1. kategória Az alábbi állításokról döntsd el, hogy igaz ( I ) vagy hamis ( H )!

Hatvani István fizikaverseny 2016-17. 1. forduló

1. kategória

1.1.1. Az alábbi állításokról döntsd el, hogy igaz ( I ) vagy hamis ( H )! 1. Téli időben az állóvizekben a

-os vízréteg helyezkedik el a legmélyebben.

2. 1 év = 31,536·106 s 3. nyolcad tonna fél kg negyed dkg = 125 255 g 4. Az ezüst sűrűsége 10,5 g/cm3 , azaz 2 m3 ezüst tömege 2,1·107 g. 5. 2016 dl = 0,2160 m3 6. Egy 9 literes edényben tárolhatom a 0,9 g/cm3 sűrűségű, 9 kg tömegű folyadékot. 7. 16 °C; 16 K; 206 °C; 206 K közül a legmagasabb hőmérséklet a 206 K. Egy főzőpohárban lévő meleg vizet egy hideg vízzel telt edénybe teszünk. A hideg és a meleg víz hőmérsékletének a változását a grafikon mutatja:

8. A meleg víz hőmérséklet- változása ugyanakkora, mint a hideg vízé.

T( )

40

35

30 26,5 25

t (perc)

9. A hideg víz hőmérséklete emelkedett.

-kal

20 0

2

4

6

8

10

10. Ha egy monitor átmérője 17 inch, az 43,18 cm. 1.1.2. Az ismert történetben „Arkhimédész ókori szicíliai, természettudósnak sok fejtörést okozott II. Hieron király kérése, hogy bizonyítsa be, valódi aranyból készült-e egy csodálatosan megmunkált korona. A koronát Zeusz szobrára óhajtotta elhelyezni, s arra csak hamisítatlan színtiszta aranyból készült korona kerülhetett. Mivel a koronát nem volt szabad megsérteni, így a korona problémája egyre jobban foglalkoztatta Arkhimédészt, de nem tudott rájönni a megoldás nyitjára. Lefeküdt, nyugtalanul töltötte az éjszakát, s hirtelen elhatározással elment a fürdőbe. A fürdő üres volt, s ahogy belemerült a kis medence vizébe, a víz felemelkedett a lépcsőfok éléig. Amikor ezt észrevette, többször egymás után kipróbálta, felderült, kiugrott a vízből és felkiáltott: Heuréka! Megtaláltam! Az itt felismert törvényszerűséggel nem volt nehéz bizonyítania azt, hogy a korona valódi aranyból készült-e vagy sem.” A történet szerint a korona tömegének ¼ része ezüstöt tartalmazott. Arkhimédész a megoldást keresve megmérte a koronát mérlegen, ami pontosan 7 drachma 5 khalkusz volt. A görög mértékegységek nagyság szerint így következnek:

Beküldési határidő: 2016. november 26.


khalkusz

˂ 8

obulus

˂ 6

drachma

˂ mina 100

1 khalkusz = 8,8 gramm

a) Mennyivel változott meg az ezüstöt tartalmazó korona térfogata a színtiszta aranykorona térfogatához képest? b) Mekkora az ezüstöt tartalmazó korona átlagsűrűsége? 1.1.3. Ha egy erőmérőn függő, üresen 5 N súlyú vödörbe 5 dm3 térfogatú fát teszünk, az erőmérő 65 N-t jelez. a) Mennyi a fa sűrűsége? b) Az erőmérőben lévő rugó hossza nyújtatlan állapotban 12 cm, 100 N nagyságú erő hatására a rugó megnyúlás 15 cm. Hány cm lesz a rugó hossza, ha a vödörből kiveszünk 2 dm3 fát? 1.1.4. Egy 0,5 l űrtartalmú edénybe 50 cm3 víz van. Egy üvegkockát teszünk a vízbe. A közös tömeg 120,2 g. Az üveg sűrűsége 2,6 g/cm3 . Mekkora az üvegkocka éle? 1.1.5. Hugó a légy, egy szép nyári reggel így röpködött a futópályán: először a célvonaltól elrepült a starthely felé 6 m/s sebességgel a pálya feléig, aztán visszafordult, és a célvonal felé röpült 25 m/s sebességgel 25 métert, majd továbbröpült: a célvonaltól való távolságának az egyötödét 15 s alatt tette meg a célvonal irányába. Itt pihent meg egy faágon, amely 300 méterre volt a célvonaltól. Fél perc pihenés után 4 m/s sebességgel repült a célig. a) Hány méteres volt a futópálya? b) Mekkora Hugó átlagsebessége? c) Ábrázold Hugó sebességét az idő függvényében! 1.1.6. Határozd meg egy szőlőfürt sűrűségét! A megfigyeléseiteket, méréseiteket röviden ismertessétek: 

írd le milyen anyagokat, eszközöket használtál a méréshez, a mérés összeállítását;



végezz több mérést;



mérési eredményeiteket foglaljátok táblázatba;



ha lehet, ábrázoljátok grafikusan is;



a leírást, mérést fényképekkel, rajzokkal illusztráljátok;



tüntessétek fel a felhasznált irodalmat!



2. kategória

2.1.1. Az alábbi állításokról döntsd el, hogy igaz ( I ) vagy hamis ( H )! 1. Téli időben az állóvizekben a

-os vízréteg helyezkedik el a legmagasabban.

2. A desztillált víz használható elektrolitként. 3. Egy 20 °C-on 1 km hosszú alumínium csővezetéken 100 °C-os gőzt vezetnek át. Ekkor a csővezeték hossza 1,92 m-rel nő meg. A csővezeték hosszának növekedése 0,24m, ha a cső 500 m hosszú szakaszán 40 °C-os vizet engednek át. 4. A húros hangszereket hőmérséklet-változás esetén újra kell hangolni, mert a hangszer fa teste és a húrok is tágulnak, de nem egyforma mértékben. 5. 0 °C-on színültig töltünk vízzel egy acéledényt. A víz nem fogja teljesen kitölteni az edényt, ha mindkettő felmelegszik 4 °C-ra. 6. A víznél nagyobb sűrűségű anyagból készült tárgy nem úszhat a vízen. 7. 1 °C; 1 K; 20 °C; 200 K közül a 200 K a legmagasabb hőmérséklet. Egy főzőpohárban lévő meleg vizet egy hideg vízzel telt edénybe teszünk. A hideg és a meleg víz hőmérsékletének a változását a grafikon mutatja:

8. A meleg víz tömege ugyanakkora, mint a hideg víz tömege.

T( )

40

35

9. A hideg víz hőmérséklete emelkedett.

30 26,5 25

t (perc) 20 0

2

4

6

8

10

10. A hőáramlás addig tart, amíg a gázban hőmérséklet–különbség van.


-kal


2.1.2. Az alábbi táblázat és hely-idő grafikon egy eredetileg nyugalomban lévő test mozgását jellemzi, amely 5 szakaszból áll. A test a t=0 időpillanatban kezd el mozogni egy egyenes mentén. Töltsd ki a táblázat üres celláit, egészítsd ki a grafikont és készítsd el a sebesség-idő grafikont! Mekkora a test egész útra számolt átlagsebessége? szakasz

s (m)

t (s)

1. 2.

6

2

0

3

0

2

hely (m)

3. 4. 5.

v (m/s)

9 8 7 6 5 4 3 2 1 00

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14

t (s)

2.1.3. Zsófi 65 kg tömegű. Délután egy 4 kg tömegű csomagot kell felvinnie a harmadik emeletre nagyszüleihez. a) Mennyi munkát végez eközben, ha egy emelet magassága 4,2 m? b) Mekkora Zsófi teljesítménye, ha a felfele haladás sebessége:

?

c) Mennyi a munkavégzés hatásfoka, ha hasznos munkának a csomag felvitelére fordított munkát tekintjük? 2.1.4. 2 kg jégkockát készítünk a hűsítőhöz. Mennyi hőt von el a hűtőszekrény a víztől, ha 27 °C-os vizet teszünk a fagyasztóba és a keletkezett jég – 10 °C-os?



2.1.5. Az ismert történetben „Arkhimédésznek sok fejtörést okozott II. Hieron király kérése, hogy bizonyítsa be, valódi aranyból készült-e egy csodálatosan megmunkált korona. A koronát Zeusz szobrára óhajtotta elhelyezni, s arra csak hamisítatlan színtiszta aranyból készült korona kerülhetett. Arkhimédész összehasonlította a korona színét valódi arany pénzérmével, próbálkozott összehasonlítani a korona reszelékének súlyát a pénz reszelékével, de a koronát nem volt szabad megsérteni, így csak keveset tudott a korona aljáról lereszelni, és nem jutott eredményre. A korona problémája egyre jobban foglalkoztatta, de nem tudott rájönni a megoldás nyitjára. Lefeküdt, nyugtalanul töltötte az éjszakát, s hirtelen elhatározással elment a fürdőbe. A fürdő üres volt, s ahogy belemerült a kis medence vizébe, a víz felemelkedett a lépcsőfok éléig. Amikor ezt észrevette, többször egymás után kipróbálta, felderült, kiugrott a vízből és felkiáltott: Heuréka! Megtaláltam!” A történet szerint a korona tömegének ¼ része ezüstöt tartalmazott. Arkhimédész a megoldást keresve megmérte a koronát mérlegen, ami pontosan 7 drachma 5 khalkusz volt. A görög mértékegységek nagyság szerint így következnek: khalkusz

˂ 8

obulus

˂ 6

drachma

˂ mina 100

1 khalkusz = 8,8 gramm

a) Ha a korona tömegének ¼ része ezüstöt tartalmaz, mekkora az ezüstöt tartalmazó korona átlagsűrűsége? b) Mennyivel változik meg az ezüstöt tartalmazó koronára ható felhajtóerő, a színtiszta aranyat tartalmazó koronára ható felhajtóerőhöz képest, ha azt 10 liter vízbe tesszük? 2.1.6. Építs Volta oszlopot! Végezz méréseket digitális multiméterrel és az általad készített Volta oszloppal! Mutasd be a mérést! Mit tapasztalsz? Magyarázd meg a jelenséget! A megfigyeléseiteket, méréseiteket röviden ismertessétek:  írd le milyen anyagokat, eszközöket használtál a méréshez/kísérlethez, milyen paramétereket változtattál;  mérési eredményeiteket foglaljátok táblázatba;  ha lehet, ábrázoljátok grafikusan is;  a leírást, mérést fényképekkel, rajzokkal illusztráljátok;  tüntessétek fel a felhasznált irodalmat!



3. kategória

3.1.1. Egy nap alatt hányszor fedi egymást pontosan egy óra kis- és nagymutatója? Hogyan változik a fedések száma, ha a másodpercmutatót is belevesszük a kérdésbe? 3.1.2. A metró lefelé haladó mozgólépcsőjén, a lépcsőhöz viszonyított állandó sebességgel megy lefelé egy utas, és így 1 perc alatt ér le. Ha a lépcsőhöz viszonyított sebessége kétszer nagyobb lenne, 45 másodperc alatt érne le. Mennyi idő alatt ér le a lépcsőn álló utas? 3.1.3. Egy 40 cm vastag jégtábla vízből kiálló részének magassága felére csökken, ha egy 75 kg-os ember rááll. Mekkora a jégtábla területe? (A jég sűrűsége 920 kg/m3 .) 3.1.4. 1000 kg tömegű gépkocsi egyenletesen gyorsul fel 12 s alatt 81 km/h sebességre. a) Mekkora a gépkocsi lendületváltozása? b) Mekkora erő gyorsítja? c) Mekkora utat tett meg 12 s alatt? 3.1.5. Mekkora tömegű testet kellene felemelni 1 m magasra egyenletesen, hogy ugyanakkora legyen az energiaváltozása, mint amikor 1 liter vizet 1 K-nel melegítünk fel. 3.1.6. Karácsonyfa izzósorban 14 V, 65 Ω jellemzőjű izzók vannak, melyeket 230 V feszültségről üzemeltetünk. a) Minimum hány izzóból áll a sor, ha az izzóra jutó feszültség 10 %-al lépheti túl a megengedett értéket? b) Mennyibe kerülne a felhasznált energia, ha 10 napon át napi 8 órában üzemeltetnénk? 1 kWh áram ára bruttó 35,33 Ft.



4. kategória

4.1.1. Egy négyzet alakú merev testre (a besatírozott rész az ábrán) három erő hat. Lehet-e egyensúlyban a test? Ha nem, meg tudjuk-e mondani mekkora erővel kellene rá hatni, hogy egyensúlyban lehessen?

4.1.2. Tömegpont egyenes mentén mozog. A sebesség–idő-függvénye az ábrán látható (minden SI-egységekben). a. Rajzoljuk fel az kitérés-idő és gyorsulás-idő függvényeket! Adjuk meg az x tengely skáláját, ha x(0) = 4m. b. Mindösszesen mekkora utat tett meg a tömegpont?

4.1.3. Egy 1075 kg tömegű autóra ható gördülési ellenállás a sebességétől függetlenül 300 N, a közegellenállási erő pedig FK=Kv2 nagyságú (K=1,8 kg/m). Mekkora teljesítményű motorra van szükség ahhoz, hogy az autót 90 km/h sebességnél 1 m/s 2 -tel gyorsíthassuk? 4.1.4. Egy 1 m hosszú fonálra 0,5 kg tömegű testet rögzítünk, majd a függőlegeshez képest 60°-os helyzetbe kitérítjük és megfelelő sebességgel indítva kúpingaként működtetjük. a) Mekkora az inga periódusideje? b) Mekkora a fonálban ébredő erő nagysága? c) Mekkora munka árán lehetett az ingát a nyugalmi állapotból ebbe a helyzetbe hozni? 4.1.5. A talajtól 10 m magasságban két pontszerű testet indítunk függőlegesen felfelé 15 m/s, illetve 20 m/s kezdősebességgel. a) Mennyivel később indítsuk a kisebb sebességűt, hogy egyszerre érjenek az indítási szintre? b) Melyik ér a talajra hamarabb és mennyivel? 4.1.6. Egy húzásra és összenyomásra egyaránt igénybe vehető 100 N/m rugóállandójú rugó egyik végét rögzítjük, másik végére 2 kg tömegű testet kötünk. Az így előállított rendszert – a rugó 40 cm-es megnyújtása mellett – vízszintes súrlódásos felületre helyezzük, majd magára hagyjuk. A test és a felület közötti csúszási súrlódási tényező 0,4. A test csillapodó periodikus mozgást végezve éppen a rugó nyújtatlan állapotának megfelelő helyzetben áll meg. Mekkora utat tett meg eközben a test?


1. kategória Az alábbi állításokról döntsd el, hogy igaz ( I ) vagy hamis ( H )!

Recommend Documents