*"' Egy-egy szám árt BRASSAI SÁMUEL EMLÉKEZETE. Irta CONCHA GYZ. W-K58. sz. 60 fi^

Egy-egy szám

*"'•

árt

BRASSAI SÁMUEL

EMLÉKEZETE. Irta

CONCHA W-K58.

sz.

GYZ. 60 fi^

BRASSAI SÁMUEL

EMLÉKEZETE. IRTA

CONCHA

GYZ.

FELOLVASTATOTT A MAOYAB TUDOMÁNYOS AKADÉMIA l

s 9'.» IfÁJUS 7-IKI

KÖZÜLÉSÉN.

BUDAPEST.

FRANKLIN -TÁRSULAT •

VAR IROP. INTKZF.T KS KÖNYVNYOMDA. 19(14.

APR

1

2003 s*

lO

FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.

T.

A nemzetek

egyes kiváló fiaikban nyilatkozazt, a mi a nemzeti lélek mélységeiben, egyes tagjaik ösztönszer érzéseiben, vágyaiban, értelmi töprengétatják

sben,

ki

legszembetnbben

aesthetikai

A nemzet

fogékonyságában

politikai,

jogi,

el

van

rejtve.

gazdasági, szellemi,

emberbaráti alkotásai adják meg egyéniségének tömegszer anyagát, formájának alapvonalait.

Ezekben látjuk erkölcsi czélpontjait, sikereinek világos nyomait. S mégis szive, képzelme, esze, akaratának bens szentélyébe csak egyes fiainak külön élete, külön alkotásai útján jutunk. Akadémiánk büszkeségének, Hunfalvi Pálnak

következ mondását: «A világ szelleme az istenség lehellete, mely fölülmúl minden fogalmat. A nemzetekben jelenti ki magát az istenség lehellete, azokban testesül meg a világ szelleme, ezért nem is születnek, mint egyes emberek,

hanem

teremtettek, mint Ádám a történelemeltti nagy napon », ezt a mondást alkalmazza csak fentebbi tételem, midn kiváló tagjai útján

—

1*

vélek a nemzetek lelkének egész világába behatolni.

Mert

volna elég bátor vállalkozni, hogy egy sok millió külön egyéniségbl álló, az évek hosszú százain át élt lénynek, egy nemzetnek jellemét világos képpel, nem, ennél többel tiszta, ki

:

szoros fogalommal meg bírja értetni? Brassai Sámuelben, a kinek emléke eltt a kiváló megbecsülése jeléül T. Akadémia ünnepélyes nagygylésén óhajtotta kegyeletét leróni, nemzetünk géniuszának egyik ilyen magyarázóját, törekvéseinek kiváló munkását, sikerei-

—

nek él nyomát, e géniusz küzdelmeinek oszloposát látom, és törekvésem arra irányul, hog3T bár az kivételes egyéniségéhez mérve nagyon is fogyatékos ermmel, Brassai helyét, értékét nemzetünk életében meghatározni megkisértsem. A nemzeti géniusz ily kifejezi, a nemzeti élet oszloposai rendszerint az országlás, a hitélet, a mvészet, a zene, a költészet, a gyakorlati fölfedezések terén támadnak s válnak a közkedveltség, közismeret oly általános tárgyaivá, Brassai volt. Brassai azonban, mondhatni egész életén át, rövid idej kivétellel, távol állott az országlástól, hitélete egy parányi vallási közösség körében folyt le, nem volt fest, szobrász, nem költ, ,

min

nem zeneszerz vagy mvész. De nem volt-e nagy tudós

Nem

volt-e

a

egyes szakokban?

szaktudománvi

munkafelosztás

u

korszakában egyetemes tudásnak, mondhatni egyetlen maradványa, világ csodája? Nem vágva eléje e kérdés tüzetesebb fejtegetésének, föl kell hoznom, hogy a tudomány, a mennyiben rögtönös gyakorlati hasznosításra utat nem nyit, az emberi fáradozások között a legkisebb vonzó ert gyakorolja a nemzetek tagjainak összeségére s munkásai ennélfogva a legkevésbbé ismertek, a legkevésbbé népszerek. A tudomány a politikával, a vallással, a vészettel, a költészettel, a gyakorlati fölfedezéssel sohasem versenyezhet a nemzet fiainak rokonszenvéért. Nagyon kis körre zárt világ az övé, a melybl a közvetítk útján hatol csak ki nemzetre az igazságnak ereje, melyet megállapítani egyedüli czélja. Brassai sem úgy mint tudós, vagy mint a legnag}T obb encyclop;iedikus emelkedett nemzete közvéleményében az oszloposai közé. De tán a rendest annyival meghaladó életírói, kora, életének száz-éves tartama tette tudós mködésével kapcsolatban azzá a félig csodás alakká nemzeti életünkben, a kihez hasonlót ott keveset számíthatunk. Valóban megérte-e a 100 évet, avagy sírbaszálltakor csak 97 éves volt, elttem és mások eltt is annyiszor ismételt mondása szerint, hogy az évszámmal jár, hogy 1800-ban született, nem

m-

t

tudom, fog-e valaha kideríttetni ? De utóbbi esetben is lelki ruganyossága majd-

:

nem

életének

végs

napjaiig oly nagy, a mely

ámulatra ragad.

Az a

a ki a Kazinczy, a Kölcsey, a Kisfaludyak, a Vörösmarty nyújtotta irodalmi újdonságokon még iíjúkorában lelkesedik, a ki az elst mint meglett férfi, az utolsót már élte delén látja sírba szállni; az, a ki egyforma tzzel kritizálja Széchenyi ellenzit a 30-as és Csiky Gergely ó-classikus fordításait a 80-as években, s a ki mindezek után 95 éves korában áll el bölcseimi rendszerének bemutatásával épp oly csodás jelenség, mint az a Brassai, a ki az átlagosnál hosszabb két emberölt alatt, közel hetven éven át, soha nem lankadó tzzel, folytonos szellemi sziporkázással, fáradságos munkában szolgálja a magyar mveldést. S mégis nem mathuzálemi kora, nem is minden tudása, nem is mélysége a tudomány egyes tette szakmáiban nemzete egyik oszloposává, sem az, hogy kicsiny nemzet vagyunk, melynek körében a valamelyest kiválók is könynyebben eltérbe jutnak. Az emberi nagysághoz az erk kivételessége, melyekkel az egyén rendelkezik, a helyzetek rendkívülisége, a melyekben érvényesül, hozzátartoznak. Brassainál is megvolt mind a kett, de a mint egyáltalán, úgy nála is az egyéniségnek bels ereje, bels szépsége, igazsága, jósága, felebarátaira való hasznossága nélkül erinek, helyzetének rendkívülisége nem birták volna Brassai,

—

t

nemzete körében az elsk közé emelni. Sokszor tndtem, midn e ritka varázsú ember életének titkához a kulcsot keresem miben rejlett :

nagysága'? s midn a tekintetes Akadémia kegyessége Brassai ünnep-

Brassai

rendkívülisége,

ben a szónok tisztével bízott meg, aggódva gondoltam feladatom megoldhatatlan nehézségeire.

Ha valaha, ügy Brassai legtöbb méltatójánál nem lesz szónoki figura az erk elégtelensége az ünnepelt érdemeinek kiemelésére.

Aggódásomat

elfojtotta

az atyai barátság,

-

szabadjon ezt ez ünnepélyes alkalommal mentségül

fölemlíteni,

kedvencz kitétele

—

—

melyben magamat és szerint háznépemet része-

—

sítette.

így fogtam tisztemhez, sohasem tévesztve szemem ell ünnepeltünk életének vezércsillagát, az igazságot, melyért annyit harczolt, és el nem feledve mondását: «En barátimtól csak érzelmi, nem értelmi rokonszenvet kívánok.

II.

A

legtöbb ember életében fontos annak színtársadalmi keret, a melyben lefoly, a küls körülmények, a melyek mködését befolyásolják. Brassainál is így van ez. El kell vándorolnunk szülföldjére, ifjúsága, férfikora tere, a népi. a

elejének környezetébe, futólag érintenünk kell élete küls eseményeit, hogy egész életét jobban

megérthessük. Jókai mesteri

ecsetje a legtalálóbban megszámunkra az elst Egy az Istenében. «Egy óriási bércztömeg, fehér, mint a csontkoponya, emelkedik meredeken s hosszú, egetemel sánczfalat képez a völgykatlan eltt, melyet a másik oldalon rengeteg erdkkel borított

rajzolta

hegyláncz zár körül. A kopár szirtfal a Székelyk, történelmi semlék, barlangjaiban a bronzkorszak maradványaival, tetején az székelyvár düledékeivel ... De e kopár szirt lábánál mint egy amphitheatrum páholysorai, mint

s

a Colosseum emeletrétegei emelkednek egymásfölé az emberi kéz legszebb remekei a csinált szántóföldek. Az ember földet csinált a kbl. Lépcszetes karzatokra vágta a sziklát, megtörte porrá, keverte kövérít anyaggal s kényszerítette a követ átalakulni kenyérré.)) Ebben a völgykatlanban, Toroczkó mezvárosában született a jelen száz els, mások szerint az elmúltnak 97. esztendejében Brassai Sámuel. Ez idylli völgy a keret, a mely egyúttal a legeredetibb népet foglalja egybe. A toroczkói nép nemcsak a Székelyk köveit alakította kenyérré, ezen nem élt volna meg. Kisgazdái évszázakon át szívós kitartással vájták vasért a föld gyomrát és nem satnyultak el a :

nehéz munkától,

st megedzdtek.

Férfiai, asz-

szép emberek maradtak s magoknak jólétet 8 bármely ország parasztjánál sokkal magasabb mveltségi színvonalat teremtettek, melyet takaros házaikon, ízléses házi berendezésükön kívül, festi gazdag viseletök ma is szemmelláthatóan mutat. «Csak egy, a világtól elválva él kis népnek saját képzeletémondja találóan bl származhatott e viselet Jókai oly néptl, mely kereste a festit, az eszményi szépet. .» Ennek a szorgalmas, okos, délczeg toroczkói fajnak a tanítója, elemi és néhány algymnasiumi osztályú iskolájának rektora volt Brassai édes •

nvai déloseg,

—

—

.

atyja.

—

Körében ntt fel Brassai 10 14-ik évéig, majd a tszomszéd Toroczkó-Sz. -Györgyre, hasonlóan szép helyre kerül, hová atyját papnak választották.

Toroczkó-Szent-Györgyön atyja vezetéséhez, iparkodásához a gr. Thoroczkayak udvarának befolyása is járul. A grófi családnak Göttingában tanult Schilling nevezet református papja a tudvágyó ifjút, a ki egyedül a magyar irodalom termékeibl tanult, ellátja idegen könyvekkel is, melyek megértéséhez a német szót pár saját

havi

szebeni tartózkodása alatt

sajátította

el.

Ugyancsak a grófi család Weisz nev zongoramesterétl nyeri az els oktatást a zenében. 1813-ban került Kolozsvárra s pár évig járt felekezete itteni gymnasiumába, de az 1816-iki

10

országos ínség, inidn a búza merje 16 váltóforintra emelkedett, lehetetlenné tette atyjának Hisz 60 váltó-forint fia további iskoláztatását. évi tizetés, az urasági dézsma quartája, néhány hold föld s a papi lak használata tették egész jövedelmét. A fiú tehát a házi-tanítóskodáshoz folyamodott, s ennek segélyével végezte be tanulmányait, azután is folytatva magántanítását. Élete végs szakában is hálásan beszélt ez idbeli pártfogói, a Kazinczy leveleiben (Kazinczy levelezése III. kötet, 535. 1., VII. kötet 584. 1.' elismeréssel említett kolozsvári piarista rektorról, Korosról és a kolozsvári szenátorról, Gyergyairól, kik közül az els a komolyabb böl-zeti

tanulmányokba

vezette be.

Pályát azonban, mely hajlamainak és tehetségeinek megfelelt volna, e jóakarói sem nyújthattak neki. A szegény unitárius fiú a három nemzet és négy recepta reiigio országában másutt, mint saját kis egyházában, nem számíthatott tanítói

vagy tudományos, búvárkodó pályára. A mikor Kolozsvárott a katholikus, református és unitárius diákokat a legelütbb egyenruha, a legfurcsább gúnynevek: a kopó, a sóczé, a berkülönítette el egymástól (Jósika M. Emléka mikor állami tan- vagy irat I. köt. 85. lap) :

:

mveldési intézetek, könyvtárak, múzeumok nem léteztek, csak felekezetiek: a rrik^r az iro-

II

dalom még nem nyújtott kenyeret: a tudós pákészülnek nem maradt egyéb hátra, mint pályára lépni avagy várni, míg saját felepapi lyára

kezeténél tanszék üresedik, addig pedig magántanítóskodni, vagy, ha különös szerencséje akad, elkel családoknál nevelsködni. Ez lett Brassai sorsa is. Brassai életének fordulópontja, nevelsködése fúri családoknál, a 20-as évek elején kezddik. Tulaj donképen fleg zongora-mesteri minségben lép be gr. Bethlen Károly családjába. A kitn zeneért, Bogdánffy, kolozsvári postamester eltt tesz próbát s ennek ajánlatára vétetik föl, bár mást is tanít. Nevelsködése alatt azonban mindig ad oktatást a zenébl. Ezért csúfolja Szilágyi Ferencz a keser polémiában, mely közte és Brassai közt a Clio fölötti kritika miatt támadt, Brassait klavirmesternek. Neveli pályája els felét gr. Bethlen Károly családjában, a másikat gr. Bethlen Józsefnél tölti; ennek végén kezddik irodalmi mködése, melynek els jelentékenyebb terméke a Nemzeti Társalkodó 1832-iki folyamában (márczius 17. és 24., július 28. és aug. 4-iki számok) megjelent értekezése A gyönyörségrl, melyet szép mérvek szemlélése vagy hallása okoz bennünk. A neveli pályát 18H4-ben hagyja el. A kolozsvári úri-casinó megbízza a népmvelésnek szánt hetilap, a Vasúi- napi Vjság szerkesztésével s Brassai Kolozsvárott telepszik meg. kiadva :

»

12

egyszersmind Bevezetés a világ, föld. és státusok esmér elébe czímü munkáját. Kövid idre azonban még egyszer visszatér elbbi pályájára és 1834. szén elkiséri egy évi idre özvegy gr. Kendeffynét, a drága emlék gr. Andrássy Gyuláné édes anyját, mint leányainak nevelje, Bécsbe és Velenczébe, s szerkeszttársának, Kriza Jánosnak innen küldi czikkeit. Brassaira igen fontossá vált a nevelsködése révén támadt összeköttetése az erdélyi mágnáscsaládokkal. Az erdélyi fúri világ, bár ez idtáj t sok fran-

német nevelt és nevelnt tartott, szakadatlanul megrizte magyaros mveltségét. Ezek épen oly kevéssé forgatták ki magyar jellegébl, mint a német inasok, lovászok, czukrászok, szakácsok, kikkel magát körülvette, avagy a czopf és idegen viselet, melyet felöltött. Egyes németesked vagy francziáskodó tagja mellett egészében magyar maradt. Brassai, ki életének els részébl az adatokat maga beszélte nekem, ekként jellemzi az erdélyi czia és

világ alaphangját a 20-as években « Kolozsvárt németül beszéltek, de a falun letették a módit és kényelmöket nem hagyták idegen :

télen, igaz,

nyelvvel zavarni.

Az

frend, az európai nagyvilágtól elkisebb vagyonosságánál fogva, fúri

erdélyi

zárva és luxust paloták-, parkok-, kép- és könyvtárak-, színházak-, templomok-, iskolákban csak elvétve

zhetvén, mindig nagy súlyt

vetett

mind

féríi-.

mind ni tagjainak

tanultságára, otthoni kiképzésére, és pedig annyival is inkább, mert a veltségnek utazásokkal való könny megszerezbetésétl is jobban el volt zárva. Az erdélyi fúri világnak innét származó irodalmi, színmvészeti, tudományos, zenei hajlamaiból sarjadzott a Telekiek, Kemények, Jósikák,

m-

Mikók, Wesselényiek, Kuunok, Lázárok újabb iróí és tudós csapata, de e hajlamok az egész frendi társaságot kellemes ébreszt körré tették bármely tanult, mvelt emberre. A fiatal Brassainak is általánosb mveltsége, tágabb látköre az erdélyi frendi világban nyerte meg alapjait. Ez volt egyszersmind els oka polyhistori irányának. Minden társadalom legfels, uralkodó osztálya természet szerint arra törekszik, hogy életét mennél szebbé, kellemesebbé tegye, a mihez nem a tudásnak egyik, hanem valamennyi ága kivántatik. A szaktudós egyoldalúsága helyett minden fels osztálynak ismereti és aesthetikai sokoldalúságra van szüksége, mert csak így lehetnek tagjai kellemesek a társas érintkezésben, alkalmazhatók különböz életfeladatokra, csak így válhatik bellük kerek, teljes, szóval mvelt ember.

Az

aristokratiában végzett és nyert nevelésnek, az önmvelésnek hosszas évei után, mint legalább is 34 éves ember lép hát föl Bras>ai

erdélyi

— hogy

elejtett

fonalunkat fölvegyük

— mint

u nevelje 1834-tl Vasárnapi Újságéban.

a közönség tett

1848-ig szerkesz-

Nem szükség itt egyéb, 1848-ig terjed irodalmi mködését érinteni, de igenis végleges pályájának megnyilását. Az unitáriusok egyházi ftanácsa 1837-ben megválasztja a kolozsvári collegiumba a történelem és földrajz tanárának, márcziusban megkezdi mködését és minden irányban reformáMellzi

tannyelvet. Magyarul kezd tanítani, az eddigi professori viselet helyett szalon-öltözetben, frakkosan köszönt be. életbelépteti a szemléltet, kísérleti

torkent

lép

fel.

a

latin

s humánus fegyelmet létesít. Tantárgyai sokat változnak, csakhamar a számtant, physikát és vegytant kell átvennie a véletlenül beállott üresedés következtében, st késbb a tanerkben való hiány a héber nyelv tanítását is reá hántja. A 48-as évek mozgalmai kizavarják Brassait tanári állásából, s a nemzet leveretésének szomorú szakában itt Budapesten, a Sznyi-, késbb a Gönczi-féle magángymnasiumban folytatja tanárkodását s különféle álnevek alatt mint zene-, mint irodalmi kritikus, mint szakíró dol-

módszert

gozik.

A

nemzeti ébredés els

felében

viszik

vissza

jelei

Brassait

1859 második kolozsvári

tan-

egyben a megalakult Erdélyi Múzeumegyesület a természetiek tárának révé s igaz-

székére,

Ifi

gatéjává választja. A két állást 1862-ig viseli, ettl kezdve 1872-ig kizáróan a múzeumnak nttli

mködéséi

mely Erdélyt a kolozsvári egyemagával ragadja a 1éves Btassail is. Ihletének fszenvedélye a taní-

A

tem

lelkesedés,

felállításával eltölti,

tás, újra ert vesz rajta, cathedrát kivan s el is nyeri a mathematikáét. Tizenegy évet töltött az egyetemi cathedrán folytonos testi-lelki frisseségben, állandó iro-

dalmi tevékenység mellett. Nem is önszántából vált meg tle félreértések a közoktatási kormány részérl voltak okai, minek legbiztosabb jele, hogy. mint a szanszkritnak jogosított tanára, azután is néhány évig tanított. ;

Rendes tanári mködésétl fölmentve, teljesen a nyelvtudománynak és bölcsészetnek élt, mindkét irányban nagyobb irodalmi tevékenységet is fejtve ki. A mi szabad ideje marad, azt megosztotta elször a szépirodalom, a zene és jó barátai, azután nemzetének és az egész emberiségnek közügyei totta

saját

között.

Legvégig

megtar-

erinek majdnem teljességét, átérezve, munkájával osztozva korának törekvései-

ben, szeretve barátait, segítve a legtávolabb álló idegeneket, kora miatt magát semmi udvarias figyelem alól fölmentettnek nem érezve, min-

denkitl szeretve, a szó valódi értelmében szép életet élt.

Isten ritka kegyelmébl, a kiben oly törhetet-

' Ifi

lenül bízott, örökös der sugárzott életének erre a végszakára, melyet utolsó betegsége is inkább az esthajnal komolyságával, mint az éj nyomasztó sötétével zárt le örökre.

III.

Brassainak ez az egyszer, fordulatokban aránylag szegény küls életfolyása a legintensivebb tüzet, a leggazdagabb, a legsokfélébb érezek olvasztóját fedi. Átfutva ez életnek irodalmi nyomait, ismerve hagyomány- és személyes tapasztalásból az él szó és a gyakorlati tevékenység útján elért hatásait, bámulva állunk meg a teher eltt, melyet Brassai atlasi vállain hordozott, az emberi erk gazdagsága fölött, melyet életében mozgósítani tudott.

A

kegyelet és ragaszkodás türelmes kitartásával forgattam e rendkívüli élet lapjait s csodáltam termékenységét az emberi szellem legkülön-

bözbb

téréin.

Mentül tovább mentem, annál

jobban fülembe csengtek egyik t. tagtársunknak Brassai nyitott sírja fölött mondott szavai, hogy az elhunyt munkásságának méltatására a tudomány-egyetem két kara sem lenne elégséges. Folyton bántott a gondolat, hogy én a két karon is szinte kívül állok. Mit tettem? Iparkodtam mindazon szakokra nézve, melyekben Brassai

17

mködit,

melyekben megítélni teljesen képszakszer tájékozást szerezni s magamnak ekképen Brassairól, a bizonyos fokú általános mveltség ember felfogásával, legalább egy mozaik-képet alkotni. a

b

telen valók, a leghivatottabbaktól

De azt találtam, Brassai szakbeli tevékenysége koczkáinak egyberakásából még töredékes kép sem kerül ki, mert egyenként egy alaknak vagy egy alak lényeges részének körvonalait sem nyújtják, s mégis sokkal jelentékenyebbek, hogy mer szinárnyalatok anyagául szolgáljanak az elttem homályosan lebeg összképhez. Brassai habár aesthetikai kísérlettel lépett föl elször az irodalomban, pályája kezdetén túl-

nyomóan mathematikai, természettudományi

és

geographiai szakokkal foglalkozott. A mathematika ügyét kitn tankönyveivel, egyik él tanítványa és jeles tagtársunk tanúsága 1 szerint, világos, kritikai irányú egyetemi eladásaival, különösen azonban Euklides geometriájának jegyzetes fordításával szolgálta. Természetrajzi irodalmunk és búvárlatunk

Brassainak különösen hálás. Növénytani értekezései 1836-tól kezdve a 70-es évek végéig szakadatlanul folynak. 1836-ban Lindley nyomán

munkája

írt

kívül

1

A

füv észét elveinek vázlata s ezennagy szakavatottsága szerzik meg End:

Vályi Gyula,

a

Kolozsvár 1890 május 24-iki szá-

mában. Brassio

Samud

emlékezete.

2

18

licherünk kegyét Brassainak, dicsítve említvén, midn 1839-ben az Araliaceák egy új genusát, a Brassaiát felállította, hogy Magyarországban rei herbariae methodum natura«solus lem libris prteclaris, hungarico sermone conscriptis adserere conatur». (M. Növénytani La-

pok III. évf. 115. 1.) 1858-ban Kovács Gyulával együtt írják az Új Magyar Füv észkönyvet, mely oly fényesen gyzött az 0. M. G. E. pályázatán, s a melynek

meg nem

jelenése, egyik elhunyt jelesünk Ítélete

nagy veszteség volt irodalmunkra. De szerint különösen fontosak e téren azok a szolgálatai, melyeket mint növénygyjt s késbb az Erdé*

Múzeum természetrajzi gyjteményének rendezje a temészetrajznak tett. Brassai irodalmi munkásságának els szakába esik s több kiadást ért: Bevezetés a világ, a föld és státusok esmér étére, 1834., mely félig a természetrajz, félig a társadalmi tudományok lyi

világába esik. Ebbl az idszakból látszóan a legmeglepbb

azonban Brassainak 1842-ben megjelent munkája: Bankismeret. Terjedelmes, 359 lapra terjed mvében, mint a közgazdaság világirodalmában teljesen tájékozott, élesítélet közgazda jelentkezik. Munkáját 1848 eltti közgazdasági irodalmunk legjobb ter1

Kanitz Ágost: M. Növénytani Lapok X.

évf.

18.

1.

19

közé sorolhatjuk. Meglep mind általános közgazdasági alapossága, mind a tudomány mai álláspontjának is megfelel természetes bankelmélete és helyes érzéke a tekintetben, miként lehet a közgazdaság általános tanait hazánk primitív viszonyai között alkalmazni. Azért mondám Brassai Bankismeretét látszóan legmeglepbbnek, mert ha átlapozzuk az 1834-tl 1848-ig a Brassai szerkesztette Vasárnapi Ujságoi, látjuk, hogy ez az aesthetikus íróként megindult, de fként a természetrajzot Brassai ebben a folyóiratában nemzete magánháztartási, mezgazdasági, ipari, hitelügyi emelését czélzó dolgozatokat nyújt. Brassai bensén áthatva attól a gondolattól, uit'kei

mvel

hogy nemzetének a törökvilágtól rombadöntött

mveldését

új

életre

lehet és kell ébreszteni,

világosan átlátta, hogy ehhez a szellemiekben való tanításon, az erkölcsiekben való nevelésen kívül, a gazdaságiakban való gyarapodás elkerülhetlenl szükséges. Innét Vasárnapi Ujságénik iránya, innét készsége, az erdélyi mágnásság felhívására, közgazdasági ismereteit a Bankügyre nézve összeátfogó

eszével

foglalni.

m-

Brassait mindaz megragadta, a mi nemzeti visszaállításával kapcsolatos ezért

veldésünk írta

;

Bankism evetét.

Nemzeti a végstl,

mveldésünk a

eszközei közül egytl, leghatalmasabbtól, a politikától 2*

»

20

maradt egész életén

idk

48-as

viharos

át leginkább távol.

Csak a

napjai szólaltatják

meg

a

Vasárnapi Ujságb&n és pedig két irányban. Mint magyart és mint embert. Mint magyart boldogság tölti el annak tudatára, hogy nemzete ismét egy, és ujjongva kiált föl (Vasárnapi Újság 1848. június 4., 381. L): «Megvan az Unió Halld meg azt Erdély s ez örvendetes hír !

hallatára halj meg a legboldogabb halállal. Idvességes a kimúlás. Szép, csendes átszenderülés egy dics hazába. Vagy feltámadás vidorabb, lelkesebb munkásságra, ébredés az egy

magyar honban. S kiönti felindulását azon

elkel urak

ellen,

a kik «ma sem akarják az Uniót, hanem reactiót terveznek s ezt oláh vérrel akarják megszerezni (Vasárnapi Újság 1848. júl. %), az udvari cancellaria ellen, mely « setét fellegként ül a királyi kegyelem sugara és Erdély között

(Vasárnapi Újság ápril 23.), mely furcsa kis ármánynyal végzé életmködését)) (Vasárnapi Újság jún. 19.). Mint ember, elértnek látja 47 -béli fohásza teljesülését, hogy ((következik az egész nép üdve, különösen az úrbéres nép földi üdvezülése s jöjjön el mielbb a teljes váltságnak országa» ( Vasárnapi Újság 1847. nov. 14.), és ostorozza «a

idk után

kacsingató sok embert, a kik kömásik meg a földesúri hátralék túlontúli felzsarolásával törekrégi

zöl egyik kárpótlásért lármáz,

L'l

k

meg

magát ideiglenesen kárpótolni, palczával

hirdeti

( Vasárnapi

a

harmadik

új polgártársainak a szaI

jság aug.

3.).

Brassaiuak rossz gyümölcsöket termett felbuzdulása a reactio emberei között kikiáltották comrnunistának és soká üldözték i

{

olitikai

:

érte.

Még kezni,

egyesei látjuk Brassait a politikával érintde már csak a politika tudományával.

els és egyetlen, behatóbb bírálatot .4 XIX. század uralkodó eszméi ez. müvérl (Magyar ESrlap 1851.. 522 528. L>. írja

az

Eötvösnek

—

A nagy mü

egyik gyengéje, hogy az inductiv módszer helyett, melyet követni vélt, nagyon is a deductio syllogismusait használja. Brassai kritikus szemét nem kerülhette ki. De a munka tartalmára nézve is meglep, mily élesen látja a túlzást az uralkodó eszmék tartalmának meghatározásában, a nemzetiségi eszme félreisme-

résében. Brassai szellemi láthatárának egyik legjellemzbb vonása ez a kritika, mely némi élessége mellett is, teljesen méltó a nagy szellemhez, a kivel -zeniben alkalmaztatik. A politika azonban csak rövid kitérés Brassai mködésében, ép úgy, a mint csak másodrend, habar nagyon intensiv és hosszantartó közgazdasági tevékenysége a Vasárnapi U]$á<j 15 évi életében. Brassait az emberi lélek távolabbi, mélvebb

22

a társadalmi és politikaiaknál magasabbra tör alkotásai érdeklik. A nyelv, mint a nemzeti érzés és gondolkodás megjegeczitje és fentartója, kedves, érdekes, drága, de több szent Brassai eltt. «Zalán, Béla királyfi, Ádám és Éva sorsa nem hevíthette különben a szerz költkéi; így kiált fel a Szépirodalmi Figyelben (Mégis valami a fordításmint engem nyelvünk nemzetiségének ról)

alapjai,

:

—

—

szent ügye.» Vele is már pályája elején foglalkozik.

a

magyartalanságok els üldözje. Már 1837-ben Edvi Illés Pálnak Els oktatásra szóló kézikönyvét ismertetve (Vasárnapi Újság 1837. 161. sz.), aggódik, « nehogy szegény nyelvünknek éppen gyökerébe essék féreg. » 1 844-ben (Vasárnapi Újság okt. 20-iki sz., 665. 1.) egész felháborodással megy neki a nyelvcsinálásnak «Te szófaragó! mieltt azon isteni hatóságot így kiált föl igényl csudához fognál, hogy a némának szót adj, vizsgáld meg elébb, hogy saját agyadnak nincs-e eszmére szüksége, s ha csakugyan birsz vele, akkor vizsgáld meg a nyelv roppant raktárát, nincs-e szó vagy összetét, mely annak megfeleljen hidd el, hogy fáradozásod a legritkább esetben lesz sikertelen.)) Mint magyar

—

:

—

:

a mondattan mvelje s a magyar mondatról, a szórendrl, az accentusról írt értekezései, tudományos ellenfeleinek ítélete szerint is, a magyar nyelvtudomány el nem múló tétéhazafi

lett

;

23 leit

állapították

meg,

8

neki els nyelvészeink

sorában biztosítottak helvét. De a nyelvek a nemzetek elérte jónak, szépigaznak, szóval müveltségöknek tárházai megtanult hat minden nyelvet, a melynek irodalma e tekintetben tartalmas volt. Könny volt ez neki, a mint mondani szokta, nem lévén egyéb dolga, nem lévén se felesége, se gyereke. Nyelvismeretei els sorban nem a nyelvésznek, hanem az embernek szolgáltak. Az ó- és újkori oultnrák teljes elevenséggel éltek Brassai lelkében. Játszi könnységgel mozgott a görög a római szellemvilág minden zugában, apróra ismerte az újkor szellemi termékeit s a Kelet els irodalmában, a szanszkritban való jártassága bámulatra gerjesztette a kiváló bécsi szannek,

Müller Frigyest Arany János Visszatekintéséin (Szépirodalmi

szkritistát,

Figyel 1860—61. évf. 562—63. lap) Brassait enyelgen a tudomány, az elmésség, a logika fegyveres Góliáthjának nevezte. Xekem élete utolsó éveiben magas alakjával, elbvöl nagy világirodalmi tájékozottságával, ha társalgás közben az ind mythologia és költét bvös kertjébe tévedt, eszembe jutva régebbi naptárkészít hajlamai és napállas-megfigyel állandó szokása, nem egyszer a százesz-

tends jövendmondó képében tnt

Xem

föl.

vétek tán e hasonlattal a kegyelet ellen, melynek tolmácsa akarok és kell is lennem, de

;

24

egyéniségének sajátos varázsát gyenge fest -tehetségem nem tudja illbb képpel visszaadni. E sajátos varázs fokozásához Brassainak vészi hajlama, aesthetikai iránya nem kis mértékben hozzájárult. A miért Brassai a nyelveket elsajátítani fára-

m-

abban f indítóokul szolgál azoknak viszonya a mvészetekhez, névszerint a mvészetek elsejéhez, s a mint Brassai tovább lelkesülve mondja (A gyönyörségrl, melyet azép müvei: dozott,

«a musák elsszülött fiához és trónörököséhez, a görögök xai' k£oyfp mvészetéhez, a stb.)

—

—

«S méltán mert így folytatja a szép mvek egyik ágában sem mutatkozik azok igazi lényege oly eredeti tisztaságában. Ebben ugyanis igen kevés a jegy s... a költészet jegyei? Shakespeare Hamletje feleljen helyettem: «Words, words, words!» A költk, a zenészek Brassainak mondhatni a bölcstl a sírig legkedvesebb barátai voltak, s az elsk tették nyelvek tanulójává, együttvéve költészethez-).

mértvé,

aesthetikussá, bírálóvá.

Különösen a zenének át volt hatva

a hatalma alatt erejétl, de a hangok

állott

ers nevel

szellemi bverejét kimagyarázhatlannak, leírhat-

lannak tartotta, úgy látszik, élte végén épen úgy, mint els aesthetikai értekezésében. Hosszú életének nagy közeit töltötte be a zene, melyet legrégibb idkbeli termékeitl kezdve a legújabbakig alaposan ismert. Maga élvezetére

sokat áldozott érte. de épen annyit a zenei

m-

veltség terjesztésére. Fáradott a kolozsvári zene-

conservatorium s egyéb zenemvel intézetekért, az 50-ea években Budapesten nagyrábecsült zenetörekedett közönségünk zenei ízlését fejleszteni, felkarolt minden zenei tehetséget, s ha kellett, tanácscsal, ha kellett, anyagi segítséggel is támogatta. Holtig tartó szoros barátság fzte Erkelhez. A zenekölti tüzet Erkelben Brassai élesztette elször, bírta rá els magyar ábrándja bemutatására. kritikaival

zenében

A

A

volt.

kész

egyébként

remekmvek

hogy a magyar

világpolgárias irányú mellett nem volt elég

mzene

fejldését kövesse. De Liszt fölületes, avatatlan könyve a magyar zenérl kihozta sodrából, s arra a magyar népzene önállóságát fényesen bizonyító kritikával felelt. (Magyar vagy czigányzme 1860. türelme,

56.

1.)

m-

Minél tovább próbálom Brassainak képét ködése darabjaiból megszerkeszteni, annál inkább belebonyolódom a részletek egybeilleni nem akaró tömkelegébe. Pedig még hátra vannak Brassainak módszertani

munkái

és számtani,

nyelvtani elemi tan-

könyvei, végül philosophiai munkálkodása. Ez a hatalmas sok idejét eltöltötte kis gyermekeknek szánt elemi tankönyvek írásával. A tanítás módszertani elmélete egész életén

f

26 át

állandóan foglalkoztatta. 1867-tl 1869-ig terakadémiai értekezése ennek

jed idben három volt

szentelve

és

élete

utolsó

negyedében az

Összehasonlító Irodalomtört. Lapo/cban németül fejtegette módszerét, hogy kelljen idegen nyelveket tanítani. A philosophia alapvet kérdéseivel életének második felében kezdett irodalmilag foglalkozni. A magát nemzetinek kiadó egyezményes philosophia készteti a küzdtérre lépni, s 1855-ben intézi ellene támadását. Ettl kezdve szakadatlan a philosophiai munkássága. 1 858-ban következik Logikája, melyet lélektani alapra akar fektetni és Brassaira jellemz módon nem a gondolkodás, hanem az egymást megértés szabályozójaként kivan tekinteni. Brassai Logik-ái&val természetesen maga ellen zúdította a hegeli iskola híveit s a legszenvedélyesebb polémiák egyikére adott alkalmat, melynek Brassai részérl Irodalmi pör a philosophia ügyében (1861.) czím válasz a folytatása. Még szenvedélyesebb és holtáig tartó volt Brassai küzdelme a materialismussal. Akadémiánkban kezdi Az exact tudományok követelései a philosophia tárgyában czím, Csengerytl felolvasott s nagy meghasonlásra vezetett értekezésével. Az Akadémia nem adta ki az értekezést s az az Erdélyi Múzeum Evkönyveiben jelent meg, követve Brassai szenvedélyes támadó iratától:

Az akadémia igazsága d 862.1 Nagyon

27

hogy

év óta csak az értekezése utasíttatott vissza és pedig a birálati szabályok ellenére nem három, hanem két tag bírálata alapján. Éles rostálás alá vetve két bírálója véleményét, azzal az indítványnyal végzi válaszszák az akadémia tagjait a tudományos intelligentia összes képviseli az egész országban s ne egyedül az akadémia tagjai. A keser háborúskodás Brassainak a III. osztályból a II-ikba való bántotta,

öt

:

áttételével végzdött.

De nem végzdött Brassai küzdelme a matealismus ellen. Egyidejleg Mentovichchal folyt, mondhatni késhegyre harcza, a Korunkban a spiritualismus érdekében. 1864-ben újra ri

men

kiáll érte a sikra a

Magyar Orvosok

és

Termé-

szetvizsgálók m. -vásárhelyi nagy-gylésén abban az értelemben, hogy nem az anyag, hanem az

erk maradnak

fenn és pedig nemcsak a terméa chemiai, az elektromos stb. erk, hanem a gondolkodó, a tervel, az akaró er is. 1 Ment vich már 1861-ben gúnyolódva vetette Brassai szemére, hogy alkonyuló napjait imádkozás helyett gyermekies czivódásban tölti. Az alkony Brassainál még egy emberölt után, szeti,

termékeny munkásságban

sem következett

töltött

emberölt után

be.

A

materialismus a mechanikus világfelfogás formájában a 60-as 70- es években egyre nagyobb 1

Nemcsak

az

anyag halhatatlan

1865. 36.

1.

él

lények jelenségeinek magyarázatára elégségesnek állíttatott. Ekkor kél Brassai 1880-ban Török Aurél ellenében (Az életer és az orvostan mai iránya) az életer hypothesisének védelmére, azt iparkodván kimutatni, a mit Ostwald, a jeles chemikus a Német Természetvizsgálók lübecki 1895-iki gylésén megvallott, hogy az atomistikus világnézlet általában tarthatatlan, 1 hogy a melegség az elektromosság, chemismus jelenségeit mechanikai úton magyarázni egyetlen esetben sem sikerült, 2 hogy ha a physikai jelenségeket mechanikailag magyarázni sikertelennek, minden komoly kísérletnél meghiúsult törekvés ek bizonyult, úgy tért

hódított

s

az

kikerülhetetlen a következtetés, hogy ez még kevésbbbé sikerülhet a szerves élet hasonlíthat8 lanúl bonyolultabb jelenségeinél. A mivel Ostwald kecsegtet, hogy az ajándék, melyet a leáldozó évszáz a kelnek nyújthat: a mechanikus világnézlet pótlása az energetikus által, az Brassai gondolata is, s a mit Ostwald 1895-ben állít: nem az energia a gondolt, az elvont és a valóság az anyag, ellenkezleg, a valóság csak az energia, a mely ránk hat/ ezt 1

Ostwald, Die Überwindung des wissemckaftl. Materialismus 6. 1. 2 U. o. 16. 1. * U. o. 90. 1. * U. o. 26. 1. 1

'

29

Brassai 1865-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók gylésén «Nem ... az anyag közetlen felfogás, az er pedig következtetés tárgya hanem az er a közetlen felfogásé, az anyag a következtetésé. Brassainak utolsó philosophiai harcza a positivistákkal volt. Legalább is 95 éves korában kelt a harczra Igazi positir pkilosaphiájábmn. Harcznak nevezzük Brassai ez értekezését is, habár azt bölcseimi rendszere rövid eladásának tekinté. Ugyanis Brassai a positivisták állította egyedül biztos physikai tényekkel szembe állítja az öntudat kétségtelen tényeit s ezen tudat-tényékkel megdöntöttnek tartja a positiv philosophia egész épületét, a nélkül, hogy azt részleteiben bírálnia kellene. Eladása túlnyomóan állításokból, az öntudat lélektani jelenségeinek leírásából áll. A hol pedig a lélektanból Isten, a halhatatlanság, a jó, a rossz, az állam, az erkölcs fejtegetésére tér, nem törekszik bölcseimi megalapításra. Brassai utolsó nem bölcseimi rendszer, hanem egy éles megfigyelnek, az emberi lélek, a mindenség mélységeibe pillantó elmének, az emberiség szellemiségét, szabadságát félt hívnek eszes, eredeti tiltakozása a modern naturaállítja

:

:

mve

lismus ellen. 1

Brassai.

Nemcsak

az

anyag halhatatlan.

23.

1.

30

IV. illesztgetve Összeszedve, Brassai életének mindezeket a darabjait, nem látom egészen, az egyetlen, oszthatatlan individuumot, nem látom, mit jelentett ki benne az emberiség szelleme a magyarság útján? Mert egyéniségét, egyetlenségét nem ismeretbéli sokoldalúsága tette. Egyéniség a rendest meghaladó testi alakjával, egyéniség abban is, hogy értelem és kedély, hogy száraz okoskodási hajlam, kiméletlen kritikai ér s a legmelegebb felebaráti szeretet, aprólékosságig rideg tudás s bens vallásosság egymást áthatva vannak meg benne. De mindenekfölött egyéniség, akaratának te-

t

men

remt

mondhatni, világpolgárias mveltségnek nemzeti alapja, nemzeti színezete, állandó nemzeti czélzata által. A mit philosophiai hattyúdalában, 1 95 éves korában, az akaratról mond: « Igenis er az akarat és magában motívum, még pedig eredeti, legels, legfelsbb motívum, a mi mögött mást ereje és

még

csak keresni sem lehet », fejezi ki legjobban Brassai egyéniségének alapvonását: az önmagából kiinduló, a törhetetlen, a nem lankadó akaratot.

1

Igazi positiv philosophia. 15.

1.

31

Ezt a na hí valóban önteremt akaratot sikerrel ébreszti benne atyja, a toroczkói rector. Midn Kolozs viiit nem bírja tovább taníttatni, tanul otthon, magától, a rendes tárgyakon kívül még a t'rancziát és olaszt is. A gróf Thoroczkayak zongoramesterétl csak pár hónapig nyerhet oktatást, aztán magának kell tanulnia zongora nélkül, az asztalra rajzolt klaviatúrán. Ez a gyermek- és ifjúkorban edzett akarat kiséri életének egész folyamán. Mint tanár, mint hírlapíró, mint tudós kutató, mint kritikus, mint szenvedélyes zenész, mint hazafi, ezzel az ers akarattal küzdi le az akadályokat, melyek a neki helyesnek, jónak látszó czélok útjába esnek, legyenek azok kicsinyek vagy nagyok, rendes foglalkozása körébe esk vagy azon kívül fekvk. Mint gymnasiumi tanár nem bírja tárgyát, kell tanszerek hiányában, illen tanítani, iskolafentartó hatóságának pedig nincs módja azokat beszerezni Brassai saját szerény jövedelme egy részével segít a bajon. Az erdélyi protestáns iskolák lakást és éleimül czipót adnak növendékeik szegényebb részének, a kik a többit a hazulról küldött heti tarisznyából pótolják.

—

—

:

—

A

kolozsvári unitárius collegiumnak sütháza, a honnét a collegistákat tápláló czipó kerül, összedléssel fenyeget, az iskola hatósága nem tud hamarosan segíteni, Brassai beáll helyette

sütházépítnek

s

rendben van sok szegény

nuló földi dolga. Az Erdélyi

ta-

Múzeumnak nem

32 telik zoológiai

Brassai fölajánlja fizes megnyitja vele az utat a tudomány világába Hermán Ottónak. A haza köz-szüksége, bármily távol álljon attól a hivatáskörtl, a melyben szolgálja, feltüzeli akaratát. Erdély vezéremberei a 40-es évek elején ersen érzik a közgazdasági ismereteknek, különösen a bank- és hitelviszonyokra vonatkozónak hiányát. Brassai ers akarata, hogy Széchenyi terveit siker koronázza, megszüli a Bankismeretet, 1848 eltti közgazdasági irodalmunk egyik legjobb termékét. Brassai egyéniségének nemzeti alapja, színezete, czélzata épen ily kidomborodó, épen ily ers, mint akarata. Brassai már származására nézve túlnyomóan tése

segédre,

harmadrészét

—

magyar. Szül nagyapámnak, mi úgy mondanók szépapámnak, Welmernek, így benekem, székely volt felesége. asszony a szélé Ennek a fia, az öregapám, ki asztalos volt Toroczkó-Szt- Györgyön, s a kit itt, szülvárosáról, :

—

—

-

—

brassai asztalosnak hittak, toroczkó-szt-györgyi nt vett feleségül, anyám pedig Koncz Krisztina, a toroczkó-szt-györgyi unitárius pap leánya volt,

bennem hát csak egynyolczadrésznyi a szász. Még inkább mutatja magyarságát gyermek-

így

korában kirekesztén a magyar irodalom termékein formálódó észjárásának egyenes logikája, a concrétre, a szemlólhetre irányzott természete, vonatkoközmondásokkal átsztt beszéde és

—

:

33

—

nyelvélegyen bármi elvont tárgyakra nek összhangja az egyszer népnyelvvel. De legjobban visszatükrözdik Brassai magyarsága a czélok világában, melyekhez hosszú életének munkája fzdik. A mit a magyar szellem sok száz éves életében a mindennapi élet módjára, a társas érintkezés formáira, a családot l'entartó erk aránya, a nemzet védelme, jogrendje, gazdálkodása, valzott

lása, értelmi mveltsége biztosítására alkotott, az a világkép, a mely a magyar ruházatban, gazdálkodási módban, ipari díszítésben, zenében, költészetben, erkölcsben visszatükrözdik ez kedves Brassai eltt, ez alkotja a magot, melyet fentartani, ersíteni, tökéletesíteni, teljesebb virágzásra juttatni életének els feladata. Az rengeteg nyelv- és zeneismerete, az egész világbölcsesége mind csak kertészeti eszköz a magyar szellem megtépett fájának élte-

tésére, frissítésére, terebélyesítésére.

De mi hát ennek a sokoldalú, egy emberben ritkán található tehetségekkel megáldott, ennek az ers akaratú, ennek az ersen magyar jel-

leg

egyériségnek magva, titkos rugója, mi az életének érdeme, miben volt nemzete géniuszának élesztje, kifejezje? Rá kell térnem végül a megfejtésre. Ezt a maga egyéniségében annyira egyetlen, ezt az örökösen vitatkozó, gáncsoskodó, akaratos embert sohasem vezették önz, egyéni czélok. ö hosszú

Brassai Sámuel emlékezete.

3

34

Érdes, sajátos, különös egyénisége burok, mely a legemberségesebb, a legegyetemesebb magot takarja.

Brassai ember a szó legteljesebb értelmében. Igaz, jó, nagy ember tehetségeinek sokoldalúsága, érzületének, akaratának jóra edzett aczé-

lossága, lankadatlan, sokoldalú gondossága által, a melylyel mindent az állatnak született ember

humanisálása, mveldése szempontjából tekint. Brassai emberséges lelke az polyhistorságának valódi kulcsa. Brassait csupán él encycloprediaként bámulni annyi, mint meg nem érteni. A ki az iskola mételyének nevezi az encyclopsedismust (Rövid elmélkedés az iskolaügy fölött. Ker. Magvet 1861.), a ki tagadja az egyetemes lángész lehetségét s még Michel Angelót is hibáztatja, a ki oly jól ismerte a munkamegosztás elvét a gazdasági mint a mvészi munka terén (Budapesti Hírlap 1858. 140—145. sz.i, nem lelhette végczélját a polyhistorságban. Brassai polyhistorsága különben, még ha életének magva lenne is, pedig nem az, nem saját akaratának, hanem a viszonyok kényszerének

szüleménye.

Mondhatjuk-e ma is, hogy nálunk a tudomány olyképen szervezett, saját lábán álló világ, mint az egyház, mint az ipar, kereskedelem ? S menynyivel önállótlanabb volt 70—80 év eltt, miBrassai pályát választott. A polyhistor Brassait tehát, ha egyéb nem volna, legfeljebb áldó-

dn

35

zatnak lehetne tekinteni: tudományunk, oktatásunk szervezetlensége áldozatának. I

h

6 íu

111

ismeretei

volt, nem is akart polyhistor lenni. neki eszközök embertársai oktatá-

mvelésére, jobbmódúvá, finomabbá, erkölcsösbbé tételére. Bármily paradoxnak lássék, na>bb a tettvágya, mint a tudás szomja. Azért tanul, hogy másokkal közölje, másokat tanulásra ra,

bírjon, átalakítson, javítson.

—

encyclopsedismusom kulcsa az, így mondja maga 1863-ban (Hon. 115 118. sz.), hogy nekem csak egy tárgyam, egy tudományom van a módszertan elméletben és gyakorlat«

Állított

—

—

:

ban. » Brassai nemzete tanítója, közmveldésének állandó rállója kivánt lenni. Ers akaratának rugója a magyar mveldést hosszú aléltsága után új életre ébreszteni, a magyar szellemet gazdaságban, erkölcsben, tudományban, mvészetben, vallásban, országlásban, nygeitl megszabadítva, önmagára és az embe:

riségre külön erforrássá tenni.

Brassai emberséges lénye, lankadatlan tevékenysége a magyar mveldés szolgálatában elemi nyelvtanai, tankönyvei, színi, zenei, szaktudományi kritikái és polémiái, hosszú élet Vasárnapi Ujságsk útján válhatatlan kapcsolatban állanak az neveli, módszeri szenvedélyével.

Minden

mveldés

az emberinek kifejtése, ura3*

36

lomra emelése a puszta természeti

fölött, szabad köztevékenység útján, a haladottak, a mveltek jóakaró ösztönzésével és segítségével. De a mveldés lehetetlen, ha az emberinek csak egyes oldalai, egyes szükségletei nyernek

és vállvetett

kielégítést.

Az értelmi

mveldés

kölcsi, gazdasági,

Ki lehet azonban hatós,

épen oly fonák az ernélkül, mint viszont.

mvészi ily

sokoldalú czélnak hat-

kiemelked vezérmunkása?

Mindenekeltt

az, a

kiben tudatlanabb, tehe-

tetlenebb embertársai iránt felebaráti szeretet s a kiben e mellett az emberi érzelmekegész nek fokozata él s a kinek az emberi szükségletek egyenletes felismerésére kell tehetsége van. A magyar irodalom kozákja, a mint Szemere Miklós elnevezte, ki minden csatározásban résztvesz, vagy Jósika Miklós szerint enfant terribleje, az örökösen kritizáló, gáncsoskodó, köteked Brassai ilyen ember. Idyll volt élete édesanyja oldalán a leggyöngédebb kapocs csatolta Brassait hozzá, s midn az öreg úrn jobblétre szenderül, a kortársak lakik,

:

tanúsága szerint azon tndik csak, mi ki akkor 6:2 éves volt. lesz az árvájából, Atyja emléke megsértése miatt, mint 1-2 eves ember megy a törvényszék elé. Mint leghbb, a h hiteles

—

kitartóbb barát, átvitte baráti érzelmeit a gyerés unokákra is. S hány az olyan baráti

mekekre

37

a mely neui egyedül az érzelmek, gondolatok, tanácsok kölcsönös kicserélése, hanem Brassai részérl anyagi áldozatokkal megpecsételt odaadás. Legszorosabb baráti körén túl, élete végéig, keresi a társas érintkezést embertársaival, szereti öreget, apraját, névszerint ismeri baráti körének gyermekhadát, eltréfál, enyeleg velk s a nagyszülktl az unokáig mindenkivel a saját kora nyelvén tud beszélni, mindenki iránt figyelmes s apró szívességeivel lekötelez. De mily jószív Brassai akármely idegen felebarátja iránt is, a kinek segítségére szüksége van. Különösen a tanulni vágyók érezték az kapcsolata,

jótev kezének bséges

áldásait és sokan vannak,

a kik gazdaságilag is egészen neki köszönik kiképeztetésöket. Az a mérgesen vitatkozó Brassai, a ki egyegy jelenlev idegen rémülésére látszóan hajba kap legjobb barátaival is valamelyik kedvencz thémája miatt, jól mondja Hermán Ottó, 1 csupa

szív-ember volt. Irodalmi kozáksága, eredtek,

örökös polémiái onnan

mert ers felebaráti érzése mellett annak legkisebb mozzanatát komo-

élete czélját,

azzal szemben tekintetet nem ismert.

lyan vette, Felelete,

s

melyet gúnyolódó barátainak adott, miért szentel annyi fáradsá-

a kik hibáztatták, 1

semmi személyes

Vasárnapi Újság. 1897.

15. sz.

:

38

got néha jelentéktelenebb hibák czáfolására «Détruire une erreur est plus que découvrir une vérité» legjobban magyarázza a komolysá-

mindent felfogott. Ez a mély érzés s annyiféle szellemi tehetség ember kiválóképen alkalmas volt egy olyan

got, melylyel

bonyolult czélnak a szolgálására, a

f

min

a nemaz oktatás.

eszköze, mveldés s annak Brassai jelen századi mveldésünknek, mint egésznek a munkása. Ez lebeg folyton szeme eltt, nem egyes szaktudománya. De hogyan szolgálhatni ily összetett egészet? A tanítással, a tanítás módszereinek javításával Brassai életszenvedélye a tanítás, a nevelés a családban, az iskolában szóval, könyvvel, a kritika útján a sajtóban. A tanítás, annak módszere az szünetlen foglalkozása. A mit Vasárnapi Újsága, 1843-iki január 1-i számának els czikke az iskolamesterrl mond : «Ha én iskolamester volnék, alázatos mesterségemet a világ minden mesterségeinél elbb becsülném és mindennap hálát adnék Istennek, hogy megengedte nekem indulatok és értelmek eltöltvén magamat kötelesalakítójának lenni ségeim szeretetével és mindenekfelett abban járnék, hogy felemeljem, a mi alant vagyon, hogy gyámolítsam, a mi gyenge, hogy világosítsam, a

zeti

—

:

—

mi hibában lélekzik .» kifejezje. eszményének

h

Nem

.

.

ez

a

mondás

élete

a tanítás becsének kidomborítása a ezé-

88

midn

aristokratikus társadalmunknak különösen közép és alsó rétegeiben oly kicsire vett elemi tanítói hivatást Brassai glóriájának fényével övedzem. Pragmatikus életrajzoló vagyok, a

lom,

Brassai életének gondos megfigyelésébl, samerítettem abbeli meggyzdésemet, szavaiból ját hogy élete rugója a tanítás módszerének, abban az eleminek, mint a nemzeti mveldés alapjának helyes fölépítésében állott. Azt becsüli legtöbbre élete munkájából, a mit tanítás és annak módszere tekintetében tenni ki

tudott.

Élete vége

felé,

munkáját imígy

kér

90 éves korában, a maga

élete

foglalja össze egy életrajzi ada-

hírlapírónak (Vasárnapi Újság 1890. «Sok mindent összeírtak már rólam, de azt nem írá meg senki, hogy mit csináltam. Hát írtam egy franczia nyelvtant és egy német nyelvtant. És két egyforma talentumú ifjúnak adják kezébe az én könyvemet és akárki másét. Fogadok rá, hogy az enyimbl tanulja meg hamarább a nyelvet. És írtam egy magyar grammatikát, a miben új dolgokat mondtam. Senki meg nem czáfolta. írtam a számtan elemeirl, a mibl a ki tanul, eredményét látja. Azonfelül még kisebb dolgokhoz szólottam. Ennyi !» Talán módszertani szenvedélye magyarázza Brassainak azt a különös álláspontját is, melyet Bolyai Farkassal szemben elfoglalt ? (Az Erdélyi tait

18, be.):

40

Múzeum-egylet

bölcselet- slb. kiadványai III.

k.

füzet 1886.) Bármint legyen, az bizonyos, hogy a tanítás, a nevelés, kiválókép gyakorlati mködés, ügyes-

3.

séget kivan a tanítóban ezért mondjuk, hogy nem a tudásvágy, hanem a tettvágy a Brassaiban. Az akarat teremt erejérl való meggyzdése teszi tanítóvá, psedagogussá. Philosophiájának egyik ftétele, hogy az akarat oly er, mely önmagát fokozni bírja. Tanulás, tanítás a nemze:

f

teknek els eszköze, hogy az emberiesség terközöttök. Az akarat hatalmától várja, hogy a tanuló, a növendék a mveldés akadályait elháríthatja, ha hozzá jó módszer és a tanítóban szeretet van növendéke iránt, mert jó

jedjen

módszer

felebaráti, atyai érzés nélkül akaratkészség nélkül tanuló. Az sesthetikai gyönyörség is Brassai szerint az akarat segítségével, a látónak, a hallónak öntevékenységével keletkezik, a mely az sesthetikai

nincs

és

igaz

tanító,

m

jeleit

spontán mködésével kiegészíteni

bírja.

Brassai mindenben a tanítás, a nevelés eszközét látja, mindent gyakorlati szempontokból néz, ezért foglalkozik a philosophiában a logikával, mint az egymást megértés eszközével, ezért «egyetlen tudománya a módszertan ». Ismeretelmélettel, metaphysikával nem tördik és sokszoros philosophiai polémiáinak, utolsó vének is czélja nem a világrejtély magyarázata, hanem vallása kiinduló pontjának, a lát-

m-

f

41

ható világon túl es szellemvilágban való hitnek mert ilyen hit nélkül értelmi védelmezése, mveldést lehetetlennek tart. Ennek a mveldésnek eszközei a felntteknél színház, a költészet, a zene, eszközei a mezgazdasági, ipari termelés, a takarékpénztárak, bankok, ha mindezeket egy szempontból, az ember szellemisége és nemzeti egyénisége szem-

—

pontjából tekintjük.

A magyar mveldés mindezen

szálainak egv-

betartása Brassai életének a czélja. Mködése második felében, élte második 50 esztendejében a gazdasági szálakat kibocsátja ugyan kezébl, de az összes többieket annál ersebben tartja. Brassai Sámuel a XIX. század magyar mveldésének rállója, harczra kész védelmezje, nemzetének paedagogusa, tanítója. rállói, neveli hivatásától a szaktudomány terére csak azért lép, hogy helyt álljon, vala-

hányszor a nemzeti

közmveldés valamely

ága

munkásban megszorul.

A szaktudomány nála csak eltérés az egyeta módlen tárgyától, egyetlen tudományától szertantól, az oktatás és nevelés tudományától. nemzete közmveSzakbeli nagy tudása az eltt lelke csak a létra, a melyldéseért buzgó rl azt mindenfelé áttekintheti és fogyatkozásaira figyelmeztetheti. Vagy ha önálló ert kölcsönöz neki szaktudománya búvárlataival, ezeket :

42

nem magokban, hanem mint

az egységes magyar cultura porszemeit becsüli. Az az erély, az a lankadatlan kitartás, az az áldozatra készség, a nemzetiesben az egyetemes emberinek egyéniesítésére való törekvés, a nemzeti jellegnek minél ersb megvédése mellett az

idegen culturáknak minél nagyobb átvétele, mely Brassait e mveldés terén tett szolgálatában vezérli, az a gyakorlatiasság, a melylyel a gazdasági erk mveldési jelentségét felismeri, az a lázas sietés, a melylyel mindig egyenes, közvetlenül hasznositható eredményekre tör s a távolabb fekv, mondjuk metaphysikai tényezk iránt közönbös, az a bölcseimi dogmatismus, mely bizonyos elvekrl vitába sem ereszkedik, Brassai mködésének ezek a vonásai azonban nem egyedül az övéi. Mveldésünk újjászületésének tárgyilagos kö-

rülményeiben rejlettek annak okai. Mveldni minden iramban, mveldni gyorsan, újítani gazdagságban, áldozni színházért, irodalomért,

mveldni magyarosan

s

a világtól

el

nem ma-

radni, gyakorlatias módszerrel átültetve

pek munkája eredményeit

idnek

s

más

né-

mellzve, késbbi

fenn a bölcselkedés, a buvárlat mélyebb bányászkodását. Ez volt évszázunk magyar mveldési törekvéseinek iránya, ilyenek voltak nemzetünk mveldési ösztönének czéltartva

pontjai.

Brassai hosszú életében, páratlan akaratere-

nemes szivével, ismereteinek rendkívüli h ijedelmével, nemzetünk ers mveldési törekvéseinek egyéni megtestesülése, mindenütt

jt ivei,

munkása

A

halhatatlan

látható apostola,

jelenvaló,

érdem

volt.

melyet Akadémiánk Brassainak nemcsak a tudósnak szól, hanem a magyarság els tanítóját, a magyar közmveldésnek legkitartóbb, legtöbb oldalú munkását illeti. S az idk árja, mely alatt a történelem e mveldés adatait, köztök Brassai elszórt írásait majdan összegyjti, nem fonnyasztani, meg vakoszorú,

nyújt,

gyok gyzdve, növelni fogja Brassai koszorúját. Források

:

Köváry László,

száz évet

.4

élt

dr.

Bras-

— —

pályafutása és munkái. Kolozsvár, 1897. Kozma Ferencz, Brassai az aesthetikus. Kéziratban. Gál Kelemen. B)-assai mint philosqphus. Keresztyén Boros György, Magvet. 1897. és 1898-ik évfolyam. '//•. Unitárius Közlöny. Brassai S. tanári pályája 1898-iki évfolvam 8., 9. szám. sai

S.

—

.

.

.

-

A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelent

A

Kisfaludy -Társaság könyvtára,

A Kisfaludy-Társaság könyvtára évek hosszú sora óta választókos gyjteménye a hazai szépirodalom színe javának

b

a világirodalom kimagasló termékeinek, gon-

dos, az eredeti szellemet

lehetleg híven visszatükröz

fordításokban. Czélja a közízlés fejlesztése, a nemzeti szel-

lem ápolása, a magyar nyelv mívelése

s

az olvasóközön-

ségnek nemesebb értelemben szórakoztatása.

A

ki

könyvtárát czéltudatosan, megválasztással akarja

berendezni vagy kiegészíteni, a ki könyves szekrényét

nem csupán szobabútornak tekinti, hanem bels becsét is mérlegeli, az nem nélkülözheti abban a KisfaludyTársaság könyvtárát, melynek becse iránt már az a kö-

rülmény nyújt létre,

hanem

biztosítékot,

hogy nem

a Kisfaludy-Társaság

üzleti érdek hozta

ama

törekvése, hogy

diszes kiállításban, olcsó áron nyújtsa a

közönségnek a

hazai és külföldi irodalom jobb termékeit.

A ki szórakoz-

tató

olvasmányában a

szépet, a jót keresi, bizonyára

els

sorban a Kisfaludy-Társaság könyvtárából fogja kielégít hetni igényeit.

Az ujabban megjelent kötetek jegyzéke a következ

:

Aeschylos Oresteiája. Fordította Csengén János. Fzve 3 kor. Vászonba kötve 4 kor.

Alexander 'Bernát. Shakespeare Hamletje. Vá?zonkötésben

6 K.

8 K.

Ant?wlogia

Fzve

3

50

f.

Fzve

II. kötet.

Ariosto

XÍX. század

a

K

rjöng

franczia

lyrájából.

Lorántja. Az eposz

kötet.

I.

5 K.

Vászonkötósben 3 K. Vászonkötésben

4

K

50

legértékesebb

f.

ré-

szóló tanulrnánynyal bevezette 8 jegyzetekkel ellátta Radó Antal. Két kötet. Fzve 8 kor' 10 kor. Félbrbe kötve szei.

Ford., Ariostóról

*Bánóczi József. Kisfaludy Károly és munkái. Kisfaludy Károly arczképével.Kót köt. Fzve 9 kor 60 fill. 11 kor. 20 fill. Vászonba kötve j&erczik

szi

jírpád.

hajtás.

Fzve

Elbeszélések.

3 kor. Vászonba kötve Ilttviis

költeményei.

'Róbert

arczképével.

*Byron Lord.

Fzve

4 kor.

Fzve

6 kor.

Ford. Lévát/ József.

Vászonba kötve

Kain. Mysterimn.

Forditotta

2 kor. Vászonba kötve

A költ

7 kor. 20

Gyry

fill.

Ilona.

3 kor. 20

fill.

Craik (Miss Dinah M. Mulock). Garland lelkész leánya. Forditotta Végh Arthur. 2 K 80 fill. Vászon4 K.

kötésben

Csató 'Pál szépirodalmi munkái. Az és életrajzával.

Fzve

7 kor.

20

fill.

iró arczképével

Vászonba kötve 8

kor.

Csiky Gei'gelj. Két szerelem. Szomorújáték 3 felv. A m. tud. Akad. a gr. Teleki alapítványból száz aranynyal

Fzve 1 kor. 6 fill. Vász. köt. 2 kor. 40 fill. JEliot George. Komola. liegény három könyvben. Angolból forditotta Pataki Béla. Három kötet. Fzve 10 kor. jutalmazta.

Vászonba kötve ffi'délj'i J~Ú7ios.

Pályák

13 kor.

pálmák. Fzve

6 kor.

Vá-

7

kor 20

fill.

6 kor. Vász. köt. 7 kor. 20

fill.

és

szonba kötve

—

Tanulmányok. Fzve

Ewipides.

A

kyklops. Satvrdráma.

Gerírelv. Ffizve

Fordította

Csiky

80

filí.

-

Petfi Sándor életrajza. Három

Ferenczi Zoltán.

Fzve

kötet.

Vászonba kötve

13 kor.

kor.

1<S

20 kor.

FélMrkötésben

Finlús'J S almáin ójából. Szijavus. Perzsából fordította Hado Antal, Fzve 9 kor. 40 fill. Vász. kötve 3 kor. 60 fill.

Zál és Kudabé. Perzsából

dinamójából.

Eadó

d

Fzve

fordította

kötve

Gobineau

kor.

40

fill.

gróf.

A

fill.

renaissauce. Történelmi

kötet. Savonarola.

II. kötet. II.

—

Cesare Borgia.

Goticourt Edmond.

Fzve

fill.

Fzve fill.

A Zemg-anno

2 kor. 40

9 kor.

3 kor.

4 kor. 50

Vászonkötésben

fill.

fivérek. Ford. Sssüry Vászonba kötve 3 kor. 60 fill.

Haraszti Gyula, Moliére élete és

Fzve

Fzve

4 kor. 50

Július. — X. Leo. — Michelangelo.

8 kor.

Dénes.

jelenetek. István.

és jegyzetekkel ellátta Székely

Vászon kötésben

-

fordította

Vász. köt. 2 kor. 40

és Dorottya. Az eredeti versmérték Lehr Albert. Fzve 1 kor. 50 fill. Vász. 2 kor. 20 fill.

Ford., elszóval I.

1

Hermán

Goet/ic. \n

Antal.

mvei.

Két

Vászonba kötve

kötet.

12 kor.

A franczia lyrai költészet fejldése. Fzve

2 kor. 3 kor. 50 fill.

Vászonkötésben

Zm?e Sándor. A néphumor a magyar irodalom2 kor. 80 fill. ban. Fzve 2 kor. Vászonba kötve

—

Irodalmi tanulmányok. Két

kötet.

Fzve

Vászonba kötve

9 kor. 12 kor.

Ralidásza. Sakuntala. Hindu dráma. Fordította Fiók 4 kor. Károly. Fzve 2 kor. 80 fill. Vászonba kötve

Kriza János költeményei. Összegyjtötte Kovács Fzve 2 kor. Vászonba kötve 3 kor.

János.

20

fill.

Leray József ujabb költeményei. Fzve Vászonba kötve

Long/ellow költeményeibl. dora

Fzve

Makkabéus Júdás, Pan-

költemények. Fordította 2 kor. 80 fill. Vászonba kötve

és

3 kor. 20 fill. 5 kor.

kisebb

Szász

Béla.

4 kor.

Moo7*e 2amás. Lalin Koukh. Keleti rege. Angolból ford. Lehr Zs. Fzve 3 kor. 20 fill. Vászonba kötve 4 kor.

JVala

s

Damajáuti. Hindu

Szanszkritból fordította Vászonba kötve

rege a Mabá-Bháratából. Károly. Fzve 2 kor. 3 kor.

Fiók

*Pálffy Albert. Egy mérnök regénye. Regény. Két kötetben. Fzve 6 kor. Egy vászonkötetbe kötve 7 kor 20 fill.

'Pterfy

Jen összegyjtött munkái. A

Kaszelik-ala-

pitványból. I.

kötet.

II. kötet.

III. kötet.

Fzve Fzve Fzve

4 kor. Vászonkötésben 5 kor. 50 fill. K 50 f. Vászonkötésben 6 K.

4

5

K

50

f.

Vászonkötésben

7

K.

Schiller költeményei. Fordították Szász Károly, Van/ha Gyula, Váró Ferencz. Fzve 3 kor. 20 fill. Vászonba 4 kor. kötve

Svéd költkbl.

Ford. Gy?-y Vilmos.

Fzve

Vászonba kötve

4 kor. 80 5 kor. 60

fill.

fill.

A

magyar honfoglalás mondái. Sebestyen Gyula. Millenniumi dijjal jutalmazott pályam. I. kötet. Fzve 7 K 60 f. 6 K. Vászonkötésben Tennyson

Jílf?'ed.

Szász Károly.

Király-idylljei. Ford. és bevezette 6 kor. 5 kor. Vászonba kötve

Fzve

Tadnai Károly. Éva leányai. Hét 2 kor. 40

fill.

Vászonba kötve

történet Fzve 3 kor. 20 fill.

— Franklin-Társulat

A

kiadása

:

OLCSÓ KÖNYVTÁR GYULAI PÁL.

Szerkeszti

42 eddig megjelent íüzeteK betrendben.

—

Minden tüzet Külön

Egy-egy szám ára 20 a)

is

Kapható.

fillér.

Színmvek.

Almasi Tihamér. Czigány Panna. Népsz. (1058—1059) Arago éa Vermond. Az ördög naplója. Vigj. (193 194) Augier E. A Fourchambault czalád. Ford. Fáy J. (264— 266)

— — — —

A

bürök. Vígjáték 2 felvonásban. (500)

Az arczátlanok. Vígjáték 5 felvonásban. (773

— 774)

Színm 5 felv. Ford. ifj. Szász B. (986—988) Színm. (357 — 358) és Sandean Gy. Poirier ur veje — és Foussier. A szegény arszlánnk. Dráma. (526— 527) Bayle Bemard. Az eserny. Vígjáték. (631 — 632) Gábriellé.

Beaumarchais. Figaró

házas. Vígj. Ford. Paulay (55

— 58)

— A sevillai borbély. Vigj. Ford. Paulay E. (290—292) Bérezik Árpád. Az igmándi kispap. (386— 387) — Nézd meg az anyját. Vígjáték. (495 —497) — A protectió. Vígjáték. (638—640) — A svihákok. Vígjáték. (835—837) — A veteránok. Életkép. (841—843) — A bálkirályn. Vígjáték kiad. (859—860) — A peterdi csata. Vígjáték 3 felvonásban. (875 — 877) — A papa. Vígjáték 3 felvonásban. (999—1000) — Hinifv dalai. Vigj. 3 (1079—1081) — Mai divat. Vigj. 3 felv. (1104—1105) — Postás Klári. Vígjáték 3 felvonásban. (1136—1137) 1

felv.

II.

felv.

Bessenyei György.

A

philosophus. Vígjáték.

(338—340)

III.

kiadás.

—

Björnsterne Björnson. Leonarda. Szinm. (635 637) Brieux Eugéne. A vörös talár. Dráma 4 felvonásban. (1234—1236)

Brough William.

Flipper és Nobbler. Vígjáték. (556) Ford. Csiky G. (435) Severo Torelli. Fordította Csiky G. (583—584) Két fájdalom. Dráma. (784)

Coppée Fer. Kisebb színmvek.

— —

*

Corneille

Péter. Cinna, vagy Augustus kegyelnie Tragédia. Francziáb. ford. Pajor Istv. (548) Cid. Tragédia Francz. ford. Radó Antal. (669—670) Csató Pál. Megházasodtam. Vígjáték 3 felv. (1237)

—

Csiky Gergely. Anna. Dráma

1

(421—422)

felv.

— A nagj^ratermett. Vigj. 3 (Pályamunka. (748 — 751] — A nagymama. Vígjáték 3 felvonásban. (752 — 754) Dugonics A. Kún László. Szomorú 4 szak. (471 — 473) — Bátori Mária. Szomorú 4 szakaszban (577 — 580) — Toldi Miklós. Szomoruj. 3 szak. (869—872) Dumas A Saint-Cyri kisasszonyok. Vigj. (731 — 732] — Kean. Szinmü 5 (1102—1103) felv.

tört.

tört.

S. id.

felv.

Echegaray

József.

A

nagy

galeotto.

Dráma.

A

spanyol

eredetibl forditotta Patthy Károly. (711—713) Bernardo Montilla. Dráma. (917—920) Folt, a mely tisztit. Dráma. Ford. Patthy K. (997—998] Mariana. Dráma 3 felv. (1001—1003) rült-e vagy szent ? Dráma Ford. Huszár V. (1068—69) Fáy A. A külföldiek. Vígjáték. (436—437) Vígjáték. (524 vadászat. A mátrai 525) Gaal J. A peleskei nótárius. Bohózat. II. kiad. (296 299) Gabányi Árpád. Kapivár. Vígjáték 3 felv. (861—864) Goethe. Iphigenia Taurisban. Dráma. II. kiad. (53 54) Berlichingeni Gottfried, a vaskezü, dramatizált története. Ford. Ballá Mihály. (508—510) Faust. II. része. Ford. Várady Antal. (1171—1182) Goldoui K. A Hazug. Vigj. Ford. Radó A. (347—349) A jótékony zsémbes. Vigj. Ford. Rado A. (813 816) Gombos I. Az esküvés. Szomorújáték. (327 329) Grillparzer F. Medea. Szomorújáték. (612 614) A tenger és szerelem hullámai. Szomoruj. (810 812) Sappho. Szomoruj. 5 felv. ford. Ivánfi Jen (898 900) Halbe Miksa. Földanyánk. Dráma 5 felv. (1111—1113) Hauptmaun G. Hannele. Álomkölt. 2 részb. (1031—1032) Hugó K. Bankár és báró. Szomorújáték. (234 235) Hugó V. Hernani. Szomoruj. Ford. Szász K. (35 36) Borgia Lucretia. Dráma. Ford. Szász K. (343 344) Ruy Blas. Szomoruj. 5 felv. (851—853) A király mulat. Szomoruj. (927—928) Katona József. Bánk-bán. II. kiad. Dráma. Arany János. Kisfaludy K. Csalódások. Vígjáték. (191—192) 140) Irene. Szomorújáték. IX. kiad. (138 A kérk. Vígjáték. (301—303) A pártütök. Vígjáték. (388—389) Hség próbája. Két vígjáték. (1147) Mátyás deák.

— — — — —

—

— — —

— —

— —

— —

—

— —

—

— —

— — — — — — —

—

—

Kisfaludy Sándor. A Dárday-ház. Magyar nemesházi rajzolat 5 felv. (124:J— 1245) és Güldenstern. Vígjáték. Fordította Csiky Gergely. (423—425) Korner Tiv. Zrínyi. Szomorújáték. Ford. Szemere Pál. Korner Zrínyijérl. Bírálat, irta Kölcsey (142 44) Andor. szabadság ünnepére. Színi költemény

Klapp Mih. Rosenkranz

—

—

Kozma

A

három képben (1063—1064)

Legouve

E. Beatrix. Szinmü. Ford. Feleky

(375—377)

J.

Lessing G. E. Bölcs Náthán. Dráma. Zichy (165—168)

—

Barnhelmi Minna. Vígjáték. (671—673) Pál megházasodott. Bohózat egy felv. Angolból ford. Mihály József (1017—1018) Moliere. A bot-csinálta doktor. Vígjáték. Fordította Kazinczy Ferencz. III. kiad. (179—180)

Matthews K. Pry

—

A kénytelen házasság. Vígjáték. (1319) Moncrieff. A szégyenls. Vigj. Ford. Csiky G. (490) Norton M. J. Szegény Pillicody. Bohózat egy felvonás ban. Angolból ford. Mihály G. (1009—1010) Musset A. Ne fogadj fel soha semmit. Vígjáték. Fordította Paulay Ede (202—203) Nagy Ign. Tisztújítás. Vígjáték. (93—95) Picard. Két házaspár. Vigj. ford. Csiky G. (469—470) Poole J. Pry Pál. Vígjáték. Ford. Csiky G. (323—325) Racine. Athalia. Tragédia. Ford. Csiky G. (551—552) — Phaidra. Tragédia. 5 felv. Ford. Horváth D. (910—911) San ieau Gy. Seigliere kisasszony. Vígjáték. (Sajtó alatt.)

,

Schiller. Wallenstein halála. Ford. Stuart Mária. Szomorújáték. (677

— — —

Hegeds

I.

— 680) trag. (802 — 805)

Az

(409—411)

orleánsi szz. Regényes Teli Vilmos. Szinm. Ford. Palmer Kálmán (1215— 1217) Seribe Jen. Az én jó csillagom. Vígjáték. (794 795)

—

Seribe

és

Vander-Bnrch. Clermont, vagy a mvész

Szinm

—

2 felvonásban. Ford. Csiky G. (585 586) zaj semmiért. Vígjáték. (528 529) Lear király. Szomorújáték. (965 968) (1190—1193) III. Richárd király. Ford. Szigligeti Ede. -- A velenczei kalmár. Ford. Ács Zsigmond. (1194 1197) A makranezos hölgy. Vígjáték. Ford. Lévay József. A Szent-Iván-éji álom. Ford. Arany János (1230 — 1232) Romeo és Júlia. Ford. Szász Károly. (1308—1311) neje.

Shakspeare. Sok

— —

—

—

—

—

—

—

-

—

Hamlet. Ford. Arany János. (1320—1323) János király. Ford. Arany János. (1336 1339)

—

Simái Kristóf.

Igazházi, egy kegyes jó atya. Mulatságos játék. Bevezetéssel Erdélyi Károlytól (601—603) Sophokles. Elektra. Ford. Csiky Gergely. (759—760) Oedipus király. Ford. Csiky Gergely. (775 776) Oedipus Kolonosban. Ford. Csiky G. (777—778)

— — — — — —

—

Antigoné. Ford. Csiky Gergely. (779—780) Trachisi nk. Ford. Csiky Gergely (1131—1132) Ajas. Ford. Csiky Gergely (1228-1229) Philoktetes. Ford. Csiky Gergely. (1281—1282) Sndermann H. Rejtett boldogság. Szinm (1065 1066) — Keresztel János. Tragédia 5 felv. 1 elját. (1144— 1146) Szász Károly legifj. A múzsa. Vigj. 1 felv. (883) Szentjóbi Szabó L. Mátyás király, vagy a nép szeretete jámbor fejedelmek jutalma. Erzékenyjáték (330 331) Szigligeti É. Liliomfi. Vígjáték. IV. kiad. (19—20) A trónkeres. Szomorújáték. (255 257) Fenn az erny, nincsen kas. Vigj. III. kiad. (588 590) Csikós. Eredeti népszínm 3 szakaszban (705 707) Béldi Pál. Szomorújáték (106—109) Taylor T. Barátságból. Vígjáték. Ford. Csiky G. (353) Teleki I*. gróf. Kegyencz. Szomorújáték (197 200) Thenriet. Jean Marié. Dráma (793) Vasiliadis Sz. N. Galatea. Dráma. (128—129) Voltaire. Zaire. Dráma 5 felv. (912—913)

A

—

—

—

— — — —

—

—

—

Vörösmarty Mibály Az b)

áldozat. Szomorújáték (961

Verses

— 962)

mvek.

Amadé L.

(Várkonyi) versei. Összegy. Négyessy L. (821-830) Angol, franczia és olasz költkbl. Ford. Jánosi Gusztáv.

(1159-1160)

Arany János. Murány

— —

— —

Buda

ostroma. (1186

— 1188)

(1221—1224) Nagyidai czigányok. (1265—1267) Katalin. Keveháza. Szt. László füve. (1263 Els lopás. Jóka ördöge. (1268) halála.

— 1264) (187 — 190)

Berzsenyi Dániel

versei. 6-ik kiadás. költészetrl. Tanköltemény ford. Erdélyi János. (467—468)

Boilean.

Byron

A

lord.

Catnllns

A

kalóz. Ford.

négy énekben,

Kacziány Géza

—

(832)

Ford. Csengery J. (253 254) Coppée F. Költeményeibl. Ford. Bogdánfi L. (1067) Csokonai V. M. Dorottya, vagyis a dámák diadala a farsangon. III. kiad. (1 2) Lilla. Érzékeny dalok három könyvben. (89 90)

—

versei.

—

—

Csokonai V. M. Ódák. Két könyvben. (145—146)

— Békaegérharci. Csucsor Gergely — Hskölteményei —

Irta

Homer.

(300)

— —

népié* költeményei. (69 70) éa meséi. II. kiadás (522 523)

Költeményei. (549—550)

Dayka Gábor költeményei. (130—131) Erödi B. A Balkán-félsz. népek költészetébl

Faladi Ferencz versei. (1163 — 116"-) Fasekas Mihály. Ludas Matyi. Komikai II.

(844—845)

elbeszélés.

kiadás. (1060'

Firdúszi

Abúl Kászim Manszúr.

beszélés. Perzsából fordította

Garay János

Költi

Szohráb.

Fiók Károly (609

el-

— 611)

Halladái és életképei. (Sajtó alatt). és Dorottya. Hegeds I. III. kiadás.

Goethe- Hermann (276—277)

Gvadányi

J. Egy falusi nótáriusnak budai utazása. V. kiad. (107—109) Gyöngyösi István. Ének Thököly Imre és Zrínyi Ilona

házasságáról. Egykorú kéziratból kiadta és jegyzetekkel kisérte Hahn Adolf (461—462) Gynlai Pál. Szilágyi és Hajmási. Költi

Horatins.

beszély. (390)

A

költészetrl. Levél a pisókhoz. (76) Ilosvai Selymes Péter. Az hiresneves Tholdi Miklósnak jeles cselekedetirl és bajnokságáról való história. Kiadja Szilády Áron. II. kiad. (515—516)

Kazinczy F. versei. III. kiadás (951—952) Kerenyi Frigyes összes költeményei. (9 13) Kisfaludy Károly. Versei. (247—250) Kisfaludy Sándor. Himfy szerelmei. A keserg

—

kiadás. (955—957) A boldog szerelem. 9. kiad. (958—960) Összes regéi. I. (312—316) Összes regéi. II. (317—320) Kölcsey Ferencz versei. Ötödik kiadás. (224

— — —

szerelem.

9.

— 228)

Kozma Andor.

Kórképek (831) Králjevics Márkó. (Márk királyfi.) Délszláv népballadák a XV. és XVI. századból. Az eredetibl fordította Margalits Ede. (1107-1110)

Lenan Miklós.

Faust. Költeménj^ Ford. Szomory Károly (1212—1214) Listi László munkái. Életrajzzal (761 766) Longfellow H. Hiavata. Amerikai indus hitrege (486 488) Az arany legenda. Angolból. Jánosi G. (519 520)

—

—

—

—

Mazsuranics Iván.

Csengics Szinail Aga halála. Költi elbeszélés. Horvátb. ford. Margalics Ede (974) Mickiewicz szonettjei. Ford. Béri Gy. (916) Milton János. Az elveszett paradicsom. Angol eredetibl fordította Jánosi Gusztáv. (681 685)

Ádám

—

Olasz költkbl. Ford. Radó Antal. (504—506) Ossian énekei. Ford. Fábián Gábor. (1275—1280) Petfi Sándor. A helység kalapácsa. Hskölt. (430)

—

János

vitéz. (1170)

Petrarca összes szerelmi sonettjei. Ford. Radó A. (541-544) Poe A. Edgár költeményei. Angolb. Ferenczi Z. (953—954)

Popé S A mbirálatról.

Taa.

költ.

Ford. Lukács Móricz. (45)

Pnskin S. Anyegin Eugen. Regény. (285—289) Regöczi (Eitner) Gyözö. Ráka gyásza. Költi

elbeszélés.

(1285—1286)

Rádai Ráday Pál munkái. (662—664) Ráday Gedeon gróf összes mvei. (838 — 840) Ráskai Gáspár. Egy szép história az vitéz Franciscórul és az

Regöczi

feleségérl. (1057) (Exner) Réka gyásza.

Gyz.

Költi

elbeszélés.

(1285—1286)

Szerb népdalok és hsregék. Az eredetibl József. 2. javitott kiadás. (574

Tennyson A.

— —

— 576)

ford. Székács

Király-idyllek. Ford. Szász K. (27—28)

Ardén Enoch. Angolból forditotta Jánosi G. (269) Költi beszélyek. Ford. Csukássi J. (345 346) Tibullns elégiái. Ford. Csengeri János. (539—540) Tinódi Sebestyén. Budai Ali basa históriája. (1130) Tisza Domokos hátrahagyott versei. (667 668)

—

Tompa Mihály

—

népregéi. (1133—1135)

— regéi. (1139-1141) Vörösmarty M. Eger. Három énekben. — Cserhalom. Egy énekben. (1138) —

(963

— 964)

Zalán futása. (1300—1304) >

Wlisloczki H. Az erdélyi czigány népköltészet. (485) Zrinyi Miklós gróf. Szigeti veszedelem. (937—940) c)

Regények

ós beszélyek.

Abont Edmond. A csonka-fülü ember.

—

A Aho

—

Regény. (463 465) régi bástya. Reg. Ford. Sz. E. 3 köt. (686—700) János. Ujabb forgácsok. Ford. Popini Albert

(1225—1227) Gnszt.

Aimard

A

vasfej. Tört. besz. (848—849)

:

Álarcon Péter. A háromszög kalap d. Bara \

.

és

más beszéljek.

ula (901—903)

botrány. Regény. Ford. Haraszti Gyula (976—980)

Amerikai nök Rajs éfl besz. György A. (221—223) Ancelot madame. Lásd Franczia beszélyek. (846 — 847) Andersen. Regék

—

és

mesék. Ford. Milesz B.

Képeskönyv képek nélk. Ford. Sainbach Gy. Arany László. Magyar népmese-gyjtemény. 1340 —

1

(147—149) (326) Ili.

kiad.

—

Balzao Honoré. Grandot Eugénia.

(412 415) elbeszéléseibl. Ford. Béri Géza és Gyula (929—931) Barilli Gyula, lásd Olasz beszélyek (261—263) Bellámy. Visszapillantás 2000-bl 1887-re. (796—800) Bércay Károly. A gyógyult seb. Beszély. (251 252)

—

—

Besandt Walter. A férfiak forradalma. Regény. Angolból fordította Hegeds Pál. 1004—1008) Bikelas Döm. Lukis Laras. (817 818) Brehat Lásd Franczia beszélyek. (846 — 847) Bret Harte. Kaliforn. beszélyei. Ford. Belényesi G. (3—5)

—

— —

Bnlwer

209) E. A jöv nemzedéke. Regény. (207 Céliéres Paul. Lásd Franczia beszélyek. (846 847) Chabot A. A neveln. Regény. (1011—1016) Chateaubriand. Atala. Forditotta Csiky K. (25—26)

— — —

René. Francziából forditotta Bogdánfy Lajos. (521) A vértanuk. Forditotta Dr. Rada István. (591 598) Az utolsó Abencerage. Beszély. (801) Cherbliez V. A pepi király. Elbeszélés. (232—233) Conscience. H. A szegény nemes. (43 44) Constant Benjam. Adolf. Egy ismeretlen iratai közt 531) talált történet. Francz. ford. Moravcsik Gyula. (530 Coppóe F. Idyll a háború alatt. 881—882) Henrietta. Beszély. Ford. Molnár Gy. (884^885) Csehov Antal beszélyei és rajzai. Az orosz eredetibl

—

—

—

—

Ambrozovics

Dezs

(1076

Csiky Gergely. Az els

— 1078)

—

második. Elbesz. (378 380) zokoli uraság két leánya. Elbeszélés. (733 735) Árnyképek. Elbeszélések. (969—973) Dahn Félix. Odhin vigasza. Északföldi regény a XI. szá560) zadból. Németbl ford. gróf Csáky Albinné. (557

— —

és

—

A

—

Daudet

A

Regény. Ford. Luby Gy. (306—309) Levelek egy elhagyott malomból. (1123 1125) Delpit A. Odette házassága. Regény. Fáy J. B. (350— 352) Lydia els föllépte. (1189) Deslys. Lásd Franczia beszélyek. (846 847)

— —

E.

férj.

—

—

Dickens K. Karácsom ének. Ford. Belényesi G. (21—22) Dostojewszky F. lásd Orosz beszélyek. (361—366) Ebelot A. Cazaux András. Rajz a délamerikai pampászokból. Fordította Kárffy Titusz. (341—342)

Ébers Gy. Egy szó. Reg. Ford. Kacziányi G. (445—449) Eckstein Ern. Aphrodité. Egy görög mvész regénye.

— —

Németbl forditotta Sasváry Ármin. (571 573) Eliot György. A raveloei takács. (Silas Marner.) Regény Angolból forditotta Kacziány Géza. (491 494) Bedé Ádám. Regény. Forditotta Salamon F. (621—630) A vizi malom. Regény két kötetben. Ford. Váczy J. I. kötet. (1041—1046) II. kötet. (1047—1052) Eynaud E. Ferizade dala. Beszély. Ford. Huszár I. (68) Farina Salvatore. Két szerelem. (273 275) Fáy A. Érzelgés és világfolyása. Beszély. (367 369) Feuillet O. Trecoeur J. Elb. Ford. Csukássi. (112—113) naplóia. Regény. Ford. Fáy B. (174 Egy 176) Francé Anatóí. Thais. Forditotta Sz. F. (854—856)

— —

—

— —

—

n

A

—

rózsafabutor. Beszély. Francziából ford.

R. F. (975)

—

Franczia beszélyek. Ford. Csiky Gergely (846 847) Fromentin Jen Domokos. Regény. Ford. HarasztinéRécsi Jolán. (1324—1330)

—

Gaskellné. Cranford. Reg. Ford. Belényesi G. (441 444) Gauthier Th. A lélekcsere. Reg. Ford. Szekula. (63—64)

Gogol M. Beszélyek

—

az orosz életbl. (23

Bulyba Tárász. Beszély. Ford. Almási

— 24)

L. (135—137)

Goldsmith Olivér. A wakefieldi pap. (426—429) Gorkij Maxim, Konovalov. Elbeszélés. Oroszból

ford.

Ambrozovits D. (1298-1299) Gozlan I*eo. Három ara egy koronára. Beszély. (359) Gréville H. Árulás. Reg. Ford. Huszár I. (403—408) Gynlai Pál. A vén szinész. Beszély. II. kiadás (59

— —

— 60)

A három

beteg. Beszély. (1242) Glück-Szerencse úr. Beszély. (1283-1284) Hall Caine. Utolsó gyónás. Elbeszélés. (1271—1272)

Hardy Tamás.

Otthon, a szülföldön. Regény. Angolból

fordították Békési Gy. és Pallagi Gy. dr. (1090-1101)

Hedenstjerna Alfréd. Mindenféle népség. (Allehandafolk) Képek a svéd népéletbl. Forditotta Baján M. (896—897)

Heyse

— —

P A

grófi kastélyban. Beszély. Ford. Halasi (201) sell. Elbeszélés. Forditotta Szikrai 0. (1070) Két rab. Németbl forditotta R. M. (604—605)

A

Hoffmann A. T. Kis Zakar. Mese. (819—820) Jerrold D. Zsák Mór. Forditotta Belényesi G. (66—67)

'

—

Jósika M. Egy

igaz ember. Beszélj. (41 42) Bornemissza Anna. Beszély. (1053) Kármán J. Fanni hagyományai. Beszély. (15 Karr A. A normandiai Pénelopé. (210-213) Hajnal után két héttel. Regény. (661)

—

— 16)

—

Keller G.

Faln-i Romeo és Juli a. Beszély. (Sajtó alatt.) Zs. Szerelem és hiúság. Beszély. (32 34) Ket boldog. Beszély. (1061—1062) Kisfaludy Károly. Tihamér. Beszély. (119—120)

—

Remény

— —

Vig

beszélvei.

(150—153)

Kochanovszkyné.

Kovács

Szeretett. Ford. Timko I. (321—322) Pál. Farsangi kalandok. Beszély. IV. kiad. (87 88)

Kölcsey Ferencz

Krasewszky I. Knthy L. Egy

elbeszélései.

II.

kiad. (6

—

— 7)

Ulána, Besz. Lengyelbl Timkó. (701—702)

iskolai kaland. Elbeszélés. (1071) Heloi'se és Abelard. Ford. Erhardt. (260)

Lamartine. Leskovár Jankó. Roskadozó kastélyok. (1153 — 1156) Lever K. Viharban. Regény. Ford. György A. (370 374) LonisLande L. Camaron. Episod a mexikói háborúból.

—

Ford. Haraszti Gyula. (181)

Malot Hector. Pompon. Regény (381—385)

—

—

A

szépség vonzereje. Ford. Sz. E. (450 454) szép Anikó. Elbeszélés. (850) Mérimée P. Carmen. Beszély. Ford. B. P. (91—92) Colomba. Beszély. Ford. Szenvey J. (184—186) Abbé Aubin. Beszélyek. (783) Guillot Arséne. Mészáros Ignácz. Kartigám. Heinrich G.-tól. (217 220) Mbrike Ede. Mozart prágai utazása. (941) Norris W. E. Vidal Adrián. Reg. Ford. Sz. E. (561—568) Nusics Braniszláv. £gy káplár emlékirataiból. (1269-1270) Olasz beszélyek. írták Barilli, Ghislanzoni és Sara. Fordították Huszár I. és Mócs Zsigm. (261—263) Orosz beszélyek. írták Puskin S., Gogol M., Krylov L, 366) Dosztojevszkij és Turgenyev. Ford. Csopey L. (361 Onida. Egy pár kis faczip. (154 157) Egy orgonaág. Elbeszélés. Ford. Haraszti Gy. (599 600) Egy flandriai kutya. Elbeszélés. (1122) Pálffy A. Egy kastély az erdben. II. kiadás. (46) A szebeni ház. Beszély. (267—268) Az itélmester leánya. Tört. beszély. (278—280)

Marmontel. A

— —

— — — — — — — —

—

—

— —

—

A

báróné

—

A

levelei. Beszély. (606 608) atyai ház. Regény. II. kiadás. (785 792) fejedelem keresztleánya. Regény II. kiad. (886

A

Dabóczy-család. Regény. (981—985)

Az

—

— 895)

— 10

Pálffy A. Ne hallja hirét az anyjának. Regény. (1036—1040) A 63. sz. 1-gy. p. Beszély (1114-1115) Patapenko N. J. Szerelem. Ford. Anibrozovits D. (1183—1185) Peard Francia Mary. Molly mama. Regény. (738 740) Petfi Sándor beszélyei. (395—396) Plonvier E. Beszélyek. Ford. Milesz B. (110—111) Prescott H. E. Schaffer Magdaléna. Beszély. (71—72) Prevost Abbé. Lescaut Manón és des Grieux lovag története. Ford. Visi Imre (947—950) Puskin S. A kapitány leánya. Regény. Ford. Ambrozovies D.. (989—991) Le Sage. A sánta ördög. Ford. Varga B. (397—400) Bernardin de Saint-Pierre. Pál és Virg. (391—392) Sand Gy. Az ördög-mocsár. Ford. Csukássi J. (81 82) Leoni Leó. Beszély. Ford. Visi I. (101—103) Indiána. Francziából forditotta Récsi Emil. (721 724) Sandeau Gy. A niontsabreyi kastély. Beszély. Ford. (14) Az örökség. Beszély. Francz. ford. Gyalui F. (708 710) Schreiner Olivia. Halkét Péter közkatona esete Mashonalandban. Ford. Harasztiné Récsi Jolán. (1253-1254) Schulz Johanna. Colette fogadalma. Regény. Forditotta

—

a,

—

— —

— — —

—

Harasztiné Récsi Jolán. (904 906) Elkel világ. Orosz beszély. (17 18) A gyógyszerészné. Ford. Brassay A. (49 50) Spielhagen Fr. Az utolsó órában. Ford. Halasi A. (310-311) Stevenson R. L. A franchardi kincs. Ford. Angyal Dávid.

Sollohub gr.

—

—

—

(1168-1169) Stifter A. Brigitta. Beszély. Ford. B. J. (61—62) Storm Tiv. A kastélyban. Beszély. Ford. Ballá M. (547)

Sudermann Hermann. A

kivánság. Beszély. Forditotta

Vojnovich Géza (1205—1208) Jolán esküvje. Beszély. (1306—1307) Snonio. A hold regéi. Finnbl ford. Vikár B. (360) Szász Károly legifj. Balogh hadnagy története. Elbeszélés (1117—1118) Szvejtlov. I. V. Az élet utjai. Ford. Ambrozovics Dezs. (1246—1250) Thackeray M. W. Hiúság vására. Regény hs nélkül. Ford. Récsi Emil. I. kötet (647—652) II. kötet. (653—660) Thackeray M. W. Esmond Henrik, Anna királyn O Fölsége ezredesének önéletrajza. Regény. I. kötet (1021 24) II. kötet (1025—1028)

—

—

11

Theuriet. A Búzavirágok háza. Beszély (158 — 160) Wronika asszony. Beszély. Kord. Ujkéri. (283-284) Theuriet. A hableány. Beszély. Ford. Sz. E. (439—440) Uirelia néni. Regény. Ford. P. L. (481—484) Tolstoj L. N. g ,ládi boldogság. (116-118) Eli <-k. Ford. Füredi F. Gusztáv. (1261—1262) Tnrgenyev I. Tavaszi hullámok. (270—272) — Költemények prózában. Ford. Csopey L. (433 434) Egy vadász iratai. Ford. Csopey L. (474—480) üchard M. Jean csillaga. Beszély. (204—206) — Berthier Joconda. Regény. Ford. Molnár Gy. (1072 75) Vadxiai Károly. A kis tündér. Regény. (921-926) Vautier Gy. A keresztanya. Ford. Márkus M. (245 246> Vörösmarty Mihály. Beszélyei és regéi 1829—1837. (1198—1200) Wieland. Abderiták. Ford. Farkas Albert. (455—460) Zichy Antal elbeszélései. (74—75) Zschokke H. A szegénv viltshirei lelkész naplójából. Beszély. Ford. Sz. M. '(229).

—

—

—

—

— —

F

d)

Andrássy Gyula tárgyában

Egyéb próza.

gróf beszéde

a véder-törvényj avaslat

(674)

Angyal Dávid.

Erdély politikai érintkezése Angliával.

(123^-1241)

Arany János.

Vojtina

levele

öcscséhez.

Yojtina

ars-

po etikája (1305) Arany László. A magy. polit. költészetrl. (1259 1260) Aristoteles poétikája. Görögbl ford. bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel ellátta Dr. Geréb J. (757 758) Ballagi A. I. Frigyes Vilmos porosz király (633—634) Barabás Miklós emlékiratai. (1255—1258) Barsi József. Utazás ismeretlen állomás felé 1849 1865. (726—730) Becker Fülöp Ágost. Rousseau J. J. (1251—1252) Berzeviczy Albert. A parlamentekrl. (1142 1143) Beulé. Augusztus családja s kora. (169 171) Bodenstedt Fr. Shakespeare élete és mvei. (182 183) Boissier G. Virgil. Francz. forditotta Végh A. (47 48) Bozzai Pál irodalmi hagvománvai. (532 533) Carlyle. Burns. Életkép. Ford." Lévay József (833-834^ — Scott altér. Angolból ford. Baráth Ferencz (942) Cicero. Laelius a barátságról. Ford. Némethv G. (507) Collins V. Sophokles. Ford. Kont. I. (304—305)

— — —

—

—

W

—

— —

— 12

Concha Gyözö. A

kilenczvenes évek reformeszméi 41 elzményeik. (498—499) Csengery Antal. A magyar közoktatás és közmiveldés némely fbb kérdéseirl. (241—244) Deák Ferencz emlékezete. (569 570) Jellemrajzok (1033—1035) Csiky Kálm. Werbczy ístván és hármaskönyve. (1106)

— —

—

Deák Ferencz

miért nem ment el gylésre. Közli Kónyi Manó. (665

Deák Ferencznek az két fölirata. Közli

az

1843-iki

—666)

ország-

1861-ikévi országgyléstl elfogadott

Kónya Manó. (703—704)

Dugonics András följegyzései. Einhard. Nagy Károly élete. Kálmán (1209—1211)

(401

—402)

Latinból

Dékáni

ford.

—

Erdélyi J. Eesthetikai eltanulmányok. (615 616) Fenini Caesar. Az olasz irodalom rövid története. Ford Zigány Árpád. (865—868) E. Adalék a lélek életrendjéhez. Ford. dr. Klekner Alajos. (354—356) Flegler S. A magy. történetírás tört. Sayous E. A

Fenchtersleben

—

magy.

—

Ford. ifj. Szinnyei J. (77 80) Kölcsey Ferencz. Forditotta ifj. Szinnyei J. (106) Szalay L. és munkái. Ford. ifj. Szinnyei J. (121 124) Földes Béla. A socialismus fejldése. (1273—1274) Forster-Arnold Florencze. Deák Ferencz. Életrajz. Angolból forditotta Pulszky Ágost. (333—337) Franknói V. II. Lajos és udvara. Tört. rajz (99 100) Egy pápai követ Mátyás udvaránál 1488-1490. (1218-1220) Freemann A. E. Az a,ngol alkotmány fejldése a legrégibb idktl. Ford. Kónyi J. (878—880) A történelem tanulmányozásának módszerei. Angolb. ford. Hegeds Pál (943—946) Oervinns G. G. Bevezetés a tizenkilenczedik század törté503) netébe. Németbl forditotta Rózsaági A. (501 Gregorovins. Pápák siremlékei. Ford. Hegeds I. (517 518)

—

tört. kútforr.

—

—

— —

—

Gregnss Ágost. A

Harm. kiadás.

— —

(534 536) Gnizot. A demokratia Francziaországban. (935 936) Gynlai Pál. Báró Eötvös József. Emlékbeszéd (259)

— —

balladáról.

—

Emlékbeszéd Arany János felett. (725) Gróf Széchenyi István mint iró (857 858) D'Hanssonville. Sand Gy. Francziából (195—196) Heine emlékiratai. Való és költ. Forditotta. Dr. Zollner B.

—

(907—909)

iá

Hofmannsegg gróf utazása Magyarországon 1793 — 1794ben. Németbl ford. és bevezette Berkeez] Istv. (581 — 582) Imre S. A középkori magyar irodalom stiljáról (719 — 720) A népköltészetrl és aépdalrol (114^ —1152) Kazinczy Gábor. Emlékbesz. Szemere P. felett (489) Kazinczy F. Magyarországi utak. (114 — 115)

—

—

—

Bácsmegyeinek gyötrelmei. (132 134) Zs. Klót éfl irodalom. (393—394) Kis János Buperintendens omlékezései életébl maga által 747) feljegyezve. Második kiadás. (741 Kont Ignácz. Aristophanes. (230 231) Kónyi M. Beust és Andrássy. 1870 1871-ben. (717—718) Kölcsey Ferencz. Szónoki müvei. 37 40) Országgylési naplója 1832—1833. (416—420) Kozma Andor. Arany László. Emlékbeszéd. (1116) Lánczy Gynla. A magvarság az Árpádok korában. Törttanulmány (1019—1020) Lavisse Ern. Európa politikai történetének átnézete. Francz. ford. Angyal Dávid. (755 756)

Kemény

— — —

—

—

•

—

—

LazarillodeTormes élete Ford. Gombocz

Z. (1055 1056^ olvasás mvészete. Ford. Feleki 1335) zsef. II. kiadás. (1331 Leroy-Beaulieu. A zsidók és az antiszemita áramlat. Ford. Simonyi Jen (914—915) Lessing G. E. Laokoón, vagy a festészet és költészet határairól. Ford. Bánfi Zsigm. (83 86) Lindán Pál. Moliére. Ford. Bánfi Zsigm. (172—173)

Letjoiivé

Ern. Az

—

—

Macaulay

— —

T. B. Machiavelli. Ford. B. P.

(8)

Lord Bacon. Fordította B. P. (29—31)

Milton. (51—52) Byron. Fordította B. P. (65) - Barére Bertrand. Ford. Angyal Dávid. (177 178) A pápaság. Fordította B. P. II. kiad. (216) Nagy Frigyes. Ford. Szentkirályi M. (281-282) Johson Sámuel. Ford. Aszalay Gyula (1029) Az angol restauratió vigjátékirói. Angolból ford. Dr. Wirtzfeld Béla. (1294—1295) magyar emigráczió mozgalmai 1859 — 1862. Kossuth Lajos emlékiratai nyomán. (431 432) árki Sándor. A középkor fbb krónikásai. (1157 1158) Michelet Gy. Lengyel és Oroszország. (104 105) Montesquieu K. Elmélkedések a rómaiak nagyságának és hanyatlásának okairól. Ford. Orlai Antal (781 — 782)

—

—

—

—

— 14

Murray-Grenville

E. C. A franczia politikai életbl Fordították Belényesi és Huszár. (96—98) Nemenyi Ambrus. A franczia forradalom hirlapjai ét hirlapirói (466) III. Napóleon.

A

tüzérség múltja és jövje. (675

—

676) latin irodalom története. XII. dr. (1082—1089) kiadás után olaszból ford. Kis Pascal gondolatai. Francz. ford. Béri Gyula. (714 716)

Oocioni Onorato. A

A

Ern

—

Pellico Silvio Börtön. Olaszb. Erdélyi K. (511—513) Planche Gusztáv. Mvészek csarnoka. (537 538) Prescott H. E. II. Fülöp. Ford. Szász K. (553—554) Pulszky Ágost. Pázmány Péter (587) Pulszky Ferencz. Eszmék Magyarország története philosophiájához. (214—215)

—

— —

Martinovics és társai. (332)

Deák

Ferencz.' Jellemrajz.

Radnai Rezs.

Aesthetikai

(1312-1313) Magyarországot

törekvések

1772—1817. (644-646)

Régi utazások Magyarországon

és a

1054—1717. Összegyjt. Szamota

Balkán

félszigete

-

(767—772) Reuau Ern. Spinoza. Francz. ford. és jegyzetekkel kisérte Rácz Lajos. (1296-1297) Richter Jen. A socialismus diadala után. (1119—1121! Riedl Fr. A magyar irodalom firányai (994 996) — Magyarok Rómában. (1161—1162) Péterfy Jen. (1166—1167) La Rochefoucauld gondolatai. Ford. Béri. (932—934) Roscher V. A nemzetgazdaság viszonya a klasszikái ókorhoz. Ford. M. G. (438) Rousseau J. G. A társadalmi szerzdés. (641 643) I.

—

—

—

Sayous

E.

A mongolok betörése Magyarországba

—

1241 42. Fordította Takács István. (73) Schiller. Mózes küldetése. Fordította Jurany G. (161) Kisebb prózai irataiból. Aesthetikai értekezések. Ford.

—

ZoUner Béla.

(555)

Seneca Lucius Annaeus.

Vigasztalások. (873

— 874)

Szalay László. Mirabeau. (293—295) Szász K. Schiller. Élet- és jellemrajz. (545—546)

— —

—

Horatius. írói élet- és jellemrajz. (736 737) Madártávlatból. (1030) Szigligeti E. Magyar szinészek életrajz. (125 127) Szilágyi S. Történeti rajzok. (236—240) Tacitus P. Cornelins. Agricola élete. A latin eredeti bi forditotta Dr. Csiky Kálmán. (1054)

:

15

Taine H. A _- A.

— —

olasa

nv a mvészetben. (162 -164) bölcselete. Kord. Kádár 13. (514)

mvészet

A

t

bölcselete. (617

— 618)

A németalföldi mvészet bölcselete. (619 — 620) Theophrastus jellemrajzai. Ford. Hunfalvv J. (258) Thomas. 1> emlékezete. Ford. Rácz Lajos. (992 — 993) Voltaire

XII.

Károly története. Ford. Prezsetinszby Pál.

1287

Wertheimer Ede. Az

1811,12-iki

(1126-1129) Zsilinszky M. Kupecky János.

magvar országgylés

(141)

RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁR SZERKESZTI HEI>RICH GUSZTÁV.

régi,

Ez új vállalat czélja, nemzeti ritka vagy eddig mjomtatásban

termékeit hü szövegekben, a

irodalmunknak

meg nem

szükséges

jelent

tájékoztató

a tudomángos kutatás tanídmány számára hozzáférhetvé tenni.

bevezetésekkel és jegyzetekkel és

Eddig a következ 1.

Székely Sándor, Arany os-Bákosi. ben.

2.

3.

4.

5.

6.

füzetek jelentek

meg

A székelyek Erdély-

Hsi

költemény, 1822. Kiadta Heinrich Gusztáv, 123 lap, ára 1 K 20 f. Pálos iskola-drámák a XVIII. évszázból. A M. T. Akadémia kéziratából kiadta Bayer Józs., 80 1., ára 80 f. Csiksomlyói nagypénteki misztériumok, A XVIII. századi kéziratból kiadta Fülöp Árpád, 244 lap. ára 2 K. Heltai Gáspár esopnsi meséi. Colosvarot, 1566. Kiadta Imre Lajos, 304 lap, ára 2 K. 40 f. Poncianns históriája. Bécs 1573. Kiadta Heinrich Gusztáv. 231 lap, ára 2 K.

Gyöngyösi István. A csalárd Cnpidonak kegyetlenségét megismer és annak mérges nyilait kerül tiszta életnek geniusa. A költ kéziratából kiadta dr. Rupp Kornél, 194 lap, ára

2 K.

16 7.

Bessenyei György. A. természet világa v. a józai okosság. A költ kéziratából els izben kiadta Bokoi János 407

8.

9.

10.

11.

lap,

ára

3 K. 60

Dugonics András. Az arany pereczek.

f.|

kiadás Magyarázatokkal és szótárral kiadta Bellaagh Aladár. 368 lap, ára 3 K. 20 f. III.

Balogh István. Ludas Matyi. Bohózat 3 felvonásban. Kiadta Bayer József. 96 lap, ára 1 K. Mondolat. Dicshalom 1813. Kiadta Balassa József. Két hasonmással. 109 lap, ára 1 K. Felelet a mondolatx-a. Pesten 1815. Kiadta Balassa József. Függelék A mondolat és a felelet egykorú :

birálatai és lap, 12.

ára

Somogyi Gedeon válasza a

14.

15.

16.

1

pécsi püspöknek felelete Bornemissza czimü könyvére. Az 1580-iM kiadás

után közrebocsátotta Dr. Rupp Kornél. 172 lap. 1 K. 60 f. Bessenyei György. Agis tragédiája. Bécs 1772. Kiadta Dr. Lázár Béla. Egy hasonmással. 171 lap, ára 1 K. 20 f. Bolyai Farkas. II. Mohamed. Szomorújáték három felvonásb. Kiadta Heinrich Gusztáv. 112 lap, ára 1 K. Vásárhelyi daloskönyv. XVI XVII. századi szerelmi és tréfás énekek. Kiadta Ferenczi Zoltán. 247 1., ára 2 K. Bessenyei György. Lais vagy az erkölcsi makacsVigjáték öt felvonásban. A kéziratból els izben kiadta Dr. Lázár Béla. 102 lap, ára 1 K. Fazekas Mihály versei. Bevezette és kiadta Tóth Rezs 206 lap, ára 2 K. Gesta Romanorum. Forditotta Haller János Kolozsvár 4 K. 1695 kiadta Katona Lajos 516 lap, ára Téli éjtszakák vagyis a téli est Faludi Ferencz idnek unalmat enyhit beszédek. Kiadta Dr. Rupp 1 K. 60 f. Kornél 183 lap, Kazinczy Ferencz. Tövisek és virágok. Széphalom 1811. A Tövisek és virágok egykorú birálatával kiadta 1 K. Balassa József. 100 lap Protestáns iskoladrámák. Összegyjtötte és kiadta 4 K. Bernáth Lajos. 410 lap

—

.

17.

18.

19.

20.

21.

114 K.

Telegdi Miklós Péter fejtegetés

13.

feleletre.

•

Budapest, Nagy Sándor könyvnyomdájából.

1

:

. .

Az Olcsó Könyvtár kötve! A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelen Olcsó Könyvtárnak következ kötetei kaphatók csinos vörös vászonkötésekben Péter, A háromszög kalap és más beszély eh. Spanyol 1 K 20 f. eredetibl fordította Haraszti Gyula. Képes könyv képek nélkül. Andersen. Regék és mesék.

Álarcon

—

K

1

40

f.

1 K 40 f. János. Buda halála. Hún rege. 1 K 80 f. László. Magyar népmese-gyjtemény. Balzac Honoré, Grandét Eugénia. Ford. Toldi L. 1 K 40 f. Bérezik Árpád, Himjy dalai. Vígjáték 3 felvonásban 1 K 20 f. 1 K 40 f. Berzsenyi Dániel versei. 1 K 60 f. Csiky Gergely. Árnyképek. Elbeszélések. Czuczor költeményei. I. Lyrai kkemények. II. Népies köl2 K. teményei, ül. Hskölteményei és meséi. Eliot György. A vizi malom. Reg. Ford. Váozy J 2 köt. 3 K 60 f Fenini Caesar, Az olasz irodalom rövid története. Olaszból fort K 40 f. dította Zigány Árpád. 1 K 40 f. Garay János balladái és életképei. Katona József. Bánk bán.. Arany János jegyzeteivel és tanulK 60 f. mányával K 60 f. 1 Kerényi Frigyes összes költeményei. 1840—1851. K 40 f. 1 Kisfaludy Károly versei. K 40 f. 1 Kisfaludy Károly vig beszély ei. 3 K. Kisfaludy Sándor összes regéi. Két kötet. K 60 f. 1 Kölcsey Ferenez versei. K 40 f. 1 Szónoki müvei. Legouve Emest. Az olvasás mvészete. Ford. Feleki J. 1 K 50 f. Macaulay T. B., Tanulmányai, 1. Byron. 11. Johnson Sámuel, Milton. IV. Machiavelli. V. Lord Baoon. VI. A pápaság. 3 K 20 f. Vn. Barére Bertrand. VHI. Nagy Frigyes. Magyar népmese gyjtemény. Kiadta Arany L. 1 K 80 f. Milton János. Az elveszett paradicsom. Ford. Jánosi G. 1 K 60 f. Occioni Onorato. A latin irodalom története. Ford. Kiss Ern. 2 K 40 í 1 K 20 f. Pálffy Albert. A báróné levelei. Beszély. Petrarca összes szerelmi sonettjei. Ford. Rado A. 1 K 40 f. Puskin Sándoi Anyegin Eugén. ford. Bérczy Károly. 1 K 60 f Sand György. Indiána. Franoziából. Réesi Emil. 1 K 40 f. 5 K. Sophokles tragoediái. Fordította Csiky Gergely. Taine H. Mvészet-bölcseleti eladásai. I. Az eszmény a mvészetben. II. A görög mvészet bölcselete. Hl. Az olasz mvészet bölcselete. IV. A németalföld mvészet bölcse-

Arany Arany

.

—

m.

.

2

lete.

Tennyson

Alfréd. Költi beszélyek.

I.

1

idyllek.

Tnrgenyev Sz. Iván. Egy vadász iratai. Vadnál Károly. A kis tündér. Regény. Vörösmarty Mihály. Zalán futása. Zrínyi Miklós

gróf.

K

40

f.

Arden Enocb. H. Király

K

60

f.

Ford. Csopey L. 2 K. 1 K 80 f. 1 K 50 f.

Szigeti veszedelem.

adás után.

Az els

1651 -ki 1^

FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.

K

ki-

40

f.