A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2005. augusztus 15.,
TARTALOMJEGYZÉK 156/2005. (VIII. 15.) Korm. r.
hétfõ 157/2005. (VIII. 15.) Korm. r. 72/2005. (VIII. 15.) FVM r.
111. szám
Ára: 1150,– Ft
27/2005. (VIII. 15.) PM r.
Oldal A „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Élelmiszerkönyv közösségi elõírások átvételét megvalósító kötelezõ elõírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pénzügyminiszter ágazatába tartozó akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképesítések szakmai követelményeirõl szóló 20/1998. (VII. 22.) PM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . .
6048 6050
6067
6087
6048
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelete a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról A Kormány annak érdekében, hogy a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében nyújtott kölcsönt a szociálisan hátrányos helyzetû családok is igénybe tudják venni, az alábbi rendeletet alkotja:
2005/111. szám
b) a közös költséget megállapító társasházi határozat másolatát, valamint c) a társasház közös képviselõjének az a) pont szerinti szerzõdés miatti közös költség mértékébõl a kérelmezõt terhelõ kamatfizetési kötelezettség összegére vonatkozó igazolását, továbbá amennyiben a kérelmezõ nem részesül lakásfenntartási támogatásban, a lakásfenntartási támogatás megállapításához elõírt igazolásokat. (3) A támogatás a kölcsönszerzõdés megkötésének idõpontjától, de legfeljebb a kérelem benyújtásának hónapját megelõzõ két hónapra visszamenõleg állapítható meg. (4) A jegyzõ a támogatás háromhavi összegét – a társasház kölcsöntörlesztési kötelezettségéhez igazodóan – negyedévente, a kölcsön törlesztõrészlet fizetési hónapjának 5. napjáig utalja át a társasház számlájára. Elsõ alkalommal, illetve a támogatás megszüntetése esetén, a kölcsöntörlesztés ütemezését figyelembe véve, havi összeg is folyósítható.
1. § (1) Támogatásra jogosult az a tulajdonos, aki a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. §-ának (2) és (5) bekezdése szerinti lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeinek megfelel, és b) olyan lakásszövetkezet, illetve társasház tulajdonostársi közösségének (a továbbiakban: társasház) tagja, amely a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében kölcsönszerzõdést kötött. (2) A támogatás összege a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében a társasházat terhelõ és a kölcsöntörlesztésbõl eredõ kamatfizetési kötelezettségnek a jogosult lakására jutó – a kérelem benyújtásának, illetve a felülvizsgálat idõpontjában meglévõ – havi öszszege, de legfeljebb 3000 forint. (3) Támogatás nem állapítható meg, ha a (3) bekezdésben szereplõ összeg az 1000 forintot nem éri el. (4) A támogatást lakásonként csak egy jogosult veheti igénybe. (5) A támogatásban részesülõ a jogosultság feltételeit érintõ változásokról 15 napon belül köteles értesíteni a társasház fekvése szerinti települési, fõvárosi kerületi önkormányzat jegyzõjét (a továbbiakban: jegyzõ). 2. § (1) A támogatásról a kérelem alapján a jegyzõ dönt. (2) A kérelemhez mellékelni kell a) a társasház által a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében kötött kölcsönszerzõdés másolatát,
3. § (1) A támogatás folyósításának jogosultsági feltételeit a jegyzõ évente felülvizsgálja. (2) A jegyzõ által történõ felülvizsgálat elvégzéséhez a 2. § (2) bekezdés b) és c) pontjában szereplõ igazolások mellett csatolni kell a hitelintézet által kiállított azon dokumentumot is, amely igazolja, hogy a társasház a kölcsöntörlesztési kötelezettségét teljesítette. (3) Ha a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, a támogatást a felülvizsgálat hónapját követõ hónap elsõ napjától meg kell szüntetni.
4. § (1) A jegyzõ a határozatnak a támogatásra jogosult részére történõ megküldésével egyidejûleg értesíti a társasház közös képviselõjét a támogatás megállapításáról, illetve megszüntetésérõl. (2) A társasház közös képviselõje köteles a tudomására jutástól számított 8 napon belül értesíteni a jegyzõt, ha a) a lakás tulajdonosa megváltozik, b) a kölcsönszerzõdés felmondásra kerül. (3) A jegyzõ a társasház közös képviselõjének értesítése, illetve a támogatásban részesülõ bejelentése alapján a tulajdonosváltást, a kölcsönszerzõdés felmondását, illetve a jogosultság megszûnését okozó tény vagy körülmény beálltát követõ hónap elsõ napjától a támogatást megszünteti.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 5. §
(1) A jegyzõ a kifizetés, illetve teljesítés hónapjának (a továbbiakban: tárgyhónap) 10. napjáig a melléklet szerint értesíti a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) területileg illetékes igazgatóságát az e támogatás jogcímén kifizetett támogatás összegérõl.
6049
(4) A Kincstár az értesítés alapján az éves költségvetési törvény „A helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásai” címû mellékletének „Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése” elnevezésû alpontjában meghatározott elõirányzat terhére a Belügyminisztérium rendelkezését követõen 5 napon belül intézkedik a támogatásnak a települési, fõvárosi kerületi önkormányzat részére történõ megtérítésérõl.
(2) A Kincstár területileg illetékes igazgatósága a beérkezett adatokat összesíti és a melléklet szerinti formátumban a Belügyminisztérium részére megyénként, településsoros bontásban – mágneses adathordozón – tárgyhónap 15-éig megküldi. (3) A Belügyminisztérium tárgyhónap 18-áig rendelkezik a Kincstár felé a melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési, fõvárosi kerületi önkormányzatok részére történõ átutalásáról.
6. § Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
Melléklet a 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez ADATLAP a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében a lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz nyújtott támogatás összegének visszaigényléséhez .................... év .................... tárgyhónap 1. Megye megnevezése: ................................................................................................................................................... 2. Önkormányzat megnevezése: ....................................................................................................................................... 3. KSH kódja: ................................................................................................................................................................... (2 számjegyû megyekód + 5 számjegyû településazonosító) 4. A kifizetést megelõzõ három hónapban támogatásban részesítettek száma: .................... fõ (Minden, a negyedévben támogatásban részesülõ személyt egyszer kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy hány havi támogatásban részesült.) 5. A kifizetett és visszaigénylésre kerülõ támogatás összege: .................... Ft
Dátum: .................... év .................... hónap .......... nap
P. H.
................................................... a jegyzõ aláírása
6050
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/111. szám
A Kormány 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelete
A távhõtermelõ és a távhõszolgáltató létesítési és mûködési engedélyének tartalma [a Tszt. 12–13. §-aihoz]
a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról
3. §
A Kormány a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 60. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:
A távhõ elõállítására szolgáló megújuló energia hasznosítása [a Tszt. 3. § m) pontjához] 1. § (1) Távhõtermelõ berendezés létesítése, átalakítása, bõvítése során az engedély kérelmezõjének meg kell vizsgálnia a megújuló energiahordozók felhasználásának lehetõségét, annak mûszaki és gazdasági feltételeit. (2) A megújuló energiahordozó felhasználására irányuló vizsgálat eredményét az engedélykérelemhez minden esetben csatolni kell. (3) Az engedélyezõ hatóságnak azonos vagy kedvezõbb – a megújuló energiahordozó környezetvédelmi hatásait és a mûködési támogatásokat is figyelembe vevõ – gazdasági feltételek esetén a távhõtermelõi létesítési és mûködési engedélyt a megújuló energiahordozók felhasználására kell kiadni.
A Magyar Energia Hivatal által kiszabható bírságok [a Tszt. 4. § (2) bekezdéséhez] 2. § (1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a hatáskörébe tartozó engedélyest a Tszt. 4. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, az a) és b) pontokban meghatározott összegig terjedõ bírsággal sújtja: a) a kiszabható bírság – a b) pontban foglalt kivétellel – felsõ határa az engedélyes tárgyévet megelõzõ évi nettó árbevételének 1%-a, de legfeljebb százmillió forint; b) a telephelyen 50 MW beépített összes hõteljesítménynél kisebb névleges teljesítményû távhõtermelõ berendezés engedélyesével szemben a kiszabható bírság felsõ határa az engedélyes tárgyévet megelõzõ évi nettó árbevételének 1%-a, de legfeljebb tízmillió forint. (2) Abban az esetben, ha a bírság kiszabására okot adó körülményt az engedélyes a részére megállapított határidõre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható.
(1) A távhõtermelõ létesítmény létesítési és a távhõtermelõi mûködési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a gazdálkodó szervezet cégnevét, székhelyét, b) a kérelmezõ meghatalmazott képviselõjének (a továbbiakban: képviselõ) nevét, beosztását, telefonszámát, c) az ügyintézõ nevét, telefonszámát, d) a gazdálkodó szervezet telephelyének nevét, címét, e) a hõtermelõ létesítmény energiahordozójának (tüzelõanyagának) megnevezését, származását és beszerzési módját, f) a megújuló energiahordozó felhasználására vonatkozó vizsgálat eredményét, g) a hõtermelõ létesítmény beépített teljesítõképességét (kapcsolt villamosenergia-termelõ berendezés teljesítmény-adatait is), h) a hõtermelõ létesítmény (beleértve a kapcsolt villamosenergia-termelõ berendezést is) jellemzõ mûszaki adatait, i) az üzembe helyezés idõpontját, j) a hõtermelésre vonatkozó fõbb mennyiségi és gazdálkodási adatokat, k) az egyedi közüzemi szerzõdés alapján a hõt vásárolók megnevezését cégnév, cím és mennyiség megjelölésével. (2) A távhõtermelõ létesítmény létesítési és a távhõtermelõi mûködési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmezõ egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát, b) az éves üzleti tervet, c) a minõségbiztosítási rendszer leírását, d) a középtávú távhõigény (5 év) kielégítéséhez szükséges energiahordozó rendelkezésre állására szolgáló szerzõdéseket, e) a távhõszolgáltatóval kötött kereskedelmi szerzõdést, f) kulturális örökségvédelmi hatástanulmányt, g) a jogszabályban elõírt egyéb engedélyeket. (3) Ha a Tszt. alapján mûködési engedéllyel rendelkezõ engedélyes kér mûködési engedélyt, a (2) bekezdésben felsorolt csatolandó dokumentumokat nem kell a Hivatalhoz benyújtania, ha a Hivatalhoz korábban benyújtott dokumentumai már tartalmazzák a kért adatokat, és azok változatlan érvényességérõl az engedélyért folyamodó nyilatkozik.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) Az engedélyesnek az (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túlmenõen rendelkeznie kell a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott hatósági engedélyekkel.
4. § A telephelyen 50 MW beépített összes hõteljesítménynél kisebb névleges teljesítményû távhõtermelõ berendezés esetében a Tszt. 12. § (5) bekezdése szerinti egyszerûsített engedélyezési eljáráshoz a létesítési és mûködési engedély kérelmezõjének nem kell a 3. § (1) bekezdés k) pontban, valamint a 3. § (2) bekezdés d)–g) pontjaiban foglaltakat teljesítenie.
5. § A létesítési engedélyezési eljárásban közremûködõ szakhatóságok jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
6. § (1) A távhõtermelõ létesítmény létesítési és a távhõtermelõ mûködési engedélyének tartalmaznia kell: a) az engedélyes cégnevét és székhelyét, b) a hõtermelõ létesítmény telephelyét, c) a hõtermelõ létesítmény energiahordozójának (tüzelõanyagának) megnevezését, d) a hõtermelõ létesítmény beépített teljesítõképességét, e) a hõtermelõ létesítmény egyéb jellemzõ mûszakigazdasági adatait, f) az üzembe helyezés idõpontját, g) a mûködés során és annak megszüntetése után szükséges, a környezet- és természetvédelmi hatósággal egyetértésben meghatározott környezetvédelmi feltételeket és garanciális – rekultiválási, tájrendezési, veszélyeshulladék-kezelési és egyéb – kötelezettségeket, h) az egyéb – jogszabályban meghatározott – feltételeket. (2) Az 5 MW-nál kisebb névleges hõteljesítményû létesítményre csak távhõtermelõi mûködési engedélyt kell kérni és kiadni.
6051
c) a területi egységek (kirendeltségek, felhasználói irodák stb.) megnevezését és telephelyét, d) a szolgáltatandó távhõ termelõjének megnevezését és telephelyét. (2) A távhõszolgáltatói mûködési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmezõ egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát, b) a távhõvel ellátandó terület körülírását, c) az éves üzleti tervet, d) a minõségbiztosítási rendszer leírását, e) a középtávú távhõigény felmérést és a kielégítéséhez szükséges teljesítménytervet, f) az üzletszabályzatot vagy annak tervezetét, g) jogszabály szerint szükséges egyéb engedélyek felsorolását. (3) A távhõszolgáltatói mûködési engedélynek tartalmaznia kell: a) az engedélyes cégnevét és székhelyét, b) a területi egységek megnevezését és telephelyét, c) az ellátási terület adatait, d) a mûködés kezdési idõpontját, e) a távhõvezeték-hálózat és más szolgáltatói berendezés üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, f) a szükséges környezet- és természetvédelmi elõírásokat, g) a felhasználói korlátozási sorrend készítésére vonatkozó követelményt, h) az üzletszabályzat jóváhagyására vonatkozó határozatot, i) egyéb – jogszabályban meghatározott – követelményeket.
8. § A Hivatal a jogerõs határozattal kiadott engedélyeket, engedélymódosításokat, engedély-visszavonásokat hivatalos honlapján a jogerõre emelkedéstõl számított 15 napon belül közzéteszi, a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével.
Az idegen ingatlanra vonatkozó jogokkal kapcsolatos eljárási szabályok [a Tszt. 21–32. §-aihoz]
7. § 9. § (1) A távhõszolgáltatói mûködési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a gazdálkodó szervezet cégnevét és székhelyét, b) a távhõvel ellátandó terület adatait, a közigazgatási határok megjelölésével,
(1) A távhõszolgáltatónak vagy képviselõjének a 2. mellékletben meghatározott elõmunkálati jogi dokumentációt az elõmunkálati jog engedélyezése iránti kérelemhez csatolnia kell.
6052
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az engedélyes, a tulajdonos bevonásával állapotfelmérést köteles készíteni – az elõmunkálat elvégzését engedélyezõ határozat jogerõre emelkedését követõen, de a munkálatok megkezdése elõtt.
10. § (1) A távhõvezeték nyomvonalának, illetõleg biztonsági övezetének megállapítása érdekében a kérelmezõnek a vezetékjog iránti kérelemhez mûszaki dokumentációt kell mellékelnie. A mûszaki dokumentációnak magában kell foglalnia a vezetékjogi engedély nélkül létesíthetõ vezetékekre vonatkozó adatokat is. A vezetékjogi engedély alapját képezõ dokumentáció kötelezõ tartalmi elemeit a 2. melléklet tartalmazza. (2) A vezetékjogi engedélyezési eljárásban az érintett területen helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle jegyzõkönyve alapján kell a nyomvonalat és a nyomvonal vezetésének feltételeit megteremteni. (3) A nyomvonalra vonatkozó építésügyi szakhatósági hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról az építésügyi hatóság a területrendezési, településfejlesztési és a városképi követelmények figyelembevételével, valamint az 1. mellékletben felsorolt szakhatóság a jogszabályi elõírások figyelembevételével a vezetékjogi engedélyezési eljárás keretében dönt. Abban az esetben, ha a távhõvezetéket termõföldön kell létesíteni, a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvényben elõírt földhivatali eljárást is le kell folytatni. (4) Az érintett ingatlantulajdonosokat, valamint az 1. mellékletben felsorolt szakhatóságokat, továbbá az érintett közmûvek tulajdonosait, az ott meghatározott érdekeltségi területek vonatkozásában, minden esetben érdekeltnek kell tekinteni.
2005/111. szám
gen ingatlanon végzett munkák) megkezdése elõtt legalább 15 nappal, az engedélyes köteles a munka megkezdésérõl és idejérõl a tulajdonost tájékoztatni.
13. §
(1) Ha a távhõvezeték vezetékjogi engedély nélkül létesül, a vezeték elhelyezését és annak mûszaki biztonsági feltételeit a biztonsági övezet megállapítására is tekintettel a Tszt. 23. § (2) bekezdésében megjelölt hatóság határozza meg. (2) Ha a vezetékjoggal érintett mûszaki rendszer üzemszerû mûködése megszûnik, a megszûnést követõ 1 éven belül az engedélyes köteles – az érintett tulajdonossal történt eltérõ megállapodás hiányában – a távhõvezetéket és tartószerkezetét az ingatlanról eltávolítani, és a területet rendezett állapotban a tulajdonos rendelkezésére bocsátani. A távhõvezeték elbontása és a vezeték megszüntetése a Tszt. 23. § (2) bekezdésében megjelölt hatóság által kiadott bontási engedély alapján történik.
14. §
Az engedélyezõ hatóság – az üzemelés biztonságának maradéktalan fenntartása mellett – elrendelheti a távhõvezeték biztonsági övezetének csökkentését a távhõvezeték és környezete biztonságát szolgáló más mûszaki megoldás alkalmazásával. A biztonsági övezet csökkentését megalapozó mûszaki megoldás költsége a kérelmezõt terheli.
11. § A vezetékjogi engedélyre vonatkozó hatósági eljárás megindítását és a döntés kiadásának tényét, mellékelve ahhoz a mûszaki terv részét képezõ, a létesíteni tervezett vezeték nyomvonalát és az azzal érintett ingatlan határvonalait, helyrajzi számát is feltûntetõ nyomvonal rajzát – valamennyi érdekelt részére – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti hirdetményi úton kell közzétenni.
12. § A távhõvezeték vagy tartószerkezetének létesítése, karbantartása, javítása, felújítása, átalakítása érdekében az idegen ingatlanon végzett munkák (a továbbiakban: ide-
A távhõtermelõ és a távhõszolgáltató közötti jogviszony [a Tszt. 35. §-ához]
15. §
(1) A távhõtermelõ engedélyes a távhõtermelõ létesítményét a mûködési engedélyben, valamint a távhõszolgáltatóval fennálló szerzõdésében, illetve a Tszt. 20. § (3)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen köteles mindaddig mûködtetni, amíg az adott területen a távhõszolgáltatónak az önkormányzat által meghatározott ellátási kötelezettsége fennáll.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A távhõtermelõ és a távhõszolgáltató köteles a távhõszolgáltatás biztonságos és folyamatos ellátása érdekében egymással együttmûködni. (3) A (2) bekezdésben foglalt együttmûködési kötelezettség kiterjed: a) szolgáltatási zavarok, üzemzavarok, meghibásodások elhárítására, b) személyi és vagyonbiztonság veszélyének azonnali elhárítására, c) tervszerû korlátozások és szüneteltetések, füstködriadó elrendelésére, illetve energia korlátozás esetén alkalmazott kényszerû szolgáltatási korlátozások összehangolt végrehajtására, d) természeti katasztrófa miatti, vagy balesetbõl származó korlátozások, szolgáltatási szünetek megszüntetésére. (4) A távhõtermelõ és a távhõszolgáltató a (3) bekezdésben foglalt kötelezõ együttmûködés kérdéseiben szerzõdésben állapodik meg. Az együttmûködésüket kötelesek úgy kialakítani, hogy a távhõ termelésében és szolgáltatásában esetleg fellépõ zavarok vagy kényszerû korlátozások a lehetõ legrövidebb idõn belül elháríthatók, megszüntethetõk legyenek. A távhõszolgáltatás korlátozásának általános elvei [a Tszt. 41. §-ához] 16. §
6053 19. §
A távhõszolgáltató – a rendelet hatálybalépését követõ 60 napon belül – köteles a tulajdonában és üzemeltetésében lévõ, azonosító jellel meghatározott szolgáltatói és felhasználói hõközpontokra vonatkozóan a névleges teljesítmény értékeket (kW-ban) meghatározni és a fûtési idényt követõen az igénybe vett legnagyobb teljesítményre vonatkozó információkat a felhasználók és díjfizetõk számára elérhetõvé tenni. 20. § Azok a távhõszolgáltatók, amelyeknél az általános közüzemi szerzõdés alapján ellátott díjfizetõk száma 1000 vagy annál több, a rendelet hatálybalépésétõl számított 120 napon belül elektronikus információs rendszert (a továbbiakban: honlapot) kötelesek létrehozni, illetve mûködtetni. Az egy adott évre vonatkozó információkat a távhõszolgáltató legalább az adott évet követõ második év végéig köteles honlapján hozzáférhetõ módon megõrizni. A távhõszolgáltató ügyfélszolgálatán hozzáférhetõvé kell tenni az általa mûködtetett honlapon található információkat. 21. §
(1) A felhasználói korlátozás, figyelembe véve a közintézmények saját hõtermelõ teljesítményét is, nem veszélyeztetheti a közintézmények egészségügyi és szociális alapszolgáltatásainak ellátását. (2) A korlátozásra szolgáló okok megszûnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.
A távhõszolgáltató, a felhasználó és a díjfizetõ, továbbá a felhasználó képviselõje és a díjfizetõ közötti jogviszony általános szabályait, valamint a fûtéshez és a használati melegvíz készítéshez felhasznált hõmennyiség külön történõ meghatározásának módját és feltételeit – a Tszt. 52. § (1) bekezdésben meghatározott Távhõszolgáltatási Közüzemi Szabályzatot (a továbbiakban: TKSz) – e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
17. §
22. §
A távhõ vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenõrzése, és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhõszolgáltató kötelessége.
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának „B) Szolgáltatások” fejezetében található „40.30.90.0 távhõszolgáltatás csatlakozási díját és lakossági távhõszolgáltatás díját” esetben a gazdasági és közlekedési miniszter véleményezési határideje 30 nap.
Záró rendelkezések [a Tszt. 43. és 52. §-aihoz] 23. § 18. § Kapcsolt energiatermelés esetén, ha a hõenergiát részben távhõszolgáltatási célra termelik, a távhõtermelõ köteles e rendelet hatálybalépésétõl számított 90 napon belül az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített mérõt felszerelni a kapcsoltan termelt és távhõszolgáltatás céljára átvett hõ mérésére.
(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a kihirdetését követõ 45. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a távhõszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 1/1999. (I. 1.) Korm. rendelet, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatáskörének felülvizsgálatáról szóló 340/2004. (XII. 22.)
6054
MAGYAR KÖZLÖNY
Korm. rendelet 14. §-a és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló 190/2001. (X. 8.) Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdése. (2) A 11. §-ban hivatkozott Ket. szerinti hirdetményi közzététel 2005. november 1. napján lép hatályba. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
1. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez A hõtermelõ létesítmények létesítési és a vezetékjog engedélyezési eljárásban közremûködõ szakhatóságok 1. A Belügyminisztérium szakterületén: a) tûzvédelem: – elsõ fokon: a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnok, – másodfokon: a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fõvárosban az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság b) polgári védelem: – elsõ fokon: a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, illetve a fõvárosban a Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, – másodfokon: a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság; 2. az Egészségügyi Minisztérium szakterületén: közegészségügy és járványügy: – elsõ fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fõvárosi kerületi intézetei, – másodfokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fõvárosi intézete az emberi tartózkodás céljára szolgáló, továbbá káros környezeti hatású létesítmény létesítése esetében; 3. a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakterületén: ingatlan-nyilvántartás és termõföld-védelem: – elsõ fokon: az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal, Budapesten a Fõvárosi Kerületek Földhivatala, – másodfokon: az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei földhivatal, illetve Budapesten a Fõvárosi Földhivatal;
2005/111. szám
b) polgári repülési ügyekben: – elsõ fokon: a Polgári Légiközlekedési Hatóság, – másodfokon: Közlekedési Fõfelügyelet, c) útügyekben: országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak esetén: – elsõ fokon: Központi közlekedési Felügyelet, – másodfokon: Közlekedési Fõfelügyelet, egyéb országos közutak esetén: – elsõ fokon: az illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet, – másodfokon: a Közlekedési Fõfelügyelet, helyi közút esetén: – elsõ fokon: = a települési önkormányzat tulajdonában lévõ helyi közutak esetében az illetékes megyei közlekedési felügyelet, = a fõvárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévõ helyi közutak esetében a fõjegyzõ, = a fõvárosi önkormányzat tulajdonában lévõ helyi közutak esetében a Fõvárosi Közlekedési Felügyelet, – másodfokon: = a települési önkormányzat tulajdonában lévõ helyi közutak esetében a Közlekedési Fõfelügyelet, = a fõvárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévõ helyi közutak esetében a Fõvárosi Közlekedési Felügyelet, = a fõvárosi önkormányzat tulajdonában lévõ helyi közutak esetében a Közlekedési Fõfelügyelet a közút területén az alatt vagy felett, valamint a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétõl számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt fõútvonal esetén 100 méteren belül tervezett, belterületen kereskedelmi, vendéglátó-ipari vagy egyéb szolgáltatási célú építmény elhelyezésére történõ telekalakítás esetén, továbbá olyan telekalakításnál, amely a közút területén változást eredményez, d) vasúti ügyekben: országos közforgalmú vasút esetében: – elsõ fokon: a Központi Közlekedési Felügyelet, – másodfokon: Közlekedési Fõfelügyelet, helyi közforgalmú és saját használatú vasút esetén: – elsõ fokon: a megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet, – másodfokon: a Közlekedési Fõfelügyelet, e) víziközlekedési ügyekben: – elsõ fokon: a Központi Közlekedési Felügyelet, – másodfokon: Közlekedési Fõfelügyelet;
4. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakterületén:
5. a Honvédelmi Minisztérium szakterületén:
a) mûszaki biztonsági ügyekben: – elsõ fokon: a Mûszaki Biztonsági Felügyelõség, – másodfokon: a Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal,
állami célú légi közlekedés: – elsõ fokon: a HM Katonai Légügyi Hivatal, – másodfokon: a Honvédelmi Minisztérium;
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakterületén: a) természet- és tájvédelem: – elsõ fokon: az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség, – másodfokon: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség, b) vízügyek: – elsõ fokon: az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség, – másodfokon: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség, c) környezetvédelem területén a hõtermelõ létesítmény mûködtetése során keletkezett veszélyes hulladékok veszélyeztetõ hatásainak csökkentésével, megszüntetésével, zaj- és rezgésvédelemmel, a levegõtisztaság-védelemmel, valamint a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minõségi védelmével kapcsolatos ügyekben: – elsõ fokon: az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség, – másodfokon: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség; 7. az Informatikai és Hírközlési Minisztérium szakterületén: a hírközlés védelme és biztonsága: – elsõ fokon: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala, – másodfokon: Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke; 8. a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szakterületén: kulturális örökség védelme (mûemlékvédelem, régészet): – elsõ fokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodája, – másodfokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke; 9. a települési önkormányzatok szakterületén építésügy: – elsõ fokon: a létesülõ hõtermelõ létesítmény és távhõvezeték helye szerint illetékes jegyzõ, fõvárosban a fõjegyzõ, – másodfokon: az illetékes megyei közigazgatási hivatal, a fõvárosban a Fõvárosi Közigazgatási Hivatal. 2. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Elõmunkálati jogi engedély dokumentációja 1. Átnézetes helyszínrajz égtáj jelöléssel (1 db) 2. Helyszínrajz ingatlanonként 1:1000 méretarányban
6055
3. Földhivatali ingatlan nyilvántartási térképmásolat (1 db) 4. Az érintett ingatlan(ok) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata 5. Mûszaki leírás (1 db) A létesítendõ vezeték megnevezése: A beruházás adatai: a) a beruházó megnevezése és címe, b) a beruházás engedélyezésének adatai, c) a beruházás célja, rendeltetése, d) a tervezõ vállalat megnevezése és címe. Az üzemben tartó megnevezése és címe: A vezeték mûszaki adatai: – a névleges nyomás, – a nyomvonal teljes hossza, – a vezetékek teljes hossza, – a vezetékek, mérete és anyaga, – egyéb jellemzõ adatok (pl. a szállítandó közeg megnevezése, nyomása, hõmérséklete). A nyomvonal leírása: Nyomvonal terv (2 db) a földhivatali térképmásolatok alapján, méretarány legfeljebb M=1:500 (belterület) legalább M=1:4000 (külterület) 6. Mûszaki tervlapok
Vezetékjogi engedély dokumentációja 1. Mûszaki leírás (1 db) A létesítendõ vezeték megnevezése: A beruházás adatai: a) a beruházó megnevezése és címe, b) a beruházás engedélyezésének adatai, c) a beruházás célja, rendeltetése. Az üzemben tartó megnevezése és címe: A vezeték mûszaki adatai: – a névleges nyomás, – a nyomvonal teljes hossza, – a vezetékek teljes hossza, – a vezetékek mérete és anyaga, – egyéb jellemzõ adatok (pl. a szállítandó közeg megnevezése, nyomása, hõmérséklete). A nyomvonal leírása A vezeték létesítése által érintett területek tulajdonosai Nyomvonalrajzok rajzszáma, kelte, mennyiségük Jegyzõkönyv a helyszíni szemlérõl A 15 cm-nél nagyobb törzsátmérõjû meglévõ és kivágandó faállomány megjelölése Nyilatkozat hogy a tárgyi vezeték az érintett ingatlanok rendeltetésszerû használatát nem akadályozza
6056
MAGYAR KÖZLÖNY
2. Kiviteli tervdokumentáció (1 db) – mûszaki leírás – nyomvonal terv – hossz-szelvények, kereszt-szelvények, részlettervek – földhivatali térkép másolatok – érintett ingatlanok tulajdoni lap másolatai – közmû üzemeltetõi, tulajdonosi hozzájárulások, nyilatkozatok 1 db közigazgatási bejárási (helyszíni szemle) jegyzõkönyv megküldésének bizonylata 1 db közigazgatási bejárási (helyszíni szemle) meghívó 1 db közigazgatási bejárási (helyszíni szemle) jegyzõkönyv 5 db nyomvonalterv – közmûegyeztetések bizonylatai Táblázatosan (1 db): – helyrajzi számonként a tervezett vezeték által igénybe vett tervezett vezeték hosszát (m) – a biztonsági övezet területét (m2) – a tervezett mûtárgyak megnevezését és darab számát az általuk elfoglalt területet (m2)
3. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Távhõszolgáltatási Közüzemi Szabályzat Általános rendelkezések 1. A Tszt. 52. § (1) bekezdésében meghatározott Távhõszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: TKSz) tartalmazza a távhõszolgáltató, a felhasználó és a díjfizetõ, továbbá a felhasználó képviselõje és a díjfizetõ közötti közüzemi jogviszony általános szabályait, valamint a fûtéshez és a használati melegvíz készítéshez felhasznált hõmennyiség külön történõ meghatározásának módját és feltételeit. 2.1. E szabályzat alkalmazásában: 2.1.1. A távhõszolgáltatás az ellátás módja szerint lehet: 2.1.1.1. hõátalakítás nélküli távhõenergia szolgáltatás, amely esetben a távhõszolgáltató a távhõt közvetlenül adja át a felhasználónak, 2.1.1.2. hõátalakítással megvalósuló távhõenergia szolgáltatás, amely esetben a távhõszolgáltató a távhõt a hõátalakító berendezés mûködtetésével a felhasználói vezetékhálózat hõhordozó közegét felmelegítve adja át a felhasználónak; 2.1.2. a 2.1.1.2. pont szerinti hõátalakítással megvalósuló távhõenergia szolgáltatás az ellátás célja szerint lehet: 2.1.2.1. fûtési célú távhõszolgáltatás, amely esetben a távhõszolgáltató a távhõt a hõátalakító berendezés mûködtetésével a felhasználói fûtési-vezetékhálózat részére adja át a felhasználónak,
2005/111. szám
2.1.2.2. használati melegvíz-szolgáltatási célú távhõszolgáltatás, amely esetben a távhõszolgáltató a távhõt a hõátalakító berendezés mûködtetésével a közmûves ivóvizet felmelegítve adja át a felhasználónak, amely lehet: 2.1.2.2.1. vízfelmelegítés-szolgáltatás, amely esetben nem a távhõszolgáltató által rendelkezésre bocsátott közmûves ivóvíz felmelegítése történik, 2.1.2.2.2. melegvíz-szolgáltatás, amely esetben a távhõszolgáltató által rendelkezésre bocsátott közmûves ivóvíz felmelegítése történik; 2.1.3. a távhõszolgáltatás a hõmennyiségmérés helye szerint lehet: 2.1.3.1. hõközponti mérés szerinti távhõszolgáltatás, amikor a távhõszolgáltató az elfogyasztott távhõ mennyiségét a hõközpontban, vagy a hõfogadó állomáson hiteles hõmennyiségmérõvel méri (a továbbiakban: hõközponti mérés), 2.1.3.2. épületrészenkénti mérés szerinti távhõszolgáltatás, amikor a távhõszolgáltató az elfogyasztott távhõ mennyiségét a felhasználó tulajdonában lévõ épületrész ellátását szolgáló felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett hiteles hõmennyiségmérõvel méri; 2.1.4. a teljesítési hely: 2.1.4.1. hõközponti mérés szerinti távhõszolgáltatás esetén a csatlakozási pont, 2.1.4.2. épületrészenkénti mérés szerinti távhõszolgáltatás esetén a felhasználói vezeték-hálózaton elhelyezett hiteles hõmennyiségmérõ felhasználó felõli oldala; 2.1.5. használati melegvíz: távhõvel felmelegített közmûves ivóvíz; 2.1.6. költségmegosztó: az elszámolási hõmennyiségmérõ által mért hõmennyiségnek a díjfizetõk közötti megosztására, a Tszt. 43. § (4) bekezdésében foglalt esetben a felhasználók közötti megosztására szolgáló mérõmûszer vagy eszköz; 2.1.7. fûtési idõszak: az év szeptember 15. napja és a következõ év május 15. napja közötti idõszak; 2.1.8. hiteles mérés: amely a mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény szerint joghatással járó mérésnek minõsül. 2.2. A 2.1.1.2. pont szerinti esetben a felhasználói fûtési vezetékhálózat hõhordozó közegének, valamint a használati melegvíznek a felhasználói cirkulációs vezetékben történõ keringetése a távhõszolgáltató feladata, a keringetés lehetõségének biztosítása a felhasználó feladata. A felhasználói fûtési vezetékhálózat hõhordozó közegét a felhasználó biztosítja. 2.3. Ha a hõközpontot, illetõleg a hõfogadó állomást a távhõszolgáltató üzemelteti, az ingatlantulajdonos a berendezés elhelyezésére szolgáló helyiség zavartalan megközelítését és használatát köteles a távhõszolgáltató részére biztosítani. A hõközpontot, a hõfogadó állomást és azok tartozékait magában foglaló, a távhõszolgáltató által használt helyiség belsõ karbantartása – eltérõ megállapodás hiányában – a távhõszolgáltató feladata.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Elõzetes tájékoztatás, igénybejelentés 3.1. Az új felhasználási hely létrehozásában vagy a többletteljesítmény lekötésében érdekelt építtetõ, a tulajdonos vagy képviselõjük (a továbbiakban együtt: érdekelt) a távhõszolgáltatás, illetõleg a többletteljesítmény iránti igény kielégítésének feltételeirõl még az igénybejelentés elõtt tájékoztatást kérhet, amelyre a távhõszolgáltató a megkeresés beérkezésétõl számított 30 napon belül írásban köteles válaszolni. 3.2. A távhõszolgáltatói tájékoztatásnak tartalmaznia kell, az érdekelt elõzetes tájékoztatás iránti kérelmében elõadottak és a mellékelt iratokban, tervekben foglalt adatok és igények figyelembevételével, a szükséges mûszaki-gazdasági feltételeket, az egyes szükséges engedélyeket, hozzájárulásokat és az eljárás módját. 3.3. Az érdekelt kérésére a távhõszolgáltató köteles a felhasználói hõközpont tervezéséhez szükséges adatokról, a Tszt. 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a megkeresés beérkezésétõl számított 30 napon belül írásban tájékoztatást adni. 4.1. A távhõszolgáltatásra, illetõleg a többletteljesítményre vonatkozó igényt az érdekeltnek a távhõszolgáltatónál írásban kell bejelentenie. A szerzõdésmódosítás érdekében történõ igénybejelentésnek tartalmaznia kell: 4.1.1. a szerzõdõ fél azonosítására alkalmas adatokat; 4.1.2. a felhasználási hely címét, helyrajzi számát; 4.1.3. a távhõmennyiség mérésének a szabályzat 2.1.3. pontja szerinti helyét; 4.1.4. a felhasználási helyen vételezni kívánt legnagyobb hõteljesítményt és a tervezett éves hõigényt; 4.1.5. a távhõvételezés megkezdésének tervezett idõpontját; 4.1.6. a távhõ felhasználásának célját (fûtés, használati melegvíz-készítés, technológiai cél, hõhordozóval együttes igénybevétel). 4.2. Az igénybejelentésre a távhõszolgáltató a megkeresés beérkezésétõl számított 30 napon belül írásban köteles válaszolni. Egyéb felhasználó esetében a távhõszolgáltató az igénylõtõl a 4.1. pontban felsoroltakon túlmenõen további kiegészítõ adatokat kérhet. 4.3. A 4.2. pont szerinti válasznak tartalmaznia kell: 4.3.1. az igény kielégítésének mûszaki feltételeit, a bekapcsoláshoz szükséges, az igénybejelentõ által elvégzendõ munkálatok megjelölését, 4.3.2. az igénybejelentõt terhelõ költségek jogcímét, mértékét, a fizetendõ csatlakozási díj összegét, 4.3.3. azt az idõtartamot, ameddig a távhõszolgáltató az általa adott ajánlathoz kötve van, amely 90 napnál rövidebb nem lehet. 4.4. A távhõszolgáltató által közölt feltételek elfogadásáról az igénybejelentõ írásban köteles nyilatkozni.
6057
5. Ha a felhasználói berendezés létesítéséhez valamely engedély vagy idegen ingatlan igénybevétele szükséges, az engedélyeket (ideértve az esetleg szükséges vezetékjogi engedélyt is) az igénybejelentõ köteles megszerezni. 6. Az elõzetes tájékoztatás és az igénybejelentés megtörténtét követõen a távhõszolgáltató és az igénybejelentõ a felhasználási hely távhõszolgáltatásba való bekapcsolásának megvalósulásához szükséges feltételeket szerzõdésben rögzítheti. Abban az esetben, ha az igénybejelentõ nem azonos a felhasználóval, a szerzõdésben meg kell jelölni a távhõszolgáltatóval közüzemi szerzõdést kötõ felhasználót. 7.1. Ha az igénybejelentõ az igénybejelentés visszaigazolásában, illetõleg a 6. pont szerinti megállapodásban foglalt kötelezettségeket teljesítette, a távhõszolgáltató az e pontban foglaltak teljesítésrõl szóló igazolások beérkezésétõl számított 30 napon belül köteles a közüzemi szerzõdés tervezetét az igénybejelentõ részére átadni. 7.2. Ha a közüzemi szerzõdés tervezetének elkészítéséhez szükséges, a 7.1. pont szerinti igazolások nem állnak a távhõszolgáltató rendelkezésére, abban az esetben a távhõszolgáltató köteles az érdekelteket a hiányzó igazolások pótlására felhívni, az igazolások beérkezésétõl számított 15 napon belül. Ebben az esetben a 7.1. pont szerinti határidõ az igazolások pótlásának teljesítésével kezdõdik. 7.3. Ha az igénybejelentõ a szerzõdéstervezetet a kézhezvételtõl számított 30 napon belül aláírva nem küldi vissza a távhõszolgáltatónak, vagy arról érdemben nem nyilatkozik, a távhõszolgáltató ajánlati kötöttsége megszûnik. 7.4. A közüzemi szerzõdésben megnevezett felhasználót a szerzõdésben meghatározott idõponttól illetik meg és terhelik az abban foglalt jogok és kötelezettségek, ezen idõpontig az igénybejelentõt kell felhasználónak tekinteni. 8. A csatlakozási díj fizetésére és az igénybejelentésre vonatkozó 3–6. pontokban foglalt rendelkezések nem érintik azokat a felhasználókat, akik a távhõszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználási helyek tulajdonosváltozása miatt válnak új felhasználókká, feltéve, hogy többletteljesítmény igényük nincs. A felhasználási hely mûszaki jellemzõinek változása esetén értelemszerûen alkalmazni kell a 3–6. pontokban foglaltakat is.
A közüzemi szerzõdés tartalma 9. A közüzemi szerzõdésnek tartalmaznia kell: 9.1. a távhõszolgáltató cégnevét, székhelyét, cégazonosító adatait, a szolgáltatást végzõ szervezeti egységének cégnevét és címét;
6058
MAGYAR KÖZLÖNY
9.2. az igénybejelentõ és a felhasználó megnevezését és címét, természetes személyazonosító adatait (cégnevét, székhelyét, cégazonosító adatait); ha a közüzemi szerzõdést az igénybejelentõ kötötte, annak az idõpontnak a meghatározását, amikor a felhasználó az igénybejelentõ helyébe lép; 9.3. a felhasználó képviselõjének nevét és címét; 9.4. a felhasználási hely címét és helyrajzi számát; 9.5. a távhõellátás módját és a hõmennyiségmérés helyét a 2.1.1. és 2.1.3. pontjai szerint; 9.6. a felhasználási hely hõigényét meghatározó jellemzõket, a légtérfogatot és hõteljesítményt; 9.7. a felhasználó által igényelt hõellátás mértékét, a távhõszolgáltató elõbbiekkel kapcsolatos kötelezettségét; 9.8. a teljesítési hely megnevezését; 9.9. a távhõ díjának elszámolására szolgáló hõmennyiségmérõk helyének, azonosító adatainak megjelölését; 9.10. a felhasználási helyet ellátó hõközpont azonosító adatait, tulajdonosát, üzemeltetõjét, és abban az esetben, ha a felhasználási helyen használati melegvíz ellátás van, a melegvíz-készítéshez szükséges közmûves ivóvíz rendelkezésre bocsátójának megnevezését és címét; 9.11. a felhasználási helyen lévõ berendezések fenntartására vonatkozó kötelezettségeket; 9.12. a távhõszolgáltatás és a vételezés megkezdésének idõpontját; 9.13. a fûtési célú szolgáltatás idõtartamát, illetve megkezdésének és befejezésének feltételeit; az üzemvitel során a felhasználó és a szolgáltató együttmûködésének szabályozását; 9.14. a távhõ díját (díjszabást), hatósági ár esetében az erre történõ utalást; 9.15. a Tszt. 44. § (1) bekezdése szerinti megállapodás esetén a díjfizetõk nevét, címét, természetes személyazonosító adatait, a díj megosztásának a felhasználó által meghatározott módját, arányait; 9.16. az elszámolásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket; 9.17. a távhõszolgáltató és a felhasználó szerzõdésszegésének következményeit; 9.18. országos tüzelõanyag-hiány vagy környezetvédelmi ok esetén az önkormányzat rendeletében megállapított korlátozás mértékét; 9.19. a közüzemi szerzõdés hatálybalépésének és megszûnésének idõpontját, a módosítás lehetõségét és feltételeit, a felmondási idõt és a felmondás egyéb feltételeit.
2005/111. szám
10. Az egyedi közüzemi szerzõdésnek a 9. pontban foglaltakon kívül tartalmaznia kell még a következõket: 10.1. a hõhordozó közeg megnevezését, a távhõszolgáltató által biztosított legnagyobb hõteljesítményt és az éves hõmennyiséget, valamint a szolgáltatás egyéb mennyiségi és minõségi jellemzõit, 10.2. a felhasználó által visszaadandó hõhordozó közeg mennyiségi és minõségi jellemzõit, 10.3. a felhasználó üzemének jellegébõl adódó, a távhõszolgáltató üzembiztonságát vagy más felhasználó vételezését esetileg zavaró vagy veszélyeztetõ hatások megszüntetésének módját, 10.4. a távhõ vételezését korlátozó eszközökre, berendezésekre vonatkozó megállapodást, 10.5. a települési önkormányzat által jóváhagyott korlátozási sorrend szerinti besorolást. 11. Ha a közüzemi szerzõdés a Tszt. 37. § (5) bekezdése szerint a szolgáltatás igénybevételével létrejött, abban az esetben a távhõvételezés tényét a felhasználó legkésõbb az igénybevétel megkezdését követõ 30 napon belül a távhõszolgáltatónak írásban bejelenti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy a határidõ túllépése esetén a szabálytalan vételezés jogkövetkezményeit kell alkalmazni. 12.1. A felhasználónak joga van, a lekötött hõteljesítménynek is megfelelõen, a hõellátás mértékét és egyéb jellemzõit, a fûtési célú hõellátás megkezdését, befejezését, a napok, napszakok szerinti változását a hõközpont üzemeltetõjének közremûködésével meghatározni, illetve szabályozni. Fûtési idõszakon kívül a távhõszolgáltató a fûtési célú hõellátást abban az esetben biztosítja, ha az a 16.1. pont szerinti munkálatok elvégzését nem akadályozza. Az egy hõközpontból ellátott felhasználók az önálló szabályozás mûszaki feltételeinek megteremtéséig [Tszt. 48. § (2) bekezdés] az elõzõekrõl csak együttesen rendelkezhetnek. Egyéb megállapodás hiányában a távhõszolgáltató a fûtési célú hõellátást az üzletszabályzatában meghatározott idõpontban, illetõleg feltételek megléte esetén kezdi meg és fejezi be. 12.2. Ha a felhasználó a hõhordozó közeg felhasználására is igényt tart, illetõleg, ha a távhõ vételezése csak a hõhordozó közeg felhasználásával lehetséges, jogosult abból olyan mennyiséget felhasználni, amennyit a közüzemi szerzõdésben lekötött. Egyéb esetben a felhasználó a hõhordozó közegbõl nem vételezhet, illetõleg azt köteles a távhõszolgáltatónak a csatlakozási ponton a szerzõdésben elõírt minõségben visszaadni. 12.3. Ha a felhasználó az igénybejelentésében nagyobb hõteljesítmény igényt jelentett be, mint amennyit a közüzemi szerzõdésében lekötött, és a csatlakozási díjat aszerint fizette meg, jogosult a bejelentett és a le nem kötött hõteljesítmény közötti különbözet erejéig a le nem kötött
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
hõteljesítményre vonatkozó igény fenntartására. Ha a felhasználó által le nem kötött és fenn nem tartott hõteljesítmény-igény különbözetre más felhasználó igényt tart, és az igényével arányos csatlakozási díjat a távhõszolgáltatónak megfizette, a távhõszolgáltató köteles az elõzõ felhasználó részére a le nem kötött és általa fenn nem tartott hõteljesítmény-igény utáni csatlakozási díjat visszafizetni. 12.4. A felhasználó képviselõjének jogállását a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, a lakásszövetkezetrõl rendelkezõ 2004. évi CXV. törvény, egyéb esetben a Ptk. 474–477. §-ai szabályozzák.
6059 Vételezés
14.1. A felhasználó magatartásával más felhasználó vételezését nem zavarhatja. Ha a távhõszolgáltató tudomására jut, hogy a felhasználó más felhasználó vételezését zavarja, vagy vételezésével veszélyhelyzetet teremtett, a felhasználót felszólítja a veszélyhelyzet, illetve a zavart okozó körülmény, magatartás megszüntetésére. A felhasználó az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ helyzetet azonnal, az egyéb zavaró körülményt a zavaró körülményrõl történõ tudomásszerzéstõl számított 8 napon belül köteles megszüntetni.
12.5. A felhasználó képviselõje köteles a távhõszolgáltatónak átadott minden információt dokumentálni és a társasházi, illetve lakásszövetkezeti iratokkal együtt megõrizni.
14.2. Ha a 14.1. pontban említett veszélyhelyzetet vagy zavaró körülményt a felhasználó a határidõ lejártáig nem szünteti meg, a távhõszolgáltató jogosult a távhõszolgáltatást felfüggeszteni, és ezzel egyidõben azt az önkormányzat jegyzõjének jelenteni.
Bekapcsolás
15.1. A távhõszolgáltató jogosult a felhasználó vételezését, a felhasználói berendezés állapotát a felhasználási helyen ellenõrizni. Az ellenõrzést az ingatlan tulajdonosának, illetõleg használójának személyes érdekei figyelembevételével – a veszélyhelyzet, vagy annak gyanúja esetét kivéve – munkanapokon, 8 és 20 óra között lehet elvégezni. Az ellenõrzést végzõ személyt az arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell ellátni.
13.1. A felhasználói berendezések kivitelezõje a bekapcsolás elõtt köteles írásban nyilatkozni a kivitelezés megrendelõje részére, hogy a felhasználói berendezéseket a mûszaki és egyéb elõírásokban foglaltaknak megfelelõen készítette el. E nyilatkozat a bekapcsolási igény részét képezi. 13.2. A távhõszolgáltató a szolgáltatói berendezés üzembiztonsága, a vagyonbiztonság, valamint az élet- és egészségvédelem érdekében a felhasználói berendezést felülvizsgálhatja. Ha azt állapítja meg, hogy a berendezés az életet, az egészséget, a vagyonbiztonságot veszélyezteti, a bekapcsolást köteles megtagadni. 13.3. A felhasználó által létesített hõközpontban, továbbá az épületrészben az elszámolás alapjául szolgáló mérõeszközök beépítési helyét a mûszaki elõírásoknak megfelelõen a felhasználó alakítja ki. Az elszámolás alapját képezõ mérõeszközöket a távhõszolgáltató szereli fel. 13.4. A mérõeszközök beszerzésének, hitelesítésének és felszerelésének költsége hõközponti mérés esetén a távhõszolgáltatót, épületrészenkénti mérésnél a felhasználót terheli. Épületrészenkénti mérés esetén a távhõszolgáltató a mérõeszközök beszerzésének, hitelesítésének és felszerelésének költségét a felhasználótól a mérõ felszerelése elõtt is igényelheti. 13.5. A felhasználó által létesített hõközponti, illetve épületrészenkénti mérés esetén a távhõszolgáltató a mérõeszköz felszerelését megtagadhatja, ha a mérõeszköz beépítési helyének kialakítása nem felel meg a mûszaki elõírásoknak. Ha a felhasználó a távhõszolgáltató felhívására nem gondoskodik a mérõeszköz beépítési helyének elõírás szerinti kialakításáról és emiatt a mérõ beépítése meghiúsul, a távhõszolgáltató köteles a mérõbeépítésre befizetett összeget a helyszíni kiszállás költségeivel csökkentve a felhasználónak visszafizetni.
15.2. A 15.1. pontban meghatározott ellenõrzés, a szabálytalan vételezésre utaló körülmények vizsgálata, továbbá a Tszt. 51. § (3) bekezdés a) és b) pontjai szerinti távhõszolgáltatás felfüggesztésének érdekében a felhasználó, illetõleg a díjfizetõ köteles a távhõszolgáltató alkalmazottja számára a felhasználási helyre való bejutást lehetõvé tenni. 16.1. A távhõszolgáltató és a felhasználó a tulajdonában lévõ berendezés rendszeres karbantartását, tervezett javítását, felújítását a fûtési idõszakon kívüli idõszakban jogosult elvégezni. A távhõszolgáltató jogosult e célból a szolgáltatást a lehetséges legkisebb felhasználói körben és a legrövidebb idõtartamban szüneteltetni. Eltérõ megállapodás hiányában a szünetelés 8 napnál hosszabb nem lehet. A felek a munkálatokról legalább a munkálatok megkezdése elõtt 8 nappal kötelesek egymást írásban értesíteni. 16.2. A 16.1. pont hatálya alá nem tartozó munkálatokat – meghibásodás kijavítása, veszélyhelyzet megszüntetése, üzemzavar elhárítása – a felek, egymás egyidejû írásbeli értesítése mellett, a lehetõ legrövidebb idõ alatt végzik el.
Mérés, díjszétosztás, díjfizetés 17.1. Az elszámolás alapjául szolgáló hõközponti hõmennyiségmérõk és a hõközponti használati melegvízmérõk, továbbá a Tszt. 43. § (4) bekezdése szerinti költségmegosztó mérõmûszerek a távhõszolgáltató tulajdonát képezik, amelyek javításáról, idõszakonkénti hitelesíttetésé-
6060
MAGYAR KÖZLÖNY
rõl, szükség szerinti cseréjérõl (a továbbiakban: fenntartásáról) a távhõszolgáltató a saját költségén köteles gondoskodni. 17.2. Az épületrészekben felszerelt, az elszámolás alapjául szolgáló, távhõszolgáltatói tulajdonban lévõ hõmennyiségmérõk és használati melegvízmennyiség-mérõk fenntartása és az ezzel kapcsolatos költségek viselése – eltérõ megállapodás hiányában – a távhõszolgáltató kötelezettsége. 17.3. Az elszámolás alapjául szolgáló mérõk leolvasása a távhõszolgáltató feladata. A mérõk leolvasását és fenntartását a felhasználó köteles lehetõvé tenni. 17.4. A távhõszolgáltató köteles tájékoztatni a felhasználót a Tszt. 6. § (2) bekezdés a) pontja alapján a hõmennyiségmérés meghatározott helyérõl. A felhasználó jogosult ellenõrizni, hogy a mérõeszköz beépítésének helye megegyezik-e az önkormányzat rendeletében meghatározottakkal. 17.5. A távhõszolgáltató köteles biztosítani, hogy a felhasználó képviselõje a hõmennyiségmérõk idõszakonkénti leolvasását ellenõrizze. 18.1. Az önkormányzat képviselõ-testületének rendeletében elõírt idõponttól kezdõdõen a távhõszolgáltató a fûtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hõmennyiséget – a 2.1.1.1. pontban szabályozott esetek kivételével – a 18.2–18.3. pontokban foglaltak szerint külön-külön határozza meg. 18.2. A felhasználók által fûtési célra elfogyasztott hõmennyiség meghatározása történhet: 18.2.1. a felhasználási helyet ellátó hõközpontban, hõfogadó állomáson beépített hiteles hõmennyiségmérõn történõ méréssel, vagy 18.2.2. a Tszt. 43. § (5) bekezdésében szabályozott esetben a felhasználó által fûtési célra felhasznált hõmennyiség épületrészenkénti hiteles mérésével, vagy 18.2.3. a felhasználási helyet ellátó hõközpontban, hõfogadó állomáson a fûtési célra és a használati melegvízkészítés céljára elfogyasztott, hiteles hõmennyiségmérõvel mért összes hõmennyiség, valamint a használati melegvíz-készítés céljára elfogyasztott, a 18.3.1., vagy 18.3.3., vagy 18.3.4. pontjaiban szabályozott módon meghatározott hõmennyiség különbségeként. 18.3. A használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hõmennyiség felhasználónkénti meghatározása történhet: 18.3.1. a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hõmennyiségnek a felhasználót ellátó hõközpontban vagy hõfogadó állomáson beépített hiteles hõmennyiségmérõn történõ mérésével, vagy 18.3.2. a fûtési célra és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált összes hõmennyiségnek és a fûtési célra felhasznált hõmennyiségnek a felhasználót ellátó hõközpontban vagy hõfogadó állomáson történõ hiteles mérésével, amely esetben a használati melegvíz készítéséhez
2005/111. szám
elfogyasztott hõmennyiséget az elõzõ két hõmennyiség különbözete adja, vagy 18.3.3. a felhasználók által elfogyasztott használati melegvíz mennyiségének hõközponti hiteles mérésével, amely esetben a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hõmennyiséget a felhasználási helyet ellátó hõközpontban beépített hiteles vízmennyiség-mérõn mért használati melegvíz-mennyiség és az adott hõközpontban 1 m3 közmûves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hõmennyiség szorzata adja, vagy 18.3.4. a felhasználó által felhasznált használati melegvíz mennyiségének épületrészenkénti hiteles mérésével, amennyiben a hiteles vízmennyiség-mérés az épület valamennyi épületrészében megvalósul. Ebben az esetben a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hõmennyiséget az épületrészben beépített hiteles vízmennyiségmérõn mért használati melegvízmennyiség és a hõhordozó közeg egységnyi mennyiségének felmelegítéséhez szükséges hõmennyiség szorzata adja. 18.4. A használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hõmennyiség 18.3. pont szerinti megállapításának, továbbá a 18.3.3. pontban szabályozott esetben a hõközpontban 1 m3 közmûves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hõmennyiség, illetõleg a 18.3.4. pontban szabályozott esetben a távhõszolgáltatónál 1 m3 közmûves ivóvíz felmelegítéséhez átlagosan szükséges hõmennyiség meghatározásának módját a települési önkormányzat képviselõ-testületének a díjak megállapításáról és azok alkalmazási feltételekrõl szóló rendelete tartalmazza. 18.5. A távhõszolgáltató a 18.2–18.4. pontokban foglaltak alapján meghatározott fûtési célú és használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hõmennyiség díját elkülönítve számlázza a települési önkormányzat képviselõ-testületének a díjalkalmazási feltételekrõl szóló rendelete szerint. A szabályzat 18.3.4. pontja esetén a számlában fel kell tüntetni a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált ivóvíz mennyiségét, ha az épületrészben a vízmennyiség hiteles mérése biztosított. 18.6. A 18.1–18.3. és 18.5. pontokban foglalt kötelezettség akkor terheli a távhõszolgáltatót, ha a felhasználó tulajdonában lévõ felhasználói berendezés ezt lehetõvé teszi, vagy a felhasználó a tulajdonában lévõ felhasználói berendezés szükséges mûszaki átalakítását biztosítja. 19.1. Hõközponti mérés esetén a távhõszolgáltató a szolgáltatás díját a közüzemi szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen a felhasználó vagy a díjfizetõk részére számlázza. 19.2. Abban az esetben, ha a felhasználó épületrészenkénti díjszétosztást igényel [Tszt. 44. § (1) bekezdés], a távhõszolgáltató köteles azt a felhasználó által megadott és meghatározott díjszétosztási arányoknak megfelelõen végrehajtani. A díjszétosztási arányok megállapítása céljára a 19.4. pontban foglaltak szerint fûtési és költségmegosztó melegvíz mennyiségmérõk is alkalmazhatók.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19.3. Ha az épületben felhasznált fûtési hõmennyiség és díjának épületrészenkénti, illetõleg lakásonkénti megosztása fûtési költségmegosztók alapján történik, a különbözõ fekvésû és elhelyezkedésû épületrészek hõveszteségkülönbségeibõl adódó többletköltség mérséklése érdekében a felhasználó döntése alapján korrekciós tényezõt lehet alkalmazni. A felhasználó, illetõleg a tulajdonosok közössége dönthet úgy is, hogy az épületben elfogyasztott fûtési hõmennyiség és díjának egy meghatározott része légtérfogat arányosan, a fennmaradó része a költségmegosztók kiértékelése alapján kerüljön az épületrészek (lakások) között megosztásra. 19.4. A fûtésre és a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hõmennyiség és annak díja épületrészenkénti (lakásonkénti) megosztása céljára szolgáló költségmegosztók alkalmazásának együttes, a felhasználó által biztosított feltételei a következõk: 19.4.1. fûtési költségmegosztó ott alkalmazható, ahol 19.4.1.1. költségmegosztásban résztvevõ épületrészekben a fûtõtestek hõleadása szabályozható, 19.4.1.2. egy épületen belül azonos gyártmányú, azonos típusú, egységes értékelési rendszerû fûtési költségmegosztót szereltek fel, 19.4.1.3. a költségmegosztók felszerelése a mûszaki elõírásoknak megfelelõen történt, 19.4.1.4. a költségmegosztókat a felszerelést követõen illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárjeggyel (plombával) látták el, 19.4.1.5. a költségmegosztók leolvasása, továbbá mûködõképességének és a zárjegy sértetlenségének ellenõrzése meghatározott rendszerességgel, de legalább évente egy alkalommal megtörténik; 19.4.2. költségmegosztó melegvíz mennyiségmérõ ott alkalmazható, ahol 19.4.2.1. költségmegosztóként használt melegvízmennyiségmérõket a költségmegosztásban résztvevõ épületrészek melegvíz kifolyó-csapjait megelõzõ vezetékszakaszába beszerelték, 19.4.2.2. a költségmegosztók beszerelése a mûszaki elõírásoknak megfelelõen történt, 19.4.2.3. a költségmegosztókat azonosító számmal és a felszerelését követõen illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárjeggyel (plombával) láttak el, 19.4.2.4. a költségmegosztók leolvasása, továbbá mûködõképességének és a zárjegy sértetlenségének ellenõrzése meghatározott rendszerességgel, de legalább évente egy alkalommal megtörténik. 19.5. A költségmegosztók fenntartása, adatainak leolvasása és azok alapján a díjszétosztási arányok meghatározása a felhasználó feladata. 19.6. A felhasználó képviselõje a költségmegosztók adatainak kiértékelésérõl és annak eredményérõl – az eredmény-számítást is tartalmazó – kimutatást köteles a
6061
díjfizetõ részére átadni. Az adatok leolvasását és a díjszétosztási arányok megállapítását a távhõszolgáltató – erre vonatkozó megállapodás esetén – külön díjazás ellenében átvállalhatja. 20.1. Épületrészenkénti mérés esetén a távhõszolgáltató az épületrész távhõellátásának díját az egyes felhasználóknak, valamint a díjfizetõknek számlázza. 20.2. A távhõszolgáltató épületrészenkénti mérés esetén – eltérõ megállapodás hiányában – az átadott hõmennyiséget a hõköpontban vagy hõfogadó állomáson is mérheti. Ebben az esetben a hõközpontban mért hõmennyiség és az egyes felhasználók épületrészeiben mért hõmennyiségek összessége közötti különbözet tekintetében az épület tulajdonosi közössége minõsül felhasználónak, amennyiben ez a különbözet nem tartalmazza más, épületrészenkénti méréssel mért ingatlanrész felhasználását. 21.1. A felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és az új felhasználó írásban köteles a távhõszolgáltatónak a felhasználó személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenteni. A távhõszolgáltató a bejelentést követõ 15 napon belül köteles az új felhasználó részére a közüzemi szerzõdés megkötésére írásban ajánlatot tenni. 21.2. A díjfizetõ személyében bekövetkezett változást a régi és az új díjfizetõ – a felhasználó képviselõjének egyidejû értesítése mellett – írásban köteles a távhõszolgáltatónak a díjfizetõ személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenteni. 21.3. A 21.1. és a 21.2. pontok szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az új felhasználó vagy a díjfizetõ személyének azonosításához szükséges adatokat a felhasználási hely, illetõleg az épületrész pontos megjelölését és a változás idõpontját. A távhõszolgáltató jogosult a tulajdonváltozás igazolására alkalmas okirat bemutatását igényelni. A számlázás módosítását az elõbbi bejelentésben megjelölt idõponttól, – ha a bejelentés az elõírt határidõn túl történik – legkorábban a bejelentés beérkezése idõpontjától lehet igényelni a távhõszolgáltatótól. 22.1. A távhõszolgáltató tulajdonában vagy fenntartásában lévõ, az elszámolás alapját képezõ mérõeszköz mérésügyi megfelelõségét és a mérés technológiai helyének az önkormányzat rendeletében foglaltak szerinti megfelelõségét a felhasználó kérésére a távhõszolgáltató köteles a külön jogszabályban meghatározott szervvel megvizsgáltatni. Ha a mérõeszköz mérési hibája a mérésügyi elõírásokban meghatározott mértéket túllépi vagy más ok miatt hiteles mérésre alkalmatlan, a mérõ vizsgálatával felmerült minden költség és a mérõcsere költsége a távhõszolgáltatót terheli. Ha a vizsgálat szerint a mérõ helyesen mûködik, illetõleg a megengedett hibahatárt nem lépi túl, az elõzõ költségeket a távhõszolgáltató jogosult a felhasználóra áthárítani.
6062
MAGYAR KÖZLÖNY
22.2. A felhasználó jogosult ellenõrzõ mérõt felszerelni, ez azonban a szolgáltatott távhõ mennyiségének elszámolására nem alkalmazható. 23.1. Az elszámolási mérõeszköz meghibásodása esetén a meghibásodás idõtartamára az elõzõ év azonos idõszakában mért mennyiség azonos szolgáltatási, illetve vételezési körülményekre korrigált mennyiségét kell az elszámolás alapjának tekinteni. Ilyen idõszak hiányában a meghibásodás elhárítását követõ, vagy a meghibásodás idõpontját megelõzõ, legalább egy hónap hõfelhasználása képezi a korrekció alapját. 23.2. A Tszt. 43. § (4) bekezdése szerinti költségmegosztó mérõmûszer meghibásodása esetén az egy hõközpontból ellátott felhasználók a hõközpontban mért hõmennyiség egymás közötti szétosztásáról megállapodhatnak. Megegyezés hiányában a távhõszolgáltató ezt a hõmennyiséget az elõzõ év azonos idõszakának a költségmegosztó mérõmûszerek által meghatározott fogyasztási arányai szerint, ilyen idõszak hiányában a felhasználási helyek légtérfogatának egymáshoz viszonyított arányában osztja szét a felhasználók között. 24. A társasházak, lakásfenntartó szövetkezetek szétválása, az ingatlanok megosztása esetén a hõellátás és az átvett hõmennyiség felhasználónkénti szabályozását és mérését az érintett tulajdonosi közösségek saját költségükön valósíthatják meg. 25. Épületrész ellátására külön felhasználói hõközpontot, illetve felhasználói berendezéseket abban az esetben lehet létesíteni, ha ahhoz a tulajdonosi közösség hozzájárul, az érintett épületrész tulajdonosa az ahhoz szükséges átalakítás és az új berendezések létesítésének minden költségét viseli és a felhasználási helyre vonatkozó közüzemi szerzõdést a távhõszolgáltató és a felhasználó az átalakításnak megfelelõen módosítja.
A felhasználók és a felhasználói érdekképviseletek tájékoztatása 26.1. A távhõszolgáltató a közüzemi szerzõdésrõl, a díjszétosztás módjáról és az adott díjfizetõre vonatkozó díjszétosztási arányról köteles a díjfizetõk részére tájékoztatást adni. Abban az esetben, ha a távhõszolgáltató a hõközpontban mért hõmennyiséget és annak díját a felhasználó képviselõje által megadott arányok szerint osztotta szét, az ennek alapján számlázott díjat a távhõszolgáltató részére kell megfizetni. Az arányok megállapításával kapcsolatos díjfizetõi kifogások rendezése a felhasználó feladata. 26.2. A Tszt. 11. §-ában, valamint az e szabályzatban meghatározott tájékoztatási kötelezettséget, valamint a számlázással kapcsolatos felvilágosítást a távhõszolgáltató az ügyfélszolgálati tevékenység keretében vagy – ahol a feltételek rendelkezésre állnak – elektronikus úton telje-
2005/111. szám
síti. A távhõszolgáltató az ügyfélszolgálat munkarendjét úgy köteles meghatározni, hogy az a felhasználók és díjfizetõk részére legalább heti egy alkalommal a szokásos munkaidõn túl is elérhetõ legyen. 26.3. A távhõszolgáltató a rendelet 21. §-a szerinti honlapon, valamint a helyben szokásos módon köteles közzétenni: 26.3.1. az üzletszabályzatot; 26.3.2. az elõzõ gazdálkodási év adatait, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvénynek megfelelõ formában; 26.3.3. a távhõszolgáltató gazdálkodásával kapcsolatos, a távhõszolgáltatás hatósági árait befolyásoló, a cégbíróságnál elérhetõ vagy egyéb nyilvános, üzleti titkot nem képezõ információkat; 26.3.4. a távhõszolgáltató szolgáltatási területén elérhetõ, a távhõszolgáltatással kapcsolatos támogatások feltételeit, pályázatok adatait; 26.3.5. az illetékes fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi érdekképviseletek elérhetõségét; 26.3.6. a felhasználói panaszok intézésével kapcsolatos információkat; 26.3.7. jelen rendelet 4. mellékletében meghatározott információkat, (az egyes táblázatokat a 4. mellékletben meghatározott módon). 26.4. A felhasználók, illetve díjfizetõk részére kiállított számlán fel kell tüntetni a távhõszolgáltató honlapjának elérhetõségi adatait, továbbá annak a hõközpontnak a honlapon szereplõ azonosító adatait, melynél lehetõség van a felhasználó által igényelt távhõ teljesítmény befolyásolására.
A közüzemi szerzõdés felmondása 27.1. A közüzemi szerzõdés felmondását írásban kell közölni. A közüzemi szerzõdésnek a távhõszolgáltató által a Tszt. 49. § (2) bekezdés b) és e) pontjaiban meghatározott szerzõdésszegésen alapuló felmondása esetén a távhõszolgáltató értesíti a felhasználót, a díjfizetõt és a távhõvel ellátott ingatlan tulajdonosát. 27.2. Eltérõ megállapodás hiányában a felmondás kiterjed mind a fûtési célú hõszolgáltatás, mind a használati melegvíz célú szolgáltatás megszüntetésére. 27.3. Az általános közüzemi szerzõdésnek a 27.1. pont szerinti felmondása esetén – eltérõ megállapodás hiányában – a távhõszolgáltató jogosult és köteles a felhasználási helyen lévõ szolgáltatói berendezéseket, valamint a tulajdonát képezõ hõközpontot leszerelni, és az annak folytán megüresedõ helyiséget, illetve helyiségeket az épülettulajdonos rendelkezésére bocsátani, kivéve, ha a szolgáltató a szolgáltatói berendezésekkel, illetõleg a hõközpontból más felhasználó távhõigényét továbbra is kielégíti.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6063
4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és mûszaki információk1 I. táblázat Az elõzõ két üzleti évben távhõszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplõ árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó információk (a felhasználóhoz legközelebb esõ felhasználási mérõ alapján): Sorszám
Megnevezés
Mértékegység
1.
A fûtési idõszak átlaghõmérséklete
°C
2.
Lakossági felhasználók számára értékesített fûtési célú hõ
GJ
3.
Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmele- GJ gítésére felhasznált hõ
5.
Egyéb felhasználók számára értékesített hõ
GJ
6.
Értékesített villamos energia mennyisége
MWh
7.
Lakossági felhasználók legalacsonyabb éves fûtési hõfogyasztással rendelkezõ tizedének átlagos éves fajlagos fogyasztása
MJ/légm3
8.
Lakossági felhasználók legmagasabb éves fûtési hõfogyasztással rendelkezõ tizedének átlagos éves fajlagos fogyasztása
MJ/légm3
9.
Lakossági felhasználók számára kiszámlázott fûtési célú hõ értékesítésébõl származó fûtési alapdíj
ezer Ft
10. Lakossági felhasználók számára kiszámlázott használati melegvíz alapdíj
... év
... év
ezer Ft
11. Lakossági felhasználóktól származó, fûtési célra értékesített hõ mennyi- ezer Ft ségétõl függõ árbevétel 12. Lakossági felhasználóktól, használati melegvíz értékesítésbõl származó, ezer Ft az értékesített hõ mennyiségétõl függõ árbevétel, víz és csatornadíj nélkül 13. Egyéb felhasználóktól, hõ értékesítésbõl származó, az értékesített hõ mennyiségétõl független árbevétel
ezer Ft
14. Egyéb felhasználóktól, hõ értékesítésbõl származó, az értékesített hõ mennyiségétõl függõ árbevétel
ezer Ft
15. Villamosenergia-értékesítésbõl származó árbevétel
ezer Ft
16. A távhõszolgáltató nevén nyilvántartott, vízmérõn mért víz- és csatorna- ezer Ft díjból származó árbevétel 17. Központi költségvetésbõl származó állami támogatások
ezer Ft
18. Helyi önkormányzattól kapott támogatások
ezer Ft
19. Egyéb támogatások
ezer Ft
20. Egyéb árbevétel és egyéb bevétel
ezer Ft
21. Árbevétel és egyéb bevétel összesen
ezer Ft
1 Megjegyzés: az I–XI. jelû táblázatok honlapon történõ közzététele kötelezõ, a VII–XI. jelû táblázatok esetében oly módon, hogy biztosítani kell a hõközpontonkénti egyedi lekérdezés lehetõségét.
6064
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/111. szám
II. táblázat Az elõzõ két üzleti évben biztosított távhõszolgáltatás költségeire vonatkozó információk: Sorszám
Mértékegység
1.
Felhasznált energia mennyisége összesen:
GJ
1.1.
Saját tulajdonú berendezésekkel kapcsoltan termelt hõ
GJ
1.2.
Saját kazánokból származó hõ
GJ
1.3.
Egyéb forrásból származó saját termelésû hõ (pl. geotermikus alapú)
GJ
1.4.
Távhõszolgáltató által elõállított hõ mennyisége összesen
GJ
1.5.
Távhõszolgáltató által vásárolt hõ mennyisége összesen
GJ
1.6.
Távhõszolgáltató által hõtermelésre felhasznált összes energiahordozó GJ mennyisége
1.6.1.
Felhasznált földgáz mennyisége
GJ
1.6.2.
Felhasznált szénhidrogén mennyisége
GJ
1.6.3.
Felhasznált megújuló energiaforrások mennyisége
GJ
1.6.4.
Felhasznált egyéb energia mennyisége
GJ
2.
Saját termelésû hõ elõállításának hõtermelésre esõ költsége összesen:
ezer Ft
2.1.
Felhasznált gáz teljesítmény díja
ezer Ft
2.2.
Felhasznált gáz gázdíja
ezer Ft
2.3.
Nem földgáztüzelés esetén a felhasznált energiahordozó összes költsége ezer Ft
2.4.
Saját termelésû hõ elõállításának egyéb elszámolt költsége
ezer Ft
2.5.
Saját termelésû hõ elõállításának költsége összesen
ezer Ft
3.
Vásárolt hõ költsége összesen:
ezer Ft
3.1.
Vásárolt hõ teljesítménydíja
ezer Ft
3.2.
Vásárolt hõ energiadíja
ezer Ft
4.
Hálózat üzemeltetés energia költsége összesen:
ezer Ft
4.1.
Hálózat üzemeltetéshez felhasznált villamos energia költsége
ezer Ft
5.
A távhõszolgáltatás energián kívüli költségei összesen:
ezer Ft
5.1.
Értékcsökkenés
ezer Ft
5.2.
Bérek és járulékai
ezer Ft
5.3.
Távhõszolgáltatást terhelõ nem felosztott költségek
ezer Ft
5.4.
Távhõszolgáltatást terhelõ pénzügyi költségek
ezer Ft
5.5.
Egyéb költségek
ezer Ft
... év
... év
III. táblázat Az elõzõ két üzleti évi teljesítmény gazdálkodásra vonatkozó információk: Mértékegység 3
Lekötött földgáz teljesítmény
mn /h
Az adott évben maximálisan igénybe vett földgáz teljesítmény
mn3/h
Maximális távhõteljesítmény igény
MW
... év
... év
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6065
IV. táblázat Önkormányzati tulajdonban levõ távhõszolgáltatók esetén az elõzõ két üzleti évben támogatott jogi személyek neve és a támogatás összege: Szervezet neve
Mértékegység
... év
... év
ezer Ft ezer Ft ezer Ft
V. táblázat Az elõzõ két üzleti évben aktivált, a szolgáltató tulajdonában lévõ beruházásokra vonatkozó információk: Mértékegység
Távhõtermelõ létesítmények beruházásainak aktivált értéke Felhasználói hõközpontok beruházásainak aktivált értéke Szolgáltatói hõközpontok beruházásainak aktivált értéke Termelõi hõközpont beruházások aktivált értéke Aktivált beruházások keretében beszerzett hõközpontok száma Távvezeték beruházások aktivált értéke Egyéb beruházások aktivált értéke Beruházások aktivált értéke összesen
... év
... év
ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft db ezer Ft ezer Ft ezer Ft
VI. táblázat Az elõzõ üzleti év végére vonatkozó információk: Mértékegység
A távhõszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó foglalkoztatott létszám
fõ
Az általános közüzemi szerzõdés keretében ellátott lakossági díjfizetõk száma
db
Ebbõl a költségosztás alapján elszámoló lakossági díjfizetõk száma
db
Az ellátott nem lakossági felhasználók száma
db
Az üzemeltetett távhõvezetékek hossza
km
Felhasználói hõközponttal nem rendelkezõ épületek száma
db
Felhasználói hõközponttal nem rendelkezõ épületekben levõ lakossági díjfizetõk száma
db
.... év
VII. táblázat Távhõszolgáltató érdekeltségei más társaságokban: Cégnév
Fõ tevékenység
Tulajdoni arány
Elõzõ évi árbevétel
6066
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/111. szám
VIII. táblázat Az elõzõ év végén hõközpontokban lekötött teljesítmény és költsége: Elszámolási mérés helyét jelentõ hõközpontok azonosító jele
Összesen
Hõközponti mérés alapján elszámolt díjfizetõk száma (db)
Egycsöves átfolyós fûtési rendszerû díjfizetõk száma (db)
Lekötött teljesítmény (MW)
Fûtött légtérfogat (m3)
Éves alapdíj (ezer Ft)
–
IX. táblázat Az elõzõ év végén az elszámolási mérések helyét jelentõ hõközpontokban lekötött teljesítmény és költsége: Hõközpont egyéni azonosító jele
Összesen
Hõközponti mérés alapján elszámolt díjfizetõk száma
Egycsöves átfolyós fûtési rendszerû díjfizetõk száma
Lekötött teljesítmény (MW)*
Fûtött légtérfogat (m3)*
Éves alapdíj (ezer Ft)
–
* Erre vonatkozó szerzõdés esetén.
X. táblázat Az elõzõ évben az elszámolási mérések helyét jelentõ hõközpontokban elszámolt fogyasztás: Hõközpont egyéni azonosító jele
Összesen
Teljes elszámolt hõ Elszámolt fûtési célú felhasználás (GJ) hõ felhasználás (GJ)
Fûtéshez felhasznált Fûtési költségosztó 1 légköbméter átla(vagy mérõ) alapján gos hõmennyiség elszámolt díjfizetõk (MJ/légköbmészáma (db) ter/év)
Melegvíz költségosztó (vagy mérõ) alapján elszámolt díjfizetõk száma (db)
–
XI. táblázat Az elõzõ évben az elszámolási mérések helyét jelentõ hõközpontokban elszámolt fogyasztás költsége:
Összesen
Hõközpont egyéni azonosító jele
Fûtési napok száma (db)*
Felhasználó által igényelt épület hõmérséklet
–
–
–
Díjfizetõk fogyasztás mértéke alapján fizetett teljes költsége (ezer Ft)
Egy díjfizetõ átlagos, fogyasztás Egy díjfizetõ átlagos mértékétõl függõ állandó költsége költsége (ezer Ft) (ezer Ft)
* Felhasználó igénye szerint, vagy általános szabályok szerint meghatározott külsõ hõmérséklet alapján végzett fûtési szolgáltatás napjainak száma.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6067
A Kormány tagjainak rendeletei
b) az R. mellékletének 37. sora és az 1–3–92/1 A gyorsfagyasztott élelmiszerek szállítási és raktározási, tárolási hõmérsékletének ellenõrzése elõírás hatályát veszti.
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 72/2005. (VIII. 15.) FVM rendelete
3. §
a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi elõírások átvételét megvalósító kötelezõ elõírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint az egészségügyi miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § A Magyar Élelmiszerkönyv közösségi elõírások átvételét megvalósító kötelezõ elõírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. A Magyar Élelmiszerkönyvnek az e rendelet mellékletében felsorolt elõírásait az abban megjelölt határidõktõl kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az R. mellékletének 3. sora és az 1–2–18/1993 A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének alkalmazása elõírás, valamint
Ez a rendelet a következõ irányelveknek való megfelelést szolgálja: a) a Bizottság 2005/4/EK irányelve (2005. január 19.) az élelmiszerek ólom-, kadmium-, higany- és 3-MCPDtartalmának hatósági ellenõrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek meghatározásáról szóló, 2001/22/EK irányelv módosításáról, b) a Bizottság 2005/5/EK irányelve (2005. január 26.) a 2002/26/EK irányelvnek egyes élelmiszerek ochratoxin-A-tartalmának hatósági ellenõrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek tekintetében történõ módosításáról, c) a Bizottság 2005/10/EK irányelve (2005. február 4.) az élelmiszerek benzo(a)pirén-tartalmának hatósági ellenõrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról, d) a Bizottság 2005/31/EK irányelve (2005. április 29.) a 84/500/EGK tanácsi irányelvnek az élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezésbe kerülõ kerámiatárgyakra vonatkozó megfelelõségi nyilatkozat és azok vizsgálati módszerének teljesítményjellemzõi tekintetében történõ módosításáról.
Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
6068
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/111. szám
Melléklet a 72/2005. (VIII. 15.) FVM rendelethez 1. Az R. mellékletének 12., 57. és 58. sora helyébe a következõ szövegrész lép: [Sorszám
Magyar Élelmiszerkönyv elõírás jele
Kötelezõ alkalmazás idõpontja]
Magyar Élelmiszerkönyv elõírás címe
Irányadó közösségi elõírás száma
A Tanács 84/500/EGK irányelve, valamint az ezt módosító, a Bizottság 2005/31/EK irányelve A Bizottság 2001/22/EK irányelve, valamint az ezt módosító, a Bizottság 2005/4/EK irányelve
2006. május 20.
A Bizottság 2002/26/EK irányelve, valamint az ezt módosító, a Bizottság 2004/43/EK és 2005/5/EK irányelvei
2006. január 1.”
„12.
1–2–84/500
Az élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezésbe kerülõ kerámiatárgyak (2. kiadás)
57.
3–1–2001/22
58.
3–1–2002/26
Mintavételi és vizsgálati módszerek az élelmiszerekben található ólom-, kadmium-, higany- és 3-MCPD-tartalom hatósági ellenõrzésére (2. kiadás) Élelmiszerek ochratoxin-A-tartalmának hatósági ellenõrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek (3. kiadás)
2006. január 1.
2. Az R. melléklete a következõ 63. sorral egészül ki: [Sorszám
„63.
Magyar Élelmiszerkönyv elõírás jele
3–1–2005/10
Magyar Élelmiszerkönyv elõírás címe
Élelmiszerek benzo[a]pirén tartalmának hatósági ellenõrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek (1. kiadás)
Irányadó közösségi elõírás száma
A Bizottság 2005/10/EK irányelve
Kötelezõ alkalmazás idõpontja]
2006. január 1.”
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) Hivatalos Élelmiszervizsgálati Módszergyûjtemény 1–2–84/500 számú elõírás (2. kiadás) Az élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezésbe kerülõ kerámiatárgyak 1. § (1) Ez az elõírás olyan kerámiatárgyak esetleges ólom és kadmium kioldhatóságára vonatkozik, amelyek kész állapotukban élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezésbe kerülnek, vagy amelyek élelmiszerekkel érintkeznek és e célra készültek. (2) Ezen elõírás értelmében a kerámiatárgyak általában nagy agyag- vagy szilikáttartalmú szervetlen anyagok keverékébõl, esetleg kis mennyiségû szerves anyag hozzáadásával elõállított tárgyak. A keveréket az elõállítás során formázzák, majd kiégetik. E tárgyak lehetnek mázasak, zománcozottak, illetve festettek.
2. § (1) A kerámiatárgyakból kioldódó ólom és kadmium mennyisége nem haladhatja meg az e §-ban megállapított határértékeket. (2) A kerámiatárgyak ólom és kadmium kioldódását az 1. számú mellékletben meghatározott általános feltételek betartásával a 2. számú mellékletben leírt vizsgálati módszerrel kell meghatározni.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6069
(3) Ha a kerámiatárgy egy kerámiafedéllel ellátott edény, az ólomra, illetve kadmiumra vonatkozó maximális határérték (mg/dm2 vagy mg/liter) az edényre vonatkozó határértéknek felel meg. Az edényt és a fedél belsõ felületét azonos körülmények között, külön-külön kell megvizsgálni. Az így kapott két ólom-, illetve kadmium-kioldódási értéket csak az edény felületéhez vagy térfogatához kell megfelelõen viszonyítani. (4) Egy kerámiatárgy akkor felel meg ezen elõírás követelményeinek, ha az 1. és 2. számú mellékletben megállapított feltételek mellett elvégzett vizsgálatok során a belõle kivont ólom, illetve kadmium mennyisége nem haladja meg az alábbi határértékeket: Edény kategória – 1. kategória: Lapos edény Nem megtölthetõ tárgyak, valamint olyan megtölthetõ tárgyak, amelyek belsõ mélysége a legalsó ponttól a felsõ perem vízszintes síkjáig legfeljebb 25 mm – 2. kategória: Öblös edény Az összes egyéb megtölthetõ tárgy – 3. kategória: Fõzõedények Három liternél nagyobb térfogatú csomagoló- és tárolóedények
Pb 0,8 mg/dm2
Cd 0,07 mg/dm2
4,0 mg/l
0,3 mg/l
1,5 mg/l
0,1 mg/l
(5) Amennyiben egy kerámiatárgy a fenti mennyiségeket legfeljebb 50%-kal haladja meg, akkor úgy kell tekinteni, hogy a tétel megfelel ezen elõírás követelményeinek, ha legalább három másik ugyanolyan alakú, méretû, díszítésû és ugyanolyan mázzal bevont – az 1. és a 2. számú mellékletben megállapított feltételek mellett megvizsgált – tárgyból kioldódott ólom, illetve kadmium átlagos mennyisége nem haladja meg a meghatározott határértékeket, és eközben egyik edény esetében sem lépi túl e határértékeket 50%-nál nagyobb mértékben.
3. § (1) Az élelmiszerekkel érintkezésbe még nem került kerámiatárgyakat forgalomba hozataluk különbözõ szakaszaiban – a kiskereskedelmet beleértve és azzal bezárólag – az élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezésbe kerülõ anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1935/2004/EK rendelet) 16. cikkének megfelelõen írásbeli nyilatkozattal kell ellátni. Ezt a nyilatkozatot a kerámiatárgy gyártójának vagy az Európai Unióban székhellyel rendelkezõ eladónak kell kiállítania, és tartalmaznia kell az ezen elõírás 3. számú mellékletében meghatározott adatokat. (2) A gyártónak vagy az Európai Unióba importálónak az ellenõrzõ hatóságok kérésére rendelkezésre kell bocsátania a megfelelõ dokumentációt annak igazolására, hogy a kerámiatárgyak megfelelnek az ólom és kadmium kioldódás 2. §-ban meghatározott határértékének. A dokumentációnak tartalmaznia kell az elvégzett vizsgálat eredményeit, a vizsgálat körülményeit, valamint a vizsgálatot elvégzõ laboratórium nevét és címét.
4. § (1) Ez az elõírás 2006. május 20-án lép hatályba, ezzel egyidejûleg az 1–2–84/500 számú elõírás 1. kiadása hatályát veszti. (2) Az 1–2–84/500 számú elõírás 1. kiadásának megfelelõ, de ezen elõírás rendelkezéseinek meg nem felelõ kerámiatárgyak 2007. május 19-ig gyárthatóak és hozhatóak be az Európai Unió területére.
5. § Ez az elõírás az élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezésbe kerülõ kerámiatárgyakra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló, 1984. október 15-i 84/500/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító, 2005. április 29-i 2005/31/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.
6070
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/111. szám
1. számú melléklet az 1–2–84/500 számú elõíráshoz Alapszabályok az ólom és kadmium kioldódás meghatározására 1. Vizsgáló oldat (szimuláló oldószer) 4%-os (V/V) ecetsav frissen készített vizes oldata. 2. Vizsgálati körülmények 2.1. A vizsgálatot 22 ±2 °C hõmérsékleten 24 ±0,5 órás idõtartamon keresztül kell végezni. 2.2. Ha csupán az ólom kioldódást kell meghatározni, akkor a vizsgálandó tárgyat egy alkalmas anyaggal lefedjük, és a laboratóriumban szokásos megvilágítási feltételek mellett tartjuk. Ha a kadmium- és ólom vagy a kadmium kioldódást kell meghatározni, akkor a mintát úgy kell lefedni, hogy a vizsgálandó felület teljes sötétségben maradjon. 3. Megtöltés 3.1. Megtölthetõ edények Az edényt 4%-os ecetsavval legfeljebb 1 mm-rel a túlfolyási pont alatti szintig kell megtölteni. A lapos vagy enyhe lejtésû peremmel rendelkezõ edényeknél a folyadékszint és a túlfolyási pont közötti távolság legfeljebb 6 mm lehet, a ferde szegély mentén mérve. 3.2. Nem megtölthetõ edények A tárgyaknak azt a felületét, amelynek nem az a rendeltetése, hogy élelmiszerekkel érintkezzen, megfelelõ védõréteggel kell ellátni, amely ellenáll a 4%-os ecetsavnak. Azután a tárgyat olyan módon kell belemeríteni egy meghatározott mennyiségû ecetsavat tartalmazó tartályba, hogy a tárgy felületének az élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezésbe kerülõ részét teljesen lepje el a vizsgáló oldat. 4. A felület meghatározása Az 1. kategóriába tartozó tárgyak felülete azonos a 3. pontban leírt töltési körülmények betartásával betöltött folyadék szabad felülete által alkotott meniszkuszfelülettel.
2. számú melléklet az 1–2–84/500 számú elõíráshoz Vizsgálati módszerek az ólom és kadmium kioldódás meghatározására 1. Cél és alkalmazási terület A módszerrel meghatározható az egyedi ólom, illetve kadmium kioldódás. 2. Alapelv Az egyedi ólom, illetve kadmium kioldódás meghatározását olyan mûszeres vizsgálati módszerrel kell elvégezni, amely eleget tesz a 4. pontban megállapított teljesítményjellemzõknek. 3. Reagensek Ahol nincs külön megjelölve, minden reagensnek analitikai minõségûnek kell lennie. Víz alatt mindig desztillált vizet vagy ezzel megegyezõ minõségû vizet kell érteni. 3.1. 4%-os (V/V) ecetsav vizes oldata 40 ml jégecetet oldjunk fel vízben, majd töltsük fel 1000 ml-re. 3.2. Törzsoldatok Olyan összehasonlító oldatokat kell készíteni, amelyek 4%-os ecetsavban (3.1.) 1000 mg ólmot, illetve legalább 500 mg kadmiumot tartalmaznak literenként.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6071
4. A mûszeres vizsgálati módszer teljesítményjellemzõi 4.1. Az ólomra és kadmiumra vonatkozó kimutathatósági határ legfeljebb: – 0,1 mg/liter, ólom esetében, – 0,01 mg/liter, kadmium esetében. A kimutathatósági határ az elem azon koncentrációja 4%-os ecetsavoldatban a 3.1. pontban foglaltak szerint, ami a készülék háttérzajának kétszeresével egyenlõ jelet ad. 4.2. Az ólomra és kadmiumra vonatkozó meghatározási határ legfeljebb: – 0,2 mg/liter, ólom esetében, – 0,02 mg/liter, kadmium esetében. 4.3. Visszanyerés A 3.1. pontban hivatkozottak szerinti 4%-os ecetsavoldathoz hozzáadott ólom és kadmium visszanyerésének a hozzáadott mennyiség 80–120%-ának kell lennie. 4.4. Különleges elõírások A használt mûszeres vizsgálati módszernek mátrix- és spektrális interferenciáktól mentesnek kell lennie. 5. Módszer 5.1. A minta elõkészítése A mintának tisztának, zsírtól és a vizsgálatot befolyásoló egyéb anyagoktól mentesnek kell lennie. Mossuk le a mintát folyékony háztartási mosószerrel 40 °C körüli hõmérsékleten. Öblítsük le a mintát elõször csapvízzel, majd desztillált vízzel vagy ezzel azonos minõségû vízzel. Csurgassuk le és szárítsuk meg, hogy ne legyen foltos. Megtisztítás után ne érjünk a vizsgálandó felülethez. 5.2. Az ólom, illetve kadmium meghatározása – Az így elõkészített mintát az 1. számú mellékletben megállapított feltételek szerint vizsgáljuk meg. – Az ólom, illetve kadmium meghatározására szolgáló kísérleti oldat kivétele elõtt az oldat mintatartalmát olyan megfelelõ módszerrel homogenizáljuk, amellyel elkerüljük az oldatveszteséget és a vizsgálandó felület felhorzsolását. – Végezzünk vakpróbát a mérési sorozatokhoz használt reagensekkel. – Megfelelõ körülmények között végezzük el az ólom-, illetve kadmiumtartalom meghatározását. 3. számú melléklet az 1–2–84/500 számú elõíráshoz Megfelelõségi nyilatkozat A 3. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat a következõket tartalmazza: 1. a kész kerámiatárgyat gyártó vállalat és az importáló neve és címe, 2. a kerámiatárgy megnevezése, 3. a nyilatkozat dátuma, 4. igazolás arról, hogy a kerámiatárgy megfelel ezen elõírás és az 1935/2004/EK rendelet vonatkozó követelményeinek. Az írásbeli nyilatkozatnak lehetõvé kell tennie azoknak a tárgyaknak a könnyû azonosítását, amelyekre kiállították, és meg kell újítani a nyilatkozatot, amennyiben a gyártásban történt alapvetõ változások az ólom és kadmium kioldódást is megváltoztatják.
6072
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/111. szám
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) Hivatalos Élelmiszervizsgálati Módszergyûjtemény 3–1–2001/22 számú elõírás (2. kiadás) Mintavételi és vizsgálati módszerek az élelmiszerekben található ólom-, kadmium-, higany- és 3-MCPD-tartalom hatósági ellenõrzésére
1. § (1) Az élelmiszerek ólom-, kadmium-, higany- és 3-MCPD (3-monoklór-propán-1,2-diol)-tartalmának hatósági ellenõrzéséhez a mintát ennek az elõírásnak az 1. számú mellékletében meghatározott módszer szerint kell venni. (2) Az élelmiszerek ólom-, kadmium-, higany- és 3-MCPD-tartalmának hatósági ellenõrzéséhez használt mintaelõkészítési és vizsgálati módszerek feleljenek meg ezen elõírás 2. számú melléklete szerinti követelményeknek.
2. § Ez az elõírás 2006. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg a 3–1–2001/22 számú elõírás 1. kiadása hatályát veszti.
3. § Ez az elõírás az élelmiszerek ólom-, kadmium-, higany- és 3-MCPD-tartalmának hatósági ellenõrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek meghatározásáról szóló, 2001. március 8-i 2001/22/EK bizottsági irányelvnek, valamint az azt módosító, 2005. január 19-i 2005/4/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. számú melléklet a 3–1–2001/22 számú elõíráshoz Mintavételi módszerek egyes élelmiszerek ólom-, kadmium-, higanyés 3-MCPD-tartalmának hatósági ellenõrzéséhez 1. Cél és alkalmazási terület Az élelmiszerek ólom-, kadmium-, higany- és 3-MCPD (3-monoklór-propán–1,2-diol)-mennyiségének hatósági ellenõrzésére szánt mintákat a következõkben ismertetett módszereknek megfelelõen kell venni. Az így kapott átlagmintákat úgy kell tekinteni, hogy azokat a tételeket vagy altételeket reprezentálják, amelyekbõl származnak. Az élelmiszerekben elõforduló egyes szennyezõ anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról szóló, 2001. március 8-i 466/2001/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 466/2001/EK rendelet) megállapított határértékeknek való megfelelõséget a laboratóriumi mintákból meghatározott mennyiségek alapján kell megállapítani. 2. Fogalommeghatározások Tétel:
Altétel: Egyedi minta:
Egy idõben szállított, azonosítható mennyiségû élelmiszer, amely hivatalos személy által meghatározott, olyan közös jellemzõkkel rendelkezik, mint származás, fajta, csomagolástípus, csomagoló, feladó vagy jelölés. Hal esetében a méret is szempont. Egy nagyobb tételnek az a kijelölt része, amelybõl a mintát veszik. Mindegyik altételnek fizikailag különállónak és azonosíthatónak kell lennie. A tétel vagy altétel egy bizonyos helyérõl vett minta.
2005/111. szám Átlagminta: Laboratóriumi minta:
MAGYAR KÖZLÖNY
6073
A tételbõl vagy altételbõl vett egyedi minták egyesítésével és összekeverésével kapott minta. A laboratóriumnak szánt minta.
3. Általános rendelkezések 3.1. Mintavevõk A mintavételt arra felhatalmazott, képzett személynek kell végeznie. 3.2. Mintavételre kijelölt anyag A vizsgálatra kerülõ minden egyes tételbõl külön-külön kell mintát venni. 3.3. Óvintézkedések A mintavétel és a laboratóriumi minta-elõkészítés során kellõ óvatossággal kell eljárni, hogy elkerüljük a mintában lévõ ólom-, kadmium-, higany- és 3-MCPD-tartalom megváltozását, továbbá az analitikai meghatározásra gyakorolt káros hatásokat vagy azokat a hatásokat, amelyek miatt az átlagminta már nem lesz többé reprezentatív. 3.4. Egyedi minták Az egyedi mintákat a tétel vagy altétel teljes egészébõl, különbözõ helyekrõl kell venni. Az ettõl az eljárástól való eltérést a 3.8. pont szerinti jegyzõkönyvben rögzíteni kell. 3.5. Az átlagminta elkészítése Az átlagminta az egyedi minták egyesítésével készül. Tömegének legalább 1 kg-nak kell lennie, kivéve, ha a gyakorlatban ez nem valósítható meg, vagy nem célszerû, például amikor egyedileg csomagolt mintákat kell venni. 3.6. Laboratóriumi minták A döntéshozatal és szankcionálás alapját képezõ laboratóriumi mintákat (hatósági analitikai minta, ellenminta, döntõ minta) a homogenizált átlagmintából kell venni, ha ez nem ellentétes más, a mintavételre vonatkozó elõírással. A szankcionálás alapját képzõ laboratóriumi minták mennyiségének elegendõnek kell lennie legalább két párhuzamos vizsgálatra. 3.7. A minták csomagolása és szállítása Mindegyik átlagmintát, illetve laboratóriumi mintát olyan tiszta, semleges tartóedénybe kell helyezni, amely megfelelõ védelmet biztosít a szennyezõdések, a tartóedény belsõ falán bekövetkezõ abszorpció által okozott veszteségek és a szállítás során fellépõ sérülések ellen. Minden óvintézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljük az átlagminták, illetve a laboratóriumi minták összetételének megváltozását a szállítás és a tárolás során. 3.8. A minták lezárása és jelölése Minden egyes hatósági mintát a mintavétel helyszínén a vonatkozó elõírásoknak megfelelõen le kell zárni, és azonosító jelzéssel kell ellátni. Minden mintavételrõl jegyzõkönyvet kell felvenni, amely lehetõvé teszi minden egyes tétel kétséget kizáró azonosítását, rögzíti a mintavétel idõpontját és helyét, valamint megad olyan további információt, amely a vizsgáló számára érdekes lehet. 4. Mintavételi terv A mintát ideális esetben azon a ponton kell venni, ahol a termék belép az élelmiszerláncba, és az önálló tétel azonosíthatóvá válik. A mintavételi módszernek biztosítania kell, hogy az átlagminta reprezentálja az ellenõrizendõ tételt. 4.1. Az egyedi minták száma Folyékony termékek esetén, ahol a kérdéses szennyezõ anyag eloszlása egy adott tételen belül homogénnek tekinthetõ, elegendõ tételenként egy egyedi mintát venni, amely egyedül alkotja az átlagmintát. A tételszámot fel kell tüntetni. A hidrolizált növényi fehérjét vagy szójaszószt tartalmazó folyékony termékeket az egyedi minta vétele elõtt jól fel kell rázni, vagy megfelelõ eszközzel homogenizálni kell. A többi termék esetében az egy tételbõl legalább kiveendõ egyedi minták számát az 1. táblázat adja meg. Az egyedi minták tömegének azonosnak kell lennie. Az ettõl az eljárástól való eltérést a 3.8. pont szerinti jegyzõkönyvben rögzíteni kell.
6074
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/111. szám
1. táblázat: Az egy tételbõl legalább kiveendõ egyedi minták száma A tétel tömege (kg)
A tételbõl legalább kiveendõ egyedi minták száma
<50 50–500 >500
3 5 10
Ha a tétel több csomagolási egységbõl áll, akkor az átlagmintához kiveendõ csomagolási egységek számát a 2. táblázat adja meg. 2. táblázat: Az átlagmintához kiveendõ csomagolási egységek (egyedi minták) száma, ha a tétel több csomagolási egységbõl áll A tételben lévõ csomagolási egységek száma
A tételbõl kiveendõ csomagolási egységek száma
1–25 26–100 >100
1 csomagolási egység kb. 5%, de legalább 2 csomagolási egység kb. 5%, de legfeljebb 10 csomagolási egység
5. A tétel vagy az altétel követelményeknek való megfelelõsége Az ellenõrzõ laboratóriumnak a hatósági laboratóriumi mintából legalább két független vizsgálatot kell végeznie, és ki kell számítania a vizsgálati eredmények átlagát. A tétel megfelelõ, ha az átlag – figyelembe véve a kiterjesztett mérési bizonytalanságot és a visszanyerési korrekciót (1) – nem haladja meg a 466/2001/EK rendeletben leírt felsõ határértéket. A tétel nem megfelelõ, ha az átlag – figyelembe véve a kiterjesztett mérési bizonytalanságot és a visszanyerési korrekciót – egyértelmûen meghaladja a megadott felsõ határértéket. Ezek az értelmezési szabályok a hatósági ellenõrzés céljára vett minták vizsgálata során kapott eredményekre alkalmazandóak.
2. számú melléklet a 3–1–2001/22 számú elõíráshoz Minta-elõkészítés és egyes élelmiszerek ólom-, kadmium-, higany- és 3-MCPD-tartalmának hatósági ellenõrzésére alkalmazott vizsgálati módszerekkel szemben támasztott követelmények 1. Bevezetés Alapvetõ követelmény, hogy reprezentatív és homogén laboratóriumi mintával rendelkezzünk, és ne kerüljön a mintába másodlagos szennyezõdés. 2. Specifikus minta-elõkészítési eljárás ólom, kadmium és higany esetében Számos megfelelõ specifikus minta-elõkészítési eljárás létezik, amely alkalmazható a vizsgálandó termékek esetében. A CEN „Élelmiszerek. Nyomelemek meghatározása. Teljesítõképességi követelmények és általános megfontolások” szabványban leírt eljárások megfelelõknek bizonyultak (a), de egyéb eljárások is ugyanolyan megfelelõek lehetnek. A következõ szempontokat kell figyelembe venni bármelyik eljárás alkalmazása esetében: – kéthéjú puhatestûek, rákfélék és kis halak: ha szokás szerint egészben fogyasztják ezeket, akkor a belsõ részek is hozzátartoznak a vizsgálandó anyaghoz, – zöldségek: csak az ehetõ részüket kell megvizsgálni, figyelembe véve a 466/2001/EK rendelet követelményeit. 3. A laboratórium által alkalmazandó vizsgálati módszer és a laboratóriumi ellenõrzési követelmények 3.1. Fogalommeghatározások r
= ismételhetõség, az az érték, amelynél az ismételhetõség feltételeinek (vagyis azonos minta, azonos vizsgáló, azonos eszközök, azonos laboratórium, rövid idõbeli különbség a két vizsgálat között) megfelelõen kapott két egyedi vizsgálati eredmény közötti abszolút különbség adott valószínûség-
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
sr RSDr
= =
R
=
sR RSDR
= =
HORRATr
=
HORRATR
=
6075
gel (általában 95%) kisebb lesz; r = 2,8 × sr az ismételhetõség feltételeinek megfelelõen kapott eredményekbõl számított szórás; relatív szórás, amelyet az ismételhetõség feltételeinek megfelelõen kapott eredményekbõl számítunk ki [(sr/xátl) × 100], ahol xátl az összes laboratórium és minta mérési eredményének átlaga; reprodukálhatóság, az az érték, amelynél a reprodukálhatóság feltételeinek (vagyis azonos minta, azonos szabványos vizsgálati módszert alkalmazó különbözõ laboratórium és különbözõ vizsgáló) megfelelõen kapott egyedi vizsgálati eredmények közötti abszolút különbség adott valószínûséggel (általában 95%) kisebb lesz; R = 2,8 × sR a reprodukálhatóság feltételeinek megfelelõen kapott eredményekbõl számított szórás; a reprodukálhatóság feltételeinek megfelelõen kapott eredményekbõl számított relatív szórás [sR/xátl) × 100]; az észlelt RSDr érték osztva az r = 0,66R közelítést alkalmazó Horwitz-egyenlettel becsült RSDr értékkel; az észlelt RSDR érték osztva a Horwitz-egyenlettel (b) számított RSDr értékkel.
3.2. Általános követelmények Az élelmiszer-ellenõrzés céljára használt módszernek, amikor csak lehetséges, meg kell felelnie a hatósági élelmiszer-ellenõrzésre vonatkozó hatályos jogszabályi elõírásoknak. Borok ólomtartalmának vizsgálatára a borokra vonatkozó hatályos jogszabályok szerinti módszereket kell alkalmazni. 3.3. Különleges követelmények 3.3.1. Ólom-, kadmium- és higanyvizsgálatok Az ólom-, kadmium- és a higanytartalom meghatározására nincsenek elõírva különleges módszerek. A laboratóriumoknak olyan validált módszert kell alkalmazni, amely megfelel a 3. táblázat szerinti teljesítõképességi követelményeknek. Ha lehetséges, a körvizsgálattal végzett validáláskor a vizsgálati anyagok mellett tanúsított referenciaanyagot is vizsgálniuk kell a résztvevõknek. 3. táblázat: Az ólom, kadmium és higany vizsgálati módszereinek teljesítményjellemzõ követelményei Jellemzõ
Alkalmazhatóság Kimutatási határ
Meghatározási határ
Precizitás Visszanyerés Specifikusság
Érték/megjegyzés
A 466/2001/EK rendeletben megadott élelmiszerek Ne legyen nagyobb, mint a 466/2001/EK rendeletben elõírt érték tizedrésze, kivéve, ha az ólomra elõírt érték kisebb, mint 0,1 mg/kg, ez esetben ne legyen nagyobb, mint az elõírt érték egyötöde. Ne legyen nagyobb, mint a 466/2001/EK rendeletben elõírt érték ötödrésze, kivéve, ha az ólomra elõírt érték kisebb, mint 0,1 mg/kg, ez esetben ne legyen nagyobb, mint az elõírt érték kétötöde. 1,5-nél kisebb HORRATr vagy HORRATR értékek a validáló körvizsgálatban. 80–120% (ahogyan az a körvizsgálatban meg van adva). Mentes a mátrix által okozott vagy spektrális zavaró hatásoktól.
3.3.2. 3-MCPD-vizsgálat A 3-MCPD-tartalom meghatározására nincsenek elõírva különleges módszerek. A laboratóriumoknak olyan validált módszert kell alkalmazniuk, amely megfelel a 4. táblázat szerinti teljesítõképességi követelményeknek. Ha lehetséges, a körvizsgálattal végzett validáláskor a vizsgálati anyagok mellett tanúsított referenciaanyagot is vizsgálni kell a résztvevõknek. A specifikus módszert körvizsgálatban validálták, amely megfelel a 4. táblázatban megadott követelményeknek (c).
6076
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/111. szám
4. táblázat: A 3-MCPD vizsgálati módszereinek teljesítményjellemzõ követelményei Ajánlott érték
Koncentráció
A kimutatási határ alatt 75–110% 10 mg/kg (vagy ennél kevesebb) szárazanyagra számítva Kevesebb, mint 4 mg/kg < 4 mg/kg <6 mg/kg <7 mg/kg <8 mg/kg <15 mg/kg
– Teljes tartomány –
Jellemzõ
Vakháttér Visszanyerés Meghatározási határ A vak háttérjel szórása Laboratóriumon belüli precizitási becslések – ismételt mérések szórása különbözõ koncentrációk esetében
– 20 mg/kg 30 mg/kg 40 mg/kg 50 mg/kg 100 mg/kg
3.3.3. Teljesítményjellemzõ kritériumok – Közelítés bizonytalansági függvénnyel A laboratórium által alkalmazott vizsgálati módszer alkalmasságának becslésére bizonytalansági megközelítést is lehet használni. A laboratórium olyan vizsgálati módszert alkalmazhat, amely a legnagyobb standard mérési bizonytalanságon belüli mérési eredményekkel szolgál. A legnagyobb standard mérési bizonytalanságot a következõ képlettel lehet kiszámítani: Uf =
[( LOD / 2)
2
+ ( aC )
2
]
ahol: Uf LOD C a
a legnagyobb standard mérési bizonytalanság a vizsgálati módszer kimutatási határa a mindenkori koncentráció egy számítási tényezõ, amelynek értéke a C értékétõl függ. Az összefüggést a következõ táblázat tartalmazza: C (mg/kg)
£50 51–500 501–1 000 1 001–10 000 >10 000
a
0,2 0,18 0,15 0,12 0,1
U a kiterjesztett mérési bizonytalanság, 2-es kiterjesztési tényezõvel számítva, ami kb. 95%-os valószínûségi szintnek felel meg. Amennyiben egy vizsgálati módszerrel kapott eredmények mérési bizonytalansága kisebb, mint a legnagyobb standard mérési bizonytalanság, akkor a vizsgálati módszer ugyanúgy alkalmas a feladatra, mint az a vizsgálati módszer, amely megfelel a fenti teljesítõképességi követelményeknek. 3.4. A valódi érték becslése, visszanyerési számítások és az eredmények megadása Ha lehetséges, a vizsgálat valódi értékét mindig becsülni kell megfelelõ, tanúsított referenciaanyag vizsgálatával. A vizsgálati jelentésben korrigált vagy nem korrigált vizsgálati eredményt kell megadni. Fel kell tüntetni a megadás módját és a visszanyerés mértékét. A vizsgálónak figyelembe kell vennie az „Európai Bizottság Jelentése a vizsgálati eredmények, a mérési bizonytalanság, a visszanyerési tényezõk és az EU élelmiszerjogi rendelkezései közötti kapcsolatról” címû anyagot (1). A vizsgálati eredményt x+/–U formában kell megadni, ahol x a vizsgálati eredmény, U pedig a kiterjesztett mérési bizonytalanság, 2-es kiterjesztési tényezõvel számítva. 3.5. Laboratóriumi minõségügyi szabványok A laboratóriumoknak meg kell felelniük a hatósági élelmiszer-ellenõrzésre vonatkozó jogszabályi elõírásoknak.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6077
3.6. Az eredmények kifejezése Az eredményeket ugyanabban a mértékegységben kell kifejezni, mint amelyben a 466/2001/EK rendelet a felsõ határértékeket megadja. HIVATKOZÁSOK (1)
(a) (b) (c)
(d)
European Commission Report on the relationship between analytical results, the measurement of uncertainty, recovery factors and the provisions in EU food legislation, 2004. (Európai Bizottság Jelentése a vizsgálati eredmények, a mérési bizonytalanság, a visszanyerési tényezõk és az EU élelmiszerjogi rendelkezései közötti kapcsolatról, 2004). EN 13804:2003 szabvány, „Élelmiszerek. Nyomelemek meghatározása. Teljesítménykövetelmény, általános megfontolások és minta-elõkészítés. W. Horwitz: Evaluation of Analytical Methods for Regulation of Foods and Drugs, Anal. Chem., 1982., 54. sz. 67A–76A. „Method of Analysis to determine 3-Monochloropropane–1,2-Diol in Food and Food Ingredients using Mass Spectrometric Detection” a CEN TC 275-höz és az AOAC International-hoz benyújtva (rendelkezésre áll még „Report of the Scientific Cooperation task 3.2.6: Provision of validated methods to support the Scientific Committee on Food’s recommendations regarding 3-MCPD in hydrolysed protein and other foods” címen). IUPAC/ISO/AOAC „Harmonised Guidelines for the Use of Recovery Information in Analytical Measurement”. Szerk.: Michael Thompson, Steven L. R. Ellison, Ales Fajgelj, Paul Willetts és Roger Wood, Pure Appl. Chem., 1999. 71. sz., 337–348.
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) Hivatalos Élelmiszervizsgálati Módszergyûjtemény 3–1–2002/26 számú elõírás (3. kiadás) Élelmiszerek ochratoxin-A-tartalmának hatósági ellenõrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek
1. § (1) Az élelmiszerekben lévõ ochratoxin-A-tartalom hatósági ellenõrzésekor a mintavételt az 1. számú mellékletben meghatározott módszereknek megfelelõen kell végezni. (2) Az élelmiszerekben lévõ ochratoxin-A-tartalom hatósági ellenõrzésekor alkalmazott minta-elõkészítésnek és vizsgálati módszereknek meg kell felelniük a 2. számú mellékletben meghatározott követelményeknek.
2. § Ez az elõírás 2006. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg a 3–1–2002/26. számú elõírás 2. kiadása hatályát veszti.
3. § Ez az elõírás az élelmiszerek ochratoxin-A-tartalmának hatósági ellenõrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 2002. március 13-i 2002/26/EK bizottsági irányelvnek, valamint az azt módosító, 2004. április 13-i 2004/43/EK és 2005. január 26-i 2005/5/EK bizottsági irányelveknek való megfelelést szolgálja.
6078
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/111. szám
1. számú melléklet a 3–1–2002/26 számú elõíráshoz Mintavételi módszerek egyes élelmiszerek ochratoxin-A-tartalmának hatósági ellenõrzésére 1. Cél és alkalmazási terület Az élelmiszerek ochratoxin-A-tartalmának hatósági ellenõrzésére szolgáló mintát a következõkben leírt módszerrel kell venni. Az így kapott átlagmintát a mintázott tétel reprezentatív részének kell tekinteni. Az élelmiszerekben elõforduló egyes szennyezõ anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról szóló, 2001. március 8-i 466/2001/EK bizottsági rendeletben megállapított határértékeknek való megfelelõséget a laboratóriumi mintákból meghatározott mennyiségek alapján kell megállapítani. 2. Fogalommeghatározások Tétel:
Altétel: Egyedi minta: Átlagminta: Laboratóriumi minta:
Egy idõben szállított, azonosítható mennyiségû élelmiszer, amelynek hivatalos személy által meghatározott olyan közös jellemzõi vannak, mint a származás, a fajta, a csomagolástípus, a csomagoló, a feladó vagy a jelölések. A tétel mintavételre kiválasztott meghatározott része. Az egyes altételeknek fizikailag elkülöníthetõeknek és azonosíthatóaknak kell lenniük. A tétel vagy az altétel egy helyérõl vett minta. A tételbõl vagy altételbõl vett egyedi minták egyesítésével és összekeverésével kapott minta. A laboratóriumnak szánt minta (részminta).
3. Általános rendelkezések 3.1. Mintavevõk A mintavételt arra felhatalmazott, képzett személynek kell végeznie. 3.2. Mintavételre kijelölt anyag A vizsgálatra kerülõ minden egyes tételbõl külön-külön kell mintát venni. A nagyobb tételeket ezen melléklet különleges rendelkezéseinek megfelelõen altételekre kell osztani, amelyekbõl külön-külön kell mintát venni. 3.3. Óvintézkedések A mintavétel és a laboratóriumi minta-elõkészítés során kellõ óvatossággal kell eljárni, hogy elkerüljük a mintában lévõ ochratoxin-A mennyiségének megváltozását, továbbá az analitikai meghatározásra gyakorolt káros hatásokat vagy azokat a hatásokat, amelyek miatt az átlagminta már nem lesz többé reprezentatív. 3.4. Egyedi minták Az egyedi mintákat – amennyire az lehetséges – az egész tétel vagy az altétel különbözõ helyeirõl kell venni. Az eljárástól való eltérést a jegyzõkönyvben fel kell tüntetni. 3.5. Az átlagminta elkészítése Az átlagmintát az összes egyedi minta egyesítésével állítjuk elõ. 3.6. Laboratóriumi minták Szankcionálás, kifogásolás és vita esetére az egynemûsített (homogenizált) átlagmintából laboratóriumi mintákat (hatósági analitikai minta, ellenminta, döntõ minta) kell elkülöníteni, kivéve, ha a mintavételre vonatkozó nemzeti rendelkezések másképpen írják elõ. 3.7. A minták csomagolása és szállítása Mindegyik mintát olyan tiszta, semleges tárolóedénybe kell tenni, amely megvédi azt a szennyezõdéstõl és a sérülésektõl a szállítás során. A valamennyi szükséges óvintézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljük a minták összetételének esetleges megváltozását a szállítás vagy a tárolás során. 3.8. A minták lezárása és jelölése Minden egyes hatósági mintát a mintavétel helyszínén le kell zárni a vonatkozó nemzeti elõírások szerint, és azonosító jelzéssel kell ellátni. Minden mintavételrõl olyan jegyzõkönyvet kell készíteni, amely lehetõvé teszi minden egyes tétel egyértelmû azonosítását, tartalmazza a mintavétel helyét és dátumát, valamint az összes olyan információt, amely feltételezhetõen segítséget jelent a vizsgálónak.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6079
4. Különleges rendelkezések 4.1. Különbözõ típusú tételek Az élelmiszerek a kereskedelmi forgalomba kerülhetnek ömlesztve, konténerekben vagy egyedi csomagolásban (zsákokban, zacskókban, fogyasztói csomagolási egységekben stb.). A mintavételi eljárás az összes kereskedelmi csomagolási forma esetében alkalmazható. Ezen melléklet 4.3., 4.4. és 4.5. pontjában meghatározott elõírások figyelembevételével, a következõ képlet használható az egyedi csomagolási egységekbõl (zsákokból, zacskókból, fogyasztói csomagolási egységekbõl stb.) álló tételek mintavételére: Mintavételi gyakoriság (SF)
n =
a tétel tömege ´ az egyedi minta tömege az átlagminta tömege ´ a csomagolási egység tömege
– Tömeg: kilogrammban – Mintavételi gyakoriság (SF): minden n-edik zsák vagy zacskó, amibõl egyedi mintát kell venni (a tizedes jegyeket a legközelebbi egész számra kell kerekíteni). 4.2. Az egyedi minta tömege Az egyedi minta tömegének körülbelül 100 g-nak kell lennie, kivéve, ha ez a melléklet másképpen rendelkezik. Fogyasztói csomagolási egységekbõl álló tétel esetében az egyedi minta tömege függ a fogyasztói csomagolási egység tömegétõl. 4.3. A gabona, a mazsola és a pörkölt kávé mintavételi eljárása 1. táblázat: A tételek altételekre való osztása a termék és tétel tömegének függvényében Áru
Az altételek tömege vagy száma
Tételtömeg (tonna)
Az egyedi minták száma
Az átlagminta tömege (kg)
100 100 100 3–100 (*)
10 10 10 1–10
Gabonafélék és gabonatermékek
³1500 <300 és <1500 ³50 és £300 <50
500 tonna 3 altétel 100 tonna –
Mazsola (fehér, kék, szmirnai)
³15 <15
15–30 tonna –
100 10–100 (**)
10 1–10
Pörkölt kávé, õrölt pörkölt kávé és azonnal oldódó kávé
³15 <15
15–30 tonna –
100 10–100 (**)
10 1–10
(*) A tételtömegtõl függõen – lásd e melléklet 2. táblázatát. (**) A tételtömegtõl függõen – lásd e melléklet 3. táblázatát.
4.4. Mintavételi eljárás gabonafélék és gabonatermékek (tételtömeg ³50 tonna), valamint pörkölt kávé, õrölt pörkölt kávé, azonnal oldódó kávé és mazsola (tételtömeg ³15 tonna) esetében – Feltéve, hogy a tétel fizikailag altételekre osztható, minden tételt az 1. táblázat szerint altételekre kell osztani. Figyelembe véve, hogy a tétel tömege nem mindig egész számú többszöröse az altétel tömegének, az altétel tömege legfeljebb 20%-kal haladhatja meg a táblázatban feltüntetett tömeget. – Minden egyes altételbõl külön kell mintát venni. – Az egyedi minták száma: 100. – Az átlagminta tömege: 10 kg. – Ha az elõzõekben leírt mintavételi módszer alkalmazására a tétel károsodásából (csomagolás, szállítóeszköz) eredõ kereskedelmi következmények miatt nincs lehetõség, más alternatív módszer is alkalmazható, ha ez a lehetõségekhez képest reprezentatív és részletesen ki van dolgozva, továbbá dokumentálva van.
6080
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/111. szám
4.5. Mintavételi elõírások gabonafélék és gabonatermékek (tételtömeg <50 tonna), valamint pörkölt kávé, õrölt pörkölt kávé, azonnal oldódó kávé és mazsola (tételtömeg <15 tonna) esetében 50 tonnánál kisebb gabonatételek és 15 tonnánál kisebb pörkölt kávé, õrölt pörkölt kávé, azonnal oldódó kávé- és mazsolatételek esetében a mintavételi terv szerint, a tételtömegtõl függõen 10–100 egyedi mintát kell kivenni, amely 1–10 kg átlagmintát eredményez. A nagyon kis gabona- és gabonatermék tételek (£0,5 tonna) esetében kevesebb egyedi minta is vehetõ, de az egyedi minták mindegyikét tartalmazó átlagmintának ez esetben is legalább 1 kg-nak kell lennie. A következõ táblázatban lévõ számok megadják a kiveendõ egyedi minták számát. 2. táblázat: A kiveendõ egyedi minták száma a gabona- és gabonatermék-tétel tömegének függvényében Tételtömeg (tonna)
£0,05 >0,05–£0,5 >0,5–£1 >1–£3 >3–£10 >10–£20 >20–£50
Az egyedi minták száma
3 5 10 20 40 60 100
3. táblázat: A kiveendõ egyedi minták száma a pörkölt kávé, az õrölt pörkölt kávé, az azonnal oldódó kávé és a mazsolatétel tömegének függvényében Tételtömeg (tonna)
£0,1 >0,1–£0,2 >0,2–£0,5 >0,5–£1,0 >1,0–£2,0 >2,0–£5,0 >5,0–£10,0 >10,0–£15,0
Az egyedi minták száma
10 15 20 30 40 60 80 100
4.6. A csecsemõk és kisgyermekek számára készült élelmiszerek mintavételi eljárása E melléklet 4.5. pontjában gabonafélékre és gabonából készült termékekre meghatározott mintavételi eljárás alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy az egyedi minták száma a 4.5. pontban található táblázatnak megfelelõen a tétel nagyságától függõen legalább 10 és legfeljebb 100. – Az egyedi minta tömegének körülbelül 100 g-nak kell lennie. Fogyasztói csomagolású tételek esetében az egyedi minta tömege a fogyasztói csomagolás tömegétõl függ. – A megfelelõen összekevert átlagminta tömege 1–10 kg. 4.7. Mintavételi elõírások borra és szõlõlére Az átlagmintának legalább 1 kg tömegûnek kell lennie, kivéve, amikor ez nem lehetséges, például amikor a minta egyetlen palackból áll. A tételbõl kiveendõ egyedi minták legkisebb számát a 4. táblázat adja meg. Az egyedi minták száma az adott termék forgalmazásának szokásos formájától függ. Hordós, folyékony termékek esetében a tételt közvetlenül a mintavétel elõtt, lehetõség szerint a termék minõségét nem befolyásoló módszerrel, kézzel vagy géppel alaposan össze kell keverni. Ebben az esetben feltételezhetõ az ochratoxin-A homogén eloszlása az adott tételen belül és ezért az átlagminta elkészítéséhez elegendõ három egyedi mintát kivenni egy tételbõl. Az egyedi mintáknak, amely gyakran palackok vagy dobozok, hasonló tömegûeknek kell lenniük. Legalább mintegy 1 kg átlagminta elkészítéséhez az egyedi mintáknak legalább 100 g tömegûeknek kell lenniük. Az ettõl az eljárástól való eltérést a 3.8. pont szerinti jegyzõkönyvben rögzíteni kell.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6081
4. táblázat: A tételbõl kiveendõ egyedi minták legkisebb száma A kereskedelmi forgalmazás formája
Hordós (szõlõlé, bor) Palack/doboz (szõlõlé) Palack/doboz (szõlõlé) Palack/doboz (szõlõlé) Palack/doboz (bor) Palack/doboz (bor) Palack/doboz (bor)
Tételtömeg (liter)
… £50 50–500 >500 £50 50–500 >500
A kiveendõ egyedi minták legkisebb száma
3 3 5 10 1 2 3
4.8. Fogyasztói csomagolású termék mintavétele A fogyasztói csomagolású élelmiszerek mintavételét lehetõség szerint az elõzõkben említett mintavételi elõírásoknak megfelelõen kell végezni. Ahol erre nincs lehetõség, ott a fogyasztói csomagolású termékek mintavételére más, hatékony mintavételi eljárást kell alkalmazni, feltéve, hogy az eljárás kellõen reprezentatív mintát eredményez. 5. A tétel vagy az altétel megfelelõsége A tétel megfelelõ, ha az átlagminta vizsgálatával meghatározott átlagérték, a mérési bizonytalanságot és a visszanyerést figyelembe véve, nem haladja meg a felsõ határértéket. A tétel nem megfelelõ, ha az átlagminta vizsgálatával meghatározott átlagérték a mérési bizonytalanságot és a visszanyerést figyelembe véve, egyértelmûen meghaladja a felsõ határértéket.
2. számú melléklet a 3–1–2002/26 számú elõíráshoz Minta-elõkészítés és egyes élelmiszerek ochratoxin-A-tartalmának hatósági ellenõrzésére szolgáló vizsgálati módszerekkel szemben támasztott követelmények 1. Óvintézkedések Az ochratoxin-A-nak a mintában való eloszlása nem homogén, ezért a minta elõkészítésekor, és különösen homogenizáláskor, nagyon gondosan kell eljárni. A laboratóriumba érkezõ összes anyagot fel kell használni a vizsgálati anyag elkészítésére. 2. A laboratóriumi minta kezelése Minden laboratóriumi mintát olyan eljárással kell finomra õrölni és alaposan összekeverni, amelyrõl már bebizonyosodott, hogy teljes homogenitást eredményez. Ha a felsõ határérték szárazanyagra van megadva, akkor a szárazanyag-tartalmat a homogén mintából olyan eljárással kell meghatározni, amelyrõl már bebizonyosodott, hogy a szárazanyag-tartalmat pontosan méri. 3. A minták felosztása szankcionálás és kifogásolás esetére Szankcionálás, kifogásolás és vita esetére az egynemûsített (homogenizált) anyagból ellenmintákat kell elkülöníteni, kivéve, ha a mintavételre vonatkozó rendelkezések másképpen írják elõ. 4. A laboratóriumban alkalmazott vizsgálati módszer és a laboratóriumi ellenõrzéssel szemben támasztott követelmények 4.1. Fogalommeghatározások r
sr
= Az ismételhetõség az az érték, amelynél az ismételhetõség feltételei (vagyis azonos minta, azonos vizsgáló, azonos eszköz, azonos laboratórium, rövid idõkülönbség) mellett kapott két vizsgálati eredmény közötti abszolút különbség 95%-os valószínûséggel kisebbnek várható, r = 2,8 × sr. = Az ismételhetõség feltételei mellett kapott eredményekbõl számított szórás.
6082
MAGYAR KÖZLÖNY
RSDr
2005/111. szám
= Az ismételhetõség feltételei mellett kapott eredményekbõl számított relatív szórás [(sr/x) × 100], ahol x a körvizsgálatban részt vevõ összes laboratórium által a mintára kapott vizsgálati eredmények középértéke. = A reprodukálhatóság az az érték, amelynél a reprodukálhatóság feltételei (vagyis azonos minta, különbözõ vizsgáló, különbözõ laboratórium, azonos standard vizsgálati módszer) mellett kapott két vizsgálati eredmény közötti abszolút különbség 95%-os valószínûséggel kisebbnek várható, R = 2,8 × sR. = A reprodukálhatóság feltételei mellett kapott eredményekbõl számított szórás. = A reprodukálhatóság feltételei mellett kapott eredményekbõl számított relatív szórás [(sR/x) × 100].
R
sR RSDR
4.2. Általános követelmények A hatósági élelmiszer-ellenõrzés során vett minták vizsgálatát olyan módszerekkel kell végezni, amelyek megfelelnek a hatósági élelmiszer-ellenõrzésre vonatkozó elõírásoknak. 4.3. Különleges követelmények Azokban az esetekben, amikor az élelmiszerek ochratoxin-A-tartalmának meghatározására nincs elõírt vizsgálati módszer, a laboratóriumok bármilyen vizsgálati módszert választhatnak, amely megfelel a következõ követelményeknek: Ochratoxin-A vizsgálati módszer teljesítményjellemzõi
Szint mg/kg
<1 1–10
Ochratoxin-A RSDr (%)
RSDR (%)
Visszanyerés (%)
£40 £20
£60 £30
50–120 70–110
A módszerek kimutatási határértékei nincsenek megadva, mivel a kérdéses koncentrációkhoz tartozó precizitásértékek vannak megadva. A precizitásértékeket a Horwitz-egyenlettel számítják: RSDR = 2 (1–0,5logC) ahol: – RSDR a reprodukálhatóság feltételei mellett kapott eredményekbõl számított relatív szórás [(sR/x) × 100], – C a koncentrációarány (vagyis 1 = 100 g/100 g, 0,001 = 1000 mg/kg). Az elõzõ képlet egy általános precizitási képlet, amely a legtöbb rutinszerûen használt analitikai módszer esetében független a vizsgált anyagtól és a mátrixtól, és egyedül a koncentrációtól függ. 4.4. A visszanyerés számítása és az eredmények megadása Az analitikai vizsgálat eredményét a visszanyeréssel korrigálva vagy korrekció nélkül kell megadni. Az eredmény megadásának módját és a visszanyerést meg kell adni. A visszanyeréssel korrigált analitikai eredményt a megfelelõség ellenõrzésére használhatjuk (lásd az 1. számú melléklet 5. pontját). Az analitikai eredményt x ± U formában kell megadni, ahol x az analitikai eredmény, U a kiterjesztett mérési bizonytalanság, 2-es kiterjesztési tényezõvel számolva, ami megközelítõen 95%-os konfidenciaszintnek felel meg. 4.5. Laboratóriumi minõségirányítási elõírások A laboratóriumoknak meg kell felelniük a hatósági élelmiszer-ellenõrzésre vonatkozó jogszabályi elõírásoknak.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6083
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) Hivatalos Élelmiszervizsgálati Módszergyûjtemény 3–1–2005/10 számú elõírás (1. kiadás) Élelmiszerek benzo[a]pirén tartalmának hatósági ellenõrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek
1. § (1) Az élelmiszerekben lévõ benzo[a]pirén tartalom hatósági ellenõrzésekor a mintavételt az 1. számú mellékletben meghatározott módszereknek megfelelõen kell végezni. (2) Az élelmiszerekben lévõ benzo[a]pirén tartalom hatósági ellenõrzésekor alkalmazott minta-elõkészítésnek és vizsgálati módszereknek meg kell felelniük a 2. számú mellékletben meghatározott követelményeknek.
2. § Ez az elõírás 2006. január 1-jén lép hatályba. 3. § Ez az elõírás az élelmiszerek benzo(a)pirén-tartalmának hatósági ellenõrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 2005. február 4-i 2005/10/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. számú melléklet a 3–1–2005/10 számú elõíráshoz Mintavételi módszerek élelmiszerek benzo[a]pirén tartalmának hatósági ellenõrzésére 1. Cél és alkalmazási terület Az élelmiszerek benzo[a]pirén tartalmának hatósági ellenõrzésére szolgáló mintákat a következõkben leírt módszerekkel kell venni. Az így kapott átlagmintákat a mintázott tétel reprezentatív részének kell tekinteni. Az élelmiszerekben elõforduló egyes szennyezõ anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról szóló, 2001. március 8-i 466/2001/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 466/2001/EK rendelet) megállapított határértékeknek való megfelelõséget a laboratóriumi mintákból meghatározott mennyiségek alapján kell megállapítani. 2. Fogalommeghatározások Tétel:
Altétel: Egyedi minta: Átlagminta: Laboratóriumi minta:
Egy idõben szállított, azonosítható mennyiségû élelmiszer, amelynek hivatalos személy által meghatározott olyan közös jellemzõi vannak, mint a származás, a fajta, a csomagolástípus, a csomagoló, a feladó vagy a jelölések. A tétel mintavételre kiválasztott meghatározott része. Az egyes altételeknek fizikailag elkülöníthetõeknek és azonosíthatóaknak kell lenniük. A tétel vagy az altétel egy helyérõl vett minta. A tételbõl vagy altételbõl vett egyedi minták egyesítésével és összekeverésével kapott minta. A laboratóriumnak szánt minta.
6084
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/111. szám
3. Általános rendelkezések 3.1. Mintavevõk A mintavételt arra felhatalmazott, képzett személynek kell végeznie. 3.2. Mintavételre kijelölt anyag A vizsgálatra kerülõ minden egyes tételbõl külön-külön kell mintát venni. 3.3. Óvintézkedések A mintavétel és a laboratóriumi minta-elõkészítés során kellõ óvatossággal kell eljárni, hogy elkerüljük a mintában lévõ benzo[a]pirén mennyiségének megváltozását, továbbá az analitikai meghatározásra gyakorolt káros hatásokat vagy azokat a hatásokat, amelyek miatt az átlagminta már nem lesz többé reprezentatív. 3.4. Egyedi minták Az egyedi mintákat – amennyire lehetséges – az egész tétel vagy az altétel különbözõ helyeirõl kell venni. Az eljárástól való eltérést a jegyzõkönyvben fel kell tüntetni. 3.5. Az átlagminta elkészítése Az átlagmintát az összes egyedi minta egyesítésével állítjuk elõ. Ezt az átlagmintát a laboratóriumban homogenizálják, kivéve akkor, amikor ez összeegyeztethetetlen a 3.6 pontban foglaltak végrehajtásával. 3.6. Párhuzamos laboratóriumi minták Kifogásolás, vita és szankcionálás esetére az egynemûsített (homogenizált) átlagmintából párhuzamos laboratóriumi mintákat (hatósági analitikai minta, ellenminta, döntõ minta) kell elkülöníteni, kivéve, ha a mintavételre vonatkozó elõírások másképpen írják elõ. 3.7. A minták csomagolása és szállítása Mindegyik mintát olyan tiszta, semleges tárolóedénybe kell tenni, amely megvédi a mintát a szennyezõdéstõl és a sérülésektõl a szállítás során. A szükséges összes óvintézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljük a minták összetételének esetleges megváltozását a szállítás vagy a tárolás során. 3.8. A minták lezárása és jelölése Minden egyes hatósági mintát a mintavétel helyszínén le kell zárni, és azonosító jelzéssel kell ellátni a vonatkozó nemzeti elõírások szerint. Minden mintavételrõl olyan jegyzõkönyvet kell készíteni, amely lehetõvé teszi minden egyes tétel egyértelmû azonosítását, tartalmazza a mintavétel helyét és dátumát, valamint az összes olyan információt, amely feltételezhetõen segítséget jelent a vizsgálónak. 4. Mintavételi tervek A mintavételi módszernek biztosítania kell, hogy az átlagminta az ellenõrzésre kerülõ tétel reprezentatív része legyen. 4.1. Az egyedi minták száma Az olajok esetében – amelyeknél feltételezhetõ, hogy egy adott tételben a benzo[a]pirén eloszlása egyenletes – elegendõ tételenként három egyedi mintát venni. Meg kell adni a tételszámra való hivatkozást. Az olívaolaj és az olívamaradék-olaj vonatkozásában az olívaolaj és az olívamaradék-olaj jellemzõirõl és az ezekre vonatkozó elemzési módszerekrõl szóló, 1991. július 11-i 2568/91/EGK rendelet módosításáról szóló, 2003. november 6-i 1989/2003/EK bizottsági rendelet elõírásait is be kell tartani. A többi termék esetében az egy tételbõl veendõ egyedi minták legkisebb számát az 1. táblázat mutatja. Az egyedi mintáknak megegyezõ, egyenként legalább 100 g tömegûeknek kell lenniük, amely így legalább 300 g tömegû átlagmintát eredményez (lásd a 3.5. pontot). 1. táblázat: Egy tételbõl veendõ egyedi minták legkisebb száma Tételtömeg (kg)
<50 50–500 >500
A veendõ egyedi minták legkisebb száma
3 5 10
Amennyiben a tétel különálló csomagolási egységekbõl áll, az átlagminta elkészítéséhez kiveendõ csomagolási egységek számát a 2. táblázat tartalmazza.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6085
2. táblázat: Az átlagminta készítéséhez kiveendõ csomagolási egységek (egyedi minták) száma, amennyiben a tétel különálló csomagolási egységekbõl áll A tételben vagy altételben lévõ csomagolási egységek száma
A veendõ csomagolási egységek száma
1–25 26–100 >100
1 csomagolási egység kb. 5%, legalább 2 csomagolási egység kb. 5%, legfeljebb 10 csomagolási egység
4.2. Mintavétel a kiskereskedelemben A kiskereskedelemben az élelmiszerekbõl lehetõség szerint a fenti mintavételi rendelkezések szerint kell mintát venni. Amennyiben erre nincs lehetõség, akkor más, hatékony kiskereskedelmi mintavételi eljárásokat lehet alkalmazni, feltéve, ha ezek biztosítják, hogy a vett minta kellõképpen reprezentálja a mintázott tételt. 5. A tétel vagy az altétel megfelelõsége Ha az elsõ vizsgálati eredmény kevesebb mint 20%-kal a felsõ határérték alatt vagy felett van, akkor az ellenõrzõ laboratóriumnak a hatósági laboratóriumi mintából két párhuzamos vizsgálatot kell végeznie, és ki kell számítania a vizsgálati eredmények átlagát. A tétel megfelelõ, ha az elsõ vizsgálati eredmény, vagy ha szükséges a párhuzamos vizsgálati eredmények átlaga – figyelembe véve a kiterjesztett mérési bizonytalanságot és a visszanyerési korrekciót – nem haladja meg a 466/2001/EK rendeletben megadott felsõ határértéket. A tétel nem megfelelõ, ha az elsõ vizsgálati eredmény, vagy ha szükséges a párhuzamos vizsgálati eredmények átlaga – figyelembe véve a kiterjesztett mérési bizonytalanságot és a visszanyerési korrekciót – egyértelmûen meghaladja a 466/2001/EK rendeletben megadott felsõ határértéket. 2. számú melléklet a 3–1–2005/10 számú elõíráshoz Minta-elõkészítés és az élelmiszerek benzo[a]pirén tartalmának hatósági ellenõrzésére szolgáló vizsgálati módszerekkel szemben támasztott követelmények 1. Óvintézkedések és általános megjegyzések az élelmiszer mintákban lévõ benzo[a]pirénekre vonatkozóan Alapvetõ követelmény a másodlagos szennyezõdés nélküli reprezentatív és homogén laboratóriumi minta biztosítása. A vizsgálónak biztosítania kell, hogy a minták ne szennyezõdjenek a minta-elõkészítés során. A szennyezõdés kockázatának csökkentése céljából a tárolóedényeket használat elõtt nagy tisztaságú acetonnal vagy hexánnal (analitikai, HPLC vagy ezekkel megegyezõ minõségû) át kell öblíteni. Amennyiben lehetséges, a mintával érintkezésbe kerülõ eszközöknek semleges anyagokból, például alumíniumból, üvegbõl vagy polírozott rozsdamentes acélból kell készülnie. Az olyan mûanyagokat, mint a polipropilén, teflon stb. kerülni kell, mert a vizsgált komponens megkötõdik ezeken az anyagokon. A laboratóriumba érkezõ összes anyagot fel kell használni a vizsgálati anyag elkészítésére. Csak a nagyon jól homogenizált minták adnak reprodukálható eredményeket. Számos megfelelõ, egyedi minta-elõkészítési eljárás létezik, amely használható. 2. A laboratóriumi minta kezelése Az egész átlagmintát olyan eljárással kell finomra õrölni (ha szükséges) és alaposan összekeverni, amelyrõl már bebizonyosodott, hogy teljes homogenitást eredményez. 3. A minták felosztása szankcionálás és kifogásolás esetére Szankcionálás, kifogásolás és vita esetére az egynemûsített (homogenizált) anyagból párhuzamos mintákat kell elkülöníteni, kivéve, ha a mintavételre vonatkozó elõírások másképpen írják elõ. 4. A laboratóriumban alkalmazott vizsgálati módszer és a laboratóriumi ellenõrzéssel szemben támasztott követelmények r
4.1. Fogalommeghatározások = Az ismételhetõség az az érték, amelynél az ismételhetõség feltételei (vagyis azonos minta, azonos vizsgáló, azonos eszköz, azonos laboratórium, rövid idõkülönbség) mellett kapott két vizsgálati eredmény közötti abszolút különbség 95%-os valószínûséggel kisebbnek várható, r = 2,8 × sr.
6086
MAGYAR KÖZLÖNY
sr RSDr R
sR RSDR HORRATr HORRATR U
2005/111. szám
= Az ismételhetõség feltételei mellett kapott eredményekbõl számított szórás. = Az ismételhetõség feltételei mellett kapott eredményekbõl számított relatív szórás [(sr/x) × 100], ahol x a körvizsgálatban részt vevõ összes laboratórium által a mintára kapott vizsgálati eredmények középértéke. = A reprodukálhatóság az az érték, amelynél a reprodukálhatóság feltételei (vagyis azonos minta, különbözõ vizsgáló, különbözõ laboratórium, azonos standard vizsgálati módszer) mellett kapott két vizsgálati eredmény közötti abszolút különbség 95%-os valószínûséggel kisebbnek várható, R = 2,8 × sR. = A reprodukálhatóság feltételei mellett kapott eredményekbõl számított szórás. = A reprodukálhatóság feltételei mellett kapott eredményekbõl számított relatív szórás [(sR/x) × 100]. = Az észlelt RSDr érték osztva az r = 0,66R közelítést alkalmazó Horwitz-egyenlettel (1) becsült RSDr értékkel. = Az észlelt RSDR érték osztva a Horwitz-egyenlettel számított RSDr értékkel. = A kiterjesztett mérési bizonytalanság 2-es kiterjesztési tényezõvel számolva, amely 95%-os valószínûségi szintnek felel meg.
4.2. Általános követelmények A hatósági élelmiszer-ellenõrzés során vett minták vizsgálatát olyan módszerekkel kell végezni, amelyek megfelelnek a hatósági élelmiszer-ellenõrzésre vonatkozó jogszabályi elõírásoknak. 4.3. Különleges követelmények Azokban az esetekben, amikor az élelmiszerek benzo[a]pirén tartalmának meghatározására nincs elõírt vizsgálati módszer, a laboratóriumok bármilyen validált vizsgálati módszert választhatnak, amely megfelel a táblázatban megadott követelményeknek. A validálást ideális esetben tanúsított referencia anyaggal kell végezni. Táblázat: Benzo[a]pirén vizsgálati módszerek teljesítményjellemzõ kritériumai Jellemzõ
Alkalmazhatóság Kimutatási határ Meghatározási határ Precizitás Visszanyerés Specifikusság
Érték/megjegyzés
A 466/2001/EK rendeletben megadott élelmiszerek Legfeljebb 0,3 mg/kg Legfeljebb 0,9 mg/kg 1,5-nél kisebb HORRATr vagy HORRATR értékek a validáló körvizsgálatban 50–120% Mentes a mátrix által okozott vagy spektrális zavaró hatásoktól, pozitív kimutatás verifikálása
4.3.1. Teljesítményjellemzõ kritériumok – Közelítés bizonytalansági függvénnyel A laboratórium által alkalmazott vizsgálati módszer alkalmasságának becslésére bizonytalansági megközelítést is lehet használni. A laboratórium olyan vizsgálati módszert alkalmazhat, amely a legnagyobb standard mérési bizonytalanságon belüli mérési eredményekkel szolgál. A legnagyobb standard mérési bizonytalanságot a következõ képlettel lehet kiszámítani: Uf =
[( LOD / 2)
2
+ ( 0,2C )
2
]
ahol: Uf a legnagyobb standard mérési bizonytalanság LOD a vizsgálati módszer kimutatási határa C a mindenkori koncentráció Amennyiben egy vizsgálati módszerrel kapott eredmények mérési bizonytalansága kisebb mint a legnagyobb standard mérési bizonytalanság, akkor a vizsgálati módszer ugyanúgy alkalmas a feladatra, mint az a vizsgálati módszer, amely megfelel a táblázatban megadott teljesítõképességi kritériumoknak. 4.4. A visszanyerés számítása és az eredmények megadása Az analitikai vizsgálat eredményét a visszanyeréssel korrigálva vagy korrekció nélkül kell megadni. Az eredmény megadásának módját és a visszanyerést meg kell adni. A visszanyeréssel korrigált analitikai eredményt a megfelelõség ellenõrzésére használhatjuk (lásd az 1. számú melléklet 5. pontját).
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6087
A vizsgálónak figyelembe kell vennie az „Európai Bizottság Jelentése a vizsgálati eredmények, a mérési bizonytalanság, a visszanyerési tényezõk és az EU élelmiszerjogi rendelkezései közötti kapcsolatról” címû anyagot (2). Az analitikai eredményt x ± U formában kell megadni, ahol x az analitikai eredmény, U a kiterjesztett mérési bizonytalanság. 4.5. Laboratóriumi minõségirányítási normák A laboratóriumoknak meg kell felelniük a hatósági élelmiszer-ellenõrzésre vonatkozó jogszabályi elõírásoknak. 4.6. A vizsgálatra vonatkozó egyéb megfontolások Jártassági vizsgálat Részvétel olyan jártassági vizsgálatokban, amelyek az IUPAC/ISO/AOAC támogatásával kidolgozott „International Harmonised Protocol for the Proficiency Testing of (Chemical) Analytical Laboratories” (3) anyagon alapulnak. Belsõ minõségellenõrzés A laboratóriumoknak tudniuk kell bizonyítani, hogy rendelkeznek belsõ minõségirányítási eljárásokkal. Utóbbiakra példát az ISO/AOAC/IUPAC Guidelines on Internal Quality Control in Analytical Chemistry Laboratories” (4) címû anyagban található. HIVATKOZÁSOK (1) (2)
(3) (4)
W. Horwitz: Evaluation of Analytical Methods for Regulation of Foods and Drugs, Anal. Chem., 1982., 54. sz. 67A–76A. European Commission Report on the relationship between analytical results, the measurement of uncertainty, recovery factors and the provisions in EU food legislation, 2004. (Európai Bizottság Jelentése a vizsgálati eredmények, a mérési bizonytalanság, a visszanyerési tényezõk és az EU élelmiszerjogi rendelkezései közötti kapcsolatról, 2004). ISO/AOAC/IUPAC International Harmonised Protocol for Proficiency Testing of (Chemical) Analytical Laboratories, edited by M Thompson and R Wood, Pure Appl. Chem., 1993, 65, 2123–2144. Megjelent az AOAC Hivatalos Lapban, 1993, 76, 926. old. ISO/AOAC/IUPAC International Harmonised Guidelines for Internal Quality Control in Analytical Chemistry Laboratories, edited by M Thompson and R Wood, Pure Appl. Chem., 1995, 67, 649–666.
A pénzügyminiszter 27/2005. (VIII. 15.) PM rendelete a pénzügyminiszter ágazatába tartozó akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképesítések szakmai követelményeirõl szóló 20/1998. (VII. 22.) PM rendelet módosításáról
„(6) A költségvetési gazdálkodási szakügyintézõ szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. (7) Az adóigazgatási szakügyintézõ szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. (8) Az értékpapír-piaci szakértõ szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.”
A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (2) Az R. e rendelet 1–3. számú mellékletében meghatá(1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alap- rozott 6–8. számú melléklettel egészül ki. ján – az oktatási miniszter egyetértésével – a következõket rendelem el: 1. § (1) A pénzügyminiszter ágazatába tartozó akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképesítések szakmai követelményeirõl szóló 20/1998. (VII. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: R) 2. §-a a következõ (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter
6088
MAGYAR KÖZLÖNY 1. számú melléklet a 27/2005. (VIII. 15.) PM rendelethez [6. számú melléklet a 20/1998. (VII. 22.) PM rendelethez]
A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSI SZAKÜGYINTÉZÕ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. a) A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3436 05 2. A szakképesítés megnevezése: Költségvetési gazdálkodási szakügyintézõ 3. Hozzárendelt FEOR szám: 3605 4. Szakképzési évfolyamok száma: 2 év 5. Elmélet aránya: 40% 6. Gyakorlat aránya: 60%
I. b) A szakképesítés egyéb adatai 7. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai elõképzettség, elõzetes szakmai gyakorlat, valamint elõírt gyakorlat: érettségi 8. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: – 9. Szakmai alapképzés idõtartama: – 10. Szintvizsga: –
II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel betölthetõ munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR száma
3605
FEOR megnevezése
Pénzügyi ügyintézõ
2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések A szakképesítéssel rokon szakképesítések Azonosító szám
55 3436 01 55 3436 02
Megnevezés
Pénzügyi szakügyintézõ Számviteli szakügyintézõ
2005/111. szám
A szakképesítéssel rokon szakképesítések Azonosító szám
55 3436 03 52 3432 04 52 3432 03 54 3436 05 55 3434 02
Megnevezés
Vállalkozási szakügyintézõ Pénzügyi-számviteli ügyintézõ Vállalkozási ügyintézõ Pénzügyi tanácsadó Titkárságvezetõ
3. A munkaterület rövid, jellemzõ leírása A költségvetési gazdálkodási szakügyintézõ a megfelelõ ismeretek birtokában a pénzügyi folyamat teljes periódusában képes részt venni, noha tényleges feladata a pénzügyi vezetõ munkájának segítése. Ennek megfelelõen feladata a szükséges dokumentumok, pénzügyi adatok elõkészítése, az elemi költségvetés, a kincstári költségvetés, a vagyongazdálkodási terv, a készletgazdálkodási terv, a finanszírozási terv összeállításához, és részvétel a tervek elkészítésében, a tervek végrehajtásában. A következõ feladatok (munkaterületek) ellátására képes: 3.1. Közremûködik – a gazdálkodási problémák felismerésében és megfogalmazásában, a szakmai feladatok érdekében a lehetséges megoldási változatok kidolgozásában, a szükséges pénzügyi források felkutatásában, megszerzésében, – a megoldandó feladat specifikálásában, a megoldásra vonatkozó javaslat kidolgozásában, – a kincstári bizonylatok elkészítésében, – a megfelelõ módszerek, technológiák, eszközök, típusmegoldások alkalmazására vonatkozó javaslatok kidolgozásában. 3.2. Részt vesz – a szoftvereszközök kiválasztásában, – az alkalmazói projektek, szoftverek üzemeltetésében, – szövegszerkesztési, táblázat- és adatbázis-kezelési feladatokat lát el. 3.3. Közremûködik a pénzügyi feladatok megvalósításában – gondoskodik arról, hogy a szakmai döntéseket hozók és végrehajtók megismerjék a szakmai feladat pénzügyi feltételrendszerét, a pénzügyi lehetõségeket, korlátokat, tevékenységük pénzügyi következményeit, – részt vesz a pénzügyi szervezési, irányítási rendszer mûködtetésében, egyes területeken önállóan is tevékenykedik, – segíti a szakmai és pénzügyi folyamatokban résztvevõk sikeres együttmûködését. 3.4. Dokumentációk készítése, nevezetesen – a saját pénzügyi tevékenységének teljes körû adminisztrációja, a kapcsolódó tevékenységek részleges adminisztrációja és dokumentációja, – a saját tevékenységéhez tartozó ügyviteli feladatok ellátása, – pénzügyi jelentések, beszámolók elõkészítése.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3.5. Jogszabályok értelmezése és alkalmazása – az adott feladat és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések között összefüggést keres, – szakmai útmutatókat, szakirodalmat használ. 3.6. Munkafolyamat szervezése – alkalmazza a feladataihoz rendelkezésre bocsátott személyi és tárgyi feltételeket, javaslatot tesz szükséges módosításukra, – konfliktus és stresszkezelõ javaslatokat készít, – közremûködik a feladatok belsõ koordinációjában. 3.7. Kommunikációs feladatok ellátása – szóban és írásban elõterjeszt, – társszervekkel, személyekkel kapcsolatot tart és épít, – az ügyfeleket jogszerûen és tárgyilagosan tájékoztatja. 3.8. Etikus magatartás tanúsítása – lojális intézményével, a titoktartás elõírásait betartja, – belsõ kapcsolataiban támogató magatartást tanúsít.
III. A szakképesítés szakmai követelményei 1. A szakma gyakorlása során elõforduló legfontosabb szakmai feladatcsoportok, feladatok: A) A pénzügyi feladatok elvégzésében: – információgyûjtés, – munkamódszer kialakítása, – a fõbb kérdések és válaszok megfogalmazása, – a költségvetési tervezési feladatok elvégzése, – a költségvetési finanszírozási feladatok ellátása, – a költségvetési önellenõrzési, és folyamatba épített ellenõrzési feladatok ellátása, – a költségvetési beszámoló összeállításához szükséges pénzügyi adatok közlése, nyilvántartások vezetése, a beszámoló adatainak értelmezése, elemzése, – közremûködés a pénzügyi folyamatok szabályozásában, – közremûködés a felújítási, beruházási döntések pénzügyi elõkészítésében, megvalósításában, elszámolásában, – pénzügyi információk adása a vezetõi döntésekhez, – belsõ és külsõ szakmai kapcsolatok tartása. B) Gazdálkodási feladatok ellátásában: – a gazdasági számítások alapján nyert információk felhasználása a tervszerû és gazdaságos tevékenység érdekében, – tervezési feladatok elvégzése, – szabályozottság elõkészítése, – kötelezettségvállalási nyilvántartások kialakításában való részvétel, – normatív elemek megismerése és megismertetése, – a közpénzek felhasználásának, ellenõrizhetõ rendszerének biztosítása,
6089
– döntés-elõkészítéshez szükséges információk biztosítása, – a vonatkozó jogszabályok feltételeihez való alkalmazkodás elõkészítése, – konkrét munkaterületi kapcsolódások felmérése, – képes a helyi jogszabályi keretek kialakításához elemzések elvégzésére, – a vagyongazdálkodásra és vagyonhasznosításra vonatkozó döntések elõkészítése, – önkormányzati vagyon összetétele és klasszifikációjának olyan ismerete, amely szerint képes lesz a gazdálkodási feladatok segítésére, – a vagyonhasznosítás egyes formáihoz kapcsolódó keretszabályok alkalmazásához elemzések készítése, – a vagyonnyilvántartás kötelezõ elemeinek értelmezése és szerkesztése, – a vagyonnal kapcsolatos szabályzatok tartalmi követelményeinek ismerete és alkalmazási készségének birtoklása, – a vagyonhozamok elemzési képessége, – a munkaerõ és illetmények nyilvántartása, az illetmény és létszámgazdálkodás jogszabályi és belsõ elõírásainak alkalmazása, – a pénzügyi és biztosítási tevékenység ismeretében a költségvetési folyamatszabályozás kidolgozásában, végrehajtásában és ellenõrzésében való közremûködés, – a minõségbiztosítási és környezetügyi szabványok integrálása, – kapcsolattartás vevõkkel, adósokkal, szállítókkal, bankokkal, a Magyar Államkincstárral, a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal, a költségvetési szerv felügyeleti szervével, ellenõrzõ szervezetekkel, biztosítókkal és társegységekkel. C) Költségvetési, munkajogi ismeretek alkalmazása: – adott témára vonatkozó törvények, jogszabályok, rendeletek követése, értelmezése, – államháztartási tervezési rendszerek elméleti ismerete, – a lehetséges alkalmazások feltételeinek meghatározásában való részvétel, – az elõirányzatok nyilvántartásának rendszerismerete, – a munkáltató és munkavállaló legfontosabb jogainak és kötelezettségeinek betartatása, – a költségvetési szerv személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeinek elemzése, pályázat, munkaszerzõdés készítése. D) Költségvetési tervezési finanszírozási ismeretek alkalmazása: – finanszírozási lehetõségek és gyakorlat ismerete, – különbözõ támogatások feltételrendszerének ismerete, – külsõ finanszírozási források és eszközök ismerete, – piaci eszközök tulajdonságainak, használatának, alapvetõ viszonyainak ismerete,
6090
MAGYAR KÖZLÖNY
– finanszírozási javaslatok, likviditási tervek készítésének ismerete, – a Kincstárral való együttmûködésben való részvétel rendszerének kialakítása, – a hazai és nemzetközi államháztartási és pénzügyi rendszerben és pénzforgalomban való részvétel, – a számviteli információk értékelésében való részvétel, – a pénzügyi, gazdálkodási, finanszírozási szoftverrendszerek kiszolgálásában való aktív közremûködés. E) Jogszabályi ismeretek: – ismeri a közpénzügyek mûködésére vonatkozó alapvetõ hazai és Európai Uniós szabályozásokat, – ismeri az államháztartásra, a kincstárra vonatkozó jogszabályokat, – kapcsolni tudja a szakterületi jogszabályokat az államháztartási keretszabályokkal, – ismeri az ellenõrzésre vonatkozó jogszabályokat, beleértve az állami számvevõszékre vonatkozó szabályozásokat is, – ismeri a közpénzek felhasználására vonatkozó alapvetõ szabályokat és alkalmazásuk feltételeit, tudja adaptálni ezeket szakterületére, – ismeri az adójogszabályokat, különösen a helyi adókra vonatkozó elõírásokat, – ismeri az államigazgatási eljárás alapvetõ szabályait, valamint az adózás rendjérõl szóló szabályozásokat, – képes a szakterülete alapján az Európai Uniós szabályozásokat megismerni és alkalmazásukhoz megfelelõ környezeti elemeket megfogalmazni, – ismeri a közigazgatásra vonatkozó általános szabályokat és fogalmakat, – ismeri a hazai és az Európai Uniós ellenõrzési követelményeket. F) Számítástechnikai ismeretek alkalmazása: – a költségvetési gazdálkodást segíteni képes szoftverek alkalmazásához megfelelõ ismerettel rendelkezik, – képes a feladatok számítógépes környezetben történõ elvégzésére, – ismeri az informatikai rendszerekre vonatkozó biztonsági szabályokat, és képes részt venni a szabályzatok megteremtésében, – képes a feladatok kijelölésére, hozzá adatok, információk gyûjtésére, dokumentumok elkészítésére és bemutatására, – képes szövegszerkesztõ, táblázat- adatbázis-kezelõ és a sajátos projektprogramok mûködtetésére. G) Az Európai Unióval kapcsolatos szakismeretek: – ismeri a közösségi költségvetési mûködés elméleti alapjait, – ismeri az Európai Unió tervezési ciklusait, és a Magyarországra vonatkozó elemeit,
2005/111. szám
– képes a támogatások értelmezésére és esetleges pályázatok elõkészítésében való részvételre, – ismeri a támogatások felhasználására és ellenõrzésére vonatkozó követelményeket, – ismeri a projektfinanszírozás alapvetõ követelményeit. H) Idegen nyelv alkalmazása: – a szakmában nélkülözhetetlen nyelvtani ismeretek, beszédkészség, kommunikáció elsajátítása, a terminológiák szakszerû használata, – eligazodás a szaksajtóban, nemzetközi levelezés, pályázatok és projektek készítése, – ismeri a választott idegen nyelven a legfontosabb szakmai fogalmakat. IV. A szakmai vizsga követelményei 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei – A tantervben rögzített vizsgák letétele, az összes elõírt kreditpont megszerzése. – Az irányított költségvetési szakmai gyakorlat igazolt teljesítése. – A szakdolgozat benyújtása és megfelelõ elõzetes szakmai minõsítése. a) A tantervben rögzített vizsgák letétele, az összes elõírt kreditpont megszerzése: Az óraterv alapján kiírt követelmények és kreditpontok teljesítése az V. részben bemutatottak szerint. b) Az irányított szakmai gyakorlat igazolt teljesítése: Jártasságok, képességek, szükséges impressziók minõsítése a szakmai gyakorlat alapján. A követelményben kiírt 6 jártasság, 8 képesség és 10 impresszió minõsítõ átlaga a bizonyítványba szöveges minõsítéssel bejegyzésre kerül, az alábbiak szerint: – A 6 jártasság 0,5 ponttal = 3 pont – A 8 képesség 0,8 ponttal = 5 pont – A 10 impresszió 0,2 ponttal = 2 pont A szakmai jártasság, képesség minõsítése „megfelelt” – ha a hallgató a vizsgán – 5,0 pontot „jó” – ha a hallgató a vizsgán 5,1 – 8,5 pontot „kiváló” – ha a hallgató a vizsgán 8,6 –10,0 pontot ért el. c) A szakdolgozat benyújtása és megfelelõ elõzetes szakmai minõsítése: Szakdolgozatot a hallgató minden olyan témából írhat, amelyen lemérhetõ, hogy a hallgató alkalmazni tudja a képzés folyamán kapott ismereteket. A szakdolgozat témáit a képzésért felelõs (felsõoktatási) intézmény adja ki. A témák mellett ismertetendõk a kidolgozásra vonatkozó tartalmi, formai, szakmai, dokumentálási követelmények és a dolgozatok minõsítésével kapcsolatos elõírások. A szakdolgozatot minden hallgatónak önállóan kell elkészíteni. A szakdolgozatot a szakmai vizsgabizottság elõtt kell megvédeni.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A szakdolgozatot a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményhez kell benyújtani a negyedik szemeszter befejezését követõ két éven belül. A szakmai vizsgát szervezõ intézmény az idõben benyújtott szakdolgozatokat köteles elõzetes szakmai bírálatra kiadni. A szakmai vizsgát szervezõ intézmény az elõzetes szakmai bírálattal ellátott szakdolgozatot a záróvizsga írásbeli részének megkezdése elõtt legalább 15 nappal köteles elküldeni a szakmai vizsgabizottság elnökének. Az írásbeli vizsgára bocsátás feltétele a szakdolgozat elõzetes, legalább elégséges minõsítése. 2. A szakmai vizsga részei – Szakmai gyakorlati vizsga: a szakdolgozat megvédésével – Szakmai elméleti vizsga: írásbeli, szóbeli a) Szakmai gyakorlati vizsga (szakdolgozat megvédése): A szakdolgozatot a témavezetõ és a külsõ bíráló véleményezi és javasol rá érdemjegyet. A dolgozatot vizsgabizottság elõtt kell megvédeni. Amennyiben a bíráló a szakdolgozatot elégtelennek minõsíti, azt a vizsgázóval legkésõbb a védés elõtti napon közölni kell. Ebben az esetben a védésre bocsátásról a vizsgabizottság dönt. b) Szakmai elméleti vizsga: A vizsga a költségvetési gazdálkodástervezési, szervezési, elõirányzat felhasználási, finanszírozási, elszámolási, dokumentálási ismeretek elsajátításának színvonalát hivatott értékelni. A vizsga írásbeli és szóbeli részbõl áll: – az írásbeli vizsga idõtartama: 150 perc, – a szóbeli vizsgára való felkészülési idõ min.: 20 perc. Az írásbeli vizsga kötelezõ tantárgyai/moduljai: – Államháztartás rendszere és fogalmi elemei – Költségvetés tervezési és finanszírozási ismeretek – Költségvetési gazdálkodási folyamatok ismerete – Államháztartási ellenõrzési ismeretek – Fogalomismeret idegen nyelven A szóbeli vizsga kötelezõ tantárgyai/moduljai: – Az államháztartás pénzügyei – Az Európai Unió költségvetési és támogatási politikája A szóbeli vizsga választható tantárgyai/moduljai: – A nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási rendszer – Pénzügyi piacok, állampapírpiac – Pénzügyek és banktan A hallgatónak mindkét kötelezõ, valamint egy válaszható modulból kell kérdést kapnia.
6091
a) Szakmai gyakorlat: A gyakorlat során megszerzett és javasolt minõsítést a vizsgabizottság a jelölt szakdolgozatának megvédése során egy minõsítéssel változtathatja. b) A szakmai gyakorlati vizsga tartalma: A jelöltnek mintegy 30–40 oldal terjedelmû szakdolgozatot kell készítenie témavezetõ vezetésével (nem felsõoktatási intézményben folyó képzés esetén, az azzal szerzõdést kötött felsõfokú oktatási intézménnyel egyeztetett témakörökben). A szakdolgozat a jelölt önálló munkája. A szakdolgozat elkészítésével és megvédésével azt kell a jelöltnek bizonyítania, hogy alkalmas a szakterülethez kapcsolódó feladatok megoldására. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot kell tükröznie, tartalmaznia kell a jelölt értékelõ véleményét és javaslatait. A szakdolgozatban és a védés során számot kell adni a jelöltnek arról, hogy mennyire tudja szintetizálni és hasznosítani a tanultakat, alkalmazni a szakterület terminológiáját. A szakmai gyakorlati vizsgán a vizsgázó ismerteti a feladat megoldását, és válaszol a bíráló-, illetve a vizsgabizottság kérdéseire. c) Az írásbeli vizsga tartalma: Az írásbeli vizsgát az alábbi feladatcsoportokból összeállított – a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott – 150 perces feladatsor megoldásával teljesítési a vizsgázó: – Államháztartás rendszere és fogalmi elemei – Költségvetés tervezési és finanszírozási ismeretek – Költségvetési gazdálkodási folyamatok ismerete – Államháztartási ellenõrzési ismeretek – Fogalomismeret idegen nyelven Az írásbeli vizsga idõtartama: 150 perc. Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt – feladatcsoportonként – legalább 60%-os teljesítményt ért el. d) A szóbeli vizsga tartalma: A szóbeli tételsorokat a képzõ intézmény által a fenti modulok oktatására kidolgozott (nem felsõoktatási intézményben folyó képzés esetén az azzal szerzõdést kötött felsõfokú oktatási intézménnyel egyeztetett), érvényes tanterv alapján kell kidolgozni, amelyet a PM hagy jóvá komplex kérdések formájában. A hallgatónak mindkettõ kötelezõ, valamint egy választható modulból kell kérdést kapnia. A tételsort a vizsgaszervezõ a szóbeli vizsga idõpontja elõtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja. A szóbeli (záró) vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli vizsgát tett és a szakdolgozata legalább elégséges lett.
3. A szakmai vizsgán számon kérhetõ feladatok a szint megjelölésével
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelõ szinten számon kérhetõk a vizsgán.
Az a tanuló, aki a szakmai vizsga idõpontját megelõzõ 5 éven belül gazdasági szakmai anyaggal bõvített „C” típusú középfokú állami nyelvvizsga-bizonyítványt szer-
6092
MAGYAR KÖZLÖNY
zett, mentesül a szakmai vizsga írásbeli része idegennyelvi feladatának megoldása alól, és úgy kell tekinteni, mint aki az említett vizsgarész követelményeit 5 (jeles) eredménnyel teljesítette. A szakmai vizsga más részei alól felmentés nem adható.
2005/111. szám
c) Az írásbeli vizsga értékelése az egyes részfeladatokhoz megadott pontértékek összesítése alapján, elõre rögzített ponthatárok szerint történik. A jelölt egy érdemjegyet kap. A szóbeli vizsga eredményét az egyes modulokra kapott érdemjegyek átlagával kell minõsíteni. Az elméleti vizsgarész osztályzatát a szóbeli és írásbeli átlagából kell kiszámítani a kerekítési szabályoknak megfelelõen.
5. A szakmai vizsga értékelése a) A szakmai gyakorlat értékelése a már leírt szakmai jártasság és képesség értékeléseként kerül feltüntetésre a bizonyítványba, szöveges minõsítéssel. b) A szakdolgozat prezentációval összekötött védését egy érdemjeggyel kell minõsíteni, amely a szakmai gyakorlati vizsgarész osztályzatát adja.
V. Oktatásra kerülõ tanulmányi területek, valamint óraterv A képzési programban a fõbb tanulmányi területek és azok arányai (elméleti + gyakorlati órákra bontva és összesen) az alábbiak szerint alakulnak: Kredit
Összóraszám
Elmélet + gyakorlat
Összesen
8 2 4 14
120 30 60 210
60+60 15+15 30+30 105+105
Összesen
5 4 3 3 15
75 120 45 45 285
75+0 60+60 45+0 30+15 210+75
Összesen
4 4 8
90 60 150
45+45 30+30 75+75
Emberi tényezõk tantárgyi modul A–B10. Viselkedéskultúra A–B11. Készség és munkaerõ-fejlesztés A–B12. Munkaerõ-piaci ismeretek – Munkavégzési technikák Összesen
2 2 3 7
30 30 45 105
15+15 30+0 30+15 75+30
Összesen
3 6 3 10 22
45 60 30 120 255
45+0 30+30 30+0 60+60 165+90
Összesen
16 8 24
180 90 270
75+105 45+45 120+150
„A”–,,B” ALAPISMERETI ÉS KÖTELEZÕ SZAKMAI MODULOK Gazdasági számítások tantárgyi modul A–B1. Gazdasági matematika A–B2. Operációkutatás A–B3. Statisztika
Gazdaságtan tantárgyi modul A–B4. Üzleti gazdaságtan A–B5. Közgazdaságtan A–B6. Jogi ismeretek A–B7. Vállalkozások szervezése, vezetése
Gazdasági informatika tantárgyi modul A–B8. Számítástechnika A–B9. Gazdasági informatika
Költségvetési pénzügyi tantárgyi modul A–B13. Pénzügyi és banki alapok A–B14. Az államháztartás pénzügyei A–B15. Közpénzügyek elmélete A–B16. Költségvetési szervek gazdálkodási rendszere
Számvitel tantárgyi modul A–B17. Számvitel A–B18. Elemzés, ellenõrzés, kontrolling
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6093
Kredit
Összóraszám
Elmélet + gyakorlat
90
180
0+180
1455
750+705
30 30 30 45 75 75 285 1740
30+0 10+20 10+20 30+15 30+45 30+45 140+145 890+850
320 2060
0+320 890+1170
Idegen nyelv tantárgyi modul A–B21. Idegen nyelv „A”–„B” MODUL ÖSSZESEN „C” SPECIALIZÁLÓS MODULOK „D” FAKULTATÍV MODUL C1. Nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer C2. Közigazgatástan C3. Pénzügyi piacok, állampapírpiac C4. Az Európai Unió költségvetési és támogatási politikája C5. Költségvetési számvitel, elemzés C6. Költségvetési ellenõrzés, controlling szoftverek kezelése „C”+,,D” MODUL ÖSSZESEN „A”+,,B”+,,C”+,,D” MODUL ÖSSZSEN
4 4 4 4 7 7 30 120
SZAKMAI GYAKORLAT MODUL ÖSSZES ÓRASZÁM
A költségvetési gazdálkodási szakügyintézõ szak óraterve 1. év MODUL tantárgyak
Modul össz.
2. év
1. félév Vj.
Óra
2. félév Kr.
Vj.
3. félév
4. félév
Összesen
Óra
Kr.
Vj.
Óra
Kr.
Vj.
Óra
Kr.
k
2(1+1)
2
gyj
2(1+1)
2
k k
2(1+1) 2(1+1)
2
gyj
2(1+1)
2
k
2(1+1)
2
gyj
4(2+2)
2
„A”–,,B” ALAPISMERETI ÉS KÖTELEZÕ SZAKMAI MODULOK 1. GAZD.-I SZÁMÍTÁSOK GSZ1. Gazd-i matematika GSZ2. Operációkutatás GSZ3. Statisztika 2. GAZDASÁGTAN GT1/a. Üzleti gazdaságtan
14 (7+7) gyj
2(1+1)
2
b
5(5+0)
5
GT1/b. Közgazdaságtan GT2. Jogi alapismeretek GT3. Vállalk. szerv. és vez. 3. GAZD. INFORMATIKA GI1. Számítástechnika GI2. Gazd. informatika 4. EMBERI TÉNYEZÕK ET1. Viselkedéskultúra ET2. Készs. és munkafejl. ET3. Munaerõ-piaci ism. Munkavégzés tech. 5. KÖLTSÉGVETÉSI PÉNZÜGY K1. Pénzügyi és banki alapok K2. Az államháztartás pénzügyei K3. Közpénzügyek elmélete K4. Költségvetési szervek gazdálkodási rendszere
2
19 (14+5)
k
3(3+0)
gy/ sz
4(2+2)
2
Gyj
3(2+1)
3
3
10(5+5) gyj k
3(2+1) 2(1+1)
2 2
b
2(1+1)
2
gyj k
3(1+2) 2(1+1)
2 2
b
2(2+0)
2
7(5+2)
b
3(2+1)
3
210 120 30 60 285 75 120 45 45 150 90 60 105 30 30 45
17(11+6)
255 k
3(3+0)
3 gyj
b
2(2+0)
4(2+2)
45 60 30
6
3 gyj
4(2+2)
5
gyj
4(2+2)
5
120
6094
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/111. szám
1. év MODUL tantárgyak
6. Számvitel Sz1. Számvitel Sz2. Elemzés, ellenõrzés, kontrolling 7. IDEGEN NYELV
Modul össz.
2. év
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
Összesen
Vj.
Óra
Kr.
Vj.
Óra
Kr.
Vj.
Óra
Kr.
Vj.
Óra
Kr.
k
3(2+1)
4
k
3(1+2)
4
gyj
3(1+2)
4
gyj
3(1+2)
4
270 180
k
3(2+1)
4
k
3(1+2)
4
90
gyj
3(0+3)
gyj
3(0+3)
42(18+24)
12(0+12)
gyj
3(0+3)
gyj
3(0+3)
180
Összesen „C” SPECIALIZÁCIÓS ÉS FAKULTÁCIÓS „D” MODUL
1455
SP1. Nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer SP2. Az Európai Unió költségvetési és támogatási politikája SP3. Pénzügyi piacok, állampapírpiac SP4. Közigazgatástan SP5. Költségvetési számvitel, elemzés SP6. Költségvetési ellenõrzés, kontrolling, költségvetési szoftverek kezelés
k
3(2+1)
4
45
k
2(2+0)
4
30
k
2(1+1)
4
30 b
Összesen
2(2+0)
4
31
30 gyj
2(1+1)
3
gyj
3(1+2)
4
75
gyj
3(1+2)
4
gyj
2(1+1)
3
75
29
285
31
29
1. év MODUL tantárgyak
Modul össz.
1. félév Vj.
Összes kontaktóra / kredit Szakmai gyakorlat Összes Kredit/óraszám Vizsgajelleg Beszámoló Kollokvium Gyakorlati jegy Összesen
2. év 2. félév
Óra
Kr.
29
31
Vj.
Óra
29
3. félév Kr.
Vj.
31
4. félév
Óra
Kr.
29
29
Vj.
Összesen
Óra
Kr.
29
29
1740
42 nap
320
120
2060
3
2
1
0
6
5
5
2
3
15
3
4
7
7
21
11
11
10
10
42
Szakmai gyakorlat az I. év után 42 nap (augusztus és szeptember hónapban).
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2. számú melléklet a 27/2005. (VIII. 15.) PM rendelethez [7. számú melléklet a 20/1998. (VII. 22.) PM rendelethez] AZ ADÓIGAZGATÁSI SZAKÜGYINTÉZÕ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. a) A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3436 04 2. A szakképesítés megnevezése: Adóigazgatási szakügyintézõ 3. Hozzárendelt FEOR szám: 3602 4. Szakképzési évfolyamok száma: 2 5. Elmélet aránya: 45%
6095
feldolgozása, ügyiratkezelés, levelezés, ellenõrzés. Feladata a gazdasági szférában az adókötelezettség betartása, az adózással, a járulékokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetése, bevallások készítése, az illetékfizetéssel kapcsolatos pénzügyi elszámolások vezetése. Munkája során jogszabályokat alkalmaz, adózással kapcsolatos információkat gyûjt, nyilvántart, adatokat szolgáltat, ellenõrzésre elõkészít, abban közremûködik, elemzési feladatokat végez, szervez, ellenõriz. Használja az informatikai, az irodatechnikai és kommunikációs eszközöket. B) Fõbb szakmai feladatai: – az ügyfelekkel való kapcsolattartás, – az adatszolgáltatások feldolgozása, rögzítése, – adószámlák vezetése, egyenlegközlõ levelek küldése, – elõlegek, adók levonása, megállapítása, bevallása, határidõk tartása, – elemzések készítése, – közremûködik az ellenõrzésekben, – szervezi és értékeli a tevékenységet. 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
6. Gyakorlat aránya: 55%
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
I. b) A szakképesítés egyéb adatai 7. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai elõképzettség, elõzetes szakmai gyakorlat, valamint elõírt gyakorlat: érettségi 8. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: – 9. Szakmai alapképzés idõtartalma: –
Azonosító szám
55 3441 01 55 3436 01 55 3436 02 55 3436 03 52 3432 04 52 3432 03 54 3436 05 52 3452 02
Megnevezés
Banki szakügyintézõ Pénzügyi szakügyintézõ Számviteli szakügyintézõ Vállalkozási szakügyintézõ Pénzügyi-számviteli ügyintézõ Vállalkozási ügyintézõ Pénzügyi tanácsadó Igazgatási ügyintézõ-ügykezelõ
10. Szintvizsga: – III. A szakképesítés szakmai követelményei II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma
3602
FEOR megnevezése
Igazgatási ügyintézõ
2. A munkaterület rövid, jellemzõ leírása A) A munkakör rövid, jellemzõ leírása: Az adóigazgatási szakügyintézõ feladatához tartozik az állami adóhatóságnál az ügyfelekkel való kapcsolattartás, a bevallások nyilvántartása, tartalmi és formai ellenõrzése,
A foglalkozás gyakorlása során elõforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények: 1. A legfontosabb szakmai kompetenciák A) Az adóhatóságnál: – nyilvántartásba veszi az adózókat, vezeti a nyilvántartást, – elvégzi a befizetett elõlegek, adók, járulékok nyilvántartását, – ismeri a folyószámla felépítését, tartalmát, formáját, vezeti az adó-folyószámlákat, értesítéseket küld azok egyenlegérõl,
6096
MAGYAR KÖZLÖNY
– ismeri a folyószámla rendezõ bizonylatok típusait, alkalmazásukat, elvégzi a folyószámlákkal kapcsolatos egyeztetéseket, jegyzõkönyvben rögzíti az egyeztetés eredményét, – ellenõrzi és feldolgozza a beérkezõ bevallásokat, – rögzíti és szükség szerint kezdeményezi az adóbevallások kijavítását, közremûködik a javításban, – rögzíti és feldolgozza az adatszolgáltatásokat, – elõkészíti a kiutalásokat, – elvégzi a kiutalások elõtti ellenõrzéseket, pótlásra szólít fel, – elvégzi a kért átvezetéseket, – közremûködik a helyszíni ellenõrzésekben, elvégzi a pénzforgalmi és az egyszerûsített ellenõrzéseket, – az adóellenõrzéseknél elvégzi az adózó igazoltatását, nyilatkozattételre, tanúvallomás tételére szólít fel, eleget tesz kioktatási kötelezettségének, – az adóigazgatási eljárásban alkalmazza a bizonyítási eszközöket (irat, szakértõ, nyilatkozatok, tanúvallomás, szemle, próbavásárlás, leltározás), – közremûködik az ellenõrzés tapasztalatainak írásba foglalásakor, – szükség szerint közremûködik az adó utólagos megállapításánál, soron kívüli megállapításánál, feltételes megállapításánál, – az elemzésekhez adatokat szolgáltat, – tudja mi az adóigazgatás feladata csõd, felszámolás, végelszámolás esetén, – ismeri a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket, – ismeri az adóhatóságok felépítését, tisztában van a hatáskör és az illetékesség fogalmával, annak alkalmazásával. B) A gazdasági szférában: – ellátja a bejelentkezéssel, változásbejelentéssel kapcsolatos feladatokat, – elkészíti a bevallásokat, – megállapítja az adóelõlegeket, adókat, járulékokat, – szervezi és irányítja az adók, járulékok levonását, befizetését, nyilvántartását, – figyelemmel kíséri a gazdasági események adóügyi következményeit, – lebonyolítja a költségvetési támogatások igénybevételét, bevallását, – szervezi az adókhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetését, – szervezi és irányítja a társadalombiztosítással kapcsolatos nyilvántartások vezetését, – tartja a kapcsolatot az adóhatóságokkal, – megszervezi az adózással kapcsolatos nyilatkozatok nyilvántartásának rendjét, az adótörvényekkel összhangban kialakítja a nyilatkozatok tartalmát és formáját.
2005/111. szám
2. A szakma gyakorlásának követelményei 1. feladatcsoport: ALAPISMERETI KÉPESSÉGFEJLESZTÕ MODUL A szakügyintézõ a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a menedzsmentet a döntések elõkészítésében, végrehajtásában. Ennek során: a) átlátja a nemzetgazdasági (mikro- és makrogazdasági), valamint világgazdasági folyamatokat, az alapvetõ ökonómiai tényezõket, b) önállóan képes jellemezni a gazdálkodási folyamatokat, hozzá tudja a folyamatokhoz rendelni a mérésre alkalmas mutatókat, c) ismeri a vezetéselméleti irányzatokat, a vezetési technikákat a munkahelyi elvárásoknak megfelelõen alkalmazza, d) jól kommunikál szóban és írásban, eleget tesz az üzleti etikett és viselkedéskultúra íratlan szabályainak, e) átlátja az államigazgatási eljárások rendjét, alkalmazza a hatáskörre és az illetékességre vonatkozó elõírásokat, ismeri a jogorvoslati formákat, f) átlátja az adóigazgatási eljárás jogi hátterét, az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat öntevékenyen teljesíti, g) a jogszabályok szellemében önállóan vezeti az adózáshoz kapcsolódó nyilvántartásokat, h) figyelemmel kíséri az adókötelezettség megsértésével összefüggõ jogkövetkezményeket. 2. feladatcsoport: KÖTELEZÕ SZAKMAI MODUL A szakügyintézõ önállóan gondoskodik a hatályos jogszabályoknak megfelelõen az adózással kapcsolatos feladatok elõkészítésérõl, követésérõl, nyilvántartásáról, elemzésérõl. Lebonyolítja a jogszabályok által elõírt feladatokat, elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos okmányokat. Az elsajátított ismeretek alapján jogszabályokat alkalmaz, adózással kapcsolatos információkat gyûjt, szervez, adatokat szolgáltat. Ennek során: a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat ismerve végzi munkáját, b) jellemezni tudja a csõd, a felszámolás, a végelszámolás jogintézményét, pénzügyi vonatkozását, c) felismeri a vállalkozás pénzügyi értékelésénél használatos gyakoribb technikákat, mutatókat, d) használja az informatikai, irodatechnikai és kommunikációs eszközöket, e) ismeri a számviteli rendszer jellemzõit, f) végrehajtja a magánszemélyek jövedelemadójával, a társasági adóval, az általános forgalmi adóval, a fogyasztási adóval, a vámokkal, illetékekkel, a helyi adókkal, a gépjármûadóval, egyéb fizetési kötelezettségekkel és az adókötelezettség teljesítésével, valamint elszámolásával, nyilvántartásával összefüggõ feladatokat,
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
g) szabatosan meg tudja határozni az államháztartás fogalmát, fõbb területeit és a költségvetési gazdálkodás alapvetõ jellemzõit, h) társadalombiztosítás lényegét (biztosítási kötelezettség, társadalombiztosítási ellátások fajtái stb.) ismerve alkalmazza a járulékelszámolás szabályait, ellátja a kifizetõhellyel nem rendelkezõ munkáltatók társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatait, vezeti az elõírt nyilvántartásokat, eleget tesz a társadalombiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségnek, i) alkalmazni tudja a vállalat gazdaságtani alapfogalmakat, felismeri azok hatásait. 3. feladatcsoport: KIEGÉSZÍTÕ VÁLASZTHATÓ MODUL A szakügyintézõ rendelkezik a munkája során elõforduló speciális feladatok megoldásához szükséges ismeretekkel. Ennek során: a) különbséget tud tenni az egyes vállalkozási formák között, ismeri az eltérõ vállalkozási formák elszámolási, adózási követelményeit, b) eligazodik a társadalmi szervezetek, az alapítványok, a közalapítványok, közhasznú szervezetek és köztestületek között, c) ismeri az ilyen szervezetek nyilvántartását, létrehozását, tevékenységi körüket, felügyeleti rendszerüket, a bejelentésüket, d) ismeri a számviteli törvény és az adótörvények speciális elõírásait.
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
Szakmai vizsgára bocsátható az, aki a) a V. 3. pont képzési óratervében megjelölt tantárgyak (modulok) tananyagából eredményes vizsgát tett, az elõirt krediteket megszerezte; b) az elõírt szakmai gyakorlatot teljesítette; c) 15–30 oldal terjedelmû szakdolgozatát a bírálók védésre alkalmasnak találták; d) a hallgató egy idegen nyelvbõl szakmai anyaggal bõvített „C” típusú középfokú nyelvvizsga megszerzését igazolja. 2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga gyakorlati-írásbeli és szóbeli részekbõl áll. A gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgarész moduljai/tantárgyai:
1. Közgazdaságtan 2. Marketing
Gyakorlatiírásbeli vizsga
Gyakorlatiírásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
3. Jogi ismeretek 4. Informatika, matematika
+ +
1. 2. 3. 4.
+ + + +
Pénzügyi ismeretek Vállalkozási ismeretek Adóigazgatási ismeretek Üzleti idegen nyelv
+
1. Szintrehozó ismeretek 2. Specializáció
+ +
a) A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és idõtartama: A gyakorlati-írásbeli vizsgán a jelöltnek az Adóigazgatási ismeretek blokk tantárgyait felölelõ feladatcsoportokból kell számot adnia tudásáról. A Pénzügyminisztérium által jóváhagyott és összeállított 150 perces feladatsor megoldásával (számítások megoldásával és esettanulmány kidolgozásával) teljesíti a jelölt a gyakorlati-írásbeli vizsgát, ha legalább 60%-os teljesítményszintet ért el. b) A szóbeli vizsga tantárgyai és idõtartama: – a szakdolgozat megvédése után kerül sor a komplex szóbeli vizsgára; – a szakmai szóbeli vizsgán a vizsgázó valamennyi feladatcsoport szakmai követelményeit tartalmazó, az ismeretek széles körét átfogó, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott komplex vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról. 3. A szakmai vizsgán számon kérhetõ feladatok a szint megjelölésével
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
Modulok és tantárgyak
Modulok és tantárgyak
6097
Szóbeli vizsga
+ +
a) A gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: Az Adóigazgatási ismeretek blokk tantárgyait felölelõ feladatcsoportokból összeállított komplex feladatsort a Pénzügyminisztérium (a szakképesítésért felelõs miniszter) adja ki , azok csak egy-egy szakmai vizsgán használhatóak fel. b) A szóbeli vizsga tartalma: A komplex szóbeli vizsgára a megadott vizsgatárgyakból/modulokból 25–30 vizsgatétel készül, egymástól független, a témaköröket lefedõ a), b) altételekkel. A komplex szóbeli tételeket a Pénzügyminisztérium adja ki, melyek több szakmai vizsgán is felhasználhatóak. 4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga komplex, felmentés még részben sem adható. 5. A szakmai vizsga értékelése A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletbõl és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
6098
MAGYAR KÖZLÖNY
a) A szakmai elméleti vizsga értékelése: A szakmai elméleti vizsga osztályzatát a szakdolgozat és a komplex szóbeli érdemjegyei (1–5-ig terjedõ) alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: – a szakdolgozat érdemjegyeinek (két bíráló által adott jegyek), – a védésen elért érdemjegy és – a komplex szóbeli vizsga érdemjegyének számtani átlaga (öt tizedtõl felfelé kell kerekíteni). Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha bármelyik érdemjegy elégtelen (1) . Javítóvizsgát abból a részbõl kell a vizsgázónak tennie, melybõl tudását elégtelenre minõsítette a vizsgabizottság.
Eredménytelen gyakorlati-írásbeli vizsga esetén a vizsgázónak a vizsgarészbõl javítóvizsgát kell tennie. c) A szakmai vizsga értékelése: A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság. Javítóvizsga legkorábban a következõ vizsgaidõszakban tehetõ le.
V. Egyéb tudnivalók 1. A szakképzés megkezdésének feltételei
b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:
Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga.
A gyakorlati-írásbeli vizsga értékelése a Pénzügyminisztérium központi útmutatója alapján történik az alábbiak szerint: 0 – 60% 61 – 69% 70 – 79% 80 – 89% 90 – 100%
2005/111. szám
elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
A gyakorlati-írásbeli vizsga érdemjegye a szakmai gyakorlati vizsga osztályzata.
2. A képzés feltételei A jelentkezés és a felvétel konkrét feltételeit a képzési programnak kell tartalmaznia. Ezen feltételekrõl, továbbá az elõzetesen beszámítható tanulmányokról szóló információkat a jelentkezõk számára hozzáférhetõvé kell tenni. A képzés idõtartama: 2 év (négy szemeszter). A kétéves képzést követõen megszerzett szakmai bizonyítvány feljogosítja a végzett hallgatót a megjelölt munkakörök betöltésére vagy továbbtanulási jelentkezésre.
3. A szakképzés óraterve I. év MODUL Tantárgyak (témák)
Modul összesen
1. félév Óra
A) ALAPISMERETI KÉPESSÉGFEJLESZTÕ MODULOK I. Közgazdaságtan
I1. Számítástechnika I2. Informatika I3. Gazdasági matematika I4. Statisztika
9 4 (2+2)
3. félév Kr.
Óra
4. félév Kr.
Óra
Összesen Kr.
2 (2+0)
6 (6+0)
9
150
6
60 60 30
6 4 (2+2) 3
3 2 (2+0)
8 (8+0)
J1. Gazdasági jog J2. Államigazgatási eljárásjog J3. Pénzügyi jog J4. Adóigazgatási eljárásjog
IV. Informatika, matematika
Óra
525
10 (6+4)
M1. Marketing alapismeretek M2. Üzleti kommunikáció M3. Vezetési ismeretek
III. Jogi ismeretek
2. félév Kr.
35 (24+11)
K1. Mikroökonómia K2. Makroökonómia K3. Világgazdaságtan
II. Marketing
II. év
11 (4+7)
3
2 (2+0) 1 (1+0) 2 (2+0) 1 (1+0)
9 2 (0+2) 4 (2+2)
90
3
2 (2+0)
3
30 30 30
3
3 2 (2+0)
6 2 (2+0)
9
120
3 1 3 2
60 15 30 15
9
165
3 2 (1+1)
3
3 (1+2)
6
6
30 30 60 45
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6099
I. év MODUL Tantárgyak (témák)
Modul összesen
1. félév Óra
B) KÖTELEZÕ SZAKMAI MODULOK I. Pénzügyi ismeretek
73 (29+44) 8 (6+2)
P1. Pénzügyi alapismeretek P2. Számvitel P3. Nemzetközi pénzügyek P4. Ellenõrzési alapismeretek
II. Vállalkozási ismeretek
C. KIEGÉSZÍTÕ VÁLASZTHATÓ MODULOK I. Szintrehozó ismeretek
Kr.
Óra
4. félév Kr.
6
30 (15+15)
6
6 4 (2+2)
11
3
6
4 (2+2)
6
2 (2+0)
5
6
6 4 (2+2)
9
20 (8+12)
6 4 (2+2)
6
3 (2+1)
3
3
9
4 (0+4)
4
330
6 5
45 60 45
16
300
4 (0+4)
6 3
4
6 (2+4)
8
3 (1+2) 3 (1+2)
5 3
30 150 30 45 45
4 (0+4)
4
225
108 (53+55) 6 (5+1)
1620 90
3 (3+0) 1 (1+0) 1 (1+0) 1 (1+0)
3
45
1 1 1
15 15 15
3 (2+1)
4 (4+0) 4 (0+4) 122 4 hét
60 120 30 30
60
2 4 (2+2) 2 (0+2)
3 (0+3)
240
120
2 2 (2+0)
3
11
4 (2+2) 3 (1+2)
15 (0+15)
Összesen Kr.
6
S1. Egyéni vállalkozások pénzügyei és számvitele S2. Speciális adózási formák
D) OSZTÁLYFÕNÖKI E) GYAKORLAT Összes kontakt óra F) NYÁRI GYAKORLAT Összes óraszám
Óra
2 (2+0)
SZ1. Statisztika SZ2. Pénzügy SZ3. Számvitel
II. Specializáció
Óra
4 (2+2)
A1. Államháztartási ismeretek A2. Adótan A3. Ügyiratkezelés A4. Adóellenõrzés A5. Nyugdíj és TB. ismeretek
IV. Szakmai idegen nyelv Angol/Német A)+B) MODUL
Kr.
3. félév
1095
4 (2+2)
V1. Vállalati gazdaságtan V2. Vállalati információs rendszerek V3. Tõzsdei ismeretek V4. Elemzés V5. Üzleti tervezés
III. Adóigazgatási ismeretek
II. év 2. félév
1 (1+0) 31
1 (1+0) 41
30 8 (0+8)
43
1 (1+0) 2 (0+2) 30
2 41
3 (2+1)
3
45
2 (1+1)
1
30
1 (1+0)
2
15
1 (1+0) 2 (0+2) 31
2 39
60 60 1830 160 1990
6100
MAGYAR KÖZLÖNY 3. számú melléklet a 27/2005. (VIII. 15.) PM rendelethez
FEOR száma
[8. számú melléklet a 20/1998. (VII. 22.) PM rendelethez]
3635 3639
AZ ÉRTÉKPAPÍR-PIACI SZAKÉRTÕ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. a) A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3441 02 2. A szakképesítés megnevezése: Értékpapír-piaci szakértõ 3. Hozzárendelt FEOR szám: 3619 4. Szakképzési évfolyamok száma: 2 év 5. Elmélet aránya: 50%
2005/111. szám A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése
Értékpapír és devizakereskedõ Egyéb pénzintézeti ügyintézõk
2. A munkaterület rövid, jellemzõ leírása Az értékpapír-piaci szakértõ feladata, hogy képes legyen átlátni az értékpapírpiacok, illetve az ott mûködõ intézmények és piaci szereplõk mûködését, valamint a nemzetgazdaságban betöltött szerepét; illetve, hogy tisztában legyen az értékpapírok értékelésének alapvetõ matematikai-közgazdasági módszertanával, az értékpapírok kezelésének jogi szabályozásával, és annak közgazdaságtani racionalitásaival. Az értékpapír-piaci szakértõnek tehát rendelkeznie kell egy olyan stabil bázistudással, amelynek segítségével a különbözõ profilú pénzügyi vállalkozásoknál és egyéb értékpapírpiacokkal foglalkozó szervezeteknél elhelyezkedve az értékpapír-kereskedelem terület lehetséges számos speciális részfeladatának bármelyikét rövid idõn belül elsajátítani, illetve ezt követõen megfelelõ megalapozottsággal ellátni legyen képes.
6. Gyakorlat aránya: 50% 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések I. b) A szakképesítés további adatai 7. A szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai elõképzettség, elõzetes szakmai gyakorlat: érettségi vizsga 8. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: – 9. Szakmai alapképzés idõtartama: – 10. Szintvizsga: – II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás. A munkakör, foglalkozás FEOR száma
3619 3611 3631
Viselkedési szint
Ismeret
A szakképesítéssel rokon szakképesítések Azonosító szám
55 3441 01 55 3436 01 55 3436 02 54 3441 01 54 3441 03 52 3432 04 54 3441 02 54 3436 05 52 3440 01 52 3440 02 52 3440 03
Megnevezés
Banki szakügyintézõ Pénzügyi szakügyintézõ Számviteli szakügyintézõ Banki tanácsadó/Szakképesített bankreferens Befektetési szakértõ Pénzügyi-számviteli ügyintézõ Biztosítási tanácsadó Pénzügyi tanácsadó Banki ügyintézõ / Banki, befektetési termékértékesítõ Biztosítási ügyintézõ Biztosításközvetítõ
FEOR megnevezése
Egyéb gazdasági ügyintézõk Beruházási ügyintézõ Pénzintézeti finanszírozási ügyintézõ
III. A szakképesítés szakmai követelményei A foglalkozás gyakorlása során elõforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
Kognitív terület
A szakértõ rendelkezik valamennyi értékpapírjogi alapismerettel, vagyis tisztában van a vonatkozó jogszabályi és intézményi környezettel, meg tudja különböztetni egymástól a különbözõ értékpapírokat és piaci szereplõket, rendelkezik a megfelelõ értékpapír-számtani ismeretekkel, és tudja, mi az értékpapír-piacok szerepe a nemzetgazdaságban.
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Viselkedési szint
Megértés
Alkalmazás
Integrálás
6101
Kognitív terület
A szakértõ képes a fenti ismeretek értelmezésére, illetve az egyes tudáselemek közötti logikai kapcsolat átlátására. Ennek megfelelõen tisztában van az értékpapírjogi szabályok céljaival és értelmével, az értékpapírok kibocsátásához, tartásához, kereskedelméhez és bevonásához kapcsolódó jogszabályok céljaival. Meg tudja különböztetni az egyes értékpapírtípusok értékelésére használt értékpapír-számtani képleteket, ismeri és érti az azokban szereplõ paraméterek – vagyis az értékpapír értéke fõ meghatározóinak – hatásait. Tudatában van, hogy az értékpapírok értékéhez, valamint a piacok mûködéséhez kockázatok kapcsolódnak. Képes átlátni, hogy milyen nemzetgazdasági folyamatok befolyásolják alapvetõen az értékpapírpiacokat és fordítva. Érti az értékpapír-kereskedelem lebonyolítására létrehozott hazai szervezetek szerepét és egymáshoz való viszonyát. A szakértõ képes az elméleti ismereteit átültetni a gyakorlatba, vagyis elsajátított ismeretei segítségével egyszerûbb, pénzügyi döntési szituációban döntési alternatívákat kidolgozni, és azok várható hatásait elemezni és mérlegelni. Értékpapírjogi kérdésekben a szakértõ ismeri a vonatkozó adminisztratív kötelezettségeket és jogszabályokat, azok elérhetõségét, és mindezek alapján képes önállóan utánanézni egyszerû értékpapírjogi problémáknak. Képes hozzávetõlegesen megbecsülni egy adott értékpapírtípus értékét, illetve a hozzá kapcsolódó kockázatokat. Le tud vonni általános következtetéseket az általános gazdasági folyamatoknak az értékpapírpiacokra gyakorolt hatásait illetõen és fordítva. El tud igazodni a hazai értékpapír-kereskedelem intézmény rendszerében és tudja, hogy problémás esetekben honnan várhat segítséget. Ezeket az ismereteit képes az ügyfelekkel (laikusokkal) való kapcsolattartás során értelmesen elõadni, egyszerûbb esetekben álláspontot megfogalmazni és azt érvekkel alátámasztani. A szakértõ képes átlátni az értékpapírpiacokkal kapcsolatos összefüggések komplexebb elemeit is, önállóan elemezni összetettebb pénzügyi konstrukciókat jogi, pénzügyi és kockázati szempontból egyaránt, képes megtervezni és végrehajtani egyszerûbb pénzügyi problémák megoldását.
1. Szakmai jellegû feladatok, tevékenységek ellátása A szakember legyen képes – az értékpapírpiac polgári jogi alapvetésének áttekintésére, – az értékpapírok különbözõ fajtáinak megkülönböztetésére, – az egyes értékpapírok szabályozásának áttekintésére, – az értékpapír-forgalmazás jogszabályi hátterének ismeretére, – értékpapírok forgalmazásához kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátására és a hazai értékpapírjogi szabályozás betartására, – pénz és tõkepiaci szervezetek napi ügyvitelének végzésére, – az értékpapírok makrogazdasági összefüggéseinek átlátására, – az értékpapírpiacok logikájának gazdaságpolitikai kontextusban is történõ értelmezésére, – az állampapírpiac szereplõinek, mûködésének ismeretére, – a nemzetgazdasági és nemzetközi gazdasági folyamatok értékpapírpiacokra gyakorolt hatásainak elemzésére, – a vállalati értékpapírok piacának átlátására, – a vállalatok pénzügyi elemzéseinek értelmezésére, – a hazai gyakorlatban elõforduló pénzügyi konstrukciók és értékpapírtípusok, valamint pénzügyi szervezetek mûködésének formai és pénzügyi szempontok alapján való összehasonlítására, – hozam- és jelenérték-számításra, – az értékpapírok és egyszerûbb pénzügyi konstrukciók pénzügyi-kockázati szempontból való értékelésére,
– az opció árazási elveinek, illetve a kapcsolódó opciós stratégiáknak a gyakorlati alkalmazására, – a Budapesti Értéktõzsde mûködésének átlátására, szabályzatainak betartására, – a Központi Elszámolóház mûködésének átlátására, szabályzatainak betartására, – a határidõs árfolyamok elméletének, illetve a különbözõ határidõs stratégiáknak gyakorlati alkalmazására, – általánosságban a pénzügyi problémákkal kapcsolatos alternatívajavaslatok megfogalmazására és világos, a laikus számára is érthetõ elõadására. 2. A szakmához kapcsolódó általános jellegû feladatok, tevékenységek ellátása A szakember legyen képes – jogszabályok, belsõ szabályzatok alkalmazására, – gazdasági környezethez illeszkedõ ügyvitel szervezésére, koordinálására, – magas szintû pénzügyi-informatikai szoftver alkalmazások használatára és informatikai hátterének szervezésére.
IV. A szakmai vizsga követelményei 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei Szakmai vizsgára bocsátható az, aki a) a V. 2. pont képzési óratervében megjelölt tantárgyak (modulok) tananyagából eredményes vizsgát tett, az elõírt krediteket megszerezte; b) az elõírt szakmai gyakorlaton részt vett, és a képzési programban meghatározott követelményeknek eleget tett,
6102
MAGYAR KÖZLÖNY
c) a szakdolgozatát elkészítette és az írásbeli vizsga megkezdése elõtt 30 nappal határidõre beadta, d) szakmai „C” típusú középfokú nyelvvizsgával rendelkezik egy idegen nyelvbõl. 2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekbõl áll. Az írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarész moduljai/tantárgyai: Modulok/tantárgyak
Írásbeli Gyakorlati Szóbeli vizsgarész vizsgarész vizsgarész
Szakdolgozat védése 1. Módszertani ismeretek 2. Pénzügyi szakismeretek 3. Gazdálkodási szakismeretek 4. Jogi és szabályozási ismeretek 5. Befektetési termékek kvantitatív elemzése
+
+
+ + + + +
Az írásbeli vizsgarész idõtartama: Komplex írásbeli: 150 perc. A szóbeli vizsgarész idõtartama: Komplex szóbeli: 20 perc. A gyakorlati vizsgarész idõtartama: Szakdolgozat megvédése: 20 perc. 3. A szakmai vizsgán számon kérhetõ feladatok a szint megjelölésével a) Az írásbeli vizsga tartalma: – Üzleti környezet statisztikai elemzés elvégzése, megadott adatok alapján és önálló szöveges kiértékelése – Vállalat és értékpapír minõsítése – Értékpapír értékbecslése – Értékpapír portfolió összeállítása, hozam-kockázat optimalizálása – Derivatív ügyletek felállítása és értékelésük Az írásbeli vizsgatételt a Pénzügyminisztérium adja ki központi értékelési útmutatóval. b) A szóbeli vizsga tartalma: PÉNZÜGYI SZAKISMERETEK Pénzügytan – Pénzelmélet-pénzügyi rendszer – pénzügyi politika – Tõkeáramlás, tõkeáramlási mátrix – A pénzügyi intézményrendszer felépítése, mûködési mechanizmusa – Az értékpapírok – A pénzügyi piacok és az értékpapírpiacok – Az Európai Unió pénzügyei (EMS, ECU/EUR; árfolyam- és hitelmechanizmus) – A fizetési mérleg fogalma, szerkezete
2005/111. szám
– Az államháztartás pénzügyei – Adózási alapismeretek – A társadalombiztosítás mûködésével kapcsolatos alapfogalmak – A vállalkozások és a pénzintézetek kapcsolatrendszere – A vállalkozások likviditásának értelmezése – Vállalkozásfinanszírozási ismeretek – Beruházás-gazdaságossági számítások Pénzügyi piacok – A pénzügyi piacok mûködése – Befektetési szempontok – Származtatott és összetett ügyletek – Az állampapírpiac szerkezete, szereplõi, mûködése – A vállalati értékpapírok piaca – A vállalatok pénzügyi elemzésének alapjai Vállalkozások pénzügyei – A vállalatok pénzügyi döntésinek elméleti alapjai – Pénzügyi döntések elvei, tényezõi – A döntéseket támogató módszerek, technikák – A pénz idõértékének jelentõsége a vállalati gazdálkodásban – A tõkeáttétel és a kockázat kapcsolata – A beruházási döntések – A beruházások kockázatának becslése – A vállalati tõkeköltség – A tõkeszerkezet, osztalékpolitika – A forgótõke menedzsment – A készletekbe történõ befektetés – A vevõkkel szembeni követelés kezelése – Pénzgazdálkodás és a rövid lejáratú források – Vállalatokat érintõ adózási kérdések Nemzetközi pénzügyek – Nemzetközi gazdaságtan – Az Európai Unió jogi szabályozása, a tõke szabad mozgására és a banki pénzügyi szektorra vonatkozó fontosabb jogi normák – Az Európai Unió monetáris politikája – Pénzügyi piacok a Monetáris Unióban – Nemzetközi pénzügyek – Magyarországi jogi szabályozás és intézményi környezet, a hazai devizapiac GAZDÁLKODÁSI SZAKISMERETEK Számvitel – A számvitel feladata és területei. A pénzügyi számvitel. A vezetõi számvitel. A számvitel és a változó környezet – A számviteli információs rendszer. A mérleg. A mérleg definíciója. Eszközök, források. A mérlegegyezõség elve. A mérleg formája. Az alapvetõ mérlegváltozások – Az eredmény kiszámításának különféle módjai. Az eredmény fogalmának értelmezése. A mérleg fõösszege és az eredménnyel való kapcsolata
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– A könyvvezetés különféle formái. A könyvvitel. Számlasoros elszámolás – Számviteli alapelvek és az éves beszámoló. A beszámolási és könyvvezetési kötelezettség – A mérleg felépítése és tartalma. Az eszközök és a források értékelése – Az eredmény meghatározása. Összköltség-eljárás. Forgalmi költség eljárás – A kiegészítõ melléklet. Általános és tájékoztató rész. A mérleghez kapcsolódó kiegészítések. Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések – A vagyoni és forráshelyzet elemzése Vállalati gazdaságtan – Vállalkozás, vállalat – Vállalat-gazdaságtani alapismeretek – A termelési szerkezet – A vállalati szervezet – A vállalati munkaerõ-gazdálkodás – Gazdálkodás a tárgyi eszközökkel – Forgóeszköz-gazdálkodás – Vállalatelemzés, vállalatértékelés – Válságkezelés, vállalkozások megszüntetése Marketing alapismeretek – A marketing helye a tudományok rendszerében, a fogalmi rendszer – A piaci alapfogalmak, a célpiaci marketing – A piac fogalma, mérete, piacpotenciál, piacrészesedés. A piacszegmentáció fogalma – A célpiaci marketing kialakításának folyamata – A fogyasztói piac – A szervezeti piac – A marketing információs rendszer – A marketingkutatási folyamat szakaszai – A marketing mix elemei – A piacbefolyásolás szerepe a marketing mix-ben. A piacbefolyásolás formái – A marketing menedzsment Vezetési ismeretek – A vezetés fogalma, jelentõsége – Emberi viszonyok – Csoportok – A vezetõi kommunikáció JOGI ÉS SZABÁLYOZÁSI ISMERETEK Értékpapírjog – Értékpapírpiac polgári jogi alapvetése – A szerzõdés fogalma, érvényessége, létrejötte, megszûnése, követelések elévülése – Egyes speciális szerzõdések és fogalmak: adás-vétel, csere, bizomány, megbízás, letét, vételi jog, elõvásárlási jog, visszavásárlási jog, biztosítékok, jelzálog, óvadék, kezesség, bankgarancia – Pénzzel kapcsolatos fogalmak (foglaló, bánatpénz, kamat, kötbér) – Az értékpapírokról általában
6103
– Az értékpapír jogi fogalma – Az értékpapírok fajtái – Az értékpapírok elõállítása, megsemmisítése – Az egyes értékpapírok szabályozása: váltó, csekk, közraktári jegy, kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, jelzáloglevél, kárpótlási jegy, befektetési jegy, kockázati tõkealap-jegy ,vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész, részvény – Az értékpapír-forgalmazás jogszabályi háttere, a tõkepiaci törvény, különös tekintettel annak hatályára, az értékpapírpiac szereplõire, a befektetési szolgáltatások végzésének szabályaira, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére, az értékpapírok forgalomba hozatalára, a Tõzsdére, a Befektetõvédelmi Alapra, a KELER Rt.-re Tõzsdei szabályzatok – Alapvetések a Budapesti Értéktõzsdérõl: jogi háttér, alakulás – A BÉT Alapszabálya: tõzsdetagság, Közgyûlés, Tõzsdetanács, Tõzsdetitkárság, Etikai Bizottság, Felügyelõ Bizottság, Választott Bíróság, Szakmai Bizottság, Tõzsde – Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzat – A KELER Rt. Értéktõzsdei Értékpapír Elszámolási Szabályzata – Értéktári és Értékpapír-számlavezetési Szabályzat – Állampapír Elszámolási Szabályzat – Értéktári Értékpapír-számlavezetési Szabályzat – A tõzsdei üzletekrõl és a tõzsdei kereskedésrõl szóló szabályzat A komplex szóbelin a vizsgázó az ismeretek széles körét átfogó, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott komplex vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról. c) A gyakorlati vizsga tartalma: A szakdolgozat a hallgató önálló munkája, amelyet szóban is megvéd. Készítésének és megvédésének célja, hogy a hallgató bemutassa a képzésben elsajátított elméleti és szakmai ismereteit. A szakdolgozatnak önálló gondolkodásmódot kell tükröznie, tartalmaznia kell az adott témára vonatkozóan a hallgató értékelõ véleményét és javaslatait, valamint a gyakorlati munka során szerzett szakmai ismereteket, problémamegoldó készségét az adott szakterületen. A téma kidolgozásának elemzõnek kell lennie, nem leírónak. A szakdolgozatot számítógéppel a szaktanárral egyeztetett szempontsor alapján kell elkészíteni. A szakdolgozathoz kapcsolódó formai követelmények: – minimum 30 oldal, 1,5 sortávolsággal (a táblázatok, grafikonok nélkül); – pontos hivatkozások; – irodalomjegyzék stb. A dolgozatot a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani az elõzetes bírálattal együtt a gyakorlati vizsga elõtt 15 nappal. A vizsgázó a szakdolgozatát a szóbeli vizsgán védi meg.
6104
MAGYAR KÖZLÖNY
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
2005/111. szám
b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:
A szakmai vizsgarészek alól – azok komplexitása miatt – felmentés nem adható! 5. A szakmai vizsga értékelése A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletbõl és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. a) A szakmai elméleti vizsga értékelése: Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó a követelményeket min. 60%-os szinten teljesítette. Az írásbeli vizsga értékelése a Pénzügyminisztérium központi útmutatója alapján történik az alábbiak szerint: 0 – 59% elégtelen (1) 60 – 69% elégséges (2) 70 – 79% közepes (3) 80 – 89% jó (4) 90 – 100% jeles (5) A komplex szóbeli vizsgát egy érdemjeggyel értékeli a szakmai vizsgabizottság. A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli vizsgarészen és a komplex szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végzõdik, úgy az írásbeli vizsgarész érdemjegye felé kell kerekíteni. Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha bármelyik vizsgarész érdemjegye elégtelen (1). Javítóvizsgát abból a vizsgarészbõl kell a vizsgázónak tennie, melybõl tudását elégtelenre minõsítette a vizsgabizottság.
A gyakorlati vizsga osztályzata – a szakdolgozat érdemjegyeinek (két bíráló által adott jegyek) és – a védésen elért érdemjegy számtani átlaga. A szakdolgozatát a jelölt csak akkor védheti meg, ha azt mindkét opponens legalább elégségesre értékelte. A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha mindhárom érdemjegy (szakdolgozat érdemjegyei, a védés érdemjegye) legalább elégséges. c) A szakmai vizsga értékelése: A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság. Javítóvizsga legkorábban a következõ vizsgaidõszakban tehetõ le.
V. Egyéb tudnivalók 1. A képzés feltételei A jelentkezés és a felvétel konkrét feltételeit a képzési programnak kell tartalmaznia. Ezen feltételekrõl, továbbá az elõzetesen beszámítható tanulmányokról szóló információkat a jelentkezõk számára hozzáférhetõvé kell tenni. A képzés idõtartama: 2 év (négy szemeszter). A két szemeszter elvégzését követõen 4 hetes nyári szakmai gyakorlaton vesznek részt a hallgatók, amelynek óraszáma 160 óra. A kétéves képzést követõen megszerzett szakmai bizonyítvány feljogosítja a végzett hallgatót a megjelölt munkakörök betöltésére vagy továbbtanulási jelentkezésre.
2. A szakképzés óraterve Modulok ( ) = szerezhetõ kreditek értéke
A) EGYSÉGES ALAPOZÁS MODULJAI 1. Közgazdaságtani és jogi alapismeretek Mikroökonómia (6) Makroökonómia (6) Világgazdaságtan (3) Gazdasági jogi alapok (4) 2. Módszertani ismeretek Gazdasági matematika I. (6) Gazdasági matematika II. (6) Statisztika (6) Valószínûségszámítás (3) 3. Információs társadalom Informatikai alapok (3) Számítástechnika (3) Adatbáziskezelés (3) Döntéstámogató és szakértõi rendszerek (3)
Heti óraszám, vizsga típusa Összesen 1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
12 (8+4) 2+2 k 2+2 k 2+0 k 2+0 k 14 (8+6) 2+2 k 2+2 k 2+2 k 2+0 k 11 (5+6) 1+1 k 1+1 gyj 2+2 k 1+2 k
2005/111. szám Modulok ( ) = szerezhetõ kreditek értéke
B) SZAKISMERETEK MODULJAI 1. Pénzügyi szakismeretek Pénzügytan (6) Pénzügyi piacok (4) Vállalkozások pénzügyei (6) Nemzetközi pénzügyek (4) 2. Gazdálkodási szakismeretek Számvitel (6) Vállalati gazdaságtan (6) Marketing alapismeretek (3) Vezetési ismeretek (3) 3. Általános és üzleti idegen nyelv (-) C) SPECIÁLIS (SZAK) MODULOK 1. Jogi és szabályozási ismeretek Értékpapírjog (6) Tõzsdei szabályzatok (6) 2. Befektetési termékek kvantitatív elemzése Az értékpapírszámtan alapjai (6) Tõkepiaci értékpapírok értékelése (6) Határidõs termékek és opciók (6) ÖSSZES ÓRASZÁM Vizsgafajták: Gyakorlati jegy (gyj) Kollokvium (k) Nyelvi szigorlat (sz) Záróvizsga (zv)
MAGYAR KÖZLÖNY
6105
Heti óraszám, vizsga típusa Összesen 1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
14 (8+6) 2+2 k 2+2 k 2+2 k 2+0 k 12 (8+4) 2+2 k 2+2 k 2+0 k 0+2 gyj
0+2 gyj
0+4 gyj
2+0 k 0+4 sz
12 (0+12) 6 (4+2)
2+0 k 2+2 k 12 (6+6) 2+2 k
22 (12+10) 2 6
24 (12+12) 1 6
25 (11+14) 1 6
2+2 k 2+2 k 22 (12+10) 6 1 1
93 (47+46)
6106
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/111. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap.
Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2005. évi éves elõfizetési díja: 13 248 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Telefon/fax: 267-2780.
MEGRENDELÕLAP
Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2005. évi elõfizetési díj fél évre
6624 Ft áfával
egy évre 13 248 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez.
Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ..............................................................
............................................................................ cégszerû aláírás
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6107
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2005. évre: 20 424 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780).
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2005. évi elõfizetési díj egy évre: 20 424 Ft áfával. fél évre: 10 212 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás
6108
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/111. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2005. évi éves elõfizetés díja: 4968 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780).
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.
Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás
2005/111. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY – az egészségbiztosítási ágazat központi igazgatási szerve, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos lapja – az elõfizetõi érdekeket szem elõtt tartva, kedvezõ áron kívánja az egészségügyi ágazatban érdekeltek rendelkezésére bocsátani a jogszabályok szövegét, valamint a munkához szükséges aktuális OEP-közleményeket, -felhívásokat, -tájékoztatókat. Lapunk címzettjei elsõsorban: az alapellátásban részt vevõ háziorvosok; fekvõbeteg-ellátó és szakellátó intézmények; gyógyszert, gyógyászati segédeszközt gyártók, illetve forgalmazók; gyógyfürdõk; oktatási intézmények; társadalombiztosítási kifizetõhelyek, foglalkoztatók; könyvelõk; adótanácsadók stb. Az Egészségbiztosítási Közlöny elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2005. évi éves elõfizetési díj: 19 044 Ft áfával.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Egészségbiztosítási Közlöny címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.
Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás
6109
6110
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/111. szám
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2005. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).
A 2005. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Ifjúsági és Sport Értesítõ Igazságügyi Közlöny Informatikai és Hírközlési Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ Közbeszerzési Értesítõ
89 148 Ft/év 13 248 Ft/év 20 424 Ft/év 4 968 Ft/év 17 112 Ft/év 4 416 Ft/év 22 908 Ft/év 19 044 Ft/év 23 736 Ft/év 3 036 Ft/év 16 560 Ft/év 21 528 Ft/év 5 796 Ft/év 4 416 Ft/év 14 352 Ft/év 19 872 Ft/év 13 524 Ft/év 94 700 Ft/év
Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Magyar Közigazgatás Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele Élet és Tudomány L'udové noviny Neue Zeitung Természet Világa Valóság
22 080 Ft/év 17 112 Ft/év 17 940 Ft/év 13 800 Ft/év 19 872 Ft/év 27 600 Ft/év 11 868 Ft/év 14 076 Ft/év 10 488 Ft/év 5 796 Ft/év 8 556 Ft/év 4 416 Ft/év 9 936 Ft/év 2 484 Ft/év 4 140 Ft/év 5 520 Ft/év 6 624 Ft/év
Kibõvített Cégközlöny CD 2005 januárjától – elõfizetõi jelzések alapján – az elektronikus Cégközlöny olyan területekkel bõvül, amelyeket az üzleti környezetben mûködõ felhasználóink jelentõs hányada a naprakész információszolgáltatás alapvetõ részének tekint és igényel. A továbbra is heti rendszerességgel megjelenõ lemez a Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs adatbázisán kívül ezután a Közbeszerzési Értesítõ és a Versenyfelügyeleti Értesítõ címû hivatalos lapok információit is tartalmazni fogja. A kibõvített CD 2005. évi éves elõfizetési díja: 25%-os áfával 111 900 Ft, fél évre 55 950 Ft. A 32 éves
hagyományait viszi tovább 2005 januárjától a Jogtanácsadó.
Az új név és formátum olvasóink igényei alapján kibõvített tartalmat, új rovatokat és nagyobb oldalterjedelmet is takar. Szerzõink ezután is olyan elismert szakemberek lesznek, akik elméleti és gyakorlati kérdésekben egyaránt jártasak, a témaválasztásban pedig továbbra is szem elõtt tartjuk olvasóink kívánságait. Az új Jogtanácsadó 2005. évi éves elõfizetési díja: 5796 Ft áfával, fél évre 2898 Ft áfával.
A HIVATALOS CD JOGTÁR hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2005. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
72 000 Ft 120 000 Ft 150 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
186 000 Ft 249 600 Ft 436 800 Ft
Egyszeri belépési díj: 7200 Ft. Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2005-ös évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 05.2211 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.
