10. fejezet. Nemzetközi kapcsolatok

329

10. fejezet Nemzetközi kapcsolatok

Cél: A vegyi anyagok-kezelésével kapcsolatos nemzetközi szervezetekben való részvétel, a velük történő együttműködés leírása, valamint az integrált megközelítés lehetőségeinek megkeresése nemzeti szinten.

10.1. Együttműködés és kapcsolatok a nemzetközi szervezetekkel, testületekkel és egyezményekkel Az alábbiakban összeállított táblázatok célja annak bemutatása, hogyan vesz részt Magyarország a nemzetközi tevékenységekben és egyezményekben (10.1. Táblázat), ide értve az EU döntéshozó fórumait is (10.2. Táblázat), illetve annak lehetővé tétele, hogy minden érintett fél tudja, ki a felelős a megfelelő nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatért (10.3. Táblázat). 10.1. Táblázat Magyarország nemzetközi szervezetekben, programokban és testületekben való tagsága Nemzetközi szervezet/testület IFCS (Kormányközi Kémiai Biztonsági Fórum)

IPCS (Nemzetközi Kémiai Biztonsági Program)

++

2005. november 1.-ig

Nemzeti Fókusz Pont Minisztérium/hivatal Kontakt pont ESZCSM/FJOKK Dr. Ungváry György+ (FJOKK)

Egyéb érintett minisztériumok /hivatalok

Novák Katalin (ESZCSM) Ratalics Ágnes (ESZCSM)

FvVM

ESZCSM Novák Katalin Együttműködő Intézet FJOKK Dr. Ungváry György++

SZOTE

Kapcsolatos nemzeti tevékenység +

Részvétel a Közép- és Kelet-Európai régió munkájában, munkaülések szervezése. Részvétel az IFCS számára ajánlások kidolgozásában. + Az IFCS alelnöki tisztségének ellátása 1997-2003 között, az IFCS Forum Standing Committee munkájában való részvétel (1997-2006. febr.15.). Magyarországon rendezendő Fórum V. előkészítése. Environmental Health Criteria monográfiák társszerkesztése Health and Safety Guide és más dokumentumok ellenőrzése és terjesztése. Részvétel az IPCS INTOX Programban.

330 10.1. Táblázat/1 Nemzeti Fókusz Pont Minisztérium/hivatal Kontakt pont Dr. Hudák Aranka FJOKK-OMFI

Nemzetközi szervezet/testület UNEP, ILO, WHO (IPCS projekt: Nemzetközi Kémiai Biztonsági Kártya Program SAICM

GKM, KvVM

KvVM

EüM

FJOKK Dr. Ungváry György+ Dr. Groszmann Mária Dr. Galgóczy Gábor++

EüM

FVM IKIM UNIDO Nemzeti Bizottság Dr. Fáy Barnabás Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Dr. Kerekes Sándor

EüM

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

GKM, KvVM

UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program) WHO (Egészségügyi Világszervezet – munkaegészségügy)

UNIDO Tisztább Termelés ILO ENSZ/EGB Világbank Regionális Fejlesztési Bank OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) NATO (Észak-Atlanti Szerződés Szervezete) CCMS CEFIC (Európai Vegyipari Szövetségek Szövetsége) EuPC (Európai Műanyagfeldolgozók Szövetsége)

+

2005. november 1.-ig 2005. december 31.-ig

++

KvVM Dr. Kozák Kristóf

Kapcsolatos nemzeti tevékenység IPCS-EU Bizottság közötti együttműködés

ESZCSM/FJOKK Dr. Ungváry György+ ESZCSM

GHS

FAO UNIDO (ENSZ Iparfejlesztési Szervezet)

Egyéb érintett minisztériumok /hivatalok

Tevékenység (külön lap) a GHS befogadásának előkészítése; a GHS a REACH-al együtt kerül az országban bevezetésre (megjelenés: 2007. hatálybalépés kezdete: 2008). POP Hg Epidemiológiai vizsgálatok (ólom, kadmium, szerves foszforsavészterek) EURO Health Program keretében (dohányzásmentes munkahely, zajvédelem a munkahelyen). PIC

Nemzeti Tisztább Termelés Központ

Ipari baleseti riasztási és értesítési kapcsolattartó pont, illetékes hatósági feladatok ellátása

ESZCSM/FJOKK- Részvétel az OECD Joint Meeting és az alá -OKBI, OGYI/ tartozó szakmai döntéshozó fórumok FVM, KvVM tevékenységében.

KvVM Dr. Oláh Antal

HM, OM

A környezetbiztonsági tárgyú Pilot Study-kban való részvétel.

MAVESZ Dr. Bondár László

GKM, KvVM

Magyar Műanyagipari Szövetség

GKM, KvVM

Információcsere a CEFIC és a magyar vegyipar között környezetvédelmi, biztonságtechnikai és egészségvédelmi teljesítmény tárgyában. Együttműködés az érdekvédelemben, szabványosításban. Információcsere.

331 10.1. Táblázat/2 Nemzeti Fókusz Pont Egyéb érintett Minisztérium/hivatal minisztériumok Kapcsolatos nemzeti tevékenység Kontakt pont /hivatalok ICE MAVESZ KvVM, GKM Információcsere, a nemzetközi hálózatba (Európai Vegyi (a Felelős Gondoskodás való bekapcsolódás a VERIK (Vegyipari Környezet) programon keresztül) Riasztási és Információs Központ) Dr. Bondár László rendszerrel. GCPE (Növényvédelmi Növényvédőszer és FVM, GKM A kapott információk továbbítása a Világszövetség) Intermedieripari tagvállalatok felé. Az információk Szakmai Szövetség felhasználása a hazai érdekvédelmi munkában. A kapott információk továbbítása a CropLife International Növényvédőszer-gyártó FVM, GKM tagvállalatok felé. Az információk (Növényvédelmi Világés Importőrök felhasználása a hazai érdekvédelmi szövetség) Szövetsége Egyesület munkában. Dr. Hargitai Ferenc A kapott információk továbbítása a ECPA Növényvédőszer-gyártó FVM, GKM tagvállalatok felé. Az információk (Európai és Importőrök felhasználása a hazai érdekvédelmi Növényvédelmi Szövetsége Egyesület munkában. Szövetség) Dr. Hargitai Ferenc IUPAC MTA IUPAC MTA Az IUPAC Nemzeti Bizottsága az MTA Nemzeti Bizottság keretében működik; az IUPAC 7 különböző divíziójában 15-20 szakember vesz részt, illetve képviseli az országot. LACDE BM --Helyi önkormányzatok összefogása a (Helyi önkormányzatok katasztrófák elleni küzdelemre. vészhelyzetek és katasztrófák elleni küzdelmére létrejött szervezet) ILO-CIS Munkavédelmi Kutatási Együttműködő Az ILO veszélyes anyagokkal kapcsolatos adatbázisával kapcsolat, információKözalapítvány központ terjesztés. Dr. Molnár Jenő OKK-OMFI Nemzetközi szervezet/testület

Dr. Hudák Aranka Dr. Ungváry + György

IVSS Section Chemie EPPO, CIPAC, FAOWHO Codex Com. IFOAM Biogazdálkodók Nemzetközi Szervezete IRU Nemzetközi Közúti Fuvarozási Unió, Gemd − veszélyes áru albizottság

+

2005. november 1.-ig

Magyar Kémikusok Egyesülete FVM

---

Biokultúra Egyesület

FM

MKFE (Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete)

---

Szakértők cseréje, szimpóziumok, kongresszusok szervezése. Növényvédő szerek engedélyezése, forgalmazása, biológiai vizsgálata, ADI és növényvédőszer-maradék érték meghatározása. Részvétel a K-Európai régió munkájában, információ csere, információ továbbítás. Információ csere, információ továbbítása magyar álláspont kialakítása, véleményezés a nemzetközi jogalkotásban.

332 10.2. Táblázat Magyarország részvétele az EU intézményeiben A testület megnevezése

A testület típusa Név/beosztás

Szervezeti egység

A/ Egészségbiztonság Health Security Committee

Az EU DG SANCO bizottsága

Dr. Ungváry ESZCSM György+ Health Security Committee (HSC) Dr. Molnár Kornélia

HSC Vegyi fenyegetések munkacsoport

A HSC szakértői munkacsoport

Dr. Ungváry ESZCSM-OTH-OKK György++

Komitológia bizottság,

Tóth Róbert főtanácsos

B/ LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM Management Committe under Regulation (EC) No. 2037/2000 on substances that deplete the ozone layer + National experts meetings

Levegőtisztaság-védelmi, Zaj- és Rezgésellenőrzési Főosztály

Nemzeti szakértők találkozója

Az ózonkárosító anyagokról szóló közösségi rendelet végrehajtásával foglalkozó komitológia bizottság, valamint a nemzeti szakértők találkozója Expert Group on the implementation of Directive 98/70/EC relating to the quality of petrol and diesel fuels

A Bizottság szakértői munkacsoportja

Mravik Magdolna

GKM – Energetikai Főosztály

A benzin és dízel üzemanyagok minőségéről szóló irányelv végrehajtásával foglalkozó szakértői munkacsoport

C/ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Committee for the adaptation to scientific and technical progress and implementation of the EClegislation on waste Az EK hulladékszabályozási bizottsága a tudományos és műszaki fejlődéshez kapcsolódó kiigazításokról (stratégia, policy, keretszabályozás)

+

2005. július 1.-ig; 2005. november 1.-ig

++

Komitológia bizottság

Markó Csaba Hulladékgazdálkodási és Technológiai főosztályFőosztály vezetőhelyettes Kiss Beatrix osztályvezető

333

10.2. Táblázat/1 A testület megnevezése Committee for the adaptation to scientific and technical progress and implementation of the EClegislation on waste

A testület típusa Komitológia bizottság

Név/beosztás

Szervezeti egység

Kelemen József Hulladékgazdálkodási és Technológiai vezető-főtanácsos Főosztály

Az EK hulladékszabályozási bizottsága a tudományos és műszaki fejlődéshez kapcsolódó kiigazításokról (elektronikai hulladékok) CEN TC/292 „Characterization of Szakértői waste” Technical Committee munkacsoport Working Group 6 „Basic characterization tests for leaching behaviour”

Dr. Farkas Hilda főtanácsos

Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály

Az EU Szabványügyi Testülete: Technikai bizottság a hulladékok jellemzésére F/ IPARI SZENNYEZÉSEK Committee of Competent Authorities Responsible for the Implementation of Directive 96/82/EC (SEVESO II) – CCA

Kompetens hatóságok képviselőinek találkozója

A SEVESO II irányelv végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok bizottsága – IHB

Dr. Kátai-Urbán BM OKF Ipari Baleset Megelőzési és Lajos Felügyeleti Főosztály pv. alez. főosztály-vezetőhelyettes Fehérvári Pál* (tag) főosztály-vezető

Környezetbiztonsági Önálló Osztály

Dr. Fömötör Ferenc* (minisztériumi összekötő)

vezető-főtanácsos

Technical Working Group for Safety Report Biztonsági jelentésekért felelős munkacsoport

*

2004. végéig

IHB technikai munkacsoportja

Dr. Lévai Zoltán főosztályvezető helyettes

GKM- Védelem-koordinációs Főosztály

Dr. Hrotkó Judit tanácsos

KvVM Környezetmegőrzési Főosztály

Dr. Kátai-Urbán BM OKF Lajos Ipari Baleset Megelőzési és pv. alez. Felügyeleti Főosztály főosztály-vezetőhelyettes

334

10.2. Táblázat/2 A testület megnevezése Technical Working Group for Inspection Systems


Szervezeti egység


Dr. Mógor Judit pv. fhdgy.

BM OKF Ipari Baleset Megelőzési és Felügyeleti Főosztály


Gyenes Zsuzsanna tű. szds.



Sándor Annamária tű. fhdgy.


Felülvizsgálati rendszerekért felelős munkacsoport Technical Working Group for Land Use Planning Területfelhasználásért felelős munkacsoport Technical Working Group on Accident Reporting and Analysis Baleseti jelentésekért és értékelésért felelős munkacsoport Natural and Environmental Disaster Information Exchange System: EC project developed in the framework of the Joint Research Centre

Nemzeti összekötők találkozója

Dr. Fömötör KvVM, Környezetbiztonsági Önálló Ferenc* Osztály (National Focal Point) vezetőfőtanácsos

Természeti- és környezeti katasztrófákkal kapcsolatos információcsere rendszer: az EU Kutatási Központja keretében kidolgozott közösségi program IPPC BAT Information Exchange Forum


Horváth Balázs főtanácsos

Integrált Szennyezésmegelőzési és Környezetegészségügyi Főosztály




IPPC BAT Információcsere Fórum IPPC Expert Group Meeting IPPC Szakértői Csoport Ülés

*

2004. végéig

335 10.2. Táblázat/3 A testület megnevezése


IPPC Art. 19 Committee: Komitológia Committee for implementation of bizottság the directive on integrated pollution prevention and control (IPPC)

Szervezeti egység



Dr. Kozák Kristóf vezetőfőtanácsos


IPPC komitológia bizottság

G/ VEGYI ANYAGOK, BIOTECHNOLÓGIA Technical Committee of New and Tagállamok Existing Substances szakértői munkabizottsága Új és meglévő vegyi anyagok technikai bizottsága Chemicals Technical Committee meeting for the adaptation to technical progress of Directive 67/548/EEC on the approximation of laws, regulations and administrative provisions relating to the classification, packaging and labelling of dangerous substances

Komitológia bizottság

Dr. Major OKK-Országos Kémiai Biztonsági Jenő Intézet Dr.Csengődi Krisztina

Műszaki bizottság a 67/548/EGK irányelv technikai kiigazításához Competent Authorities of the Member States for the implementation of Council Directive 67/548/EEC and Regulation (EEC) No. 793/93.

Kompetens hatósági ülés

A tagállami kompetens hatóságok képviselőinek találkozója a fenti két jogszabály végrehajtására Ad-hoc Working Party on chemicals (REACH) Az EU Tanácsának ad-hoc munkacsoportja a REACH témában

Ad-hoc tanácsi szakértői munkacsoport

Dr. Bordás Imre Dr. Major Jenő

OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézet

Dr. Kozák Kristóf vezetőfőtanácsos


Mogyorósy GKM – Ipari Főosztály György osztályvezető

Dr. Adamis Zoltán főtanácsos

OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézet

336 10.2. Táblázat/4 A testület megnevezése Regulatory Committee on Transport of Dangerous Goods A veszélyes anyagok szállításával foglalkozó bizottság Meeting of the Competent Authorities for Directive 98/8/EC concerning the placing of biocidal products on the market

A testület típusa Komitológiai bizottság (Regulatory Committee) Kompetens hatóságok képviselőinek találkozója

Név/beosztás

Szervezeti egység

Csuhay Marianna GKM – Innovációs és vezető főtanácsos Környezetvédelmi Főosztály Bújdosó Lajos vezető főtanácsos Ritók Emese

ESZCSM-ÁNTSZ

A biocid termékek forgalmazásáról szóló irányelv kompetens hatóságainak találkozója Növényvédő szermaradványok/Pesticide Residues

H.7. Mezőgazdasági Kérdések Munkacsoportja

Dr. Győrfi László FVM – Növény- és Talajvédelmi osztályvezető Központi Szolgálat (NTKSZ) Kovács Magdolna főtanácsos

Növényvédő szerek/Pesticides

H.7. Mezőgazdasági Kérdések Munkacsoportja

Dr. Ocskó Zoltán FVM – Növény- és Talajvédelmi Igazgató, Központi Szolgálat (NTKSZ) Dr. Molnár János vezető főtanácsos

Növényvédő szermaradványok/Pesticide Residues

H.37. Codex Alimentarius Munkacsoport

Dr. Mattyasovszky Katalin

Műtrágyák/Fertilizers

G.7. Working Party on Technical Harmonisation

EüM – Országos Élelmiszerbiztonsági és osztályvezető Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) Dr. Győrfi László FVM-Országos Élelmezésügyi és osztályvezető Tudományos Intézet FVM – Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat Dr. Ocskó Zoltán FVM – Növény- és Talajvédelmi igazgató Központi Szolgálat Olasz Zsuzsa főtanácsos

Növényvédő szermaradványok/ Standing Kovács Magdolna FVM – Növény- és Talajvédelmi Pesticide Residues Committee on the főtanácsos Központi Szolgálat Food Chain and Animal Health &Working Group

337

10.3. Táblázat Részvétel a vegyi anyagok-kezelésével kapcsolatos nemzetközi egyezményekben/eljárásokban Nemzetközi egyezmény Agenda 21 (Feladatok a XXI. századra) Agenda 21 • 19. fejezet (Kémiai biztonság, helyes vegyi anyag-kezelés) FAO Code of Conduct UNEP Londoni Irányelvek UNEP Bécsi Egyezmény Montreáli Jegyzőkönyv

Elsődlegesen felelős Végrehajtási tevékenységek hivatal/DNA KvVM 1024/1993. (IV.2.) Korm. hat. az 1992. évi ENSZ Környezet és fejlődés Világkonferencián született megállapodásokból adódó hazai feladatok. ESZCSM, KvVM A kémiai biztonság területén tárcaközi bizottság szervezése, infrastuktúra kialakítása, törvény kiadása, részvétel az IFCS-ben. FM PIC tevékenység EüM (OKK-OKBI), PIC tevékenység FVM Dr. Ocskó Zoltán KvVM 31/1990. MT 35/1990. MT A Magyar Műanyagipari Szövetség részt vett a CFC felhasználást csökkentő, illetve megszüntető nemzeti program kialakításában. A magyar műanyagipar 1996. január 1-től átáll a lágy, illetve freonmentes technológiák használatára. 1995. évi LXXXII. törvény éghajlatváltozás. 102/1993. OGYH éghajlatváltozás 22/1993. KTM sztratoszférikus ózon (69) + 19/1994. 28/1994. KTM sztratoszférikus ózon

ENSZ EGB Bécsi Egyezmény - Nehézfém jegyzőkönyv - POP jegyzőkönyv ILO 70 ENSZ veszélyes anyag szállítás ADR/ RID/ICAO stb. Baseli Egyezmény London GATT/WTO egyezmények (vegyi anyagok kereskedelme) Vegyifegyvertilalmi Egyezmény Regionális Kétoldalú Egyebek ENSZ kábítószer egyezmény

UNITAR-nemzeti profil kidolgozása

Espooi Egyezmény

KvVM

KHVM KvVM IKIM IKIM, KüM

ESZCSM

KvVM

A magyar jog a veszélyes anyag szállítás területén az egyezményekkel teljes összhangban van. 3002/1990. MT határozata a csatlakozás jóváhagyására. 101/1996. (VII.12.) Korm. rend. (117) IKIM Nyilvántartás ellenőrzés 1997. január 1-el indult

2013/1996. (I.24.) Korm. hat. a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni 1988. december 20-án Bécsben kelt ENSZ Egyezmény megerősítéséről. Az UNITAR által közreadott Útmutató alapján a Nemzeti Profil kidolgozása - nemzeti koordinációs értekezlet, munkacsoportok megszervezése, munkaanyag, végleges anyag összeállítása, összegző dokumentum magyar és angol nyelven. Környezeti hatásvizsgálat.

338 10.3. Táblázat/1 Nemzetközi egyezmény ENSZ EGB Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló Egyezmény UNEP/FAO Rotterdami Egyezmény UNEP Stockholmi Egyezmény

Nemzetközi egyezmény Szófiai Egyezmény (DunaEgyezmény) Duna Medence Környezetvédelmi Program Magyar-Osztrák Határvízi Egyezmény

Elsődlegesen felelős Végrehajtási tevékenységek hivatal/DNA BM Részvétel az aláírói felek értekezletein, munkatanácskozásokon, szellemi támogatások nyújtásafogadása. 2408/1995. (XII.20.) Korm. határozat az Ipari Balesetmegelőzési Magyar Nemzeti Központ létesítéséről. ESZCSM Egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények FVM exportjával és importjával kapcsolatos eljárás 46/2000. (XII.29.) egy. Rend. KvVM Perzisztens szerves szennyező anyagok (POP) felmérése Nemzeti Intézkedési Terv kidolgozása (folyamatban).

Elsődlegesen felelős hivatal/DNA KHVM, KvVM KüM, NM KvVM KHVM Vízügyi Bizottság

Magyar-Szlovák Határvízi Egyezmény

KHVM Határvízi Bizottság

Magyar-Ukrán Határvízi Egyezmény

KHVM Vízügyi Bizottság

Nemzetközi egyezmény Az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Horvát Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya, az Olasz Köztársaság Kormánya, a Lengyel Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a természeti és ipari katasztrófák előrejelzéséről, megelőzéséről és enyhítéséről szóló Együttműködési Egyezmény

Végrehajtási tevékenységek

Rendszeres vízminőségvizsgálatok végrehajtása, eredmények értékelése. Rendkívüli szennyezések értékelése, szabályzatok kidolgozása. Kihirdetés éve: 1959 Rendszeres vízminőségvizsgálatok végrehajtása, eredmények értékelése. Rendkívüli szennyezések értékelése, szabályzatok kidolgozása. Kihirdetés éve: 1978 Rendszeres vízminőségvizsgálatok végrehajtása, eredmények értékelése. Rendkívüli szennyezések értékelése, szabályzatok kidolgozása. Kihirdetés éve: 1994

Elsődlegesen felelős Végrehajtási tevékenységek hivatal/DNA BM Polgári védelmi szervek összefogása a katasztrófák elleni küzdelemre. Éves értekezletek, munkaértekezletek. Hatályos: 1994. augusztus 4.

339 10.3. Táblázat/2 Elsődlegesen felelős Végrehajtási tevékenységek hivatal/DNA A Magyar Köztársaság BM Polgári védelmi szervek összefogása a katasztrófák Kormánya és a Szlovén elleni küzdelemre. Köztársaság Kormánya között a Vegyes bizottság folyamatos munkája, éves munkaterv, természeti és a civilizációs kiképzési együttműködés, stb. katasztrófák elleni védelem terén Hatályos: 1995. augusztus 1-től. aláírt Egyezmény A Magyar Köztársaság BM Polgári védelmi szervek összefogása a katasztrófák Kormánya és a Szlovák elleni küzdelemre. Köztársaság Kormánya között a Vegyes bizottság folyamatos munkája, éves munkaterv, katasztrófák esetén történő kiképzési együttműködés, stb. együttműködésről és kölcsönös Hatályos: 1997. szeptember 22. segítségnyújtásról szóló Egyezmény A Magyar Köztársaság BM Polgári védelmi szervek összefogása a katasztrófák Kormánya és az Osztrák elleni küzdelemre. Köztársaság Kormánya között a Vegyes bizottság folyamatos munkája, éves munkaterv, katasztrófák vagy súlyos kiképzési együttműködés, stb. szerencsétlenségek esetén Hatályos: 1998. április 17. történő kölcsönös segítségnyújtásról aláírt Egyezmény A Magyar Köztársaság BM Polgári védelmi szervek összefogása a katasztrófák Kormánya és a Horvát elleni küzdelemre. Köztársaság Kormánya között a Vegyes bizottság folyamatos munkája, éves munkaterv, természeti és a civilizációs kiképzési együttműködés, stb. katasztrófák elleni védelemről Hatályos: 1998. április 28. szóló Egyezmény A Magyar Köztársaság BM Polgári védelmi szervek összefogása a katasztrófák Kormánya és az Ukrajna elleni küzdelemre. Kormánya között a katasztrófák Vegyes bizottság folyamatos munkája, éves munkaterv, és súlyos balesetek megelőzése kiképzési együttműködés, stb. és azok következményeinek Hatályos: 1999. november 25. felszámolása érdekében történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény Nemzetközi egyezmény

340 10.3. Táblázat/3 Nemzetközi egyezmény Magyar-Román Határvízi Egyezmény

Magyar-Jugoszláv Határvízi Egyezmény

Magyar-Horvát Határvízi Egyezmény

Magyar-Szlovén Határvízi Egyezmény

Elsődlegesen felelős Végrehajtási tevékenységek hivatal/DNA KHVM Rendszeres vízminőségvizsgálatok végrehajtása, Vízügyi-Műszaki eredmények értékelése. Vegyesbizottság Rendkívüli szennyezések értékelése, szabályzatok kidolgozása. Elfogadás éve: 1986 KHVM Rendszeres vízminőségvizsgálatok végrehajtása, Vízgazdálkodási eredmények értékelése. Bizottság Rendkívüli szennyezések értékelése, szabályzatok kidolgozása. Elfogadás éve: 1955 KHVM Rendszeres vízminőségvizsgálatok végrehajtása, Vízgazdálkodási eredmények értékelése. Bizottság Rendkívüli szennyezések értékelése, szabályzatok kidolgozása. Elfogadás éve: 1996 KHVM Rendszeres vízminőségvizsgálatok végrehajtása, Vízgazdálkodási eredmények értékelése. Bizottság Rendkívüli szennyezések értékelése, szabályzatok kidolgozása. Elfogadás éve: 1994

10.1.1. A táblázatokban felsorolt intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatos tevékenységek rövid jellemzése 10.1.1. 1. Az Intergovernmental Forum on Chemical Safety (tovább: IFCS) a kormányok, a kormányközi szervezetek (IGO-k), a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és az ipar egyedülálló együttműködése, amely politikai iránymutatást nyújt és elősegíti a vegyi anyagok biztonságos kezelésével összefüggő kérdések megértését. Az IFCS-t az ILO, az UNEP és a WHO közösen hozta létre az UNCED Rio de Janeiro-ban 1992-ben megrendezett konferenciáját követően, mint az Agenda 21. Tizenkilencedik Fejezetének végrehajtását szolgáló mechanizmust. A Fórum minden harmadik évben ül össze, hogy áttekintse a vegyi anyagok biztonságos kezelésében elért globális előrelépést, megvizsgálja az új problémákat és a kormányok számára akcióprioritásokat és ajánlásokat dolgozzon ki. Az első (stockholmi) Fórum elhatározta, hogy a kijelölt feladatok teljesítéséről három évenként Fórumokon számolnak be a kormányok, a kormányok munkáját segítő kormányközi szervezetek (ún. IGO-k)+ és a nem kormány szervezetek (ún. NGO-k), illetőleg, hogy a három évenkénti Fórumokon újabb feladatok meghatározására kerül sor. A második Fórumot (1997-ben Ottawában került megrendezésre), előkészítő ülések vezették be. Ezeken részben a régiók (Magyarország az ún. Közép- és Kelet-Európai Regio tagja), részben a II. Fórum programját előkészítő munkacsoport, részben pedig az IFCS kibővített titkársága (az ún. Bureau) üléseztek. A regionális csoport ülésein Magyarország társelnöki feladatokat látott el; a regionális ülés választotta a Fórum Jelölő Bizottságába Magyarországot. A regionális csoport javaslatot tett a Fórum III-ig +

IGO-k: ILO, WHO, UNEP, UNIDO, FAO, OECD (együtt IOMC), valamint a később csatlakozó UNITAR.

341

terjedő periódusban a régiót képviselő ISG országokra. Magyarországot a régió ismételten javasolta az ISG-be, és munkájának kiemelt elismerése mellett a régió tisztségviselőjeként is Magyarországra tett javaslatot. A Fórum (97 ország kormányának képviselői) a javaslatok alapján Magyarországot további 3 évre beválasztotta az ISG-be és megválasztotta a Fórum egyik alelnökének+. A Forum III-ra 2000-ben Salvador da Bahiában (Brazilia) került sor. A Közép- és Kelet-Európai vezetésére, illetve az IFCS egyik alelnöki funkciót ellátó Magyarország (Dr. Ungváry György) két alkalommal regionális ülést rendezett Budapesten. Magyarország volt a Priorities for Action beyond 2000 dokumentum egyik vezető kidolgozója. Ez a dokumentum, együtt az ún. Bahia deklarációval határozta meg az IFCS működését a 2000-s évek első felében; ugyancsak ez a két dokumentum szolgált kiinduló pontként az ún. SAICM program kidolgozásához is. A Fórum III. ismételten Magyarországot bízta meg a Közép- és Kelet-Európai régió vezetésével, és ismételten megválasztotta Magyarországot az IFCS egyik alelnökének++. A 2002-ben Bangkokban (Thaiföld) megtartott IV. Forumon megerősítette a Forum III-nak azt a döntését, hogy a Fórum V. rendezője Magyarország. Hazánk (a gyakorlatilag három perióduson át tartó) alelnöki funkciót már nem folytathatja, de változatlanul tagja a Fórum Standing Committeenek. Alelnöki és az országon belüli munkájáért az IFCS Bureau tagjai titkos szavazással Ungváry dr.-nak ítélték az IFCS három évenként adományozott „Award of Merit”-jét (10.1. ábra). A kitüntetést 1997ben prof Lönngren Rune (Svédország), 2000-ben prof M. Mercier (Belgium) kapta meg ezideig. A negyedik (Bangkokban) rendezett Fórumon a Magyarország elnökletével kidolgozott Gyermekek Kémiai Biztonsága dokumentum olyan sikert aratott, hogy ezt a programot az IFCS az V. Fórumig tovább folytatja.

10.1. ábra. Az IFCS három évenként adományozott Award of Merit-je. Harmadik alkalommal, Bangkokban, a Fórum IV-n Magyarország (Dr. Ungváry György) kapta.

+

a népjóléti miniszter javaslatára a magyar kormány Dr. Ungváry Györgyöt bízta meg az alelnöki funkció ellátásával. ++ az egészségügyi miniszter javaslatára a magyar kormány ismételten Dr. Ungváry Györgyöt bízta meg az alelnöki funkció ellátásával.

342

Az IFCS munkája az Agenda 21*. 19. fejezetének alapján az alábbi 6 program területre terjed ki: 1. Program Area A: Vegyi kockázatok nemzetközi felmérésének kiterjesztése és felgyorsítása; 2. Program Area B: Vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének harmonizálása; 3. Program Area C: Vegyi anyagokra és kockázatokra vonatkozó információk cseréje; 4. Program Area D: Kockázat-csökkentő programok indítása; 5. Program Area E: A vegyi anyag-kezelés országos adottságainak és kapacitásának lehetőségei. A Program Area E-re vonatkozóan Magyarország elnökletével működő munkacsoport készítette a II. Fórum részére a globális elemzést és állította össze a javaslatokat a következő hároméves periódusra. 6. Program Area F: Mérgező és veszélyes termékek illegális kereskedelmének megakadályozása. Az Agenda 21 tizenkilencedik fejezetében előírt feladatok megoldásához tartozik az NM-nek az UNITAR által támogatott Nemzeti Profil kidolgozásával kapcsolatos program is, amelyhez jelen alpont sorai is készültek. 10.1.1.2. A Kémiai Biztonság Nemzetközi Programja (IPCS) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Környezetvédelmi Programja (UNEP), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közös vállalkozásaként jött létre 1980-ban. Az IPCS fő célkitűzése a vegyi anyagoknak az egészségre és a környezet minőségére gyakorolt hatásainak felbecslése, illetve az eredmények megismertetése. A kiegészítő tevékenységek közé tartozik az epidemiológiai kísérleti laboratórium megteremtése, a nemzetközileg összehasonlítható eredményekhez vezető kockázatbecslés módszereinek kidolgozása, továbbá a toxikológia terén dolgozók továbbképzése. Az IPCS a fentieken kívül foglalkozik a vegyi balesetek kezelését szolgáló know-how kidolgozásával,

*

Agenda 21. Az ENSZ 1992. évi Környezet és Fejlődés Konferenciája átfogó programot fogadott el a fenntartható fejlődés jegyében. A „Feladatok a 21. századra” részletesen tárgyalja a társadalmak előtt álló főbb problémákat, amelyeket közösen kell megoldaniuk fejlődésük érdekében úgy, hogy közben elkerüljék a környezet maradandó károsodását. Az ENSZ Közgyűlés határozott a program végrehajtását elősegítő szervezet létrehozásáról is: megalakította a Fenntartható Fejlődés Bizottságát és egy új átfogó szervezeti egységet hozott létre az ENSZ-en belül, a Fenntartható Fejlődés Szervezetközi Bizottságát (lásd később), amely az ENSZ különböző szakosított szervezeteinek – a fenntartható fejlődés programjával kapcsolatos – együttműködését hivatott elősegíteni, koordinálni. A „Feladatok a 21. századra” dokumentum tárgyában a KTM keretén belül működő magyar Fenntartható Fejlődés Tárcaközi Állandó Bizottság a felelős intézmény.

343

koordinálja a laboratóriumi teszteket és az epidemiológiai vizsgálatokat, valamint támogatja a vegyi anyagok biológiai mechanizmusának kutatását 10.1.1.2.1. Environmental Health Criteria sorozat Kiemelkedő eredményeinek egyike az Environmental Health Criteria sorozat; ennek első a higannyal foglalkozó kötete 1973-ban, valószínűleg utolsó, az aluminiumszilikátokkal foglalkozó kötete 2005-ben jelent meg. Több ún. EHC monográfia megírásában, szerkesztésében az OKK és jogelőd intézeteinek munkatársai vettek részt. 10.1.1.2.2. ICSCs – Nemzetközi Kémiai Biztonsági Kártya – Program Az International Chemical Safety Cards (ICSCs) – azaz Nemzetközi Kémiai Biztonsági Kártya program az UNEP, ILO és a WHO közös Nemzetközi Kémiai Biztonsági Programjának (IPCS) egyik projectje, amelyet az IPCS és az Európai Közösség Bizottsága közötti együttműködés keretében dolgoztak ki. A kártyák az egészség és biztonság szempontjából leglényegesebb tudnivalókat foglalják össze az egyes vegyi anyagokról, röviden és olyan formában, illetve megfogalmazásban, hogy az a munkahelyen – legyen az üzem, farm vagy építkezés – közvetlenül használható legyen a munkások és a munkaadók részére. Az ICSCs Program 1986 óta folyik, azóta több mint 1 600 vegyi anyag kártyája készült el, amelyeket a világ számos nyelvére lefordítottak. A kártyákat 10-15 különböző országbeli résztvevő intézet szakértői készítik, angol nyelven, az irodalmi adatok alapján. A kártyákat az újabb adatok fényében folyamatosan aktualizálják. A kártyák az Interneten is hozzáférhetőek, a nemzetközi angol kártyák az ILO honlapján, számos más nyelvű változat pedig a készítő intézmények honlapján. Az OKK-OMFI 1997-ben kapcsolódott be ebbe a munkába. Azóta részt veszünk új kártyák készítésében, más intézetek által készített kártyák lektorálásában, a régebben készített kártyák újabb irodalmi adatok figyelembevételével történő felújításában. 1998-ban megkezdtük a kártyák magyar nyelvű változatának elkészítését is és ezzel lehetővé vált a Nemzetközi Kémiai Biztonsági Kártyák magyar változatának közreadása az Interneten. Az OKK honlapján 2005. dec. 31.-n több mint 1 500 magyar nyelvű kártya volt elérhető. A magyar kártyák az angol nyelvű nemzetközi kártyákon szereplő adatok mellett, Magyarországon az egyes vegyi anyagokra vonatkozó, érvényes szabályozást is tartalmazzák. 10.1.1.3. WHO-IARC Az Egészségügyi Világszervezet Lyonban működő International Agency for Research on Cancer (IARC) programja 1969-ben kezdődött. Kiadványa – az ún. IARC monográfiák – a vegyi anyagok emberi rákkeltő hatásának kockázatával foglalkoznak irodalmi adatok értékelése segítségével. Egy-egy anyag elemzése során – esetenként – az OKK munkatársai megbízott szakértőként működnek közre a monográfiák írásában, szerkesztésében.

344

10.1.1.4. UNEP/IE/PAC A UNEP Industry and Environment Program Activity Center-rel való kapcsolat szűk területre korlátozódik. Kontakt pont a KvVM, ahol jelenleg nincs aktív kapcsolattartás. 10.1.1.5. ILO A VDSZ elnöke és nemzetközi szakértője több alkalommal kapott meghívást az ILO szakértői bizottságaiba egyrészt ILO dokumentumok előkészítésével, másrészt már elkészített anyagok véleményezésével kapcsolatban. Ezek közé tartoztak a vegyi anyagok tárolásával és felhasználásával foglalkozó dokumentumok is. Az egyezményekké erősödő okmányok adaptációja megfelelő. A háromoldalú szakbizottság munkája példamutató. Az ILO-CIS információ részlegnek a Munkavédelmi Közalapítvány a magyarországi kontakt pontja; a FJOKK-OMFI az ILO-CIS együttműködő intézete. 10.1.1.6. ILO 170. Egyezmény Az egyezmény értelmében meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a munka során használt vegyi anyagok okozta betegségek és ártalmak megszüntetése, illetve csökkentése érdekében olymódon, hogy – minden vegyi anyagot értékelni kell, veszélyességük meghatározása céljából; – a munkáltatókat ellátják olyan dokumentációval, amelyek révén a munka során alkalmazott vegyi anyagokról felvilágosítást kapnak, s így hatékony programokat dolgozhatnak ki a dolgozók védelmére a vegyi anyagok veszélyei ellen; – a dolgozóknak felvilágosítást nyújtanak a munkahelyükön alkalmazott vegyi anyagokról és a megfelelő megelőző intézkedésekről, és így hatékonyan közreműködhetnek a védelmi programokban. Az ILO Alapokmánya előírja, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Konferenciákon elfogadott egyezmények és ajánlások szövegét a részes állam kormánya bemutassa az Országgyűlésnek. A bemutatás célja az, hogy az Országgyűlés – és ezáltal a közvélemény – azokról tudomást szerezzen. A bemutatási kötelezettség teljesítése érdekében a MüM előterjesztésében a kormány az Érdekegyeztető Tanácshoz benyújtotta az egyezmények és ajánlások bemutatásával kapcsolatos kormány-előterjesztés és országgyűlési határozatok tervezeteit. Az egyezmények ratifikációjára vonatkozó előterjesztés szükségességének vizsgálata is folyik. 10.1.1.7. Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) 1994 márciusában Genfben megtartott GEF Résztvevőinek Találkozóján (73 ország részvételével) elfogadták a GEF új alapokmányát, és újra „feltöltötték” az Alapot. A minimális „tagdíj” 4 millió SFR, amelyet akkor 8 támogatásra jogosult fejlődő ország is megadott.

345

A több végrehajtó szervezettel (UNEP, UNDP, UNIDO, World Bank) működő GEF tartalmilag a riói Környezet és Fejlődés Konferencián is felvetett legfőbb globális jellegű környezeti problémák megoldásához nyújt támogatást, oly módon, hogy a bevezetett, végrehajtott intézkedéseknek azon ún. „többlet” költségét támogatja, amelyek a globális környezetre jótékony hatással vannak. A négy támogatandó kritikus terület: a biológiai sokféleség, éghajlatváltozás, nemzetközi vizek és az ózonréteg csökkenése. A talajdegradációval összefüggő kérdések elsősorban az elsivatagosodás és az erdőpusztulás, valamint a POP (környezetben tartósan megmaradó szerves vegyületek) kibocsátás csökkentése – amelyek közvetlenül kapcsolódnak a fenti négy meghatározott tematikáéhoz – is támogatásra „jogosult” problémaköröknek tekinthetők. A GEF által támogatott műveletek az éghajlatváltozással kapcsolatban: i) feljogosító jellegű tevékenységek (pl. nemzeti riportok); ii) mitigációs, azaz az üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló; adaptációs, azaz az éghajlatváltozás feltételezett káros hatásainak minimalizására irányuló műveletek. 1995 májusában a GEF Tanácsa ülés elfogadta az ózonkárosító anyagokra vonatkozó magyar projekt javaslatot. A KTM által koordinált projekt alapján a vissza nem térítendő támogatás (6.9 millió US$-os) segítségével országosan több vállalat vett részt a program végrehajtásában Az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése tárgyában nyújtott be projekt javaslatot közös KTM-IKIM-PM szándéknyilatkozatnak megfelelően a washingtoni székhelyű International Finance Corporation (IFC) közreműködésével. Az elsősorban az energiahatékonyságra és takarékosságra irányuló pénzügyi ösztönző rendszer kidolgozásához, melyhez a támogatási összeg 5 millió US$, a projekt konkrét megvalósítási lépéseinek kidolgozása folyamatban van. A Dunamedence Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódóan az USAID közreműködésével, közös KTM-USAID szándéknyilatkozat alapján az „országhatárokon átterjedő szennyezés csökkentése a Duna három mellékfolyójának medencéiben” c. program célja a szlovák és román fél oldalán elsősorban beruházási tevékenységek támogatása (szennyvíztisztítók) a magyar oldalon elsősorban monitoringhálózat megerősítésének a támogatása. 10.1.1.8. OECD Magyarország 1996. július 1-től tagja az OECD-nek. A csatlakozási folyamatban, mely több évig tartott, jelentésekben számot adtunk a környezetpolitika általános helyzetéről, emellett részletesen ismertettük a vegyi anyagokkal és veszélyes hulladékokkal kapcsolatos hazai viszonyokat. A csatlakozás óta a magyar kormánytisztviselők részt vesznek a vegyi biztonság területén szervezett munkacsoportüléseken és a döntéshozó fórumokon. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a fejlett gazdaságú országok kormányai számára fórumot biztosít a vegyiparral és a vegyi anyagokkal kapcsolatos, nemzetközi együttműködést igénylő kérdések tárgyalására. Az 1971-ben megindított Vegyi Anyag Programnak ma a Vegyi Anyag Bizottság és a Vegyi Anyag, Peszticid és Biotechnológia Munkarészleg Együttes Ülése a döntéshozó szerve. Az

346

Együttes Ülésen az OECD titkársági feladatait ellátó Környezetegészségügyi és Biztonsági Főosztály tisztviselői, a tagországok nemzeti delegációi, az Európai Bizottság, az ipari szövetségek és más érdekképviselet szervek szakértői vesznek részt. Megfigyelői státusszal az egyes programokhoz csatlakozó más országok delegációi is részt vesznek a nyolchavi rendszerességgel lebonyolított üléseken. Az Együttes Ülése magyar kapcsolattartó pontja a KvVM vezető-főtanácsosa. A Vegyi Anyag Program egyes területei a vegyi anyagok vizsgálatával, a helyes laboratóriumi gyakorlat elveivel és felügyeletével, a veszély és a kockázat értékelésével és csökkentésével, az osztályozás és jelölés harmonizációjával, a meglévő anyagok vizsgálatára irányuló együttműködéssel, a szennyezőanyag kibocsátási és átadási nyilvántartással (PRTR) kapcsolatos kérdések megoldására irányul. A Vegyi Anyag Programhoz csatlakozik néhány további olyan program is (Peszticidek, Vegyi Baleset, Biotechnológia), amelyet szintén az Együttes Ülés irányít és témája az OECD-n belül a Környezetegészségügyi és Biztonsági Főosztály illetékességébe tartozik. A magyar kapcsolattartásban szakterületi illetékesség alapján az OKK, és az OGYI munkatársai, valamint az FVM és a KvVM tisztviselői vesznek részt. Az OECD által koordinált, a létező anyagok kockázati szűrésére irányuló program keretében magyar részről sikeresen állítottuk össze a xilol és izomereinek adatállományát, ami alapján a SIAR (szűrési értékelési jelentés) elfogadásra került. Az Együttes Ülés hatáskörében hozott jogi dokumentumok magyar nyelven hozzáférhetőek a Környezetvédelmi Minisztérium által kiadott „Az OECD környezetpolitikai eszközei” című kiadványban. További információk találhatóak angol nyelven a www.oecd.org/ehs honlapon. 10.1.1.9. NATO CCMS Magyarország, mint békepartner (PfP) és kooperációs partner (NACC) ország, több éve meghívást nyert a NATO Modern Társadalmi Kihívások Bizottságába (CCMS). 1998-tól teljes jogú tagként vesz részt az ebben a szervezetben folyó környezetpolitikai – környezetbiztonsági célú tevékenységekben. A CCMS munkamódszere szerint formálódó Pilot Study-k jelentős részében gyakran magyar szakemberek is részt vesznek. 1996. óta a KTM, majd a jogutód KöM ill. KvVM munkatársa látja el a NATO/CCMS Nemzeti Koordinátori teendőit, amely szerint részt vesz a Plenáris Üléseken, a Kerekasztal Konferenciákon, és koordinálja, szervezi a jóváhagyott kutatási témákban a hazai részvételt. A legutóbbi (2004) prágai csúcsértekezleten hozott döntések szerint a CCMS 5 fő célja:

katonai tevékenységek környezeti hatása; regionális tanulmányok; az (erő- és nyersanyag) források szűkössége folytán kialakuló konfliktusok; a gazdasági, kulturális és politikai instabilitást okozó környezeti és társadalmi kockázatok; nem hagyományos biztonsági fenyegetések.

347

Ugyancsak a prágai csúcs döntései nyomán átalakult a SEA (Strategic Environmental Assessment), és a CCMS az új Public Diplomacy keretében működik tovább, amelynek a feladata, hogy tájékoztassa a nemzetközi közösséget, a véleményformálókat a NATO szerepéről, feladatairól, tevékenységéről, és segítse a kölcsönös megértést. Az Oroszországgal való együttműködésben új fejlemény, hogy már nincs különösebben szó az MOU-ról (Memorandum of Understanding), mert a CCMS átment 20-as körű együttműködésbe. Az ún. Pilot Study-k és Short Term projektek a következő területeken valósulnak meg: polgári és katonai környezetvédelmi szakértők képzése, környezetbarát ipari technológiák, katonai tevékenység során szennyeződött területek környezeti rehabilitációja, hulladék-újrahasznosítás, ökológiai biztonság, ökológiai menedzsment, ivó- és szennyvíz-kezelés, az új kihívások és az ökológiai sebezhetőség, ökológiai terrorizmus, a békefenntartás ökológiai aspektusai, katonai létesítmények környezetvédelme. 10.1.1.10. Nemzetközi együttműködés a fenntartható fejődés témakörében Az 1992. évi Környezet és Fejlődés Konferencián (UNCED) elfogadott átfogó programmal kapcsolatban kialakult nemzetközi együttműködésbe Magyarország aktívan bekapcsolódott. Részt vettünk az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottság (CSD) tevékenységében, az 1997. évi „Rio+5” (UNGASS) ülésszakon és a 2002. évi johannesburgi Világtalálkozó (WSSD) előkészítési folyamatában, a Végrehajtási Terv vitájában és elfogadásában. Többek között támogattuk a kémiai biztonsággal kapcsolatos fontos rendelkezés elfogadását. 10.1.1.11. A vegyi anyagok nemzetközi kezelésére irányuló stratégiai megközelítés (Strategic Approach to International Chemicals Management, SAICM) A helyes vegyi anyag-kezelés átfogó és összehangolt nemzetközi megközelítésének igényét az elmúlt 30 évben több jelentős globális értekezlet is felismerte. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) Irányító Tanácsa 2002-ben határozatot hozott arról, hogy szükség van a SAICM továbbfejlesztésére, melynek alapjául a Bahia-i Deklaráció és a 2000-en túli Akcióprioritások szolgálnak. A Johannesburgban megrendezett Fenntartható Fejlődés Csúcstalálkozó 2002 szeptemberében jóváhagyta a kezdeményezést. A SAICM folyamat fontos jellemzője, hogy a kémiai biztonság kérdésében érdekelt minden szektort és csoportot bevon a munkafolyamatba, amely előkészítő értekezletek és egy nemzetközi zárókonferencia formáját ölti. Az első előkészítő értekezletre (PrepCom1) Bangkokban került sor 2003. november 913. között, az UNEP, a Kémiai Biztonság Kormányzati Fóruma (IFCS) és a Vegyi Anyagok Helyes Kezelésének Szervezetközi Programja (IOMC) közös rendezésében. A találkozón megállapodtak arról, hogy a SAICM céljának a WSSD Végrehajtási Tervében rögzített azon határozatát kell tekinteni, amelynek megfelelően 2020-ig el kell érni, hogy a vegyi anyagok előállítása során az egészséget és a környezetet a lehető legkisebb káros hatás érje.

348

A SAICM második előkészítő értekezlete (PrepCom2), Nairobi, 2004. október, jelentős lépést tett a stratégia szerkezetének tisztázása felé. A SAICM három elemből épül fel: átfogó politikai stratégia, globális cselekvési terv és magas szintű politikai nyilatkozat. A harmadik előkészítő értekezletet 2005 szeptemberében Bécsben rendezték meg. (Prepcom3). A zárókonferenciára 2006. február 4-6. között Dubaiban került sor. A részt vevő miniszterek, ország-küldöttségek, civil szervezetek és privát szektor képviselők Deklarációt tettek közzé. A Deklaráció megállapítja, hogy a vegyi anyagok helyes kezelésében jelentős, de nem elégséges fejlődést értünk el. Ezért a környezet világszerte kénytelen folyamatosan elviselni a levegő, a víz és a talaj szennyeződését, károsítva ezzel milliók egészségét és jóllétét. Ha meg akarjuk valósítani a fenntartható fejlődést, ide értve a szegénység és a betegség megszűnését, az ember egészségének és a környezet jobbá tételét, továbbá az országok életszínvonalának növelését és megtartását a fejlődés minden szintjén, akkor a helyes vegyi anyag kezelést meghatározónak kell tekinteni, és kiemelten kell kezelni. A SAICM ennek 2020-ig történő megvalósítására kötelezte el magát. 10.1.1.12. Globális Harmonizációs Rendszer (GHS)+ A GHS a vegyi anyagokhoz társított veszélyek azonosításának, az ezzel, valamint a felhasználók és az exponáltak körében alkalmazandó óvintézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás következetes és átfogó megközelítése. A rendszer úgy épül fel, hogy a vegyi anyagok felhasználói is megtehetik a szükséges lépéseket önmaguk, illetve a környezet védelme érdekében. A GHS célpopulációjához tartoznak a munkáltatók, a munkavállalók, a fogyasztók és a szükséghelyzetben reagálók. Azok számára is fontos a tájékoztatás, akik a fenti csoportoknak szolgáltatást nyújtanak (pl. orvosok, nővérek, biztonsági mérnökök és foglalkozás-egészségügyi higiénikusok, közlekedési dolgozók). A GHS magában foglalja a fizikai-kémiai veszélyek (pl. gyúlékonyság), az egészségkárosító veszélyek (pl. karcinogenitás) és a környezeti veszélyek meghatározását. Ezeket a nemzetközileg kifejlesztett kritériumokat használják mind az anyagok, mind a keverékek veszélyeinek becslésénél. A GHS minden veszélyes vegyi anyaghoz és keverékhez (készítményhez) köthető veszélyt lefed és egységesíti a feliratozást és a biztonsági adatlapokat. A GHS ezen felül megteremti a biztonsági képzés és az egészségfejlesztés alapját. A GHS nagyon fontos eleme, hogy a veszélyes anyagok veszélyjelzésére a jelenlegi EU (és magyar) rendszertől eltérő, de globálisan egységes szimbólumrendszert, címkézést ír elő. A jelenlegi 3 méreg kategóriával szemben 5, a jelenlegi 10 piktogram (szimbólum) helyett 9 (a nálunk alkalmazottól több veszély jelzésének vonatkozásában eltérő) szimbólumot használ. A veszélyes áruk fuvarozását illetően a szimbólum rendszer nem változik. +

az EU döntése: a GHS-t rendeletben adja közre; megjelenése várhatóan 2007, hatálybalépése 2008-ban, több lépésben

349

A rendszerrel szembeni további elvárások: − növelje az emberek és a környezet védelmét azáltal, hogy megteremti a kémiai veszélyek kommunikációjának átfogó nemzetközi rendszerét; − keretet ad az ilyen rendszerrel nem rendelkező országok számára; − csökkenti a vegyi anyagok ismételt vizsgálatának és becslésének szükségességét; valamint − elősegíti azoknak a vegyi anyagoknak a nemzetközi kereskedelmét, amelyek veszélyeit nemzetközi szinten megfelelően felbecsülték és meghatározták. 10.1.1.13. IUPAC, IUPAC Nemzeti Bizottság International Union of Pure and Applied Chemistry (IUPAC). A szervezetnek tagja a 40 legfejlettebb ország; a tagországok a vegyipari össztermék arányában fizetik a tagsági díjat. Az 1919-ben alakult IUPAC-nak Magyarország három évtizede tagja; 1991-ben a szervezet hivatalos ülését Budapesten tartották. Az IUPAC (mint az ENSZ szakmai szervezete) szorosan együttműködik többek között az ISO, a WHO, az EUROCHEM, az EFB, az EFC, az IAWQ, az IOBB szervezetekkel. Az IUPAC bizottságaiban a kémiai tudomány valamennyi ágazata, és szempontja képviselve van (pollutio, toxikológia, stb.) és a bizottságok munkájában megfigyelői státusszal számos multinacionális vegyipari cég is részt vesz. A IUPAC Nemzeti Bizottsága az MTA keretében (Pungor Ernő akadémikus elnökletével) működik; az IUPAC hét különböző Divisiojában 15-20 szakember vesz részt, illetve képviseli az országot. 10.1.1.14. UNEP Bécsi Egyezmény az ózonréteg védelméről és a hozzá kapcsolódó Montreali Jegyzőkönyv az ózonréteget lebontó anyagokról, továbbá a Jegyzőkönyv Kiigazításai: Londoni Kiigazítás és Módosítás, 1990., Koppenhágai Kiigazítás és Módosítás, 1992., Montreali Módosítás, 1997., Pekingi Módosítás, 1999. Az Egyezményt 1985. március 22-én fogadták el, 1988. szeptember 22-én hatályba lépett. Magyar részről 1988. május 4-én csatlakoztunk az egyezményhez, aminek szövegét a 31/1990. (II.16.) MT rendelettel hirdettük ki. Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvet 1987. szeptember 16-án fogadták el, 1989. január 1-jén hatályba lépett. Magyar részről 1989. április 20án ratifikáltuk és a 35/1990. (II.28.) MT rendelettel hirdettük ki. A Módosítások végrehajtását szolgáló jogszabályok több alkalommal megjelentek. Legutóbbi jogszabály az ózonréteget károsító anyagokról szóló 94/2003. (VII.2.) Korm. rendelet. Az általános célkitűzések hazai végrehajtása. Az Egyezmény, illetve a későbbiekben elfogadott kiegészítő jogi eszközökben meghatározott konkrét kötelezettségek végrehajtása érdekében megfelelő hazai jogszabályi rendelkezések, kibocsátáscsökkentési intézkedések születtek. Emellett Magyarország képviselői bekapcsolódtak az Egyezmény továbbfejlesztésével kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokba és részt vettek, illetve vesznek az Egyezmény által szorgalmazott nemzetközi információcserében, megfigyelési és kutatási

350

együttműködésben (légköri ózontartalom és sugárzásmérések, az azokkal kapcsolatos elemzések, a magaslégköri ózonréteg változására vonatkozó levegőkémiai kutatások, az ultraibolya sugárzás hatásainak vizsgálata). A Jegyzőkönyvben előírt az ózonkárosító anyagok felhasználásának, kereskedelmének korlátozásával összefüggő, valamint a további kötelezettségeknek is Magyarország eleget tesz. A konkrét feladatok hazai végrehajtása. Az Országos Meteorológiai Szolgálat rendszeresen méri Budapesten a függőleges légoszlop ózontartalmát, valamint több mérőponton az UV-B sugárzást. A májustól szeptemberig terjedő időszakban pedig a lakosság rendszeresen tájékoztatást kap az UV-B sugárzás erősségéről. 10.1.1.15. Rotterdami Egyezmény – az UNEP és a FAO a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes anyagokra és növényvédő szerekre vonatkozó előzetes tájékoztatáson alapuló egyetértési eljárásról. Az egyezményt 1998. szeptember 11-én fogadták el, 2004. február 24-én hatályba lépett. Magyar részről 1999. szeptember 10-én aláírtuk, 2000. október 31-én ratifikáltuk és a 266/2004. (IX.23.) Korm. rendelettel hirdettük ki. Az általános célkitűzések hazai végrehajtása. A Londoni Irányelvek „önkéntes szakaszának” előírásait Magyarország 1990 óta teljesíti. Ennek megfelelően sor került két „kijelölt nemzeti hatóság” (Designated National Authority, DNA) kijelölésére és bejelentésére is: az ipari vegyi anyagokkal, illetve a növényvédő szerekkel kapcsolatban. Az EU-hoz való csatlakozásra való felkészülési folyamat keretében – a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény felhatalmazása alapján – 2000-ben kiadták az akkor hatályos 2445/92/EGK számú rendeletet a hazai jogba átültető EüM-FVMKöM-GM együttes rendeletet az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények behozatalával és kivitelével összefüggő bejelentési és előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásról (EüM-FVM-KöM-GM, 2000). A későbbiek során bekövetkezett változásokat tette közzé 2003-ban egy ESZCSM-FVM-KvVM-GM együttes rendelet (ESZCSM-FVM-KvVM-GM, 2003), amely átültette az időközben megjelent EUrendeletet, kiegészítette a korábbi vegyianyag-listát és pontosította a magyar hatóságok (DNA) adatait. A Magyar Köztársaság teljes jogú tagságának időpontjában az Európai Uniónak a Rotterdami Egyezmény szabályait magában foglaló, az Európai Parlament és Tanács által kiadott rendeletét (EC, 2003) kell nálunk is közvetlenül alkalmazni, ezért a korábbi magyar rendeletet megfelelően módosítani kell. Ez nem befolyásolja alapjaiban az ügymenetet, mivel az illetékes szervek évek óta az EU elvárásokkal összhangban végezték a munkát.

351

10.1.1.16. Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokról. Az egyezményt 2001. május 22-én fogadták el. A Kormány a 2115/2001. (V.18.) határozatában döntött az Egyezmény Magyarország részéről történő aláírásáról, azt aláírás 2001. május 23-án megtörtént. Az Egyezmény ratifikálása folyamatban van. Az általános célkitűzések hazai végrehajtása. Folyamatban van a kiküszöbölésre előirányzott anyagok, készítmények és az ezeket tartalmazó hulladékok ártalmatlanításának; a kibocsátások további csökkentésének; valamint az Egyezmény egyéb követelményeinek végrehajtását szolgáló intézkedési terv kidolgozása. A POP kibocsátások szabályozása az EU keretében is fontos kérdés. A Tanács határozati javaslata az Egyezménynek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről már csak az elfogadásra vár. A kibocsátásokkal kapcsolatos közösségi feladatokat végre kellett hajtani az EU jogharmonizáció során: a jogharmonizáció alapszakasza (19982002) idején a később elfogadott Jegyzőkönyv előírásainak zöme már megjelent a hazai szabályozásban, továbbá 2004. május 20-án hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács 850/2004 rendelete a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EEK irányelv módosításáról, ezzel megfelelő alapot biztosítva a további intézkedések megtételéhez. A konkrét feladatok hazai végrehajtása. A készülő Nemzeti Intézkedési Tervben ki kell dolgozni az Egyezmény végrehajtásához szükséges további intézkedések és gazdasági feltételek pontos részleteit. A végrehajtás során az egyes szennyezőanyagokat kibocsátó gazdasági szakterületek termelési folyamatai korszerűsödnek, a környezetre egyre kisebb terhelést jelentenek. Magyarország támogatást kap a GEF-től – az UNIDO közreműködésével – az Egyezmény végrehajtását szolgáló Nemzeti Intézkedési Terv kidolgozására. 10.1.1.17. Az ENSZ EGB „Nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről” szóló Genfi Egyezményhez kapcsolódó Genfi Jegyzőkönyv a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez az illékony szerves vegyületek kibocsátásának és azok országhatárokon való átáramlásának szabályozásáról. A Jegyzőkönyvet 1991. november 18-án fogadták el, 1997. szeptember 29-én hatályba lépett. Magyar részről 1991. november 19-én aláírtuk, 1995. november 10-én ratifikáltuk. Az általános célkitűzések hazai végrehajtása. Az aláírásról intézkedő 1991. évi kormányhatározat előírta, hogy a környezetvédelemért, a közlekedésért és az iparpolitikáért felelős miniszter dolgozzon ki a VOC emisszió szinten tartásához programot, illetve vizsgálják meg a kibocsátási szint csökkentésének lehetőségeit. A jogalkotási munkák sorában (az EU jogharmonizáció miatt is) fontos volt a VOC emisszió csökkentését szolgáló rendeletek megalkotása, amelynek során a KTM már kiadott egy jelentős VOC emisszió-csökkentést előirányzó rendeletet a motorbenzinek

352

tárolásakor, töltésekor, szállításakor és áttöltésekor keletkező szénhidrogén emisszió korlátozásáról [9/1995 (VIII.31.) KTM rendelet]. Az EU 1999-ben fogadta el a VOC kibocsátást technológiánként szabályozó irányelvét, amelyet 2001-ben ültettek át a hazai jogba a 10/2001. (IV.19.) KöM rendelettel. Végül a bázisévhez képest 1999-re Magyarország kb. 17%-kal csökkentette a VOC kibocsátását. 10.1.1.18. Az ENSZ EGB „Nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről” szóló Genfi Egyezményhez kapcsolódó Aarhusi Jegyzőkönyv a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok (POP) légköri kibocsátásának csökkentéséről. A Jegyzőkönyvet 1998. június 24-én fogadták el, 2003. október 23-án hatályba lépett. Magyar részről 1998. december 18-án aláírtuk, 2004. január 7-én ratifikáltuk. Az általános célkitűzések hazai végrehajtása. A Jegyzőkönyv végrehajtása a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokról szóló Stockholmi Egyezmény végrehajtásával együtt történik meg. 10.1.1.19. Az ENSZ EGB „Nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről” szóló Genfi Egyezményhez kapcsolódó Aarhusi Jegyzőkönyv a toxikus nehézfémek (HM) légköri kibocsátásának csökkentéséről. A Jegyzőkönyvet 1998. június 24-én fogadták el, 2003. december 29-én hatályba lépett. Magyar részről 1998. december 18-án aláírtuk. Az általános célkitűzések hazai végrehajtása. A nehézfém kibocsátások szabályozása az EU keretében is fontos kérdés. Az Európai Közösség a Tanács 2001/379/EK határozata alapján csatlakozott e jegyzőkönyvhöz (jóváhagyással). A kibocsátásokkal kapcsolatos közösségi feladatokat végre kellett hajtani az EU jogharmonizáció során: a jogharmonizáció alapszakasza (1998-2002) idején a később elfogadott Jegyzőkönyv előírásainak zöme már megjelent a hazai szabályozásban, ezzel megfelelő alapot biztosítva a további kapcsolódó intézkedések megtételéhez. Hazánk a Jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségek túlnyomó többségét már teljesítette, továbbá az EU-konform hazai jogszabályok folyamatos fejlesztésével újabb vonatkozó intézkedéseket vezet be (az Európai Parlament és a Tanács 304/2003/EK rendelete a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról stb.). A Jegyzőkönyv előírásainak maradéktalan teljesítése érdekében – a jelenlegi szabályozásokat is felülvizsgálva – egy átfogó Nehézfém Nemzeti Intézkedési Terv (NIT) kidolgozása szükséges.

353

A konkrét feladatok hazai végrehajtása. A Jegyzőkönyv hatályba lépését követően a Nehézfém Nemzeti Intézkedési Tervben ki kell dolgozni a Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges további intézkedések és gazdasági feltételek pontos részleteit. Az intézkedési terv végrehajtása során az egyes szennyezőanyagokat kibocsátó gazdasági szakterületek termelési folyamatai korszerűsödnek, a környezetre egyre kisebb terhelést jelentenek.” 10.2. Nemzetközi műszaki segélyprogram fogadása A 10.4. Táblázatban áttekintést adunk minden vegyi anyag-kezeléssel kapcsolatos folyamatban lévő és tervezett, két- és sokoldalú segély tevékenységről. Nemcsak a specialisan vegyi anyag-kezelésre irányuló projectekkel foglalkozunk, hanem a környezetre és a fenntartható fejlődésre vonatkozóakkal is; ez utóbbiak közé tartoznak a mezőgazdaság, az ipar fejlesztését szolgáló projectek, valamint a vegyi anyagok és a vegyi anyagokkal kapcsolatos technológiák átadása. 10.2.1. A Német Vegyipari Szövetség Kelet-Európai programja keretén belül 1996. utolsó harmadában tíz vegyipari vállalatnál megkezdődött a környezet-irányítási rendszer kiépítése. A nemzeti kontakt pont a MAVESZ. 10.2.2. PHARE Az alábbi projektek a vegyi anyagokkal kapcsolatos fejlesztéseken túl általában a környezetvédelmet, a mezőgazdasági szektor és az ipari struktúraváltás területeit is magukba foglalják, amennyiben azok eredménye összefüggésbe hozható a vegyi anyagok kezelésével, azok környezetszennyezésével is. Jelentős PHARE támogatást kapott kémiai biztonsági tevékenységének fejlesztése érdekében az egészségügyi tárca intézményrendszere (ÁNTSZ-OKK-KKL regionális laboratóriumok, kémiai biztonsági felügyelők képzése). 10.2.3. VOC kibocsátás csökkentése A VOC kibocsátás mérséklését szolgálta az a holland-magyar közös projekt, amelynek során a Holland kormány mintegy 100 millió Ft-tal támogatta a szénhidrogének kibocsátásának csökkentését szolgáló technológiák alkalmazását. A Holland PSO (Kelet- és Közép Európai) Támogatási Program keretében 1996-2001 között a hazai VOC rendelet előkészítése az újonnan létre hozott VOC Iroda által és a hazai iparvállalatok VOC kibocsátásának csökkentése nyolc demonstrációs projekt segítségével. A beruházások kifinanszírozását és műszaki tanácsadást végeztek a hollandok. 10.2.4. Stockholmi POP egyezmény végrehajtása A Stockholmi POP (környezetben megmaradó szerves vegyületek) Egyezmény végrehajtását célzó Intézkedési Terv elkészítéséhez (kibocsátási – felhasználási leltár elkészítéséhez, mérések végzéséhez, stb.) 447 e USD GEF támogatást kapunk az UNIDO-n keresztül. A projekt teljesítése jelenleg kb. a felénél tart.

354 10.4. Táblázat Részvétel nemzetközi projektekben Projekt címe

Száma

Teljesülés éve

Regionális integrált monitoring rendszer létesítése A mezőgazdaság intenzifikálásának hatása a környezetre

G-124

1995

G-160

1992

Emisszió-mérő hálózat korszerűsítése Immisszió-mérő hálózat korszerűsítése Háttér légszennyezettséget mérő hálózat korszerűsítése Katalizátor laboratórium

A-101/A

1992

A-101/B

1993

A-101/C

1994

A-109

1992

Kisméretű katalizátor félüzemi vizsgálata A magyarországi autóbuszállomány környezetbaráttá tétele Mikroszennyezők meghatározása és mérése Felszín alatti vízkészletek szennyezettsége

A-109/2

1996

A-108

1995

580 000 A meglévő Rába-motorok korszerűsítéséhez módszer bevezetése, 150 motor felújítása.

W-124/1

1993

W-153

1993

A felszíni vizek megfigyelésének keretterve

905/90

1995

Ipari hulladéklerakó É-NY Magyarországon

WS-113

1992

Felszín alatti vízszennyező források katasztere Alumínium szektor környezeti vizsgálata SO2 emisszió csökkentésének vizsgálata három erőműben

WS-121

1993

WS-112

1995

E-120

1991

1 080 200 Új vízminőségvédelmi intézet felműszerezése. 504 500 Tanulmány modellfejlesztésre és szoftver kipróbálása mintaterületen 2 tanfolyam a tárgyban. 400 000 Határvidéki automatikus rendszer kialakítása, felműszerezése, mikro-szennyezőket figyelő rendszer koncepciójának kidolgozása. 346 300 Megvalósíthatósági tanulmány elkészült. A környezeti hatástanulmány és a beruházási tanulmányterv részben elkészült. 841 900 30 db nagyértékű műszer beszerzése Tanulmány a szennyezőforrások adatbázisára. 226 000 Tanulmány a szektor környezeti hatásairól, a szennyezések ártalmatlanításáról. 174 000 Tanulmány SO2 kibocsátás-csökkentést szolgáló technológiáról, versenykiírás készítéséről.

Áttérés a fluidágyas tüzelésre az ajkai erőműben

E-202

1992

E-202/3

1992

602/91

1996

Földgázvezeték hálózat bővítése Dorogon Kisméretű katalizátor félüzemi vizsgálata, Zöld Autó Központ létrehozása

Összeg, ECU

Eredmény

98 000 Tanulmány államigazgatási döntéselőkészítő eljárást támogató komplex informatikai rendszer kialakítására. 40 000 Magyar és külföldi szakemberek bevonásával készült kiadvány a korszerű mezőgazdasági technológiák ajánlott fejlesztéséről. Szemináriumok a kiadvány tárgyában. 2 033 100 3 műszerezett mérőbusz és 1 dioxin-labor átadása. 1 959 900 3 mozgó laboratórium és 7 állandó mérőállomás átadása. 656 000 3 megfigyelő állomás telepítése, illetve korszerűsítése. 725 700 A gépjárművek kipufogógázának elemzésére laboratórium átadása. Nemzetközi szeminárium tapasztalatcserére. 100 000 Lásd 602/91-nél.

833 000 2 fluidágyas kazánhoz szabályozó rendszerek és eszközök leszállítása, kibocsátások mérése. 1 000 000 17 km-es gázvezeték hálózat építése Tanulmány fűtéskorszerűsítés gyorsítására. 472 500 Az A-109/2 program (lásd ott) teljesült. A Green Car Centre koncepciója elkészült, kiépítése megtörtént.

355 10.4. Táblázat/1 Projekt címe

Száma

Környezetbarát tömegközlekedési rendszer keretterve Budapest belterületére Az emissziómérő rendszer korszerűsítésének folytatása Környezeti levegőfigyelő rendszer korszerűsítésének folytatása Környezetbarát mezőgazdasági művelési technológiák

604/91

Teljesülés éve

Összeg, ECU

313 300 Keretterv-tanulmány és szoftver elkészült.

605/91

1996

606/91

1993

1 832 100 További 4 mérőbusz beszerzése és 1 referencia labor műszerezése. 1 767 200 További 7 konténer és 23 mozgó állomás beszerzése.

w1/4/92

Ivóvízkészletek aktív w1/8/92 védelme a Magyar-országon fennálló hidrológiai viszonyok között CAOLA Zalaegerszegi 66/94 Gyára környezetvédelmi beruházása és rekonstrukciója A környezetvédelmi felügyelőségek laboratóriumainak fejlesztése Tatabánya távfűtésének 320/95 változó primer tömegáramú KKA üzemre való átállítása Azbeszthulladék W1/6/199 gazdálkodás 3 Magyarországon

Eredmény

200 000 Tanulmány demonstrációs kísérlet területek környezetkímélő termelési és művelési módszereiről, agrárgazdasági üzleti terv kidolgozásáról. 300 000 Tanulmány az ivóvízkészletek aktív védelméről, már szennyezett források tisztításáról, rehabilitációs tervekről. 135 333 Többcélú fejlesztés a technológia környezetkímélőbbé tételére. Laboratóriumok szervezetének kialakítása, belső eljárási rend kidolgozása, laborszemélyzet képzése. 582 750 Primer tömegáramú üzemre átállítás. 1996

Tanulmány az azbesztcement termékek hulladékainak köréről, a hazai és EU szabályozásról, további teendőkről

10.2.5. Nemzetközi projektek, támogatások 10.2.5.1. A Pannon Egyetem Környezetmérnöki és Technológia Tanszéke a vegyi anyagokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködése: PHARE 207/STT-23/402/91-02 A projekt megnevezése: Post-graduate Environmental Training Program Közreműködő nemzetközi ügynökség: PHARE Program, KTM

356

10.3. Összegzés/Javaslatok 10.3.1. Elemzés Magyarország aktivitása a nemzetközi egyezmények végrehajtásában korábban is jelentős volt; ez az aktivitás az utóbbi 5-6 évben tovább fokozódott. A nemzetközi egyezmények végrehajtására nemzeti jogszabályok kiadása útján történik gondoskodás. A végrehajtás érdekében az egyes területekért felelős intézmények, hatóságok kijelölése, működésének biztosítása jellemzően ésszerű időn belül megtörténik. A kormányzatnak, illetve a kormányzati szervezeteknek tagállami kötelezettségünkből eredően hivatalos kapcsolata van az EU-val és az OECD-vel. További, hivatalos szerződésekben rögzített vagy egyezményekben, projektekben vállalt kötelezettségeink, együttműködéseink vannak a kémiai biztonság területén több nemzetközi szervezettel; ezek: WHO, UNEP, ILO, FAO, UNIDO, UNITAR, IFCS, IARC, IPCS; főként két vagy többoldalú kutatási együttműködéseink vannak az EU tagállamokkal és több más közösségen kívüli országgal. A feladatokat végzők munkája a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a Nemzeti Környezetegészségügyi Programban, a Népegészségügyi Programban, esetenként más nemzeti programokban (pl. élelmiszer-biztonsági, hulladékgazdálkodási, munkavédelmi programban) integrálódik átfogó nemzeti programmá. Ahol erre lehetőség van (pl. munkavédelem, népegészségügy) a nemzeti programok kapcsolódnak az EU, illetve nemzetközi szervezetek programjaihoz. A nemzetközi egyezmények végrehajtását megfelelőnek, illetőleg sikeresnek ítéljük meg. A nemzetközi szervezetek, ügynökségek különböző tréning programok szervezésével és lebonyolításával tovább javítják a programok hatékonyságát (pl. jobb koordináció, jobb kommunikáció, jobb adaptáció). Megoldandó probléma, hogy az egyes nemzetközi rendezvények tapasztalatai, konklúziói a szakmáknak megfelelő „szektor” szakembereihez részletesen, a határterületek szektorainak szakembereihez legalább a lényegesebb eredmények ismertetése szintjén minden esetben jussanak el. Összességében megállapítható, hogy Magyarország aktívan ápolja a kémiai biztonság területén nemzetközi kapcsolatait. Részt vesz a nemzetközi egyezmények kidolgozásában, eleget tesz tagállami kötelezettségeinek (ENSZ, WHO, ILO, UNEP, FAO, UNIDO, IFCS, IPCS, EU, OECD), bekapcsolódik nemzetközi programokba, és részt vesz számos két-vagy többoldalú kutatási együttműködésben. Magyarország az IFCS alapító tagja, több cikluson át töltötte be a Fórum egyik alelnöki funkcióját és vezette a Közép- és Kelet-Európai régió munkáját. 10.3.2. Javaslatok i) a nemzetközi egyezmények hatékonyabb végrehajtása szükséges; ennek eléréséhez megfelelő financiális támogatást – nemzetközi és/vagy pályázati források bevonásával – biztosítani kellene;

357

ii) a felelős tárcák által nemzetközi rendezvényekre biztosított kiutazásokról tudósító útijelentéseket, beszámolókat szélesebb körben (a kémiai biztonság hatékony működéséért felelős kormányzati és nem-kormányzati szervezetek részére) célszerű lenne publikálni; iii) a Nemzeti Profil legfontosabb eredményeit, nemzetközileg is érdeklődésre számot tartó megállapítását angol nyelven közre kellene adni, illetve az érintett IGO-k részére célszerű lenne eljuttatni.

10. fejezet. Nemzetközi kapcsolatok

Recommend Documents