!HU000006458T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 006 458
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 200304003 2003. 04. 01.
(73) Jogosult: Pierre Fabre Dermo-Cosmetique, 92100 Boulogne-Billancourt (FR)
FR
(72) Feltalálók: FABRE, Bernard, F-31450 Belberaud (FR); FORT-LACOSTE, Lydie, F-31860 Labarthe sur Leze (FR); JEANJEAN, Michel, F-31320 Castanet-Tolosan (FR) (54)
HU 006 458 T2
A61K 36/74
(21) Magyar ügyszám: E 04 742389 (22) A bejelentés napja: 2004. 03. 30. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20040742389 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1620116 A2 2004. 10. 21. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1620116 B1 2009. 07. 08.
(2006.01) A61P 9/10 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 04089390 PCT/FR 04/000788
(74) Képviselõ: Baranyi Éva, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Kínafa alkalmazása az angiogenezist stimuláló gyógyszer elõállítására
A leírás terjedelme 8 oldal Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 006 458 T2
A találmány általánosságban a kozmetika és a gyógyszerészet területét érinti. Közelebbrõl a találmány tárgya új gyógyszer vagy kozmetikai készítmény, különösen hajápoló készítmény, amely megfelelõ inert vivõanyagban tartalmaz egy kínafát tartalmazó növényi kivonatot, és amely stimulálja az angiogenezist. A találmány tárgya pontosabban egy kínafakivonat alkalmazása hatóanyagként gyógyszer vagy kozmetikai készítmény elõállításához, amely olyan bántalom megelõzõ és/vagy gyógyító célú kezelésére szolgál, amelyben az angionegezis stimulálására van szükség. Ilyenek például a hajrendellenességek, a bõröregedés, a szervben vagy szövetben elõforduló ischaemia. Régóta próbálnak küzdeni az olyan rendellenességekkel szemben, amelyek a haj és a hajat meghatározó szerkezetek növekedését vagy fenntartását érintik. Hajrendellenességeken olyan módosulásokat értünk, amelyek a szõrtüszõ szerkezetét vagy mûködését érintik. Közelebbrõl, haj rendellenességeken olyan biológiai zavarokat értünk, amelyek a haj alkalmi vagy hosszan tartó elvesztését okozzák. A hajrendellenességek lehetnek alkalmi vagy tartós eredetûek. A hajrendellenességeknek különbözõ belsõ vagy külsõ eredetû oka lehet. Belsõ eredeten olyan zavarokat értünk, amelyek a haj növekedésével és megtartásával járó biológiai folyamatokat érintik. Megemlítjük például a hormonális metabolizmust, a faggyútermelés rendellenességeit, az 5¹a-reduktáz enzimek túltermelõdését, a gyulladást, a kollagén szerkezeti módosulásait, a növekedési faktorok szerepét, az idegi faktorok vagy az érfaktorok szerepét és a genetikai komponenst. Külsõ eredeten a hajas bõr lokális flórájának a hatását, kémiai szerek (festékek, tartós hullámosító szerek, kemoterápia) hatását, a környezetszennyezést és a környezeti higiéniát értjük. Valamennyi belsõ vagy külsõ eredetû, a hajas fejbõrt érintõ rendellenesség azzal a közvetlen következménnyel jár, hogy a szõrnövekedési ciklus módosul és zavart szenved, és ez különbözõ formájú alopéciákhoz vezet. Az alopécia kifejezés magában foglalja valamennyi olyan patologikus állapotot, amely a szõrtüszõt és a szõrszál növekedési ciklusát érinti, és amelynek következménye a teljes haj vagy annak egy részének alkalmi és reverzíbilis elvesztése vagy végleges kihullása. A két legelterjedtebb alopéciatípust említjük, ezek az alopécia aeráta és az androgenetikus vagy androgén alopécia. A kutatók régóta kutatják különbözõ biológiai utakon azokat a megoldásokat, amelyek célja a haj növekedésének stimulálása vagy a haj hajas fejbõrhöz való kapcsolódásának meghosszabbítása. Ez az igyekezet még kifejezettebb az androgén alopécia területén, különösen gyakori férfiaknál, akiknél a szõrnövekedési ciklus zavara figyelhetõ meg, amely a hajhullást okozza. A szõrtüszõ alkotja az alapvetõ biológiai egységet, amely közvetlenül szerepet játszik a szõrrendszer kifejlõdésében és fennmaradásában. Különbözõ szerkezeti entitásokat foglal magában, ilyenek a bõrpapilla, a faggyúmirigy, a laphámhüvelyek, a haj fejlõdési ciklusában külön-külön vagy együtt szerepet játszó beideg-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
zés vagy vaszkularizáció. A bõrpapilla és a hagyma közötti kapcsolat mindenesetre meghatározó a haj növekedésében [lásd Olivier R. F. Histological studies of whisker regeneration in the hooded rat. J. Embryol. Exp. Morphol. 311, 560–562 (1966)]. A szõrnövekedési ciklust három fõ fázisra osztjuk: – Egy aktív anagén fázis vagy növekedési fázis, amely során a tüszõ behatol a bõrszövetekbe. A hagymasejtek gyors mitózisba kezdenek, amit differenciálódás követ. Napjainkban úgy tartják, hogy az anagén fázis az elsõdleges fázis a haj növekedésében, ennek felgyorsulása magyarázza a haj élettartamának megrövidülését és gyors kihullását. – Egy katagén fázis, amelynek során a sejtosztódás csökken, majd leáll. Ebben a fázisban a szõrtüszõ kezd a bõrön kívülre emelkedni és összehúzódni. Ez a legrövidebb fázis, amelyet körülbelül 3 hétre becsülnek. – Pihenési fázis vagy telogén fázis, amelynek során a hajat fokozatosan kiszorítja egy új anagén haj, amely ugyanazon tüszõbõl származik. A születõ haj kiváltja az érett haj kihullását. Létezik egy normális és fiziológiás hajhullás, amely egészséges haj esetén körülbelül napi 60–100 darab. Ezen felül a hajhullást patológikusnak tartjuk, legyen ez alkalmi vagy tartós. Napjainkig számos különféle terméket javasoltak a két típusú alopécia ellen. A legtöbb ilyenben több olyan hatóanyag van, amely képes a hajhullásban szerepet játszó biológiai paraméterekre elõnyös hatást kifejteni. A leggyakrabban elõforduló hatóanyagok közül példaként az alábbiakat említhetjük: – vitaminok, például az A¹, E¹, B5¹, B6¹, C¹, H¹, PP¹vitamin, – oligoelemek, például a cink, a réz, a magnézium, a szilícium stb., – fehérjeszármazékok, például peptidek, kéntartalmú aminosavak (metionin, cisztin, cisztein típusúak vagy ezek származékai), – esszenciális olajok vagy lipofil vagy hidrofil jellegû növényi eredetû kivonatok, amelyek listája nem korlátozó, gombaellenes szerek, például a piroktonol-amin, undecilénszármazékok, a ciklopiroxol-amin stb., – szintetikus kémiai molekulák, amelyek specifikusan hatnak az androgénreceptorokra vagy az 5¹a-reduktázok szintézisére vagy expressziójára. Az utóbbi években tett felfedezések közül a MINOXIDIL® (vagy 2,4-diamino-6-piperidino-pirimidin-3-oxid) szerepel leginkább az androgén alopécia kezelésében. Bár hatásmechanizmusával kapcsolatban számos elmélet keletkezett, ezt egyelõre még nem tisztázták. Ezenkívül a hatékonysága korlátozott, bár számos klinikai esetben megfigyelték a hajhullás stabilizálódását, de a kezelés leállításakor azonnal újraindult a hajhullási folyamat. A szükséges napi alkalmazása valószínûleg az oka a különféle nemkívánatos mellékhatásának, amelyet a hosszú ideig alkalmazó betegeknél tapasztaltak, ilyenek a lokalizált bõrreakciók vagy a szisztemikus hatások.
1
HU 006 458 T2
A közelmúltban a W096/09048 és W092/01437 számú szabadalmi bejelentésekben javasoltunk egy újabb molekulát az elõzõ molekula alapján, ez a 2,4diamino-pirimidin-3-oxid vagy AMINEXIL®. Az AMINEXIL a tüszõ körüli fibrózis ellen hat, mivel gátolja a lizilhidroxiláz expresszióját, amely a felelõs a hidroxi-lizin gyorsított átalakulásáért, ami pedig azután az érett kollagén korai kialakulásához vezet. A kollagén ezen túltermelése és egyidejû térhálósodása okozza a kötõszöveti hüvely merevvé válását és egy tüszõ körüli fibrózist, ami gátolja az új haj képzõdésének folyamatát. Bár a szõr növekedése több tényezõtõl függ, az angiogenezist kiváltani képes tényezõk a legfontosabbak a vaszkularizáció kiváltása és fenntartása szempontjából a szõrtüszõ bõrpapilla szintjén, ez az a szerkezet, amely szabályozza a szõr növekedését, és amelyre jellemzõ, az anagén fázisban egy nagyon fejlett érhálózat jelenléte [lásd Richard A. Ellis, Guiseppe Moretti. Vascular patterns associated with catagen hair follicules in the human scalp. Annals New York Academy of Sciences, 1959–83, 448–457). Kimutatták, hogy ennek a papillának a sejtjei ezen stádium alatt intenzív módon expresszálnak egy VEGF (vascular endothélial growth factor) angiogén növekedési faktort [lásd S. Lachgar – M. Charveron in «Hair for the next millenium» – Ed S. D., J. J. Van Neste – V. A. Randall – H. Baden – H. Ogawa et R. Oliver – Elsevier – Amsterdam – 407–412. old. (1996)]. Ez a felfedezés annál jelentõsebb, mivel a kapilláris hálózat eltûnik az anagén stádiumból a katagén stádiumba történõ átmenet alatt. Tehát úgy tûnik, hogy a szõr kifejlõdése kapcsolatban van a vérkapillárisok fenntartásával, mivel a szõr kihullása együtt jár a telogén fázis alatt a papilla kapilláris hálózatának eltûnésével. Az EP 1 082 125 számú szabadalom egy Ruscus aculeatus kivonat alkalmazására vonatkozik, amely stimulálja a VEGF-termelést gyógyszerkészítményekben vagy hajkozmetikumokban. A találmány alapját képezõ megoldandó probléma az abnormális hajhullásnak kitett haj növekedésének fenntartása és/vagy stimulálása, mint ami az alopécia aeráta vagy androgén alopécia esetében történik. Közelebbrõl, a találmány alapját képezõ probléma olyan új hatóanyagok azonosítása, amelyek képesek az angiogenezis stimulálására, és ezáltal alkalmazhatók gyógyszer vagy kozmetikai, különösen hajápoló készítményekben. A feltalálók váratlanul kimutatták egy vörös kínafa kéreg-kivonat hatását az angiogenezis stimulálására. Tekintettel a jelen találmány többszörös irányultságára, fontos hangsúlyozni, hogy a találmány nem korlátozódik a hajra történõ alkalmazásukra, legyen az gyógyszerészeti vagy kozmetikai. A találmány kiterjed a különféle kozmetikai alkalmazásokra, ilyen az angiogenezis rendellenességeivel járó bántalmak külsõ helyi kezelése, például ilyen az arcápolás vagy testápolás, például a bõr öregedés kezelése [lásd Stefan Frank és munkatársai, The Journal of Biological Chemistry, 270. kötet, n° 21, 12 607–12 613. old., (1996)]. Ugyancsak kiterjed a találmány az olyan különféle gyógyszerészeti alkalmazásokra, amelyeknél az angiogenezis stimulá-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
lására van szükség, ilyenek például a szövethegesedés, a szövetischaemia, különösen szívischaemia kezelése. A találmány tárgya tehát egy kínafakivonat alkalmazása hatóanyagként olyan gyógyszerészeti vagy kozmetikai készítmény elõállítására, amely egy az angiogenezis stimulálását igénylõ bántalom megelõzõ és/vagy gyógyító kezelésére szolgál, azzal jellemezve, hogy az említett bántalmat az alábbiak közül választjuk: – hajrendellenességek, – bõr öregedése. Kínafakivonaton egy vagy több fajta kínafa extrakciós termékét értjük, amelyet elõnyösen a kínafa kérgébõl állítunk elõ (a különféle kínafákról összefoglaló található az alábbi irodalmi helyen: Dorvault, l’Officine, 23, kiadás Vigot 1471–1478. old.). A találmány szerinti kínafakivonatot a jelenleg ismert mintegy negyvenféle kínafa közül választjuk, ezek közül számos a hibrid is. Elõnyösen a találmány szerinti kínafát a következõk közül választjuk: – szürke kínafák (Chinchona officinalis), ilyenek a Loxa és a Huanuco típusok, ezek aromásak, taninban és alkaloidákban szegények, – sárga kínafák (Chinchona calisaya), ezek a leggazdagabbak az összes alkaloidákban és kininben, – vörös kínafák (Chinchona succirubra), ezek gazdagok taninban, és a szürke kínafáknál gazdagabbak alkaloidákban, – kinintartalmú kínafák. A kínafakéreg-kivonatok ismertek bizonyos terápiás tulajdonságaik miatt. Így például a kínafakérgek összehúzó hatásúak tanintartalmuk révén, keserû élénkítõszerek, lázcsillapító és maláriaellenes hatásúak alkaloida, különösen kinintartalmuk révén. Lázas egyének hõközpontjára depresszív hatással rendelkeznek, ebbõl adódik a lázcsillapítóként történõ felhasználásuk. A kéreg lázcsillapító tulajdonságai fõként a kininnek köszönhetõk, és kisebb mértékben a kinidin¹, cinkonin¹, cikonidin-alkaloidáknak. A kínafa élénkítõszer kinocsersav-tartalma miatt, amely kombinálódik részben az alkaloidákkal. Az élénkítõhatás a kinovinnek is köszönhetõ. A maláriaellenes tulajdonságain kívül rendelkezik fertõzésellenes és influenzaellenes hatással is. A fertõzésellenes antiszeptikus hatáson kívül, ami megmagyarázza a kínafa porok vagy kivonatok jelentõségét sebek vagy fekélyek kezelésénél, a kínafát kevéssé alkalmazták helyileg. A szürke és sárga kínafát fõként a gyógyászatban alkalmazzák lázcsillapító hatásuk miatt, 2%¹os kivonat formájában, amelyet 2 órán keresztül forrázással állítanak elõ. A vörös kínafa szerepel a gyógyteák között, ezt fõként élénkítõ tulajdonságai miatt használják (Lucas-Championnière) por és fogápoló por. Elõnyösen a találmány szerinti kínafát a vörös kínafák közül (Chinchona succirubra) választjuk. A találmány szerinti készítményben lévõ kínafakivonatot hatóanyagként és nem pedig tonizálószerként alkalmazzuk, mint ahogy néha bizonyos kozmetikai készítményekben már alkalmazták (lásd az EP 1 082 125
1
HU 006 458 T2
számú dokumentumot). Ezért az említett készítményben a koncentrációja elõnyösen legalább 1 tömeg% kínafakivonat, elõnyösen körülbelül 1,5%, körülbelül 2,5%, körülbelül 3%, körülbelül 5%, körülbelül 7,5%, körülbelül 10%, körülbelül 12,5%, körülbelül 15 tömeg%. A gyógyszerkészítményeket a szakember által jól ismert hagyományos módon formálhatjuk egy vagy több gyógyszerészetileg vagy kozmetikailag használatos vivõanyag felhasználásával, ide tartoznak a különféle segédanyagok, adalékok és hordozók, például konzerválószerek, stabilizátorok, nedvesítõ- vagy emulgeálószerek stb. A választott formálási eljárás a kívánt adagolási módtól függ. Az említett készítmény tartalmaz továbbá egy gyógyszerészetileg vagy kozmetikailag elfogadható vivõanyagot is. A kínafakivonat elõállítására szolgáló eljárásokat a szakember jól ismeri (lásd Dorvault, l’Officine, 238”’ Vigot kiadás, 1471–1478. old.). Illusztrációképpen a késõbbiekben példákkal mutatjuk be az extrakciós eljárásokat, ezek azonban nem korlátozó jellegûek. A kínafakivonatok kémiai összetétele rendkívül bonyolult, és a különbözõ fajták esetében is eltérhet. Mindazonáltal a kínafakivonatok tartalmazzák az alábbi négy alkaloidát: a cinkonint és izomerjét a cinkonidint, a kinint és izomerjét a kinidint. Ezen alkaloidákhoz még egyéb különbözõ koncentrációban jelen lévõ vegyületeket is hozzá kell adni, ahol a koncentrációk a kínafa fajtájától függenek, ilyenek a: kuprein, hidrocinkonin, hidrocinkonidin, cinkonamin, hidrokinin, hidrokinidin, kinamin, paricin, aricin, cinkovalin, kuszkonin, laptokin, kartagin, pszeudokinin, paitin, cinkogenin, kininsav, cinkocsersav vagy kinocsersav és a kinovóz (a ramnóz izomerje). A találmány vonatkozik a különféle kínafakivonatok alkalmazására, amelyek extrakciós és tisztítási foka változó lehet. A találmány körébe tartozik a kínafaextraktumok tisztítása is abból a célból, hogy feldúsítsuk a kivonatot olyan vegyületekben, amelyek az angiogenezisstimuláló hatással rendelkeznek. Angiogenezisen új vérerek növekedését és fejlõdését értjük. Az angiogenezis folyamata összetett folyamat, amely magában foglalja a bazális érmembránok összetörését, az endotéliumsejtek migrálását és szaporodását, majd ezt követõen a vérerek kialakulását és érését. Egy elsõ megvalósítási mód szerint a találmány alkalmazási területe a kozmetikai, dermokozmetikai és/vagy dermatológiai terület. Közelebbrõl, a találmány tárgya egy kínafakivonat alkalmazása kozmetikai, dermokozmetikai és/vagy dermatológiai helyileg alkalmazandó készítmény elõállítására, amely az angiogenezis rendellenességeivel járó bántalmak kezelésére szolgál. A találmány vonatkozik a kozmetikai, dermokozmetikai és/vagy dermatológiai kezelési eljárásra is, amelynek során angiogenezis-rendellenességekkel járó bántalmakat kezelünk, amelyre jellemzõ, hogy egy olyan készítményt alkalmazunk, amely tartalmaz egy megfelelõ vivõanyagot és hatékony dózisban kínafát tartalmazó növényi kivonatot, amely stimulálja az angiogenezist.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
A találmány tárgya tehát gyógyszer- és/vagy kozmetikai készítmény alkalmazása haj rendellenességek megelõzõ és/vagy gyógyító kezelésére. Elõnyösen a haj rendellenességet a következõk közül választjuk: alopécia aeráta és androgén genetikus vagy androgén alopécia. Ezenkívül a találmány szerinti készítmény tartalmaz gyógyszerészetileg és/vagy kozmetikai szempontból elfogadható segédanyagokat, amelyeket úgy választunk meg, hogy azok a beteg hajának esztétikáját javítsák, de legalábbis megõrizzék. Közelebbrõl, a találmány tárgya egy növényi kivonat alkalmazása megfelelõ vivõanyagban abból a célból, hogy azt ismételten a hajas fejbõrre fel lehessen vinni, és ott a anagén fázisban a tüszõhagyma stimulálását, tehát a haj növekedését váltsa ki. Ezen elsõ megvalósítási módjában a találmány további tárgya gyógyszer- és/vagy kozmetikai készítmény alkalmazása a bõröregedés külsõ, helyileg történõ kezelésére. Ezenkívül a készítmény tartalmaz gyógyszerészetileg és/vagy kozmetikailag elfogadható külsõ helyi alkalmazásra megfelelõ segédanyagokat. Ezen elsõ megvalósítási módban a készítmény lotion, gél, hab, sampon, adott esetben két- vagy háromfázisú „olaj a vízben” emulzió, „víz az olajban” emulzió, krém, kenõcs formában van. Ezen készítményekre nem korlátozó céllal az alábbiakban példákat mutatunk be. Egy második megvalósítási módban a találmány megelõzõ vagy gyógyító terápiás alkalmazásait írjuk le. Tulajdonképpen jelentõs igény van olyan új vegyületek és eljárások kifejlesztésére, amelyekkel egy célszervben vagy szövetben az angiogenezist ki lehet váltani és stimulálni lehet. Tulajdonképpen a véráramlás egy szervben vagy egy szövetben gyengülhet egy betegség, egy sérülés, egy sebészeti beavatkozás során vagy szöveti hegesedés vagy egyéb esemény során. Egy ilyen megelõzõ és/vagy gyógyító kezelés, amikor egy szövet vagy szerv vérellátásában fellépõ hiányt kezelünk, tehát ugyancsak a találmány tárgyát alkotja. Ugyancsak a találmány körébe tartozik a találmány szerinti kínafakivonat alkalmazása vagy annak legalább egyik aktív vegyületének alkalmazása kombinációs termékként egy második aktív vegyülettel, elõnyösen egy angiogenezist stimuláló vegyülettel együtt, amikor is ezeket egyidejûleg, külön-külön vagy idõben elválasztva alkalmazzuk az elõzõekben említett bántalmak megelõzõ és/vagy gyógyító kezelése céljából. Az említett második hatóanyag közül példaként, de nem kizárólag, az alábbiakat említhetjük: növekedési faktorok, amelyekrõl ismert, hogy az angiogenezist stimulálják, ilyenek a Fibroblast Growth Factor (FGF), a Transforming Growth Factor (TGF), a Placental Growth factor, a Platelet-derived Growth factor és a Vascular Endothelial Growth Factor (VEGF), de ide tartoznak a citokinek is, például az interleukin IL–8 és a Tumor Necrosis Factor (TNF), valamint minden olyan molekula, ami ezeket az anyagokat stimulálni képes. A gyógyszerkészítményeket a szakember által jól ismert hagyományos módon formálhatjuk úgy, hogy egy vagy több fiziológiailag alkalmazható hordozót használunk, ide tartoznak a vivõanyagok, adalékok és
1
HU 006 458 T2
2
A felhasznált részek a kérgek, amelyek különbözõ alsegédanyagok, például ilyenek a konzerválószerek, kaloidákban (kinin, cinkonin, kuprein stb.) gazdagok. stabilizátorok, nedvesítõ- vagy emulgeálószerek. A váTöbb változatot különböztetünk meg: a szürke kínafa, lasztott formálási eljárás függ a kívánt adagolási módsárga kínafa és a vörös kínafa, ez utóbbi manapság a tól. A kínafakivonat vagy a betegnek adagolandó készítmény mennyisége függ a kezelendõ betegségtõl, a 5 leginkább elterjedt felhasználású. A kínafakérgek 8–10% vizet, 4–5% ásványi anyakívánt hatástól, például hogy gyógyhatást vagy meggot, kevés keményítõt és gumiszerû anyagot, esszenelõzõ hatást kívánunk, a beteg egészségi állapotától és ciális olajokat nyomnyi mennyiségben, szterineket (béletkorától, valamint a gyógyszer adagolásának módjászitoszterin) tartalmaznak. A kininsavat (hexahidrotettól. Egy humán betegnek adagolandó terápiás vagy megelõzõ célú hatékony mennyiséget állatkísérletek 10 rahidroxi-benzoesav) ebbõl a kéregbõl már 1790 óta elválasztották, de összetételét csak körülbelül egy évalapján vagy a szakember által ismert adatok alapján századdal késõbb határozták meg. A katekin tanninok határozhatunk meg. (kinocsersav) a kéreg 3–5%¹át teszik ki. Ezek oxidációAz alábbi példák a találmány bizonyos alkalmazási jából egy flobafén „a kínafa vörös” keletkezik. módját hivatottak illusztrálni. A készítményekben említett Egy keserû anyagot, a kinovint (ez egy glükozid) segédanyagok egyáltalán nem korlátozóak, a szakem- 15 1821-ben izoláltak. Ez a kinovozid savakkal cukorrá ber ezeket könnyen helyettesítheti egyéb anyagokkal. hidrolizálható, különösen ilyen a kinovóz és a kinovinPéldák sav. Ez az anyag okozza az alkaloidákkal együtt a hatóanyag keserûségét. A nyers kinovin a kinovinsav 1. példa: A növény 20 gulometilozidján kívül tartalmaz egy szomszédos saA kínafa Dél-Amerikából származik, ott ezek a fák vat, a cinkolinsavat, továbbá a kinovinsav glükozidját. vadon nõnek az Andok hegységében. A XVII. századAz alkaloidák nagy részt tesznek ki, a termesztett ban spanyol misszionáriusok Peru felfedezése után iskínafa kérgének 3–15%¹át alkotják. A négy fõ alkaloida merték fel a kínafakéreg lázcsillapító tulajdonságait, a következõ: a cinkonin, a kinin, a kinidin és a cinkoniösszefüggésben ezek keserû ízével (ebben az idõ- 25 din. Valamennyien a kinolin származékai, két sztereoszakban mindent, ami keserû, lázcsillapítónak gondolizomerpárról van szó (kinin és kinidin egyrészt, és cintak). 1640-ben Chinchon hercege (innen a Cinchona konin és cinkonidin másrészt). Az alkaloidák felhalmonév) kigyógyult lázas állapotából ezen kérgek segítsézódnak a kéregben, különösen a törzs alsó részén lévõ gével, és ily módon a hatóanyag ismertségének és Eukérgekben. A növény fejlõdése során az alkaloidatartarópába történõ bevitelének az eredetévé vált. 30 lom gyorsan növekszik, a maximumot körülbelül 7 év A kínafát elõször Spanyolországba, majd Angliába alatt éri el. A különbözõ felhasznált fajtákban az összes és Franciaországba vitték be, mint titkos gyógyszert, alkaloidatartalom 3 és 15% között változik. neve „a herceg pora”, „jezsuiták pora” (mivel ez utóbbiak 1649-ben az elsõk voltak, akik ezzel kereskedtek), 2. példa: A kínafa extrakciója „a kardinális pora” (Lugo kardinális volt, aki Rómába 35 2.1. Általános elõírás bevitte, és õ szorgalmazta az alkalmazását) volt. A kínafakérget elõzetesen megszárítjuk, majd õrölEgy Talbor nevû angol (a nevét Talbot-ként franciájük, az extrakciót így tesszük lehetõvé. Ez utóbbit oldósították) miután felfedezte a jezsuiták titkát, ezek verszer, például víz, 1–4 szénatomos alkohol, keton vagy senytársaként lépett fel elõször saját országában, majd víz és 1–4 szénatomos alkohol vagy víz és keton tetFranciaországban. Képes volt híres emberek, például 40 szõleges arányú elegye segítségével végezzük, a nöangliai II. Károly, francia Grand Dauphin, a spanyol kivény/oldószer arány 1/3 és 1/20 között változik. Az extrálynõ lázát meggyógyítani. Végül XIV. Lajos megvárakciót végezhetjük keverés mellett vagy statikusan. Az sárolta tõle a titkát 1679-ben, és azt közzétette. extrakció hõmérséklete az oldószer forráspontja és Az alkalmazás elterjedt, de csak 1737-ben La Conszobahõmérséklet között változik, idõtartama 1 óra és damine-nak köszönhetõen vált ismertté az a fa, ame- 45 24 óra közötti. lyet az értékes kérget szolgáltatja. La Condamine rajzai Az extrakció elvégzése után az oldatokat megfelelõ és leírásai alapján 1742-ben Linné alkotta meg a kínaszilárd/folyadék elválasztással nyerjük ki, ilyenek pélfanemet. A kínafa szó a kína-kínából ered, ezek perui dául a szûrés, a dekantálás, a centrifugálás, a leszívaszavak, ami azt jelenti, hogy a kérgek kérge. tás stb. A kínafa kérgét a Rubiaceae családba tartozó kína- 50 A seprõvel végezhetünk egy második extrakciót. fanem különbözõ fajai szolgáltatják. A kínafák közé A paraméterek az elsõ extrakciónál fentebb ismertetett mintegy negyven faj tartozik, ezek nagyméretû vagy tartományokban vannak. Ilyenkor a két oldatot egyesítkisméretû fák, amelyek mindig zöldek, elérhetik a jük. Ezeket felhasználhatjuk önmagukban vagy alávet15–20 m nagyságot is, szembenálló, levélnyéllel elláhetjük még kiegészítõ kezelésnek. Ehhez az oldatokat tott erezett levelekkel, amelyek hosszúkás szív ala- 55 csökkentett nyomáson 40 °C és 100 °C közötti hõmérkúak, és rendelkeznek a nyél tövében két gyakran nem sékleten lepároljuk. Ezt a besûrítést végezhetjük az állandó kis melléklevéllel. oldószer teljes elpárologtatásáig, és ilyenkor szárítás A virágok, amelyek szabályosak, fehérek, rózsák, után port kapunk. Ha az oldatokat részlegesen konbíborszínûek, erõsen illatosak, csoportosan helyezkedcentráljuk, akkor koncentrátumot alkalmazhatunk. Ez nek el kis ágak szélén. Gyakran kellemes illatúak. 60 utóbbit, valamint a szárítás után kapott port felhasznál5
1
HU 006 458 T2
hatjuk kezelés nélkül, vagy kozmetikailag kompatibilis oldószerben, például propilénglikolban, butilénglikolban feloldhatjuk. A kivonatok kinintartalmát HPLC eljárással határozzuk meg. Az értékek 1 és 20% között vannak, a kivonatban található 100 g száraz anyagra vonatkoztatva. 2.2. Extrakciós példák a) Egy tonna száraz kínafakérget megõrlünk, majd 7 tonna abszolút alkohollal 1 órán keresztül reflux alatt keverés mellett extraháljuk. Az oldatot szûréssel nyerjük ki, a seprõt 1 tonna abszolút alkohollal mossuk. A kivonatot elemezzük, 100 g száraz anyagra a folyékony kivonatban 10 g kinint találunk. b) 100 kg száraz kínafakérget megõrlünk, majd 1 tonna izopropanol/víz 50/50 térfogatarányú eleggyel extraháljuk szobahõmérsékleten keverés mellett 4 órán keresztül. Az extrahált oldatot szûréssel nyerjük ki. A seprõt újra extraháljuk azonos körülmények között. Az extrahált oldatokat egyesítjük, majd koncentrátum eléréséig koncentráljuk. Ez utóbbit szárítószekrényben szárazra pároljuk. 15 kg port kapunk, amelynek kinintartalma 3%.
5
2
c) 1 kg száraz kínafakérget extrahálunk 10 kg 60 °C¹os metanollal 1 órán keresztül. A szûréssel kinyert szerves oldatot bepároljuk. Hozzáadunk 1 kg propilénglikolt, majd koncentráljuk úgy, hogy valamennyi metanolt eltávolítjuk. A kapott propilénglikolos oldatot szûrjük, majd meghatározzuk kinintartalmát. Ez a tartalom 100 g száraz anyagra 8 g.
3. példa: Kínafakivonat hatása neovaszkularizációra A 2. példa szerint elõállított kínafakivonat hatását a neovaszkularizációra in vitro angiogenezismodellel határoztuk meg. Humán endotéliumsejtek és humán fibroblasztok 15 közös tenyészetérõl van szó (Bioprédic International angiogenezis kit), ezt a vizsgálandó hatóanyagok jelenlétében vagy anélkül végezzük. Az endotéliumsejtek migrálnak a mátrixon keresztül, csõszerkezeteket alkotnak, ezeket 9 napon keresztül végzett tenyésztés 20 végén mennyiségileg meghatározzuk. A kapillárisok hosszának mennyiségi meghatározását képanalízissel végezzük. 10
Csövecskék hossza számlálási mezõnként átlag
növekedés százaléka/ összehasonlító
Kezeletlen összehasonlító
6152
–
Pozitív referencia (VEGF 10 ng/ml)
9 090
+48
Negatív referencia (Suramine 20¹tM)
3 807
–38%
Kínafakivonat 1 mg/ml
10 416
+69%
Kínafakivonat 10 mg/ml
12 119
+97%
Tehát, a kínafakivonat in vitro elõsegíti, mégpedig dózisfüggõ módon a neoangiogenezist. 4. példa: Hajkezelésre használható helyileg alkalmazandó készítmények 4.1. Hajhullás elleni kétfázisú folyadék A lipofil bázis (35%) Serenoa Repens olajos kivonat QS Alfa-tokoferol-nikotinát 1,5% Etil-linoleát QS Alfa-pinin QS Etanol QS Dekametil-ciklopentasziloxán QSP 100,g B hidrofil fázis (65%) Nikotinamid 0,5% MEA laktamid 0,75% Kínafakivonat 5% B6-vitamin (hidroklorid) 0,5% Cink-glükonát 0,15% Piroktonol-amin 0,075% Izopropil-alkohol QS Steril ionmentesített víz QSP 100,g
40
4.2. Hajhullás elleni kezelés 2 oldat egyidejû felvitele
1. oldat Kínafakivonat Alfa-tokoferol-nikotinat 45 Piroktonol-amin Nikotinamid Eukaliptuszesszencia Hexilénglikol Etanol 50 Dekametilciklopentasziloxán 2. oldat Alfa-pinin 55 Laurinsav Béta-glicirretinsav Biotin Hexilénglikol Propilénglikol 60 Etanol 6
3,5% 0,1% 0,005% 1% 0,05% QS QS QSP
100 g
QSP
3% 0,25% 0,30% 0,005% QS QS 100,g
1
HU 006 458 T2
2
96°¹os etanol 4.3. Hajhullásellenes, öregedésellenes szérum Dietil-ftalát Kínafakivonat 5% Nátrium-klorid D-pantenol 0,4% Dimetikon-kopoliol Piridoxin-hidroklorid 0,10% 5 Pfaffia folyékony kivonat Cink-glükonát 0,25% Diguanozin-tetrafoszfát Fitoflavonok 1% Liofilizátum Alfa-pinén 2,5% Steril ionmentes víz Alfa-tokoferol-nikotinát 0,15% Kínafa folyékony kivonat PEG 40 hidrogénezett ricinusolaj 0,60% Alkohol QS 35,tömeg% 10 Krotamiton Ciklometikon Steril ionmentesített víz QSP 100,g 4.4. Samponos hajmosás utáni hajhullásellenes ápolókrém Kínafakivonat 7% Selyemfehérje-hidrolizátum (20%¹os oldat) 2% D-pantenol 1% Behenil-trimmónium-klorid QS Ciklometikon QS Karitévaj QS Hidroxi-propil-trimmónium-guar QS Rozmaring esszenciális olaj QS Alfa-tokoferol-nikotinát 0,3% Citromsav pH 4,5 QS Steril ionmentes víz QSP 100,g 4.5. Hajhullás elleni krémsampon Alfa-tokoferol-nikotinát Kínafakivonat D-pantenol Nátrium-lauret-szulfát (28%) Nátrium-kokoamfoacetát (30%) Kokoamido-propil-betain (30+) PEG 7 gliceril-kokoát PEG 150 disztearát Gliceril-palmitát Etilénglikol-disztearát Hidroxi-propil-guar Citromsav pH 6,5 Konzerválószerek Steril ionmentes víz QSP
0,5% 3,5% 0,3% 25% 12% 7% QS QS 0,75% 0,75% 0,075%
15
20
25
30
35
40 QS 100,g
4.6. Gyakori felhasználásra alkalmas hajszesz Alfa-tokoferol-nikotinát 0,2% 45 Diguanozin-tetrafoszfát-oldat 0,75% MEA acetamid 0,75% Cink-szulfát 0,5% D-pantenol 0,15% Piridoxin-hidroklorid 0,20% 50 Kínafakivonat 1,5% Dimetikon-kopoliol QS 96 térf.%¹os alkohol 35,tömeg% Ionmentes víz QSP 100,g 55 4.7. Kétfázisú hajhullásellenes kezelés Béta-glicirretinsav 0,3% Hexilénglikol 10%
7
33% 0,50% 0,1% 0,1% 4% 0,05%
QSP
5% 2,5% 0,15% 100,g
4.8. Bõrvörösítõ gél hajhullás kezelésére Alfa-tokoferol-nikotinát 2,2% Kínafakivonat 10% Cédrus esszenciális olaj 0,2% Niaouli esszenciális olaj 0,15% PEG–40 hidrogénezett ricinusolaj 1,75% Etoxi-diglikol 7% Karbomer QS Amino-metil-propanol QS Ionmentes víz 15% Etanol QSP 100,g Néhány tipikus modellt ismertettünk. Nyilvánvaló, hogy a felsorolás nem korlátozó, és valamennyi haj, vagy hajas fejbõr ápolására szolgáló hajápoló gyógyszerészeti formára vonatkozik, általában azonban mindenféle külsõ, helyileg alkalmazandó gyógyszerészeti formára, olyan bántalmak kezelésére, amelyeknél az angiogenezis rendellenességei szerepet játszanak, mint amilyen például a bõröregedés.
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kínafakivonat alkalmazása hatóanyagként gyógyszerkészítmény elõállítására, amely az angiogenezis stimulálása révén hajrendellenességek megelõzõ és/vagy gyógyító kezelésére szolgál. 2. Az 1. igénypont szerinti alkalmazás, azzal jellemezve, hogy a kínafa egy vörös kínafa (Cinchona succirubra). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti alkalmazás, azzal jellemezve, hogy a készítmény tartalmaz legalább 1 tömeg% kínafakivonatot és egy gyógyszerészetileg alkalmazható vivõanyagot. 4. Az 1–3. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, azzal jellemezve, hogy a hajrendellenességet az alopécia aeráta és az androgenogenetikus vagy androgén alopécia közül választjuk. 5. Egy kínafakivonat alkalmazása kozmetikai készítményben a bõröregedés külsõ helyi kezelésére. 6. Az 1–5. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, azzal jellemezve, hogy a készítmény lotion, gél, hab, sampon, adott esetben két- vagy háromfázisú „olaj a vízben” emulzió, „víz az olajban” emulzió, krém, kenõcs formában van.
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
