111. szám KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, au gusz tus 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2205 Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2009. augusztus 5.,

TARTALOMJEGYZÉK 26/2009. (VIII. 5.) EüM rendelet

szerda 27/2009. (VIII. 5.) EüM rendelet

111. szám

102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet 103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet 104/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet 37/2009. (VIII. 5.) KHEM rendelet

11/2009. (VIII. 5.) KvVM rendelet 18/2009. (VIII. 5.) NFGM rendelet

23/2009. (VIII. 5.) ÖM rendelet

Ára: 2205 Ft 82/2009. (VIII. 5.) KE határozat 55/2009. (VIII. 5.) ME határozat 56/2009. (VIII. 5.) ME határozat 57/2009. (VIII. 5.) ME határozat

58/2009. (VIII. 5.) ME határozat

23/2009. (VIII. 5.) KüM határozat

Oldal Az otthoni szakápolási tevékenységrõl szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . A kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeirõl és közegészségügyi ellenõrzésérõl szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet módosításáról . . . Az Egri borvidék védett eredetû borairól. . . . . . . . . . . . . . . A Káli védett eredetû borról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tájfajták állami elismerésérõl, valamint vetõmagvaik elõállítási és forgalmazási feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . A gépjármûfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeirõl szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az állam kizárólagos tulajdonában levõ vizek és vízilétesítmények jegyzékérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Kormány egyedi döntésével a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedõ kutatás-fejlesztéshez nyújtott projekttámogatások szabályairól. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletek módosításáról . . . . . . . Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjának kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Energia Hivatal elnöke megbízatásának megszûnésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgatójának felmentésérõl . . A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya közötti, a légtérrendészeti feladatokban történõ együttmûködésrõl szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a közös hidak üzemeltetésérõl, fenntartásáról és rekonstrukciójáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között az egymás nevében a vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyûjtésében diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történõ kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás kihirdetésérõl szóló 2009. évi XXV. törvény 2. és 3. §-ának hatálybalépésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

29594

29608 29614 29621 29624

29628 29633

29649 29653 29656 29656 29656

29656

29657

29657

29594

MAGYAR KÖZLÖNY

V. A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 26/2009. (VIII. 5.) EüM rendelete az otthoni szakápolási tevékenységrõl szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendelet módosításáról Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendelem el: 1. § Az otthoni szakápolási tevékenységrõl szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § (1) Az otthoni szakápolás a biztosított otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelõorvosának rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. (2) Az otthoni hospice ellátás az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekrõl szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szakellátás. (3) Az otthoni szakápolás keretében ellátható feladatokat az 1. számú melléklet tartalmazza. (4) Az otthoni hospice ellátás keretében ellátható feladatokat az 1/A. számú melléklet tartalmazza. (5) Otthoni szakápolási és otthoni hospice ellátási tevékenységet a 2. számú melléklet szerinti feltételek megléte esetén lehet végezni.”

2. § (1) Az R. 2. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az otthoni szakápolást végzõ szolgáltató és az otthoni hospice ellátást végzõ szolgáltató szakmai vezetõje fõiskolai szintû diplomás ápolói, alapfokozatot nyújtó ápolói, egyetemi szintû vagy mesterfokozatot adó okleveles ápolói szakképzettséggel, illetve OKJ ápoló képesítéssel rendelkezõ ápoló lehet, aki legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az otthoni hospice ellátást végzõ szolgáltató szakmai vezetõje palliatív jártassággal rendelkezõ szakorvos is lehet.”

2009/111. szám

(2) Az R. 2. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Orvos által elõírt a) gyógytornát egészségügyi fõiskolai végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezõ gyógytornász, b) ultrahang- és elektroterápiás kezelést legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezõ fizioterápiás asszisztens és/vagy gyógytornász, c) beszédterápiát logopédus, d) dietoterápiát egészségügyi fõiskolai végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezõ dietetikus, e) otthoni parenterális táplálást kizárólag krónikus bélelégtelenségben szenvedõ betegek ellátása esetén ezen tevékenység végzésére feljogosító – szakirányú szakmai továbbképzés keretében szerzett – vizsgával rendelkezõ szakápoló, diplomás ápoló végezhet.” (3) Az R. 2. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az otthoni hospice ellátás – a (2)–(3) bekezdésben foglaltakon túli – személyi feltételeit külön jogszabály tartalmazza.”

3. § Az R. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) Az otthoni szakápolást és az otthoni hospice ellátást végzõt a mûködtetõ a 3. számú melléklet szerinti arcképes igazolvánnyal látja el. A tevékenységet csak arcképes igazolvánnyal rendelkezõ személy végezheti. (2) Az otthoni szakápolási tevékenységet és az otthoni hospice ellátási tevékenységet végzõ ápoló feladatai ellátása során az általa ellátott személyekrõl a 4. számú melléklet szerinti ápolási dokumentációt vezeti (otthoni hospice ellátás esetén a logopédiai dokumentációs lap, otthoni szakápolás esetén a fájdalom felmérõ lap kivételével). (3) Az otthoni szakápolás és az otthoni hospice ellátás befejezésekor az ápolásért felelõs szolgálat vezetõje és az elrendelõ orvos kiállítja az 5. számú melléklet szerinti otthoni szakápolást/otthoni hospice ellátást lezáró lapot, amelynek egy példányát a beteg részére átadja. (4) Otthoni parenterális táplálás végzése esetén az ellátást végzõ orvos, illetve ápoló a 6. számú mellékletben meghatározott tartalommal vezeti az otthoni parenterális táplálás felmérõ és követõ lapját.”

4. § (1) Az R. 1. számú melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul.

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

29595

(2) Az R. kiegészül az e rendelet 2. melléklete szerinti 1/A. számú melléklettel.

5. §

(3) Az R. 2. számú melléklete helyébe az e rendelet 3. melléklete szerinti melléklet lép.

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.

(4) Az R. 4. számú melléklete e rendelet 4. melléklete szerint módosul.

(2) A 2. § (1)–(2) bekezdése, az R. 3. §-ának e rendelet 3. §-ával megállapított (4) bekezdése, az 1. melléklet 2. pontja, valamint a 6. melléklet 2010. március 1-jén lép hatályba.

(5) Az R. kiegészül az e rendelet 5. melléklete szerinti 5. számú melléklettel. (6) Az R. kiegészül az e rendelet 6. melléklete szerinti 6. számú melléklettel.

(3) Ez a rendelet 2010. március 2-án hatályát veszti. Dr. Székely Tamás s. k., egészségügyi miniszter

1. melléklet a 26/2009. (VIII. 5.) EüM rendelethez 1. Az R. 1. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. Szükség esetén kiegészítõ speciális eljárások alkalmazása: – UH inhalálás, légzésterápia, – szívó alkalmazása, – oxigénterápia.” 2. Az R. 1. számú melléklete a következõ 14. ponttal egészül ki: „14. Otthoni parenterális táplálás végzése kizárólag krónikus bélelégtelenségben szenvedõ betegek esetében, szükség esetén dietetikus bevonásával.”

2. melléklet a 26/2009. (VIII. 5.) EüM rendelethez „1/A. számú melléklet a 20/1996. (VII. 26.) NM rendelethez Az otthoni hospice ellátás keretében ellátható feladatok 1. Alap- és szakápolási tevékenységek 2. Tartós fájdalomcsillapítás szakápolói feladatok 3. Gyógytorna 4. Fizioterápia 5. Szociális tevékenységek szervezése 6. Diétás gondozás, tanácsadás 7. Mentálhigiénés gondozás, tanácsadás (melynek része a családtagok, közvetlen gondozásban résztvevõk felkészítése a hospice ellátásra) 8. Gyógyszerelés tervezése, ellenõrzése (megelõzõ, lépcsõzetes, kombinált fájdalomcsillapítás, orvosi tevékenység)”

29596

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/111. szám

3. melléklet a 26/2009. (VIII. 5.) EüM rendelethez „2. számú melléklet a 20/1996. (VII. 26.) NM rendelethez Az otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátás mûködtetésének tárgyi feltételei 1. Mûködtetés központja: a) irodahelyiség a legszükségesebb bútorokkal ellátva aa) kommunikációs lehetõség: telefon vagy személyhívó, ab) számítógép, nyomtatóval; b) védõruha; c) közlekedési eszköz (ahol külön szükséges pl. kerékpár vagy motorkerékpár, esetleg autó, de nem kötelezõ jelleggel). 2. Az otthoni szakápolás, otthoni hospice ellátás során használt anyagok és eszközök Nõvértáska Vérnyomásmérõ Phonendoscop Garatlámpa (pupilla lámpa) Steril egyszerhasználatos fecskendõk különbözõ méretben Steril tûk, szárnyas tûk, perifériás véna katéterek (branül) különbözõ méretben Steril infúziós szerelékek Steril szondák Steril katéterek Steril katéter csúsztató Bõr-, kéz-, nyálkahártya-, eszköz-dezinficiens Steril kötszerek Steril kötszer ollók Steril anatómiai csipeszek Steril horgas csipeszek Kocher Stranguláló gumi Ragtapasz Vatta Lázmérõ Spatulák Beöntõ felszerelés Steril beöntõ csövek Vesetál Védõruha, védõkötény Arcmaszkok Steril és nem steril gumikesztyûk, fólia kesztyûk Egyszer használatos kéztörlõ Infúziós pumpa (csak hospice ellátásban és krónikus bélelégtelenségben szenvedõk parenterális ellátása során) Egyéb: Elsõdleges veszélyes hulladék gyûjtõ doboz 3. Ajánlott eszközök és felszerelések Vizeletvizsgálati tesztcsík Vércukorszintmérõ Hajmosó felszerelés Elektroterápiás készülékek: hordozható ingeráram készülék, hordozható terápiás UH készülék és kombinált készülékek Elektromos masszírozó készülék Inhalátor Hordozható váladékszívó Logopédiai eszközök Célzott mozgást segítõ eszközök Ápolást és mozgást segítõ egyéb eszközök Szögmérõ és a gyógytornászok egyéb eszközei”

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

29597

4. melléklet a 26/2009. (VIII. 5.) EüM rendelethez „4. számú melléklet a 20/1996. (VII. 26.) NM rendelethez 1. Az R. 4. számú mellékletében a) a „Szolgáltató OEP kódja: .................................. sorszáma: ........................” szövegrész, valamint b) az „I. SZAKÁPOLÁSI LAP” alcím és rész hatályát veszti, ezzel egyidejûleg a „II. ÁPOLÁSI ANAMNÉZIS” szövegrész helyébe az „I. ÁPOLÁSI ANAMNÉZIS” szöveg lép. 2. Az R. 4. számú mellékletében a III. SZAKÁPOLÁS TERVEZÉSE ÉS KIVITELEZÉSE – ÁPOLÁSI LAP – IV. SZAKÁPOLÁS ÉRTÉKELÉSE – FIZIOTERÁPIAI DOKUMETÁCIÓS LAP – LOGOPÉDIAI DOKUMENTÁCIÓS LAP részek helyébe a következõ rendelkezés lép: „II. SZAKÁPOLÁS/HOSPICE ELLÁTÁS TERVEZÉSE ÉS KIVITELEZÉSE Terápiás rendelkezések*

gyógyszerek (neve, adagja, gyakorisága, a bejuttatás módja): kezelési utasítások:

Ápolási diagnózis és ápolási szükséglet

Várható eredmények

A tervezett ápolás megoszlása és gyakorisága

szakápolás: ................................................................................................................................................................ gyógytorna: ................................................................................................................................................................ elektroterápia: ................................................................................................................................................................ logopédia: ................................................................................................................................................................

Otthoni hospice ellátás esetén kitöltendõ (a fentieken túl)

fájdalomcsillapítás: ................................................................................................................................................................ mentálhigiénés gondozás, tanácsadás: ................................................................................................................................................................ diétás gondozás, tanácsadás: ................................................................................................................................................................ szociális tevékenységek szervezése: ................................................................................................................................................................

Dátum: ........................................... P. H. .................................. szakápoló

.................................. elrendelõ orvos

29598

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/111. szám

ÁPOLÁSI LAP Azonosítószám: ............................................ (vagy a beteg neve)

Dátum

Elvégzett tevékenységek és gyógyszerelés

sorszáma: ......................

Észrevételek

Érkezés/távozás ideje

Szakápoló aláírása

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

29599

III. SZAKÁPOLÁS/OTTHONI HOSPICE ELLÁTÁS ÉRTÉKELÉSE (14 vizit /50 nap után) A teljesített vizitek megoszlása: Szakápolás Gyógytorna Elektroterápia Logopédia Hospice A teljesített vizitek száma: Az ápolás során bekövetkezett változások, elért eredmények: önellátása teljessé vált, javult, változatlan, romlott, exitus Javult funkciók: ···················································································································································································· ···················································································································································································· ···················································································································································································· Állapotromlás oka: ···················································································································································································· ···················································································································································································· ···················································································································································································· Kórházba kerülés oka, idõpontja: ···················································································································································································· ···················································································································································································· Exitus oka, ideje: ···················································································································································································· ···················································································································································································· Ápolás befejezésének oka/ideje: ···················································································································································································· ···················································································································································································· Ápolás folytatásának indoka: ···················································································································································································· További vizitigény: ···················································································································································································· Igazolom, hogy a fent nevezett és általam kezelt beteg számára az elõírt otthonápolási szolgáltatások teljesítése megtörtént, végrehajtását rendszeresen ellenõriztem. Dátum: ................................... P. H. ............................................................... az ápolásért felelõs szolgálat vezetõjének aláírása Ellenõriztem, jóváhagyom: Dátum:................................... P. H. ............................................................... az elrendelõ orvos aláírása

29600

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/111. szám

FIZIOTERÁPIAI DOKUMENTÁCIÓS LAP

A beteg neve: ................................................................................ nyilvántartási szám: ............................................ TAJ száma: ................................................................................... Elrendelése: Gyógytorna elrendelését indokoló diagnózis: ·············································································································· Elrendelt tevékenység: ··············································································································································· vizit száma: ................................................................... gyakorisága: ....................................................................... Elektroterápia elrendelését indokoló diagnózis: ··········································································································· Elrendelt tevékenység: ···················································································································································································· vizit száma: .................................................................. gyakorisága: ........................................................................ Kísérõbetegség/szövõdmény diagnózisa (diagnózisai): ······························································································· Sebészeti beavatkozás dátuma: ···································································································································· diagnózisa: ································································································································································· Megengedett terhelés mértéke: ···································································································································· /nincs megkötés Fájdalom helye: ............................................................. jellege: ................................................................................ erõsség: gyenge 1, közepes 2, erõs 3. Segédeszközök, protézisek: Járási segédeszköz: nem szükséges/szükséges, fajtája ································································································· Protézisek: külsõ protézis (protézisek): ·········································································································································· belsõ protézisek: ·························································································································································· sínek: ··········································································································································································· ···················································································································································································· egyéb: ·········································································································································································· Alkalmazandó fizioterápiás eljárások: ···················································································································································································· ···················································································································································································· ···················································································································································································· ···················································································································································································· ···················································································································································································· ····················································································································································································

Dátum:...................................

............................................................... elrendelõ orvos

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

29601

Ízületi mozgásvizsgálat Vizsgálat iránya, mértéke fokokban (flex., ext., abd., add., rot.)

Vizsgált ízület neve

Korlátozottság oka (fájd. kontr., pszich. stb.)

Elért eredmény

Izomtónus vizsgálat Érintett terület

Hypotonia

Normális tónus

Hypertonia

Elért eredmény

Izomerõ vizsgálat Érintett izom neve

0

1

2

3

4

5

Elért eredmény

0 = nincs mûködés, 1 = nonproduktív mûködés, 2 = gravitáció kikapcsolásával, 3 = gravitáció ellenében, 4 = ellenállással, 5 = teljes értékû mûködés

Rehabilitációs felmérés és értékelés Helyzetváltoztatás

Önállóan

Segédeszközzel

Külsõ segítséggel

Elért eredmény

ágyban helyzetváltoztatás fekvésbõl felülés ülésbõl felállás lakáson belül lépcsõn lakáson kívül közlekedési eszközzel étkezés személyi higiéne (fürdés, WC, öltözködés)

Alsó végtag funkció: normális/kóros: sántítás, iránytartás, egyéb járáshiba: ···················································································································································································· Felsõ végtag funkció: normális/kóros: fogáserõsség, minõség, szenzibilitás: ···················································································································································································· Egyéb funkcionális vizsgálathoz fûzõdõ megjegyzések (izomtónus): ···················································································································································································· Mozgásterápia célja: ····················································································································································································

29602

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/111. szám

Gyógytornász/fizioterapeuta vizitlap Beteg neve: ································································································································································ Azonosító száma: .................................................................... lapsorszám: ..............................................................

Dátum

Idõráfordítás

Végzett tevékenység leírása

Észrevételek

Ellátást végzõ aláírása

Dátum:* .......................................... ............................................................... gyógytornász aláírása

* Folyamatos ellátás lezárásának dátuma.

Elért eredmények összefoglalása Teljesített vizitek száma: ············································································································································· A beteg állapota záráskor: ···················································································································································································· ···················································································································································································· ···················································································································································································· ···················································································································································································· További terápiás javaslatok: önálló gyakorlás a tanult módon/gyakorlás hozzátartozóval, ······················································································· ···················································································································································································· További vizitigény: ···················································································································································································· Indokolás: ····················································································································································································

Dátum: .................................................. gyógytornász

.................................................. elrendelõ orvos

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

29603

LOGOPÉDIAI DOKUMENTÁCIÓS LAP (csak otthoni szakápolási ellátás során) A beteg neve/azonosító száma: ···················································································································································································· Felvétel dátuma: ···················································································································································································· Logopédus neve: ···················································································································································································· telefonszáma:······························································································································································· Az agyi történés idõpontja: ····················································································································································································

Vizsgálati dokumentumok (A csatolt dokumentum aláhúzandó) A logopédiai vizsgálati dokumentumok: anamnézis – Token-teszt – WAB-teszt – jelen állapot leírása – írásminta – rajzminta – hangfelvétel Az orvosi vizsgálatok dokumentációja: zárójelentés – konzulens szakorvosi vélemények – neuropszichológus, pszichológus véleménye Kiegészítõ vizsgálatok dokumentumai: környezettanulmány – kontaktusteremtés – figyelmi állapot Érzékelés – észlelés: hallás – látás Mozgásállapot: nagymozgások: mozgás térben – egyensúlyérzék finommozgások: kézmotorika – diszpraxia Kísérõ tünetek: ····························································································································································

Logopédiai diagnózis* (Western Aphasia Battery alapján) Nonfluens: globális afázia, Broca afázia, transzkortikális motoros afázia, izolációs afázia Fluens: vezetéses afázia, Wernicke afázia, transzkortikális szenzoros afázia, anómikus afázia

* A megfelelõ aláhúzandó.

MAGYAR KÖZLÖNY

29604

2009/111. szám

Logopédiai munkanapló

Beteg neve: .................................................................................................. lapsorszám: ........................................... Azonosító száma:························································································································································· Dátum

A foglalkozás anyaga

Megjegyzés

Idõráfordítás

Logopédus aláírása

Dátum:* ........................................... ............................................................... logopédus aláírása

* A folyamatos ápolási eset lezárásának dátuma.

Elért eredmények összefogalása

Teljesített vizitek száma: ············································································································································· Javult funkciók, utógondozás: ···················································································································································································· ···················································································································································································· ····················································································································································································

Dátum: ........................................... ............................................................... logopédus aláírása

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

29605

IV. FÁJDALOM FELMÉRÕ LAP (csak otthoni hospice ellátás során) Beteg neve: ································································································································································ TAJ: ··········································································································································································· Fájdalom mérõ skála

1 Nincs fájdalom

2

3

4

5

6

7

A fájdalom jellemzõi

8

9

10 Elviselhetetlen fájdalom

A fájdalom helye

Mi okozza/fokozza a fájdalmat?

Fájdalom Kezdete: Idõtartama: Gyakoriság:

Fájdalom osztályozása Krónikus

Akut

Milyen fájdalomcsillapítót szed?

Áttöréses fájdalma van-e? Nem

Igen

Jellemezze a fájdalmat

A gyógyszerek milyen mértékben csökkentik a fájdalmat?

Felszínes

Lüktetõ

Zsibbadt

Mély

Sajgó

Szúró

Kisugárzó

Égetõ

Éles

Görcsös

Hasogató

Tompa

Mérsékeli

Nem hat

Megszünteti

Megjegyzés/észrevétel

Befolyásolja-e a fájdalom Étvágyát

Fizikai aktivitását

Figyelmét

Érzelmét

Kapcsolatait

Alvását

Dátum: .....................................................

.................................................. Aláírás

„

MAGYAR KÖZLÖNY

29606

2009/111. szám

5. melléklet a 26/2009. (VIII. 5.) EüM rendelethez „5. számú melléklet a 20/1996. (VII. 26.) NM rendelethez OTTHONI SZAKÁPOLÁST/OTTHONI HOSPICE ELLÁTÁST LEZÁRÓ LAP Beteg neve: .......................................................................................... TAJ: ............................................................. A teljesített napok megoszlása: ···································································································································· ···················································································································································································· ···················································································································································································· ···················································································································································································· Az ápolás során bekövetkezett változások, elért eredmények: ····················································································· ···················································································································································································· ···················································································································································································· ···················································································································································································· ···················································································································································································· ···················································································································································································· Javult funkciók: ··························································································································································· ···················································································································································································· Állapotromlás oka: ······················································································································································ ···················································································································································································· Kórházba kerülés oka, idõpontja:································································································································· ···················································································································································································· ···················································································································································································· Exitus oka, idõpontja: ·················································································································································· ···················································································································································································· Ápolás befejezésének oka, idõpontja: ·························································································································· ···················································································································································································· ···················································································································································································· Ápolás folytatásának indoka: ······································································································································· ···················································································································································································· ···················································································································································································· Igazolom, hogy a fent nevezett és általam kezelt beteg számára az elõírt szakápolás/otthoni hospice szolgáltatások teljesítése megtörtént, végrehajtását rendszeresen ellenõriztem.

Dátum: ...................................

............................................................... az ápolásért felelõs szolgálat vezetõjének aláírása Ellenõriztem, jóváhagyom: Dátum:................................... P. H. ............................................................... az elrendelõ orvos aláírása ......................................................... beteg (törvényes képviselõ) aláírása ”

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

29607

6. melléklet a 26/2009. (VIII. 5.) EüM rendelethez „6. számú melléklet a 20/1996. (VII. 26.) NM rendelethez OTTHONI PARENTERÁLIS TÁPLÁLÁS FELMÉRÕ ÉS KÖVETÕ LAP tartalmi szempontok 1. A tápláltsági állapot felmérése 2. Táplálkozás felmérése 3. Ápolási anamnézis, szükséglet felmérése 4. Környezet felmérése 5. Családi támogatottság felmérése 6. A beteg együttmûködõ készségének felmérése 7. Terápiás terv: a) Napi energiaszükséglet, alapanyagok aránya, speciális szükséglet b) Enterális (napi kalória bevitel, mennyiség, minõség, napi beosztás) c) Parenterális (alkalmankénti kalóriabevitel, összetétel: alapanyagok, vitaminok, nyomelemek, elektrolitok, egyéb tápanyag farmakonok) d) Tápláltsági állapot ellenõrzésének tervezett gyakorisága e) Centrális vénás kanül ellenõrzésének gyakorisága f) Centrális vénás kanül okozta lehetséges fertõzés ellenõrzésének gyakorisága és módja 8. Megvalósítás: a) Alkalmanként bevitt tápoldat + kiegészítõ vitaminok, nyomelemek, elektrolitok, egyéb tápanyag farmakonok, infúziók b) Ellenõrzés: Testsúly Egyéb tápláltsági paraméterek Táplálkozás Széklet Vizelet Laboratóriumi vizsgálatok: vér-, vizeletcukor, vérkép, albumin, kreatinin, carbamid, cholesterin, triglicerid, májenzimek, alvadási faktorok, alkalikus phosphatase, cholinesterase, kreatin kinase, Na+, K+, Ca2+, Mg2+, CRP, egyéb akut fázis fehérje Csontdensitometria Centrális vénás kanül – Átjárhatóság – Bejárat mentén bõr – Hemocultura (feltételezett fertõzés esetén) 9. Tervezett vizitszám:

Dátum: ........................................... P. H. .................................. szakápoló

.................................. elrendelõ orvos ”

29608

MAGYAR KÖZLÖNY

Az egészségügyi miniszter 27/2009. (VIII. 5.) EüM rendelete a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeirõl és közegészségügyi ellenõrzésérõl szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet módosításáról Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés da) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeirõl és közegészségügyi ellenõrzésérõl szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 15. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „a) a Tanács 76/768/EGK irányelve (1976. július 27.) a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl, valamint annak a 79/661/EGK, 82/368/EGK, 83/574/EGK, 88/667/EGK, 89/679/EGK, 93/35/EGK tanácsi, a 2003/15/EK, 2008/112/EK európai parlamenti és tanácsi és a 83/341/EGK, 83/496/EGK, 84/415/EGK, 85/391/EGK, 86/179/EGK, 86/199/EGK, 87/137/EK, 88/233/EGK, 89/174/EGK, 90/121/EGK, 91/184/EGK, 92/8/EGK, 92/86/EGK, 93/47/EGK, 94/32/EK, 95/34/EK, 96/41/EK, 97/1/EK, 97/45/EK, 98/16/EK, 98/62/EK, 2000/6/EK, 2000/11/EK, 2002/34/EK, 2003/1/EK, 2003/16/EK, 2003/80/EK, 2003/83/EK, 2004/87/EK, 2004/88/EK, 2004/93/EK, 2004/94/EK, 2005/9/EK, 2005/42/EK, 2005/52/EK, 2005/80/EK, 2006/65/EK, 2006/78/EK, 2007/1/EK, 2007/17/EK, 2007/22/EK, 2007/53/EK, 2007/54/EK, 2007/67/EK, 2008/14/EK, 2008/42/EK, 2008/88/EK, 2008/123/EK, 6/2009/EK és 2009/36/EK bizottsági irányelvekkel és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeirõl, valamint az Európai Unió alapját képezõ szerzõdések kiigazításáról szóló okmány II. melléklet 1. rész C. pontjával történt módosításai;”

2. § (1) Az R. 2. számú melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul.

2009/111. szám

(2) Az R. 3. számú és 5. számú melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul.

3. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Az 1. melléklet és a 2. melléklet 2. pontja 2009. november 5-én lép hatályba. (3) A 2. melléklet 1. pontja 2010. február 5-én lép hatályba. (4) Az (5) bekezdés, valamint a 2. melléklet 3. és 4. pontja 2010. május 15-én lép hatályba. (5) Hatályát veszti az R. 3. számú melléklet 2. részének a) 55. hivatkozási számú sorában a „b) Hajfesték nem oxidáló színezõ anyaga” és a „b) 3,0%” szövegrész, b) 7., 9., 14., 18., 24., 28., 47. és 58. hivatkozási számú sora. (6) Ez a rendelet 2010. május 16-án hatályát veszti. (7) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Bizottság 2009/6/EK irányelve (2009. február 4.) a kozmetikai termékekrõl szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének a mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazítása céljából való módosításáról, b) a Bizottság 2009/36/EK irányelve (2009. április 16.) a kozmetikai termékekrõl szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének a mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazítása céljából való módosításáról, helyesbítve az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 103, 2009. április 23., 30. oldal és HL L 105, 2009. április 25., 38. oldal). Dr. Székely Tamás s. k., egészségügyi miniszter

1. melléklet a 27/2009. (VIII. 5.) EüM rendelethez Az R. 2. számú melléklete a következõ, 1370–1371. hivatkozási számokkal egészül ki: „1370. Dietilén glikol, 2,2'-oxidietanol, a nyomokban való elõfordulására vonatkozó határértéket lásd a III. mellékletben (CAS-szám 111-46-6; EK-szám 203-872-2) 1371. Phytonadion (INCI), Phytomenadion (INN) (CAS-szám 84-80-0/81818-54-4; EK-szám 201- 564-2)”

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

29609

2. melléklet a 27/2009. (VIII. 5.) EüM rendelethez 1. Az R. 3. számú mellékletének 1. része szerinti táblázat a következõ, 185. hivatkozási számú sorral egészül ki: Korlátozások [Referencia szám

Hatóanyag neve

alkalmazási terület és/vagy felhasználás

maximálisan megengedett koncentráció a végtermékben

egyéb korlátozások és követelmények

Címkére felírandó felhasználási feltételek és figyelmeztetések

a

b

c

d

e

f]

„ 185

Toluol (CAS-szám 108-88-3; EK-szám 203-625-9)

Körömápolási termékek

25%

Gyermekektõl elzárva tartandó. Kizárólag felnõtteknél való alkalmazásra. ”

2. Az R. 3. számú mellékletének 1. része szerinti táblázat a következõ, 186–188. hivatkozási számú sorokkal egészül ki: Korlátozások [Referencia szám

Hatóanyag neve





a

b

c

d

e

f]

„ 186

187

188

Dietilén glikol (CAS-szám 111-46-6; EK-szám 203-872-2) 2,2'-oxidietanol Butoxidiglikol (CAS-szám: 112-34-5; EK-szám: 203-961-6) dietilén-glikolmonobutil-éter Butoxietanol (CAS-szám 111-76-2; EK-szám 203-905-0) etilén-glikolmonobutil-éter

Nyomokban való jelenléte az összetevõkben

0,1%

Hajfestékek oldószereként

9%

Aeroszolos flakonokban (spray) nem használható

Oxidáló hajfestékek oldószereként

4,0%

Aeroszolos flakonokban (spray) nem használható

Nem oxidáló hajfestékek oldószereként

2,0%

Aeroszolos flakonokban (spray) nem használható ”

29610

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/111. szám

3. Az R. 3. számú mellékletének 1. része szerinti táblázat a következõ, 189–205. hivatkozási számokkal egészül ki: Korlátozások [Referencia szám

Hatóanyag neve





a

b

c

d

e

f]

„ 189

190

191

Trinátrium-5-hidroxi -1-(4-szulfo-fenil)4-(4-szulfo-fenilazo) -pirazol-3-karboxilát és alumíniumsó [13] Acid Yellow 23 (CAS-szám 1934-21-0 EINECS-szám 217-699-5) Acid Yellow 23 Aluminum lake (CAS-szám 12225-21-7) EINECS-szám 235-428-9 CI 19140 Benzolmetánamin, N-etil-N-[4-[[4-[etil[(3-szulfofenil)metil]-amino]-fenil] (szulfofenil)metilén]2-5-ciklohexadién-1ilidén]-3-szulfo, belsõ só, dinátriumsó és ammónium- és alumíniumsói[13] Acid Blue 9 (CAS-szám 3844-45-9) EINECS-szám 223-339-8 Acid Blue 9 ammonium lake (CAS-szám 2650-18-2) EINECS-szám 220-168-0 Acid Blue 9 ammonium lake (CAS-szám 68921-42-6) EINECS-szám 272-939-6 CI 42090 Dinátrium-6-hidroxi5-[(2-metoxi-4-szulfonáto-m-tolil)-azo]naftalin-2szulfonát[13] Curry Red (CAS-szám 25956-17-6) EINECS-szám 247-368-0 CI 16035

Nem oxidáló hajfestékek összetevõjeként

0,5%


0,5%


0,4%

2009/111. szám 192

193

194

195

196

197

MAGYAR KÖZLÖNY Trinátrium 1-(1-naftilazo)-2hidroxinaftalin -4',6,8-triszulfonát és alumíniumsó[13] Acid Red 18 (CAS-szám 2611-82-7) EINECS-szám: 220-036-2 Acid Red 18 aluminium lake (CAS-szám 12227-64-4) EINECS-szám 235-438-3 CI 16255 Hidrogén-3,6-bisz (dietil-amino)-9-(2,4diszulfonát-fenil)xantilium, nátriumsó[13] Acid Red 52 (CAS-szám 3520-42-1) EINECS-szám 222-529-8 CI 45100 Dinátrium-5-amino-4 -hidroxi-3-(fenilazo) naftalin-2,7-diszulfonát[13] Acid Red 33 (CAS-szám 3567-66-6) EINECS-szám: 222-656-9 CI 17200 Nátrium-1-amino-4(ciklohexil-amino)-9, 10-dihidro-9,10dioxo-antracén-2szulfonát[13] Acid Blue 62 (CAS-szám 4368-56-3) EINECS-szám 224-460-9 CI 62045 1-[(2'-metoxietil) amino]-2-nitro-4[di-(2'-hidroxietil) amino]benzén[13] HC Blue No 11 (CAS-szám 23920-15-2) EINECS-szám 459-980-7 1,5-Di-(b-hidroxietil amino)-2-nitro-4klórbenzol[13] HC Yellow No 10 (CAS-szám 109023-83-8) EINECS-szám 416-940-3


a) Oxidáló hajfestékek összetevõjeként b) Nem oxidáló hajfestékek összetevõjeként

29611

0,5%

b) 0,6%


0,5%


0,5%


2,0%


0,1%

a) Oxidatív a) A keverési arányt körülmények között fel kell tüntetni összekeverve a hajra a címkén. alkalmazott maximális koncentráció nem haladhatja meg az 1,5%-ot.

– Nitrozáló rendszerekben nem használható – Maximális nitrozamin-koncentráció: 50 mg/kg – Nitritmentes tárolóedényben tárolandó – Nitrozáló rendszerekben nem használható – Maximális nitrozamin-koncentráció: 50 mg/kg – Nitritmentes tárolóedényben tárolandó – Nitrozáló rendszerekben nem használható – Maximális nitrozamin-koncentráció: 50 mg/kg – Nitritmentes tárolóedényben tárolandó

29612

MAGYAR KÖZLÖNY

198

3-metilamino-4-nitro Nem oxidáló -fenoxietanol[13] hajfestékek 3-Methylamino-4összetevõjeként nitrophenoxyethanol (INCI) (CAS-szám 59820-63-2) EINECS-szám 261-940-7

199

2,2'-[[4 -[(2-hidroxietil)amino]-3-nitrofenil] imino]biszetanol[13] HC Blue No 2 (CAS-szám 33229-34-4) EINECS-szám 251-410-3 1-propanol, 3-[[4-[bisz(2hidroxietil)amino]2-nitrofenil]amino][13] HC Violet No 2 (CAS-szám 104226-19-9) EINECS-szám 410-910-3 Fenol, 2-kloro-6-(etilamino)-4-nitro-[13] 2-kloro-6etilamino-4nitrophenol (CAS-szám 131657-78-8) EINECS-szám 411-440-1 4,4'-[1,3-propanidbisz(oxi)]biszbenzol-1,3-diamin és tetrahidroklorid-sója[13] 1,3-bisz-(2,4Diaminofenoxi)propán (CAS-szám 81892-72-0) EINECS-szám 279-845-4 1,3-bisz-(2,4-Diamin ofenoxi)propán HCl (CAS-szám 74918-21-1) EINECS-szám 278-022-7

200

201

202

0,15%


2,8%


2,0%


3,0%

a) Oxidáló hajfestékek összetevõjeként

b) Nem oxidáló hajfestékek összetevõjeként

b) 1,2% szabad bázis formájában (1,8% tetrahidroklorid só formájában)

2009/111. szám – Nitrozáló rendszerekben nem használható – Maximális nitrozamin-koncentráció: 50 mg/kg – Nitritmentes tárolóedényben tárolandó – Nitrozáló rendszerekben nem használható – Maximális nitrozamin-koncentráció: 50 mg/kg – Nitritmentes tárolóedényben tárolandó – Nitrozáló rendszerekben nem használható – Maximális nitrozamin-koncentráció: 50 mg/kg – Nitritmentes tárolóedényben tárolandó – Nitrozáló rendszerekben nem használható – Maximális nitrozamin-koncentráció: 50 mg/kg – Nitritmentes tárolóedényben tárolandó a) Oxidatív körülmények között összekeverve a hajra alkalmazott maximális koncentráció szabad bázisra számolva nem haladhatja meg az 1,2%-ot (tetrahidroklorid sóra számolva az 1,8%-ot)

Allergiás reakciót válthat ki



a) A keverési arányt fel kell tüntetni a címkén.

a) és b) esetében: Allergiás reakciót válthat ki.

2009/111. szám 203

204

205

MAGYAR KÖZLÖNY 6-metoxi-N2-metil2,3-piridindiamin hidroklorid és dihidroklorid só [13] 6-metoxi-2-metilamino-3-aminopiridin HCl (CAS-szám 90817-34-8 (HCl)) (CAS-szám 83732-72-3 (2HCl)) EINECS-szám 280-622-9 (2HCl)

2,3-dihidro-1H-indol -5,6-diol és hidrobromid sója[13] Dihidroxiindolin (CAS-szám 29539-03-5) Dihidroxiindolin HBr (CAS-szám 138937-28-7) EINECS-szám 421-170-6 4-hidroxi-propilamino-3nitrofenol[13] 4Hydroxypropylamino-3-nitrophenol (INCI) (CAS-szám 92952-81-3) EINECS-szám 406-305-9



b) 0,68% szabad bázis formájában (1,0% dihidroklorid formájában)


2,0%



b) 2,6%

29613 a) Oxidatív körülmények között összekeverve a hajra alkalmazott maximális koncentráció szabad bázisra számolva nem haladhatja meg a 0,68%-ot (dihidrokloridra számolva az 1,0%-ot) a) és b) esetében – Nitrozáló rendszerekben nem használható – Maximális nitrozamin-koncentráció: 50 mg/kg – Nitritmentes tárolóedényben tárolandó

a) A keverési arányt fel kell tüntetni a címkén.

a) és b) esetében: Allergiás reakciót válthat ki


a) Oxidatív a) A keverési arányt körülmények között fel kell tüntetni a összekeverve a hajra címkén. alkalmazott maximális koncentráció nem haladhatja meg a 2,6%-ot (szabad bázisra számolva) a) és b) esetében: – Nitrozáló rendszerekben nem használható – Maximális nitrozamin-koncentráció: 50 mg/kg – Nitritmentes tárolóedényben tárolandó ”

29614

MAGYAR KÖZLÖNY

4. Az R. 3. számú mellékletének 1. része a táblázat utáni [12] magyarázatot követõen a következõ szövegrésszel egészül ki: „[13] Ezen hajszínezõkben alkalmazott összetevõ szabad bázisának és sóinak használata engedélyezett, amennyiben azt a 2. számú melléklet nem tiltja.” 5. Az R. 3. számú melléklet a) 1. rész 26. referencia számú sorában az „A mellékletben” szövegrész helyébe az „Az e mellékletben” szöveg, b) 1. rész [10] számú magyarázatában a „VI. melléklet” szövegrész helyébe a „6. számú melléklet” szöveg lép. 6. Az R. 5. számú mellékletében a) a „2. Mellékletben” szövegrész helyébe a „2. számú mellékletben” szöveg, b) a „3. Melléklet” szövegrész helyébe a „3. számú melléklet” szöveg, c) a „4. Mellékletben” szövegrész helyébe a „4. számú mellékletben” szöveg lép.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelete az Egri borvidék védett eredetû borairól A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés i) és t) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva – a következõket rendelem el: Az Egri borvidék védett eredetû borainak listája 1. § (1) Az Egri borvidék e rendeletben meghatározott védett eredetû borai csak védett eredetû borként és a rendeletben meghatározott feltételekkel hozhatók forgalomba. (2) Az Egri borvidék védett eredetû borai: a) „Debrõi Hárslevelû”, b) „Eger”, c) „Egerszóláti Olaszrizling”.

2009/111. szám

(3) A (2) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt bormegnevezések önálló eredetmegjelölések. (4) Az Egri borvidék védett eredetû borainak klasszifikációs szintjei: a) védett eredetû klasszikus bor, b) védett eredetû superior bor.

I. Fejezet AZ EGRI BORVIDÉK VÉDETT EREDETÛ BORAINAK SZAKMAI SZABÁLYAI ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Szõlõtermesztés 2. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor meglévõ szõlõültetvényen termett szõlõbõl a térállástól és a mûvelésmódtól függetlenül bármely, az 1. §-ban meghatározott bor elõállítható, ha az ültetvény tõkehiányát és fajtaidegen tõkeállományát felmérték, a tõkehiány mértéke nem haladja meg a telepítéskori tõkeszám 10%-át és ezt a hegyközségi nyilvántartásban rögzítik. A hegyközségek hegybírói felmérést kötelesek évente elvégezni. Ha a felmérés azt állapítja meg, hogy a tõkehiány nagyobb mértékû a nyilvántartásban rögzítettnél, a termelõ védett eredetû borra vonatkozó származási bizonyítványt nem kaphat. (2) Védett eredetû klasszikus bor elõállítására alkalmas új ültetvény létesítésének szakmai követelményei a következõk: a) hektáronkénti 3700 feletti tõkeszám, b) legalább 0,8 méteres tõketávolság, c) alacsony kordon, középmagas kordon, ernyõ vagy más alacsony tõkeformának megfelelõ mûvelésmód alkalmazása. (3) Védett eredetû superior bor elõállítására alkalmas új ültetvény létesítésének szakmai követelményei a következõk: a) hektáronkénti 4000 feletti tõkeszám, b) legalább 0,8 méteres tõketávolság, c) Guyot, középmagas kordon, valamint ezeknél alacsonyabb tõke mûvelésmódok alkalmazása.

Tõketerhelés, termésmennyiség 3. § (1) Az Egri borvidék védett eredetû borai termelése esetén a metszéssel kialakított tõketerhelés legfeljebb 6 rügy/m2 lehet.

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

29615

(2) A szõlõ termesztésekor a mûvelésmódoknak és a fajtáknak megfelelõ tõketerhelést kell alkalmazni.

eredetû borainak érzékszervi bírálatát. Származási bizonyítvány csak a „megfelelt” minõsítésû bortételre adható ki.

(3) A hektáronkénti termésátlag a) védett eredetû klasszikus borok esetén nem haladhatja meg a 90 hektolitert, b) védett eredetû superior borok esetén nem haladhatja meg a 60 hektolitert.

Jelölés és forgalomba hozatal

A szõlõ minõségére vonatkozó általános szabályok 4. § Az Egri borvidék bármely védett eredetû borának elõállításához szüretelt szõlõ származási bizonyítványa csak a hegyközség által meghatározott szüret kezdési idõpontja után, helyszíni szemle alapján adható ki. A szõlõfürtnek, épnek, egészségesnek és a fajtára jellemzõnek kell lennie. A szüret kezdési idõpontját a szõlõültetvény fekvése szerint illetékes hegyközség határozza meg.

Szõlõfeldolgozás és borászati technológia 5. § (1) Védett eredetû bor elõállítása kizárólag a hegyközség által ellenõrzött, az Egri borvidéken pincekataszterben nyilvántartott pincészetekben történhet. (2) Fehér- és rozéborok készítésének szakmai követelményei a következõk: a) a szõlõt a szüret napján fel kell dolgozni; b) az egyes védett eredetû borok elõállításához megfelelõ szõlõk feldolgozását a többi szõlõ feldolgozásától elkülönítetten kell végezni; c) a préselés csak szakaszos üzemû szõlõpréssel végezhetõ; d) kötelezõ a must tisztítása.

7. § (1) A címkén a bor minõsítési kategóriáját a klasszifikációs kategória nevével kiegészítve kell jelölni, a következõ módon: a) védett eredetû klasszikus bor esetén: „védett eredetû klasszikus bor”, b) védett eredetû superior bor esetén: „védett eredetû superior bor”. (2) A védett eredetû superior borok csak üvegpalackba töltve hozhatók forgalomba. (3) A bort kiszerelni csak a borászati hatóság által engedélyezett és az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa (a továbbiakban: EBHT) által nyilvántartásba vett palackozókban lehet. A palackozási kötelezettség nem vonatkozik az adott termõhelyen belül a termelõ által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra kerülõ, saját termelésû boraira. (4) A bort palackozásra a borvidékrõl kiszállítani a bor elõállítójának elõzetes bejelentése után az EBHT ellenõrzése mellett lehet. A bort a kiszállítás napjától számított 90 napon belül le kell palackozni, ellenkezõ esetben a bor az e rendeletben szabályozott védett eredetmegjelölések használatának jogát elveszíti. A borászati vállalkozás a kiszállított bor palackozási szándékáról 48 órával a palackozás megkezdése elõtt köteles értesíteni a bor elõállítása szerint illetékes hegyközség hegybíróját és az EBHT-t. (5) A forgalomba kerülõ védett eredetû egri borok palackján kötelezõ elhelyezni az EBHT által nyomdai úton elkészített, „védett eredetû bor” sorszámozott, hologrammal ellátott védjegyet (a továbbiakban: védjegy). A védjegyet a bor forgalomba hozatali engedély kiadását követõen az EBHT bocsátja rendelkezésre térítés ellenében. A védjegy nyilvántartásáért az EBHT felel. A védjegy formája lehet szalag, illetve címke is. A védjegyet az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) Vörösborok készítésének szakmai követelményei a következõk: a) az egyes védett eredetû borok elõállításához megfelelõ minõségû szõlõk feldolgozását a többi szõlõ feldolgozásától elkülönítetten kell végezni; b) a szõlõcefrét héjon kell erjeszteni; c) a préselés csak szakaszos üzemû szõlõpréssel végezhetõ.

(6) Az Egri borvidék védett eredetû borainak címkéjén a jogszabályok elõírásain túlmenõen fajtanév, vagy a bor színére utaló kifejezés abban az esetben tüntethetõ fel, amennyiben betûtípusából, betûméretébõl, vagy betûszínébõl adódóan nem jelenik meg az eredetmegjelölésnél hangsúlyosabb módon.

A bor minõsítése

Egyes kifejezések feltüntetésének általános szabályai

6. §

8. §

Az Egri Borvidék Borminõsítõ Bizottsága (a továbbiakban: borminõsítõ bizottság) végzi az Egri borvidék védett

(1) A „Superior” kifejezés feltüntetése csak a védett eredetû superior borok címkéjén lehetséges. A védett eredetû

29616

MAGYAR KÖZLÖNY

superior borok megnevezése kiegészül a „Superior” kifejezéssel, melyet a bor megnevezését követõen, azzal azonos tipográfiával kell a címkén feltüntetni. E feltüntetési kötelezettség alól mentesülnek azok a borok, melyek címkéjén borvidéki dûlõ neve szerepel. (2) Borvidéki dûlõ nevének feltüntetése csak a védett eredetû superior borok címkéjén lehetséges abban az esetben, amennyiben a bor készítéséhez felhasznált szõlõ 100%-ban az adott dûlõbõl származik. A VINGIS szerint lehatárolt dûlõ nevét a Földrajzinév-bizottság által meghatározott írásmóddal kell a címkén feltüntetni. Borvidéki dûlõ nevének feltüntetése esetén a bor címkéjén a bor származása szerinti borvidéki település nevét is fel kell tüntetni. Borvidéki település feltüntetése a címkén más esetben nem lehetséges. (3) A „Muskotály”, valamint a „Siller” kifejezés csak az „Eger” védett eredetû borok címkéjén a 9. §-ban meghatározott feltételek teljesítése esetén tüntethetõ fel. (4) A „Bikavér” hagyományos kifejezés az „Eger” védett eredetû borok címkéjén a 10. §-ban meghatározott feltételek teljesítése esetén tüntethetõ fel.

II. Fejezet AZ EGYES VÉDETT EREDETÛ BOROK TERMELÉSÉNEK, JELÖLÉSÉNEK ÉS FORGALOMBA HOZATALÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI Az „Eger” védett eredetû borokra vonatkozó különös szabályok

2009/111. szám

ka, kékfrankos, kékoportó, menoire, merlot, pinot noir, syrah, turán, vagy zweigelt szõlõfajtákból történhet. (3) A bor elõállításához felhasználható szõlõ természetes alkoholtartalma: a) védett eredetû klasszikus bor készítésekor aa) cserszegi fûszeres, Irsai Olivér, ottonel muskotály, és sárga muskotály fajták esetén legalább 9,87 térfogatszázalék, ab) chardonnay, pinot blanc, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini, zenit, cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, pinot noir, menoire és syrah fajták esetén legalább 12,08 térfogatszázalék, ac) minden más esetben legalább 10,60 térfogatszázalék; b) védett eredetû superior bor készítésekor legalább 12,83 térfogatszázalék. (4) A „Muskotály” kifejezés csak a cserszegi fûszeres, Irsai Olivér, ottonel muskotály, vagy sárga muskotály szõlõfajták borainak házasításából készült védett eredetû klasszikus borok címkéjén tüntethetõ fel úgy, hogy betûtípusából, betûméretébõl, vagy betûszínébõl adódóan ne jelenjen meg a védett eredetmegjelölésnél hangsúlyosabb módon. (5) A „Siller” kifejezés az 5. § (3) bekezdésében foglaltak teljesítése esetén tüntethetõ fel a címkén úgy, hogy betûtípusából, betûméretébõl, vagy betûszínébõl adódóan ne jelenjen meg a védett eredetmegjelölésnél hangsúlyosabb módon. (6) Amennyiben az „Eger” eredetmegjelölést fajtanév, a bor színére utaló, vagy a (4)–(6) bekezdésben meghatározott kifejezések követik, úgy az eredetmegjeölés írásmódja „Eger”-rõl „Egri”-re változik.

9. § (1) A szõlõ származási helye: a) védett eredetû klasszikus bort készíteni csak az Egri borvidék I. és II. termõhelyi kataszteri osztályában szereplõ szõlõültetvényein termett szõlõkbõl lehet, b) védett eredetû superior bort készíteni csak az Egri borvidék I. és II/1. termõhelyi kataszteri osztályában szereplõ szõlõültetvényein termett szõlõkbõl lehet. (2) Az alkalmazható szõlõfajták köre: a) védett eredetû klasszikus bor elõállítása chardonnay, cserszegi fûszeres, hárslevelû, Irsai Olivér, királyleányka, leányka, olaszrizling, ottonel muskotály, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini, zenit, bíborkadarka, blauburger, cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka, kékfrankos, kékoportó, menoire, merlot, pinot noír, syrah, turán, vagy zweigelt szõlõfajtákból történhet; b) védett eredetû superior bor elõállítása chardonnay, hárslevelû, királyleányka, leányka, olaszrizling, pinot blanc, rajnai rizling, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini, blauburger, cabernet franc, cabernet sauvignon, kadar-

Egri Bikavér 10. § (1) A „Bikavér” hagyományos kifejezést kizárólag a) az e paragrafusban foglaltak teljesülése esetén és b) az „Eger” eredetmegjelölés „Egri” alakját közvetlenül követõen, azzal egy sorban és azonos tipográfiával lehet a címkén feltüntetni. (2) A szõlõ származási helye: a) védett eredetû klasszikus bort készíteni csak Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsõtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya termõhelyi kataszterében szereplõ, valamint Verpelét település a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt szõlõültetvényein termett szõlõbõl lehet, b) védett eredetû superior bort készíteni csak Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsõtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj,

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Novaj, Ostoros és Szomolya termõhelyi kataszterében szereplõ I. és II/1. osztályú, valamint Verpelét település a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt szõlõültetvényein termett szõlõbõl lehet. (3) A felhasználható szõlõfajták: kékfrankos, kékoportó, kadarka, blauburger, zweigelt, cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, pinot noir, menoire, turán, bíborkadarka, syrah. (4) A bor elõállításához felhasználható szõlõ természetes alkoholtartalma: a) védett eredetû klasszikus bor készítésekor: aa) kékfrankos, kékoportó, kadarka, blauburger, turán, bíborkadarka és zweigelt fajták esetén legalább 10,60 térfogatszázalék, ab) cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, pinot noir, menoire és syrah fajták esetén legalább 12,08 térfogatszázalék; b) védett eredetû superior bor készítésekor legalább 12,83 térfogatszázalék. (5) A bor készítésének szakmai követelményei: a) védett eredetû klasszikus bor elõállítása esetén: aa) az egyes védett eredetû borok elõállításához megfelelõ minõségû szõlõk feldolgozását a többi szõlõ feldolgozásától elkülönítetten kell végezni, ab) a szõlõcefrét legalább 8 napig héjon kell erjeszteni, ac) a préselés csak szakaszos üzemû szõlõpréssel végezhetõ, ad) a bort legalább 6 hónapig fahordóban kell érlelni, ae) a bor édesítése tilos; b) védett eredetû superior bor elõállítása esetén az aa), ac) és az ae) pontban foglaltakon túlmenõen: ba) a szõlõcefrét legalább 14 napig héjon kell erjeszteni, bb) a bort legalább egy éven keresztül fahordóban kell érlelni, bc) a bort a palackozást követõen forgalomba hozatal elõtt legalább 6 hónapig palackban kell érlelni. (6) A bor készítésekor az alábbi házasítási szabályokat kell követni: a) védett eredetû klasszikus bor esetén: aa) a bort legalább három szõlõfajta borának házasításával kell elkészíteni, ab) egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 50%-ot, ac) legalább három szõlõfajta bora arányának meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot, ad) a fajták között a kékfrankos fajtának kell a legnagyobb arányt képviselni, ae) a turán és bíborkadarka fajták borának aránya együttesen és külön-külön sem haladhatja meg a 10%-ot; b) védett eredetû superior bor esetén: ba) a bort legalább öt szõlõfajta borának házasításával kell elkészíteni, bb) egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 30%-ot,

29617

bc) legalább öt szõlõfajta bora arányának meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot, bd) a bb) pont rendelkezése alól kivételt jelent a kékfrankos fajta bora, melynek használata legalább 30%-os, de legfeljebb 50%-os arányban kötelezõ, be) a turán fajta borának aránya nem haladhatja meg a 5%-ot, bf) a cabernet franc és cabernet sauvignon fajták borának aránya együttesen sem haladhatja meg a 30%-ot. (7) A bor címkéjén tájékoztató feliratként csak azon fajták neve tüntethetõ fel, melyek legalább 5%-ban kerültek a bor házasítása során felhasználásra. (8) A bor csak üvegpalackban hozható forgalomba a) védett eredetû klasszikus bor esetén leghamarabb a szüretet követõ év november elseje után, b) védett eredetû superior bor esetén leghamarabb a szüretet követõ második év május elseje után.

A „Debrõi Hárslevelû” védett eredetû borra vonatkozó különös szabályok 11. § (1) A szõlõ származási helye: a) védett eredetû klasszikus bort készíteni csak az Egri borvidék debrõi körzetében Aldebrõ, Feldebrõ Tarnaszentmária és Tófalu települések valamennyi termõhelyi kataszterében szereplõ valamint Verpelét település termõhelyi kataszterében szereplõ, de a rendelet 2. számú mellékletében fel nem sorolt szõlõültetvényein termett szõlõbõl lehet. b) védett eredetû superior bort készíteni csak az Egri borvidék debrõi körzetében, Aldebrõ, Feldebrõ Tarnaszentmária és Tófalu települések termõhelyi kataszterében szereplõ I. és II/1. osztályú területein, valamint Verpelét település termõhelyi kataszterében szereplõ, de a rendelet 2. számú mellékletében fel nem sorolt szõlõültetvényein termett szõlõbõl lehet. (2) A felhasználható szõlõfajták köre: chardonnay, cserszegi fûszeres, hárslevelû, Irsai Olivér, királyleányka, leányka, olaszrizling, ottonel muskotály, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini, zenit. (3) A bor elõállításához felhasználható szõlõ természetes alkoholtartalma a) védett eredetû klasszikus bor esetén legalább 10,60 térfogatszázalék, b) védett eredetû superior bor esetén legalább 12,83 térfogatszázalék. (4) A borkészítéshez aszúsodott és töppedt szõlõ is felhasználható.

29618

MAGYAR KÖZLÖNY

Az „Egerszóláti Olaszrizling” védett eredetû borra vonatkozó különös szabályok

2009/111. szám

A mintavétel, palackozás, jelölés és készletezés szabályai 15. §

12. § (1) A szõlõ származási helye: a) védett eredetû klasszikus bort készíteni csak Egerszólát község termõhelyi kataszterében szereplõ ültetvényein, valamint a szomszédos települések közvetlenül kapcsolódó, a rendelet 3. számú mellékletében felsorolt dûlõin lehet, b) védett eredetû superior bort készíteni csak Egerszólát termõhelyi kataszterének I. és II/1. osztályában szereplõ ültetvényein, valamint a szomszédos települések közvetlenül érintkezõ dûlõi közül a rendelet 3. számú mellékletében felsorolt, a termõhelyi kataszter I. és II/1. osztályába tartozó ültetvényeken termett szõlõbõl lehet. (2) „Egerszóláti Olaszrizling” védett eredetû klasszikus és superior bor olaszrizling fajtából állítható elõ. (3) A bor elõállításához legalább felhasznált szõlõ természetes alkoholtartalma a) védett eredetû klasszikus bor készítésekor legalább 11,34 térfogatszázalék, b) védett eredetû superior bor készítésekor legalább 12,83 térfogatszázalék.

III. Fejezet AZ EGRI BORVIDÉK VÉDETT EREDETÛ BORAI NYILVÁNTARTÁSÁNAK ÉS ELLENÕRZÉSÉNEK SZABÁLYAI Bejelentések 13. § A szõlõtermelõ és felvásárló a tevékenysége megkezdése évének április 30-áig köteles bejelenteni az EBHT részére, hogy védett eredetû bor elõállításához kíván szõlõt termelni, illetve védett eredetû bort kíván elõállítani. A bejelentett adatok változását az adott év április 30-áig kell bejelenteni. A bejelentés új hegyközségi tag esetén a tevékenység megkezdésekor kötelezõ.

(1) A borvidék hegybírói a borvidék védett eredetû borainak védelme érdekében az illetékességi területükön lévõ, valamint az általuk védett eredetû borra kiadott származási bizonyítvánnyal rendelkezõ borászati üzemeket rendszeresen ellenõrzik. Ennek során ellenõrzi a pincében lévõ, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezõ, védett eredetû bor mennyiségét, valamint mintavétel, valamint és azt követõen a borminõsítõ bizottság borbírálatának útján a bor minõségét. (2) A mintavételt csak a hegybíró végezheti el a borvidéki rendtartás mellékletében szereplõ mintavételi szabályzat szerint. A mintavételt követõen a mintavevõ az ellenmintát a helyszínen hagyja. (3) A hegybíró a borászati üzem palackozási szándékának bejelentését követõen köteles a helyszínen meggyõzõdni a bor forgalomba hozatali engedélyében foglaltak betartásáról. (4) A bort palackozó borászati üzem alapvetõ kötelességei a következõk: a) betartja a mûködési területe szerinti hegyközség rendtartásának elõírásait, b) gondoskodik a tároló és a palackozó üzemének pincekataszteri nyilvántartásba vételérõl, c) nyilvántartást vezet a védett eredetû bor készletérõl, annak változásáról a hatályos jogszabályban foglaltaknak megfelelõen, d) jelenti a védett eredetû borral kapcsolatos készletváltozást az Egri borvidék illetékes hegybírójának, e) lehetõvé teszi az ellenõrnek, hogy betekinthessen a védett eredetû bor nyilvántartásába, f) lehetõvé teszi és eltûri a bortároló helységben a védett eredetû bor készletének ellenõrzését és a mintavételezést a palackozásra váró lédig tételek, valamint a lepalackozott védett eredetû bor esetén. (5) Az Egri borvidéki palackozókban történt palackozás esetén a címkén, illetve palackon a „termõhelyen palackozva” felirat feltüntethetõ.

Nyilvántartások A származási bizonyítványok kiadása

16. §

14. §

A szõlõültetvényre és borászati üzemre vonatkozóan – a jogszabályokban elõírtakon túl – a szõlõ vagy a bor termelõjének az alábbi nyilvántartásokat kell vezetnie: a) a szüreti helyszíni szemlérõl szóló jegyzõkönyv, amely tartalmazza a termelõ azonosító adatait, a helyszí-

A szõlõ származási bizonyítványának kiadásánál a hegyközségek csak az EBHT által egységesen megállapított bélyegzõket használhatják.

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

nen becsült termés mennyiségét, a refraktométerrel (korrekcióval – hitelesített mûszerrel) mért természetes alkoholtartalmat, a termés egészségi állapotának leírását, a minõsítõ nevét, a minõsítés dátumát, b) a védett eredetû borok ellenõrzésérõl készült jegyzõkönyvet.

29619

a) írásban felszólítja a hegyközségi tagot a jogszabályoknak nem megfelelõ cselekmény megszüntetésére, a mulasztás pótlására a határidõ megjelölésével és a következményekre való felhívással, b) írásos elmarasztalás, hegyközségi nyilvános közzététel mellett, c) az eredetmegjelölés alkalmazásától való eltiltás 1–3 évig terjedõen.

Adatszolgáltatás 17. § A forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezõ védett eredetû bortétel tovább feldolgozás céljára történõ értékesítése esetén a bort palackozó borászati üzem köteles értesíteni a hegybírót a tovább feldolgozásra való értékesítésrõl és az értékesített mennyiségrõl az adásvételi szerzõdés megkötését követõ 8 napon belül.

Érzékszervi ellenõrzés 18. § Az Egri borvidék forgalomba hozott és a kereskedelemben fellelhetõ védett eredetû boraiból az EBHT az érzékszervi minõsítésre ellenõrzési mintát vásárolhat. A borminõsítõ bizottság érzékszervi vizsgálatán „nem megfelelt” minõsítést kapott forgalomban lévõ borra az EBHT titkára köteles hatósági vizsgálatot kérni.

Jogkövetkezmények 19. § (1) Azzal szemben, aki a) a 7. §-ban meghatározott szabályokat megszegi, b) a 8. §-ban írtakat nem tartja be, c) az 1. számú mellékletben megadott védjegyet a forgalomba hozatal során olyan palackon alkalmazza, ami nem az adott tételnek megfelelõ forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezõ bort tartalmazza, d) a 15. §-ban szabályozott mintavételi eljárást meghiúsítja, vagy annak meghiúsítására törekszik, e) nem a származási bizonyítvánnyal érintett tétellel azonos mintát szolgáltat, valamint f) a 16. §-ban meghatározott kötelezettségét megszegi, az EBHT titkárának elõterjesztésére, vagy önálló kezdeményezéssel a bor készítése szerinti illetékes hegybíró köteles eljárni. (2) Az illetékes hegybíró az eljárása során csak szándékos vagy gondatlan magatartás esetén alkalmazhat felelõsségre vonást és a hegyközség rendtartásában meghatározottakon túl az alábbi szankciókat alkalmazhatja:

Átmeneti intézkedések 20. § (1) Az a termelõ, aki 2009. december 31-e elõtt termett szõlõbõl dûlõmegjelöléssel ellátott Egri Bikavér bort hozott, illetve hoz forgalomba, a borvidéki dûlõ nevének feltüntetése esetén az ugyanazon dûlõbõl származó Egri Bikavér borának készítésekor a 10. § (6) bekezdése b) pontjának rendelkezései alól felmentést nyer az ültetvény fennállásáig, vagy arra az idõre, amíg a kérdéses ültetvény fajtaösszetételét nem változtatja meg. (2) Az a termelõ, aki élni kíván az (1) bekezdésben említett jogával, e szándékáról legkésõbb 2010. augusztus 15-ig írásbeli nyilatkozatot kell adnia az illetékes hegyközség részére. A nyilatkozathoz csatolni kell az alábbiakat: a) az ültetvény termõre fordítási jegyzõkönyve, vagy a 2010. elõtti évjáratok szõlõ származási bizonyítványai és b) az adott bor címkéje. (3) A hegybíró ezeket a dokumentumokat összeveti a hegyközségi nyilvántartásban szereplõ adatokkal, és azok egyezõsége esetén határozatában hozzájárulását adja az (1) bekezdésben említett felmentéshez.

Záró rendelkezések 21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, egyidejûleg az Egri borvidék védett eredetû borairól szóló 130/2003. (XII. 31.) FVM rendelet 1. §-a, valamint 10–15. §-a hatályát veszti. A 130/2003. (XII. 31.) rendelet 2–9. §-a 2010. július 31-én hatályát veszti. (2) A rendelet 2–12. §-aiban foglalt rendelkezéseket elõször a 2010-ben szüretelt szõlõbõl készült borokra kell alkalmazni.

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

29620

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/111. szám

1. számú melléklet a 102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelethez

2. számú melléklet a 102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelethez Verpelét település Egri Bikavér termelésére alkalmas szõlõtermõhelyeinek felsorolása Sorszám

Helyrajzi sz.

Terület (ha)

Szõlõ kat.oszt.

Fekvés

Terület neve

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. Összesen

080 202 0120/1 0120/2 0120/3 0160/1 0160/2 0158/1 0158/2 0169/2a. 156 0190/1–185 0152/1a 0152/1p 0140/a 0140/j

40 45,27 15,34 5,05 7,17 7,11 1,66 1,52

I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I.

D-Ny D-Ny D-Ny D-Ny D-Ny D D D D D D D-Ny

Padok Rózsás oldal Szirák Szirák Szirák Petõfi Petõfi Petõfi Petõfi Alberki oldal 61-es tábla Ördögös

D

Czinege

40,64 28,59 23,58 49,50 30,30 295,73

Középbérc

3. számú melléklet a 102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelethez Egerszólát hegyközséggel szomszédos települések, Egerszólát község termõhelyi kataszterébe tartozó szõlõtermõhelyekkel szomszédos termõhelyen Egerbakta 1. 2. 3. Egerszalók 1. 2. 3. 4. Verpelét 1. 2.

Magyalos Paptag Zsebelápa

0107, 0108, 0122, 0125 078, 081 071, 076, 081, 1707, 1708, 1713, 1714, 1763, 1776

Magyalos Kishatár Ferenchegy Kovászó

0246 0207, 0181/107–0181/124 0181,0171,0165, 0148

Öreg hegy Szirák

0152,0156,0157,0158,0160 0120

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelete a Káli védett eredetû borról A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés i) és t) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva – a következõket rendelem el: A Káli védett eredetû borok típusai 1. § (1) A „Káli” védett eredetû borok típusai a következõk: a) „Káli” bor, b) „Káli Királyi” bor, c) „Káli Királyi Fõbor”. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt megnevezések kizárólag a rendelet elõírásai szerint termelt borok címkéjén tüntethetõk fel.

I. Fejezet A KÁLI VÉDETT EREDETÛ BOROK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A szõlõ származási helye 2. § A Káli védett eredetû bort csak Balatonhenye, Kõvágóörs, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Salföld és Szentbékkálla szõlõ termõhelyi kataszterének I. osztályba sorolt, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által lehatárolt és a Földrajzinév-bizottság által meghatározott névvel ellátott dûlõiben, a legalább 300 kataszteri pontot elérõ, legalább 130 m tengerszint feletti magasságban fekvõ ökotópok területén mûvelt szõlõültetvényeken termett szõlõbõl lehet készíteni.

29621

tén, valamint a következõ mûvelésmódok alkalmazásával termelhetõ: a) egyes függöny, b) Sylvóz vagy moser-magaskordon, c) casenave, d) guyot, e) középmagas kordon, vagy f) két világos rügyû bakmûvelés. (2) A 2009. július 31. után telepített ültetvények esetében a magas mûvelésû és a hektáronként 4000-nél kevesebb szõlõtõkét tartalmazó szõlõültetvényekben Káli védett eredetû bor nem termelhetõ. (3) A tõkehiány mértéke nem haladhatja meg: a) 0–19 éves ültetvény esetén a 10%-os, b) 20–39 éves ültetvény esetén a 15%-os, c) 40 évnél idõsebb ültetvény esetén 20%-os mértéket. (4) A Káli védett eredetû bor egészséges, illetõleg tõkén töppedt, vagy nemes rothadáson átesett aszúsodó, illetõleg aszúsodott szõlõszemekbõl állítható elõ.

A szõlõ minõsítése 4. § (1) A szõlõ minõsítését a Balaton-felvidéki Hegyközségi Tanács (a továbbiakban: Hegyközségi Tanács) Minõsítõ és Eredetvédelmi Bizottsága (a továbbiakban: MEB) végzi. (2) A 11. § (1) bekezdése szerinti bejelentés alapján a hegybíró rendszeresen, továbbá a szüreti szemlén a MEB 1 tagjával és a Hegyközségi Tanács titkárával együtt köteles ellenõrizni a rendelet elõírásainak betartását. Az ellenõrzésekrõl jegyzõkönyv készül, mely tartalmazza a termelõ és a szõlõterület azonosító adatait, a tõkeszámot, a szõlõtermés mennyiségét, a refraktométerrel vagy próbaszürettel megállapítható cukortartalmat, a szüretelt szõlõ minõségének leírását és a szemle idõpontját. A jegyzõkönyv alapján a hegybíró szüreti igazolást állít ki. A rendelet szabályainak való meg nem felelés esetén az adott borra vonatkozó igazolás nem adható ki.

A szõlõfeldolgozásra és a borászati technológiára vonatkozó szabályok 5. §

Szõlõtermesztés 3. §

(1) A szõlõ feldolgozását a szüret napján el kell kezdeni, és a feldolgozást a Káli eredetmegjelölés használatára nem alkalmas szõlõtõl elkülönítetten kell végezni.

(1) A 2009. július 31. elõtt telepített ültetvények esetében Káli védett eredetû bor a bármilyen tõkesûrûség ese-

(2) A szõlõfeldolgozás, érlelés és palackozás a 2. §-ban meghatározott települések területén kizárólag a borászati

29622

MAGYAR KÖZLÖNY

hatóság által engedélyezett, az illetékes hegyközség által kataszterbe sorolt borászati üzemekben, más boroktól kezelésükben, tárolásukban és nyilvántartásukban megbízhatóan elkülönítetten történhet. (3) A feldolgozó írásbeli kérelmére a Hegyközségi Tanács engedélyezheti a 2. §-ban felsorolt településeken kívül a Balatoni borrégió területén történõ szõlõfeldolgozást és borkezelést. (4) A lehatárolt termõhelyen kívüli palackozást, annak megkezdése elõtt 5 munkanappal be kell jelenteni a Hegyközségi Tanácsnak.

A Káli védett eredetû borok minõsítése 6. § A 11. § (2) bekezdése szerinti bejelentés alapján a hegybíró és a MEB 1 tagja, a palackozás megkezdése elõtt mintát vesz, amelyrõl mintavételi jegyzõkönyvet készít, és az ellenmintát lepecsételve a hegyközségi tagnál hagyja. A MEB az érzékszervi minõsítést a bor származási bizonyítvány kiadásának feltételeként végzi el. A MEB a sikeres minõsítést követõen a bormintát hitelesíti és kiadja a minõsítést igazoló jegyzõkönyvet is, mely a forgalomba hozatali engedély kiadásának feltétele.

2009/111. szám II. Fejezet

A KÁLI VÉDETT EREDETÛ BOROK TÍPUSAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK „Káli” bor 8. § (1) A borkészítéshez felhasználható fajták köre: a) fehér borok esetében: budai, bakator, juhfark, cserszegi fûszeres, chardonnay (kereklevelû), furmint (szigeti), hárslevelû, kéknyelû, kövérszõlõ, olaszrizling (nemesrizling), rajnai rizling, Irsai Olivér, ottonel muskotály, sárga muskotály (muscat lunel), sauvignon blanc, szürkebarát (pinot gris), pinot blanc, piros tramini, rizlingszilváni, rózsakõ, zenit, zeusz, zöldveltelíni, b) vörös és rozé borok esetén: cabernet franc, cabernet sauvignon, kékfrankos, merlot, pinot noir, portugiser, kadarka, zweigelt és syrah. (2) A borkészítéshez felhasználható szõlõ termésmennyisége nem haladhatja meg a hektáronkénti: a) 85 hektolitert fehér- és rozéborok esetén, b) 70 hektolitert vörösborok esetén. (3) A bor természetes alkoholtartalma legalább: a) 10,60 térfogatszázalék fehér- és rozébor, b) 12,08 térfogatszázalék vörösbor esetén.

Forgalomba hozatal és jelölés „Káli Királyi” bor 7. § 9. § (1) Káli védett eredetû bort kizárólag üvegpalackban lehet forgalomba hozni. E rendelkezés alól kivételt képez, ha a termelõ saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesíti az általa termelt védett eredetû bort. (2) A Káli védett eredetû borok címkéje kiegészülhet a mellékletben meghatározott ábrával, amely a címke alsó harmadában, illetõleg önálló címkeként helyezhetõ el. (3) A Káli védett eredetû borok címkéjén: a) településnév csak abban az esetben tüntethetõ fel, amennyiben a bor 100%-ban az adott településen termett szõlõbõl készült, illetve b) borvidéki dûlõ csak abban az esetben tüntethetõ fel, amennyiben azt a FÖMI lehatárolta, és a bor 100%-ban az adott dûlõben termett szõlõbõl készült. (4) A Káli védett eredetû borok jelölése kiegészül a minõsítési kategória nevével.

(1) A borkészítéshez felhasználható fajták köre: a) fehér borok esetében: chardonnay (kereklevelû), furmint (szigeti), juhfark, kéknyelû, olaszrizling (nemesrizling), sárga muskotály (muscat lunel), szürkebarát (pinot gris), piros tramini, zenit, zeusz és zöldveltelíni, b) vörös és rozé borok esetén: cabernet franc, cabernet sauvignon, kékfrankos, merlot, pinot noir, syrah és zweigelt. (2) A borkészítéshez felhasználható szõlõ termésmennyisége nem haladhatja meg a hektáronkénti: a) 55 hektolitert fehér- és rozéborok esetén, b) 50 hektolitert vörösborok esetén. (3) A bor természetes alkoholtartalma legalább: a) 12,83 térfogatszázalék fehér- és rozébor, b) 13,59 térfogatszázalék vörösbor esetén.

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

29623

(4) Rozé- vagy vörösbor esetén a bor készítéséhez az (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak közül legalább két fajtának a borát fel kell használni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentéseket a hegybíró 2 munkanapon belül továbbítja a MEB részére.

(5) A bort a szüret idõpontjától számított legalább 1 évig kell érlelni, hogy hagyományos zamata, érlelt jellege kialakuljon.

(4) Káli védett eredetû bor csak az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentések megtétele esetén hozható forgalomba.

„Káli Királyi Fõbor”

Nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségek

10. § (1) A borkészítéshez felhasználható fajták köre: chardonnay (kereklevelû), furmint (szigeti), juhfark, kéknyelû, olaszrizling (nemesrizling), sárga muskotály (muscat lunel), szürkebarát (pinot gris), piros tramini, zenit, zeusz és zöldveltelíni. (2) A borkészítéshez felhasználható szõlõ termésmennyisége nem haladhatja meg a hektáronkénti 35 hektolitert. (3) A bor természetes alkoholtartalma legalább 16,66 térfogatszázalék. (4) A bort a szüret idõpontjától számított legalább 2 évig kell érlelni, hogy hagyományos zamata, érlelt jellege kialakuljon.

III. Fejezet A KÁLI VÉDETT EREDETÛ BOROK NYILVÁNTARTÁSÁNAK ÉS ELLENÕRZÉSÉNEK SZABÁLYAI Bejelentések

12. § (1) A Káli védett eredetû borok termeléséhez kapcsolódó, más jogszabályokban nem szabályozott, a szõlõre és borra vonatkozó kötelezõ iratok: a) jegyzõkönyv a szüreti helyszíni szemlérõl, benne a termelõ, a szõlõterület azonosító adatai, a tõkeszám, a becsült termés mennyisége, a refraktométerrel vagy próbaszürettel megállapítható cukortartalom, az egészségi állapot, a szemle idõpontja, a hegybíró aláírása, b) jegyzõkönyv a palackozásról, benne a termelõ adatai, a bor kategóriájának megnevezése, a palackozott mennyiség, a szemle idõpontja, a hegybíró aláírása, c) igazolás a MEB szüreti minõsítésének eredményérõl, amely a szüreti jegyzõkönyv alapján tartalmazza a védett eredetû bor típusának megnevezését és annak mennyiségét literben, d) igazolás a MEB palackozás elõtti minõsítésének eredményérõl, amely tartalmazza a védett eredetû bor kategóriájának megnevezését és annak palackozható mennyiségét. (2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott nyilvántartásokat a bor termelõje köteles megõrizni, azokat külön kérésre a hegybíró, valamint a MEB számára bemutatni.

11. § (1) Az a termelõ, aki Káli védett eredetû bort kíván elõállítani, e szándékát minden év július 31-ig köteles írásban bejelenteni a hegybírónak. A bejelentés új hegyközségi tag esetén a tevékenység megkezdésekor kötelezõ. A bejelentésben fel kell tüntetni az érintett szõlõültetvény: a) helyét (település, dûlõ és helyrajzi szám), b) nagyságát, c) fajtáját, valamint d) a termelni kívánt bortípus nevét. (2) A Káli védett eredetû bor palackozására irányuló szándékot a palackozást megelõzõen 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a hegybírónak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a palackozandó bor: a) típusát és b) mennyiségét (hektoliterben).

Jogkövetkezmények 13. § (1) Azt a hegyközségi tagot, akirõl az ellenõrzés során kiderül, hogy a Káli védett eredetû borok elõállítására vonatkozó szabályokat nem tartotta be, a hegybíró 8 napon belül – határidõ kitûzésével – határozatban szólítja fel a jogellenes magatartás megszüntetésére, illetve a jogsértés kiküszöbölésére. (2) Amennyiben a hegyközségi tag az (1) bekezdésben meghatározott felszólításnak határidõben nem tesz eleget, vagy a jogsértés nem küszöbölhetõ ki, a jogsértõ 2 évig nem kaphat Káli védett eredetû borra származási bizonyítványt.

29624

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/111. szám

Záró rendelkezés

Általános rendelkezések

14. §

1. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ elsõ napon lép hatályba. A rendelet elõírásait elõször a 2010/2011 borászati évben szüretelt szõlõbõl készült borokra kell alkalmazni.

Az e rendeletben foglaltakat a növényfajták állami elismerésérõl szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet (a továbbiakban: Elismerési rendelet) 1. számú melléklete szerinti szántóföldi növényfajoknak a) a regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott, és génerózió által veszélyeztetett mezõgazdasági tájfajtáinak a mezõgazdasági növényfajok Nemzeti Fajtajegyzékébe történõ felvétele, valamint b) e tájfajták vetõmagjának, burgonya esetében vetõburgonyájának (a továbbiakban együtt: vetõmag) elõállítása és forgalmazása során kell alkalmazni.

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelethez A Káli védett eredetû borok köremblémája

2. §

1. A körembléma megnevezései Monotype Corsiva beMonotype Corsiva tûtípus 12-es betûméretével írandók az emblémára. 2. Az embléma színe fekete, „Káli Királyi” bor és „Káli Királyi Fõbor” esetén arany.

E rendelet alkalmazásában: a) in situ megõrzés: a fajok és változatok életképes állományainak természetes környezetükben történõ fenntartása és helyreállítása, kultúr- vagy haszonnövények esetében pedig az olyan környezetben történõ fenntartás, ahol jellegzetes tulajdonságaik kialakultak, b) génerózió: a genetikai sokféleség idõvel történõ csökkenése ugyanazon fajok populációi, illetve fajtái között és azokon belül, illetve egy faj genetikai alapjának csökkenése emberi beavatkozásból, illetve környezeti változásból adódóan, c) tájfajták: az Elismerési rendelet 1. számú melléklete szerinti szántóföldi növényfajok olyan populációi, illetve klónjai, amelyek természetes módon alkalmazkodtak származási régiójuk környezeti feltételeihez.

Állami elismerés 3. §

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 104/2009. (VIII. 5.) FVM rendelete a tájfajták állami elismerésérõl, valamint vetõmagvaik elõállítási és forgalmazási feltételeirõl A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdés a)–c) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában kapott feladatkörben eljárva a következõket rendelem el:

A tájfajták a génerózió csökkentése érdekében az Elismerési rendelet szerint, a 4–8. §-ban foglalt eltérésekkel vehetõk fel a Szántóföldi Növények Nemzeti Fajtajegyzékébe. A tájfajtákat a Nemzeti Fajtajegyzék szántóföldi növények fejezetében elismert tájfajtaként külön listán kell nyilvántartani.

4. § (1) A tájfajtákat a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) Központjához kell bejelenteni állami elismerésre. A megkülönböztethetõség, az egyöntetûség és az állandóság (DUS) követelményeinek megfelelésérõl a bejelentõnek kell nyilatkoznia.

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az állami elismerés céljából történõ bejelentés során a bejelentõnek az alábbi információkat kell benyújtani az MgSzH Központ részére: a) a tájfajta leírása és elnevezése, b) az elvégzett saját vizsgálatok eredményei, c) a termesztés, a szaporítás és a felhasználás során szerzett gyakorlati tapasztalatok, valamint d) a tájfajta származására és termeszthetõségére vonatkozó információk, ideértve az MgSzH Központ Agrobotanikai Központjától beszerzett információkat. (3) A bejelentett tájfajtával az MgSzH Központ nem folytatja le az Elismerési rendelet 9. §-a szerinti hivatalos vizsgálatot, amennyiben a (2) bekezdés szerinti információk elegendõek a fajta állami elismeréséhez.

5. § (1) Az állami elismeréshez a bejelentett tájfajtának a megkülönböztethetõség és az állandóság tekintetében legalább a növényfajra vonatkozó, az Elismerési rendelet 10. számú mellékletében felsorolt, a Közösségi Növényfajta Hivatal vizsgálati iránymutatásainak vagy az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezmény (UPOV) vizsgálati irányelveinek vagy a nemzeti irányelvek technikai kérdõíveiben meghatározott tulajdonságokra vonatkozóan kell megfelelnie. (2) Ha az egyöntetûség megállapítása a fajtaidegen növények darabszáma alapján történik (abszolút homogenitás), akkor a 10% populációs standardot és legalább 90%-os elfogadási valószínûséget kell alkalmazni.

29625

írásaitól csak akkor térhet el, ha az nem sérti harmadik fél korábbi iparjogvédelmi jogát. (3) Az állami elismerés során egy tájfajtának több neve is elfogadható, ha az érintett nevek történelmileg ismertek.

8. § (1) A tájfajta állami elismerése során meg kell határozni azt az egy vagy több régiót (a továbbiakban: származási régió), amelyben a fajtát hagyományosan termesztették, és amelyhez természetes módon alkalmazkodott. (2) Ha egy származási régió szomszédos európai uniós tagállam területét is érinti, az MgSzH Központ megkeresi az érintett tagállam illetékes hatóságát a származási régió közös meghatározása érdekében. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerint meghatározott származási régióról az MgSzH Központ értesíti az Európai Bizottságot.

9. § A bejelentõnek vagy megbízottjának az elismert tájfajtát annak származási régiójában kell fenntartania. A fajtafenntartás során olyan módszert kell alkalmazni, amellyel a tájfajta eredeti tulajdonságai a genetikai elszegényedés kockázata nélkül megõrizhetõk.

Vetõmag-elõállítás és forgalomba hozatal 6. §

10. §

Nem vehetõ fel a Nemzeti Fajtajegyzékbe elismert tájfajtaként a tájfajta, ha a bejelentett fajta a) már szerepel regisztrált fajtaként a Közösségi Fajtajegyzékben, vagy b) a Közösségi Fajtajegyzékbõl 2 éven belül törölték, illetve a törlés után a vetõmag-forgalomba hozatali jogosultsága fennállásának idõtartama alatt, c) közösségi vagy nemzeti fajtaoltalom alatt áll, vagy az oltalom iránti kérelem elbírálása folyamatban van.

(1) A szántóföldi növényfajok vetõmagvainak elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet (a továbbiakban: Szántóföldi rendelet) 1–5. számú mellékleteiben elõírt forgalomba hozatali feltételektõl való eltérés esetén az elismert tájfajta vetõmagja forgalomba hozható, ha megfelel a (2)–(4) bekezdésekben elõírt feltételeknek.

7. §

(3) Az elismert tájfajta vetõmagjának meg kell felelnie a Szántóföldi rendeletben elõírt fajoknál engedélyezett legalacsonyabb szaporítási fokú vetõmagvakra vonatkozó minõsítési követelményeknek a fajtatisztasági elõírások kivételével. A vetõmagnak kielégítõ fajtatisztasággal kell rendelkeznie.

(1) Az MgSzH Központ a Növényi Génbank Tanács javaslata alapján határoz a tájfajta állami elismerésérõl. (2) Az állami elismerésben részesített tájfajta (a továbbiakban: elismert tájfajta) neve a mezõgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2000. május 4-i 930/2000/EK bizottsági rendelet elõ-

(2) Az elismert tájfajta vetõmagjának a fajtafenntartás szakmai gyakorlatának megfelelõen termelt vetõmagból kell származnia.

(4) A vetõburgonya méretére nem kell alkalmazni a Szántóföldi rendelet 5. számú mellékletében foglalt gumóméretre vonatkozó elõírásokat.

29626

MAGYAR KÖZLÖNY 11. §

(1) Az elismert tájfajta vetõmagját csak a származási régióban lehet termelni. Amennyiben a 10. § (3) bekezdésében elõírt minõsítési feltételek a származási régióban egy speciális környezeti probléma miatt nem teljesíthetõk, az MgSzH Központ további régiókban is engedélyezheti az elismert tájfajta vetõmagjának termelését (a továbbiakban: vetõmag-termelési régió). A vetõmag-termelési régiókban termelt vetõmagot kizárólag a származási régiókban lehet felhasználni. (2) Az MgSzH Központ értesíti az Európai Bizottságot és a többi tagállamot azon további régiókról, amelyekben az (1) bekezdés alapján a vetõmagtermelést engedélyezni szándékozik. (3) Az MgSzH Központ a helyi és a regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott, és génerózió által veszélyeztetett mezõgazdasági honos fajok és fajták elfogadása, és ezen honos fajok és fajták vetõmagjának, valamint vetõburgonyájának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekrõl szóló, 2008. június 20-i 2008/62/EK bizottsági irányelv (a továbbiakban: 2008/62/EK irányelv) 11. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének teljesülése esetén engedélyezheti az elismert tájfajta vetõmag-termelési régióban történõ termelését.

12. § (1) Az elismert tájfajta vetõmagját a forgalomba hozatalt megelõzõen a vonatkozó nemzetközi módszerekkel, vagy ha ilyen módszer nem létezik, bármely megfelelõ módszerrel vizsgálni kell annak ellenõrzése céljából, hogy az elismert tájfajta vetõmagja megfelel-e a 10. § (3) bekezdésében elõírt minõsítési követelményeknek. (2) Az elismert tájfajta vetõmagjának vizsgálatáért és minõsítéséért az elismert tájfajta fenntartója, illetve a vetõmag elõállítója felel. (3) A mintákat homogén tételekbõl kell venni, valamint alkalmazni kell a Szántóföldi rendelet 1. számú mellékletének C. részében, a 2. számú mellékletének C. részében, a 3. számú mellékletének C. részében, a 4. számú mellékletének C. részében, és az 5. számú mellékletének C. részében, elõírt tételtömegre és mintatömegre vonatkozó szabályokat. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt tevékenységeket az MgSzH területi szerve ellenõrzi.

13. § (1) Az elismert tájfajta vetõmagját akkor lehet forgalomba hozni, ha

2009/111. szám

a) a vetõmagot a származási régióban vagy a 11. § szerinti vetõmagtermelési régióban állították elõ és b) a vetõmagot csak a származási régiójában forgalmazzák. (2) Az elismert tájfajta vetõmagja Magyarország területén lévõ, a származási régióval természetes és természetközeli élõhelyeinek szempontjából összehasonlítható más régióban is forgalomba hozható az MgSzH Központ engedélyével. Az engedély iránti kérelmet a vetõmag elõállítója nyújthatja be az MgSzH Központnál. (3) Az elismert tájfajta vetõmagjának a (2) bekezdés szerinti további régiókban való forgalomba hozatalának engedélyezése esetén a vetõmag elõállítója gondoskodik legalább a 14. § szerinti vetõmagmennyiség elõállításához szükséges növényállománynak a származási régióban való fenntartásáról. (4) Az MgSzH Központ értesíti az Európai Bizottságot és a többi tagállamot a (2) bekezdés szerinti régiókról, amelyek tekintetében az elismert tájfajta vetõmagjának forgalomba hozatalát engedélyezte.

14. § (1) Az elismert tájfajták esetében a forgalmazott vetõmag mennyisége nem haladhatja meg a Magyarországon az adott tenyészidõszakban ugyanabból a fajból felhasznált vetõmag 0,5%-át, a Pisum sativum, Triticum fajok, Hordeum vulgare, Zea mays, Solanum tuberosum, Brassica napus és Helianthus annuus fajok esetében az ugyanabból a fajból felhasznált vetõmag 0,3%-át, illetve a 100 hektár bevetéséhez szükséges mennyiséget, attól függõen, hogy melyik a nagyobb érték. (2) A Magyarországon forgalmazott elismert tájfajták vetõmagjának összmennyisége nem haladhatja meg az országban évente az adott fajból felhasznált vetõmag 10%-át. Azokban az esetekben, ahol ez a 100 hektár bevetéséhez szükségesnél alacsonyabb mennyiséghez vezet, az adott fajból Magyarországon évente felhasználható maximális vetõmagmennyiséget meg kell növelni úgy, hogy az elérje a 100 hektár bevetéséhez szükséges vetõmag összmennyiségét.

15. § (1) A vetõmag-elõállítónak minden termelési idõszak kezdete elõtt értesítenie kell az MgSzH területi szervét a tervezett vetõmag-termelési terület méretérõl és földrajzi elhelyezkedésérõl a Szántóföldi rendelet 14. §-ában elõírt határidõk betartásával. Az MgSzH területi szerve az összesített területi adatokat továbbítja az MgSzH Központnak.

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti értesítések alapján a tervezett termesztéshez szükséges vetõmag-mennyiség a 14. §-ban megállapított mennyiségeket várhatóan meghaladja, az MgSzH Központnak a fajtafenntartóval történt egyeztetést követõen fel kell osztani minden érintett vetõmagtermelõ között azt a mennyiséget, amelyet a megfelelõ termelési idõszakban forgalmazhatnak. 16. § Az e rendeletben a vetõmagtermelésre vonatkozóan meghatározott követelmények ellenõrzése az MgSzH területi szervének hatáskörébe tartozik.

17. § (1) Az elismert tájfajták vetõmagja csak zárt csomagolási egységben hozható forgalomba. (2) A forgalomba hozott vetõmagtételek csomagolási egységeinek zárását úgy kell biztosítani, hogy a vetõmag a csomagoló anyag látható sérülése nélkül ne legyen hozzáférhetõ. Ilyen zárást biztosít a) az anyagában zárt csomagolási egység (így például konzervdoboz, hegesztett zsák, zacskó), b) az önzáró szelepes zsák, ha a szelep nem nagyobb, mint a zsák szélességének 20%-a, c) az átkötött zsák szúrókötéssel felhelyezett zárral és címkével, d) bármely nyitásra sérülõ kötés függõcímkével és fémzárral lezárva, e) a zárszalag, f) a varrás fémzárral lezárva, g) a varrás téphetetlen függõcímke vagy öntapadós címke átvarrásával, h) a konténerek zárására szolgáló szalagzár, i) a csomagolási egység szájának teljes szélességét átérve lezáró minázó szalag, illetve ragasztott szalagcímke, j) a nem szövött anyagból készült zsák eredeti nagyságának megõrzését jelölõ, a zsák zárandó felétõl 1-essel induló-eltávolíthatatlanul rányomtatott – számsort tartalmazó egyszeri átvarrása, k) a nem szövött anyagból készült zsák eredeti nagyságának megõrzését jelölõ, a zsák zárandó vége és az egyszeri varrás közé helyezett öntapadós, hivatalos vetõmagcímke. (3) A (2) bekezdéssel összhangban lévõ lezárás biztosítása érdekében a zárórendszernek legalább címkébõl vagy fémzárból kell állnia.

29627

a) az „Európai Unió elõírásainak megfelel” feliratot; b) a címkézésért felelõs személy nevét és címét vagy azonosító jelét; c) a fémzárolás-, vagy a minõsítési céllal legutoljára végzett mintavétel idõpontját (év, hónap); d) a faj botanikai nevére vagy közönséges nevére, illetve mindkettõre kiterjedõ latin betûs megnevezését rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának nevét; e) az elismert tájfajta megnevezését; f) az „elismert tájfajta” szöveget; g) a származási régiót; h) a vetõmag-termelési régiót, ha az eltér a származási régiótól; i) a tételnek a címkézésért felelõs személy által megadott azonosító számát; j) nettó vagy bruttó tömeget, vagy – a vetõburgonya kivételével – a vetõmagok darabszámát; k) ha a tömeg fel van tüntetve, és szemcsézett peszticidet, drazsírozó anyagokat vagy más szilárd adalékot használnak, akkor a vegyszeres kezelés vagy az adalék jellegét, és a vetõmagok tiszta tömegét és az össztömeg közötti arányt is, kivéve vetõburgonya esetében. 19. § Az MgSzH területi szerve az elismert tájfajta vetõmagjának vagy vetõgumójának azonosságát és fajtatisztaságát kisparcellás fajtaazonosító vizsgálattal ellenõrzi. Jelentéstétel 20. § (1) A fémzároltatóknak minden termelési idõszakban jelenteniük kell az elismert tájfajta Magyarország területén forgalomba hozott minden egyes vetõmagtételének mennyiségét az MgSzH területi szervének. (2) Az MgSzH Központja a 2008/62/EK irányelv 20. cikkének második albekezdése szerinti esetben jelenti az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak a területén forgalomba hozott megõrzendõ fajták vetõmagjának mennyiségét. 21. § A 2008/62/EK irányelv 5. cikkének d) pontja, 8. cikkének (1) bekezdése és 11. cikkének (1) bekezdése szerinti feladatokat az MgSzH Központ Agrobotanikai Központja látja el, amelyrõl az MgSzH Központ értesíti az Európai Bizottságot.

18. §

Záró rendelkezések

A vetõmag elõállítójának, illetve forgalmazójának az elismert tájfajták vetõmagja csomagolásán, illetve tárolóedényén nyomtatott, illetve bélyegzett feliraton, vagy címkén a következõ adatokat kell feltüntetnie:

22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.

29628

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az Elismerési rendelet 1. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az e rendeletben foglaltakat) „a) a szántóföldi növények – kivéve a külön jogszabály szerinti regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott elismert tájfajtákat –, a zöldség-, gyógy-, illóolajos és fûszernövények (a továbbiakban együtt: zöldségnövények), a szõlõ és a gyümölcstermõ növények nemes és alany fajtáinak, továbbá a dísz- és erdészeti növények fajtáinak a növényfajták állami elismerésével összefüggõ bejelentésére, a törvényben elõírt vizsgálatok elvégzésére, az ezen növényfajták állami elismerésére, illetve annak meghosszabbítására és visszavonására, a fajtafenntartás eredményességének ellenõrzésére,” (kell alkalmazni.) (3) A Szántóföldi rendelet 1. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és az 1. § eredeti szövege az (1) bekezdés jelölést kapja: „(2) Az elismert tájfajták esetében e rendelet elõírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” (4) A (2) és a (3) bekezdés a rendelet hatálybalépését követõ 5. napon hatályát veszti.

23. § Ez a rendelet a helyi és a regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott, és génerózió által veszélyeztetett mezõgazdasági honos fajok és fajták elfogadása, és ezen honos fajok és fajták vetõmagjának, valamint vetõburgonyájának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekrõl szóló, 2008. június 20-i 2008/62/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 37/2009. (VIII. 5.) KHEM rendelete a gépjármûfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeirõl szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet módosításáról A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pont 14. alpontjában kapott felhatalmazás

2009/111. szám

alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A gépjármûfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeirõl szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következõ i) ponttal egészül ki: [A rendelet alkalmazásában] „i) adapter: a 3821/85/EGK tanácsi rendelet I.B. melléklet I. fejezet rr) pontjában meghatározott, a menetíró készülék részét képezõ szerkezet.”

2. § Az R. 10. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az 1. számú melléklet 18. pontjában meghatározott gépjármûfenntartó tevékenység keretében végzett illesztést a 9. számú mellékletben meghatározott formájú és tartalmú „Illesztési jegyzõkönyv” kiállításával kell tanúsítani. Az „Illesztési jegyzõkönyv” a mûhelykártyáról, illetve a tachográf gyártók mûhelyszoftvereivel elektronikusan kiolvasott adatok alapján elektronikusan is kitölthetõ, továbbá a jogosultak számára az adatok hozzáférhetõségének biztosítása mellett elektronikusan tárolható és archiválható.”

3. § Az R. 14. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ez a rendelet a 68/2009/EK bizottsági rendelettel, valamint a 2135/98/EK tanácsi rendelettel módosított, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrõl szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

4. § Az R. 1. számú melléklet 18. pont a) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [18. Menetíró, illetve a hozzá kapcsolódó sebességkorlátozó felszerelése, ideértve:] „a) a menetíró készülék (analóg vagy digitális tachográf) és a digitális tachográf részét képezõ adapter alkalmazása esetén a beszerelése, üzembe helyezése, aktiválása és illesztése a gépjármûhöz,”

2009/111. szám


Az R. 3. számú melléklet 15. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „15. A menetíró, illetve a sebességkorlátozó készülék felszerelése, vizsgálata A tevékenység végzésének feltétele: a) hidegpadlós, a gépjármûhöz hozzáférhetõséget biztosító helyiség, b) a gépjármûvek alsó részeihez hozzáférést biztosító szerelõakna vagy emelõberendezés, c) szilárd burkolatú, legalább 20 m hosszú és sík mérõszakasz, vagy a készülék illesztésének vizsgálatára alkalmas, kalibrálható görgõs próbapad, d) a készüléktípus beszabályozásához, ellenõrzéséhez szükséges – érvényes kalibrálási bizonyítvánnyal rendelkezõ – mûszerek, e) a készülék gyártója, illetve a készülékgyártó hazai képviselete által – az egyes készüléktípusokhoz – meghatározott célszerszámok és további mérõkészülékek, f) a készüléktípus felszerelését, gépjármûhöz történõ illesztés végrehajtását, a készülék javítását, vizsgálatát, valamint a szükséges eszközök, vizsgálóberendezések megjelölését és használatát tartalmazó – a készülék gyártója vagy a készülékgyártó hazai képviselete által biztosított – mûszaki elõírások, g) a visszaélésszerû beavatkozás elleni védelem eszközeinek biztosítása (ólomzár, plombajel, lepecsételés stb.). A c)–f) pontban elõírt eszközök körét – az egyes készüléktípusokhoz tartozóan – a készülék gyártójának, illetve a készülékgyártó hazai képviseletének a javaslata alapján az NKH Központi Hivatala határozza meg, amelyet a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben és az NKH honlapján közzé kell tenni. Az 1. számú melléklet 18. pont a) és d) alpontjában meghatározott – menetíró beszerelés, üzembe helyezés, digitális tachográf esetében aktiválás, illesztés a gépjármûhöz, a digitális tachográf által rögzített adatok letöltése, valamint az adatok kezelése – tevékenység esetében a tevékenység végzésének feltétele – a kártyakibocsátó hatósággal közvetlen, kétirányú adatcserét biztosító informatikai kapcsolat biztosítása, – a digitális tachográf adatainak kiolvasásához, letöltéséhez és tárolásához szükséges – a tachográf gyártója által meghatározott funkciók ellátását biztosító – eszközök, – a tevékenységet végzõ személy részére – a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló rendelet alapján – kiadott, érvényes mûhelykártya, – a mûhelykártya biztonságos tárolásához szükséges, az illetéktelen hozzáférést kizáró lemezszekrény, továbbá – a digitális tachográfról letöltött adatok – illetéktelen hozzáférést megakadályozó módon történõ – tárolását biztosító elektronikus eszközök.

29629

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka leírására, vizsgálati jegyzõkönyv, „Illesztési jegyzõkönyv” kiállítására és az elõírásoknak megfelelõen a beszerelési tábla elhelyezésére terjed ki. Az 1. számú melléklet 18. pont cb) alpontjában meghatározott – a készülék belsõ plombáinak felnyitásával járó menetíró készülék javítási – tevékenység végzésének további feltétele: – a készülékgyártótól vagy annak hazai képviseletétõl a javító tevékenység végzésére vonatkozóan megszerzett feljogosítás, – az MSZ EN 9001:2009 szabvány szerinti minõségirányítási rendszer alkalmazása, – a készüléktípus javítására felkészítõ – a készülékgyártó vagy annak hazai képviselete által szervezett – tanfolyam elvégzése. A javításra feljogosított szervezetekben a készülék javítását nyomon követhetõen dokumentálni kell. Az „Illesztési jegyzõkönyvben” a készülék plombáinak azonosító számát, majd a javítás során elhelyezett (cserélt) javítóplombák azonosító számait fel kell jegyezni. A kiszerelt állapotú menetíró készülék 2 éves (digitális), illetve a 6 éves (analóg) felülvizsgálatáról a 10. számú melléklet szerinti felülvizsgálati tanúsítványt kell kiállítani. A felülvizsgálati tanúsítvány a mûhelykártyáról, illetve a tachográf gyártók mûhelyszoftvereivel elektronikusan kiolvasott adatok alapján elektronikusan is kitölthetõ, továbbá a jogosultak számára az adatok hozzáférhetõségének biztosítása mellett elektronikusan tárolható és archiválható. Ha a felülvizsgálat helye és idõpontja nem azonos az illesztés helyével és idõpontjával, a felülvizsgálati tanúsítvány „O”, „P” és „Q” mezõit nem kell kitölteni.”

6. § Az R. 7. számú mellékletében foglalt táblázatot követõ rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép: „A vonatkozó törvény által kijelölt berendezések kötelezõ hitelesítésénél, ha a hitelesítési és a karbantartási idõpont egybeesik vagy közel esik egymáshoz, akkor a hitelesítés elvégzése mellett a kalibrálási mûveletet elhagyható.” 7. § Az R. 9. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 8. § Az R. a 2. melléklet szerinti 10. számú melléklettel egészül ki.

29630


2009/111. szám

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 10. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

nek a mûszaki fejlõdésre figyelemmel történõ kilencedik kiigazításáról szóló, 2009. január 23-i 68/2009/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) Ez a rendelet a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrõl szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet-

közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

Hónig Péter s. k.,

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

29631

1. melléklet a 37/2009. (VIII. 5.) KHEM rendelethez „9. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez A menetíró illesztési jegyzõkönyv mintája j gy y j A. JEGYZĘKÖNYV SORSZÁMA

MAGYARORSZÁG / HUNGARY - ILLESZTÉSI JEGYZĘKÖNY B. TULAJDONOS VAGY ÜZEMBEN TARTÓ NEVE, CÍME D. JÁRMĦ GYÁRTMÁNY

TÍPUS

E. FORG. RENDSZÁM

G. MENETÍRÓ GYÁRTMÁNY

TÍPUS

GYÁRI SZÁM

J. MENETÍRÓ VIZSGÁLAT HELYE K. ÚTSZÁMLÁLÓ BEÁLLÍTÁSA Régi (km) Új (km) O. MĦSZERÁLLANDÓ

F. ALVÁZSZÁM H. HATÓSÁGI JEL

I. MUNKALAP SZÁMA

IDEJE (ÉV, HÓ, NAP): L. MÉRÉSHATÁR

M. GUMIABRONCS MÉRETE

km/óra P. GÖRDÜLĘ KERÜLET

K= (Ford/km; lmp/km) I = Figyelem! Az vizsgálat érvényessége az illesztéstęl számított 2 év. A menetíró készülék javítása, más méretħ gumiabroncs felszerelése vagy plombasérülés esetén az érvényesség megszħnik. U. SEBESSÉGHATÁROLÓ BERENDEZÉS GYÁRTMÁNY

A 0000000

C. VIZSGÁLATOT VÉGZĘ SZERVEZET NEVE, CÍME

N. GUMINYOMÁS BAR

R. ÚTIMPULZUSSZÁM (JÁRMĦÁLLANDÓ) (mm)

W= (Ford/km; lmp/km) S. A MENETÍRÓ AZ ELĘÍRÁSOKNAK MEGFELEL IGEN NEM T. A VIZSGÁLATOT VÉGEZTE, PLOMBAJEL

V. BEÁLLÍTOTT SEBESSÉGHATÁR ÉRTÉKE TÍPUS V-set =

W. ADAPTER GYÁRTÁSI ÉV:

AZONOSÍTÓI:

BEÉPÍTÉS IDĘPONTJA:

ÖSSZEKÖTĘ KÁBEL SZÍNE:

km/óra

GYÁRTMÁNY: BEÉPÍTÉS HELYE A JÁRMĦVÖN: MOZGÁSÉRZÉKELĘ SOROZATSZÁMA:

Z. HATÓSÁGI ELLENĘRZÉS (ek) (Megjegyzés: a kontroll bélyegzę száma megegyezik a hatósági plombaszámmal.) 1. HELYE: 2. HELYE: 3. HELYE: IDEJE: IDEJE: IDEJE: AETR KONTROLL BÉLYEGZĘ, ALÁÍRÁS: AETR KONTROLL BÉLYEGZĘ, ALÁÍRÁS: AETR KONTROLL BÉLYEGZĘ, ALÁÍRÁS:

1. 2. 3.

4. 5.

6.

7.

8. 9. 10. 11. 12.

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Az elvégzett vizsgálatok 21. Vizsgálati diagram készítése és ellenęrzése Gumiabroncsméret ellenęrzése 22. Vizsgálati diagram csatolása a megęrzendę dokumentumokhoz Guminyomás ellenęrzése, beállítása (gyártói elęírás szerint) 23. A „negyedik tħ” által rögzített adatok helyességének vizsgálata Illesztę hajtómħ és szöghajtás ellenęrzése (csak tájékoztató jellegħ) Impulzus jeladó és kábel funkció és plombálásának ellenęrzése 24. Sebességkorlátozó szemrevételezéses ellenęrzés 25. Sebességkorlátozó elektromos bekötésének és plombálásának Elektromos csatlakozók, plombálásuk ellenęrzése ellenęrzése 26. A korlátozott sebességérték ellenęrzése, beállítása Elektromos vezetékek, áramkorlátozó berendezés ellenęrzése (ADR-es jármħ esetén) 27. A menetíró, illetve sebességkorlátozó berendezés szükség Felezę váltó, két meghajtott tengely vizsgálata szerinti teljes plombálása 28. Vizsgálati jegyzękönyv kitöltése Menetíró hitelesíthetę típus 29. Illesztési címke kitöltése, elhelyezése és zárófóliázása OMH hitelesítési bizonyítvány, matrica ellenęrzése 30. „K” faktor címke kitöltése, beragasztása, zárófóliázása Bemeneti csatlakozók, plombálásuk ellenęrzése 31. A menetíró ellenęrzése próbaúton Biztosítékok ellenęrzése 32. A menetíró, illetve sebességkorlátozó berendezés rendszeren Világítás és sebességjelzę (figyelmeztetę LED) ellenęrzése „idegenkezħ” beavatkozás tapasztalható-e? 33. Nem Km óra kihajlás ellenęrzése 34. Igen, a beavatkozás helye, módja: Menetíró rögzítettségének ellenęrzése Óraszerkezet vizsgálata ............................................................................................................ Útszámláló vizsgálata ........................................................................................................... 35. Összes ellenęrzött tétel: ................................................................ Gördülękerület megállapítása Útimpulzusszám meghatározása 36. Plomba (plombák) azonosító száma: Mħszerállandó „k” vizsgálata Vizsgálat elętt: Vizsgálat után: Menetíró illesztettségének vizsgálata, szükség szerint beállítása

Az elvégzett munka, a felhasznált fõdarab, részegység és anyag rendeltetésszerû használatra alkalmas, megfelel a gépjármûfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeirõl szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet 10. § (2) bekezdés e) pontja rendelkezéseinek.”

MAGYAR KÖZLÖNY

29632

2009/111. szám

2. melléklet a 37/2009. (VIII. 5.) KHEM rendelethez „10. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez A menetíró felülvizsgálati tanúsítvány mintája A. JEGYZĘKÖNYV SORSZÁMA

MAGYARORSZÁG / HUNGARY - FELÜLVIZSGÁLATI TANÚSÍTVÁNY B.:A FELÜLVIZSGÁLATOT VÉGZĘ SZERVEZET MEGNEVEZÉSE, CÍME:

D. A MENETÍRÓ GYÁRTMÁNYA:

A 0000000

C. A TACHOGRÁF SZAKMĦHELYT FELJOGOSÍTÓ/NYILVÁNTÁRTÁSBA VEVĘ SZERVEZET MEGNEVEZÉSE (A FELJOGOSÍTÓ HATÁROZAT VAGY A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL SZÁMA)

TÍPUSA:

GYÁRI SZÁMA:

E. A VIZSGÁLATRA BEMUTATTA (MEGNEVEZÉS, CÍM):

F. A VIZSGÁLAT JELLEGE: IDĘSZAKOS

GYÁRTÁSI IDEJE, JÓVÁHAGYÁSI SZÁMA:

G. A MUNKALAP SZÁMA: JAVÍTÁS UTÁNI

H. MENETÍRÓ VIZSGÁLAT HELYE: K. A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK: ANALÓG

IDEJE (ÉV, HÓ, NAP): L. MÉRÉSHATÁR

M. GUMIABRONCS MÉRET *

N. GUMINYOMÁS *

DIGITÁLIS

O. MĦSZERÁLLANDÓ 1

Km/óra P. GÖRDÜLĘ KERÜLET *1

BAR Q. ÚTIMPULZUSSZÁM /JÁRMĦÁLLANDÓ/ *1

K= (Ford/Km; Imp/km) I= (mm) W= (Ford/Km; Imp/km) A csillaggal jelzett tételeket a vizsgálópadon történĘ vizsgálatok végzése esetén nem kell kitölteni. 1Az „O”, a „P” és a „Q” mezĘket csak akkor kell kitölteni, ha a kiszerelt állapotú menetíró készülék javítását/vizsgálatát követĘ vizsgálat egybeesik az illesztés helyével/idĘpontjával! **

R. FIGYELEM! ANALÓG MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKEK ESETÉBEN A TANÚSÍTVÁNY ÉRVÉNYESSÉGE A KÉSZÜLÉKEK RENDELTETÉSSZERĦ HASZNÁLATA ESETÉN A FELÜLVIZSGÁLAT ELKÉSZÜLÉSI DÁTUMÁTÓL SZÁMÍTOTT 6 É V . A DIGITÁLIS MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKEK ESETÉBEN A TANÚSÍTVÁNY ÉRVÉNYESSÉGE A KÉSZÜLÉKEK RENDELTETÉSSZERĦ HASZNÁLATA ESETÉN (A 3821/85/EGK TANÁCSI RENDELET I.B MELLÉKLET ÉRTELMÉBEN CSAK IDėSZAKOS FELÜLVIZSGÁLATOT LEHET VÉGEZNI) A FELÜLVIZSGÁLAT ELKÉSZÜLÉSI DÁTUMÁTÓL SZÁMÍTOTT 2 ÉV. FONTOS!: A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK JAVÍTÁSA, A ZÁRÓ PLOMBÁK SÉRÜLÉSE, ELTÁVOLÍTÁSA, A LEVONÓKÉP SÉRÜLÉSE ELTÁVOLÍTÁSA ESETÉN, VALAMINT A DIGITÁLIS MENETÍRÓK ESETÉBEN AZ UTC IDĘNEK A PONTOS IDĘTĘL TÖBB, MINT 20 PERCCEL VALÓ ELTÉRÉSE ESETÉBEN AZ ÉRVÉNYESSÉG AZONNAL MEGSZĦNIK. S. A FELÜLVIZSGÁLAT SORÁN ELVÉGZETT MUNKA, A FELHASZNÁLT FĘDARAB, RÉSZEGYSÉG ÉS ANYAG RENDELTETÉSSZERĦ HASZNÁLATRA ALKALMAS, MEGFELEL A GÉPJÁRMĦFENNTARTÓ TEVÉKENYSÉG SZEMÉLYI ÉS DOLOGI FELTÉTELEIRĘL SZÓLÓ 1/1990. (IX. 29.) KHVM RENDELET 10. § (2) BEKEZDÉS E) PONTJA RENDELKEZÉSEINEK!

A TANÚSÍTÓ ALÁÍRÁSA:

A TANÚSÍTÓ SZERVEZET BÉLYEGZĘJE:

A felülvizsgálat során elvégzett vizsgálatok: ANALÓG MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK ESETÉN:

1. A gyártómĦvi címke meglétének és sértetlenségének ellenĘrzése. 2. A típus jóváhagyási jel meglétének ellenĘrzése. 3. Maximális tĦrés vizsgálata (vizuális és rögzítĘ mĦszerek esetében) Vizsgálópadon, javítás után: - a ténylegesen megtett útszakasz ±1%-a, ha a távolság legalább 1 km - a tényleges sebesség ±3 km - ±2 perc idĘeltérés naponta, de nem több, mint 10 perc 7 naponta, ha az óra mĦködési ideje egy felhúzás után ennél az értéknél nem kevesebb Használatban, idĘszakos ellenĘrzés során: - a ténylegesen megtett útszakasz ±4%-a, ha a távolság legalább 1 km - a tényleges sebesség ±6 km - ±2 perc idĘeltérés naponta, de nem több, mint 10 perc 7 naponta. 4. A kétévenkénti felülvizsgálat elvégzése a 3821/85/EGK rendelet I. melléklet VI. fejezet 3. b) pontja szerint. 5. A menetíró illesztettségének vizsgálata, szükség szerint beállítása. 6. EllenĘrizni kell a 3821/85/EGK rendelet I. melléklet V. fejezet 4. pontjában elĘírt plombálások sértetlenségét. 7. Az illesztési címke lecserélése. 8. A menetíró, illetve sebességkorlátozó berendezés rendszeren „idegenkezĦ” beavatkozás tapasztalható-e? 9. Nem. 10. Igen, a beavatkozás helye, módja: _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________

DIGITÁLIS MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK ESETÉN:

1. A gyártómĦvi címke meglétének és sértetlenségének ellenĘrzése. 2. A típus jóváhagyási jel meglétének ellenĘrzése. 3. EllenĘrizni kell a menetíró készülék megfelelĘ mĦködését, ideértve a tachográf kártyákra való adatátvitelt is. 4. A 3821/85/EGK rendelet I./B melléklet III. fejezet 2.1; 2.2 pontjában elĘírt pontosság ellenĘrzése. 5. EllenĘrizni kell a 3821/85/EGK rendelet I./B melléklet V. fejezet 3. pontjában elĘírt ólomzárak sértetlenségét. 6. A gumiabroncs méretének és a kerékgumik aktuális kerületének ellenĘrzése. 7. A 3821/85/EGK rendelet I./B melléklet III. fejezet 20. pontjában elĘírt kalibrálás elvégzése. 8. Az illesztési címke lecserélése. 9. A menetíró, illetve sebességkorlátozó berendezés rendszeren „idegenkezĦ” beavatkozás tapasztalható-e? 10. Nem 11. Igen, a beavatkozás helye, módja: _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 12. Összes ellenĘrzött tétel: ______________________________________________

”

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 11/2009. (VIII. 5.) KvVM rendelete az állam kizárólagos tulajdonában levõ vizek és vízilétesítmények jegyzékérõl A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

29633 Folyó neve

Hossza (km)

Fehér-Körös Fekete-Körös Hernád Ipoly Lajta Lapincs Maros Mura Rába Sajó Sebes-Körös Szamos Tisza Túr

9,8 20,5 118,4 141,0 18,6 1,7 49,5 24,2 216,3 125,1 58,6 49,5 585,3 30,0

Az állam kizárólagos tulajdonában levõ vizek és vízilétesítmények jegyzékét a melléklet tartalmazza. 2. Az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény által nem említett holtágak és mellékágak

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti az állam kizárólagos tulajdonában levõ vizek és vízilétesítmények jegyzékének közzétételérõl szóló 22/1996. (XI. 29.) KHVM rendelet. Ez e bekezdés az e rendelet hatálybelépését követõ napon hatályát veszti. Szabó Imre s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Melléklet a 11/2009. (VIII. 5.) KvVM rendelethez Az állam kizárólagos tulajdonában levõ vizek és vízilétesítmények jegyzéke I. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. számú melléklete szerinti, az állam kizárólagos tulajdonában lévõ folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre 1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6. §-a szerinti, az államhatárt alkotó vagy metszõ folyók Folyó neve

Berettyó Bodrog Dráva Duna

Hossza (km)

74,5 51,1 138,2 417,0

Folyó neve

Holtág neve

Tisza

Gyálai Holt-Tisza

A folyó neve

Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna

A mellékág neve

Adonyi szigeti Bagoméri-mellékágrendszer Bári Bodaki-mellékágrendszer Dunaremetei-mellékágrendszer Bölcskei Cigány-szigeti Cikolai-mellékágrendszer Erebei-mellékágrendszer Esztergomi-Kis-Duna Foktõi mellékág Gabriella szigeti Helembai Horány szigeti Jónási Kácsás szigeti Kádár-Duna Kisapostagi Kisjónási Kompkötõ szigeti Koppánymonostori Ásványi-mellékágrendszer Margitszigeti (Budai)-mellékág Nagybajcsi Neszmély-Mocsi-mellékágrendszer Óbudai

Hossza (km)

3,9 12,6 3,5 19,8 7,2 5,0 3,0 19,8 5,8 3,4 2,5 2,0 3,0 0,9 1,9 0,9 3,5 4,9 0,8 1,5 4,0 32,0 2,6 1,1 8,6 3,0

29634 A folyó neve

Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna

MAGYAR KÖZLÖNY A mellékág neve

Ordas szigeti Patkányosi-mellékágrendszer Prépost-szigeti Rácalmási Solti Sugovica, Türr átvágás Szabadság-szigeti Szõnyi Táti Tejfalui-mellékágrendszer Vén Duna Véneki Alsó földes szigeti mellékág Alsó-Macska szigeti mellékág Bolgány szigeti mellékág Bordacs szigeti mellékág Cvika feletti mellékág Csóka szigeti mellékág Feketeerdei-holtág Felsõ Cseregle szigeti mellékág Felsõ földes szigeti mellékág Felsõ-Macska szigeti mellékág Gáncsomi-Duna Gyõrladaméri mellékág Gyula szigeti mellékág Halászpál szigeti mellékág Hosszú szigeti mellékág Józsefmajori szigeti mellékág Kálnokszeg szigeti mellékág Kiliti diós szigeti mellékág Kismacska szigeti mellékág Lickói szigeti mellékág Lóvári szigeti mellékág Magaspart szigeti mellékág Mogyoróskerti mellékág Novák szigeti mellékág Pilingér szigeti mellékág Ponton-híd szigeti mellékág Pudli szigeti mellékág Rajka, Libafarmi holtág Reisinger szigeti mellékág Rétárok szigeti mellékág Róczos szigeti holtág Sztari szigeti mellékág Szúnyog szigeti mellékág Újszegés szigeti mellékág Újszigeti mellékág Üstöri szigeti mellékág Vámkerék szigeti mellékág Zsejke szigeti mellékág

Hossza (km)

4,5 8,6 1,2 6,4 5,8 4,9 3,5 1,5 12,0 24,9 4,0 2,2 0,3 0,2 0,2 0,2 1,4 0,9 2,0 0,8 0,2 0,4 1,0 1,0 0,5 0,6 0,9 0,3 0,6 0,2 0,1 0,5 0,2 0,1 0,4 0,9 0,3 0,2 0,4 5,6 0,5 0,2 0,8 1,1 1,6 0,7 0,2 0,4 0,7 0,6

2009/111. szám

A folyó neve

Rába Rába SzentendreiDuna SzentendreiDuna Tisza Tisza

A mellékág neve

Hossza (km)

Radószigeti Sárvári Lupa szigeti

0,4 0,4 1,1

Tündér szigeti

0,6

Taktabáji-átmetszés Tiszalöki Régi Tisza

0,6 2,5

3. Az államhatárt alkotó vagy metszõ vízfolyások, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások * szakaszonkénti összes hossz

Államhatárt alkotó vagy metszõ patak neve

Arany-patak Arany-patak Bánrévei-Névtelen-patak Bara-patak Beremendi-csatorna Bódva Borza-patak Bozsoki-határárok Bozsoki-patak Brandt-majori-csatorna Csencsi-patak Disznó-patak Dombó-csatorna Fekete-árok Fekete-árok Gyöngyös-patak Gyöngyösszeri-patak Határ-árok Határ-patak Határmenti vízelvezetõ árok Ikva-patak Illocskai (Keleti ág) Illocskai-csatorna Izidórius-patak Karasica Karasica-szívó Kardos-ér Kebele-patak Kecske-patak Kemence-patak

Befogadó neve

Patak hossza (km)

Ikva-patak Sorok-Perint Sajó Karasica Tapolca-patak Sajó Karasica Arany-patak Arany-patak Arany-patak Pinka Rába Dráva-holtág Dráva Pinka Gyöngyös-mûcsatorna Zala Határ-patak Kebele-patak Borosnyák-patak

2,980 14,744 1,600 4,150 7,400 54,000 7,473 0,320 0,500 1,156 * 1,000 0,260 19,450 18,000 2,028 17,407 1,434 1,750 6,648 1,581

Hanság-fõcsatorna Karasica Karasica Dráva Duna Izsépi(-Duna)-holtág Ikva-patak Lendva-patak Brandt-majori-csatorna Ipoly

51,545 1,700 0,100 7,640 34,880 17,036 45,008 8,590 1,460 2,400

2009/111. szám Államhatárt alkotó vagy metszõ patak neve

Kerca-patak Kerka-patak Kõhidi-patak Láhn-patak Lajta bal parti csatorna Lendva-patak Locsmándi-határárok Lõvöi-patak Mindszenti-patak Mogersdorfi-árok Moschendorfi-határárok Nagy-Szuha-patak Ó-Lendva Öreg-Tapolca Pincei-határárok Pinka Pinka-ág Pinkamindszentilecsapolóárok Pornói déli árok Pornói északi árok Pornói keleti árok Pornói nyugati árok Rábafüzesi-határárok Rákos-patak Rátóti-patak Régi-Borza Répce Répce-malomcsatorna Ribnyák-patak Ronyva-patak Rönöki-patak Sároki-vízfolyás Sároslaki-patak Schuszter-patak Sós-patak Steinbach-árok Strém-patak Szartos-patak Szentgyörgyvölgyi-patak Szentpéterfai-határárok Szív-völgyi-patak Szív-völgyi jobb parti mellékág Szölnöki-patak Tapolca-patak Templom-árok Topolyás-ér Vaskeresztesi-határárok Venda-patak

MAGYAR KÖZLÖNY

Befogadó neve

Patak hossza (km)

Kerka-patak Mura Láhn-patak Vörös-patak Lajta Kerka-patak Répce-malomcsatorna Pinka Csencsi-patak Lapincs-patak Csencsi-patak Ipoly Kerka-patak Tapolca-patak Ó-Lendva Rába Pinka Csencsi-patak

6,570 53,620 0,500 11,844 13,656 6,803 0,285 0,630 0,500 2,084 0,200 1,000 4,354 3,512 0,409 * 18,919 4,555 0,812

Pinka Pinka Pinka Neugraben Láhn-patak Fertõ-tó Vörös-patak Izsépi(-Duna)-holtág Rábca Répce Répce Bodrog Láhn-patak Karasica Mindszenti-patak Rába Ikva-patak Tapolca-patak Pinka Hernád Kebele-patak Pinka-üzemvízcsatorna Jáki-Sorok Szív-völgyi-patak

0,500 0,510 0,780 2,707 1,380 9,844 0,500 0,165 78,659 0,500 1,561 16,661 0,500 3,515 1,320 0,810 3,848 1,000 4,173 4,000 23,742 * 0,899 0,500 0,280

Rába Dráva Szakonyi-övcsatorna Bara-patak Pinka Ipoly

0,500 7,704 0,500 2,500 3,060 0,900

Államhatárt alkotó vagy metszõ patak neve

Vörös-patak Zsdála-árok 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások

Adony-északi övcsatorna Ágói-patak Almás-patak Alsó-Tápió-patak Alsó-Válicka-patak Által-ér Babócsai-Rinya Bakónaki-patak Bán-patak Baranya-csatorna Barcs-Komlósdi-Rinya Béci-patak Bélus-patak Bene-patak Benta-patak Bisó-patak Bitva-patak Bornát-ér Bózsva-patak Börzsöny-patak Bükkösdi-árapasztó Bükkösdi-vízfolyás Cinca-patak Cinca-patak Concó-patak Cuhai-Bakony-ér Cupi-patak Császár-víz Cserta-patak Csesztregi Kerka-ág Csigere-patak Csikvándi-Bakony-ér Csörnöc-Herpenyõ Darázsdói-patak Dera-patak Derék-patak Deseda-patak Dinnyés-Kajtori-csatorna Dobroda-patak Donát-patak Eger-patak Eger-víz Egyesített-övcsatorna Egyesült-Gyöngyös

29635

Befogadó neve

Rába Dombó-csatorna

Befogadó neve

Duna Tarna Fekete-víz Egyesült-Tápió-patak Cserta-patak Duna Fekete-árok Principális-csatorna Sajó Kapos Dráva Mura Kis-Hernád Tarna Duna Bózsva-patak Marcal Marcal Ronyva-patak Ipoly Pécsi-víz Okor Sió Marcal Duna Duna Kerka-patak Velencei-tó Kerka-patak Kerka-patak Torna-patak Marcal Rába Szentlélek-patak Szentendrei-Duna Ipoly Kapos Nádor-csatorna Ipoly Sió Rima Balaton Zala Fekete-víz

Patak hossza (km)

17,287 26,550 Patak hossza (km)

6,830 23,300 18,267 8,900 22,980 44,052 32,360 15,256 23,000 25,310 5,697 7,230 17,330 21,000 20,300 9,000 28,000 37,880 19,000 7,000 12,085 14,337 26,080 22,183 36,238 75,860 12,846 27,900 21,170 6,680 16,400 21,815 46,713 4,400 4,100 16,100 4,400 26,430 20,000 22,800 32,400 30,600 5,500 10,566

29636 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások

Egyesült-Tápió-patak Fekete-víz Feketevíz-patak Felsõ-Válicka-patak Gaja-patak Galga-patak Gerence-patak Gombás-patak Gödrei-vízfolyás Gönci-patak Gyöngyös (fõág) Gyöngyös (Keleti ág) Gyöngyös (Nyugati ág) Gyöngyös-folyás Gyöngyös-mûcsatorna Gyöngyös-mûcsatornaárapasztó Gyöngyös-patak Hábi-patak Hajagos-patak Hangony-patak Harangod-ér Határ-külvíz Hercegkúti-patak Herédi-Bér-patak Hódos-patak Hosszú-víz Jáki-Sorok Kácsi-patak Kapos Keleti-Bozót Kígyós-patak Kis-Hernád Kis-Koppány Kiskomáromi-csatorna Kodó-patak Koppány Kozár-Borzó Külsõ-Mérges-patak Lábodi-Rinya Lajvér-patak Laskó-patak Lóki-patak Lókos-patak Lósi-patak Marcal Marót-völgyi-csatorna Meleg-víz Ménes-patak

MAGYAR KÖZLÖNY

Befogadó neve

Patak hossza (km)

Zagyva Dráva Ipoly Zala Nádor-csatorna Zagyva Marcal Duna Baranya-csatorna Hernád Egyesült-Gyöngyös Gyöngyös (fõág) Egyesült-Gyöngyös Egyesített-övcsatorna Rába Rába

28,600 32,488 22,700 20,274 51,980 43,750 42,600 11,000 7,866 7,000 12,032 9,740 15,042 16,020 46,337 1,500

Tarna Kapos Marcal Sajó Takta-övcsatorna Nyugati-övcsatorna Bodrog Zagyva Hangony-patak Gyöngyös-mûcsatorna Sorok-Perint Csincse-övcsatorna Sió Balaton Torna-patak Hernád Sió Kis-Balaton-I. tározó Marcal Kapos Gyöngyös-mûcsatorna Gyöngyös-patak Babócsai-Rinya Szekszárd-Bátaifõcsatorna Tisza Nádor-csatorna Ipoly Morgó-patak Rába Zala Marcal Ipoly

30,387 11,947 24,060 23,400 14,000 14,850 5,000 23,000 5,500 12,825 11,280 18,340 101,343 13,250 21,600 10,500 22,429 7,970 15,768 44,275 20,325 12,076 9,170 13,189 52,000 15,300 29,900 5,500 94,720 19,763 13,750 18,000

20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások

Metõc-patak Mezõlaki-Séd Mór-Bodajki-vízfolyás Morgó-patak Mucsi-Hidas-patak Nagy-Pándzsa Nógrád-Vanyarci-patak Nyiget-patak Nyíri-patak Nyögõ-patak Nyugati-övcsatorna Okor Okorköz-csatorna Orci-patak Pápai-Bakony-ér Pécsi-víz Principális-csatorna Rábca Rák-patak Rakaca-patak Recski-Tarna Rédei-patak Répce-árapasztó Répce-árapasztó Rima Rimóc-Sipeki-patak Ronyva-árapasztó Rovákja-patak Sárosd-Seregélyesivízfolyás Sárvíz-patak Sorok-Perint Surján-patak Szabási-Rinya Szarv-ágy Szent László patak Szentadorjáni-patak Szentlélek-patak Szerencs-patak Szévíz-csatorna Szõd-Rákos-patak Szuha-patak Szuha-patak Taranyi-Rinya Tarján-patak Tarján-patak Tarna Tarnóca-patak Tetves-patak

2009/111. szám

Befogadó neve

Patak hossza (km)

Répce Marcal Gaja-patak Duna Völgységi-patak Rába Herédi-Bér-patak Bene-patak Bózsva-patak Sajó Balaton Fekete-víz Okor Kapos Mezõlaki Séd Fekete-víz Mura Mosoni-Duna Völgységi-patak Bódva Tarna Gyöngyös-patak Rába Répce Tisza Darázsdói-patak Ronyva-patak Császár-víz Dinnyés-Kajtori-csatorna

7,990 17,300 12,730 7,600 15,900 27,549 14,400 8,600 8,000 10,500 14,655 17,250 4,850 17,265 22,820 41,770 53,199 47,550 19,200 25,100 16,000 15,000 8,160 2,865 32,040 6,400 2,200 10,590 16,050

Zala Rába Kapos Babócsai-Rinya Gyöngyös-patak Váli-víz Mura Ipoly Takta-övcsatorna Zala Duna Zagyva Sajó Babócsai-Rinya Gyöngyös-patak Zagyva-patak Zagyva Tarna Balaton

19,527 34,725 14,530 5,250 3,015 54,050 8,495 5,300 27,000 20,095 2,800 12,000 22,300 18,220 1,007 9,800 68,000 21,500 9,309

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások

Tolcsva-patak Torna-patak Unyi-patak Vadász-patak Váli-víz Vasas-Belvárdi-vízfolyás Vasonca-patak Vértesacsai-vízfolyás Veszprémi-Séd Villány-Pogányi-vízfolyás Völgységi-patak Zagyva-patak Zala Zala-Somogyi-határárok

Befogadó neve

Bodrog Marcal Duna Hernád Duna Karasica Hernád Váli-víz Nádor-csatorna Karasica Sió Zagyva Balaton Zala

Patak hossza (km)

14,500 43,200 17,900 17,000 48,810 10,300 21,000 12,600 45,000 12,287 34,850 43,880 108,950 15,735

Csatorna neve

Dorobánti-csatorna Dunacsúny-Rajkaiszivárgócsatorna Egercse-csatorna Ér-fõcsatorna Feldsee-csatorna Felsõ-Öreg-Túr Felsõberecki-csatorna Ferenc-tápcsatorna Fülöpi-ér Galambos-csatorna Garand felsõ csatorna Géczy-sûrû-csatorna Gyálai-határcsatorna Gyepes-fõcsatorna Határcsatorna

II. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. számú melléklete szerinti, az állam kizárólagos tulajdonában lévõ vízilétesítmények 1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6. §-a szerinti, az államhatárt alkotó vagy metszõ csatornák * szakaszonkénti összes hossz

Csatorna neve

Bácsbokodi-Kígyós Bajmoki-csatorna Bajmoki-II. csatorna Barabásiösszekötõcsatorna Barát-ér Batár-patak Bélyi-csatorna Cigányka-ér Csanálosi-csatorna Csaronda-fõcsatorna Csengeri-lapos-csatorna Csengeri-tói-csatorna Csente-SzakáliIII. csatorna Csigér-csatorna Daróczi-határárok Darvasi-csatorna Dédai-Micz-fõcsatorna Dobra-Semjéni-csatorna

Befogadó neve

Csatorna hossza (km)

Kígyós Tavankuti Bajmoki-csatorna Dédai-Micz-fõcsatorna

32,020 1,325 2,976 3,725

Ördögárok-Zomlinicsatorna Tisza Ricsei-fõcsatorna Királyhegyesi-Száraz-ér Kraszna Szernye Csengeri-tói-csatorna Keleti-övcsatorna Sebes-Körös

9,109 10,400 7,160 17,700 4,393 28,670 0,225 6,071 11,657

Galambos-csatorna Dédai-Micz-fõcsatorna Bélyi-csatorna Csaronda-fõcsatorna Ricsei-fõcsatorna

5,493 1,965 1,230 15,050 5,390

Határmenti-csatorna Hosszúfok-HatárérKöleséri-fõcsatorna Inándi-csatorna Károlyi-folyás Karos-Szerdahelyicsatorna Kaszony-Botrágyicsatorna Keleti-övcsatorna Kígyós Királyhegyesi-Száraz-ér Kis-Körös-fõcsatorna Kocsóhát-Porgány-ér Kopolya-csatorna Korhány-csatorna Kovács-patak Körös-éri-fõcsatorna Krakk-éri-csatorna Kraszna Kutas-éri-csatorna Kutas-felsõ fõcsatorna Lápi-fõcsatorna Lapincs árapasztó vápa Mosztok-csatorna Nagy-Karcsa Nagytóti-Toprongyosfõcsatorna Õsiréti-csatorna Palád-patak Pap-I. csatorna Penészleki-I. csatorna Penészleki-II. csatorna Penészleki-III. csatorna

29637 Befogadó neve

Cigányka-ér Mosoni-Duna Csaronda-fõcsatorna Berettyó Pomogy-Bánfalvi-csatorna Palád-patak Bodrog Ferenc-csatorna Nagy-ér Szamossályi-árapasztó Tótfalusi-övcsatorna Galambos-csatorna Ószentiváni-csatorna Hosszúfok-HatárérKöleséri-fõcsatorna Hosszúfok-HatárérKöleséri-fõcsatorna Kis-Körös-fõcsatorna Kettõs-Körös Korhány-csatorna Kraszna Török-éri-fõcsatorna Szernye


1,620 1,203 4,800 8,880 1,926 13,100 10,450 34,000 14,150 10,002 4,821 2,804 7,127 47,740 7,690 2,330 36,480 1,700 * 13,732 16,700 2,800

Szamos Ferenc-csatorna Sámson-ApátfalviSzáraz-ér Berettyó Kiszombor-Csipkésifõcsatorna Gyepes-fõcsatorna Hosszúfok-HatárérKöleséri-fõcsatorna Szipa-fõcsatorna Tisza Maros Tisza Királyhegyesi-Száraz-ér Kutas-felfogó csatorna Kraszna Láhn-patak Szipa-fõcsatorna Déli-Radsky-csatorna Sebes-Körös

35,259 68,950 97,687

Gyepes-fõcsatorna Túr Csík-csatorna Ér-fõcsatorna Ér-fõcsatorna Ér-fõcsatorna

7,060 6,650 6,208 21,946 3,810 7,558

20,450 12,753 8,861 13,786 1,700 45,443 3,202 46,480 32,033 16,688 11,493 2,008 5,763 6,200 15,933

29638

MAGYAR KÖZLÖNY Csatorna neve

Penészleki-IV. csatorna Penészleki-V. csatorna Penészleki-VI. csatorna Penészleki-VII. csatorna Pete-Nagygéci-csatorna Pomogy-Bánfalvi-csatorna Pósa-éri-csatorna Rajkai-belvízcsatorna Rétárok-csatorna Rozsály-Zajtai-csatorna Sár-Éger-fõcsatorna Szénási-folyás Szipa-fõcsatorna Takó Tarcsai-határcsatorna Tavankuti Vereskereszt-Madarásztóicsatorna Zickisch-csatorna


Befogadó neve

Ér-fõcsatorna Ér-fõcsatorna Ér-fõcsatorna Ér-fõcsatorna Tótfalusi-övcsatorna Hanság-fõcsatorna Gyepes-fõcsatorna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Tisztaberki-Sár-csatorna Túr Károlyi-folyás Szipa-kivezetõ csatorna Ér-fõcsatorna Hanság-fõcsatorna Ferenc-csatorna Tisza Feldsee-csatorna

0,980 1,174 0,740 7,434 2,568 3,812 3,072 5,037 11,100 9,663 8,947 18,882 22,850 3,650 7,170 9,400 5,916 1,800

2. Az 1 millió m3 tározó térfogatot meghaladó állandó jellegû belvíztározók, azok töltõ-ürítõ csatornáival együtt Tározó(rendszer) neve

Térfogat (millió m3)

Császárszállási-tározórendszer Fancsika-I. tározó Félhalmi-holtág Harangodi-tározó K-V-1. tározó K-V-3. tározó K-XI. tározó Kecskeri-tározó Körmösdpusztai-tározó Leveleki-tározó Peresi-holtág Rétközi-tó Szamossályi-tározó Szarvas-Békésszentandrási-holtágrendszer Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos Vaja-Rohodi-tározórendszer Veker-éri-tározó X. tározó

4,353 1,450 1,000 1,569 3,542 10,158 2,134 1,840 3,800 5,280 4,200 11,080 2,270 4,800 7,250 1,949 2,810 1,850

3. a) Az elsõrendû árvízvédelmi mûvek, amelyek kettõnél több település belterületét vagy legalább 1 km2/km fajlagos kiterjedésû ártéri öblözetet védenek A folyó (árvízvédelmi mû) neve

Ágói-patak balpart Bakonyér balpart Bakonyér jobbpart Batár balpart

Az ártéri öblözet neve

Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi Holt-Marcal gyõri Holt-Marcal gyõri Palád-csécsei

Hossza (km)

5,392 2,840 2,078 9,940

A folyó (árvízvédelmi mû) neve

Berettyó balpart Berettyó jobbpart Berettyó jobbpart Berettyó jobbpart Bodrog balpart Csincse balpart Dongér balpart Dongér jobbpart Dráva balpart Dráva balpart Dráva balpart Duna balpart Duna balpart Duna jobbpart Duna jobbpart Duna jobbpart Duna jobbpart Duna jobbpart Duna jobbpart Duna jobbpart Duna jobbpart Duna jobbpart Duna jobbpart Duna jobbpart Ér fõcs. balpart Ér fõcs. jobbpart Fehér-Körös balpart Fehér-Körös balpart Fehér-Körös jobbpart Fekete-Körös balpart Fekete-Körös jobbpart Fekete-víz balpart Fekete-víz jobbpart Gyöngyös p. jobbpart Hármas-Körös balpart Hármas-Körös balpart Hármas-Körös jobbpart Hármas-Körös jobbpart Hármas-Körös jobbpart Hernád jobbpart Hortobágy-Berettyó balpart Hortobágy-Berettyó jobbpart Hortobágy-Berettyó jobbpart Ipoly balpart Kálló fõcs. balpart Kálló fõcs. jobbpart Keleti fõcs. balpart Keleti fõcs. jobbpart Kettõs-Körös balpart Kettõs-Körös jobbpart Közös fõcsatorna balpart Közös fõcsatorna jobbpart

2009/111. szám Az ártéri öblözet neve

Hossza (km)

Kis-Sárréti 70,452 Nagy-Sárréti 22,900 Berettyóújfalui 42,020 Érmelléki 5,490 Bodrogközi 39,799 Délborsodi 4,159 Csongrádi 7,500 Szegedi 7,500 Drávaszabolcsi 13,750 Kémesi 4,400 Ormánsági 55,945 Budapest-bajai 154,122 Margitta-szigeti 47,800 Szigetközi 61,724 Komárom-almásfüzitõi 14,283 Tát-esztergomi 8,337 Szentendrei-szigeti 15,642 Érdi 3,108 Ercsi 8,938 Adonyi 10,665 Madocsai 18,228 Duna-Sióközi 37,800 Sárközi 28,692 Mohácsi 19,865 Érmelléki 6,790 Berettyóújfalui 5,861 Gyulai 5,019 Békési 4,267 Remetei 9,475 Remetei 20,490 Sarkadi 15,829 Kémesi 4,618 Ormánsági 6,525 Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi 6,827 Békési 14,292 Körös-Tisza-Maros-közi 70,738 Nagy-Sárréti 28,413 Fegyvernek-mesterszállási 38,626 Köröszugi 18,728 Ócsalános-Hernád-közi 10,500 Nagy-Sárréti 76,930 Nagykunsági

54,280

Fegyvernek-mesterszállási

16,200

Balassagyarmati Berettyóújfalui Nagy-Sárréti Tiszanagyfalu-tiszalöki Hortobágyi Békési Sarkadi Szolnoki Szolnoki

4,150 1,925 11,210 3,475 3,205 35,040 36,193 4,500 4,500

2009/111. szám A folyó (árvízvédelmi mû) neve

Kraszna balpart Kraszna balpart Kraszna jobbpart Lajta balpart Lajta jobbpart Laskó jobbpart Laskó balpart Lónyay-fõcsatorna jobbpart Marcal balpart Marcal jobbpart Maros balpart Maros jobbpart Mosoni-Duna balpart Mosoni-Duna jobbpart Mosoni-Duna jobbpart Mosoni-Duna jobbpart Mura balpart Mura balpart Mura balpart Mura balpart Mura balpart Nádor balpart Németér balpart Németér jobbpart Paksi Atomerõmû Hidegvíz-csatorna jobbpart Paksi Atomerõmû Melegvíz-csatorna jobbpart Palád balpart Palád jobbpart Pécsi-víz balpart Rába balpart Rába balpart Rába jobbpart Rába jobbpart Rába jobbpart Rábca balpart Rábca jobbpart Répce-árapasztó balpart Répce-árapasztó jobbpart Rima balpart Rima jobbpart Ronyva balpart Sajó balpart Sajó balpart Sajó jobbpart Sajó jobbpart Sámson A. fõcs. balpart Sámson A. fõcs. jobbpart Sáréger balpart Sáréger jobbpart Sebes-Körös balpart

MAGYAR KÖZLÖNY Az ártéri öblözet neve

Hossza (km)

Ágerdõi Vitkai Szamos-Kraszna-közi Lajta balparti Lajta jobbparti Laskó-Tisza-ZagyvaTarna-közi Poroszlói Felsõszabolcsi

4,600 42,738

Marcalközi Holt-Marcal gyõri Torontáli Körös-Tisza-Maros-közi Szigetközi Mosoni-Duna Rábcaközi Rábaközi Holt-Marcal gyõri Murakeresztúri Molnári Tótszerdahelyi Birkitói Letenyei Duna-Sióközi Nagykunsági Nagykunsági Duna-Sióközi

19,253 6,661 28,640 47,400 30,253 17,969 4,874 6,866 9,421 2,717 5,014 11,924 14,284 1,095 9,100 3,300 0,393

Duna-Sióközi

Felsõtúri Palád-csécsei Kémesi Rábaközi Nicki Kemenesaljai Marcalközi Holt-Marcal gyõri Mosoni-Duna Rábcaközi Rábaközi Rábaközi Nicki Délborsodi Poroszlói Ronyvazugi Taktaközi Felsõzsolca-boldvai Szirma-sajóörösi Délborsodi Körös-Tisza-Maros-közi Körös-Tisza-Maros-közi Szamos-közi Szamos-közi Sarkadi

3,377 10,097 40,482 17,577 18,641 4,614

1,358

0,980 6,423 2,153 60,588 22,961 53,927 18,628 10,406 29,854 30,193 10,520 9,665 4,150 7,955 1,811 8,000 7,270 10,474 8,081 9,510 9,510 6,774 6,800 57,966

A folyó (árvízvédelmi mû) neve

Sebes-Körös jobbpart Sebes-Körös jobbpart Sió balpart Sió balpart Sió jobbpart Szamos balpart Szamos jobbpart Szarv-ágy balpart Szarv-ágy jobbpart Szentendrei-Duna balpart Szinva jobbpart Szt. László balpart Takta balpart Tápió balpart Tápiói jobbpart Tarna balpart Tarna jobbpart Tisza balpart Tisza balpart Tisza balpart Tisza balpart Tisza balpart Tisza balpart Tisza balpart Tisza balpart Tisza balpart Tisza balpart Tisza balpart Tisza balpart Tisza balpart Tisza balpart Tisza jobbpart Tisza jobbpart Tisza jobbpart Tisza jobbpart Tisza jobbpart Tisza jobbpart Tisza jobbpart Tisza jobbpart Tisza jobbpart Tisza jobbpart Túr balpart Túr jobbpart Túr jobbpart Vadász-patak jobbpart Váli víz balpart Váli víz jobbpart Zagyva balpart Zagyva balpart Zagyva balpart Zagyva jobbpart Zagyva jobbpart

29639 Az ártéri öblözet neve

Nagy-Sárréti Kis-Sárréti Duna-Sióközi Kajdacs-Simontornyai Sárközi Szamos-Kraszna-közi Szamos-közi Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi Szentendrei-szigeti Szirma-sajóörösi Ercsi Taktaközi Jánoshidai Szolnoki Laskó-Tisza-ZagyvaTarna-közi Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi Palád-csécsei Szamos-közi Vásárosnamény-benki Felsõszabolcsi Tiszanagyfalu-tiszalöki Hortobágyi Tiszaörvényi Nagykunsági Fegyvernek-mesterszállási Alcsiszigeti Cibakházi Köröszugi Körös-Tisza-Maros-közi Torontáli Beregi Bodrogközi Taktaközi Délborsodi Poroszlói Laskó-Tisza-ZagyvaTarna-közi Szolnoki Kécskei Csongrádi Szegedi Szamos-közi Palád-csécsei Felsõtúri Ócsalános-Hernád-közi Ercsi Adonyi Laskó-Tisza-ZagyvaTarna-közi Borsóhalmi Jászfényszarúi Jánoshidai Szolnoki

Hossza (km)

14,013 42,452 17,635 32,350 14,419 46,650 46,385 3,010 3,019 9,059 0,300 4,735 28,643 10,912 6,320 36,214 8,180 16,082 31,300 23,038 73,213 20,025 76,790 3,380 24,230 57,890 25,995 21,100 36,400 64,166 12,400 62,812 67,942 45,381 49,783 12,944 83,913 43,511 16,599 28,536 59,964 26,665 20,600 7,422 1,300 2,829 4,235 54,623 9,520 18,985 41,067 24,018

29640

MAGYAR KÖZLÖNY

3. b) A másodrendû árvízvédelmi mûvek ba) Az elsõrendû árvízvédelmi mû használhatatlanná válása esetén, annak mentesített területén kettõnél több település belterületének ideiglenes védelmére alkalmasak A folyó (védvonal) neve

Berettyó balpart Duna balpart Duna balpart Duna balpart Duna jobbpart Duna jobbpart Hortobágy-Berettyó balpart Rábca jobbpart Ráckevei-Duna balpart Ráckevei-Duna jobbpart Tisza balpart Szamos jobbpart Tisza balpart Tisza balpart Tisza balpart Tisza balpart Tisza jobbpart Tisza jobbpart Tisza jobbpart Tisza jobbpart Zagyva jobbpart

Hossza (km)

Megjegyzés

9,638 Darvas-berettyószentmártoni lok. töltés 22,000 DVCs jobbparti lok. töltés 7,500 Szeremlei lok. töltés 14,000 Dávod-Hercegszántóországhatár lok. töltés 17,200 Kisvajkai lok. töltés 5,730 Faddi lok. töltés 15,580 Püspökladány-Nádudvar lok. töltés 1,073 12,970 24,600 1,000 Olcsvaapáti körtöltés 16,773 Tiszafüred-Tiszacsege lok. töltés 14,035 Tiszacsege-Újszentmargita lok. töltés 50,300 ÚjszentmargitaTiszavasvári lok. töltés 3,990 Tiszaugi lokalizációs töltés 6,000 Tokaj-tiszaladányi lok. töltés 7,600 Sövényházi keresztgát 11,508 Paphalmi töltés 9,118 Percsorai keresztgát 3,000 Határmenti lokalizációs töltés

bb) Az államhatár mentén húzódó, a külföldrõl betörõ vizek ellen védõ lokalizációs töltések A folyó (védvonal) neve

Berettyó balpart Fehér-Körös balpart Fehér-Körös jobbpart Fekete-Körös balpart Fekete-Körös jobbpart Sebes-Körös balpart Lajta-összekötõcsatorna balpart

Hossza (km)

Megjegyzés

2,120 Kismarjai lokalizációs töltés 10,290 Fehér-Körös bp-i lok. töltés 9,770 Fehér-Fekete-Körös közti lokalizációs töltés 49,640 Fekete-Sebes-Körös közti lokalizációs töltés 0,282 Lajta fõmeder és Lajta bal parti csat. közti lokalizációs töltés

A folyó (védvonal) neve

Maros jobbpart Névtelen-patak jobbpart Palád balpart Ronyva balpart Sajó balpart Sebes-Körös jobbpart Szamos jobbpart Tisza jobbpart

2009/111. szám Hossza (km)

Megjegyzés

5,055 Élõvíz fõcsat. jp-i töltés 0,950 Bánrévei töltés 3,177 1,811 Sátoraljaújhelyfelsõberecki töltés 0,467 Bánrévei töltés 3,610 Körösszegapáti lok. töltés 25,234 Szamos-Sáréger zárógát 5,150 Zemplénagárd-dámóci lok. töltés

bc) Az árvízi tározó töltõ-ürítõ és határoló vízi létesítményei A folyó (védvonal) neve

Ágói-patak jobbpart Berettyó balpart; Sebes-Körös jobbpart Bodrog jobbpart Berettyó balpart Fehér-Körös jobbpart; Fekete-Körös balpart Fekete-Körös balpart Kettõs-Körös jobbpart; Sebes-Körös balpart Kebele-patak Kerka-patak Lajta balpart Lajta balparti csat. jobbpart Répce Ronyva jobbpart Tarna jobbpart Tisza jobbpart Zagyva jobbpart Zagyva jobbpart

Hossza (km)

Megjegyzés

5,417 Borsóhalmi-szükségtározó töltése 8,865 Halaspusztai szükségtározó 10,175 Ronyvazugi szükségtározó töltése 26,666 Kutas szükségtározó töltése 3,644 Kisdelta szükségtározó töltése 11,015 Mályvádi szükségtározó töltése 7,750 Mérgesi szükségtározó töltése 5,469 Kebele-árvíztározó töltése 1,192 Alsószenterzsébetiárvíztározó töltése 14,400 Lajta-szükségtározó töltése 13,700 Lajta-szükségtározó töltése 3,096 Gór-Bük-árvíztározó töltése 2,327 Ronyvazugi szükségtározó töltése 4,671 Borsóhalmi-szükségtározó töltése 23,830 Cigánd-tiszakarádi szükségtározó töltése 5,620 Jásztelki szükségtározó északi töltése 3,300 Jásztelki szükségtározó déli töltése

4. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. számú melléklete szerinti folyók, valamint az elõzõ pon-

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tokban meghatározott csatornák szabályozó mûvei, hajóvagy egyéb zsilipei, árvízkapui, folyók duzzasztott terei Folyó megnevezése

Által-ér Duna Duna Dunacsúny-Rajkaiszivárgócsatorna Rajka-Dunakilitiszivárgócsatorna Rajka-Dunakilitiszivárgócsatorna Rajka-Dunakilitiszivárgócsatorna Fehér-Körös Hármas-Körös Hármas-Körös Hernád Hortobágy-Berettyó Hortobágy-Berettyó Hortobágy-Berettyó Kettõs-Körös Lajta Lónyay-fõcsatorna Marcal Mosoni-Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna Rába Rába Ráckevei-Duna Ráckevei-Duna Sebes-Körös Sebes-Körös Sió Sió Sió Tisza Tisza Tisza Túr Túr Duna-Tisza-csatorna Duna-Tisza-csatorna Ferenc-tápcsatorna Hanság-fõcsatorna Jászsági-fõcsatorna Jászsági-fõcsatorna Jászsági-fõcsatorna Jászsági-fõcsatorna K-III. fõcsatorna K-III. fõcsatorna K-III. fõcsatorna K-III. fõcsatorna K-III. fõcsatorna

A mûtárgy neve

Vecserei zsilip Dunakiliti fenékküszöb Dunakiliti vízlépcsõ Homokparti (II. sz.) zsilip Záperdei (III. sz.) zsilip Diós (IV. sz.) zsilip Csölösztõi (V. sz.) zsilip Gyulai duzzasztó Békésszentandrási vízlépcsõ Bökényi vízlépcsõ Hernádszurdok fixgát Ágotai vészelzárómû Mezõtúri torkolati árvízkapu Mezõtúri torkolati hármaszsilip Békési duzzasztó Lajta Mosonmagyaróvári duzzasztó Lónyay-fõcsatorna torkolati mûtárgy (árvízkapu) Marcal duzzasztó Rajkai vízkivételi zsilip Vigh (VI. sz.) zsilip Mosonmagyaróvári duzzasztó Szentgotthárdi duzzasztó Nicki duzzasztó Kvassay zsilip Tassi zsilip Biharugrai fenékgát Körösladányi duzzasztó Siófoki leeresztõ zsilip és hajózsilip Balatonkiliti mederduzzasztó Sió árvízkapu Tisza tó Tiszalöki vízlépcsõ Kiskörei vízlépcsõ Sonkádi duzzasztó Túr torkolati mûtárgy Dunaharaszti tûsgát Sári-zsilip Deák Ferenc zsilip Mekszikópusztai zsilip Beeresztõ zsilip Hanyi vízleadó Sajfoki vízleadó 28-as vízleadó K-III. fõvízkivétel I. sz. vízszintszabályzó II. sz. vízszintszabályzó III. sz. vízszintszabályzó IV. sz. vízszintszabályzó

29641

Folyó megnevezése

K-III. fõcsatorna K-IV. fõcsatorna K-IV. fõcsatorna K-IV. fõcsatorna K-IV. fõcsatorna K-IV. fõcsatorna K-IV. fõcsatorna K-IV. fõcsatorna Keleti-fõcsatorna Keleti-fõcsatorna Keleti-fõcsatorna Keleti-fõcsatorna Kiskunsági-fõcsatorna Kiskunsági-fõcsatorna Kiskunsági-fõcsatorna Kiskunsági-fõcsatorna Kiskunsági-fõcsatorna Nagykunsági-fõcsatorna Nagykunsági-fõcsatorna Nagykunsági-fõcsatorna Nagykunsági-fõcsatorna Nagykunsági-fõcsatorna Nagykunsági-fõcsatorna (Keleti ág) Nagykunsági-fõcsatorna (Keleti ág) NK-III-2. öntözõcsatorna NK-III-2. öntözõcsatorna NK-III-2. öntözõcsatorna NK-III-2. öntözõcsatorna NK-III-2. öntözõcsatorna NK-III-2. öntözõcsatorna Nyugati-fõcsatorna

A mûtárgy neve

V. sz. vízszintszabályzó K-IV. fõvízkivétel 6T. automatikus vízszintszabályzó 9T. automatikus vízszintszabályzó 14T. automatikus vízszintszabályzó 16T. automatikus vízszintszabályzó 20T. automatikus vízszintszabályzó 24T. automatikus vízszintszabályzó Tiszavasvári-keleti vízbeeresztõ- és hajózsilip Balmazújvárosi bukó Hajdúszoboszlói bukó Bakonszegi zsilip Tassi zsilip Homoki zsilip Halas-tói zsilip DVCS-kitorkollás Akasztói zsilip Beeresztõ zsilip 14. sz. alvízszint-szabályzó 31. sz. alvízszint-szabályzó 34. sz. alvízszint-szabályzó Leürítõ zsilip 18. sz. alvízszint-szabályzó Fenékleürítõ

1. sz. alvízszint-szabályzó 7. sz. zsilip 14. sz. alvízszint-szabályzó 20. sz. alvízszint-szabályzó 21. sz. alvízszint-szabályzó 22. sz. alvízszint-szabályzó Tiszavasvári-nyugati vízbeeresztõ zsilip Nyugati-fõcsatorna I. vízszintszabályzó Nyugati-fõcsatorna II. vízszintszabályzó Nyugati-fõcsatorna III. vízszintszabályzó Nyugati-fõcsatorna Hármas elosztó zsilip Rábca árapasztó csatorna Rábca árvízkapu Takta-övcsatorna Kesznyéteni árvízkapu

5. Regionális víziközmûbõl a közmûvagyon 5. a) Vízellátás Regionális Víziközmû megnevezése (RVR)

Bicskei RVR Borsodi RVR (Rakaca ivóvíztározó) Dél-Borsodi RVR Dél-kelet Balatoni RVR Dorogi RVR Duna-balparti RVR

Vízbázisának kapacitása ezer m3/nap

Víztisztítómûvének kapacitása ezer m3/nap

Közmûhálózatának hossza (km)

21,9 21,0

– 17,2

140,0 272,6

9,5 41,6 29,2 100,8

9,5 41,6 – –

53,0 929,0 459,0 2389,4

29642 Regionális Víziközmû megnevezése (RVR)

MAGYAR KÖZLÖNY Vízbázisának kapacitása ezer m3/nap

Duna-jobbparti RVR Dunai RVR Észak-kelet Balatoni RVR Észak-Nógrádi RVR (Komra-völgyi ivóvíztározó) Észak-Szabolcsi RVR Geszterédi RVR Hevesi RVR Ipolymenti RVR Kelet-Borsodi RVR Keleti-Fõcsatorna RVR Közép-NógrádMátravidéki RVR (Hasznosi ivóvíztár.) Mátrai (felszín RVR alatti) (Köszörûvölgyi ivóvíztározó) (Csórréti ivóvíztározó) Nyírád-Ajka RVR Nyíregyházi RVR Nyugat-Balatoni RVR Ózdi RVR (felszín alatti) (Lázbérci ivóvíztározó) Pécs-Mohács és Pécs-Komló RVR Rákhegyi RVR Sajóecsegi (felszín RVR alatti) (Bódva) (ipari, Bódva) Sümegi RVR Tatabányai RVR Velencei-tavi RVR

Víztisztítómûvének kapacitása ezer m3/nap


50,9 15,5 40,7

– – 25,0

938,6 31,4 509,5

24,2

18,0

107,1

8,3 8,3 6,7 5,1 91,0 54,0 10,6

7,0 10,0 6,7 – 50,0 30,0 10,0

30,3 27,6 157,2 139,2 229,1 43,3 39,5

0,1

0,1

1,3

1,2 177,7

3,2

3,0

40,0 66,0 54,5 0,05

– 48,0 24,5 0,05

18,7 77,0 1432,7

24,0

24,0

201,0

95,0

62,0

104,6

19,2 –

24,0 –

113,6 74,7

15,4

15,4

23,1

8,4 51,2 21,5

– – 2,0

50,8 1134,0 353,8

5. b) Szennyvízelvezetés, -tisztítás Regionális Víziközmû megnevezése (RSzvet)

Balatoni RSzvet-k I. régió: Balatonvilágos-Balatonszárszó

Szennyvíztelepének kapacitása ezer m3/nap

32,5


353,4

2009/111. szám

Regionális Víziközmû megnevezése (RSzvet)

Szennyvíztelepének kapacitása ezer m3/nap

II. régió: Balatonszemes-Fonyód III. régió: Balatonfenyves-Balatonberény IV. régió: Keszthely-Balatongyörök V. régió: Zánka-Szigliget VI. régió: Balatonakali-Balatonfûzfõ VII. régió: Balatonkenese-Balatonakarattya Dorogi RSzvet Duna-balparti RSzvet Duna-jobbparti RSzvet Esztergomi RSzvet Tatabányai RSzvet Tatai RSzvet Velencei-tavi RSzvet


14,4

212,7

7,0

242,2

21,5

224,0

3,8

150,9

17,0

298,8

5,0

138,3

5,0 25,0 14,2 12,0 16,0 6,0 12,4

31,7 391,0 112,0 43,7 165,2 50,8 267,0

6. A belvízöblözetek és a belvízrendszerek fõcsatornáinak közös mûködtetését segítõ összekötõ vagy megcsapoló belvízcsatornák, és a 2 m3/s torkolati vízszállító-képességet meghaladó belvízcsatornák, valamint az azok mûködéséhez szükséges mûtárgyak

* szakaszonkénti összes hossz A közös mûködtetést segítõ összekötõ vagy megcsapoló csatorna neve

12–28. összekötõcsatorna 5–120. csatorna 72. összekötõcsatorna Ásványi-tápcsatorna Barbacsi-csatorna Berek-ér-Puszta-ér Berek-ér-Sárrétiösszekötõcsatorna Bodzás-ér Bodzás-Fancsika-II. összekötõcsatorna Börcsi-Ó-Rábca Csente-Szakáli-I. csatorna Csente-Szakáli-II. csatorna Cserei-ér Csikosér-Élõvízösszekötõcsatorna

Befogadó neve


12. csatorna Jobb parti szivárgó 33. csatorna Duna Kölesmajori-csatorna Sárréti-fõcsatorna Sárréti-fõcsatorna

7,500 4,700 4,375 0,352 6,235 8,493 1,420

Kati-ér Fancsika-II. tározó

3,619 2,650

Rábca Kutas alsó fõcsatorna Kõdombszigeti-fõcsatorna Kondoros-csatorna Élõvíz-csatorna

6,166 6,386 12,060 4,165 0,972

2009/111. szám A közös mûködtetést segítõ összekötõ vagy megcsapoló csatorna neve

Csillagosiösszekötõcsatorna Csökmõ-Halasi-csatorna Dióér-Holt-Sebes-Körösösszekötõcsatorna Doba-Tiszasülyi–28. összekötõcsatorna Északi-fõcsatorna Farkas-árok Fehér-tói-ér Forgácsháti-csatorna Füredkócsi-tározólecsapolócsatorna Fürjér-Vidiérösszekötõcsatorna Gátér-Fehértóiösszekötõcsatorna Gojdár-Pamukéri-csatorna Gõgõ-Szenke-fõcsatorna Gúti-ér Hamvas-Alsófutakiösszekötõcsatorna Harta-I. összekötõcsatorna Harta-II. összekötõcsatorna Hollózugi-árapasztó Holt-Sebes-KörösHatárér-összekötõcsatorna Homoródiösszekötõcsatorna I/4. csatorna II. övcsatorna III. fõcsatorna III/6. csatorna IV. csatorna K–1. csatorna K–11. csatorna K–13. csatorna K-V-1. megkerülõ csatorna K-V-1.-Kadarcsösszekötõcsatorna K-V-3.-Kadarcsösszekötõcsatorna K-XI. lecsapolócsatorna K-XI.-Pálfokiösszekötõcsatorna Kengyelesi-csatorna Kisbodakiösszekötõcsatorna

MAGYAR KÖZLÖNY Csatorna hossza (km)

A közös mûködtetést segítõ összekötõ vagy megcsapoló csatorna neve

Sárközi-II. fõcsatorna

0,150

Nagy-foki-csatorna Holt-Sebes-Körösfõcsatorna Tiszasülyi-28. csatorna

1,645 0,650

Szamos Kapuvár-Bõsárkányicsatorna Pocsaji-ér Hortobágy-fõcsatorna Sarkad-Mérges-Sáros-ér

18,840 16,022

Kis-Körös-Barátérösszekötõcsatorna Kis-Rába Kis-Rába (kettõs ág) Kis-Rába (Kisfaludi mellékág) Kisújszállási-III. csatorna Kisújszállási-XL. csatorna Kisújszállási X-XII. csatorna Kisújszállási X-XXVII. csatorna Klágya-Duna Kopolya-Gyepes felsõ összekötõcsatorna Kölesmajori-csatorna Kunere-csatorna Kurjantó-Kondortóösszekötõcsatorna Lébény-Hanyi-1. csatorna Lébény-Hanyi-2. csatorna Lébény-Hanyi-fõcsatorna Létai-Nagy-érösszekötõcsatorna Ludas-ér Matyér-Fehértói-csatorna Megkerülõ Mérges-ér Mirhó-Kisgyolcsiösszekötõcsatorna Morgó-foki-tápcsatorna Móricföldi-II. csatorna Mosonszentjánosiösszekötõcsatorna Mûrét-Kis-tiszai-csatorna Nagy-foki-csatorna Nagy-vájás Örömkõ-laposi-csatorna Pál-foki-csatorna Patéi-csatorna Pocsaji-ér Rábatamási-határcsatorna

Befogadó neve

2,657

3,846 5,650 7,300

Vidi-ér

8,416

Csukás-éri-fõcsatorna

3,144

Sártó-Ökröstói-csatorna Öreg-Túr Bodzás-ér Hamvas-fõcsatorna

7,748 19,110 5,328 4,550

V. csatorna Fûzvölgyi-fõcsatorna

1,415 3,295

Sebes-Körös Hosszúfok-HatárérKöleséri-fõcsatorna Sárközi-I. fõcsatorna

0,580 19,244

Dömsödi-holtág (felsõ szakasz) I. övcsatorna Duna Ráckevei-Duna Ráckevei-Duna Kórógy-ér Veker-ér K-1. csatorna Kadarcs-Karácsonyfokicsatorna Kadarcs-Karácsonyfokicsatorna Kadarcs-Karácsonyfokicsatorna K-XI.-Pálfokiösszekötõcsatorna Pál-foki-csatorna III. fõcsatorna Duna

2,600 0,119 11,000 10,485 0,100 0,162 15,596 7,689 4,880 3,040 2,100 0,220 2,830 0,206 0,050 0,346

Remencei-csatorna Répce jobb parti fõlecsapoló csatorna Sebes-éri-IV. csatorna Siratói-összekötõcsatorna Solti-árapasztó Szeghalmi-megcsapoló csatorna

29643

Befogadó neve

Kis-Körös-fõcsatorna Rábca Kis-Rába Kis-Rába


0,979 40,235 0,150 2,325

Kakat-csatorna Kakat-csatorna Kakat-csatorna

6,900 2,672 2,184

Kakat-csatorna

2,960

Ferenc-tápcsatorna Kopolya-csatorna

6,410 3,010

Kepés-Lesvári-fõcsatorna Zagyva I. övcsatorna

2,238 1,824 7,783

Rábcai-tõzegcsatorna Lébényi-belvízcsatorna Mosonszentjánosi-csatorna Nagy-ér

8,330 8,145 9,847 4,200

Kurca-fõcsatorna Matyér-Subasai-csatorna Szelidi-tavi Kálló-ér Mirhó-Gyolcsi-csatorna Fekete-Körös Kõdombszigeti-fõcsatorna Bordacsi-csatorna Percsorai-fõcsatorna Kutas-fõcsatorna Lápi-fõcsatorna Révfalui-csatorna Kispálszigeti-csatorna Veker-ér Nagy-ér Kapuvár-Bõsárkányicsatorna Bácsai-csatorna Répce Villogó-csatorna SzarvasBékésszentandrási-holtág Duna Sebes-Körös

12,227 6,664 6,290 1,043 2,564 0,821 2,525 1,340 6,048 12,571 6,700 5,225 2,350 2,600 0,535 7,375 2,235 7,766 2,550 1,444 3,522 3,354

29644 A közös mûködtetést segítõ összekötõ vagy megcsapoló csatorna neve

Szigetbecseiátkötõcsatorna Szittyó-csatorna Szöcsköd-KomádiI-II. csatorna Tapolnok-fõcsatorna Terehalom-MucsihátKórógy-összekötõcsatorna Terehalom-Mucsiháticsatorna Tói-csatorna Tordai-csatorna Tordosa Tökföldi-tápcsatorna Urhanya-csatorna Újfoki-csatorna V-11. csatorna V-14. csatorna V-3. (Óvári-)csatorna V. csatorna Vámház-ér Vámház-ér-Kis-Rábaösszekötõcsatorna Vasútmenti-csatorna Veker-Ecser-Kórógyösszekötõcsatorna Vidre-ér Vidre-ériösszekötõcsatorna XX. árapasztó 2 m3/s torkolati vízszállítóképességet meghaladó csatorna neve

12. csatorna 14. csatorna 22. csatorna 33. csatorna Adonyi-fõcsatorna Algyõi-fõcsatorna Álomzugi-csatorna Alpár-Nyárlõrincifõcsatorna Alsó-alvízi-tápcsatorna Alsó-fõcsatorna Alsó-Kadarcs-csatorna Alsó-Ó-Berettyó-csatorna Alsó-Öreg-Túr Alsó-Selypes-fõcsatorna Alsófutaki-csatorna

MAGYAR KÖZLÖNY

Befogadó neve

III/6. csatorna


0,535

XXX. csatorna Kutas-fõcsatorna

10,270 10,584

Öreg-Túr Kórógy-ér

24,990 2,720

Kórógy-ér

8,177

Kraszna Sebes-Körös Kapuvár-Bõsárkányicsatorna Vargahosszai fõcsatorna Lébényi belvízcsatorna Duna Villogó-csatorna Villogó-csatorna V. (Vargahosszai-) fõcsatorna Ráckevei-Duna Kis-Répce Kis-Rába Kõris-patak Veker-ér Felsõ-fõcsatorna Vidre-ér Duna-völgyi-fõcsatorna

Befogadó neve

0,800 3,035 13,150 0,910 5,400 1,973 1,585 1,112 8,070 0,480 7,833 0,530 1,680 8,060 12,890 4,750 2,390 Csatorna hossza (km)

Saj-foki-csatorna Hanyi-csatorna Tiszasülyi-28. csatorna Millér-csatorna Duna Tisza Hortobágy-Berettyó Alpári-holtág

10,200 9,523 9,000 24,366 4,470 17,008 6,964 41,473

Kékcsei-tápcsatorna Felsõ-fõcsatorna Kösely-fõcsatorna Sárréti-fõcsatorna Túr Tiszakeszi-fõcsatorna Hortobágy-Berettyó

1,550 9,450 19,930 13,314 14,070 6,265 10,832

2 m3/s torkolati vízszállítóképességet meghaladó csatorna neve

Alsóréti-csatorna Aranyad-éri-csatorna

2009/111. szám

Befogadó neve


Tisza Sámson-ApátfalviSzáraz-ér Sarkad-Mérges-Sáros-ér Mosoni-Duna Hortobágy-fõcsatorna Tisza Balaton

1,209 13,536

Balatonlellei szivattyútelepnyomócsatorna Bárkás-csatorna Fekete-Körös Bársonyos-csatorna Hernád Bédai-holtág Külsõ-Bédai-holtág Békés-III. tápcsatorna Kettõs-Körös Belfõ-csatorna Tisza Bodrogzugi-I. csatorna Bodrog Bodrogzugi-II. csatorna Bodrogzugi-I. csatorna Bódvaj-patak Kraszna Bordacsi-csatorna Kimlei-csatorna Borzasi-összekötõcsatorna XXX. csatorna Brassó-ér Kadarcs-Karácsonyfokicsatorna Büngösdi-fõcsatorna Kettõs-Körös Cigány-foki-fõcsatorna Holt-Sebes-Körösfõcsatorna Csárdaszállási-csatorna Mezõberényi-fõcsatorna Császári-OláhrétiCsászári-Oláhrétitápcsatorna tározórendszer Csátés-csatorna Tiszasülyi-28. csatorna Cserepes-Pap-ér Hortobágy-fõcsatorna Csincsa-csatorna Laskó-patak Csincse-övcsatorna Rima Csomata-csatorna Öreg-Túr Csorna-Foktõi-csatorna Duna Csukás-ér Kõrös-ér Csukás-éri-fõcsatorna Dong-éri-fõcsatorna Csukásér-NyárlõrinciCsukás-éri-fõcsatorna összekötõcsatorna Dános-csatorna Lanka-csatorna Dár-fokiSzekszárd-Bátaiösszekötõcsatorna fõcsatorna Deszk-Fehértói-fõcsatorna Maros Dió-éri-fõcsatorna Sebes-Körös Doba-csatorna Tisza Dong-éri-fõcsatorna Tisza Dorozsma-HalasiDorozsma-Majsaifõcsatorna fõcsatorna Dorozsma-MajsaiAlgyõi-fõcsatorna fõcsatorna

1,368

Árkus-fõcsatorna Bácsai-csatorna Bágy-Szandalik-csatorna Bal parti szivárgó Balatonlellei szivattyútelepnyomócsatorna Balatonlellei-B. árok

44,530 6,743 15,723 27,520 0,247

3,376 60,300 11,500 1,150 57,740 13,550 9,070 15,840 9,612 0,240 3,112 22,004 21,320 5,660 1,700 28,000 8,830 21,700 23,335 36,400 33,380 11,690 37,596 13,256 2,971 4,120 9,643 22,406 16,608 70,447 28,252 38,630

2009/111. szám 2 m3/s torkolati vízszállítóképességet meghaladó csatorna neve

Dögös-Kákafokifõcsatorna Duna-völgyi-fõcsatorna Eger-csatorna Eleki-fõcsatorna Élõvíz-csatorna Élõvíz-fõcsatorna (hullámtéri szakasz) Eresztõhalmi-I. csatorna Érfûi-csatorna Érpataki-fõfolyás Északi-fõgyûjtõ Északi-övcsatorna Fazekaszugi-fõcsatorna Fehér-tói-tározótápcsatorna Fehérnádi-csatorna Fehértó-Majsai-fõcsatorna Fekete-Körös-Kopolyaösszekötõcsatorna Félegyházi-fõcsatorna Félhalmi-csatorna Felsõ-alvízi-tápcsatorna Felsõ-fõcsatorna Felsõréhelyi-fõcsatorna Foki-csatorna Folyás-éri-fõcsatorna Füredkócsi-tározótápcsatorna Fûzvölgyi-fõcsatorna Gaja-malomcsatorna Gencsháti-csatorna Gerje Gerje-mellékcsatorna Gerlai-holtág Gombócos-Bár-Dunacsatorna Görbeházi-csatorna Gyáli-1. fõcsatorna Gyáli-17. csatorna Gyáli-2. fõcsatorna Gyáli-24. csatorna Györpölési elõtéri csatorna Gyulai-lecsapolócsatorna Gyulai-tápcsatorna Gyulavári-fõcsatorna Halásztanyai-csatorna Hamvas-fõcsatorna Hamvas-Sárrétiösszekötõcsatorna

MAGYAR KÖZLÖNY

Befogadó neve

SzarvasBékésszentandrási-holtág Duna Kánya-patak Kígyósi-fõcsatorna Kettõs-Körös Maros



55,200

Hanság-fõcsatorna Hanyi-csatorna Hanyi-Sajfokiösszekötõcsatorna Harangzugi-I. c. csatorna Harangzugi-I. csatorna Hataj-csatorna Határmenti Hédervár-Darnói-csatorna

146,526 27,840 30,300 37,352 1,160

Zagyva Tisza Lónyay-fõcsatorna Karapancsai-fõcsatorna Prügyi-fõcsatorna Hármas-Körös Fehér-tói-tározó

0,563 1,750 50,160 13,320 5,200 13,591 2,850

Sulymos-fõcsatorna Algyõi-fõcsatorna Fekete-Körös

6,000 37,529 0,177

Csukás-éri-fõcsatorna Félhalmi-holtág Kékcsei-tápcsatorna Tisza Hortobágy-Berettyó Tolnai-Holt-Duna Sebes-Körös Füredkócsi-tározó

45,563 4,919 1,243 18,162 21,594 3,700 20,501 5,350

Kékesiréti Gaja-patak Szárazér-Porgányifõcsatorna Közös-csatorna Gerje Élõvíz-csatorna Zsejkei csatorna

48,169 3,993 4,050 49,900 20,305 11,949 8,825

Bágy-Szandalik-csatorna Ráckevei-Duna Gyáli-1. fõcsatorna Gyáli-1. fõcsatorna Gyáli-2. fõcsatorna Tisza Kígyósi-fõcsatorna Fehér-Körös Fehér-Körös Tisza Hortobágy-Berettyó Hamvas-fõcsatorna

3,490 24,660 7,583 17,150 9,619 0,683 11,058 1,540 7,350 5,050 45,148 1,142

Hédervár-Vadaskerticsatorna Hejõ-fõcsatorna Hejõ-Szarda-övcsatorna Hódtó-Kis-tiszai-csatorna Holt-Marcal Holt-Sebes-Körösfõcsatorna Homok-Sarródi-csatorna Hortobágy-fõcsatorna Hortobágy-Kadarcsösszekötõcsatorna I-13. csatorna I. árapasztó I. övcsatorna Igali gravitációs fõcsatorna III. övcsatorna Inérháti-fõcsatorna Ively-ér Jobb parti szivárgó Kadarcs-Karácsonyfokicsatorna Kadia-Ó-Duna Kakat-csatorna Kállai-fõfolyás Kálló-ér Kamuti-csatorna Kapuvár-Bõsárkányicsatorna Karapancsai-fõcsatorna Karász-Gyulaházi-csatorna Karcagi-I. csatorna Karcagi-II. csatorna Karcagi-III. csatorna Karcsa-csatorna Kártavai-csatorna Kati-ér Kékcsei-tápcsatorna Kékesiréti Kenyere-ér Kepés-Lesvári-fõcsatorna

29645

Befogadó neve


Rábca Tisza Saj-foki-csatorna

34,971 43,625 0,914

Harangzugi-I. csatorna Hármas-Körös Tisza Zagyva Hédervár-Vadaskerticsatorna Mosoni-Duna

24,305 20,638 0,776 1,225 8,242

Tisza Sajó Györpölési elõtéri csatorna Nagy-Pándzsa Sebes-Körös

23,600 11,200 15,796 12,692 53,042

Hanság-fõcsatorna Hortobágy-Berettyó Hortobágy-fõcsatorna

7,530 93,267 4,896

5,100

Hortobágy-Berettyó Ráckevei-Duna Duna-völgyi-fõcsatorna Ferenc-tápcsatorna Duna-völgyi-fõcsatorna Sajó Északi-övcsatorna Tisza Hortobágy-fõcsatorna

2,263 16,993 37,647 40,373 36,880 10,200 4,060 19,680 * 36,593

Ferenc-tápcsatorna Hortobágy-Berettyó Lónyay-fõcsatorna Berettyó Mezõberényi-fõcsatorna Rábca

10,004 45,300 54,630 29,365 7,906 15,987

Kadia-Ó-Duna Kártavai-csatorna Hortobágy-Berettyó Karcagi-I. csatorna Hortobágy-Berettyó Tiszakarádi-fõcsatorna Lónyay-fõcsatorna Kálló-ér Rétközi-tó Megkerülõ Tisza Rábca

22,761 16,400 23,024 20,650 9,080 12,300 4,600 52,600 5,455 4,431 11,508 30,945

29646 2 m3/s torkolati vízszállítóképességet meghaladó csatorna neve

Kerülõházi-csatorna Keszeg-ér Kígyós-ér (mellékág) Kígyósi-fõcsatorna Kimlei-csatorna Király-ér Kis-foki-csatorna Kis-Rába-öblítõcsatorna Kis-Répce Kis-tiszai zsilip- és beeresztõ csatorna Kisgyepi-csatorna Kispálszigeti-csatorna Kisújszállási-II-3. csatorna Kiszombor-Csipkésifõcsatorna Kocsordi-fõcsatorna Kondoros-csatorna Kopáncs-Kis-tiszaifõcsatorna Kopolya-Gyepes alsó összekötõcsatorna Korcsina-csatorna Kórógy-ér Kósdi elõtéri csatorna Kõdombszigeti-fõcsatorna KÖF-DVCSösszekötõcsatorna Köles-ér Kõris-árapasztó Kõris-patak Kõrös-ér Kõrösér-Nyilasösszekötõcsatorna Körtvélyesi-árok Kösely-fõcsatorna Kösely-Hajdúszovátiátmetszés Kötegyáni-övcsatorna Közös-csatorna Kurca-fõcsatorna Kurca-toroki elõtéri csatorna Kutas alsó fõcsatorna Kutas-felfogócsatorna Lanka-csatorna Lankóci-Kis-Dunacsatorna Lápi-mellékcsatorna Leányvár-Agárdi-csatorna

MAGYAR KÖZLÖNY

Befogadó neve

Felsõ-alvízi-tápcsatorna Rábca Kiskunsági-fõcsatorna Gerlai-holtág Rábca Bágy-Szandalik-csatorna Bal parti szivárgó Rába Hanság-fõcsatorna Nagyfai-Holt-Tisza Zagyva Ó-Berettyó Hortobágy-Berettyó Maros Kraszna Kösely-fõcsatorna Hódtó-Kis-tiszai-csatorna Kopolya-csatorna


7,590 50,226 7,710 10,085 13,312 42,988 5,860 0,150 12,130 0,145 8,200 6,400 0,725 5,686 11,919 29,586 6,743 1,770

Dráva Kurca-fõcsatorna Tisza Sebes-Körös Duna-völgyi-fõcsatorna

18,540 49,800 0,337 20,530 0,450

Kardos-ér Kis-Rába Répce Tisza Kõrös-ér

10,814 3,225 10,647 40,312 8,800

Nádor-csatorna Hortobágy-fõcsatorna Keleti-fõcsatorna

7,610 60,900 10,000

Kopolya-csatorna Tisza Kurca-toroki elõtéri csatorna Tisza

4,970 8,200 39,359

Berettyó Körmösdpusztai-tározó Dráva-holtág Duna

46,580 9,310 10,695 5,705

Lápi-fõcsatorna Ricsei-fõcsatorna

13,300 8,800

0,150


Lébényi-belvízcsatorna Lébényi-zsilipcsatorna Létai-ér Lónyay-fõcsatorna Lórés-Siratóiösszekötõcsatorna Magdolna-ér Mágocs-ér Makkodi-fõcsatorna Makócsa-fõcsatorna Makói-fõcsatorna Malomzug-Décsipusztaicsatorna Malomzug-Simafokicsatorna Marcal-belvízcsatorna Máriapócsi-fõfolyás Maros jobb parti tápcsatorna Mátételkei-Kígyós Mátyáshalmi-fõcsatorna Matyér-Subasai-csatorna Meggyes-Csaholyi-folyás Mezõberényi-fõcsatorna Mezõtúri-VI. csatorna Millér-csatorna Mindszenti régi szivattyútelep-elõtéri csatorna Mindszenti régi szivattyútelep-tápcsatorna Mindszenti új szivattyútelep-elõtéri csatorna Mindszenti új szivattyútelep-tápcsatorna

2009/111. szám

Befogadó neve


Rábca Rábca Nagy-ér Tisza Gyoma-Siratói-holtág

17,990 2,295 35,575 44,600 7,520

Kadarcs-Karácsonyfokicsatorna Kórógy-ér Hortobágy-Berettyó Szipa-fõcsatorna Maros jobb parti tápcsatorna SzarvasBékésszentandrási-holtág Peresi-holtág

13,056

Marcal Lónyay-fõcsatorna Maros

12,930 37,500 0,577

Kígyós Nagyfa-Hódtóiösszekötõcsatorna Gyálai-Holt-Tisza Kraszna Kettõs-Körös Hármas-Körös Tisza Tisza

28,950 31,367

Mindszenti régi szivattyútelep-elõtéri csatorna Tisza

Mindszenti új szivattyútelep-elõtéri csatorna Mirhó-Gyolcsi-csatorna Tisza Mosonszentjánosi-csatorna Hanság-fõcsatorna Nád-ér Csincse-övcsatorna Nádor-csatorna Sió Nagy-ér Kálló-ér Nagyari-Túr-ág Tisza Nagyfa-HódtóiTisza összekötõcsatorna Nagyfoki-I. csatorna Tiszaderzsi-3. csatorna Nagyhalász-PátrohaiBelfõ-csatorna csatorna Nagyréti-szivárgó Érpataki-fõfolyás

45,589 16,381 14,750 4,280 14,278 13,340

11,250 23,500 11,129 24,267 36,890 0,125

0,039

0,086

0,039

8,511 11,215 10,536 111,400 84,400 8,050 11,572 16,030 23,100 4,400

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


Német-ér Nováki-fõcsatorna Ó-Berettyó Orosztanyai-csatorna Ószentiváni-csatorna Ottómajori-csatorna Ottómajoriösszekötõcsatorna Ölyvös-fõcsatorna Ördögárok-Zomlinicsatorna Öreg-Túr Õrszemimegcsapolócsatorna Paks-Faddi-fõcsatorna Palád-Csécsei-fõcsatorna Paphalmi-fõcsatorna Parlagnyilasi-csatorna Patkányosi-tápcsatorna Peitsik-csatorna Percsorai hullámtéri csatorna Percsorai-fõcsatorna Peres-ér Perje Perje-Felsõ Piti-csatorna Pontyos-Örvényi-csatorna Pörös-éri-fõcsatorna Prügyi-fõcsatorna Pusztai-levezetõcsatorna Rajka-Dunakilitiszivárgócsatorna Rábca-árapasztó Rábcai-tõzegcsatorna Rekettyés-ér Répce-Kardosösszekötõcsatorna Révfalui-csatorna Ricsei-fõcsatorna Rigós-csatorna Saj-foki-csatorna Sajó-csatorna Sámson-ApátfalviSzáraz-ér Sarkad-Mérges-Sáros-ér Sárközi-I. fõcsatorna



Hortobágy-Berettyó Mosoni-Duna Szeghalmi-övcsatorna Belfõ-csatorna Tisza Rábcai-tõzegcsatorna Kimlei-csatorna

12,554 23,996 17,745 5,150 10,153 4,400 0,910

Kutas-fõcsatorna Kis-Körös-fõcsatorna

36,750 9,321

Tisza Tisza

63,600 3,300

Faddi-Holt-Duna Tisza Gyálai-Holt-Tisza Szavai-csatorna Duna Tisza Tisza

11,540 22,280 6,757 3,865 1,434 36,450 0,280

Tisza Prügyi-fõcsatorna Közös-csatorna Perje Török-éri-fõcsatorna Hullámtéri vízpótló rendszer Vesszõsi hullámtéri csatorna Tisza Sámson-ApátfalviSzáraz-ér Tejfalui mellékágrendszer

15,318 6,560 25,550 17,836 7,225 5,019

Sárközi-II. fõcsatorna Sárközi-III. fõcsatorna Sárréti-fõcsatorna Sártó-Ökröstói-csatorna Séd-Sárvízimalomcsatorna Simai-fõfolyás Soroksári-I. fõcsatorna Sós-tói-csatorna Sulák-csatorna Sulymos-fõcsatorna Szajoli-I. csatorna Szamossályi-árapasztó Szárazér-Porgányifõcsatorna Szavai-csatorna Szegedi-csatorna Szeghalmi-fõcsatorna Szeghalmi-gyûjtõcsatorna Szeghalmi-övcsatorna Szegvár-Mindszentihatárcsatorna Széksóstói-fõcsatorna Szekszárd-Bátaifõcsatorna Szekszárdi-Séd

Mosoni-Duna Rábca Zagyva Répce

2,520 10,900 23,633 0,425

Mosoni-Duna Tisza Tisza Tisza Tisza Maros

7,137 10,460 33,100 32,905 5,000 49,442

Hortobágy-fõcsatorna Duna

28,875 50,405

Befogadó neve

7,690 14,670 1,961 5,782

Szelidi-tavi Szentesi szivattyútelep-elõtéri csatorna Szentesi szivattyútelep-tápcsatorna Szentkutiösszekötõcsatorna Szeregyházi-csatorna

29647

Befogadó neve


Sárközi-I. fõcsatorna Sárközi-I. fõcsatorna Hortobágy-Berettyó Tisza Nádor-csatorna

47,000 22,000 70,782 4,013 71,580

Lónyay-fõcsatorna Ráckevei-Duna Pusztai-levezetõcsatorna Duna Tisza Tisza Szamossályi-tározó Nagyfa-Hódtóiösszekötõcsatorna Mosoni-Duna Rábca Berettyó Szeghalmi-fõcsatorna Szeghalmi-fõcsatorna Kurca-fõcsatorna

31,620 8,660 12,080 3,080 20,800 15,293 10,020 40,370

Paphalmi-fõcsatorna Duna

33,700 35,500

Szekszárd-Bátaifõcsatorna Csorna-Foktõi-csatorna Tisza

Szentesi szivattyútelep-elõtéri csatorna Hédervár-Darnói csatorna

Csikosér-Élõvízösszekötõcsatorna Szipa-kivezetõ csatorna Tisza Szõny-Füzitõi-csatorna Fényes-patak Szõreg-Deszk-Kübekházi- Maros fõcsatorna Szöveteni-csatorna Belfõ-csatorna Takta-övcsatorna Sajó Taktaközi-fõcsatorna Takta-övcsatorna Tardi-ér Csincse-övcsatorna Telki-Peresi-fõcsatorna Peresi-holtág Temetõ-árok Kardos-ér Tetétlen-szigeti-csatorna Hamvas-fõcsatorna Tinódi-árok Nádor-csatorna Tiszabõi-csatorna Tisza

23,959 16,664 3,793 15,027 23,000 10,831

9,923 16,728 0,390

0,880

0,634 4,615 0,900 11,927 13,376 10,000 29,260 20,800 11,500 18,337 1,470 6,153 5,460 13,000

29648

MAGYAR KÖZLÖNY


Tiszaderzsi-3. csatorna Tiszadobi-fõcsatorna Tiszafüredi-fõcsatorna Tiszakarádi-fõcsatorna Tiszakarádiösszekötõcsatorna Tiszakeszi-fõcsatorna Tiszasüly-Sajfokösszekötõcsatorna Tiszasülyi-28. csatorna Tiszavalki-fõcsatorna Tisztaberki-Sár-csatorna Tócó-csatorna Tótfalusi-övcsatorna Tótkomlós-éri-csatorna Töbörzsöki-árok Török-éri-fõcsatorna Új-Füzes-ér Új-Szõrhalmi-csatorna V. (Vargahosszai-) fõcsatorna V. csatorna Vág-Sárdos-Megág Vajai-fõfolyás Vajastorokiösszekötõcsatorna Vajdácskai-csatorna Vajdalaposi-csatorna Vármegyei-csatorna Veker-ér Veresmartikivezetõcsatorna Vesszõsi hullámtéri csatorna Vidi-ér Vidre-éri hullámtéri csatorna VII. csatorna Villogó-csatorna XLII. csatorna XX. csatorna XXIII. csatorna XXX. csatorna XXXI. csatorna XXXIX. (Katalszegi-) csatorna Zámolyi-csatorna Zsejkei-csatorna

Befogadó neve


Tisza Tisza Tisza Tisza Tiszakarádi-fõcsatorna

8,750 13,120 19,060 27,680 3,740

Tisza Saj-foki-csatorna

12,930 2,850

Tisza Tisza Tapolnok-fõcsatorna Kösely-fõcsatorna Szamos Sámson-Apátfalvi-Szárazér Tinódi-árok Bodrog Vajdácskai-csatorna Dögös-Kákafokifõcsatorna Kettõs-Körös

14,767 22,800 7,600 * 4,200 4,400 29,800

Duna-völgyi-fõcsatorna Rába Lónyay-fõcsatorna Duna

27,212 20,960 47,470 1,224

Török-éri-fõcsatorna Alsó-Kadarcs-csatorna Öreg-Túr Kurca-fõcsatorna Tisza

3,370 8,609 13,250 41,810 1,000

Tisza

4,030 12,790 4,574 14,637 25,140

0,400

Kadarcs-Karácsonyfokicsatorna Tisza

35,286

Duna-völgyi-fõcsatorna Hortobágy-Berettyó Kakat-csatorna Duna-völgyi-fõcsatorna Duna-völgyi-fõcsatorna Duna-völgyi-fõcsatorna XXX. csatorna Folyás-éri-fõcsatorna

36,300 37,470 10,227 17,098 16,005 43,976 37,360 13,228

Mosoni-Duna Mosoni-Duna

5,367 15,470

2,160

2009/111. szám


Zselinszki-csatorna Zsombékosi-csatorna Zátonyi-Duna


Befogadó neve

Kraszna Duna Nováki-fõcsatorna

4,230 2,864 31,062

7. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. számú melléklet 4. pontja szerinti vízfolyások 1 millió m3 árvízi tározó térfogatot meghaladó tározói, valamint azok árapasztó medrei Tározó neve

Devecseri-tározó Fehérvárcsurgói-tározó Geleji-tározó Gyöngyös-Nagyrédei-tározó Hór-völgyi-tározó Laskó-völgyi-tározó Maconkai-tározó Mátraverebélyi-tározó Pátkai-tározó Tapolca-tározó Tarján-pataki-tározó Tatai-Öreg-tó Zámolyi-tározó

Árvízi térfogat (millió m3)

1,330 9,000 3,590 1,110 4,240 2,150 1,280 1,680 1,600 1,047 1,870 2,000 3,300

8. Összetett létesítmények (vizek), amelyek más létesítményeket (vizeket) tartozékként magukban foglalnak Létesítmény megnevezése

Balatonhenyei szûrõmezõ Kápolnásnyéki szûrõmezõ Lesence-nádasmezõ Hévízi-tó Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer

A tartozékként kezelendõ létesítmény(ek) típusa

Burnót-patak Vereb-Pázmándi-vízfolyás Lesence-patak, Tapolca-patak Hévíz-folyás Belvízcsatornák, vízfolyások, valamint a Zala menti 1.53 Zalavár-Szentgyörgyvári és 1.54 Zalaapáti ártéri öblözetek védelmi létesítményei Övárkok Övárkok Övárkok Övárkok Övárkok Övárkok Övárkok Övárkok Övárkok Duzzasztómû

K-III. fõcsatorna K-IV. fõcsatorna K-V. tározó K-XI. tározó Keleti-fõcsatorna Nyugati-fõcsatorna Jászsági-fõcsatorna Nagykunsági-fõcsatorna NK-III-2. fõcsatorna Tisza-tó (Kiskörei vízlépcsõ és tározó) Árvédelmi töltések egyes Párhuzamos csatornák szakaszai Ideiglenes jellegû belvíztározók Tározó töltés töltései

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 18/2009. (VIII. 5.) NFGM rendelete a Kormány egyedi döntésével a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedõ kutatás-fejlesztéshez nyújtott projekttámogatások szabályairól Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában, valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya a Kormány egyedi döntésével a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedõ jelentõségû – (4) bekezdésben meghatározott – kutatás-fejlesztési projektekhez a Beruházás-ösztönzési célelõirányzat (a továbbiakban: elõirányzat) terhére nyújtott állami támogatásokra terjed ki. (2) Nem tartoznak e rendelet hatálya alá azok a közfinanszírozású támogatások, amelyek nem minõsülnek a 2. § 2. pontjában meghatározott állami támogatásnak. (3) E rendelet alapján támogatás akkor nyújtható, ha a projekt elszámolható költségeinek összege legalább 10 millió eurónak megfelelõ forintösszeg, valamint az újonnan létesített munkahelyek száma legalább 10. (4) A 10 millió eurónak megfelelõ forintösszegnél nagyobb, de 25 millió eurónak megfelelõ forintösszeget meg nem haladó elszámolható költségû projektek részére e rendelet alapján támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha a Kormány megállapítja, hogy a projekt az Európai Unió által társfinanszírozott pályázatokból és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nem részesülhet olyan mértékû támogatásban, amely alapján a projektnek a Magyar Köztársaság területén történõ megvalósítása biztosított. (5) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szerzõdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetõnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban:

29649

800/2008/EK bizottsági rendelet), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.), valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet] foglaltakat kell alkalmazni.

Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. alapkutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 2. pontjában meghatározott tevékenység, 2. állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás, valamint a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 5. pontja szerinti csekély összegû (de minimis) támogatás, 3. elszámolható költség: a támogatás alapjának meghatározásakor figyelembe vett, a támogatás tárgyával összefüggésben közvetlenül felmerült vagy ahhoz közvetett módon hozzárendelhetõ költségek, ráfordítások és beszerzett eszközök bekerülési értéke, amelyek finanszírozására a támogatás felhasználható, 4. európai szövetkezet: az európai szövetkezetrõl szóló 2006. évi LXIX. törvény 1. §-ában meghatározott jogalany, 5. ipari kutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 3. pontjában meghatározott tevékenység, 6. kis- és középvállalkozás: az a vállalkozás, amely a projekt bejelentésének idõpontjában megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének, 7. kísérleti fejlesztés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 4. pontjában meghatározott tevékenység, 8. közfinanszírozású támogatás: a kutatás-fejlesztésrõl és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 7. pontjában meghatározott közfinanszírozású támogatás, 9. kutatás-fejlesztés: az alapkutatás, az ipari kutatás és a kísérleti fejlesztés, 10. kutatási szervezet: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 1. pontjában meghatározott szervezet, amely az 5. §-ban meghatározott szervezeti formában mûködik, 11. K+F projekttámogatás: alapkutatáshoz, ipari kutatáshoz és a kísérleti fejlesztéshez nyújtott támogatás, 12. nagyvállalkozás: 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontjában meghatározott vállalkozás,

29650

MAGYAR KÖZLÖNY

13. nehéz helyzetben lévõ vállalkozás: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott vállalkozás, 14. projekt: meghatározott kutatás-fejlesztési feladat, technológiai innovációs folyamat végrehajtására irányuló tevékenység az abban érdekeltek által meghatározott terv alapján, 15. projekt megkezdésének napja: az építési munkálatok megkezdése, azaz az építési naplóba történõ elsõ bejegyzés idõpontja, a tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a vállalkozás által elsõ alkalommal, visszavonhatatlan kötelezettségvállalással történõ megrendelése, vagy a projektben dolgozó elsõ munkavállaló munkaviszonya létesítésének napja közül, amelyikre korábban kerül sor, az elõzetes megvalósíthatósági tanulmányok kivételével, 16. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve, 17. támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke, 18. újonnan létesített munkahelyek száma: egy meghatározott létesítményben közvetlenül alkalmazottak számának nettó növekménye a projekt megkezdését megelõzõ 12 hónap átlagával összehasonlítva, ahol az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidõs és az idénymunkás alkalmazottakat a teljes munkaidõben alkalmazottak arányos törtrészeként kell figyelembe venni.

A támogatások kategóriái és jogcímei 3. § (1) K+F projekttámogatás nyújtható alapkutatáshoz, ipari kutatáshoz és kísérleti fejlesztéshez a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezete, valamint II. fejezet 7. szakasz 31. cikke alapján. (2) Ha egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat minõsíteni kell aszerint, hogy melyik, az (1) bekezdésben felsorolt kutatásfajták közé tartozik.

A támogatások formája 4. § Az elõirányzatból a 3. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthetõ jogalanyok részére mûködési támogatásnak nem minõsülõ visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás nyújtható (vissza nem térítendõ támogatás).

2009/111. szám

A támogatásban részesíthetõk köre 5. § Az elõirányzatból támogatás a Magyarországon székhellyel rendelkezõ gazdasági társaságok, külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepei, az európai részvénytársaság, valamint az európai szövetkezet részére nyújtható.

A projekt bejelentése 6. § A projekt bejelentése cégszerûen aláírt papír alapú okirat vagy közigazgatási használatra alkalmas elektronikus okirat benyújtásával történik. A bejelentést a beruházónak a gazdaságpolitikáért felelõs miniszter által rendeletben kijelölt közremûködõ szervezethez kell benyújtania.

A támogatás célja és igénybevételének általános feltételei 7. § (1) E rendelet alapján nem nyújtható támogatás a) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott tevékenységekhez, b) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés c) pontjában meghatározott célra, c) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (5) bekezdésében meghatározott célra, d) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott célokra. (2) E rendelet alapján nem lehet támogatást kifizetni olyan támogatásban részesíthetõ jogalany részére, amellyel szemben egy támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetésre kötelezõ határozat van érvényben. (3) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhetõ meg, ha a kedvezményezett a projektet még a megkezdése elõtt a kijelölt közremûködõ szervezethez bejelenti. Egyedi támogatás megítélését megelõzõen nagyvállalkozások esetében a fentieken kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani, hogy az alábbiak közül egy vagy több kritérium teljesül: a) a támogatás segítségével lényegesen megnövekszik a projekt mérete, b) kiszélesedik a kedvezményezett tevékenységi köre, c) növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg, d) lényegesen felgyorsult a projekt végrehajtási üteme.

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) Az e rendeletben szereplõ, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különbözõ elszámolható költségek esetén halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegû támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez. (5) A támogatások átláthatóságának növelése céljából a K+F projekttámogatásokra vonatkozó elõírásokat a közremûködõ szervezet honlapján is közzé kell tenni. A támogatási program nem indítható el a közzététel elõtt.

A támogatás mértéke 8. § (1) K+F projekttámogatás esetén az egyes projektekhez nyújtott, ugyanazon elszámolható költségekre vonatkozó bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (2)–(3) bekezdésben meghatározott mértékeket. (2) A maximális támogatási intenzitás a) alapkutatásnál 100%, b) ipari kutatásnál 50%, c) kísérleti fejlesztésnél 25%. (3) Ipari kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetében, ha a kedvezményezett a projekt bejelentésekor a) kisvállalkozásnak minõsül, akkor a maximális támogatási intenzitás 20 százalékponttal, b) középvállalkozásnak minõsül, akkor a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek. (4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott intenzitások – a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével – 80%-os támogatási intenzitásig további 15 százalékponttal növelhetõk a) ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében, ha a projekt legalább két egymástól független vállalkozás tényleges együttmûködésével valósul meg, és a következõ feltételek együttesen teljesülnek: aa) egyik vállalkozás sem viseli a projekt elszámolható költségeinek több mint 70%-át, és ab) a projekt legalább egy kis- és középvállalkozással való együttmûködésben valósul meg, vagy a projekt határokon átnyúló (azaz a kutatás-fejlesztési tevékenységet legalább két különbözõ európai uniós tagállamban folytatják); b) ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében, ha a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges

29651

együttmûködésével valósul meg, és a következõ feltételek együttesen teljesülnek: ba) a kutatási szervezet az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és bb) a kutatási szervezetnek jogában áll a kutatási projekt eredményeinek közzététele, ha azok a szervezet által végzett kutatásból származnak; c) ipari kutatás esetében, ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik az alábbi lehetõségek legalább egyikének igénybevételével: ca) technikai és tudományos konferenciák keretében, cb) tudományos és mûszaki szaklapokban, cc) szabadon hozzáférhetõ adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a nyers kutatási adatokhoz), cd) nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül. (5) A (4) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazása során alvállalkozó igénybevétele nem minõsül tényleges együttmûködésnek. (6) Ha olyan projekt részesül támogatásban, amely kutatási szervezetek és vállalkozások együttmûködésében valósul meg, az adott projekthez nyújtott, a 2. § 2. pontja szerinti állami támogatás és – ha támogatásnak minõsül – a kutatási szervezetek projekthez nyújtott hozzájárulása nem haladhatja meg az egyes kedvezményezettre alkalmazandó támogatási intenzitást. Elszámolható költségek 9. § (1) K+F projekttámogatás esetén az elszámolható költségek – amelyek köre az egyedi döntésben szûkebben is meghatározható – a következõk: a) a projekttel összefüggésben közvetlenül felmerült személyi jellegû ráfordítások – a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerint –, ideértve kizárólag a kutatók, fejlesztõk, technikusok és egyéb kisegítõ személyzethez kapcsolódóan felmerült személyi jellegû ráfordításokat a támogatott projektben való foglalkoztatásuk arányában; b) a projekttel összefüggésben közvetlenül felmerült anyagjellegû ráfordítások, ideértve ba) az anyagköltséget, bb) az igénybe vett szolgáltatásokat (beleértve a szerzõdéses kutatás-fejlesztés költségét, a tanácsadás és hasonló szolgáltatások igénybevétele költségeit, valamint, az épület és földhasználattal összefüggésben igénybe vett szolgáltatások miatti költségeket), bc) egyéb szolgáltatásokat; c) az általános költségeknek a projekthez a kutatás-fejlesztést megfelelõen jellemzõ vetítési alap arányában, a számviteli politikában meghatározott módon hozzárendelt összege; d) a projekttel összefüggésben használt épület – Sztv. szerinti – értékcsökkenési leírásának a támogatott projektben való használat mértékében meghatározott összege,

29652

MAGYAR KÖZLÖNY

a projekttel összefüggésben használt földterület beszerzése esetén annak bekerülési értéke, valamint az adásvétellel összefüggésben felmerülõ egyéb költségek; e) a mûszaki berendezések, gépek és egyéb berendezések, felszerelések – Sztv. szerinti – bekerülési értéke a támogatott projektben való használatuk mértékéig; f) a harmadik féltõl piaci áron megvásárolt, illetve pénzügyi lízingbe vett tudás és szabadalmak – Sztv. szerinti – bekerülési értéke, illetve a lízingdíjak tõketörlesztõ része. (2) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti szerzõdéses kutatás-fejlesztés költsége, valamint az (1) bekezdés f) pontja szerint vásárolt, illetve pénzügyi lízingbe vett tudás és szabadalom bekerülési értéke, illetve lízingdíjának tõketörlesztõ összege abban az esetben vehetõ figyelembe az elszámolható költségek között, ha a szerzõdéskötésre a piaci feltételeknek megfelelõen került sor.

2009/111. szám

e) olyan szervezetnek, amely nem rendelkezik az Ámr. 81. § (3) bekezdésében foglalt jogerõs hatósági engedélyekkel, f) ha a fejlesztést olyan ingatlanon valósítják meg, amely a támogatás odaítélésének idõpontjában nem per- és igénymentes, kivéve ha a támogatást kérelmezõ az igény jogosultja, illetve bérelt ingatlan esetében a bérleti szerzõdés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetõségét legalább az elõírt üzemeltetési kötelezettség idejére.

12. §

(3) Valamennyi elszámolható költségnek a kutatásfejlesztés adott fajtájához kell kapcsolódnia.

A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megõrizni, és azokat ellenõrzés esetén az ellenõrzésre jogosult állami szervek rendelkezésére bocsátani.

A támogatásnyújtás különös szabályai

13. §

10. §

Az elszámolható költségek körét a támogatási döntés meghozatalakor e rendelet és az Sztv. elõírásainak megfelelõen kell meghatározni.

(1) Támogatás nem ítélhetõ meg és nem folyósítható, ha a projekt nem felel meg az e rendelet rendelkezéseinek. (2) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a támogatási szerzõdés rendelkezzen a támogatások lehívásának ütemezésérõl, valamint a támogatások késedelmes igénybevétele esetén felmerülõ jogkövetkezményekrõl, beleértve a támogatást nyújtó elállási jogát jelentõs mértékû késedelem esetén. A támogatás nyújtásának további feltétele, hogy a kedvezményezett a projekt fenntartásával kapcsolatosan vállalja különösen a bejelentett projekt értéknek megfelelõ megvalósítást, a létszám fenntartását, a felsõfokú végzettséggel és PhD fokozattal rendelkezõ munkavállalók foglalkoztatását, valamint érvényesíthetõek legyenek vele szemben a nemteljesítés szankciói. (3) Támogatás kizárólag a támogatási program interneten történõ megjelenését követõen nyújtható.

11. § Nem nyújtható támogatás a) csõd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek, b) nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak, c) azon gazdasági társaság részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok jogszabályban megállapított feltételeinek, d) olyan szervezetnek, amelyek az Ámr. 81. § (2) bekezdése szerinti köztartozása áll fenn,

Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba. (2) E rendelet alapján támogatási döntés 2013. december 31-éig hozható. (3) Ha a kutatás-fejlesztési célú projektekhez regionális beruházási támogatást is nyújtanak – ideértve a maximális támogatási intenzitásra vonatkozó rendelkezéseket is – a Kormány egyedi döntésével megítélhetõ támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait kell alkalmazni. (4) A Rendelet 1. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A támogatási szerzõdés tartalmát a Kormány egyedi döntésében meghatározott feltételek szerint kell megállapítani.” (5) A Rendelet 12. § k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem nyújtható támogatás] „k) azon gazdasági társaság részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok jogszabályban megállapított feltételeinek.”

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(6) A Rendelet 15. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A kutatás-fejlesztési projekttámogatásokra a Kormány egyedi döntésével a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedõ kutatás-fejlesztéshez nyújtott projekttámogatások szabályairól szóló 18/2009. (VIII. 5.) NFGM rendeletet kell alkalmazni.” (7) Ez a rendelet a Szerzõdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetõnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214; 2008.08.09.; 3–47. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Varga István s. k., nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

Az önkormányzati miniszter 23/2009. (VIII. 5.) ÖM rendelete az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletek módosításáról A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (3) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § Az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 2/2009. (I. 16.) ÖM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az „Utánpótlás-nevelési feladatok”, az „Iskolai, diák- és felsõoktatási sport támogatása”, a „Sportegészségügyi, doppingellenes feladatok”, a „Versenysport támogatása”, a „Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása”, a „Magyar Olimpiai Bizottság mûködési támogatása”, a „Magyar Paralimpiai Bizottság mûködési támogatása”, a „Nemzeti Sportszövetség mûködési támogatása”, a „Nemzeti Szabadidõsport Szövetség mûködési támogatása”, a „Sportegyesületek Országos Szövetsége mûködési

29653

támogatása”, a „Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége mûködési támogatása”, a „Szabadidõsport támogatása”, az „Egészségjavítást célzó sporttevékenység (szabadidõsport- és diáksport-programok támogatása)”, a „Fogyatékkal élõk sportjának támogatása” elõirányzatok terhére, az „Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése, fenntartása” elõirányzat terhére a sportlétesítmények fejlesztése, üzemeltetése, és a folyamatban lévõ kormányzati feladatok céljára, valamint a „Magyar Sport Háza Program” elõirányzat terhére mûködési támogatás céljára elõfinanszírozással is nyújtható támogatás. A „Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése” elõirányzat terhére a Mezõ Ferenc Sportközalapítvány mûködéséhez, alapító okiratában foglalt feladatainak ellátásához, valamint a „Stratégiai és sporttudományi innovációs folyamatok mûködtetése és projektjei” elõirányzat terhére a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Edzõk Társasága részére a támogatás elõfinanszírozással is nyújtható. Egyéb esetben a támogatás utófinanszírozással történik.”

2. § (1) Az R. 6. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A támogatási szerzõdés megkötésének feltétele, hogy] „a) a kedvezményezett az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint – a támogatási szerzõdés megkötésének idõpontjában – köztartozásmentes adózónak minõsül, és aa) ezt 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy ab) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.” (2) Az R. 6. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ szövegrész lép: [A miniszter a támogatási szerzõdés megkötése érdekében a kedvezményezettõl az alábbi adatokat, valamint dokumentumokat kéri be:] „a) gazdasági társaság esetén teljes – cégnyilvántartás szerinti – cégnév, székhely, cégjegyzékszám, képviselõ neve, adószám, bankszámlaszám, 30 napnál nem régebbi cégkivonat, hiteles cégaláírási nyilatkozat (közjegyzõi aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta),” (3) Az R. 6. § (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ szövegrész lép: [A miniszter a támogatási szerzõdés megkötése érdekében a kedvezményezettõl az alábbi adatokat, valamint dokumentumokat kéri be:] „d) egyéb jogi személy esetén 30 napnál nem régebbi igazolás a kedvezményezettet nyilvántartó szervezettõl (bíróság, cégbíróság, közigazgatási szerv, gazdasági kamara, ügyvédi kamara) a szervezet nyilvántartásban sze-

29654

MAGYAR KÖZLÖNY

replõ adatairól, közjegyzõi aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás minta,” (4) Az R. 6. § (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ szövegrész lép: [A miniszter a támogatási szerzõdés megkötése érdekében a kedvezményezettõl az alábbi adatokat, valamint dokumentumokat kéri be:] „g) az azonnali beszedési megbízásra vonatkozó felhatalmazó levél,” (5) Az R. 6. § (6) bekezdése helyébe a következõ szövegrész lép: „(6) A támogatás folyósítására akkor kerülhet sor, ha a kedvezményezettnek a támogatóval korábban kötött szerzõdéseiben foglalt kötelezettségeinek teljesítésérõl, vagy részbeni teljesítésérõl szóló elszámolást a támogató elfogadta, továbbá ha a kedvezményezettnek a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervvel, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) szerinti sportközalapítvánnyal szemben 90 napnál régebbi, esedékessé vált és meg nem fizetett tartozása nem áll fenn.”

2009/111. szám

Sportközalapítványon keresztül biztosítja az olimpiai, paralimpiai, speciális világjáték-válogatott kerettag sportolók, továbbá a felkészülésükben közremûködõ sportszakemberek részére a Gerevich Aladár-sportösztöndíj juttatását.” 6. § Az R. 59. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A „Versenysport támogatása” elõirányzat terhére a Patrónus Programhoz nyújtott támogatás, az „Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése, fenntartása” elõirányzat terhére a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program megvalósításához, valamint az egyéb sportlétesítmény-fejlesztési, felújítási, korszerûsítési feladatok ellátásához nyújtott támogatás kedvezményezett részérõl történõ pénzügyi teljesítésének határideje 2010. november 30.”

7. §

Az R. 24. § (1) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: [A 22. § a) és e) pontja alapján a sportszövetség, sportszervezet részére folyósított támogatás tekintetében] „g) a sportszövetség vagy sportszervezet tulajdonában, vagyonkezelésében lévõ, a felkészülésre vagy edzõtáborozásra szolgáló sportlétesítmény fenntartásával, mûködtetésével” [összefüggõ költségek számolhatóak el, továbbá a támogatás legfeljebb 30%-áig a munkaviszonyban, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott sportszakemberek juttatásai és a munkaadókat terhelõ járulékok számolhatók el.]

Az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 22/2008. (IV. 10.) ÖTM rendelet 56. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A költségvetési törvény 1. számú melléklete szerinti XI. Önkormányzati Minisztérium költségvetési fejezet, 12. Fejezeti kezelésû elõirányzatok cím, 27. „Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése” alcímhez tartozó „Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése, fenntartása” elõirányzat terhére az Országos Labdarúgópálya Létesítési Program keretében megvalósuló sportlétesítmény-fejlesztési, felújítási, korszerûsítési feladatok ellátásához nyújtott támogatásnak a kedvezményezett részérõl történõ pénzügyi teljesítésének határideje 2009. december 31., egyéb sportlétesítmény-fejlesztési, felújítási, korszerûsítési feladatok ellátásához nyújtott támogatások esetében 2009. november 30.”

4. §

8. §

Az R. 33. § c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [33. § A miniszter a „Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése” elõirányzat terhére az alábbi célokat támogatja:] „c) eredményességi támogatás a 34–37. §-ok alapján, valamint Gerevich Aladár sportösztöndíj juttatása a Wesselényi Miklós Sportközalapítványon keresztül,”

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

3. §

5. § Az R. a következõ 37/A. §-sal egészül ki: „37/A. § A miniszter a „Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése” elõirányzat terhére, a Wesselényi Miklós

(2) Az R. 8. § b) pontjában a „NUSI” szövegrész helyébe a „Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (a továbbiakban: NUSI)” szöveg, az R. 1. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. (3) Hatályát veszti az R. 6. § (2) bekezdésének b) pontja, a 21. § (4) bekezdése, a 41. § (2) bekezdése, a 42. § (2) bekezdése, a 43. § (2) bekezdése, a 44. § (2) bekezdése, a 46. § (2) bekezdése. Varga Zoltán s. k., önkormányzati miniszter

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

29655

Melléklet a 23/2009. (VIII. 5.) ÖM rendelethez „1. melléklet a 2/2009. (I. 16.) ÖM rendelethez Összesített elszámolási táblázat Szervezet neve: Támogatási szerzõdés iktatási száma: Feladat megnevezése: Szerzõdés szerinti támogatási összeg: Korábban elszámolt összeg: Az elszámolás módja (az ÁFA-levonási nyilatkozatnak megfelelõen, aláhúzandó)

Sorszám

Bizonylatszám

Bruttó Nettó

Számla kibocsátója

Megnevezés/ felhasználás

Teljesítés idõpontja

Számla értéke

Elszámolt érték

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ÖSSZESEN:

Büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy az alább felsorolt számlák hitelesek és csak az Önkormányzati Minisztérium felé, a ..... iktatószámú szerzõdéssel kapcsolatban lettek elszámolva. Igazolom, hogy az elszámolásban foglaltak a hatályos pénzügyi és számviteli elõírások szerint kerültek felhasználásra, kifizetésre és könyvelésre.

Az elszámolás kelte: .................................................. P. H. ................................................................ a képviseletre jogosult személy aláírása”

29656

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/111. szám

Horváth J. Ferencnek,

IX. Határozatok Tára A köztársasági elnök határozatai A köztársasági elnök 82/2009. (VIII. 5.) KE határozata Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjának kinevezésérõl Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 8. § (1) bekezdése alapján a miniszterelnök javaslatára, Kamarás Miklóst – a határozat közzétételének napjától, hat évig terjedõ idõtartamra – a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjává kinevezem. Budapest, 2009. július 23.

a Magyar Energia Hivatal elnökének e megbízatása – lemondására tekintettel – 2009. szeptember 1-jei hatállyal megszûnik. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

A miniszterelnök 56/2009. (VIII. 5.) ME határozata a Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgatójának felmentésérõl A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 12. § (1) bekezdés alapján, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter elõterjesztésére Laborc Sándort,

Sólyom László s. k., köztársasági elnök

Ellenjegyzem:

a Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgatóját e tisztségébõl 2009. augusztus 31-ei hatállyal felmentem. Bajnai Gordon s. k.,

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

miniszterelnök

KEH ügyszám: IV-7/03036/2009.

A Kormány tagjainak határozatai A miniszterelnök 55/2009. (VIII. 5.) ME határozata a Magyar Energia Hivatal elnöke megbízatásának megszûnésérõl A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 166. § (3) bekezdés b) pontja alapján megállapítom, hogy

A miniszterelnök 57/2009. (VIII. 5.) ME határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya közötti, a légtérrendészeti feladatokban történõ együttmûködésrõl szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, a honvédelmi miniszter és a külügyminiszter elõterjesztése alapján 1. egyetértek a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya közötti, a légtérrendészeti feladatokban történõ együttmûködésrõl szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) létrehozásával;

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. felhatalmazom a honvédelmi minisztert, hogy – az érintett miniszterekkel egyetértésben – a tárgyalásokon részt vevõ személyeket kijelölje; 3. felhatalmazom a honvédelmi minisztert vagy az általa kijelölt személyt, hogy a tárgyalások eredményeként elõálló szövegtervezetet kézjegyével lássa el; 4. felhívom a külügyminisztert, hogy a Megállapodás létrehozásához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki; 5. felhívom a honvédelmi minisztert és a külügyminisztert, hogy a Megállapodás létrehozását követõen a Megállapodás végleges szövegének megállapítására való felhatalmazásról szóló határozat tervezetét haladéktalanul terjesszék a Kormány elé.

29657

gyalások eredményeként elõálló szövegtervezetet kézjegyével lássa el; 4. felhívom a külügyminisztert, hogy a Megállapodás létrehozásához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki; 5. felhívom a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert és a külügyminisztert, hogy a Megállapodás létrehozását követõen a Megállapodás végleges szövegének megállapítására való felhatalmazásról szóló határozat tervezetét haladéktalanul terjesszék a Kormány elé. A miniszterelnök helyett: Dr. Molnár Csaba s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

A miniszterelnök helyett: Dr. Molnár Csaba s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

A miniszterelnök 58/2009. (VIII. 5.) ME határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a közös hidak üzemeltetésérõl, fenntartásáról és rekonstrukciójáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. §-ának (1) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter és a külügyminiszter elõterjesztése alapján 1. egyetértek a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a közös hidak üzemeltetésérõl, fenntartásáról és rekonstrukciójáról szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) létrehozásával; 2. felhatalmazom a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert, hogy – az érintett miniszterekkel egyetértésben – a tárgyalásokon részt vevõ személyeket kijelölje; 3. felhatalmazom a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert vagy az általa kijelölt személyt, hogy a tár-

A külügyminiszter 23/2009. (VIII. 5.) KüM határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között az egymás nevében a vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyûjtésében diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történõ kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás kihirdetésérõl szóló 2009. évi XXV. törvény 2. és 3. §-ának hatálybalépésérõl A 2009. évi XXV. törvénnyel a Magyar Közlöny 2009. évi 61. számában kihirdetett, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között az egymás nevében a vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyûjtésében diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történõ kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás 5. cikke a hatálybalépésrõl az alábbiak szerint rendelkezik: „Jelen Megállapodás az azt követõ hónap elsõ napján lép hatályba, amelyben a Szerzõdõ Felek diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos kötelezettségeiket teljesítették. Az utolsó értesítés kézhezvételének napja az irányadó.” Az elsõ értesítés idõpontja: 2008. október 27. A késõbbi értesítés idõpontja: 2009. május 11.

29658

MAGYAR KÖZLÖNY

A szerzõdés hatálybalépésének idõpontja: 2009. június 1. A fentiekre tekintettel, összhangban a 2009. évi XXV. törvény 6. § (5) bekezdésével megállapítom, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között az egymás nevében a vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyûjtésében diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történõ kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás kihirdetésérõl szóló

2009/111. szám

2009. évi XXV. törvény 2. és 3. §-ai 2009. június 1-jén, azaz kettõezer-kilenc június elsején léptek hatályba. Megállapítom továbbá, hogy a 2009. évi XXV. törvény 4. §-a és 6. §-ának (4) bekezdése 2009. június 1-jén, azaz kettõezer-kilenc június elsején vesztették hatályukat. Dr. Balázs Péter s. k., külügyminiszter

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

29659

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes kiadványt. 1867-tõl történelmi hagyomány és a parlamentarizmus lényeges eleme, hogy az országgyûlésnek felelõs kormányzat legfontosabb céljait és feladatait cselekvési programba foglalja. E programok átfogó képet adnak egy-egy idõszakban az ország helyzetérõl, politikájának irányáról, célkitûzéseirõl, ezért jelentõs történelmi, politikai és jogi forrásanyagot képeznek. Keresésük eddig hosszú idõt igényelt, ugyanis ezek az alapvetõ kordokumentumok összegyûjtve még nem jelentek meg. A hiánypótló mû, amely a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyûlési Könyvtár munkatársainak közös gondozásában jelent meg, azért is úttörõ vállalkozás, mert történelmünk utolsó másfél évszázadának kormányprogramjait – 2002-vel bezárólag – teljességre törekedve, szöveghûen publikálja a széles körû nyilvánosság számára. A parlamentben elhangzott és másutt fellelhetõ programszövegek, illetve adataik mellett számos egyéb tényanyag (a kormányfõk korabeli fotói, születési–halálozási adatai, a kormányok mûködési ideje, tagjainak pontos névsora és a miniszteri változások idõpontjai) is hozzáférhetõ a két vaskos kötetben. A mû használatát Romsics Ignác történésznek az összes eddigi magyar kormány mûködésérõl áttekintést nyújtó, színvonalas bevezetõ tanulmánya, valamint a kormányprogramok mutatói segítik. A könyv joggal számíthat a közélet szereplõinek, a politikai, jogi és történeti kutatásnak, a felsõoktatás oktatói és hallgatói karának, továbbá a közmûvelõdési intézmények és a nagyközönség érdeklõdésére is. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes, 1728 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 9975 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

29660

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/111. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó gondozásában megjelenõ

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY – a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjaként – folyamatosan frissülõ, összefoglaló képet ad az adózást, a pénzügyeket, a számvitelt érintõ valamennyi kérdésrõl, információról, változásról, újdonságról. Az adózási és egyéb pénzügyi kérdésekben érintettek, illetve a téma iránt érdeklõdõk egy hivatalos lapban összefoglalva, a teljesség igényével tájékozódhatnak az õket érintõ kérdésekrõl, az aktuális változásokról, pályázati és egyéb szakmai felhívásokról. A Pénzügyi Közlöny folyamatosan, teljes terjedelmükben közzéteszi a pénzügyi területen alkotott új jogszabályok szövegét, az egyes jogszabályok módosításait, valamint a jogalkalmazást megkönnyítve megjelenteti az azokhoz fûzött indoklást is. A fentieken túl a lap tartalmazza a pénzügyi területet érintõen közzétett állami irányítás egyéb jogi eszközeit, közleményeket, pályázatokat, továbbképzéseket, álláshirdetéseket, az egyes pénzügyi szervezetek közleményeit, tájékoztatóit, az egyes cégeket érintõ hirdetményeket. 2009. évi éves elõfizetési díj: 45 108 Ft áfával, féléves elõfizetés: 22 554 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411). Elõfizetésben megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Pénzügyi Közlöny címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2009. évi elõfizetési díj egy évre: 45 108 Ft áfával. fél évre: 22 554 Ft áfával. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

29661

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik az

EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az EU-Jogszabálytár az Európai Unió magyarra lefordított elsõdleges (alapszerzõdések, csatlakozási okmányok) és másodlagos (az Európai Unió szervei által alkotott jogi aktusok) joganyagát tartalmazza. Az EU-Jogszabálytár DVD-n a dokumentumok többféle szempont (évszám, Celex-szám, kibocsátó stb.) szerint kereshetõk. Az adatbázisból megismerhetõk a joganyagok jellemzõi (megjelenés adatai, kibocsátó, hatályosság, egyéb lényeges megjegyzések stb.), valamint közvetlenül elérhetõk azok kapcsolatai más EU-s, illetve magyar jogszabályokkal. Az Európai Unió jogában kevésbé jártas felhasználók számára lényeges információkkal szolgálnak az EU Asszisztens menüpontban található ismertetõk. Az EU Extra menüpont tartalmazza a magyar csatlakozási okmányt, valamint egyéb kiemelkedõen fontos európai vonatkozású dokumentumokat. Az EU-Jogszabálytár felhasználóbarát kialakítása és könnyen kezelhetõ funkciói hasznos és gyors segítséget nyújtanak mind az EU-jogban már jártas, mind az azzal most ismerkedõ felhasználók számára. Az EU-Jogszabálytár és a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR között is mûködik az átjárhatóság, vagyis ha az EU-Jogszabálytárban magyar jogszabályra van hivatkozás, akkor azt az EU-Jogszabálytárból azonnal meg lehet nyitni. Az EU-Jogszabálytár elõfizetési díjából a Hivatalos Jogszabálytár elõfizetõi 50% kedvezményt kapnak. Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

90 000 Ft 162 500 Ft 200 000 Ft 325 000 Ft 425 000 Ft 737 500 Ft

¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨

Megrendeléssel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 06-80-200-723-as zöldszámunkon és a 266-5095-ös telefonszámon. A megrendeléseket a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címére (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., faxszámon a 266-8906, illetve e-mail-en az [email protected]) kérjük eljuttatni.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az EU-JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2009. ...................................... hónaptól. A megrendelõ neve: ............................................................................................................................................. A megrendelõ címe: ............................................................................................................................................. Ügyintézõ neve: ................................................................................................................................................... Telefonszáma: ...................................................................................................................................................... Küldési név, cím: .................................................................................................................................................. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

29662

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/111. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik a

MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Tartalom Online adatbázis és napi adatfrissítési szolgáltatás A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD havi frissítésû lemeze közel 150 000 jogszabályszöveget tartalmaz. Az alapszövegek mellett egységes szerkezetben közli azok mindenkori hatályos változatát, korábbi szövegváltozatait, illetve a már hatályon kívül helyezett jogszabályokat is, továbbá az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszterek, az Alkotmánybíróság, a Legfelsõbb Bíróság, az Országos Választási Bizottság stb. határozatait, állásfoglalásait, a különbözõ irányelveket és iránymutatásokat, neves szerzõk által készített kommentárokat, nemzetközi szerzõdéseket, tájékoztatókat, hirdetményeket, pályázati felhívásokat, törvényjavaslatokat és törvényindokolásokat. A szövegek és adatbázisok közvetlen forrásai a hivatalos lapok, így a Magyar Közlöny, az ágazati közlönyök, az Alkotmánybíróság Határozatai, továbbá a Bírósági Határozatok, a Versenyfelügyeleti Értesítõ, az Adó és Ellenõrzési Értesítõ és a Versenybírósági Határozatok. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR elõfizetõi számára a jogszabályok naponta aktualizált online adatbázisa ingyenesen érhetõ el, továbbá lehetõség van a havonta megküldött DVD-adatbázis napi rendszerességû aktualizálására, internetrõl letöltött adatcsomag segítségével. E két szolgáltatás segítségével a jogszabály-változások folyamatosan nyomon követhetõk. Sokoldalúság A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR jogszabály-szolgáltatását többféle keresési lehetõség teszi teljessé. A kényelmes eligazodást támogatja a szövegbe épített hivatkozások rendszere (tartalmilag kapcsolódó más jogszabályok, jogegységi határozatok, bírósági és versenytanácsi határozatok, APEH-iránymutatások) és a joganyagok belsõ felépítésének és külsõ kapcsolatainak interaktív ábrázolása is. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR és az EU-Jogszabálytár között az átjárhatóság biztosított, vagyis ha a magyar jogszabályban hivatkozás található uniós jogszabályra, akkor azt közvetlenül meg lehet nyitni a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁRBÓL. Az alapprogramot kiegészítõ DVD-JOGSZABÁLYTÁR Asszisztens a különbözõ adatállományok (Szolgáltatások Jegyzéke, magyar és angol nyelvû TEÁOR, Kereskedelmi Vámtarifa Jegyzék stb.) adatbázisszerû kezelésének segítõje, újdonság- és változásfigyelõ szolgáltatása pedig lehetõvé teszi a jogszabályváltozások hatékony követését. Iratmintatárunkat folyamatosan frissítjük és bõvítjük. (A Jogszabálytár bármely szövegrészlete kinyomtatható vagy szövegszerkesztõbe átemelhetõ.) Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

101 250 Ft 178 750 Ft 225 000 Ft 365 000 Ft 477 500 Ft 812 500 Ft

¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨

Megrendeléssel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 06-80-200-723-as zöldszámunkon és a 266-5095-ös telefonszámon. A megrendeléseket a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címére (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., faxszámon a 266-8906, illetve e-mail-en az [email protected]) kérjük eljuttatni.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2009. ............................... hónaptól. A megrendelõ neve: .................................................................................................................................................................... A megrendelõ címe: .................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve: .......................................................................................................................................................................... Telefonszáma: ............................................................................................................................................................................. Küldési név, cím: .........................................................................................................................................................................

Keltezés: ………………………………………

……………………………………… cégszerû aláírás

2009/111. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

29663

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt Az útmutató célja, hogy a helyi önkormányzati rendeletek alkotása során történõ helyes alkalmazásához gyakorlati segítséget nyújtson. Az útmutató sorra veszi a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek azon rendelkezéseit, amelyeket a helyi önkormányzati jogalkotásnál alkalmazni kell. Ezen rendelkezésekhez fûz gyakorlati útmutatást, kifejezetten önkormányzati rendeletekbõl merített helyes és helytelen példákat. Jelenleg igen nagy az eltérés az egyes megyékben, illetve a megyéken belül az egyes településeken használt önkormányzati rendeletek alkotása során alkalmazott módszerekben, szokásokban. Erre tekintettel néhány közigazgatási hivatal mintarendeletekkel segíti az adott megyében mûködõ települések jegyzõinek munkáját. Egységes, a helyi önkormányzatok részére készülõ jogszabály-szerkesztési segédanyagot azonban még sem az Önkormányzati Minisztérium, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem adott ki. Ezt a hiányt próbálja részben pótolni ez a kiadvány. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy a helyi önkormányzati rendeleteket is egységes szerkesztési módszerrel, egységes szerkezetben, elektronizálva minden állampolgár elérhesse, megismerhesse és következetesen alkalmazhassa. A fentiekre tekintettel ajánljuk a kiadványt az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 104 oldalas kiadvány ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]).

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt (ára: 1155 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………

cégszerû aláírás

29664

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/111. szám

A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. A papír alapon terjesztett Magyar Közlöny a kormányzati portálon közzétett hiteles elektronikus dokumentum oldalhû másolata. A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2009. évi éves elõfizetési díj: 151 452 Ft. Egy példány ára: 315 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +270 Ft.

HU ISSN 0076—2407 09.1981 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285

111. szám KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, au gusz tus 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2205 Ft. Oldal

Recommend Documents