. § Mûszaki megvalósíthatósági tanulmányok támogatása esetében a tanulmány készítésének költségei – a Számv.tv. szerint – számolhatóak el.

2007/113. szám 25. §

Eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségek azonosak a 22. §-ban foglaltakkal, azzal, hogy a 22. § b) pontjában foglalt költségek az infokommunikációs technológia eszközeinek és felszerelésének költségeit foglalhatják magukba.

26. § Az innovációs tanácsadó szolgáltatások igénybevételéhez és az innovációs támogató szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott támogatás tekintetében az igénybe vevõnél a következõ költségek számolhatóak el: a) az innovációs tanácsadó szolgáltatások tekintetében a Számv.tv. 78. § (2)–(4) bekezdései szerint elszámolható költségek: aa) vezetési tanácsadás, ab) technológiai segítségnyújtás, ac) technológiai szolgáltatások, ad) képzés, ae) szellemi tulajdonjogok megszerzésével, védelmével és kereskedelmével, valamint licencia-megállapodásokkal kapcsolatban nyújtott tanácsadás, af) a szabványok alkalmazásával kapcsolatban nyújtott tanácsadás költségei; b) az innovációs támogató szolgáltatások tekintetében – a Számv.tv. szerint – elszámolható költségek: ba) iroda bérleti díja, bb) adatbankokhoz történõ hozzáférés költsége, bc) mûszaki könyvtárak használatának költsége, bd) piackutatás költsége, be) laboratóriumhasználat költsége, bf) minõség-ellenõrzéssel és tanúsítással kapcsolatos szolgáltatások költsége, bg) minõséget tanúsító címkék használatával kapcsolatos költségek.

24. § Iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülõ költségekhez nyújtott támogatás esetén a következõ költségek számolhatók el: a) a jognak az elsõ joghatóság által történõ megítélését megelõzõen felmerülõ valamennyi költsége, ideértve a bejelentés elõkészítésével, benyújtásával és az eljárással kapcsolatos költségeket, valamint a jog megítélése elõtt a bejelentés megújításakor felmerülõ költségeket; b) fordítási és egyéb költségek, amelyek egy másik tagállam eljáró hatósága vagy bírósága elõtt a jog kérelmezésével vagy hatályosításával kapcsolatban merülnek fel; c) a bejelentéssel kapcsolatos hivatalos eljárás során és az esetleges felszólalási eljárás során a jog érvényességének védelmekor felmerülõ költségek, akkor is, ha ezek a költségek a jog megítélését követõen merültek fel.

27. § A magasan képzett munkaerõ kölcsönzéséhez nyújtott támogatás alkalmazása esetén az elszámolható költségek körébe tartozik minden magasan képzett munkaerõ kölcsönzésével és foglalkoztatásával járó költség, ideértve a közvetítõ ügynökség igénybevételének költségeit, a munkaerõ-kölcsönzés díját, valamint a kölcsönzött munkaerõ mobilitási juttatásként jelentkezõ anyagjellegû ráfordításokat a Számv.tv. szerint.

28. § Az innovációs klaszter létrehozásához, bõvítéséhez és mûködésének élénkítéséhez nyújtott beruházási támogatás

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

esetében az épületek, új mûszaki berendezések, gépek, mûszerek és egyéb berendezések, felszerelések, valamint immateriális javak bekerülési értéke számolható el a Számv.tv. szerint.

29. § Az elszámolható költségek a klaszterek élénkítésének mûködési támogatása esetében a személyi és anyagjellegû ráfordítások – a Számv.tv. szerint –, amelyek a következõ tevékenységekhez kapcsolódnak: a) a klaszterek marketingje, melynek célja, hogy a klaszterben új vállalkozások is vegyenek részt, b) a klaszter létesítményeinek, eszközeinek, tevékenységeinek mûködtetése, c) oktatási programok, workshopok és konferenciák szervezése azzal a céllal, hogy a klaszter tagjai megosszák egymással ismereteiket és hálózatot építsenek.

8407

h) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának idõpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja, valamint bérelt ingatlan esetében, ha a bérleti szerzõdés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetõségét legalább a külön rendeletben elõírt üzemeltetési kötelezettség idejére; i) azon szervezetek részére, amelyek nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az Áht. 15. §-ában meghatározott – általános és különös feltételeinek, illetõleg ezen feltételek fennállását nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolják; j) azon projektekhez, amelyek esetében a program 7. § (3) bekezdése szerinti, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján való közzététele elõtt merültek fel költségek.

31. § Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok 30. § Nem nyújtható támogatás a) a csõd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek; b) a 2. § 18. pontja szerinti nehéz helyzetben lévõ vállalkozásoknak; c) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ három naptári éven belül az államháztartás alrendszereibõl, az Európai Unió elõcsatlakozási eszközeibõl vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, kivéve a vis maior esetét; d) azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek lejárt adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; e) azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerõsen bírság megfizetésére kötelezett; f) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik; g) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó éves, illetve egyszerûsített éves beszámoló adatai alapján saját tõkéje a jegyzett tõke alá csökkent;

(1) A kedvezményezetteknek és a támogatást nyújtóknak a támogatás igénylését, felhasználását, ellenõrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhetõ maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétõl számított 10 évig – illetve amennyiben más jogszabály ennél hosszabb megõrzési idõt rendel, annak megfelelõ ideig – meg kell õrizniük. (2) Egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az állami támogatásokra irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság támogatást jóváhagyó határozatában meghatározott támogatási intenzitást.

Átmeneti és záró rendelkezések 32. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba azzal, hogy a 3. § a)–h) és q) pontjai, a 6. § a)–h) és l) pontjai, a 7. §, a 8. §, a 10–29. §-ok, valamint a melléklet csak a támogatási program Európai Bizottság általi elõzetes jóváhagyását és ennek ismertté válását követõen, a rendelet megalkotásáért felelõs miniszter – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett – egyedi határozatával megállapított idõpontban lépnek hatályba. (2) E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegû és regionális beruházási támogatások, valamint a

8408

MAGYAR KÖZLÖNY

K+F+I keretszabály hatálya alá tartozó támogatások tekintetében 2013. december 31-éig lehet hozni. (3) E rendelet alapján támogatási döntést képzési támogatás tekintetében 2008. június 30-áig lehet hozni. (4) Ez a rendelet a) a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatásokról szóló 2006/C 323/01 közösségi keretszabály, b) a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 302., 2006.11.1., 29. o.), c) a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.), valamint d) az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 20. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Kiss Péter s. k.,

2007/113. szám

A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelete a Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeirõl Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény 53. § (7) bekezdésében megállapított feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt felelõsségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – az alábbiakat rendelem el:

A rendelet hatálya és általános célja

a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

1. § Melléklet a 22/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelethez A támogatási intenzitásokat bemutató táblázat Kisvállalkozás

Középvállalkozás

Nagyvállalkozás

Alapkutatás

100%

100%

100%

Ipari kutatás

70%

60%

50%

Ipari kutatás az alábbi feltételekkel: – vállalkozások közötti együttmûködés – nagyvállalatok esetében együttmûködés határon átnyúló vagy legalább egy KKV-vel, vagy – vállalkozás együttmûködése egy kutatási szervezettel – az eredmények terjesztése

80%

75%

65%

Kísérleti fejlesztés

45%

35%

25%

Kísérleti fejlesztés az alábbi feltételekkel: – vállalkozások közötti együttmûködés – nagyvállalatok esetében együttmûködés határon átnyúló vagy legalább egy KKV-vel, vagy – vállalkozás együttmûködése egy kutatási szervezettel

60%

50%

40%

(1) E rendelet a Környezet és Energia Operatív Program az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatások körébe esõ egyes jogcímeket és az azokhoz kapcsolódó források felhasználásának részletes szabályait határozza meg a versenysemlegesség elvének biztosítása mellett. E körben a megfelelõ életminõséghez szükséges környezeti állapot megõrzéséhez, javításához, illetve helyreállításához, az emberi egészséget károsító, veszélyeztetõ hatások csökkentéséhez, megszüntetéséhez, az ökoszisztémák és vizek védelméhez, a környezetileg biztonságos életfeltételek eléréséhez hozzájáruló, valamint a gazdasági-társadalmi fejlõdésben a környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesítése céljából a gazdaság, társadalom, környezet harmonikus viszonyának kialakításával, az energiaforrások diverzifikációjával és hatékonyabb felhasználásával kapcsolatos projektek támogatási szabályait fekteti le. (2) E rendelet hatálya alá tartozó elõirányzatokból állami támogatás – pályázati konstrukció tartalmától függõen – a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezõ jogi személyiségû vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint szövetkezetek, továbbá költségvetési szerv és jogi személyiséggel rendelkezõ intézménye, helyi önkormányzatok és azok jogi személyiséggel rendelkezõ társulásai, valamint jogi személyiségû nonprofit szervezet részére nyújtható.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Értelmezõ rendelkezések 2. §

E rendelet alkalmazásában 1. állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés (a továbbiakban: EK-Szerzõdés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § 5. pontja szerinti csekély összegû (de minimis) támogatás; 2. harmadik feles finanszírozás: olyan beruházásfinanszírozási eszköz, melynek alkalmazása esetén a létesítmény tulajdonosa vagy vagyonkezelõje részére egy állami támogatásban részesülõ, a létesítmény tulajdonosától és vagyonkezelõjétõl gazdálkodásában és tulajdonviszonyai szerint független gazdálkodó szervezet beruházást tervez, finanszíroz és hajt végre, azzal, hogy a beruházás támogatással csökkentett árát a tulajdonos vagy vagyonkezelõ a gazdasági társaság számára a beruházás befejezését követõen fokozatosan fizeti vissza; 3. induló beruházás: tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történõ beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévõ létesítmény bõvítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékkel történõ diverzifikációjával, egy meglévõ létesítmény teljes termelési folyamatának alapvetõ megváltoztatásával kapcsolatos, illetve a létesítmény felvásárlása; 4. kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás; 5. környezetbarát termék, illetve technológia: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 86. § (1) bekezdése szerinti termék vagy technológia, amely a hagyományos, azonos vagy hasonló funkciójú termékeknél és technológiáknál bizonyítottan kisebb környezetigénybevételt, illetve környezetterhelést okoz; 6. kapcsolt vállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (3)–(6) bekezdései szerinti kapcsolódó vállalkozás; 7. a beruházás megkezdése: a kivitelezõi szerzõdéskötés vagy a megrendelés idõpontja; 8. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és a felvásárló kedvezményezett nem kapcsolt vállalkozása a létesítmény tulajdonosának; 9. mezõgazdasági termék: az EK-Szerzõdés I. sz. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a 104/2000/EK rendelet alkalmazási körébe tartozó halászati és akvakultúra-termékeket, a 4502, a 4503, 4505 KN-kód alá tartozó

8409

termékek (parafatermékek), az 1898/87/EGK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítõ termékek; 10. nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelõ forintösszeg, ennek meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalat által egy hároméves idõszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközeire vonatkoznak, ahol annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni, és a gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni; 11. nehéz helyzetben lévõ vállalkozás: az a vállalkozás, amelynek saját tõkéje a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai szerint veszteség folytán nem éri el a jegyzett tõke felét, és ezen veszteség több mint egynegyede a megelõzõ beszámoló óta eltelt idõ alatt keletkezett; 12. referenciaráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám, amelyet a 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke határoz meg; 13. saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett támogatásnak nem minõsülõ forrás; 14. szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minõségû, közepes minõségû és gyenge minõségû A és B csoportba sorolt szén; 15. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve; 16. támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott támogatásnak a Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke; 17. támogató: a támogatásra javasolt projekt tekintetében döntéshozatalra jogosult, támogatást nyújtó szervezet.

Az állami támogatások elõirányzat szerinti felhasználásának jogcímei 3. § (1) A Környezet és Energia Operatív Program forrásai állami támogatásokra az alábbi jogcímeken használhatók fel: a) távfûtõ rendszerek kialakítása és korszerûsítése; b) vállalkozások érdekkörében megvalósítandó energetikai korszerûsítések az iparban, az energiaiparban és a szolgáltató szektorban;

8410

MAGYAR KÖZLÖNY

c) harmadik feles finanszírozású energiatakarékossági beavatkozások; d) a biomassza megújuló energiaforrásként való felhasználását célzó beruházások; e) használt olaj, illetve zsiradékok energetikai alapanyagként történõ hasznosítása; f) a növényi és állati eredetû, valamint szilárd és folyékony hulladék alapú biogáz hasznosításának fejlesztése; g) a hazai geotermikus potenciál kihasználására épülõ hõenergia-ellátás fejlesztése; h) hõszivattyús rendszerek és passzív épületek fejlesztése; i) napenergiát hasznosító rendszerek telepítése; j) 5 MW teljesítmény alatti vízerõmûvek korszerûsítése, illetve létesítése; k) szélenergiával történõ villamosenergia-termelés fejlesztése; l) közvilágítás energiatakarékos, megújuló energiaforrásokra alapozott átalakítása; m) bioüzemanyagok energetikai hasznosítását célzó fejlesztések; n) projektelõkészítési és projektmenedzsment szolgáltatások igénybevétele; o) többutas, illetve anyagában hasznosítható csomagolást, valamint a hulladékok szelektív gyûjtését és hasznosítását népszerûsítõ rendszerek létrehozása; p) környezetbarát termékek és szolgáltatások kereskedelmének fejlesztése; q) környezetvédelmet elõsegítõ szolgáltatások fejlesztése, környezetbarát fogyasztási szokásokat népszerûsítõ kampányok lebonyolítása; r) települési szilárd hulladék, illetve annak egyes összetevõi, állati eredetû, valamint építési-bontási hulladékok kezelése. (2) Az (1) bekezdés d)–k), m), p) és q) pontjai alapján a közép-magyarországi régióban megvalósuló beruházásokhoz e rendelet alapján támogatás nem nyújtható. Az állami támogatások formái 4. § Az elõirányzat forrásaiból a 3. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthetõ jogalanyok részére nyújtható támogatási formák: a) a pályázó mûködési támogatásának nem minõsülõ visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendõ támogatás); b) a pályázóknak nyújtott visszatérítendõ támogatás. Állami támogatási kategóriák 5. § (1) A 3. §-ban megjelölt jogcímek alapján a következõ típusú állami támogatás nyújtható:

2007/113. szám

a) a 3. § h), i) és m)–q) bekezdései alapján csekély összegû támogatás nyújtható, a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 6. §-ában foglaltak irányadók; b) a 3. § a)–m), o) és r) bekezdéseiben megjelölt jogcímek alapján regionális beruházási támogatás nyújtható, amelyre e rendelet 7–12. §-ában, illetve a Korm. rendeletben, valamint a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók; c) a 8. § (4) bekezdése alapján tanácsadási támogatás nyújtható, amelyre az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló – az 1976/2006/EK bizottsági rendelettel módosított – 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók. (2) Az (1) bekezdés a)–b) pontjában megjelölt támogatási kategóriák egy projekten belül történõ kombinálása esetén a támogatási intenzitás megállapításakor a b) pont szerinti regionális beruházási támogatásra vonatkozó szabályokat és mértékeket kell alkalmazni. (3) E rendelet alapján nyújtott támogatási intenzitás felsõ határát a támogatott projekthez nyújtott állami támogatás teljes összegére kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, országos vagy közösségi forrásból finanszírozzák-e.

A csekély összegû támogatás szabályai 6. § (1) A csekély összegû támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az elõzõ három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegû támogatások támogatástartalmáról. (2) A több részletben fizetendõ támogatást az odaítélése idõpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (3) Minden egyes új csekély összegû támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az elõzõ két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegû támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. (4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerzõdésben arról, hogy csekély összegû támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) Nem nyújtható támogatás e rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésérõl szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz; b) a szállítási ágazatban gördülõeszköz vásárlásához; c) a mezõgazdasági termékek elsõdleges termelésében tevékenykedõ vállalkozásoknak, valamint ezen termékek feldolgozásában vagy forgalmazásában tevékenykedõ vállalkozásoknak, amennyiben a támogatás összege az elsõdleges termelõktõl beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, illetve a támogatás az elsõdleges termelõknek történõ teljes vagy részleges továbbítástól függ; d) exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekhez, valamint import áruk helyett hazai áru használatától függõ támogatásokra; e) nehéz helyzetben lévõ vállalkozások részére.

A regionális beruházási és tanácsadási támogatás igénybevételének alapvetõ feltételei 7. § (1) Regionális beruházási támogatás kizárólag induló beruházáshoz nyújtható, megkezdett vagy szinten tartó beruházás nem támogatható. (2) Regionális beruházási támogatás csak akkor ítélhetõ oda, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése elõtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) által akkreditált közremûködõ szervezet írásban megerõsíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képezõ – projekt megfelel a rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek. 8. § (1) Az egyes projektekhez nyújtható támogatás intenzitása nem haladhatja meg a Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott mértékeket. (2) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás az (1) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelõ forintösszegig; b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg közötti részre; c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg feletti részre. (3) Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor a) kisvállalkozásnak minõsül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,

8411

b) középvállalkozásnak minõsül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – a támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelt értéke az (1) bekezdésben meghatározott mértéknek. (4) KKV-k részére nyújtható beruházással kapcsolatos tanácsadás címen elszámolható költség esetén a támogatási intenzitás 50 százalék, függetlenül az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól. Nagyvállalatoknak ilyen támogatás nem adható. Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy visszatérõ tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos mûködési költségeihez, különösen folyamatos adótanácsadás, rendszeres jogi szolgáltatás vagy hirdetés.

9. § (1) Elszámolható költségek a beruházás célját szolgáló a) tárgyi eszköz vételára, b) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how vételára, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50 százalékáig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak). (2) A támogatást a tárgyi eszközökkel vagy immateriális javakkal kapcsolatos beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani. (3) Az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1) bekezdésben meghatározottaktól szûkebben is meghatározhatja. (4) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás, valamint az ingatlanvásárlás esetét, vagy amennyiben KKV részesül támogatásban. Felvásárlás, ingatlanvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet. (5) Az eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerzõdés tartalmazza az eszköznek az utolsó részlet megfizetésével egyidejû tulajdonszerzését. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható idõpontját követõen a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKV-k esetében három évig kell folytatódnia.

10. § (1) A támogatás akkor vehetõ igénybe és tartható meg, amennyiben a kedvezményezett a beruházást annak befejezésétõl (az üzembe helyezés idõpontjától) számított legalább öt évig – kis- és középvállalkozások esetében leg-

8412

MAGYAR KÖZLÖNY

alább három évig – fenntartja (kötelezõ üzemeltetési idõszak) az érintett régióban. (2) A támogatás igénybe vevõje jogosult a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási idõszak alatt korszerûtlenné vált eszköz cseréjére, amennyiben a fenntartási idõszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerûtlenné vált üzem, illetve eszköz cseréjét követõ fenntartási idõszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet. (3) A támogatás akkor vehetõ igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök beszerzésekor az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja. (4) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévõ személy között a szokásos piaci ártól eltérõ áron kötött szerzõdés alapján merült fel. (5) Az immateriális eszközök költségként csak akkor számolhatók el, ha a) kizárólag a regionális támogatásban részesülõ létesítményben használják fel; b) amortizálható eszköznek minõsülnek; c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs; d) a kedvezményezett immateriális eszközeként tartják nyilván, a kedvezményezett tulajdonát képezik nagyvállalatok esetén legalább öt, KKV-k esetében legalább három éven keresztül. (6) Nagyvállalatok esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (7) A beruházáshoz kapcsolódóan csak az annak megvalósításához feltétlenül szükséges ingatlan megvásárlásának költsége számolható el. (8) Amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt használati megállapodás és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz benyújtása. A 13. § (4) bekezdésének f) pontja szerinti per-, teher- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás (fejlesztés) helyszíne. (9) A vissza nem térítendõ támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a zárójegyzõkönyv felvételéig (a fenntartási idõszak végéig) kizárólag a támogatási szerzõdésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelõen hasznosíthatók. Az elõirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül – az

2007/113. szám

államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 89. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerzõdésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogató elõzetes jóváhagyásával idegeníthetõ el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a támogató hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére esõ támogatást a folyósítás(ok) idõpontjától a támogatás összegének tényleges visszafizetése idejéig felszámított kamattal növelve az elidegenítés idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben visszafizetni.

11. § (1) Nem nyújtható e rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján meghatározott támogatás a) azon projektekhez, amelyek esetében (az elõkészítõ tanulmányok kivételével) a program 13. § (3) bekezdése szerinti közzététele elõtt merültek fel költségek; b) acélipari tevékenységhez; c) a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály (2003/C 317/06) 3.1 pont (11) bekezdésében meghatározott tevékenységhez; d) a szén bányászatához; e) szintetikusszál-ipari tevékenységhez; f) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésérõl szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz; g) a szállítási ágazatban gördülõeszköz vásárlásához; h) a mezõgazdasági termékek elõállításához; i) exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekhez, valamint import áruk helyett hazai áru használatától függõ támogatásokra; j) bíróság jogerõs végzése alapján csõd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek, illetve adósságrendezési eljárás alatt álló helyi önkormányzatnak; k) a nehéz helyzetben lévõ vállalkozásoknak. (2) Nem nyújtható támogatás továbbá az alábbi költségekre: a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök vételára létesítmény felvásárlásakor; b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz vételára, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó támogatást vett igénybe; c) olyan tárgyi eszköz vételára, amelyet a kedvezményezett csõdeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be;

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

d) a közremûködõ szervezet által a 7. § (2) bekezdése alapján kiadott írásos megerõsítést tartalmazó okirat kelte elõtt felmerült költség, ráfordítás; e) személygépkocsi vételára.

12. § (1) A támogatott projektek megkezdése idõpontjának az alábbi idõpontok minõsülnek: a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén: aa) az építési naplóba történt elsõ bejegyzés idõpontja (építési naplóval igazolva), ab) olyan építési jellegû munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelezõ, ott a kivitelezõi szerzõdés alapján a kivitelezõ nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan; b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az elsõ beszerzendõ gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése; c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén amennyiben a szerzõdéskötést megelõzõen megrendelésre kerül sor, ennek idõpontja, elõzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött elsõ szerzõdés létrejöttének napja; d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, gépbeszerzés vagy egyéb) kiterjedõen valósítják meg, a projekt megkezdésének idõpontja az egyes célterületeknek megfelelõ tevékenységek kezdési idõpontjai közül a legkorábbi idõpont. (2) A projekt-elõkészítõ tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minõsül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének.

Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok 13. § (1) A Környezet és Energia Operatív Program keretében e rendelet 3–12. §-ában foglalt szabályoktól eltérõ állami támogatás nem nyújtható. (2) A kedvezményezett köteles az állami támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat legalább 2020. december 31-éig megõrizni. (3) E rendelet állami támogatásokra vonatkozó elõírásai az interneten, az NFÜ hivatalos honlapján is közzétételre kerülnek. A támogató köteles a támogatásnak – a jelen rendelet alapján történõ – állami támogatássá minõsítésérõl a támogatáshoz kapcsolódó pályázati felhívásban részletes információt közzétenni. (4) Nem nyújtható állami támogatás a) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ három naptári éven belül az államháztartás alrendszereibõl, az

8413

Európai Unió elõcsatlakozási eszközeibõl vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, kivéve a vis maior esetét; b) azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek lejárt adótartozása vagy adók módjára behajtható egyéb köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; c) azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerõsen bírság megfizetésére kötelezett; d) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik; e) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tõkéje a törzstõke (alaptõke) jogszabályban elõírt legkisebb mértéke alá csökkent; f) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának idõpontjában nem per-, teher- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó vagy ipari parkban mûködõ pályázó esetén az ipari park az igény jogosultja, valamint bérelt ingatlan esetében, ha a bérleti szerzõdés kizárólagos joggal nem biztosítja az állami támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetõségét legalább a külön rendeletben elõírt üzemeltetési kötelezettség idejére; g) azon szervezetek részére, amelyek nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az Áht. 15. §-ában meghatározott – általános és különös feltételeinek, illetõleg ezen feltételek fennállását nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolják. (5) Egy projekthez igénybe vett összes állami támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott támogatási intenzitást. (6) Az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének idõpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyek egyéni bejelentése szükséges, a bejelentés idõpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó.

Átmeneti és záró rendelkezések 14. § Az e rendeletben szabályozott célelõirányzat felhasználására, kezelésére, mûködtetésére és ellenõrzésére az e rende-

8414

MAGYAR KÖZLÖNY

letben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, az EK-Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásokról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, a 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetõ szabályairól és felelõs intézményeirõl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet, a 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 2007–2013 idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM–PM együttes rendelet rendelkezései irányadóak.

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendeletben szabályozott programból támogatást nyújtani csekély összegû és beruházási támogatások tekintetében 2013. december 31-éig, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadási támogatások esetén 2008. június 30-áig lehet. (3) E rendelet hatálybalépésétõl 2008. december 31-éig a 3. § (1) bekezdésének c) és r) pontjában meghatározott célokhoz a 7–12. §-sal összhangban az elsõ Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programja keretében is nyújtható támogatás. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programból nyújtott támogatás esetében a 3. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni. (4) Ez a rendelet a) a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 302., 2006.11.1., 29. o.); b) az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 33. o.); c) a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis összegû támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

2007/113. szám

A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 24/2007. (VIII. 29.) MeHVM–GKM–KvVM együttes rendelete a Környezet és Energia Operatív Program IV. és V. prioritásainak végrehajtásában közremûködõ szervezet kijelölésérõl A 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetõ szabályairól és felelõs intézményeirõl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt felelõsségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 160/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 2. §-ának e) pontjában megállapított feladatkörben, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontjában megállapított feladatkörben, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában megállapított feladatkörben a következõket rendeljük el: 1. § (1) A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter mint a Környezet és Energia Operatív Program (a továbbiakban: KEOP) felügyeletéért felelõs miniszter az „Energia Központ” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Közhasznú Társaságot a KEOP (2) bekezdésben meghatározott prioritásai végrehajtásában történõ közremûködésre közremûködõ szervezetként jelöli ki. (2) A KEOP egyes prioritásai: a) IV. A megújuló energiaforrás növelése prioritás, b) V. Hatékony energiafelhasználás prioritás.

2. §

A közremûködõi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi eszközöket a KEOP Technikai Segítségnyújtás keret terhére kell biztosítani.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8415

3. §

A rendelet célja

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

1. §

(2) Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg: a) a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl, b) a Bizottság 1828/2006/EK rendelete (2006. december 8.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról.

A rendelet célja a helyi közösségek, valamint az elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok megalakulásának, nyilvántartásba vételének, valamint elismerésének a szabályozása.

Budapest, 2007. június 28. Dr. Szilvásy György s. k.,

Dr. Kóka János s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

gazdasági és közlekedési miniszter

Dr. Fodor Gábor s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrõl A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 81. § (3) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:

Fogalmak 2. § E rendelet alkalmazásában: a) civil szféra: a civil szféra részét képezik a magánszemélyek és a társadalmi szervezetek, kivéve azon társadalmi szervezeteket, amelyekben önkormányzat tagi viszony alapján 50% arányt meghaladó szavazattal rendelkezik, valamint kivéve a politikai pártokat; b) helyi közösség: a civil, az üzleti és a közszféra, valamint – indokolt esetben – a magánszemélyek részvételével létrejött, partneri együttmûködés alapján mûködõ szervezõdés; c) egymással átfedõ helyi közösség: kettõ vagy több helyi közösség egymással átfedõ, amennyiben azok területi hatálya alá tartozó települések közül bármelyiket a nyilvántartásba vételi eljárás során a civil, üzleti és közszféra képviselõi a 4. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint több helyi közösség által lefedetté tettek; d) földrajzilag folytonos terület: közös közigazgatási határral rendelkezõ települések összefüggõ egysége, amelyet legfeljebb kettõ – az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) jóváhagyása mellett – az egység részét képezõ, a melléklet szerinti településlistán nem szereplõ település megszakíthat; e) helyi közösség által lefedett terület: a melléklet szerinti településlistán megtalálható települések közül a helyi közösség által lefedett települések összessége, ide nem értve a d) pontban meghatározott, a települések egységét képezõ, a melléklet szerinti településlistán azonban nem szereplõ települést; f) közszféra: a közszféra részét képezik az önkormányzatok, a településrészi önkormányzatok, az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok, valamint azon társadalmi szervezetek, amelyekben ezek tagsági viszony alapján járó szavazatai arányának nagysága az 50%-ot meghaladja; g) elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport: az IH által kiválasztott helyi közösség, amely lehetõséget kap az általa lefedett területre vonatkozó fejlesztési stratégia kidolgozására; h) helyi vidékfejlesztési stratégia: az elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport által az általa lefedett területre kidolgozott fejlesztési stratégia;

8416

MAGYAR KÖZLÖNY

i) LEADER helyi akciócsoport: az IH által az elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok közül az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 62. cikkének megfelelõ helyi közösség; j) Helyi Vidékfejlesztési Közösség: az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 59. cikk e) pontjának megfelelõ helyi közösség; k) területileg illetékes Helyi Vidékfejlesztési Iroda (a továbbiakban: HVI): a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérõl szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet által megjelölt kistérségek vonatkozásában kistérségenként egy, az IH által elismert szervezet vagy egyéni vállalkozó, amelyhez tartozó kistérségben a helyi közösség képviselõjének civil, üzleti vagy közszféra esetében a székhelye, magánszemély esetében lakóhelye megtalálható; l) érintett HVI: az a Helyi Vidékfejlesztési Iroda, amelyhez tartozó kistérségben a helyi közösség által lefedett terület valamely települése megtalálható; m) üzleti szféra: az üzleti szféra részét képezik az állami vagy önkormányzati vállalat és az egyéb állami vagy önkormányzati gazdálkodó szerv kivételével a gazdálkodó szervezetek, ha nem állnak csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt, vagy nincs lejárt tartozásuk; n) stratégiai vázlat: a helyi közösség által a nyilvántartásba vételi eljárás második szakaszában, a helyi közösség által lefedett területre vonatkozóan elkészített 2–5 oldalas fejlesztési dokumentum.

A LEADER helyi akciócsoport elismerésének szakaszai 3. § A LEADER helyi akciócsoportok elismerése az alábbi szakaszokban történik: a) a helyi közösségek megalakulása, nyilvántartásba vételi eljárás; b) az elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok kiválasztása; c) a LEADER helyi akciócsoportok és a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek kiválasztása.

A helyi közösségek megalakulása, nyilvántartásba vétele 4. § (1) A helyi közösségeket a HVI az e rendeletben meghatározott nyilvántartásba vételi eljárás során veszi nyilvántartásba.

2007/113. szám

(2) Egy település akkor minõsül a helyi közösség által lefedettnek, ha a) az adott település polgármestere, vagy b) 300 vagy annál kevesebb lakosú településen legalább egy, 500 vagy annál kevesebb lakosú településen legalább kettõ, 500-nál több lakosú településen legalább három, a rendelet hatálybalépésekor az adott településen székhellyel, ennek hiányában telephellyel rendelkezõ gazdálkodó szervezet, vagy c) 300 vagy annál kevesebb lakosú településen legalább egy, 500 vagy annál kevesebb lakosú településen legalább kettõ, 500-nál több lakosú településen legalább három, a rendelet hatálybalépésekor bírósági nyilvántartásba vett, az adott településen székhellyel rendelkezõ társadalmi szervezet, vagy d) a b) és c) alpontokban meghatározott szervezetek közös csoportja, amely 300 vagy annál kevesebb lakosú településen legalább egy, 500 vagy annál kevesebb lakosú településen legalább kettõ, 500-nál több lakosú településen legalább három tagból áll, megalakítja a helyi közösséget vagy tagjává válik a helyi közösségnek. (3) A helyi közösség tagjai lehetnek: a) a rendelet hatálybalépésekor érvényes vállalkozói engedéllyel rendelkezõ egyéni vállalkozók, cégbíróságon bejegyzett gazdálkodó szervezetek, b) a rendelet hatálybalépésekor bírósági nyilvántartásba vett alapítványok, közalapítványok és társadalmi szervezetek, kivéve a politikai pártokat, c) egyházi jogi személyek, d) a Magyar Államkincstár által törzskönyvi nyilvántartásba vett települési (helyi) önkormányzatok, településrészi önkormányzatok vagy kisebbségi önkormányzatok, e) megyei, regionális vagy országos hatáskörû társadalmi szervezetek és köztestületek, f) indokolt esetben magánszemélyek, amennyiben a térségben nem található olyan társadalmi szervezet, amely a magánszemély érdekeit a helyi közösségben megfelelõen képviselné. Az indokoltságról az IH elõzetes elismerési eljárás során dönt. (4) A (3) bekezdésben felsorolt tagoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy a) megismerték az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 52–65. cikkeinek tartalmát, b) az elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoporttá alakuláshoz szükséges szervezeti forma létrehozásában alapító tagként részt vesznek, c) hozzájárulnak ahhoz, hogy az általuk megadott adatokat a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM), az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (a továbbiakban: FVM-VKSZI), valamint a HVI a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerint kezelheti.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8417

(5) A (3) bekezdés a)–e) pontjában felsorolt tagok képviselõik útján vesznek részt a helyi közösségben.

HVI-ben a nyilvántartásba vételi eljárás megindítását követõ kettõ munkanapon belül közzétenni.

(6) A (3) bekezdés a)–f) pontjában felsorolt tagok kizárólag egy helyi közösségnek lehetnek tagjai, kivéve a (3) bekezdés e) pontjában felsorolt társadalmi szervezeteket és köztestületeket, amelyek kizárólag különbözõ delegáltjaik révén lehetnek tagjai több helyi közösségnek. Egy személy csak egy, a (3) bekezdés a)–f) pontjában felsorolt tagot képviselhet a helyi közösségben.

(5) A nyilvántartásba vételi eljárás második szakaszában, a (2) bekezdés szerinti határidõ lejártát követõen a helyi közösség (2) bekezdés szerinti alapító tagjai 1/4-ének írásbeli ajánlásával lehet csatlakozni a helyi közösséghez az eljárás második szakasza vége elõtti ötödik munkanapig. A nyilvántartásba vételi eljárás második szakaszának idõtartama húsz nap.

(7) A (3) bekezdés e) pontjában felsorolt társadalmi szervezetek és köztestületek esetén nem feltétel, hogy azok a mellékletet képezõ településlistán szereplõ településen székhellyel rendelkezzenek. Ha három vagy több, a (3) bekezdés e) pontjában felsorolt társadalmi szervezet vagy köztestület – amely ugyanazon, a melléklet szerinti településlistán nem található településen rendelkezik székhellyel – egyaránt a helyi közösség tagja, úgy ezen település lakosságszámát nem kell figyelembe venni a 9. § (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltétel teljesítésének megállapítása során.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vételhez szükséges formanyomtatványokat az IH az FVM honlapján közleményben teszi közzé. A formanyomtatványok használata az eljárásban kötelezõ.

(8) A HVI-k nem lehetnek a helyi közösségek tagjai, azonban az érintett HVI-k az elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportnak az elismerést követõen – az IH iránymutatása szerint – tagjává válnak. (9) A (2) bekezdés a) pontja esetén a polgármester döntését legkésõbb a nyilvántartásba vételi eljárás második szakaszának végéig az önkormányzati képviselõ-testületnek meg kell erõsítenie. (10) A (4) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat az FVM hivatalos honlapján közzétett IH közleményben foglaltak szerinti formában kell megtenni.

A nyilvántartásba vételi eljárás 5. § (1) A nyilvántartásba vételi eljárás megindításához a helyi közösség legalább húsz tagjának egyidejû jelentkezése szükséges. A helyi közösségnek a nyilvántartásba vételi eljárást megindító tagjai a közösség alapító tagjai. (2) A nyilvántartásba vételi eljárás elsõ szakaszában a helyi közösség e rendelet hatálybalépését követõen kezdheti meg a nyilvántartásba vételt a területileg illetékes HVI-nél. Az alapító tagok maguk közül egyszerû többséggel képviselõt és annak két helyettesét választanak. A nyilvántartásba vételi eljárás elsõ szakaszának idõtartama húsz nap. (3) Nem lehet a helyi közösség alapító tagja a 4. § (3) bekezdésének e) és f) pontjában meghatározott tag. (4) A HVI köteles a nyilvántartásba vételi eljárás megkezdésérõl a helyi közösség képviselõjének befogadó nyilatkozatot adni, arról hirdetményt készíteni és azt a

6. § (1) A nyilvántartásba vételi eljárás elsõ szakaszában nyilvántartásba vételét kérõ helyi közösség képviselõje a nyilvántartásba vételi eljárás második szakaszának idõtartama alatt köteles legalább két alkalommal gyûlést összehívni, amelyen az alapító tagok több mint felének egybehangzó szavazatával döntenek az új tagok csatlakozásáról, valamint a tagok megvitatnak és elfogadnak egy stratégiai vázlatot. A gyûlésrõl a képviselõ vagy annak helyettese jegyzõkönyvet készít, és annak másolatát a képviselõ székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes HVI részére megküldi a gyûlést követõ két munkanapon belül. A helyi közösség döntésérõl az érintetteket a HVI értesíti és a döntést a HVI-ben kifüggeszti. (2) A helyi közösség köteles a stratégiai vázlatot, valamint húsz tagnak és a tagot a helyi közösségben képviselõ személynek a terület- és vidékfejlesztés, helyi igazgatás, valamint a helyi közösségépítés és közösségi kezdeményezések területén szerzett tapasztalatait igazoló dokumentumokat a helyi közösség képviselõjének székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes HVI-nek a nyilvántartásba vételi eljárás második szakasza lejáratának határnapjáig írásban megküldeni. (3) A 6. §-ban foglaltakhoz szükséges formanyomtatványokat az IH az FVM honlapján közleményben teszi közzé. A formanyomtatványok használata az eljárásban kötelezõ.

Kilépés a helyi közösségbõl 7. § (1) Ha bármely alapító tag a nyilvántartásba vételi eljárás elsõ szakaszában kilép a helyi közösségbõl és ezáltal az alapító tagok száma húsz alá csökken, a helyi közösségben maradó alapító tagok több mint felének egybehangzó szavazatával a kilépõ tag helyére új tagot választanak. A helyi közösségbõl a nyilvántartásba vételi eljárás elsõ szakaszában kilépni a nyilvántartásba vételi eljárás elsõ szakasza lejáratának határnapja elõtti ötödik napig lehet.

8418

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A nyilvántartásba vételi eljárás második szakaszában kilépõ alapító tag helyére a helyi közösségben maradó alapító tagok több mint felének egybehangzó szavazatával a helyi közösség tagjai közül új tagot választanak. (3) Ha a helyi közösséghez a nyilvántartásba vételi eljárás második szakaszában csatlakozott bármely tag a nyilvántartásba vételi eljárás második szakaszában kilép a helyi közösségbõl, új tag választása csak abban az esetben szükséges, ha a kilépéssel a 9. § (4) bekezdésben meghatározott bármely kritérium sérül. Új tagot választani valamennyi alapító tag legalább 1/4-ének ajánlásával és az alapító tagok több mint felének szavazatával lehet. (4) A nyilvántartásba vételi eljárás második szakaszában kilépni a helyi közösségbõl a nyilvántartásba vételi eljárás második szakasza lejáratának határnapja elõtti tizedik napig lehet. (5) A kilépésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a vállalkozói vagy civil szféra bármely tagjával szemben a bíróság jogerõs határozatában felszámolási vagy csõdeljárás indításáról határoz.

Egyeztetõ megbeszélés, a helyi közösségek egyesülése 8. § (1) A HVI a nyilvántartásba vett, egymással átfedõ helyi közösségek egyesítése céljából köteles a nyilvántartásba vételi eljárás idõtartama alatt legalább két alkalommal egyeztetõ megbeszélést összehívni, a helyi közösség pedig azon képviselõje vagy annak helyettese útján részt venni. (2) Amennyiben az egyeztetõ megbeszélésen az egymással átfedõ helyi közösségek együttmûködési és egyesülési szándékukat írásban is rögzítik, a helyi közösségek egyesülésére kerül sor. (3) A helyi közösségek egyesülése esetén a létrejövõ új helyi közösség vezetõjét az egyesülõ helyi közösségek alapító tagságának összessége választja az alapító tagok több mint felének egybehangzó szavazatával. Az egyesülõ helyi közösségek valamennyi alapító tagját az új helyi közösség alapító tagjának kell tekinteni. (4) A nyilvántartásba vételi eljárás során az érintett HVI-k kezdeményezhetik az egymással szomszédos helyi közösségek közti egyeztetõ megbeszélés lefolytatását, amelyrõl az FVM-VKSZI-t az érintett HVI-k soron kívül tájékoztatják.

Az elõzetes elismerés iránti kérelem benyújtása 9. § (1) Az elismerési kérelem a nyilvántartásba vett helyi közösség írásos dokumentációja, amely tartalmazza:

2007/113. szám

a) a 6. § (1) bekezdésében meghatározott stratégiai vázlatot és a 6. § (2) bekezdésében meghatározott, szakmai tapasztalatokat igazoló dokumentumot, valamint b) a HVI által kiadott, a nyilvántartásba vételi eljárás megindításáról szóló befogadó nyilatkozatot. (2) A nyilvántartásba vett helyi közösség elõzetes elismerés iránti kérelmét a HVI teljességi szempontból megvizsgálja, majd – az arra vonatkozó szakmai javaslatával együtt – az annak benyújtására nyitva álló határidõ lejártát követõ öt munkanapon belül továbbítja az IH-nak. (3) Az IH szükség esetén az elismerési kérelem benyújtóját öt munkanapos határidõvel hiánypótlásra szólítja fel. A helyi közösség által a kérelemhez csatolt stratégiai vázlat nem hiánypótoltatható. A hiánypótlás teljesítése érdekében a helyi közösség tagjai gyûlést tarthatnak. (4) Az IH a helyi közösség elismerési kérelmének értékelését az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén kezdi meg: a) tagságán belül a civil és üzleti szféra együttes aránya legalább a teljes tagság 60%-a, b) tagsága közül az üzleti és civil szféra szféránként legalább hat taggal képviselteti magát, c) az általa lefedett terület földrajzilag folytonos, d) az általa lefedett terület állandó lakossága 10 000 és 100 000 fõ között van, e) legalább húsz tagból áll, f) az általa lefedett települések megtalálhatók a mellékletben szereplõ településlistán, g) a tagjainak egyikét a helyi közösség alapító tagjai maguk közül az alapító tagok több mint felének egybehangzó szavazatával képviselõnek választják, továbbá h) a tagok közül két fõt az alapító tagok több mint felének egybehangzó szavazatával a képviselõ helyettesévé választanak. (5) Amennyiben a hiánypótlást követõen a helyi közösség nem felel meg a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, úgy az IH a helyi közösség elismerési kérelmét elutasítja. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott elismerési kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványt az IH az FVM honlapján közleményben teszi közzé. A formanyomtatványok használata az eljárás során kötelezõ.

Az elismerési kérelem értékelése, valamint elbírálása 10. § (1) A kérelem elbírálása során az IH értékeli: a) az egyes szférák arányát, a közösség összetételét, reprezentativitását, területi lefedettségét, b) a nyilvántartásba vett helyi közösség tagjainak terület- és vidékfejlesztésben, helyi igazgatásban, valamint a helyi közösségépítés és közösségi kezdeményezések területén szerzett tapasztalatait, és

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

c) a stratégiai vázlat illeszkedését a lefedett térség sajátosságaihoz és fejlesztési lehetõségeihez, az innováció megjelenését a stratégiai vázlatban. (2) Az IH a hiánypótlás lezárásától számított tizenöt munkanapon belül határozatban dönt az elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportokról, amelyrõl a kérelmet benyújtott helyi közösségeket és a területileg illetékes HVI-t egyidejûleg tájékoztatja. (3) Az IH által megállapított ponthatárt el nem érõ helyi közösségek kérelmét az IH elutasítja, ezen helyi közösségek elõzetes elismerésére nem kerül sor. (4) Az IH a helyi közösség elõzetes elismerésérõl szóló határozatát a kérelmet benyújtó helyi közösség által lefedett terület megváltoztatásához kötheti. Nem részesülhet elismerésben az IH által az elismerés feltételéül szabott, a lefedett terület megváltoztatására irányuló feltételt el nem fogadó, kérelmet benyújtó helyi közösség.

Az elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport szervezeti formája 11. § Az IH által elismert helyi közösség elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoporttá válik és köteles a helyi vidékfejlesztési stratégia benyújtásának idõpontjáig jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti formát alakítani az alábbi feltételek együttes betartása mellett: a) a megalakítandó jogi személyiségû szervezeti forma nonprofit jelleggel mûködik; b) rendelkezik egymillió forint induló tõkével; c) tagságában a civil, az üzleti és a közszféra képviselõi megtalálhatók és tagságára vonatkozóan teljesíti a 9. § (4) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt feltételeket; d) legalább öt tagból álló döntéshozatali szintet határoz meg a szervezeten belül, amelynek tagjai a tagságból kerülnek ki; e) a döntéshozatali szinten belül teljesül a 9. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel; f) a szervezet stabilitása érdekében szabályozza a tagságba történõ belépést, illetve a tagságból történõ kilépést; g) tagjai közül vezetõt választ vagy nevez ki; h) az elõzetes elismerési kérelmet benyújtó helyi közösség tagsága képezi a létrejövõ jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti forma tagságát.

8419

(2) A helyi vidékfejlesztési stratégia legalább az alábbi fõ tartalmi elemeket tartalmazza: a) helyzetelemzés; b) fõ fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció; c) helyi gazdaságfejlesztési terv; d) helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv; e) az elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport által lefedett települések részletes helyzetelemzése. (3) A 11. § értelmében jogi személyiségû szervezeti formát öltött, elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport az általa elkészített helyi vidékfejlesztési stratégiát a területileg illetékes HVI-hez nyújtja be, amely azt – elõzetes véleményezést követõen – továbbítja az IH részére. (4) A helyi vidékfejlesztési stratégiát az IH az alábbi szempontok szerint értékeli: a) a helyzetelemzés megalapozottsága, kapcsolódása a térség adottságaihoz; b) a fejlesztési prioritások kapcsolódása a helyzetfeltárás megállapításaihoz és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program célrendszeréhez; c) a fejlesztési prioritások közötti szinergia, a fejlesztési intézkedések megalapozottsága, kidolgozottsága; d) a fõ fejlesztési prioritások, fejlesztési intézkedéseknek a helyzet/adottság – probléma/lehetõség – megoldási javaslat hármashoz való kapcsolódása; e) a forrásallokáció indokoltsága (a terv értelmében a gazdaságfejlesztésre, falu- és szolgáltatásfejlesztésre fordítandó forrás aránya a rendelkezésre álló forrásokhoz viszonyítva); f) a gazdaság-, valamint a szolgáltatás- és falufejlesztési terv megvalósíthatósága, fenntarthatósága; g) a LEADER fejlesztési elképzelések illeszkedése a gazdaság-, a szolgáltatás- és a falufejlesztési tervhez; h) innováció a tervben; i) területközi együttmûködések a LEADER-ben, azok illeszkedése a közösség fejlesztési tervéhez; j) a helyi partnerség, a civil, üzleti és közszféra közötti együttmûködés minõsége, a fejlesztési terv helyi társadalmi vitájának kiterjedtsége, helyi szereplõk bevonása a tervezési folyamatba; k) a fejlesztési elképzelések célrendszerének megalapozottsága.

Záró rendelkezések Az elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport által készítendõ helyi vidékfejlesztési stratégia

13. §

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.

(1) Az IH által elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport az elõzetes elismeréstõl számított négy hónapon belül köteles helyi vidékfejlesztési stratégiát készíteni.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének

8420

MAGYAR KÖZLÖNY

általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben foglaltakat megfelelõen kell alkalmazni. (3) Az e rendelet végrehajtásához kapcsolódó formanyomtatványokat az IH közleményben hagyja jóvá. A formanyomtatványok használata a rendelet által szabályozott eljárásban kötelezõ.

Az Európai Unió jogának való megfelelés 14. § Ez a rendelet az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 62. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelethez A helyi közösségek megalakítására jogosult települések és azok népességszáma (fõ) (2007. január 1.) Település

Aba Abádszalók Abaliget Abasár Abaújalpár Abaújkér Abaújlak Abaújszántó Abaújszolnok Abaújvár Abda Abod Ábrahámhegy Ács Acsa Acsád Acsalag Ácsteszér Adács Ádánd Adásztevel Adony

Népességszám

4654 4763 657 2627 80 687 115 3266 182 350 3121 256 550 7252 1490 713 487 752 2897 2302 874 3769

2007/113. szám Település

Adorjánháza Adorjás Ág Ágasegyháza Ágfalva Aggtelek Agyagosszergény Ajak Aka Akasztó Alacska Alap Alattyán Alcsútdoboz Aldebrõ Algyõ Alibánfa Almamellék Almásfüzitõ Almásháza Almáskamarás Almáskeresztúr Álmosd Alsóberecki Alsóbogát Alsódobsza Alsógagy Alsómocsolád Alsónána Alsónemesapáti Alsónyék Alsóörs Alsópáhok Alsópetény Alsórajk Alsóregmec Alsószenterzsébet Alsószentiván Alsószentmárton Alsószölnök Alsószuha Alsótelekes Alsótold Alsóújlak Alsóvadász Alsózsolca Ambrózfalva Anarcs Andocs Andornaktálya Andrásfa Annavölgy Apácatorna Apagy

Népességszám

485 212 190 1933 2023 631 882 4064 275 3539 883 2100 2149 1496 754 5389 444 491 2229 62 990 85 1820 855 298 419 122 379 796 761 815 1520 1348 671 394 238 82 653 1181 401 478 169 262 642 1588 6137 538 2079 1163 2819 281 1003 204 2412


Apaj Aparhant Apátfalva Apátistvánfalva Apátvarasd Apc Áporka Apostag Aranyosapáti Aranyosgadány Arka Arló Arnót Ároktõ Árpádhalom Árpás Ártánd Ásotthalom Ásványráró Aszaló Ászár Aszód Aszófõ Áta Átány Atkár Attala Babarc Babarcszõlõs Babócsa Bábolna Bábonymegyer Babosdöbréte Babót Bácsalmás Bácsbokod Bácsborsód Bácsszentgyörgy Bácsszõlõs Badacsonytomaj Badacsonytördemic Bag Bagamér Baglad Bagod Bágyogszovát Baj Bajánsenye Bajna Bajót Bak Bakháza Bakóca Bakonszeg

MAGYAR KÖZLÖNY Népességszám

1269 1155 3290 408 134 2690 1117 2120 2134 397 110 4170 2648 1286 580 260 545 4161 1979 1972 1739 6040 387 224 1610 1776 869 820 157 1773 3750 896 534 1169 7484 3074 1303 191 413 2437 946 3900 2712 64 1347 1354 2732 595 2054 1633 1718 217 344 1259

8421 Település

Bakonya Bakonybánk Bakonybél Bakonycsernye Bakonygyirót Bakonyjákó Bakonykoppány Bakonykúti Bakonynána Bakonyoszlop Bakonypéterd Bakonypölöske Bakonyság Bakonysárkány Bakonyszentiván Bakonyszentkirály Bakonyszentlászló Bakonyszombathely Bakonyszücs Bakonytamási Baks Baksa Baktakék Baktalórántháza Baktüttös Balajt Balástya Balaton Balatonakali Balatonalmádi Balatonberény Balatonboglár Balatoncsicsó Balatonederics Balatonendréd Balatonfenyves Balatonfõkajár Balatonföldvár Balatonfûzfõ Balatongyörök Balatonhenye Balatonkenese Balatonkeresztúr Balatonlelle Balatonmagyaród Balatonmáriafürdõ Balatonõszöd Balatonrendes Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonszepezd Balatonszõlõs

Népességszám

379 514 1321 3188 162 709 223 109 993 521 300 420 86 1000 247 935 1930 1491 375 753 2279 827 772 3810 374 488 3510 1235 711 8884 1212 6260 216 1127 1414 2114 1406 2295 4421 1027 138 3609 1699 5169 535 683 551 158 2972 2185 1868 1676 428 583

8422

MAGYAR KÖZLÖNY Település

Balatonudvari Balatonújlak Balatonvilágos Balinka Balkány Ballószög Balmazújváros Balogunyom Balotaszállás Balsa Bálványos Bana Bánd Bánfa Bánhorváti Bánk Bánokszentgyörgy Bánréve Bár Barabás Baracs Baracska Báránd Baranyahidvég Baranyajenõ Baranyaszentgyörgy Barbacs Barcs Bárdudvarnok Barlahida Bárna Barnag Bársonyos Basal Baskó Báta Bátaapáti Bátaszék Baté Bátmonostor Bátor Bátorliget Battonya Bátya Batyk Bázakerettye Bazsi Béb Becsehely Becske Becskeháza Becsvölgye Bedegkér Bedõ

Népességszám

378 528 1389 998 6803 3127 18401 1273 1621 865 593 1809 676 220 1582 699 684 1441 594 821 3569 2735 2857 226 489 167 771 12007 1209 167 1151 151 848 192 212 1873 444 6919 855 1711 433 725 6449 2245 435 895 444 238 2275 644 47 875 487 283


Bejcgyertyános Békás Bekecs Békéssámson Békésszentandrás Bekölce Bélapátfalva Bélavár Belecska Beled Beleg Belezna Bélmegyer Beloiannisz Belsõsárd Belvárdgyula Benk Bénye Bér Bérbaltavár Bercel Beregdaróc Beregsurány Berekböszörmény Berekfürdõ Beremend Berente Beret Berettyóújfalu Berhida Berkenye Berkesd Berkesz Bernecebaráti Berzék Berzence Besence Besenyõd Besenyõtelek Besenyszög Besnyõ Beszterec Bezedek Bezenye Bezeréd Bezi Bicsérd Bihardancsháza Biharkeresztes Biharnagybajom Bihartorda Biharugra Bikács Bikal

Népességszám

511 206 2602 2605 3961 759 3361 442 431 2889 677 824 1158 1230 117 451 476 1232 441 573 2034 868 607 1979 1114 2729 1035 293 15833 6112 671 929 865 940 1029 2670 136 713 2933 3548 1830 1135 285 1526 175 475 1061 204 4251 3020 1004 1058 476 826


Biri Birján Bisse Boba Bocfölde Boconád Bócsa Bocska Bocskaikert Boda Bodajk Bodmér Bodolyabér Bodonhely Bodony Bodorfa Bodrog Bodroghalom Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bogács Bogád Bogádmindszent Bogdása Bogyiszló Bogyoszló Bojt Bókaháza Bokod Bokor Boldog Boldogasszonyfa Boldogkõújfalu Boldogkõváralja Boldva Bolhás Bolhó Bóly Boncodfölde Bonyhádvarasd Bonnya Bordány Borgáta Borjád Borota Borsfa Borsodbóta Borsodgeszt Borsodivánka Borsodnádasd


1473 515 267 865 1144 1382 1854 389 2915 421 4216 250 285 334 851 126 465 1532 1276 955 1001 205 120 1218 2022 1009 470 323 2361 664 558 319 2270 141 3106 474 575 1059 2519 492 824 3888 316 488 304 3169 152 463 1525 770 942 305 755 3484

8423 Település

Borsodszentgyörgy Borsodszirák Borsosberény Borszörcsök Borzavár Bosta Botpalád Botykapeterd Bozzai Bozsok Bózsva Bõ Bõcs Böde Bödeháza Bögöt Bögöte Böhönye Bököny Bölcske Bõny Börcs Börzönce Bõsárkány Bõszénfa Bucsa Bucsu Bucsuszentlászló Bucsuta Bugac Bugacpusztaháza Bugyi Buj Buják Buzsák Bük Bükkábrány Bükkaranyos Bükkmogyorósd Bükkösd Bükkszék Bükkszenterzsébet Bükkszentkereszt Bükkszentmárton Bükkzsérc Bürüs Büssü Büttös Cák Cakóháza Cece Cégénydányád Ceglédbercel Cered

Népességszám

1347 1250 1015 437 780 139 628 370 326 381 216 666 2884 323 69 398 343 2449 3438 2903 2216 1196 74 2163 552 2602 606 884 243 2925 309 5111 2423 2263 1463 3269 1729 1514 161 1259 821 1213 1232 356 1088 105 428 234 284 67 2748 694 4502 1274

8424


Chernelházadamonya Cibakháza Cigánd Cikó Cirák Cún Csabacsûd Csabaszabadi Csabdi Csabrendek Csáfordjánosfa Csaholc Csajág Csákány Csákánydoroszló Csákberény Csákvár Csanádalberti Csanádapáca Csanádpalota Csánig Csány Csányoszró Csanytelek Csapi Csapod Csárdaszállás Csarnóta Csaroda Császár Császártöltés Császló Csátalja Csatár Csataszög Csatka Csávoly Csebény Csécse Csegöld Csehbánya Csehi Csehimindszent Csém Csemõ Csempeszkopács Csengele Csenger Csengersima Csengerújfalu Csengõd Csénye Csenyéte Csép

Népességszám

220 4556 3367 1008 608 269 2042 392 1187 3148 244 532 925 292 1818 1221 5283 512 2873 3248 406 2318 753 3004 164 566 516 147 621 1897 2607 392 1658 553 347 289 2035 115 992 689 283 285 417 497 4376 333 1981 5251 723 890 2304 677 488 386


Csépa Csepreg Csér Cserdi Cserénfa Cserépfalu Cserépváralja Cserháthaláp Cserhátsurány Cserhátszentiván Cserkeszõlõ Cserkút Csernely Cserszegtomaj Csertalakos Csertõ Csesznek Csesztreg Csesztve Csetény Csévharaszt Csibrák Csikéria Csikóstõttõs Csikvánd Csincse Csipkerek Csitár Csobád Csobaj Csókakõ Csokonyavisonta Csokvaomány Csolnok Csólyospálos Csoma Csombárd Csongrád Csonkahegyhát Csonkamindszent Csopak Csór Csorna Csorvás Csót Csöde Csögle Csökmõ Csököly Csömend Csömödér Csönge Csörnyeföld Csörötnek

Népességszám

1946 3360 48 395 246 1059 494 396 899 152 2263 516 876 2443 40 425 580 892 338 1970 1938 377 927 926 531 618 413 450 729 810 1243 1632 945 3438 1698 482 288 18329 353 186 1905 1780 10834 5664 1114 87 710 2136 1142 345 684 438 452 933


Csõsz Csõvár Csurgó Csurgónagymarton Dabas Dabronc Dabrony Dad Dág Dáka Dalmand Damak Dámóc Dánszentmiklós Dány Daraboshegy Darány Darnó Darnózseli Daruszentmiklós Darvas Dávod Debercsény Debréte Decs Dédestapolcsány Dég Dejtár Demecser Demjén Dencsháza Dénesfa Derecske Derekegyház Deszk Detek Detk Dévaványa Devecser Dinnyeberki Diósberény Diósjenõ Dióskál Diósviszló Doba Doboz Dobri Dobronhegy Dóc Domaháza Domaszék Dombegyház Dombiratos Dombrád


1086 656 5638 197 16231 526 424 1097 978 637 1413 259 440 2812 4393 98 1032 207 1580 1349 692 2213 88 19 4313 1630 2383 1466 4538 660 626 412 9315 1827 3475 307 1249 8652 5197 105 392 3017 534 739 521 4625 199 165 775 1007 4559 2362 687 4346

8425 Település

Domony Domoszló Dormánd Dorogháza Dozmat Döbörhegy Döbröce Döbrököz Döbrönte Döge Dömös Dömsöd Dör Dörgicse Döröske Dötk Dövény Drágszél Drávacsehi Drávacsepely Drávafok Drávagárdony Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszerdahely Drávasztára Drávatamási Drégelypalánk Dubicsány Dudar Duka Dunaalmás Dunaegyháza Dunafalva Dunaföldvár Dunakiliti Dunapataj Dunaremete Dunaszeg Dunaszekcsõ Dunaszentbenedek Dunaszentgyörgy Dunaszentmiklós Dunaszentpál Dunasziget Dunatetétlen Dunavecse Dusnok Dúzs Ebergõc Ebes

Népességszám

2028 2168 1065 1187 219 176 80 2136 259 2212 1175 6073 616 314 105 30 301 389 240 254 578 156 215 151 317 94 712 228 477 407 1623 343 1800 292 1523 1537 997 9246 1860 3620 248 1909 2175 928 2668 416 699 1506 629 4135 3334 287 152 4575

8426


Écs Ecséd Ecseg Ecsegfalva Ecseny Edde Edve Egerág Egeralja Egeraracsa Egerbakta Egerbocs Egercsehi Egerfarmos Egerlövõ Egerszalók Egerszólát Égerszög Egervár Egervölgy Egyed Egyek Egyházasdengeleg Egyházasfalu Egyházasgerge Egyházasharaszti Egyházashetye Egyházashollós Egyházaskeszõ Egyházaskozár Egyházasrádóc Elek Ellend Elõszállás Emõd Encs Encsencs Endrefalva Endrõc Enese Enying Eperjes Eperjeske Eplény Epöl Ercsi Erdõbénye Erdõhorváti Erdõkövesd Erdõkürt Erdõsmárok Erdõsmecske Erdõtarcsa Erdõtelek

Népességszám

1850 3449 1244 1434 250 223 154 1062 250 358 1546 617 1570 746 618 1896 1162 75 1072 401 577 5829 524 907 823 328 414 603 528 852 1364 5385 251 2532 5526 6773 2042 1310 433 1750 7294 629 1234 546 676 8904 1383 672 658 579 99 420 629 3556


Erk Érpatak Érsekcsanád Érsekhalma Érsekvadkert Értény Erzsébet Esztár Eszteregnye Esztergályhorváti Ete Etes Etyek Fábiánháza Fábiánsebestyén Fácánkert Fadd Fáj Fajsz Fancsal Farád Farkasgyepû Farkaslyuk Farmos Fazekasboda Fedémes Fegyvernek Fehérgyarmat Fehértó Fehérvárcsurgó Feked Feketeerdõ Felcsút Feldebrõ Felgyõ Felpéc Felsõberecki Felsõcsatár Felsõdobsza Felsõegerszeg Felsõgagy Felsõjánosfa Felsõkelecsény Felsõlajos Felsõmarác Felsõmocsolád Felsõnána Felsõnyárád Felsõnyék Felsõörs Felsõpáhok Felsõpetény Felsõrajk Felsõregmec

Népességszám

910 1791 2960 675 3862 791 329 1409 744 491 636 1502 4056 1974 2280 733 4477 349 1897 377 2030 387 2008 3644 223 370 7200 8391 489 1904 225 501 1747 1158 1367 882 325 475 948 160 182 214 439 990 290 486 694 1078 1163 1433 614 682 793 304


Felsõszenterzsébet Felsõszentiván Felsõszentmárton Felsõszölnök Felsõtárkány Felsõtelekes Felsõtold Felsõvadász Felsõzsolca Fényeslitke Fenyõfõ Ferencszállás Fertõboz Fertõd Fertõendréd Fertõhomok Fertõrákos Fertõszentmiklós Fertõszéplak Fiad Filkeháza Fityeház Foktõ Folyás Fonó Fony Fonyód Forráskút Forró Földeák Földes Fõnyed Fulókércs Furta Füle Fülesd Fülöp Fülöpháza Fülöpjakab Fülöpszállás Fülpösdaróc Fürged Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Füzesabony Füzesgyarmat Füzvölgy Gáborján Gáborjánháza Gacsály Gadács Gadány


16 2032 1069 633 3518 841 168 547 7307 2574 153 675 260 3367 643 579 2261 3793 1187 197 117 707 1703 401 339 390 5418 2174 2599 3347 4345 94 383 1245 872 492 1834 971 1139 2484 361 752 530 139 412 419 8325 6341 136 930 90 927 164 396

8427 Település

Gadna Gádoros Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi Galambok Galgaguta Galgagyörk Galgahévíz Galgamácsa Gálosfa Galvács Gamás Ganna Gánt Gara Garáb Garabonc Garadna Garbolc Gárdony Garé Gasztony Gátér Gávavencsellõ Géberjén Gecse Géderlak Gégény Gelej Gelénes Gellénháza Gelse Gelsesziget Gemzse Gencsapáti Gérce Gerde Gerendás Gerényes Geresdlak Gerjen Gersekarát Geszt Gesztely Geszteréd Gétye Gibárt Gic Gige Gilvánfa Girincs Gógánfa Golop

Népességszám

273 4187 34 228 225 1286 738 1086 2549 1956 310 112 852 308 829 2502 62 774 467 153 9073 339 464 1062 3966 558 448 1075 2104 681 611 1667 1158 265 904 2534 1195 603 1484 276 913 1332 764 848 2947 1922 120 372 423 412 422 817 816 644

8428


Gomba Gombosszeg Gór Gordisa Gosztola Gödre Gölle Gömörszõlõs Gönc Göncruszka Gönyû Görbeháza Görcsöny Görcsönydoboka Görgeteg Gõsfa Grábóc Gulács Gutorfölde Gyalóka Gyanógeregye Gyarmat Gyékényes Gyenesdiás Gyepükaján Gyermely Gyód Gyomaendrõd Gyóró Gyömöre Gyöngyfa Gyöngyösfalu Gyöngyöshalász Gyöngyösmellék Gyöngyösoroszi Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján Gyönk Gyõrasszonyfa Györe Györgytarló Györköny Gyõrladamér Gyõröcske Gyõrság Gyõrsövényház Gyõrszemere Gyõrtelek Gyõrújbarát Gyõrújfalu Gyõrvár Gyõrzámoly Gyugy

Népességszám

2983 39 279 300 45 961 1075 88 2314 671 3187 2596 1696 428 1188 329 190 971 1139 84 178 1353 1060 3481 404 1388 670 15144 404 1348 135 1165 2689 330 1552 2768 3220 2483 2034 541 713 628 1026 1386 131 1458 811 3025 1781 5480 1255 690 2039 293


Gyulaháza Gyulaj Gyulakeszi Gyúró Gyügye Gyüre Gyûrûs Hács Hagyárosbörönd Hahót Hajdúbagos Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hajdúszovát Hajmás Hajmáskér Hajós Halastó Halászi Halimba Halmaj Halmajugra Halogy Hangács Hangony Hantos Harasztifalu Harc Harka Harkakötöny Harkány Háromfa Háromhuta Harsány Hárskút Harta Hásságy Hédervár Hedrehely Hegyesd Hegyeshalom Hegyfalu Hegyháthodász Hegyhátmaróc Hegyhátsál Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Hegyhátszentpéter Hegykõ Hegymagas Hegymeg Hegyszentmárton

Népességszám

2168 1041 727 1208 278 1293 106 422 328 1180 2058 32209 9281 18360 23830 3198 261 3108 3358 114 2953 1208 1803 1345 304 682 1834 991 181 951 1597 906 3870 837 161 2159 678 3791 291 1135 516 177 3560 790 184 209 173 299 67 165 1340 285 122 470


Héhalom Hejce Hejõbába Hejõkeresztúr Hejõkürt Hejõpapi Hejõszalonta Helesfa Helvécia Hencida Hencse Hercegkút Hercegszántó Heréd Héreg Herencsény Herend Heresznye Hermánszeg Hernád Hernádbûd Hernádcéce Hernádkak Hernádkércs Hernádnémeti Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádszurdok Hernádvécse Hernyék Hét Hetefejércse Hetes Hetvehely Hetyefõ Heves Hevesaranyos Hevesvezekény Hévíz Hévízgyörk Hidas Hidasnémeti Hidegkút Hidegség Hidvégardó Himesháza Himod Hirics Hobol Hodász Hódmezõvásárhely Hollád Hollóháza Hollókõ


1068 274 1966 1102 312 1293 823 551 4253 1334 390 723 2223 2051 1073 685 3578 327 279 4074 155 220 1650 361 3831 242 485 219 892 102 546 285 1118 514 107 11607 712 736 4953 3062 2304 1164 431 339 701 1159 709 254 1017 3482 47735 276 1053 382

8429 Település

Homokbödöge Homokkomárom Homokmégy Homokszentgyörgy Homorúd Homrogd Hont Horpács Hort Hortobágy Horváthertelend Horvátlövõ Horvátzsidány Hosszúhetény Hosszúpályi Hosszúpereszteg Hosszúvíz Hosszúvölgy Hosztót Hottó Hõgyész Hövej Hugyag Hunya Hunyadfalva Husztót Ibafa Iborfia Ibrány Igal Igar Igrici Iharos Iharosberény Ikervár Iklad Iklanberény Iklódbördõce Ikrény Iliny Ilk Illocska Imola Imrehegy Ináncs Inárcs Inke Ipacsfa Ipolydamásd Ipolyszög Ipolytarnóc Ipolytölgyes Ipolyvece Iregszemcse

Népességszám

757 230 1549 1229 667 1017 572 183 3864 1620 81 216 817 3332 5927 755 62 195 106 349 3078 345 920 732 238 87 231 21 7076 1267 1067 1350 523 1388 1789 2139 41 333 1837 192 1339 258 116 774 1302 4439 1309 238 385 692 516 318 882 2804

8430


Irota Ispánk Istenmezeje Istvándi Iszkaszentgyörgy Iszkáz Isztimér Ivád Iván Ivánbattyán Ivánc Iváncsa Ivándárda Izmény Izsák Izsófalva Jágónak Ják Jakabszállás Jákfa Jákfalva Jákó Jánd Jánkmajtis Jánoshalma Jánosháza Jánoshida Jánossomorja Járdánháza Jármi Jásd Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászárokszállás Jászboldogháza Jászdózsa Jászfelsõszentgyörgy Jászfényszaru Jászivány Jászjákóhalma Jászkarajenõ Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jászszentlászló Jásztelek Jéke Jenõ Jobaháza Jobbágyi Jósvafõ Juta Kaba

Népességszám

107 112 1793 675 1881 404 960 432 1371 148 706 2924 263 525 6166 1901 284 2536 2688 537 520 684 867 1770 9751 2782 2725 6013 1987 1333 805 743 3887 9465 8252 1800 2293 1850 5907 423 3102 2966 5893 6059 2611 2628 1706 779 1289 561 2266 338 1242 6483


Kacorlak Kács Kacsóta Kadarkút Kajárpéc Kajászó Kajdacs Kakasd Kákics Kakucs Kál Kalaznó Káld Kálló Kallósd Kállósemjén Kálmáncsa Kálmánháza Kálócfa Káloz Kám Kamond Kamut Kánó Kántorjánosi Kány Kánya Kányavár Kapolcs Kápolna Kápolnásnyék Kapoly Kaposfõ Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kaposmérõ Kapospula Kaposújlak Kaposszekcsõ Kaposszerdahely Káptalanfa Káptalantóti Kapuvár Kára Karácsond Karád Karakó Karakószörcsök Karancsalja Karancsberény Karancskeszi Karancslapujtõ Karancsság

Népességszám

242 593 280 2743 1380 1087 1359 1772 236 2714 3748 202 1175 1641 99 4039 686 2001 195 2565 437 441 1162 176 2207 72 478 154 415 1601 3464 710 1738 128 502 372 2578 951 708 1529 1045 923 492 10802 66 3234 1771 232 338 1652 955 1988 2930 1231


Kárász Karcag Karcsa Kardos Kardoskút Karmacs Károlyháza Karos Kartal Kásád Kaskantyú Kastélyosdombó Kaszaper Kaszó Katádfa Katafa Kátoly Katymár Káva Kávás Kazár Kázsmárk Kazsok Kecel Kecskéd Kehidakustány Kék Kékcse Kéked Kékesd Kékkút Kelebia Keléd Kelemér Kéleshalom Kelevíz Kemecse Kemence Kemendollár Kemeneshõgyész Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kemenesszentpéter Keménfa Kémes Kemestaródfa Kemse Kenderes Kenéz Kenézlõ


375 22032 2037 747 963 791 558 552 5926 348 1057 292 2107 148 178 396 383 2384 657 260 2109 1056 361 9022 1982 1156 2117 1643 248 212 110 2973 90 548 516 385 5103 1062 531 541 114 979 580 470 633 229 704 108 531 250 70 5181 301 1436

8431 Település

Kengyel Kenyeri Kercaszomor Kercseliget Kerecsend Kerecseny Kerekegyháza Kerekharaszt Kereki Kerékteleki Keresztéte Kerkabarabás Kerkafalva Kerkakutas Kerkáskápolna Kerkaszentkirály Kerkateskánd Kérsemjén Kerta Kertészsziget Keszeg Kesznyéten Keszõhidegkút Kesztölc Keszü Kétbodony Kétegyháza Kéthely Kétpó Kétsoprony Kétújfalu Kétvölgy Kéty Kevermes Kilimán Kimle Kincsesbánya Királd Királyegyháza Királyhegyes Királyszentistván Kisapáti Kisapostag Kisar Kisasszond Kisasszonyfa Kisbabot Kisbágyon Kisbajcs Kisbajom Kisbárapáti Kisbárkány Kisbér Kisberény

Népességszám

3872 969 263 500 2325 293 6262 1018 585 714 33 303 120 151 95 283 176 337 698 459 680 1895 248 2657 1263 515 4155 2440 766 1502 735 133 749 2277 262 2327 1550 948 1065 667 490 391 1427 1079 183 238 232 464 809 436 510 246 5793 181

8432


Kisberzseny Kisbeszterce Kisbodak Kisbucsa Kisbudmér Kiscsécs Kiscsehi Kiscsõsz Kisdér Kisdobsza Kisdombegyház Kisdorog Kisecset Kisfalud Kisfüzes Kisgörbõ Kisgyalán Kisgyõr Kishajmás Kisharsány Kishartyán Kisherend Kishódos Kishuta Kisigmánd Kisjakabfalva Kiskassa Kiskinizs Kiskorpád Kisköre Kiskunlacháza Kiskunmajsa Kiskutas Kisláng Kisléta Kislippó Kislõd Kismányok Kismarja Kismaros Kisnamény Kisnána Kisnémedi Kisnyárád Kispalád Kispáli Kispirit Kisrákos Kisrécse Kisrozvágy Kissikátor Kissomlyó Kistamási Kistapolca

Népességszám

110 104 380 457 134 215 188 135 121 277 555 844 208 806 167 209 226 1686 236 562 624 221 89 345 535 168 282 357 929 3160 8971 11974 201 2677 1794 299 1333 375 1364 1913 362 1100 705 235 612 276 102 242 197 216 352 255 143 215


Kistelek Kistokaj Kistolmács Kistormás Kistótfalu Kisújszállás Kisunyom Kisvarsány Kisvásárhely Kisvaszar Kisvejke Kiszombor Kiszsidány Kisszállás Kisszékely Kisszekeres Kisszentmárton Kissziget Kisszõlõs Klárafalva Kocs Kocsér Kocsola Kocsord Kóka Kokad Kolontár Komádi Komjáti Komlódtótfalu Komlósd Komlóska Komoró Kompolt Kondó Kondorfa Kondoros Kóny Konyár Kópháza Koppányszántó Korlát Koroncó Kórós Kosd Kóspallag Kótaj Kovácshida Kovácsszénája Kovácsvágás Kozárd Kozármisleny Kozmadombja Köblény

Népességszám

7622 1950 187 370 361 12409 403 1036 62 362 454 4325 103 2715 371 602 299 196 142 536 2694 1971 1369 3079 4458 685 869 6209 316 123 198 338 1460 2213 687 584 5677 2709 2319 2000 405 335 1973 242 2368 740 4531 300 80 658 188 5308 55 288


Köcsk Kökény Kõkút Kölcse Kölesd Kölked Kömlõ Kömlõd Kömörõ Kömpöc Környe Köröm Kõröshegy Körösladány Körösnagyharsány Köröstarcsa Kõröstetétlen Körösújfalu Körösszakál Körösszegapáti Kõszárhegy Kõszegdoroszló Kõszegpaty Kõszegszerdahely Kötcse Kötegyán Kõtelek Kõvágóörs Kõvágószõlõs Kõvágótõttõs Kövegy Köveskál Krasznokvajda Kulcs Kunadacs Kunágota Kunbaja Kunbaracs Kuncsorba Kunfehértó Kunhegyes Kunmadaras Kunpeszér Kunszállás Kunszentmárton Kunszentmiklós Kunsziget Kup Kupa Kurd Kurityán Kustánszeg Kutas Kutasó


291 635 588 1394 1589 1155 2032 1105 602 756 4587 1351 1503 5019 699 2857 876 658 882 1035 1532 257 216 514 561 1589 1703 911 1380 338 465 440 581 2366 1664 3054 1796 660 732 2268 8600 5953 686 1719 9312 8880 1194 463 188 1288 1762 553 1534 109

8433 Település

Kübekháza Külsõsárd Külsõvat Küngös Lábatlan Lábod Lácacséke Lad Ladánybene Ládbesenyõ Lajoskomárom Lajosmizse Lak Lakhegy Lakitelek Lakócsa Lánycsók Lápafõ Lapáncsa Laskod Lasztonya Látrány Lázi Leányvár Lébény Legénd Legyesbénye Léh Lénárddaróc Lendvadedes Lendvajakabfa Lengyel Lengyeltóti Lenti Lepsény Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Létavértes Letenye Letkés Levél Levelek Libickozma Lickóvadamos Liget Ligetfalva Lipót Lippó Liptód Lispeszentadorján Liszó Litér Litka

Népességszám

1618 91 813 584 5398 2146 410 671 1740 314 2444 11623 637 498 4645 618 2736 195 223 1095 101 1441 582 1762 3158 528 1721 467 331 36 30 630 3327 8578 3318 337 1009 1182 7309 4472 1138 1803 2941 49 217 441 60 699 584 252 327 433 2121 63

8434


Litke Lócs Lókút Lónya Lórév Lothárd Lovas Lovasberény Lovászhetény Lovászi Lovászpatona Lõkösháza Lõrinci Lövõ Lövõpetri Lucfalva Ludányhalászi Ludas Lukácsháza Lulla Lúzsok Mád Madaras Madocsa Maglóca Mágocs Magosliget Magy Magyaralmás Magyaratád Magyarbánhegyes Magyarbóly Magyarcsanád Magyardombegyház Magyaregregy Magyaregres Magyarföld Magyargéc Magyargencs Magyarhertelend Magyarhomorog Magyarkeresztúr Magyarkeszi Magyarlak Magyarlukafa Magyarmecske Magyarnádalja Magyarnándor Magyarpolány Magyarsarlós Magyarszecsõd Magyarszék Magyarszentmiklós Magyarszerdahely

Népességszám

912 121 488 836 299 285 428 2779 299 1271 1337 2004 6106 1463 536 669 1599 836 1092 222 255 2512 3198 2016 90 2558 279 1032 1538 923 2529 1033 1540 304 833 652 34 925 580 679 1010 468 1346 767 123 361 218 1231 1283 337 489 1118 272 567


Magyarszombatfa Magyartelek Majs Makád Makkoshotyka Maklár Makó Malomsok Mályi Mályinka Mánd Mándok Mánfa Mány Maráza Marcalgergelyi Marcali Marcaltõ Márfa Máriahalom Máriakálnok Máriakéménd Márianosztra Máriapócs Markaz Márkháza Márkó Markóc Markotabödöge Maróc Marócsa Márok Márokföld Márokpapi Maroslele Mártély Martfû Martonfa Martonvásár Martonyi Mátételke Mátraballa Mátraderecske Mátramindszent Mátranovák Mátraszele Mátraszentimre Mátraszõlõs Mátraterenye Mátraverebély Mátyásdomb Matty Mátyus Máza

Népességszám

284 239 1110 1300 962 2466 25360 585 4406 555 271 4694 874 2321 209 451 12302 851 238 687 1632 572 920 2252 1825 253 1173 75 500 95 120 501 46 435 2215 1280 7201 212 5454 514 586 833 2186 911 1947 1045 547 1638 2000 2145 817 371 335 1322


Mecseknádasd Mecsekpölöske Mecsér Medgyesbodzás Medgyesegyháza Medina Megyaszó Megyehid Megyer Meggyeskovácsi Méhkerék Méhtelek Mekényes Mélykút Mencshely Mende Méra Merenye Mérges Mérk Mernye Mersevát Mesterháza Mesteri Mesterszállás Meszes Meszlen Mesztegnyõ Mezõberény Mezõcsát Mezõcsokonya Mezõd Mezõfalva Mezõgyán Mezõhegyes Mezõhék Mezõkeresztes Mezõkomárom Mezõkovácsháza Mezõladány Mezõlak Mezõnagymihály Mezõnyárád Mezõörs Mezõpeterd Mezõsas Mezõszemere Mezõszentgyörgy Mezõszilas Mezõtárkány Mezõtúr Mezõzombor Miháld Mihályfa


1726 469 624 1202 4009 846 2921 365 69 738 2250 832 318 5688 283 4257 1827 317 94 2361 1567 612 167 277 797 222 242 1429 11114 6617 1296 153 5068 1273 6082 385 4269 1044 6817 1110 1065 1146 1742 969 604 727 1389 1482 2397 1758 18808 2553 833 394

8435 Település

Mihálygerge Mihályháza Mihályi Mike Mikebuda Mikekarácsonyfa Mikepércs Miklósi Mikófalva Mikóháza Mikosszéplak Milejszeg Milota Mindszent Mindszentgodisa Mindszentkálla Misefa Miske Miszla Mocsa Mogyorósbánya Mogyoróska Moha Mohora Molnári Molnaszecsõd Molvány Monaj Monok Monorierdõ Mónosbél Monostorapáti Monostorpályi Monoszló Monyoród Mórágy Mórahalom Móricgát Mórichida Mosdós Mosonszentmiklós Mosonszolnok Mozsgó Mõcsény Mucsfa Mucsi Múcsony Muhi Murakeresztúr Murarátka Muraszemenye Murga Murony Nábrád

Népességszám

665 815 1166 717 785 310 3979 252 797 556 366 359 934 7485 941 310 310 1950 336 2350 864 82 457 1013 747 442 230 293 1814 4074 393 1168 2231 145 185 810 5833 540 872 1002 2468 1636 1004 385 409 514 3440 566 1951 296 643 90 1418 987

8436


Nadap Nádasd Nádasdladány Nádudvar Nágocs Nagyacsád Nagyalásony Nagyar Nagybajcs Nagybajom Nagybakónak Nagybánhegyes Nagybaracska Nagybarca Nagybárkány Nagyberény Nagyberki Nagybörzsöny Nagybudmér Nagycenk Nagycsány Nagycsécs Nagycsepely Nagycserkesz Nagydém Nagydobos Nagydobsza Nagydorog Nagyecsed Nagyér Nagyesztergár Nagyfüged Nagygeresd Nagygörbõ Nagygyimót Nagyhajmás Nagyhalász Nagyharsány Nagyhegyes Nagyhódos Nagyhuta Nagyigmánd Nagyiván Nagykamarás Nagykapornak Nagykarácsony Nagykereki Nagykeresztúr Nagykinizs Nagykónyi Nagykorpád Nagykozár Nagykökényes Nagykölked

Népességszám

515 1350 1826 9377 627 665 554 724 937 3427 468 1449 2499 988 726 1423 1465 800 242 1795 172 895 384 1904 428 2212 708 2892 6995 629 1254 1843 311 204 630 432 6046 1597 2738 134 77 3092 1278 1642 917 1510 1354 298 371 1236 613 1647 618 152


Nagykõrös Nagykörû Nagykutas Nagylak Nagylengyel Nagylóc Nagylók Nagylózs Nagymágocs Nagymányok Nagymaros Nagymizdó Nagynyárád Nagyoroszi Nagypáli Nagypall Nagypeterd Nagypirit Nagyrábé Nagyrada Nagyrákos Nagyrécse Nagyréde Nagyrév Nagyrozvágy Nagysáp Nagysimonyi Nagyszakácsi Nagyszékely Nagyszekeres Nagyszénás Nagyszentjános Nagyszokoly Nagytálya Nagytevel Nagytilaj Nagytótfalu Nagytõke Nagyút Nagyvarsány Nagyváty Nagyvázsony Nagyvejke Nagyveleg Nagyvenyim Nagyvisnyó Nak Napkor Nárai Narda Naszály Négyes Nekézseny Nemesapáti

Népességszám

25046 1759 497 595 558 1678 1139 888 3372 2512 4725 129 797 2196 372 435 657 320 2374 544 303 1047 3378 746 781 1601 1017 528 449 594 5558 1918 952 872 581 156 398 476 786 1586 368 1819 185 686 4171 1083 643 3819 1136 532 2397 307 864 533


Nemesbikk Nemesborzova Nemesbõd Nemesbük Nemescsó Nemesdéd Nemesgörzsöny Nemesgulács Nemeshany Nemeshetés Nemeske Nemeskér Nemeskeresztúr Nemeskisfalud Nemeskocs Nemeskolta Nemesládony Nemesmedves Nemesnádudvar Nemesnép Nemespátró Nemesrádó Nemesrempehollós Nemessándorháza Nemesvámos Nemesvid Nemesvita Nemesszalók Nemesszentandrás Németbánya Németfalu Németkér Nemti Neszmély Nézsa Nick Nikla Nógrád Nógrádkövesd Nógrádmarcal Nógrádmegyer Nógrádsáp Nógrádsipek Nógrádszakál Nóráp Noszlop Noszvaj Nova Novaj Novajidrány Nõtincs Nyalka Nyárád Nyáregyháza


1046 103 655 627 325 754 746 1038 446 312 288 232 318 85 338 389 129 26 2019 136 318 322 310 325 2735 811 392 1005 287 95 200 1844 791 1424 1161 569 748 1514 723 563 1756 939 725 648 226 1081 1772 826 1497 1480 1158 453 1003 3786

8437 Település

Nyárlõrinc Nyársapát Nyékládháza Nyergesújfalu Nyésta Nyim Nyírábrány Nyíracsád Nyirád Nyíradony Nyírbéltek Nyírbogát Nyírbogdány Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyíri Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkáta Nyírkércs Nyírlövõ Nyírlugos Nyírmada Nyírmártonfalva Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírparasznya Nyírpazony Nyírpilis Nyírtass Nyírtelek Nyírtét Nyírtura Nyírvasvári Nyomár Nyõgér Nyugotszenterzsébet Nyúl Óbánya Óbarok Óbudavár Ócsárd Ófalu Ófehértó Óföldeák Óhid Okány Okorág Okorvölgy Olasz

Népességszám

2409 1846 5078 7722 63 323 4126 4118 1967 8058 3037 3318 3114 2332 1297 677 1237 2123 459 1202 910 2460 1928 822 732 3054 5046 2132 2787 2036 999 3338 857 2181 7134 1152 1844 2041 338 349 251 3985 154 793 58 443 350 2665 520 629 2836 184 87 629

8438


Olaszfa Olaszfalu Olaszliszka Olcsva Olcsvaapáti Old Ólmod Oltárc Onga Ónod Ópályi Ópusztaszer Orbányosfa Orci Ordacsehi Ordas Orfalu Orfû Orgovány Ormándlak Ormosbánya Oroszi Oroszló Orosztony Ortaháza Osli Ostffyasszonyfa Ostoros Oszkó Oszlár Osztopán Ózdfalu Ozmánbük Ozora Öcs Õcsény Öcsöd Ököritófülpös Ölbõ Ömböly Õr Öregcsertõ Öreglak Õrhalom Õrimagyarósd Õriszentpéter Örkény Örményes Örménykút Õrtilos Örvényes Õsagárd Õsi Öskü

Népességszám

487 1124 1769 757 342 354 96 310 4939 2491 3068 2193 137 581 812 499 63 877 3475 130 1921 159 347 500 127 924 875 2651 695 435 849 190 210 1823 235 2628 3766 1980 787 460 1485 973 1656 1160 248 1233 4878 1152 490 625 168 344 2190 2306


Öttevény Öttömös Ötvöskónyi Pácin Pacsa Pácsony Padár Páhi Páka Pakod Pákozd Palé Pálfa Pálfiszeg Pálháza Páli Palkonya Pálmajor Pálmonostora Pálosvölgymart Palotabozsok Palotás Paloznak Pamlény Pamuk Pánd Pankasz Pannonhalma Pányok Panyola Pap Pápadereske Pápakovácsi Pápasalamon Pápateszér Papkeszi Pápoc Papos Páprád Parád Parádsasvár Parasznya Pári Paszab Pásztó Pásztori Pat Patak Patalom Patapoklosi Patca Pátka Patosfa Pátroha

Népességszám

2856 796 941 1551 1856 299 161 1294 1275 987 2875 116 1683 195 1167 422 340 372 2011 661 1037 1722 447 73 283 1986 477 3552 95 630 1943 295 598 379 1279 1658 371 878 189 2083 501 1290 686 1350 9875 387 243 959 367 415 62 1663 289 3098


Patvarc Pátyod Pázmánd Pázmándfalu Pecöl Pécsbagota Pécsdevecser Pécsely Pécsudvard Pécsvárad Pellérd Pély Penc Penészlek Pénzesgyõr Penyige Pér Pere Perecse Pereked Perenye Peresznye Pereszteg Perkáta Perkupa Perõcsény Peterd Péterhida Péteri Pétervására Pétfürdõ Pethõhenye Petneháza Petõfibánya Petõfiszállás Petõháza Petõmihályfa Petrikeresztúr Petrivente Pettend Piliny Piliscsév Pilismarót Pincehely Pinkamindszent Pinnye Piricse Pirtó Piskó Pitvaros Pócsa Pocsaj Pócspetri Pogány


750 670 2031 991 814 122 133 592 717 4057 2104 1653 1445 1050 363 771 2438 382 43 173 687 614 1386 4179 941 375 198 172 2066 2427 4953 440 1927 2997 1626 1057 254 410 428 162 652 2424 2022 2515 170 360 1906 1017 273 1574 186 2750 1766 1182

8439 Település

Pogányszentpéter Pókaszepetk Polány Polgár Polgárdi Porcsalma Pornóapáti Poroszló Porpác Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Pórszombat Porva Pósfa Potony Potyond Pölöske Pölöskefõ Pörböly Pördefölde Pötréte Prügy Pula Pusztaapáti Pusztaberki Pusztacsalád Pusztacsó Pusztadobos Pusztaederics Pusztafalu Pusztaföldvár Pusztahencse Pusztakovácsi Pusztamagyaród Pusztamérges Pusztamiske Pusztamonostor Pusztaottlaka Pusztaradvány Pusztaszabolcs Pusztaszemes Pusztaszentlászló Pusztaszer Pusztavacs Pusztavám Putnok Püski Püspökhatvan Püspökladány Püspökmolnári Püspökszilágy Rábacsanak Rábacsécsény

Népességszám

528 975 276 8533 6465 2813 390 3076 165 265 327 96 348 496 292 267 102 920 427 590 68 304 2743 232 37 148 282 163 1442 181 245 1949 1091 915 634 1232 479 1682 429 221 6395 415 671 1560 1445 2554 7653 678 1516 16112 950 748 568 620

8440


Rábagyarmat Rábahidvég Rábakecöl Rábapatona Rábapaty Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Rábatamási Rábatöttös Rábcakapi Rácalmás Ráckeresztúr Ráckeve Rád Rádfalva Rádóckölked Radostyán Ragály Rajka Rakaca Rakacaszend Rakamaz Rákóczibánya Rákóczifalva Rákócziújfalu Ráksi Ramocsa Ramocsaháza Rápolt Raposka Rásonysápberencs Rátka Rátót Ravazd Recsk Réde Rédics Regéc Regenye Regöly Rém Répáshuta Répcelak Répceszemere Répceszentgyörgy Répcevis Resznek Rétalap Rétközberencs Rétság Révfülöp

Népességszám

844 1057 823 2522 1705 1130 108 522 530 131 1029 240 189 4280 3294 9589 1749 244 294 678 712 2575 861 408 5159 647 5572 2081 508 42 1551 167 271 611 1032 263 1245 3071 1482 1007 109 168 1288 1429 520 2781 335 121 392 341 572 1185 2975 1229


Révleányvár Rezi Ricse Rigács Rigyác Rimóc Rinyabesenyõ Rinyakovácsi Rinyaszentkirály Rinyaújlak Rinyaújnép Rohod Románd Romhány Romonya Rózsafa Rozsály Rózsaszentmárton Röjtökmuzsaj Rönök Röszke Rudabánya Rudolftelep Rum Ruzsa Ságújfalu Ságvár Sajóbábony Sajóecseg Sajógalgóc Sajóhidvég Sajóivánka Sajókápolna Sajókaza Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva Sajómercse Sajónémeti Sajóörös Sajópálfala Sajópetri Sajópüspöki Sajósenye Sajószöged Sajóvámos Sajóvelezd Sajtoskál Salföld Salköveskút Salomvár Sály Sámod Sámsonháza

Népességszám

589 1211 1930 195 435 1888 211 163 436 296 55 1325 339 2375 442 411 791 2078 481 451 3370 2955 785 1111 2712 1044 1934 3107 1124 397 1127 611 451 3313 1657 3121 470 263 567 1215 833 1585 576 461 2314 2232 883 418 65 476 640 1924 221 280


Sand Sándorfalva Sántos Sáp Sáránd Sárazsadány Sárbogárd Sáregres Sárfimizdó Sárhida Sárisáp Sarkad Sarkadkeresztúr Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sármellék Sárok Sárosd Sárospatak Sárpilis Sárrétudvari Sarród Sárszentágota Sárszentlõrinc Sárszentmihály Sarud Sásd Sáska Sáta Sátorhely Sávoly Sé Segesd Selyeb Sellye Semjén Semjénháza Sénye Sényõ Seregélyes Serényfalva Sérsekszõlõs Sikátor Siklósbodony Siklósnagyfalu Sima Simaság Simonfa Simontornya Sióagárd Siójut Sirok Sitke


438 8217 592 1079 2439 267 13390 774 102 807 2959 11088 1809 1571 2636 587 1795 146 3471 13794 708 3119 1035 1404 1056 2996 1299 3401 319 1389 701 573 1373 2751 517 3041 482 648 47 1468 4614 1104 169 338 150 437 28 611 379 4464 1363 613 2039 682

8441 Település

Sobor Sokorópátka Solt Soltszentimre Soltvadkert Sóly Som Somberek Somlójenõ Somlószõlõs Somlóvásárhely Somlóvecse Somodor Somogyacsa Somogyapáti Somogyaracs Somogyaszaló Somogybabod Somogybükkösd Somogycsicsó Somogydöröcske Somogyegres Somogyfajsz Somogygeszti Somogyhárságy Somogyhatvan Somogyjád Somogymeggyes Somogysámson Somogysárd Somogysimonyi Somogyszentpál Somogyszil Somogyszob Somogytúr Somogyudvarhely Somogyvámos Somogyvár Somogyviszló Somogyzsitfa Somoskõújfalu Sonkád Soponya Sopronhorpács Sopronkövesd Sopronnémeti Sorkifalud Sorkikápolna Sormás Sorokpolány Sóshartyán Sóstófalva Sósvertike Sótony

Népességszám

322 1118 7036 1398 7763 422 728 1678 329 715 1189 106 460 229 573 229 769 547 106 194 185 236 548 558 466 376 1666 558 790 1339 87 787 853 1754 437 1171 801 1853 279 618 2541 724 1948 834 1170 285 703 265 930 858 951 283 200 655

8442


Söjtör Söpte Söréd Sukoró Sumony Súr Surd Sükösd Sülysáp Sümeg Sümegcsehi Sümegprága Süttõ Szabadbattyán Szabadegyháza Szabadhidvég Szabadi Szabadkígyós Szabadszállás Szabadszentkirály Szabás Szabolcs Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Szágy Szajk Szajla Szajol Szakácsi Szakadát Szakáld Szakály Szakcs Szakmár Szaknyér Szakoly Szakony Szakonyfalu Szákszend Szalafõ Szalánta Szalapa Szalaszend Szalatnak Szálka Szalkszentmárton Szalmatercs Szalonna Szamosangyalos Szamosbecs Szamoskér Szamossályi Szamostatárfalva Szamosújlak

Népességszám

1567 812 504 1141 485 1307 624 4094 8205 6755 673 676 2071 4606 2333 929 328 2845 6787 825 613 398 1346 1679 167 831 673 4024 163 296 587 1459 1005 1370 65 2974 471 405 1573 235 1228 247 1117 401 586 3001 513 1086 557 371 453 761 334 419


Szamosszeg Szanda Szank Szántód Szany Szápár Szaporca Szár Szárász Szárazd Szárföld Szárliget Szarvas Szarvasgede Szarvaskend Szarvaskõ Szászberek Szászfa Szászvár Szatmárcseke Szátok Szatta Szatymaz Szava Szebény Szécsénke Szécsény Szécsényfelfalu Szécsisziget Szederkény Szedres Szegerdõ Szeghalom Szegi Szegilong Szegvár Székely Székelyszabar Székkutas Szeleste Szelevény Szellõ Szemely Szemenye Szemere Szendehely Szendrõ Szendrõlád Szenna Szenta Szentantalfa Szentbalázs Szentbékkálla Szentborbás

Népességszám

2106 681 2621 587 2342 529 245 1693 55 249 906 2255 17738 449 239 371 1008 173 2583 1585 548 86 4595 359 476 241 6359 474 253 1863 2421 237 9990 361 252 4957 1090 699 2466 712 1188 163 485 343 386 1518 4349 1874 736 471 428 358 246 147


Szentdénes Szentdomonkos Szente Szentegát Szentes Szentgál Szentgáloskér Szentgotthárd Szentgyörgyvár Szentgyörgyvölgy Szentimrefalva Szentistván Szentistvánbaksa Szentjakabfa Szentkatalin Szentkirály Szentkirályszabadja Szentkozmadombja Szentlászló Szentliszló Szentlõrinc Szentlõrinckáta Szentmargitfalva Szentmártonkáta Szentpéterfa Szentpéterfölde Szentpéterszeg Szentpéterúr Szenyér Szepetnek Szerecseny Szeremle Szerep Szergény Szigetbecse Szigetcsép Szigetszentmárton Szigetújfalu Szigliget Szihalom Szijártóháza Szikszó Szil Szilágy Szilaspogony Szilsárkány Szilvágy Szilvás Szilvásvárad Szilvásszentmárton Szin Szinpetri Szirák Szirmabesenyõ


344 527 359 426 30362 2938 584 8939 344 471 230 2685 282 111 133 1972 2117 83 861 335 7059 1901 106 5040 1054 164 1207 1068 329 1698 857 1602 1693 389 1356 2402 2073 2198 976 2157 38 6163 1411 314 367 695 221 173 1737 214 824 268 1185 4646

8443 Település

Szob Szokolya Szólád Szomód Szomolya Szomor Szorgalmatos Szorosad Szõc Szõce Szögliget Szõke Szõkéd Szõkedencs Szõlõsardó Szõlõsgyörök Szörény Szúcs Szuha Szuhafõ Szuhakálló Szuhogy Szulimán Szulok Szurdokpüspöki Szûcsi Szügy Szûr Tab Tabajd Tabdi Táborfalva Tác Tagyon Takácsi Tákos Taktabáj Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Taliándörögd Tállya Tamási Tanakajd Táp Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószecsõ Tápiószele Tápiószentmárton Tápiószõlõs Táplánszentkereszt Tapsony

Népességszám

2857 1746 621 2079 1718 1114 1000 114 431 396 771 152 421 319 149 1218 74 455 664 177 1099 1233 263 702 2033 1659 1581 318 4947 1007 1220 3537 1678 98 956 382 620 4056 1283 2166 700 2164 8778 764 734 3587 3816 2772 6343 6323 5637 3154 2491 848

8444


Tápszentmiklós Tar Tarany Tarcal Tard Tardona Tardos Tarhos Tarján Tarjánpuszta Tárkány Tarnabod Tarnalelesz Tarnaméra Tarnaörs Tarnaszentmária Tarnaszentmiklós Tarnazsadány Tárnokréti Tarpa Tarrós Táska Tass Taszár Tát Tataháza Tatárszentgyörgy Tázlár Téglás Tékes Teklafalu Telekes Telekgerendás Teleki Telkibánya Tengelic Tengeri Tengõd Tenk Tényõ Tépe Terem Terény Tereske Teresztenye Terpes Tés Tésa Tésenfa Téseny Teskánd Tét Tetétlen Tevel

Népességszám

906 2007 1266 3228 1420 1143 1679 954 2661 391 1616 817 1878 1749 1841 272 952 1344 218 2312 117 459 3104 2112 5660 1390 1935 1826 6495 271 391 557 1704 240 686 2526 77 528 1265 1522 1165 701 452 717 41 217 909 95 220 347 1104 4077 1448 1577


Tibolddaróc Tiborszállás Tihany Tikos Tilaj Timár Tiszaadony Tiszaalpár Tiszabábolna Tiszabecs Tiszabercel Tiszabezdéd Tiszabõ Tiszabura Tiszacsécse Tiszacsege Tiszacsermely Tiszadada Tiszaderzs Tiszadob Tiszadorogma Tiszaeszlár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszagyulaháza Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenõ Tiszakanyár Tiszakarád Tiszakécske Tiszakerecseny Tiszakeszi Tiszakóród Tiszakürt Tiszaladány Tiszalök Tiszalúc Tiszamogyorós Tiszanagyfalu Tiszanána Tiszaörs Tiszapalkonya Tiszapüspöki Tiszarád Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszalka Tiszaszentimre Tiszaszentmárton Tiszasziget Tiszaszõlõs Tiszatardos

Népességszám

1537 1090 1397 140 199 1474 720 5199 452 1121 2013 2099 2156 2924 271 5046 684 2503 1317 3119 475 2867 12523 1131 808 915 452 1625 1756 2634 11829 998 2771 835 1604 715 5897 5643 748 1981 2616 1435 1563 2211 602 1899 1147 1691 974 2389 1294 1754 1690 261


Tiszatarján Tiszatelek Tiszatenyõ Tiszaug Tiszavalk Tiszavárkony Tiszavasvári Tiszavid Tisztaberek Tivadar Tóalmás Tófalu Tófej Tófû Tokaj Tokod Tokodaltáró Tokorcs Tolcsva Told Tolmács Tolnanémedi Tomajmonostora Tomor Tompa Tompaládony Tordas Tormafölde Tormás Tormásliget Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Tornyiszentmiklós Tornyosnémeti Tornyospálca Torony Torvaj Tószeg Tótkomlós Tótszentgyörgy Tótszentmárton Tótszerdahely Tótújfalu Tótvázsony Töltéstava Tömörd Tömörkény Törökkoppány Törtel Töttös Trizs


1428 1572 1895 1011 355 1638 13742 515 685 224 3421 655 730 138 4292 4388 3186 349 2010 384 778 1168 765 273 4769 328 1805 422 356 344 32 23 607 268 247 676 587 2745 1709 322 4745 6639 180 923 1210 239 1233 2107 282 1869 480 4414 617 270

8445 Település

Tunyogmatolcs Tura Túristvándi Túrkeve Túrony Túrricse Tuzsér Türje Tüskevár Tyukod Udvar Udvari Ugod Újbarok Újcsanálos Újdombrád Újfehértó Újhartyán Újiráz Újireg Újkenéz Újkér Újkígyós Újlengyel Újléta Újlõrincfalva Újpetre Újrónafõ Újsolt Újszalonta Újszász Újszentiván Újszentmargita Újszilvás Újtelek Újtikos Újudvar Újvárfalva Ukk Und Úny Uppony Ura Uraiújfalu Úrhida Úri Úrkút Uszka Uszód Uzsa Üllés Vácduka Vácegres Váchartyán

Népességszám

2682 8045 775 9863 266 715 3491 1808 604 2153 177 523 1479 397 949 741 13768 2733 656 328 1074 1035 5708 1737 1087 277 1140 837 174 131 6711 1636 1587 2765 454 989 1071 343 347 366 680 366 711 908 1998 2639 2181 396 1113 385 3240 1140 859 1786

8446


Váckisújfalu Vácszentlászló Vadna Vadosfa Vág Vágáshuta Vaja Vajdácska Vajszló Vajta Vál Valkó Valkonya Vállaj Vállus Vámosatya Vámoscsalád Vámosgyörk Vámosmikola Vámosoroszi Vámospércs Vámosújfalu Vámosszabadi Váncsod Vanyarc Vanyola Várad Váralja Varászló Váraszó Várbalog Varbó Varbóc Várda Várdomb Várfölde Varga Várgesztes Várkeszõ Várong Városföld Városlõd Varsád Varsány Várvölgy Vasad Vasalja Vásárosbéc Vásárosdombó Vásárosfalu Vásárosmiske Vásárosnamény Vasasszonyfa Vasboldogasszony

Népességszám

476 2029 630 83 576 97 3769 1356 1977 936 2458 2405 66 994 140 598 366 2016 1648 564 5616 872 1426 1281 1354 628 121 961 172 593 443 1180 71 525 1274 226 128 586 197 179 2268 1446 453 1769 1092 1724 364 202 1219 169 363 9193 381 612


Vasegerszeg Vashosszúfalu Vaskeresztes Vaskút Vasmegyer Vaspör Vassurány Vasvár Vaszar Vászoly Vasszécseny Vasszentmihály Vasszilvágy Vát Vatta Vázsnok Vécs Végegyháza Vejti Vékény Vekerd Velem Velemér Velence Velény Véménd Vének Vép Vereb Verõce Verpelét Verseg Versend Vértesacsa Vértesboglár Vérteskethely Vértessomló Vértestolna Vértesszõlõs Vése Veszkény Veszprémfajsz Veszprémgalsa Veszprémvarsány Vésztõ Vezseny Vid Vigántpetend Villány Villánykövesd Vilmány Vilonya Vilyvitány Vinár

Népességszám

404 429 358 3705 1675 391 871 4641 1684 245 1457 382 424 697 970 144 725 1599 195 166 155 342 88 5163 176 1599 166 3555 817 3218 4083 1416 968 1776 976 602 1388 526 2938 813 908 256 303 1064 7882 733 168 237 2626 315 1469 668 300 261


Vindornyafok Vindornyalak Vindornyaszõlõs Visnye Visonta Viss Visz Viszák Viszló Visznek Vitnyéd Vízvár Vizslás Vizsoly Vokány Vonyarcvashegy Vöckönd Völcsej Vönöck Vöröstó Vörs Zabar Zádor Zádorfalva Zagyvarékas Zagyvaszántó Záhony Zajk Zajta Zákány Zákányfalu Zákányszék Zala Zalaapáti Zalabaksa Zalabér Zalaboldogfa Zalacsány Zalacséb Zalaerdõd Zalagyömörõ Zalahaláp Zalaháshágy Zalaigrice Zalaistvánd Zalakaros Zalakomár Zalaköveskút Zalalövõ Zalameggyes Zalamerenye Zalasárszeg Zalaszabar Zalaszántó


153 101 361 230 1111 772 217 280 85 1205 1291 648 1416 994 954 2117 82 380 813 92 486 566 380 482 3874 2026 4614 248 408 1261 595 2832 260 1642 681 715 367 1011 581 333 476 1264 386 123 376 2020 3195 29 3154 56 197 115 621 997

8447 Település

Zalaszegvár Zalaszentbalázs Zalaszentgrót Zalaszentgyörgy Zalaszentiván Zalaszentjakab Zalaszentlászló Zalaszentlõrinc Zalaszentmárton Zalaszentmihály Zalaszombatfa Zaláta Zalatárnok Zalaújlak Zalavár Zalavég Zalkod Zamárdi Zámoly Zánka Zaránk Závod Zebecke Zebegény Zemplénagárd Zengõvárkony Zichyújfalu Zics Ziliz Zimány Zirc Zók Zomba Zubogy Zsadány Zsáka Zsámbok Zsana Zsarolyán Zsebeháza Zsédeny Zselickisfalud Zselickislak Zselicszentpál Zsennye Zsira Zsombó Zsujta Zsurk

Népességszám

164 866 7637 438 1101 402 838 306 85 1077 54 280 704 118 974 432 295 2599 2315 944 455 323 96 1284 877 421 989 402 425 651 7260 298 2308 610 1810 1745 2484 862 452 140 211 286 327 424 97 795 3465 193 787

8448

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám

A honvédelmi miniszter 36/2007. (VIII. 29.) HM rendelete

szolgálati tevékenység végzéséért felelõs szervezete vezetõjének (parancsnokának) kell megküldeni.”

a Magyar Honvédség belföldi futárszolgálati tevékenységérõl szóló 6/2003. (II. 7.) HM rendelet módosításáról

5. §

A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 112. §-ának (2) bekezdésében, valamint 207. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Hvt. 51. §-a szerinti feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az átvett küldeményekben bekövetkezett anyagi károkért a BKFSZ a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonái, valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítõk kártérítési felelõsségének egyes szabályairól szóló 18/2006. (VI. 27.) HM rendeletben elõírtak figyelembevételével felel.”

1. § 6. §

A Magyar Honvédség belföldi futárszolgálati tevékenységérõl szóló 6/2003. (II. 7.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának 22. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában:] „22. Minõsített küldeménykezelõ: az MH futárszolgálati tevékenység végzéséért felelõs szervezetében rendszeresített beosztást betöltõ személy, aki az érkezõ és a kimenõ minõsített küldemény, külföldi minõsítésû küldemény kezelését, okmányozását, zsákolását és továbbításra történõ átadását, átvételét végzi.”

Az R. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A HM Honvéd Vezérkar fõnöke meghatározza a BKFSZ szervezetét. A BKFSZ-t az MH futárszolgálati tevékenység végzéséért felelõs szervezetének vezetõje (parancsnoka) vezeti, a BKFSZ szakmai irányítása a HM informatikai és információvédelmi feladatokért felelõs szervének hatáskörébe tartozik.”

2. §

7. §

Az R. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § A BKFSZ szervei: a) az MH futárszolgálati tevékenység végzéséért felelõs szervezete, b) katonai szervezet állományába tartozó futár- és táboriposta-állomás, futár- és táboriposta-raj, futár- és táboriposta-részleg.”

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

3. § Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A futárjáratba beosztott katona fegyverhasználatát a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 121. § (2) bekezdésének a) pontja határozza meg.” 4. § Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ügyviteli szervvel rendelkezõ katonai szervezet, továbbá polgári szerv honvédelmi érdekbõl a BKFSZ járatrendjébe való be- és kikapcsolása hivatalból, nem polgári szerveké kérelemre történik. A kérelmet az MH futár-

(2) Az R. 4. § (3) és (4) bekezdésében, 9. § (5) bekezdésében, valamint 16. § (4) és (6) bekezdésében az „MH HIP HIFK FTPAK” szövegrész helyébe az „MH futárszolgálati tevékenység végzéséért felelõs szervezete” szöveg, 4. § (5) bekezdésében az „MH HIP HIFK FTPAK parancsnok” szövegrész helyébe az „MH futárszolgálati tevékenység végzéséért felelõs szervezetének vezetõje (parancsnoka)” szöveg, 5. § (5) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében és 7. § (2) bekezdésében az „MH HIP HIFK FTPAK” szövegrész helyébe az „MH futárszolgálati tevékenység végzéséért felelõs szervezetének” szöveg, 9. § (3) bekezdésben a „szervezet, további polgári szerv MH HIP HIFK FTPAK-hoz” szövegrész helyébe a „szervezetnek, továbbá polgári szervnek az MH futárszolgálati tevékenység végzéséért felelõs szervezetéhez” szöveg, 9. § (3) és (4), valamint (7) bekezdésében és mellékletében az „MH HIP parancsnok” szövegrész helyébe az „MH futárszolgálati tevékenység végzéséért felelõs szervezetének vezetõje (parancsnoka)” szöveg, 16. § (2) bekezdésében az „MH HIP parancsnok” szövegrész helyébe az „MH futárszolgálati tevékenység végzéséért felelõs szervezete vezetõjének (parancsnokának) a” szöveg, 16. § (5) bekezdésében az „MH HIP” szövegrész helyébe az „MH futárszolgálati tevékenység végzéséért felelõs szervezete” szöveg,

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

16. § (6) bekezdésében az „MH Szárazföldi Parancsnokság és az MH Légierõ Parancsnokság” szövegrész helyébe az „MH összhaderõnemi feladatokért felelõs szervezetének” szöveg, 16. § (8) bekezdésében a „tárgy szerint illetékes anyagnemfelelõs fõnök, az MH HIP parancsnok” szövegrész helyébe az „a tárgy szerint illetékes anyagnemfelelõs fõnök az MH futárszolgálati tevékenység végzéséért felelõs szervezete vezetõjének (parancsnokának)” szöveg lép. (3) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter

8449 2. §

A Cvhr. 5. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A cég fõtevékenységét (tevékenységi köreit) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (e rendeletben a továbbiakban: TEÁOR’08) négy számjegyû szakágazati besorolása szerint kell felsorolni, a szakágazat után feltüntetve az évszámot (’08) is.”

3. § A Cvhr. 1. számú mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelete a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseirõl szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosításáról A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 128. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § (1) A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseirõl szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: Cvhr.) 2. §-ának (3) bekezdése a jelenlegi rendelkezéseket követõen a következõ mondattal egészül ki: „Amennyiben a cégbejegyzési kérelem kitöltését segítõ számítógépes program ezt lehetõvé teszi, a rovat kiegészítése – a bejegyzést kérõ választása szerint – kiegészítõ lapon vagy a rovat további alszámmal történõ megnyitásával történhet.” (2) A Cvhr. 2. §-a új (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Elegendõ a bejegyzési kérelemben foglalt rovatok közül kizárólag azok kinyomtatása, amelyek kitöltése a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, így amennyiben a bejegyzési kérelem jelen rendelet melléklete szerinti adott oldalán további, kitöltést nem igénylõ rovatok is szerepelnek, azok nyomtatása és a kérelemben való szerepeltetése nem szükséges.”

4. § (1) E rendelet – a (2)–(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel – 2007. szeptember 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet 2. §-a 2008. január 1. napján lép hatályba. Azoknak az e rendelet hatálybalépésekor már bejegyzett TEÁOR számoknak a helyébe, amelyek a TEÁOR’03 és a TEÁOR’08 közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH közlemény alapján automatikusan átfordíthatóak a megfelelõ TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati besorolássá, 2008. január 1-jén a TEÁOR’08 szerinti szám kerül automatikusan bejegyzésre. (3) Azon tevékenységi körök vonatkozásában, amelyek a KSH-közlemény értelmében automatikusan nem sorolhatóak át, a tevékenységi kör megfelelõ módosítását a cégnek kell kérnie a cégbíróságon a cégjegyzékben vezetett egyéb adatai elsõ változásakor, de legkésõbb 2008. július 1-jéig. (4) A TEÁOR’08 szerinti tevékenységi kör meghatározására történõ áttérés következtében szükséges statisztikai számjel változást a KSH elektronikus úton közli a cégbírósággal, és a változás bejegyzésére automatikusan kerül sor. (5) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott cégjegyzékváltozások közzétételi kötelezettséget nem keletkeztetnek.

5. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelõzõ fizetési felszólítás formai és tartalmi kellékeirõl szóló 15/2006. (IV. 7.) IM rendelet hatályát veszti. (2) E rendelet 2008. július 2. napján hatályát veszti. Dr. Takács Albert s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter

8450

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám

Melléklet a 41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelethez [1. számú melléklet a 21/2006. (V. 18.) IM rendelethez]

Cégbejegyzési kérelem

Ha a cég névfoglalással élt, akkor adja meg a cégbíróság határozatának számát:

–

–

A cég létesítĘ okirata szerzĘdésminta alapján készült 1 A cég elnevezése:

város, község

A cég székhelye: közterület neve házszám, helyrajzi szám

A cég fĘtevékenysége:

épület

lépcsĘház

kerület közterület jellege (út, utca, tér stb.)

emelet

ajtó

’

azzal a kérelemmel fordul a Tisztelt Bírósághoz, hogy a mellékelt iratok alapján a céget a cégjegyzékbe bejegyezni szíveskedjék. 2

A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetékének és a közzétételi költségtérítésnek a megfizetése elektronikus úton történt

A befizetett költségtérítés:

Ft

Az illeték összege:

Ft

Az illetékbélyegek a nyomtatvány hátoldalára is ragaszthatók.

1

Jelölje x-szel, ha a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelĘsségĦ társaság vagy a zártkörĦen mĦködĘ részvénytársaság létesítĘ okirata szerzĘdésminta alapján készült, így a 2006. évi V. törvény 48. §-a alapján egyszerĦsített cégeljárás lefolytatását kéri. 2 Jelölje x-szel, ha az illeték és a költségtérítés megfizetése elektronikus úton történt.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8451

Cégbejegyzési kérelem A mellékletek száma fajtánként és nyelvenként részletezve1 A mellékletek száma összesen: A melléklet megnevezése

db darabszám

nyelv

db db db db db db db db db db db db db db db folytatás2:

Dátum: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1

................................... jogi képviselĘ aláírása

Sorolja fel a cégbejegyzési kérelemhez benyújtott mellékleteket fajtánként részletezve! A cégbejegyzési kérelemhez csatolható a cégiratoknak az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén készült hiteles fordítása. Ebben az esetben jelölje a csatolt melléklet nyelvét is. A magyar nyelvĦ cégiratoknál nem szükséges feltüntetni a nyelvet. Amennyiben olyan okiratot csatol, amelyben egymás mellett szerepel a magyar nyelvĦ szöveg, valamint annak fordítása (tükörfordítás), akkor az ilyen okiratot egy okiratnak kell tekinteni, de nyelvként meg kell jelölni – vesszĘvel elválasztva – a magyar nyelvet és az idegen nyelvet is. Az Európai Unió hivatalos nyelvei (a magyaron kívül): angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén. 2 Amennyiben további mellékleteket kíván feltüntetni, akkor a folytatást x-szel jelölje.

8452

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám

Cégbejegyzési kérelem A kérelem mellékletét nem képezĘ okiratok száma fajtánként részletezve1

A melléklet megnevezése

darabszám db db db db db db db db db db db db db db db db db folytatás2:

Alulírott jogi képviselĘ kijelentem, hogy a kérelemhez csatolt okiratok (mellékletek), és a fent megnevezett, a kérelem mellékletét nem képezĘ okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégeztem.

Dátum: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1


EgyszerĦsített cégeljárás esetén a Ctv. 48. § (3) bekezdés alapján sorolja fel a cégbejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, a kérelem mellékletét nem képezĘ okiratokat! Amennyiben további mellékleteket kíván feltüntetni, akkor a folytatást x-szel jelölje.

2

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8453

Cégbejegyzési kérelem 1. számú melléklet

Nyilatkozat az APEH számára a) Az általános forgalmi adónak az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa tv.) 4. §-a szerint nem alanya (jelölje 1-gyel), az áfa tv. 4/A. §-a szerint nem alanya (jelölje 2-vel) b) Az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettséget1 az általános szabályok alapján állapítjuk meg.

(1)

a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó különleges adózási mód alapján állapítjuk meg.

(2)

a különbözet szerinti adózási mód alkalmazásával állapítjuk meg.

(5)

a különbözet szerinti adózás alkalmazása során az áfa tv. 7. számú mellékletében rögzített számítási módszerrel állapítjuk meg.

(6)

a mezĘgazdasági kompenzációs rendszer helyett az általános áfafizetési szabályok szerint állapítjuk meg.

(7)

az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó önálló pozíciószámonként számított különleges adózási szabályok alapján állapítjuk meg.

(8)

az idegenforgalmi tevékenységre adómegállapítási idĘszak szerinti árrés-adózás alapján állapítjuk meg.

(4)

az áfa tv. 2. számú melléklet 10. pontja szerinti tevékenység folytatása esetén a tárgyi adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választjuk.

(9)

az áfa tv. 66/E. §-a alapján állapítjuk meg.

(0)

c) Az általános forgalmi adó alóli mentesség2: kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytatunk.

(1)

alanyi adómentességet választunk.

(2)

mezĘgazdasági tevékenységet folytatunk, és termékértékesítés során a kompenzációsfelár-érvényesítési jogunkkal élünk.

(3)

mezĘgazdasági kompenzációs rendszer helyett alanyi adómentességet választunk.

(5)

d) Az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettséget választásunk alapján (jelölje 1-gyel a kódkockában) az alábbi tagállam(ok)ban teljesítjük:3

1

Áfa megállapításának módja. Ha áfafizetési kötelezettsége van (áfakód = 2), e rovatban jelöli a választását. Ez esetben legalább egy választásnak lennie kell! A rovat (7) vagy a (9) pontjának jelölése esetén a rovat (1) pontját is meg kell jelölje. A szöveg utáni számot kérjük a kódkockába beírni. 2 Áfamentesség. Ha áfafizetési kötelezettsége és adólevonási jogosultsága nincs (áfakód = 1), e rovatban kell jelölni adómentességi jogcímét. 3 Tájékoztatjuk, hogy abban az esetben, ha az adózás rendjérĘl szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (13) bekezdése alapján az áfafizetési kötelezettségét értékhatár-túllépés miatt (okkód = 2) majd az EK más tagállamában kell teljesítenie, azt az állami adóhatósághoz közvetlenül kell bejelentenie.

8454

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


e) Közösségi adószám megállapítását kérjük. A kérelem oka:1 az Art. (az adózás rendjérĘl szóló 2003. évi XCII. törvény) 22. § (4) bekezdés alapján (kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni az EK más tagállamában illetĘséggel bíró adóalannyal),

(1)

az Art. 22. § (8) bekezdés alapján (speciális adózói kör jövedéki termék beszerzése miatt),

(2)

az Art. 22. § (10) bekezdés alapján (alanyi mentességet választó adóalany új közlekedési eszköz értékesítése miatt),

(4)

az Art. 22. § (11) bekezdés alapján (kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végzĘ adóalany közösségi termékértékesítése),

(5)

az Art. 22. § (6) bekezdés alapján (ha az EK más tagállamából beszerzett termék ellenértéke a törvényben jelzett értékhatárt vélhetĘleg nem fogja meghaladni, de belföldi áfafizetési kötelezettséget választ).

(9)

f) A 2006. évi V. törvény 36. § (4) bekezdése alapján az adóhatóság nyilvántartásához szükséges további adatok elektronikus úton történĘ továbbítását kérjük.2

Dátum: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1

................................... képviselĘ aláírása

Ezt a pontot akkor lehet kitölteni, ha az a) pontot nem jelölte meg. Kérjük, hogy az adatlap kódkockájába szíveskedjék beírni azt a kódértéket, amely a közösségi adószám kérésének okául szolgáló törvényszakasz mellett szerepel. A közösségi adószám törlését az állami adóhatóságnál kell kezdeményezni. Ezt a pontot csak az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során lehet kitölteni.

2

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8455

Cégbejegyzési kérelem 2. számú melléklet

Jogi képviselĘ adatai: Neve: város község

Irodájának címe: út utca

E-mail1:

Telefon12:

Annak a kamarának a megnevezése, amelynek a jogi képviselĘ tagja:

Kamarai nyilvántartási száma:

Dátum: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


1

Ezt a rovatot csak akkor kell kitölteni, ha a jogi képviselĘ ilyen adatokkal rendelkezik.

házszám hrsz.

8456

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


I.

Általános adatok

1/1.

A választott cégforma: { { { { { { { { {

01 02 03 06 07 09 10 11 12

{ { { { { { { {

Vállalat Szövetkezet Közkereseti társaság Betéti társaság Egyesülés Korlátolt felelĘsségĦ társaság Részvénytársaság Egyéni cég Külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete

{

15 16 17 18 19 20 21 22

ErdĘbirtokossági társulat Vízgazdálkodási társulat Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe Végrehajtói iroda Európai gazdasági egyesülés Európai részvénytársaság KözjegyzĘi iroda

Külföldi székhelyĦ európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye 23 Európai szövetkezet

A megfelelĘ cégformát x-szel jelölje.

2/1.

A cég elnevezése:

3/1.

A cég rövidített elnevezése:

4/1.

A cég idegen nyelvĦ elnevezése(i), idegen nyelvĦ rövidített elnevezése(i):

folytatás1:

5/1.

város, község


6/1.

épület

lépcsĘház

emelet város, község

A cég telephelye(i): közterület neve házszám, helyrajzi szám

épület

lépcsĘház

kerület közterület jellege (út, utca, tér stb.) ajtó


emelet

ajtó folytatás:

1

Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8457


I.

Általános adatok

7/1.

A cég fióktelepe(i):

város, község

– közterület neve

házszám, helyrajzi szám

épület

lépcsĘház


emelet

ajtó folytatás1:

8/1.

A létesítĘ okirat kelte:

év

hó

nap

A cégiratok fordítása az Európai Unió melyik hivatalos nyelvén szerepel a cégnyilvántartásban: folytatás:

9/1.

A cég tevékenysége2:

’ 3

Közhasznú : folytatás:

10/1.

11/1.

A meghatározott idĘtartamra alapított cég esetén a meghatározott idĘ lejártának napja: A cég jegyzett tĘkéje:

év

Összeg

hó

nap

Pénznem4

azaz folytatás:

1

Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. Csak az a tevékenységi kör tüntethetĘ fel, ami a cég létesítĘ okiratában is szerepel. 3 Közhasznú társaság, valamint 2007. július 1-jét követĘen a közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet és a nonprofit gazdasági társaság esetében a közhasznú tevékenységet jelölje x-szel. 4 A jegyzett tĘkét – a devizakönyvvezetést alkalmazó társaságok kivételével – forintban kell meghatározni. 2

8458

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


I.

Általános adatok

13/1.

A képviseletre jogosult(ak) adatai: A képviselet módja:

{ önálló

{ együttes

Együttes képviselet esetén ez a személy mindig az egyik aláíró1 Együttes képviselet esetén a másik (többi) aláíró neve (elnevezése), ha az meghatározott személy2: Tisztség: { vezetĘ tisztségviselĘ3

üzletvezetésre jogosult tag

ügyvezetĘ

vezérigazgató

igazgatósági tag

igazgatótanácsi tag

egyéb

{ cégvezetĘ

{ tag

{ végelszámoló

{ más munkavállaló

{ felügyelĘbiztos

{ felszámoló

A képviseletre jogosult(ak) adatai4:

{ egyéb

E-mail:

Neve: Anyja neve: város, község

Lakóhely: közterület neve házszám, helyrajzi szám

Külföldi lakóhely:

épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

város, község



épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

5

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai : A rovat a következĘ lapon folytatódik!

1

Jogviszony kezdete:

év

hó

nap

Jogviszony vége6:

év

hó

nap

Jelölje x-szel, ha a 2006. évi V. törvény 8. § (2) bekezdése szerint az együttes cégjegyzésre jogosultak közül ez a személy mindig az egyik aláíró. Itt adja meg a meghatározott személy nevét, ha a 2006. évi V. törvény 8. § (2) bekezdése szerint az együttes cégjegyzésre jogosult mindig csak egy másik meghatározott személlyel együtt jegyzi a céget. Hagyja üresen a mezĘt, ha a képviseletre jogosult bármely másik együttes képviseletre jogosulttal együtt jegyezheti a céget. 3 VezetĘ tisztségviselĘ esetén a cégformának megfelelĘ elnevezést is jelölje be. 4 Amennyiben a cég képviseletére feljogosított személy nem természetes személy, akkor annak adatait a rovat második felében kell feltüntetni, az általa megnevezett természetes személy adatait és a képviselete módját pedig a rovat elsĘ felében. 5 A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. 6 Csak határozott idĘre szóló képviselet esetén kell kitölteni. 2

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8459


I.

Általános adatok

13/1.

A cég képviseletére feljogosított szervezet adatai: Cég esetén cégjegyzékszám:

–

–

Társadalmi szervezet, alapítvány esetén a nyilvántartási szám: Külföldi cég, szervezet esetén a nyilvántartási szám1: Külföldi cég, szervezet esetén a nyilvántartási hatóság12:

Elnevezése:

Székhelye:

város, község

– közterület neve házszám, helyrajzi szám

épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

2

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai : folytatás3:

1

Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. 3 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

8460

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


I.

Általános adatok

14/1.

A könyvvizsgáló(k) adatai1: –

A könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet cégjegyzékszáma:

–

Külföldi cég, szervezet esetén a nyilvántartási szám2: Külföldi cég, szervezet esetén a nyilvántartási hatóság16:

Elnevezése: város, község

–

Székhelye:

közterület neve házszám, helyrajzi szám

épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

A könyvvizsgáló(k): Neve: Anyja neve: város, község



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

város, község



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

3

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai : Jogviszony kezdete:

év

hó

nap

Jogviszony vége4:

év

hó

nap folytatás5:

1

Ha a könyvvizsgáló szervezet, akkor a rovat elsĘ felében a szervezet adatait, a rovat második felében a könyvvizsgálatért személyében is felelĘs személy adatait tüntesse fel, ha a könyvvizsgáló természetes személy, akkor az adatait a rovat második felében tüntesse fel. 2 Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. 3 A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. 4 Csak határozott idĘre szóló megbízatás esetén kell kitölteni. 5 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8461


I.

Általános adatok

15/1.

A felügyelĘbizottsági tagok adatai: Neve: Anyja neve: város, község

Lakóhely:

kerület



épület

közterület jellege (út, utca, tér stb.)

lépcsĘház

emelet

ajtó

város, község



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

A felügyelĘbizottsági tag munkavállalói küldött Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai1: Jogviszony kezdete:

év

hó

nap

Jogviszony vége2:

év

hó

nap folytatás3:

16/1.

Átalakulás folytán létrejött cég esetében a jogelĘd cég(ek) adatai: Az átalakult cég jogelĘd cégének cégjegyzékszáma:

–

–

Elnevezése:

folytatás:

18/1.

Annak a kamarának a megnevezése, melynek a cég tagja:

A cég kamarai azonosítószáma:

1

A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. Csak határozott idĘre szóló megbízatás esetén kell kitölteni. 3 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

8462

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


I.

Általános adatok

45/1.

A cég elektronikus elérhetĘsége: A cég honlapja: A cég a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé1: A cég e-mail címe2:

46/1.

Az elismert vállalatcsoportban való tagság adatai: A cég elismert vállalatcsoport uralkodó tagja

47/1.

Az elismert vállalatcsoporthoz tartozó többi cég adatai: –

Az elismert vállalatcsoporthoz tartozó cég cégjegyzékszáma:

–

Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület


lépcsĘház

emelet

ajtó 3

folytatás :

48/1.

A közhasznúsági fokozat adatai4: A közhasznúsági fokozat:

{ közhasznú

{ kiemelten közhasznú

A közhasznúsági fokozat megszerzésének idĘpontja: év

50/1.

hó

nap

A cég központi ügyintézésének helye5: város, község


1

épület

lépcsĘház

Akkor tölthetĘ ki amennyiben a cég a cégjegyzékben feltünteti honlapját is. Kitöltése kötelezĘ szerzĘdésmintát alkalmazó cégek esetében. 3 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 4 Ezt a rovatot csak a közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet, valamint a nonprofit gazdasági társaság töltheti ki. 5 Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, amennyiben a cég központi ügyintézésének helye eltér a cég székhelyétĘl. 2


emelet

ajtó

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8463


I.

Általános adatok

51/1.

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére vonatkozó adatok: A cég összevont (konszolidált) éves beszámolót készítĘ anyavállalat: A cég összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevont leányvállalat:

52/1.

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésébe bevont többi cég adatai: Az összevont éves beszámoló készítésébe bevont cég cégjegyzékszáma:

–

–

Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó 1

folytatás :

53/1.

A cég üzleti évének mérlegfordulónapja2: hó

1 2

Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. Amennyiben az üzleti év eltér a naptári évtĘl.

nap

8464

MAGYAR KÖZLÖNY


01

(cégformától függĘ adatok)

A vállalat adatai

1/1.

A vállalat típusa:

2/1.

A vállalat irányítási formája:

2007/113. szám

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8465


03


A közkereseti társaság adatai 1/1.

A tag(ok) adatai: Természetes személy(ek) adatai: Név: Anyja neve: város, község


épület

lépcsĘház


–



épület

kerület közterület jellege (út, utca, tér stb.) ajtó kerület közterület jellege (út, utca, tér stb.)

lépcsĘház

emelet

ajtó

1

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai : A nem természetes személy adatai: Cég esetén cégjegyzékszám:

–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai: Tagsági jogviszony kezdete:

év

hó

nap folytatás3:

1

A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. 3 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

8466

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


06


A betéti társaság adatai 1/1.

A beltag(ok) adatai: Természetes személy(ek) adatai: Név: Anyja neve: város, község


épület

lépcsĘház


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

1


–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


év

hó

nap folytatás3:

1


2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8467


06


A betéti társaság adatai 2/1.

A kültag(ok) adatai: Természetes személy(ek) adatai: Név: Anyja neve: város, község


épület

lépcsĘház


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

1

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai : Kiskorú tag esetén a törvényes képviselĘ adatai2: A nem természetes személy adatai: Cég esetén cégjegyzékszám:

–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


év

hó

nap folytatás4:

1

A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. A törvényes képviselĘ adatait pótlapon kell megadni. 3 Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. 4 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

8468

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


07


Az egyesülés adatai 1/1.



épület

lépcsĘház


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

1


–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


év

hó

nap folytatás3:

1


2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8469


09


A korlátolt felelĘsségĦ társaság adatai 1/1.

A tag(ok) adatai: { A szavazati jog mértéke meghaladja az 50%-ot 1 { A szavazati jog mértéke minĘsített többségĦ befolyást biztosít

A tag szavazati jogának mértéke: Természetes személy(ek) adatai: Név: Anyja neve:

város, község


épület

lépcsĘház


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

2

A kézbesítési megbízott, illetve a törvényes képviselĘ adatai : A nem természetes személy adatai: Cég esetén cégjegyzékszám:

–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


év

hó

nap folytatás4:

1

A szavazat mértéke a 2006. évi IV. törvény 52. § (2) bekezdése alapján minĘsített többséget biztosító befolyásnak minĘsül. A kézbesítési megbízott és a törvényes képviselĘ adatait pótlapon kell megadni. 3 Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. 4 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

8470

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


09


A korlátolt felelĘsségĦ társaság adatai 2/1.

Az üzletrészen alapított zálogjog adatai: Az üzletrész tulajdonosának (zálogkötelezett) adatai: Alrovatszám a cégjegyzékben1: Név/Elnevezés: A zálogjogosult adatai: Név: Anyja neve: város, község

–

Lakóhely:


épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

2

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai : A nem természetes személy zálogjogosult adatai: Cég esetén cégjegyzékszám:

–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai: folytatás4:

1

Adja meg azt az alrovatszámot, amelyen az üzletrész tulajdonosát a cégbíróság a cégjegyzékben nyilvántartja. A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. 3 Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. 4 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8471


10/Ny


A nyilvánosan mĦködĘ részvénytársaság adatai 6/1.

A kibocsátott átváltoztatható kötvények száma és névértéke: Darabszám

Névérték

Pénznem azaz folytatás1:

7/1.

A kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények száma és névértéke: Darabszám

Névérték

Pénznem azaz folytatás:

8/1.

A részvénytársasági hirdetmények közzétételének módja és helye:

folytatás:

9/1.

Az ügyvezetés típusa: {

10/1.

igazgatóság

{

igazgatótanács

A részvények száma és névértéke: Részvényfajta: Részvényosztály: Sorozatszám: Darabszám Névérték Pénznem azaz Megnevezés: folytatás:

1


8472

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


10/Z


A zártkörĦen mĦködĘ részvénytársaság adatai 1/1.

A részvényes adatai: A részvényes szavazati jogának mértéke:

{ A szavazati jog mértéke meghaladja az 50%-ot 1 { A szavazati jog mértéke minĘsített többségĦ befolyást biztosít { A részvényes egyedüli részvényes

Természetes személy(ek) adatai: Név: Anyja neve: város, község


épület

lépcsĘház


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

A kézbesítési megbízott, illetve a törvényes képviselĘ adatai2: A nem természetes személy adatai: Cég esetén cégjegyzékszám:

–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


1


2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8473


10/Z


A zártkörĦen mĦködĘ részvénytársaság adatai 3/1.

A részvény átruházását az alapszabály korlátozza:

6/1.


Névérték

Igen:

Nem:

Pénznem azaz folytatás1:

7/1.


Névérték


9/1.


10/1.

igazgatóság

{

egyszemélyes igazgatóság

A részvények száma és névértéke: Részvényfajta: Részvényosztály: Sorozatszám: Darabszám Névérték Pénznem azaz Megnevezés: folytatás:

1


8474

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


11


Az egyéni cég adatai 1/1.

A cégtulajdonos adatai: Név: Anyja neve: város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8475


12


A külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete adatai 1/1.

A külföldi vállalkozás adatai: Cégforma: Elnevezés:

Székhely:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

Nyilvántartó hatóság:

Nyilvántartási szám: 2/1.

A külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezetĘ bíróság, illetve hatóság adatai: A bíróság (hatóság) megnevezése:

Székhely:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

8476

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


12


A külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete adatai 3/1.

A külföldi vállalkozás képviseletére jogosult személy vagy szerv adatai: Természetes személy(ek) adatai: Név: Anyja neve: város, község

–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

A nem természetes személy adatai: Cég esetén cégjegyzékszám:

–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


Jogviszony kezdete:

év

épület

hó

lépcsĘház

nap

Jogviszony vége:


emelet

év

ajtó

hó

nap folytatás2:

1 2

Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8477


16


A vízgazdálkodási társulat adatai 1/1.

A társulat típusa: VíziközmĦ-társulat:

Vízitársulat: 2/1.

Az ellenĘrzĘ bizottsági tag(ok) adatai: Név: Anyja neve: város, község



épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

város, község



épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

1


év

hó

nap

Jogviszony vége:

év

hó

nap 2

folytatás :

1 2

A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje.

8478

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


17


A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe adatai 1/1.


Székhely:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó




Székhely:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8479


17


A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe adatai 3/1.


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó


–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


Jogviszony kezdete:

év

épület

hó

lépcsĘház

nap

Jogviszony vége:


emelet

év

ajtó

hó

nap folytatás2:

1 2

Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje.

8480

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


18


A végrehajtói iroda adatai 1/1.

A végrehajtói iroda tagjának/tagjainak adatai: Természetes személy(ek) adatai: Név: Anyja neve: város, község


épület

lépcsĘház


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

1


–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


1

A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. A törvényes képviselĘ adatait pótlapon kell megadni. 3 Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. 4 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8481


18


A végrehajtói iroda adatai 2/1.

A végrehajtói iroda önálló bírósági végrehajtó tagjának/tagjainak adatai: Önálló bírósági végrehajtó adatai: Szavazati jog terjedelme:

,

%

Név: Anyja neve: város, község


épület

lépcsĘház

Önálló bírósági végrehajtó szolgálati helyének adatai:


emelet

ajtó

A bíróság jelzĘszáma:

Bíróság neve: város, község

Hivatali cím: közterület neve házszám, helyrajzi szám

épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

Illetékességi területének kiterjesztése: folytatás1:

1


8482

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


19


Az európai gazdasági egyesülés adatai 1/1.



épület

lépcsĘház


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

1


–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


1


2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8483


19


Az európai gazdasági egyesülés adatai 2/1.

Székhelyáthelyezés folytán bejegyzett cég esetén az elĘzĘ székhely szerinti adatok: Székhely:

város, község



Nyilvántartási szám:

épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

8484

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


20


Az európai részvénytársaság adatai 1/1.





épület

lépcsĘház


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

A kézbesítési megbízott, illetve a törvényes képviselĘ adatai2:


–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


1


2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8485


20


Az európai részvénytársaság adatai

3/1.

A részvények száma és névértéke: Részvényfajta: Részvényosztály: Sorozatszám: Darabszám Névérték Pénznem azaz Megnevezés: folytatás1:

4/1.


Névérték


5/1.


Névérték


6/1.


folytatás:

1


8486

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


20


Az európai részvénytársaság adatai 7/1.


város, község


épület


lépcsĘház

emelet

ajtó




10/1.

igazgatóság

{



{

igazgatótanács

Igen:

Nem:

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8487


21


A közjegyzĘi iroda adatai 1/1.

A közjegyzĘi iroda tagjainak adatai: Név: Anyja neve: város, község



épület

lépcsĘház




épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

1

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai :

A közjegyzĘi iroda közjegyzĘ tagjainak adatai: Szavazati jog terjedelme:

,

% város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó 2

folytatás :

1 2

A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje.

8488

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám

Cégbejegyzési kérelem (cégformától függĘ adatok)

22

A külföldi székhelyĦ európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének adatai 1/1.

A külföldi székhelyĦ európai gazdasági egyesülés adatai: Elnevezés:

Székhely:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet


Nyilvántartási szám: A telephely magyarországi központi ügyintézésének helyét az általános adatok 5. rovatában kell feltüntetni. Az általános adatok 2. rovatában a cég elnevezéseként az európai gazdasági egyesülés nevét kell feltüntetni a „magyarországi telephelye” toldattal. A telephelyet létesítĘ okirat keltét az általános adatok 8. rovatában, a fĘtevékenységet a 9. rovatban, a telephely képviseletére vonatkozó adatokat a 13. rovatban kell feltüntetni.

ajtó

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8489

Cégbejegyzési kérelem (cégformától függĘ adatok)

22

A külföldi székhelyĦ európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének adatai 2/1.


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó


–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


Jogviszony kezdete:

év

épület

hó

lépcsĘház

nap

Jogviszony vége:


emelet

év

ajtó

hó

nap folytatás2:

1 2

Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje

8490

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


23


Az európai szövetkezet adatai 1/1.


város, község


épület

lépcsĘház




igazgatóság

{

igazgatótanács

{

ügyvezetĘ elnök


emelet

ajtó

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8491


___

Pótlap

___/___

Kézbesítési megbízott adatai1: Természetes személy adatai: Neve: Anyja neve: város, község

Lakóhely:

kerület


épület

közterület jellege (út, utca, tér stb.)

lépcsĘház

emelet

ajtó


–

–


Székhelye: közterület neve házszám, helyrajzi szám

___/___

épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

Kiskorú törvényes képviselĘjének adatai2: Neve: Anyja neve: város, község


1

épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

Az elsĘ oszlopban fel kell tüntetni azt a rovatot és alrovatot, melyben a kézbesítési megbízott adataira hivatkoznak, tehát hogy az itt feltüntetett személy kinek a kézbesítési megbízottja. Az elsĘ oszlopban fel kell tüntetni azt a rovatot és alrovatot, melyben a kiskorú törvényes képviselĘjének adataira hivatkoznak, tehát hogy az itt feltüntetett személy kinek a törvényes képviselĘje.

2

8492

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám

Változásbejegyzési kérelem

I+

A cég cégjegyzékszáma:

–

–

A cég létesítĘ okirata szerzĘdésminta alapján készült 1 A cég elnevezése:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

azzal a kérelemmel fordul a Tisztelt Bírósághoz, hogy a bejelentett változás(oka)t a cégnyilvántartásba bejegyezni szíveskedjék. A változásbejegyzésre irányuló eljárás illetékének és a közzétételi költségtérítésnek a megfizetése elektronikus úton 2 történt

A befizetett költségtérítés:

Ft

Az illeték összege:

Ft

Az illetékbélyegek a nyomtatvány hátoldalára is ragaszthatók.

1

Jelölje x-szel, ha a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelĘsségĦ társaság vagy a zártkörĦen mĦködĘ részvénytársaság létesítĘ okirata szerzĘdésminta alapján készült, így a 2006. évi V. törvény 48. §-a alapján egyszerĦsített cégeljárás lefolytatását kéri. Jelölje x-szel, ha az illeték és a költségtérítés megfizetése elektronikus úton történt.

2

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8493


I+

A mellékletek száma fajtánként és nyelvenként részletezve1 A mellékletek száma összesen: A melléklet megnevezése

db darabszám

nyelv

db db db db db db db db db db db db db db db folytatás2:

Dátum: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


1 Sorolja fel a változásbejegyzési kérelemhez benyújtott mellékleteket fajtánként részletezve! A cégbejegyzési kérelemhez csatolható a cégiratoknak az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén készült hiteles fordítása. Ebben az esetben jelölje a csatolt melléklet nyelvét is. A magyar nyelvĦ cégiratoknál nem szükséges feltüntetni a nyelvet. Amennyiben olyan okiratot csatol, amelyben egymás mellett szerepel a magyar nyelvĦ szöveg, valamint annak fordítása (tükörfordítás), akkor az ilyen okiratot egy okiratnak kell tekinteni, de nyelvként meg kell jelölni – vesszĘvel elválasztva - a magyar nyelvet és az idegen nyelvet is. Az Európai Unió hivatalos nyelvei (a magyaron kívül): angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén. 2 Amennyiben további mellékleteket kíván feltüntetni, akkor a folytatást x-szel jelölje.

8494

MAGYAR KÖZLÖNY

I+

2007/113. szám


A kérelem mellékletét nem képezĘ okiratok száma fajtánként részletezve1

A melléklet megnevezése

darabszám db db db db db db db db db db db db db db db db db folytatás2:

Alulírott jogi képviselĘ kijelentem, hogy a kérelemhez csatolt okiratok (mellékletek), és a fent megnevezett, a kérelem mellékletét nem képezĘ okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégeztem.

Dátum: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1


EgyszerĦsített cégeljárás esetén a Ctv. 48. § (3) bekezdés alapján sorolja fel a változásbejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, a kérelem mellékletét nem képezĘ okiratokat! Amennyiben további mellékleteket kíván feltüntetni, akkor a folytatást x-szel jelölje.

2

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8495


I+ 1. számú melléklet

Jogi képviselĘ adatai: Neve: város község

Irodájának címe: út utca

E-mail1:

Telefon7:

Annak a kamarának a megnevezése, amelynek a jogi képviselĘ tagja:

Kamarai nyilvántartási száma:

Dátum: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


1

Ezt a rovatot csak akkor kell kitölteni, ha a jogi képviselĘ ilyen adatokkal rendelkezik.

házszám hrsz.

8496

MAGYAR KÖZLÖNY

I+.

2007/113. szám

Cég- és változásbejegyzési kérelem Általános adatok KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

2/___

A cég elnevezése:

A változás idĘpontja1: év

hó

nap törölve2:

/___

A változás idĘpontja:

3/___

év

hó

nap

év

hó

nap

A cég rövidített elnevezése:

A változás idĘpontja1: törölve:

/___

A változás idĘpontja: év

4/___

hó

nap

A cég idegen nyelvĦ elnevezése(i), idegen nyelvĦ rövidített elnevezése(i):


hó

nap törölve:

/___


hó

nap törölve: folytatás3:

1

Az az idĘpont, amikor a cég elhatározása alapján a változás bekövetkezett. Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 3 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

2007/113. szám

I+.

MAGYAR KÖZLÖNY

8497


5/___

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


hó

nap törölve2:

/___

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


6/___

hó

nap

város, község

A cég telephelye(i): közterület neve házszám, helyrajzi szám

épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


hó

nap törölve: város, község

/___ közterület neve házszám, helyrajzi szám


épület

év

hó

lépcsĘház


emelet

ajtó


1


8498

MAGYAR KÖZLÖNY

I+.

2007/113. szám


7/___

A cég fióktelepe(i):

város, község



épület

A változás idĘpontja1:

év

hó

lépcsĘház


emelet

ajtó

nap törölve2: város, község

–

/___


épület


év

hó

lépcsĘház


emelet

ajtó

nap törölve: város, község

–

/___



épület

év

hó

lépcsĘház


emelet

ajtó


8/___

A létesítĘ okirat kelte:

év

hó

nap

A cégiratok fordítása az Európai Unió melyik hivatalos nyelvén szerepel a cégnyilvántartásban: módosítva:

/___ év

hó

nap

A cégiratok fordítása az Európai Unió melyik hivatalos nyelvén szerepel a cégnyilvántartásban: módosítva: folytatás:

1


2007/113. szám

I+.

MAGYAR KÖZLÖNY

8499


9/___

’

A cég tevékenysége:

FĘtevékenység1:

Közhasznú2:


hó

nap törölve4:

’

/___

FĘtevékenység:

Közhasznú:


hó

nap törölve:

’

/___

FĘtevékenység:

Közhasznú:


hó

nap törölve:

’

/___

FĘtevékenység:

Közhasznú:


hó

nap törölve:

’

/___

FĘtevékenység:

Közhasznú:


hó


1

A fĘtevékenységet x-szel jelölje. A közhasznú tevékenységet x-szel jelölje. 3 Az az idĘpont, amikor a cég elhatározása alapján a változás bekövetkezett. 4 Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 5 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

8500

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám

Cég- és változásbejegyzési kérelem

I+.

Általános adatok KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

10/___

A meghatározott idĘtartamra alapított cég esetén a meghatározott idĘ lejártának napja:

év

hó

nap törölve1:

/___ év

11/___

hó

nap

A cég jegyzett tĘkéje: Összeg:

Pénznem:

azaz A változás idĘpontja2: év

hó

nap törölve:

/___

Összeg:

Pénznem:

azaz A változás idĘpontja: év

hó


1

Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. Az az idĘpont, amikor a cég elhatározása alapján a változás bekövetkezett. 3 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

2007/113. szám

I+.

MAGYAR KÖZLÖNY

8501


13/___

A képviseletre jogosult(ak) adatai: A képviselet módja:

{ önálló

{ együttes

Együttes képviselet esetén ez a személy mindig az egyik aláíró1 Együttes képviselet esetén a másik (többi) aláíró neve (elnevezése), ha az meghatározott személy2: Tisztség: { vezetĘ tisztségviselĘ3

üzletvezetésre jogosult tag

ügyvezetĘ

vezérigazgató

igazgatósági tag

igazgatótanácsi tag

egyéb

{ cégvezetĘ

{ tag

{ végelszámoló

{ más munkavállaló

{ felügyelĘbiztos

{ felszámoló

A képviseletre jogosult(ak) adatai4:

{ egyéb

E-mail:




épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

város, község



épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

5

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai : Jogviszony kezdete: A rovat a következĘ lapon folytatódik!

1


év

hó

nap

év

hó

nap

Jogviszony vége6:

év

hó

nap

Jelölje x-szel, ha a 2006. évi V. törvény 8. § (2) bekezdése szerint az együttes cégjegyzésre jogosultak közül ez a személy mindig az egyik aláíró. Itt adja meg a meghatározott személy nevét, ha a 2006. évi V. törvény 8. § (2) bekezdése szerint az együttes cégjegyzésre jogosult mindig csak egy másik meghatározott személlyel együtt jegyzi a céget. Hagyja üresen a mezĘt, ha a képviseletre jogosult bármely másik együttes képviseletre jogosulttal együtt jegyezheti a céget. 3 VezetĘ tisztségviselĘ esetén a cégformának megfelelĘ elnevezést is jelölje be. 4 Amennyiben a cég képviseletére feljogosított személy nem természetes személy, akkor annak adatait a rovat második felében kell feltüntetni, az általa megnevezett természetes személy adatait és a képviselete módját pedig a rovat elsĘ felében. 5 A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. 6 Csak határozott idĘre szóló képviselet esetén kell kitölteni. 2

8502

MAGYAR KÖZLÖNY

I+.

2007/113. szám


13/___

A cég képviseletére feljogosított szervezet adatai: Cég esetén cégjegyzékszám:

–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

2

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai : törölve3: folytatás4:

1

Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. 3 Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 4 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

2007/113. szám

I+.

MAGYAR KÖZLÖNY

8503


14/___

A könyvvizsgáló(k) adatai1: A könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet cégjegyzékszáma:

–

–

Külföldi cég, szervezet esetén a nyilvántartási szám2: Külföldi cég, szervezet esetén a nyilvántartási hatóság29:


–

Székhelye:


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

A könyvvizsgáló(k): Név: Anyja neve: város, község



épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

város, község



épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

3


év

hó

nap

év

hó

nap

Jogviszony vége4:

év

hó

nap

A változás idĘpontja: törölve5: folytatás6:

1

Ha a könyvvizsgáló szervezet, akkor a rovat elsĘ felében a szervezet adatait, a rovat második felében a könyvvizsgálatért személyében is felelĘs személy adatait tüntesse fel, ha a könyvvizsgáló természetes személy, akkor az adatait a rovat második felében tüntesse fel. Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. 3 A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. 4 Csak határozott idĘre szóló megbízatás esetén kell kitölteni. 5 Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 6 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

8504

MAGYAR KÖZLÖNY

I+.

2007/113. szám


15/___

A felügyelĘbizottsági tagok adatai: Név: Anyja neve: város, község



épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

város, község



épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

A felügyelĘ bizottsági tag munkavállalói küldött Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai1: Jogviszony kezdete: A változás idĘpontja:

év

hó

nap

év

hó

nap

Jogviszony vége2:

év

hó

nap

törölve3: folytatás4:

1

A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. Csak határozott idĘre szóló megbízatás esetén kell kitölteni. 3 Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 4 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

2007/113. szám

I+.

MAGYAR KÖZLÖNY

8505


16/___

Átalakulás folytán létrejött cég esetében a jogelĘd cég(ek) adatai: Az átalakult cég jogelĘd cégének cégjegyzékszáma:

–

–

Elnevezése:

törölve1:

/___

Az átalakult cég jogelĘd cégének cégjegyzékszáma:

–

–

Elnevezése:

törölve:

/___

Az átalakult cég jogelĘd cégének cégjegyzékszáma:

–

–

Elnevezése:

törölve: folytatás2:

18/___

Annak a kamarának a megnevezése, melynek a cég tagja:

A cég kamarai azonosítószáma: törölve:

/___ A cég kamarai azonosítószáma:

1 2

Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje.

8506

MAGYAR KÖZLÖNY

I+.

2007/113. szám


22/___

Átalakulás folytán megszĦnt cég esetében a jogutód cég(ek) adatai: –

Az átalakult cég jogutód cégének cégjegyzékszáma:

–

Elnevezése:

Az átalakulás cég által meghatározott idĘpontja1:

év

hó

nap törölve2:

/___

–


–

Elnevezése:

Az átalakulás cég által meghatározott idĘpontja:

év

hó

nap törölve:

/___

–


–

Elnevezése:

Az átalakulás cég által meghatározott idĘpontja:

év

hó


25/___

A jogutód nélküli megszĦnés elhatározásának idĘpontja: A megszĦnés elhatározásának dátuma:

év

hó

nap törölve:

/___

1

A megszĦnés elhatározásának dátuma:

év

hó

nap

Csak abban az esetben kell kitölteni, ha az átalakulás során az átalakulás idĘpontját a cég kifejezetten meghatározza. Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 3 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

2007/113. szám

I+.

MAGYAR KÖZLÖNY

8507


26/___

A végelszámolás kezdete és befejezése: A végelszámolás kezdetének idĘpontja: A végelszámolás befejezésének idĘpontja:

év

hó

nap

év

hó

nap törölve1:

/___

A végelszámolás kezdetének idĘpontja: A végelszámolás befejezésének idĘpontja:

év

hó

nap

év

hó

nap

A végelszámolás a továbbiakban nem az egyszerĦsített végelszámolás szabályai szerint folytatódik2: Az egyszerĦsített végelszámolás során végelszámoló a végelszámolásról már közzétett hirdetményt a Cégközlönyben3: A végelszámolás befejezésére a cég fennmaradásával került sor: 45/___

A cég elektronikus elérhetĘsége: A cég honlapja: A cég a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé4: A cég e-mail címe5: A változás idĘpontja: év

hó

nap törölve:

/___

A cég honlapja: A cég a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé: A cég e-mail címe: A változás idĘpontja: év

1

hó

nap

Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. Ezt a mezĘt csak a közkereseti társaság és a betéti társaság töltheti ki a 2006. évi V. törvény 114. § (3) bekezdésében meghatározott esetben. 3 Ezt a mezĘt csak a közkereseti társaság és a betéti társaság töltheti ki akkor, ha a végelszámolás a továbbiakban nem az egyszerĦsített végelszámolás szabályai szerint folytatódik. 4 Akkor tölthetĘ ki amennyiben a cég a cégjegyzékben feltünteti honlapját is. 5 Kitöltése kötelezĘ szerzĘdésmintát alkalmazó cégek esetében. 2

8508

MAGYAR KÖZLÖNY

I+.

2007/113. szám


46/___

Az elismert vállalatcsoportban való tagság adatai: A cég elismert vállalatcsoport uralkodó tagja A változás idĘpontja: év

hó

nap törölve1:

47/___

Az elismert vállalatcsoporthoz tartozó többi cég adatai: Az elismert vállalatcsoporthoz tartozó cég cégjegyzékszáma:

–

–


–

Székhelye:


épület


lépcsĘház

emelet

ajtó


hó

nap törölve:

/___

Az elismert vállalatcsoporthoz tartozó cég cégjegyzékszáma:

–

–


–

Székhelye:


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


hó


1 2


2007/113. szám

I+.

MAGYAR KÖZLÖNY

8509


48/___

A közhasznúsági fokozat1: A közhasznúsági fokozat:

{ közhasznú



hó

nap

év

hó

nap

év

hó

nap

A közhasznúsági fokozat módosításának idĘpontja: A közhasznúsági fokozat törlésének idĘpontja: törölve2:

/___

A közhasznúsági fokozat:

{ közhasznú



50/___

hó

nap

A cég központi ügyintézésének helye3: város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


hó

nap törölve4:

/___

város, község


épület

lépcsĘház


1

hó

nap

Ezt a rovatot csak a közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet, valamint a nonprofit gazdasági társaság töltheti ki. Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 3 Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, amennyiben a cég központi ügyintézésének helye eltér a cég székhelyétĘl. 4 Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 2


emelet

ajtó

8510

MAGYAR KÖZLÖNY

I+.

2007/113. szám


51/___

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére vonatkozó adatok: A cég összevont (konszolidált) éves beszámolót készítĘ anyavállalat: A cég összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevont leányvállalat: A változás idĘpontja: év

hó

nap törölve1:

/___

A cég összevont (konszolidált) éves beszámolót készítĘ anyavállalat: A cég összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevont leányvállalat: A változás idĘpontja: év

1

hó

Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje.

nap

2007/113. szám

I+.

MAGYAR KÖZLÖNY

8511


52/___

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésébe bevont többi cég adatai: Az összevont éves beszámoló készítésébe bevont cég cégjegyzékszáma:

–

–


–

Székhelye:


épület


lépcsĘház

emelet

ajtó


hó

nap törölve1:

/___

Az összevont éves beszámoló készítésébe bevont cég cégjegyzékszáma:

–

–


–

Székhelye:


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


hó


1 2


8512

MAGYAR KÖZLÖNY

I+.

2007/113. szám


53/___

A cég üzleti évének mérlegfordulónapja1: hó

nap


hó

nap törölve2:

/___

A cég üzleti évének mérlegfordulónapja: hó


1 2

hó

Amennyiben az üzleti év eltér a naptári évtĘl. Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje.

nap

nap

2007/113. szám

01+

MAGYAR KÖZLÖNY

8513

Cég- és változásbejegyzési kérelem A vállalat adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___

A vállalat típusa: A változás idĘpontja: év

hó

nap törölve1:

/___ A változás idĘpontja:

2/___

év

hó

nap

év

hó

nap

A vállalat irányítási formája: A változás idĘpontja: törölve:

/___ A változás idĘpontja: év

1

hó


nap

8514

MAGYAR KÖZLÖNY

03+

2007/113. szám

Cég- és változásbejegyzési kérelem A közkereseti társaság adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___


Lakóhely: közterület neve házszám, helyrajzi á

épület

lépcsĘház

emelet

ajtó

város, község

–



közterület neve házszám, helyrajzi á

épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

1


–

–



–

Székhelye:


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai: Tagsági jogviszony kezdete: A változás idĘpontja: 1

év

hó

nap

Tagsági jogviszony vége:

hó

nap

törölve3: év

hó

nap

A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. 3 Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 4 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

év

folytatás4:

2007/113. szám

06+

MAGYAR KÖZLÖNY

8515

Cég- és változásbejegyzési kérelem A betéti társaság adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___

A beltag(ok) adatai: Természetes személy(ek) adatai: Név: Anyja neve: város, község


épület

lépcsĘház

emelet

ajtó

város, község

–




épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

1


–

–



–

Székhelye:


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


év

hó

nap


hó

nap

törölve3: év

hó

nap


év

folytatás4:

8516

MAGYAR KÖZLÖNY

06+

2007/113. szám

Cég- és változásbejegyzési kérelem A betéti társaság adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

2/___

A kültag(ok) adatai: Természetes személy(ek) adatai: Név: Anyja neve: város, község


épület

lépcsĘház

emelet

ajtó

város, község

–




épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

1


–

–



–

Székhelye:


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


év

hó

nap


hó

nap

törölve3: év

hó

nap

A kézbesítési megbízott és a törvényes képviselĘ adatait pótlapon kell megadni. Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. 3 Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 4 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

év

folytatás4:

2007/113. szám

07+

MAGYAR KÖZLÖNY

8517

Cég- és változásbejegyzési kérelem Az egyesülés adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___

A csatlakozó tag csatlakozásának idĘpontja:

A tag(ok) adatai:

év

hó

nap

A csatlakozó tag felelĘsségének esetleges korlátozása: Természetes személy(ek) adatai: Név: Anyja neve: város, község


épület

lépcsĘház

emelet

ajtó

város, község

–




épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai: A nem természetes személy adatai: Cég esetén cégjegyzékszám:

–

–

Társadalmi szervezet, alapítvány esetén a nyilvántartási szám: Külföldi cég, szervezet esetén a nyilvántartási szám: Külföldi cég, szervezet esetén a nyilvántartási hatóság:


–

Székhelye:


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai: Tagsági jogviszony kezdete: A változás idĘpontja:

év

hó

nap


év

hó

nap

törölve: év

hó

nap

folytatás:

8518

MAGYAR KÖZLÖNY

08+

2007/113. szám

Cég- és változásbejegyzési kérelem A közös vállalat adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___


A tag(ok) adatai:

év

hó

nap

A csatlakozó tag felelĘsségének esetleges korlátozása: Természetes személy(ek) adatai: Neve: Anyja neve: város, község

Lakóhely: út, utca

város, község

–


házszám, hrsz.

út, utca

házszám, hrsz.

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai1: A nem természetes személy adatai: Cég esetén cégjegyzékszám:

–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai: A változás idĘpontja:

1

törölve3: év

hó


nap

folytatás4:

2007/113. szám

09+

MAGYAR KÖZLÖNY

8519

Cég- és változásbejegyzési kérelem A korlátolt felelĘsségĦ társaság adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___

A tag(ok) adatai: { A szavazati jog mértéke meghaladja az 50 %-ot 1 { A szavazati jog mértéke minĘsített többségĦ befolyást biztosít

A tag szavazati jogának mértéke: Természetes személy(ek) adatai: Név: Anyja neve:

város, község


épület

lépcsĘház

emelet

ajtó

város, község

–




épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

2


–

–



–

Székhelye:


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


év

hó

nap


hó

nap

törölve: év

hó

nap

A szavazat mértéke a 2006. évi IV. törvény 52. § (2) bekezdése alapján minĘsített többséget biztosító befolyásnak minĘsül. A kézbesítési megbízott és a törvényes képviselĘ adatait pótlapon kell megadni. 3 Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. 2

év

folytatás:

8520

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


09+

A korlátolt felelĘsségĦ társaság adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

2/___

Az üzletrészen alapított zálogjog adatai: Az üzletrész tulajdonosának (zálogkötelezett) adatai: Alrovatszám a cégjegyzékben1: Név/Elnevezés: A zálogjogosult adatai: Név: Anyja neve: város, község

–

Lakóhely:


épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

2

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai : A nem természetes személy zálogjogosult adatai: Cég esetén cégjegyzékszám:

–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


1

törölve: év

hó

nap

Adja meg azt az alrovatszámot, amelyen az üzletrész tulajdonosát a cégbíróság a cégjegyzékben nyilvántartja. A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. 3 Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. 2

folytatás:

2007/113. szám

10/Ny+

MAGYAR KÖZLÖNY

8521

Cég- és változásbejegyzési kérelem A nyilvánosan mĦködĘ részvénytársaság adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

4/___

Bemutatóra szóló részvények1: Darabszám

Névérték

Pénznem azaz

Megnevezés: A változás idĘpontja: év

hó

nap törölve2:

Darabszám

Névérték

Pénznem

/___

azaz Megnevezés: A változás idĘpontja: év

hó

nap törölve:

Darabszám

Névérték

Pénznem

/___


hó

nap törölve:

Darabszám

Névérték

Pénznem

/___


hó


1

A rovatban a 2006. július 1-je elĘtt bejegyzett adatok törlését lehet bejelenteni. Az új adatokat a 10-es számú, „A részvények száma és névértéke” nevĦ rovatban kell megadni. 2 Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 3 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje.

8522

MAGYAR KÖZLÖNY

10/Ny+

2007/113. szám


5/___

Névre szóló részvények1:

Darabszám

Részvényfajta: Részvényosztály: Sorozatszám: Névérték Pénznem azaz


hó

nap törölve1:

/___

Darabszám



hó

nap törölve:

/___

Darabszám



hó


1 2


2007/113. szám

10/Ny+

MAGYAR KÖZLÖNY

8523


6/___


Névérték

Pénznem azaz


hó

nap törölve1:

/___

Darabszám

Névérték

Pénznem azaz


hó

nap törölve:

/___

Darabszám

Névérték

Pénznem azaz


hó

nap törölve:

/___

Darabszám

Névérték

Pénznem azaz


hó


1 2


8524

MAGYAR KÖZLÖNY

10/Ny+

2007/113. szám


7/___


Névérték

Pénznem azaz


hó

nap törölve1:

/___

Darabszám

Névérték

Pénznem azaz


hó

nap törölve:

/___

Darabszám

Névérték

Pénznem azaz


hó

nap törölve:

/___

Darabszám

Névérték

Pénznem azaz


hó


1 2


2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8525


10/Ny+

A nyilvánosan mĦködĘ részvénytársaság adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

8/___



hó

nap törölve1:


hó

nap törölve:


hó

nap törölve:


hó


9/___


igazgatóság

{

igazgatótanács


hó

nap törölve:

/___

{

igazgatóság

{

igazgatótanács


hó

nap törölve:

1 2


8526

MAGYAR KÖZLÖNY

10/Ny+

2007/113. szám


10/___

A részvények száma és névértéke: Részvényfajta: Részvényosztály: Sorozatszám: Darabszám Névérték Pénznem azaz Megnevezés: A változás idĘpontja: év

hó

nap törölve1:

/___ Darabszám



hó

nap törölve:

/___ Darabszám



hó


1 2


2007/113. szám

10/Z+

MAGYAR KÖZLÖNY

8527

Cég- és változásbejegyzési kérelem A zártkörĦen mĦködĘ részvénytársaság adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___





épület

lépcsĘház


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

A kézbesítési megbízott, illetve a törvényes képviselĘ adatai2: A nem természetes személy adatai: Cég esetén cégjegyzékszám:

–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai: A változás idĘpontja: 1

törölve4: év

hó

nap

A szavazat mértéke a 2006. évi IV. törvény 52. § (2) bekezdése alapján minĘsített többséget biztosító befolyásnak minĘsül. A kézbesítési megbízott és a törvényes képviselĘ adatait pótlapon kell megadni. 3 Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. 4 Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 5 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

folytatás5:

8528

MAGYAR KÖZLÖNY

10/Z+

2007/113. szám


3/___


Igen:

Nem:


hó

nap törölve1:

Igen:

/___

Nem:


5/___

hó

nap

Névre szóló részvények2:

Darabszám



hó

nap törölve:

/___ Darabszám



hó


1

Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. A rovatban a 2006. július 1-je elĘtt bejegyzett adatok törlését lehet bejelenteni. Az új adatokat a 10-es számú, „A részvények száma és névértéke” nevĦ rovatban kell megadni. 3 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

2007/113. szám

10/Z+

MAGYAR KÖZLÖNY

8529


6/___


Névérték

Pénznem azaz


hó

nap törölve1:

/___

Darabszám

Névérték

Pénznem azaz


hó

nap törölve:

/___

Darabszám

Névérték

Pénznem azaz


hó

nap törölve:

/___

Darabszám

Névérték

Pénznem azaz


hó


1 2


8530

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


10/Z+

A zártkörĦen mĦködĘ részvénytársaság adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

7/___


Névérték

Pénznem azaz


hó

nap törölve1:

/___

Darabszám

Névérték

Pénznem azaz


hó


9/___


igazgatóság

{



hó

nap törölve:

/___

{

igazgatóság

{



1 2

hó


nap

2007/113. szám

10/Z+

MAGYAR KÖZLÖNY

8531


10/___


hó

nap törölve1:

/___ Darabszám



hó

nap törölve:

/___ Darabszám



hó


1 2


8532

MAGYAR KÖZLÖNY

11+

2007/113. szám

Cég- és változásbejegyzési kérelem Az egyéni cég adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___



épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


hó

nap törölve1:

/___



épület

lépcsĘház


1

hó


nap


emelet

ajtó

2007/113. szám

12+

MAGYAR KÖZLÖNY

8533

Cég- és változásbejegyzési kérelem A külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___


Székhely:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


Nyilvántartási szám: A változás idĘpontja: év

hó

nap törölve1:

/___

Cégforma: Elnevezés:

Székhely:

város, község


épület

lépcsĘház



1

hó


nap


emelet

ajtó

8534

MAGYAR KÖZLÖNY

12+

2007/113. szám


2/___


Székhely:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


hó

nap törölve1:

/___

A bíróság (hatóság) megnevezése:

Székhely:

város, község


épület

lépcsĘház


1

hó


nap


emelet

ajtó

2007/113. szám

12+

MAGYAR KÖZLÖNY

8535


3/___


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó


–

–



–

Székhelye:


Jogviszony kezdete:

év

épület

hó

lépcsĘház

nap

Jogviszony vége:


emelet

év

ajtó

hó

nap


hó

nap törölve2: folytatás3:

1

Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 3 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

8536

MAGYAR KÖZLÖNY

14+

2007/113. szám

Cég- és változásbejegyzési kérelem A közhasznú társaság adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___

A közhasznúsági fokozat: A közhasznúsági fokozat:

{ közhasznú


A közhasznúsági fokozat megszerzésének idĘpontja:

év

hó

nap

A közhasznúsági fokozat módosításának idĘpontja:

év

hó

nap

A közhasznúsági fokozat törlésének idĘpontja:

év

hó

nap törölve1:

/___

A közhasznúsági fokozat:

{ közhasznú

A közhasznúsági fokozat megszerzésének idĘpontja:

1



év

hó

nap

2007/113. szám

14+

MAGYAR KÖZLÖNY

8537


2/___

A tag(ok) adatai: A tag szavazati jogának mértéke:

{ A szavazati jog mértéke meghaladja az 50 %-ot



épület

lépcsĘház

emelet

ajtó

város, község

–




épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

1


–

–



–

Székhelye:


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


év

hó

nap


év

hó

nap 3

A változás idĘpontja: 1

törölve : év

hó

nap

A kézbesítési megbízott és a törvényes képviselĘ adatait pótlapon kell megadni. Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. 3 Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 4 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

folytatás4:

8538

MAGYAR KÖZLÖNY

14+

2007/113. szám


3/___

A társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelĘs szervezet, amellyel a társaság a közhasznú tevékenység folytatására szerzĘdést kötött: Elnevezés: város, község

Székhely: közterület neve házszám, helyrajzi szám

épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


hó

nap törölve1:

/___

Elnevezés: város, község

Székhely: közterület neve házszám, helyrajzi szám

épület

lépcsĘház


1

hó


nap


emelet

ajtó

2007/113. szám

16+

MAGYAR KÖZLÖNY

8539

Cég- és változásbejegyzési kérelem Vízgazdálkodási társulat adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___

A társulat típusa: VíziközmĦ-társulat:

Vízitársulat: A változás idĘpontja:

év

hó

nap törölve1:

/___

Vízitársulat:

VíziközmĦ-társulat:


2/___

hó

nap

Az ellenĘrzĘ bizottsági tag(ok) adatai: Név: Anyja neve: város, község



épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

város, község



épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

2

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai : Jogviszony kezdete: A változás idĘpontja:

év

hó

év

Jogviszony vége:

nap

hó

év

hó

nap


1

Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. 3 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

8540

MAGYAR KÖZLÖNY

17+

2007/113. szám

Cég- és változásbejegyzési kérelem A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___


Székhely:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó



hó

nap törölve1:

/___

Cégforma: Elnevezés:

Székhely:

város, község


épület

lépcsĘház



1

hó


nap


emelet

ajtó

2007/113. szám

17+

MAGYAR KÖZLÖNY

8541


2/___


Székhely:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


hó

nap törölve1:

/___

A bíróság (hatóság) megnevezése:

Székhely:

város, község


épület

lépcsĘház


1

hó


nap


emelet

ajtó

8542

MAGYAR KÖZLÖNY

17+

2007/113. szám


3/___


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó


–

–



–

Székhelye:


Jogviszony kezdete:

év

épület

hó

lépcsĘház

nap

Jogviszony vége:


emelet

év

ajtó

hó

nap


hó


1


2007/113. szám

18+

MAGYAR KÖZLÖNY

8543

Cég- és változásbejegyzési kérelem A végrehajtói iroda adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___

A végrehajtói iroda tagjának/tagjainak adatai: Természetes személy(ek) adatai: Név: Anyja neve: város, község


épület

lépcsĘház


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

1


–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


törölve4: év

hó

A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. A törvényes képviselĘ adatait pótlapon kell megadni. 3 Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. 4 Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 5 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

nap

folytatás5:

8544

MAGYAR KÖZLÖNY

18+

2007/113. szám

Cég- és változásbejegyzési kérelem A végrehajtói iroda adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

2/___

A végrehajtói iroda önálló bírósági végrehajtó tagjának/tagjainak adatai: Önálló bírósági végrehajtó adatai: Szavazati jog terjedelme:

,

%



épület

lépcsĘház

Önálló bírósági végrehajtó szolgálati helyének adatai:


emelet

ajtó

A bíróság jelzĘszáma:

Bíróság neve: város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

Illetékességi területének kiterjesztése: A változás idĘpontja:

év

hó


1 2


2007/113. szám

19+

MAGYAR KÖZLÖNY

8545

Cég- és változásbejegyzési kérelem Az európai gazdasági egyesülés adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___


A tag(ok) adatai:

év

hó

nap

A csatlakozó tag felelĘsségének esetleges korlátozása: Természetes személy(ek) adatai: Név: Anyja neve: város, község


épület

lépcsĘház


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

1


–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


1

törölve3: év

hó

nap


folytatás4:

8546

MAGYAR KÖZLÖNY

20+

2007/113. szám

Cég- és változásbejegyzési kérelem Az európai részvénytársaság adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___





épület

lépcsĘház


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó

2


–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó


törölve4: év

hó

nap

A szavazat mértéke a 2006. évi IV. törvény 52. § (2) bekezdése alapján minĘsített többséget biztosító befolyásnak minĘsül. A kézbesítési megbízott és a törvényes képviselĘ adatait pótlapon kell megadni. 3 Kitöltése abban az esetben kötelezĘ, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal. 4 Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 5 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

folytatás5:

2007/113. szám

20+

MAGYAR KÖZLÖNY

8547


3/___


hó

nap törölve1:

/___ Darabszám



hó

nap törölve:

/___ Darabszám



hó


1 2


8548

MAGYAR KÖZLÖNY

20+

2007/113. szám


4/___


Névérték

Pénznem azaz


hó

nap törölve1:

/___

Darabszám

Névérték

Pénznem azaz


hó

nap törölve:

/___

Darabszám

Névérték

Pénznem azaz


hó

nap törölve:

/___

Darabszám

Névérték

Pénznem azaz


hó


1 2


2007/113. szám

20+

MAGYAR KÖZLÖNY

8549


5/___


Névérték

Pénznem azaz


hó

nap törölve1:

/___

Darabszám

Névérték

Pénznem azaz


hó


6/___



hó

nap törölve:


hó

nap törölve:


hó

nap törölve: folytatás:

1 2


8550

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


20+

Az európai részvénytársaság adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

8/___


igazgatóság

{


{

igazgatótanács


hó

nap törölve1:

/___

{

igazgatóság

{


{

igazgatótanács


10/___

hó

nap


Igen:

Nem:


hó

nap törölve:

Igen:


1

hó


nap

Nem:

2007/113. szám

21+

MAGYAR KÖZLÖNY

8551

Cég- és változásbejegyzési kérelem KözjegyzĘi iroda KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___

A közjegyzĘi iroda tagjainak adatai: Név: Anyja neve: város, község



épület

lépcsĘház




épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

1

Külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott adatai :

A közjegyzĘi iroda közjegyzĘ tagjainak adatai: ,

Szavazati jog terjedelme:

% város, község



épület

év

hó

lépcsĘház


emelet

ajtó


1

A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni. Amennyiben a cégjegyzékbĘl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje. 3 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 2

8552

MAGYAR KÖZLÖNY

22+

2007/113. szám

Cég- és változásbejegyzési kérelem Külföldi székhelyĦ európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

1/___

A külföldi székhelyĦ európai gazdasági egyesülés adatai: Elnevezés:

Székhely:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

ajtó

Nyilvántartó hatóság: Nyilvántartási szám: A változás idĘpontja: év

hó

nap törölve1:

/___

Elnevezés:

Székhely:

város, község


épület

lépcsĘház


emelet

Nyilvántartó hatóság: Nyilvántartási szám: A változás idĘpontja: év

hó

nap

A telephely magyarországi központi ügyintézésének helyét az általános adatok 5. rovatában kell feltüntetni. Az általános adatok 2. rovatában a cég elnevezéseként az európai gazdasági egyesülés nevét kell feltüntetni a „magyarországi telephelye” toldattal. A telephelyet létesítĘ okirat keltét az általános adatok 8. rovatában, a fĘtevékenységet a 9. rovatban, a telephely képviseletére vonatkozó adatokat a 13. rovatban kell feltüntetni.

1


ajtó

2007/113. szám

22+

MAGYAR KÖZLÖNY

8553

Cég- és változásbejegyzési kérelem Külföldi székhelyĦ európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

2/___


–



épület


lépcsĘház

emelet

ajtó


–

–


Elnevezése:

Székhelye:

város, község


Jogviszony kezdete:

év

épület

hó

lépcsĘház

nap

Jogviszony vége:


emelet

év

ajtó

hó

nap


hó


1


8554

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám


23+

Az európai szövetkezet adatai KiegészítĘ és változásbejegyzési lap

2/___


igazgatóság

{

{

igazgatótanács

ügyvezetĘ elnök


hó

nap törölve1:

/___

{

igazgatóság

{

{

igazgatótanács

ügyvezetĘ elnök


1

hó

nap

Amennyiben a cégjegyzékbõl a rovat tartalmát törölni kívánja, akkor a kérelmet x-szel jelölje.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 42/2007. (VIII. 29.) IRM rendelete a Cégközlönyben megjelenõ közlemények közzétételérõl és költségtérítésérõl szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet módosításáról A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 128. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A Cégközlönyben megjelenõ közlemények közzétételérõl és költségtérítésérõl szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet 5. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Egyszerûsített cégeljárás esetében a cég bejegyzésének közzététele ingyenes.”

2. § (1) E rendelet 2007. szeptember 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet 2007. szeptember 2. napján hatályát veszti. Dr. Takács Albert s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8555

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 19/2007. (VIII. 29.) ÖTM rendelete

tósági eljárásokban a kérelmezõ szakértõi véleménnyel alátámasztottan igazolja, hogy a választott megoldás esetén a tûzbiztonság a Szabályzatban meghatározottakkal egyenértékû vagy annál nagyobb lesz.

a tûzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeirõl és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról

4. §

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. §-a (7) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben, az igazságügyi és rendészeti miniszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a nukleáris létesítmények sajátos tûzvédelmi szabályaira, a tûzesetek megelõzésének, a tûzoltási feladatok ellátásának, a tûzvizsgálatnak, valamint ezek feltételei biztosításának követelményeire, a létesítés, engedélyezés, használat és ellenõrzés során, azok érvényre juttatására és a tûzvédelmi ellenõrzések rendjére. (2) A rendelettel megállapított mûszaki követelményeket a technológiai létesítmény, valamint az ezekbe beépítésre kerülõ berendezés építési, létesítési eljárása során a tervezésnél, az átalakításnál, a bõvítésnél, illetve a módosításnál annak körében és mértékében kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában a) technológiai létesítmény: a nukleáris létesítményen belüli nukleáris technológiát kiszolgáló gépet, berendezést tartalmazó helyiség, épület, építmény, b) tûzbiztonság: a nukleáris létesítmény azon minõségi sajátossága, amely mûszaki és szervezési megoldások alkalmazásával biztosítja a nukleáris létesítmény tûzvédelmét társadalmilag, hatóságilag és nemzetközileg elfogadott gyakorlat figyelembevételével.

(1) Az atomerõmû létesítményei vonatkozásában a tûzvédelmi hatóság 5 éves ciklusidejû átfogó ellenõrzési ütemtervet készít éves bontásban. (2) Az ellenõrzési ütemterv ciklusideje alatt a létesítmény teljes tûzvédelmi lefedettségének vizsgálatát végre kell hajtani. (3) Az atomenergia alkalmazója tájékoztatja a tûzvédelmi hatóságot a következõ évi fõjavítások idõtartamáról. (4) Az ellenõrzési ütemtervet a katasztrófavédelmi igazgatóságnak meg kell küldeni. (5) Az ellenõrzési ütemtervet tájékoztatás céljából meg kell küldeni az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) és az atomerõmû részére.

5. § A tûzvédelmi hatóság 3 évente átfogó tûzvédelmi ellenõrzést tart a kutatóreaktor és létesítményei vonatkozásában, valamint a kiégett nukleáris fûtõelemek átmeneti száraz tároló létesítményeiben.

6. § (1) A tûzvédelmi hatóság a tervezett tûzvédelmi ellenõrzés idõpontjáról az atomenergia alkalmazója kiértesítésével egyidejûleg tájékoztatja az OAH-t. (2) A tûzvédelmi ellenõrzésen az OAH képviselõje megfigyelõként részt vehet. (3) A tûzvédelmi ellenõrzésen tapasztaltakról, valamint az ezt esetlegesen követõ hatósági intézkedésrõl a tûzvédelmi hatóság az OAH-t tájékoztatja.

3. §

7. §

(1) A nukleáris létesítményekben a tûzmegelõzés és a tûzvizsgálat sajátos követelményeit magába foglaló Nukleáris Tûzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

A nukleáris létesítményben bekövetkezett tûzeseménnyel kapcsolatban lefolytatott belsõ vizsgálatról az OAH tájékoztatja az illetékes tûzvédelmi hatóságot.

(2) A Szabályzatban foglalt tûzvédelmi követelmények teljesülése a hatósági engedélyek megadásának feltétele.

8. §

(3) Ha a nukleáris létesítmény tûzvédelmét a Szabályzatban foglaltaktól eltérõen kívánják biztosítani, úgy a ha-

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 60. napon lép hatályba.

8556

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) E rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti e rendelet 9. §-a és 2. melléklete.

9. § A tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet melléklete e rendelet 2. mellékletével egészül ki. Bajnai Gordon s. k., önkormányzati és területfejlesztési miniszter

2007/113. szám

2. A tervezés tûzmegelõzési kérdései 2.1. Az atomerõmû rendszereinek tervezése során alapkövetelmény, hogy azok esetleges meghibásodása tûz kialakulásához nem vezethet. 2.2. A biztonság szempontjából azon fontos elemeket, amelyeknek a meghibásodása nem elfogadható következményekkel vagy radioaktív anyag kikerülésével járhat, tûz elleni védelemmel kell ellátni. 2.3. A védelem mértéke illeszkedjen a rendszer mûködésével szemben támasztott idõkorlát követelményeihez. 2.4. Egy biztonsági rendszer tüze nem veszélyeztethet másik biztonsági rendszert.

1. melléklet a 19/2007. (VIII. 29.) ÖTM rendelethez Nukleáris Tûzvédelmi Szabályzat I. Fejezet ATOMERÕMÛVEK TÛZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI Tervezés, létesítés 1. A tûzbiztonság általános tervezési alapelvei 1.1. A biztonság szempontjából fontos épületszerkezeteknek, rendszereknek és rendszerelemeknek – az egyéb biztonsági szempontok betartása mellett – olyannak kell lenniük, hogy minimalizálják a belsõ tüzek és robbanások hatását, amelyek külsõ vagy belsõ események hatására bekövetkezhetnek. 1.2. Tûz esetén is biztosítani kell az erõmû állapotának monitorozását, a biztonságos leállítást, a remanens hõ elvonását és a radioaktív anyagok kikerülésének megakadályozását. E követelmények teljesüléséhez megfelelõ redundáns elemek, fizikai elválasztások és hibatûrõ rendszerek kialakítása szükséges. 1.3. A tûzbiztonság növelésének érdekében a tervezésnél alapelvként kell figyelembe venni a mélységi védelem elvét és a tûz keletkezés lehetõségének minimalizálását. 1.4. A tûzvédelmet determinisztikus alapon kell értékelni a következõ szempontok figyelembevételével: 1.4.1. Tûz ott keletkezhet, ahol beépített vagy tranziens éghetõ anyag található. 1.4.2. A determinisztikus alapú értékeléshez egy idõben egy tûzesetet kell figyelembe venni, a terjedõ tûz ugyanazon esemény részét képezi. 1.4.3. A tûzoltás alapvetõ feltételeinek biztosítása szempontjából két mértékadó tûzesetet kell feltételezni. 1.4.4. A tûzeset feltételezésének normál üzemre és karbantartási üzemállapotra is fenn kell állnia.

2.5. A technológiai létesítményekben a tûzterhelésnek a lehetõ legalacsonyabbnak kell lennie. 2.6. Az éghetõ anyagok tárolása nem jelenthet veszélyt a biztonsági rendszerelemekre. 2.7. A tervezés idõszakában a tûzkockázat csökkentése, a tûzbiztonság növelése érdekében az alábbiakat szükséges figyelembe venni: 2.7.1. Lehetõség szerint nem éghetõ építõanyagokat kell alkalmazni, ideértve a szigeteléseket, bevonatokat és burkolatokat is. 2.7.2. Azoknak a potenciális gyújtóforrásoknak, amelyek az erõmû technológiai rendszereibõl, berendezéseibõl adódnak, megfelelõen ellenõrzöttnek kell lenniük. 2.7.3. A technológiai létesítményen belül a száraz transzformátorok alkalmazását kell elõnyben részesíteni. 2.7.4. Az olajtöltésû transzformátorokat lehetõleg szabadtéren vagy nem technológiai létesítményben kell elhelyezni. 2.7.5. Olyan villamos és irányítástechnikai eszközöket kell elõnyben részesíteni, amelyekben az éghetõ anyag mennyisége a lehetõ legalacsonyabb. 2.7.6. A villamos elosztószekrények egymástól tûzgátló szerkezetekkel kerüljenek elválasztásra. 2.7.7. A magas tûzterhelésû terek, így a kábelterek elválasztása más funkciójú terektõl a tûzterhelésnek megfelelõ, tûzgátló elválasztással történjen. 3. Építész tûzvédelem 3.1. A biztonsági rendszerek helyiségei elválasztása a magas tûzterhelésû helyektõl, valamint a biztonsági rendszer helyiségeinek egymástól történõ elválasztása tûzszakaszolással, tûzcellák kialakításával történjen. 3.2. Törekedni kell a nem éghetõ, tûz- vagy hõálló anyagok alkalmazására, különösen a konténment és a vezénylõk vonatkozásában. 3.3. A tervezés során kell elkezdeni a helyszínhez kötött éghetõanyag-leltár felállítását.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3.4. A tûzkockázat-elemzés alapja a helyszínhez kötött éghetõanyag-leltár. A leltárt az erõmû élettartama alatt naprakészen kell tartani. 3.5. A tervezés során a menekülési útvonalak mellett a beavatkozási-megközelítési útvonalakat is meg kell határozni. 3.6. A tûzszakasznak (tûzcellának) az általános tûzvédelmi elveken túlmenõen olyan kialakítással kell rendelkeznie, hogy tûz esetén kizárja a redundáns biztonsági rendszer sérülésének veszélyét. 3.7. A redundáns biztonsági rendszerek külön tûzszakaszban vagy tûzcellában kerüljenek elhelyezésre, elválasztva magas tûzterhelésû helyektõl, illetve egyéb tûzkockázati elemektõl. 3.8. A tûzgátló szerkezeteknek védelmet kell nyújtaniuk a keletkezõ nyomáseffektusok ellen is, ideértve az épületinstallációs és szellõzõ rendszerek elemeit is.

8557

ben szükséges, ideiglenes passzív tûzvédelem kialakításával kell biztosítani az üzemelõ blokk védelmét. 4. Villamos berendezések 4.1. A kábelek tartószerkezeteinek „nem éghetõ”-nek lenniük. 4.2. Lehetõség szerint halogénmentes szigetelésû, funkciómegtartó kábeleket kell alkalmazni. 4.3. A kábeleket úgy kell lefektetni, hogy túlmelegedés ne következzen be. 4.4. A villamos védelem biztosítsa, hogy a kábelek rövidzárlat esetén se melegedjenek túl. 4.5. Biztonsági kábelnyomvonal nem vezethet át raktáron vagy nagy tûzkockázatú helyen. 5. Éghetõ gázok, folyadékok

3.9. A tûzgátló szerkezetek méretezésénél szükséges figyelembe venni a keletkezõ nyomáseffektusokat is.

5.1. A berendezések és csõvezetékek hõszigetelését védeni kell (tûzveszélyes) folyadék abszorpció ellen.

3.10. A nukleáris biztonságra hatással bíró tûzszakaszok esetében a tûzgátló szerkezetek tûzállósági határértékét a tûzkockázat-elemzéssel kell meghatározni.

5.2. Az éghetõ folyadékok és gázok tárolását az épületeken belül minimális, szükséges szintre kell korlátozni.

3.11. A technológiai létesítményben a tûzgátló falak nyílászáró szerkezetei „nem éghetõ” anyagúak, 3.11.1. nem technológiai tûzszakasz esetében 500 MJ/m2 tûzterhelésig 0,5 h, 3.11.2. technológiai tûzszakasz vagy nem technológiai tûzszakasz esetében 501–1500 MJ/m 2 tûzterhelésnél 1 h, 3.11.3. kábeltereknél, olajos technológiájú tûzszakaszoknál vagy nem technológiai tûzszakasz esetében 1501 MJ/m2-nél nagyobb tûzterhelés esetén 1,5 h tûzállósági határértékûnek kell lennie. 3.12. Amennyiben a biztonsági rendszerek elválasztásának tûzvédelmi követelményei – külön tûzszakaszokban történõ elhelyezés – ütköznek az erõmû funkcionális kialakításával, távolságvédelemmel, passzív vagy aktív tûzvédelmi eszközzel szükséges a biztonsági rendszerek elválasztását tûzvédelmi szempontból biztosítani. Ezen megoldásokat tûzkockázat-elemzésekkel kell alátámasztani. 3.13. A tûzszakaszok kialakításával, a tûzszakasz méretek meghatározásával, a hõ- és füstelvezetés biztosításával szemben támasztott követelmények alárendeltek a nukleáris biztonság és az erõmû funkcionális kialakítása által támasztott követelményeknek. Az ilyen irányú eltéréseket tûzkockázat-elemzéssel kell alátámasztani. 3.14. Ott alakítható ki hõ- és füstelvezetõ rendszer a technológiai létesítmény helyiségében, ahol radioaktív anyagok kikerülésére nincs lehetõség. 3.15. Több blokkos atomerõmû esetén az üzemelõ blokkot védeni kell az épülõ blokk tûzesetétõl. Amennyi-

5.3. Biztonsági rendszert tartalmazó helységekben éghetõ folyadékokat és gázokat nem lehet tárolni. 5.4. Éghetõ folyadékot, gázt tartalmazó rendszereknek megfelelõ védelemmel kell rendelkezniük a szivárgás, kifolyás megelõzésére. Rendelkezniük kell beépített biztonsági elemekkel, amelyek meghibásodás esetén korlátozzák a szivárgást, kifolyást. 5.5. A hidrogén palackokat lehetõleg szabad téren kell tárolni. Zárt térben történõ tárolás esetén az alsó robbanási határérték (a továbbiakban: ARH) 20%-nál automatikusan induló hatékony szellõzõrendszer kialakítása szükséges. 5.6. A hidrogénhûtésû generátoroknál a gázfogyásról megfelelõ jelzés kiépítése szükséges. A rendszer töltéséhez, ürítéséhez szén-dioxid (a továbbiakban: CO2) vagy nitrogén (a továbbiakban: N2) rendszer kiépítése szükséges. 5.7. Ahol fennáll a hidrogénfejlõdés lehetõsége, megfelelõ védelem kiépítése szükséges (rekombinátor, szellõzés, hidrogénégetõ stb.). 5.8. Azon akkumulátortelepeknél, ahol fennáll a hidrogénfejlõdés veszélye, és nem alakítható ki hasadó-nyíló felület, az „A” tûzveszélyességi osztályú helyiségre vonatkozó általános szabályokon túl, az ARH 20%-nál automatikusan induló hatékony szellõzõrendszert kell kialakítani. 5.9. Ahol fennáll annak a veszélye, hogy szignifikáns mennyiségû tûzveszélyes folyadék vagy éghetõ gáz kerülhet ki valamely rendszerbõl, ott megfelelõ technológiai jelzés szükséges a gyors beavatkozás érdekében.

8558

MAGYAR KÖZLÖNY

6. Tûzjelzõ-, oltóberendezések 6.1. A biztonsági rendszerek és rendszerelemek védelmének biztosítása érdekében, az erõmûnek megfelelõ eszközökkel kell rendelkeznie. 6.2. A tûz megfelelõ ellenõrzés alatt tartása a beépített oltóberendezések alkalmazásának és a manuális tûzoltási képesség megfelelõ kombinációja. 6.3. A tûzjelzõ- és oltórendszerek tervezésének a tûzkockázat-elemzés eredményein kell alapulnia. 6.4. A tûzjelzõ rendszernek meg kell felelnie az egyszeres hibatûrés követelményeinek. Egy funkció akkor elégíti ki az egyszeres hibatûrés követelményét, ha a funkciót redundáns rendszerek teljesítik, és egyetlen, valamelyik redundáns rendszerben bekövetkezõ egyszeres meghibásodás esetén a funkció még teljesíthetõ; az egyetlen hiba eredményeként fellépõ további hibák az egyedi hiba részeként kezelendõk (a továbbiakban: egyszeres hibatûrés elve). 6.5. Az oltórendszernek lehetõleg automatikus mûködésûnek kell lennie, figyelembe véve, hogy az oltás ne legyen káros hatással más biztonsági rendszerre.

2007/113. szám

6.13. Vízforrás oldalról kettõ oldali betáplálás vagy körvezetékes kialakítás a követelmény, a meghibásodott vezetékszakasz kiszakaszolásának lehetõségével. Több blokkos erõmû esetén elegendõ egy tûzivíz rendszer kialakítása. Az oltóberendezések mûködtetéséhez szükséges minimális nyomás a méretezési tûzesethez tartozó vízelvétel esetén rendelkezésre kell állnia. 6.14. Önálló víz alapú oltóberendezés kimeríthetõ vízforrással csak az egyszeres hibatûrés követelményeinek teljesülése esetén alkalmazható. 6.15. Nem víz alapú oltóberendezések esetében a hatályos jogszabályok mértékadóak, azoktól való eltérés tûzkockázat-elemzés alapján lehetséges. 6.16. Az oltóanyag kiválasztása során követelmény, hogy az oltóanyag használata ne okozzon indokolatlan kockázatnövekedést, továbbá meg kell felelnie az adott terület biztonsági elõírásainak is, így például a nyitott fõvízköri berendezések környezetében való alkalmazás feltételeinek. Ezen elvet a kézi tûzoltó eszközök kiválasztása során is érvényesíteni kell.

6.6. Elfogadható a csak manuális indítású oltóberendezés beépítése, illetve az automatikus üzemmódra tervezett berendezés manuális üzemmódú üzemeltetése, amennyiben az indokolatlan mûködés bekövetkezhet és ez káros hatással lehet az erõmû biztonságára.

6.17. A tûzoltó-berendezések tervezése, létesítése során beépíthetõek olyan szerelvények a rendszerbe, amelyek nem minõsülnek tûzvédelmi rendszerelemnek, de paramétereik alapján a nukleáris energetikában használatosak. Ezen rendszerelemek karbantartása, javítása a késõbbiek során megegyezõ a technológiai rendszerbe épített azonos elemekkel, nem igényel egyedi speciális tûzvédelmi ismereteket.

6.7. Az oltórendszernek meg kell felelnie az egyszeres hibatûrés elvének.

7. Építészeti tûzvédelmi tervfejezet tartalmi követelményei

6.8. A technológiai helyiségeket tartalmazó tûzszakaszoknak teljes körû tûzjelzéssel kell rendelkeznie. Kivételt képeznek azon tûzszakaszok, ahol a sugárzási viszonyok nem teszik lehetõvé érzékelõk telepítését.

7.1. A hatósági eljáráshoz készített tûzvédelmi tervdokumentációt csak tûzvédelmi szakértõ készítheti.

6.9. A tûzjelzõ-érzékelõk kiválasztásának meg kell felelnie az adott helyiség klimatikus és egyéb üzemi paramétereinek. 6.10. A tûzvédelmi rendszerek vezetékeit megfelelõ elhelyezéssel vagy mechanikai védelemmel kell védeni a mechanikai sérülések ellen. 6.11. Lehetõleg víz alapú oltóberendezést kell alkalmazni, különösen a magas tûzterhelésû tûzszakaszokban, helyiségekben, a kábelterekben, olajat tartalmazó technológiák esetében és az olajhûtésû transzformátoroknál. 6.12. A víz alapú oltóberendezéseknek kettõ, egymástól független vízforrással kell rendelkezniük úgy, hogy mindkettõ külön-külön tudja biztosítani a számított tûzoltáshoz szükséges víz (a továbbiakban: tûzivíz) mennyiséget. Ebben az esetben is érvényesíteni kell az egyszeres hibatûrés elvét.

7.2. A vonatkozó jogszabályokban meghatározottakon túlmenõen az építészeti tûzvédelmi tervfejezet a következõket tartalmazza: 7.2.1. az átalakítás, bõvítés mértékében a tûzkockázatelemzést; 7.2.2. az alkalmazott tûzvédõ rendszer, bevonat karbantartására, felülvizsgálatára, felújítására, valamint az alkalmazása során betartandó technológiára vonatkozó terveket és mûszaki leírásokat; 7.2.3. a technológiai tûzvédelmi leírást, amely tartalmazza a tervezéssel érintett helyiségekben a gépekkel, berendezésekkel, készülékekkel végzett tevékenység leírását, a tervezett technológia tûzvédelmi hatásait; 7.2.4. a technológiában alkalmazásra kerülõ, a technológia során keletkezõ anyagok tûzvédelmi jellemzõinek meghatározását (biztonsági adatlap szerinti tûzvédelmi jellemzõk); 7.2.5. a technológiai folyamat során kialakuló tûzvagy robbanásveszélyes állapot valószínûségének meghatározását tûzkockázat-elemzéssel alátámasztva. A tûz-

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

kockázat-elemzés alapján a jelzõ, beavatkozó és oltórendszerek szükségességét és a tervezett rendszer ismertetését; 7.2.6. a tûzveszélyes gépek, felszerelések, szerelvények, technológiai berendezések tûzveszélyességét, alkalmazási helyüket és a biztonsági követelmények meghatározását; 7.2.7. a megengedettnél nagyobb hõfejlõdés vagy nyomásemelkedés következtében veszélyessé váló gépi berendezések biztonsági (automatikus) rendszerének leírását (a technológiai szabályozó-berendezéseken kívül); 7.2.8. a villamos szerelvények, berendezések, gépek és az éghetõ anyag (éghetõ anyagú épületszerkezet) között betartandó távolság biztosítását; 7.2.9. a villamos betáplálás módját, kábelek védelmét; 7.2.10. a sztatikus feltöltõdés elleni védekezés szükségességét, a védekezés módját; 7.2.11. a tûzjelzés követelményeit. 8. Tûzkockázat-elemzés 8.1. A tûzkockázat-elemzés feladata, hogy igazolja, az erõmû megfelel az általános alapelvekben meghatározott tûzvédelmi, tûzbiztonsági kritériumoknak, a tûzvédelmi intézkedések megfelelnek a nukleáris biztonság követelményeinek. 8.2. A tûzkockázat-elemzés elkészítése tûzvédelmi szaktevékenységnek minõsül. 8.3. Technológiai létesítmény tûzvédelmének tervezése a tûzkockázat-elemzés által meghatározottakon alapuljon. 8.4. A tûzkockázat-elemzést el kell végezni az elsõ üzemanyagtöltet behelyezése elõtti elsõ felülvizsgálat, a biztonságra kiható átalakítások, valamint a kötelezõ felülvizsgálatok során. 8.5. A tûzkockázat-elemzés készítésének szempontjai: 8.5.1. a biztonság szempontjából fontos rendszerek és azok elhelyezkedése, tûzszakaszokhoz rendelten; 8.5.2. a tûz hatása a biztonság szempontjából fontos rendszerekre és rendszerelemekre; 8.5.3. az alkalmazott metodikában a peremfeltételek rögzítése; 8.5.4. a tûzszakaszok tûzállósági paraméterei; 8.5.5. a szükséges aktív és passzív tûzvédelmi eszközök és azok hatásai; 8.5.6. a kiegészítõ tûzvédelem szükségessége; 8.5.7. a tûzkockázat-elemzésnek ki kell térnie a mélységi védelem elvének teljesülésére. 8.6. A tûzkockázat-elemzés készítése során, több blokkos erõmû esetén egy idõben egy tûzesettel kell számolni, de vizsgálni kell a blokkok közötti tûzterjedés lehetõségét. 8.7. Egyedi esetben a kockázatértékelés során kerüljenek meghatározásra a szükséges aktív és passzív védelmek a konténment, valamint a vezénylõk esetében, ahol redun-

8559

dáns rendszerek elemei egy tûzszakaszban találhatók, illetve azon terekben, ahol a berendezések kiszolgálása, karbantartása miatti megközelíthetõség vagy hozzáférhetõség miatt ütköznek a funkcionalitás és a tûzbiztonság elvei. 8.8. A tûzkockázat-elemzésnek ki kell terjednie a tûz és a tûzoltás másodlagos hatásaira is. 9. Minõségbiztosítás 9.1. A tûzvédelmi rendszerek biztonsági osztályba sorolását a tervezési idõszakban el kell végezni. 9.2. A tûzvédelmi rendszerek az elsõ üzembe helyezést megelõzõen az üzembehelyezési-program alapján kerüljenek ellenõrzésre.

Üzemeltetés, használat 10. Tûzvédelmi Szabályzat, Szabályzók 10.1. Az egyes szabályzóknak ki kell terjednie az atomerõmûvi-blokkok üzemi, karbantartási és átalakítási állapotaira is. 10.2. Az atomerõmû belsõ szabályzóinak biztosítania kell a megfelelõ keretet az éghetõ anyagok hatékony kontrolljához az erõmû teljes területén. 10.3. A szabályozásnak ki kell terjednie bármely halmazállapotú éghetõ anyag szállítására, tárolására, kimérésére, felhasználására, különös tekintettel az erõmû biztonsági rendszereket tartalmazó területeire, helyiségeire. 10.4. A szabályozásnak egyértelmûen meg kell határoznia a tranziens éghetõ anyagmennyiség korlátozásának szabályait az erõmû biztonsági rendszereket tartalmazó területeire, helyiségeire. 10.5. Az atomerõmû belsõ szabályzóinak biztosítaniuk kell a megfelelõ keretet a gyújtóforrások hatékony kontrolljához. 10.6. A szabályozásnak ki kell terjednie a nyílt láng használatára, a hegesztési munkálatokra, különös tekintettel az erõmû biztonsági rendszereket tartalmazó területeire, helyiségeire. 10.7. Az atomerõmû szabályozási rendszerében meg kell határozni a beépített tûzvédelmi berendezések idõszakos ellenõrzésének, tesztelésének és karbantartásának követelményeit, összhangban a vonatkozó jogszabályok, valamint a Nukleáris Biztonsági Szabályzatban meghatározott biztonsági normák elõírásaival. 10.8. A tûzvédelmi szabályzat lebontása munkahelyi szintre történjen (munkahelyi tûzvédelmi szabályzat), amelyben az adott konkrét munkahelyre vonatkozó elõírások jelennek meg.

8560

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám

10.9. A munkahelyi tûzvédelmi szabályzatok az atomerõmû tûzvédelmi szabályzatának részfejezeteiként kezelendõk.

12.6. A létesítmény tûzkockázat-elemzésének periodikus felülvizsgálatának illeszkednie kell az erõmû „idõszakos biztonsági felülvizsgálat”-i ciklusához.

10.10. Az atomerõmû belsõ szabályozásaiban meg kell jelennie az átalakítások kezelésének, ezen belül a megelõzõ tûzvédelmi szempontok érvényre juttatásának. A szabályozás tûzvédelmi fejezete képezheti a tûzvédelmi szabályzat részét.

13. Éghetõ anyagok, gyújtóforrások, tûzveszélyes tevékenység

10.11. Az atomerõmûnek rendelkeznie kell eseti szabályozással a tûzkockázat-elemzés idõszakos felülvizsgálatára. 11. Tûzvédelmi szervezet, oktatás 11.1. Az atomerõmûben tûzvédelmi szervezetet kell létrehozni. 11.2. A tûzvédelmi tevékenységek koordinálása önálló munkakör az erõmû szervezetében. 11.3. A tûzvédelmi szervezet tagjai kötelesek a belsõ szabályzatban meghatározott tûzvédelmi követelményeket betartani és jogosultak e szabályokat betartatni. A tûzvédelmi szervezet tagjai a belsõ szabályzókban meghatározottak szerint jogosultak – a tûzvédelemi követelmények megsértése esetén – a munkavégzést leállítani. 11.4. Az erõmû személyzetét elméleti és gyakorlati képzésben kell részesíteni, amely munkakörfüggõen tartalmazza az általános tûzvédelmi ismereteken túl a kézi tûzoltó készülékek, légzésvédelmi és egyéni védõeszközök kezelését, használatát. 12. A tûzkockázat-elemzés idõszakos felülvizsgálata 12.1. A tûzvédelemre kiható változásnak minõsül a beépített tûzvédelmi berendezések, épületszerkezetek, technológiai és épületinstallációs berendezések átalakítása, a tûzszakasz, helység tûzterhelésének, funkciójának megváltozása. 12.2. A tûzvédelemre kiható változásoknak az erõmû teljes élettartama alatt tükrözõdniük kell a tûzkockázatelemzésben.

13.1. A technológiai létesítmények területén a tranziens éghetõ anyagok belsõ szabályzó szerinti eltávolítása a tevékenység függvényében vagy meghatározott idõszakonként történjen meg, szükség esetén megfelelõ biztonságú idõszakos tárolóterek kialakításával. 13.2. Az erõmû biztonsági rendszereket tartalmazó területein, helyiségeiben ne legyen szükségtelen, dekorációs célzatú éghetõ anyag beépítve. 13.3. Az erõmû biztonsági rendszereket tartalmazó területein, helyiségeiben csak „nem éghetõ” anyagú állványpallókat lehet használni. Amennyiben ez nem elkerülhetõ, „nehezen éghetõ” fa állványpallók használhatók. 13.4. A szénszûrõk és száraz ioncserélõ gyanták tárolása csak az erre a célra kijelölt és megfelelõ tûzállósági határértékû épületszerkezetekkel határolt helyiségben, a szükséges tûzvédelmi eszközök biztosítása mellett történjen. 13.5. Éghetõ anyagú védõruhák és védõeszközök tárolása csak azon technológiai helyiségekben megengedett, ahol az átöltözéshez kialakított végleges vagy ideiglenes egészségügyi zsilipek vannak kialakítva. 13.6. A technológiai terekben, helyiségekben, kapcsolódó mûhelyekben a tranziens tûzveszélyes-folyadékok és gázok mennyiségét a napi felhasználás szintjére kell korlátozni. 13.7. A létesítmény területén tûzveszélyes tevékenységet végzõ személyt az atomerõmû specifikumából adódó tûzvédelmi ismeretekrõl tájékoztatni kell. A tevékenységének megkezdését megelõzõen errõl a tûzvédelmi szervezet koordinátora által felállított bizottság elõtt, a tûzveszélyes tevékenységet folytató személyt be kell számoltatni. 14. Beépített tûzvédelmi berendezések

12.3. A tûzkockázat-elemzést a tûzvédelmet érintõ átalakításokat követõen a megvalósult állapotnak megfelelõen kell aktualizálni.

14.1. Amennyiben átalakítás, karbantartás stb. szükségessé teszi valamely tûzvédelmi berendezés üzemképességének korlátozását a biztonsági rendszerek tûzbiztonságának csökkenése megfelelõ ideiglenes kiegészítõ intézkedéssel ellensúlyozásra kerüljön. Az ilyen intézkedések megfelelõssége – nem egyértelmû esetben – tûzkockázatelemzéssel kerüljön igazolásra.

12.4. A tûzvédelemre kiható változás utáni új állapot tûzbiztonsági megfelelõsségét az új állapot szerint módosított tûzkockázat-elemzéssel kell alátámasztani.

Tûzvédelmi hatósági tevékenység, tûzvizsgálat

12.5. Amennyiben a tûzvédelmet érintõ átalakítások vagy üzemeltetési feltételek változása tûzkockázat-elemzés alapján kerül megvalósításra, az ezt követõ elemzésnek vizsgálnia kell az átalakítás megfelelõsségét.

15. Tûzvédelmi ellenõrzés 15.1. Az ellenõrzési ütemtervnek tartalmaznia kell: 15.1.1. az ellenõrzés helyszínének, érintett gazdálkodó szervezetnek megnevezését;

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

15.1.2. az ellenõrzés idõpontját a hónap megjelölésével; 15.1.3. az ellenõrzési ciklusidõt. 15.2. Ellenõrizendõ építmények: 15.2.1. Tûzoltási tervvel rendelkezõ építmények, területek – ciklusidõ 5 év 15.2.2. Középmagas épületek – ciklusidõ 5 év 15.3. Ellenõrizendõ szakterületek: 15.3.1. Karbantartás – ciklusidõ 5 év 15.3.2. Raktározás – ciklusidõ 5 év 15.3.3. Reaktor szakterület – ciklusidõ 5 év 15.3.4. Turbina szakterület – ciklusidõ 5 év 15.3.5. Villamos és irányítástechnika szakterület 5 év 15.3.6. Beépített tûzjelzõ rendszerek – ciklusidõ 5 év 15.3.7. Beépített oltórendszerek – ciklusidõ 5 év 15.3.8. Karbantartási szakterület fõjavítások idõtartama alatt, reaktorblokkonként célellenõrzés keretében – évente 2-2 esetben. 16. Tûzvizsgálat 16.1. Az atomerõmûben keletkezett tûzesetek vizsgálata során keletkezett tûzvizsgálati iratokat az atomerõmû saját belsõ vizsgálatához és a belsõ vizsgálatot követõ jelentéséhez felhasználhatja.

II. Fejezet KUTATÓREAKTOROK TÛZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI Tervezés, létesítés 1. A tûzbiztonság általános tervezési alapelvei 1.1. A biztonság szempontjából fontos épületszerkezeteknek, rendszereknek és rendszerelemeknek – az egyéb biztonsági szempontok betartása mellett – olyannak kell lenniük, hogy minimalizálják a belsõ tüzek és robbanások hatását, amelyek külsõ vagy belsõ események hatására bekövetkezhetnek. 1.2. Tûz esetén is biztosítani kell a reaktor állapotának monitorozását, a biztonságos leállítást, a remanens hõ elvonását és a radioaktív anyagok kikerülésének megakadályozását. Ezen követelmények teljesüléséhez megfelelõ redundáns elemek, fizikai elválasztások és hibatûrõ rendszerek szükségesek. 1.3. A tûzbiztonság növelésének érdekében a tervezésnél alapelvként kell figyelembe venni a mélységi védelem elvét és a tûz keletkezés lehetõségének minimalizálását. 1.4. A kutatóreaktoroknál az alábbi üzemállapotokat különböztetjük meg:

8561

1.4.1. Személyzet által felügyelt kritikus állapotban lévõ reaktor. 1.4.2. Személyzet által felügyelt szubkritikus (leállított) reaktor. 1.4.3. Magára hagyott, személyzet nélküli szubkritikus (leállított) reaktor. 1.5. A tûzvédelmet determinisztikus alapon kell értékelni a következõ szempontok figyelembevételével: 1.5.1. Tûz ott keletkezhet, ahol beépített vagy tranziens éghetõ anyag található. 1.5.2. A determinisztikus alapú értékelés egy idõben egy tûzesetet figyelembe véve történjen, a terjedõ tûz ugyanazon esemény részét képezi. 1.5.3. A tûzoltás alapvetõ feltételeinek biztosítása szempontjából kettõ mértékadó tûzesetet kell feltételezni. 1.5.4. A tûzeset feltételezése a különbözõ üzemállapotokra is történjen meg. 2. A tervezés tûzmegelõzési kérdései 2.1. A reaktor rendszereinek tervezése során alapkövetelmény, hogy azok esetleges meghibásodása tûz kialakulásához ne vezethessen. 2.2. A biztonság szempontjából fontos elemeket, amelyeknek a meghibásodása nem elfogadható következményekkel vagy radioaktív anyag kikerülésével járhat, tûz elleni védelemmel kell ellátni. 2.3. A védelem mértékének meg kell felelnie a rendszer mûködésével szemben támasztott idõkorlát követelményeinek. 2.4. Egy biztonsági rendszer tüze nem veszélyeztethet másik biztonsági rendszert. 2.5. A technológiai létesítményekben a tûzterhelés a lehetõ legalacsonyabb legyen. 2.6. Az éghetõ anyagok tárolása ne jelentsen veszélyt a biztonsági rendszerelemekre. 2.7. A tervezés idõszakában a tûzkockázat csökkentése, a tûzbiztonság növelése érdekében az alábbiakat kell figyelembe venni: 2.7.1. Lehetõség szerint nem éghetõ építõanyagokat kell alkalmazni, ideértve a szigeteléseket, bevonatokat és burkolatokat is. 2.7.2. A potenciális gyújtóforrásoknak, amelyek a kutatóreaktor technológiai rendszereibõl, berendezéseibõl adódnak megfelelõen ellenõrzöttnek kell lenniük. 2.7.3. A technológiai létesítményen belül a száraz transzformátorok alkalmazását elõnyben kell részesíteni. 2.7.4. Az olajtöltésû transzformátorok lehetõleg szabadtéren vagy nem technológiai létesítményben kerüljenek elhelyezésre. 2.7.5. Olyan villamos és irányítástechnikai eszközöket kell elõnyben részesíteni, amelyekben az éghetõ anyag mennyisége a lehetõ legalacsonyabb.

8562

MAGYAR KÖZLÖNY

2.7.6. A villamos elosztószekrények egymástól tûzgátló szerkezetekkel kerüljenek elválasztásra. 2.7.7. A magas tûzterhelésû tereknek – így a kábelterek elválasztása más funkciójú terektõl – a tûzterhelésnek megfelelõ, tûzgátló elválasztásúnak kell lenniük. 3. Építész tûzvédelem 3.1. A biztonsági rendszerek helyiségei elválasztása a magas tûzterhelésû helyektõl, valamint a biztonsági rendszer helyiségeinek egymástól történõ elválasztása tûzszakaszolással, tûzcellákkal történjen. 3.2. Törekedni kell a nem éghetõ, tûz- vagy hõálló anyagok alkalmazására, különösen a vezénylõ vonatkozásában. 3.3. A tervezés során helyszínhez kötött éghetõanyagleltárt kell felállítani. 3.4. A tûzkockázat-elemzés alapja a helyszínhez kötött éghetõanyag-leltár. A leltárnak a reaktor élettartama alatt naprakésznek kell lennie. 3.5. A tervezés során a menekülési útvonalak mellett a beavatkozási-megközelítési útvonalakat is meg kell határozni. 3.6. A tûzszakasznak (tûzcellának) az általános tûzvédelmi elveken túlmenõen olyan kialakításúnak kell lennie, hogy tûz esetén kizárja a redundáns biztonsági rendszer sérülésének veszélyét. 3.7. A tûzgátló szerkezeteknek védelmet kell nyújtaniuk a keletkezõ nyomáseffektusok ellen is, ideértve az épületinstallációs és szellõzõ rendszerek elemeit is.

2007/113. szám

lasztását tûzvédelmi szempontból biztosítani. Ezen megoldásokat tûzkockázat-elemzésekkel kell alátámasztani. 3.12. A tûzszakaszok kialakításával, a tûzszakasz méretek meghatározásával, a hõ- és füstelvezetés biztosításával szemben támasztott követelmények alárendeltek a nukleáris biztonság és reaktor funkcionális kialakítása által támasztott követelményeknek. Az ilyen irányú eltéréseket tûzkockázat-elemzéssel kell alátámasztani. 3.13. Ott alakítható ki hõ- és füstelvezetõ rendszer a technológiai létesítmény helyiségében, ahol radioaktív anyagok kikerülésére nincs lehetõség. 4. Villamos berendezések 4.1. A kábelek tartószerkezeteinek „nem éghetõ”-nek kell lenniük. 4.2. Lehetõség szerint halogénmentes szigetelésû, funkciómegtartó kábeleket kell alkalmazni. 4.3. A kábeleket úgy kell lefektetni, hogy túlmelegedés ne következzen be. 4.4. A villamos védelem biztosítsa, hogy a kábelek rövidzárlat esetén se melegedjenek túl. 4.5. Biztonsági kábelnyomvonal nem vezethet át raktáron vagy nagy tûzkockázatú helyen. 5. Éghetõ gázok, folyadékok 5.1. A berendezések és csõvezetékek hõszigetelését védeni kell (tûzveszélyes) folyadék abszorpció ellen. 5.2. Az éghetõ folyadékok és gázok tárolását az épületeken belül minimális, szükséges szintre kell korlátozni.

3.8. A tûzgátló szerkezeteket keletkezõ nyomáseffektusra szükséges méretezni.

5.3. Biztonsági rendszert tartalmazó helységekben éghetõ folyadékokat és gázokat nem lehet tárolni.

3.9. A nukleáris biztonságra hatással bíró tûzszakaszok esetében a tûzgátló szerkezetek tûzállósági határértéke a tûzkockázat-elemzéssel kerüljön meghatározásra.

5.4. Éghetõ folyadékot, gázt tartalmazó rendszerek megfelelõ védelemmel rendelkezzenek a szivárgás, kifolyás megelõzésére. Rendelkezzenek beépített biztonsági elemekkel, amelyek meghibásodás esetén korlátozzák a szivárgást, kifolyást.

3.10. A technológiai létesítményben a tûzgátló falak nyílászáró szerkezetei „nem éghetõ” anyagúak, 3.10.1. nem technológiai tûzszakasz esetében 500 MJ/m2 tûzterhelésig 0,5 h, 3.10.2. technológiai tûzszakasz vagy nem technológiai tûzszakasz esetében 501–1500 MJ/m 2 tûzterhelésnél 1 h, 3.10.3. kábeltereknél, olajos technológiájú tûzszakaszoknál vagy nem technológiai tûzszakasz esetében 1501 MJ/m2-nél nagyobb tûzterhelés esetén 1,5 h tûzállósági határértékûek legyenek. 3.11. Amennyiben a biztonsági rendszerek elválasztásának tûzvédelmi követelményei – külön tûzszakaszokban történõ elhelyezés – ütköznek a reaktor funkcionális kialakításával, távolságvédelemmel, passzív vagy aktív tûzvédelmi eszközzel szükséges a biztonsági rendszerek elvá-

5.5. A hidrogén palackok lehetõleg szabad téren legyenek tárolva. Zárt térben történõ tárolás esetén ARH 20%-nál automatikusan induló hatékony szellõzõrendszer kialakítása szükséges. 5.6. A hidrogéntöltetû rendszereknél a gázfogyásról megfelelõ jelzés kiépítése szükséges. A rendszer töltéséhez, ürítéséhez CO2 vagy N2 rendszer kiépítése szükséges. 5.7. A kutatóreaktor rendszereinél, ahol fennáll a hidrogénfejlõdés lehetõsége, megfelelõ védelem kiépítése szükséges (rekombinátor, szellõzés, hidrogénégetõ stb.). 5.8. Azon akkumulátortelepeknél, ahol fennáll a hidrogénfejlõdés veszélye, és nem alakítható ki hasadó-nyíló

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

felület, az „A” tûzveszélyességi osztályú helyiségre vonatkozó általános szabályokon túl, az ARH 20%-nál automatikusan induló hatékony szellõzõrendszer kialakítása szükséges. 6. Tûzjelzõ-, oltóberendezések 6.1. A biztonsági rendszerek és rendszerelemek védelmének biztosítására a létesítménynek megfelelõ eszközökkel kell rendelkeznie. 6.2. A tûz megfelelõ ellenõrzés alatt tartása a beépített oltóberendezések alkalmazásának és a manuális tûzoltási képesség megfelelõ kombinációja. 6.3. A tûzjelzõ- és oltórendszerek tervezésekor a tûzkockázat-elemzés eredményeit figyelembe kell venni. 6.4. A tûzjelzõ rendszernek meg kell felelnie az egyszeres hibatûrés követelményeinek. 6.5. Az oltórendszernek automatikus mûködésûnek kell lennie, figyelembe véve, hogy az oltás ne legyen káros hatással más biztonsági rendszerre. 6.6. Elfogadható a csak manuális indítású oltóberendezés beépítése, illetve az automatikus üzemmódra tervezett berendezés manuális üzemmódú üzemeltetése, amennyiben az indokolatlan mûködés lehetõsége bekövetkezhet, és ez káros hatással lehet a kutatóreaktor biztonságára. 6.7. Az oltórendszernek meg kell felelnie az egyszeres hibatûrés elvének. 6.8. A technológiai helyiségeket tartalmazó tûzszakaszoknak teljes körû tûzjelzéssel kell rendelkezniük. Kivételt képeznek azon tûzszakaszok, ahol a sugárzási viszonyok nem teszik lehetõvé érzékelõk telepítését. 6.9. A tûzjelzõ érzékelõk kiválasztása feleljen meg az adott helyiség klimatikus és egyéb üzemi paramétereinek. 6.10. A tûzvédelmi rendszerek vezetékeit megfelelõ elhelyezéssel vagy mechanikai védelemmel kell védeni a mechanikai sérülések ellen. 6.11. Lehetõleg víz alapú oltóberendezést kell alkalmazni, különösen a magas tûzterhelésû tûzszakaszokban, helyiségekben, a kábelterekben, olajat tartalmazó technológiák esetében és az olajhûtésû transzformátoroknál. 6.12. Nem víz alapú oltóberendezések esetében a hatályos jogszabályok mértékadóak, azoktól való eltérés tûzkockázat-elemzés alapján lehetséges. 6.13. Az oltóanyag kiválasztása során követelmény, hogy az oltóanyag használata ne okozzon indokolatlan kockázatnövekedést, továbbá meg kell felelnie az adott terület biztonsági elõírásainak is. Ezen elvet a kézi tûzoltó eszközök kiválasztása során is érvényesíteni kell.

8563

7. Építészeti tûzvédelmi tervfejezet tartalmi követelményei 7.1. A hatósági eljáráshoz készített tûzvédelmi tervdokumentációt csak tûzvédelmi szakértõ készítheti. 7.2. A vonatkozó jogszabályokban meghatározottakon túlmenõen az építészeti tûzvédelmi tervfejezet a következõket tartalmazza: 7.2.1. Az átalakítás, bõvítés mértékében a tûzkockázatelemzést. 7.2.2. Az alkalmazott tûzvédõ rendszer, bevonat karbantartására, felülvizsgálatára, felújítására, valamint az alkalmazása során betartandó technológiára vonatkozó terveket és mûszaki leírásokat. 7.2.3. Technológiai tûzvédelmi leírást, amely tartalmazza: 7.2.3.1. a tervezéssel érintett helyiségekben a gépekkel, berendezésekkel, készülékekkel végzett tevékenység leírását, a tervezett technológia tûzvédelmi hatásait; 7.2.3.2. a technológiában alkalmazásra kerülõ, a technológia során keletkezõ anyagok tûzvédelmi jellemzõinek meghatározását (biztonsági adatlap szerinti tûzvédelmi jellemzõk); 7.2.3.3. a technológiai folyamat során kialakuló tûzvagy robbanásveszélyes állapot valószínûségének meghatározását tûzkockázat-elemzéssel alátámasztva. A tûzkockázat-elemzés alapján a jelzõ, beavatkozó és oltórendszerek szükségességét és a tervezett rendszer ismertetését; 7.2.3.4. a tûzveszélyes gépek, felszerelések, szerelvények, technológiai berendezések tûzveszélyességét, alkalmazási helyüket és a biztonsági követelmények meghatározását; 7.2.3.5. a megengedettnél nagyobb hõfejlõdés vagy nyomásemelkedés következtében veszélyessé váló gépi berendezések biztonsági (automatikus) rendszerének leírását (a technológiai szabályozó-berendezéseken kívül); 7.2.3.6. a villamos szerelvények, berendezések, gépek és az éghetõ anyag (éghetõ anyagú épületszerkezet) között betartandó távolság biztosítását; 7.2.3.7. a villamos betáplálás módját, kábelek védelmét; 7.2.3.8. a sztatikus feltöltõdés elleni védekezés szükségességét, a védekezés módját; 7.2.3.9. a tûzjelzés követelményeit. 8. Tûzkockázat-elemzés 8.1. A tûzkockázat-elemzés feladata, hogy igazolja, a kutatóreaktor megfelel az általános alapelvekben meghatározott tûzvédelmi, tûzbiztonsági kritériumoknak, a tûzvédelmi intézkedések megfelelnek a nukleáris biztonság követelményeinek. 8.2. A tûzkockázat-elemzés elkészítése tûzvédelmi szaktevékenységnek minõsül.

8564

MAGYAR KÖZLÖNY

8.3. Technológiai létesítmény tûzvédelmének tervezése a tûzkockázat-elemzés által meghatározottakon alapuljon. 8.4. Tûzkockázat-elemzést kell elvégezni az elsõ üzemanyagtöltet behelyezése elõtti elsõ felülvizsgálat, a biztonságra kiható átalakítások, valamint a kötelezõ felülvizsgálatok során. 8.5. A tûzkockázat-elemzés készítésének szempontjai: 8.5.1. a biztonság szempontjából fontos rendszerek és azok elhelyezkedése, tûzszakaszokhoz rendelten; 8.5.2. a tûz hatása a biztonság szempontjából fontos rendszerekre és rendszerelemekre; 8.5.3. az alkalmazott metodikában a peremfeltételek rögzítése; 8.5.4. a tûzszakaszok tûzállósági paraméterei; 8.5.5. a szükséges aktív és passzív tûzvédelmi eszközök és azok hatásai; 8.5.6. a kiegészítõ tûzvédelem szükségessége; 8.5.7. a tûzkockázat-elemzésnek ki kell térnie a mélységi védelem elvének teljesülésére. 8.6. Egyedi esetben a kockázatértékelés során kerüljenek meghatározásra a szükséges aktív és passzív védelmek a vezénylõk esetében, ahol redundáns rendszerek elemei egy tûzszakaszban találhatók, illetve azon terekben, ahol a berendezések kiszolgálása, karbantartása miatti megközelíthetõség vagy hozzáférhetõség miatt ütköznek a funkcionalitás és a tûzbiztonság elvei. 8.7. A tûzkockázat-elemzésnek ki kell terjednie a tûz és a tûzoltás másodlagos hatásainak vizsgálatára is. 9. Minõségbiztosítás 9.1. A tûzvédelmi rendszerek biztonsági osztályba sorolását a tervezési idõszakban el kell végezni. 9.2. A tûzvédelmi rendszerek az elsõ üzembe helyezést megelõzõen az üzembehelyezési-program alapján kerüljenek ellenõrzésre.

Üzemeltetés, használat 10. Tûzvédelmi Szabályzat, Szabályzók 10.1. Az egyes szabályzók terjedjenek ki a kutatóreaktor egyes üzemállapotaira. 10.2. A kutatóreaktor belsõ szabályzói biztosítsanak megfelelõ keretet az éghetõ anyagok hatékony kontrolljához a kutatóreaktor teljes területén. 10.3. A szabályozásnak ki kell terjednie bármely halmazállapotú éghetõ anyag szállítására, tárolására, kimérésére, felhasználására, különös tekintettel a kutatóreaktor biztonsági rendszereket tartalmazó területeire, helyiségeire.

2007/113. szám

10.4. A szabályozások egyértelmûen határozzák meg a tranziens éghetõ anyagmennyiség korlátozásának szabályait a kutatóreaktor biztonsági rendszereket tartalmazó területeire, helyiségeire. 10.5. A kutatóreaktor belsõ szabályzói biztosítsanak megfelelõ keretet a gyújtóforrások hatékony kontrolljához. 10.6. A szabályozásnak ki kell terjednie a nyílt láng használatára, a hegesztési munkálatokra, különös tekintettel a kutatóreaktor biztonsági rendszereket tartalmazó területeire, helyiségeire. 10.7. A kutatóreaktor szabályozási rendszerében meg kell határozni a beépített tûzvédelmi berendezések idõszakos ellenõrzésének, tesztelésének és karbantartásának követelményeit, összhangban a vonatkozó jogszabályok, valamint a Nukleáris Biztonsági Szabályzatban meghatározott biztonsági normák elõírásaival. 10.8. A kutatóreaktor tûzvédelmi szabályzatának a vonatkozó jogszabályban foglaltakon túlmenõen meg kell felelnie a Nukleáris Biztonsági Szabályzatban foglalt követelményeknek. 10.9. A kutatóreaktor belsõ szabályozásaiban meg kell, hogy jelenjen az átalakítások kezelése, ezen belül a megelõzõ tûzvédelmi szempontok érvényre juttatása. A szabályozás tûzvédelmi fejezete képezheti a tûzvédelmi szabályzat részét. 10.10. A kutatóreaktornak rendelkeznie kell eseti szabályzással a tûzkockázat-elemzés idõszakos felülvizsgálatára. 11. Tûzvédelmi szervezet, oktatás 11.1. A tûzvédelmi megbízott feladata a vonatkozó tûzvédelmi elõírások, szabályzók betartatása, a tûzvédelmet érintõ jogszabályváltozások nyomon követése. 11.2. A tûzvédelmi megbízott feladatának ellátásához legalább középfokú tûzvédelmi szakképesítéssel rendelkezzen. 11.3. A kutatóreaktor személyzetét elméleti és gyakorlati képzésben kell részesíteni, amely munkakörfüggõen tartalmazza az általános tûzvédelmi ismereteken túl a kézi tûzoltó készülékek, légzésvédelmi és egyéni védõeszközök kezelését, használatát. 12. A tûzkockázat-elemzés idõszakos felülvizsgálata 12.1. A tûzvédelemre kiható változásnak minõsül a beépített tûzvédelmi berendezések, épületszerkezetek, technológiai és épületinstallációs berendezések átalakítása, a tûzszakasz, helység tûzterhelésének, funkciójának megváltozása.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12.2. A tûzvédelemre kiható változásoknak a kutatóreaktor teljes élettartama alatt tükrözõdnie kell a tûzkockázat-elemzésben. 12.3. A tûzkockázat-elemzést a tûzvédelmet érintõ átalakításokat követõen a megvalósult állapotnak megfelelõen kell aktualizálni. 12.4. A tûzvédelemre kiható változás utáni új állapot tûzbiztonsági megfelelõségét az új állapot szerint módosított tûzkockázat-elemzéssel kell alátámasztani. 12.5. Amennyiben a tûzvédelmet érintõ átalakítások vagy üzemeltetési feltételek változása tûzkockázat-elemzés alapján kerül megvalósításra, az ezt követõ elemzésnek vizsgálnia kell az átalakítás megfelelõségét. 12.6. A tûzkockázat-elemzés periodikus felülvizsgálatának illeszkednie kell a kutatóreaktor idõszakos biztonsági felülvizsgálati idõszakához. 13. Éghetõ anyagok, gyújtóforrások, tûzveszélyes tevékenység 13.1. A technológiai létesítmények területén a tranziens éghetõ anyagok belsõ szabályzó szerinti eltávolítása a tevékenység függvényében vagy meghatározott idõszakonként, szükség esetén megfelelõ biztonságú idõszakos tárolóterek kialakításával. 13.2. A kutatóreaktor biztonsági rendszereket tartalmazó területein, helyiségeiben ne legyen szükségtelen, dekorációs célzatú éghetõ anyag beépítve. 13.3. A kutatóreaktor biztonsági rendszereket tartalmazó területein, helyiségeiben csak „nem éghetõ” anyagú állványpallók használhatók. Amennyiben ez nem elkerülhetõ, „nehezen éghetõ” fa állványpallók használhatók. 13.4. A szénszûrõk és száraz ioncserélõ gyanták tárolása csak az erre a célra kijelölt és megfelelõ tûzállósági határértékû épületszerkezetekkel határolt helyiségben, a szükséges tûzvédelmi eszközök biztosítása mellett történjen. 13.5. A technológiai terekben, helyiségekben, kapcsolódó mûhelyekben a tranziens tûzveszélyes folyadékok és gázok mennyiségét a napi felhasználás szintjére kell korlátozni. 13.6. A létesítmény területén tûzveszélyes tevékenységet végzõ személyt a kutatóreaktor specifikumából adódó tûzvédelmi ismeretekrõl tájékoztatni kell. A tevékenységének megkezdését megelõzõen errõl a tûzvédelmi szervezet koordinátora által felállított bizottság elõtt, a tûzveszélyes tevékenységet folytató személyt be kell számoltatni. 14. Beépített tûzvédelmi berendezések 14.1. Amennyiben átalakítás, karbantartás stb. szükségessé teszi valamely tûzvédelmi berendezés üzemképessé-

8565

gének korlátozását, a biztonsági rendszerek tûzbiztonságának csökkenése megfelelõ ideiglenes kiegészítõ intézkedéssel ellensúlyozásra kerüljön. 15. Tûzvizsgálat 15.1. A kutatóreaktorban keletkezett tûzesetek vizsgálata során keletkezett tûzvizsgálati iratokat a kutatóreaktor saját belsõ vizsgálatához és a belsõ vizsgálatot követõ jelentéséhez felhasználhatja.

III. Fejezet KIÉGETT NUKLEÁRIS FÛTÕELEMEK ÁTMENETI SZÁRAZ TÁROLÓINAK TÛZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI Tervezés, létesítés 1. A tûzbiztonság általános tervezési alapelvei 1.1. A kiégett nukleáris fûtõelemek átmeneti száraz tárolóinak (a továbbiakban: Tároló) biztonság szempontjából fontos épületszerkezeteinek, rendszereinek és rendszerelemeinek – az egyéb biztonsági szempontok betartása mellett – olyannak kell lenniük, hogy minimalizálják a belsõ tüzek és robbanások hatását, amelyek külsõ vagy belsõ események hatására bekövetkezhetnek. 1.2. Tûz esetén is biztosítani kell a Tároló állapotának monitorozását, a remanens hõ elvonását és a radioaktív anyagok kikerülésének megakadályozását. 1.3. A tûzbiztonság növelésének érdekében a tervezésnél alapelvként kell figyelembe venni a mélységi védelem elvét és a tûzkeletkezés lehetõségének minimalizálását. 1.4. A Tárolóknál az alábbi üzemállapotokat különböztetjük meg: 1.4.1. Betárolás: Szakszemélyzet által folyamatosan felügyelt állapot. A kiégett nukleáris fûtõelem kazetták beszállítása, elhelyezése a tárolóba vagy kiemelése a tárolóból. 1.4.2. Zárt felügyelt idõszak: Szakszemélyzet nélküli állapot. A tároló zárt állapotú, a rendszer távfelügyelettel ellenõrzött. 1.5. A tûzvédelmet determinisztikus alapon kell értékelni a következõ szempontok figyelembevételével: 1.5.1. Tûz ott keletkezhet, ahol beépített vagy tranziens éghetõ anyag található. 1.5.2. A determinisztikus alapú értékelés egy idõben egy tûzeset figyelembevételével történjen, a terjedõ tûz ugyanazon esemény részét képezi. 1.5.3. A tûzoltás alapvetõ feltételeinek biztosítása szempontjából egy mértékadó tûzesetet kell feltételezni. 1.5.4. A tûzesetet egyaránt feltételezni kell a különbözõ üzemállapotokra.

8566

MAGYAR KÖZLÖNY

2. A tervezés tûzmegelõzési kérdései 2.1. A biztonság szempontjából fontos elemeket, amelyeknek a meghibásodása nem elfogadható következményekkel vagy radioaktív anyag kikerülésével járhat, tûz elleni védelemmel kell ellátni. 2.2. A védelem mértékének meg kell felelnie a rendszer mûködésével szemben támasztott idõkorlát követelményeinek. 2.3. Egy biztonsági rendszer tüze ne veszélyeztessen másik biztonsági rendszert.

2007/113. szám

ris biztonság és a funkcionális kialakítás által támasztott követelményeknek. 3.6. A tervezés során a menekülési útvonalak mellett a beavatkozási-megközelítési útvonalakat is meg kell határozni. 3.7. Ott alakítható ki hõ- és füstelvezetõ rendszer a technológiai létesítmény helyiségében, ahol radioaktív anyagok kikerülésére nincs lehetõség. 4. Villamos berendezések

2.4. A technológiai létesítményekben a tûzterhelés a lehetõ legalacsonyabb legyen.

4.1. A kábelek tartószerkezeteinek „nem éghetõ”-nek kell lenniük.

2.5. Az éghetõ anyagok tárolása ne jelentsen veszélyt a biztonsági rendszerelemekre.

4.2. Lehetõség szerint a halogénmentes szigetelésû, funkciómegtartó kábeleket kell alkalmazni.

2.6. A tervezés idõszakában a tûzkockázat csökkentése, a tûzbiztonság növelése érdekében az alábbiakat kell figyelembe venni: 2.6.1. Lehetõség szerint nem éghetõ építõanyagokat kell alkalmazni, ideértve a szigeteléseket, bevonatokat és burkolatokat is. 2.6.2. A technológiai létesítményen belül a száraz transzformátorok alkalmazását elõnyben kell részesíteni. 2.6.3. Olyan villamos és irányítástechnikai eszközöket kell elõnyben részesíteni, amelyekben az éghetõ anyag mennyisége a lehetõ legalacsonyabb.

4.3. A kábeleket úgy kell lefektetni, hogy túlmelegedés ne következzen be.

3. Építész tûzvédelem 3.1. A biztonsági rendszerek helyiségei elválasztása a magas tûzterhelésû helyektõl, valamint a biztonsági rendszer helyiségeinek egymástól történõ elválasztása tûzszakaszolással, tûzcellákkal történjen. 3.2. A tûzszakasznak (tûzcellának) az általános tûzvédelmi elveken túlmenõen olyan kialakításúnak kell lennie, hogy tûz esetén kizárja a redundáns biztonsági rendszer sérülésének veszélyét. 3.3. A nukleáris biztonságra hatással bíró tûzszakaszok esetében a tûzgátló szerkezetek tûzállósági határértéke a tûzkockázat-elemzéssel kerüljön meghatározásra. 3.4. Amennyiben a biztonsági rendszerek elválasztásának tûzvédelmi követelményei – külön tûzszakaszokban történõ elhelyezés – ütköznek a Tároló funkcionális kialakításának követelményeivel, távolságvédelemmel, passzív vagy aktív tûzvédelmi eszközökkel szükséges a biztonsági rendszerek elválasztását tûzvédelmi szempontból biztosítani. Ezen megoldásokat tûzkockázat-elemzésekkel kell alátámasztani. 3.5. A tûzszakaszok kialakításával, a tûzszakasz méretek meghatározásával, a hõ- és füstelvezetés biztosításával szemben támasztott követelmények alárendeltek a nukleá-

4.4. A villamos védelem biztosítsa, hogy a kábelek rövidzárlat esetén se melegedjenek túl. 5. Éghetõ gázok, folyadékok 5.1. Az éghetõ folyadékok és gázok tárolását az épületeken belül minimális, szükséges szintre kell korlátozni. 5.2. Biztonsági rendszert tartalmazó helységekben éghetõ folyadékokat és gázokat nem lehet tárolni. 5.3. Éghetõ folyadékot, gázt tartalmazó rendszereknek megfelelõ védelemmel kell rendelkezniük a szivárgás, kifolyás megelõzésére. Rendelkezniük kell beépített biztonsági elemekkel, amelyek meghibásodás esetén korlátozzák a szivárgást, kifolyást. 6. Tûzjelzõ-, oltóberendezések 6.1. A biztonsági rendszerek és rendszerelemek védelmének biztosítására a létesítménynek megfelelõ eszközökkel kell rendelkeznie. 6.2. A tûz megfelelõ ellenõrzés alatt tartása a beépített oltóberendezések alkalmazásának és a manuális tûzoltási képesség megfelelõ kombinációja. 6.3. A tûzjelzõ- és oltórendszerek tervezése során figyelembe kell venni a tûzkockázat-elemzés eredményeit. 6.4. A tûzjelzõ rendszernek meg kell felelnie az egyszeres hibatûrés követelményeinek. 6.5. A technológiai helyiségeket tartalmazó tûzszakaszoknak teljes körû tûzjelzéssel kell rendelkezniük. Kivételt képeznek azon tûzszakaszok, ahol a sugárzási viszonyok nem teszik lehetõvé érzékelõk telepítését, valamint a kiégett üzemanyagot tartalmazó térrészt.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6.6. A tûzjelzõ-érzékelõk kiválasztásának meg kell felelnie az adott helyiség klimatikus és egyéb üzemi paramétereinek. 6.7. A kiégett üzemanyagot tartalmazó térrészekben vízzel, illetve vízköddel történõ oltás nem alkalmazható. 6.8. Az oltórendszernek automatikus mûködésûnek kell lennie, figyelembe véve, hogy az oltás ne legyen káros hatással más biztonsági rendszerre. 6.9. Elfogadható a csak manuális indítású oltóberendezés beépítése, illetve az automatikus üzemmódra tervezett berendezés manuális üzemmódú üzemeltetése, amennyiben az indokolatlan mûködés lehetõsége bekövetkezhet, és ez káros hatással lehet a Tároló biztonságára. 6.10. Az oltórendszernek meg kell felelnie az egyszeres hibatûrés elvének. 6.11. A tûzvédelmi rendszerek vezetékeit megfelelõ elhelyezéssel vagy mechanikai védelemmel kell védeni a mechanikai sérülések ellen. 6.12. Az oltóanyag kiválasztása során követelmény, hogy az oltóanyag használata ne okozzon indokolatlan kockázatnövekedést, továbbá feleljen meg az adott terület biztonsági elõírásainak is. Ezen elvet a kézi tûzoltó eszközök kiválasztása során is érvényesíteni kell. 7. Építészeti tûzvédelmi tervfejezet tartalmi követelményei

8567

8.4. A tûzkockázat-elemzést a Tároló tényleges használatának megkezdése elõtt kell elvégezni, a biztonságra kiható átalakítások, valamint a kötelezõ felülvizsgálatok során. 8.5. A tûzkockázat-elemzés készítésének szempontjai: 8.5.1. a biztonság szempontjából fontos rendszerek és azok elhelyezkedése, tûzszakaszokhoz rendelten; 8.5.2. a tûz hatása a biztonság szempontjából fontos rendszerekre és rendszerelemekre; 8.5.3. az alkalmazott metodikában a peremfeltételek rögzítése; 8.5.4. a tûzszakaszok tûzállósági paraméterei; 8.5.5. a szükséges aktív és passzív tûzvédelmi eszközök és azok hatásai; 8.5.6. a kiegészítõ tûzvédelem szükségessége. 8.6. Egyedi esetben a kockázatértékelés során meg kell határozni a szükséges aktív és passzív védelmeket a vezénylõk esetében, ahol redundáns rendszerek elemei egy tûzszakaszban találhatók, illetve azon terekben, ahol a berendezések kiszolgálása, karbantartása miatti megközelíthetõség vagy hozzáférhetõség miatt ütköznek a funkcionalitás és a tûzbiztonság elvei. 8.7. A tûzkockázat-elemzésnek ki kell térnie a mélységi védelem elvének teljesülésére. 8.8. A tûzkockázat-elemzésnek ki kell terjednie a tûz és a tûzoltás másodlagos hatásainak vizsgálatára is.

7.1. A hatósági eljáráshoz készített tûzvédelmi tervdokumentációt csak tûzvédelmi szakértõ készítheti.

Üzemeltetés, használat

7.2. A vonatkozó jogszabályokban meghatározottakon túlmenõen az építészeti tûzvédelmi tervfejezet a következõket tartalmazza: 7.2.1. az átalakítás, bõvítés mértékében a tûzkockázat-elemzést; 7.2.2. az alkalmazott tûzvédõ rendszer, bevonat karbantartására, felülvizsgálatára, felújítására, valamint az alkalmazása során betartandó technológiára vonatkozó terveket és mûszaki leírásokat.

9. Tûzvédelmi Szabályzat, Szabályzók

8. Tûzkockázat-elemzés 8.1. A tûzkockázat-elemzés feladata, hogy igazolja, hogy a Tároló megfelel az általános alapelvekben meghatározott tûzvédelmi, tûzbiztonsági kritériumoknak, a tûzvédelmi intézkedések megfelelnek a nukleáris biztonság követelményeinek. 8.2. A tûzkockázat-elemzés elkészítése tûzvédelmi szaktevékenységnek minõsül. 8.3. Technológiai létesítmény tûzvédelme tervezésének a tûzkockázat-elemzés által meghatározottakon kell alapulnia.

9.1. Az egyes szabályzóknak ki kell terjedniük a Tároló különbözõ üzemállapotaira. 9.2. A Tároló belsõ szabályzói megfelelõ keretet kell, hogy biztosítsanak az éghetõ anyagok hatékony kontrolljához a Tároló teljes területén. 9.3. A szabályozásnak ki kell terjednie bármely halmazállapotú éghetõ anyag szállítására, tárolására, kimérésére, felhasználására. 9.4. A szabályozások egyértelmûen határozzák meg a tranziens éghetõ anyagmennyiség korlátozásának szabályait a Tároló biztonsági rendszereket tartalmazó területeire, helyiségeire. 9.5. A Tároló belsõ szabályzóinak biztosítaniuk kell a megfelelõ keretet a gyújtóforrások hatékony kontrolljához. 9.6. A Tároló tûzvédelmi szabályzatának a vonatkozó jogszabályban foglaltakon túlmenõen meg kell felelnie a Nukleáris Biztonsági Szabályzatban foglalt követelményeknek.

8568

MAGYAR KÖZLÖNY

9.7. A Tároló belsõ szabályozásaiban meg kell jelennie az átalakítások kezelésének, ezen belül a megelõzõ tûzvédelmi szempontok érvényre juttatásának. A szabályozás tûzvédelmi fejezete képezheti a tûzvédelmi szabályzat részét. 9.8. A Tárolónak rendelkeznie kell eseti szabályzással a tûzkockázat-elemzés idõszakos felülvizsgálatára.

2007/113. szám

13. Beépített tûzvédelmi berendezések 13.1. Amennyiben átalakítás, karbantartás stb. szükségessé teszi valamely tûzvédelmi berendezés üzemképességének korlátozását, a biztonsági rendszerek tûzbiztonságának csökkenése megfelelõ ideiglenes kiegészítõ intézkedéssel kerüljön ellensúlyozásra. 14. Tûzvizsgálat

10. Tûzvédelmi szervezet, oktatás 10.1. A tûzvédelmi megbízott feladata a vonatkozó tûzvédelmi elõírások, szabályzók betartatása, a tûzvédelmet érintõ jogszabályváltozások nyomon követése. 10.2. A tûzvédelmi megbízottnak feladatának ellátásához legalább középfokú tûzvédelmi szakképesítéssel kell rendelkeznie.

14.1. A kiégett nukleáris fûtõelemek átmeneti száraz tárolóiban keletkezett tûzesetek vizsgálata során keletkezett tûzvizsgálati iratokat a létesítmény saját belsõ vizsgálatához és a belsõ vizsgálatot követõ jelentéséhez felhasználhatja.

10.3. A Tároló személyzetét elméleti és gyakorlati képzésben kell részesíteni, amely munkakörfüggõen tartalmazza az általános tûzvédelmi ismereteken túl a kézi tûzoltó készülékek, légzésvédelmi és egyéni védõeszközök kezelését, használatát.

2. melléklet a 19/2007. (VIII. 29.) ÖTM rendelethez

11. A tûzkockázat-elemzés idõszakos felülvizsgálata

„HARMADIK RÉSZ

11.1. A tûzvédelemre kiható változásnak minõsül a beépített tûzvédelmi berendezések, épületszerkezetek, technológiai és épületinstallációs berendezések átalakítása, a tûzszakasz, helység tûzterhelésének, funkciójának megváltozása. 11.2. A tûzvédelemre kiható változásoknak a Tároló teljes élettartama alatt tükrözõdniük kell a tûzkockázatelemzésben. 11.3. A tûzkockázat-elemzést a tûzvédelmet érintõ átalakításokat követõen a megvalósult állapotnak megfelelõen aktualizálni kell. 12. Éghetõ anyagok, gyújtóforrások, tûzveszélyes tevékenység 12.1. A technológiai létesítmények területén a tranziens éghetõ anyagok belsõ szabályzó szerinti eltávolításának a tevékenység függvényében vagy meghatározott idõszakonként kell megtörténnie, szükség esetén megfelelõ biztonságú idõszakos tárolóterek kialakításával. 12.2. A technológiai terekben, helyiségekben, kapcsolódó mûhelyekben a tranziens tûzveszélyes folyadékok és gázok mennyiségét a napi felhasználás szintjére kell korlátozni. 12.3. A létesítmény területén tûzveszélyes tevékenységet végzõ személyt a Tároló specifikumából adódó tûzvédelmi ismeretekrõl tájékoztatni kell. A tevékenységének megkezdését megelõzõen errõl a tûzvédelmi megbízott elõtt, a tûzveszélyes tevékenységet folytató személyt be kell számoltatni.

[Melléklet az 1/2003. (I. 9.) BM rendelethez]

Atomerõmûvek, kutatóreaktorok, kiégett nukleáris fûtõelemek átmeneti száraz tárolóinak tûzoltási és mûszaki mentési követelményei I. Fejezet ATOMERÕMÛVEK TÛZOLTÁSI, MÛSZAKI MENTÉSI KÖVETELMÉNYEI Általános elõírások 494. Az atomerõmûvek területén a tûzoltás és mûszaki mentésnél a fejezetben, illetve a létesítményre készített „Tûzoltási és Mûszaki Mentési Tervben” (a továbbiakban: TMMT) foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. 495. Azokon a helyeken, ahol radioaktív anyagok jelenlétével – radioaktív sugárzással, radioaktív izotópos szennyezõdéssel (kontaminációval) – lehet számolni, elsõsorban a munkahely dolgozói, a létesítmény tûzoltósága és ezt követõen a hivatásos önkormányzati tûzoltóság tagjai avatkozzanak be. 496. Radioaktív anyagok vagy izotópok szállítása során a munkahely dolgozója alatt a jármû vezetõjét és a rakomány kísérõjét kell érteni, aki a külön jogszabály alapján a részére kiadott utasításban foglaltak szerint jár el. 497. A tûzoltóságnak nem alapfeladata a kárhelyen a sugárzó anyagok felkutatása, eltávolítása (áthelyezése), a berendezések, tárgyak mentése.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

498. Az atomerõmûvek sugárveszélyes területén történõ tûzoltásnál, mûszaki mentésnél a legkisebb önállóan beavatkozó egységet is csak olyan szakember vezetheti, aki az adott nukleáris létesítmény által kiadott érvényes sugárvédelmi vizsgával és szükséges helyismerettel rendelkezik. 499. A sugárveszélyes beavatkozás során a személyi állomány részére a speciális védelmet biztosító ruházatról, valamint doziméterrõl személyre szólóan kell gondoskodni. A doziméter megfelelõ információt biztosítson a káresemény helyszínén uralkodó sugárzási helyzetrõl (fény, hangjelzés). 500. A beavatkozó erõk sugárterhelésének korlátozása az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet rendelkezései szerint történjen. 501. Az atomerõmûvek fõfoglalkozású létesítményi tûzoltóinak képesítési követelményei a vonatkozó jogszabályban foglaltakon túlmenõen: 501.1. állami középfokú végzettség,

8569

505. A TMMT részét képezi a létesítményre vonatkozó Sugárvédelmi Terv. 506. A Sugárvédelmi Tervnek tartalmaznia kell: 506.1. az irányelveket a nukleáris balesetelhárítási tevékenységekben részt vevõ személyek sugárvédelmére, 506.2. a tûzoltásban, mûszaki mentésben, kárelhárításban részt vevõ személyek munkára bocsátását megelõzõ teendõket, 506.3. irányadó szinteket a tûzoltási, mûszaki mentési, kárelhárítási tevékenységre a külsõ sugárterhelés alapján, 506.4. a sugárterhelés ellenõrzését, 506.5. a beavatkozás szabályait sugárveszélyes területen tüzek és káresemények felszámolására, 506.6. beléptetési pontokat az ellenõrzött zónába, 506.7. az ellenõrzött zónába történõ belépés szabályait, 506.8. személyi állomány belépését az ellenõrzött zónába, a káresemény alkalmával.

501.2. orvosi alkalmasság sugárveszélyes munkára, 501.3. munkahelyi sugárvédelmi vizsga, 501.4. munkavédelmi vizsga az adott nukleáris létesítményre vonatkozóan, 501.5. NUTE (Nukleáris Technika) alaptanfolyam,

507. A TMMT-ben szereplõ valamennyi egységnek kötelezõ az évi legalább egyszeri helyismereti foglalkozás az érintett létesítményben. 508. A beavatkozó erõk éves képzési tervében szerepeltetni kell a létesítmény TMMT-ét.

501.6. ,,C” kategóriás hivatásos jogosítvány (PAV I.), 501.7. középfokú elsõsegélynyújtó tanfolyami vizsga,

Tûzoltás, mûszaki mentés vezetése

501.8. alpintechnikai vizsga, 501.9. teher kötözõi vizsga, 501.10. liftbõl mentés képzés, 501.11. üzemzavar elhárítási vizsga, 501.12. feszültség alatti oltásból vizsga és éves rendszeres képzés.

509. A technológiai létesítményben történõ tûzoltói beavatkozás esetén a tûzoltás-, mentésvezetõ (a továbbiakban: tûzoltásvezetõ) a tûzoltás, mentés érdemi lépéseit köteles egyeztetni az ügyeletes mérnökkel vagy annak megbízottjával. 510. Az ügyeletes mérnök az atomerõmû nukleáris biztonságát érintõ kérdésekben a tûzoltásvezetõ döntései felett felügyeletet gyakorolhat.

Tûzoltási és Mûszaki Mentési Terv 502. A TMMT készítésénél figyelembe kell venni a létesítmény munkavédelmi, biztonságtechnikai szabályait, a balesetelhárítási intézkedési tervét, a nukleáris létesítményre vonatkozó speciális elõírásokat. 503. A TMMT-nek választ kell adnia az egységek kommunikációjára, a sugárterhelés mérésére, az egyes egységek önállóságának mértékére. 504. A TMMT-nek figyelemmel kell lennie a létesítmény üzemállapotára.

511. Az atomerõmûben beavatkozó erõk tûzoltásvezetésre jogosult, illetve elsõdlegesen beavatkozó egységei parancsnoki állományának rendelkeznie kell az adott létesítményre vonatkozó sugárvédelmi vizsgával. Ennek költsége a létesítmény üzemeltetõjét terheli.

Riasztás 512. A sugárveszélyes munkahelyrõl az atomerõmû létesítményi tûzoltóságához érkezett tûzjelzés esetén a létesítményi tûzoltóság híradó-ügyeletese az egységek

8570

MAGYAR KÖZLÖNY

riasztása után köteles a riasztási lappal együtt a TMMT-t átadni a vonuló egység parancsnokának. 513. A visszajelzés tartalmától függõen haladéktalanul riasztja 513.1. az atomerõmû részérõl a felelõs vezetõt, a dozimetriai szolgálatot, a biztonsági õrséget; 513.2. a létesítmény-tûzoltóság részérõl a parancsnokot vagy az általa megbízott személyt; 513.3. jelenti az eseményt a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletére, aki riasztja a TMMT-ben tervezett tûzoltó erõket és eszközöket. 514. A jogszabályokban meghatározott egyéb szervezetek értesítését a létesítmény végzi. 515. A jelzés értékelése és a nukleáris létesítmény részérõl az ügyeletes mérnök, illetve a dozimetriai szolgálat tájékoztatása alapján a létesítményi tûzoltóság szolgálatparancsnoka vagy a tûzoltásvezetõ dönt a jódprofilaxis szükségességérõl.

Felderítés 516. A helyszínre érkezéskor, a felderítés megkezdése elõtt a tûzoltásvezetõnek intézkedni kell a veszélyes zónán kívüli gyülekezési hely kijelölésérõl. 517. A felderítés, beavatkozás megkezdése elõtt a tûzoltásvezetõnek a szakszemélyzet bevonásával intézkednie kell a sugárszint, valamint a sugárterhelés ellenõrzésére, mérésére, nyilvántartására. 518. A tûzeset helyszínén a felderítést lehetõleg a II-es szer parancsnoka vagy a tûzoltásvezetõ által kijelölt személy és legalább még 1 fõ tûzoltó, az üzemeltetõ szakszemélyzet lehetõség szerinti részvételével végezze. 519. Amennyiben a helyszín bonyolultsága, a megteendõ intézkedések összetettsége indokolja, a tûzoltásvezetõ felderítõ csoporto(ka)t jelölhet ki. A felderítõ csoport minimális létszáma 2 fõ. A felderítés szakszerû végrehajtása és ez alapján meghozott döntések felelõssége a tûzoltásvezetõt terhelik. 520. A felderítés terjedjen ki az eszközök, technológiai berendezések áramtalanításának lehetõségeire, illetve a feszültség alatti tûzoltás szükségességére, lehetõségére. 521. A tûzoltásvezetõnek a felderítés és szakértõi (ügyeletes mérnök) vélemény alapján intézkednie kell a felderítésben részt vevõk váltásáról, tartalékok képzésérõl, ki kell oktatnia az állományt a várható hatásokról és a magatartási szabályokról.

2007/113. szám

Tûzoltás, mûszaki mentés elõkészítése 522. A tûzoltásvezetõnek gondoskodnia kell a sugárvédelmi szervezet szakembereivel egyeztetve, a dolgozók kimenekítésében részt vevõ személyek kijelölésérõl, továbbá a szakértõi vélemény alapján meg kell határoznia: 522.1. a beavatkozás módját, 522.2. az alkalmazható oltóanyagot a beavatkozás során (nyitott fõvízköri berendezéseknél, valamint speciális technológiai berendezéseknél, folyamatoknál, ahol az oltóanyag vagy a tûzoltás, mûszaki mentésnél felhasználandó anyagok egyéb veszélyt vagy károsodást jelent e technológiai berendezésekre), 522.3. szükség esetén a kábelvágást, feszültség alatti oltást, 522.4. a szükséges védõeszközök használatát, 522.5. a beavatkozásban részt vevõk mûködési helyét, 522.6. a bevetési helyeken a tartózkodás idejét, 522.7. a védõruházat felvételének, a sugárzásmérõmûszer használatának szükségességét, 522.8. a veszélybe került személyek mentésének sorrendjét, módját. 523. Meg kell jelölni a veszélyes zóna határát, a kontamináció helyét, és ha szükséges, gondoskodni kell annak õrzésérõl. 524. Ki kell jelölni a kivont, illetve a bevetésre felkészített személyi állomány tartózkodási helyét.

Tûzoltás, mûszaki mentés 525. A sugárveszélyes helyen, helyiségben a dolgozók, továbbá a tûzoltóság tagjai beavatkozást nem végezhetnek, amíg a sugárvédelmi szakember a tûzoltásra, mûszaki mentésre nem adta meg az engedélyt. 526. Ez alól kivételt képez az életmentés, illetve a nagy anyagi kár elhárítása érdekében, vagy ha a kár olyan helyen, berendezésben, technológiában keletkezik melynek felszámolására a létesítményi tûzoltóság felkészült, és a beavatkozó személyek dózisterhelése folyamatosan mérhetõ. 527. Az oltási eljárásokat és az oltóanyagot, valamint az egyéb intézkedéseket úgy kell meghatározni, hogy azok ne vezessenek a radioaktív anyagok szétterjedéséhez, széthordásához. 528. A beavatkozásnál kerülni kell minden indokolatlan sugárterhelést és szennyezõdést. Ennek érdekében a beavatkozás szervezésénél:

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

528.1. a gépjármûvek felállítási helyét és a vízforrásokat lehetõleg a veszélyes zónán kívül kell kijelölni, 528.2. tervezni kell a veszélybe került személyek mentését, biztonságba helyezését, 528.3. a létszám és felszerelés minél rövidebb ideig tartó bevetésére kell törekedni, 528.4. a sugárforrástól lehetõ legtávolabbról kell végezni a beavatkozást, 528.5. a radioaktív sugárzással szemben árnyékolóként fel kell használni az építmény, illetve a terep adta lehetõségeket, 528.6. tervezni kell a tûzoltás, mûszaki mentés után a bevetett erõk és eszközök mentesítését. 529. Ha nincs a helyszínen az ügyeletes mérnök vagy annak megbízottja, a tûzoltásvezetõ csak abban az esetben adhat utasítást a tûzoltásra, mûszaki mentésre, ha a helyszín alapos ismeretével, sugárveszély szempontjából elõfordulható legveszélyesebb körülmények ismeretével és a szükséges felszerelésekkel rendelkezik. Ezek hiányában a környezet védelmére kell intézkednie. 530. Az állomány veszélyes zónában való tartózkodásának ideje alatt a tûzoltásvezetõ vagy az általa kijelölt személy köteles a sugárzásszintrõl folyamatosan informálódni. Ha a sugárzásszint meghaladja a veszélyes zónában való mûködési idõ számítási alapját képezõ értéket, a tartózkodási idõt ismételten meg kell határozni. 531. A veszélyes zónán belüli biztonságos tartózkodás idejének letelte elõtt a veszélyes zónában tartózkodó állomány váltásáról és azonnali kivonásáról kell gondoskodni. 532. Veszélyeztetett területen folyó nukleárisbalesetelhárítást, valamennyi tevékenység koordinálását a nukleárisbaleset-elhárítási operatív törzs hatáskörrel rendelkezõ tagjának kell átadni.

A tûzoltást, mûszaki mentést követõ feladatok

8571

A feszültség alatti villamos hálózatok, berendezések, valamint mûködõ technológiai berendezések közelében keletkezett tüzek oltása 535. A létesítményre ki kell dolgozni feszültség alatti villamos hálózatok, berendezések, valamint a mûködõ technológiai berendezések közelében keletkezett tüzek oltására vonatkozó szabályzatot. 536. Az oltás szempontjából a berendezés feszültség alatt lévõnek tekintendõ, ha annak kapcsolata a lehetséges energiaforrásokkal bizonyíthatóan nem szûnt meg, illetve nem történt meg a berendezés feszültség alá kerülésének megakadályozása. 537. A szabályzat elõírásait kell alkalmazni az atomerõmû területén üzemelõ kis (50–1000 V), valamint nagyfeszültségû (1000–6000 V) villamos hálózatok és berendezések tüzeinek vízzel történõ oltása során olyan esetekben, amikor a berendezés leválasztása a hálózatról nem hajtható végre, illetõleg az idõben megkezdett beavatkozás emberi életet menthet, vagy jelentõs anyagi kár, katasztrófa bekövetkezését háríthatja el. 538. A szabályzat hatálya alá tartozó feszültség alatt lévõ villamos berendezések oltását kizárólag a munka elvégzéséhez szükséges ismeretekkel rendelkezõ, a munkavégzéssel kapcsolatos veszélyekre, munkavédelmi szabályokra kioktatott, megfelelõ elsõsegély-nyújtási ismeretekkel rendelkezõ, vizsgát tett személy végezheti. 539. A vizsga megszerzésének alapfeltétele a speciális elméleti felkészítésen, valamint gyakorlati oktatáson való részvétel. 540. A feszültség alatti villamos hálózatok, berendezések, valamint a mûködõ technológiai berendezések közelében keletkezett tüzek oltására csak az erre rendszeresített érvényes tanúsítvánnyal rendelkezõ eszköz használható. 541. A feszültség alatt lévõ villamos berendezés oltása feszültség közelében történõ munkavégzésnek tekintendõ.

533. A tûzoltás, mûszaki mentés befejezése után – a sugárveszélyes üzem belsõ elõírásai alapján, az ÁNTSZ megbízottja vagy orvos közremûködésével – végre kell hajtani a beavatkozó személyi állomány és felszerelés mentesítését, a sugárszennyezettség ellenõrzését, amelyek tapasztalatairól nyilatkozatot (zárójelentést) kell készíteni.

KUTATÓREAKTOROK TÛZOLTÁSI, MÛSZAKI MENTÉSI KÖVETELMÉNYEI

534. Meg kell állapítani a beavatkozó állományt ért sugárzás mértékét, és intézkedni kell annak nyilvántartásba vételérõl.

542. A kutatóreaktor területén a tûzoltás és mûszaki mentésnél a fejezetben, illetve a létesítményre készített TMMT-ben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani.

II. Fejezet

Általános elõírások

8572

MAGYAR KÖZLÖNY

543. Azokon a helyeken, ahol radioaktív anyagok jelenlétével – radioaktív sugárzással, radioaktív izotópos szennyezõdéssel (kontaminációval) – kell számolni elsõsorban a munkahely dolgozói és a hivatásos önkormányzati tûzoltóság tagjai avatkozzanak be. 544. A tûzoltóságnak nem alapfeladata a kárhelyen a sugárzó anyagok felkutatása, eltávolítása (áthelyezése), a berendezések, tárgyak mentése. 545. A kutatóreaktorok tekintetében, a magára hagyott szubkritikus reaktorállapotnál a riasztható mérnöki ügyelet beérkezési ideje 40 perc. 546. A sugárveszélyes beavatkozás során a személyi állomány részére doziméterrõl személyre szólóan kell gondoskodni. 547. A beavatkozó erõk sugárterhelésének korlátozása az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet rendelkezései szerint történjen.

Tûzoltási és Mûszaki Mentési Terv 548. A TMMT készítésénél figyelembe kell venni a létesítmény munkavédelmi, biztonságtechnikai szabályait, a baleset-elhárítási intézkedési tervét, a nukleáris létesítményre vonatkozó speciális elõírásokat. 549. A TMMT-nek választ kell adnia az egységek kommunikációjára, a sugárterhelés mérésére, az egyes egységek önállóságának mértékére. 550. A TMMT-nek figyelemmel kell lennie a létesítmény üzemállapotára.

2007/113. szám

553. A TMMT-ben szereplõ valamennyi egységnek kötelezõ az évi legalább egyszeri helyismereti foglalkozás az érintett létesítményben. 554. A beavatkozó erõk éves képzési tervében szerepeltetni kell a létesítmény TMMT-ét.

Tûzoltás, mûszaki mentés vezetése 555. Magára hagyott szubkritikus reaktorállapotnál a riasztható ügyeletes mérnök kiérkezéséig technológiai létesítmény területén tûzoltói tevékenység nem kezdhetõ meg. 556. A technológiai létesítményben történõ tûzoltói beavatkozás esetén a tûzoltásvezetõ köteles a tûzoltás érdemi lépéseit egyeztetni az ügyeletes mérnökkel vagy annak megbízottjával. 557. Az ügyeletes mérnök a kutatóreaktor nukleáris biztonságát érintõ kérdésekben a tûzoltásvezetõ döntései felett felügyeletet gyakorolhat. 558. A létesítményben beavatkozó erõk tûzoltásvezetésre jogosult, illetve elsõdlegesen beavatkozó egységeinek parancsnoki állományának rendelkeznie kell az adott létesítményre vonatkozó sugárvédelmi vizsgával. Ennek költsége a létesítmény üzemeltetõjét terheli.

Riasztás 559. A létesítményben keletkezett tûz esetén az ügyeletes személyzet riasztja a reaktor üzemeltetõjét, a tûzjelzést követõen végrehajtja a jogszabályokban és belsõ szabályzókban meghatározott egyéb szervezeteket, személyek értesítését.

551. A TMMT tartalmazza: 551.1. az irányelveket a beavatkozó egységek sugárvédelmére,

560. A jelzés értékelése és az ügyeletes mérnök, illetve a dozimetriai szolgálat tájékoztatása alapján a tûzoltásvezetõ dönt a jódprofilaxis szükségességérõl.

551.2. irányadó szinteket a tûzoltási, mûszaki mentési tevékenységre a külsõ sugárterhelés alapján, 551.3. a sugárterhelés ellenõrzését, 551.4. a beavatkozás szabályait sugárveszélyes területen tûzoltás, mûszaki mentés során, 551.5. beléptetési pontokat az ellenõrzött zónába, 551.6. az ellenõrzött zónába történõ belépés szabályait. 552. A TMMT készítéséhez szükséges információkat a kutatóreaktor üzemeltetõje szolgáltatja.

Felderítés 561. A helyszínre érkezéskor, a felderítés megkezdése elõtt a tûzoltásvezetõnek intézkednie kell a veszélyes zónán kívüli gyülekezési hely kijelölésérõl. 562. A felderítés, beavatkozás megkezdése elõtt a tûzoltásvezetõnek a szakszemélyzet bevonásával intézkednie kell a sugárszint, valamint a sugárterhelés ellenõrzésére, mérésére, nyilvántartására.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

563. A tûzeset helyszínén a felderítés a szakszemélyzet lehetõség szerinti részvételével történjen. 564. A tûzoltásvezetõnek a felderítés és az ügyeletes mérnök véleménye alapján intézkednie kell a felderítésben részt vevõk váltásáról, tartalékok képzésérõl, ki kell oktatnia az állományt a várható hatásokról és a magatartási szabályokról.

A tûzoltás, mûszaki mentés elõkészítése 565. A tûzoltásvezetõ az ügyeletes mérnök véleménye alapján határozza meg: 565.1. a beavatkozás módját, 565.2. az alkalmazható oltóanyagot a beavatkozás során, 565.3. a szükséges védõeszközök használatát, 565.4. a beavatkozásban részt vevõk mûködési helyét, 565.5. a bevetési helyeken a tartózkodás idejét, 565.6. a védõruházat felvételének, a sugárzásmérõmûszer használatának szükségességét, 565.7. a veszélybe került személyek mentésének sorrendjét, módját. 566. Meg kell jelölni a veszélyes zóna határát, a kontamináció helyét, és ha szükséges gondoskodni kell annak õrzésérõl. 567. Ki kell jelölni a kivont, illetve a bevetésre felkészített személyi állomány tartózkodási helyét.

8573

570.2. a feltétlenül szükséges létszám és felszerelés minél rövidebb ideig tartó bevetésére kell törekedni; 570.3. a beavatkozást a sugárforrástól lehetõ legtávolabbról kell végezni; 570.4. a radioaktív sugárzással szemben árnyékolóként fel kell használni az építmény, illetve a terep adta lehetõségeket. 571. Ha nincs a helyszínen az ügyeletes mérnök, a tûzoltásvezetõnek a környezet védelmére kell intézkednie. 572. Az állomány veszélyes zónában való tartózkodásának ideje alatt a tûzoltásvezetõ vagy az általa kijelölt személy köteles a sugárzásszintrõl folyamatosan informálódni. Ha a sugárzásszint meghaladja a veszélyes zónában való mûködési idõ számítási alapját képezõ értéket, a tartózkodási idõt ismételten meg kell határozni. 573. A veszélyes zónán belüli biztonságos tartózkodás idejének letelte elõtt a veszélyes zónában tartózkodó állomány váltásáról és azonnali kivonásáról kell gondoskodni. 574. Veszélyeztetett területen folyó nukleárisbalesetelhárítást, valamennyi tevékenység koordinálását a nukleárisbaleset-elhárítási operatív törzs hatáskörrel rendelkezõ tagjának kell átadni.

A tûzoltást, mûszaki mentést követõ feladatok 575. A tûzoltás, mûszaki mentés befejezése után – a sugárveszélyes üzem belsõ elõírásai alapján, az ÁNTSZ megbízottja vagy orvos közremûködésével – végre kell hajtani a beavatkozó személyi állomány és felszerelés mentesítését, a sugárszennyezettség ellenõrzését, amelyek tapasztalatairól nyilatkozatot (zárójelentést) kell készíteni.

Tûzoltás, mûszaki mentés 568. A sugárveszélyes helyen, helyiségben a dolgozók, továbbá a tûzoltóság tagjai tûzoltási, mûszaki mentési munkát addig nem végezhetnek, amíg az ügyeletes mérnök nem adta meg az engedélyt.

576. Meg kell állapítani a beavatkozó állományt ért sugárzás mértékét, és intézkedni annak nyilvántartásba vételérõl.

III. Fejezet 569. Az oltási eljárásokat és az oltóanyagot, valamint az egyéb intézkedéseket úgy kell meghatározni, hogy azok ne vezessenek a radioaktív anyagok szétterjedéséhez, széthordásához. 570. A beavatkozásnál kerülni kell minden indokolatlan sugárterhelést és szennyezõdést. Ennek érdekében a beavatkozás szervezésénél 570.1. a gépjármûvek felállítási helyét és a vízforrásokat a veszélyes zónán kívül kell kijelölni;

KIÉGETT NUKLEÁRIS FÛTÕELEMEK ÁTMENETI SZÁRAZ TÁROLÓINAK TÛZOLTÁSI, MÛSZAKI MENTÉSI KÖVETELMÉNYEI Általános elõírások 577. A Tároló területén a tûzoltás és mûszaki mentésnél a fejezetben, illetve a létesítményre készített TMMT-ben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani.

8574

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám

578. A tûzoltóságnak nem alapfeladata a kárhelyen a sugárzó anyagok felkutatása, eltávolítása (áthelyezése), a berendezések, tárgyak mentése.

588. A beavatkozó erõk éves képzési tervében szerepeltetni kell a létesítmény TMMT-ét.

579. A tároló tekintetében, a zárt felügyelt idõszaki állapotnál a riasztható szakszemélyzeti ügyelet beérkezési ideje maximálisan 40 perc lehet.

Tûzoltás, mûszaki mentés vezetése

580. A sugárveszélyes beavatkozás során a személyi állomány részére doziméterrõl személyre szólóan kell gondoskodni. 581. A beavatkozó erõk sugárterhelésének korlátozása az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet rendelkezései szerint történjen.

Tûzoltási és Mûszaki Mentési Terv

589. Zárt felügyelt idõszakban a riasztható szakszemélyzeti ügyeletes kiérkezéséig a technológiai létesítmény területén tûzoltási, mûszaki mentési tevékenység nem kezdhetõ meg. 590. A technológiai létesítményben történõ tûzoltói beavatkozás esetén a tûzoltásvezetõ köteles a tûzoltás érdemi lépéseit egyeztetni a szakszemélyzeti ügyeletessel vagy annak megbízottjával. 591. A szakszemélyzeti ügyeletes a tároló nukleáris biztonságát érintõ kérdésekben a tûzoltásvezetõ döntései felett felügyeletet gyakorolhat.

582. A TMMT készítésénél figyelembe kell venni a létesítmény munkavédelmi, biztonságtechnikai szabályait, a baleset-elhárítási intézkedési tervét, a nukleáris létesítményre vonatkozó speciális elõírásokat.

Riasztás

583. A TMMT adjon választ az egységek kommunikációjára, a sugárterhelés mérésére, az egyes egységek önállóságának mértékére.

592. A létesítményben keletkezett tûz esetén az ügyeletes operátornak a tûzjelzést követõen riasztania kell a szakszemélyzeti ügyeletest, illetve a belsõ utasítások alapján végre kell hajtania a jogszabályokban meghatározott egyéb szervezetek értesítését.

584. A TMMT legyen figyelemmel a létesítmény üzemállapotára. 585. A TMMT-nek tartalmaznia kell: 585.1. a beavatkozás során alkalmazható oltóanyagok felsorolását, azok használatának specifikus szabályait, 585.2. az irányelveket a beavatkozó egységek sugárvédelmére, 585.3. irányadó szinteket a tûzoltási, mûszaki mentési tevékenységre a külsõ sugárterhelés alapján, 585.4. a sugárterhelés ellenõrzését, 585.5. a beavatkozás szabályait sugárveszélyes területen tüzek és káresemények felszámolására, 585.6. a beléptetési pontokat a tárolóba, 585.7. a tárolóba történõ belépés szabályait. 586. A TMMT készítéséhez szükséges információkat a tároló üzemeltetõje szolgáltatja. 587. A TMMT-ben szereplõ valamennyi egységnek kötelezõ az évi legalább egyszeri helyismereti foglalkozás az érintett létesítményben.

593. A jelzés értékelése és a szakszemélyzeti ügyeletes, illetve a dozimetriai szolgálat tájékoztatása alapján a tûzoltásvezetõ dönt a jódprofilaxis szükségességérõl.

Felderítés 594. A helyszínre érkezéskor, a felderítés megkezdése elõtt a tûzoltásvezetõnek intézkednie kell a veszélyes zónán kívüli gyülekezési hely kijelölésérõl. 595. A felderítés, beavatkozás megkezdése elõtt a tûzoltásvezetõnek a szakszemélyzet bevonásával intézkednie kell a sugárszint, valamint a sugárterhelés ellenõrzésére, mérésére, nyilvántartására. 596. A tûzeset helyszínén a felderítés a szakszemélyzet lehetõség szerinti részvételével történjen. 597. A tûzoltásvezetõ a felderítés és a szakszemélyzeti ügyeletes véleménye alapján intézkedjen a felderítésben részt vevõk váltásáról, tartalékok képzésérõl, oktassa ki az állományt a várható hatásokról és a magatartási szabályokról.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A tûzoltás, mûszaki mentés elõkészítése 598. A tûzoltásvezetõnek a szakszemélyzeti ügyeletes véleménye alapján meg kell határoznia: 598.1. a beavatkozás módját, 598.2. az alkalmazható oltóanyagot a beavatkozás során, 598.3. a szükséges védõeszközök használatát, 598.4. a beavatkozásban részt vevõk mûködési helyét, 598.5. a bevetési helyeken a tartózkodás idejét, 598.6. a védõruházat felvételének, a sugárzásmérõmûszer használatának szükségességét, 598.7. a veszélybe került személyek mentésének sorrendjét, módját. 599. Meg kell jelölni a veszélyes zóna határát, a kontamináció helyét, és ha szükséges gondoskodni kell annak õrzésérõl. 600. Ki kell jelölni a kivont, illetve a bevetésre felkészített személyi állomány tartózkodási helyét. 601. A kiégett üzemanyagot tartalmazó térrészekben vízzel, illetve vízalapú oltóanyaggal történõ oltás nem alkalmazható.

Tûzoltás, mûszaki mentés 602. A sugárveszélyes helyen, helyiségben a dolgozók, továbbá a tûzoltóság tagjai tûzoltási, mûszaki mentési munkát addig nem végezhetnek, amíg a szakszemélyzeti ügyeletes nem adta meg az engedélyt. 603. Az oltási eljárásokat és az oltóanyagot, valamint az egyéb intézkedéseket úgy kell meghatározni, hogy azok ne vezessenek a radioaktív anyagok szétterjedéséhez, széthordásához. 604. A beavatkozásnál kerülni kell minden indokolatlan sugárterhelést és szennyezõdést. Ennek érdekében a beavatkozás szervezésénél 604.1. a gépjármûvek felállítási helyét a veszélyes zónán kívül kell kijelölni; 604.2. a feltétlenül szükséges létszám és felszerelés minél rövidebb ideig tartó bevetésére kell törekedni; 604.3. a beavatkozást a sugárforrástól lehetõ legtávolabbról kell végezni; 604.4. a radioaktív sugárzással szemben árnyékolóként fel kell használni az építmény, illetve a terep adta lehetõségeket.

8575

605. Ha nincs a helyszínen a szakszemélyzeti ügyeletes, a tûzoltásvezetõ a környezet védelmére kell, hogy intézkedjen. 606. Az állomány veszélyes zónában való tartózkodásának ideje alatt a tûzoltásvezetõ vagy az általa kijelölt személy köteles a sugárzásszintrõl folyamatosan informálódni. Ha a sugárzásszint meghaladja a veszélyes zónában való mûködési idõ számítási alapját képezõ értéket, a tartózkodási idõt ismételten meg kell határozni. 607. A veszélyes zónán belüli biztonságos tartózkodás idejének letelte elõtt a veszélyes zónában tartózkodó állomány váltásáról és azonnali kivonásáról kell gondoskodni. 608. Veszélyeztetett területen folyó nukleárisbalesetelhárítást, valamennyi tevékenység koordinálását a nukleárisbaleset-elhárítási operatív törzs hatáskörrel rendelkezõ tagjának kell átadni.

A tûzoltást, mûszaki mentést követõ feladatok 609. A tûzoltás, mûszaki mentés befejezése után – a sugárveszélyes üzem belsõ elõírásai alapján, az ÁNTSZ megbízottja vagy orvos közremûködésével – kell végrehajtani a beavatkozó személyi állomány és felszerelés mentesítését, a sugárszennyezettség ellenõrzését, amelyek tapasztalatairól nyilatkozatot (zárójelentést) kell készíteni. 610. Meg kell állapítani a beavatkozó állományt ért sugárzás mértékét, és intézkedni kell annak nyilvántartásba vételérõl.”

A tárca nélküli miniszter 2/2007. (VIII. 29.) TNM rendelete a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak illetményérõl, valamint egyéb pénzbeli és természetbeni ellátásáról szóló 4/1997. (II. 28.) TNM rendelet módosításáról A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének b), d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 177/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

8576

MAGYAR KÖZLÖNY 1. §

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak illetményérõl, valamint egyéb pénzbeli és természetbeni ellátásáról szóló 4/1997. (II. 28.) TNM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 8/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Rendszeresnek minõsül a gépjármûvezetés, ha a ht. állomány tagja havonta a munkanapok több mint felében vezet szolgálati gépjármûvet és a gépjármûvezetés legalább havi 1000 km futásteljesítménnyel jár.”

2. § (1) Ez a rendelet 2007. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) a Rendelet 20. §-a (1) bekezdésének g) pontja, b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának létesítésérõl, tartalmáról és megszüntetésérõl szóló 1/1997. (II. 26.) TNM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, 8. §-a, a 11. §-ának (3) bekezdésében „az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak szerint,” szövegrész, valamint 1. számú melléklete hatályát veszti. Dr. Szilvásy György s. k., a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter

2007/113. szám

1. elfogadja e határozat melléklete szerint a 2007–2013 évekre vonatkozó TTI stratégia végrehajtására szolgáló, 2007–2010 évekre vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai intézkedési tervet (a továbbiakban: TTI intézkedési terv); 2. felhívja az érintett minisztereket, hogy az 1. pont alapján a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról, valamint a tudomány- és technológiapolitika kormányzati irányítási és végrehajtási rendszerének megújításával kapcsolatos feladatokról szóló 1033/2003. (IV. 18.) Korm. határozat, valamint az ehhez csatlakozó testületek statútumainak módosítását terjesszék a Kormány elé; Felelõs:

gazdasági és közlekedési miniszter oktatási és kulturális miniszter kormányzati igazgatás összehangolásáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: 2007. október 31. 3. felhívja az érintett minisztereket, hogy évente készítsenek beszámolót – a TTPK által is megtárgyalt jelentés alapján – a TTI intézkedési terv végrehajtásának helyzetérõl; Felelõs:

gazdasági és közlekedési miniszter oktatási és kulturális miniszter kormányzati igazgatás összehangolásáért felelõs tárca nélküli miniszter

Határidõ elsõ alkalommal:

2008. június 30.

III. rész HATÁROZATOK A Kormány határozatai A Kormány 1066/2007. (VIII. 29.) Korm. határozata a Kormány 2007–2010-re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) intézkedési tervérõl A Kormány – annak érdekében, hogy erõsítse Magyarország tudáson és a tudás hasznosításán alapuló versenyképességét –

4. A 2. és a 3. pontban meghatározott feladat kapcsán felkéri a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy mûködjön közre az érintett elõterjesztések és a beszámoló elkészítésében. 5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a kutatás-fejlesztésrõl és a technológiai innovációról szóló törvényhez kapcsolódó intézkedésekrõl szóló 2286/2004. (XI. 17.) Korm. határozat.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2007/113. szám

Melléklet az 1066/2007. (VIII. 29.) Korm. határozathoz INTÉZKEDÉSI TERV a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007–2010) A. Kormánydöntést igénylõ intézkedések Sorsz.

1.

Intézkedés megnevezése

2.

Prioritást élvezõ szakmai kulcsterületek, technológiák kijelölése

3.

Új, teljesítményelvû ágazati foglalkoztatási és javadalmazás rendszer kidolgozása a K+F+I területén

Határidõ

Cél a TTPK szervezetének és eljárási rendjének módosítása annak a)–c): 2007. érdekében, hogy koncentrált, egyértelmû döntési jogkörök december 31. legyenek forrással együtt a megfelelõ szakmai kompetenciával d): folyamatos rendelkezõ szervezeteknél, és hogy az operatív mûködés feltételei javuljanak (kormányhatározat szükséges).

a) A TTPK összetételének módosítása, a regionális képviselet biztosítása. b) A TTPK feladatainak munkatervben, döntéshozatali eljárásának ügyrendben rögzítése. c) A TTPK döntéseit az érintett két miniszter közös elõterjesztésben nyújtsa be a Kormány jóváhagyását (kormányhatározat) kérve. d) A TTPK munkájának elõkészítésében nagyobb szerepet kell kapnia a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsnak, a Tudomány-Technológiapolitikai és Versenyképességi Tanácsadó Testületnek, a regionális érdekképviseleteknek, illetve az eseti tematikus munkacsoportoknak. e) Az NKTH statútumának módosítása. Az ÚMFT és a TTI stratégia végrehajtási tapasztalatai alapján a hazai fejlesztéseket megalapozó kitörési pontok, fejlesztési kulcsterületek azonosítása.

A közfeladatok felülvizsgálatát követõen is költségvetési keretek között kutatási feladatokra foglalkoztatandók körének meghatározása. A tudomány mûvelõi közalkalmazotti jogállásának áttekintése (tanulmány, elemzés, koncepcionális megalapozás, jogi szabályozás). A jogviszony-törvényekkel összehangolva javaslat az ágazati foglalkoztatás modelljére. Ez tartalmazza a kutatói életpálya-modellt is.

2008. dec. 31.

Koncepció: 2007. 12. 31., szabályozás: 2008. I. félév, bevezetés: 2009. 01. 01.

Felelõs intézmény

Pénzügyi forrás

TTI stratégia kapcsolódás

OKM, GKM, NKTH, MeH, az MTA felkérésével (a továbbiakban: az MTA megnevezésekor felkérést kell érteni)

Államháztartási II.3.1. forrás.

GKM, OKM, NFÜ, érintett szaktárcák közremûködésével MeH, OKM, SZMM, MTA, érintett szaktárcák közremûködésével

Külön forrást nem igényel.

MAGYAR KÖZLÖNY

Egységes tudomány és innováció-politikai irányítási rendszer kialakítása. A TTI kormányzati koordinációjának módosítása a TTI stratégia és más, a TTI területét érintõ kormányzati stratégiák összehangolása érdekében

Intézkedés tartalma és célja

II.1.1.

Nem igényel külön forrást.

8577

4.

5.

6.

7.

9.

10.

11.

Új Akadémiai Törvény benyújtása


Az MTA közfeladatainak és azok feltételrendszerének újrafogalmazása, a köztestületi és kutatásirányítási feladatok szétválasztása. A nem költségvetési/állami Önálló stratégia és (rész) intézkedési terv, valamint a fiatal források növelésének ösztönzése innovatív vállalkozásokat támogató programcsomag kidolgozása (deregulációs javaslatok, adminisztrációs könnyítések, támogatási programok, adó- és foglalkoztatási kedvezmények stb.). A hazai alapkutatások pályázati Az intézkedés támogatja a hazai alapkutatásokat az OTKA forrásainak növelése (OTKA) felhasználásának továbbfejlesztésével, forrásainak növelésével és függetlenségének erõsítésével. Feladat: az OKM, a GKM és az MTA mérje fel a lehetséges költségvetési átcsoportosítás forrásait.

Határidõ

Kormány elé terjesztés: 2007. 12. 31. 2008. május 31.

Éves költségvetési törvényhez kapcsolódóan, 2007. október 31. Konstrukció és szabályozási Olyan finanszírozási konstrukció és annak megvalósítását lehetõvé 2007. javaslat az EU kutatási tevõ szabályozási javaslat kialakítása, amelynek alapján a Kutatási december 31. keretprogramokban való és Technológiai Innovációs Alap forrásaiból az EU KFI részvétel átmeneti és pályázaton nyertes pályázók az EU támogatás tényleges elõfinanszírozására. beérkezéséig átmeneti, visszatérítendõ finanszírozást kaphatnak. Az Európai Neutronkutató Az intézkedés elemei: 2007. II. félév Központ (European Spallation a) lehetséges magyarországi helyszín kiválasztása, Source, ESS projekt) lehetséges b) finanszírozási konstrukció kialakítása, hazai megvalósításának c) társfinanszírozók felkutatása. vizsgálata Magyarország részvételének Az intézkedés elemei: 2007-tõl támogatása az Európai a) EIT szakmai hálózat legalább egy hazai résztvevõjének Technológiai Intézetben (EIT) felkészítése a részvételre, b) az EIT adminisztratív központjának budapesti megvalósításával kapcsolatos elõkészítõ munka. A kutatási eredmények A felsõoktatási törvényhez benyújtott 2007. évi módosítások 2008. június hasznosítására irányuló változatlanul túlzott megszorításokat tartalmaznak az állami 30. vállalkozásalapítás felsõoktatási intézmények által alapított gazdasági társaságokra egyszerûsítése és liberalizációja vonatkozóan. Javaslat kidolgozása a szellemi tulajdon a felsõoktatási és egyéb K+F hasznosítására létrehozott vállalkozások alapításának intézmények számára megkönnyítésére. A klaszterek és konzorciumok Az Európai Unió támogatási szabályaival összhangban a 2008. I. félév (vállalkozások, kutatóintézetek, klaszterek és konzorciumok jogi státuszának kialakítása és egyetemek, egyéb szervezetek) beépítése a hazai jogrendbe. Javaslat kidolgozása a Gt. ilyen jogi státuszának rendezése irányú módosítására.


OKM, MTA, IRM

Pénzügyi forrás



II.2.5.

GKM, NKTH, PM

OKM, MTA

2007. IV.A.5., III.1. októberére fel kell mérni a lehetséges átcsoportosítás forrásait. GKM, NKTH, Nem igényel III.13. PM külön forrást.

GKM (NKTH), a c) pont tekintetében KüM is.

Megvalósítás: II.1.12. magán. Állami rásegítõ intézkedések: KTIA, GKM) GKM (NKTH), GKM fejezet II.1.12. OKM és/vagy KTIA

OKM, GKM, MSZH

Nem szükséges IV.B.1; B.3.

GKM, IRM

Nem szükséges IV.A.1; IV.A.2. II.1.6 IV.A.9

MAGYAR KÖZLÖNY

8.


8578

Sorsz.

2007/113. szám



Határidõ


A szellemi vagyon hasznosításának segítése a költségvetési kutatóhelyeken

A kutatás-fejlesztésrõl és a technológiai innovációról, az államháztartásról szóló törvények, valamint az állami vagyonról szóló törvények összehangolt módosítása. Cél a kutatóhelyek vállalkozási szabadságának növelése a szellemi vagyon hasznosítása révén.

2007. december 31.

13.

A természetes személy feltalálók által birtokolt szellemi alkotások vállalkozásba vitelének megkönnyítése

2008. december 31.

14.

A K+F és innováció statisztikai rendszerének továbbfejlesztése

2008. december 31.

KSH, GKM, OKM, APEH

15.

A K+F+I pályázatok egyszerûbb, a szakterület sajátosságait figyelembe vevõ szabályozása.

Az SZJA törvény módosítása annak érdekében, hogy a feltalálók szellemi alkotásainak vállalkozásba vitele ösztönzést kapjon. Az a magánszemély, aki szellemi alkotását hasznosítás céljából vállalkozásba apportálja, mentesüljön az annak értéke alapján kivetett SzJA alól. Az intézkedés elemei: a) A K+F és innováció statisztikai adatszolgáltatási rendszerének fejlesztése, a szükséges változásoknak az OSAP-ban és más vonatkozó jogszabályokban történõ érvényesítése. b) A K+F-et végzõ szervezetek teljes körû regiszterének felállítása és karbantartása. c) Az állami szervek K+F és innovációs adatgyûjtésében lévõ párhuzamosságok megszüntetése. A szakterület sajátosságait figyelembe vevõ, egységes, pályázóbarát, és a lehetõ legegyszerûbb szabályozás, egyértelmû, és a mainál egyszerûbb kezelést biztosító jogi környezet kialakítása szükséges a KTIA, valamint a K+F célú költségvetési elõirányzatok esetében.

GKM (NKTH), PM, IRM, MSZH, OKM, MTA, (MISZ) érintett szaktárcák közremûködésével GKM (NKTH), PM, MSZH

16.

17.

2007. II. félév

GKM, NKTH, OKM, MSZH, érintett szaktárcák közremûködésével (felkért közrem.: MTA, MRK, MISZ) Az intézkedési tervben szereplõ a) Az intézkedési tervben szereplõ javaslatok hatáselemzésének a) 2007. az adott javaslatok hatáselemzése elkészítése, az eredményesség bemutatásával. december 31., intézkedésért b) Évente jelentés készítése a TTPK részére, valamint szükség majd félévente felelõs szerint javaslattétel az intézkedési terv aktualizálására. b) 2008. június szervezet 30., majd évente Kutatás-fejlesztési és innovációs Az ágazati források összehangolása, erre alkalmas szervezeti Koncepció és GKM, OKM, források összehangolása keretek, eljárásrend kialakítása. Cél az ágazati forrásfelhasználás javaslat NKTH, PM, összehangolási mechanizmusának kialakítása (egységes cél- és kidolgozása: NFÜ, MTA, hozzárendelt eszközrendszer, egységes nyilvántartási és értékelési 2007. dec. 31., érintett és monitoring rendszer kialakítása a közpénzbõl, de különbözõ jogalkotás: szaktárcák csatornákon finanszírozott kutatási, innovációs programokra és 2008. I. félév közremûködépályázatokra vonatkozóan). sével



II.1.9., II.1.10., IV.B.3, IV.B.6.

(Évi kb. 90 M Ft SZJA-kiesés)

IV.B.7., V.9.

KSH költségvetés

Nem igényel külön forrást

IV.A.2.


IV.A.4.

MAGYAR KÖZLÖNY

12.

Pénzügyi forrás

2007/113. szám

Sorsz.

Külön forrást nem igényel

8579



Az innováció és a K+F egységes Egyeztetõ munkacsoport felállítása, negyedévenkénti jelentés közfinanszírozási rendszerének készítése. A munka részét képezi többek között a Kutatási és kialakítása Technológiai Innovációs Alap (KTIA), a GOP, a TIOP, a TÁMOP, valamint egyéb hazai források összehangolása.

19.

Költségvetési kutatóhálózatok integrációja A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pénzügyi szabályozásának rendezése, az alap zárolt részének felszabadítása, 2010-re a zárolás megszüntetése Költségvetési kutatóhelyek tudományos teljesítmény alapú bérezési modellje és a projekt alapú finanszírozás bevezetése

20.

21.

Javaslat egységes, fõhivatású költségvetési kutatóintézeti hálózat kialakítására. A költségvetési törvénybõl azon rendelkezések eltávolítása, amelyek gátolják a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap alapszerû mûködését, elsõsorban az éves maradványok felhasználhatósága tekintetében.

Az érdekelt társadalmi partnerekkel konzultálva a közfinanszírozású kutatóhelyeken a teljesítményen alapuló bérezési modell kialakítása. A kutatóhelyi feladatokat közalkalmazotti státuszban ellátók számának szükség szerinti csökkentése. Az intézetek projekt alapú finanszírozásának hangsúlyosabbá tétele a mûködési finanszírozással szemben.

Munkacsoport felállítása: 2007. 09. 15. Elsõ jelentés: 2007. 11. 30. 2008. I. félév


Pénzügyi forrás

GKM, OKM, NFÜ, MTA


OKM


IV.A.2, IV.A.3.

2007. október 31.

PM

Nem igényel külön forrást KTIA meglévõ, IV.A.3. de zárolt forrása

2008. I. félév

Elõkészítés: OKM, MTA


II.2.3., III.2., III.4., IV.A.7.

B. Kormánydöntést egyelõre nem igénylõ ágazati intézkedések I. A tudás létrehozását és hasznosítását ösztönzõ gazdasági és jogi környezet Sorsz.



Határidõ

Pénzügyi forrás


GKM, NKTH, GKM fejezet, OKM, MTA, KTIA, NFÜ, érintett GOP szaktárcák közremûködésével

IV.A.1.

GKM, NKTH, KTIA, KSH költségvetés

TTI strat. 2.5. fejezet

2007/113. szám

Az átláthatóság, az összehangoltság és a hatékonyság erõsítése a TTI kormányzati koordinációban és finanszírozásban I.1. A közpénzekbõl finanszírozott Az intézkedés elemei: Rendszer pályázati rendszerek a) A közpénzekbõl finanszírozott pályázatok nyilvántartásának, kialakítása: módszertani továbbfejlesztése követésének (monitoring), ellenõrzésének és értékelésének 2008., egységes elvekre építése. bevezetés: b) Minden közfinanszírozású forrásokból támogatott program 2009. esetében elektronikus pályáztatás és pályázati ügyintézés bevezetése. I.2. A kutatás-fejlesztés és innováció A KFI statisztikai módszertani fejlesztések és elemzések 2008. június naprakész információs, elemzõ elvégzésére, valamint a KFI stratégia megalapozását és 30. bázisának kialakítása megvalósítását szolgáló módszertani eszközök mûködtetésére szakmai elemzõ tudásbázis (pl. TéT obszervatórium) létrehozása. A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer felhasználóbarát továbbfejlesztése.


MAGYAR KÖZLÖNY

18.

Határidõ

8580

Sorsz.


Adórendszer, járulékok felülvizsgálata

I.4.

Tevékenység-szempontú költségvetés és zárszámadás készítése (NABS 3. szintig)

I.5.

A támogatási intenzitás meghatározása a támogatott gazdasági státusza és a kockázatok alapján

I.6.

A K+F támogatások hatékonyságának növelése, fókuszálás

Tapasztalatok értékelése az Innovációs Járulék befizetésekrõl, leírásokról Meglevõ K+F+I adókedvezmények megvizsgálása, hogyan használhatók fel a KFI tevékenységek ösztönzésére.

Határidõ

2008.

Értékelés: GKM, NKTH, KvVM, adatszolgáltatás: PM (APEH) A központi költségvetésben a K+F kiadások célja, forrása és Vizsgálat: GKM, OKM, pontos volumene, valamint a tervezett felhasználásnak a 2007. 12. 31. PM, MTA, támogatott tevékenység jellege szerinti struktúrája meghatározható Javaslat: 2008. NKTH legyen. 03. 31. PM Bevezetés: 2009. évi költségvetés Az EU 2006. végén elfogadott K+F támogatási keretszabályainak 2007. október GKM, NKTH megfelelõ hazai szabályozás kialakítása a támogatási 31. (KTIA intenzitásokra vonatkozóan, és az új szabályok tekintetében), EU notifikációjának elõkészítése a PM TVI közremûködésével. NFÜ (ÚMFT tekintetében) A támogatások eredményességi kritériumainak szigorítása, a Folyamatos, az GKM, NKTH támogatottak átmeneti kizárása a támogatotti körbõl a támogatási új pályázati feltételek megszegése esetén. A támogatások centralizációja, arra stratégiák törekedve, hogy ahol ez releváns, a minimálisan támogatott kialakításakor. projektméret 100 M Ft legyen.

Innovációt ösztönzõ jogi környezet I.7. Az innovatív termékeket elõször Az intézkedés elemei: 2008. bevezetõ piac létrejöttének a) Az innovatív termékek bevezetéséhez a keresleti oldal ösztönzése létrejöttének ösztönzése kedvezõ környezet kialakításával, a közbeszerzés, a szabványok stb. megfelelõ szabályozásán keresztül. b) A közbeszerzés KFI támogatási eszközként való alkalmazási lehetõségének, az innováció piacközeli beszerzése lehetõségének megvizsgálása, alkalmasság esetén a megfelelõ szabályozás elkészítése. Ezen belül szempont: az EU elõírások keretei között a lehetõ legnagyobb mértékben a hazai innováció erõsítése. I.8. Vállalati ösztöndíjak Az intézkedés ösztönözi a vállalatokat ösztöndíj programok 2009. alapításának ösztönzése kiírására, és ezáltal a diákok ösztönzése továbbtanulásra a keresett szakterületeken.

I.9.

Kormányrendelet elkészítése, hatálybalépése, a harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek jóváhagyásáról, a fogadási megállapodásról.

2007.

Pénzügyi forrás


Nem szükséges

Vizsgálat: IV.A.1 KTIA. Bevezetés: nem igényel külön forrást



GKM, NKTH, A meglévõ IRM közbeszerzési forrás-kereteken belül

IV.B.4., IV.B.6. IV.B.7.

GKM, PM

III.13.

Forrásigény: évi kb. 120 M Ft társasági adó-kiesés GKM, NKTH, Nem igényel IRM, SZMM külön forrást bevonásával

III.12., III.13.

8581

A kutatói mobilitás ösztönzése, a kutatók beáramlásának könnyítése egyszerûbb szabályozás révén


MAGYAR KÖZLÖNY

I.3.


2007/113. szám

Sorsz.

I.10.

I.11.

A költségvetési és a nem költségvetésbõl származó források differenciált felhasználása a költségvetési kutatóintézetekben


Határidõ

Javaslat kidolgozása arra, hogy a nem költségvetésbõl származó bevételekre ne vonatkozzanak a költségvetési források szabályai. A módosítás célja, hogy mentesítse a piaci források felhasználását a költségvetési forrásokra vonatkozó indokolatlan kötöttségektõl.

Vizsgálat: 2007. 07. 31. javaslattétel: 2007. 08. 31. Bevezetés: (Áht.): 2009. 01. 01. Jogi keretek kialakítása KKV-k Meg kell vizsgálni a lehetõségét és alkalmasság esetén megfelelõ Konstrukció közös KFI problémáinak jogszabályok kialakításával támogatni az alábbi tevékenységeket: vizsgálata: megoldására a) Tagdíj alapú kutatóintézetek alakítása, amelyben a csatlakozott 2008. KKV-k számára végeznek KFI tevékenységet. Bevezetés c) Felhasználók számára nyitott laboratóriumok, virtuális 2009. (ha a kutatóközpontok létrehozása. vizsgálat alapján indokolt) Ösztönzõ programcsomag fiatal A 2006/C 323/01 számú, a kutatáshoz, fejlesztéshez és Konstrukció innovatív vállalkozások részére innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi kidolgozása: keretrendszerérõl szóló EU keretszabályban meghatározott adó- és 2008. járulékkedvezmények nyújtása fiatal innovatív vállalkozásoknak Bevezetés (a (YIC) (Pl. bérjárulék-kedvezmény az elsõ 3 évben 100%, a vizsgálat következõ 3 évben 50% mértékben. Pl. elvárt adó eltörlése az elsõ függvényében): 3 évben, 50% kedvezmény az elsõ 3 nyereséges évben. 2009. Pl. adókedvezmények a YIC-ba befektetõk számára.)


Pénzügyi forrás


Vizsgálat és Nem igényel javaslattétel: külön forrást MTA, OKM, GKM, NKTH, MTA, Bevezetés: PM GKM, NKTH

A kialakítandó konstrukció függvényében

GKM, NKTH, Bérjárulék- és PM társasági adó-kiesés a konstrukció függvényében

V.9.

II. Minõség-, teljesítmény- és hasznosítás-vezérelt, hatékony nemzeti innovációs rendszer Sorsz.



A nemzeti innovációs rendszer és a K+F+I intézményhálózat fejlesztése II.1. Innovációs szolgáltató A fejlesztési pólusokban olyan technológiai központok és parkok központok létesítése és létesítésének támogatása, amelyek meghatározott ágazat számára fejlesztése kutatási, innovációs, hídképzõ, menedzsment, iparjogvédelmi, valamint technológiai inkubátor és transzfer szolgáltatásokat nyújtanak. II.2.

Nemzetközileg versenyképes kutatóintézmények kiépítése

2008. I. félévtõl

2009. I. félévtõl


GKM, NKTH, érintett szaktárcák közremûködésével, MSZH, NFÜ GKM, NKTH NFÜ, OKM, MTA érintett szaktárcák közremûködésével

Pénzügyi forrás

GOP 1.2.1


V.7.

K+F+I II.1.1. projektek révén, a létrehozás nem külön intézkedés

2007/113. szám

A meglévõ kiválóságra alapozva korszerû nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint Európa élvonalába tartozó kutatóegyetem(ek), kutatóintézmények kiépítése, együttmûködve a gazdasági szféra szereplõivel a) kutatóegyetemek, b) MTA Nemzeti Laboratóriumok (2–4).

Határidõ

MAGYAR KÖZLÖNY

I.12.


8582

Sorsz.


II.3.

Konstrukció kidolgozása és megvalósítása a költségvetési kutatóhelyek professzionális kutatás-hasznosítási menedzsmentjének kialakítására.

II.4.

A nemzeti innovációs rendszer felmérése, nemzetközi összehasonlítása

II.5.

Ahol célszerû, a költségvetési kutatóhelyek kutatásokkal kapcsolatos üzleti tevékenységének kiszervezése, például innovációs holdingvállalkozásokba.

Határidõ

Konstrukció kidolgozása: 2008. 1. fé. Indítás a és források fv-ében 2008.

Háttérelemzések készítése az OECD szakértõi számára a nemzeti 2007–2008. innovációs rendszer elemzését, nemzetközi összehasonlítását és javaslatokat tartalmazó ország-tanulmány. készítéséhez az EU-hoz való felzárkózás és a hazai Nemzeti Innovációs Rendszer célirányos fejleszthetõsége érdekében. Az NKTH mûködésének Az NKTH mûködésének megújítása, feladatainak kialakítása. Koncepció: megújítása 07. 12. 31., végrehajtás: 2008. Tudományos és technológiai szakdiplomata hálózat megerõsítése Folyamatos Tudományos és Technológiai attaséi hálózat és a külgazdasági a világ élvonalába tartozó tudományos és technológiai innovációs központokba a gazdasági hasznosításra alkalmas termékek, szakdiplomata hálózat eljárások, technológiák elõállítását és fejlesztését szolgáló tudás munkájának összehangolása megszerzésére, a hazai kutatási eredmények külföldi népszerûsítésére, és nemzetközi KFI együttmûködések kialakítására.

A költségvetési kutatóhelyek mûködési hatékonyságának növelése II.7. A költségvetési és közhasznú A Kormány – az MTA közremûködésével – kialakítja, és kutatóhelyek egységes következetesen alkalmazza a költségvetési és a közhasznú teljesítményértékelési kutatóhelyek teljesítmény-értékelési rendszerét. Ennek érdekében rendszerének kialakítása és ki kell alakítani az állam által elvárt mérhetõ teljesítménycélokat. bevezetése

Kialakítás: 2008. Bevezetés: 2009.

A felsõoktatás és a gazdaság kapcsolatának erõsítése

A gazdasági szereplõk bevonása az oktatásba, az oktatói kar Folyamatos gyakorlati, vállalati tapasztalat-szerzésének támogatása. Az OKM a felsõoktatási képzési normatíva terhére pályázatot hirdet gyakorló vállalati szakemberek, kutatók oktatói tevékenységének finanszírozására.

II.9.

A teljesítmény ösztönzése a felsõoktatási intézmények tudományos tevékenységében

A felsõoktatási tudományos normatívák elosztása a tudományos teljesítmény alapján; a normatív támogatás dokumentált tudományos eredményekhez kötése. Az intézkedés a kiváló teljesítmény kritériumainak rögzítésével, a teljesítések számonkérésével és nyilvános követhetõségével valósul meg.

2008-tól

Pénzügyi forrás


GKM, NKTH, OKM, MTA, (közremûködõ: MRK)

A konstrukció kidolgozása nem igényel külön forrást. Indítás forrása a konstrukció függvényében GKM, NKTH, KTIA érintett szaktárcák közremûködésével GKM, NKTH GKM, NKTH

I.2.

KüM, GKM, NKTH

II.3.3. KüM fejezet E célra a – KTIA helyett a KüM költségvetési fejezetének kell szolgálnia. (par excellence állami feladat)

OKM, MTA, (közremûködõ MRK), GKM NKTH, érintett szaktárcák közremûködésével OKM, érintett szaktárcák közremûködésével (közremûködõ: MRK) OKM (közremûködõ: MRK)

Kialakítás: nem II.2.2. igényel külön forrást Bevezetés: költségvetés, 2009-tõl Költségvetés

III.10, III.11

OKM fejezeten II.2.3. belüli átcsoportosítással

8583

II.8.


MAGYAR KÖZLÖNY

II.6.


2007/113. szám

Sorsz.



II.10. Az EU fejlett országaiban elfogadott ráfordítás-nyilvántartási rendszer bevezetése a költségvetési kutatóhelyeken

Elemzés és javaslat kidolgozása az EU ajánlásainak megfelelõ, a teljes szellemi és tárgyi ráfordításokat témához kapcsoló (,,full cost accounting”) rendszer bevezethetõségérõl.

II.11. Alap- és alkalmazott kutatások fejlesztése a felsõoktatás és a költségvetési kutatóhelyek intézményrendszerében

Az intézményekben folyó kutatási tevékenységeknek és K+F kapacitásoknak az erõsítése.

Javaslat: 2008. 06. 30., bevezetés: 2009. 01. 01., illetve összefüggésben az Áht.-val Folyamatos


Pénzügyi forrás


Javaslat: külön forrást OKM, MTA, nem igényel GKM Bevezetés: PM

IV.A.9.

OKM, MTA, érintett szaktárcák közremûködésével

OKM fejezet, MTA fejezet

III.1., III.10. II.2.2., II.2.3.

2008-tól folyamatos

MTA

MTA fejezeten II.2.6. belüli átcsoportosítással

2007. december 31.

OKM, MTA


II.2.5.

2010-tõl

MTA autonómia


II.2.6.

2008.

GKM, NKTH, GOP NFÜ, érintett KTIA szaktárcák közremûködésével

MAGYAR KÖZLÖNY

A Magyar Tudományos Akadémia reformja II.12. Az MTA reform keretében a A kutatóintézeti finanszírozásban nagyobb szerepet kell kapnia a kiválósági szempontok kiválóságon, valamint gazdasági és társadalmi hasznosságon érvényesítése a kutatóintézetek alapuló versenynek, a mûködtetés hatékonyságának és finanszírozásában. átláthatóságának. Az intézkedés a kiváló teljesítmény kritériumainak rögzítésével, a teljesítések számonkérésével és nyilvános követhetõségével valósul meg. II.13. Az MTA és intézetei Az MTA – reformja keretében – 2007 végéig megvizsgálja saját közfeladatainak és azok tevékenységét és szerepét a magyar tudomány fejlesztésében és feltételrendszerének képviseletében. E vizsgálat alapján a Kormány – az MTA-val újrafogalmazása egyeztetve – újrafogalmazza az MTA és intézetei közfeladatait, azok ellátásának feltételrendszerét. II.14. Az MTA kutatási Az MTA lehetõvé teszi, hogy infrastruktúráját más infrastruktúrájának elérhetõvé kutatócsoportok megfelelõ keretek között használják. tétele más kutatócsoportok számára. K+F+I együttmûködések támogatása II.15. A nemzetközi szintû K+F+I Az intézkedés a Regionális Egyetemi Tudásközpontok, valamint a tevékenység végzésének, Kooperációs Kutató Központok továbbfejlesztésével, a fõhivatású valamint a költségvetési kutatóintézetek bevonásával, rájuk épülõ klaszterek, hálózatok kutatóhelyek és a vállalkozások kialakításával olyan szakterületi és regionális tudásközpontok közötti kutatási és innovációs megerõsödését támogatja, amelyek kiemelkedõ technológiai együttmûködések ösztönzése innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttmûködnek a gazdasági szférával.

Határidõ

8584

Sorsz.

II.1.4, II.1.5.

2007/113. szám




Pénzügyi forrás


2007-tõl folyamatos

GKM, NKTH

KTIA

a) 2007. december 31. b) 2008-tól folyamatos

GKM, NKTH, KüM, OKM, MTA, érintett tárcák

Költségvetés II.3.3. tárca fejezetek, MTA fejezet, KTIA

2008.

GKM, NKTH

KTIA

2007. GKM, NKTH, KTI Alap II. félév–2008. OKM, MTA, I. félév EüM, FVM, KVM, NFÜ

2007. II. félévtõl folyamatos

GKM, NKTH, OKM, MTA, (közremûködõ: MRK)

III.13.

II.3.3.

MAGYAR KÖZLÖNY

II.16. Magyar részvétel támogatása az Az intézkedés elemei: EU KFI programjaiban (FP7, a) 7. keretprogramban való részvételt segítõ konzorciumépítés CIP) támogatása, b) a nemzeti és az EU technológiai platformok kapcsolatainak támogatása, c) támogatóiroda-hálózat kiépítése és fenntartása (hazai és brüsszeli), d) önrész biztosítása az állami támogatásokról szóló keretszabálynak megfelelõen, e) a keretprogram pályázatain nyertes konzorciumban részt vevõ hazai pályázók számára forgóalap létrehozása, áthidaló finanszírozás nyújtása. II.17. A nemzetközi kutatási Az intézkedés támogatja: szervezetekben viselt tagságok a) a nemzetközi tudományos és kutatási szervezetekben támogatása (értékelés alapján fenntartott és tervezett magyar tagságokkal, valamint a nemzetközi ezek bõvítése, illetve KFI együttmûködési programokban való részvétellel kapcsolatban visszavonása) világos és átgondolt nemzeti „Eljárási Útmutató” elkészítését, figyelembe véve a nemzetközi kötelezettségeket, valamint a tagság, illetve a részvétel költségét és az azokból származó elõnyöket, b) az „Eljárási Útmutató” által meghatározott tagdíjakhoz, illetve program-részvételekhez való hozzájárulást. II.18. Kétoldalú nemzetközi kutatási Az intézkedés a magyarországi kutatóhelyek olyan együttmûködések támogatása kutatás-fejlesztési együttmûködéseit támogatja, amelyekben rövidés középtávon gazdaságilag hasznosuló K+F eredményeket kétvagy többoldalú nemzetközi K+F együttmûködésben dolgoznak ki. A K+F+I infrastruktúra fejlesztése II.19. Egységes, az Európai Kutatási Az intézkedés támogatja: Térséggel összhangban levõ, a) a már létezõ hazai kutatási infrastruktúrák adatainak és a nemzeti, kutatási fejlesztési igényeinek felmérését, folyamatos karbantartását és infrastruktúra-fejlesztési nyilvánosságra hozatalát a világhálón stratégia és program kialakítása b) egységes nemzeti kutatási infrastruktúra fejlesztési program (nemzeti Road Map a mûszerek kialakítását. és kutatási infrastruktúrák fejlesztésére) II.20. A nemzeti tudományos Az intézkedés támogatja: információs rendszer a) a hazai szakirodalom katalogizálását, digitális továbbfejlesztése hozzáférhetõségének kialakítását, b) digitális tudományos könyvtárak létesítését, c) a hazai kutatóhelyek nemzetközi tudományos adatbázisokhoz történõ hozzáférését (Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program folytatása).

Határidõ

2007/113. szám

Sorsz.

II.1.1., 5., 7., 12. II.2.6., 9., 11. II.3.1., 3., III.11., 13. V.3.

2008-tól KTIA, III.13. MeH fejezet, ill. a c) pont esetében az igénybevevõk forrásai

8585




Pénzügyi forrás

Meglévõ pályázati formák keretében



K+F források kezelõi

Beavatkozást nem igényel, folyamatos

MeH, GKM, MeH fejezet NKTH, OKM, KTIA, OTKA ÖTM, MTA

I.2. I.4., I.5.

2007. december 31.

MeH, GKM, Nem igényel NKTH, OKM, külön forrást MTA

I.2. I.4. I.5.

I.5.

III. Megbecsült, a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek megfelelõ kreatív, innovatív munkaerõ Sorsz.




Pénzügyi forrás



OKM

TIOP

III.10.

2008. június 30.

OKM (közremûködõ: MRK), SzMM SZMM, OKM bevonásával, felkért közremûködõ: MKIK OKM, SzMM

TÁMOP 2009-tõl

II.2.4, III.5., III.10.

2008. december 31.

Folyamatos

TIOP, TÁMOP III.7., III.12.

TÁMOP, költségvetés

III.8.

2007/113. szám

A képzési struktúrák összehangolása az innovatív vállalkozások igényeivel III.1. Intézkedési csomag kidolgozása a) A természettudományos és mûszaki képzés erõsítését célzó a természettudományos és intézkedéshez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés mûszaki képzés erõsítésére, a (pl. laboratórium, mûszer, oktatóterem) a nemzetközi színvonaltól szakképzés korszerûsítésére való lemaradás csökkentése, valamint a munkaerõ-piaci követelményeknek való megfelelés érdekében. b) A természettudományos és mûszaki oktatás fejlesztése a közoktatásban, a képzés arányának és létszámának növelése a közép- és felsõfokú szakképzésben. III.2. Az innovatív vállalkozások Az innovatív vállalkozások igényeinek megfelelõ munkaerõ igényeinek megfelelõ munkaerõ képzéséhez szükséges információs környezet és infrastruktúra képzésének segítése biztosítása – munkaerõ-piaci visszajelzõ és pályakövetõ rendszerek létrehozása –, valamint a kutatók hazai mobilitását segítõ foglalkoztatási jogszabályok kialakítása. III.3. Az életen át tartó tanulás Korszerû kompetenciák megszerzésének támogatása a teljes támogatása a munkaerõpiaci oktatási-képzési spektrumban, az ismeretek továbbfejlesztését, kihívásoknak való megfelelés megújítását szolgáló (tovább)képzések rendszerének erõsítése. érdekében. Az ehhez szükséges távoktatási feltételek megteremtése.

Határidõ

MAGYAR KÖZLÖNY

Stratégiai jelentõségû, közpolitikai és társadalmi érdekeket szolgáló kutatások támogatása II.21. A vállalati szféra közvetlen A társadalmi érdekeket szolgáló közérdekû kutatások, továbbá az érdekeltségébe nem tartozó ország számára fontos nagy távlatú, de rövid távú gazdasági közérdekû K+F támogatása a érdekek által nem motivált kutatások, és a hatósági vagy más meglévõ pályázati közösségi tevékenységet megalapozó kutatások támogatása. rendszerekben A feladat folyamatos, aktív kormányzati tevékenységet igényel. A közérdekûséget a TTPK határozza meg a 4T és a KuTIT javaslata alapján. II.22. Stratégiai társadalmi és a) A MeH – a szaktárcák javaslatainak figyelembevételével – gazdasági kutatások évente alakítja ki a társadalmi és gazdasági kihívások komplex finanszírozása megoldásainak, valamint a társadalomban végbemenõ jelentõs változások versenyképességre, növekedésre és életminõségre gyakorolt hatásának vizsgálatára szolgáló kutatási témákat. A kutatásokat a közbeszerzési szabályokkal összhangban beszerzi. b) Koordinációs fórum létrehozása a közpolitikai kutatások koordinációjára.

Határidõ

8586

Sorsz.



III.9.

Pénzügyi forrás


2007-tõl folyamatosan 2007-tõl folyamatos

OKM

TÁMOP, költségvetés OKM, MTA, TÁMOP, GKM, NKTH, KTIA, SZMM költségvetés

I.3., II.2.1, III.8. III.6.

Kidolgozás: 2008. december 31. bevezetés: 2009-tõl

OKM, MTA, Költségvetés SZMM, (közremûködõ: MRK)

III.2.


OKM, MTA

III.1. III.6. III.13.

2008-tól folyamatos

OKM (a TÁMOP, külföldön élõ költségvetés magyar kutatók megnyerésében KüM közrem.) GKM, NKTH, KTIA SZMM

Meghirdetés: 2007. II. félév

OTKA

III.10., III.11., III.12., III.13.

III.5., III.6., III.7., III.12., V.2.

8587

Innovatív vállalkozások kutatói A vállalkozások K+F tevékenységének ösztönzése új kutató-fejlesztõ munkahelyek létrehozásának, fiatal kutatók munkaerõ-ellátásának alkalmazásának, valamint a vállalkozások és a kutatói szféra támogatása közötti kutatói mobilitás támogatásával. A doktori iskolák és az innovatív vállalkozások közötti együttmûködés támogatása.


MAGYAR KÖZLÖNY

A kutatói képzés, utánpótlás és foglalkoztatás javítása III.4. Tehetséggondozás A tehetséggondozás és -támogatás egységes rendszerének kialakítása. (Eötvös Loránd Pályatárs Ösztöndíj Program) III.5. A tudományos utánpótlás Az intézkedés elemei: képzésének, a fiatal oktatók és a) A kreativitás és a vállalkozási képességek fejlesztése a kutatók pályára állításának különbözõ képzési formákban támogatása b) A tudományos diákköri munka, a doktoranduszok, valamint a fiatal, tehetséges kutatók, posztdoktorok külföldi kutatómunkájának és tapasztalatszerzésének támogatása. c) Olyan kutatók hazatérésének, magyarországi kutatási tevékenységének és nemzetközi kutatási kooperációjának ösztönözése, akik szakterületükön nemzetközileg elismert, kiemelkedõ eredményeket értek el és kutatási tevékenységük folytatásához Magyarországon kívánnak kutatócsoportot létrehozni. III.6. Olyan kutatói pályamodell E modell részeként a közpénzekbõl finanszírozott, személyre kidolgozása, amely lehetõséget szóló tudományos díjak, tiszteletdíjak és járadékok rendszerét úgy ad az egyéni és intézményi kell módosítani, hogy – az eredeti funkciójuknak megfelelõ célra teljesítmény számon tartására, a jelenleg igénybe vevõk sérelme nélkül – tükrözzék a tervezésére és értékarányos tudományos megbecsülést, és tegyék lehetõvé az aktív kutatók megbecsülésére ösztönzését, valamint a tehetséges fiatal kutatók személyhez kötött támogatását. A kiemelkedõ tudományos teljesítmény ösztönzésével olyan kutatói pályamodellt kell kidolgozni, amely minden magyar kutató számára lehetõvé teszi, hogy tevékenységét – idõszakosan vagy tartósan – különbözõ szervezeti formájú kutatóhelyen fejthesse ki. III.7. Az alapkutatás humán Az alapkutatásban részt vevõ kutatók munkájának támogatása erõforrásának fejlesztése nemzetközileg kiemelkedõ kutatóközpontokban, nemzetközi hálózatokhoz történõ csatlakozásuk és nagy nemzetközi kutatási berendezésekhez való hozzáférésük támogatása, valamint mobilitásuk elõsegítése. III.8. Rugalmasság, nyitottság és A hallgatók, oktatók és kutatók hazai és nemzetközi mobilitás segítése a mobilitásának, külföldi hallgatók, oktatók, kutatók felsõoktatásban befogadásának, alkalmazásának növelése. Kutatóhelyek közötti, valamint kutatóhelyek és vállalkozások közötti mobilitás segítése.

Határidõ

2007/113. szám

Sorsz.


III.10. Vállalkozások ösztönzése tudományos fokozattal rendelkezõk alkalmazására


A tudományos fokozattal rendelkezõk vállalati elhelyezkedési feltételeit javító jogi és/vagy közfinanszírozási konstrukció kidolgozása.


Pénzügyi forrás


Koncepció: OKM, SZMM 2008. 06. 30. Bevezetés (koncepció elfogadás függvényében): 2009-

Koncepció: nem igényel külön forrást. Bevezetés: koncepció függvényében

II.2.4.

2008. szeptember

OKM, MSZH

Meglévõ keretek között

II.1.9.

Kidolgozás: 2007. II. félév, Bevezetés: 2008. 2008-tól

GKM, NKTH, Nem igényel MSZH, OKM, forrást. MTA

IV. B.5., IV. B.6.

GKM, NKTH, Fejezeti OKM, MSZH, elõirányzatok MTA, (közremûködõ: MRK)

II.1.9.

IV. A globális piacon versenyképes hazai vállalkozások, termékek és szolgáltatások Sorsz.



Határidõ


Pénzügyi forrás

MAGYAR KÖZLÖNY

A kutatási és kutatáshasznosítási kompetenciák erõsítése III.11. Innováció-menedzsment Az intézkedés elemei: ismeretek bõvítése minden a) A felsõfokú és a doktori (kiemelten a mûszaki és képzési formában természettudományi) képzés keretében speciális gyakorlati üzleti képzés biztosítása tréningek vagy kötelezõ tantárgyak formájában. b) Speciális kutatásmenedzsment, innováció-menedzsment szakirányú képzések indítása. III.12. Szabadalmak publikációként A kutatási eredmények hasznosításának egyik feltétele a kutatók való elfogadása jogszabályi motiválása. Ennek fontos eleme a szellemi eredmények alapjának megteremtése. tudományos és üzleti értékelésének harmonizálása, a kutatók szakmai elõmenetelében a szabadalmak figyelembevétele. III.13. A kutatóhelyek technológiai A technológiai transzferirodák munkatársainak felkészítése transzferirodáiban dolgozó üzleti, jogi, pénzügyi és iparjogvédelmi ismeretekbõl. munkatársak célzott továbbképzése

Határidõ

8588

Sorsz.


Új, innovatív vállalkozások létrehozásának és fejlõdésének támogatása IV.1.

Egyéni ötletek megvalósításának, technológia-intenzív start-up vállalkozások létrehozásának és mûködésének segítése

2008. I. félévtõl folyamatos

GKM, NKTH, KTIA Irinyi II.1.11, NFÜ Pályázat, GOP IV. B.2., V.7., 1.3.3 V.8., V.9.

2007/113. szám

Az intézkedés támogatja az innovatív az egyéni ötletek, a találmányok és a K+F eredmények kezdõ vállalkozásokban történõ gazdasági hasznosítását. Támogatja a már mûködõ, növekedési potenciállal és szándékkal egyaránt rendelkezõ innovatív vállalkozás alkalmassá tételét a piac-közeli eszközök (magvetõ tõke, kockázati tõke) sikeres fogadására (az ún. pre-seed szakaszban).



Technológiai inkubátorházak létrehozásának, továbbfejlesztésének támogatása

IV.3.

A vállalkozói kultúra fejlesztése A vállalkozói kultúrát és a versenyképességet javító, a mikro-, és a vállalkozói szellem kis- és középvállalkozások számára szóló szolgáltatások erõsítése, a mikro-, kis- és nyújtására kiírt pályázat. középvállalkozások versenyképességének növelése

IV.4.

Az innovatív vállalkozások fejlõdésének segítése tõkepiaci eszközökkel

Az intézkedés támogatja a csúcstechnológiák területén 2007. II. félév mûködõ, KKV-k inkubálására alkalmas, önállóan gazdálkodó, üzleti alapon mûködõ technológiai inkubátor-központok létrehozását, a meglévõk továbbfejlesztését. A program az elhelyezésen túl támogatja az adott technológia mûveléséhez szükséges különleges technológiai infrastruktúrát, mûszerszolgáltatást és speciális üzleti tanácsadási szolgáltatásokat kínáló fejlesztéseket.

Az intézkedés konstrukció a kis- és mikro-vállalkozások körét segíti kedvezõ feltételû forrásokhoz, hitelintézetek és befektetési alapok pénzügyi közvetítõként való bevonásával, a következõ tõkepiaci eszközök biztosításával: a) kedvezõ feltételû mikrohitel programok (a piaci feltételeknél kedvezõbb kamatozású hitelek nyújtása, hitelképes vállalatok részére), b) portfoliógarancia, c) kockázati és magvetõ tõke-alap (fõként magvetõ és induló, de lehetõséget kínál a fejlesztési szakaszban való befektetések támogatására is.


Pénzügyi forrás


GKM, NKTH, GOP, NFÜ KTIA

V.8., V.9.

2007. II. félév

GKM

V.9., I.1.


GKM, NKTH, GOP NFÜ 4. prioritás

V.1., IV.B.2.

GKM, NKTH, GOP 1.3.2 NFÜ (2007–2010 között 20,1 Md Ft)

V.2.

GKM fejezeti elõirányzat

A vállalati innovációs tevékenységek és képességek fejlesztése IV.5.

Vállalati K+F egységek kialakításának támogatása

Az intézkedés támogatja a hazai vállalkozásokat szervezetileg 2008. I. félév elkülönült, hosszú távon fenntartható K+F egység létrehozásában, kutatói munkahelyek létrehozásában. Elõsegíti jelentõs vállalati K+F beruházások Magyarországra vonzását. Támogatja továbbá a vállalati regionális kutatóközpontok létrehozását.

IV.6.

Vállalati kutatás-fejlesztés és innováció támogatása

a) A program célja a vállalati igényeket szolgáló kutatások támogatása, költségvetési vagy közhasznú kutatóhely bevonásával. A kutatási együttmûködéseket az adott vállalat vezeti.


GKM, NFÜ

GOP 1.1.1

V.7.

b) Az intézkedés támogatja a termékportfoliójukat továbbfejlesztõ innovatív cégeket, ill. e cégek projektalapú együttmûködését a meglévõ prototípusra épülõ új termékek, szolgáltatások kifejlesztésében vagy a meglévõk továbbfejlesztésében, technologizálásában, valamint piaci bevezetésében.


GKM (NKTH), NFÜ

GOP 1.3.1, KTIA

V.5.

MAGYAR KÖZLÖNY

IV.2.

Határidõ

2007/113. szám

Sorsz.

8589



Határidõ


Pénzügyi forrás


8590

Sorsz.

Vállalati együttmûködõ hálózatok, klaszterek és platformok erõsítése Stratégiai jelentõségû, együttmûködésen alapuló, alkalmazás-orientált K+F támogatása

Az intézkedés elõsegíti a kutatási kapacitások koncentrálását a stratégiai területekre, jelentõs tudományos és gazdasági áttörést ígérõ, kiemelt gazdasági és társadalmi igényeket szolgáló stratégiai kutatásokat támogat.

IV.8.

Nemzeti technológiai platformok létrehozásának ösztönzése

Az intézkedés a nemzeti technológiai platformok létrehozását és 2007. II. félév fejlesztését támogatja a nemzetgazdaság fejlõdése szempontjából meghatározó és perspektivikus szakterületeken. Támogatja a platformok stratégiai kutatási programjának és a program végrehajtására vonatkozó cselekvési terv kialakítását, ösztönzi a platformok érdekérvényesítõ tevékenységét a szakpolitikákban, és az EU technológiai platformjaiban.

IV.9.

Nemzetközi együttmûködésben Az intézkedés olyan magyarországi kutatóhelyek K+F megvalósuló K+F nagyprojektjeit támogatja, amelyekben rövid és középtávon nagyprojektek támogatása hasznosuló technológiákat két- vagy többoldalú nemzetközi kutatás-fejlesztési együttmûködés keretei között dolgoznak ki.

IV.10. Innovációs (húzóágazati) klaszterek támogatása


Folyamatos

Az intézkedés a húzóágazati kutatási, innovációs klaszterek 2007. II. félév létrehozását, mûködését és infrastrukturális fejlesztését támogatja.

GKM, NKTH

KTIA Jedlik Pályázat

II.1.1

GKM, NKTH

KTIA

II.1.1.

GKM, NKTH

KTIA

II.1.11.

GKM, NFÜ

ROP, GOP

V.8.

A szellemi tulajdon hasznosítása a vállalkozásoknál, az iparjogvédelmi kultúra fejlesztése IV.11. A szellemi tulajdon védelmének A külföldön történõ iparjogvédelmi oltalom megszerzésének támogatása és védelmének támogatása.

2008.

GKM, NKTH, KTIA MSZH

IV.12. A szellemi tulajdon védelmének A kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi ismereteinek erõsítése a KKV-knál (VIVACE fejlesztése és IPR tudatosságának erõsítése. program)

Folyamatos

GKM, MSZH

IV.13. Innovációs Termék- és Technológiabörze

1.1., IV.B.6.

GKM fejezet, pályázati úton I.1., IV.B.7

Az innovatív vállalkozások, valamint az egyetemek, 2007-tõl kutatóintézetek szellemi alkotásainak, termékeinek bemutatása a folyamatos, világ számára. Magyar technológiai kínálat találkozása a magyar évente és nemzetközi kereslettel, nemzetközi kapcsolatépítõ rendezvény. A rendezvények összeköthetõk pl. állásbörzével, formatervezõi kiállítással.

GKM, NKTH, GKM fejezet, MSZH, OKM KTIA MTA

I.3.

Az intézkedés a mikro- és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatására az innovációs szolgáltatások igénybevételét támogatja, és bõvíti a regionális innováció eszköztárát az Innocsekk alkalmazásával.

GKM (NKTH), (Regionális innovációs ügynökségek)

II.1.3., II.1.4.

MAGYAR KÖZLÖNY

IV.7.

A regionális innováció ösztönzése Folyamatos

KTIA

2007/113. szám

IV.14. Innovációs szolgáltatások igénybevételének támogatása mikro- és kisvállalkozások esetében



Határidõ


Pénzügyi forrás


Az intézkedés támogatja a regionális innovációs stratégiákban Folyamatos megfogalmazott célok elérését, a régiók innovációs képességének és kapacitásainak fejlesztését, a KKV-k innovációs tevékenységét és versenyképességének erõsítését, az innovációs hálózatok fejlesztését.

GKM, NKTH [A Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) bevonásával]

KTIA

II.1.2., II.1.4

IV.16. Program a régiók K+F+I kapacitásainak fejlesztésére

A program a régiók K+F+I infrastruktúrájának fejlesztését és együttmûködési formáit támogatja a fejlesztési pólusokon kívül esõ területeken.

NFÜ (ROP IH), RFÜ-k, RIÜ-k

ROP

II.1.3., II.1.4.

IV.17. Az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti K+F és innovációs együttmûködések segítése a régiókban

Az intézkedés a fejlesztési pólusokban és azokon kívül olyan 2007. II. félév szakterületi és regionális vonzáscentrumként mûködõ, kutató központok kialakítását, megerõsödését támogatja, amelyek kiemelkedõ kutatás-fejlesztési, valamint technológiai innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttmûködnek a gazdasági szférával, így ösztönzõleg hatnak a régió, illetve a szakterület fejlõdésére.

GKM, NKTH, GOP 1.1.1, II.1.8. NFÜ, OKM, KTIA Jedlik MTA Pályázat, TIOP, TÁMOP

IV.18. Innovációs szolgáltatások fejlesztésének támogatása az ipari parkokban és a logisztikai központokban

A vállalati innováció, a hálózatok és klaszterek kialakulását 2007. II. segítõ fizikai infrastruktúra fejlesztése, valamint az innovációt félévtõl és a hálózatosodást segítõ tanácsadás erõsítése az ipari parkokban és a logisztikai központokban.

GKM

GOP, ROP

IV.19. Program indítása a nyitott innováció jegyében ún. Nyitott Laboratóriumok (Living Lab) infrastruktúrájának és intézményének létrehozására

A program a pólusok innovációs stratégiájához kapcsolódva egy új típusú regionális kapcsolatépítési, ún. öko-rendszert épít ki hazai és nemzetközi ágazati iparági képviselõk ill. klaszterek között (pl. autóipar, robotika, agrárgazdaság, média, infokommunikáció, repülõgépipar, zöld energia), melyben domináns a nyitott innovációra épülõ kommunikációs infrastruktúra, PPP partnerség és menedzsment, új üzleti modellek, szakképzési formák és piacközeli innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztése.

GKM (NKTH), RIÜ-k

KTIA Baross II.1.2., II.1.4 Gábor Program

2007. II. félév

2007. II. félévtõl

V.8., V.9.

MAGYAR KÖZLÖNY

IV.15. A régiók innovációs tevékenységének ösztönzése

2007/113. szám

Sorsz.

8591

8592

V. A tudományos kutatás eredményei befogadásának és hasznosításának kultúrája Sorsz.

V.1.

V.2.

V.4.

Intézkedés tartalma

A TTI terület hangsúlyos megjelenítése a kormányzati kommunikációban

Határidõ



Pénzügyi forrás

MeH, érintett kormányzati kommunikációs egységek GKM, NKTH, OKM, MTA, MSZH

Meglévõ kereteken belül

Tárca fejezetek, KTIA

I.3.

Folyamatos

GKM, NKTH

GKM fejezet, KTIA

I.3.

Évente

Koordinátor: MISZ, érintett szaktárcák közremûködésével Érintett szaktárcák

Érintett szaktárcák forrásai

I.3.

Érintett szaktárcák forrásai A vizsgálat külön forrást nem igényel, egyéb költség a javaslat függvénye MeH, szponzorok

1.3., 1.4.

A kormányzati munkáról és az eredményekrõl tájékoztatást nyújtó kormányzati kommunikáció tudatosan építsen az adott szervezet területén a TTI által elért eredményekre, mutassa be a jó gyakorlatokat és az ösztönzõ sikeres példákat. A technológiai innováció és a Az intézkedés támogatja: kutatás-fejlesztés társadalmi a) az oktatók – kutatók nemzetközi tapasztalatcseréjét feltételeinek és elismertségének (konferenciákon való részvétel, konferenciaszervezés, javítása szakkiállítások), b) a tehetséggondozást, c) a tudomány mûvelésének népszerûsítését, eredményeinek terjesztését, d) a tudomány és az innováció társadalmi elismerését szolgáló díjak létrehozását. A TTI eredményeinek a) tudományos, technológiai és innovációs díjak, elismerések megfelelõ súlyú megjelenítése a támogatása társadalom számára b) Innovációs Nagydíj és különdíjak

Folyamatos

c) A tudományos és mûszaki örökség védelme. A tudományos és technikai örökséget megõrzõ, a tudományt és a technikát népszerûsítõ múzeumok, idõszaki kiállítások támogatása. d) A tudományos mûvek magyarországi közzétételének átfogó vizsgálata és javaslat kidolgozása.

Folyamatos

2008. I. félév

GKM, OKM, MTA

a) World Science Forum. A Miniszterelnöki Hivatal megbízásából az MTA által szervezett tudományos világfórum rendszeres megrendezése, gondozása. b) Magyar Tudomány Ünnepe. Tudományos rendezvénysorozat az MTA koordinálásával. A hazai tudománnyal foglalkozó szervezetek a területükhöz kapcsolódó szakmai rendezvényeket szerveznek. c) A mûszaki értelmiség szerepének megjelenítése a közgondolkodásban, a fiatalok figyelmének felhívása a mûszaki pályákra. A Magyar Mûszaki Értelmiség Napja.

Folyamatos, két évente

MeH

Folyamatos, évente, novemberben

MTA, KvVM

MTA, szponzorok

I.3.

Folyamatos, évente, május

NKTH

KTIA, szponzorok

I.3.

A tudományt és az innovációt népszerûsítõ kezdeményezések támogatása


I.3.

MAGYAR KÖZLÖNY

V.3.

Intézkedés megnevezése és célja

I.3.

2007/113. szám

Intézkedés megnevezése és célja

A nõk karrierlehetõségének kibontakoztatása a K+F+I területén

V.6.

A magyar kultúra külföldi megjelenítése keretében a TTI terület hangsúlyos bemutatása

Határidõ

d) Kutatók Éjszakája (a kezdeményezés 2005-ben indult az Európai Bizottság ötlete alapján). e) Fiatalok részvételének támogatása a Diákolimpiákon f) Információs párbeszéd portál kialakítása. Olyan egységes adatbázis kialakítása és mûködtetése, amely a különbözõ szervezetek és régiók információit (hírek, rendezvények, pályázati és ösztöndíj felhívások) egységes felületen jeleníti meg. g) Jövõ Háza és Csodák Palotája a régióközpontokban is.

Évente, szept. 28. Folyamatos 2008. I. félév

h) Expo-Sciences Europe nemzetközi tudományos kiállítás budapesti megszervezése

2008. július

Az intézkedés elemei: a) A szakterületi és szektorális (horizontális) szegregáció feloldásának elõsegítése a nõi kutatók karrierkilátásainak bõvítésével (mûszaki terület, ipari kutatás). b) A tudományos döntéshozó, irányító és tanácsadó testületekben a nõk részvételének növelése (vertikális szegregáció csökkentése). c) A nõk foglalkoztatási arányának javítása, a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásának elõsegítése. d) Esélyegyenlõségi kritériumok érvényesítése a K+F támogatási rendszerében. e) Negatív attitûdök és sztereotípiák megváltoztatása érdekében az esélyegyenlõségi ismeretek terjesztése, oktatásba építése. A különbözõ szervezeti keretekben létrejövõ külföldi kulturális évadok, napok stb. keretében a kultúra megjelenítésén belül a mûvészeteken túl a magyar tudomány és a technológia eredményeinek népszerûsítése


Folyamatos



NKTH OKM NKTH

Pénzügyi forrás

EU 7. Keretprogram OKM fejezet KTIA

Regionális ROP Fejlesztési Tanácsok GKM GKM fejezet (közremûködõ: TIT) Érintett tárcák Nem igényel célzott költségvetési forrást

OKM, KüM, Külön forrást GKM, NKTH, nem igényel MTA


I.3. I.3. I.3.

I.3.

I.3.

I.2.

MAGYAR KÖZLÖNY

V.5.

Intézkedés tartalma

2007/113. szám

Sorsz.

I.3.

8593

8594

MAGYAR KÖZLÖNY

VI. rész

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

Az Országos Választási Bizottság 274/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. R. által az Állástalan Diplomások Országos Bizottsága képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

2007/113. szám

28/B. § (1) bekezdése értelmében országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Mivel a kezdeményezésbõl nem derül ki, ki a döntések alanya, a kérdésben nem állapítható meg az Országgyûlés hatásköre.

II. A határozat az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának a) és c) pontjain, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Indokolás

Az Országos Választási Bizottság 275/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. R. által az Állástalan Diplomások Országos Bizottsága képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

I. határozatot: A beadványozó 2007. július 27-én az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást: ,,Egyetért Ön azzal, hogy az ország védelme érdekében, nem hozható olyan döntés, mely veszélyezteti magyar állampolgárok testi épségét, és hozzájárul külföldi ellenfelek esetleges támadásához?” Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv..) 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kezdeményezõ nem határozza meg, milyen szervek vagy személyek által meghozott döntéseket kíván megtiltani, illetve nem határozza meg, mit ért „külföldi ellenfelek esetleges támadása” alatt, illetve ez a „támadás” milyen összefüggésben áll a „magyar állampolgárok testi épségét” veszélyeztetõ döntésekkel. A kérdés mindezek alapján mind a választópolgárok számára, mind a kérdésbõl származtatható jogalkotási kötelezettség szempontjából értelmezhetetlen. Az Országos Választási Bizottság megállapította továbbá, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány)

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Indokolás I. A beadványozó 2007. július 27-én az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást. ,,Egyetért Ön azzal, hogy külföldi vállalkozás magyarországi befektetéseinél ne élvezzen nagyobb kedvezményeket, mint a hazaiak?” Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv..) 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8595

kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A „hazai vállalkozás” fogalma ugyanis félreérthetõ, és ezért félrevezetõ lehet a választópolgárok számára. Hazai vállalkozás alatt érteni lehet a hazai székhelyû vállalkozásokat, tulajdonosuk állampolgárságától függetlenül, vagy a kizárólag magyar állampolgárok tulajdonában lévõ vállalkozásokat stb. Ezért a kérdésbõl az sem állapítható meg, milyen jogalkotási kötelezettség hárulna az Országgyûlésre eredményes népszavazás esetén. Nem egyértelmû továbbá sem a kedvezmény fogalma, sem a befektetésként meghatározott tevékenység, így nem derül ki konkrétan, milyen gazdasági szereplõk tevékenységét érintõ „kedvezményeket” kívánja szabályozni a kezdeményezõ.

,,Egyetért Ön azzal, hogy minden választott képviselõ a választási körzetének átlagjövedelmét, a pártlistán bekerülõ pedig az országos átlag szerint kapja képviselõi tevékenységéért?” Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv..) 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kezdeményezõ nem határozza meg, milyen személyi kört ért „választott képviselõ” alatt. Önellentmondást hordoz továbbá a kérdés, hiszen a népképviseleti szervekben listáról mandátumhoz jutó képviselõ is választott képviselõ.

II.

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Dr. Szigeti Péter s. k.,


az Országos Választási Bizottság elnöke




Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. R. által az Állástalan Diplomások Országos Bizottsága képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. R. által az Állástalan Diplomások Országos Bizottsága képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

határozatot:

határozatot:



Indokolás

Indokolás

I.

I.

A beadványozó 2007. július 27-én az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást.

A beadványozó 2007. július 27-én az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást.

8596

MAGYAR KÖZLÖNY

,,Egyetért Ön azzal, hogy minden magyar állampolgár kárpótlást kapjon a társadalombiztosítási alapok államosításáért, és azt az egészségügyi intézményekben tulajdonrész szerzésére fordíthassa?” Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv..) 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. Nem egyértelmû ugyanis, mit ért a kezdeményezõ a „társadalombiztosítási alapok államosítása” alatt. Ezt a társadalombiztosítás történetében két idõponthoz is szokták kötni. Az egyik az Országos Társadalombiztosító Intézet megszüntetése 1950-ben, a másik a társadalombiztosítási önkormányzatok megszüntetése 1998-ban. Ez utóbbi esetben azonban a társadalombiztosítási alapok államosítására nem került sor, mert azok az államháztartás részét képezték és képezik azóta is.

II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

2007/113. szám Indokolás I.

A beadványozók 2007. július 27-én az alábbi kérdésben kezdeményeztek országos népszavazást. ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon maradjon meg a szolidaritás elvû egybiztosítós kötelezõ egészségbiztosítási rendszer és abban sem az üzleti biztosítók, sem pedig bármely más típusú pénzügyi, vállalkozói, vagy magántõke ne kaphasson szerepet a népszavazást követõ évtõl számított 5 éven át?” Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv..) 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kezdeményezõ ugyanis két kérdést foglalt egy kezdeményezésbe. Az elsõ kérdés az egy vagy több biztosítós egészségbiztosítási rendszerek között kéri a választópolgárok döntését, a második kérdés pedig a magántõke részvételét kívánja kizárni az egészségbiztosítási rendszerbõl. Mivel a két kérdés összekapcsolása nem szükségszerû, az egyik kérdés támogatásából nem következik szükségszerûen a másik kérdés támogatása is, egy kezdeményezésben való szerepeltetésük megtévesztõ és nem felel meg a konkrét kérdés egyértelmûségére vonatkozó feltételeknek.

Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Az Országos Választási Bizottság 278/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az A. Zs. és A. Zs.-né magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].


Az Országos Választási Bizottság 279/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. A. I. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Indokolás I. A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Csökkenjen az Országgyûlés, Önkormányzati testületetek valamint a Közigazgatás országos és helyi közalkalmazottainak jelenlegi létszáma 33%-kal?” Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései alapján a 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. számú mellékletének 6. számú mintája határozza meg. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak, mert a beadványozó nem jelöli meg egyértelmûen az aláírásgyûjtõ íven, hogy országos népszavazást vagy országos népi kezdeményezést kíván indítani. A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.

II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának d) pontjain, a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdésein és a Rendelet 5. számú mellékletének 6. számú mintáján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 280/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a

8597

dr. Z. Á. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Indokolás I. A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyûlés a Büntetõ Törvénykönyvet egészítse ki a következõ bûncselekménnyel: Nemzeti állat megsértése Aki nagy nyilvánosság elõtt nemzeti állatra – mint az állatok egy csoportjára vagy fajtájára – vonatkozó sértõ vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. E § vonatkozásában nemzeti állatnak minõsül: a magyar vizsla, a puli, a pumi, a komondor, a kuvasz, a szürkemarha és a túzok.” Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem hitelesíthetõ. Egyrészt az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv..) preambuluma szerint: „A demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintõ legfontosabb ügyek eldöntésében, illetõleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában a nép közvetlenül, szavazás útján is részt vehessen” – ahogy arra az Alkotmánybíróság a 26/2007. (IV. 25.) AB határozatában rámutatott. Az országos népszavazás alkotmányos szerepével ellentétesek azok a kezdeményezések, amelyek komolytalannak tekinthetõk, ironizálóak. További problémát jelent a kezdeményezéssel kapcsolatban, hogy az Alkotmány a törvényalkotás jogát az Országgyûlésre ruházza. A népszavazás, mint a hatalomgyakorlás közvetlen, de kivételes formája az Országgyûlés számára kötelezõ tárgyú és tartalmú törvényhozási feladatot írhat elõ, de magának a törvényszövegnek a szó szerinti elfogadása a törvényalkotói hatáskör olyan mérvû korlátozása, mely ellentétes az Alkotmánnyal.

8598

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám

II.

II.

A határozat az Nsztv.. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.





Az Országos Választási Bizottság 281/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. Z. Á. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Az Országos Választási Bizottság 282/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. Z. Á. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Indokolás I.

Indokolás I. A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyûlés az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló törvényt egészítse ki egy olyan szabállyal, amely megtiltja 90 méternél és/vagy 25 szintnél magasabb épület építésének engedélyezését a módosítás hatályba lépését követõ legalább öt évre?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs.

A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló törvény azon rendelkezése, miszerint: „a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni” nem csak azt jelenti, hogy a kérdést igen/nem-mel megválaszolható kérdésként kell megfogalmazni, hanem azt is, hogy a választásra jogosultak számára tartalmilag is érthetõnek kell lennie?” Az Országos Választási Bizottság megítélése szerint az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán szereplõ kérdés arra irányul, hogy a benne foglalt jogszabályi rendelkezésnek a beadványozó által meghatározott értelmezésével a választópolgár egyetért-e. Mivel az Alkotmány 28/B. §-ának (1) bekezdése szerint országos népszavazás tárgya csak az Országgyûlés hatás-

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

körébe tartozó kérdés lehet, e feltételnek pedig a népszavazási kezdeményezés tárgya nem tesz eleget, ezért az Országos Választási Bizottság a kezdeményezés elutasításáról döntött.

II. A határozat az Alkotmány 28/B. §-ának (1) bekezdésén, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

8599

késõbbi megerõsítés, orvosi bizottság és/vagy bíróság kötelezõ felülvizsgálata nélkül visszavonásig bármely késõbbi idõpontban érvényes és – amennyiben mások életét, testi épségét nem érinti – kötelezõ legyen?” Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv..) 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kérdés túl bonyolult megfogalmazása és többszörös összetettsége miatt már nem felel meg az egyértelmûség követelményének. A kérdésben szereplõ számtalan tényállási elem a választópolgárok számára áttekinthetetlen és egyúttal több – egy mondatba foglalt – kérdést is takar. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság a kezdeményezés elutasításáról döntött.

II. Az Országos Választási Bizottság 283/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. Z. Á. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke


Indokolás I. A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyûlés az egészségügyrõl szóló törvényt úgy módosítsa, hogy amennyiben nagykorú, cselekvõképességet érintõ gondnokság alatt nem álló személy közjegyzõ elõtt nyilatkozik arról, hogy a jövõben bizonyos kezeléseket, beavatkozásokat vissza kíván utasítani, és/vagy erre meghatározott személy(eke)t feljogosít, ez a nyilatkozata pszichiátriai szakvélemény,

Az Országos Választási Bizottság 284/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. Z. Á. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

8600

MAGYAR KÖZLÖNY Indokolás I.

A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyûlés olyan tartalommal módosítsa a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvényt, hogy az ország területén bárhol lévõ termõföld vagy tanya vásárlása esetén nagyszámú személynek – pl. a jelenleg több ezres létszámú családi gazdálkodónak – elsõ helyen elõvásárlási jogot biztosítson, ezzel kizárva hogy a jövõben bárki más a fent megnevezett bármely ingatlanból vásárolhasson, ha akár egy is a kedvezményezettek közül élni kíván elõvásárlási jogával?” Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv..) 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A „nagyszámú személy” fogalomkörébe gyakorlatilag bármilyen tetszõleges szempont alapján egy csoportba sorolható személyek beletartozhatnak, így a kérdés a családi gazdálkodók mint példa megjelölésével együtt sem tekinthetõ konkrétnak, és egyértelmûen megválaszolhatónak. II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

2007/113. szám

címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729]. Indokolás I. A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy akik ezt igénylik, vagy aktuálisan, elérhetõ gyógyszertár hiányában szükségük van rá, azok se vásárolhassanak semmilyen gyógyszernek minõsülõ terméket – pl. egyes köhögés, nátha, fájdalom és lázcsillapító, görcsoldó, bélmûködést szabályozó szereket – gyógyszertáron kívül?.” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs. II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke


Az Országos Választási Bizottság 286/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság 285/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. Z. Á. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. Z. Á. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Indokolás I.

A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsõfokú tanulmányokat folytató, jó anyagi helyzetben lévõ, gyenge tanulmányi eredményt elérõ – így a képzési hozzájárulás összegét részben/egészben fedezõ tanulmány és szociális ösztöndíj egyikére sem jogosult – hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük, tanulmányaikat az állam kizárólag a mások által befizetett adókból fedezze, szemben a bármilyen anyagi helyzetben lévõ, bárhogy tanuló, költségtérítéses képzésben lévõ hallgatókkal.” Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv..) 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kezdeményezõ által használt kifejezések – mint a „gyenge tanulmányi eredmény”, „jó anyagi helyzetben lévõ”, „mások által befizetett adók” – alapján nem határozható meg egyértelmûen, milyen jogalkotási kötelezettség terhelné az Országgyûlést, továbbá az anyagi helyzet megítélésének kérdése választópolgáronként eltérõ lehet. II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 287/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a P. T. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

8601


Indokolás I. A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyûlése, – jogszabály alkotásával – a lakás célú ingatlanok vonatkozásában ne vezessen be újabb ingatlanadóztatási formákat a közigazgatásban?” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdésének a) pontja szerint: „(5) Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költségvetésrõl, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrõl és illetékekrõl, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvények tartalmáról,” A fentiek alapján a népszavazási kezdeményezés az Alkotmány fenti rendelkezésében meghatározott – az adókra vonatkozó – tilalomba ütközik, ezért az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadta.

II. A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontján, a népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke


határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljár-

8602

MAGYAR KÖZLÖNY

va a P. T. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Indokolás I. A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyûlése a Szerencsejáték Zrt. – hatályos privatizációs törvényben foglaltak szerinti – tartós állami részesedésének (100%-os) mértékét a jövõben se változtassa meg?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs. II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

2007/113. szám


Indokolás I. A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyûlése a Magyar Villamos Mûvek Zrt. – hatályos törvényben foglaltak szerinti – tartós állami részesedésének (99%-os) mértékét a jövõben se változtassa meg?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs.

II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke


Az Országos Választási Bizottság 290/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság 289/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a P. T. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti.

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a P. T. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

8603 Indokolás I.

Indokolás I. A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyûlése a Tokaj Kereskedõház Zrt. – hatályos törvényben foglaltak szerinti – tartós állami részesedésének (99%-os) mértékét a jövõben se változtassa meg?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs.

A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak állami, önkormányzati tulajdonban maradjanak?” Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései alapján a 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. számú mellékletének 6. számú mintája határozza meg. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak, mert a beadványozó nem jelöli meg egyértelmûen az aláírásgyûjtõ íven, hogy országos népszavazást vagy országos népi kezdeményezést kíván indítani. A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.



Az Országos Választási Bizottság 291/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. V. I. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Az Országos Választási Bizottság 292/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. V. I. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási

8604

MAGYAR KÖZLÖNY


Indokolás

2007/113. szám


I. Indokolás A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?” Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései alapján a 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. számú mellékletének 6. számú mintája határozza meg. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak, mert a beadványozó nem jelöli meg egyértelmûen az aláírásgyûjtõ íven, hogy országos népszavazást vagy országos népi kezdeményezést kíván indítani. A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.


Az Országos Választási Bizottság 293/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. V. I. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

I. A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót elsõ helyen illesse meg elõvásárlási jog termõföld vagy tanya vásárlása esetén?” Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései alapján a 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. számú mellékletének 6. számú mintája határozza meg. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak, mert a beadványozó nem jelöli meg egyértelmûen az aláírásgyûjtõ íven, hogy országos népszavazást vagy országos népi kezdeményezést kíván indítani. A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.



határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.


2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8605

va a dr. V. I. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

va a dr. V. I. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

határozatot:

határozatot:



Indokolás

Indokolás

I.

I.

A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátásért, jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-jétõl ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?” Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései alapján a 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. számú mellékletének 6. számú mintája határozza meg. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak, mert a beadványozó nem jelöli meg egyértelmûen az aláírásgyûjtõ íven, hogy országos népszavazást vagy országos népi kezdeményezést kíván indítani. A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.

A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, a fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-jétõl ne kelljen vizitdíjat fizetni?” Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései alapján a 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. számú mellékletének 6. számú mintája határozza meg. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak, mert a beadványozó nem jelöli meg egyértelmûen az aláírásgyûjtõ íven, hogy országos népszavazást vagy országos népi kezdeményezést kíván indítani. A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.

II. II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának d) pontjain, a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdésein és a Rendelet 5. számú mellékletének 6. számú mintáján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának d) pontjain, a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdésein és a Rendelet 5. számú mellékletének 6. számú mintáján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.



Az Országos Választási Bizottság 295/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljár-

Az Országos Választási Bizottság 296/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §

8606

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. V. I. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

2007/113. szám

képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot:


Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Indokolás

Indokolás

I.

I.

A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott, felsõfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?” Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései alapján a 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. számú mellékletének 6. számú mintája határozza meg. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak, mert a beadványozó nem jelöli meg egyértelmûen az aláírásgyûjtõ íven, hogy országos népszavazást vagy országos népi kezdeményezést kíván indítani. A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.

A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy az Európa Uniós jogharmonizáció keretében az 1978. évi IV. törvénybe „A Büntetõ Törvénykönyvrõl” bekerüljön, mint bûncselekmény a Holokauszt tagadásának tényállása, mely szerint bûntettet követ el az a személy, aki nyíltan felvállalva hirdeti, hogy nem történt a német koncentrációs táborokban zsidó és cigány népirtás, azaz tagadja a Holokauszt megtörténtét?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs.


Az Országos Választási Bizottság 297/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. Hídvégi Tibor által a Magyar Antifasiszta Liga


Az Országos Választási Bizottság 298/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a V. P. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729]. Indokolás I. A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyûlésnek törölni kell az Alkotmány 28/B. § azon rendelkezéseit, amelyek csak az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdésrõl engednek népszavazást kiírni, mivel az elvonhatja az állampolgárok jogait az országos hatáskörû szervezetek (pl.: Alkotmánybíróság, OVB, Legfelsõ Bíróság stb.) tevékenységének népszavazás útján történõ véleményezésétõl?” Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései alapján a 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. számú mellékletének 6. számú mintája határozza meg. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak, mert a beadványozó nem jelöli meg egyértelmûen az aláírásgyûjtõ íven, hogy országos népszavazást vagy országos népi kezdeményezést kíván indítani. A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott. II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának d) pontjain, a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdésein és a Rendelet 5. számú mellékletének 6. számú mintáján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke


8607

nyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Indokolás I. A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e azzal, hogy a BTK 269/A. § által védett nemzeti jelképeink sora (Magyar Nemzeti Himnusz, a Magyar Köztársaság zászlaja és címere) kiegészüljön a Szent Koronával, a Szent Jobbal, a Szózattal, a Csodaszarvassal, a Turulmadárral és történelmi zászlóinkkal (Szent István-, Hunyadi János-, Mátyás király-, Bocskai István-, Bethlen Gábor-, Zrínyi Miklós-, Thököly Imre-, II. Rákóczi Ferenc zászlója, Árpádsávos zászló, 1848-as honvéd zászló, 1956-os lyukas zászló)?” Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései alapján a 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. számú mellékletének 6. számú mintája határozza meg. Az Országos Választási Bizottság a hitelesítésre benyújtott aláírásgyûjtõ ív mintapéldányával kapcsolatban megállapította, hogy az nem felel meg a Ve.-ben meghatározott adattartalomnak és a Rendeletben meghatározott mintának, egyes elemei ugyanis pontatlanok illetõleg az ív többletinformációt tartalmaz. A Rendelet által meghatározott mintában foglalt mondattal – „Alulírottak országos népszavazás kitûzését kezdeményezzük az alábbi kérdésben:” – szemben a beadványozó ügydöntõ népszavazás kitûzését kezdeményezi. Nem a Rendeletbeli mintában foglalttal – „Egy választópolgár a kezdeményezést csak egy aláírással támogathatja!” – megegyezõ továbbá az ív alján található figyelmeztetés – „Kezdeményezést a Magyar Köztársaság választópolgára csak egy aláírással támogathatja!” – sem.

II. Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Szabad Magyarországért Mozgalom (1151 Budapest, Fõ út 36.) képviseletében Takács András elnök által be-

A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 18. §-ának c) pontján, a Ve. 118. §-ának (3)–(5) bekezdésein, a Rendelet 5. számú mellékletének 6. számú mintá-

8608

MAGYAR KÖZLÖNY

ján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

2007/113. szám

Európai Unió alapszerzõdéseinek Magyarországra is kiterjedõ, kötelezõ hatályát. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés ezáltal az Alkotmány 28/C. § (5) bek. b) pontjában rögzített tilalomba ütközik, mely szerint nem lehet országos népszavazást tartani hatályos nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségekrõl, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról. Mindezekre tekintettel az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.


II.

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. H. J. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

A határozat az Alkotmány 28/C. §-án, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án és a 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.


Indokolás I. Dr. H. J. 2007. július 26-án nyújtotta be az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát hitelesítés céljából. Az íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Akarja-e Ön, hogy a Magyar Köztársaság ne ismerje el az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfõi 2007. júniusi találkozóján hozott megállapodás szerinti EU alapszerzõdés Magyar Köztársaságra vonatkozó, kötelezõ érvényû hatályát?” Az Országos Választási Bizottság a népszavazáson feltenni kívánt kérdés vizsgálatát követõen megállapította, hogy az a választópolgárok számára félrevezetõ és megtévesztõ. Az Európai Tanács brüsszeli ülésén, 2007. június 23-án, ugyanis mindössze egy kormányközi konferencia összehívásáról született döntés, melynek résztvevõit megbízták, hogy 2007 végéig készítsék el az intézményi reformról szóló új szerzõdés tervezetét. Másrészrõl az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a fent említett, a jövõben megkötésre kerülõ szerzõdés kötelezõ hatályának elismerésérõl országos népszavazás nem tartható. A Magyar Köztársaság ugyanis az Európai Unióhoz történõ csatlakozással elismerte az


Az Országos Választási Bizottság 301/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a H.-né Sz. A. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Indokolás I. A beadványozó 2007. augusztus 1-jén aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt:

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

,,EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY MAGYARORSZÁGON LEGYENEK MINÉL HAMARABB ELÕREHOZOTT ORSZÁGGYÛLÉSI VÁLASZTÁSOK?” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 30/A. § (1) bek. d) pontja szerint az országgyûlési képviselõk általános választását a köztársasági elnök tûzi ki. Az Alkotmány 28/B. §-ának (1) bekezdése szerint országos népszavazás tárgya csak az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés tárgya ezen feltételnek nem tesz eleget, ezért a kezdeményezés elutasításáról döntött.

II. A határozat az Alkotmány 28/B. §-ának (1) bekezdésén, a 30/A. § (1) bekezdésén, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

8609

Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Akarja-e Ön, hogy tilos legyen az úgynevezett ”orvosi hálapénzt” adni és elfogadni, és legyen ez ugyan úgy büntetendõ cselekmény, mint ahogy pl. rendõr vagy önkormányzati tisztviselõ esetében jelenleg is büntetendõ a ”hálából” adott vagy elfogadott pénz?” Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv..) 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. Nem határozza meg a kezdeményezõ azokat a körülményeket, amelynek alapján a jogalkotó az anyagi juttatások adójának, illetve elfogadójának büntethetõségét megalapozó feltételeket megállapíthatná. Kifogásolható továbbá, hogy a kezdeményezés két, önmagában is értelmezhetõ és nem szükségszerûen egymáshoz csatolt kérdést tartalmaz (a tiltást, illetve a cselekmény büntetendõségét), amelyekrõl így a választópolgárok nem nyilváníthatnak külön-külön véleményt.


II.

Az Országos Választási Bizottság 302/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a G. Gy. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 303/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a G. Gy. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot:

Indokolás I.

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

A beadványozó 2007. augusztus 1-jén aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz

8610

MAGYAR KÖZLÖNY

címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

2007/113. szám


Indokolás Indokolás I.

I.

A beadványozó 2007. augusztus 1-jén aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Akarja-e Ön, hogy a jogegyenlõség és az esélyegyenlõség érdekében, ne csak az orvosok fogadhassák el a zsebükbe dugott pénzt, – és tehessék ezt jogi következmények nélkül –, de más területen dolgozókat is illesse meg ez a jog. (pl. rendõrt, bírót, önkormányzati képviselõt, egyszóval mindenkit.)” Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv..) 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A „zsebbe dugott” pénz fogalma alatt a kezdeményezõ valószínûsíthetõen a paraszolvenciát érti, azonban ebben a megfogalmazásban ez nem kizárólagos értelmezése a kérdésnek, így népszavazásra sem bocsátható.

A beadványozó 2007. augusztus 1-jén aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Akarja-e Ön, hogy az ”orvosi hálapénz elfogadóknak” legyen kötelezõ hasonló nagyságrendû hálapénzt fizetniük hivatalokban, rendõri intézkedésnél, vagy ha bármilyen szolgáltatást vesznek igénybe?” Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv..) 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kezdeményezésben foglalt „hasonló nagyságrendû hálapénz” értelmezhetetlen fogalom, hiszen nincs viszonyítási alap, ugyanakkor a „bármilyen szolgáltatás” kitétel sem bír meghatározható tartalommal.

II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k.,

II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.



Az Országos Választási Bizottság 304/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a G. Gy. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási

Az Országos Választási Bizottság 305/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. Cs. Zs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


Indokolás I. A beadványozó 2007. augusztus 2-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszertárban csak gyógyszereket lehessen árusítani?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs.

8611 Indokolás I.

A beadványozó 2007. augusztus 2-án az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást. ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyûlése, jogszabály (a Büntetõ Törvénykönyv) módosításával tegye szankcionálhatóvá a hálapénz adását és elfogadását az egészségügyben, a szociális szférában.” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs. II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k.,

II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k.,




Az Országos Választási Bizottság 306/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a P. T. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a P. T. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Indokolás I. A beadványozó 2007. augusztus 2-án az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást.

8612

MAGYAR KÖZLÖNY

,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyûlése jogszabályt alkosson egy nemzeti õrsereg (Nemzetõrség, Nemzeti Gárda) felállításáról, mely Magyarország területén látna el közcélú feladatokat.” A Magyar Honvédségrõl és a rendvédelmi szervekrõl a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) VIII. fejezete tartalmazza az alapvetõ rendelkezéseket. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben megtartott eredményes népszavazás az Alkotmány fent hivatkozott rendelkezéseinek módosítására kötelezné az Országgyûlést. Választópolgárok által kezdeményezett népszavazás ugyanakkor sem nyíltan, sem burkoltan nem eredményezheti az Alkotmány módosítását. Az Országos Választási Bizottság megállapította továbbá, hogy a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv..) 13. § (1) bekezdésében elõírt egyértelmûségi követelménynek. Sem a választópolgárok, sem a törvényhozó számára nem határozható meg ugyanis egyértelmûen, milyen „közcélú feladatokat” látna el a beadványozó által felállítani kívánt „nemzeti õrsereg”. A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta.

II. A határozat az Nsztv.. 2. §-án és a 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás pedig a Ve. 130. § (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k.,

2007/113. szám Indokolás I.

A beadványozó 2007. augusztus 2-án az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást. ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyûlése jogszabályt alkosson, mellyel hivatalossá válna a – jövõbeni – kandidálásainknak az állami támogatása a – Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezésre, pályáztatásra kerülõ – Nyári Olimpiai Játékok hazai megrendezésére.” Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv..) 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kezdeményezés azonban – nehézkesen érthetõ megfogalmazása mellett – több olyan elemet tartalmaz, amely az egyértelmûségét mind a választópolgárok, mind a jogalkotó szempontjából kizárja. Így pl. a „hivatalossá váló állami támogatás” fogalma sem határozható meg. A kezdeményezés érinti továbbá a költségvetés kiadási oldalát, mivel kifejezetten állami támogatás megszavazására kötelezné az Országgyûlést, ugyanakkor fedezetének forrását nem jelöli meg. II. A határozat az Nsztv.. 2. §-án és a 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás pedig a Ve. 130. § (1) bekezdésén alapul.



Az Országos Választási Bizottság 308/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a P. T. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Az Országos Választási Bizottság 309/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a P. T. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


8613

va a P. T. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot:

Indokolás I. A beadványozó 2007. augusztus 2-án az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást. ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyûlése határozzon arról, hogy 2011-ig megépítésre és átadásra kerüljön a hivatalosan megtervezett – Sopron-Szombathely-Vasvár-Zalaegerszeg-NagykanizsaKaposvár-Szekszárd-Kiskunhalas-Szeged – autóút Duna-Tisza közét átszelõ új (félpályás) szakasza, a Szent László (M9-es) Duna hídtól az M5-ös autópályára történõ becsatlakozással, elsõ lépcsõben fõútvonali fõútként.” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdésének a) pontja szerint: „(5) Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költségvetésrõl, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrõl és illetékekrõl, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvények tartalmáról,” A kezdeményezés, tekintettel a kérdésben szereplõ 2011-es határidõre, eredményes népszavazás esetén négy év költségvetésének kiadási oldalát közvetlenül érintené. A költségvetéssel való közvetlen összefüggés e határidõ megjelölése miatt áll fenn, mert az Országgyûlésnek nem lenne mérlegelési lehetõsége, hogy milyen idõtávra és mely évek költségvetését megterhelve határozzon az útépítésrõl.

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Indokolás I. A beadványozó 2007. augusztus 2-án az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást. ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyûlése törvénymódosítással törölje a parlamenti képviselõk alapdíján (alapilletményén) felüli juttatásokat: a bizottsági pótdíjakat, a különbözõ költségtérítéseket (utazás, szállás, reprezentáció), az ingyenes laptopot, a telefonhasználat térítést, illetve az internet és postai szolgáltatásokra való jogosultságokat.” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs.

II.

II.

A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontján, a népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.









8614

MAGYAR KÖZLÖNY

va a B. E. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

2007/113. szám

1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

határozatot: Dr. Szigeti Péter s. k., Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Indokolás I. A beadványozó 2007. augusztus 2-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-jétõl a 25, illetõleg 35%-os adóterhet viselõ osztalék után ne kelljen százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást fizetni?” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdésének a) pontja szerint: „(5) Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költségvetésrõl, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrõl és illetékekrõl, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvények tartalmáról,” Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 1. §-a egyértelmûen kimondja, hogy ez a fizetési kötelezettség a központi adónemek egyike, melynek célja az egészségügyi szolgáltatásokhoz szükséges pénzügyi fedezet kiegészítése, a társadalmi szolidaritás és az arányos közteherviselés elve alapján: „1. § (1) A külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében az e törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. (2) Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott, adó jellegû fizetési kötelezettség.” A fentiek alapján a népszavazási kezdeményezés az Alkotmányban 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalomba ütközik, ezért az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadta.

II. A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontján, a népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló


Az Országos Választási Bizottság 312/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a H. Á. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

Indokolás I. A beadványozó 2007. augusztus 2-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a pártok állami támogatása megszûnjön, és a pártoknak kizárólag a tagságuktól beszedett díjakból lehessen bevételük?” Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései alapján a 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. számú mellékletének 6. számú mintája határozza meg. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak, mert a beadványozó nem jelöli meg egyértelmûen az aláírásgyûjtõ íven, hogy országos népszavazást vagy országos népi kezdeményezést kíván indítani. A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.

2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY II.

A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának d) pontjain, a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdésein és a Rendelet 5. számú mellékletének 6. számú mintáján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

8615

A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott. II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának d) pontjain, a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdésein és a Rendelet 5. számú mellékletének 6. számú mintáján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 313/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. S. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729]. Indokolás

Az Országos Választási Bizottság 314/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a F. L. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].

I. A beadványozó 2007. augusztus 2-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2010-es és az azt követõ országgyûlési választásokon az eddig bármelyik párt színeiben országgyûlési mandátumot szerzett képviselõ nem indulhat többé választásokon.” Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései alapján a 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. számú mellékletének 6. számú mintája határozza meg. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak, mert a beadványozó nem jelöli meg egyértelmûen az aláírásgyûjtõ íven, hogy országos népszavazást vagy országos népi kezdeményezést kíván indítani.

Indokolás I. A kezdeményezõ 2007. augusztus 7-én nyújtotta be az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát hitelesítés céljából. Az íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e ön azzal, hogy a Magyar Országgyûlés törvényt alkosson június 4-e, a Trianoni-békeszerzõdés évfordulója Trianon-emléknappá nyilvánítása céljából?” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 5. §-a állami kötelezettségként rendelkezik a Magyar Köztársaság nemzetközi szerzõdésben rögzített határainak védelmérõl: „5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerzõdésekben rögzített határait.” A Magyar Köztársaság határait részben Magyarországnak az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Biroda-

8616

MAGYAR KÖZLÖNY

lommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. június hó 4. napján Trianonban kötött békeszerzõdése (beiktatva: 1921. évi XXXIII. tc.), részben a Magyar Köztársaság által a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysággal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Ausztráliával, a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársasággal, Kanadával, Csehszlovákiával, Indiával, Új-Zélanddal, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársasággal, a Dél-afrikai Unióval és a Jugoszláv Szövetséges Népköztársasággal Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kötött békeszerzõdés határozza meg (beiktatva: 1947. évi XVIII. törvény). A trianoni békeszerzõdés megkötése napjának emléknappá nyilvánítása kétségessé tenné a magyar államnak az Alkotmány 5. §-ában is rögzített és kinyilvánított kötelezettségvállalását a nemzetközi szerzõdésben rögzített államhatárok tiszteletben tartására és védelmére. Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott a képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonyával, és ennek kapcsán azzal a kérdéssel is, hogy „a hatályos Alkotmány rendszerében a választópolgári kezdeményezés nyomán alkotmányosan népszavazásra bocsátható-e olyan kérdés, amely nyíltan vagy burkoltan a közjogi berendezkedés alapjául szolgáló Alkotmány módosítására vonatkozik.” [25/1999. (VII. 7.) AB határozat] Az Alkotmánybíróság a hivatkozott 25/1999. (VII. 7.) AB határozatában – figyelembe véve a 2/1993. (I. 22.) AB határozatot és az 52/1997. (X. 14.) AB határozatot is – kimondta, hogy „az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben nem írható ki választópolgári kezdeményezésre olyan népszavazás, amely az Országgyûlésre kötelezõ volta miatt elvonná az Országgyûlés alkotmányozó hatáskörét.” Tekintettel arra, hogy jelen kérdésben az eredményes népszavazás olyan törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetne az Országgyûlés számára, mely az Alkotmány 5. §-ában rögzített állami kötelezettségvállalás relativizálását jelentené, a törvényi szintû szabályozás burkolt alkotmánymódosítást eredményezne. Erre tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadta.

2007/113. szám

Az Országos Választási Bizottság 315/2007. (VIII. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a F. K. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729]. Indokolás I. A beadványozó 2007. augusztus 9-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy új, egy adónembõl álló, a jelenleginél egyszerûbben mûködõ, átláthatóbb, vállalkozásbarát Eszköz Forgalmi Adó ( EFA, melynek mértéke 15% ) legyen a régi adónemek helyett és Hálózati Pénzügyi Ellenõrzési Rendszer kerüljön bevezetésre Magyarországon?” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdésének a) pontja szerint: „(5) Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költségvetésrõl, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrõl és illetékekrõl, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvények tartalmáról,” A fentiek alapján a népszavazási kezdeményezés új adónemet kíván bevezetni, így az Alkotmány fenti rendelkezésében meghatározott tilalomba ütközik. Megállapítja továbbá az Országos Választási Bizottság, hogy a kezdeményezés két, össze nem függõ kérdést tartalmaz, ezért egyértelmûnek sem tekinthetõ. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadta.

II.

II.

A határozat az Alkotmány 28/C. §-án, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án és a 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontján, a népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának b) és c) pontjain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.





2007/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8617



Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az M. I. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az M. I. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

határozatot:

határozatot:



Indokolás

Indokolás

I.

I.

A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Kéri Ön, hogy a Parlament határozatban tiltsa meg választáson újraindulását azon személyeknek, akik a „Megosztó és gyûlöletkeltõ jobboldali kultúra” kirekesztésére, az egypárt rendszer helyett, az „egyoldalrendszer” megvalósítására, a kormányzati hazugságok eltitkolására felkészítették a MÉDIÁT, meggyalázták a nemzetet.” Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései alapján a 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. számú mellékletének 6. számú mintája határozza meg. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak, mert a beadványozó nem jelöli meg egyértelmûen az aláírásgyûjtõ íven, hogy országos népszavazást vagy országos népi kezdeményezést kíván indítani. A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott. II.

A beadványozó 2007. július 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: ,,Kéri Ön, hogy a Parlament határozatban tiltsa meg Országos Választási Bizottsági tagságát azon személyeknek, akik A választókat megtévesztõ négyévi kormányzati hazugságok, mulasztások kivizsgálását, az elkövetõk kizárását a választásból 2006. március 28-án kérõ állampolgári panaszt halasztották, ezzel döntõen befolyásolták a választás eredményét.” Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései alapján a 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. számú mellékletének 6. számú mintája határozza meg. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak, mert a beadványozó nem jelöli meg egyértelmûen az aláírásgyûjtõ íven, hogy országos népszavazást vagy országos népi kezdeményezést kíván indítani. A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott. II.







8618

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/113. szám

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának (5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 2.) hirdetménye A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatala – a földrendezõ és földkiadó bizottságról szóló 1993. évi II. törvény 4/B. §-ának (5) bekezdése alapján – nyilvános sorsolást hirdet meg a jánoshidai Mezõgazdasági Szövetkezet használatában nyilvántartott, részarány-földtulajdonnak megfelelõ földek kiadása céljából. A sorsolás helye: Jánoshida, Fõ út 28., Polgármesteri Hivatal A sorsolás idõpontja: 2007. szeptember 26., 9 óra. A sorsoláson részvételre jogosultak köre: a jánoshidai Mezõgazdasági Szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdonnal (aranykoronával) rendelkezõ személyek. A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: Település: Jánoshida Helyrajzi szám

0136/28 a 0136/28 c 0149/4 0149/30

Mûvelési ág

erdõ gyep (legelõ) gyep (legelõ) gyep (legelõ)

Terület (ha, m2)

0,1851 25,6326 8,1930 11,7384

Összes AK érték

0,65 524,86 85,15 191,71

Sorsolandó AK érték

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

0,65 524,86 85,15 19,35

A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. Több részarány-tulajdonos egyezségen alapuló írásbeli igényét, valamint a kisorsolt földrészletre vonatkozó cseremegállapodásokat a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal figyelembe veszi. A közös igényt a sorsolás kezdetéig a helyszínen, a cserét pedig a sorsolást követõ 15. napig lehet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz benyújtani. A sorsolás a helyben szokásos módon is meghirdetésre kerül. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. Akinek a nyilvános sorsolás jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre való hivatkozással a sorsolást követõ 48 órán belül a Mezõgazdasági Szakigazgatási Központ Földmûvelésügyi Igazgatósághoz címzett, de a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz (5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 2.) kifogást nyújthat be.

Gombár Mihály s. k., fõigazgató – földmûvelésügyi igazgató

A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 07.2853 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

113. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, au gusz tus 29., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 5313, Ft

Recommend Documents