A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2006. augusztus 14., hétfõ
TARTALOMJEGYZÉK 175/2006. (VIII. 14.) Korm. r.
A felsõoktatási hallgatók juttatásairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8016
176/2006. (VIII. 14.) Korm. r.
A lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvény végrehajtásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8028
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács szervezetének és mûködésének részletes szabályairól szóló 67/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8031
A természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló 65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet módosításáról . . . . . .
8033
A személyes költségmentesség alkalmazásáról a büntetõeljárásban címû 9/2003. (V. 6.) IM–BM–PM együttes rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8035
A büntetõeljárás során keletkezett iratokból másolat adásáról szóló 10/2003. (V. 6.) IM–BM–PM együttes rendelet módosításáról .
8038
Az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértõi Testület, valamint az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértõi Testület szervezetérõl és mûködésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8040
A Kormány (köz)alapítványaiért felelõsökrõl . . . . . . . . . . . . . . . . .
8043
A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyûjtemény Közalapítvány Alapító Okirata (egységes szerkezetben) . . . . . . . . . .
8045
177/2006. (VIII. 14.) Korm. r.
102. szám
Oldal
59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM– SZMM e. r.
15/2006. (VIII. 14.) IRM–PM e. r.
Ára: 693,– Ft 16/2006. (VIII. 14.) IRM–PM e. r. 17/2006. (VIII. 14.) IRM r.
1081/2006. (VIII. 14.) Korm. h.
8016
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 175/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelete a felsõoktatási hallgatók juttatásairól A Kormány a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsõoktatási törvény) 153. § (1) bekezdésének 12. és 13. pontjában foglalt felhatalmazás alapján – figyelemmel a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény rendelkezéseire is – a következõket rendeli el:
A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a felsõoktatási törvény 3. §-ában meghatározott természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetekre, valamint az általuk folytatott tevékenységre terjed ki. (2) E rendelet hatálya – összhangban a felsõoktatási törvény 140. §-ának (3) bekezdése rendelkezéseivel – nem terjed ki a katonai, illetve rendvédelmi felsõoktatási intézmények katonai, illetve rendvédelmi képzésben részt vevõ hallgatóira.
Az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés feltételei [az Ftv. 51. §-a (3) bekezdésének a) pontjához] 2. § (1) A felsõoktatási intézmény az állami költségvetés terhére a hallgatói juttatásokhoz biztosított támogatást (a továbbiakban: intézményi keretösszeg) az alábbi jogcímeken használhatja fel: a) tanulmányi ösztöndíj, b) szociális ösztöndíj: ba) rendszeres szociális ösztöndíj, bb) rendkívüli szociális ösztöndíj, bc) lakhatási támogatás, bd) Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi rész,
2006/102. szám
c) intézményi szakmai, tudományos, közéleti ösztöndíj, d) doktorandusz ösztöndíj, e) köztársasági ösztöndíj, f) terepgyakorlati ösztöndíj, g) egyéb, a felsõoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott ösztöndíj, h) tankönyv- és jegyzettámogatás, i) a jegyzet-elõállítás támogatása, j) elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, k) a sporttevékenység támogatása, l) a kulturális tevékenység támogatása, m) kollégium fenntartása, n) kollégiumi férõhely bérlése, o) a hallgatói önkormányzat mûködésének támogatása, p) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja. (2) Az (1) bekezdés a)–g) és p) pontjai szerinti jogcímeken a támogatás kizárólag pénzbeli támogatásként, az (1) bekezdés h) pontja szerinti jogcímen a támogatás pénzbeli támogatásként, illetve készpénz-helyettesítõ kártya vagy utalvány formájában bocsátható a jogosult hallgató rendelkezésére. (3) Az (1) bekezdés a)–e) és p) pontjaiban meghatározott ösztöndíjat – e rendelet eltérõ rendelkezése hiányában – havi rendszerességgel kell a hallgató részére kifizetni. A felsõoktatási intézmény – a tanulmányi félév elsõ hónapjának kivételével – legkésõbb a tárgyhó 10. napjáig köteles számlavezetõ pénzintézete felé intézkedni e juttatások átutalásáról. (4) Az (1) bekezdés a), ba), bb), bd) és f) pontjaiban meghatározott jogcímeken az államilag támogatott teljes idejû képzésben alapképzésben, mesterképzésben, felsõfokú szakképzésben részt vevõ hallgató részesülhet támogatásban. Az (1) bekezdés bc), c) és h) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejû doktori képzésben részt vevõ hallgató is részesülhet támogatásban. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogcímen kizárólag az államilag támogatott teljes idejû doktori képzésben részt vevõ hallgató részesülhet támogatásban. Az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejû alap- és mesterképzésben, illetve a részképzésben részt vevõ hallgató részesülhet. (5) A hallgató egyidejûleg csak egy felsõoktatási intézménytõl kaphat az állami költségvetés terhére hallgatói támogatást. Amennyiben a hallgató egy idõben több felsõoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsõoktatási intézményben részesülhet támogatásban, amellyel elsõként létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A felsõoktatási intézmények szerzõdése alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató, illetve hittanár – két szakos képzés esetében a hallgató az állami felsõoktatási intézmény részérõl kaphat juttatást.
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 3. §
(1) Az államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgatónak minõsül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és a) 1997. január 1. elõtt hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonyának keretében tanulmányainak befejezéséig; b) az 1997/1998-as tanévben 1997. január 1. után, az 1998/1999-es, 1999/2000-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében tanulmányai befejezéséig, amennyiben ba) elsõ oklevele megszerzése érdekében folytatja tanulmányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: elsõ alapképzés), vagy bb) a fõiskolai szintû végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon elsõ egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá fõiskolai vagy egyetemi végzettségre épülõ elsõ tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés keretében folytatja tanulmányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: elsõ kiegészítõ alapképzés); c) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében ca) amennyiben e jogviszony létesítése elõtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt és elsõ alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát nem haladja meg, vagy cb) amennyiben tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezett, és a második egyszakos tanári végzettség megszerzését eredményezõ képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát, vagy cc) amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként elõírják, hogy a hallgatónak felsõoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát, vagy cd) elsõ kiegészítõ alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül; d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, da) amennyiben e jogviszony létesítése elõtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és elsõ alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettõvel megnövelt értéket, vagy
8017
db) amennyiben e jogviszony létesítése elõtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és elsõ alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettõvel megnövelt értéket, vagy dc) amennyiben tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos közismereti tanári vagy hittanár-nevelõ képzésben vett részt, és a második egyszakos közismereti tanári végzettség megszerzését eredményezõ képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettõvel megnövelt értéket, vagy dd) amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként elõírják, hogy a hallgatónak felsõoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettõvel megnövelt értéket, vagy de) elsõ kiegészítõ alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül; e) bármely szakon költségtérítéses képzésbõl az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévõ államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejébõl még hátralévõ idõtartamban. (2) A felsõoktatási törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint minõsül államilag támogatott képzésben részt vevõnek a 2006/2007-es tanévtõl hallgatói jogviszonyt létesített személy.
4. § (1) A 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint kifizetett támogatás intézményi összegének el kell érnie a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás intézményi összegének 50%-át. (2) A 2. § (1) bekezdés ba)–bb) pontjai szerint kifizetett támogatás intézményi összegének el kell érnie a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás intézményi összegének 8%-át, azonban nem haladhatja meg a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás összegének 25%-át, megnövelve a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás összegével.
8018
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/102. szám
(3) A 2. § (1) bekezdés h)–j) pontjai szerint kell felhasználni a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás intézményi összegének 80%-át.
Tankönyv- és jegyzettámogatás
(4) A 2. § (1) bekezdés k) pontja szerint kell felhasználni a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás intézményi összegének 10%-át.
(1) A tankönyv- és jegyzettámogatás félévenkénti egyösszegû juttatás.
(5) A 2. § (1) bekezdés l) pontja szerint kell felhasználni a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás intézményi összegének 10%-át. (6) A 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint kell felhasználni a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerinti támogatás intézményi összegét. (7) A 2. § (1) bekezdés m) pontja szerint kell felhasználni a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás intézményi összegét. (8) A 2. § (1) bekezdés n) pontja szerint felhasznált támogatás nem haladhatja meg a felsõoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás intézményi összegének 70%-át.
Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj
7. §
(2) A tankönyv- és jegyzettámogatásra rendelkezésre álló összeg az intézményi térítési és juttatási szabályzatában rögzített részébõl, de legalább 70%-ából támogatás intézményen belüli pályázat útján vagy alanyi jogú juttatás formájában adható. A doktorandusz hallgatók részére a 37. §-ban e jogcímre megállapított támogatás egy fõre jutó összegét kell biztosítani. (3) A tankönyv- és jegyzettámogatásra rendelkezésre álló összeg intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített részét, de legfeljebb 30%-át a felsõoktatási intézmény jegyzetek elõállítására, azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítésére használhatja fel. (4) A támogatás (3) bekezdés szerinti felhasználását a hallgatói önkormányzat elõzetesen véleményezi, a felhasználásról a rektor évente tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot.
Sporttevékenység támogatása 8. §
5. § (1) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet végzõ hallgató részére – az intézmény térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – pályázat alapján, meghatározott idõre, havonta folyósított juttatás. (2) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjban részesülhet a felsõoktatási intézmény minden hallgatója. (3) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a felsõoktatási törvény 46. §-ának (9) bekezdése szerinti nem kötelezõ juttatás.
Egyéb intézményi juttatások 6. § A felsõoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzata a hallgatók részére más, egyszeri vagy havonta esedékes támogatási formákat is megállapíthat. Ezek igénybevételének és odaítélésének feltételeit a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni.
(1) A sporttevékenységek körébe tartozik különösen a felsõoktatási intézmény keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás. (2) A sporttevékenységek támogatásáról a felsõoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott szerv – a felsõoktatási törvény 78. §-a (3) bekezdése alapján – a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt.
Kulturális tevékenység támogatása 9. § (1) A kulturális tevékenységek körébe tartozik különösen a felsõoktatási intézmény keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvényszervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás. (2) A kulturális tevékenységek támogatásáról a felsõoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott szerv – a felsõoktatási törvény 78. §-a (3) bekezdése alapján – a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt.
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
8019
A kollégiumi ellátás igénybevételével és a lakhatási támogatással kapcsolatos feltételek [az Ftv. 51. §-a (3) bekezdésének b) pontjához]
nyi eredménye alapján – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – úgy kell megállapítani, hogy az ösztönzõ legyen a hallgató tanulmányi munkájára.
10. §
(2) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor – az abban részesülõk körének és számának meghatározásakor – biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetõek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékûek legyenek.
(1) A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhetõ el. A pályázati kérelmekrõl a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott pontozásos rendszer alapján kell dönteni. (2) A pontozási rendszer megismerését a pályázati kérelmek benyújtása elõtt lehetõvé kell tenni. (3) A pontozási rendszerben szempontként figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének munkarendjét, valamint ha a hallgatót a felsõoktatási törvény 52. §-ának (2) bekezdése alapján a kollégiumi jelentkezés elbírálásánál elõnyben kell részesíteni, akkor az elõnyben részesítés felsõoktatási törvényben meghatározott feltételének fennállását is. (4) A szakkollégiumként mûködõ kollégiumok és diákotthonok a (3) bekezdéstõl eltérõ pontozási rendszert is alkalmazhatnak.
(3) Felsõoktatási intézménybe elsõ alkalommal beiratkozó hallgató a beiratkozását követõ elsõ képzési idõszakban tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. (4) Korábban felsõoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgató esetében arról, hogy a hallgató milyen feltételekkel kaphat tanulmányi ösztöndíjat a fogadó intézményben, a fogadó felsõoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában kell rendelkezni.
Doktorandusz ösztöndíj 13. §
11. §
A doktorandusz ösztöndíj havi összege a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összegének egy tizenketted része.
(1) Lakhatási támogatásban az a hallgató részesülhet, aki nem részesül kollégiumi elhelyezésben, és a) nem rendelkezik lakóhellyel a képzés helyén, vagy b) bérelt lakóhellyel rendelkezik a képzés helyén, vagy c) a felsõoktatási törvény 39. §-ának (7) bekezdésében meghatározott hallgatói csoportok valamelyikéhez tartozik.
Terepgyakorlati ösztöndíj
(2) Lakhatási támogatásban a hallgató – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – pályázat útján részesülhet. A pályázatról a hallgató szociális helyzete alapján, pontozásos rendszerben kell dönteni.
Terepgyakorlati ösztöndíjban – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – részesülhet az államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgató, aki a felsõoktatási intézmény keretei között a szorgalmi idõszakon kívüli idõben szervezett gyakorlaton vesz részt.
(3) A lakhatási támogatás odaítélésekor elõnyben kell részesíteni azt a hallgatót, aki a felsõoktatási törvény 39. §-ának (7) bekezdésében meghatározott hallgatói csoportok valamelyikéhez tartozik, illetve akinek kollégiumi felvételi kérelmét a férõhely hiánya miatt utasították el.
14. §
A rászorultsági alapon adható juttatások [az Ftv. 51. §-a (3) bekezdésének c) pontjához] Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj
Az egyes tanulmányi ösztöndíjak igénybevételével kapcsolatos feltételek [az Ftv. 51. §-a (3) bekezdésének b) pontjához]
15. §
Tanulmányi ösztöndíj 12. §
(1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – egy tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás.
(1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév idõtartamára adható. Az ösztöndíj összegét a hallgató tanulmá-
(2) A Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban nem részesülõ hallgató számára a pályázat alapján megítélt rendszeres szociális ösztöndíj havi össze-
8020
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/102. szám
ge nem lehet kevesebb, mint az odaítéléskor érvényes hallgatói normatíva öt százaléka.
séges, osztatlan képzésben vagy felsõfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat.
(3) A rendszeres szociális ösztöndíj megállapítása során elõnyben kell részesíteni a felsõoktatási törvény 39. §-a (7) bekezdésében meghatározott hallgatói csoportokat.
(3) Az intézményi ösztöndíjrész forrása az intézmények költségvetésében megjelölt elkülönített forrás.
(4) Havonta a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 20%-ának megfelelõ összegû támogatást kell nyújtani annak a hallgatónak, aki korábban a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült, feltéve, hogy a) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy b) mindkét szülõje, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nõtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülõje elhunyt, vagy c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy d) gyámsága nagykorúsága miatt szûnt meg.
(4) A települési, illetve a megyei önkormányzat évente csatlakozhat az Ösztöndíjrendszerhez. A csatlakozás részletes feltételeit az oktatási és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé. (5) Az intézményi ösztöndíjrész havi egy fõre jutó legnagyobb összegét (a továbbiakban: összeghatár) az oktatási és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé. (6) Az intézményi ösztöndíjrész havi összege az önkormányzati ösztöndíjrész összegével megegyezõ összeg, azonban nem haladhatja meg az (5) bekezdés alapján meghatározott összeghatárt. (7) Az Ösztöndíjrendszer keretében megállapított ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális helyzete alapján ítélhetõ meg, az ösztöndíj megítélésekor a pályázó tanulmányi eredménye nem vehetõ figyelembe.
16. §
(8) Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a felsõoktatási intézményben folyósított támogatástól.
(1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának kiegyenlítésére – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – folyósított egyszeri juttatás.
18. §
(2) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet.
Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíj 17. § (1) A Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli szociális juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: önkormányzati ösztöndíjrész) és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsõoktatási intézményében e rendelet alapján megállapított szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: intézményi ösztöndíjrész) áll. (2) Intézményi ösztöndíjrészben részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített és akik államilag támogatott teljes idejû (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben, egy-
(1) Az ösztöndíjjal kapcsolatos központi adatbáziskezelõi, koordinációs, a települési és megyei ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet (a továbbiakban: pályázatkezelõ szervezet) látja el. (2) Az intézményi ösztöndíjrészt az oktatási és kulturális miniszter adományozza. (3) A települési, illetve a megyei önkormányzatok által az Ösztöndíjrendszer keretében pénzeszközátadásként a pályázatkezelõ szervezet kezelésében levõ számlára félévente egy összegben eljuttatott támogatást a pályázatkezelõ szervezet félévente egy összegben, a kifizetés helyéül szolgáló felsõoktatási intézmény számára pénzeszközátadásként köteles átadni, és az átutalásról félévente köteles elszámolni a települési, illetve a megyei önkormányzat felé. (4) Az ösztöndíjat a hallgatói juttatásokat kifizetõ intézmény folyósítja a hallgatónak. A felsõoktatási intézmény kötelessége a kifizetés megkezdése elõtt megvizsgálni a jogosultságot. (5) Az ösztöndíj folyósítása elõtt felsõfokú tanulmányait megkezdett hallgató számára az intézményi ösztöndíjrész folyósítása március hónapban kezdõdik, azt a hallgatói juttatásokkal azonos rendben kell kifizetni. Az önkormányzati ösztöndíjrész kifizetése március hónapban,
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
de legkésõbb a felsõoktatási intézményhez történõ átutalást követõ elsõ ösztöndíj kifizetésekor indul, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíj-fizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész kifizetésével együtt. (6) Amennyiben a hallgató felsõfokú tanulmányait elõször az ösztöndíj folyósításának félévében kezdte meg, akkor az intézményi ösztöndíjrész folyósítása az intézményi hallgatói juttatások kifizetésével azonos rendben történik október hónaptól. Az önkormányzati ösztöndíjrész folyósítása október hónapban, de legkésõbb a felsõoktatási intézményhez történõ átutalást követõ elsõ ösztöndíj kifizetésekor kezdõdik, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész fizetésével együtt. (7) Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül – teljes egészében szünetel. (8) Amennyiben az ösztöndíjas az ösztöndíj folyósítása feltételeinek nem felel meg, a felsõoktatási intézmény köteles az ösztöndíj folyósítását megszüntetni. A felsõoktatási intézmény a tanulmányi félév lezárását követõen, legkésõbb június 30-ig, illetve január 31-ig számol el a ki nem fizetett ösztöndíjakról a pályázatkezelõ szervezettel. Az ösztöndíj folyósításának megszüntetését az elszámolást követõen a pályázatkezelõ szervezet közli a települési, illetve a megyei önkormányzatokkal. (9) Amennyiben a hallgató nem jogosult az ösztöndíjra, a rá esõ, már átutalt, de ki nem fizetett önkormányzati ösztöndíjrészt a felsõoktatási intézmény a pályázatkezelõ szervezet számára 30 napon belül köteles visszautalni. A pályázatkezelõ szervezet az intézményektõl visszaérkezett összegeket az ösztöndíjat adó települési, illetve megyei önkormányzat részére a tanulmányi félév lezárását követõen visszautalja. (10) Az ösztöndíjban részesülõ hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának idõszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintõ változásról a legrövidebb idõn – de legfeljebb 15 napon – belül írásban értesíteni a folyósító felsõoktatási intézményt és a pályázatkezelõ szervezetet. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 3 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor: a) hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, b) a hallgató képzésének megnevezése, munkarendje, finanszírozási formája, c) tanulmányok halasztása. (11) Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, az ösztöndíj folyósításából és az Ösztön-
8021
díjrendszer következõ évi fordulójából kizárható. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsõoktatási intézmény részére visszafizetni. Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követõen (június 30-ig, illetve január 31-ig) ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt.
19. § (1) A felsõoktatási intézmények térítésmentesen kötelesek havonta, az egyéb általuk nyújtott juttatásokkal együtt és azokkal azonos módon folyósítani az ösztöndíjat. Az önkormányzati ösztöndíjat a felsõoktatási intézmény csak abban az esetben köteles kifizetni, ha annak fedezete a pályázatkezelõ szervezettõl a számlájára átutalásra került. (2) Az intézményi ösztöndíjat abban az esetben is ki kell fizetni, ha az önkormányzati ösztöndíj fedezete nem áll rendelkezésre az intézmény számláján. (3) Az állami felsõoktatási intézmények költségvetésében az intézményi ösztöndíjrészként megjelenõ költségvetési támogatások elszámolására – a jogosultság figyelembevételével – az éves beszámoló keretében, az elõirányzat rendezésével kerül sor. (4) A nem állami fenntartású felsõoktatási intézmények az intézményi ösztöndíjrészt biztosító finanszírozási megállapodásban foglaltak szerint kötelesek az ösztöndíj folyósításáról elszámolni az Oktatási és Kulturális Minisztérium felé. (5) E rendelet alkalmazásában a fõvárosi önkormányzatot megyei önkormányzatként, a fõvárosi kerületi önkormányzatot települési önkormányzatként kell tekinteni.
A hallgató szociális helyzete 20. § A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni különösen a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti, a hallgató által is lakott közös háztartásban élõk számát és jövedelmi helyzetét, b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás idõtartamát és költségét, c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit.
8022
MAGYAR KÖZLÖNY
Az állami fenntartásban mûködõ kollégiumok alapszolgáltatásai, a kérhetõ térítési díj legmagasabb összege, a kollégium komfortfokozat szerinti osztályba sorolásának feltételei [az Ftv. 52. §-a (8) bekezdéséhez] A kollégiumi elhelyezés 21. § (1) A kollégiumi férõhelyeket komfortfokozat szerint négyfokozatú skálán kell besorolni. (2) A komfortfokozat szerinti besorolás során elsõdlegesen az épület állapotát, a vizesblokkokkal való ellátottságát és az egy helyiségben elhelyezett hallgatók számát kell figyelembe venni. Az intézményben alkalmazott további feltételekrõl az intézményi térítési és juttatási szabályzat rendelkezik. (3) Az egyes férõhelyek besorolásáról a felsõoktatási intézmény vezetõje és a hallgatói önkormányzat közötti, a tanév kezdetét megelõzõ május 30-ig megkötendõ megállapodás rendelkezik azzal, hogy a) csak az I. kategóriába sorolható az a kollégiumi férõhely, melynél a vizesblokk közös használatú, egy helyiségbe 3 vagy annál több fõ kerül elhelyezésre és az épület 10 éven belül nem volt felújítva; b) a II. kategóriába sorolható be a kollégiumi férõhely, ha egy helyiségben 3 fõnél kevesebb kap elhelyezést; c) a III. kategóriába sorolható be a kollégiumi férõhely, amennyiben szobánként vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 3 fõnél kevesebb kap elhelyezést; d) a IV. kategóriába sorolható be a kollégiumi férõhely, amennyiben szobánként vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 3 fõnél kevesebb kap elhelyezést és az épület 10 éven belül fel lett újítva. (4) E paragrafus alkalmazása során felújítás minden olyan beruházás, amely a kollégium összértékéhez képest meghatározó költségráfordítás során a kollégiumi lakhatási körülményeket javítja, kivéve a kollégium állagmegõrzését célzó ráfordítást.
2006/102. szám
(2) A kollégiumi alapszolgáltatásként legalább e rendelet mellékletében megfogalmazottak biztosítását és mûködtetését kell érteni.
A köztársasági ösztöndíj adományozásának rendje és feltételei [az Ftv. 104. §-ának (5) bekezdéséhez] 23. § (1) A köztársasági ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) idõtartamára lehet elnyerni. A köztársasági ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével. (2) A köztársasági ösztöndíjban részesíthetõ hallgatók száma az államilag támogatott teljes idejû alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevõ hallgatók számának 0,8%-a, de intézményenként legalább egy fõ. A felsõoktatási intézmény szenátusa a (4) bekezdés szerinti javaslatát a köztársasági ösztöndíj folyósításának idején várhatóan alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevõ hallgatókra elkülönítetten teszi meg. (3) Köztársasági ösztöndíjban az az alap- vagy mesterképzésben részt vevõ hallgató részesülhet, aki adott vagy korábbi tanulmányai során két félévre bejelentkezett, és legalább 55 kreditet megszerzett. (4) A köztársasági ösztöndíj az oktatási és kulturális miniszter által meghirdetett nyilvános pályázat útján nyerhetõ el. A pályázatokat a hallgató a felsõoktatási intézményhez nyújtja be. A pályázatok alapján a szenátus minden év augusztus 1-jéig tesz javaslatot az oktatási és kulturális miniszternek a köztársasági ösztöndíj adományozására. (5) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható.
22. §
(6) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszûnik vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési idõnek megfelelõen páratlan tanulmányi félévben végzõdõ tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szûnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja.
(1) Az intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott kollégiumi díj havi összege az államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgatók és az államilag támogatott doktori képzésben részt vevõ hallgatók esetében hallgatónként nem lehet magasabb, mint a kollégiumi normatíva éves összegének a) az I. kategóriába sorolt férõhely esetén 8%-a; b) a II. kategóriába sorolt férõhely esetén 10%-a; c) a III. kategóriába sorolt férõhely esetén 12%-a; d) a IV. kategóriába sorolt férõhely esetén 15%-a.
(7) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató érdemes a köztársasági ösztöndíjra, és az intézményi felterjesztésben az e paragrafusban meghatározott feltételek és az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási és kulturális miniszter jogosult a hallgató részére köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehetõ figyelembe a köztársasági ösztöndíj keretének
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az intézmény a hallgatói elõirányzat vagy a központi költségvetésen kívüli forrásai terhére köteles kifizetni.
Magyar állampolgár által, államilag elismert külföldi felsõoktatási intézményben folytatott képzéshez segítséget nyújtó ösztöndíj pályázatának kiírása és elbírálási rendje [az Ftv. 118. §-ának (6) bekezdéséhez] 24. § (1) A magyar állampolgárok számára, államilag elismert külföldi felsõoktatási intézményben folytatott tanulmányokhoz segítséget nyújtó ösztöndíj nyilvános pályázati úton nyerhetõ el. (2) A pályázatot – a költségvetési törvényben meghatározott keretek között – az oktatási és kulturális miniszter írja ki, és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le. (3) A pályázat keretében nyelvi-kulturális ismereteknek az eredeti környezetben történõ megismerését, elsajátítását lehet támogatni. A pályázat elbírálása során a rendelkezésre álló költségvetési elõirányzat, a vonatkozó nemzetközi és kétoldalú megállapodások és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor. (4) A pályázatokat a felsõoktatási intézményekbe kell benyújtani. A pályázatokat a felsõoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (2) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (3) bekezdésben megállapított elvek alapján – szükség szerint szakértõk bevonásával – dönt a pályázatokról. (5) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsõoktatási intézménybe is. (6) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtõl számított 30. nap.
Nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgár anyanyelven folytatott felsõfokú tanulmányaihoz segítséget nyújtó ösztöndíj pályázatának kiírása és elbírálási rendje 25. § (1) A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok számára az anyanyelven folytatott tanulmányokhoz az adott országgal kötött kétoldalú egyezményben meghatározottak szerint, államilag elismert felsõokta-
8023
tási intézményben folytatott tanulmányokhoz segítséget nyújtó ösztöndíj pályázati úton nyerhetõ el. (2) A pályázatot – a költségvetési törvényben meghatározott keretek között – az oktatási és kulturális miniszter írja ki, és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le. (3) A pályázat elbírálása során a rendelkezésre álló költségvetési elõirányzat, a vonatkozó nemzetközi és kétoldalú megállapodások és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor. (4) A pályázatokat a felsõoktatási intézményekbe kell benyújtani. A pályázatokat a felsõoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (2) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (3) bekezdésben megállapított elvek alapján – szükség szerint szakértõk bevonásával – dönt a pályázatokról. (5) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsõoktatási intézménybe és az érintett nemzeti és etnikai kisebbség országos kisebbségi önkormányzatához is. (6) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtõl számított 30. nap.
Külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatási rendje [az Ftv. 119. §-ának (3) bekezdéséhez] 26. § (1) A kétoldalú megállapodás, illetve törvény alapján államilag elismert felsõoktatási intézményben tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató részére – az államilag támogatott doktori képzésben részt vevõ hallgatót kivéve – az oktatási és kulturális miniszter miniszteri ösztöndíjat adományoz. (2) A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel a) a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: kedvezménytörvény) hatálya alá tartozó alap- és mesterképzésben részt vevõ hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 15%-ának, b) más alap- és mesterképzésben részt vevõ hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 34%-ának, c) doktori képzésben részt vevõ hallgatók esetében a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege egy tizenketted részének. (3) A miniszteri ösztöndíjat a hallgatóval jogviszonyban álló felsõoktatási intézmény fizeti ki.
8024
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/102. szám
(4) Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben, valamint doktori képzésben Magyarországon tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgatót, akinek esetében ezt nemzetközi megállapodás vagy kétoldalú egyezmény elõírja, 12 hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre.
A hallgatói juttatásokhoz nyújtott normatív hozzájárulásnál figyelembe vehetõ hallgatói kör és a figyelembe vehetõ hallgatói létszám megállapításának rendje [az Ftv. 129. §-ának (2) bekezdéséhez]
(5) Az államközi megállapodás alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyekrõl az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet tájékoztatja a felsõoktatási intézményeket.
29. §
27. § (1) A Magyarországon költségtérítéses képzésben részt vevõ nem magyar állampolgárságú hallgató részére tanévenként az oktatási és kulturális miniszter ösztöndíjat adományozhat. (2) A pályázatot – a költségvetési törvényben meghatározott keretek között – az oktatási és kulturális miniszter írja ki, és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le. (3) A pályázat elbírálása során a rendelkezésre álló költségvetési elõirányzat és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor. (4) A pályázatokat a felsõoktatási intézményekbe kell benyújtani. A pályázatokat a felsõoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (2) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (3) bekezdésben megállapított elvek alapján – szükség szerint szakértõk bevonásával – dönt a pályázatokról. (5) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsõoktatási intézménybe. (6) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtõl számított 30. nap.
28. § (1) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó azon hallgató támogatási ideje, aki korábban államilag támogatott alapképzésben vett részt és államilag támogatott mesterképzésre vették fel, két félévvel megnövekedik. (2) Azt a hallgatót, aki az Európai Gazdasági Térségrõl szóló Egyezményben részes állam, valamint olyan állam állampolgára és családtagja, aki az Európai Közösséggel és tagállamaival kötött külön szerzõdés értelmében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, a fizetendõ díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsõoktatásban részt vevõ magyar állampolgárságú hallgatót.
(1) Az intézményi keretösszeg megállapításakor a) a márciusi és októberi statisztikai adatközlések szerinti jogosulti létszámok számtani közepét kell figyelembe venni aa) a hallgatói ösztöndíj-támogatásra, ab) a kollégiumi támogatásra, ac) a lakhatási támogatásra, ad) a tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport és kulturális tevékenységre fordítható összeg esetében; b) a tényleges jogosultsági hónapszám egytizenkettedét kell figyelembe venni a doktorandusz ösztöndíj esetében; c) a tényleges jogosultsági hónapszám egytizedét kell figyelembe venni a köztársasági ösztöndíj esetében; d) a ténylegesen kifizetendõ összeget kell figyelembe venni a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja és a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi ösztöndíjrésze esetében. (2) Márciusi statisztikai adatközlésen a felsõoktatási intézmény március 15-i állapotát, októberi statisztikai adatközlésen a felsõoktatási intézmény október 15-i állapotát rögzítõ, a felsõoktatási intézmény által teljesített statisztikai adatközlést kell érteni. (3) Az intézményi hallgatói elõirányzat keretösszegeinek megállapításakor az intézmények a statisztikai jelentésükben a) e rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerinti hallgatók közül csak azokat az államilag finanszírozott hallgatókat vehetik figyelembe, akik esetében a megkezdett félévek száma nem haladja meg a rájuk vonatkozó képesítési követelményekben meghatározott, félévekben számított képzési idõszakot; b) e rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerinti hallgatók mindegyikét figyelembe vehetik. (4) E rendelet vonatkozásában megkezdett félévnek számít az a félév, amikor a hallgató a beiratkozást követõ 30. napon is rendelkezik nem szünetelõ hallgatói jogviszonnyal (a továbbiakban: megkezdett félév).
30. § (1) A hallgatói ösztöndíj-támogatás esetében a jogosulti létszám az államilag támogatott alapképzésben, mester-
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
képzésben, egyetemi szintû képzésben, fõiskolai szintû képzésben vagy felsõfokú szakképzésben teljes idejû képzésben részt vevõ hallgatók száma. (2) A kollégiumi támogatás esetében a jogosulti létszám azoknak a hallgatóknak a száma, akik államilag támogatott teljes idejû képzésben vesznek részt, és a) az intézmény kollégiumában, b) a Public Private Partnership keretében felépített vagy felújított diákotthonban, c) e rendelet szerinti kollégiumi, diákotthoni követelményeket teljesítõ, a felsõoktatási intézmény által bérelt férõhelyen vannak elhelyezve. (3) A lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló támogatás esetében a jogosulti létszám a felsõoktatási intézményben államilag támogatott teljes idejû képzésben részt vevõ hallgatók létszáma levonva a képzés helyén bejelentett lakcímmel rendelkezõ államilag támogatott teljes idejû képzésben részt vevõk létszámának 95%-át, továbbá levonva a (2) bekezdés szerinti létszámot. (4) A doktorandusz ösztöndíj esetében a jogosulti létszám a felsõoktatási intézményben államilag támogatott teljes idejû doktori képzésben részt vevõk létszáma. (5) A tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport és kulturális tevékenységre fordítható összeg esetében a jogosulti létszám az (1) bekezdés és a (4) bekezdés szerinti jogosulti létszámok összege. (6) A köztársasági ösztöndíj esetében a jogosulti létszám a ténylegesen ösztöndíjban részesülõ hallgatók száma.
Elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére felhasználható keret [az Ftv. 129. §-ának (4) bekezdéséhez] 31. § (1) A tankönyv- és jegyzettámogatás 7. § (3) bekezdése szerinti része felhasználható a felsõoktatási törvény 129. §-ának (4) bekezdése szerinti elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére, amennyiben azt digitális tananyag elõállítására, beszerzésére vagy a fogyatékkal élõ hallgatók tanulmányait segítõ eszköz beszerzésére fordítja a felsõoktatási intézmény. (2) Az (1) bekezdés szerinti részrõl az intézmény térítési és juttatási szabályzata – a felsõoktatási törvény elõírásai szerint a hallgatói önkormányzat egyetértésével – rendelkezik.
8025
Az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben részt vevõ hallgatók ösztöndíja megállapításának és folyósításának rendje [az Ftv. 130. §-ának (7) bekezdéséhez] 32. § A felsõoktatási törvény 130. §-ának (6) bekezdésében meghatározott ösztöndíjalap terhére adományozott ösztöndíjjal kapcsolatos kérdéseket a felsõoktatási intézmény az alábbiak figyelembevételével szabályozza: a) az ösztöndíj adományozásáról nyilvános pályázat útján kell dönteni; b) az ösztöndíj adományozásának eljárási rendjérõl és elveirõl a hallgatói önkormányzat egyetértésével születik döntés; c) a pályázati felhívást a felsõoktatási intézményben szokásos módon, valamint a felsõoktatási intézmény honlapján kell közzétenni; d) a pályázat benyújtására a hallgatóknak a közzétételtõl számítva legalább 30 napot kell biztosítani; e) az ösztöndíj átutalásáról a felsõoktatási intézmény lehetõleg a hallgató kiutazása elõtt, de legkésõbb a kiutazását követõ 15 napon belül gondoskodik; f) sikertelen részképzés esetében a felsõoktatási intézmény elõírhatja a támogatás legfeljebb felének visszafizetését. Átmeneti rendelkezések 33. § (1) A 2006. december 1-je elõtt hallgatói jogviszonyt létesítõ a) költségtérítéses képzésben részt vevõ, az adott félév (oktatási idõszak) elsõ napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülõ hallgató esetében, valamint b) közismereti tanári vagy hittanár-nevelõ szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezõ magyar állampolgárságú hallgatók esetében a második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott idõtartamban költségtérítés fizetési kötelezettség nem állapítható meg. (2) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév elsõ félévére november 15-ig, második félévére április 15-ig elkészített tételes jelentés alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium – az intézmények részére e jogcímen biztosított költségvetési támogatás figyelembevételével – a zárszámadás, illetve a nem állami fenntartású intézményekkel kötött megállapodás keretében rendezi. A felsõoktatási intézmény az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeit térítési és juttatási szabályzatá-
8026
MAGYAR KÖZLÖNY
ban köteles rögzíteni. A költségvetési támogatásnál csak azok a hallgatók vehetõk figyelembe, akik az intézményi térítési és juttatási szabályzat szerint, de legkésõbb az adott évben március 31-ig, illetõleg október 31-ig a szükséges adatszolgáltatást elvégezték. (3) Az (1) bekezdés szerint mentesülõk esetében a képzés költségvetési támogatása a felsõoktatási intézmény által lejelentett létszámból a felsõoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történõ finanszírozásáról szóló 8/2005. (I. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: finanszírozási rendelet) 4. §-a és 6. §-ának c) pontja szerint számított összeg. Szakirányú továbbképzés esetében az Oktatási és Kulturális Minisztérium teszi közzé a szakok finanszírozási csoportokba történõ besorolását. Szakirányú továbbképzések esetén az intézmény jogosult a 6. §-ának b) pontja szerinti támogatásra is. Az adott hallgató után járó támogatás összege azonban nem haladhatja meg a hallgató által felvett szak megállapított költségtérítését. (4) A katonai és rendészeti felsõoktatási intézmények esetében az (1) bekezdés szerint meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az érintett tárca saját fejezetén belül biztosítja. (5) E rendelet alkalmazásában közismereti tanári szakok: magyar nyelv és irodalom szakos tanár; történelem szakos tanár; idegen nyelv szakos tanár; matematikatanár; informatikatanár, számítástechnika szakos tanár; természetismeret szakos tanár; fizikatanár; biológiatanár; kémiatanár; földrajztanár; ének-zene tanár; rajztanár; rajz- és vizuális nevelõ tanár; technika és életvitel szakos tanár; technikatanár; testneveléstanár; gazdaságismeret tanár; háztartásökonómia-életvitel szakos tanár; etika, ember- és társadalomismeret szakos tanár; filozófia szakos tanár; filmelmélet és filmtörténet szakos tanár; mûvészettörténet szakos tanár; pszichológia szakos tanár; egészségtan tanár; ügyvitel szakos tanár. (6) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001-es és a 2001/2002-es tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag finanszírozott képzésben kezdték tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, amennyiben a megkezdett félév legfeljebb nyolc féléves volt, a megkezdett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három féléven keresztül költségtérítési díj nem szedhetõ. (7) E rendelet alkalmazásában az érintett támogatási forma megszûnése miatt a felsõoktatási törvény 147. §-ának 10. pontja szerinti rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülõnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a) árva, vagy b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy d) gyámsága nagykorúsága miatt szûnt meg, vagy e) akinek mindkét szülõje, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nõtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülõje elhunyt.
2006/102. szám 34. §
(1) A 2007. január 1-je elõtt hallgatói jogviszonyt létesítõ és nem a Magyar Ösztöndíj Bizottság által adományozott magyar állami ösztöndíjjal tanulmányokat folytató külföldi hallgatók részére a velük kötött megállapodás szerinti támogatási összeget kell a megállapodás elõírásai szerint kifizetni. (2) A 2007. január 1-je elõtt hallgatói jogviszonyt létesítõ, államilag támogatott doktori képzésben részt vevõ hallgatót kérelme esetén fel kell venni a kollégiumba.
35. § Ez a rendelet az Európai Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történõ szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.
36. § (1) E rendelet 2006. szeptember 1-jén lép hatályba. A felsõoktatási intézmények kötelesek térítési és juttatási szabályzataikat 2006. szeptember 1-jével e rendeletnek megfelelõen módosítani, kiegészíteni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Felsõoktatási Regisztrációs Központról és eljárásának részletes szabályairól szóló 51/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 8. §-a (2) bekezdésében a „Felsõoktatási Regisztrációs Központ” szövegrész helyébe a „Központ” szövegrész lép. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A felsõoktatási intézmény] „b) az elrontott és nem helyesbíthetõ, illetve a kicserélt bizonyítvány-, oklevél-nyomtatványokról jegyzõkönyvet készít és a rontott, kicserélt példányokat megsemmisíti,” (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet 4. számú melléklet f) pontja francia bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [f) ... a következõk szerint kell számolni:] „– a gyakorlati terem óraigénye: az évfolyamlétszám elosztva a gyakorlati órák – a befogadóképesség alapján az intézmény által meghatározott – létszámával felsõ egész
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
része szorozva az oktatott szakok számával és a gyakorlati óraszámmal; – a kislétszámú elõadások terem óraigénye: az évfolyamlétszám elosztva a kislétszámú elõadások – a befogadóképesség alapján az intézmény által meghatározott – létszámával felsõ egész része szorozva az oktatott szakok számával és a kislétszámú elõadások óraszámával; – az elõadások teremóraigénye: az évfolyamlétszám elosztva az elõadások – a befogadóképesség alapján az intézmény által meghatározott – létszámával felsõ egész része szorozva az oktatott szakok számával és az elõadások óraszámával.” (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet 5. számú mellékletének címe a következõre változik: „Az alap-, illetve mesterképzés indításának és a karok létesítésének tárgyi és személyi feltételei” (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet 10. számú mellékletének IV. 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. A leckekönyvbe az 1. b)–d) és f)–n) pont szerinti további adatokat a tanulmányi hivatal jegyzi be.” (7) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet 3. §-a (3) bekezdés d) pontjában, 22. §-a (2) bekezdése a) pontjában az „OM azonosítóját” szövegrész helyébe „intézményi azonosítóját” szövegrész lép. A Rendelet 7. számú mellékletének „A felsõoktatási információs rendszerben a kiadott oklevelekrõl, bizonyítványokról tárolt adatok” cím alatti második francia bekezdésben, „A felsõoktatási információs rendszerben a felsõoktatási törvény 62. §-ának (7) bekezdése alapján kiadott igazolásokról tárolt adatok” cím alatti második francia bekezdésben az „OM azonosítója” szövegrész helyébe az „intézményi azonosítója” szövegrész lép. A Rendelet 10. számú mellékletében „II. A törzslap” címû részének 3. és 13. pontjában, a „III. A doktorjelölti törzslap” címû rész 7. pontjában, a „IV. A leckekönyv” címû rész 1. b) pontjában, a „VI. Beiratkozási lap” címû rész 2. c) pontjában, a „VIII. A doktorjelölti regisztrációs lap” címû rész 2. pontjában, a „VIII. Adatbejelentõ lap” címû rész 2. b) pontjában, a „IX. A jogviszony-igazolás” címû rész 3. a) pontjában, a „XI. Doktori szigorlati jegyzõkönyv” címû rész 2. pontjában, a „XII. Doktori védési jegyzõkönyv” címû rész 2. pontjában, a „XIII. Oklevél, bizonyítvány átadókönyv” címû rész 1. b) pontjában az „OM” szövegrészek helyében az „intézményi” szövegrész lép. (8) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet 10. számú mellékletében a „IX. A jogviszony-igazolás” címû rész 3. b) pontja helyébe a „b) a hallgató, doktorjelölt nevét, személyazonosító alapadatait, hallgatói azonosítóját (ennek hiányában törzskönyvi számát)” rendelkezés lép, továbbá 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. Az igazolás formáját a regisztrációs központ határozza meg és teszi közzé. Az igazolást sorszámmal kell ellátni, mely sorszám a felsõoktatási intézmény intézményi azonosítójából és egy nyolc számjegyû, eggyel induló,
8027
egyesével növekvõ számból áll. Amennyiben a tanulmányi adminisztrációt a felsõoktatási intézmény egyes telephelyek, illetve a székhelyen kívüli képzések esetében más településen végzik, a felsõoktatási intézmény döntése alapján sor kerülhet telephelyenkénti sorszámozásra is. Ebben az esetben az igazolás sorszáma – a felsõoktatási intézmény intézményi azonosítója után kiegészül a „/” jellel és a tanulmányi adminisztráció sorszámával. Az intézmény az általa kiadott jogviszony-igazolásokról nyilvántartást vezet.” (9) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet a következõ 37. §-sal egészül ki: „37. § Ez a rendelet az Európai Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történõ szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.” (10) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az egyetemi és fõiskolai hallgatók által fizetendõ díjakról és térítésekrõl, valamint a részükre nyújtható támogatásokról szóló 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet, és az azt módosító 80/2004. (IX. 22.) Korm. rendelet és 157/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet; b) a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsõfokú tanulmányainak egyes kérdéseirõl szóló 157/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet, és az azt módosító 115/2002. (V. 15.) Korm. rendelet és 76/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet; c) az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjérõl és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 95/2005. (V. 21.) Korm. rendelet 11. §-a; d) a doktori képzésrõl és a doktori fokozatszerzésrõl szóló 51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 3–16. §-ai és 42. §-a; e) a hallgatói sport- és kulturális normatíva elosztásáról szóló 22/2001. (VII. 18.) OM rendelet; f) a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerrõl szóló 12/2001. (IV. 28.) OM rendelet, valamint az azt módosító 16/2003. (VI. 7.) OM rendelet és 22/2005. (VII. 26.) OM rendelet; g) a felsõoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történõ finanszírozásáról szóló 8/2005. (I. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 52/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 7. §-ának (2)–(3) bekezdése. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter
8028
MAGYAR KÖZLÖNY Melléklet a 175/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelethez
Kollégiumi alapszolgáltatások, valamint a kollégium használatára vonatkozó egyes szabályok 1. A kollégiumi alapszolgáltatás keretében a felsõoktatási intézmény az alábbi eszközöket és lehetõségeket köteles biztosítani a kollégiumban lakó hallgató részére: a) ágy, b) asztal, szék, ruhásszekrény, c) paplan, párna, d) fürdõhelyiségek, illemhelyek, e) évi két alkalommal a kollégium épületének nagytakarítása, f) évi egy alkalommal az egészségügyi helyiségek higiéniai festése, g) szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az épület rovar- és kártevõ-mentesítése, h) hûtõgéphasználat (25 l/fõ hûtõtérfogattal), i) hideg- és melegvíz-használati lehetõség, j) fõzési és ételmelegítési lehetõség (25 fõre 1 db 1000 W-os fõzõlap), k) tanulószoba, l) elektromos áram: – a kollégium alapfeladatainak (pl. közterületek, vizesblokkok, konyhák, mosókonyhák, tanulószobák stb.) ellátásához szükséges áramellátás, – a kollégiumi szobákban a hûtõgépek, hajszárítók és a 200 W alatti elektromos teljesítményû nem hõfejlesztõ eszközök (tv, videó, kávé- és teafõzõ, villanyborotva, szórakoztató elektronikai eszközök, kis fogyasztású háztartási eszközök) használatához szükséges áramellátás (a világítás 100 W alatti teljesítményû fogyasztókkal), – hallgatói tulajdonú számítógépek használatának áramellátása, m) fûtés biztosítása, n) mosási és vasalási lehetõség (100 fõre 5 kg ruha mosóteljesítményû automata mosógép), o) lehetõség szerint hallgatónként egy internet-hozzáférési végpont, de legalább kollégiumonként egy, a hallgatók által térítésmentesen igénybe vehetõ számítógépterem, p) a hallgatók ki- és beléptetésekor a szükséges ellenõrzéseket elvégzõ éjjel-nappali portaszolgálat vagy beléptetõ rendszer, q) közös használatú helyiségek és vizesblokkok takarítása, r) liftekkel felszerelt épületben azok üzemeltetése, s) lehetõség szerint hallgatónként min. 7 m2 nettó lakóterület, közösségi és tanulóhelyiség úgy, hogy a közös légtérben (lakóterületenként) elhelyezhetõ hallgatók száma legfeljebb 4 fõ legyen. 2. A kollégiumban elhelyezést nyert hallgató saját tulajdonú elektromos berendezésének – a személyi számító-
2006/102. szám
gép és a szórakoztató elektronikai eszközök, valamint a kis fogyasztású háztartási eszközök kivételével – üzemeltetésére a kollégium vezetõjének elõzetes engedélye alapján jogosult. A hallgatónak a használatnál figyelembe kell vennie a tûz-, baleset- és érintésvédelmi elõírásokat. A felsõoktatási intézmény az engedélyhez kötött elektromos berendezést mûködtetõ hallgatót a megfelelõ elektromos fogyasztási díj megfizetésére kötelezheti.
A Kormány 176/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelete a lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvény végrehajtásáról A lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 37. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § Az Ltv. 7. §-ában meghatározott nyilvántartást vezetõ szerv a Központi Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
2. § A lobbisták nyilvántartása tartalmazza a) a lobbista nevét, b) a lobbista születési helyét, idejét, lakcímét, a felsõfokú végzettségét igazoló okiratának számát, c) a lobbista nyilvántartásba vételének idõpontját, amennyiben korábban már szerepelt a nyilvántartásban, akkor annak az idõpontját is és a korábbi nyilvántartásból való törlés okát, d) azon lobbiszervezetek nevét, amelyek megbízása alapján a lobbista lobbitevékenységet folytat, e) a lobbista lobbiigazolványának sorszámát, f) a lobbista lobbiigazolványa visszavonásának idõpontját.
3. § A lobbiszervezetek nyilvántartása tartalmazza a) a lobbiszervezet nevét, b) a lobbiszervezet székhelyét,
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) a lobbiszervezet képviseletére jogosultak nevét, lakcímét, d) azon lobbisták nevét, akik a lobbiszervezet megbízása alapján lobbitevékenységet folytatnak, e) azon személyek nevét, akik a lobbiszervezet személyes közremûködõ tagjai vagy bármilyen szerzõdéses kapcsolatban állnak a lobbiszervezettel, és közeli hozzátartozóik az Ltv. alapján nem folytathatnak lobbitevékenységet, f) nyilvántartásba vételének idõpontját, amennyiben korábban már szerepelt a nyilvántartásban, akkor annak az idõpontját is és a korábbi nyilvántartásból való törlés okát, g) a lobbiszervezet regisztrációs számát.
4. § (1) A természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, amely a Hivataltól nyilvántartásba vételét kéri, írásban nyilatkozik arról, hogy a nyilvántartásba vételének az Ltv. szerint nincsen akadálya. (2) A Hivatal bejelentés alapján és hivatalból is vizsgálhatja, hogy a nyilvántartásba vett lobbista esetében nem áll-e fenn az Ltv.-ben rögzített összeférhetetlenségi ok.
5. § (1) A Hivatal a lobbista Ltv. 30. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatójának beérkezésétõl számított 30 napon belül összeveti a lobbista tájékoztatóját a lobbitevékenységgel érintett közhatalmi döntést hozó szerv Ltv. 30. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatójával. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tájékoztatók egy adott lobbitevékenységgel kapcsolatban eltérõ adatokat vagy állításokat tartalmaznak, a Hivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései alapján köteles az Ltv. 16. § (2) bekezdése szerinti döntés meghozatalához szükséges tényállást tisztázni.
6. § (1) Amennyiben a Hivatal a lobbitevékenységgel érintett közhatalmi döntést hozó szerv Ltv. 30. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatójából, bejelentés alapján vagy bármely más módon arról értesül, hogy a természetes vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet úgy végzett vagy végez lobbitevékenységet, hogy nem szerepel a nyilvántartásban, köteles a közigaz-
8029
gatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései alapján az Ltv. 33. §-a szerinti bírság kiszabásához szükséges tényállást tisztázni, és indokolt esetben a bírságot kiszabni. (2) Az Ltv. 33. §-a szerinti bírság az alapbírság és az azt módosító tényezõkhöz hozzárendelt szorzószám szorzataként kiszámított bírságösszeg. (3) Utólagos elszámolással a beszedett bírság 20%-a a Hivatalt illeti, míg a fennmaradó rész a központi költségvetés bevételét képezi. A Hivatal a bírságból származó bevételét az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet 5. §-ában szereplõ feladatainak végrehajtására fordítja.
7. § (1) A Hivatal a bírság összegének megállapítására vonatkozó eljárása során elõbb az alapbírság összegét határozza meg, amelynek során figyelembe veszi az Ltv. 33. § (2) bekezdésében foglaltakat. (2) Az alapbírság meghatározását követõen az e rendelet alapján elõírt módosító tényezõk szorzószámával az alapbírságot meg kell szorozni. (3) Ha több módosító tényezõ szorzószámainak alkalmazására is sor kerülhet, a szorzószámokat össze kell adni, és az így kapott emelt szorzószámmal kell az alapbírságot megszorozni.
8. § Az alapbírságot a) az Országgyûlés hatáskörébe tartozó döntés befolyásolására irányuló, nyilvántartásba vétel nélkül folytatott lobbitevékenység esetén 5-ös, b) a Kormány hatáskörébe tartozó döntés befolyásolására irányuló, nyilvántartásba vétel nélkül folytatott lobbitevékenység esetén 4-es, c) a Kormány tagjának a hatáskörébe tartozó döntés befolyásolására irányuló, nyilvántartásba vétel nélkül folytatott lobbitevékenység esetén 3-as, d) a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó döntés befolyásolására irányuló, nyilvántartásba vétel nélkül folytatott lobbitevékenység esetén 2-es, e) olyan személy esetén, aki annál a közhatalmi döntést hozó szervnél folytat nyilvántartásba vétel nélkül lobbitevékenységet, amelynél közeli hozzátartozója vezetõ tisztséget tölt be 3-as, f) olyan személy esetén, aki annál a közhatalmi döntést hozó szervnél folytat nyilvántartásba vétel nélkül lobbitevékenységet, amelynél az ezt megelõzõ 2 évben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt, 3-as,
8030
MAGYAR KÖZLÖNY
g) a lobbitevékenységtõl eltiltás hatálya alatt álló személy esetén 5-ös szorzószámmal kell megszorozni.
9. § A bírság kiszabásáról szóló határozat rendelkezõ részében rendelkezni kell arról, hogy a bírságot milyen számlaszámra kell a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 15 napon belül befizetni.
2006/102. szám
esetén az új igazolványt is), azt tulajdonosának az átvétel igazolása mellett átadja vagy, ha azt a lobbista írásban kéri, számára postai úton megküldi, b) a lobbista bejelentése alapján gondoskodik az igazolvány kicserélésérõl, amennyiben annak adataiban változás történt, c) törvényben elõírt esetben az igazolványt bevonja, d) nyilvántartást vezet a kiállított igazolványokról, e) gondoskodik a bevont igazolvány megsemmisítésérõl.
10. §
14. §
A jogerõsen kiszabott bírság részletekben történõ megfizetésének engedélyezésére a Hivatal jogosult, kizárólag abban az esetben, ha ez a bírság megfizetését nem veszélyezteti.
Az igazolvány A/7 méretû (105×74,25 mm), laminált fóliával fedett papírkártya, melyen szerepel a) a lobbista neve, születési helye és ideje, továbbá lobbista minõségének megjelölése, b) a lobbista színes fényképe, c) a „LOBBIIGAZOLVÁNY”, a „Személyazonosításra alkalmas igazolvány felmutatásával együtt érvényes” és a „Központi Igazságügyi Hivatal (1116 Budapest, Hauszmann Alajos utca 1.)” feliratok, d) az igazolvány sorszáma, az igazolvány kiállításának helye és ideje, e) a Hivatal vezetõjének aláírása és pecsétje, valamint f) a „Tudnivalók: 1. A lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvény alapján a lobbista a lobbiigazolvány, valamint személyazonosításra alkalmas igazolvány felmutatásával a be- és kiléptetés rendjére vonatkozó elõírásoknak megfelelõen jogosult a lobbitevékenységgel érintett szervvel elõzetesen egyeztetett idõpontban a szerv helyiségeibe belépni. 2. Az igazolvány visszavonásig érvényes.” felirat.
11. § (1) A Hivatal a lobbisták nyilvántartásába felvételt nyert természetes személy részére a nyilvántartásba vételt követõ 15 napon belül az Ltv.-ben meghatározott adatokat tartalmazó lobbiigazolványt (a továbbiakban: igazolvány) állít ki. (2) Az igazolvány a lobbitevékenység folytatására való jogosultságot tanúsítja. (3) Az igazolvány a visszavonásáig érvényes. (4) A lobbista az igazolványt köteles megõrizni, és kérésre azt lobbista minõségének igazolása céljából bemutatni. (5) A lobbistának az igazolvány elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését, illetve az igazolványban szereplõ adatának megváltozását 15 napon belül jelentenie kell a Hivatal részére, egyidejûleg a megrongálódott vagy az egyébként adatváltozással érintett igazolványt át kell adnia. (6) Az igazolványt a Hivatalban kell átvenni, az átvétel idõpontjáról és helyérõl a lobbista a Hivataltól értesítést kap, kivéve, ha írásban kéri az igazolvány postai úton történõ megküldését.
12. § A lobbista egyidejûleg csak egy igazolvánnyal rendelkezhet.
13. § A Hivatal a) kiállítja az igazolványt (ideértve az igazolvány elvesztésének, megrongálódásának, megsemmisülésének
15. § (1) Az igazolvány kiállításáért 5000 Ft díjat kell fizetni. (2) A díjat a Hivatalnak a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00285850-00000000 számú számlájára banki átutalással vagy postai készpénzátutalási megbízással kell befizetni. (3) A „310” technikai azonosító kódot a banki vagy postai készpénzátutalási megbízáson fel kell tüntetni. (4) A díj megfizetését a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásakor a bankszámla megterhelését tartalmazó napi bankkivonattal, a postai készpénzátutalási megbízás feladást igazoló szelvényrészével vagy ezek másolatával igazolni kell.
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(5) A díj nem téríthetõ vissza akkor sem, ha a nyilvántartásba vételi kérelmet visszavonták, továbbá, ha azt a Hivatal elutasítja, vagy az eljárást megszünteti. (6) Ismételten benyújtott kérelem esetén a díjat ismételten meg kell fizetni. (7) Túlfizetés esetén a díjtöbbletet hivatalból vagy kérelemre vissza kell téríteni a túlfizetés észlelését vagy a kérelem beérkezését követõ 30 napon belül. (8) Ha a visszatérítés kérelemre történik, a kérelemben meg kell jelölni a számlatulajdonos nevét, a számlaszámot vagy a postai címet, ahová a kérelmezõ a visszatérített összeg utalását kéri. A díj visszatérítését a Hivatal a kérelmezõ által megjelölt számlaszámra banki átutalással vagy a postai címre kiutalással teljesíti. (9) Hivatalból történõ visszatérítés esetén a Hivatal a bankszámla megterhelését tartalmazó napi bankkivonat, a postai készpénzátutalási megbízás feladást igazoló szelvényrész vagy ezek másolatán feltüntetett bankszámlaszámra banki átutalással vagy az azon feltüntetett címre történõ kiutalással teljesíti.
16. § A Hivatal a lobbisták, illetve a lobbiszervezetek általa kezelt adatait a nyilvántartásból történõ törlés idõpontjától számított 10 évig tárolja, ezt követõen gondoskodik az adatok törlésérõl.
8031 19. §
(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2006. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet 17. §-a 2007. január 1-jén lép hatályba. A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter
A Kormány 177/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelete az Országos Fogyatékosügyi Tanács szervezetének és mûködésének részletes szabályairól szóló 67/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet módosításáról A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:
17. § 1. § A biztonsági okmányok védelmének rendjérõl szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében „A biztonsági okmányok III. 1. Személyi és jogosultságot igazoló okmányok” címû része az „1.91. Lobbiigazolvány” szövegrésszel egészül ki.
18. § Az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet 5. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A Központi Igazságügyi Hivatal a lobbitevékenység ellenõrzésével kapcsolatban a) nyilvántartást vezet a lobbistákról, b) nyilvántartást vezet a lobbiszervezetekrõl, c) megvizsgálja, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem megfelel-e a lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) elõírt feltételeknek, és elbírálja a nyilvántartásba vételi kérelmeket, d) ellátja az Ltv.-ben a nyilvántartást vezetõ szerv hatáskörébe utalt feladatokat.”
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács szervezetének és mûködésének részletes szabályairól szóló 67/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az Országos Fogyatékosügyi Tanácsnak (a továbbiakban: Tanács) a Fot. 25. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti tagjai a következõk: a) a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), b) az Egészségügyi Minisztérium, c) az Egyenlõ Bánásmód Hatóság, d) a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, e) a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, f) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, g) a Külügyminisztérium, h) a Miniszterelnöki Hivatal, i) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, j) az Oktatási és Kulturális Minisztérium, k) az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, l) a Pénzügyminisztérium képviselõje.”
8032
MAGYAR KÖZLÖNY 2. §
Az R. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A meghívókat és az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot elektronikus úton úgy kell megküldeni a tagoknak, hogy azt az ülés napja elõtt legalább öt munkanappal megkaphassák. Sürgõs esetben az elnök a felkészülési idõt legfeljebb három munkanapra lerövidítheti, ezt azonban a meghívóban jeleznie kell. A meghívót és az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot a minisztérium honlapján közzé kell tenni.”
3. § Az R. 4. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Határozatképtelenség esetén az ülést változatlan napirenddel legkorábban az ülést követõ napra, legkésõbb az ülést követõ nyolcadik napra újra össze kell hívni.”
4. § Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Fot. 25. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti tag az adott kormányzati szerv vezetõje által kijelölt legalább szakállamtitkári besorolású személy, illetve az Egyenlõ Bánásmód Hatóság és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség esetén legalább elnökhelyettesi kinevezéssel rendelkezõ személy.”
5. § (1) Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Tanács a döntéseit – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – egyszerû szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlõség esetén a levezetõ elnök szavazata dönt.” (2) Az R. 6. §-a (2) bekezdésének bevezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A Tanács a szavazatok legalább kétharmados többségével dönt”
6. § Az R. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § (1) A Tanács ülésérõl hangfelvétel készül, amelynek alapján a Tanács titkára gondoskodik a jegyzõkönyv megírásáról.
2006/102. szám
(2) A jegyzõkönyv tartalmazza a) az ülés helyét, idejét, napirendjét, b) a határozatképességre vonatkozó utalást, c) az ülés menetének rövid leírását, d) a felszólalások lényegét, e) a szavazati arányt, f) a Tanács döntéseinek szó szerinti szövegét, g) az esetleges kisebbségi véleményt. (3) A Tanács ülését követõ három munkanapon belül a Tanács tagjai számára a) a Tanács ülésérõl készült hangfelvételt hozzáférhetõvé kell tenni, b) a jegyzõkönyvet elektronikus úton meg kell küldeni. (4) A jegyzõkönyvet a jegyzõkönyv készítõje és a levezetõ elnök írja alá. A jegyzõkönyvhöz mellékelni kell a jelenléti ívet, az 5. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazásokat és a jegyzõkönyvhöz esetlegesen tett észrevételeket.”
7. § Az R. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § (1) A jegyzõkönyvet az aláírását követõ három munkanapon belül a minisztérium honlapján közzé kell tenni. (2) A jegyzõkönyvet a Tanács ülését követõ öt évig meg kell õrizni.”
8. § (1) Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Tanács féléves munkatervet és éves munkatervi beszámolót készít. A munkatervben fel kell tüntetni a várhatóan véleményezésre kerülõ jogszabálytervezetek jegyzékét.” (2) Az R. 9. §-a a következõ (4)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Tanács kezdeményezi a jogszabály elõkészítõjénél a fogyatékos személyeket érintõ jogszabályok tervezeteinek a Tanács részére véleményezés céljából történõ megküldését. (5) A Tanács ülésén véleményezi a fogyatékos személyeket érintõ jogszabályok tervezeteit, amelyeket a Tanács titkára a meghívóval együtt elektronikus úton megküld a Tanács tagjainak. A Tanács véleményére a Tanács döntésére vonatkozó rendelkezések az irányadóak. (6) Ha a véleményezési határidõ nem teszi lehetõvé a jogszabálytervezetnek a Tanács ülésén való megvitatását, a Tanács titkára errõl a jogszabálytervezet elektronikus úton történõ megküldésével egyidejûleg értesíti a Tanács tagjait. A Tanács tagjai ebben az esetben külön-külön
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
véleményezik a jogszabálytervezetet. A véleményeket a Tanács titkára összegezi, az ellentmondó álláspontokat egyezteti, az egyeztetett véleményt továbbítja a jogszabály elõkészítõjének, illetõleg gondoskodik az egyeztetett véleménynek a minisztérium honlapján történõ közzétételérõl.”
9. § Az R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A titkár feladata a) a Tanács összehívásával kapcsolatos ügyviteli, adminisztrációs feladatok ellátása, b) a Tanács üléseinek elõkészítése (idõpont egyeztetése, meghívók elküldése, a meghívónak és a napirendi javaslatnak a minisztérium honlapján történõ közzététele), c) a Tanács üléseirõl készült hangfelvétellel és jegyzõkönyvvel kapcsolatos feladatok ellátása (a jegyzõkönyvtervezet elkészítésérõl való gondoskodás, a hangfelvétel és a jegyzõkönyvtervezet rendelkezésre bocsátása, a végleges jegyzõkönyv elkészítésérõl való gondoskodás, a jegyzõkönyvnek a minisztérium honlapján történõ közzététele, a jegyzõkönyv megõrzése), d) a jogszabálytervezetek véleményezésével kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása, e) a Tanács mûködésével kapcsolatban keletkezett dokumentumok kezelése, f) a Tanács mûködtetésével kapcsolatos egyéb feladatok ellátása.”
10. § Az R. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) A Tanács tagjait díjazás nem illeti meg, a delegált tagok azonban írásban kérhetik a Tanács ülésén való részvétellel kapcsolatos alábbi igazolt költségeik megtérítését: a) jeltolmács és személyi segítõ költsége, b) útiköltség, parkolással felmerülõ költségek. (2) A delegálással kapcsolatos egyéb költségek a delegáló szervezeteket terhelik.”
11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. a) 6. §-ának (3) bekezdése, valamint b) 13. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
8033
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. a) 3. §-a (1) bekezdésének második mondatában „az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrész helyébe „a szociális és munkaügyi miniszter”, b) 5. §-ának (1) bekezdésében a „helyettes államtitkári” szövegrész helyébe a „szakállamtitkári”, c) 5. §-ának (4) bekezdésében a „(pl. jeltolmács)” szövegrész helyébe a „(pl. személyi segítõ, jeltolmács)”, d) 10. §-a (1) bekezdésének második mondatában „az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe „a minisztérium” szövegrész lép. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter
A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter 59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelete a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló 65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet módosításáról Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (3) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el: 1. § A természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló 65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) E rendelet elõírásait a palackozásra és élelmiszerként emberi fogyasztásra kerülõ természetes ásványvíz, forrásvíz, ivóvíz, valamint a dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz elõállítására és forgalomba hozatalára kell alkalmazni.”
8034
MAGYAR KÖZLÖNY 2. §
(1) Az R. 2. §-a a) pontjának 3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. § E rendelet alkalmazásában: a) természetes ásványvíz: természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt, a 3. § szerint hivatalosan elismert víz, amely] „3. ásványianyag- és nyomelem-tartalma, valamint egyéb összetevõinek következtében egészségügyi szempontból elõnyös tulajdonságokkal rendelkezik, és egyértelmûen megkülönböztethetõ az ivóvíztõl,” (2) Az R. 2. §-ának e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. § E rendelet alkalmazásában:] „e) dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz: emberi fogyasztásra szánt víz, amelyet természetes ásványvíz, forrásvíz vagy ivóvíz – dúsításával, – ízesítésével, vagy – dúsításával és ízesítésével állítanak elõ.”
2006/102. szám
ványvizet, forrásvizet, illetve ivóvizet csak az adott vízre vonatkozó kezelési eljárásokkal szabad kezelni. (2) A dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz minõségére és mikrobiológiai állapotára az alapanyagaként felhasznált vízre vonatkozó elõírások érvényesek. (3) A dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz jelölésének tartalmaznia kell: a) az alapanyagaként felhasznált víznek megfelelõen a „természetes ásványvíz/forrásvíz/ivóvíz alapú ital” megnevezést, b) a dúsító-, illetve ízesítõanyagot, valamint a dúsításra, illetve ízesítésre való utalást, c) a szén-dioxid-tartalomra való utalást, valamint d) a természetes ásványvíz felhasználásával készült dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz esetén a 7. § (5)–(8) bekezdésében, a forrásvíz felhasználásával készült dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz esetén a 7. § (5) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltakat. (4) Tilos jelölésként, illetve a reklámokban olyan megnevezések, védjegyek, kereskedelmi nevek, márkanevek, illusztrációk, egyéb emblémák vagy más jelölések használata, amelyek alapján a dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz összetéveszthetõ a természetes ásványvízzel vagy a forrásvízzel.”
3. § Az R. 3. §-ának (6)–(8) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(6) A harmadik országban kinyert természetes ásványvizet az OGYFI akkor ismeri el, ha a kérelmezõ benyújtotta a harmadik országban hatáskörrel rendelkezõ hatóság igazolását arról, hogy a természetes ásványvíz megfelel a (4) bekezdésben elõírt követelményeknek, és a harmadik ország rendszeresen ellenõrzi a 6. §-ban foglalt elõírások betartását. (7) A (6) bekezdés szerinti elismerés öt évre szól. Az elismerést az OGYFI az elismerési eljárás megismétlése nélkül kérelemre további öt évre meghosszabbítja, amennyiben a kérelmezõ az elismerési idõ lejárta elõtt a (6) bekezdés szerinti igazolást ismételten beszerzi és benyújtja. (8) A természetes ásványvíz elismerését, illetve az elismerés visszavonását a természetes ásványvíz nevének, a forrás, illetve a kút nevének (jelének), a vízkivételi hely nevének és az országos kútkataszteri számának megjelölésével az OGYFI az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.”
5. § Az R. 15. §-a helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép: „Az Európai Unió jogának való megfelelés 15. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 80/777/EGK irányelve (1980. július 15.) a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl, b) az Európai Parlament és a Tanács 96/70/EK irányelve (1996. október 28.) a tagállamok természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló 80/777/EGK tanácsi irányelv módosításáról, c) a Bizottság 2003/40/EK irányelve (2003. május 16.) a természetes ásványvizek jegyzékének, koncentrációs határértékeinek és címkézési követelményeinek, valamint a természetes ásványvizek és forrásvizek ózonnal dúsított levegõvel való kezelésére vonatkozó feltételeknek a megállapításáról.”
4. § Az R. 12. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõk rendelkezések lépnek: „Dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz 12. § (1) A dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz készítéséhez alapanyagként felhasznált természetes ás-
6. § Az e rendeletben meghatározott technikai jellegû elõírásoknak nem kell megfelelnie azon dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített vizeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítot-
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tak elõ, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elõ, az ott irányadó elõírásoknak megfelelõen, feltéve, hogy az irányadó elõírások az egészség és a fogyasztók védelme vonatkozásában az e rendeletben meghatározottal egyenértékû védelmet nyújtanak. 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, egyidejûleg az R. 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 2. §-ának f) pontja, 11. §-ának (2) bekezdése és (3) bekezdésének b) pontja, valamint 13. §-a hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 11. §-ának (4) bekezdésében az „állítások” szó helyébe a „jelölések” szó lép. (3) Az e rendelet hatálybalépése elõtt legyártott csomagolóanyagok a hatálybalépés napjától számított egy évig használhatók fel. A rendelet hatálybalépését megelõzõen csomagolt és jelöléssel ellátott termékek minõségmegõrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók. (4) A rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént.
8. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 80/777/EGK irányelve (1980. július 15.) a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl, b) az Európai Parlament és a Tanács 96/70/EK irányelve (1996. október 28.) a tagállamok természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló 80/777/EGK tanácsi irányelv módosításáról, c) a Bizottság 2003/40/EK irányelve (2003. május 16.) a természetes ásványvizek jegyzékének, koncentrációs határértékeinek és címkézési követelményeinek, valamint a természetes ásványvizek és forrásvizek ózonnal dúsított levegõvel való kezelésére vonatkozó feltételeknek a megállapításáról. Gráf József s. k.,
Dr. Molnár Lajos s. k.,
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
egészségügyi miniszter
Csizmár Gábor s. k., szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár
8035
Az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a pénzügyminiszter 15/2006. (VIII. 14.) IRM–PM együttes rendelete a személyes költségmentesség alkalmazásáról a büntetõeljárásban címû 9/2003. (V. 6.) IM–BM–PM együttes rendelet módosításáról A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a legfõbb ügyésszel egyetértésben – a következõket rendeljük el: 1. § A személyes költségmentesség alkalmazásáról a büntetõeljárásban címû 9/2003. (V. 6.) IM–BM–PM együttes rendelet (a továbbiakban: Bszkr.) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a Be. szerint az eljárásban védõ részvétele kötelezõ és a terhelt részére már rendeltek ki védõt, a személyes költségmentesség engedélyezése napjától a kirendelt védõ díját és költségét a Be. 74. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében az állam viseli.”
2. § A Bszkr. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a személyes költségmentesség feltételei már az engedélyezéskor sem álltak fenn, a személyes költségmentesség megvonásának kérdésében hozott határozat hatálya visszahat az engedélyezés idõpontjára. A bíróság a határozatában felhívja a pótmagánvádlót, hogy a büntetõeljárás során keletkezett iratokról kiadott másolat illetékét a határozat jogerõre emelkedésétõl számított nyolc napon belül, leletezés terhe mellett rója le.”
3. § A Bszkr. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § (1) A személyes költségmentesség megvonása esetén, ha a terhelt részére a Be. 48. §-ának (2) bekezdése, illetve a Be. 74. §-ának (3) bekezdése alapján rendeltek ki védõt, a terheltet a határozatban tájékoztatni kell arról, hogy védelmérõl a továbbiakban meghatalmazás útján gondoskodhat. Ezzel egyidejûleg a védõ kirendelését vissza kell vonni, kivéve, ha a Be. szerint az eljárásban védõ részvétele kötelezõ, vagy a védõ kirendelésére a Be. 48. §-ának (3) bekezdése alapján került sor.
8036
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Ha a védõ kirendelésének visszavonására azért nem kerül sor, mert a Be. szerint az eljárásban védõ részvétele kötelezõ, illetõleg szükséges, a terheltet a 9. § (1) bekezdése esetén a megvonás idõpontjától kezdõdõen, a 9. § (2) bekezdése esetén pedig az engedélyezés idõpontjától visszamenõlegesen terheli a kirendelt védõ díja és költsége, amennyiben a bûnügyi költség megfizetésére kötelezik. (3) A személyes költségmentesség megvonása esetén, ha a pótmagánvádló részére képviselõt rendeltek ki, a határozatban fel kell hívni arra, hogy ügyvédi képviseletérõl a határozat jogerõre emelkedésének napjától számított nyolc napon belül gondoskodjék, és fel kell hívni a figyelmét ennek elmulasztásának következményére [Be. 343. § (2) bek.]. Ezzel egyidejûleg a képviselõ kirendelését vissza kell vonni. (4) A 9. § (2) bekezdése esetén a pótmagánvádló a kirendelt képviselõnek az engedélyezés idõpontjától az engedély megvonásának idõpontjáig felmerült díját és költ-
2006/102. szám
ségét akkor köteles megtéríteni, ha a bûnügyi költség viselésére kötelezik (Be. 344. §).”
4. § A Bszkr. melléklete helyébe az e rendelet szerinti melléklet lép.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba azzal, hogy 2006. szeptember 30-ig a Bszkr. e rendelet 4. §-ával hatályon kívül helyezett melléklete szerinti nyomtatvány is alkalmazható. Dr. Petrétei József s. k.,
Dr. Veres János s. k.,
igazságügyi és rendészeti miniszter
pénzügyminiszter
Melléklet a 15/2006. (VIII. 14.) IRM–PM együttes rendelethez „Melléklet a 9/2003. (V. 6.) IM–BM–PM együttes rendelethez Nyomtatvány személyes költségmentesség engedélyezéséhez NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL ÉS VAGYONI HELYZETRÕL Kérjük, olvassa el figyelmesen a hátoldalon lévõ tájékoztatót! Kérelmezõ
Kérelmezõ együtt élõ házastársa, élettársa, illetõleg eltartásáról gondoskodni köteles rokon (a családi kapcsolat megjelölésével)
1. Név (születési név is): 2. Születési hely és év: 3. Anyja születési neve: 4. Lakóhely címe: 5. Tartózkodási hely címe: 6. Családi állapota: 7. A ténylegesen eltartott hozzátartozók száma: A családi kapcsolat, illetõleg az eltartás alapjául szolgáló jogviszony megjelölése: 8. A személyi azonosító okmány száma és a kiállító hatóság megnevezése: 9. Foglalkozása: 10. Munkáltató megnevezése és címe: 11. Egyéni vállalkozónál a vállalkozói igazolvány száma: 12. Adóazonosító jel, illetõleg adószám: 13. Adóköteles jövedelme:
van – nincs
van – nincs
van – nincs
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Kérelmezõ
8037 Kérelmezõ együtt élõ házastársa, élettársa, illetõleg eltartásáról gondoskodni köteles rokon (a családi kapcsolat megjelölésével)
14. Az ingatlan, amelyben lakik: saját tulajdon, bérlet, szívességi lakáshasználat v. egyéb jogviszony 15. Egyéb vagyona:
van – nincs
van – nincs
van – nincs
igen – nem
igen – nem
igen – nem
16. Egyéb vagyonának megnevezése és forgalmi értéke: 17. Az egyéb vagyontárgy(ak) közül a munkavégzéshez szükséges(ek): 18. Származott-e adóköteles bevétele ingatlan értékesítésébõl: 19. Milyen jövedelemmel rendelkezik, illetõleg milyen rendszeres pénzbeli juttatásban részesül (jogcíme): 20. Összes keresete, járandósága nettó összege: (a rendszeresség megjelölésével)
Ft heti / havi / éves bontásban
..........................., 20..... év ............... hó ................ nap. .......................................................... (a kérelmezõ aláírása) Kérelmezõ együtt élõ házastársa, élettársa, illetõleg eltartásáról gondoskodni köteles rokon (a családi kapcsolat megjelölésével) aláírásával hozzájárulását adja ahhoz, hogy személyes adatait a személyes költségmentesség elbírálása céljából a nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság felhasználja. ......................................................... aláírás .......................................................... aláírás Tájékoztató a melléklet szerinti nyomtatványhoz 1. A személyes költségmentesség engedélyezésének feltétele: I. A kérelmezõ, ha egyedülélõ (a háztartásban egyedül élõ személy) az egy hónapra esõ jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kétszeresét, illetõleg közös háztartásban élõk (egy lakásban életvitelszerûen együttlakó személyek) esetén az igazolt eltartott személyek számára is figyelemmel, a háztartásban az egy fõre jutó jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. E feltételnek a kérelmezõ eltartására köteles hozzátartozója tekintetében is teljesülnie kell. A háztartáshoz azokat a személyeket is hozzá kell számítani, akiknek az eltartásáról a kérelmezõ gondoskodik. II. A kérelmezõ vagy az eltartására köteles hozzátartozója és a vele közös háztartásban élõ házastársa, illetve élettársa a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon, a megélhetéséhez szükséges termelõ- és munkaeszközön kívül, és azon az ingatlanon, amelyben lakik, egyéb vagyontárggyal ne rendelkezzen.
2. Személyes költségmentesség iránti kérelmet a terhelt és a védõ a vádemelést megelõzõen az eljáró nyomozó hatóságnál; a vádemelést követõen a bíróságnál nyújthatja be, legkésõbb a vádirat közlésétõl számított tizenöt napon belül. A pótmagánvádló kérelmét az ügyben addig eljárt bírósághoz terjesztheti elõ a vádindítvány benyújtásával egyidejûleg. A határidõ elmulasztása miatt a kérelmezõ igazolással élhet. Ezt követõen csak abban az esetben terjeszthetõ elõ a kérelem, ha az eljárást távollévõ terhelttel szemben folytatták le, a tárgyalásra szóló idézés kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül, továbbá, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be, az ettõl számított tizenöt napon belül. 3. A személyes költségmentesség iránti kérelemhez csatolni kell a kitöltött nyomtatványt, kivéve, ha a kérelmezõ kiskorú és átmeneti vagy tartós gondozásba vették; illetõleg ha a kérelmezõ vagy az eltartására köteles hozzátartozója idõskorúak járadékában, illetve rendszeres szociális segélyben részesül; illetõleg ha a kérelmezõ hajléktalan. 4. A nyomtatványt a kérelmezõ – kiskorú vagy cselekvõképtelen, illetve korlátozott cselekvõképes sze-
8038
MAGYAR KÖZLÖNY
mély helyett törvényes képviselõje – tölti ki és írja alá. A hozzátartozó aláírásával hozzájárulását adja ahoz, hogy vagyoni helyzetére is kiterjedõ személyes adatait a személyes költségmentesség elbírálása céljából a nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság felhasználja. A nyilatkozat valóságtartalmáért annak aláírója tartozik felelõsséggel. Valótlan tartalmú nyilatkozatnak, illetõleg valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratnak vagy igazolásnak jogtalan haszonszerzési célzattal történõ benyújtását a törvény bünteti. 5. A személyi és lakcím adatokat a személyazonosságot és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján kell a megfelelõ rovatokba beírni. A kitöltés alapjául szolgáló hatósági igazolvány számát és a kiállító hatóságot is meg kell jelölni. Egyes személyes körülmények igazolására, így pl. tartási kötelezettség teljesítése, az ezt megállapító hatósági, bírósági határozatot vagy szerzõdést a nyomtatványhoz egyidejûleg csatolni kell. Az eltartásra szoruló gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a nagykorú gyermeknél az iskolalátogatási igazolását is csatolni kell. 6. Az egyéb vagyontárgyak között kell feltüntetni azon az ingatlanon kívül, amelyben kérelmezõ életvitelszerûen lakik, meglévõ egyéb ingatlant, a gépjármûvet, az értékpapírokat (kötvény, letéti jegy, részvény, kárpótlási jegy, befektetési jegy stb.), takarékbetétet, a gazdasági társaságban (szövetkezetben) fennálló üzletrészt, valamint egyéb nagy értékû ingóságokat (festmény, ékszer stb.). Külön pontban kell nyilatkozni arról, hogy a vagyontárgyak közül melyik szolgál munkavégzés eszközéül. 7. Nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmezõ vagy hozzátartozója milyen jövedelemmel rendelkezik, vagy milyen rendszeres pénzbeli juttatásban részesül. A jogcím alatt kell nyilatkozni arról, hogy a jövedelem milyen jogviszonyból származik, pl. munkaviszony, vállalkozói tevékenység, megbízási jogviszony, illetõleg, hogy mi a pénzbeli juttatás jogalapja, így pl. ösztöndíj, szakképzési hozzájárulás, nyugellátás, társadalombiztosítás keretében járó ellátás, állami vagy önkormányzati szociális ellátás keretében nyújtott pénzbeli támogatás, tartásdíj, eltartási szerzõdés, életjáradék stb. Itt kell nyilatkozni arról, ha a kérelmezõ alkalmi munkákból tartja fenn önmagát. 8. Nyilatkozni kell továbbá az összes kereset, illetve járandóság nettó összegérõl, megjelölve ennek rendszerességét, illetve, hogy milyen idõszakra lett kiszámítva (heti, havi, évi). 9. A jövedelem, illetõleg az egyéb rendszeres pénzbeli juttatás mértékére vonatkozóan az alábbi igazolásokat vagy okiratokat kell a nyomtatványhoz csatolni a jövedelem vagy a pénzbeli juttatás jogcímének függvényében: – ha a kérelmezõ vagy a hozzátartozója munkaviszonyban áll, a kérelem benyújtásának idõpontjában megilletõ havi nettó keresetét a munkáltató igazolja,
2006/102. szám
– ha a kérelmezõ vagy a hozzátartozója nem munkaviszony alapján jut jövedelemhez, a díjazás alapjául szolgáló szerzõdés másolatával; egyéni vállalkozó esetében a kérelem benyújtását megelõzõ három hónapban elszámolt vállalkozói kivétre vonatkozó kiadási pénztárbizonylat másolatával vagy a folyószámla-kivonattal kell igazolnia a jövedelmét, – ha a kérelmezõ vagy a hozzátartozója ösztöndíjban, szakképzéssel összefüggõ juttatásban, nyugellátásban vagy a társadalombiztosítás alapján járó ellátásban részesül, a járandóság összegét az ezt feltüntetõ utolsó postai szelvénnyel vagy folyószámla-kivonattal kell igazolni, – ha a kérelmezõ vagy hozzátartozója munkanélküli járadékban vagy egyéb rendszeres szociális juttatásban részesül, a folyósítás idõtartamát és a szociális juttatás összegét munkanélküli kérelmezõ esetében a lakóhely szerint illetékes Munkaügyi Központ Kirendeltsége, egyébként a lakóhely szerinti önkormányzati szerv igazolja. Egyéb rendszeres pénzbeli juttatás esetén az ellátás összegét megállapító határozat kiadmányát vagy az errõl szóló szerzõdést kell becsatolni. 10. A nyomtatványt és a csatolandó igazolásokat a kiállítástól számított 60 napon belül lehet felhasználni. 11. A kérelmezõ köteles bejelenteni minden olyan a saját, illetõleg hozzátartozója jövedelmi-vagyoni, illetõleg személyi körülményeiben bekövetkezett változást, amely a személyes költségmentesség feltételeit érinti. A bíróság, illetõleg az ügyész a személyes költségmentesség feltételeinek fennállását szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja. 12. Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-a (2) bekezdésének 22. pontja alapján a költségmentesség engedélyezésére irányuló eljárás, valamint a költségmentesség feltételei fennállásának igazolására kiállított irat tárgyánál fogva illetékmentes.”
Az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a pénzügyminiszter 16/2006. (VIII. 14.) IRM–PM együttes rendelete a büntetõeljárás során keletkezett iratokból másolat adásáról szóló 10/2003. (V. 6.) IM–BM–PM együttes rendelet módosításáról A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (2) bekezdésének m) pont-
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
8039
jában kapott felhatalmazás alapján – a legfõbb ügyésszel egyetértésben – a következõket rendeljük el:
lat kezdõ és befejezõ oldalszáma, a másolatért fizetett illeték összege, illetõleg a másolat kiadásának illetékmentessége, valamint a kiadás kelte kitûnjék.”
1. §
(3) Az R. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A másolatért – ha az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) másként nem rendelkezik – az Itv. mellékletének IV. címében meghatározott összegû illetéket kell megfizetni.”
A büntetõeljárás során keletkezett iratokból másolat adásáról szóló 10/2003. (V. 6.) IM–BM–PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A bírósági eljárásban a vádlott, a védõ, a fiatalkorú törvényes képviselõje, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és a felsoroltak képviselõje részére – ha a Be. eltérõen nem rendelkezik – a másolat kiadása nem korlátozható.”
3. § Az R. az e rendelet szerinti melléklettel egészül ki:
2. § 4. § (1) Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A másolatot fénymásoló, írógép vagy – a jogosult beleegyezése esetén – más technikai eszköz segítségével kell elkészíteni.” (2) Az R. 5. §-ának (3) bekezdése a következõ harmadik mondattal egészül ki: „A kiadott másolatról az ügyiratban elhelyezett jegyzéket kell vezetni oly módon, hogy abból a másolatot kérõ neve és eljárásjogi helyzete, az irat megnevezése, a máso-
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) Az R. hatálybalépésével egyidejûleg az R. 3. §-ának (2) bekezdésében a „Be. 70/B. §-ának” szövegrész helyébe a „Be. 70/C. §-ának” szövegrész lép.
Dr. Petrétei József s. k.,
Dr. Veres János s. k.,
igazságügyi és rendészeti miniszter
pénzügyminiszter
Melléklet a 16/2006. (VIII. 14.) IRM–PM együttes rendelethez „Melléklet a 10/2003. (V. 6.) IM–BM–PM együttes rendelethez Eljáró hatóság megnevezése Szerv megnevezése Szám: INGYENESEN KIADOTT IRATMÁSOLATOK JEGYZÉKE a Be. 70/B. §-ának (2) bekezdése, valamint az (5) bekezdésének a) pontja alapján, figyelemmel az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (2) bekezdésének e) pontjára, elsõ alkalommal – illetékmentesen – kiadott iratokról Az iratmásolatot kérõ neve és eljárásjogi helyzete
Az irat megnevezése, amelyrõl a másolatot kérték
Kezdõ és befejezõ oldalak száma
Dátum
Elektronikus formában történt-e az irat kiadása?
Átvevõ aláírása
,,
8040
MAGYAR KÖZLÖNY
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 17/2006. (VIII. 14.) IRM rendelete az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértõi Testület, valamint az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértõi Testület szervezetérõl és mûködésérõl Az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. §-a (6) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: A Szakértõi Testület feladatai 1. § (1) Az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértõi Testület és az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértõi Testület (a továbbiakban együtt: Szakértõi Testület) feladata, hogy bíróság és más hatóság kirendelésére vagy megbízás alapján a szakterületéhez tartozó szakkérdésekben szakvéleményt adjon. A Szakértõi Testület a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 111. §-ának (5) bekezdése szerint szakvéleményt adhat. (2) Az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértõi Testület az igazságügyi szakértõi szakterületekrõl, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekrõl szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott állategészségügy és 6. pontjában meghatározott élelmiszer-biztonság szakterületen felmerült szakkérdésben, az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértõi Testület az R. 4. számú mellékletében meghatározott egyéb mezõ- és erdõgazdasági, valamint élelmiszer-ipari szakterületeknek megfelelõ szakkérdésekben jár el.
A Szakértõi Testület szervezete
2006/102. szám 3. §
Az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértõi Testület legfeljebb 15, az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértõi Testület legfeljebb 55 tagból áll.
4. § (1) A Szakértõi Testület elnöke – ha a testületi tagok száma nem éri el a 3. §-ban meghatározott számot, és a mûködõképesség megõrzése érdekében szükséges – a 2. §-ban elõírt ötéves idõtartam lejártát megelõzõen javasolhatja újabb tag kinevezését. (2) Amennyiben a Szakértõi Testület tagjai közül a tagok valamelyikének kinevezése – annak lejártát megelõzõen – megszûnik, az újonnan kinevezett tag megbízatása az eredetileg kinevezett tag megbízatási idejének hátralévõ idõtartamára szól.
5. § A Szakértõi Testület nem igazságügyi szakértõ tagjai a szakértõi esküt az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter képviselõi elõtt teszik le.
6. § (1) A Szakértõi Testület tagjának megbízatása megszûnik, ha a) a megbízatásának idõtartama lejár, b) a megbízatását az igazságügyi és rendészeti miniszter a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben visszavonja, c) tagságáról lemond. (2) A Szakértõi Testület igazságügyi szakértõ tagjának a megbízatása az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen akkor is megszûnik, ha törölték az igazságügyi szakértõi névjegyzékbõl.
2. § A Szakértõi Testület tagjait a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara javaslata, valamint az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértõi Testület esetében az állatorvos-tudományi karral, az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértõi Testület esetében az agrárképzést folytató karokkal rendelkezõ egyetemek javaslata alapján az igazságügyi és rendészeti miniszter a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben ötévi idõtartamra nevezi ki.
7. § (1) A Szakértõi Testület elnökét és elnökhelyettesét öt évre az igazságügyi és rendészeti miniszter a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben nevezi ki a Szakértõi Testület tagjai közül. (2) A Szakértõi Testületet az elnök képviseli és irányítja. Távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén feladatait az elnökhelyettes látja el.
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 8. §
(1) A Szakértõi Testület titkárát (a továbbiakban: titkár) – a Szakértõi Testület elnökének javaslatára – öt évre az igazságügyi és rendészeti miniszter a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben nevezi ki a Szakértõi Testület tagjai közül. (2) A titkár a) ellátja a Szakértõi Testület ügyviteli feladatait, b) kapcsolatot tart a külsõ szakértõkkel, a Szakértõi Testület tagjaival és a megkeresõkkel, c) nyilvántartja, elszámolja a Szakértõi Testület díját, és az elnök döntése alapján gondoskodik a szakértõket megilletõ díj kifizetésérõl.
9. § A Szakértõi Testület elnökét, elnökhelyettesét és titkárát feladatainak ellátásáért a Szakértõi Testület ügyrendjében meghatározott mértékû tiszteletdíj illeti meg.
10. § A Szakértõi Testület elnökének, elnökhelyettesének és titkárának a tisztségére vonatkozó megbízatása megszûnik, ha a) tisztségviselõi megbízatásának idõtartama lejár, b) tisztségviselõi megbízatását az igazságügyi és rendészeti miniszter a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben visszavonja, c) tisztségviselõi megbízatásáról lemond, d) testületi tagságára vonatkozó megbízatása a 6. §-ban foglaltak alapján megszûnik.
11. § Az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértõi Testület székhelye: 1078 Budapest, István u. 2. Az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértõi Testület székhelye: 2100 Gödöllõ, Páter Károly u. 1.
8041
b) jóváhagyja a Szakértõi Testület elnöke által készített, a Szakértõi Testület éves munkájáról szóló beszámolót (a továbbiakban: éves beszámoló), c) ellátja az ügyrendben meghatározott egyéb feladatokat. (3) Az ügyrend elfogadásához és módosításához, továbbá az éves beszámoló jóváhagyásához a testületi tagok legalább felének egyetértése szükséges.
13. § (1) A Szakértõi Testület a tagok által elfogadott és az igazságügyi és rendészeti miniszter által jóváhagyott ügyrend szerint mûködik. (2) A Szakértõi Testület elnöke az éves beszámolót benyújtja az igazságügyi és rendészeti miniszternek. Az éves beszámolót meg kell küldeni a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, a Legfelsõbb Bíróság elnökének és a legfõbb ügyésznek. (3) A Szakértõi Testület tagjainak névsorát, ügyrendjét és az éves beszámolót az Igazságügyi Közlönyben, valamint a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõben közzé kell tenni.
A Szakértõi Testület eljárása 14. § (1) A Szakértõi Testület nevében a szakértõi véleményt a Szakértõi Testület elnöke által kijelölt három tagból álló eseti bizottság (a továbbiakban: eseti bizottság) adja. Indokolt esetben, különösen több szakterületet érintõ kirendelés vagy megbízás, valamint az ügy megítélésének bonyolultsága esetén öt tagból álló eseti bizottság is kijelölhetõ. Az eseti bizottság elnökét, továbbá az ügyet az eseti bizottság ülésére elõkészítõ elõadót a Szakértõi Testület elnöke jelöli ki. (2) A Szakértõi Testületet az egyes ügyekben az eseti bizottság elnöke képviseli.
A Szakértõi Testület mûködése 15. § 12. § (1) A Szakértõi Testület évente legalább egyszer teljes ülést tart. A teljes ülést a Szakértõi Testület elnöke hívja össze és vezeti. (2) A teljes ülés a) elfogadja és módosítja a Szakértõi Testület ügyrendjét,
(1) Ha a szakértõi vélemény kialakításához olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a Szakértõi Testület tagjai nem rendelkeznek, megfelelõ szakértelemmel rendelkezõ személy (a továbbiakban: külsõ szakértõ) az eseti bizottság tagjaként bevonható. Külsõ szakértõ bevonása esetén az eseti bizottság tagjainak többségét a Szakértõi Testület tagjai közül kell kijelölni.
8042
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/102. szám
(2) A külsõ szakértõ bevonásáról és személyérõl a kirendelõ bíróságot, hatóságot és a megbízót (a továbbiakban együtt: megkeresõ) az eseti bizottság elnöke tájékoztatja. A külsõ szakértõ részvételére a szakvéleményben utalni kell.
eseti bizottság elnökének felterjesztésére a Szakértõi Testület elnöke az írásba foglalt véleményt ellenjegyzi és ellátja a Szakértõi Testület bélyegzõjével, továbbá azt a díjjegyzékkel, valamint a rendelkezésre bocsátott iratokkal együtt megküldi a megkeresõnek.
16. §
A Szakértõi Testület díjazása
(1) Az eseti bizottság elé kerülõ ügyek intézésében és tárgyalásában nem vehet részt a Szakértõi Testület azon tagja, illetve nem vonható be külsõ szakértõként az a személy, akire az adott ügyben az eljárási törvényekben és az igazságügyi szakértõkre vonatkozó jogszabályokban meghatározott kizáró ok áll fenn.
19. §
(2) Az eseti bizottság tagjaként nem járhat el az adott ügyben az a személy sem, aki abban korábban már szakvéleményt adott, vagy nagy nyilvánosság elõtt véleményt nyilvánított. (3) A kizáró ok fennállását az érintett köteles a Szakértõi Testület elnökének bejelenteni. A Szakértõi Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértõ ne vegyen részt a szakértõi vélemény kialakításában.
17. § A Szakértõi Testület elsõsorban a megkeresõ által feltett kérdések és a benyújtott iratok, valamint a korábban keletkezett szakvélemények alapján alakítja ki a szakértõi véleményét; szükség esetén további adatok szolgáltatását kérheti a megkeresõtõl.
18. § (1) A Szakértõi Testülethez érkezõ bírósági, hatósági kirendeléseket és az egyéb megbízásokat – a titkár által történõ elõkészítést követõen – a Szakértõi Testület elnöke fogadja el és igazolja vissza. (2) Az eseti bizottság a szakértõi véleményt zárt ülésen alakítja ki. Az eseti bizottság döntését egyszerû szótöbbséggel hozza meg. A szakértõi véleményt az eseti bizottság valamennyi tagja aláírásával látja el. Az ülésrõl emlékeztetõ készül, melyet az eseti bizottság elnöke ír alá. (3) Az ülésen készített vagy rögzített, a Szakértõi Testület döntésének megalapozását szolgáló adat nyilvánosságára a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19/A. §-ának rendelkezései irányadóak. (4) Az eseti bizottság a szakvéleményt a saját szakmai felelõssége mellett, a Szakértõi Testület nevében adja. Az
(1) A Szakértõi Testületet a szakvélemény elkészítéséért a bíróság és más hatóság kirendelése esetén a rendelet melléklete szerinti, megbízás esetén a megbízó és a Szakértõi Testület közötti szabad megállapodás szerinti díjazás illeti meg. (2) Kivételes esetben a mellékletben meghatározottnál legfeljebb 50%-kal magasabb alapdíj is megállapítható, ha az ügy hosszabb tudományos vizsgálódást igényel, vagy az alapdíj felemelését a szakvélemény elkészítésének munka- vagy költségigénye indokolja. Az alapdíj emelésére vonatkozó javaslatot a Szakértõi Testület a díjjegyzékben teszi meg. (3) A szakértõi vélemény elkészítéséért az eseti bizottság tagjait és a külsõ szakértõt díj illeti meg. E díj mértékét a Szakértõi Testület ügyrendjében kell meghatározni, és azt a Szakértõi Testülethez befolyt díjból kell megfizetni.
Záró és átmeneti rendelkezések 20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 46. napon lép hatályba, rendelkezéseit azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a Szakértõi Testület kirendelésére, illetve megbízására a rendelet hatálybalépését követõen került sor. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az Állatorvostudományi Egyetem Igazságügyi Felülvéleményezõ Bizottsága, valamint az Igazságügyi Mezõgazdasági Szakértõi Bizottság mûködésérõl szóló 60/1994. (XI. 8.) FM rendelet, b) az Állatorvostudományi Egyetem Igazságügyi Felülvéleményezõ Bizottsága, valamint az Igazságügyi Mezõgazdasági Szakértõi Bizottság mûködésérõl szóló 60/1994. (XI. 8.) FM rendelet módosításáról szóló 126/2003. (XII. 16.) FVM rendelet.
Dr. Kondorosi Ferenc s. k., igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Melléklet a 17/2006. (VIII. 14.) IRM rendelethez A Szakértõi Testület díjazása Háromtagú tanács esetén
Öttagú tanács esetén
A szakértõi vélemény alapdíja
90 000 Ft
150 000 Ft
A Be. 111. §-ának (5) bekezdése alapján készített szakértõi vélemény alapdíja
60 000 Ft
100 000 Ft
A további ülések pótdíja (ülésenként)
30 000 Ft
50 000 Ft
Költségátalány
az alapdíj 35%-a
az alapdíj 35%-a
III. rész HATÁROZATOK A Kormány határozatai A Kormány 1081/2006. (VIII. 14.) Korm. határozata a Kormány (köz)alapítványaiért felelõsökrõl I. A Kormány a kormányzati struktúrában történt változásokra tekintettel az általa létrehozott közalapítványok és alapítványok tekintetében az alapítót megilletõ jogkör gyakorlásáért felelõst az alábbiak szerint állapítja meg, illetõleg jelöli ki: a) az egészségügyi miniszter 1. a Magyar Koraszülött Mentõ Közalapítvány; b) 1. 2. 3.
a gazdasági és közlekedési miniszter a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az Iparfejlesztési Közalapítvány és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány;
c) a honvédelmi miniszter 1. a Hadigondozottak Közalapítványa és 2. a Magyar Honvédség Szociálpolitikai Közalapítvány; d) 1. 2. 3.
az igazságügyi és rendészeti miniszter az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány és a Szabadságharcosokért Közalapítvány;
e) 1. 2. 3.
8043
a külügyminiszter a Teleki László Alapítvány, a Demokrácia Központ Közalapítvány és az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány;
f) az oktatási és kulturális miniszter 1. a Nemzetközi Petõ András Közalapítvány, 2. a Gandhi Közalapítvány, 3. a TEMPUS Közalapítvány, 4. a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány, 5. a Határontúli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány, 6. a Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvû Egyetemért, 7. az Arany János Közalapítvány a Tudományért, 8. a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány, 9. a Magyary Zoltán Felsõoktatási Közalapítvány, 10. az Oktatásért Közalapítvány, 11. a Nemzeti Kiválóságokért Közalapítvány, 12. a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány, 13. a Magyar Mozgókép Közalapítvány, 14. a Magyar Történelmi Film Közalapítvány, 15. a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 16. a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyûjtemény Közalapítvány, 17. az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány és 18. a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány; g) az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 1. a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány és 2. a Mezõ Ferenc Sportközalapítvány; h) a szociális és munkaügyi miniszter 1. a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány, 2. a Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány, 3. a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány, 4. az Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány, 5. a Hajléktalanokért Közalapítvány, 6. a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, 7. a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány, 8. az Apertus Közalapítvány a Nyitott Szakképzésért és Távoktatásért, 9. a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány, 10. a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, 11. az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és 12. a Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány; i) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 1. a Puskás Tivadar Közalapítvány, 2. a Természet- és Társadalombarát Fejlõdésért Közalapítvány,
8044
MAGYAR KÖZLÖNY
3. az Avicenna, Közel-kelet Kutatások Közalapítvány, 4. az Új Kézfogás Közalapítvány, 5. az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány és 6. az Illyés Közalapítvány tekintetében. II. Ahol a felelõs személye változik a (köz)alapítványra vonatkozó iratok és a folyamatban lévõ ügyek jegyzõkönyvi átadása-átvétele iránt az érintettek haladéktalanul intézkedjenek a kormányzati (köz)alapítványok felülvizsgálatáról szóló 1069/2006. (VII. 13.) Korm. határozatban elõírt felülvizsgálat elkezdése érdekében.
2006/102. szám
III. A minisztériumok által 1994. január 1. elõtt alapított alapítványok jegyzékét tájékoztatásul a határozat melléklete tartalmazza. IV. Ez a határozat a közzétételével lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a Kormány által alapított közalapítványok és alapítványok kormányzati felelõseirõl és egyes feladatairól szóló 1034/2003. (IV. 24.) Korm. határozat és az ezt módosító 1029/2004. (IV. 15.) Korm. határozat. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter
Melléklet az 1081/2006. (VIII. 14.) Korm. határozathoz
Sorszám
Minisztériumi alapítású alapítvány megnevezése
Az ellátandó közfeladat megnevezése
Alapítási idõpont
Alapítója (jogutódja)
1. Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány
közoktatás, modernizációja
88.11.24.
OKM
2. Budapesti Német Iskola Alapítvány
oktatás, intézmény mûködtetés
92.00.00.
OKM
3. CINEGLOB Alapítvány*
mozgókép alkotások létrehozása
90.04.25.
KvVM
4. „Drégelyvár” Alapítvány*
a vár állagmegóvó helyreállítása
91.05.13.
KvVM
5. Épület- és Lakásgazdálkodási -Fenntartási Innovációs K+F Alapítvány*
ÉVM célprogram kiszervezésével létrejött mérnökiroda
91.02.14.
ÖTM
6. Ipar a Környezetért Alapítvány*
környezetvédelem támogatása
90.11.28.
GKM
7. Kazinczy-díj Alapítvány
nyelvápolás díjazása
90.07.27.
OKM
8. Környezetgazdálkodási Oktatási Fejlesztésért Alapítvány*
környezetgazdálkodás oktatásának elõsegítése
89.10.27.
KvVM
9. Magyar Filmtörténeti Fotógyûjtemény Alapítvány
fotógyûjtemény megõrzése
90.09.30.
OKM
10. Magyar Könyv Alapítvány
könyvkiadás, -forgalmazás támogatása
92.07.17.
OKM
11. Magyar Kultúra Alapítvány
ingatlanhasznosítás, tudományos kutatás, nemzetközi kapcsolattartás
92.12.28.
OKM
12. Magyar Távoktatási Alapítvány*
távoktatási projektek kialakítása és megvalósítása
92.02.28.
OKM
13. Magyar–Amerikai Fulbright Alapítvány
oktatási-kulturális csereprogramok bonyolítása
92.11.16.
OKM
14. Magyar–Francia Ifjúsági Alapítvány
anyanyelvi tanárok fogadása, elhelyezése
92.11.04.
OKM
15. Magyar–Koreai Mûszaki Együttmûködési Központ Alapítvány
tudományos és felsõoktatási kapcsolatok ápolása
93.07.22.
OKM
16. Mérnöktovábbképzés Fejlesztése Alapítvány mérnöktovábbképzés támogatása
90.05.28.
KvVM
17. Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány*
Vörösmarty-téri (Budapest) ingatlanhasznosítás
93.01.08.
OKM
18. Osztrák–Magyar Tudományos és Kooperációs Akció Alapítvány
egyetemi hallgatók, szakemberek cseréje, kutatás, tanítás
90.07.11.
OKM
2006/102. szám Sorszám
MAGYAR KÖZLÖNY
Minisztériumi alapítású alapítvány megnevezése
8045
Az ellátandó közfeladat megnevezése
Alapítási idõpont
Alapítója (jogutódja)
19. Pro Rekreatione Alapítvány
rekreációs tevékenység támogatása
89.04.28.
KvVM
20. Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány
nevelés, oktatás, tudomány, mûvészetek, közmûvelõdés, környezetvédelem támogatása
90.03.26.
OKM
21. SEED, Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány vállalkozói tanácsadás, képzés
90.01.10.
GKM
22. TALENTUM Kulturális Alapítvány
intézményfenntartás (volt Rajkó Együttes)
90.01.12.
OKM
23. Természeti Örökségünk Alapítvány*
örökségvédelem
90.03.30.
KvVM
24. Építés Fejlõdéséért Alapítvány
építésügy
–
ÖTM
* Lásd a 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozatot.
VI. rész
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyûjtemény Közalapítvány Alapító Okirata*
I. A Közalapítvány alapítója A Magyar Köztársaság Kormánya. Az Alapító Okiratban a Kormány felhatalmazza a nemzeti kulturális örökség miniszterét, hogy eljárjon a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételi eljárásában. Az Alapító képviseletét a Közalapítvány tekintetében a nemzeti kulturális örökség minisztere látja el és gyakorolja – az Alapító Okirat módosítása, valamint Kuratórium tagjainak kijelölése kivételével – az Alapítót megilletõ jogosultságokat, ideértve a Közalapítvány éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének értékelését is.
(egységes szerkezetben, a változások vastagon, dõlt betûkkel szedve) II. A Közalapítvány neve A Magyar Köztársaság Kormánya a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. § (3) bekezdése alapján, a Fõvárosi Bíróságon 1990. november 28-án, 777. számon nyilvántartásba vett Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ (1071 Budapest, Damjanich u. 9. IV/3.) vagyonának felajánlását elfogadva, közfeladat folyamatos biztosítása céljából – határozatlan idõre – közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány) hoz létre, amely a Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ jogutódja, azzal, hogy a Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ alapítói a Közalapítvány tekintetében az alapítói jogokat nem gyakorolják. A Magyar Köztársaság Kormánya – külön kérelemben – indítványozza a hatáskörrel rendelkezõ bíróságnál a kiemelkedõen közhasznú szervezetté minõsítést. A Közalapítvány feladatának tekinti a náci koncentrációs táborokban faji, vallási, etnikai és más politikai okokból elpusztított magyar állampolgárok emlékének megõrzését, és a holocausttal kapcsolatos dokumentáció gyûjtését. * A Fõvárosi Bíróság 13.Pk.60.429/2002/9. számú végzésével elrendelte az Alapító Okiratra vonatkozó változás bejegyzését.
Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyûjtemény Közalapítvány. Angol elnevezése: Holocaust Documentation Center and Memorial Collection Public Foundation. Rövidített név: HOLOCAUST Közalapítvány.
III. A Közalapítvány székhelye 1094 Budapest IX., Páva u. 39.
IV. A Közalapítvány célja és tevékenysége A közalapítványi célok: Az 1938–1945 között vallási, faji, nemzetiségi és más politikai okokból történt üldöztetés, a munkaszolgálat, a deportálások, a náci koncentrációs táborok mûködésének és áldozatainak elsõdlegesen magyar vonatkozású dokumentációját, tárgyi emlékeit, tudományos és ismeretterjesztõ irodalmát, és az e témakörhöz tartozó mûvészeti alkotásokat tartalmazó gyûjtemény létrehozása. E körbe tartozik az üldöztetés ellen fellépõ embermentõ szervezetek és személyiségek emlékanyaga is.
8046
MAGYAR KÖZLÖNY
A gyûjtési munka csak másolatban terjed ki a köziratokra. További cél a hazai vészkorszak történetére irányuló tudományos kutatás, ismeretterjesztés, a pedagógiai tevékenység segítése, figyelemmel arra, hogy április 16-a a holocaust áldozatainak emléknapja. A Közalapítvány által – céljainak elérése érdekében – folytatott tevékenységek: – a gyûjtemény és a központi adatbank létrehozása és folyamatos fejlesztése; – a tudományos forrásfeltárás és kutatás megszervezése és folyamatos ellátása; – a kutatási eredmények folyamatos publikálása; – tudományos konferenciák, tanácskozások szervezése; – ismeretterjesztés, közoktatás és közmûvelõdés támogatása; – tudományos szaktanácsadás; – az embermentõ intézmények és személyek felkutatása és elismerésük kezdeményezése; – ünnepségek, megemlékezések, találkozók szervezése, emlékmûvek létesítésének kezdeményezése; – állandó és idõszakos kiállítások rendezése; – kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása; – külföldi intézményekkel való együttmûködés szervezése; – felnõtt- és egyéb oktatás.
V. A Közalapítvány jellege 1. A Közalapítvány nyílt, ahhoz pénzbeli vagy más vagyonrendeléssel, illetve egyéb, vagyoni értékû felajánlással bárki csatlakozhat, akinek adományát a Közalapítvány elfogadja. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt. Elutasíthatja azon célhoz kötött felajánlások elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél nem vagy csak részben illeszkedik a Közalapítvány Alapító Okiratában rögzített célokhoz. 2. A Közalapítvány a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 26. § c) pontjának 3. tudományos tevékenység, kutatás, ismeretterjesztés, 4. nevelés és oktatás, 5. kulturális tevékenység alpontjaiban foglalt közhasznú tevékenységet folytat, amely az alábbi törvények szerint állami feladatok ellátására irányul: – A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 73. § (1) bekezdése szerint a közmûvelõdéshez való jog gyakorlása közérdek, a közmûvelõdési tevékenységek támogatása közcél, és a (2) bekezdés szerint a közmûvelõdés feltételeinek biztosítása az állam feladata. – A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése kimondja, hogy a közoktatás rendszerének mûködtetése az állam feladata, amelyhez a Közalapítvány mûködése során segítséget nyújt. – A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény értel-
2006/102. szám
mében, a Közalapítvány által kezelt gyûjtemény közlevéltári, a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény értelmében pedig közérdekû muzeális gyûjteményként és kiállítóhelyként mûködik. 3. A Közalapítvány a fenti közhasznú tevékenységek keretében, figyelemmel az Alapító Okirat VII. fejezetében foglaltakra is a) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; b) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítõ okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. 4. A Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, sem közvetlenül, sem közvetett módon, továbbá országgyûlési képviselõi, megyei, fõvárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állíthat és nem támogathat. VI. A Közalapítvány alapítói vagyona 1. A Közalapítvány vagyonának részévé válik a Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ zárómérleg szerinti vagyona. A zárómérleg elkészítésérõl a jogelõd alapítvány a hatályos jogszabályi elõírásoknak megfelelõen köteles gondoskodni, és azt a Közalapítvány – Alapító által elõterjesztett – nyilvántartásba vételi kérelmével egyidejûleg a bíróság részére megküldi. A zárómérleg az Alapító Okirat elválaszthatatlan részét képezi. A zárómérleg mellett külön kimutatást kell készíteni a jogelõd alapítvány esetleges kötelezettségeirõl, amellyel egyidejûleg igazolnia kell azt is, hogy a zárómérleg fordulónapján köztartozása nem áll fenn. A zárómérleg elkészültét követõen a jogelõd alapítvány kötelezettséget nem vállalhat. A Közalapítvány nyilvántartásba vételérõl szóló bírósági végzés jogerõre emelkedését követõen a fent megjelölt vagyon a Közalapítvány céljaira felhasználható. 2. Az Alapító az Alapító Okiratban meghatározott célkitûzések megvalósítása érdekében 10 000 000 Ft (azaz tízmillió forint) készpénzt bocsát a Közalapítvány rendelkezésére, melyet a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtása elõtt a Közalapítvány javára nyitott kincstári számlán helyez el. VII. A Közalapítvány vagyona és annak felhasználása 1. A közalapítványi vagyon felhasználásáról az Alapító Okirat, valamint a Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzat rendelkezései szerint a Kuratórium dönt. A Közalapítvány vagyona két részbõl áll: a) törzsvagyon; b) célvagyon.
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A törzsvagyon részét képezi az alapítói vagyon részeként megjelölt, az Alapító által rendelkezésre bocsátott összegbõl elkülönített 5 000 000 Ft, valamint – annak megszerzését követõen – a Közalapítvány székhelyeként megjelölt ingatlan haszonélvezeti joga. A törzsvagyont a Kuratórium nem használhatja fel szabadon, csak a törzsvagyon hozadékával rendelkezhet. A Közalapítvány székhelyeként megjelölt ingatlan haszonélvezeti joga tekintetében irányadóak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (1075 Budapest, Síp u. 12.) és a Budapesti Zsidó Hitközség (1075 Budapest, Síp u. 12.) között 2000. október 30-án megkötött megállapodás rendelkezései is. A célvagyon a Közalapítvány törzsvagyonon felüli vagyonrésze, valamint ezen és a törzsvagyon hozadékai. A Közalapítvány célvagyona részévé válnak a késõbbiekben a Közalapítványhoz csatlakozó bel- és külföldi természetes és jogi személyek feltétel nélküli, valamint a feltételekhez kötött pénzbeli és dologi adományai, amennyiben ezeket a Közalapítvány Kuratóriuma elfogadja, illetve a Közalapítvány vállalkozási tevékenységbõl származó bevétele. A célvagyon a közalapítványi célok megvalósítását és mûködési költségeinek biztosítását szolgálja, azt a Kuratórium – az Alapító Okirat, valamint a Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzat keretei között – szabadon felhasználhatja. 2. A Közalapítvány éves pénzügyi terv alapján gazdálkodik, mely a várható bevételeket és kiadásokat oly módon tartalmazza, hogy azok egymással egyensúlyban legyenek. 3. A Közalapítvány a mûködésére biztosított költségvetési támogatáson kívül, vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeinek legfeljebb 10%-át fordíthatja további mûködési kiadásokra. 4. A Közalapítvány, annak gazdálkodásáért, a vagyonkezelésért felelõs személyt, valamint a támogatót, illetve e személyek Ptk. 685. § b) pont szerinti hozzátartozóját (élettársát) cél szerinti juttatásban nem részesítheti, kivéve azon szolgáltatásokat, amelyek a célokkal összhangban bárki által igénybe vehetõk. 5. A Kuratórium a Közalapítvány vagyonának a közalapítványi célok megvalósítására irányuló javaslatokat nyilvános pályázati rendszer keretében is gyûjtheti. Ebben az esetben az Alapító Okiratban rögzített célok szellemében összegszerûen is dönt a támogatások odaítélésérõl, azok mértékérõl és formájáról. A Kuratórium a támogatások rendeltetésszerû felhasználásának ellenõrzése céljából a támogatásban részesített pályázat jellegétõl függõen megállapítandó, konkrét határidõ megjelölésével, tételes elszámolás megküldését írja elõ a támogatásban részesített pályázóknak. A Kuratórium gondoskodik a pályázati feltételek meghirdetése teljes körû nyilvánosságának biztosításáról.
8047
6. A Közalapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki, vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel és az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 7. A konvertibilis devizában, valutában történõ befizetések valutapénztárban helyezendõk el, illetve forint bankszámlára befizetendõk. 8. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet – figyelemmel az V/3. pont a) alpontjában foglaltakra is – kizárólag korlátolt felelõsséggel végezhet, és legfeljebb éves bevételének 20%-át fektetheti be. 9. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységét az alábbi körben fejti ki: TEÁOR ’2003 52.47 Könyv-, újság-, papíráru kiskereskedelem, 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, 92.32 Mûvészeti kiegészítõ tevékenység. 10. Az Alapító vállalja, hogy a központi költségvetés tervezésekor figyelemmel lesz a Közalapítvány céljaira, és mindent megtesz annak érdekében, hogy azok megvalósításának forrása rendelkezésre álljon. 11. Bármely közalapítványi vagyonelem értékesítésére kizárólag úgy kerülhet sor, ha azt megelõzte az adott vagyonelem szakértõvel történt értékbecslése, ide nem értve a Közalapítvány székhelyeként mûködõ ingatlan haszonélvezeti jogát, amely forgalomképtelen. 12. A Közalapítvány bevételi forrásai: a) az Alapítótól, az államháztartás alrendszereitõl vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy mûködési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d) a Közalapítvány eszközeinek befektetésébõl származó bevétel; e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; f) a vállalkozási tevékenységbõl származó bevétel. 13. A Közalapítvány az államháztartás alrendszereitõl – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerzõdés alapján részesülhet támogatásban. A Közalapítvány a közalapítványi vagyonnal való gazdálkodás körében az államháztartás alrendszereitõl kapott vagy megítélt támogatások (címzett és céltámogatások, valamint egyéb közalapítványi cél szerinti juttatások) felhasználásáról oly módon köteles gondoskodni, hogy biztosítani kell ezen – harmadik személyek által elnyerhetõ – támogatások megvalósítására irányuló, pályázati úton, illetve nyilvános felhívás útján történõ felhasználását. Az ilyen támogatások – szakmai célokra irányuló – pályázaton kívüli elnyerésére csak
8048
MAGYAR KÖZLÖNY
a Kuratórium által elfogadott szabályzatokban elõzetesen meghatározott esetekben és rögzített elvek figyelembevételével kerülhet sor. A Közalapítvány a közalapítványi vagyonnal való gazdálkodás körében az államháztartás alrendszereitõl kapott vagy megítélt támogatások felhasználását a döntést követõen köteles a támogatást elnyerõ személlyel és más szervezettel szerzõdésben rögzíteni, és a szerzõdésben foglaltak végrehajtását szervei útján folyamatosan ellenõrizni. 14. A Közalapítvány gazdálkodását a Ptk. 74/G. § (8) bekezdése szerint az Állami Számvevõszék ellenõrzi. 15. A Közalapítvány – az Áht. 104/A. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel – köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi egymillió forintot meghaladja. 16. A Közalapítvány a támogatásban részesítettekkel a támogatás célját, az elszámolás tartalmát, határidejét és bizonylatait, az ellenõrzés módját és a szerzõdésszegés következményeit tartalmazó szerzõdést köteles kötni. 17. A Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik [Ptk. 74/G. § (4) bekezdése], és amelyben felelõssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. A Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. VIII. A Közalapítvány szervezete A) A Kuratórium 1. A Közalapítvány legfõbb döntéshozó, képviselõ és kezelõ szerve a 7 tagú Kuratórium. A Kuratórium elnökét és tagjait az Alapító bízza meg a feladat ellátásával. 2. A Kuratóriumot oly módon kell létrehozni, hogy a Kuratóriumban az Alapító, az Alapító képviselõje sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhat meghatározó befolyást a Közalapítvány vagyonának felhasználására. 3. A Kuratórium új tagjait – a hivatalban lévõ Kuratórium tagjainak elõzetes véleménynyilvánításával – az Alapító nevezi ki. A Kuratórium tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülhetnek, azonban tisztségük ellátásával kapcsolatban felmerülõ szükséges és igazolt költségeik megtérítésére igényt tarthatnak, amelyeknek feltételeirõl külön szabályzatban kell rendelkezni. 4. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a Közalapítvány cél szerinti juttatásai keretében
2006/102. szám
a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás. 5. A kuratóriumi tagok megbízatása határozatlan idõre szól. A Kuratórium tagjainak és tisztségviselõinek névsora a következõ: Elnök: Székely Gábor Tagok: Dr. Szenes Iván, Kõbányai János, Forgács István, Pohárnok Mihály, Dr. Bódi György, Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet. 6. A kuratóriumi tagság megszûnik a tag a) lemondásával; b) halálával; c) a Közalapítvány megszûnésével; továbbá d) a kijelölésnek a Ptk. 74/C. § (6) bekezdése alapján történõ visszavonásával. A kuratóriumi tag lemondását köteles az Alapítóval írásban közölni. A lemondás csak az új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételével egyidejûleg válik hatályossá. 7. A Kuratórium döntési jogosítványait ülések keretében gyakorolja, amelyeket szükség szerint, de évente legalább két alkalommal össze kell hívni. A Kuratórium ülését az elnök írásban hívja össze, az ülést megelõzõen legalább 5 munkanappal, a napirend megjelölésével és a napirend írásos elõterjesztései egyidejû megküldésével. Két kuratóriumi tag írásos kérésére, annak az elnök által történõ kézhezvételétõl számított 30 napon belül az ülést össze kell hívni. A Kuratórium üléseit az elnök vezeti. Az elnök tartós akadályoztatása esetén vagy kérésére, távollétében a Kuratórium saját tagjai közül levezetõ elnököt választ, aki csak olyan érdektelen kuratóriumi tag lehet, akinek jogait vagy jogos érdekeit az adott ügyek nem érintik (levezetõ elnök). 8. A kuratóriumi ülés akkor határozatképes, ha azon a Kuratórium tagjainak többsége jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott vagy félbeszakadt kuratóriumi ülést – az eredeti napirenddel, illetve a határozatképtelenség miatt meg nem tárgyalt napirenddel – legfeljebb 15 napon belül kell megtartani, amelyrõl a kuratóriumi tagokat a meghívóban elõzetesen tájékoztatni kell. A határozatképtelenség miatt, fentiek szerint megismételt ülés az eredeti napirendi pontok tekintetében is csak akkor határozatképes, ha a Kuratórium tagjainak többsége jelen van. 9. A Kuratórium ülései nyilvánosak. Zárt ülés csak a jelen lévõ kuratóriumi tagok 2/3-ának (teljes létszám esetén: 5 fõ) szavazata mellett rendelhetõ el akkor, ha a Kuratórium a Közalapítvány üzleti titokkörébe tartozó kérdésben határoz. Az üzleti titkot kizárólag a Közalapítvány által
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
folytatott vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat képezheti, amelynek titokban maradásához a Közalapítványnak méltányolható érdeke fûzõdik, és amelynek titokban tartása érdekében a Kuratórium a szükséges intézkedéseket megtette. Nem sorolhatóak az üzleti titok körébe az olyan tények, információk, megoldások vagy adatok, melyek a) jogszabályi elõírás vagy jelen Alapító Okirat rendelkezései folytán nyilvánosak; b) a Közalapítvány cél szerinti juttatásaival összefüggésben keletkeztek. A Kuratórium jelen lévõ tagjainak 2/3-a indítványára (teljes létszám esetén: 5 fõ) bármely döntést titkos szavazással kell meghozni. A Kuratórium a zárt ülésen hozott döntéseket is köteles nyilvánosságra hozni. 10. Eseti meghívottakként tanácskozási joggal vehetnek részt a Kuratórium ülései vonatkozó napirendi pontjainak megvitatásán azok a személyek, akiket az adott napirendi pont érint. 11. A Kuratórium határozatait – a 12. pontban meghatározott kivételekkel – egyszerû szótöbbséggel hozza, szavazategyenlõség esetén az elnök (levezetõ elnök) szavazata dönt. 12. A jelen levõ kuratóriumi tagok 2/3-ának (teljes létszám esetén: 5 fõ) támogató szavazata szükséges: a) a Szervezeti és Mûködési Szabályzat, valamint a Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzat megállapításához, elfogadásához és módosításához; b) az éves pénzügyi-gazdálkodási terv megállapításához, elfogadásához és módosításához; c) az éves beszámoló elfogadásához; d) a közhasznúsági jelentés elfogadásához; e) csatlakozás esetén a vagyon elfogadásához; f) az ügyvezetõ igazgató megbízásához és felmentéséhez. 13. A Kuratórium üléseirõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell – a Kuratórium ülésének idõpontját, helyét, az ülésen megjelent kuratóriumi tagok nevét, az ülés napirendjét; – a hozott határozat évente elölrõl kezdõdõ sorszámát, törve az ülés idõpontjával; – a határozat hatályát és tartalmát; – a határozat támogatóinak és ellenzõinek számarányát (nyílt szavazás esetén személyét is). A jegyzõkönyv elkészítésérõl és a hozott határozatok írásba foglalásáról az elnök (levezetõ elnök) gondoskodik. A Közalapítvány mûködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánossága tekintetében hozott döntéseket a jegyzõkönyvnek szó szerint kell tartalmaznia, és azokról a nyilvánosságot az írott sajtó útján, valamint a székhelyén faliújságra történõ kifüggesztéssel (hirdetményi úton) tájékoztatni kell. A jegyzõkönyvet az elnök (levezetõ elnök) és két, hitelesítõként megválasztott kuratóriumi tag írja alá. A jegyzõ-
8049
könyveket, amelyek nem selejtezhetõ iratok, a Közalapítvány egyéb irataitól elkülönítetten, évente külön összefûzve kell megõrizni. 14. A Kuratórium döntéseirõl az érintetteket közvetlenül és – tértivevényes postai küldeménnyel – írásban, a nyilvánossággal pedig az írott sajtó útján és a székhelyén faliújságra történõ kifüggesztéssel (hirdetményi úton) tájékoztatja. A Közalapítvány Alapító Okirat szerinti tevékenységének és az éves gazdálkodásának legfontosabb adatait, valamint éves beszámolóját egy országos napilap útján teszi közzé. A Közalapítvány mûködésének, szolgáltatásai igénybevételének módját és beszámolóit a Kulturális Közlönyben, valamint egy országos napilapban hozza nyilvánosságra. E sajtótermékekben kell a pályázati kiírásokat is közzétenni. 15. A Közalapítvány mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba elõre jelzett és egyeztetett idõpontban a Közalapítvány tisztségviselõjének és alkalmazottjának jelenlétében – a Közalapítvány székhelyén – bárki betekinthet. 16. A Kuratórium hatáskörében: a) elfogadja a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési, valamint Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzatát, illetve a mûködéshez szükséges egyéb szabályzatokat (pénzkezelési stb.); b) elfogadja saját ügyrendjét; c) elfogadja a Közalapítvány éves pénzügyi-gazdálkodási tervét és költségvetését; d) elfogadja a Közalapítvány éves beszámolóját; e) elfogadja a közhasznúsági jelentést; f) évente köteles beszámolni az Alapítónak a Közalapítvány mûködésérõl; g) elfogadja (vagy visszautasítja) a Közalapítványhoz való csatlakozást, a pénzbeli vagy természetbeni, illetve bármely más eszközökkel vagy módon történõ támogatást, megállapodik mindezek feltételeirõl; h) javasolja az Alapítónak a Közalapítvány más alapítvánnyal (közalapítvánnyal) való egyesítését; i) gondoskodik olyan nyilvántartás vezetésérõl, amelybõl a Kuratórium döntésének tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható (határozatok könyve); j) rendelkezik a Közalapítvány vagyonáról, dönt a befolyt pénzeszközök felhasználásáról, pályázatot bocsát ki és bírál el; k) meghatározza a Közalapítvány befektetéseinek összetételét, lejáratát; l) a Közalapítványi Titkárságon keresztül gondoskodik a Közalapítvány mûködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról; m) a Közalapítványi Titkárság közremûködésével szervezi és bonyolítja a Közalapítvány befektetési ügyleteit;
8050
MAGYAR KÖZLÖNY
n) a Közalapítvány céljainak érdekében – jelen Alapító Okiratnak megfelelõen – intézeteket és múzeumot, ezeken belül oktatási központot, dokumentációs központot, kutatási központot, szakmai szervezeteket, munkacsoportot hozhat létre, illetve mûködtethet; o) folyamatosan ellenõrzi a tulajdonában lévõ vagyon összetételét, a mûködéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását; p) megvitatja és dönt a Felügyelõ Bizottság által elõterjesztett kérdésekben; q) kinevezi/megbízza az ügyvezetõ igazgatót, illetve gyakorolja vele szemben a felmondás jogát; r) a Közalapítvány mûködéséhez szükséges ügyintézõ, titkársági, pénzügyi-gazdálkodási, adminisztrációs, könyvvezetési, szervezési feladatok ellátására létrehozza a Közalapítványi Titkárságot; s) elfogadja a Közalapítvány emblémáját (logoját); t) minden olyan ügy, amelyet jogszabály, jelen Alapító Okirat avagy a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzata a Kuratórium hatáskörébe utal. 17. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a Közalapítvány számviteli beszámolóját; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét; f) a Közalapítvány vezetõ tisztségviselõinek nyújtott támogatás értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót. 18. A Kuratórium minden évben a tárgyévi számviteli beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadását követõen haladéktalanul, de legkésõbb június 30-áig köteles az Alapítónak írásban beszámolni a Közalapítvány elõzõ évi mûködésérõl, továbbá vagyoni helyzetének és gazdálkodásának legfontosabb adatairól. Ha a Közalapítvány gazdálkodása a rendeltetésszerû mûködést veszélyeztetné, az Alapító részletes gazdálkodási terv bemutatását kérheti, abba betekinthet. 19. A Közalapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, valamint abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentés nyilvánosságra hozatalára az éves beszámoló nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályok az irányadók. 20. Társadalmi és nemzetközi elismertségének érdekében a Kuratórium támaszkodik a hazai és külföldi, világi és egyházi személyekbõl álló – az Alapító által a Kuratóriummal történt elõzetes egyeztetés alapján felkért – Védnöki Testület véleményére, állásfoglalására.
2006/102. szám
21. A Kuratórium elnöke a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételétõl számított 30 napon belül köteles indítványozni a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény 21. §-ában foglaltaknak megfelelõen, a Közalapítvány által kezelt és fenntartott gyûjtemény közlevéltárak nyilvántartásába történõ bejegyzését, valamint a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 48. §-ában meghatározott közérdekû muzeális gyûjtemény és kiállítóhely mûködtetésére irányuló engedély kiadását. B) A Közalapítványi Titkárság 1. A Kuratórium munkáját ügyintézõ, titkársági, pénzügyi-gazdálkodási, adminisztrációs, könyvvezetési, szervezési teendõket ellátó Közalapítványi Titkárság (a továbbiakban: Titkárság) segíti, amelyet a Kuratórium hoz létre. A Titkárság nem önálló jogi személy. 2. A Titkárság tevékenységét a Kuratórium által elfogadott éves munkaterv alapján, az ügyvezetõ igazgató irányításával végzi. 3. A Titkárság a) biztosítja a Közalapítvány alapvetõ mûködéséhez szükséges feladatok ellátását; b) tervezi, gazdálkodik és elszámol a Kuratórium által jóváhagyott mûködési költséggel; c) intézi a Közalapítvány keretében koordinált programok pénzügyeit; d) gondoskodik a Kuratórium döntéseinek végrehajtásáról, folyamatos mûködésének biztosításáról; e) elõkészíti a Közalapítvány harmadik személlyel történõ szerzõdéskötéseit, valamint biztosítja a megkötött szerzõdésekben foglaltak végrehajtását; f) vezeti a vagyonkezelésbe átadott-átvett szabad közalapítványi eszközök nyilvántartását; g) ellátja a Közalapítvány mûködése során felmerülõ – hatáskörébe tartozó – egyéb teendõket; h) mûködésére vonatkozó részletes szabályokat a Szervezeti és Mûködési Szabályzat határozza meg. C) Az ügyvezetõ igazgató 1. A Kuratórium a Közalapítvány céljai megvalósítása érdekében pályázat alapján felkért ügyvezetõ igazgatót nevez ki, aki irányítja a Titkárság mûködését, és a Titkárságon belül annak alárendelt szakmai szervezeti egységeket és munkacsoportokat hozhat létre és mûködtethet, amelyeknek feladatairól, mûködésük elveirõl a Szervezeti és Mûködési Szabályzat rendelkezik. Az ügyvezetõ igazgató feladatait a Munka Törvénykönyve vezetõ állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alapján létesített munkaviszony keretében látja el. Az ügyvezetõ igazgató felett a munkáltatói jogkört – a kinevezés/megbízás és a felmondás kivételével – a Kura-
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tórium elnöke gyakorolja. Az ügyvezetõ igazgató megbízatása 3 évre szól. 2. Az ügyvezetõ igazgató hatáskörébe tartozik különösen: a) közremûködés a Közalapítvány Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzatának módosítása, illetve a Szervezeti és Mûködési Szabályzat, valamint a mûködéshez szükséges egyéb szabályzatok (pénzkezelési stb.) kidolgozásában; b) a Közalapítvány éves munkatervének kidolgozása, az ennek megvalósításával kapcsolatos feladatok meghatározása és azok teljesítésének irányítása; c) a Titkárság vezetése, munkáltatói jogkör gyakorlása a Titkárság munkavállalói tekintetében; d) az éves pénzügyi-gazdálkodási terv és költségvetés összeállítása, illetve ennek a Kuratórium elé terjesztése; e) az éves beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés összeállítása, illetve ennek a Kuratórium elé terjesztése; f) a Közalapítványhoz csatlakozni kívánók személyének a Kuratórium elé terjesztése; g) minden olyan ügy, amelyet a Kuratórium az ügyvezetõ igazgató hatáskörébe utal. 3. Az ügyvezetõ igazgató a kuratóriumi ülések tanácskozási jogú, állandó résztvevõje. 4. A Közalapítvány ügyvezetõ igazgatója tölti be a Kuratórium titkári tisztét. 5. Nem lehet a Közalapítvány ügyvezetõ igazgatója vagy munkatársa az a személy, aki a) alkalmazotti vagy érdekeltségi viszonyban áll az Alapítóval; b) a Kuratórium elnöke vagy tagja; c) a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja; d) a Közalapítvány könyvvizsgálója; e) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat; f) az a)–e) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. D) A Felügyelõ Bizottság 1. A Közalapítvány gazdálkodásának, mûködésének ellenõrzésérõl 5 tagú Felügyelõ Bizottság gondoskodik. A Felügyelõ Bizottság elnökét és tagjait 5 évi idõtartamra az Alapító jelöli ki. 2. A Felügyelõ Bizottság Elnöke: Alács Tibor Tagjai: Kahulits Andrea, Sebes József, Karlovich Ágnes, Dr. Székely Péter.
3. a) b) c) d) e)
8051
A felügyelõ bizottsági tagság megszûnik: a határozott idõ lejártával; a tag lemondásával; a tag halálával; ha az Alapító a kijelölést visszavonja; a Közalapítvány megszûnése esetén.
4. A Felügyelõ Bizottság a) jogosult célvizsgálatot folytatni, ha a közalapítványi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerûségét veszélyeztetve látja, vagy ha erre az Alapító vagy a Kuratórium felkéri; b) jogosult a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérni; c) jogosult a Közalapítvány üzleti könyveit, iratait, a pénzkezelés, utalványozás rendjét megvizsgálni; d) köteles a Közalapítvány mûködését és gazdálkodását az ügyek teljes körére nézve átfogóan ellenõrizni; e) az éves könyvvizsgálói jelentés figyelembevételével vizsgálja a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység összhangját; f) véleményezi az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést; g) a Közalapítvány mûködésével összefüggõ tapasztalatairól szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal írásban beszámol az Alapítónak. 5. A Felügyelõ Bizottság feladatának végrehajtása során kialakított véleményét írásban közli a Kuratóriummal. 6. A Felügyelõ Bizottság tagjai a Közalapítvány Kuratóriumának ülésén tanácskozási joggal részt vesznek. 7. A Felügyelõ Bizottság szükség szerint, de legalább évente két ülést tart. Az üléseket az elnök hívja össze írásban, a napirend megjelölésével legalább 8 nappal az ülés idõpontja elõtt. Kivételes esetben az ülés haladéktalanul is összehívható. A Felügyelõ Bizottság rendkívüli ülésének összehívását bármely tag kezdeményezheti, amelynek az elnök a kérelem kézhezvételétõl számított 15 napon belül köteles eleget tenni. 8. A Felügyelõ Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza meg. A Felügyelõ Bizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. Mûködésének egyéb szabályait a Felügyelõ Bizottság ügyrendje tartalmazza, amelyet a Felügyelõ Bizottság maga állapít meg 9. A Felügyelõ Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi szükségessé;
8052
MAGYAR KÖZLÖNY
b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merül fel. 10. A Kuratóriumot a Felügyelõ Bizottság indítványára – annak megtételétõl számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelõ Bizottság is jogosult. Ha a Kuratórium a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelõ Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget, valamint az Alapítót. 11. A Felügyelõ Bizottság tagjai tevékenységükért – amennyiben az a Közalapítvány cél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti – tiszteletdíjban részesülhetnek, valamint szükséges és igazolt költségeik megtérítésére is igényt tarthatnak, amelyeknek feltételeirõl külön szabályzatban kell rendelkezni. 12. Nem lehet a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a) a Kuratórium elnöke vagy tagja; b) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat; d) az a)–c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója; e) a Közalapítvány könyvvizsgálója. E) A könyvvizsgáló 1. A Közalapítvány könyvelési, gazdálkodási feladatainak ellenõrzését – a Közalapítvány nyilvántartásba vételét követõen – pályáztatás útján felkért, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban álló könyvvizsgáló végezheti. A könyvvizsgáló megbízatása 5 éves idõtartamra szól. 2. A könyvvizsgáló a) köteles félévenként a Közalapítvány könyveit megvizsgálni és ennek, továbbá az éves mûködés vizsgálatának eredményérõl a Kuratóriumnak a vizsgálatot követõen jelentést készíteni; b) feladatai ellátása során a könyvvizsgáló (különösen) – jogosult felülvizsgálni a Közalapítvány pénztárát, szerzõdéseit, bankszámláját, – jogosult felvilágosítást kérni a Közalapítvány alkalmazottaitól, – ellátja a Kuratórium által meghatározott feladatokat. 3. A könyvvizsgáló ellenjegyzése és a Felügyelõ Bizottság véleménye nélkül a Kuratórium a Közalapítvány éves beszámolójának elfogadásáról érvényesen nem hozhat határozatot. 4. Nem lehet a Közalapítvány könyvvizsgálója olyan személy, aki
2006/102. szám
a) a Kuratórium elnöke vagy tagja; b) a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja; c) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; d) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül; e) az a)–d) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója; f) alkalmazotti vagy érdekeltségi viszonyban áll az Alapítóval. IX. A Közalapítvány képviselete, aláírási jogosultság 1. A Közalapítványt harmadik személyek és a hatóságok elõtt a Kuratórium elnöke képviseli. Képviseleti joga önálló és teljes körû. A Kuratórium a Közalapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetõleg terjedelmét. 2. A Közalapítvány bank (kincstári) számlája feletti rendelkezésre a Kuratórium elnöke és a Közalapítvány – Kuratórium által biztosított képviseleti joga körében erre feljogosított – alkalmazottja vagy – az elnök akadályoztatása esetén – a Kuratórium bármely két tagja vagy bármely tagja és a Közalapítvány – Kuratórium által biztosított képviseleti joga körében erre feljogosított – alkalmazottja együttesen jogosult. X. A vezetõ tisztségviselõkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok 1. A közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 2. A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen írásban tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 3. Az Áht. 11/A. § hatálya alá tartozó közalapítványi tisztségviselõk (kuratóriumi tagok) az ott meghatározott feltételek mellett vagyonnyilatkozatot tesznek. XI. A Közalapítvány megszûnése 1. A Közalapítvány megszûnik, a) ha az Alapító Okiratban meghatározott cél maradéktalanul megvalósult, és a bíróság a Közalapítványt a nyilvántartásból törli; b) amennyiben céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetõleg ha jogszabályváltozás folytán a bíróságnak a
2006/102. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
bejegyzést meg kellene tagadnia, és az ügyész keresete alapján a bíróság azt megszünteti; c) amennyiben a Kuratórium tevékenységével annak célját veszélyezteti és az Alapító – a bíróság felhívása ellenére – a kijelölést nem vonja vissza és kezelõként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki, feltéve, hogy a bíróság azt megszünteti; d) ha mûködésének törvényessége másképp nem biztosítható, és az ügyész kérelmére a bíróság kötelezi a Kuratóriumot, hogy a Közalapítvány jogszabálynak megfelelõ mûködését a bíróság által kitûzött határidõre állítsa helyre, amelynek eredménytelen eltelte után a bíróság a Közalapítványt megszünteti; e) ha az érdekelt alapítók közös kérelmére a bíróság annak más alapítvánnyal (közalapítvánnyal) történõ egyesítését rendeli el; f) ha a közfeladat iránti szükséglet megszûnt, vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetõleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható, valamint ha a céljainak megvalósítása lehetetlenné vált és az Alapító kéri annak megszüntetését a bíróságtól. 2. A Közalapítvány bármely okból történõ megszûnése esetén a megszûnés idején lévõ vagyon – a hitelezõk kielégítése után – az Alapítót illeti meg, aki köteles azt a közalapítványi célokkal azonos vagy hasonló célra fordítani, és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni.
8053
XII. Záró rendelkezések 1. A Közalapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Alapító Okiratot a bírósági nyilvántartásba vételt követõen a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 2. A Közalapítvány – céljai megvalósítása érdekében – együttmûködik a hazai és nemzetközi, hasonló közfeladatot ellátó állami, társadalmi szervezetekkel és kutató mûhelyekkel. 3. A Közalapítvány részére nyújtott céltámogatás beszámolási rendjére az alapítványok gazdálkodási rendjérõl szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendeletben, valamint a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglalt szabályok az irányadók. 4. Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., illetõleg a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a Közalapítvány tevékenységére vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Budapest, 2006. május 2. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
8054
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/102. szám
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: Kovácsné dr. Szilágyi-Farkas Zsuzsanna. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2006. évi éves elõfizetési díj: 90 216 Ft. Egy példány ára: 189 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +168 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 06.2509 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.
