07

TESKÁND

KÖZSÉG

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FELELŐS TERVEZŐ: Fercsák Ágnes településmérnök TT-20-0277/07 MEGBÍZÓ: Teskánd Község Önkormányzat Képviselő Testülete 8991 Teskánd, Rákóczi F. u. 3. 2012. február

Teskánd Településfejlesztési Koncepciója 2012.

Tartalomjegyzék

Oldal:

2

I. ELŐZMÉNYEK ........................................................................................................................ 3 II. VIZSGÁLATOK ....................................................................................................................... 3 1. A TERÜLET VIZSGÁLATA ......................................................................................................... 3 1. 1. A település elhelyezkedése................................................................................................... 3 1. 2. A település története ........................................................................................................... 3 1. 3. Természetföldrajzi, geológiai adottságok ............................................................................... 4 1. 4. Területfelhasználás, tájhasználat .......................................................................................... 8 1. 5. Védett, illetve tájképileg jelentős területek, természetvédelem, zöldterületek ............................. 9 2. HUMÁN ERŐFORRÁS VIZSGÁLATA ..........................................................................................11 2. 1. Demográfiai trendek ..........................................................................................................11 2. 2. Képzettség ........................................................................................................................13 2. 3. Foglalkoztatási jellemzők ....................................................................................................13 2. 4. Munkanélküliség ................................................................................................................14 3. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI JELLEMZŐI .....................................................................................14 3. 1. Jellemző gazdasági ágazatok...............................................................................................14 3. 2. Telephelyek, üzemnagyságok ..............................................................................................14 3. 3. Használaton kívüli, alulhasznosított területek.........................................................................15 4. A HELYI ÖNKORMÁNYZAT SZEREPE ........................................................................................15 4. 1. Költségvetési jellemzők.......................................................................................................15 4. 2. Vagyongazdálkodás ...........................................................................................................15 4. 3. Adójövedelem és összetétel ................................................................................................17 4. 4. Gazdaságfejlesztési koncepciója ..........................................................................................17 4. 5. Közreműködő fejlesztő szervezetek áttekintése .....................................................................17 5. KÖRNYEZETI ELEMEK ............................................................................................................17 5. 1. Környezeti állapot vizsgálata (levegő, víz, zaj, talaj) ...............................................................17 5. 2. Szennyvíz- és hulladékkezelés .............................................................................................17 5. 3. Veszélyeztetett területek.....................................................................................................18 5. 4. Épített környezet, védendő értékek ......................................................................................19 5. 5. Infrastruktúra....................................................................................................................24 III. SWOT ANALÍZIS ................................................................................................................27 IV. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK...............................................................................................29


I.

ELŐZMÉNYEK

Teskánd község településfejlesztési koncepciójának elkészítésére a község Önkormányzatának Képviselő Testülete adott megbízást cégünknek. A település már rendelkezik OTÉK alapú településrendezési tervekkel, de azok felülvizsgálatára szükség van, ezért nem csak a terveket, de az azok alátámasztó dokumentumait is felül kell vizsgálni. A koncepció az Önkormányzat által szolgáltatott adatok és fejlesztési elképzelések figyelembevételével készült.

II. 1. 1. 1.

VIZSGÁLATOK

A TERÜLET VIZSGÁLATA

A település elhelyezkedése

Teskánd község a Nyugat-Dunántúli régióhoz, Zala megyéhez és a Zalaegerszegi Statisztikai Körzethez tartozik. A település tagja az Észak-Zalai Területfejlesztési Önkormányzati Társulásnak valamint a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulásnak. Teskánd Zala megye középső részén, a Göcsej tájegység északi peremén, a megyeszékhely Zalaegerszegtől mintegy 4 km-re, nyugatra helyezkedik el. A megye északi részében, a Zala folyó völgyében, Göcsej tájegység bejáratánál fekszik. Nem véletlenül nevezik az itt élők Göcsej kapujának. A községet átszeli a Szentmihályfai patak, ami a közeli Zalába ömlik. A falu a megyeszékhely város tövében terül el, ami nagyban meghatározza mindennapjait, fejlődését. Magyarország kistérségei Közúti megközelíthetősége jó, a településen a 7405-ös http://www.terport.hu/static/kisteralap/index.html számú út megy keresztül, amely a várostól kiindulva délnyugati irányban vezet át a Göcsej tájegységen. Ebből az útból ágazik el a község északi bejáratánál a 7409-es út, amely Boncodfölde, Kávás felé haladva teszi elérhetővé a környező településeket, míg a szomszédos Hottót a 74112 számon jelzett úton, Babosdöbrétét pedig a 74107 számmal jelzett összekötő úton lehet megközelíteni. Teskándról közúton a nálánál kisebb települések is jól megközelíthetőek, e közúti kapcsolat teszi lehetővé a község központi szerepét Szomszédos települések: északról Zalaegerszeg és Boncodfölde, keletről Zalaegerszeg és Babosdöbréte, délről Dobronhegy, nyugatról pedig Hottó határolja.

1. 2.

A település története1

Teskánd első írásos említése 1271-ből származik: Tuskand. A felvetések szerint talán török eredetű személynév rejlik benne. Tusquan – jelentése nyúl – kapott ”d” képzőt. De az sincs kizárva, hogy az ugyancsak török nyelvi, "megbéklyózott" jelentésű Tusquandi személynév vált, magyarosodott formában, helységnévvé. Maga a község említése a XIII. században tűnt fel először, amikor "Erzsébet királyné a Nádasd nemzetségbeli Itemér fia Imre comesnek adja Töskánd és Dobron birtokokat,

1478-ban egy bírósági ügy zajlik a következőképpen... "panaszt emelt Darabos László, hogy kb. két éve kávásiak az ő teskándi rétjük egy részét, mely az egerszegi nagy út mellett feküdt, elfoglalták és a kerítést lerombolták." 1690-ben egy úrbéri összeírás így említi:" 1753-ból kelt az a veszprémi Püspöki

3

amelyeket királynéi jogon bírt..."(Holub). Oldal:

Teskánd elhelyezkedése és területe


Levéltárban őrzött irat, miszerint a teskándiak nem akartak a boncodföldi plébániához tartozni, hivatkoztak arra, hogy mindig is Egerszeghez tartoztak, és a templom építésében szorgalmasan részt vettek. A püspök azonban a kérést elutasította és Teskándot a boncodföldi plébániához csatolta. 1768ban 38 háza és 194 lakója, fa haranglába volt a községnek. Egy 1828-as összeírásban – az urbárium szerint – harmadosztályú falu, leginkább rozsot termelnek, kölest és zabot a rosszabb földeken. 1925-ben már körjegyzőség, anyakönyvi menetrend szerint Andráshidához tartozott. Intézményei nincsenek, egy népiskola van egy tanerővel; a kereskedőket egy szatócs képviselte, egy kovács pedig az iparosokat. Viszont már 5 emberrel és kézi erővel üzemelt a téglagyár. Az 1947-es földosztásnál 29 igényjogosultat jegyeznek be, 5 föld nélküli, 24 törpebirtokos. 1948 óta van buszközlekedés a községben, kövezett útja 1932-től, 1945-ben 4 zsuppos ház volt a faluban. „91 személy jár el dolgozni a községből, elvándorlás nincs, inkább bevándorlás tapasztalható” – olvasható egy korabeli elemzésből. 1958-ban épült meg a bolt és az italbolt. Ekkor vezették be a villanyt, 1965-ben épült meg a sertéshizlalda, és 1967 alakult meg 70 munkással a téglagyár. 1970-ben 436 lakosa volt, ekkor szűnt meg az önálló tanácsa is, és ekkor lett a közös tanács székhelye. Ebben az évben épült meg a tűzoltószertár és egy fodrászüzlet. A történelem aztán átrajzolta a faluképet. A sertéshizlalda helyén ma az új vasút nyomvonala van, a régi fodrászüzlet helyén faluközpontban családi ház áll, és a régi tűzoltó szertárban pedig a Rákóczi utcában fodrászüzlet és polgárőr iroda kapott helyet A község a körjegyzőség székhelye, a falu életét héttagú önkormányzati testület irányítja. Az elmúlt években szembetűnő volt a fejlődés, változás a község életében. Az új utcák kialakítása a 70-es évek végén a Felszabadulás utca 10 társasházával kezdődött meg. Aztán folytatódtak a telekkialakítások, a hajdani egyutcás, szeres faluból sokutcás, szép, családi házas község lett.

1. 3.

Természetföldrajzi, geológiai adottságok2

A Zalai-dombság felosztása (http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalai-dombsag)

Teskánd község földrajzilag a Felső-Zala–Völgy kistájhoz tartozik.

A Felső-Zala-Völgy kistáj jellemzői:

Oldal:

ÉK-DNY-i irányban elrendeződött árkos vetődésben kialakult aszimmetrikus eróziós teraszos völgy a Zalaidombvidék É-i peremén. A Vasi-Hegyhátat és a Felső-Kemeneshátat választja el a Zalai –dombvidéktől. A rácsos vetődésrendszert követő szerkezeti árok különböző időben megsüllyedt völgyszakaszokból fűződött fel. Az egyes völgyszakaszok merev, egyenes futású, éles megtörésű, egymást keresztező irányú kisebb völgyrészletekből állnak.

4

Domborzat


Kialakulása a Rába kemenesháti legidősebb hordalékkúpjának egyidejűleg az alsópleisztocénban kezdődött, s lényegében a pleisztocén és a holocén folyamán ment végbe. A Felső-Zala-völgy tehát az Ős-Rába elhagyott völgye, amelyet a középpleisztocén végétől a Zala formál. Terjedelmes hordalékkúprendszere (kemenesháti és őrségi kavicstakaró), valamint kavicsanyagának kőzettani összetétele és görgetettsége a jelenlegi kis Zala-pataknál lényegesen nagyobb és távolabbi területekről eredő folyóvíz munkájáról tanúskodik. A Felső-Zala-völgy legszembetűnőbb alakrajzi és szerkezetimorfológiai vonása az „aszimmetrikus teraszos árok” jelleg. A völgyet már Őriszentpétertől a türjei Zala-kanyarig – különböző szinteken – hordalékkúp-terasz maradványok szegélyezik. Jobb partja (északias lejtő) nagyon meredek (15-30°), alámosott, s deráziós völgyekkel, fülkékkel és csuszamlásokkal aprólékosan tagolt. Ezzel szemben a bal partot (délies kitettségű lejtők) kevésbé tagolt, fokozatosan lealacsonyodó, hosszú lankás lejtők (0-5, 58°) szegélyezik. További jellemző vonása, hogy 200-800 m széles, feltöltött völgysíkja a folyás mentében fokozatosan kiszélesedik, s a rácsos vetődések kereszteződésében (a mellékpatakok torkolatában) 1-2 km széles völgytágulatokká fejlődik. Esése is jelentős (1,5 m/km), de nem egyenletes, mert a mellékpatakok torkolatában nagy mennyiségű hordalék rakódik le.

Éghajlat

December

November

Október

Szeptember

Augusztus

Július

Június

Május

Áőrilis

Március

25 20 15 10 5 0 -5

Február

Levegő hőmérséklete °C

Január

Mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves éghajlatú kistáj. A NY-i részek kevéssel 1800 óra fölötti, a K-i területek viszont már több mint 1900 óra napsütést élveznek évente. A nyári napfénytartam NY-on 720 óra körüli, K-en 760-770 óra közötti. A téli hónapokban NY-on 175-180 órán át, K-en 190 órán át süt a napátlagosan. Az évi és a nyári félévi átlaghőmérséklet a K-i vidékeken magasabb, mint a NY-i tájakon (K-en 9,5°C és 16,0 °C körül, NY-on 9,0 °C körül és 15,3 °C). A 10 °C középhőmérsékletet meghaladó napok száma NY-on kevesebb (ápr. 20. tájától okt. 12-13-ig, 176 nap körül), mint máshol (ápr. 15. tájától okt. 14-ig, 180-182 nap). A fagymentes időszak NY-ról ÉK felé hosszabbodik (NY-on: ápr. 27. és okt. 14. között, 170 nap; középső tájakon ápr. 25-26. és okt. 16. között 173-174 nap; ÉK-en ápr. 16. és okt. 22. között 189 nap). Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 32,0-33,0 °C, K-en magasabb. A téli abszolút minimumok átlaga NY-on -18 °C alatti, a középső részen -17,5 °C körüli, K-en -17,0 °C közelében.

Oldal:

5

A csapadék évi összege 750-800 mm (NY-on több), a nyári félévé 450-500 mm (K-en kevesebb). Szalafőn mérték a legtöbb, egy nap alatt leesett esőt, 95 mm-t. A NY-i vidéken közel 50, másutt 40 körüli a hótakarós napok átlagos száma. Az átlagos maximális hóvastagság a Zala forrásvidékénél 35 cm körüli, máshol 30 cm.

Teskánd Településfejlesztési Koncepciója 2012. 100 Csapadékmennyiség (mm) 80 60 40

December

November

Október

Szeptember

Augusztus

Július

Június

Május

Április

Március

Február

0

Január

20

Az arriditási index NY-on 0,88, a középső vidékeken 0,94-0,96, K-en 0,92-0,93. A völgy NY-K-i irányítottsága ellenére az É-i és D-i irányú szelek a leggyakoribbak. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3m/s alatti. A kevésbé hőigényes és a vízigényesebb növények számára megfelelő az éghajlat.

Vízrajz A Zala völgye az országhatártól a Széplak-patak torkolatáig, ill. Zalabérig tartozik a kistájhoz. A vízfelesleg NY-ról K-re csökken. Az árvizek időszaka a kora nyár, a kisvizeké a nyár vége. A vízminőség Zalaegerszeg felett I. és II., alatta II. és III. osztály között ingadozik a vízállás szerint. A völgy nagyobb része és a mellékpatakok torkolati völgyszakasza ártér. A talajvíz 2-4 m között mindenütt elérhető. Mennyisége 2-3 l/s.km. Kémiailag többnyire kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos jellegű. Pankasztól NY-ra 15, Zalaegerszegig 25, attól lefelé 25-35 nk° közötti keménységű. Szulfáttartalma Zalaegerszegtől lefelé meghaladja a 60mg/l.km 2 –t, sőt Zalaistvánd körül a 300 mg/l-t is. A rétegvizek mennyisége 0,75l/s.km2 körüli. Az artézi kutak a nagyobb településekre koncentrálódnak. Mélységük a 100 m-t általában nem éri el, de ebből a szintből is tekintélyes vízhozamokat termelnek. A vastartalom sokszor meghaladja az 5 mg/l-t. Zalaegerszeg 38 °C hőfokú termálkútjának 580 l/p a vízhozama. Ezen kívül még Őriszentpéteren, Andráshidán, Salomváron, Zalalövőn lehetne meddő szénhidrogén-kutató fúrások termálvizét hasznosítani. Mind a felszíni, mind a felszín alatti vízkészletek hasznosítási aránya 20% alatti. Jelentős vízkészlete miatt kiemelt vízminőségvédelmi terület.

Földtani adottságok A kistáj legértékesebb természeti kincse a hévíz és a durvakerámia-ipari nyersanyag. Az olajbányászat által feltárt, s vízhasznosítás céljára átadott, termelő hévízkutakká kiképezhető 8 kút közül a víz várható hőfoka 4 kút esetében 30-60°C, 3 kútnál 60-90°C, egy kútnál pedig >90°C hőmérsékletű. Pankaszon és Zalaegerszegen nagy készletet tartalmazó, kitűnő minőségű durvakerámia-ipari nyersanyag (téglanyersanyag) van. Előbbi a legkülönbözőbb építőelemek előállítására is alkalmas. A vastag (5-14 m) folyóvízi rétegsorral kitöltött, széles völgytalpú eróziós völgy talajvízben is bővelkedik.

Oldal:

A kistáj folyóvölgy jellegéből adódóan a réti öntések és a lápos réti talajok tekinthetők jellegzetes talajképződményeknek. Területi részarányuk azonban együttesen sem teszi ki a a kistáj talajainak a felét (43%). A Zala felső szakaszán a karbonát mentes agyagos vályog mechanikai összetételű allúviumon réti öntéstalajok alakultak ki. Vízgazdálkodásuk kedvező, termékenységi besorolásuk a VII. kategória. Többnyire rét-legelőként hasznosítottak. Zalaegerszegtől kezdve a vályog mechanikai összetételű allúviumon felszíntől karbonátos lápos réti talajok találhatók. Termékenységi besorolásuk ugyancsak a VII. kategória. Rét-területek. A kistáj talajainak jelentős hányadát a folyóvölgyet szegélyező löszös üledéken képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok és a harmadidőszaki üledéken keletkezett barnaföldek képviselik. Területi részarányuk 29 és 4%. Vályog mechanikai összetételűek, kedvező vízgazdálkodásúak és termékenységűek. A barnaföldek termékenységi besorolása V. kategória, az agyagbemosódásos barna erdőtalajoké VI. Többnyire szántóként hasznosítják.

6

Talajok


A kistáj NY-i harmadában a periglaciális üledékeken képződött, kedvezőtlen vízgazdálkodású, vályog mechanikai összetételű, pszeudoglejes barna erdőtalajok az uralkodók. Területi részarányuk a talajtípusokat külön-külön tekintve a legnagyobb (29%). Termékenységi besorolásuk VIII. A földes kopárok és a síkláp talajok kiterjedése jelentéktelen.

Növényzet Növényföldrajzi térbeosztás tekintetében a kistáj a Magyar vagy Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) átmeneti flóravidékének (Praenoricum) Göcseji flórajárásába (Petovicum) és a Nyugat-balkáni flóratartomány (Illyricum) Zalai flórajárásába (Saladiense) tartozik. A terület potenciális erdőtársulásai a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum), az égerligetek (Alnetum glutinoincanae), a gyertyános tölgyesek (QuercuCarpinetum) és a mészkedvelő erdei fenyvesek (Cytiso-Pinetum). A jellegzetesebb lágyszárú fajok között a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), a kockás liliom (Fritillaria meleagris), az aranyvessző (Solidago gigantea), a tarka lednek (Lathyrus venetus), a zalai bükköny (Vicia oroboides) stb. említhető. Az erdőgazdasági területeket vegyes korú, zömmel keménylombos erdők borítják. A folyónövedék átlagos évi nagysága mintegy 4,5-5,5 m3/ha. A mezőgazdasági művelés jellemzőbb kultúrái a búza (2030 q/ha), őszi árpa (20-25 q/ha), a kukorica (25-35 q/ha) és a silókukorica (100-200 q/ha).

Állatvilág3

Európai mókus és egy Zalában lőtt szarvasbika

Oldal:

7

A tisztább vizű vízfolyások (például Kerka, Kerca és Zala) jellemző faja a folyami kagyló és a folyami rák. A Zalai flóratartományhoz kötődő állatállomány nem különbözik a magyar átlagtól, jellemzően nagyvadakból áll (őz, vaddisznó) és kevés különleges állatfajnak ad otthont. Gazdasági jelentőséggel bír a vadállomány, mind a vadhús, mind a bérvadászat tekintetében. Híresek a zalai szarvastrófeák, már több világbajnoki érmet kiérdemeltek. Göcsej állatvilága viszont kifejezetten változatos, ami a különböző állatföldrajzi hatások keveredésének, a tagolt felszín és a változatos mikroklíma élőhelyek sokféleségének kialakulásának köszönhető. Az állatvilág faji összetételében meghatározó a pannóniai fauna, de erősen érezhető a nyugat-balkáni (illír), és az atlanti-mediterrán hatás is. Egyrészt az erdősültség, másrészt a már említett földrajzi helyzet következtén a göcseji erdők állatvilága kiemelkedően gazdag. Jelentősek a reliktum állatfajok is. A patakok újra megjelenő ritkasága a réti csík. Már február végén, márciusban megjelenek a pettyes gőték, és a tarajos gőték a patakok mentén a tavaszi kiöntésekben. Göcsej gőteállománya kiemelkedő.


A vizes területek kétéltűekben gazdagok: kecskebéka, vöröshasú unka, zöld varangy, barna varangy, leveli béka, erdei béka el e részeken. A hüllőket a vízisikló, erdei sikló, fürge gyík, fali gyík képviseli. A madarak közül fontos megemlíteni a harkályféléket, mivel a Magyarországon megtalálható fajok mind költenek itt is. A baglyok előfordulása is gyakori az erdőkben. Két igen ritka madár a holló és a lappantyú is jelen van. Göcsej denevérállománya is gazdag, mind az erdei, mind az épületlakók tekintetében, de a vizes területekhez kötődő fajok is jelen vannak. Az utóbbi évtizedekben jelentősen megnövekedett a rókák és néhány menyétféle ragadozóállománya (nyest, nyuszt). Örvendetesen szaporodik a vadmacska, az aranysakál dél felöli megjelenése várható. A fokozottan védett vidra elsősorban a nászidőszaka alatt (október-április) gyakran kóborol a patakok mentén, de egész évben csak kis létszámban jellemző, megfelelő élettér és táplálékbázis híján.

1. 4.

Területfelhasználás, tájhasználat

A belterület nagysága: 1063436 m2 (= 106,3436ha) A külterület nagysága: 3782044m2 (= 378,2044ha) Földrészletek száma: belterületen 630 db, külterületen 316 db. Az ökológiai adottságok (domborzat, talajminőség, éghajlati viszonyok, stb.) figyelembe vételével alakult ki a térségre jellemző mezőgazdasági művelés. Művelési ág

Földrészletek száma

Erdő 33 fásított terület 3 Gyep (legelő) 13 Gyep (rét) 77 Gyümölcsös 8 Kivett 712 Szántó 152 Forrás: ZM Földhivatal

Alrészletek száma 34 3 14 77 8 712 243

Összes alrészlet terület (m2) 465856 2499 118156 706153 19992 1455967 2076857

Legkisebb alrészlet terület (m2) 1727 668 484 181 658 12 248

Legnagyobb alrészlet terület (m2) 89618 956 34381 157564 5379 110782 328512

Teskánd mezőgazdasági területének legnagyobb része szántó (43%), ezt követik a gyep területek (17%). 9,6 %-os arányban erdővel borított a külterülete. A község erdősültsége gyenge. Található még gyümölcsös, a külterület kb. 0,4%-os arányában. Ez elenyészőnek mondható.

Oldal:

8

Teskánd és környezetének erdősültsége (Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat, 2006. http://www.hungarobinia.hu/statisztika/HU_Erdo_01-Erdosultseg.pdf)


Állományalkotó fafajok, facsoportok által elfoglalt terület Magyarországon – akác (Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat, 2006. http://www.hungarobinia.hu/statisztika/HU_Erdo_06a-AKAC.pdf)

Erdőterületek megoszlása főbb faállománytípusok szerint Magyarországon (Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat 2006. http://www.hungarobinia.hu/statisztika/HU_Erdo_02-Fafajok.pdf)

1. 5.

Védett, illetve tájképileg jelentős területek, természetvédelem, zöldterületek 016 holt- ág

Teskánd nem tagja egyik Nemzeti Parknak sem, természetvédelmi terület nem érinti a községet. A tájat meghatározzák a domborzati viszonyok, valamint a növényzet – elsősorban a rétek, legelők és a szántók. A község területére fed a Natura2000 természetvédelmi területek közül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület.

021

holt-á

telephely

g

012/1

vasút

012/2

árok

019 020 holt-á

g

023/2 árok

012/4

0 01

út

011

R3

012/3

09

R3

012/5 telephely

026 /1

telephely

út

út

014

024 közút

3/4 02

Sz 4

012/6 árok

árok

Telephely

árok

013 08/1

R3

út

út

Sz 4

út

08/3

2 08/

R3

a Sz 5

08/5 út

Sz 7

08/4

b

Sz 6

R3

E5 E5

08/6

út

Sz 5

06/8

út

08/7

5 028/4

a

Sz 5

Sz 6

06/9 út

06/10

Sz 5

/67 028

R3

Sz 5

árok

06/ 4

2 030/

/65 028

Sz 6

Sz 3

07

/64 028

Sz 6

06/ 3

029/2

/66 028

Sz 6

R3

let

közút

Sz 5

/68 028 Sz 6

út

közterü

/69 028 Sz 6

Sz 6

út

Sz 5

028/46

06/ 5

c

E5

06/12

Sz 6

06/7

út

Sz 6 Sz 3

06/6

Sz 3

R

3

c

028/61

Sz 3

R3

0/1 03 06/11 R3

R3

5 02

b

Sz 3

R3

Sz 6

3

Ipartelep

E5

Sz 3

Sz

R3

R3

Sz 3

Sz 3

a

2/10

Sz 3

d

3

2

2/11

t

út

5

2/12

4/4

gázcse retelep

17

22

18

15

16

14

12

11 10

8

9

7

5

4

3

út

2/1 2

út

1

181 /53

2

1 6 8

3

181/3 2

5 10

7

12

16

9

árok

13

181/82

14

Virág utca

11

51

181/27 53 kt

57

196/1

181/1 57

156

3 Sz

Sz 3 3

181/ 128

Sz

3

Sz 3

Sz

0129 /46 0129 /47 0129 /48

0129 /50 út

30 32 31

33 35

37

39

43

47

utca Máju s 1.

66 68

70

72

74

27

41

38

45

40

42

157 /4 157 /5 157 /6 157 /7 157 /8 157 /9

3 181/

2

45

181/

62 64

73

75

77

8

79

6

81 kt

81a

62/3

13

19

26

28

21 23

31

35

47

49 51

53 55

57

48 50

59 61

52

63

54 56

65

58 67

60

69

16

25

14

23

12

21

10 17 11

13

Rákóczi 15 Feren c utca

181/182

181/261

9 11

20 b

22

24

15 17

24 a

33

37 43

út

227 /1 31

út

48/1

út

54/1

19

15

16 út

82/23

14

13

út

52 1/1 18

út

51 1/1 18

82/20

0 15

10 12

1/ 18

9

49 1/1 18

8

8 14 1/ 18

út

47 1/1 18

74 1/1 18

82/19

72 1/1 18

181 /154 181/ 155 181/

181/276

181/277 út

124 181/

71 1/1 18

81

70 1/1 18

90 1/1 18

6

4 /18 181

181/266 123 181/

6 /14 181

73 1/1 18

178

181/275

122 181/

út

3 /18 181

9 /18 181

8 /18 181

7 /18 181

6 /18 181

36 1/2 18

u.

181/264

5 /24 181

35 1/2 18

4 /23 181

82/12

út

181/274

4 /24 181

77 1/ 18

7 /24 181

6 /24 181

76 1/ 18

4

7 /10 181

2 /24 181 3 /24 181

85 1/ 18

Rózsa

212

211

6 1/9 18

7 1/9 18

7 1/8 18

86 1/ 18

181/222

181/273 181/105

181/131

181/265

181/1 79

181/18 0 181/18 1

181/197

181/272

181/259

181/263

142 181/

145 181/

181 /176 181/

181/1 94 181/19 5

181/221

/98 181

89 1/

árok

210

8 /24 181

18

181/55

209

90 1/ 18

181/54

208

91 1/ 18

181/219

181/220

181/196

181/42 t

181/66

9 /24 181

1 /10 181

/1 200 181/1 92

181/218

181/38 181/39 181/40 181/41

141 181/

144 181/

181 /17 5

181/217

t

181/67

181/2 1 t

181 /191

181/37

t

0 /10 181

/2 200

árok

207

201

t

181/43 181/68

206

202

1 1/7 18

árok

181/2 0 182

181 /237

181/ 239 181/2 40

út

181/44

181/1 8

181/1 9

árok

181 /238

181/36

140 181/ 253 181/

út

út

181/271

181/258

252 181/

t

181/257

139 181/

23

árok

NATURA 2000 területek Teskánd északi területén

181/269

138 181/

250

251 181/

/84 181

/83 181

181/46

181/45

181/1 6

144/ 3

205

203

2 1/7 18

181/47

t

t

181/1 5

árok

143

3 1/7 18

árok

74 1/ 18

Üzlet

62/2

5/4 21

62/1 árok

5/3 21

67 árok

5/5 21

árok

144/ 4

5/6 21

146

144/ 2

181/

t

17

181 /78

/80 181

181/34 181/35

t

181/30

181/267

181/268 181/256

181/109

26

8 19

árok

144/ 1

t

181 /79 t

t

181/49

181/1 4

147

út

59

60

61

199

1/8 18

78

149

55/2

58 70

69

68

181 /50

út

/88 181

t

út

181/9 181/1 0 181/1 1

181/1 3

t

/99 181

21

/75 181

a l utc jna Ha

181 /51

1/6 18

82/9

150

Irodaház

181/1 27

181/108

út

20 t

t t

t

t

181/ 52

1/5 18

55/3

151

Irodaház

19

21 23

9 1/6 18

76

1/4 18

155 154 152 t

t

árok

15

7/1 19

73

74

77

7/2 19

út

75

82/10

Irodaház

t

út

k

5/1 21

2 16

82/24 82/22 82/21 82/6

156

t

Óvoda

51

52

55/5

a

25

Posta

Bolt

157/1

utc

5/2 21

3/1 16

út

47/1 50/4

54/2 t

53

82/7

i pata ályfa

Szen

159 /2

159

/1 Gyógyszertár

157/1 0

46/1 47/2

t

72

82/8

2

4

t

55/8

55/4 t

3/ 16

L

48/2

55/7

L4

Sz 6

Sz 6

5 16

157/ 3

kt.

46/2

Óvoda

055

a

059/1

t

1 17

6 16

0 04

L4

L4

Lőtér

214

rok

tmih

158 Orvosi rendelő Tűzoltószertár

42 t

t

1.

204

2 17

7 16

/2 32

f

40

059/2

8 16

31

29

2 04

32/1 35/3

39

41

45

Ált. iskola

9 16

28

35/2 38

44/2 Sz 3

út

jus Má

251

181/111

181/255

t

11

13

út

a i utc tőf Pe

út

Üzlet

43 44/1

039/2

b

L4

056/1

29

/2 24

37

20

33 35/4

7 9

0 17

30

028/ 5

5

3 17

t

út

181/129 2

út

4 17

út

3 t

5 17

/2 27

23

21

/1 24

028/ 6 3

6 17

Cukrászda

8

7 17

180

10

8 17

17

19

34/2

9 17

t

22

Sz

fi utca Pető

19

8

7

20a

0129 /49

3

4/1

6/1

/3

/1 27 34/1

3

213 4

20

13 13/5 15/ 1

16/ 1

219

6

7

/1 12

25/10

25/7

ihályfai

3

5

11

26

4 8/1

3

028/ 7 Sz

25/8

25/6

028/ 8 Sz

patak Szentm

218

1

5

13/8

25/9

25/5

3

217

2/1

8/6 8/7 13/ 7

252

7

4

8/5

ca ut

181 /81

028/ 53

1

4

6

7

8

s utc a

út

4/6

1

10

t

2

Mi kló

spor ttelep

3

4/7

1 4/2

0 /1 13

ály 9 kir 13/ s yá át M

2

út

4

3 8/1

To ldi

2/15

5

a utc

4/17

18

10 8/

1 16/

közút

6

Sport

216

20 t

/1 13

25/1

028/ 9

7

2 4/2

4/8

4/5 t

t

25/4

04/8 E5

1

4/16

8/4

t

t

4/9

4/15

16

t

t

13/ 12

25/3 25/2

t

t

4/10

2 8/1

2 8/2

3

4/3

13

9 8/

8/1 1

t

t

1 8/2

Sz

028/ 11 028/ 10

pályates

8 4/11

4/14

12

8 8/

9 8/1

3

3

3

a rt utc Spo

5 8/1 t

út

Sz

4/19 t

3

0 8/2 Sz

Sz

3

11

6 8/1

8 8/2 Sz

Sz

Sz 3

4/12

4/13 t

t

02

028 /27

vasúti

2/8

kt

4/18

4/23

közút

10

9 8/2 02 3

2/13

3

3 Sz

3 Sz

028/51 út

7 8/1

0 8/3 02 Sz

Sz 3

t

9

kt

8/18

út

2/2

F5

032/3

9/a

9 8/5 02

R5

3

/4 031

Sz

2/6

2/7

226 közút

Sz

Telekföldek

9/b

Sz

028/60

b

Sz 3

út

a

3

9/c

Sz

5 8/3 02

2/9

028/34

2 8/3 02

6 8/3 02

Sz 4

2/5

t

9/d

2/3 Temető

2/14

3 8/3 02

7 8/3 02

8 8/4 02

/38 028

181/278

Önálló zöldterületi közparkok:

- a Petőfi utca és Május 1 utca közti háromszögben lévő park a fakereszttel

9

027

Oldal:

023/3 R3

026/2

Sz 3


- temetőkert, temető előtti zöld terület - a valamint a sportpálya melletti Millenáris Emlékmű a hozzátartozó parkkal.

Zöldterületi övezetben található az Ilona kápolna, tőszomszédságában egy öreg hársfával.

Zala megye Területrendezési Terve – Országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek A községet átszelő Szentmihályfai-patak és a Petőfi utca déli szakasza közti területeket, valamint a település déli és északi határsávjaiban lévő szántókat ökológiai folyosó övezetbe sorolja a megyei terv. A megyei ökoháló ráhúzása a település területére fontos mozzanat a településfejlesztési koncepció kidolgozása előtt. Jelen esetben az ökológiai folyosó vizsgálata a település növény és állatvilágát bemutató tanösvény tervezéséhez elengedhetetlen.

TESKÁND Ökológiai folyosói

Oldal:

10

A tanösvény a helyi alapfokú oktatási-nevelési intézményekben tanuló diákok ismeretanyagának elmélyítését szolgálja természetismeret és természetvédelem témakörben valamint turisztikai célterület.


2.

HUMÁN ERŐFORRÁS VIZSGÁLATA

2. 1. Demográfiai trendek4 Népesség A rendelkezésre álló hivatalos adatok alapján Teskánd népessége 1870 - 2011 között a következők szerint alakult: Terület (ha)

Jelenlévő összes népesség 1880

1900

1910

1930

1949

1970

Állandó népesség 1970

1980

1990

2001

2011

Lakónépesség 1970

1980

1990

2001

2011

485

225

299

353

343

399

436

436

608

781

978

1143

429

617

763

953

1135

A legutolsó adatok alapján a lakónépesség száma 1135 fő (Teskánd Önkormányzata 2011.). Megállapítható, hogy a község népessége folyamatos, egyenletesen növekvő tendenciát mutat, amit az alábbi grafikonon jól láthatóan tudunk bemutatni.

Népességszám változás 1200

Lakosszám (fő)

1000 800 600 400 200 0 1970

1980

1990

2001

2011

év

Teskánd a népességszám változását elsősorban a megyeszékhely, Zalaegerszeg közelségének köszönheti. A jó tömeg- és személyközlekedési viszonyok, a kis távolság, a kellemes természeti környezet, és a teljesen urbanizált lakókörülmények mind a mai napig kedveznek a letelepedni vágyóknak. Teskánd folyamatosan biztosítani is tudja a lehetőséget új lakótelkek kijelölésével és kiépítésével.

617 Lakónépesség 1990 763 Lakónépesség 2001 953

Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) 1980-1989 24

Élve születés

Halálozás

Vándorlási különbözet


85

61

122

763


Élve születés

Halálozás



93

86

183

953


Élve születés

Halálozás



7

5

0

1135

Oldal:


11

A vándorlás mellett kedvező képet mutat a természetes szaporodás is:


Az 1970-es évektől dokumentált felmérések szerint az egyes 10 éves ciklusokban az élve születések száma mindig meghaladta a halálozások számát. Ez a helyi társadalom összetételében az országos átlaghoz képest fiatalosabb képet eredményez.

Korösszetétel Férfiak korcsoport szerint 2001. 0– 5– 10– 15– 20– 25– 4 9 14 19 24 29 28 38 39 45 48 30 Nők korcsoport szerint 20 24 25 36 35 36 A népesség korcsoport szerint 48 62 64 81 83 66 Férfiak korcsoport szerint 2011. 0– 5– 10– 15– 20– 25– 4 9 14 19 24 29 24 41 33 37 48 43 Nők korcsoport szerint 25 36 18 18 34 36 A népesség korcsoport szerint 49 77 51 55 82 79

30– 34 30

35– 39 24

40– 44 47

45– 49 49

50– 54 33

55– 59 32

60– 64 18

65– 69 10

70– 74 9

75– 79 8

80– 84 3

85– X 2

38

32

48

44

41

23

13

13

14

11

3

4

68

56

95

93

74

55

31

23

23

19

6

6

30– 34 53

35– 39 50

40– 44 44

45– 49 32

50– 54 46

55– 59 51

60– 64 32

65– 69 30

70– 74 16

75– 79 6

80– 84 5

85– X 1

48

52

52

32

55

42

36

23

10

9

8

7

101

102

96

64

101

93

68

53

26

15

13

8

60 50 40 F ő

30 20 10

Férfi 2001

Nő 2001

Férfi2011

85-

80-85

75-79

70-74

65-69

60-64

55-59

50-54

45-49

40-44

35-39

30-34

25-29

20-24

15-19

10.-14

5.-9

0-4

0

Nő 2011

A korcsoport szerinti vizsgálat is azt támasztja alá, hogy kedvező Teskánd népessége, fiatalos társadalomnak nevezhetjük, hiszen a gyermekek és középkorúak száma meghaladja mind a férfiak, mind a nők körében az időskorú lakosság számát.

Oldal:

A 2001. évi adatokhoz képest azonban szembetűnő változás következett be a település felnőtt népességének koreloszlásában. A 2001. évi adatokhoz viszonyítva 2011 évről elmondható, hogy jelentősen megnőtt az 50 év felettiek száma.

12

A nemek szerinti megoszlás a magyarországi tendenciától némileg eltér, mivel néhány korcsoporttól eltekintve közel azonos számban vannak a férfiak és a nők.


Szintén fontos adat a 30-45 év közöttiek kiugró aránya 2011-ben. Ez előre vetíti, hogy a következő 15-20 évben fel kell készülni az ugrásszerűen emelkedő idős korú lakosok ellátására, gondozására. Emellett vonzóvá kell tenni a fiatalok számára a településen való letelepedést és ösztönözni a gyermekvállalást ahhoz, a jelenleg kedvező korösszetétel ne boruljon fel.

Vallás, felekezet A 2001. évi népszámláláskor Teskánd lakosságának 82,2 %-a vallotta magát római katolikus vallásúnak. Reformátusnak 4,6 %, evangélikusnak 1,1%. A lakosság 5,6%-a egyetlen felekzethez sem tartozónak vallja magát, míg ugyanenniyen nem válaszoltak.

Nemzetiség Teskánd önkormányzata által közölt adatok szerint 2011-ben a teljes lakosságból 1138 fő vallja magát magyar nemzetiségűnek a településen. Ez 99,6%-ot jelent. 5 fő német nemzetiségű.

2. 2. Képzettség A KSH 2001. évi és Teskánd Önkormányzata 2011. évi adatait figyelembe véve az alábbi táblázatokban lehet összefoglalni a képzettségi jellemzőket:

2001 2011

10–X éves férfi nő ált. isk. első évfolyamát sem végezte el -

15–X éves összesen férfi nő legalább ált. isk. 8. évfolyam 732 876

367 442

365 434

18-X éves összesen férfi nő legalább középiskolai érettségivel 313 647

141 317

172 330

25-X éves összesen férfi nő egyetem, főiskola stb. oklevéllel 71 613

41 302

30 311

A teljes lakosságot vizsgálva megállapítható, hogy kedvező a képzettségi mutató, hiszen nincs olyan lakosa Teskándnak, aki semmilyen iskolát nem végzett volna el. A lakosokból 876 fő (77.2%) elvégezte az általános iskola 8 évfolyamát. 647 fő (57%) érettségizett és 613 fő (54%) diplomázott. A település a fenti adatok sikeréhez az alapfokú oktatási intézmények működtetésével hozzájárul. Teskándon bölcsőde, óvoda, általános iskola található. Az általános iskola színvonala jónak mondható. Az általános iskola kihasználtsága maximális. Helyben lakó tanuló Helyben tanul Más településen tanul 73 8

Más településről jár be tanulni 153

Helyben tanuló együtt 226

2011-ben a teskándi illetőségű általános iskolás-korú gyermekek 90,1%-a tanult helyben. A tanulók 67,7%-a a környező településekről jár be napi rendszerességgel az intézménybe.

2. 3. Foglalkoztatási jellemzők A lakónépesség növekedésével a foglalkoztatottak száma is növekedett 1980 és 2011 között. össz.

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

200

1

51

130

162

1

87

131

Oldal:

Férfi 382 Nő 381

13

1990


össz.

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

247

17

68

161

212

12

114

122

418

26

434

23

2001 Férfi 493 Nő 460

2011 Férfi Nő A foglalkoztatottak kisebb száma, kb. 12%-a dolgozik helyben, nagyobb részt (88%) más településekre elsősorban a megyeszékhelyre, Zalaegerszegre - járnak dolgozni a helyi lakosok.

2. 4. Munkanélküliség A községben 1990-es adatok a legkorábbiak, amikortól rendelkezésre állnak munkanélküliségi adatok. Eszerint 1990-ben a 781 fős lakosságból 2 fő volt munkanélküli. 2001-ben a 953 főből 29 fő. 2011-ben pedig az 1135 főből 49 fő. Ez 0,2%-t majd 3%-t, 2011-ben pedig 4,3%-ot jelent, amely az országos átlag alatti munkanélküliséget jelent. Teskánd tehát foglalkoztatottsági szempontból kedvező képet mutat.

3. 3. 1.

A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI JELLEMZŐI

Jellemző gazdasági ágazatok

Teskándon évek óta növekvő tendenciát mutat a bejegyzett vállalkozások száma (2004-ben 131, 2010-ben 153 db). A településen 2011-ben nyilvántartott 159 vállalkozás a gazdasági tevékenységet legnagyobb számban gazdasági társaságok formájában (42 Bt, 45 Kft, 2 Rt) végzi. Ezen kívül Teskándon 70 magán vállalkozás is működik. Ágazatonkénti megoszlás szerint 25 vállalkozás a szolgáltatás, 80 a kereskedelem, 20 a mezőgazdaság, 34 az építőipar-ipar területén tevékenykedik. Kereskedelem 80

Szolgáltatási 25

Mezőgazdasági 20

Ipar 20

Építőipari 14

A településen foglalkoztatott személyek többségének e vállalkozások biztosítanak munkalehetőséget.

A vállalkozások többsége méretét tekintve kisvállalkozás (153 db), 5 mikro-, illetve 1 középvállalkozás. Állapotuk jónak mondható. A magánvállalkozások és kisebb üzemcsarnokok a község dél-keleti részében kaptak önálló gazdasági területet. Üres telkek és eladó csarnokok folyamatosan találhatóak, így újabb gazdasági terület kijelölése nem szükséges. Nagyobb méretű üzemi terület a volt téglagyár és annak szomszédságában helyezkedik el. (Petőfi S. utca déli vége). A telephelyek zöldfelületeit parkosítani kell az utcakép szebbé tétele érdekében.

14

Telephelyek, üzemnagyságok

Oldal:

3. 2.


3. 3. Használaton kívüli, alulhasznosított területek A belterületi telkek hasznosítása megfelelő, a lakott ingatlanok rendezettek, gondozottak. A szántókat művelik. Teskánd 9,6%-a erdőterület, ez az országos átlag alatti értéket jelent (országos átlag 19,94% - 2006. évi KSH adat). Az erdők megfelelően karban vannak tartva. A mező- és erdőgazdasági telephelyek gondozott, rendezett állapotúak. A korábban legnagyobb gazdasági ágazatot jelentő téglagyár és hozzá tartozó bányaterület hasznosítatlan. Újraindítását vagy bérbe adását a tulajdonos nem támogatja, az üzemcsarnokok és a terület állapota egyre romlik.

4.

4. 1.

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT SZEREPE

Költségvetési jellemzők

Az önkormányzat által szolgáltatott adatok szerint a költségvetését tekintve önfenntartó, vállalkozást nem működtet. A kötelező valamint önként vállalt feladatok – helyi sport, uszoda, bölcsőde, kultúra - ellátását biztosítani tudja bevételeiből. A bevételek biztosítják az önkormányzat által benyújtott pályázatok önerejét is. Bevételeinek legnagyobb részét – évente mintegy 50 millió forintot - a kommunális-, iparűzési- és gépjárműadók teszik ki.

ÖSSZESEN Működési Támogatások, kiegészítések Felhalmozási és tőkejellegű Véglegesen átvett pénzeszközök Finanszírozási bevételek Függő, átfutó, kiegyenlítő Hitel kamat Finanszírozási kiadás

4. 2.

2009 Bevétel Kiadás 306 493 000 306 409 000 78 320 000 263 726 000 136 612 000 6 596 000

26 403 000

2010 Bevétel Kiadás 298 041 000 292 166 000 74 194 000 280 674 000 136 523 000 9 992 000

13 316 000

2011 (tervezet) Bevétel Kiadás 348 445 000 348 445 000 72 320 000 242 265 000 104 097 000 15 750 000

72 563 000

70 438 000

104 795 000

10 674 000

638 000

49 324 000

-868 000

1 152 000 1 372 000 13 756 000

-7 771 000

64 524 000

41 656 000

1 275 000 3 756 000 -6 855 000

Vagyongazdálkodás

Oldal:

15

Teskánd települési önkormányzatának vagyonkataszteri kimutatása szerint 63 db belterületi földrészlet típusú (utak, árkok, közparkok, temető, közintézmények) és egy épület típusú ingatlannal rendelkezik. A földrészlet besorolású külterületi ingatlanok száma 36 db.

Önkormányzati tulajdonú ingatlanok

Oldal:

16



4. 3.

Adójövedelem és összetétel

Helyi adók tekintetében az önkormányzat magánszemélyek kommunális adóját, helyi iparűzési adót és gépjárműadót vet ki. A helyi adók jelentős bevételi forrást képviselnek. A bevételek és kiadások teljes állományáról és azoknak a teljes költségvetéshez viszonyított arányáról nem áll rendelkezésünkre adat.

4. 4.

Gazdaságfejlesztési koncepciója

A tervezett beruházásokat és felújításokat a költségvetésben elkülönített pénzek felhasználásával illetve pályázatok révén tudja az önkormányzat megoldani. A helyi lakossági és vállalkozói fejlesztéseket célzott pályázatfigyeléssel és a pályázatírásban nyújtott segítséggel valamint fórumokkal, szakmai előadások szervezésével tudja támogatni. A települési önkormányzat a gazdaságfejlesztési koncepciójában a népesség-megtartásra, a község fenntartható fejlődésére fókuszál elsősorban. A szociális segítő rendszerhez tartozik az aranykorúak támogatása temetési segély születési segély normatív illetve rendszeres gyermekvédelmi- és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás idősek - házigondozása (két szakképzett idősgondozó bevonásával) - jelzőrendszeres segítségnyújtás - ebédszállítás

4. 5.

Közreműködő fejlesztő szervezetek áttekintése

A település 2004. óta a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozik, mely a források elosztásában egyre nagyobb hangsúlyt kap. Szellemi erőforrás a körjegyzőséghez tartozó települések polgármestereiből és segítőikből álló munkacsoport és a külső civil segítők sora. Néhányukat nevesítve: Zalai Nők Egyesülete, Zala Megyei Vöröskereszt Szervezete, Társadalmi Egyesülések Szövetsége, Zalai Falvakért Egyesület.

5.

5. 1.

KÖRNYEZETI ELEMEK

Környezeti állapot vizsgálata (levegő, víz, zaj, talaj)

A községben nincs tudomásunk szennyező forrásról. Levegőszennyezésről nem beszélhetünk, csak a közlekedésből származik némi levegőszennyezés. Ugyanígy a zaj- és rezgésterhelés is a közlekedésből származtatható, nem jelentős mértékű. Az új lakóparknak kijelölt, közművesített telkek kissé elhanyagoltak, a pollenkoncentráció növeléséhez hozzájárulnak.

A településen a szennyvízhálózat kiépített. A regionális szennyvízhálózatra csatlakozik. A szennyvíztisztítást a Zalavíz Zrt zalaegerszegi szennyvíztisztító telepe végzi. A hulladékgyűjtés szervezett módon történik: a Zala-Depo Kft. hetente egyszer szállítja el és a Zalaegerszegen üzemelő

17

Szennyvíz- és hulladékkezelés

Oldal:

5. 2.


regionális hulladéklerakóban helyezi el a kommunális hulladékot. A községben a szelektív hulladékgyűjtési rendszert kialakították. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek két helyen – a sportpálya és az iskola mellett – találhatók. A háztartásokban keletkező PET palackokat zsákokban gyűjtik és havonta egyszer szervezett módon elszállítják. Emellett minden háztartáshoz biztosított komposztáló edényt az önkormányzat – a komposztálható hulladék összegyűjtéséhez, érleléséhez. Működő dögkút nincs a településen.

5. 3.

Veszélyeztetett területek

Alábányászott, csúszásveszélyes területek nem találhatók a településen. Árvíz ritkán előfordul a Szentmihályfai-patak kiöntéséből adódóan, a Petőfi utca keleti részén. Vízeróziós területek találhatók azonban a település keleti felében, összefüggő észak-déli irányú kiterjedéssel.

Vízerózióval érintett területek

Oldal:

18

A vízeróziós területeken nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vízfolyások medrének, valamint a vízelvezető árkok tisztítására. A veszélyeztetett területeken takaró növények, fák ültetése szükséges. Emellett a mezőgazdasági művelés alatt álló vízeróziós parcellákon fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédő szerek körére és az alkalmazás módjára, idejére, valamint az alkalmazott agrotechnikai módszerekre.


5. 4.

Épített környezet, védendő értékek

Teskánd belterületi övezetét földszintes, kétszintes illetve tetőtér beépítéses lakóépületek uralják. A lakóépületek többségéhez melléképületek csatlakoznak. A településen jelentős az ipari, kereskedelmi létesítmények száma. Emellett szolgáltatók, közintézmények épületei is megtalálhatók. Az épületállományról a helyszíni bejárás során megállapítottuk, hogy többnyire jó állapotúnak mondhatók. Néhány romos állapotú és felújításra szoruló épületet is láttunk. Az üzemek épületei szinte kivétel nélkül a település vízerózióval érintett területein húzódnak. Emiatt ezen épületek állagmegóvására nagyobb figyelmet kell fordítani, megakadályozva a termelésből adódó szennyező anyagok környezetbe jutását. E feladat jelentőségét tovább erősíti az a tény, hogy egyes üzemek területe ökológiai folyosóba is belenyúlik.

A településre jellemző utcaképek:

Szent Család Templom

Hajnal utca

Felszabadulás utca

Mátyás Király utca

Május 1 utca

Rákóczi F. utca

Toldi M. utca

Sport utca

Petőfi S. utca

Petőfi S. utca és Felszabadulás utca Petőfi S. utcához csatlakozása

2006

2010

2011

Lakásállomány:

339

351

367

Oldal:

Év:

19

Az építési tevékenység jellemzésére néhány statisztikai adat:


Védendő építészeti és természeti értékek: Országos védettségű műemlék a XIII. században, román stílusban épült, a római katolikus Szent Ilona kápolna (más nevén: Ilona majori kápolna), amely Teskánd külterületén található. A 13. századi templomhoz a 14. században épült torony, a 18. században barokk stílusban átalakították. (Forrás: Magyarország műemlékjegyzéke Zala megye. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest 2006). A dombon épült kápolna mellett, régi, elhagyott temető maradványai lelhetők fel.

Ilona kápolna a mellette lévő öreg hársfával.

Egyéb értékes épületek és építmények, művi értékek az alábbiak találhatók Teskándon:

Kutak

Emlékmű

Lakóépület

Régi óvoda épület

Oldal:

20

Feszületek

Oldal:

21


Oldal:

22


Oldal:

23



Tájképvédelem A megyei területfejlesztési térképes adatbázissal Teskánd területét összevetve látszik, hogy tájképvédelmi besorolás alá tartozik a település észak-nyugati erdővel és szántóföldekkel tarkított területe. E kategóriába sorolták Teskándnak - az Ilona kápolnát is magába foglaló – dél-keleti részét.

5. 5.

Infrastruktúra

Oldal:

A községben kiépített úthálózat biztosítja a közlekedés lebonyolítását. Az aszfaltozott, pormentes utak a belterületi utak kb. 99%-át teszik ki. A Toldi utca végétől a templom felé szilárd burkolattal kell az utat ellátni és Mátyás király utca helyenként felújításra szorul. Az utak többnyire jó állapotúak. A Zala Volán autóbuszjáratai biztosítják a lakók szállítását (természetesen munkaidőhöz és iskolához igazodva). A buszjárat mennyisége megfelelő. Buszöblök a Petőfi utcán kiépítettek. A Rákóczi utca általános iskola felé eső részén található buszmegálló átalakítása vagy áthelyezése szükséges.

24

Közlekedés


Autóbusz öböl Teskánd déli- (külterület) ill. északi (belterület) lakott területén ; útbaigazító táblák

A gyalogos közlekedés a meglévő járdákon történik, melyek burkolata helyenként felújításra szorul. A Petőfi utcán, a nagy átmenő forgalom miatt a gyalogos közlekedés biztonságosabbá tétele elengedhetetlen. A Május 1 utcában két helyen, illetve az iskola közelében forgalomlassító eszközöket (fekvőrendőr) telepítettek.

Forgalomlassító „fekvő rendőr” ; közcélú parkoló az iskola előtt ; fahíd a Május 1. utca és Petőfi S. utca között

Kiépített kerékpárút a településen nincs. A település azonban a körjegyzőség területéhez csatolt egykori vasúti töltésekre kerékpárutat tervez. Település így a tervezett kerékpárút szakaszon keresztül a Zala folyó völgyében haladó – a szlovén határig nyúló – kerékpárhálózatra rákapcsolódhat. A Göcsejt felfedező, piros + jelű jelzett túraútvonal keresztezi a községet.

Oldal:

25

Gyalogút az új templomhoz

Oldal:

Teskánd közlekedési hálózata

26



Közművesítés Teskándon az összes közmű elérhető. Az ivóvízvezeték és a szennyvízcsatorna a teljes belterületen kiépített. Szolgáltató a Zalavíz Rt. A szükséges oltóvíz az ivóvízhálózaton biztosított, csatlakozni a felszíni tűzcsapok segítségével lehet. A csapadékvizek befogadója a Szentmihályfai-patak valamint az 1 km hosszú csapadékvíz csatorna. A közterületekről nyílt árkok vezetik el a csapadékvizeket, melyek folyamatos karbantartása elengedhetetlen. Az elektromos energiát biztosító E-On Zrt szolgáltatását a lakások 100%-a igénybe veszi. A gázellátás a település 90%-án biztosított, a rákötések aránya 80%-os. Ez az arány a gáz fogyasztói árának folyamatos emelkedésével és a nagyméretű erdőkből olcsóbban megvehető fa további használatával magyarázható. A vezetékes gázt az E-On Zrt. szolgáltatja. Kábel- és műholdas televízió szolgáltatók egyaránt jelen vannak a településen. A vezetékes és mobiltelefon szolgáltatók teljes köre elérhető Teskándon. Az internet kapcsolat jó minőségű.

Helyi kommunikációs lehetőségek:

Szórólap terjesztés, helyi hírtáblák és a kábel tv-n belül képújság üzemel. Állandó kiadvány a Közép-Zala újság, melyet több községgel közösen adnak ki. 2004 óta működtetik és frissítik a település honlapját a www.teskand.hu -t.

Intézmények A teskándi körjegyzőséghez 2 település tartozik. A községben az alábbi alapfokú intézményeket és közszolgáltatásokat vehetik igénybe a helyi lakosok: bölcsőde, óvoda, általános iskola, tanuszoda, háziorvosi- és gyermekorvosi rendelés, védőnői szolgáltatás, könyvtár, teleház, posta, művelődési ház, temető, ravatalozó, templom. Közép- és felsőfokú intézmények ellátásait Zalaegerszegen veszik igénybe a lakosok.

A településen működő civil szervezetek: Polgárőrség, Teskándért Egyesület, Sportkör, Teskánd Iskola Építéséért Alapítvány, Teskánd Község Magyarok Nagyasszonya Templomért Alapítvány, Vöröskereszt helyi szervezete, Pro Juventus Teskándi Gyerekekért Alapítvány, Színjátszó kör, Nőklub, Ifjúsági közösség, Ifjúsági zenekar.

Óvoda és tanuszoda

Ravatalozó

SWOT ANALÍZIS

Erősségek Zalaegerszeg közelsége Nincs jelentős környezetszennyező forrás Nincs illegális hulladéklerakó Eredeti természet közeli élőhelyek találhatók Erdők kedvező ökológiai állapota Gazdag madár- és vadállomány

Gyengeségek o

o o o

Helyenként rendezetlen környezet, ami időnként jelentős pollenkoncentrációt von maga után Utca fasorok hiánya Településen belüli kerékpárút nincs Nagy átmenő forgalom

27

III.

Sportpálya és játszótér

Oldal:

Általános Iskola


Fiatal családok településre vonzása Helyi közösségek aktivitásának növelése A közösségi rendezvényeken az összefogás erősítése, az aktív résztvevők számának növelése Falusi turizmus meghonosítása Településmarketing A környező településekkel, kistérséggel együttműködve az idegenforgalom fejlesztése Nyitás további szomszédos települések, kistérségek felé, ezek programjába való bekapcsolódás Természeti értékek, épületek védelem alá vonása Ivóvízbázis védelme Környezetkímélő technológiák bevezetése Megújuló energiaforrások hasznosítása Modern mezőgazdasági technológiák alkalmazása Ökogazdálkodás kialakítása Helyi termékek kifejlesztése Településkép javítása, parkosítás Belterület minőségi fejlesztése Gyalogos közlekedés biztonságosságát növelő beruházások Parkolók építése Tanösvény kialakítása Kerékpárút kiépítése, csatlakozás a regionális kerékpárúthoz Sportolási lehetőségek kiszélesítése

o o o o o o o o o o o

A viszonylag nagy átmenő forgalomhoz képest kevés a gyalogosok védelmét szolgáló biztonsági eszköz Külterületi utaknak általában nincs szilárd burkolatuk A közszolgáltató intézmények közelében kevés a gépjárműparkoló helyek száma Vendégfogadó helyek hiánya Turisztikai vonzerő hiánya Nincs védett természeti érték, védett terület a községben Kevés műemlék épület Nincs a hagyományokat bemutató helyi gyűjtemény, tájház Nincs a térségben idegenforgalmi tudás Nincs a turisták számára termékké fejlesztett program. A lakónépesség egy része passzív Játszóterek eloszlása kedvezőtlen a település szerkezetéhez viszonyítva

Veszélyek o o o o o o o o o o o o o

Korszerűtlen, környezetszennyező mezőgazdasági technológiák alkalmazása Szomszédos településeken történő környezetszennyező beruházások Környezetés tájidegen építmények megjelenése Közterületek nem megfelelő kialakítása, elhanyagolása Nem készül el a teljes járda- és kerékpárút hálózat Munkahelyteremtés érdekében környezetszennyező technológiák befogadása Tőke kivonás Eladhatatlan termékek termelése Információhiány Kiszámíthatatlan támogatási és hitelrendszer Szövetkezések elmaradása a térségben Nem emelkedik az idegenforgalom kínálatának színvonala A lakosság korösszetétele 10-15 év múlva jelentős változást fog mutatni (inaktívak száma jelentősen nő) ha a fiatalok betelepülése lelassul, illetve a születésszám csökken

28

Lehetőségek

o

Oldal:

Gazdag felszíni vizekben, melyek szennyezettsége alacsony Közterületek és a lakóingatlanok környezete többnyire gondozottak Csendes, tiszta, nyugodt környezet Sportolási lehetőség Kiváló kiránduló vidék – kiindulópont a Göcsej és az Örség irányába Túraútvonalak szelik át a vidéket Barátságos emberek Jó a közbiztonság Jó önkormányzati hozzáállás Jó közlekedési helyzet és kapcsolat (vasút, főutak közelsége) Növekvő népességszám Sok fiatal- és gyermekkorú lakos Családok folyamatos betelepülése Vállalkozóbarát környezet Munkalehetőség Alapfokú oktatási intézmények megléte, maximális kihasználtsága „zöld szemlélet”- pl. energiatakarékos megoldások a közvilágításban, komposztáló rekeszek kihelyezése a háztartásokhoz


Szabadidős tevékenységek bővítése Kézműves mesterségek, háziipar, feldolgozóipar megjelenése Pályázati lehetőségek kiaknázása Családi gazdaságok erősítése, támogatása (regionális szinten is) Tercier ágazat fejlesztése A térség vonzerői: o Viszonylag csendes, biztonságos, tiszta környezet o Jó kiránduló vidék o Jó infrastrukturális környezet, fő útvonalak és vasútvonal közelsége o Kiváló vállalkozói környezet o Munkalehetőség

IV.

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK

A fejlesztéseknek elsősorban a helyi lakosság igényeit kell figyelembe vennie, hiszen nekik kell minőségi közösségi életet elérhetővé tenni. Ezáltal vonzóvá válik a „teskándi lét” és ilyen módon biztosítható a fiatalok helyben maradása illetve fiatal családok letelepedése. Másodsorban az idegenforgalmi szempontokra is figyelmet kell fordítani. Területi, megyei illetve országos programokhoz, túraútvonalakhoz érdemes csatlakozni. Ki kell használni a környező települések már bevezetett turisztikai attrakcióit, építeni kell azokra akár kiegészítő programként is.

1. Helyi védett értékké nyilvánítás, kapcsolódó programok Teskánd Település egyetlen műemlék épülete az Ilona kápolna. Az Ilona kápolna mellett található öreg hársfa helyi védett természeti értékké nyilvánítása is turisztikai vonzerőt jelenthet – tekintettel arra, hogy a Teskánd északi részén lévő Natura 2000 területeken kívül helyi/országos jelentőségű védett természeti értékei nincsenek a településnek. Az Önkormányzat jelenlegi épülete helyi védelem alatt áll. Eredeti külső megjelenését ma mindössze néhány korabeli fénykép és rajz őrzi. Tekintettel arra, hogy Teskándon mindössze néhány épület kapcsán figyelhetők meg a területre jellemző építészeti formák, célszerű lenne helyreállítani az épület egykori homlokzati képét. Az építészeti örökség megőrzése érdekében javasolt a védetté nyilvánított építészeti értékekkel kapcsolatos előírások megfogalmazása (pl.: hagyományőrző felújítás során alkalmazandó építő- és tetőfedő anyagok, vakolatstruktúra, anyaga, színe, homlokzati arányok, nyílászárók formája, anyaga).

2. Infrasturktúra fejlesztés Mátyás király utca és Toldi utca aszfaltozása, a Toldi utca lakott területen kívüli szakasza a templomig közúttá, azon túl az iskoláig kerékpározható gyalogúttá kiépítése. A postát és orvosi rendelőt magában foglaló épület mögötti zárt udvarban, az említett közszolgáltatók zavartalan elérését biztosító gépjármű parkoló kialakítása szükséges. Utak, járdák folyamatos karbantartása, felújítása. A gyalogosok védelmét szolgáló biztonsági megoldások kiépítése – pl. jól látható, jelzett gyalogátkelő helyek, forgalomlassító szigetek.

Oldal:

Vízfolyás medrének és környékének, árkok rendszeres gondozása, tisztítása.

29

Rákóczi utcai buszmegálló átépítése.


A korábban a Szentmihályfai-patak déli-keleti szakaszára, Babosdöbréte területére átnyúlva tervezett víztározó törlése szükséges. Megvalósítása az elmúlt 10 évben nem sikerült, helyette a meglévő állapot fenntartása mellett tanösvény kijelölésével a Szentmihályfai-patak élővilágának turisztikai hasznosítása tervezett.

3. Szabadidős tevékenységek fejlesztése A környező települések, valamint a kistérség idegenforgalmi lehetőségeinek bővítését szolgálná a Teskánd és Bagod között lévő, egykori vasúti töltésen kialakítható kerékpárút (csatlakozással az egyes települések irányába). E szakasz kiépítésével a település a Zala folyó völgyében - a szlovén határig tartó kerékpárút hálózatra csatlakozhatna. A kerékpárút kiépítése kapcsán illetve vele párhuzamosan a szabadidősport fejlesztése pl. a jelenlegi elérhető sportágak mellett újakkal színesíthető a kínálat, vagy a patakra építhető víztározó a horgászat és vízi sportok elérését biztosíthatja – mindemellett turisztikai attrakció. Egy 2008-as kérdőíves lakossági felmérés alapján - a szabadidős tevékenységek fejlesztése témakörben Teskánd lakói elsősorban a családokra építő, közösség építő programok szervezését tartják célravezetőnek az alábbi fontossági sorrendben: o Ismeretterjesztő előadások szervezése a meglévő közösségekben (lásd civil szervezetek, főként a Nőklub) o Úszásoktatás minden korosztálynak o Vízi mozdulj, családi locsi-napok o Játszótérfejlesztés, játékok beszerzése o Családi mozdulj-ok szervezése o Tájékoztató programok a különböző egészségügyi szűrőprogramokról o Települési tisztasági akciók o Generációk kézfogása – idősek és a gyerekek közös programjai, beszélgetések, segítő akciók o Tömegsport napok szervezése o Részvételre ösztönzés – egészségcsomag sorsolási akciók o Szűrési programok – vércukor-, testsúly-, testzsír-, vérnyomásmérés o A település meglévő, hagyományos rendezvényeinek fejlesztése A női programok erősítése kiemelt szerepet kap a településen, hiszen a nők egy családon belül az egészség, az egészségnevelés letéteményesei. A nőknek fontos a családok mentális és testi egészsége és ezért hajlandók is tenni. A családokon keresztül elérhetők a fiatalok, a családok életmód váltásával együtt jár az egyének életmód váltása és ennek kihatása a település életére.

4. A lakosság igényein túlmutató szabadidős fejlesztési lehetőségek – a térségben felmerült igények alapján: o Szabadtéri kalandpark A használaton kívüli agyagbánya területén kialakítható – elsősorban extrém sportokat befogadó létesítmény (akár külön pálya gyerekeknek és felnőtteknek – így családok együtt is szórakozhatnak).

Oldal:

o Információs pont: a Göcsej kapuja, a Göcsejbe irányuló turistaforgalom első megállóhelye Az önkormányzat épületében vagy a Petőfi utcán található üres önkormányzati területen kialakítható az információs pont. A Göcsej tájegységhez tartozó települések térképei, bemutatkozó anyaga, kézműipari termékeiből (csak!) bemutató, szálláslehetőségek stb. Teskánd túraútvonaláról, tanösvényéről, rendezvényeiről tájékoztató

30

o A település határain túlmutató kulturális rendezvényeknek, fesztiválok Lőtér területén – gépjármű parkolóként az általános iskola parkolója szolgálhat, illetve az iskola mögötti területen lehet kialakítani parkoló övezetet. Mindkét irányból biztosítani kell a lőtér felé a biztonságos gyalogos közlekedés feltételeit.


o Kerékpárút, kerékpárkölcsönző, szerviz és bértároló A Sport utcában a sportpályánál – egyben csatlakozási pont a regionális kerékpárút irányába A Petőfi utcai információs pont épületében o Nyári tábor (több témakörben: nyelvi, természetvédelmi, sport, kézműves …) Közösségi tér adott Uszoda Tanösvény, túraútvonalak, kerékpárút, kézműves részleg kialakítása … Turista szállás építésével akár a bentlakásos nyári táboroztatás, a kerékpáros túrák/versenyek résztvevői, távolabbról érkező extrém sportok kedvelői szállás igénye is kielégíthető Lehetséges helyek: Iskola mögötti terület a domb alatt Petőfi utcai önkormányzati terület o

5. Településszerkezet védelme Településközpont, valamint igényes, vonzó településkép kialakítása. Fasorok telepítése. A településrendezés során az őshonos növényzet telepítését kell szorgalmazni.

6. Turizmus fejlesztése Falusi turizmus meghonosítása, szálláshelyek fejlesztése, a fejlesztések ösztönzése-támogatása. A község teljes területén a turisztikai vonzerőt erősíteni kell. Mennyiségi fejlesztés helyett sokkal indokoltabb a minőségi fejlesztés. Ennek keretében az épületek, a köz- és magánterületek rendezése elengedhetetlen. o o o o o o o o o

Turisztikai vonzerőt jelentő rendezvények megvalósítása. Részben a szabadidős tevékenységek fejlesztésénél leírtak Vallási turizmus fejlesztése az Ilona kápolnára építve Esküvők szervezése az Ilona kápolnához Ilona kápolna és környékének feltérképezése szakralitás szempontjából (a tervezés és részben kiépítés alatt álló Mária Út (zarándok és túra utak) része lehetne) Középkori búcsú Lőtéren kialakított kulturális téren megrendezve, zarándoklattal egybekötve az Ilona kápolnához Ilona kápolnánál (parkolás, közművesítés megoldása szükséges) Az egykori téglagyár épületében szórakozóhely kialakítása

7. Tájékoztatás Göcsejbe érkezőké az információs ponton Teskánd turisztikai vonzerejét népszerűsítendő – mini információs stand egyéb rendezvényeken, pl. a Göcsej Falumúzeum rendezvényein. Éttermi szolgáltatás, egyéb fiatal/családbarát vendéglátóhelyek kialakítása

Oldal:

31

Település épített és természeti értékeit felfűző táblázott tanösvény illetve túraútvonal kiépítése. Mindkettő többcélú fejlesztés: szabadidő, sport, kultúra, természetismeret, hagyományőrzés.


Oldal:

Időskori gondozást/ellátást nyújtó intézmények tervezése, kialakítása. Idősgondozó szolgálat kibővítése (pl. további idősgondozó munkatársak képzése).

32

8. Felkészülés a település korösszetételének változására


Egyéb, fenntartható fejlődést elősegítő tennivalók o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o

Partneri kapcsolatok kiépítése és erősítése települési, illetve kistérségi szinten, térségi összefogás és együttműködés erősítése Új projektek közös kimunkálása és megvalósítása, közös pályázatok kidolgozása és benyújtása a kistérség településeinek összefogásával Megyén túlmutató kapcsolatok, együttműködések (pl.: testvérvárosi kapcsolatok kiépítése) Infrastrukturális, ellátási, szociális életkörülményeket javító intézkedések, beruházások Társadalomépítés, a helyi közösség identitásának erősítése közös programokkal Az egészséges életmód ösztönzése, sportrendezvények, programok segítségével Az ivóvízbázis védelme érdekében a szomszédos községekkel, kistérségekkel történő együttműködés, a lakosság „átnevelése” az ivóvíz használatát illetően, akár támogatással is Ún. természetközeli mező- és erdőgazdálkodási módszerek, valamint környezetkímélő technológiák alkalmazása A helyi adottságoknak megfelelő növényfajták termesztése, helyben termesztett növények feldolgozottsági szintjének növelése Helyi anyagok feldolgozása, helyi hagyományokon alapuló minőségi kézműipar Biogazdálkodás elterjesztése, támogatása Vetésforgók alkalmazása a térségben A humusztartalom további csökkenésének megakadályozása, az állattartásból származó szerves trágya megfelelő módon és időben történő kijuttatása a földekre A jó minőségű termőtalajjal borított területek más irányú hasznosítását ésszerű korlátok között szükséges tartani A természetszerű erdőállomány arányának növelése a térségben A mezőgazdasági termelés műszaki hátterének erősítése Parlagfűvel fedett területek méretének minél nagyobb arányú csökkentése Összefüggő mezővédő erdősáv rendszer kialakítása a térségben Gyepek védelme, művelésbe vont gyepek helyreállítása Az ökológiai folyosók állapotának javítása, elsősorban a vízfolyások menti növényzeti sávok kiegészítése, folyamatossá tétele, mivel ez esetben a folyosó eredményesen töltheti be szerepét Lakóházak, közintézmények felújításának, energiatakarékossá tételének támogatása – a lakosság szemléletformálása, energiatakarékosságot eredményező beruházások támogatása Pályázatok írása, a lakosság és a vállalkozások tájékoztatása a pályázati lehetőségekről, illetve segíteni a pályázatok megírásában Útburkolatok javítása, folyamatos karbantartása, tisztán tartása Külterületi földutak folyamatos karbantartása illetve pormentes utak kiépítése szükség szerint Új üzemek, épületek esetében csak a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szennyvízkezelő megoldások engedélyezhetők, s ezek alkalmazásának fokozott ellenőrzése Csapadékvíz elvezető árkok folyamatos karbantartása, tisztítása A háztartási veszélyes hulladékok (szárazelem, festék, gyógyszer, akkumulátor, stb.) szelektív gyűjtését mindenképp meg kell oldani, és a lehetőségeket közzé kell tenni.

Bak, 2012. február 29.

Oldal:

33

--------------------------Fercsák Ágnes településtervező TT-20-0277/07


Irodalomjegyzék: 1.Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás: Ökoleltár Göcsej-Közép-Zalában - Zöld Zala Természetvédő Egyesület 2007. 2.Teskánd Önkormányzat adatbázisa 3. KSH adatbázisa 4. Zala Megye Rendezési Terve 2010 5. Egészségterv – Teskánd 2006 6. Útravaló tanulmány (Teskánd község turisztikai fejlesztési és marketingterve) – 2008 1

Oldal:

34

http://www.teskand.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=88&Itemid=99 2 Magyarország Kistájainak Katasztere I. MTA Budapest, 1990. 3 http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalai-dombság 4 KSH népszámlálás 2001. adatok alapján

07

Recommend Documents