- Doktori őrtekoztas

216'.

C ES A11,11 PdV4SE

•- Doktori őrtekoztas .— I rt a ;Solomon Janos

sump , 1966'

"E1`'tt quasi perduto, a centavo. CCmpacendendo ho tT®1l@tto me st860t). a

.01.011*

1. fojozot "Az abozurd Win" Llotraj z. kronolmgidja. "Il vizio aoourdan.

-~

"Az abszurd Min" /"Il vizio a©surdo"/ ciumal irt kt3qyvet Davide Lajolo a iagujabb olsaax, irodalom eggik lrsgizgalmasabb, loovitatottabb alakjónsak Comm Pavooe- nok ►

ól©tci7rE31. Az dr gyillsoaodg, t'oz abozurd bün",_ tott pontot az iró ó2etónek vőg6re, s oz eay6ni sorodnak tra,it°ua aZa— kuldsain tul vildz>aézQti, kultu.rd.lia óe alkotói vdlsózra la utal} Vallandor-0zerü saifvoi ó0 "Az t?lot paotera6so" /"11 maatiare di vivoro"/ oimmQl poeztWImuflz kiadott, naqy foltc3n.6ot keb— tő naplója Qaróaat faltdrjdk ennek a bolső vdlaáasasak qzom6lyoo okait, naíor6ozt moGnutatjdk, hogyan fiiognok ozok szo a tdroada3,om "abszurd bünóvcl", ttikrUzik a hdboru 41©tti 6o a ki
Q► t3..

keróre irdnyitva. Ocean) pavoeo 1908. azeptwabor 9-612 azilletott Santo Stefano Bolbs-ban, noDmosszo Torinotal, a Lan3he do:abvidőkőn• Azt, ho6y e doalbok közt azillotett„ Pave= sorenak nevorte, mort a - cooldd hoaozabb idoje Torinobaa latotg, e °oak a nydri vaktleia id:46re tart Santo ,itefano-bae. oz valóban aors.szerti volt, mert a kaoőbbi iró valetlentil ortilotett falun, olyan azillakt81, WU% no volt ak paraortok, o a falu, a vidék, a dombok, a azdlők maals egéez életére ayon 101kabe vasődtek. Könyveit, tamdit, a szimbalunhoz, mitoaziAoz vala rasaszkod6egt nem lehet megérteni ennek a földnek israorete nalköl.

Santo Stofano környake dtmanotet képez Piomont 10(3,1(31leGzeteaebb vidakei„ Asti, Cuneo meal éo a Langhe dcobjai, a ez513- 6o ordőkultura közt. Itt a mraca Uovényavol, bozótjdval, körvonaldval minden do3bnek meGvan a eajdt Usezetaveorthetotlen area.. Sz a vadna%, a primitivnott, a mitooznak, az oGasz aletot előro mo.batrozŐ elsődlecwo alm6nyoknek a Uinthogy Pavetlo •szerint minden, amit nuir tudatosan altink at, oaszer megtörtént voltink öntudatlanul, a gyor-s mettkor tomdlyos, irraeiondlie vildgibas, niadea mtivavol ide tar vie;',za, hoGy mecfejtee eajdt aors4t, onapfangro hozza a mitozet". De a dombok közt Canollibe viez az ut, azon tul Genova, a too3er, tAmerika van, A fffermeknek Canellin reorttil kellett elindulnia, hou a vdrooba juseon, iy k6sőbb le Canelli marad ezAmdra a vdroo, a kultura, a rneiond.

-3lip vi163, a mecfejtett mitosz sziabóluma. Mme az 1r vi. 1634nak kdt pólusa, az egduz dlet6n dthuzód6„ kUltinböző formákban /flu-vároP, titánig.olimpoPzi, mito3z-raciona-

lizmuo/ meGjelenő ellent6t alapk6plete: Santo Stefano do Canelli. Payee.) hatdves volt, mikor 6deoapja megtnalt. osa16d eltaWsának teljes felelősedge az anyára hárult. Az anya hallgataLi termdszetU piemonti aspzony volt: oziporu, kemdayen dolgoz6. Qyerslekeivel genar6n kivUl volt eoy i'i. nya,LSariaj nem tudott •megfelelő kapcsolatot terexteni• Paves° dlet6ben az apa halálával oz volt az első Ur. Uivel drtepoe m ,Dg in

kinek mondja el gondolatait, felfedezó-

sett, kivel beszageseen? Paveedben o a probl6ma az önmagával, a ni3v6nyekkel, a dombokkal, a folyóval, a termdozet•

tel folytatott hooszu..hosszu párbeszéd r6v6n old6dott felt Ahoy Davide Lajolo irja, "Paveoe már gyerwekkorától kezdve a dolook kUz4ppontjába helyezte maGAt, nem tudycln ma3dt az emberek kOz6 belyezni"." / Icy Santo Stefano én a dombok sajAt Idnye r4ozeiv6 váltak. De ezt a fOldet az ember alakitotta ku ninco Piemontnnk e darabja, mely 6vozázadok dta ne munkát és izzadtsózot azivott volna mngába, igy a gyerme% a Pzőlőkben, a dembekban, a term6szetben mdgio felfedezliette az embert is. A befeldforduldp, a magt5n,y vógigkieóri egósz letán„

e mUveinek etzik állandó motivumává Wink. Allandé fi4rdja a mazányoo, tinmarAnakg-elég amber lesz, kezdve elo5 Jos. lentéo verp4nek, a Mari del Sud-nnk unokateptv6r6től vaf3y az Antenati "isdkn/ oimU veroaek Woétől, akiben apjdra

~►

4 -

emlékezik: Az apát i tt e gy k i s üzlet td]:hom&lyában látjuk, amint éppen könyvet olvas, ahelyett, ho7,y a vevőket 9zo ~ +► gálnái ki , Inkább azt mondja, hogy nines cukor, nincc liszt * aoakhogy no kelljen felállnia, m®gssat:itan$a kedvenc foglalkozását, az olvasást és révedezést. T ále örökölte Pavese a szemlélődő életre va26 hajlamot:

Felfedeztem, ho/ szUletéseua előtt kemény emberekben éltem mindig, kik urai voltak maguknak , a egyikek sem tudott felelni, és mind nyugodtak voltai' .

Apjának sose vetette szemére, ho gy elhanya g olta az Uzletet, a pénzkeresést, oőt biiszke volt rá - az egyetlendos lo g , am1$rt nehextelt, az volt, hogy elhagyta Santo L► tofsno -t, De hit maradt a faluhoz Pinolo Scaglion,a, a 'lLuna e i felon

/ "A hold éo a mágiyák"/, a S anto Stefano-ra szól regény Nuto ♦ ,ja. Gyermekkorátói kezdve ó volt e gy etlen barátja, akivel meg tudta értetni magét. Aoztalosmiihelyébe, a magány válságos 6ráiban, felnőtt korában is visezesvieszatőPt Pavese, hogy elbeszélgessen vele a közös emlékekről, a g
fiu, énekel., klarinétozik a falu Ufnepein, a általában mindent tud. A regény első 'személyben beszélő hősének, Pave s sének /Anguilla/, á mutatja meg a vidék, a dombok, a dolgok igazi arcát, e ő ad hirt a távoli országokról is: "Figyelni ezeket az elbeszéléseket, Nute bar á tjának lenni, St ilyennek iem rni,. azt a hatást keltette bens n .agy, mintha bort innék ős muzeikát hallgatnék. Nato

-

5

-

volt, aki elmondta nekem, Uocy a vonattal mindenhovd el lobot jutni, 6o ott ahol hefejessIdnek az dllomások, kezdődnek a kikUtők, o a na5y . 4aj6k menotrond szerint indulnak, az egdoz vildg tol van utakkal„ kikUtők, kel, emberekkel, akik utaznak, 6pitenetz do rombalnak, 6o hogy mindenütt van, aki felül tud kerekedni, a aki nyomoroz," Az első iokoldoávek bozzdk a vAroonak, Torinonak fele!' dezdat e A effemek.minduntalan megozükik a külvdrosi lakd&3. bál, a hosszu drákat töltUtt oaavarcasal, A maGgnyoo kő-

borldook, az ute4k, a terek olyan mdly nycmot hagynak ben* ne, mint a Langhe, Santo Stefano dombjai, szőlői. Veroeskiitetánek, a Laverare stanon-nak nem egy darabja ezeket

a benyomdookat, de kősőbbi regányhősei to megőrzik a vőgn61küli 6jszakal osatangoldook, magdnyos elmakeddaek irinti vonzádást.

Ldoouk, hogyan elevenedik mg a Lavorare otanoa egyik darabjdhaa az első torinoi &re% láGkOro, azek az ővek a vdroonak nemooak mint dietformdnalt, hanem mint a ki6lezett oortályharc szinholydnek felfedozdadt to jelentik: U y flu idtszani ment a mezőkre, ahol moat korz6k nyulnak el, Mezitldbas Worekeket taldlt a rőten, o tAnoolt Oriblőhen. 3z6p volt velUk mezitldb a fUvön• njy. esto tdvoli főnyekkel li3v6sek dUrrentek a vdrooban és t6pett kiáltásokat hozott'f1non a sza• Mindenki hallatott. A dombok szatől omitott f6aYPontokat hullattak ezdt a lejtani A otit6tedő 6jozaka v6gUl kioltott mindent, a ()oak a ez61 frisaeaságe maradt meg dlmukban.

6 néznap rowel a fiuk visozajtittek, egyikilk 6em emlékezett a kilter. A börtUnben hallgateg munkdeok voltak, valaki meg is halt, A vérfoltokat elfedték az utcán. Nessze, a kola napban felébredt a yams, ée megjelentek az emberek. 2gymá3 arcába néztek. A mezők eötétjére gondoltak a fink, o a nők arcába néztek. Az aeezonyok tUrtók. szdtlanul, hadd tegyók. A fiuk a mezők obtétjére gondoltak, hová egy lány téved Mho. Szép volt a eütétben a lényoket iv:intent.= voltunk a auk. A város nappnl tetezett nektink. to hallgattunk, nézve a meeszi főnyeket, figyelve a kiáltásokat. Mennek még fluk a mezőkre játszani, ehov4 elérnek a korzék. to az éjsiaka ugyanaz. 4 i arra jdr„drzi a füvek illatát. A Wirtönben ugyanazok vatmlk. 2a mint akkor itt vannak a nők, gyerekeet ezUlnek, és nem szólnak °°mmito il , / Az 1922 december 18.t torinoi tameggyilkoeedg emlékét idézi a vera. 5a Ekkor gyujtották fel a fasiozták a Marx Wray kUrt'éedultik fal az nOrdine Nuovon E;zerkeeztőeégét,meghurcolva gramacit ia. Pavese évtizedek mulya is emlékezett a nap mártirjainak nevéro, at azt mutatja, ho a az esemőny egéez életre ezőlé nyomot hagyott bonne. 1923-ban Paves° beiratkozott a D'Azeglioról elneve. zett gimnáziumba. Se az iokola nemcsak az Ő életében jrit. azott naBy szerepets eok jelentée ezemélyiség, a faeizmue elleni kulturálle éo politikai hard számtalan kiváló képvioelője került ki Vines, A D'Azeglioban végzettek kÜre az egyetem padjalban, s később to Usozetartott olyan eti.

luau csoportot alkotva, mint nálunk a "Sxo ~7cdi , Fiatalok I~ fiv6c~ z

ti Ko136giuma". A diákokra az olasz irodalom tondo ra, Au;,xato nonti gyakorolt 6letrQ az616 h.ratáot, rlont3 -

Piero Gabetti 6o Antonio Gramaci kOr6itez tartozott . b~

ig:sabb Gobetti lapjával, aMivoluzi.onc l.eberalo"-vnl

mttkt3dtitt együt t , mint nem a Graraoci-»f6lQ " Gr a ine iluQvo".-val, . Pe23sm::rt€a a Gobetti 6a Grasnsci-fdl© irányvonal ecyw6G6nek a fasizmus elleni harcban valá f®nt©ooáct„ o ecy olyan társadalom szUks6goee6c6t hirdette, melyben a prolQViaaiái.. tuoa.^yk ju t a vezető ezer0p. Bár nem folytatott ktizvetl.en' poiiti.kai. propagandát, érdi ről u ;Y jUtt ki az if;juepi ;, mint a "zoa.rfaokeá.~,; gy3.il.cll5je" /"adi.atar di tiranni"/. Ez6rt a tanitáo6rt sokan korilltek köziili,ik a faaiczta rend.ezer bOrtUnQibe, maca Monti 60 Pavode 1 13 /PSveaQ branesleooei számtizot&a/,t :

Id6 zztink ecy pa dát arra, hogyan em l6 ttid znak i at old ~

~

jut:ra 6vt:lzednk mulva ia a nUvend6kok. Balk Amerikába szakadt diák, Beppe Poa irja ocy lQvel.6bQn 1959 december 14-6n: "Hatása Monti6/ hatalmas volt, 6 8 'biztos, ho"y az akkori , id6k "D'Azeg7..ion--ja, annak a kicsi, hide; 6e oi3tc't épülctnak ezerfnyo6c6befa ecyike volt ' a legnagyobb iakol6k-fsak /na gy l-vel/, raelye::et valaha is ismert a vi.1Gg. A le ~ nanouebb hagyományok órtQim6ben egyetém volt, a kevds megmaradt e;,;yetem egyike, talán az utolsá.. " 6./ .

A g immiziumi 6vek n©niocak politikai elkbtelozotta6g

ezempontj ib61 formálják Paveso szerni5lyrisá ,át,. A Vita ?"luovát olvadva azt az álmot hordja mafAban, hozy 6 is valagi Orbk aikotdat hozzon látra.'`/ Már k&az elvei vannak a kUltá-

4.

8.

szetről, sok kultur6lia kdrd6or1, naay maveltaóaot aziv magába,"/ de rOvid fellánaolátioktől eltekintve etaor uralk4odik el rajta a melankólia, vati rA Arnyék6t az azurd biln". 94 Az életet szerinte conk a versek ős a nők teozik órdemesoó arra, hogy veiaigéljUk• Tizennyolcóvea

korban leirja ezeket a szavakatt "Paveoe halott", barAtjának /Baraldi/ Onayilkoos5aa ekkor vdltja ki belőle is eldozOr az Ongyilkosség gondolatét* 2°4 elate ettől kezdve folytonoo alakdazUlet az abszurd ban elkOvetdaóre* A huezas évektől kezdve Torino kiemelkedő helyet foe. lalt el Italia ozellemi életében, (Wawal. da Gobetti Vomán tevékeny kulturálio do politikai coeportok ezillettek,

O ha Faveae eayetemi &voi alatt ez a két hang mAr cl is hallatot, eszméik az uj °loam Rioorsimanto kialnauldoa irányában hotottak* Meet Paveadt éo a d'azealiaták karát

Auauoto Uonti hozta kapcsolatba ilyen őrtelomben elkatelezett, haladó órtelmizőgi karakkel* Bzekbon az években két irdayzat Alit a hivataloa ozel lamiélet kOzpontjában, a natrapaese" ás "Stracitt10, A "Strapaeaen az olaoz tradiciókra hivatkozott, o a latin naayoáaot akarta ujjáéleszteni• Ahoy az elnevezdo io mu-, tatja /paeae falu, vidék/, a falura támaszkodott, maradi agrArelemek álltak mögötte, melyek zavaroo ideológiájukkal a fasizmuo kulturális igazoláult azo1361t6k* A "StraogitteM urbánua mozgalom volt /citi = a4r0a/, el akart vetni minden hagyományt, XIS* századi pozicaolo.. izmot, naturalizmuet, eoztetizmuot, szentimentalizmuot,

do ©zintán a faci ziauc pcaj zs val fedtQ maga. :`

A d'a:zo l3oták köre a gyakorl, daezojövote3ok alkalmd-* bfi2 ez®krvi a,pr4b].ómdikr8l vitatkozett, oőt óppen e kőt

irányzattal .szemben nevezte Cl. magát "StrabarrierSM.IIak /barriera = sorqmp6, barikád/0 11. / A viták holy®zl,no lag. inkább egy-egy kitivárosi kiakocsoma volt, ahol mun€drzoi;, , vándoráruook között Pa.vese kedvára töltötte idejót. Az itt látott tipueok ookari tórinok vinaza kác3bbí re ;Cnyei. ben. A bar~ t kör cyakran keresi fel a fvctőnot, eae®ratinc:k mö.tcrmát, akit pusztán amiatt a tőny miatt is tk;ztQltek i hogy Gob©tti bmrat3a volt. A kópz&niivóczet, Ca©©rati arőteljos festáflzetQ, Ftatdo©€31 van PavQCCre, c hogy v -~ 16aáaldtásdt, ozemlőletm6djdt mennyire befolyelaalta,; arra nemcoak a bavorarc stanca sok vQr3o, hanem a kötethez irt kőt kommentáir is bizonyit6k. 12 `/ BzQkbom az őveitben ismerkedik Paveco az amerikai irog. dalommal, a fordit3a a9aoby Dick"-fit, mely óletro szőlő hotdct gyakorolt irdsmttváazatóre, ► Az amerikai irodalon feló való forduléa erodu$nya doktori disszertációja i4, noly . Walt Whitman költóazvta el4rtzi,, e molyban i;irajz4l °dl.k Pavece pályájának kócóbbi fe3lődóc.iránya. A diaszertáeiá negy feltünáot kelt, mert nemcoak egy é32aczorczágbari majd-

nem ismeretlen költőt mutat be, de Benedetto Croce ocztőtikdjőnak alapos elsajdtitdadról, 4c tanuokodik. Az egyetem utolsó öveiben jelenik meg az a nő, cki a költő sorsának alakuldcdiban oly vúQzetao azercpot játozott,

a ha nca in lett közvetlen oka UnsyilkQ3adg nak, annak oak ,

dven dEt inapiráldja volt, _ 1 3 `/ 6 a Lavoraro ntanca vorao9... nak központi nőalakja,, a "donna dalla voce rau<sa'i, "rCkedt hangu nőn. Paverao rövid idei tartdi boldog

,at © ear

61Qtre ez616 oaalddáat kilezönhet neki s: 6pp aeon a napon ment f6rjhpz egy id®gorahez,, amikor akö3tő vAvazatGrt a ez dnürzat6oből,.. o a legnagyobb aztika6go lett volna egy nő ~

mogártő ozoretetc:rc.,



.

Hoar azap-o , nem tudom. As aaQzcsnyofg közt natal: ha ráaondolok y eat r6oi en16k lop meg agyora4k,korből,, mait e deaabok közt 61tQni, annyira fiatal.. öl,yan mint a revel., Szeneiben ama rdgi ragGelek tdivoli, og6t rdmv► illant ja * Erős nví.ndák van a ozamdbonr a. lost3.sztdbb 116gy i mit o dombok közt valaha in lát ot t m ha j ruil., .

.

Oindama dolgok mó3y6bő1 taree;itettem őt, . mik kedvesek nokorn,, a meg no 6rtbCQtem noha. Az 1932-bon irt lncontro /'ra1álkazdio"/ as v©sabon aa].vaflhat juk ozokot a nmarokat. A rekedt han3u na mág az

►

aszondaUl a dombokkal, asyoraet'zkorral, az dcnel t a raaro» g6 rdsi re ;gelekkel, mindazzal, ami kodveo a költőnek. A tdj in ombori arcot nyor vole. H$ druldda Qat 6lotr4 meg is eeboaitatte a Fdrf`4ti,, al,akjci . k:itörtilhetotlaraia negaaradt

benne, mint ear noaztalt4a, mint ©gy "Moo, feh6r folh6, mely egy 6jazaka a régi dgak közt fUnna ► kadtR, Ha nág rem61 dini, coaft az8rt van, rnQrt aóg mindig 6 az 61at. 6 jalonti. a ©c;r.aldd iráati rem6ayt a Patarnitá ca,, vQ*robQni Ma,,lmyoo ember a Yaezontnlam t Qn ,orrwl a zombon, várja az e©tát, vtí,rjra a reg;olt,

.'

11 ..

A gyermekek ott játszanak, de ez az ember maga sze,retno egy gyermeket, hogy 6t nézhes©e ját3zani. *..A fekete ablakon At rekedt ofihaj száll be, e nem hallja senki, t3sak az ember, aki iwwri a tenser minden unalmeit*

6 tér viosza a Lavorare stanca verob®n /a kötet eim-» ad6 vereábvn/ t mely egyben azt mutatja, hogy a köitti meg6rtetto/ a m:isá,ny nem menedét€, a magány meg'r3ii az 61.etet t Megéri egyeditl lenni e mindig aaak egyedül? Ha egyedül jár az embere a terek ós as utcdk Uresek• Meg kell állitani agy asaz©r►yt, szólni hozzá, e rávenni, éljen velem együtt. • r••

.

a

• i•

• I rI i sr r i• r•

i s ♦

W f.••• a a••

í. t

• b.•• i•

i......Ha ketten lennénk, az utcát járva is meglenne az otthon, ahol az a n6 van, do mQgárn© , .

Nagyrészt ennek a szerelemnek kt3azönhat6 Pavese nágyt,ticiletg. Verseiben, regáryeiben nines egyetlen n8, aki

.

boldog lenne: ml.4degyik ozdt3ant1,, magányocan hordja sorwit, e~ férfi bosazuját,, megvetését* Favese alkatinál i'ova ale rkázott a politika elől de baráti . köre egyre fokozta körülötte a pol3t'iks3, tevo «, kenyságQt, cat a rekedt harcu n8 is /aki kommunista volt/ n< eStotte rd a maga hatásdt. A torinoi egyetemen 1929-ben nagy magrdzkodtatáat jelentett a professzorok egy részének ® a legjobb didkoknak /köztük Payees sok barát jának/ Qe ~~ ;hn;rcolása amiatt, bogy al.áiirtak egy Benedetto Crtanak aim2e tt

.. 12.., : tivli óc~atdowlQVelat.. A

c3'azo(aliuták Wire ettől az időtől kQwdva ecyro na-

Wobb kOz6l.eti f kultureálic szerepet játozik; (5140©n 1929ben jelent mac Au ;aoz Wo nsanti ©1.©ő r®aényo, o Paves-) is, killOrabn26 folyviratokban kOzcilt kritikái mellett, e1.ttQZd.. to irni a l.atrorare otarGa 0106 vnrecit, 1933-ban podi3 megaziilot,ik az a vfá9.l.altscazlo, moly k8oóbb nemcsak Ptaveco, %esacaak a baráti kiir,, de Torino én aséoz Olaszország azol3.cmi 63,QtGbon nagyon fontoo szerepot j át ozcatt ; az Eitaaudi kUnyvkicad6. Giulio Einaudd azin-t6aa Mont i tanitvtáeya volt, anaalt antlfaal3zta e1.voin nc -+

volY,ed.Q. tr;. Apja, hireo küusazd4oz,,: eg6sz Itáliában ecyrQ , nagyobb olterj edásraek Urvondő lapot adott ki, "La rifömra =stale" cimmo2. Giulio 2inmurl3, e lap kiir6 ozorvozto vállalkvzáQ tt # melynek elo8 munkatároal a volt d'azogliták /kiiztUk ravooe/ lettek. A hivatalnak az olcő időkben 016g volt két ozoba annak a Yifizraak harmadik emelet6n, amelyben nChdny 6vvol azelőtt az Ordine FJuovona:k,, txramoei hires lapjának h®3.yts50of voltak /via Arcivoocovado 7/. Sleő carozatának ciao "Kortárs problámák" volt, o ormok olsci kUtota A. Wallace; "t,iit akar Amerika?". Ebben non ueb.6z 2o1-iomorni azt a hnt6ot, amit Pavefl6.nek az amerikai irodalom..

~~

.

r6l irt cikkei, valamint ford9.tdaai kaltettak,. Az Einaucii hamarosan cuatiakozptt a Bariban oz6Lelő ifatcrzeihpz, may Croce kia.cldja volt. A k6t vároa antifasiszta 6rtel.mioőgáno4 ezen az uton cure ozvrooabb lett az ecyiittmUktid6tl;e,, o mindt.6t c63 cn6do4 talált arra, nL000y

•• 1 3

kiadványaiban ótlópj e azt a határt * melyet a fasizmus iayskezett megszabni.



.

Az Finaudi ez6n6ra végzett Flunka mellett /e3Y évii5 a Kultura a . folyóirat feleldo azerkQSzt6je io volt/ Paveoo .

nem ké©loked©tt ktitetb© ayúijtonl verzeí.t, Barátja, lla©©iao táila, viszi el a Lavorare Qtlát a Pirenzébon meGjclano Solaria o. irodalmi folyóirat irdn wyitójdhoz, CaroaaitaQ :+ ASolaria 1926 óta j ol.ent magi) o azzal * or pl. Saba 6e LTontalo verseit kUzUlte, nevet szerzett oa ;áxak. Car©eai Elio Yittorinineit adta ki lekterá9ásra a Motet * e a k6 9óbbi kót hires iró t yitt©rigai 6á Pav4so, baráte6gat ~.~~

~

►

Vitt ©aymfvsal .. Uittorint ekkoriban irtd bio6 roadAgót "I1 garofano resew" afmmel, * melyben uGyaaaz az ujit61 szán» ► d6k munkat, mint a Lavvraro stoma verseiben * dm az r~arikai irodalom irdut táplált ktizöe rokonszenv is ITC3ao1

hozta Okot Qgyraáahaz.



.

Ki'3zbon, 1935 m6jua 13 -6n,r letartóztatjafs PaveoGt az Binnudi más vezető murakaatSroa3,Wal aaytitt. glot ón©k ujabb n► os,rdmf

szakaoza .kiivetkezika a bat6adgok három óvi azdm-

Uzot$oro /Qonfinatfl/ melyet Braneal4one3 Caiabróban kellett 1atUlten,iQ.



.

Paves() nehezen viselte el a oz6müzatóot, as előző (Wok Lízaa tevókenyodg4 utáni k6nyomarU pibonat, az intoA háta tttO;dt ti vid6k maGány6t. Branealeondban kezdi mot; nap3ójanak ira,sái;, az Unma."ával folytatott keGyotien párb©3zódat, mely bopill.antdot nyujt ólQtébe 6Q alkotómibielycibv. A naT)ló ©1s6 oldalai azt mutatják, 4ozy BrenaA3.o®nóban a

-14Lavorare etanoa, az ujitde, a költészet problámdi foglalkoztattdk. A hatóságokhoz intézett többszbr megismételt kegyelmi kérée eredményeképpen 1936-ban hazatérhet Torinoba. Ekkor éri a rekedt hanau n6 áruldsdnak hire, :way az igaz számtizetés kezdetét jelenti, A veszteság annél is i ább nagyobb, mert naplója tanusdga ozerira Paves° önmaGát vd dolja, bizonyitottnak véli, hogy képtelen feloldódni az esberek köztt, képtelen a ozerelemre, 60 eaját torm6szete miatt van magdnyra, örökös ozámilzetéere itélve. Ezt irja 1936 április 10-6n: Amikor egy ember az én helyzetemben van, nines más hdtra, mint lelkiismereti vizs gdlatot vógezni. Nines okom visszautasitani azt a fixa idedmat,hogy azt, ami egy emberrel tUrténik, egész multja eredményezi, vagyis megérdemli.° Ugyanezen a napon irja a követkoz6t: °gel tudom, arra vagyok itélve, bogy minden megprébálo. tatásban, fájdalomban az Ungyilkoaságra gondoljak... Az én alapelvem az önzyilkooedg, omit soha el :ism kbi vottem, soha el nom követek, de amely simogatja az 6rz6kenyo6gestatt.,n/Yr Igy látja, mit vosztett, mire lett volna szUksége egész életében:

waindazzal a gyöngeeéggel, ami bennem volt, az a size.. nifty' rendhez, áldozathoz tudott kötni Unmagának egy . wort! adományával... Felkidltójel lett volna az elda- lamon." /39 oi

4.

15

Stt61 kecdvv az Ungyilkoaoég naplójának 6il®nfl6an vinezatérn probl&4dja lesz, a valéeégflo filozófiává vdll:k. Ez az i3n;,ryil.koa-filozáYi4 rokonodggt mutat bizonyos fokig az ~

egzfsztena3sl.#,zmu© egyes tételeivel - e hogy ez a rokonság véletlen al kati egybaeséen61 tUbb, azt a napl6 md9 részei biaQn,vitj6kt nemcsak Kierkegaard-t olvassa, de Do4ztejev. szkijhez is abban csatlakozik, mint eges edzisztenciali©

~►

'Mc /Sartre/. Az Urg.gilkoaslg ünramboláo,"autodietruk©l.6". Az "autad4struktor" iinmagdnak ura, .optimista ember" - irja 1936 dprilip 24-6n. 13i6rt nem kereai az amber az tinkóntoo halált, mely a szabad vdlaszt$a alábuzéioa lenna, may itif'ojezne valamit? Ahelyett, hogy eltUrje a hmldZt? Miért?" • kórdazi 1937« november 304án• Az Ongilknssdg, mint az ón exabadoégéra:k kifejező. j©, s taint vzembeazegiil6o a 16t deter®ia6l6 voltéval, e ilyen értelemben optimists aktuo - ez egzisztonicaliots elv. Ezt az élvet Pava e 1938 j anudr 8-6,A, igy f og imaiii met: "g;.;ynitaldn nem nevetséges vagy abszurd az ; Fia valaki az örgtslkoa4ei zra gondolva bosszankodik, s me36i j ed at tál,., hAmy auut6 nl.á kerta j tin, vagy bete éget fog-. j on ki megé nak. A kisebb vagy nagyobb f d j dal om kór. d6s6tál eltekintve mindig az marad a probléma, bogy öugilkoonak lens" azt jelenti, bogy azt kivdajuk, halálunknak jelentése legyen, a legmnaaoabb vdlaeztád, ZDt33zetővC©zthetet3,en aktus legyen."

-016.. Az 'r3n ► ; tilkosadgről tett megjogyzdsoftet Allandóaa ki— ,~

e6rik ca snagdnyr61 való gaondolBtolt, a magdzy miatti pana-

ozotz, mint napidjdnak /a dlot4nek/ mdoik fa3motivuma. MJinea tObb6 fizikai eram, hogy e6yodül leGyeka + kiált tol 1938 mdroiuo 27-*6n« Bay 1939 mdjuo 15-i tnegj egyz6aa paadig eaj át prgblóndj: t érintve aXX. s3zdzadi málvdszot 6o filoz6fia legnazyobb k6rddsdt /kvambaaikáeid , oe36rtóa/ Po j tf ki: .

"A legnagyobb ozer4na;sótlenoGg a raaGt*io ~y, ez angyira igaa, hoa a legmagasabb vigaa2 - a vr3ll6a - abban dll, begy az ember olyan tdr©at taldl, aki nem szedi rd t Iaat9nt. AZ egdzz ólot probldradj$ tohdt ezs hogyan törjük mea ®ajdt magdnyunftat, hogyan drintkaazaünts mde©kknl w" A rekedt hangú nat81 elezenvedott mordlie eoapáo gy6gyithatatlanadaashoz bozzdjdrult, hogy legjobb basdtai, Monti, Leone GinzburEa, t3aoeiao Cliia, akl% polddt de poropa3ktivaát tudtak volna na3 ki adni, bartönbon volt k, o es fdjdalma;ival emQdfa maxadt. Raaddau], gyUtarto a lel/°iiormeret, mert kegye3.em6rt folyamodott, s nom tudott kitartani, mint a miibbiett. 1936 vdg6n megjelent to Lavdrare vtanea! . do a kxitika►cok ugy©z61vdn teljesen ma318ztdU. Amüvót fogadó Icüzi3ny ám neg nem ártdo tovább naeelte benne a k6ts6gbagadat. 1yZv{3t3ztettC3 minflmII Utibizalndt f e feltette ma;;dnak a itdrdóot : órdemes Q mdg dolgozni. -►



.

Mágia a oaa.nta gyngyitotta meg egynlnre. Vrj barátadgok /üiaime Fintor, Mario Alioata/ uj horizontot tártak fal ()Otte. olytatja a ozó drtdtzCsaoak , a kif®jao2da l,a3lrao-.

t5e6geinok tanuimdr ~yozöadt, egc;az füzeteket tölt me3 F.Dzinonir.ák4-al y tálnyelvi fordulatokkal; uj vereokkol bdviti a Lavoraro stancát. Paveeo a Lavorare atanea verseiben, a kö:ltcozetró3 folytatott tanulmányaiban nemcsak a nüvá-

szethez fiíződó kapGOolatd t igyakozik tioztd2ni, de ezek oegftod;éve1 teremt uj kapcsolatot az emberi viláGga2 is. 13óg 1934 -ben y 4ti ptipirra a kUltóazQtró1 kialaFtitott téziseit " A költő mestersóge" c, iráariban,, mely©tet a La: vorare otanoa legkorábbi vorseiból vont le. 194 0- bam, a kötethez irt adsodik kommentárjában felülvizQgálja récebbi elkópzo].áseit. E z a kommentár módot ad arra, hcry idsauk a költő ai3vószetóAOk é© életének kőt azokanza közti át-

manatet,, mely egybeesik a köitéflzotrő1 a prózára való áttórásacl; Ezt a korozakot caüvészati ©zanpontból a maja helyón elemezzük, itt megelégszünk anpak meGállapitágávml,

,

hogy paveo0 1 9 37 táján fo g abba a kiaárlotbo, mely igazi .

hivatását jelenti: prózát kezd irni. 'E11yel6rv rbvid élbeozál6sekQt vet papirra, melyek a vernakxaál

óQ

a napló lapjainál több lehetőséget biztosi

tanrak számára, hogy az uj onnan felfedezett eazközr,e, a szimbólumnak avg,#.tokdvel vallomást tehessen magáról, o arról a valóságról, mely lénye rőszóvé vált, a dombokról, a vdrosról, a természetről.

.

.

Ezeket a korai eibooz63.6aokot az Einaudi 19 3- ‚ban gyüjti kötetbe "Notte di feoto" cica:ael. Csak%dmar elérkezett a na gy ob b 1614szQtü prfzák ideje is: 1938 november 27 ó o 1939 április 16 között megirja

"11 camera" /A börtön/ e, kiorQc;ányl3t, rnQlyot eoak 6vek%6p&bb a"Lrx c8oa in collina" /adz ra domboldalon/ c* reg6.ayóvol egyött jelantet meg közöo kötetben /"Prima eS~ö i:l gal]:® aanti" Iliel6tt :megoz8l :al a kakae/.

.A Caroore a flzátr► üzetáo reg6nyo, Stofan©nak, ecy ártQl-

mie6g9.neL- krónikája, aki maga caem dx►ti, miCrt it61t4lz el * Paves() egyik legnrdokos©bb ki:Sarlete ez annak az id6nok a =so bonyo].itáraQ .6s a h6o jollemzéue aljából való Po1.ha.nználáoa miatt, mely a osel.okmóny 6a a magirdv időpontja . közt eltelt,. Paveoe nem az akkori ánját, hanem a mogi rá©, .

vagyio 1939.-beli Unmqsát holymzi Gtofan0 azemólyóbo. A regdnyben: eredeti, er6toljeo nyelvvel találkozunk, mely Paveoft már mint az alae próza mogujitóját Yairrdot! meg « 1939 juQiun 3. 64 auguoatuo 16; között rnegszöletik .n második regun :y, aPanni tuoi /"A, to vidókvi.d"/ is. APaeei tuoi a r6gi tCmdk /faiu-vdror3, ra.oi.o.ndiia..öoztörai vil6,Q el2Qnt6te, szoxuál3a diih atb.% teie]:ev©raitáse, dc az uj

Qm-

bari d® politikai tapaoztrr ► latok azQmpont j6b61. iavoad ezuttal nom órtelmioóg.1,, hanoii munk6o-ff;gu:rában lóp eldnk, aki börtönb61 szabadulva falun kern® Borto ozemélyáően, . munk6t. A börtön, ahol munkdaok 6e paraoztok vannak fogva, talu 6a város közti ösazeköt6kapco$t jeloat, do Borto mene€sii3,óao után magának a városnak lesz ezirnbólcrma. Ez a roGón,y n CarQOróvei azembon, mely saját gy'ávaedi. gáaak mogvallbao, uj politikai me6gy6z6dóe ered:n6nyet az .

osztályharc vállal6sát hozza. A torinoi antifasiszta öa izej övetolek,, munkdekörk3k lá.tozatása közben az ivó balr;it j n, hozY nom e16g a maga paoo ziy nem-fasizmusa, holly valami

többre van szükség. A Paesi tuoi után, s magában a Peresi tuoi-ban, a női figurák megrajzolásában folytatódik az eredeti pavesei vonal. A nők az irracionális-mitikus világ képviselői, 6k hordozzák a regény tragikus értelmét. A körülöttük sürüsö--

dő fojtott, tragikus levegő még drámaibb, lüktetőbb stilust eredményez,melynek kialakulására kétsógkivill hatással voltak az amerikai irodalom fordításakor szerzett tapasztalatok. Az iró mégsem vádolható azzal, hogy a Langhe tájaira egyszerűen átültette az amerikai tájakat és hősöket: alak .. jai, kápei . , nyelvezete saját "belső fantáziájának", val óséiglátásának vetületei. 1939 egyben a háboru első éve. /degsokszorosodik az antifasiszta csoportok tevékenysége, Pavese kiire kapcsolatba kerül az illegális Kommunista Párttal, Kialakul egy kommunistákból ős szimpatizánsokból álló csoport "Giustizia e libertle elnevezéssel, melynek tagjai közt, bár paseziv szemlélőként, ott látjuk Pavesét is. Ekkoriban különösen egy Capriolo nevű kommunista munkás gyakorol rá hatást. Ugy látszik, megtalálta a helyét, s ez az érzés mondatja ki vele 1940 január elsején a következő mondatot: "Ez volt életem első méltó éve, mert véghez vittem egy programot." A háboru választásra készteti az ingadozókat, kegyetlenül két táborba állit j a a világot, ilyen értelemben kell venni, hogy morálisan jó hatással volt Pavesére. Mig el•* maradnak az abszurd bünre való hivatkozások, ilyen meg.0 jegyzésekkel találkozunk a naplóban: "A háboru felemeli az élet tónusát, mert minden ember belső életét egy igen egy-

- 2o. ezerü cselekvés-séma körül szervezi meg - a két tábor körül -, s a halál gondolatét mindenhez odaértve, a legbanálisabb tettekre is egy több mint emberi komolyság bélyegét nyomja." Igaz, hogy a következő mondát eszünkbe juttatja Camus Pestisének azt a szereplőjét, aki az egész városban egyedül örül a pestisnek, mert az általános életveszélyben értelmét veszti az ó elitéltetése, mégis Udvözölhetjük a Napló következő mondatát, mert jelenti annak a felis3rneré- . sót, hogy valahová tartozni. kell:

.

"A háboru realitása ezt az egyszerit gondolatot sugallja: nem fáj meghalni, amikor annyian halnak meg. A. háboruból születik a csoport-érzés. Isten hozta," /177a/

Ezekben az eseményekkel terhes években Favese még nap*. gyobb szükségét érzi annak.,. hogy írjon. A Careers és Paesi tuoi után 1940-ben megírja La tenda./A göny/ c . kisOregényét, melyet csak 1949-ben La bella estate /A szép nyár/ cimmel ad közre két másik kisregénnyel /Il diavolo sulle colline - Ördög a dombokon; Tra donne sole - Magányos nők között/. Ezuttal egyetemi éveinek környezetéhez tér vissza: szabónők, munkásnők, modellok világába. A regény megmutatja. mi lett ezekből a figurákból, ábrázolja.,, hogy a Pasizmus

körülményei közt mennyire mélyre hatolt a romlás, egyes

munkáskörökben is mennyire eluralkodott a dekadencia. Eanw lékezetében konkrétan volt osztálytársának és barátjának; $turaninak műtermébe tér vissza, de a főszereplő megintcsak önmaga. Stilusa ismét uj területet hődit meg: mig az előző művet a belső monológ éltette, itt a dialógus lép előtérbe, hogy az elbeszélés vázát tarteai Bár a főhőst,

-

21

.

Guidot, most is a falu, a dombok és szőlők huzzák vissza, a Tenda Torino regénye, a városnak, az ifjukor környezetének megkapó leírását, megelevenitését kapjuk. A Bella estate megirásának idején a háborus nehézségek, a munka, az uj politikai és kulturális sikon születó barátságok elhallgattatják Pavesében a szülőföld, Santo Stefano szavát. Szabadidejét is inkább a tengeren, Varigotti strandjain tölti. Ez az uj élmény arra serkenti, hogy egy eddig előtte ismeretlen társadalmi környezetet térképezzen

sadalmi fel, Igy születik a Spiaggia, amely a benne megrajzolt tárkör szempontjából egyedülálló kisérlet marad az iró életében: Pavese nem mozog otthonosan a nagyvilági társaságban, következő műveiben visszatér kedvenc hőseihez, munkásokhoz, parasztokhoz, miivészekhez, kispolgárokhoz, értelmiségiekhez.

.1gyi.k volt tanitványa személyében belép életébe a második nő, aki körülbelül öt évig gondolatainak középpontj óban marad /Rernainda Pivano/. 14 ' / Ez életének ujabb bol,

dog szakasza, az Einaudi számára végzett munkája lelkesedéssel tölti el, személye egyre nélkülözhetetlenebbé válik, s ugyanakkor a Paesi tuoijral jelentős sikert ér el. Nincs komolyabb napilap vagy irodalmi folyóirat, mely ne foglalkozna vele. Kevéssel a Paesi tuoi után jelent meg Vittorini korszakalkotó műve, a "Conversazione in Sicilia", mely a neorealizmus történetében mérföldkövet jelent. Vittorini alkotása éless vitát váltott ki, melyben Giaime Pintpr, Pavese barátja, s maga Pavese, az irö védelmére keltek.

22

Baraainak köre okkor a Pajotta coaláddal bGvUl, eay torinoi munkdocoaldddal„ molynok naczon cols köze van a munkáomozgalemhoz. Giancarlo éo Giuliano Pajotta teotvérőnok, a tizonhatévoo Gaoparéaok ad latin ős görlig lockéket• A Gasparóvol Matt bsrátocig coak akkor szakad mca oaiker ee Sinsudi meabizáaából nómába !ell költöznie, Bár VAlmában io talál olyan barátokat, akik politikailaa 6o emborllea

támogatni tudják /Alicata,Mumcettai, nem tud boloilloozkedni az uj környezetbo, s állandóan vioszavágyódik noba• Abból a mindennapi környezotb61 kiozakitva, moly pozichikoi eze pontból biztositotta ozámára az életfelté toloket, ujra elhatalmasodik rajta a molankólia, visszatér az abezurd bUn. Nosy a kell6 pillanatban nom v;ltak mols , letto bardtai, akik elhatározdera tudták volna kósztotnit oz az oka a partizánháborutól való távolmaraddsánalt*Taikor 1943-ban visszatér Toinoba, a többiok. már mind olmontek

/Ginanni, Ginzburg, Pintor, aila, Goymonat, aturanii0 Ez hozzájárul embori elszigetel6d6o6hoz.3ia a többiek élo. tUkot adták a felezabadulásárt, mint eGyik loajobb barát-. ja, Ginsburg, ő tehetotlenill, kivUlr61 szomlélto az coo. ményokot. Kdo6bb k000rilen voti önmaga ozomdro, hogy nom. csak a szerelere t de bármilyen Aldozatvállaldora képto. lon volt* Torinoból avőre coaládjához, Serralunadba huződik viooza, s beir körUldtte zajlik a polbárháboru, nap. lójában eay mondattal oem reagAl rd. Könyvekkel voozi rill ma3át, uj tanulmányokat folytat, a eziabólumokból, mitoszokból eipit magának kUlön vil63ot, hogy elfojtoa a lelkliomorot ozavdt,Mig a dombokon vér folyik, 6 az otnolóGiával fo3lalkozik Irraciondlio eozmékbon keroo

23

-~

.•

n©dG,s©t, latent koraci, Bi.bYidt 6s ovarag6l3umot olvas. A mitoozről, a vadről, a ;arimi.tivről alkotott t6zi.í✓ 3i moot rU3oszfi1©-8zF3rUvő vaikak, Önict3z41df31,1l E3zolL;61lnak• Sokszor ®liamátalt mondata: "Ami volt, az la4z", ezekben a 115na- . pokban azt j oionti, hogy a mult m:echatározza a Ovat e min., don uj dolog/az eg6 oz valbar g I coak emlők, mindenki Umlaga $oglya, telsdt ő oe:n tehet tmiak6pp,, mint odd#.g. Naplója szerint óletdnak egyik alapvető ellQatmondama ~►

co0lokvőo 6a ozemlélődéo közti hQnyődás - ekkor vőlik

3eg6looQbbő,, mert moot a kát pnl.ua: Wok, ős dru3fin. Egyodfkl a meGozdll ott®fg erejővQl folytatott munka ,

igazolja ezt a korszakát is. Navell8kat Jr, melyeket a Pe1dzabaduXda után d*agoáata" c9mm€sl ad ki kbtet6en; fl megaziilet3.k a Cornpngno„ Casa in oöllina 6a Dial.oghi con 1tsGi.lCá terve, A Caba in collina lesz az El1o:1611$9 re ;őnyb. Conk 1948-ban irja meg, ti az 311enáll.óa hánapjaiaalt v6aiazc ►ndo. láwával, saját ®zeropönek m6rlog©lőaGval majd benne nyujt ilgazi. Unkritikátw Egyetlen Woo sem annyira Unrao ga, mint a Caca in canna Corradoja. Corrado, u6yanucy, mint ú, a dombok kiizé: menekil.l a hdboru elúli, s az eoemGn,yoknek ;erm6ketiranr3l vivődó, paoeziv 3zo<: tan>
ezulotott his varas

24 To nom lemered a dombokat, hol v6r folyt . Mindannyian megfutottunk, mindannyian oldobtuk marpnktél a fogyvert s nevtinket, y neszony ldtott futni minket. Coak agy állt'meg kdzillank öaszezért dk011el * nózto az tiros eget, és fejét lehajtva méghalt némán a fal alatt . Moot az ő neve ip vérfolt* jy aeszony Va. a dombottnál minket. A rogényben ort az asozonyt Catenak hivják, ti Corrado régi , szerelme, akit véletleall ujramegtalál a dombokon+. Az aoszonnyal valé kapzeolatában is megmutatkozik kiégett. aége,'tehetetlenaége,.arra val6 képteleneége, bogy normég. lisan boleilleszkedjék az emberi világba, rdoz#egy en . a •

hozzá hasenlék kUzdelmében, éldowAtot vállallon értiik* Payee 1945-bon néhány vers erejéig visezatér a kdl-

tdozethez* Seek a lirai darabok a kOzvetlenill a halála előtt irt vorsekkol egyUtt a "Verrh lamella e avi4 i tuoi (=hi" eimael, posztpiúmuez megjelent kis kUtetben rondo.' ződnek esy oiklused* A'Pel zabaduldo után Paves° visszatér Torinoba. Megint az Einaudinál dolsozik, de túraival ozamben 6rzett lolkiismoretfurdalása miatt zárkézettabb, mint valaha. Meghalt néhány legjobb barátja: Ginzburg, Pinter s az ifju Gaspar() Paletta* Lassu magárataláldeának, kbzösség ée eta+

betel parepektiva utáni vágyakozdeának Jae, hogy belép a

..

25 .x.

E~ . mniota Pt,irtt,a v ann2k óp.peg Gaaparo Pajett6r81 a/nova.. €ott ©©jtje;be?. Zommuutata ddrttal való ItUzvotlon Napceu»

►

late uj kulturr°1io»puia13.,citiutihni tovc;kenyoócro sori.00ti: ay ezbndra dolgozik. n: ;3rja azokat a c al.ttttQit, molyolc az amorikai iraada2earól óo amitaaar41 árt itrititadi-tl va1, Lanu1mdnyalval a°'3ra latt©saturo; cam©ris;ana o altri oragai" .cimmo1 posztfimmu3z kiadott Isitotbon karülnet o3161v6 /Vioazatéxco az eaborhoZ, Olvasni, A gao9.zmua óo a ku1tura, aKommuaai -au3 6o az drtolmiodgiolz, PurbQeazddok au elv. tdrtJoa1/0 áaegtoxmdkonyobb k©reza3sa követkozák, 1946 oSoj e;n Bianca Garufival, együtt mo ;irj alegkülbnU3obb re ;clasydt,

a

Puoco Grandai /Una/ tüz/: ogy dr Iaal fEozült360, kü1tinas fordulatokkal torftoo ozorolom tUrtdnotót, han[;rW i rvA. A 4dr$i főszereplő d1ta1 moeeAt oaoro6n<3retQt Pavaoo,

a

n61

3xorQplő által mea62t fejezeteket Garufi irta mog. 1947-bon mega Ulotils aDialogkll ccal, Leucb ós 1i compa3no. Sajdts6gmo, hogy ozan kdt annyira UUlunbtiző hang.. vótoSü 1;6nvón Pavowe agyozcmn dQ1 oGott. A Dia1oghi leg

~

a tanulo ovio'Inak r a máto3w irdati . QflzazáSdd3dnak, 1944+-45-433 meditócióinat ©rod .* mdnyn. Sok dialdgexoben 1dthatjult viazomt doIzadQno haxgu71akndvo3obb kt3nyvQ marmCá, az otnoló

~~

tait, az 3arraciandli3 vildgba va36 moao?tüló: ~ -~it« A enpasno /Au alvtdr3/ v4.oŰo.nt o,y torinol antifavi3as-ta ocanport tGrtGnoto,, ozinQOzak, :kUnnft v'ildedval flzem.be6a1itvc;.. Vioozatór a politikai harc p

E 26 6- vd11a1doa,

t ~

azzal róozman a Poop,. tu®i etiluaa. Pavo:ao az 1939-40-00

torinoi óvoknofs akart ozQQ1 °oidPtQt d1litani.

26. A Compagno befejezése után azonnal a Casa in collina megir%Jába kezd, am a 1948-ban kósz van ez a mil is* Amikor J.meritette azokat a témákat, melyek éltették/ j6t6. : kony feszUltségben tartetták, vieszaesik dekadens hangulataiba* Néhány hónapi őrlődés után hiába kezd ujra ni, következ6 mUvei már azt mutatják, hogy szertefoozlott a gyógyulás reménye* Blvtársai nem menthettékmeg, hisz ha rdjuk nézett, még jobban őrezte sajdt szerencoétleneégét* Különben is 6 irta le ezt a mondatot naplójában: "Aki nem tudja maqAt megmenteni, senki sem tudja azt megmenteni" /1940. nov.2 *A544 Az ideold la sem eiethetett segitségőre, hisz ldttuk, nem annyira ideológial okokból, racionális'megayőződéeből, inkább érzelmi inditókből lépett a Kommunieta Pdrtba. Nam .

azórt, hogy Ő jdruljon hozzá a mások küzdelméhez, hanem inkább azért, hogy rajta segitaenek, 0 igy menekUljön a ma. gdny elől. A marxizmust podia, bá r időnként nagyon közel állt hozzá, pose használta föl arra, homr felUlviz;cálja régebbi gondolatait, a elvesse eyes elképzeléseit.tlindez peraze nem vdlt;ntat azon a tényen, hogy a Felszabadulás utdni években jelentős mórtacben hozzájárult az OlaszKommunista Párt ideológiai fronton folytatott harcalhoz* 1948-49-bon nagyvilági életmódot kozd folytatni* Uj bardtnőjével, Constance Bawling...gal Cortina legelőkelőbb szállodáiban tölti, a azünidéket. Bizonyos dolgokat, ielyo ket azelőtt bUnnek tartott, moat igazolni igyekszik. Ennek tükröződőae a Diavolo male colline, melyben egy dekadons' életmódot folytató társasdg nappalainak (Se éjszakdinak

2?

..

vagyunk tanui, A következő regény -Tra donne sole - főszereplői nókip

Rosetta sikertelen öngtilkdgság3kieárletéveZ kezdódik,, t3 tinr;yilkosságával véascidik• Hiába C2.e -Ua,. a pozitiv elv, a munka képviselője a fc3ezerop18, ez a keret, az abszurd Win, adja meg a regény tónuaát; ► Rosetta, halálának loirá.sá. val Pavose már a módját io eldöntötte annak, hogyan fog t3a- ► magával végezni.• Az abszurd b ün kii©zt:1bén vagyunk. ~

1949-ben Pinolo Scaglione annyi levelet kap ToPi.nob6l, amennyit azelőtt Bohai. Pavéue Tifm©rithetatlen kiváncoisággal . érdeklődik a mu1t, a közös gyermekkor esemén`gQi„ amidkel utánAi,j rez$nyé.nek /La luna o i faa.6/ l.ráadra Többször vie®zatér Santo Stetanoba k:onti gtyal, tanác2a ellenőre, bogy a szüivföld kedves helyein nines it karea» nie, ne a multat, agyermekkort, az Qlveezett paradicoamot kutaesa, hanem előre nózzeM• A Luna e i faltf a vieszatordy read-aye a a®zintézi. at: Paveoe cSsszefesla3.ja addigi témáit, a sztil6földreil valá eZozakadárat f falu-város kettős vcanzáQAt, aayermoikort, a mitouzt, az Ellenállást, az áruláo (So hü.;Alg konfliktusát, a nőt, elC3zí1'ja a vilázt;a1,; a természettel áe [3nmw,Avaa. folytatott, örököz, ogyolda].0 párba©z$dát. Amikor 1950 első hónapjaiban melj e7.cnt a könyv t ezt a dedikációt k'üldi Pino3onak, a re;éntr Nutojának: "Pinolo.• nak ezt a könyvet talán az uto2sót,, mit valaha l.o ixtam melyben róla van ezé becsAnatdt kórve a tkitaláilás4kórt * GeQarét6l".

-

EkLox dri az utolad katesztrdfae Constance Dawlingi az amerikai szindozna, az utols6 remdnys6g, elhazyja, vioszallajdzik hazdjdba. fliba dri 1950 juntue it. 66n a hir, hogy "La belle, estate" cimii kUtetddrt meakapta a Streaa dijat - 8 Olaezorsedg lecUnnepeltebb irdja 4. a vildGi temerds mdr nem azdmit. 1950 augusztus 16-dn ezt irja napldjdba: laindez utd. , latot kelt bennam,Mds szavakat. Say gesztusto nem irok többot." to au 4suurtus 27-6n holtan taldljdk meg ea tort. , not szdlloddban. Mellette a Dialoga con Louse egy pdldd. nya ezzel:az Uzenottel; 91ebocedtok mindenkinek, do min- ' denkttől bocsdnatot kdre%. 4161 van? Be canal:Jack tul sok pletykdt:

.á,2c9

-

Je cyzatokc /Y. r©j ezQtbnz/ l./ id. David© Lajolca "Il vioito asourdeY', 5tcrria di :Gaar : Pavecc 03a ;iatcar@, nil ~ ao, 1969/ 190. 2./ "Ant-enati", Lfavearare stanca /6inaud.i,. 1958/, P. 14 ld r Da vide LQj ol0 w 1. ma 4./ "Una aQnerMzi©no«, ld. Lavora.re stanca /Einaudi /1950/, N i24 5./ ld. Davidca Lajolo adata, 1. m. 38 o. 6./ IdR ' Drav3: dc Lajolo adata, 1. m. 5Z O. Erre v©natkoz3ltas mindcansaa bpsződesebb bá.z© tők macArak Pavcoőraok ilantílaoz irt 3av'ela: plú lei cbe non tutti 1Provvcdi.tori al mosdo. Finalmenta le pnssv dire sanza piu timore di eoser i preso per. un euc ~n^~tore d~. viol °~ n9, No/. so t~ua,n ~;o potra faroosae loi di gu©sta aio gaovora dichiarazioae-* ma lo a4eorto ate meta almQno dei sniei oompar,ni, que1.ál oho conosco bone, son del mia ateaGe idQmtico aentimcato, ne non t; aiorta. " /CoaarQ Pavooas Lotto= 1924-1944, Unaudi, Torino, 1966, p. 27./ 7./ id. PaveQfSnek Sturanihos irt lovele /fiettere, p. 4./ 8./ Ennek bizonyit6sdra órdealQa Zelficyolni az levaldben 'leirt mondatra: "Wgdo aempre piú convinc©ndomi obo vgl3d aricora ben poco, Ma in r,ie sotto eotta, intravedo in qualoh© raro iote:nte di fclic9 tá piano una buona forza por 11 tur©o .. ccopro una mia pors4na]..Ata." /1 ottQra, p. 8./ Olvasnáqyairw vcanatkozólnl ad. an 1.clőzcatt tklont3,haz irt lovolot /Lsttero p. 25-28/ 9./ bizon,gitft©t adnQts a 17 civds k&39:teneL =en .opra3: ,

.



►

30 "...io mi trovo 'nacre un poAino piceolino, oho tame di olargare ben gli ocohi in taccia al oole per paura dellu della luee... iiIA° ma1 ,.1 non 0 Pn la malinconia concluota.,. 'una lotta di tntti 1 giorni , di tutte le ore contra linerzic3, lo °contort° b la paura..404 /Lettero.p. 11/ 10/ 0=51 tantwkodik akkor irt, . Sturaninak kulaint VOV304 Sono andata un Gera di diconbre por una stradiceianla di campaf3na tutta deoorta, col tumuito in cuora, 'Avevo dietro me una rivoltella. 'Quando fui cart° d'asser ben lontano d'ck;ni abitato l'ho rivolta a terra ad ho pramuto. a suseultato al ronba, paru) d'un rapid° suosulta che tni aeuoterla come viva in qua]. oileuzio. Davvero Kai ha tremato tru le dita allu luee improvvisa ch , a aprizzata fuor della canna. A& coma lo apaotao. l'ultimo atrappo atroee di chi more di una mrto violenta. Who riposta a/lora, ancora calda, antra la taeca o ha ripr000 la via. Coal, anaando. .tra gli alberi opo3liati t imaginavo ii ousculto tremondo ehe daA nella notte che l'ultima illuoione a i timori mi avranno abbandonato a co llappomeii) oontro una tompia por apeccarmi 41 cervello. fLettore, p. 47/ II/ id. aVide Lajolo m. 92 o. 12/ ld. "nastier° di poeta" /Lavoraro stanoa, 2inaud1, 1958/ propoaito di carte poosit non ancora acritto" /u. o./ 13/ Ao finzyilkonedg problómAjdval kapcoolatban id. m6p; V. fajazot. Sokat eldrul Pavape jellemóből, hOgy a "rakedt hangu

rw 31 ..

at" levolo2énbben alig emli,t3, meg. Maria növéréhez irt ezyi.k lcve].e;ben 3zerepél, "t3iGncari.nan-k6nt /áaettere ; 402/ ~

14./ Hozzá irta aLav4rar4 ste,nea három versét / Iattino, Estate. Notturnp, melyben mégis a rekedt hangu nő amLike dereng fell. ld. Letters, p# 700. ill. p. `ib? 15./ gondolat nemcsak miivai.ben tőr mcjfl vissza. ld. Per"nanda loivanohoz irt sorait: "Lei ei dove ca3vare da a ~ , 1'unico moda in out ci: si salve." /Letters. 667/ ~~

..

Megjegyzés A mazyarul idézett részeket a sajt £ordxtilsorab;:n kr;z1cm mind az tit fejezetben.

IYs fejezet

Paveee do a mitosz 1,/ A mitoez-.eltnélot ozerope Paveoónbl PaveDa, a teoretikus óo P8vpo©, a mLivőQ2,; oZervoL3ail öoezegüggb él4tImUvet hozott 16tre, mi.ivdaz3. :gyakdrlata. da ,

elmdlQti munkdooAga k23).e®önboan megvildgitjdk sgymdat,

aria

~

ke, következeteeoéggel drvőzayeoitve ugyanazt am alapgondo= latot.. Az amerikai real3zmua kritikai drt6k616ee mellett, melynek tanuladgai oly ggUmUlcsbraően drvdgyeoUiték ragdnyoiben Go az olasz nenrealizmu® megszületdodben i o.* oz a meg.. jegyzda e1sőaorban a mitoozról alkotott feií'oodzdra vonat» ko2S.k. CélozerU te.bdt megvizogdlni Paves() ezir{nyu oimdleti gAepit , malyekben, egyuttai bizonyos agc,ku tudomdnyoe

i,gdnnyol, igyakazik tioztdzni eajd ti alkptdmdd,ezerdt de mil. vdog.atdfli©k forrdee 3t • Ugyanakkor mikor 'nyomon kOvat j iYk etno.

.

lógiai tanulmdnya3t r melyekre gondolatrendszere 60l i, nem Art azt oem megjeglroani, hogy © ezerkaeztette az Einaudi .

Oz€mdra a"C81lanQ d i űtudi etnalo3ici peioologiai 0 rat.. gioai" Q U ü sorozatot, melyben megjelentek tUbbek Matt Kerány3 Károly munkái /P1'. #r©l,ogomeni/ do Leo Prebeniue *aorta della ©ivl,ltá africaana" a, valve, vagy Frazer, na.linowoki do ®dflo& könyvei.



.

. .

Paveoe a "Del mite, del ©imbolo a d'altro" 1 " ' cimU türed6k6ben teat kiadr1etet arra, holy mogvildgitoe, mit

őrt mitoezon. Az irde azzel a tdjieiráooal kezdődik;

. 1*Vgt dombok közötti sik rőaz, melyet a mezők fák a1 kotnak, mint mzó2®a tisztások átszelte egymást kt3ve» ta kulisszákat,' m szeptemberi reggelbea, amikor v6« ► kony .pára emelkedik tel a fdldrSi, amiatt a nyilvánvaló szenthelyj all$ge miatt érdekel tóged, melyet a multb,ar: kellett' folvennie.,., ► Ott, a fatörzs és az óg közti részen bukkanhatott tel, az iotien,"

-

Puri* Jest kimutatjs, 24 hogy ez a nyelvezet mindenek előtt Edouard Sburó nemimb6li.kua borzangáookM átjárta nyelvével mutat rokonságot. Ra ugyanaz a nyelv, amit ecy rbazről D'Arinunzio, Stefan George, Rilke, vaay más részről, a tudományos kutatás küvetelmé nyeihez .

j obban

alkalinazkodva,

Leo Prabenius vagy Kerón.yi Károly használ. De az idézett részlet emlékeztet Frazer Ar8ny:1gának bevezető róazórn. Remi erdejének és Diana azontélyónek 1€~ •* iráoára is. Stefan George k arc ben a mitoszról, mint bizonyos s zim. bőlum rondezorről alkotott elmélet ponton mogfogalmazdst nyert mind a költészet /Friedrich Gundolf, Karl Agust Klein, Norbert von Hellingrath/, mind a történelem ős a filozófia /Ludvig Klages/ területén. Ez egyben a ndmet romantika másodvirágzása v colt. A George köréhez tartozó GuAdolf Htllderlin, órtdkeZó sóvol kapcsolatban kifejtette, hogy a költőben a priori kun .ismeret ; e a természetről nyert viziónkban közvetlen mitikus viziő van,.. Ez a nézet Probenius büveib®n találta

nog etnol6giai megtelel8j6t•

.

Payees az etnológia tanulaényossea során jutott el a mitcszról de a ezimbólumról alkotott nézeteinek megtormálá. :Whoa, melyek ezigaru teoriává álltak össze. Ez a teória nem 411 messze eggrészt a ezázadvégl, német költészetben

és esztétikában, máerászt a Frazer Araaqyéigában megfigyelt elvektől. Mindezek előreboosátása után léosuk, Pavee® pöntoeab-

ban mit ért mitnesíonnc “„,a mitikus mess lényege egyedi helyek falozentelé Gében áll, melyek egy tóúyhez, egy eseményhez, egy gesztushoz kötődnek, Egy helynek a többivel szemben abezolut Jelentést adunk, imalárva azt a világban. Igy ezUletnek a szentélyek. Igy térnek vissza mindenkélek a; emlékezetébe a gyermekkor helyei." irJa, maid igy folytatja, összefoglalva ezt a gondolatot: eA mitosz végeredmőnyben vonna, egy egyezer ős min denkorra megtörtént esemény sémája, ős értékét attól az ab©zolut egyediségtől 'nyeri, mely őt téren ős időn kivUl emeli 6a me4nyi]atkezáesá szenteli."3•/

Pavese szara teát nem más a mitosz, mint egyszeri ős egyedi realitás,, mely időn és téren kivUl létezik, s igy egy-egy földi realitás paradigmája. Ez s$ egyik leg+ fontosabb gondolat , melyet minden valóozinöaig szerint .

Presser Aranyága ©ugalatott. Illuestráoiő'rt magásak az Aranyág-legendának leirásához foxyemodunk. Diáénak az

Aibanol hekyeég ligetében meghonosodott kultuozáh©z, mely Nemi erdejében még a császárság korában is élt. Aki a szeré`,. $ly papjáns, tisztágára pályázott, ugy érhette el a cél'. .iát, ha párviadalban megölte az előző papot. Ehhez padig ugy nyerhetett jogot, ha a üget egy bizonyos tájáról ei-

került letörnie egy :ugat, az Aranyágat, Omega addig marad» hatott hivatalában, mig elődjének versára nem jutott*

Frazer almond' néhány adatot , mely e wires ritue meg. ,

értéséhez azUkségees " Eg'sy . tdrtainet azerint Diana tiaztel®tét Nemiben tlresz-

tesz vezette be, aki * miután 2'hat3ezt, a krimi tauro. ezek királyát megölte, nővérévei, it dliába menoicUlt, egy róz4eküte$bexa magával vitte a taurocazok Diánájá.. nak képmását i.s. A véres aritust, amelyet a monde Diana Tauricá-nak .tulajdonit, a klasszikus irodalomban ~~ tae olvaaő ismeri: a hagyomány szori nt minden idegant s aki a partra lépett, telái.d;ozték a tauroszok latennő.. jének oltárán* Itáliába átilltetve enyhébb tormá,t nyert a ritus. Nemi szentélyében nőtt egy fa, amelyről nen volt szabad ágat tárrai. Csak szökött rabszolgának on gedtók hogy egy ágát letörje, ha ugyan ez sikezOi.t neki, A kisőrlet sikere folj ogasit otta, hogy párthajt v ivj on a pappal*** Az ókori. közvélemény sz©ri.nt s ez az az Aran,yág* melyet a Sybi,3.la ps,rasoadra Aeneas letört, mielőtt elindult vona veszélyes utjára a halottak biro.► dalmába. A rabszolga menekülése,, mint mondták, Oresztész manekü,'lécaót jelképezte; harca apappai pedig a Diana Tanuriodwnak egykor hozott amberái.dozat 'emláke." 4 a ..

.

,

.

lene egy szenté y * mely Paveee kifejezése szerint "e y tényhez /O resztész egykori az 3kéae/, egy gesztushoz, egy eseményhez kdtndik", a ime a )mitooz, mely new egyszer ős mindenkorra megtörtént cselekedet sémái&' /Aeneas oaelokedete, mely ősképe a pappá-válás rituoának/.

Frazer hatása nem merült ki ebben, konkrétan megálla. pithaatd+, bogy Frazer egyes mitoozAnterpretáláeai képezik Dialog hi con Leuce4 néhány darabjának alapját, melyeket a

..

.36.* Disloghi elemzésdnek ozontelt pontban focUnk megvizoddlni. Az abezolutum eszejének és képmetének as a felfocdsa,

mely a mitosz pavesei meghatdrozásában megn r;ilvénul, egyőb. ként is a pavesei gondolat egyik vezérfonaln. Oeszeköti pl, a morn ésetika fogalmánaic vlzsgálatával, vagy a költdszet Ezt irja naplójának ecyik részszerepénekmeghatdetásávaI. r

letébent ' nHogy egy tapaeztalat metafizikai értelmet mszlens ki ken, hogy lépjen az időbŐl. A gyakorlati életben as az időből való kilépás . ugy tUnik, bogy cook az elozige getelt pillanatban lehetséges. Tehát egy mil eayoéce abban till, hogy minden momentums ugyanabhoz at:Manzi. kai és abszolut pillanathoz tartozik." 5 • Majd igy fUzi tovább ezt a gondolatot;

_•■ •

"Egy milvet alkotni annyit jelent, hoes abszoliittá alsu. kitjuk benne az 4.4őt do a terete ° aye] ez am abszollitum maca a mitoez, a pavesei condolatrendezerben mitosz és költői mU elválaszthatatlan egymásie tól,

Mielőtt e két dólognak a pavesei gondolatrendezeren belüli kapoeolatdt feltárnánk„ térj Unk vissza a német point.* romantikához, ahonnan az egész problémakor származik. Rilke * a talé világ képeit ugy drtelmezi, hint egY olyan

valóságnak "földi areait", mely egy időben két világnak al kotja rdozét, egy "Evilágnak" 6o egy "Tulvilágnak" /a haw .

lottak birodalmának/. A földön megiemert mitoszak ozerinte a valéoég léthatatlan t 'nm földi rdowinek szimbólumaivá vá1,

37

4

nak• A mitosenak* mint abszolutumnak * mind= valdsda para.; diamdjdnak jelölősőre Kordrvi a goothei "Urphinanonn ter.* , minuoz teehnikuszt haoandlja* may a mace rdszdr61 nam colt.* ban jelöl mdst * mint Probenius "Paideumdjan 6e Matzoh° "Icoerotlen lateness To i* ennek az e63jo1onedonek", earner s mindenkorra megtört6nt oopmdnynek mozcat6orejo van* mg* racadja az °abort * s eszközkónt haszadlja bizonyos e olokvdeek v643rehojtdsdbas. Tielatt nose lett volna * esoddlatos osemdnYt a mid* tosz egyszeril norma volt * ea je1ent6ssel bird visa.. Roads itus * mely szentesitette a val6sdcet* De 0417 moZastikus er6 lök(See is volt * moly ecyedill volt kó. pea ,;,2$ embereket eoelekvdeek vderehejtdadra indttani irja Pevese is*"/ A mitees "masnotikuo erej6no% lökdeen eay pillanatban következik be* Emit az Unkivaleti pillanntnak mevel ktilönböz6 fejozetoiben* igy nap16z, nasy EiGyelmet szentel Pavane* 2z az ftetnek as az izeldlt* motafizikai pillanata * aaolyro vonatkozik a adz' iddeett 1940* febr* 24-1 napldrdszlet* Bkkor drletkezUnk egy biztelen moavildcosodds utjdn az abszolutumal* a ekkor war ecy tapasztalat metafizikai őrtclmet* mert eTaor őljük ujra a mitoszt * zt a pillanatot mdr Baudelaire is ortase-nak novezi* ahocy maga Paves() hivatkozik el * /linden mUvőszi alkotdo eGy pillanat.*

nri

Met 1d43030d10 •

metafizikai pillanat sztilötte° olvas•

hatunk egy idovonatkoz6 megjogyz6st a napl6ban* Az extdzis pillanatdbak talajdonitett jelent6sda Probeniustd1 do Ker5pyit61 szdrmazik Mac * 6k azonban a szdzad..

- 38 -•

Ql.og német esztát3.káb61 meriti:.,, mely a német ramflntika ó© Goethe tirtiktiee, Rilke szerint p1„ a kUltéozet "€3nUvü-, lett me3icamerds", mely a halottak birodalmában való séaz-

.

vét©lt jelent, ,abesa3T való réazvétolL , amit Keróny3 UrphUnamennek nevez, AZ "önki.vif.teti " i. az "eetatioA^ jelző gyakori g:aFSznSIota az axprQűeziánizraua ©aztótikájávcs3; való kapcoölatra is irányitj a figyelmiinkat, Felix Em., el. pl, 1924-ben "Das oxta~

ti9che Theater" cimnol szentelt könyvot az expr©aczioniata ezinháznak. Az cxgrooezioraista esztétika az extáziot, mely egyben ünr©mboldet Jo jelent, holyazl, a központba i mint a valóság rnoaSsmoróaéhez, az időn kivUli metafizikus tapasztalathoz vivő utat. Jel.lemaő s hoay az expresszionizmus e zfím.ára is szent ~

dolog a hal.dl. Az eaéoZ mozgalom jeleantl, a kutlObbaző ozim- ► b6l,umokban meg,j3l.enit©tt halal va3.15cát 9.a, /cledekini f Heym,, Teller!, mely egy Tulvild ,ban, egy Qxtra•humanitáoFaan való €ak7.land:) réazvótolt # je lenlétet biztooit„ Rilkén tul ez i3 a' német romantika Urako60. Acai a mitoaaról alkotott nézeteit illeti, lfitjuk tehát PaYeeánek az irracionalista filozófiai áramlatokon alapuló esztétikákkal való rokonságát, Az itt megnyilvánuló irracionalizmus fényt vet azoknak az ellentmondásoknak gyUkeróre melyek as sró életében de mUveibon általában j olúntke2r nek, A frobeni,uei "Paideuma", a nietzch.ei "Ismeretlen loton", a rilk4i. "halottak biroptdal.ma", a Kerónyi féle "TrphUx ►oaen"

-39.. az idealizmus többezeróves módszeréhez hiven a világ aeg-i kettőzőuánek, jelenség és lényeg mesterséges szétválasztásának eredménye. Annil is inkább jellemző ez, mert az ily

.

módon külön élettel felruházott lényegnek, a "Paideumának", az "Ismeretlen Istennek" stb. teremtő erét tulajdonítanak, Rilke Szerint az Evilág egy Tulvilág tük'ö'rképe, ahogy Baudelaire szara is szimbólumok, "jelképek erdején át visz a2 ember utjan.

.

Favese a világnak ugyanezt a megkettőzését, jelenség és lényeg szétválasztáoát viszi végbe, mikor cselekedeteink sémáit a mitosz és a szimbólum képében időn és Leren kívül-

re, az abszolutumok világába helyezi, melyet időről időre az eztázia pillanatában lemasolunk. Térjünk vissza annak viz gálatóhoz, hogyan függ essze a mitosz ős költői mU a pavesei gondolatrendszeren belül. Itt a következő általa felállitott kettős követelményből

kell kiindulnia egyrészt abból, hogy minden uj tapasztalatot gyermekkori, élményekre, mitikus prototípusokra kell visszavezetnie, másrészt abból, bogy a mitoszt meg kell fej-

teal, fényre kell hozni. Bz a gondolat annyira foglalkoztatja, bögy a etilust is mitosznak tartja, olyan titoknak, emit szintén meg kell fejteni. "Nem lehet megismerni de megteremteni a Baját etilusunkat. Mindig egy eleve létező stiluet használunk. A jelenlegi stilust mindig csak akkor lehet megismerni, amikor tulhaladtuk és véglegesitettük...Hogy ismerünk egy stilust, ez azt jelenti, hogy számot adtunk magunknak saját misztériumunk egy részéről. És hogy meg

40

..

van tiltva tovább írni ebben a etiluoban. Eljön a nap, amikor fényre hoztuk egó a$ mie zt 6riumunkat, és akkor nem tudunk többet irn., vagyis stílust kitalálni." 7 4

"A stilus maga az ember" - mondta Button és vallották az expresszioniaták. "A stílus Baját misztdriumunk egy rdeze" -► mondja Paveoe. Ha napvilágara hozunk, megfe j oink egy

mitoszt,_ megfejtunk egér titkot, megezününk bonne hinni, megozUnik az, hogy azt éljek. Verset létrehozni is annyit jelent, "mint az evidencia érvényőre emelni egy mitikus magot" .: mondja máshelyUtt Paveae. Itt van az tisszofU gés ©a a különbség mitosz ée költészet között. A mU a mitoez Hegfejtéséből származik, de a költészet nem mitológia, mert a költészetben tudjuk, hogy "kitalálunk", mig a mitoozban hi ezUnk.

Pavose szerint a gyermek előr€sgyártott szimbólumokon, képeken, "vignettákon" ker eozt9~l i ~zori meg a val6odgot, j 'core, e stíert kizár !Sl;;o$ A gy ~*. á~ae%kor a mitikus tne ~,i£áTFterE3s

szerepe van a költészetben. Jellemző, ho3y Paveoe kedvenc gondolata ,. "fényre hozni egy mitoozt" .. abban io mo;nyil- ► vánul, hogy a bibliai József számára "mlto®zok mecYo ;; tője" volt.

.



Ezen az uton jutott el Pavose, mint pl. az expreaozionioták is, a gyermekkor mitikus értékeléséhez. A gyermekkor az oi& őődlegee megismerés stádiuma, alapvető és me gísm6tel.. hetetlen tapasztalatok ideje, minden további ismeret paradigmája. Rilke számára a gyermek az, aki mindenkinél inkább közel áll a költészetbez, mint metafizikai me ismer& h©z,,

_ 4l i mint a lát nyelv6hez, mart kozelebb 611 aTul.világhoz, a halottak birodalmához, mint az Evilrghoz. A gyermekkar ilyen ártőkoldeével Rilkén kivül találkauu.nk. Ceorganal é® T hamaQ Mann-nál io. Ebből a cgzenpontból kül2i a s jelentősége van a Luna e i ialó Cinto-jának, aki egyró©zt ma3a a gyermek-Anguilla /a

gyermek-Pavese/, másrészt a kedvoe gyermek-ityt+Qn /a Mite o. vers ifju istenei, aki "a halottak birodalmán" vezet ko. rQOzttsi • itt jelentkezik legjellemzőbben P4veoe na .ciy tómó-► j a, a "vieazat éráa",, mely mindi g leszállást jelent, a gyermekkor ®itonza,ihoa, az abszolutum, a halottak birodalmához való megtérést. 1;z tc3rt6nik akkor to, ha a nftooz m©staláYItisának helye nem a sziilófbld, hanem a Caraere eamüzüttei-

nek vidéke, melyet Coneia mitikua n31 figurája tolt be A gyozmekkornats ez a telfogdea, mely az idézett német pQ©tikákból származik, megváltozott formában jelentkezik az expresezioniatáknál. A gyermek helyéti aki Itilkénc~ l ogyenoo©n az uj azülOtt volt, a oerditi.ó fonlal j a el. De ebben a eardül6ban is az agy arae k 61 tovább, aki azért szenved,

mert kiragadták a nem-16t4b51: Haeesalever "Der S ohn" c, drámájában a Fiu igy kiált

tel: Ti p o di a , naplemente alakjai, adjatok vicuna m6,; egyszer, boldogabban és tisztábban az €irOk l.6tezóca Urbm6nek i Ez az 00rOk lóterac:on, ahová a Fiu vissza akar térni,

nem máa s mint az abszolutum pavesei vi,lt"za, amellyel aoak a gyermek órintkezik,

a Nii,to

o. versből iom©rt "ifju isten,

-42aki mindenki helyett élt, és nem ismerte a halált." A serdülő sokszor az apa ellen lázadé Fiu /Hiasonclever, Bronnen, t edekind drámáiban póldáui/. Az Apa nélkül nem érthető meg a Fiu, az Apa sorsa viszont, mely szintén mitosz, a Fiu képiben világosodik meg. Igy ujra a mitosz napvilágra hozásána':, illetve napvilágra kerülésének problómájí°nil vagyunk, s Favesénél éppen ilyen értelemben kap fontos helyet az apaság komplexuma. A ,Lavorare stancában /melyben egyébként van "Anyaság" ős Apas:g" C. ciklus is/ versek egész sora jeleniti meg a Szülő As a Fiu mitikusan értelmezett kapcsolatdt, A Szülő co a Piu itt isi sokszor ellenség /mart ellentétes a két világ, melyben yiikeroznek/, ha nem is vagyunk apagyilkosságok tanui, mint 3z expresszionista drdmákban. Az Ulissz C. versben a kövotkező képet látjuk: egy apa ül az ablakban, é j Pé11í; hiába vrr j a a fiit. tdr nem tud pofonokat adni a Piunak, aki "kezd ifju lenni, ős minden nap felfedez valamit, ős nem szál aonkinek"'. Az expresszionista drámákkal, vagy éppen Thomas M ann dr. Faustus- Aval szemben Favese prózáiban az apa fizikailag ►

nines jelen. Az apa hiánya a Luna e i Pala hősére pl. mint bün nehezedik. A redny hőse talált gyerek, "baatardo".

Jellemző, hogy ő bnmagában találja meg apját, aki mitikusan mad ian hordja a Piut. "Apád - mondja neki Nuto - te vagy." :

Ez a gondolat - apa da fiu mitikus egybeesőse - megta►

lálható Rilkének ezekben a soraiban: ...mi magunkban nem egy másikat, nem egy j dvőt szerettünk, de a végtelen Kovászt,

43 nem egy fiut, de az apákat ős a na tapákat, akik mint hegyomladékok mélyünkben vannak. /II. Elegia Duinesie/ S nem áll ettől messze a Jdzeef Attilai gondolat sem: Az ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám. . a anyámmal válok boldogon, s apám, anyám maga is kettő foszlik a ón lelkes Eggyé igy azaporodomi Vi©©zatőrve arra a gondolatra, hogy a Piuban világosodik meg az apa sorsa, a igy megfejtődik a mit ősz, idózza a Luna e i faló hősének ezeket a szavait: "Szép l©nne, gondoltam, ha fiam h€asonlitana apámra, nagyapámra, e akkor végre, látnám magam előtt, Ici vagyok." Ahogy Favese miiveibon a fiuknak nincs apjuk, ugy gyer-mekiik sincs. Ezért' marad sorsuk talány, megfejthetetlen mi. torz. Ez jellemző pl. a' Lavorare stanca "Apaság" e9 . ciklu.

vára. /Jd nóhány azok közül a versek közül éppen ezekkel a szavakkal kezdődik: "A magányos ember..."/. S ahogy a Luna w 1 fal© hőse gyermekre vágyik, ugy vágyik gyermekre az "Apaság" c. vers "magányos embere" is:

.

A gyermekek játszanak, de ez az embermaga szeretne egy gyermeket„ hogy ót nézhesse játszani Az elmondottakbnl kitűnik, hogy Paveos mitosz-elméletét szoros szálak hízik a ezázadelei német esztétikához, különböző ' eszmeáramlatokhoz. Azokból a forrásokból, melyek-» ből merített d, sokat meritettek az exprésszionisták . toezelcnéletébál is következik, hogy egyes tómák- apa ős hiu

•■

44 -

kapcsolata, Gyermekkor - jelentős too;lalnak el tttíi

-

vef be.n, . mint Thomas Bann rativeiben ia, ► Részben Thomas :Sant' kdxnrotitBvévei Jbrtcet Attila néhény gondolata is kapcsolédik hasonló gondolatkörhöz.A In4 toc---Imélav mnsik jelentősége * hoey Pave

érett

kordban oz helyettesitette az ftamagine-racconto poétiktljat, a mint 1dtn,i fogjuk, megoldotta az xa. in+magine-receonto által meg nem oldott kérdéot, a kdi,tői, mü eg,yeégének problémdjdt f a.

- 45

..»

2./ Pavese klasaziaizznusa / )ialogbi con leucó/

as Pavane mit esz-elméletórő1 ó s etnológiaitanulffiányai-►

ról beszélünk, elengedhetetlen megvizsgálni az a ntik kulturávai való kapcsnlstat, Ugyanis Pavegóben mitawz-elmélet 6s klasszicizmus kót eagym6st kiegószitb , ezproean baszefü ,gő oldal. Bár az etnológia tanulmányozása Borán jutott el, oajá g. toe klass zieizmusdig, előljáróban meg kell jegyeznUnk, hogy ennek megáll©pitdaa nem el6g a jeelenaóg megmagyarázásához, hiszen alapvetéen kUlönbözó a magatartása általában a mito" azokkal szemben ós külön a görög-.latin mitoezokkal szemben. Mint ismeretes, az általa tanulmányozott etnológusok /pl. Fraser/ evolucionista felfogást alkalmaztak kutatásosaikban, olyan ártelemben, hogy ozerintUk a görög-latin mitoezok az emberiség bizonyos tu].haladott hiedelmeit jelentik, melyek bizonyos általános törvónyszerUeégek folytán mint dokumen» tumanyag használhatók a primitiv népek, az afrikai nó3erek,

.

az amerikai indiánok (Ss a polinéziai maorik mgtoszainak tudományos osztályozásában de analizdldsában. Padesti legkedvesebb könyvében, a Dialoghiban /melynek anyagát a görög mitológia képezi/, csak részben árvónyestti ezt a felfogást illetve nem tud elkerülni bizonyos kettő&sédet, a felvilágosodott ix'ónikus racionalizmus én a m szti.. kus3-dekadens magatartás közti ingadozást Mi volt Pavesse klasszikus mUveltoógeinek alapja? Erre többek között foleletet adnak a Napló mogfelolő helyei. Leggyakrabban a várható

• 46

-►

nevek forduinak elő: Uomerosa, Herflodot oaz, Platon, a nagy .

trAgddiáir6k, Taokritooz, Vorgiliucz, Haratius óo Lucretius. Ezek alapján megállapithatő ., bo3y Priveoe klasszikus hori.. zontja viszonylag szűkebb, .mint az olasz irodalom nagy klaosaiciata, k®pvice3.őin.©k, E'oscolonak ős Ca,rducein4k horizontja, bár nagy akaraterővel elórte, heav gárögtil olvasta kedvenc szerzőit. A D,ia.laghi.ban Pav©rae részint ez eredeti görög forrásokat, részint, mint emlitettiik, az általa tanulmányozott ot-

►

itolőguook mitooz- interpretálásait követi. A dialóausok egy ezük cooportj£r61 konkrétan kimutatható, hooy Frazer Arany-r ügáb6l származnak. /Hera©les ás Litiíioraéoz a I,'ospitC-ben, Ippolito-Virbi.o . őa Diana az it i.mgo-ban, Atama.nte az I£uoihibsn/ . . Itt majdnem te3Yje<
dialógusok megőrzik a mitosz elemit gesztusalt, járul.6irroit, aeam6pont jait, de őrtrőn,gtelenitik annak kulturális realitását, mely átilltQtősQk, másolatok, ®zf rmazdkok törtőnetőben gyökarezik. .. i;rvónytelonl.tik a társadalmi környezetet is lamely azokat elfoyadhatővá tette a régiek oacánára/. Ami marad, az az a problőma,, amit a to fantáziád old meg:"844 NA

..

-47-

A Lagoról, Ospitéről, Fuochiról kétségtelenül kimutatható a frazeri hatás. A Lagoban éppen az aranyág-legendának egy motivumát

figyelhetjük meg, annak a legendának egy motivumát, mely Prater könyvének kiindulópontját képezi. A Nemi ligeteiben vadászó Diana kedvesét, Virbiust, Hippolütosszal azonositja a monda: Miután Theszeusz Phaidra vádjai miatt bosszut állt fiún, Hippolütoszon, Diana feltámasztja a gyönyörii ifjut, majd surfi felhőbe burkolva Nemi erdeibe viszi, hogy ott Virbius néven ismeretlenül és magányosan éljen. Pavesét a magányos rengetegben vadászó, Dianát szolgáló Hippolütosz-Virbius képe ragadja meg. Virbius, kilépve az időből és térből, : azt a "metafizikai pillanatot" éli, mely az örökléttel egyenlő• Az öröklét pedig nem más, mint a halál. Nemi erdeje "elmult dolgok nélküli ország, a helot-' tak birodalma",. "ahol nem mulik az idő ős nincsenek emlékek." Diana igy szól Virbiushoz: "Hippoltitosz, te az a flu vagy , aki meghalt, hogy engem kövessen, ts most időn kivü.Z élsz. Nincs szükséged em. lékekre. Énvelem a percnek 61 az ember, mint a nyal, a szarvas, mint a farkas." .

Diana szerint ez a boldogság állapota ;, de Virbius, aki nem tudja elfelejteni előző életének emlékeit , fellázad. .

"Azt kérem, hogy éljek, ős nem azt,, 'hogy boldog legyek." Virbius ős Diana ellentéte a következő dialógusok csoportjába utalná ezt a kompoziciót: abba a csoportba, melyben

az emberi és isteni világ ellentéte, az embernek a halhatatlanságról való önkéntes lemondása domborodik ki /Ulisszesz az Isolában/. A pavesei gondolatok át- meg átszövik az egész könyvet, nem lehet tehát az egyes dialógusok közt éles határt huzni, azt feltételezve, hogy azokban a kompoziciókban ; melyekben az etnológia hatása jobban érvényesül, más lenne az iró mondanivalója, mint a többiekben. Ez a megjegyzés . nem jelenti azt, hogy nem értünk egyet a kötetnek azzal a felosztásával, melyet Eugenio Corsini is elfogad, 9 * / csak pontosabbá szeretnénk tenni a megfigyeléseket. Az, hogy a dialógusoknak ebben az első csoportjában nem jelennek meg az istenek, Prazernek a mágiáról szóló tanitását tükrözi. Frazer a frigiai király fiáról, Litüerszészről szóló mitosszal kapcsolatban rengeteg analógiát hoz fel, az ókori és a modern Európa paraszti folklórjából. Az analógiák alapján megállapította, hogy a gabonatábla mellett elhaladó idegenekben a gabonaszellem megtestesitőjét szokás látni, ezért ölte meg őket Litüerszész, s ezért ölték meg őket jelképesen még a XIX. századi Európa sok vidékén is. Amikor Pavese dialógusában /L'ospite/ Litüerszész ezt mondja Heraclesnek: "Nincsenek istenek a mező felett, csak a föld van, az Anya, a Barlang, mely örökké vár s csak a vér áradata alatt tér magához", eszünkbe kell jusson., hogyan határozza meg Frazer e prior tiv ezertartósokat: "Szellemeket ismernek, nem isteneket. Az istenektől eltérően a szellemek hatásköre a . természet bizonyos te-

- a9... rilleteiré koriátozódi :. Nevük köznév, nem c3zemőlynév," 14./ A föld Ilyen md ;il,cu© vonatkozásban szeropel Litüerr

►

ezéa2 szavaiban• Pavese ismét egy mwt:.vumay havzaaz föl az alapul szol. gálá . mi.toazb6l,t azt a.pillanatot .irja meg, melybon Horacles megérkezik Litiierezéez meeejéro, hogy megrllje, LitUerszó©z a primitivnek, a barbársagnak képviselője, annak a gondolatnak, hogy , z emberáldozat., a vér teszi ujra és ujra termékennyé a földet. Neracles olyan amb©ráldozatot akar,, mely egyszer s mindenkorra elég: '!1egöilni utoljára ra valakit, aki e síkon a földet, a fellegeket ;, a nap erejét örökre megtermékenyítessd" A földbe beivódő vér :áll.andóan visszatérő kép a pavesei mUben,, Gondoljunk a Casa in colltnn Corradojának meditc ciói. ra vagy a Lavórare stanca olyan darabjaira, mint a Luna

d'agoeto, ahol a vér a dombon szétfo1y6 holdfénnyel /egy mdsik mitikus jelentést hordozó képpel azonosul/s o

.f;* Görnyedten lép vissza az árnyékba a sziklákra veti magát ajkit harapva,. Alul a föld sötéten fürdik a vérben. A Fuoohtt nevezhetnénk egy etnológiai tanulmány drammatizén&, szemléltetett valtozatdnak igy+. Frazer fagy figyelmet szentel Porapa ttizünnepeinek, különösen bő anyagot mutat be a nyárközépi tüzek leirására és magmagyaráz4sára,

.

Pavese dialóguedban két pásztor « apa és fia • beszól..

- 50 get egy ilyen nyárközcíei tffztinnop éjszakáján. A környezd dombokon 3qb©gw4c a fáklyák, o;mitcat m ind en övbon azórt g,yu3-. tanak mQg * hogy esőért 2sönyörög3onok az iotenekhez /az 00ót

hozó Szt. Iván éji ttfs?.ok vannak a Luna o i fal6 központjában io lh Aa apa elmeséli a szokás történetét: valamikor °abQrt lo á]Ydsztak az ioten®knk, mint pl. Atamanto király f3.nit va gy bfinöoökot, csavargókat, gyQn,;©olaaójU©tct stb. /ahogy

oz a azokáe Prazcar tanueága ozerint meg is volt a koltráknál/. Eugenio

~;

oraini l3. / ezarint fenrdll aayanu * de nem több

mint ow igen alapos gyanu, ho gy a dialógusbon érvónyootil e marxista ozociol.ógia hatása is, amonnyikaen az iotanek az uralkodók mitológiai töknrkép©kc3nt jelennek mo g . SzorintUnts nemcsok a g.yanu áll tonna a mondattuk alapján a bizonyosság erejével könyvelhető el amarxiota condolat j alenlát e , 8 oz m€gondolat n© M . egy olvont, ta Q3ományos, szociológiai szempontból, hanem az aktuális társadalmi mondanivalf3 szempontjából lényeges igazán, l~ am szabad ugyapio szem elől tc3vQeatenúlntc, amit az iró a

k önyvhö z it bovezetójóban mond: számára ami.toez nyelv, Lifajazdsi oszköz, i gy a Puoehi, m i nt oz3mbélum, u gyanazt mondja el, amit a Lavazara stance' orűt®ljvaon társadalmi hancezorol6sü versei, as irő kritikái, cit:ucai vagy 1egroa,licztikusabb prdza ► i alkotásai elmondanak. Lehetetlen Ms. képp órtolmezni az Ap a szavait:

"Látod, az istenek az urak. Olyanok, mint az urak . Láttál mdr alyat * hogy közölök ósottcnk volna meg valakit? Maguk között aogititt egymddt„ Rajtunk víeZont senki sea a©git. LeQyon ogó vagy darUlt ég, mit számit az as

lat enelxne:k.. Moat kigyulludnak at iizek, és azt mondják, ák, hogy esőt hoznak. Mit számit az a2 uraknak? Láttál má r olyat, hogy kijöjjenek a mezőkre?. ..e *Ha egyozer elég volt egy máglya, hogy esőt hazzon, a elég volt megégetni egy vándort, hogy megmentaék a termést, hány uri portát kellene félgyujtan9., hány urat kellene mecgyuj 4aal 3z utcákon és a tereken, mielőtt a világ visszatérne az igazsághoz?" A dialógusok el®á, tehát az etnológia hatáeát követ- ' 1© ntil tükröző csoportjának a pavesei mU szempontjából nagyon

jellemző darabja a Madre. Meleagro élete egy fahasábhoz volt kötve, melyet Altea, az maya, a tűzből rántott ki, mikor fia megszUletott. Ueleagro egy vaddieznóbőr miatt megölte nagybátyját, amiért Altos haragjában tűzbe vetette a fahasábot, hamuvá égetve ezzel fiát is.

.

Ebben a történetben nem nehéz Paliaraerni azt, amit Pa- , vese a homeopatikus rnági:ár4l .Prazernől olvasott /ha elpuszw titunk egy tárgyat, melyet valamiképpen Qcy oze:néllyel aTdCanositunk, elpusztul az i11Qté személy ie/. • De a tUzből kiragadott ás a tűzbe vioszavetett fahasáb klipében összegeződik a ezUlő..gyérmek viszonyról és a sorsszól , mint' eleve-edrehdeitsőgrő], alkotott gondolat is: ,

"Az életetek örökre a fahasábban van - mondja Hermes -, anyátok a tUzből ragadott ki ős ti mér félig meg vagytok égve. És a szenvedély, mely végez veletek ` az is as anydée ?ti más vagytok, ha nem az a huea 4s vóz'e?" AmikorMeleagro megkérdezi, hogy valaki mást árt-e mar az Ő ooroa, Hercmes igy felel;

.

.

52

..

laincienkit, ileieagro, mindenkit' Mindenkit vár egy ha . 141 valakinek a dzeezc53ye Mindenkinek a üuaában de vérében az anya van,". lsile.~ zá laeleagrQtak a dialógue végén eihangzá kérdése: "Mt akkor mié,tt M; tek meg c:,inké.t?. , do Hermeanek a felelete: "Azt kérdezd teiiUk, miért ezi.ilte.k benneteket!" A pmveaei taedólam vitae megnyiivánul.daa ez, állandó kérdéeónek - vale la Pena? meg€ri? - viaozahangozáaa. Ahogy a Puochiban a mit osz a téraadalmi mondanivalót kifejező ezimbblumrná válik, umf a Belva az ixá eznmélyee

x

noreát„ boldogságkeresését mondja el, Ne a tUnik talá3t. kee» káaato4mak afoltevéQ, hogy az Artemis után vágyakozó Endimione azavaival Pave s° még mindig a rekedt hangu nő uténi nodztal,s3iéját mondja el, ha :aeggandol:juk„ hogy ez a rekedt hang már a Lavorare stanoa idején a vágyott, de soha el nem érhető szerelem jelképe ` l ott. Ar.teczis ` egyben a vadat képviseli: "Ezekben a ezemekben .benne van a növényi bogyó de a vadállat, benne van az Uviltée,, a halál, a kegyetlen könyörgés•.. A s imogatáaa az a simogaatáo, anivel az ember a kutyához vagy a fatÖrzshUz ér,"

Az Idegennek Endimiana-Paveaéhéz intózett egérbot: czbólikue j elentcőségU szavaiban v .lá ,os az életrajzi oélxás, arra való utalás, mi maradt meg a rekedt hab u nőből: "Bang. a, mely peltodt, áo anyai, ez minden , amit a vad iotenna adni tud neked." .



.

Az "abszurd Win" érlelődése szempontjából nom ®ihanyagolhe.t5 az Idegen következő tanácsa: litindenkinek megvan a maga Almac Endim3.ono. La a te dined hsngokt61, kidltásokt6l, föl,dtől, ágtői:,, napok... teil. végtelen. Almndd végig bátorsá.,y;gal, nines máo javavuk. A vad mag nyooebg a tied...Zotnn veled. De, emlékezz. nem szabad többet fölóbredned." daezeFoglalve elmandhetjuk, ' hogy az eddig vizsgált dialfigueok /La belva, Z ' oep3,t Q, zl lago, La m.adre. I fu©c%9,/, valamint az 17rrmo.lupo, k9i].öA ceoportrat alkotnak a könyvben, amecn► ibon az etnológia tudományának, kü3.önöoon F*az4rnek hatását tiikrdzik, de kifejezik az iró oajátoo társadalmi .

mondanivalőját 6s személ.ytie problémáit 3e 4 A Lago kivéte., áóvel. az istenek ugy jelennek meg, ha megjelennek, mint az ósi b3bQnwiL-nak, a ki,engosztei3dós mágikus ritusdnak kápvi.

sel,cii. A mult dröko6g6bá1 inkább a Frazer által felfedezett mágikus szemléletet veszik át, mintsem a vallási szemléletet. A szőban fore mesterségek is az elsó primitiv emberi továkony®őgakhez tartcrartak, mint a vadászat ./I1 lace, La madro/. Az istenek ábrázoldsában érvényesül a marxista tipuau szociológia hatása is. amect nyibon az uralkodók mitológiai tükörképeként ozeropin:ek /I fuoczhi/,

.

Frazer hatásáról még annyit, hogy ez Favesénél nemcsak egyes gondolatok átvételében nyilvánult meg. Frazer egész rendszere, tudniillik az, hogy a primitiv társadalmak. az ókori kulturák hiedelmei ős a módern Európa paraszti folklórja ugyanabban a világképben gybkereznek, de igy egyeé. get alkotnak , a az emberi gondolkodás egy bizonyos szintjét .

.*54

~

icépviaelik„ mélységesen megfelelt elelt Pavese belső hajlamaiauk, életutjának, aztixrtanasának, a paraszti v ilág„ a Langhe dombjai iránti veleszületett vonzódtleának, kulturális tá

~

jékdzbddadriak. Ezek szerint kell megitólni klasszicizmusát, az amerik ai irodalomban

ábrtizo3.t Middle 7est ó a

a paraszt-

világ, valam int Pie.mont ,tAa af iránti együttes vonzódda ~.~ t, ® e vonzalom eredményeit; a klasszikus s egyben paraszti leve.. g8t árasztódieláguoakat , a paraszti-mágikus világból oly .

sokat mentő Paesi tuQit, vagy a varoni civilizáció környeeeté ben játszódó regényeit. '

A dial©gusok kt3vetkező, világosan elkUlbnUlő ccoportje az egósz pe,veoei mü szempontjából fontos jelentóst hordoz; a káosz és $: törvény, a formátlanság áa a forma világa közti ellentétet. Ezek az istenekről ®zó1ó $itoazok. Ide tartoZnak: Le cavalle, I ciechi, Zta. nubs, La chimera,. Zl fiore, La vigsaa e Gli argonauti,. Il tore, La rupe e Schisnae 3'onda,; In famiglia,

.

A két világ ellentét ének problómája a n-rade fogalmán alapul .. Ez a ftasalvsn szorosan hozzátartozik a mitaaz eddig v9.zagélt drtelmozéséhem, s az trá mUveinek egyik pálusát jelenti, ahogy erre maga is felhivja a figyelmet.



.

"A vad -- irj a - az, .amik a dolgok voltak, mint nem emberiek /inquanto inumane/". cr...a Paesi tuoi 68 a Dialagbí a vad vidék éo a t tanizmus iránti ©ővárgásbál eredtek" írja, majd igy boncolgatja tovább ezt a problémát: "A huszadik század egész raílvé+szete a"vad"-on alapszik. Eiőször, mint tótttr: D'Annunzio" otb/, majd

55

4.

m i n t forma /Joyce, PicE use stbr'. Le opar di fiatalkori kiill:6i i3luzidival ezt a "vadp-at, flint pszichológiai formát e6varogta. Anderson, a maga módján, a ac3zép,• Nyugat életének természeéeoQégében érintette. M indenben, ami olvasmányaidban tertnókenyalt6en hatott rád, , volt ebb61 valami /Nietzache a maga Dionizoszával/. "12 / M tindanivalój ának fe j lő3és3. irányát, még mindi ; a "vad ".dal kapcsolatban igy adja: meg Paveoes "Az etnológia Selfedezéeóvel eljutotta e,ddig, hagy eat' s"vada-at történetivé alakited. Az elvv" kdngvek vdrpsfalu ellentéte az utolsó könyv tWni,..olimpoezi °lientét-párjává vált . Te a vidóket, w titánit - vagyis a vadat w sóvárgod, do a Bertok, flavldk 'buon sens4' -V t r mértékét, világoa intelligenciáját értékeled. A vad ugy érdnkel téged, m int mi.szt6rium ; nem mint történelmi brutalitda ',""/ • ►

Végül idézzUk ugyanisbb6l a naplóréozl.etb61 a l.cgfantcisabb mondatot, moly a "vadn és az "olimposzi" ellentétének Celoldáw6t, a pavosei mü cecdépon•éja fejezi k it

"...A vadat, a titánit, a brutal,iot, a reakcióst, tulhaladja a polgQr, az vliropo®zi, u progreasziv. Pl . Pa©si tL1o#., íDíal©ghi, Comp3gno. : Te a zűrzavar iairnsdval a rendet diosSited." A

falu+város, titáni - olimposzi, wür2evar-►rend s2.avalt-

kal fedett ellentétpár tókarja PageQénak a dekadens és progret36ziv ktiztx konfliktusát , a paeeziv ezem16l6déo 6s az aktiv .

élet ki5zti, ingadozáo t* mely politikai értelemben abban a ,

kérdáoben merül ki, hogy órdem©e•e résztvenní a rendezett táraadaiexaért vivott harcban. A fenti naplóréezlatb6l, a

-5 6Oompajno konmunit)ta h5tAnek * Pablonak * mint az órtelen * a mőrtft * a világos /tell/gm:la kópviselőjóno4 időz6adb61 az darn ki * boy Pavesóbon a vaddal szambeállitett olimposzi világ * a Rend, nem más * mint a kommunizmus. A Ain1&"'"'"0 .""a. Obb3/1

mdsodik csoportjában vacyunk

a klasszikus vii ág icasi felfadezősőnek tenui. Ebb_n a tekintetben Pavef3e kultarájának fontoa Ut=etevCje W, Otto: "Die G.-/ttor Griaehenlands" /Bonn * 1929/ c. milvo, n= meas. hettints el szótlanul Rarónyi Ralroly 6e Paula Philipoon nave =nett * bár killUntisen Kerőnyi hatdsának megitőlásónál tosnak kell lennUnk. Kerőnyi munkái kUzill "A nap leányai" emlithető meg * mert a Streghe Circe cc az Arganauti tlededja kapesolatba hozhatők a magyar tudósnak a nzlp mágikus meditorrán lányairől szólő tanulmányával. Biz o kőt utóbbi kutató jelentőske semi esetre nem na3y a Dialeghi szempontjából * fel kell hivni arra a figyalmet * boy ók dolgortdk ki a mitoszróiA világ OrOkra árványes megiamerdsáről szóló alméletet. A mitosz szorin. tük nines alávetve az id5 pusztitő hatásának * inert olyan idan kivUli. intuició, melyet nem lehet ugy megitőlni * mint egy tulhaladott szellemi állapot kifejezőjótl. 3z Q condolat feltótlentil hatott Pavese mitoez-elm4letőre * mert mint láttuk * Pavese a mitoszt helyenként megiamcrési forma. nak is tartja * nemosak nyelvnek, Philippson "Thesealische MytholoGie" c. kUnyvőhez ka p . osolható a Cavalle * Rupo ős a Nube /az legion° tipikusan teeezdliai legendájdt feldolgozó dialógus/, Mindhdrom a

tl.tdni 8e az olimpoezi vildg ezembeallit áGn alapozik. ii#ilippeo:~~. ~~ef3 iodt`As Tel~gt,7 3~,~1 j ár~tZ Q2fi3 ~.sJ tanulmányához y~ ~ tL ~C3 } ,, $ ~i t Ezekben l ~ 4iYei.a©Nel~ azt a kVdvonV GU Lö347,GJ zedStó 0;2 ♦UV~SiiSM~d. gondolatát .fig,yelhel;j ük m o o , hogy a úAoazbdl, az emberi vildgba való átmenetet a ritaUo fejezi ki, mely nem ads ; ; •

mint racionalitás 6s rands tlindeniitt, hol Pdredteágot áö szavakat pazarolnak, egy ritmus, rend,i pf hen,.éa születik." Pavoee az istenek világát, mint az ö rö k jelent jellemzi, melyet az örök mosoly különböztet meg az emberek vi1dgt~t61. Ez agondolat caegtalri],hat6 a Fiore ős Stroghe c. .

dl.si6guookb3n: "Ul.issze®2 nem tudta moh, mi az istenek mosolya, a mi mosolyunk, kik iott!erj ük a ooroot... t.rEatt minden dolgot, kivőve az iatnnek snonolyái, ri .

Az isteni ős az emberi világ közti ilyen kti3.i3rabságt6tel vezet át a dialógusok harmadik c3oportjához, melyek az emberekből sacílnak. A moso].lyol oil®rat6tben az emberek-

re az ag3odalom jellemző. Ez az egzisztencialista 6rtelem• ben vett aggodalom a bald]. Qlkerilthetetlena6gób£al, saját

sorsa kif Urk6ezhetet3.enaág6bdi ozár? ► azik, a megint csak a káta6zböesQV, paveoei taadéum vitae mc3n„vi1atkozaoa # “Idoo vagyok olyan ember, mint a ttUbiek, barfitom. En gem e1it61t a eore...tdindaa dolog, amit ceinacak, sore." Od.ipuzznak ezekkel a szavaival kezdődik a ;trada kompozieiú. nLa c3re8 vagytok, OdipuLiz, & neya lSfi;tsam márt,: csak sor©etckAt. ".. felel a Roldu®. A diológus a rómEilettel a asm•

fe.

56

16/t corn miozt6riumét fejezi ki t at n kenertiseilet, hov tatiak filmatlan hatalom kormányozza 61.A1inttot„ előro határozva mindent, am/ tUrténni fo7, volUnk. nA legaljaoabb do leggY6r6bb ember azeretnék lenni, noakhocy amit tettem, én akartam Volna.Xli már még Odipuez, mi mils vagyunk mi mindannylano'ha a vdred legtitkooabb akaratdig 16tezott mAr minden, mielat mogezü1ettd1 volna, do minden ki volt mondva?" Igy lázad ddipues a ozabadeág6rt, a sore alien, mely mitikuo determindció. De ez a dialógus a megbékélénnek és reménynok is hirnaket "tlted mégis mindenkinek az 6letét; voltál fiatal és láttad a vildgot, nevettél, jitesotta tic beszéltél, nem bdloseoo6g nélkül; élvested a dolgokatoz ébren. létet, a pihenóst, do jártad az utakat...Nagy az net, Odipuez." mondja a koldus.

"Nem tudod oohs, hogy amit tettól, akartad-e...De biz. too, a szabad utban van valami embori, valami egyedül emberi." nzek ddipusz ozavai,

fonton felfigyelni rájuk. Je. iontik a eons elutanitdoult, annak el nom fogadásit, hogy az 3

tUrténjék veltink, ami egyszer mdr raegtbrAnt • Az Ioola Ulisozeszo majd ebben az órtelemben utasitja ol a halliyatatlanotigo%,mely egy core, egy horizont elfogadána, a pillanat di6e, Ulisozenz ember, aki esivében hordja a oajdt ozigetót. Junior azt az ördmet, h0y novat adjon a dolgokhogy mindig valami ujat fedezzen fol. Vaayis, hoar a dolgok v,ratlanul tOrténjenok vele.

"Egy nap nea voltunk * Udipuaz - mond jn a trdlduo mag mindig aStradában -, tehát a©ziv vdgya:i. :4 s, avór is, az ébrenlétek io a aemmibnl merültek fbl+" 2zt aoa=it érintette az "incanaolabile", a "vigaSztalhatatlaxap Orf©unz, aki a iiadeozba leezállva oajnt határait, oajrÍt sweat * Qaját misztőriűmát találta meg,, Hem Exridioo azerelmót alrarta

vicc zaF.~ ozni s

fifty multat kerestem, amit auridiee nem tudr ..12agamat kerestem. Az amber nen keres máot, mint ezt." lgy tér vissza az eredethez, a gyersnekkorhea, a primi. tivhez, a aztilófOld dombjai t'rizé a Luna o i faló hőoe i.e. A rivisozatérés3 o indig 1e0z4l1áot jelent, a gyermekkor .mitoe2aihoa, az sbes,olutum,. a halottat birodal,rnfhoz való meg..

tórést" mondtuk a fejezet elején óppen az idézett x`eaóAyryal kapeoolatbao. A napló sot részénél, o bármelyik r©gánynól sokkal inkább vall.cmdo, azomólyee oognyilattozráe, amit PavesQfterf©urnz mend, az e1éz3 gondolatot igy fejtve kis

.

"szükaógeo, hogy egyszer mindenki 1Qe z€Illj 4n a mega infornQjába. Az én eorecam orgiája a HadeazbQn ért vóSet, ugy, bogy a =cam módján énekeltem az blatot é© a halált. Majdnem el voltam veszve 6o óneko7,tem. Meg. értve mogtalbltom magamat." ,

3z egyben ara poetica is , tegyük hozza: dantei orra .

poetica. Onmaá.nak folytonos kereoóve közben igy ozállt le Paves© a maga fnfernojríba, hoa megértve magát megtalalja a ,

Ssi3ltéaget advmánydt. A kiadeIIzbe való lmWalbv taonekUlós, hanem o megórtó9, abarátaf}g, a szerelem lehotéoógónek tereeóaQ ©ajót mit©©zának "fónyrohozdmában"..

..

60

.

A Due, Ucmini, Llist©ro, IDiluvio, Tauaa dQ Dei a.: kom-

poziciók hordozzák a díale5gu©ok o harmadik, as emberekről . szóló csoportjának a az ogó®z könyvnek igazi drtolm6t. Az Ucxaini, Misters do Diluvio azt a herodotoozb támd.t dolgoz-

zák föl, hooy az istenek irigyek az emberekre, mert tohe- . tú tleú tatiűi a halandók bol.degsAgeAnzak, ha cc r,tk maguk i© nem válnak aabflrekká s neetvdr, tosatv6r, meg akarod drte4i, hogy a vil6g, ha naa ia l:eteni,. dppe3n azdrt, mindig uj do mindig gazdag annak, aki a liegyr81 száll le? Az embernek a zava, aki tua szenvedni, fáradozik da , birtokba veszi a földet, ceadákat. tdr 1e3: az előtt, aki hallgatja ukot..• Siegdny Fárgek, de köztük minden váratlan do minden f elfedezda, ... Oeak ,kbztük án óstük dive érezhető mog a vil izö+ 0 Vanden, amit érintenek, idavá vil3k.. Coole3kvdood wink. le valami...Van ea V6rakozáooA d o re3m6nnyd. A haláluk i4 módjuk; hocy amegnovezzák magukat, a dolgokat do bennünket, mely gsazdagit ja az dl.etot.., llíndentitt f &nol f6rndtodgot do ozavakat hintenek„ ; ritmus, , drte?lE3m, piheII60 ezUlatik." Tehát a kezdotek titatnikuo- kaotikus világával Qzomben az emberek k6ERvioolik a rendet, a harrneSniát do a bdkdt. Az ember dlete nem a semmiben vágzádik, hanem egy teljesen földi drtelemben vett halb;atatlanoágban, A ezó, mely nevet ad a doZgoknats, rendet teremt a .káoozbe,n. Az irracionAlio 016b6l e18hivja a költdozet halhatatlan harmóniáját, ss igy agy sajátos halhatatlansadg blatoQl,tdbrm.

,

Ebben a gondolatban kell látnunk a könyv drtelm6t , akkor is, ha Pavoae-Orfouaz önmaga folytono© keroedo6ben sokszor

m• 61 -

ol to tőved az irraeiondlioban, O eluralkodik rnjta a taedium vitae. S Open e dialóGuookban kell ldtnunk az drett ős tudatos klaeozioizmuot, mely abban is meanyilatkozik, how Paw= banal& a ioGUndllőbb, mart fUrszetlen az etnológiai forrdookkal osenben, o bennUk a leakOzvetlenebb a kap000latamagdval az antik vildagal, kUlUntieen Hosdroozazal e

-62Jegyzetek . /II. fejezethez/ la Id. Cesare Paveee: La letteratura americana e altri saggi /Sinaudi. Torino. 1962/. olaszulp 299 Q.

2./ Furio Jesit "Cesare Pveo 1 mito e la aoienza del mitoe /Sigma. dicembro 1964. numero 3- 4/ 3*/ La lett. am.. Olaszul, 299 o. 4*/ Frazer:41 Aranydg, Gondolat. 1965.16 o. 5./ 0* Paveoe; Ii mestiere cli vivere /Diario 1935-50/, Manual.. 1962. p. 168. /24. febr. 1940./. olaozul 6./ La lett. am. 3 4i6 o.

7./ Dario, p. 128* /8* nov. 1938*/* olaozul 8*/ Diario. p. 318. /48. UO0190.4, olaezul 9*/ Eugenio Corsini: eOrfso eenza 2uridicee. Sigma. 1964, numero 34* 10./ Frazer , i* m* A Litilerszdsz monddről Id. Frazer: i. m. 251. o. 111/ B. Coroini. i. m*

12./ Mario

317 a_

/10

luglio

194,7/

13./ Diarido 317 0. Mecjegyz6os A Pavese mtiveiből v. mAo szerzőktől vett időzoteket itt iQ, mint a többi fejezetben, osjdt fordit600mban közlöm. A Dialoshio.ból vett 2.46zetek eredetij6t id, Cesare Paveoet Diologbi con Loil * Sinaudi. 1965.

-6,3«

►

II/. fej ezet

l:./ Pave se, :a lirikus

.

Lavorare stanca Vint röviden utaltunk rd , Psavoas3 már a D'Azeglioban .

ezdleo körii kulturális tevékenységet folytatott, e eljegyezte magot a k€31tészettlel. Első nagy versa, aMar3. del Sudat ; a gimnáziumi é3 egyetemi évek hoaszu eln"káass,it8 munkája előzi meg. Jelenleg az Ei>aaudi kiadó birtokában vannak Pavese hátrahagyott feljegyzései, közta egy 1922-től 1931-* ig terjedő .füzet, mely tartalmazza .iifjukori prébálkotáaa3i.t: vázlatokat, forditd► sakat, vers- és elbeexél,aatöredékekot. intminden keltő, 8 is .az iskolai auktorok utdnzáoával kezdte, s csak fokozat óean alakított kg ind11ő kulturd.

lie tájdkoz6d +ot, Mielőtt felfedezte volna Whitmant, majd Amerikát, ennek .a tájékozódásnak irányát Gozzano költdazet© Jelzi. Nemcsak korai versei, jegyzetei vagy levelei mutat. j6k , mennyire pslduképének tekintette Gozzanot: érettkorá,

nak több alk©tdaa is visszhangozza kedvelt költőjének néhány motivumát, metrikában , témában egyaránt, Igy Paves° , aki .

.

az uj t6 vértezetében lap porondra, e látszólag minden hazel előzmény nólkiil indul, ,,,égsom szakit ja meg az olasz irodalom folytonosságát •



.

Példakép?en magára a sari del ;pudra hivatkozunlz, ah ol Gozzano hatását lehet felfedezni nemcsak néhány egzotikus képben, de magában a visszatérés motivumában is. A ten ©-

rekről hazatárd3, hallgatag nagybdcai Gozzano egyik voraánek /La vin del ritugio - A at®nokülód utj a/ hőaőt juttatja osz€inkbe, aki aKrim távoli ©ztyeppdit járta meg mint katona.. Ettől eltekintve a M arf del Slid teljesen ujazerü aikv-• té:s, molyról j oagal j el.entette ki maga pavarae,: hoGy sikerölt bonne wv avclvvbva.4a CG L g : s 4 o4aLY költői Bi®gyomdnáyaA szeme benállb, saaj dt oo„ egyéni törekvőseit. Tlik voltak ezek a törekvősek? Faint maga Paveso a "lföltt3

mestaroóge o. irdcdban kítojti, 'ezek.bon az években a"kblte.. any-elbeaz61d©" /poesia- ►rgoconto/ idedlja lebegett szeme előtt. Róazben polemikusan szembefordulva az uralkodő olasz költői hmgynmdnnyal, a dsgdlyoa D'Annunz3,o-vonallal, rdezben s4 dt elbeazólői ha j lsmtdnak engedve, olyan kelta . nyelv kid.oigc»m36t . t ti9ztQ ki cól.ul, moly lemond a hag,yQmányQO órtelembon vett képeezertisógről. .Olyan nyelvet akart toramtoni, mely mc;gei6gaziit a puszta megnevezáooQl, dolgok, oaem6w nyek, gesztusok leirdadva.i., 9 elvet minden tótelesw6G ot t cőlzat oesdgot : "Yzl óc~er~ 1ónyeges jelenségek lónyeci ki.Foj Qzvsát Isivdnts mvg s de nem a azoka7ooa introopektiv áitaldnooS.tőet, melyet az a cólzatos l tohdt könpvzyalv fejez ki, mely rrlc®dn tdmaezkodik a lónycgi. re.a

Igyekezett a verset és az Qlbeszólőst öaszeolvaoztani, ugy .hogy egy azemól:y hangulatait. vizidit, gondolatait „eol Q el,, ldnyeges mozdulataiban, a tfrgyakkd2 val6 L is ~p..

~ m

ceolatdban mutatva meg. Ezdltai oi.yr±,n objoktiv lirdt akart teremteni,, melyben a hangsuly az elbes2ólóeen v an:

-650. "Közben egyre jobban megfogalmazódott bennem egyfajta költomény-elbeozélés (Ave, melyet ko3detben alto tud.. tam a kis poéma hoeMetto/ mUfajdtól megkillönböztetni."

A eltö1t6 meotersé36 0.bon jogGal hivta fel a fi3yelmet a 13=1 del Sud fontoeságira Ebben a veroben megtaltilbató költőszotének minden fontouabb motivuma, olyan motivumok, melyek prózdjában is feltUnnek, sat legutolsé regényánok

ia alapjdt képeziks a dombok, a Langhe, a vdrou, a falu, e gyormelv. do főrfikor, a vad és a primitiv mitosza s végUl a saUl62Uldre való visszatéréo: Bátyám beozált aznap cote. Kérdezte, felmegyek-e vele: derUs éjszakákon látni a osuosra a torinoi vildgit6torony tdvoli fényét. "Te ki Ott laksz Torinoban..." mondta - "de igazad van. Az ember hazdjátél tdvol él, pénzt keree, e ha hazatér, ahem,' 6n, negyvenéveeen, =laden megváltezik, de Lanr,he nem tUnik ol." Uj ebben a versben a köznapi, beozélt nyelv használata, mely képes a központba helyezett személy felidőzése mellett, egy mitosz, egy mitikus létezéo kifejezésévd, mogjolenitéoóvé válni: Csak egy dlom nem hagyja nyugton várét: fUt6 volt épp egy holland haléozhajón„ s találkozott a Cattal o látta, hogy rUppennek a fényen oulyos szigonyok, hogy menekülnek a bálnák vér éo tajtók között, coapkodva farkukkal a lándzsa ellen. EzAneoéli néha. S ha azt mondom neki, hogy 6 a ozerenosések közt van, mert ldtta .

w6 6

..

a föld legsszel'A) szigetein a hajnalt, arc-4e az emlők mosolya surran őt, a azt feleli, felkelt a nap, éc vén volt számukra a nappal. De uj maginak a nagybácsinak mitikus hra],lgatagsága, mely egyben meghirdeti a költő későbbi hőseit: a Lavorare stance mag wnyaa s do egyben népi Z'iguTat, vagy az uEtolsá re;

gény szintén népi t€azoreplőjét. A nagybácsi "tájszólást használ, iasenat„ amely /hsasonlóan e domb köveihez, annyira ér des,/ hogy a kfilt3nbi3rző nyelvek o az úoeánok/ busz év alatt sem koptstt;`k v1.e t,áegnóai,itl, de a magdny igy eem oldódik fel körülötte, f3kár a`tl3bbf, nőgyü].ölő Paveoe•hae körti]. eets. Hallgatagságában inkább a tazmőaz©thez van közel, a dombokkal, a tengerrel azonosul, mintsem az emberi világgal. Ée végül uj nemcsak az elbeszélésnek a vers számára való felhasználása, de a versben megvaláni,tott ritmika is amit a maga helyén fogunk elemezni, A végleges, - 1940-es Lavorare stancában is v9.ligaraan olkil7.dnülAak az ©le8, 1936-os kiadás veroef. /Antenati, Peee$agiv I., Gente apeesata, 11 di o-caprone, P. II., P. III., Incoatro,, Nsni€a di solitud9.ne, Agonia, Pension di Deola, Due nigaretta, I3 tempo paeva„ Gente oho non capiece. Casa in coetruzioaae, C1tt á in campagna, Dirsoiplin:a,, P.V. w Pgternlt a,, Crepuecolo del eebbiat ari, Lavorare stanca, P. IV., Funato;ri di carts, Una generazione, Rivolta, Loüna verde stb/. .

Ezekre jellemzők elsősorban a "Költő mestertségbn-ben kifejtett elvek. Legtöbbj4,ik valóban egyfajta "költeaán,y-elboezélóea,. egy szituáeió, egy jelenet, e gy emberi figura, egy antropomorf tónnye.l eaegvilág.i.tott táj bemutatása, elmecőlésa.

..

67

'..

E versek ut j dt3nsdg,a elsősorban noni formai.. Az "Aretu©a" folyóirat egyik ktSrkérdanére adott vdlaszában pavQee a Lavorare stancát t art j o legjobban a i keriiit mtiv 6nek, mely gitaemasában is tudna tanuskodni egész müvészet6nek jellegé.. ről: pAzQkbon az időkben, amikor az olasz próza 'nxaa;ival való firadt boezdlgetó® valt„ . ée a költószot ezenvedésteli o®end',, in prózában 6o versben parasztokkal, munkósokka7,, ku ' bitsueokkal, bebbrtUmzdttekisei, alunakd/ + nőkkel, aaui~ancok ~s~l vitat koztam." irj€a bialezkón. l• -

Ezzel a versek tematikája is g3eszafp3lalluató: Ebből a icorezakb6l aldsri del Sud, az Antegati, Dgci» ca► pr one, Pa®®aggio I. és PaOSagg;io II* stb* a gyermekkor, a t,anghe világdt idézik* Tehát kbzpont3, figuráik, akiknek helyébe kógzeli mag$t a ICtiltS, boa elmondhassa gondolataikat 60 a esjdt vizi.ájdt, paraL'aztok, Ennek a mitikusan léttatett vildgnak legfontosabb alkotóelemei a dambek, a Qzőlők # a fad,, mit az izzadtság, a vér ős a azexuclitéis Olt meg emberi tartalommal: t A vidék Ibid misztériumok hazája tt ide ,. a gyermeknek, Isi nyáron Vitt idézi á Dio-aaprone a vakációra hazatérő gyermek *» Paveae bexywmasait. A



.

Mania di solitudine, Crepuscolo dei sabbiatori stb

Torino versei.. Kbzponti figuráik tehát mdnkáeok /Disciplina/ kubikusok /Crepuacolo dei eabbiatori/, utcai árusok /Citth !.n oempagne/,, bebbrtbnzöttek /L'ag n a verde/ és utcalányok /Pensieri di Deola/.

.

"Ezek az emberek tetszettek nekem ó3 még tetszenek ma i6" - vallja 1946 ban io Pavac3©. bon a vonatkozfaoban nomc;.ok politikai dlláofog1a16ot, de u3 iulturdlio t6Y`jéko+r ►

-

aóddot i® jeizett a Lavörare atones, a nép foafed42éo6b®n,. a appal való azanoa'uldsbasa /e nem a néphez vaici 3eezdl3lds bans ._hogy Pt fasiszta propae9asÁd á f o{;jalm%i$GVtr lr/ ! .tGga.1dbG) tiz évv,:1 megelőzte az ()lam irodalmat, o igy a naorealiz

-

~

muo egyik ela6 a2kotdna lett, =yen ennek az oloci Lav.oraro otmncátaata Torino3a7 a Conte cho non capiocxd versben szereplő parasztldny* i3.yoxnok ldt3a: "Any3dnak virosa egy falak közé basdrt udwarn* Cella naponta utazik a falu óQ vdros közc3tt , igy nem tartözik. e©hAVd* Any3éhaz hasonlóan,rr , „ ki Met kwzdlun

-

zad} mart harminc éve minden este a Met kaszálja", , ezaratno ő is •



.

maradni a mezőkön, de ugy mint a Iegmacr' ny©aabbak, edt a li.gotekbcn.. És vdrni az estét és elteri,tl.ni a Men,; sőt aSárban; e nem menni, a v€roeba oohs többet * Nem co8.nalrti semmit, mert 'nigca asairmi,, ami érne vaZakinek valamit* ~

A Gitt in campagn.n téiad3a himor16. As apa , aki, a lu» ga4ban iszik, a vdreaba 3dr eladni a®o61ót,. aig az unatkozd .

gyerek arra gondol a hőségtől fl$QnvQdve, hogy "a vdroabae dologtalanul hüettlnflk ©z emberek, /megvoozik a ezsil4it, f vl-» dol, czzdk nagy i pai.ncékben o 6o mmggazdagvdnak"0 ~-~~

Az Atlantic Clilbap a dombok közt elauhan6 autók, a benzin áo a zöld illatdnak kovcroddso 3 olkópozi a falu ó® tdros tal6lizozdfldt Pitt az oloj ozaúa a fdk r, a dohdnq óo

a bor illatával kaveredl.k"/, a Crepusoolo del oabbiatnri.• ban pedig a parthoz ütődő homokezál.lit6 bárkdk. A költő a kubikurokka,l is azox ►osulni tud, de az ő fáradtságuk dbrd.+ zoldoába is a maga világát oiirl,ti s Messzebb a folyón ooi 11ognak iprino fém jei Két vagy három kubikos a hajóorrban lámpát gyu j t bt t, de a folyó puszta Oarad. A nap fdiradtsága felszivja őket„ lábaik mintha töröttek lennének. Van aki csak arra wir e hogy kikkeeég a hadát és Aura hulljon, © álakban egyen, akár álmodva is„ De van aki ujra látja azokat a testeket a napon, ía leez méa ereje a tdnyek Glatt a várecba menni, hogy kara©son valakit a hullimzó tömogben. .

.

PavQaa számtalan h&c ugyanezt a kal-andot iamétlit megérkezik valahonnan, faluról, szólók, dombok köztii, s el- ► vegyül a tömegben„ a városban, hogy keressen valakit vagy valamit, A kötet oimad© versé nek, a Lavorare stanodnak, témája io a kdozSldm /abogy a keltő reeár0:630i is állandóan kószálnak, dombok i.özt, folyók partján, tarekQn/. A terek i#resek, növényeik, ellentétben a mezők növényeivel,, haszontalanok„ e jellemző„ hogy a magányos amber kb2öttfiic bolyong. VQgóri,, hogy egyedül legyiink, egyre a oak egyadúl3' Ha msqunkbmn bolyongunc, az utcák €a a terek tlreeek. 1M eg kQllane állit and egy nőt, e$6ln:i hozzá, s rávenni, maradjon itt. ADiacipl.ina a városnak ugyanezt az orcát mutatja, meg-• ragadva egy jelképes ha ngulat ot , az ébredd a, a munkábaindulá.s pillanntát. A magány szimbóluma itt az dj ozaka, az életé, a kdzt3se6g6 periig a neppal, a munka« Reggel a munkába inda.

+. 70

..

lókban magunkra iGmerünk, sőt munkáinkba meráive elfelejtjük as ájszakdt, a mag$ryyt, sőt mosolygunk is néha. De ez csak önámitásx °a vdrou megengedi, hogy fejfinket fb► leme3ljük, jól tudja r lehajtjuk utdna," A torinoi vermekből nem hilinyoAnnu a :.? z :dáÁ sem. As Una genarazion.e a kezdeti torinoi antifasizmus ldkeit idézi, a Ler3na verde éu a Pumatori di carte a herminces 6vek munkáavilágának olyan tipu.3ait mutatják be, akik tudtak nemet mondani' e; 3 moajdrtAk a rendszer börtöneit. A torinoi versekben láthdjuk a József Attilai költői

pro. am tnegval.6eitáedt t eng®m sejdit a munkás teste két merev mozdulat között; rdm vdr a mozi előtt este suhanc. a rosszul öltözött. Az aroseaul aitözött euhano, az 8"ba,st®,rdo", áki a lelenc J6zcef Attila is lehetett, Pavcso recFnyeinek i no. trelx.dinak egyik lőxőoe ,, de jelen van a LavQrare stanoSban is. .

Et tudja, 8vett.4 az a stahaaa.C? Egy aszott munkds azt matxdja, igaz,, az ember gerince is megroppan .0 munkában, de enni eszik az ember. 56t dohányzik is, 0•40e0ow••4its*

#t. 0

94•t t M

t ,} .. t

t

• •s

i

. t♦ . ! i i . M! •

t

#*R

fi

.

r i► * 'R• A

a fald mindent magdba vesz. Ki tudja, nc.vm végzi- e az a auhano is egy árokban, éhen halva? Mindenki erre gondol, mint tehetetlen nyelj. munkára várva, . s ! m t M fM 11 i! i i 1f t•• tt t N * i! t '

A Pumatori di carte ezereplój ®nek rajzóbbl, nem hiány.,

zlk az a foat ől v onda * moly me3t aldlhat ó a kötet többi rdjdnak, allari, del 6ud na;ybdcca3>.janak v. aPaesaGgio

l~

remotdj dnek raj zdban. Elvitt, hogy halljam a ba,ncld idt. Eavezdj ába vette a klavinót ot , pokoli

sarmkba

Ult. _ kezdődött' . • • • . • • a s • • ♦ • . i • • • a • rr ♦ 1 .. • . • Ip • • •i.••M••. 1 ii+•w *00000.0 •••*554•11 i A •*!* 6e a klarinót vonaglik * m©gtörvo a többi zajt * hulldsazlk . aokog, mint egy ar gdnyoe lőlek a ailket csöndben. :



.

.

A vers *ze.rep3.áje azok kOzül va3,f, akik a hdbQru utdni óraodgban nóttek fal. is £alu2°ől keriű.t Topinobe,: is Torinoba Ott, mvgólhetóet keresve; 6a i.gazadata2anedgot ta3dlt ,l► Llegtanul.ta ► , hazy mosoly nAlitfil dolgozzon a gydrakban

~

4•40.0040.6s

i

y. d • •, • • • i . • . • • . • • • • + ,

i

•* 3 k• -

i

uffy fogadt 4 el a munl';dt ,* . mint kpaány emberi sorsot. , • . • . • • . . . •.. i . . . .

9

Aháttórboa megjelenik az elvtdreak vfiAca, as emberi ozolidarit&onrak az alógkörv* amit Bavesa ie a munkd . aQk

sorokban tilkrt3adik az a felismerős * hogy az ember egyőni aarQa elvdlaszthatatlmn a közbaoóg soredtál, az eill;aldban vett emberi sore a politik á-

ki~ z€i ~:t k.esoaett á3 taldlt meg. l;

t ól t MAatal.rál.a az elvtdroakA. Minden hdx cealddjaikal ' volt tole« Bekeritettók az agn:axs vdrost. Befedt6k Qgénzen a vildg arca. Annyi k; tebgbeesóat óreztek ma ;ukbasc, hpjy lr5y6zn6k a vildzot. J. • i • • • •••••0•0 • r • • • •• ...................... ....................Egyszerre • NlS1 diL 4ot t * hem? nem a sore volt * ha szenvedett a vildg N . .

'

-

Q~y

a ~d

~J~

+~ y~

ha. rátkalrat ezagsatatt a nrnfónys az ember volt a bfin:de. Lor;3ldbb ki tudadiak vonulni, hogy ozabadon óhazziiak, e nemet mondjunk' egy C1ctAQk, mely elfogyasztja azJzear.:lnot, kcayolmot, a 6001,ddot, a darabka Viiúet, 0 mQgbflin©ool minket.

.

A Legna verde egyesiti a hagyomdnyoo paveoei tc;mt ; F3 fOldek óe dombok áti7aimbol,ikdjdt g a mBAnkdom zgalED.i A vero azerepldje, akdr Dertd; a it®e6bbi Poe©i tuoi h6ae f bi3rtc3nb6l: ezabadul, e vi.d6kra megy dolgozni.. tl mezdi:ar6l órkoz6 ez61 T€ópe kF3ti deem a kőt vild;ot, caag&ba oüritvv a möGOtt űk 26v6 ooioo4zat t .



.

Az ergo ember dombokat lit a ©ötátbon. Amíg ezek a 'dombok fUldből leezno , a prraaztoknak kapódni kell álcet ,

~ ~ ~ ~. ~

.•

~ ~ ;

FM

~

r

• • • A • ! • i • .4 , •, . • • fr • •

...

.

.

Az el.vtdro2k nem a dombok kOat 61wvic r a vdrasbri szillettek, ahol a helyett kbvezot van. Ma ózt elfelejti 6 f.a. De 201d i.i7.ata, mely cióri a vdr©ot, nem oz63 a paracwtvkról;. H000zu oi,mozat& az, leaoulsj aa ozemaket, hoa o7 41vtd3C'emkra gondoljon az ember s kik foaed;ban vannak, hose fot;ol,;bar ► vd,rak©znatc. .

Az ela5 Lavorara otaacát ezek a verQVk ttgror;dzzdk be, a annak Pavca6noIc tollra vallanak, a lci it6rnbb belópott a .

Kommunista Pdrtba ; ameg9,rta az Urai vA pzbmdre mdo kommunin.. ta eltcUtol4zetteóei irA®oiskcel egyUtt a "3es7,6l0et6n az Q3vtdroasa:." okra! diald;.;u~ a#t. Paveüa l934 -ben eaj tó ald reldozte addig irt vcree9.t ' , do a k®tot, az Lavoarare atanca, mint tudjuk, ocaak ban jelent mac. KOzb9n 41 „tőben 6o müváazetóben bcakUvovtce- ►

.73. zett a nay fordulópont: az 1935-Us branealeonei számilzetós. A számilzet(5s első hónapjaiban, mint naplója is tamoltja, a Lavorare stoma probl4mája fe3lanortatta. Levonta eddizi

miiveiből a tanalságekat,

3

ars poeticeijeit tadatecan, elmá-

leti szinten ia kifejtotte /"A kUltő mestersógen/0 A ktltemőny-elbeazálés tulajdonkcippen "szitwició-verQ't volt, mendhatnánk, nlólektani holyzetdal". tindi. ecg helyzet volt a magi°, illetve azy szemay, aki emlókszik, refle4tál. Szti. lethetett egy gyermekkori amlőkből in, may cie,g amhatározott kulturális körnmzetben elevenedett fol. bplkópzeltem egy eestet, zem6/61„ s hacytae, kibonakezni vaey beszólni° irja Paveoe a "Költő master:36AL bon, Znnek a költői magatartásnak Usnzetett ferrAsai voltak lényeges'kbvetkezmtlnyei Lópalkotdoban, ritmikában rant. Ami a forreokat Met', Paveue igy jelöli no

őknt a

Iaari del Sad es,tóben: 1/ Az Észak-amerikai irodalom tanulmányozása ós fordi. tása. 2/ fóli6 tájnyelvi novel26k 3/ epy festő baráttal valti eatittmilkddés. Az É.-amerikei irodalom tanulmányozása kUlUnösen font= volt, ea kulturálio reallt6sual való órinti;ezős lohetőadvit

adta moo a k6ltőnek. A harmincas dvekben es nemesak az száw;ra volt fontoo /erről az idduzakról GmaGa loy nyilatkozik: ii felfedesttik Claezorazdgot, miközben az anbereket (5a a weavakat Araerikdbail, OrousoráGbau, Francia- 6a Zpanyel2./ pr6zai próbálkozásai ay orszáGban kerestük 0/. Uezelőző

klázvet3.eaeiab amberi tapasztalatot biztcar3itottak a azámára t mig afoatóozet területén tett kirt f e;!y téma határait, a képzelet éo atilua já.tdkdt, egy atiluo baidmgeáginA a mi.oztériumdt, mely oGy-ben annyi. ; mint számot vetni a lehet^r;gee hallgatóval vagy +©l:vaoóval " Azonban a kö3.tenGny-elaeazél.®e forrzn mindenek előtt Paveae elbesz{lői hajlamaiban a, a korabeli ki3ltCsezet elleni heviilotóben l:ereryvndő, Szerinte . az előtte lévő módszerek ugy kezelték akt3ltÁi képet, mint dekoráci6t t amit kivillről akaaztottak a ver[3rer. d . mint idéztük toijeeen objoGtiv nyelvet akart, amely minden dekor-ativ szdndók nélkü.l, szQrvaacan tapad a t: 'ray«th4z. Ezért kezdetben mindenféle képet ezámiizl3tt veraoiből, mig fel n,::m fedezte a már nem roi:oriisuw .

oan értelmezett kópet. Ezt lrja aPaesal; gio T,- ►va1 kapeao-. latban: "P elfedeztem a kópet....és ezt a képet /ime annak a makacaatignak jutalma t mellyel ra ;aazkadt m az elb©azőlés objektivita 3 hoz/ nem c rtolmeatem t ibbá rotarikuaan, elvontan, mint az elbeszélői objoktivitöo 016 helyezett többé-kevésbé önkényoc dekorációt : ez a kép caao'a az elboezóléi volt." ►

.

A Paesaggio 1« ban ábrázolt azema,3r egy sziklak közé huzódó remete. A remote keorytlebőrbe öltözik, s egyetlen -

munkát végez: szakállát növeazti, miközben perzsel ra a nap s akár a azitcldkra. Paracaztok da paraeztlányok ,jelennek mag a ezlnon, kapálnak (So bort ieznafi:, ca ha a remetét elvesztik a azeai,ik elől, nehezen találják meg ujra, mart ©zakálla 6o

ruhdja aziesQ U„Iazcaol.vad a ozlizl41,stzal. "Amikor a renete a porzel.t 3zikl:Ak ozin6bea jol.anik mec, es 0e5 azt jelenti, hoLg e6y hasonlatot alitottaa vaina: fel abból a cülbeil, ho:^y a reme a e alakjdt vaw a Aziklá ~.°nt jobban kiemeljea a mik eej.toó6ve].., Azt jelenti, homr a remote eiri a s3zxtslslrc kUzcltt /a re


.

Uár Pascalinál 6e GozzanoaaAl i 3 m.odvolt az a ttirekv6e,

.

h ow a l.irai verL;nek epikus 161cL;zetot cadjaaatt, vtavi4 min.

-

- den 'wore ekbeaazólcea go le3ycn, de as általuk haec,n6l.t metrika

~

már nem elvgitetto ki Favesót a DA hamományos metrumokban .nem volt t€ibbc 'bl.aaIman €aml,a ü t; a kopott óc olcsó can ;ez miatt, anl,t ma,:wC:Ital. hordanak. Terndszete,>ar tudtam, iao':4y . ninecenok ha3yow mlmyos r3tmu4;ok abazQl.ut órtalaabon, mert cnindQa FsUlt3 a maea fantá2idjín:a2i bnlA rYtmuodt tercmti taennUk uj :.. ~ fl• 2327 napon azon vottl7a cSzra mn: ;a51, hom ; znvak bizonyoa csoportját mormolom er-yfej t;a órzo7imi 1Qjt6o szerint /cm €?. nari. del. Aid c,7yi€z diozticbaoaja lett k6sabb/.f ahoy aermekkoramtG A ozoktar3 elv asmAbyai.m ben, ujra rajra ol,i.onótcZve azokat a mendatokat, me15► ok a 1ecj abban hatalmuiz é a .keritet t ol;,. IEy ant; ].kUl, hoar tudtam Y1ol13a t PlÍO!~ $ a1 d..4iim oz án ver.rJfl3r+1fn^w+i , ti Lorenzo U ondo kOzi.i 3 `/ a üari del, `3udaank Pavocs hacya.

-►7 6-

tftában megtalat első vdzlat rá t, , a itt az Altaldnoo tartalmi fel jaoczőoek közt tDz[lrapa3, ez aaors Ha vcLut o Sxa3 „)Gialro b, i .;:a :/ yra ecbiugc di Gangues ~

A fentebb időzett c:, o.:aibain Qrro a d.ioztichonra c;őlzoEt Pavoeo. S ez valóban ozerope 9. a "g^ri: dél. ¢°,udban jelant6kteZan vatoztatácisE3Z: Ha vQCtuto fugglre balaree/ tra sc%iume dl oan.:'Lue, Ennek a die zticbor ► rak az a tanuloága., hogy aVari del wud korszakában azlil.etett veroel: metrameinak alapja a doce.s#.1.labQ, a tiz czőtac;u ear volt, melyet a költő feloldott, mcWtoldott három vagy hat ezőtazgal,, bogy ol.booz8lúi igdnyeinélc magf1.előan azőtQsabb motrike.i ogyaég álljon arend elkez63őra. De az :igy l6trajött ti.zonháram, .i:'Z].etva tizen.

hat .;zdta ,©a oorraltra továbbra io a deca.ei7tiabo,. izl.etvo az ~~

esadaemeilla-bo lej tdeb volt jellemző, stogy Liao©.ima Zinn is moRjegyzi 1961-es elvszavában. Do Pmntoe ozervat kap a oarmet;izot le, melyre legtöbbször mwga aközpQntozáe hivja .fel a fi,velmot. Igy a pavooQi verssorok általában kőt videbb rÓszv3 beml€anat. Ezekhez az ddzlzözv.thüz . ccsa.tl.akozik mix* aUarY d©1 Sudb..an vany az 19324 ► ao Po.eeiari di Deto].ó- ban óa ltumíatori di eartá-ban az 4nja.y_lberev használata, mely ,2intőn abból ezrándáLLcból bZUI©tott, hogy biztau9,tcaa a bo,:zza.bb verssorok riteaaxiána oabQCz613 jel.leeőt. Do már az 1933.-as kampozl.ci4k tbl kezdve ki ulini.k, hogy ezek az eszkö.

zök m63 mindi3 giea elagend3ls az olbe.mz616o ritmikai cacyeő» i xt c4,,i o- r.tia: s c:., ár Pt3vu3a ear() b5viti Etö1tői, ~ ~~ ~n~ ~

~

fagyvertó,rát.

~

~ ~r~

~~ ez

.

..

77

-

A Gonte ©pa©ccatában páidául mot;ficy©ihctc3, hoLg biz4~

,yoo szavak 3Eam6tlőea válik _a rit:auo fa pil3.őróv6a Troppa parse, Ne mbbiamo vadut a abpastar'i<^,a di mare. Cilia aarcA, che 1'acqua. ai sterile alxavata a ofumaéa rid nullo, l' ao la fiasa o 4o rim) l-' ...~...,. ~ co onon parla nos J- uno. kTottetempo gi.nia..~ o a ri,nchiudorei in rondo a una tamps, ioo3ati nai fumo, e beviomo. L*amicw ha i sued aogpi /ecarso un pao4 moncatoiai s©f7ni allo aroscai.o del saw stb.

Neraeaak aoorok vógóaa tór tbbbszr`3r viao za a "maro°' ezó, a o gazda3 belső sSőismlStlócekbon. is. Az "acqua",. "ami , -

:

oo", °aoani" stb ozavag mintea nazu4ba s«3.vják az eaáoz vers mondanivalóját, s ugyfaxakhor állandó vi.caozatórőeUkt, ©i bizonyos rtmFiat4ot próbálnak talórn3. EGyao kiválasztott f6.ndvois hangeQalyazott visszatóráoo ettől kezdve az olbeoz616a ritmikrai magozervez6o6nek f6 aozkfte lest. Az Una geraerazionóban az epikai tong /a munkdadiz bcbörtt3rtő9o/ már zQr6 j o3bQ szorul, igy a taturali.eztikus dlbQ-r az6lóa már bizoryras nontalocigálásnsk ad helyet. ez alaaoxidható aDopo, pa4oaggi:o V. ,Ilivoltn, Praternitá a. v <~ roQtbrcil. is.

Ez a folyamat párhuzamosan meay vfrcba az első Lavparare Qtaraea karszakának lezárulásával, a icölteAóny-©lbQSzól.ára mi3f4j ában: o16rt ogyennuly mc ~;bomlűnrivnl. Paveoq 1935 -t al Qcyro inkább novellákban val6ait j a meg elbeaz6l6 terveit, icy a kUltemóny-©lbezőlőo * az sajátoa '► ozituác16vara", aivQ3zai _órtolm6t,r ca a továbbiakban átadja holyőt m~►

$Ji?ol3;rQfl "ti.tzio-voroYdek", ~ melyre a kápi látáa,wdd 6o a

78 ritmika fentebb érintett fokozatos átalakulása jellemző, Bar a későbbiek során ia találkozunk ()Ilan vercekkel, melyek az előző korszakhoz tartoznak inkább, maga a cimad6 Lavorare stanca stir jelzi a következő lépcsőfokot. A vers egy előre ktválasztott intellektuAlis mmoot bent • ki, • s nem magának az elképzelt helyzetnek kényszerit6 erej6ből szöletik, are utal a Lavorare stancában a kölső történés háttérboszorulása, a moralizáló hangvétel, egyes személytelen kifejezések o tételozeril gondolatok hangsulyozása, A branealeonei ezámUzetős alatt nem politikai elkötelezettségil versek •szUletnek, mint várnánk, hanem felelevene. dik a korébban elhagyott, Gozzanot61 örökölt krepuszkolarizaxis, Közvetlen ön5letrajzisét4, nailészerUs6c 16p előtérbs, személyes, intim motivumok uralkodnak el, Sgire nagyobb tért nier a magány témája, mely killönösen a rekedt hangu nő drulása után hev©o nősytilblettel páresul, s a költő haláláig nem veszt jelentőAgéből. Mint emlitettilk, Paves(' 1935-tő1 igazi elbeszélésekben tesz eleget az elbeszélds szökségleténekt először azokban a viszonylag rövid áe szintetikue elbeszélésekben, melyek később a Feria d'agootib cimU kötetben jelentek moo, majd via. •szonylag hosszabbakban, melyek Notte di testa cimmel halála

után léttak napvilágot o VégUl a Carecer65en megtaldlta azt az uj ritmusu realista hangot, mely jellemző lesz az elbe. szélő Pavesére,

— 79 A Lavorare otanseival jelzott t6zis-versek kOz6 oorolhatők a mdr oimUkben to jellemzőraaternit).', Atavism°, Creazione, Civilt antiog,Mito stb. A Maternithban ugyanazzal a .ozemdlyteleno6mel ta161koounk, mint a Lavorare stansAban t de nem tannek el a kOltő

r6ai tCmdi com. Ilyon a cyermok ds °Wild vir,zony6nak Qiiiuo szomidloto s a nő 6rt6kelőse;

Az apa tagjaiből /mivel az asozony nem szdmit/ kollett, hoGy soilless= a hdrom ifju

t, 4,

1

Oeszehasonlitdsk6ppen eml6kozzünk az 1932-oz Antenati

sorairat gs az asszonyok non szdmitanak a csalddbans Vaelyie az aoszonyok ndiunk otthon vannak, vildgra hoznak minket 4s nem ezdinak commit, nem ezdmitanak ocit,do olfelejtjük &cot. A kiiitő meadnya, akit olkertil a eoercion, mert ocycts. len nőbon sem ta161 iga5i tdrsra, iy vissehangzik a Motor. flied v6g4n: "De a hdrom irju/ szemtelenül jdr-461, o ecyiküknek völetiontil/ van Wir gyermeke, andlkül, how acezonya loam.** Az Atavismoban, Uliaszeaohan 6s12itoban a kezdetnek„ a pr1mitivnek4 a gyermek- 6s kamaszkornak, a fdrtiv6-vd1donak pavozei mitosza jelenik meg az uj vors6pit6oaek megfcielŐen. raitoJzizoz tartozik a meztelene6a•kultuoza, a napozda, a term6szetben val6 relold6dds motivuma a novelldkban 60 ra. 36nyekben is /I1 diavolo sullo colline/. Na valakinak van taste, az idtszak. A flu nem tudja,

vcu3- c~ mindonkine% te ste. A r rneQfl Uregnets, ki errejrsrt reer;el, nem lehdt ilyen aápadt do ozomoru tQate, nem lehet aommija, hogy igy döbbenetbe ©jtoan+ No meztelenek a felnőttek a a menyacokdk 3em, kik ouclit acinak a'gyeraknok. Testiik cook a fiúknak van. A Ftu nem marl c3, eat6tbgn nőzni cnaet s de tudja, hogy napténybe kell fulnia, o az tmkintetQihoz ozdlnia, hocy - f6rfivá nőjUn• /Ataviemo/ .

A flu kend ifjuvi nőni, o felfedez ninden nap valamit s dc3 nem ozől oenkihoz ..;..De a fiu egdsz nap az utciín cQavarog. Nem a nőt karmi mdg, ® nem játazik m$r a fO1d.Un, /Uliose/ .

A mltoezra aoak kgsóbb megfogalmazott pavaoQt tQoriánals ebben a karozakban legjobban a Mite c. vers folol mg. A fill., aki mdG nem aerdiilt fgrfiv-Á, iatani áxtatlanadgban, feloldva a tormdaz®tbfln, tőle mdg el nem kiilUnülve, az i3rUkldt vildgbban 41. De



.

.

eljOn a nap, amikor az itju latdn fGrfi iauz, azenvQddg xldlktll i a fdrfi halott masolydval, . em ~+` Qegdrtatt r . 0...».**,..., @lj tin É3 nap, mikor ez i a tQm nem tudj a s hol voltak az eg/kori partok ♦ •r•••••• i• ♦ i••i .Qr ifj u a.ntieál, ki mindenki helyett (At, s nem tudott a hal6lr6l. .~~•.i~t~

~

~

A miifaj ok 1935 utgai oz6tváiriav cog#.tett4 pavea6t abban, ho,gy megfelelőbben fejezze ki magdt, abban , "hogy bap:

fdstra hozza aajelt mitoozait». rlbeez615 mUv©ibon kQiálnyebbon talgl.t Iiapeaolatott a kor kuiturdlie dramlataival, kftvotl4-

nebbtil tudott feleletet adni a kor kórdé9eire, kdltóazete ugyanakkor gyorsabban haladt 0016, h43y igazi lira legyen: a benne dbárázo2t valóság az objektivitdanat. mároaár natu-

ralizmussal egyenlő követelményének 01. t ilndnév®l azimból.atkus-sdi vált* Példa erre a Terre ' bruoiate, molybon az alaphelyzet leirdsá,nak reaíieztiku3 igénye megmarad, de a párhuzamos azerkfleztáe eló'tregiti, h agy a kF3itónok no kelljen mindent

kimandania . A leirt valáeág szélesebb, sambdlikus tarta.

.

.

lommal telitődik meg.

A páratlan szakaszokban a tengerpartot látjuk„ egy ifju, *ki volt Torinobanh, Torinora5l mea61 hallgatóinak: Beszél a sovány ifju, ici volt Torinoban. A ozi%lák ,mögött nyuj tózik a tenger, fakó kékséget adva , az égnetz i Ragyohnak a hallgatók szemet.

A páratlan szakaszokban Tori;nbr$l van az6s ahoeyan a vn:rraet az ifju látja: Torinoban este érkezik az ember, s azon nal látni az utc ,lkon a szemnek öltöző utcalányokat, hory ecyedi91 sétálnak. taindj Ok a ruhdért dolgozik,, másba öltözik minden n3pszakban, Vannak ezineek reíás0lI'e,- a sétányokhoz, 0 hogy teí3; ®II@k éjszaka, A nők, akik itt várakoznak, aow ediii vannak, ismerik az életet: fenékig nth

-

Az utrylaó rész,. mely a költő aa3zkétlkuean száraz * ezea: dlyee metjegyzéaét tartalmazza, élezi fordulattal zárja l e a verset * A rna;an látozólagoa nyugalmában, objaktiv3tLicAbt3t1,

feszöltséget teremt, fojtott noaztalgi6t fejez ki ez a tmon* dat. Az ifju is látta hát Torinát, mint a l€i31t6, ak3 czon as é.jszakdn gyötrő magányéban oicarettézni fog: Ha3.lGatoa, őt. Megjegyeztem a sovány ifju mereven néző =smelt . ;étt;:k egyszer ak is azt a zöldet. Majd cigcarettét 4zivOk éjjel, a tenzert is elfeledve. .

lig teret Ayer a s2irmbőlikua 14 . t :Sam5d, a nő .a vers fQaziil.toége, kölsé f armO jób,in: mértani szealiezetQt kap. A tan» .

cart benuvaté szakaszok rövidebbek /négysorozak/,, kSálozeti+ tek; a Tarinordlirs zaksszok ; hosszabbak, oldottabbak /k.ilcsnasor ass%/ u Ugyanakkor a vers ritmusában i s kevéwbó a szótagot same és h©Qe4.uflá.ga , tehát kö1ső brzékiw3i7ikaf. tényező, . ,.

.

Í mint inkább a mondatok ar<.nyoc~ elrendezéses , szdmit. Uz a I Terra bzuaiatv után éppen a kötet legzeneibb, legtisztábban l3irai verseiben losz leginkébb mogfigyelbető, mint a *jottabaa, a Notturnoban, a Pfaesaggio VIII.-ban stb,

=

Mér a T3ari del Sud etráféira 1.o jellemző volt, hp a fb téma kibente,keszFedt bizonyos szavak enfatikus ismétlőse kiaórtQ, egy epiGramma-ezerü szentencia zárta le * Most ez a varaépités általéno©aS walk, o nem, az elbeszélés witE31LtE3dna4 CA L'ef oralélésit, hanem a vers tiszta zeneiségét ozOl-

►

gálj$r, Ugyanezeket az értékeket firlyeábetj ük meg az 1935-ös Paternl tAban. k vera a megszokott paveaci jelzővel k©2dédik /ucxn0 eolo/, éa a ao-riEaetaUet, a rsxc3fsmétlős ,: az Qrtelni és ,

érzéki tényezők összejátszásával zenóvé olvad: Magányos ember a .haQzte:la.n tengerrel :eben várom az . stét, várom reggeli. Arrébb gyermekek játszanak ' de ez az ember magd szeretne egyet t hogy 8t néEze, mi n t :játnzadozik, Nagy felhők emelnek trastéiyt a vizre, mit minden nap fiSiépit és c3sszerrmzbol, mig ba3rn*.sl a gyermekek area. A ten,,sr itt lesz mindig.

A szimbálika a veroben tovább mélytik s konkrét jelentése máir Csak az egész kötet összofüggésőben érthető meg: a magány őrzése látszólag, a gyerek utáni vágyakozásban csucsa.

sodik ki, de igazán megrázóan a vers szimbólikuo lezáz oe; a rekedt hanga nőre utaló "rekedt" jelző faászt ki. ........az ablakon át beozáll egy rekedt e6haj t ós senkise hallj, csak e férfi, ki tudja a tenger minden unalmat. A fiavürar8 8taC10E1 s$imbólumrendtszeróben a tenger rekedt hangja ezentul mindig a rekedt hangu nő emléke lesz, e egy. ben a maGér:y, a teljes idegenség jelképe,, Látjuk tehát egy költői netts(' fejlődésén belül ho;;yan szélesedik a szavak j vlen téatart aaán,ya, hogyan süriisbdik bennük ecal a , vaiósáig, érzelem; egy szóval: hogyan válnak igazi költői poliszenzu® hord©zóivé. A brancaleonel időszak alatt születik néhány politikai vers is, folytatva az előz korszak direktebb vonalát. A Parole del politico az egyetlen közvetlen utalás a számüzetélre /"a visszatérésre gondoltunk, mint egy átvirrasztott/ éjszaka után a reggelre gondol az ember/...Részegek voltunk

-84.

a kvze105 azaba.duldWt61/, aSomplgcit pQdi3 a bOrtün--tbadt Qlovsra,iti fol. Ez a vvro is az "uom@ sole megaaokott pavaaoi kifojez600el kczdód,ik, .A el'uomo oolnt' áa a "pozzo di pana" kifojezé0c:k azabdlF,soo vioozaL6rő:ao odja meg a kompozié:i.ő ritmikai lUlktetőoat, o hordozza ozl,mb6likuo jQleYit6acít • A ma,,a.» woo ember, ha konjbrbo &erre,, mindig a bOrtUnbQ tőr viosza, mig a burt6nben a kQngér 4szabtadaig azimb6laumfl volt. 11z ember azt F,i, szZ, aztdn ujjcazf,ü.otik aa 620t, aecry gozik a lrálozzQtvútel, s viwezatór a tői a bor il3,atóval, a melee kocwm6ban, a jó tits, az fst4116 a a vaceorrlEi.. llztSh
.

!'; vQrs azontul., hogy pillanatkőpet ad a z aktudlic tdr» ®adalmi haEagu1atr61, a kUlt 1 eaormdnaks LildtAztalanoágót is .

QzuggorQija= a,ojti, h,aa ► a o 6mtizotő0b51 való vl.sasz, tbrős

no omgit, mindon marad a rő,;iboa /nSzdafizcatébo monni mi, vioszntőrni onnan, az a neWlz t olvashatjuk a T7ap16ban/. A kiivatk0z6 6votsben dgyro kevesebb uQre mig a Stedsiazzun /1936/, Putt aaa contadimin /1937/, Vecchia ubriacén /1937/ ctb korésztül eljutunk a Ltavorara stanza alkotókorazakdna.kr vócára, PavosaQ tsé3lt6i to,pe.eautalaLőnak leUazcbb 6ilicm6.3aihoZ /La voca l, 1935; La aaottQ, 1330; Nottu.rno, 1940; P3flsagGio VII. ős VIII. 1940/. Szut;:n, oltokintvo az 1945- b©ca 6s 1950-bon irt kc°C cik►

lustól, Pavo ac: 1CnyoG6bon n©zvaik a ttültbazottal. €Jay 1dt-

szik, az ő eootőbon igaz lott a Aflájában kifejtaA GondoZot, boa/ ocy,atiluot megiamerni annyi • mint napfányre hozni mitoazclinLlat, c hapár nnpfőnyre hortuk a it t, mogfojtot. tiik aaját atiluounk,A 1 lohetotIon tovább irni. Ezárt zárul la a Lavoraro ataaca a lozobb vor.,;okkol. Amitor prázan io ol6rt erre a pontr,,, na91eda vőacIn loirta ezt a mondatot: nUon sorivoropial" mo trot tObbot!" Az emlitett lirai darabokban a kUltő akuttá vált omberi fdjdalma, áletáoot kudarca fojoződik ki, vagy az eml6kozáo oldádik voraati: Be o azalea 6jszaka s a racyogó djazka, nit taz °midi( ourol odavan, (!e maaa io elk. A leveloft, a oommi nyuvlmáb61 azőtt dmulata tart tovább coupán, Ama'emlőken tuli percokből ez az Urea emlókozáa marad. Náha nappol ia vioszatár a nYriri nap mozdulatlan fányei közá oz to w.al6 4oulat. A nyitott ablakon át nézte Ojai a gyermek az fide óa fekete dombokat, de meatjedt, Wry Usozomoova látta Gket kUdOo áo fány,oa nyugalmukban. A lovalot kUzUtt„ mAyek eUtátbon zugtak, kibukkannak a dombok, ahol a nappal dolgai, a domnajlatok, nUványq:, vony136k, tiaztett volt';, balottak, da mda volt az álet: az dgboltá volt, ozelotd, leveleftó, a se=i6. Dáha a nappal mazdulaticn nyugnImába vionzatár c.:z 03164, boy lányUnkot boitta ez az ámul6 Uny# /La notto/ 4 vera tartalmilag =into mofoghntatlan, a toraáozet

86 -

dtólősőnek őo ezzo1

;$8

emberi őlet valami mayebb rtiteGeinek,

a gyermekkori mitoazokna 7_: pillanatképumerU mora(3addaa, Ritmuadban a már elemzett, 1935.461 kezdődő fejlődőo betetőződős4 Ahoy a haclyományos ritMuokban a azdta3ok bizonyoa elrod2dozC~ 4® r a hermetikuo technikában a oz-mak mennyi= adat me:10,1előao a ram= alapja, tvy a Lavorare atanea /OSsői verseiben a mondatok quantitativ eaenaulya

Q

dUntő.

Jelen osetbenhdrom-nky e5yenlő hossuedgu, eaa6at6l majdm no fit:sgotlen tartalmu, ponttal lezirt kijelentőmondat ad, ja meg a hangulatot a eoybon a zondt. Bzután kdt oidotabb, bajdbb oondat jUn, szerkezetiloG, tartalmilog is ozdloobb, mozgalmeonbb. E futcmokra ujra az előző mondatokLloz hason16. ) an rOvidro focett, konaluzió-ozortl, kijolontőmondat kUvet.. kozik. Az 1938-ao Voedban, emIku7, in m6r az /935-s VatornitiIban, a rekedt han3u nő emlőke holy;effektuskdnt jolontkeslit. A macdnyoo ozobA nyucalmdba ne tőr vi:cza cz &lea ro» kedt hang, ha megsz61aln2„ visezatdrne a fájd -lacm VI. De a mend icy is rekeiten hallgat. A onendet, as anlók megfogha.. tatlan jolenlőttit finom zenei hatdook fepzik kit a "dolore do "d'alloras tObbszOri sorvdgi viamAárte rimként °Deng, de a mdoedik or lebegő liquidiinak futamdt tilesen kUvető . ', taco", "voce" 6o "deice" szavak soronbelUll Ooezeeenjoe to fiyelemremató: :Jorno la breve fineatra s'apre imJobilo allsaria aha taco. La voee rauea e doles non torna nol froseo Ugyanilyen vicszaeDlőkozdo a Paesamio VIII,

Az emlóicok oat° kezdik arcukat felebelni a ázó1 l61egzete alatt , a 9sallgatj dk a folyó hang.j at. A viz a oötiótbcan rice usyanaz, mint reigan.

AW 1tó rági , ten ;erparti nyarakra emlóke zfk vieoza, mindon azompi2.bantA0 ; mely poldhdzotábo vá.aozmti6r, *nappal dt3tatott doiGokat" 6117.. i:rdcraao UaaztivQtrli az ea1óFcoknak nzt a id3k6p6t az 1934.-ben irt P4oeamio IV.—val., melynek tómája azint6n Qgy nTdfii itir6ad.eat9.do * A rekedt hnn;`u nő itt melg a maga vaZ6s4adban van Jaen: ldtjük St vi zbQ ,

uozaai, a fiiv a n eltermi /il ouca volto ©occhiuQo pOe?va ouPbrn.ccin/ o guardqva ncsll'Qrba/, a halljuk beazani. A. „rekedte ezó at?, kOnkr6tan az F5 hangOhak jalZŰ3e t nem jelent mdat. I gy zdrhat3uk 3.e azt a ItUrfi, mo'lynek egyik pontjaaCa

utaltunk már: hm"yon, mutatja mac; aeyetloa jelző haoznalata is ö ozavak jE],eatdataxtcrmárynnak klbővi:üboCt, egyfajta ; szimboli. zmue, kUltői paliozora2uo mo ;valóoitz%sdt. iirdonna ujre, $ttokinteni ezt a fdjlciddvt: Hangjaa ezegyetlen hare, m it hallani a vizez r. rekadt trice; ........4. Pae°aguia IIN„ 1934/ fek[?te ablakon dt beazQll egy re 3sQdt eób.aj f oéa eenkio4 hallja, ea~~ k o Qórfti,. ki ,tudja a ter~._,er minden unalmit /Patorni t a, 1935/ .

.......8 C9f?tld r3raicre rekedten ha3it;at,, az a`:isoxi emlc;tcbe morizlve / La v ace,r 1938/

A rekedt hangu nő emlékit a Notturnoban azivja tel teljapan a paveoei ezi.mbólikms a nő itt azonosul a költő ~nito«

►

ozaival.w A Notturno bet©tc3zódEce minden azempontbál az 1935 óta tartó folyamatnak, de előkészitáne az 1945-.öv áe 1950...es néhány versnek ls, molybon a fad„ a domb, a vdr,, stb régi szimbólumai any na3. egy 0zerelem

4*01 4 a ,G=n

At szol-

gál j étkr A Lavorare etancza tiz évének végére az "A proapaeito.. c. kommentár tesz pontot . Ebben Pnveae felméri a megtett .

utat, igy foglalva dsaze a Lavorare etáncát s " A Lavorare etancát ugy határozva meg, mint a kamasz kalandját,, aki a mnga t83.ujdra biiozkén haao8l&nak zeZi a várost, do oaak a tilagdnyt találja ott, d's a azoxc:a].'i.tdsaal, a ozenvedéllyel viaaaztalódik, melyek csak arra azollainak, hogy kitépjék faluból vároobd1 egyn ánt, o3y tragikusabb egyodLiliétbe, amely a kama©z«kor vége •- ezzel e gy formal d3szo.fUggágt fedtem fal ebbon a ciklusban, ami nen Me,,, mint teljesen tna;:,áx ~yo®, do fantaszti.kuaan 616 figurák é2otrekelt&oe ♦ tizilk vi- ► l~ khoz zögz9.tvo a boloó kép segitság6vel." '

.

Leszámol a *költemény-e7 .~ boazélee" e a vele kapcsolaton *kén-eabeozélée" fimfna..,ine-ra©aonta/ elméletével, s a jövő2'0 né2vé kifejti, hoay célja nem a valc3oAg naturali zti kv ► s. hanem 3z9.mbálikus $brázol ásw lesz:

.

*Biztos,, hogy ezuttal la a kép prablémdj.a leez 01,6térben, De ez képek elbeszélősének kárdécaQ ami Urea Prdzga volt, mint láttuk ,, mert semmioom kültinbbzteti meg a szavakat s melyek ogy képet jelölnek, azoktól„ amelyek egy tárgyat jelölnek. Ez nem fontos, hogy &átzvetleniil vagy képieoon - ► egy nerc natural5:wzták!ue, havam ezixab3likuo valóaa.c leirioának lcárdóoo 1o0z."

w

8á «.-

PculalkoztAtja a ktitotnak e mint e;cSoznok kőrdnoo ie: Az eweo vvraek óanzonierft /"Dalonktinryv©t"/ gltatn3k, do

n©m lehotneEs ow naturalieztikusa ©1booz616o# ooy poEma te— jazotol. P9.Gyelemae mealt e) , bogy itt Dantcra hivatit4zlks Az egyes v.^,rsok 4o o ean2oniosa nom Uncílcatraja, hams itólet looznek. Ahoaan vógere&k4nybon a Div4.na Com- ► m a dia Qo©t6bQn torte;n.ik - /mart ide koll olGrkozni/ 14v6n, FiOE,.y a to ozinUóleam-Aid nem az allaemidnak, he nem a dantei kóprtek akar mo;;Felelni."

2,/ Paves() és a hormeti2mu® - /Aral "figurative" áo urai "3.nformale"

..

A I,av©rnre wt :.nwa ciai.$ ktitet kankrőt elomzásét további vizagálddámakkal bgéo2ithtztji3k ki * trdemes összevetni Pave.. a4 kOltéozetc:t a kortárs hermetizmu®oa1, tto:;Y óle.,obbon ~ti» emelhasaUk egyes oldalait. s ráv3láziteun'a arra a ozeropre r, melyet a modern lirában betciltütt* Ugyranakkar, bocy a kárdáneo pr©ble:mák tárgyalása tel. jets leyQYli t oztikc6J;eo utalni a korszak fllozófi6jának Cja mtfw váozotőnek nóhány logjQlle;zeteaebb # legvitatottabb cajátsdcára. Icy fQl Noll vázolni az inftrmalóval kapo:iolatoo el.mdlett-file'rzdfiai problómákat, többek küzt a "nyitott mil" í'ogalmtSit„ hogy musk fórLlébon i3sazef-pzhessük a ,pavoÚei lirárál alkotott ná zet Q3.nkvt . Bár hasonlattal no m lehet bi zonyi ; anS, vacy a ~ ~:J ság 1ányegLt kifaj exni, inc.iokolta.~ k tünik az adott I.c3r46e tárgyalásánál képz6müvészoti szakkifajozóak haezná3 . ata /küziam4rt , hogy nyuGa an a viták egyre jobban a kápzőmüvászet icüriul eeomáoosinak,. hiez ez az a teriil.et,, hol 1©cdrámaibbun jelentkeznek a polgári kultura tonden4iá.i, vaíl.sd ~,jelens6;e1/,; Igy a pavawei kd2téezot rainőaitéo6re a kápz5nüváezetekt6l kt9laccinvett "fi ;urativ" szót találjuk loga1ka1ma4abbnak, mert kifejezi a hormetizmuseal való ollentétess6gét • me-► ►

lyat az inf oRrmal:e ir©dclmi előfutárának áa megj e+lane:sénok

91 tartun k* As informalónak az acnoaztikuo fonomenolklia alapjdn 61115 killUnbJző teorutikusai L.13 1(15 eltalvlőArell" beaz51. nek* a* Brandi szorint linen a jOvő lesz az ami majd jolons nő alakul t hanem a jolen nyallk ít a JUIr5bo t ecószen ( miG annak hatőrtalein dimenziNdt elUrli,"" FErrovnt$1 kUnnyen kiolvashatő a "fo3yAsst1oi tirsadolom" TIdeLla t may* a milvdozetektől perenyi hedonizmuot kOvol. :31anek a hodom• nizmucnek t ha nen is ilyen :AzAndókkal t nav szeropo loaz Unslaretti 000tóben is. Az 1(18 eltUrlósóból kUvetkezik t htv,y a feető‘Jeet az ogyoseri meal3m6te1hetet1on geortueban toleilja moo vilel:At t Brandi azavaival ólve "az előrelydrtde t az elidecono6&3 6 az Undllő (So előre ldtha'66 fordulc3tok 6r3dban az abozolut szabadedc pillanateival ajdnd&oz no), minaet"• Az "idő e1tUrl6Avol" ooyat jdr a tór for:almdiret citórtaeláoo is a "valemds" de "lőtezds" oc;ziortoncialista alcoon tUrtónő kettóválaortkAval* SerAo Bottini oz2vaiva1 "a valőGAG nea elove l&ező azdmun;.xa, Innem aktutilL; ta. paGetalo • amely a li,,, a6cdco t mint az rőc mezegt fo33a felt vaGyis tie. Unmadban kie3yenrJulyozatt, Uni;evőkeny t Unkiel6cltő zeirt rondozorkónt t ho ne nyitott altionYk6nto du eanek toalitdsdt ocrIolfőle módon stem tiikrOztrAi o5y dimo,ziondlia alakzat t hanem emroc-ecyoAll a o6olokvősbon lövő enorc;idk dinamizmusa t anelybon a al mobizeny000deloi eljdrtlaatz ic beano vaAl. Jbb51 kUvo,i:esik t ho:.4. az ilyon

moz5no nineueue% tórboli dimenziői t minden poroja ban kUz6ppent io"*5*/

AftindqnUtt mindenki kOzóppont" kifcjazőabnn cár bon-

ne van a "nyitott mi,t e , amely az rilkotds✓ minden köttitto536től fü;zetlen szamadcnágdt i e ri a mUvCvunek, a. az

i► n-

torpretllásnak csak a pillanatnyi lelkiállapottól gücie6 ezabadsg,fat a mLfavez6netc. Ennok a fogal.omnak, mely az obj Qtftiv valóságot figyelmen Is1vUl ha rtő . "fiim w©tlen O r an« tőst" igazolja, szintón now ozardpe lesz Un,ogarottin6l,*

Az elmondottakkal UflezeFiimnok az in#'orm€5oicie3mőlot kU.lbnbi3ző órtalmozásei is, Umberto S on tizorint

"a szemantikai rendszer olyan, bogy egy idtionet ar;aradl tUbb információs lehető46og©l, bir, mi.nől kevesebb a jel.entőae," 6, / Ezen az alapon Itoll keroani a m#iydsZant 6o tudomány ki3zti kiilánba6g krité>riumdt, Flarxi.sta eozt6ták i s tesznek erra kisőrletet, igy Galvano dQlla Volpe* a k i a szemantika erodnőrymire tá93ozEsodits "Griticg del. Gusto" ei.raU €ailvőbon• Sa©ri,vatv own előtt #sol l tartani.. hozy

"a kt31t6ozot vagy irodalom megkUiánbUztetó specifikus jeago erg specifikua-szamantikai. , va6yia technikaispecifikus jeGl; 60 }aaaonl6ts6ppon agy speclfikuaszemantikai vamin techn.íkai, jaw' a todománf. mQ6ki330cnbUztató iomerLot ój Ql:a, "7 a M ajd nQ;Ql2apitj

lava

"ami válóban in gown:, n© ; itUlUrnbUzteti a tudam4n7t a kUltdsaett ~,~ /általában a miivőezsttűl/, az no a gondolat eivontcaó,s az a w ift esetben vaa a faaatá .ia kont.rl to aoa a másik oaQtban. 03. / ;

A ktilUnbaógot abban taláija, hoGy az nni.verzáliana #e ós az

igaz©áoaa.k kereo6ao egyik eeotben olyan szemantikai órt6kek aagitcdgGvél tc-~ rtániic, melyek eaydrtelméisbgot, mde azi3ve-• goaaol val6 i3aflzefUa,6et, s tb tóteleznek fel, mig a QácodS.k esetben a költői absztrakcióra az jellemző, hog y bnaaaldban autonóm, oraanikuQ szöveg, palisz6m4k segitsógóv©l, valacu3. me6 y

A g4aztua-fQatóazet tudat eaan, a her;adtikva kUáté:}zat, mely előbb született, keváob6 tudatosan ezt az igaz ot abQzolutizcílj a s a ©Uvé ozatra jellemző polatszvnzuat vógtelennó oldva az intorpretads merő eaQtlegeaséGóbQ taazitott o a mU:al.katist. A ,maraistg enzt6tika eddig ,elmulasztott kntaladaGce , ,

.

bogy saQgvizagálja, m e ddig terj ed a müvóozi pol.io2eazuo órvónyai hiszen csak enn e k az brvósayrac:k karl.dtazésával b i ztooithatt3 a cnüa9:rsot,:m objakti.vitAsa.

,

'

Fr ancesco Flora azerintg ' / Ungaretti hires kőt szóból á118 verse -"Kivilrlgi.t a vógtelan" - namccaak a tartalmat, hanem a form at is n6ikUlözi.. Sptréazt ennek a gondolatnak .

ki.aeólosit6advel, raaordazt ,e "nyitott mai" fentebbi drtalrneabee alapján, alkalmazható a bermet ikua tcöltc3azetre a kapzőmüvészvti irsEormdlótól kbl,csraönvett n informalQ" jelző. '

Hiszen ha Umberto 2conak a szemantikai rendszer i.nfoxanaciG-drtGkőrnl fentebb időzet kijQlo.ntósót a kl3].tá©zetre alkalmazva vágiavi,Qoziik + ahhoz a kidve$koztetóahez jutunk, hogy a legtakélotpaebb,, tehát a legtöbb infor°adcidr .

ártókkol randclko2ő ki3ltEazet, az Ure a lap. 3 a fohőr lapnak

a t9.poar6fiailaa kifejezett "ailenzia"- -na-}, coendnek,

-94-

2133y °wrap° van a teraotikuo kUltőJzatbon. Bz a frAlcia azinbollamuLvn clt Poo ar:3 pootio jdhoz vozotheA viaoza. 1.11Gozdr Voz laivotolto, how a oz ó moghatArozatlan lorvea„ ozdltal q3umo0ztiv orojii. A 1.

0motikuo kö1t6!;zot

toaa5b kdnonjai Wizatt via, holy ezt a verbólia ozuagocatiót a tipo3rA2iailaz kianolt feheir lap erclAti. A heraotikuo UOltówzot kialakulAfAban fo e azer‘Tet jaszott a D'Annunzio elleni 1dzwL, zt Quaainede 1939 ,ben

irt °D'Annunzio 60 min o. oikk6bon icy fejezi pootitta„ amit mi kUvottiin14 az abozolut ozónak 6a =mat órzókol4o6nokmnnnyloósi órtókel foló oriont6lódott. A szóról alt.zotott felfoodaunk ellentóthen volt D'Annunzio felfog6o4val...36rt51ot attól az IVR;51 nyort, molt a ozó iz6nyol, nic kiejtjUU a ma7,41n... 6o mduoalhanGzóLt ort;nnimo otruktur6j6t...icy a mennyiaógi moduluohoz való 1:izelodóf) on? nea el5re folalitott motrika feló, a tailta hans eliamerós feló ir6nyitott minket. Szót mondunU, o hanzzdol2att a tartaadra condolunk. 1 .mennyiaóri'mectD1o14oetwo1 e3yfólo kihcaznadaa dtvehette a rim czerepót, eltrivoliton minkot a han3ok terUzóoónel: oe,7,ozokott módjtól." 10 a Az idózott All&fozlaldobnn elo&'orban formal utalllook vannais: hozyan tilvolit el a veroolóo clep,ozokott m6dgtól is a ozónak elsóaorban mint quantitativ o nem mint órtoloet hordozó ozemantikai ocyoónea 6rtc1:10130. Allitauk Quaalmodo ozavai molló Paveadnok mew id6zott vallomóci. Paveoe uc_yanot.cat elveti az olőre adott foralkat,

a loy latoz6lar4 forlai nzo7ipontb6l, a homotrnicali-s ocy novezGres

"A hooyomdnyos motrumokbn nem volt bizalnam, szórt a ivott (5a olcA coen,Ao o itt ik mit can;7,J;Wsal liordank. 2em6ozete8on tuitcra, holy nine yonok havonulnyoo rit. muaok ab000lut órteloboa, mart mindogyik költ5 a ma rantdeidj6nalt bolo ritmuadt teromti bennilk ujrn.," 2bben az ouothen a "cat anteiziajdnak boiső 213J

kifojozda uojanazt fedi mint Cuaoimodondl a "ktiltői hana elia-Aor4so" Do Paveoe no booel a coatg quantitativ fa7. rióck6nt folfoGott az6r5lt kUltelozoV:nok alopervadao u mondat. Mindezok me114 dllitouk a kort6ro osztftdnak e PlovInak

a heroetiota ozabadverzet lazoló azavait landon aultG ogy uj ritmuot tore3ti akkor io # ha 1itaz6 1 aa olGzőloc lőtező a6mdkat hat:mail-4 4111 a

Az adott adm6k haozneilata omabzdvora-forma aő joGyol alvjtIn azonooithat6 az olőbbiekben alotWtoonok minasitott kftfőle kaltdozat. Enna azonbnn dtfoGőbb, a 0

113urativ") illotvo az "inforaale" 3z67al jeliMaotő tulaj-

donadGok arra mutatna%) ho;:y a szabadvora-forla e1lea6ro ravocc 6a a horootizmuo ozotabon a lira kőt lohotGőos 1)6. dllunft ozo-aben. Unaaretti-főle hematizmus alvvotő m6dozora az analócl.a. Do een az "uj milv6aietbon", Gho7J Plura novezi

a Loraotikuook analitikus m6dozerőt, ookazor nom az analőGikuo sző az egyodUll kifejozőol eoz2;liz * haaom Cla Urec tipoarAfial kOze!'_!: i, moly kevom a oond kőpzot6t macAba szivni. 3z nem oda mint a ldthatő tárb.211 fohóroőg azono-

96 -

oitaoa ckff auditiv Urrel, melyben a oz6 mar meztint haruzani, m6GiL bizonyoo metamorfőzie által vibralaeat kiterjeozti. Dz az “uj milvdozqt“ azt felt6telezi* horw . latott 6o nem kimondott le'ea a ho3y

3

bolo6 dikeid t6nupa a tor t6r

do az ir4o md3id3a fol7tan minion 000tben ooy vizi6vd, eGy olyan epondd6 alakuljon at, melyb51 a ot6 hancalakja mintecy domZ)ormilk6nt omelkedjen ki. Az analkPla elei ha6enlut, mely mellőzioNaint" ozaeoll.lt, 6o létrojUhet bralmelyik k6t oz6 taroitan6val. Dz a technika uy 6rtelmezi a oz6t, mint oel mezhatclTewtlan atemikua rozodst, o oj izonytal-n o tiortazatlan drzőot Wit howl. A pillanatnyi, secbad toremt6o illuzi6javal a3and6kozza mac; a kil1t6t, n ezzol uayanazt a perenyi hedenizmuot nyujtja* mint az abeztrallton-tuli featdozet minden kiit3tto63. t61 fUmotlen goortuoa. Mora mocjecyzi t bb3y mindez az dlet, o nom a kUltdozet ozfdr6jaba tartozik. Netledo, mint borzoncaook teroodoo, 6o Dena oeotre eem a vilae; lirai mo3ifner6oet A ozavak nem jeltanok taravhat o illetve olyan tdvoli tarcyakatr.sapeoolnak Wow * boa k6t4rtelr2iloL maradnak, de 6pden ebben a k6t6rte1mtkAcben van Q3 61vezet forr6na. Iocia te,7zUk hozza: dkareock a geortuo-feort6ozet eeetdbeno mely tudatoan olvoti a milv6ozot nlapvet6 fun'aci6jdt, a t1krbiz6ot t a azt a fa.. ladatet Ntqlalja ma ho y pillanatnyi zoen3it6 UrUmgt nyujtoon a ozom1616nek. De az an216cia aU%or io 6rv6nyoaill * ha

3

kalt6 em ma-

canyoo, elozicetolt oz6b61 iniul ki, miv,)1 bogy icyo%nzik

- 9? bolestAriten.i, n© trituiaj donita.ni cnáo szavak analr6ciCzus kóp- ► .

zetoit. Ezá3.tal, ültözktidik a meztelen sző ia szitnbs6lumba.

Az ilvia ve3'3ak mindi g rej tv6ny-sz©rüek maradnak, hiszen a kUlté maga elott tisztázta 8ket. Bizonyos szavakat hall ma;~Cban, Malyc:lw smeGtetszonelC n ok i, i©irja őket ané3kill, ho gy' -Plora szavaiva3, óiv® w mnTk6rd09414, "mi az Ur ._

dti Ot Jo' j elentenek ezQk"« Nem az objoktiv valóságbúl in dul kA, haneA annak ©lidaconedott joie`ib61" nindennois komoly kOvQtkezrnónyoi vannak a owintasi.aban*

Ha a kc3lt8 elképzeli az olyan dsezetótelQtzeG ! mint "hullámzfi pacsirta", "fGl6nk forrás", Imeafélemlitett érák", e3rUitoés dzobgAlálánya", “kietlen az~atr" etb, ebben kimorUl min-

den ihlote..

A

kOznapi bedzCd bahodra oági.e mondatokba

akarja h e ly e zni &kat, melyok igazolnák az anaz6giáti. Do lehetatlQ n ' kiils8 , eozktizőts`köl eoyaoiteni ezeket aa i].lan6 .

köpflkot, ezért olyan kimpoziciót teremt, nelybJn a folytonosságot a fehér tipográfiai Ur adnel, vagyis egy olyan

m alywk feladata magára vállalni az eihallk;atot t átmonbtek, köttlszsvak szoropót f mintegy a corsraodia dell'arte módjára, ahol adott a vái,. s a r&zletekot ki kell találnl. •

.

Lássunk néhány példát a harmincas övek Un arettij6b61. A Fins del crone e. kctnpozició például nem máo,, mint kistól fi ; otlen szavakat , olcmi k6sórlet arra, hogy egymástól pekot szintaktikai e^Qys be foglaljon. Caiilagok, számtalan Pene l ope , dtölel titckot az Ur! /6 vakság! Lj czakdk hoGyomiásal/

.

.

.

.. 9 8 ...

Talán a kUlt5 mega scr.n, tudja„ milyen Icapoaolat Van a heGyanl.ás-vake6a E3 a ezératalan Penelope köz'',t t. Met éjjel

lelkifurdalás gyntar majd mint eGy usatáa mely egy sivatagban elvdoh .

•

Itt a sivatagban eivea ző ugatás az a kép, amit a kUlt E'i megérzet t, De többet akart, mint e gy egyez©riü i.rnpr©aazion.io. ta Futamot, ezért e gy hauvnlat terminusávrá tette. Jnnól több roálio kapcoolat nines is a kcMpoziciai két része ké3zutt, Az analésikcus ra6d4zer itt slaamQtt saját©rigaivr3l fUgg

ezinte mátiiákuc kUvetolményQ. S ez Utt;aretti

össze a,

lényege: időtartamot adni a fut€Inak, as illanónak arzá.ltal,

.

ho gy a ezét mintegy tovább rezegteti az utána következő csendben.

.

Mivel a költő eleve aboztrakciőkből indul ki, o nem

ie tekinti feladatának a valdn,ág tUkrtiz6sét, költészetében megeemmiQül a valéság kőt lntezécsi mtbdj a;. az idő én a tőr iss Nem tud időt, tercit toremteni ezavai kiirUl;, Ihlete merUl egy telkiáltáúbnn, egy dübbonetbon, ahogy a"kiv3,ld** r

it a végtelen" futamdban ez még nem .költánzet t

Flora helyesen jegyzi meg, hogy egy veronek mindenek előtt időt e teret kell teremtenie, ho , a szavak bennint uk kapjanak értelmet. KUldnben Danténak oem éljenek, a általuk lett w lna szUksége a Pokol harminchárom énekét mogirni. BoérIaotte volna két oorrell

.

- 99 Itt s6Taajek, sirds, dc coikaro3va °wiz jaj haarszott a ooillactalan 6jen.•• amlókezzünk Brandi óz Bet tini időzett 3zavair,\ 0 hoyan jdr ndluk a vslósde sommibevev6s6vel vo3y ezolipszista ta, gaddoával az *idő eltUrlóoe* 6n a tór foz;almának dtőreAlteUse! Ezdrt,van, hoca UnGaretti oloő vild3hdberus verssion locföljobb c d4tum- do helymedolUlds utal a kültő 6150ire, a valósdGra, a hdborura, do nom a lirai atmeJzf6r I Ebben a nóhány oorban meg szerettük volna ‘414.3itani hornotiaaus ldnyeg6t, mely sok esetben váGtolenn6 tits ja a milvdszi peliszenzuot, mevemmisitve a jolontós objok12/ tivitdedt. Paves:, elsősorbaa prózairdnak tartja magdt, de kUltd=eta is plant& az olasz lira fejlőaddbon.lAint malt tud.. a kUltő naplója e a Lavorare otans6hoz irt 4dt koraaentárja foltdrja olőttUnt4 milyen eszt6tikai idea leber2i 3tt a ezeme *lat. Mivel vimgaóddcaint társya a kültől tor, s annak Unszofiknóse vi ldnózotiiloző&3iaspektucekkol, ezokot a probl6m6kat szeretnAnk kiemelni. Paves°, akire nasy tdsoal volt ;,1 marxlzmuo, do tasja volt a Kommuniete nak, nem vallhatj2 maGdőnik oz intuició abszolut szabadedalnak elvdt, nem indulhatott ki a valós43 objektivitdsának ta3addudból, a jelentóndben körülhatdrolatlen szóból, sIzt irja naplójának első lapjain:

Orilnet őrzUnk nkaor i amiLor od-zi famvot olyan moll6Us4vvel kan000lunk Ocozo, amo111 eddic oolanccm volt °matt latilatő, ez ne71 a dolo3 elot,:ancidja, a zooni taldldkony, a k31t6i teehnika tic,yeco6ao miatti UU:Jbon, hanca a frIgdnyre hozott uj valőodg foletti cooddlftoddo * " Ezattoit a szavakat polőaikus 611e1 fordlthatjuk Q her ,matikuo anal63idivl ozwaben, molynok alja dppon az , ho3y kőt ez6 szokotlaa UoszekapocolLio'v„11 dObben3tet, moglo20.. t6st, mondjuk igy: fizikal 61vezotet keltoon, do ocia•i ooetro oem az, or a val6edg uj rcitai:4t hozza anpvildora. A pavaaai nkUltelőny.elboozdida" is mdr arrn Ozolsellt, hoGy aozkUz legyen n v. ,16a4g folfedezdoóben, utaljunk pl.

a 12ootior7.! del pootdo-baa leirt avakra: nr.ljutottua mindan kUlta tovőkanyoda oloG forrdJlőhoz. anit igy tudnők moghatdrozni: er5foazitdo arra, hocy mint teljooen olezendő dolc;ot, kőpzoltboli tapcoolam tok boozes06eőt ruljam, melyokbon a v3l6oda sajdtoo folfogdos huadik moGów Ez a mondat uzint6n a harllatiota folfooloo31 acon.. 6116 t6telt tartalmaz* A 'data folzdata a Nr:16od3 oajdtos drtőkal600. A ldthat6vilda kUlUnbUza jolonok;ei kOzUtt ookb6tU tarrecolat' van, ozoke kell feltirni. Hozzd tellatjUk * bogy ogy me116t:nőv 60 OgY f5n6v Wozokopeooldadnak a tartal. , ma to e3y ilyen radlio t lőtaz6 04)szQfU3g60 feltard

*ca

aelivőszi poliozonzao 6ppen addi3 torjedhet ij egy oran tazni.limozza, ozumerdlja kőt vogy jelen aoetbon tUbb Jaen.. oőg kOzt lehato67,es vAamonnyi %Dsloczolotot* Ha cnn61 tovdbb

mecozUnik a jolentőn objektivitdon. 3z tOrt6nik tWabozUr n geortuo.footószot óo a hermetizmuo eoot6TJaa. mig

raw= ozondlyokot . bemutat61ra-tiv lirdja me3mara4 a mIlvdool poliazoo5w) 1ohot0ou hatdrAm bll, imatatva a radlio figawai 4.;, t4rcyak t lalki ellapoto% 6D GoLlotuJok otb kOzU Emp000latokat,

34116koortink arra, hooy ravoao mAoodik kom:lerlt6r:alban foltilvizogálja a "1 em6ny-elbooz616c" toorldjat, mondvdn hoW voroolbon radii° iuzat hivott 6letro, (kg bolo haoonlatal r.S3'zitvo 6kat b,VAlny.zottilthe3o, de co a haaonlat no51 lehot mac6nak laaten6nynok ozon omrszorll ok. ndl fogvra, ho3y a t4ra or oily vasy or tdj volt, gem lehot ogy k6pot 'elmoo6lni*, hisz6n 0M712. aoa MilUnWotothoti tioc azokat a ozavaftat, molye% ocy •tirgyat jolUlnok vacy °ay 6pot hivnak 61s-ro. abbon az utolo6 mondatban at a pontc4 6eintote, ahonnon a szemantikai oszt6tna is kiindula T. 1, a torminuao tootinikuazokat haaan516 tudonanyoo nyelven tivUlmindon ez6 hordozhat ttibb joiont6ot..0z 6ppon a kUlt6i ft6p lohca6G6oir alapja! 5.4p a mtiv6L;zi oylv 16nyogo, hogy kihnoonaja

ezt

a tUbb6rtoodaot t aaoly oUGUtt iomdteljiik ciindi' a va. 16cd3bnn la 16toz5 ImpaJolatok sor6tUa6co huzódil.:7 nos. A k31t6i tAp 1. t olomoett folfazaua

ni

esk3o2i nog,

hogy Pavoos a ritmikdban a az6 quantitativ 6rt6k6t tokint. e3ya6Gnok. "Aho7y a ha3yamt1nyoo ritmucokb:.In 3 oz5tnc,sk bizanyo2 olrondoz6aH, a heraotikus toohnikdban a oznva't monnyia63i , mecfololdoo a ritmus alcpjai uGy 1ave77,o oo:Irx1 4* voroibon a monflato% quantitativ ocyenoulya a dUntőn fejtettilk ki a Lavoraro 'stanza eleaz600kor. monactn -J: Pavea6na nacz azoropo vc, hioo a vnlóak idGbon do Ulrben

102 val6 relic tilirr6s6ao oiv

ci o oe,,ntnIti3 orTo67,4t *

tUtabzvok * ettflonatak pontoo moGtrtAo6t * nindanwlk

ca onit a hoznoslAD technika olh2,1lcat * ,

E1ozóczit6a111 Meo ocy mozzanntra ozorotnón% a fiGyolmot folhivni* arra fololvo * oi volt a tit ka annrzU * hooy r Atő Bof;talAlta a ogoroncoóo oort6tikal idedlt * c azt of3yOnian, ma3e0 ezinvonalontudtanooval6oitcni. Unnoh * chow m hor:letizEnob51 kitaldló Quaoinodo ceoronooój6no% ic # moraio tőnyoz6 az alapja. Pavoo brancaloonoi cemilzotcloo alatt foltoosi ma36nak k6rd4ot * hoa aidrt nom tud os uj környozotral irni l 01. holdf6naroo tonL3orparti czikinkról * I, folol: 'flort ao rit co.11 tUkoUznak abből * ani ag ony6a... ogok osiftlAk Pionontbnn lonnZnok * fol szivni ciket tOpbo. bI1kblvotkosirt * boa e hUlt6cnot alapja agon y akór biolócioi kap000latok hoatilyoo (Mates * nolyok a pro-pokikuo tudatban a 16pnek ointoy ldrvn-ozora. dletót 61114°13 14

A-gyornoldtor*,0 ninon tovdb14 toppstalatot dotormind 16 olo5 amdnyok * nsUl5fUld pav000i

iton z6dik rioG

ohbon a mOndathnn. Do (m mites cioat jolt: ow fUldhUz * lazy orodona 41m6nyho5* tr,7 c6lhoz fUzG noL4-, / lio IckitUttoftot* Baibőrzot. Olyaa kiitOttaót;o'i; * noly a Eavi dol

.;116t hiLőt vióogavatto ci on3ortől. .

B3y haoonlőon komolyan van o31ari ollabolosottoőc 6broosti fol Ounotnodot e ho:;0' a v'llőok:pt ne *oak ci Ellatői tőpoolot totos6o ogorint alat:ithatő ongodolmoo jót4Mnc1: tokintoo, no

oVen ccubostancidn:k * noly doornielja'a

-103-

köl:tdazet ot. Hogy Lö1 tél szándéka no embert6raal. alaltatá. Qlzaon,4tása legyen, haw= óppen ne emberok felébroaztéce, Hogy gyalorlatában a 1946-wt6l keltezett arc paeticá®a,

nak t ekinthot ó° el,kkében eljusson eddi aformal-413s "n j rnteremteni az ombert f ez' a fe3,Aat

►

."

üngarottinok van kit elgondolkodtató corms

Darabokra törtem c zivQm du e lmdd hogy szavak sabcznigéja legyek? ~ "Szevak rabszolgája ez a hermotiaikrtis költő, Ofza ~él~ juk meg röviden azt az utat, am9.t Quaaim©do ettől az álla. .

-

g--

pott6i egy mdaik ezalGálatig, ne emberiy%öl,téi eikötolezettoágig tett mpg,

Max' idézett, 1939-4281 ezárm3zá„ WAnnunzl+a 6a mec, eipgkát iey fejezi be: ilMa a költők Week közt mozognakoe Obbeh a f6lrvérthetetlen csélzdaban benne van, hogy a kiils© hatalmak brditálfo elloncóGei a világos költői boaaócinek• ilyen köril,lmmgyetc közt a lxeraetiku© lira pazitiv szerepet tölthe-

tett bee Iiem ®. fasizmus ligköre„ a nyilt beszéd lehetetlen-. eége hozta lvtro - ke3otkQzóeénet olyan gilctzéflal, eaztótikal. okai vannuk, amilyeneket e3,emeztiAnIc. De a mdr 16Lesaé technikát a költők felhasználhatták az adott k.t3rtilmórtyok között mondanivalójuk közlaiaáreR tA►

korabeli krá.tikuaok hmngaul.ydzták a "ti.ezta költáazet"

elvét. A költők olefántcmonttaroaayba vonultak, e ez aláhumta, hogy nem csatlakoznak . cs hatalom kiaaolzAlb$ közé. Gondoljunk arra, milyen .szerepet töltött be a ntiaz°ta köl.tbazet" elve Puskin eaet6ben lot

104. 1944-ban ezt irja Pietro Panorazis "A fasizmua Uvöltött, mig a kor költői lefojtatták hanzjukat; a fasizmuo korldtlan.bizalmat mutatott a legszégyenteljesebb s a loghiperbólikaeabb szavakkal szemben la, mig a kor költői'odáig jutottak, nsm biztak többet a booailleteo szavakban seal.... A fasizmus propagandAra törekedott, a költők pedig arra s hogy érthetetlenak legyenek; a factizmus azt mendta s a ap felé fordul, a költők pedig kritikaaaikkal egyött siettek, hogy bezérkózzanak as elefdntcsonttorony leefelső omolotéres" 14./

Ez a negativ magatartda elég volt arra s hogy kifojozzs a tiltakozdat„ a szembendllást, de nem jelenthetett többet a költészet defenziójánAl. Ha a költészet ennél többet akart, mac kellett találnia a médot, hogy a hermetikuo analógidt olyan szimbólummil tegye, mely konkrét iartalmat, a kl7ra

való reális ceilzést taaars Ez annyit jelentett s hogy tol kellett hagyni a mechQnikus asszoolációkkal, a verbdlis játólesal, s ezzel pérbuzamoaan ki kollett lépni a moral.° kd. zönyből. Quasimodo eloő köteteiben gyakran találkozunk a fájdalom Ungarettit uténzó kifejozéséval /Hascita del canto/, zonyos Urea immaGinizmussal /Spazio/ s meg nem indokolt komplexumokkal /Albero/ a egg retorika° hangvótellel //nvocazioni al Signore/. A költő egyéni han&Inak megjelondse ahhoz a Gozzano klalakitotta bent:4360n kropuszkolorizmushoz kapcoolódi4,, 15.) gy áll4t jolent i4 melynek bizonyon szempontból Paveae is o omée Ez Natal° Tedesco szerint no m&), mint védekezés a aaját

- 105

-~

belső érzelmi sivdrsága ellen, kitörés a saját és mások IrUziimiJUeaégábCl, éa visszatérés aozenvedólyek, a szerelmek, a szeretet és a bs.rátadg, az érzelmek és emberek ápo3.áaihoz, Ung€srettinek fenAbb idézett két s4rdv t1 izgalmasan ,

rímel Quasimodonak ebből a korezakából ezártnasaó "Parola" o. verse i mellyel kapcsolatban Natalo Tedesco :megjegyzi; "A ozó D'Annunzio órtelmében vett érzáki , vagy Valéry értelmében vett, intellek.tu€► iia szerolme ritkán találhaté Quasimodctiban: de a szónak egy mágikus, . osodatevő 6rtaZaQ a gleraetikuo Quaeimodoban mindig van, fel kell. Plvni azonban a figyelmet arra, begy a logeredetibb Quaoimodoban kezdettől tova egy lényegi a nem célzatos ezé találhatő..«ie annat. jolcntéaővel szembon inkább az általa felkeltett érzelem esaároi.t. n .

.

Nagy kbltószettó Quasgmr3dp lirdja a "Nuove pveeie" és az "Ed é eubito sera" kötetek'zel válik, melyekben kit

-~

teljooQdnek aatihermetista vonioais az "állaApolerin ős realista véna, s ahol a "vágyott beazőlőtárs,, . n barát reménye, aki nem taazit el, egy megértő társadalom iránti reménnyé t3?.ále3edi.k ki s:" A régebbi absztrakt világzal éo poótikávnl való azakl-* táe vezeti odd3,.g, hogy szemrehányást tegyen "gyáva ós hallgatag táreainak„" /Davanti al e4mul$cro d'I1aria del Zarreto/, vagyis a diktaturdba belefáradt ma ;ányofl embereknek, akik képtelenek as életet uj játererotoni , :



.

.

ifiig első korszakénak verseiben e3y absztrakt, emborte len táj figyelhetd meg /Montalával ellenteltben,, akinél a táj mindig humanizált/, addig a Nuove poesto egyik leg©zebb

- 106 -

voroften /Pekot6n nevet

ozarka a nDraneefn faint/

jeleni% a ternőozet, kenkr6ton dt6rezve, fi(urative 6o plaaztikuuan láttava* •A hermetiota tea ,Ani%a ere1m6nya a v3l6e63, ujozorti 617)a!;ben kifejozett latomdea* A 4U10 2316nyesen kezeli a ezavokat, iameri a szótlroitdenak azt a m6d szera, noly eokr6tUjelontóst ad ecy kirejez4unok. Telje-

eon kihinazndlja poliozanzuo lehat6a6cAt a szimbólumterem-. t6o 6rdek6ben, de mint Pave3e • riolrók maarajzol4odban, ő

eay tiorta tójrajzban ma3611 ott, ahol a ezimbólumok m6c radii° tapeaelatokat takrnak, zeá11 a szavak toherbirő... k6peos6c6nek hatarindl* A "Nap nap utdn" e* 'tenet, malynek veroei az 311en1llge 60 a Pelszabadulde 6velre enek, kibentakoztaja az elazd

korszak elanye/t* Gy(lva 6o hallat:z t6roaihez eimzett ozorencó ficydlaeztetósai nam Urea prormet jelentettek, Zaanon

a kOltói lolkiiamoret szavai volta. A %Ultő 64r tudja, ho3y a szovak mar nem ele3endők;

A szavak fdrasztonoll minket *•***,******* **** ...******. taldn a sziv marad nekUnk, valón °oak a aziv* A diktatura 6veinek telid6z6ee a kUlt6ozet 2Exayzet6nek bemutatdea, a halcatdo, a taldnyeo szavak mejma(zar6z4ea az "Alle trend° doi ealicri"/ hon dalolhattunk volna mi ezivilnket ide3en lú tapeet,,, Az Bllenálldo &Male% clocór636r ulaJzOr a "Let'Ar3" mutat* Az utol e0endj3, cs idaGon zdezlók loboc/lea„ a toetetlon...

e6c, "lcchitvdny-, bb beterso&jink" ni3gti panooz ojk6to6cbe-

107

oaott kdrddobon waomoodik ki: i.16r c, h.:1161 so vi3ccztalja C3 4lőket * a 11, 161 azokórt * nUkot ozorottlink? A kdradaet * az if3atock, katai n- o3y otikun vilis 3ili

.leajolenitőoe5t orodnőnyozik /Glom° dopo Giorie:0/*

0 c, azorotot * az dlot drtiben vi d htt ujra do ujr» or5t Imp a ooalód600ktől * a vi3ztalanoA43td1 in s noly a moul-. hti azt valő aland6 hlroban fojogldik ki / loo dol into tempo4

Ana vita non

oosna" e. kUto?; * molyot nőhd krltikuo

u2ly Ortókolt * iin « hovmtizaluob -wad vicozno0uozclot * tab ivAnytv;In fojleszti ki Quaolmeclo mondanivaldjdt. A na3onto pOr% ii LlUd".ban a mooro wINadt kU1t5 azUl4fOldjóhoz * Szioilidhoz ozól. Bald%'JzzUnk, nilyonmoc. oadilottja volt PavoOe a ortildföldnok * Piemontaoft * 3c7 ilyon katUttod8 oindio cloralo alqpja anima', For a MUG ko:aalyan mondanivnlőjito ftdrt Quaeimodo k5lt(5ozot6bon iu ODUom, too holyot fo3101 el Szioilia* ahoy macp io vallja: noa korootom moozz az dnokamot * az ón tdjcm trn mitolósial vzy paranooziota: Ott van nz Anapo do az Dlora do a platAnok,a paptrunnokal & eukaliptuozokm. kel * ott van Pantalioa a moza tomota-barl-In al * mikot Kriaztuo el6tt neeyvona óvozdzaddal v -4 ki* ott v Gala * Moeara * Ibloa du Lonani: o3y azarolom * noly nca !Ionahatja 3z alldtortno* hof,;y h2ay3a el ar5kro azokat a holyokct.n 1" / 111,;a

Az "].Zitafio ly3r Bioo Donati/ ory n5i fi,ura ba.autotaIardomoo Opozovotni PavOso vorooivel * aki fisurat 16-

'nyozou mozdulataikban * pillan3tnyi opolokvdailkbon outatja be,

ecy olyan keretbon, abol az ida ®n a tór io folbontat3.canul ecy©ógas: Qufaoienodo ábrAzoláis3 uzóleaebb, eGy esó©z óletet igyekezik át€oaaí egy kópben, a$ aoozo:ay csodálkozó urcán ak felid6zóoóveli ak i olyan tneglepatágeel faL;adja a balált, amilyen

iz ;atottan ficvelte gyermekkQr ;ban a vor',r1 tuznyo-

lót, !dig Paves() tel. jeobn beiebelyezi magát figuráiba, a bdr saját lelkiállapotát fejezi ki,. mógio ®zomólyteZ;ennó vdl.ik,, Quav3.mQdo eoet6ben a kató,: a ki a tObbitakb.eu b,aoonl.óan " am ok munkd©a", oa j át fáj cial.móval MLitt plan van a addig

verebQn« "Az ólot nem álom, valódi az oabor" - mondja a ki3l.ty a

Thanntoe AtbQnat©g.ban. Ez a mondot fo,041hst3a U4oza

fojtegete: einis tanulokát. Az curópai lir a egy fontos pil.lanat6ban,. az olty3z tóazot ftét óvtlzodóbQn kft ellonpó9.ust vetettünk &l dze« gi;;arativ azbval azt a kUl:tói tevhn3.hát j8lUlttir., moly a®iivéozotre jollemz6 poli©monzuot a jelaAt64 objektivit6► á A

,

, ©án & megárzó3óvol valda#:t j 3 m+ag. A poi9.ezonzuo ae"&tvoóvel e gy kópban, egy j elono6g ábrázolboeiban, kópe3 vaidná ; sokrátfia4g6t, foloz4ni és fe],ozin alatti ' kcpcaolatait be-* mutain i. Az "informale" szóval azt a technikát jQl ~ ltü~ amely tulmegy ezen a határon, az értolmoshat6a6 ; vCgtalon. , }„

né osdócAvul megaemniniti az értelmet , megQziintetvo a format * tartalmat egyaránt. Az utóbbi technika nlnpja vdlunta-* .

ri2raua, ozoiipazi srnua, aW y minden modern idaaliet n filozófiai ár mirat aaLj a.

V6 cezet4,i3, tQimeriilh ©t a kérdőes a Pic;urativ szónak .

talunk adott 6rte].mo2d3e nam f©wja. ; át at a terUletet, -

amit a aparttalan realiznua" f ocalma taa át.

~

rdemea elgon-

dolkodni ezen, biIDz a jelen pillanat v6 ;];etekig dlezte azt a kórd6dt o. hagy mond j en.so valamit a mtiv6azot , vagy ne, tilc-

3C'Oz2+Y$1El ~ e, v agy ne, .A felelet v.ildgoe s meaktiveteljük, ho,s1 a atilvanzot tUkriizáa legyen. Ez ped ig vóamn" norm attől milyen batdrig terjed az információt tartalmazó jelek

ezenzueaw



.

3.0 nyelvi prob26m&;k a. LavorvD atancta-bln A Lavorare otanca nyolvóozeti vizQadlota sal.ntóa i con órtókea tanulságokat hozhat. ®zempsntból a piemonti dialvk2:uo felhaaználdaának m&rtóke 60 elv3értékeléselolenti a f© kórd6st. Egyes kutatók a dialaktuo lalhaa2aa<áláQát csak formai eikon órt6ke3.ik., a lexika áo általában a atiluQ caz+ da3itdo6nait merGben mmachaagküu eQzkdz6t látják benno.

R ow ez Penrose 3zemAra menny9.rQ td bbet jelentett, nó'

haw foat4o tóny Scazml ja. Oloóaorban az amerikai irodalomnak a kritika t 4.ica által már kc1lők6ppoxa meavil$>? •.tott szeropóre kell itt utalnunk.. Paves() a etilus óv a diQlo?stuo prabl:!radival io a nn477 amerikai rwcalizmaxe hag4Qára kezdett fo3lEa1ttazni, riQmont , mint tudjuk, Qnjátoo niddle riot volt a számára. Az a helyzet alakult ki: hazy táji-nópi órt64cE3 Ysutatae+st óa `di.akmáaa`-aÚdt 6lda alapján, a nQrlaotfzOzí kulturálio bramba, bokapcaoládva vdgozté. G ez az olasz irodalom mofvjitAaa m.)11ett a isul;turáli.o fro n to n joientkez6 axttifneizmuanak már taco io caak Us2stUnkio me3nyilvánul aQn volt. ©lanz irodalomról 16vón sző, a dialetstuo éL4rd6S3E3 fok©z ,ttan :Jo1.ent6o, n pave3®i: pólda io fiaclwaro :

m6lt6,. VóZefnónyilnk szerint esyeo legu;jabb iró.z nom 1©h: tnek

az olasz irodalom kópviael6i olyan raiivoikban, ©lyekban a z olasz irodalmi nv1vQt ncacyráozt me116zik, mi.nth©ay ©16deikat i s egy-ecy t.ljnrycly irodalmához kwti a z 9xodal=tUr6not. Paveeo u dialektuo eleme i n ek f©lhaaznál ~~ aával no rnQl-

lőzt© az olaez irodalmi ryolvet, hanem annak határain boiiil maradva, cazda,itotta, hajlékonyabbá, élőbbé tette , nint ahoy a inEiveibeci :nQ;jelon5 pienoAti táj é3 pieRonti QAber dltaldno3 órvrnyift fejeznek ki, nyelvében 10 le;ySz minden provincializmust. A Lavorar4 stanca veretbon a tájnyelvi elemek a bemutatott figurái: gondolkocEcliaz idomadtak, ily ole58orban a o;intaxiara terjednQk, iahelytitt Cor.ro.do Grassi ér9zrov6tc)l©ire támaszkodva a Lavorare etanc,lbbl szeretnénk időzni 9

a ozintwaera vanat"ozü pcíldákat• 17 " 1 A kötetboa gyakran fordulnak elő olyan melldtmondatok, melyek $lli.tmányv főnévi igenév. Az it.n;e racbz,wtt formájának főrxGvi. .igenévvel volá holyQtt^oi.téoe ton :.'ya,kari a piamonti tdjez6ltioban, mely folkidltő, eaedr.jlkexzé , m©c;iope• t óot kifejező j ol1©{;et kOlo:30nüz az ilyen formáknak« Corrado Grassi időzi a követkcxz5 pbldf t c ..«..........«. .olas3inta bei3 óei{imia «,« a veder la sua faccis pi:á flora, oui muri delle vica, a d+overl2 ira e Qoreetnd© i.avorp.

/azio/ A főnévi ii;enev©o mollókcaondatna,k ebbon az eaetb ,n időhatározói jelent ó: Te v.n /;1a3i.no káromkodik, hogy a rc& az utak falain care vadabbna b látja /l,a`Cni /. mic azokat /a falakat/ munkát iseroGvQ kel, /"kellani"/ kcrttleyni.e/. De

az ilyen alárendelt mellékmondatok más joi©ntőrat is hordozhatnak. A Lavoarare otaflca c. veri ktivo4:ftaző sora, amit ;raao9,. szintón időz, fel.tétQlo:J moliékz► ondatot tartalmaz:

- 112» Solamonto dratlft, lo piazze e lo otrade 30A0 vuoto. ogyedill jdrjuk Skot t az utodk do tarok Ur000t Lássunk m6g ndhány 000tot s mely nom ozeropol Graooi paddi közt: Poi, tra Ii ridore o ii vondore litri s qualcuno oi forma: queoti oampi s 2_141240.21120 oon pieni di polvoro (Jolla otrad:3 o, a sederai aull'orba, oi vieno acacciati. Az "a Guardarli" da "oodorai oull'orba" infinitivuozoo moll6kmondatok aziat6n tartalmaznak fo/t6toleo jelont6ot /"...ha az ember lea a Mop/. Ucat'arlez ft,;yelhető mo3 a Caaa in 000truziono kövotkez6 soraiban: Cartamonto tanotto

2212r2Lmiro erc meglio

Gok coetben az infinitivuozoo mo116Wmondato4 haoználata toljeoon megfelel az olaoz nyolv ezabUyainak s do ilyonkor is foltUnő a Gyakoriudguk. Altaldban láncot t ookozorooan Ooszotett mondatot s parataxist alkotnak. /Az ilyen ozorkezotok vioozatdrnek a rog6nyokben io/. Ezokbon az eoetokboh ooy igei dllitmdnyhoz h3etle3 orff aeodi74hoz/ általában több hölönböző feladatot botUltő s infinitivuoz kapcoolddik. Van s amikor az igoi dllitmAny kimarad s vazy a ao4di3o ezintón infinitivuozba korUl, Ilyonkor fokozott indulatot s . sUritottodget s általánoe 6rv6nyti dolgot vagl gondolatot fejez ki a mondat: ** ... s almon° pp cone andare s fr la libora fane s r~.a~o~:~ er® no a una vita oho adoporaaoro Qploias

- 113 la famiglia, 11 pez z etto di terra, aleaarci le mani 1Fumatori di carta/ Az utoled főnévi 1ceneves szerkezet kifejezhet c61. 66 módhatdrozdi jelentőt is /"a lecarci le mani"/. Sorakoztaoeunk fel n6hdny haeon16 pdiddt /melyekben 'say segddige t4bb infinitivuszhoz kapcoolddik/: ...A un mattino che toglie osni forza eolamente svatIliarsi'a pArare da vivi lunso i campi« /Gaeta oho c'á stata/ Anche invadono 1 ram1 dolleulivo sperduto ln qua mare di luna, e gill l'ombra doll'albero pare stia kn. contrargi e inahiottim anche lei. /Luna d'acoLlto/ eiznore di ieri o svelinndola presto, l'ha baclata e condotta Ami fermerei, cora, a Torino con to, ee potspol/ con o4. aha stazione a aullurargli buon /Panoieri di Deola/ /A fenti opetakban megfigyelhota, how az "a aucurarzli" c6lhatdroz6i mellamondatot rUvidit6 infinitivuozhoz nem a "signore", hane Deola tartozik, mint lany, tehdt a mondat nem felel meg a pyolvtani elyaztet6o szabdlydnak / 41P

* 0 ****

0

.................

Ii rasazzo

oho vorrebbe eloar forte n quol modo e annerito e magari tirare a qua' carro, oPerabi)e mostraroi /AtaviLmo/ <man paa accadare o ci basta di alzare la testa dal lavoro e maaav /Diaciplina/

....Lo donno fumOEio e non bcavonn, ammo aobtanto torraarei nol cola r1c e~ o tiap3,do addQCoo, co.-ae f0000so frutta, A quQat"orra aiaccuno dovrebbe f© ~í por la etrada o. miardare come tutto maturi . %Grappa a áeattambre:/ . .alicoGna f ~~ e una donna o maaarxio e ~ dec,,, idor1a a vivere imien() /Lavoraro ctanca/ I bambini vi GSooan®, ma quec:t'uemo vorrobme

lul e►verlo un bambino e wardarl,a ► aioaarv /Paternit4/ tkibba6g5ban a2 euik inYinitiQtua^oo mollők-e mondat, éltaldban as utvlcei, kiemelt helyzetben von a töb.« ~ p~ld~ik

bivol szemben, annak a t©ndoncldnak moo fo1Ql.Sen, bocy oz a ezqrkezet az dn4116 mondat raeaEjdra emelit®cijan, o i cy k€p®c legyen lcigejozni ©'y ál$alánayabb őrvőnyii, dz©mólyteagaa gondolatot vagy e,:;y drdmai indulatot /mint a,.~atori di carta. ban/. gala . aGyS7ra aGymdautr;lnban boIcC3vc3,nn-'zd aoen6nyek ,

fecat€oónQkr ©ozkOze icez, abc,ia or a Mari dol Nót eorinaIc eoatdbe.a ujra Gra3©i bivja fel a Pimreimat s ha veduto furrire balono tra ccbiume di ciak~~e e 2nox;u~ rle~ o leagiata 10 code o 1s ~t~ alla lancia. it t mIr olyan ozabadodisot enzod mo;;: mzN1n`rak Pcav eec, hogy minden infinitivue .hoz mAga alanyt ro:adol, ós eaaupda az alo5 infinitivuoz tdrtwa /mely az ut oloó infinitivuzz alanya lOea/ tartja

bácze

a mondatfiizősrt. Do 6ppQn azdltial

őri el oGlt, . camiro featebb udaltunls, hogy tcifQjazzo ey eaemCnyaor 2nQrom e,;yca{cutdn bokavc;tt:c;za .pill¢an..~.tfkt. i

Glint a Pumatori di cartibani itt Jo a ra;;ozott főnővi i3en6vvel v.z16 alyetteL]it , Wvel van dol3unk. Az infinitivuuzok mellett n61a a gerundiumok io alkothataak parataxit,t, illetve helyetteoit ,enek ra;ozott

• .....o...0..i

bambini male caoe arroJzate van cadende dl eonno

saalsang1alma2 /ratornith/ Itt a 'At gerundiumhoz kót killUnbelző alany awolődik, illetve abban a mellékmondatban e amelyikben a mdeedik ozerepel, ninca dllitm6ny /snivel uj alony qualcune Vipett be/, Ez a arm) az infinitivuozoo ozerkeootekben fellel4e0

tajnyelvi elemok,kitorjeeztőoát jelonti, e a c61 u.7.5aialaz: a hanzulati fewzalto6g fokortioa. Mdo eaetokben a főnévi igen6v ne n mdo főn6vi ienevekhoz kapcoolódik, ban.)m njeIvtanilat;-; beteros6n olemekhoz, r!ozott úlhitnyi1ndelkoző al4rondelt monintekhoo, főn6vvel kifejezett tdr,'3yhoz etb, 3.5f io 1;.:zitva azt a ozin., taktikai kfiteldket, mely o főnővi icenevet o,y vonzó irAt51 teai tUvó. nnek ao.:ito6:6vel vdlik alKlzoluttd a f5n6vi isenevekftol kifejoy.ett coe1eav&3. Jame oil p6Aal

e °he aohorzt 193 Vo3lion occhi e2,..:z nell'uomo e Ole nio oopre fine. BasNta trcira i ollia che niovn: ot pie:Ano como b -abine v ma ot eonno godero /Terre bruciate/ A tdjny'Avi eleik hutaAsa, jelant5o6Iiik folm6r&le Pave60 61tmtiv(lben, tovAdbra to egoa az uton, a eziataxio mutatkozik loGtObbet 10626nek.

- 116 -

Jefffzetek /iII. fejezethoz/ 1./ pont

1./ La lett. am. 2.46- 2.47 0. 2./ u.o. 297 0. 3.1 Li tIondo: Pra Gozzano o alitman 0 Le ori;Ani at rave:)e -Sigma, 1964. n. 3-4 2./ pont

4./ iddzi Szabó Györv, Szab5 Gy.: Képek ds L3gum:k, Kocsuth könyvkiadó„ 1964/ 5./ időzi Szabó Gy. uso. 601 idézi Ozabó Gy. u.o. 7./ Galvano della Volpe: Oritic3, del guoto, 2eltrinel1i, seconda edi3ione 0 1964. pe 106., olaszui. 8./ 'i.e. 9./ Vrancesco Plorul: La poosia ormotica, Bari, 1936, p* 10./ 10./ Salvatore Quasimodo: U poeta e ii politico e altri oaar,i, Schwarz, nilano, 19600 p. 130. 11./ P. Flora, 1. m. p* 11 12./ Az elmondottakból min kUvetkezik, ho3y a hermotizmuu nem hozott valóságos drtőkeket; nacyban hozzájáruit a modern költői technika kialakitás&Aoz, nacy hódittloa a pillanat megrgaddoa0 a nawfoku stiritdo. Az analózikira technika képes a valds4g nem láttratő réteF3eit ttni, perzgelóen a Gyökerdii; hatolni, nemcsak Quanimodo, hanam sokozor mind a fiatal, mind az Ores Unfprotti esetécen. Lgozunk ilyen példát a korai do kdocli Unarettire. 411unk ahogy coak dll meg a fikon a levől /Katohák/

-117 13bben az o1 C, vildchtiborua voroben a költe; valőban persselő rövidaelas.1 kőpos milliők traf.. .;6dididt 6rsőkoltetai.

A ozorolo71 többé nea az a vi-,az' me» az 6jszakA, ra(23yo3Lsban ne n r6zen me3bilineoolt anse3 dimatlanoe (5o a6vcIrGels között 735y flroszr61 viliit moly fel6 nyugodtan italad a vOn kapit4hy. Ez e vers Uncaretti locutoloó kötotőb61 v:.1ó , mien az olaoz kritika szerint a költiinek azt a kdpeaz*Ot cooddlhatja4moc* hogy minden uj tapaostaletot alapvet6 tdmara tud alkalmazni. A kötet valdiban U2ezefolalja a költ6 veta tdrodit vddoakid mectisztitjam6dozer4t * as iddzet vorshoz hasonló gyönayszemekkel ajándelkozva mac, az o1ve36t. 13./ Mario * pjL 14./ Natal° Tedesco: 3alvatorn Quasimodo * PlaeooVio editors* alermo* 1959 ' 15./ Ilynn kropuszkolarismus mutatkozik meg n hires kis velln3bon: Ki-ki magialban dll a. föld azinón * Szivfte azurva (33y-oGy nepaugár, a mind,Ort eats lorma., /ford. a6noi Mihály A./ 16./ Quasimodo * 1. m. p. 23., olsasul

3.1 pont 17./ Corrado Grasoi; Osaervazioni au liklua e diuletto nell'opera di Paves° Sicma * 1964 * n. 3-4

IV . f oj e zet Pavera ° , az elb©©zéló

n Az uj tapaeztalatok, a brancaleonei bzámUzetów idejó

fordul Pavose uj kifejQzóei form % faló. 1935 optt6.-

ber 6-r61 származik naplójának oio© foljegyzóoo, mely 6p-

pen a l,avoxare etanca tanuieágraivral fo3lalkozik. A I3ap16„ mint Iáttute, ettől kezdve az !rö dnkiFo,j a2és6AQk Q,7ffik legfontosabb terUlee lesz. D e n em kősnek az Qlo6 novelia-kieórletek sem: 1936 Julius 5 6a 24 »1ke ma;,szU]:etik a Tarra d'eeili0 aimU Qlbeszálóm

moly kózőbb a

Notte d9, recta o. kFitatbQn poszyumuaz jelenik mo ;.

Paves() c13 6 prózai iraaáni- k c3mQ óo a benne leirt ~.~

kOrr{yezot az uj 61ményre utal. . D e os dr:laített t(lmák, oz

ábrézolt fieu►rdk /az olbeszólű óa t3tino/, valamint e3yeW ez+ertsezet#; ©losne.k, ős m aca a nyelv, vlli6goean a poQsia-racoonto poétikáját id4zik eml6keaotLi-nkba.

Az elbeozól6ra öt statikus kópr® bomlik. 13 kópet zUl akórmelyii=_ lehetna a Lavorare stance egy-egy verso is.. Az elbosz8ls nem má®, mint a Lavorrarca stanca m i, n dvgyik versa mOgött mozhu:zóci.1 lirai has, Psvase. monti. vagyoku -. mondja már az első sorokb,;:n, Pölvetvo ezzel e gyik állondó tőmdjdt: a eziil6fölci iránti mogozállott©ást3t. Oo az ilyen IoiráG.os is icy hatnett, mint a Lavore.re stance eGy eQy ró®zl.etes -



,

°'La5gi4 o'©ra 11 mar , Un more remote Uo1avato she

-119ancor o&3i vaneir3j. dietro mia a1ineonia. L'a finiva oni terra epiae brulle e baue, e in ulviammsit?i va0a.C.I'eran c;iorni che, seduto ;mile fisL:avo eerti nuvolini aceumulati all'orizzonte mar&, con un sono di appren4ione.° 1 / Az elaő kőpben jelenik meL! Otino, a torinoi mun%finak a Lavorare stanedból szint6n jaismort Fi urÉij.Zgy JA.legzetes testtartásban, kia.nyezetéhez rözitve tUnik elénit t ahogy a poesia-racconto poétikAR diktálja: "jeduto all'ambra contra una barca vidi ii confinato operaio. Guardau verso in eollina t alla votta biancoroeciase di murlioni, dov'era la fraezione antica del paose, Parevn ineantato da lucidjA at eielo, °he allwv:eriva velava oani cosa...Aveva il. berretta a visiera tirato ow:Ai oechi t e l'nbito marrone odrucito ai gemiti e informe alie cAnocchia." Cideia, a mdoodik képben mezjelenő t szimbélikus jelent6at hordozó koldua, szintőn inmerős, példdul a raeoa73io I. remetéjének rokona. De eject° figurdja jolent6a a pavesei elbeezélő mtiv6azet első taponatóvlsainakszempontióból.is; megesalatottedo6nk története előkésziti alahuza Otino Véflzetét, Ana'A, a tdmántil vatlyunk, mely éppenczekbon az évokben Paveoe életének le8sulymabb valoWból food, 0 a Lavorare otanca kőoői veroeiben io vioshanzozik: n nG

drul4aindl. Otiaot, a az6mUzött muMalat, oldrul,a a torinOi akar a ozdstiatt Pavaaót a mkAt han3u nő. Ua o,nnél a pontnál azt viw;cdljuk nor!, ho3yon ttikrtiződik az irő özemayea coma milveiben, bizonyos tudathaoaCooa jelon'Accel

talalkozunk: ocaely a tcloőbbl elboozólő mUvekbon lo jolontkealt: an irő kőtfőlek4ppen In jelon van aa enoosdlcSabon. Az ol0 czamayben boozőlő cj jolon van an eltwozólt eocaőnyn41, do maa am aktiv rőortvevő, o inkr2bI) coot; reflexl6k3t ilia Q tUrt6atokilen macp an lrő. Ucyan2Anor a azainoplők kOzt van valakl, ativel a dolGo!r me;TtUs.t6nnok - olyan dolok, molyo% mao6va1 PavevAvol tUrt'atek latoc

o ez a azoroplő azintón

20J,521

az irő. 3z annell ic 1nZ;an

lw van. mart Otinoval nenooat an tUrte5nt 203. ho7y a ol6rulta: tUrtőnot6bon torvDIA. kőrv4ny clotivu3a lo aeg. icm6tlődi1. Do 3ellcQ6ben. halltl'at,w3odgiban. a 26103 a n6. vol onemboni maeatarto6ban, 6recionyilvtlattio6ban 001=őn Povoodre haponlit. c%?,sall cittor voltas nyucodt, aW.kor olrni lőttrn őt."•mondja Ctino6 Az olboon616a nwlyodit Apdbon a Lavorare otNzoa rea'iota. tgrocdalml vonala tőr vlor,sa. molyot a br3nonloonei tapaantalatok L;andw3ItanaLI. nn utőpittlen6on61 dol;on6 muakdootl mollott n5hAny vondoopl mecmjzolt Enraont-portrőtat la hapunt. 2 poaton an oloG ,ozemaybon boon615 zeroplőaot Won jlontőss436re f yo1etU Pa, nz elbon415 nonocat

irt

azeropel a anon, azt a oseailveet jeleatue, molyoa keroortUl az ire; onealcal az oeelőnyoket, azelbooz615 dl-

tal6ban tab tUrnyonetbon van otthon - jelon ec -)tbo2 e3j neoit oz6milaiitt OtinoNm baoonlőan o o e_Ry tio7dt 1).elyi- , okhoz to tartoait, mint- an elpitkezdo vezettlje ioy hUlUn1)035 tapaontalatotat tc1 apazejnal. elye opleu aglelem6oarl alakulnak bonne. Az Ilyen o1booz415 ozeropol-

-121tet6s6ből adódik az olbeazélés strukturája: a film-kozerö jelenotezés, mely a le&atoloó rooényig jellemző marad Paveaére, A Luna e i fala első személyben beszólő ezerep. lője, Anguilla, wlanazt a szerepot fogja betölteni„ mint ennek az elo5 novellának m6rnöke: otthon lesz Santo Ztefanoban, Torino6an ős 4meriki5ban. W.6kApeib5l 6o a hazaléteatAls tapasztalntaiből easéges létomás aiakul ki t egy nagyon eajóto mondanivalót bordozó komplex valósag őimény. A Terra doesilio témáját majd a cerében dolpzza fel végleg az irő,

Az 1936. december 6-ikdről származó a zintén a Notte di festdban megjelent Ndozut /Via to di nozze/ a próza.. irda titkaival ismerkedő Pavese ozép toljesitménye. Itt mdr inkdbb elszakad a Lavorare stanc:361 do igazi one.. ozólést ir. Amellett, bogy ujra sajdt életének probléméja lép előtérbe, attól atud vonaClortatni, illetva lélektani alapanyagot tud 6yur;ai belőle egy elbeszéléa ezdadra. GiOrgionak, a pénztelen francia tanárnak viléga és környezete pirondelloi;"....változásokra és Madan coetekre vdgytam ,' aóbajt Giorgio. "3zámomr1 a azerencse mindiG a tdvoli kaland, az induló°, a3021100 a tengeran, az oc;zotikus kikötőba való befutás volt..." - teuzi teljessó a pirandelloi lőgkört. Giorgio azonban ujra oak ma Paveae. Gilia azt veti a szeaéro, ho3y tul sokat kóborol az utokon. Iamét a Lavorare atanc:ból tamer ős kép!

Azórt tov4bbldpós e novella a pavosei elbeczőlő mU vószet kialakulásában s mert az iró tud elkőpzelt ozitud-' ciót teremteni ahhoz o lio3y kiolozz® saját magatartdsdnak bels5 rugóit, c e magatertdanak ugyanakkor tud ozőleg. sobb drtelmet

Az évek utdnyógre megvalósult ndszutazds egjetlen 6jszakáj4n elcsavargő hős belső pnzichikai mozgdea sokat eldrul Pavesőből, do mag4gyának van valami abszurd, katkai jelentőee: a kommunikdelőnak, ember ős ember közti mor,36rtőenek ougaIöja lehotetlensősőt, legaldbbis adott körölm6nyek Kieft% "OrUltem, hem leillhettem magyardzza Giorgio mart a Glilával valő sőta nc bagyott fololdődai abban, amit láttem, óe Unmagamban..Xost ezemlőlődai akartam, eayedtil önmagamban megismerni az ismeretlen várost; 6pp ezőrt jötte3," Ciliáről, aki számára az egősz világot jelonti, iy azől: "Cilia azámomra nom akadály volt, egyszeriien nem lőtezett,'" Ezzel a két novelldval, a prózai klarletek legkezdetibb időezakábaa, oldnti0.11an az elbeozőlő Paves() loft are: •

a közvetlenUl társadalmi problanákat kutatő, realitita, ős a lelki mozgásokat figyelő, az ember belső kietlenső-őt reitárő Paves°.

M6g ebből az előkőszita korezakból, 1937-1)51 ozArma. zik két novella, mely a Terra d'esiliohoz hasonlóan szdmilzetős 61m6nyőt, a börtön tőmáját dolgozza fel a Jarcere előzmőnyekóppen.

- 123.., Lorenzo do az elboozól5 viszonya as "Intraoo"-ban a fentebb elemzett Htudathasadtloosn jeloneég órtelmében mecyardzhat6. Lorenzona% az elbeozál6e elej4n elhansz5 egaval az elbeoo613re zuhanó magdny elftőpét adgk, Orel. lemző, , hogy a bartUntémdval felelevenedik a n5 druMDA. nak ttladja la. "..dehamarooaa ri kellett jannUm, 121:7 or haoenló lava 0u:rat1on biirtkinlaiL6t oem el" re-

acd1 az elbeoz515 felooőcének arra a levelére, me1yb31 megtadja, bogy az (moony elhaaja.Loronno alakja ozinte biblikuo im6rettivó n5, mint a Inari del Oud naGyb5001.3a#

"Pekildjlin a prieore da tanuljon meg egyedill lenni", "Nagy dolo3 lomonaani az eberettr51" mendocptja Loronoos

Book a ozavak ucg hangzenak, minta raven° Unmac4t biztateatnd. De az elbeozado vc536n nagy dolog tUrt6nik: Lorenzo Usezeoalik, jolezve a folvenni pr6bdlt marzaartőo lohetetlena6Gót. Pavooe igy vonja le a taauladcot aa EinmaG6val folytatott • me:;.megujuló vit6naft ebben a oza. kaoodbans "Zell, hoay legalab gondoljnank rdm a vildgon, Jobeket udjaaak nokom, o no tUnjOn el minden ebben a ter. m6ozetellenes mozdulatlunodgban6" A Caxone a bUrtein-témdaak egy mdoik aopektuodt vet.* ve fél aj eozközUket hddit meg a kimirletoz5 Vaveoe pod-

mdraf, Bzuttal harmadik ezemAyben prdbd1 meoólni, avol a novella annyira draaatizdIt, hozy teljooen hAttőrbe ozorul az elbeoz615, aUnell a eoele%melny feltdrdodban tatt czorepót a dial6guo V0031. É. Az eddi31 noveWkZ:al

-124

-'

szemben a cs ,Aekményfrik két egymdsaal naisyon lazén öoozefilmszoreegymdsba fUzött azála van. A szerző in mediae re s inditja mind a két ezélat, mindenféle kUlaő lairds nélkUl. Az egyik történet kue. A celléban jétezódik, o a foglyok életéből ad életképet, főleg beszélgetéoeik aegitségével. itt az (ryetlen esemény a azámUzött tiszteletee megjelenése, akit eGy éjszakdra a zdrkéba cauknak. A mdoodik, drémaibb, asemény.., du s szél Rocco szökését mutatja be. Ez a történet a novel-, la negyedik képében éri el a fordulépontot, mikor Rocco Concidval ta1ŐlkoZ1. Otino a Terra dgesi lioban hiéba forralja magóban, hogy megöli,a hUtlen lányt - megteszi má s helyette. Roeconak alkalma van megölni Concidt„ de nem képes rd. Ismét

a

női hUtlenség téméjénél vagyunk,

melyet ezuttal or paraszti főltékenységi dr: 1:ma hőfokén ad elő az iró.

Concia alakjában a Lavorare stancéből ismert "puttana contadina", a vergai "donnalupa", "farkaa-asszony" elevenedik mea t előlegezvo a Luna e i fa1 Santinéjét.

1937 Jun= 29-én Ult vécleges .formát ao a novella, mely mil. nemcsak előleczés, illetve neacoak eyik vagy m4sik olbeszélői eezköz kikiaérletezése. A Rotte di foots mér koaplox irtio mind az érintett témék„ az ébrAzolt való. ségozelet, mind a me3jelenit6 eszközök ookféleséce ozempontjából,

..

125

..

A b€irtUn-tóma do a lóloktanl. ®zerelmi dean után eiau izben vagyunk az ir6 gyexmak k orának világában, `Janto Stefanaban. Hisci on° alakjában rmegjo3.onik Pavose prózai mtivein a k el.o6 lelence, baetardo• -j A, a Lu na e i fal© t1n;j uilld. ~

ja. Az olboozdló4 Oan , Roceo 6jezakdjdn játszódik tiibb halyazinon. gftpnntjában a niter, a taniQó do a három fiu /F33oe;ipnQ, Pico, Gaoto/ alakja, illQtvQ a Páter óv B1eci.onQ kdnflikttxna 411. Az ujra cQak fi3cmzorUan jelenetozett elb©ozél6o kópei k:xli3nbt3zó ártákü tIQ1ÚfláGwrdte- ► gokot hordoznak. A.. klasszikus '®xpomitio feladatát bctal

~►

t 8 al a c3 kdF /iát az ezereplat egyttt•t találjuk/ folklorioztilcuaara faluoi leveaft draozt, rai g a negyedik kdp a tanitó bra a ldnyok találkoeáoával a paveoai dekadencia hangulatát beat. At Qlbe3cazáldomek mdrtanila; ie kdzponti helyet olfoglal.6 =loom a harmadik k6p, molybon

!Acetone belopózik a Páter ozobájóba, hoay lopjon. A lelone, a baotard.o figurája ite3;:nbb er6aQrn oziabc3liicuf.miti.kuo, filozófiai drtelmet Is nyer a kUzvetlorn táraadal.mi mondanivaló me/lett w itt mdg azonban Diacípno a3o:[cjCeban az utóbbi dominál. Amikor a pap IIiociandt rajtakapja,

Pave ©e3 az egyháznak oalcdvazdzFadea into1m6t adja a ozdjd-► ba, e j ellorazá ; h ogy e ozavak a novellán aids mind iC raQnnyxro +3ktudYia tcaraadalmi kritikára adnak alknl.mnt; "Látod, nieciono,. te szeronoo€^tlenoéóodre nca vad hUlye...A mezei munkában azerencsóook azok, akik lelki tize dnyak, áo nea tekintenek a ae ját ikreiken tul, me,;köozönvón az Urnak azt a kevóe jót, mit bírnak,.."

.. 126 A Primo amoro az elaő ellyaa elbeazéléa, melyet az iré képőbb felvett a Feria d'ar,,osto a. kötetbe - a Gyermek.. kor tájait icrAt má s aapektusből eleveniti fol. Itt tér vissza először a Lavorare atancának az a témája, hour a komasz folfedezi a azexualitást. A viszonylag bő novella-termést hozó 1937-ea év után, mely a prózairó Pavese első komoly tapasztal-,tait hozza , kevesebb novella szUletik, viszont bővtil a Lavorare stan-

ca és 1939-ben kész az 0185 két regény. 3bből a korazak• ből jelontős kisérlet a Pedelta /1938 okt./, mely a Compagno első vitzlatakeint utal már arra y hoy az irót a bővebb lélegzetti epika vonza. 4z első rngények után az 19411.-ea (iv ismét jelentőo a novella-termés szempontjából. A Capitano /1941 febr./ először veti fel nyiltan a földelatti mozgalom témáját. De ebben az ujabb szituáciés ban ismőt a rdgi pavesei figura, a. nagybdcai, Loronzo atb tér visoza. Az elbeszélő a novellában uayanazt a azerapet be a titkos mozgalomban, mint Pavero az dletbon: Szimpatizál 'a mozgalommal.táraal biznak bonne, de &Gaga tul szkoptikus alihoz, hogy képea lecoen az aktiv ccelok. vésro. A kapitány viazont réisl harcos, aki möglitt oak jelentős teti al, de a mOzgalomből kidreGedett. Ugyanazo. kat a esaVakat ismétli, mint Lorenzo az Intrusoban: "A börtanban az a azép, hoy megtanitja az emborekot nen fecsegni."

"Az aaszonyok (5o a politika nan férnek kell tanulni macányosnak lenni."

03=0."

-

127-

B bbdl az id b©zakbcíl a Fami!;lia Paveoe eyik legazebb elbQazélóoe. Bizonyou azempontb6l életc:_tfv© e,ry fonto4 rétQ,,6nol: adj a kereaztmetvzetát, kula©pontját. Találkozik

itt a n©, ' a magány, a gyermekkor óo a, apaság t®.

aája.' Ez a téma ké3őbb éppen az 3i1enál.láQr6l oz616 re36n
A azQr26 a már kimutatott ntudathaoaátdooaH jelenség folytan iomét kétféleképpen van jelen; A tört4net elbeozólője, m i nt Worradina barátja, ezentanuként ozerep®l. azáltal ismét ra6dj a van az ir6nak arra, h4;,.~ m4 eseményeket két Qzernüvecen át l.o látta^aa. Corradino találkozik a récen ol:f,.lej bott lánnyal, catovcal„ a mectudja, hQcy fi G ate gyermekének„ D3.nonak apja. ^z az alappielyzet, tudjuk, ezimbGlatFu©-smitikuu jelQnt5c6 ;111 a paveaqi When. Di n a, a tulajdo.akóppen apa gyQr2e ~., a tá£ab z elbeszélés baotardoinwc rokona.: Corradino $zám-±=ra viszont vá• ratl ara, de nem betel j eoedd lahatdsc;g . arra, hQ,Ty fiában f©lfedazzm a afajdt sorsát. airiomds fogalaasddik itt maQ

a pav©aai When később oly no,ff ozer©pet játoz6, nem anynyi.ra bgol6ciai, mint Inkább W t ikua datcral.ndc i6 condos. lata: "z egy kio:rlet lenne « goadolja Corradino s-. Ha távol tc3l.em,: egy nap haa©nl3,tani kezd r am , azt j®ldnti, .

.

bogy a jellem n3ca a cztilet&a t6I éu ncrn a kiirnyezQttdl adott. A z drvák e©c;to." Corradino történetében küliirabözts iF;Gnnyol

az élet-

rajzi vonatkozási illetve a filoz5fiai általáno:At60 fokán - mogfoGalmaz6dik a napléba.ra io t'cibbozör e -Jil©P,ot© tt gondolat; "ezabadaak.

őo

ma,AryoQnsar, érezte mr ~,;átN« Lao á

röszint áletrajzi körUlmönyekb81 falcId;i órz613 ezioztencialieta rözltöse a motAny ós a szabadság összekötósáben. "Hen tartottam el ooha gyermeket...eobaso tudtam magam valakihez kötni. ITz az 6n term4ez3tem." - line az önáletrajzivonatkozás s •

te line az "ami volt, az leez" formuldnak, a pavesel

mitasz-ftlfogásnak els5 jelentkezöse: "...a tapasztalat nem arra szelgell, bogy meganitsa • hekUnk„ mit kell tennUnk, hanem arra, hogy mekltanitsa, mit fogunk elkerUlhetetlenUl tenni." Az elözahöz haeonló szerkezeti megoldást figyelhetjUk a"

meg a számUzetée környezetát idöző Zingarában, va,wia azt„ hogy az elbeezölő, ös a has, akivel a dolguk törtönnek, k6t szemályre bomlik. Az 1942-ből származó Citta ezintón áletrajzi szempentból jelent8s olbeszólóe. A TendáJan Pavane mdr visszatórt

egyetemi, öveinek feldolgozd2dhoz: ei

Q

vonal folytatódik

ebben's novellában. Jelen esetben Gallo 60 az elbeszálő, mindketten faluról azEirmazna'a„ Terinoban folytattik ta-

nuhiczzyaikat. Ketten köt utat köpvioelnek. Gallo tanulni jött a városba, mint az elbeszélG, de azzal a cóllal, bogy hazatórjen. As 8 ficurája innötl8dik madd a DiavolG cull° collitoe Orestójében a dekadencia ellenpólusakönt. raves° e novelldban már az elbeszálői atmoezföra-tereatós köpeseőenek teljee birtokában idózi az egyetemi óvek bor36züe estjoit, azokat a hangulatokat, melyek a Diavolu male colline lapjain wiz a dekedenciába torkollnak,

A nő 1Bboastiideánok motivuma itt is aroavá3n2 g.4,y ahoi a t'éri?ak vitatkozna^, , tö13aecoe a nő."

A Cittá megjelent a Feria d °a3ost©baa.a, mint az az"tin elemazendó elbeazéléoek min aié ~► ikc. Allure a kamaoz szökősének a Lavorara et clncában annYiazor mey? igyelt moiivsmét dolgozza tel. Ha a Terra d'esilio

s a töblii kezdeti erlbeezélée m&ó a pneoia.sracaont0 pootiokójaíhoz za11 ki3zel., a Marc a kései Lartarare e tlnoa poatikljAt valdaitjs meg práatSban: stimbóliku© órtel€nii e nem naturalista v1ti.d megragaddoa az irő célja. E célnak eg y ik legszebb me;val.ósitélaE a 'clam. Az olbas3wlu"nak ©bbáii következően az a ezerop4, hogy képpé alakitaa az elbeszólt v.^1 6

-►

aa,ot, a azemélyekot, té.jakat,, eseményeket sajdt lelkéhez idomitáa. Innen az elbeszélés agelvőben te1;;fruló szinte panteit3ta torm6nzet-itndd:1o, vat a cselekmény központjdbnn 6. 11 6 szent Ivan ó;j i m401y6k j elent ősáce. Ahony ':.;zent 3vr1n áj m©talvu:ma mi tikus formdban viaozatór a Jialo3hiban

/I fUooivi/ o szimbóliicue ártelemben aLuna o i fc31?1baaa, u;y air t©lt€inik itt is IiuWo Y3 ;urája. ►

Nuto, a r.,okfolé ismert klariniiton, Cundido ozmólyében jelenik cog, a"kinz:k a Pumatori di carta klarinétosa az ol« aó plcctotipuRe.. az e3ba3a415 is herd mában val.c:znit Nutobél, abből a tdutobil„ ak i mtir aokat ballott, at3kqt

G

tudja * holy van tensor valahol, s 6beane 41 a felfedező véi3Ia. h ts;7 3,4aaa is a tengert. 5 malyarizza Goo.. tud.

teáta ,, mint később Nuto At1m.i,llrl.nats, ho3y

'}az utnak ninon vő e, ahoy a v:Ieut lak sincs vó ae,

130 -

faluról falura folytW,ódik, anélkül, hogy valahol meGszakadna, ami coak tart a szárazföld.,,minden ut a tengernél vőgződik, ahol kikbtak vannak, Ott az ember hajóra száll, s aszigeekre mer, ahol az utak ujraAcezdődnek."

A Case mellett, mely a Tra donne solo környezotót votiti előre, a Colloquio del name, Nudiomo, Jtoria segreta ős a Feste/ atlarnban megfigyelt szimbólikuo rea.. lizmust, illetve a falusi-ter3és2eti témát folytatják. Az ir6 tioszes novellája ktizill a Colloquio del fiumébea fleyolhető meg a legáttételosebb szimbólum-rendszer. Maga a szimbólikua mesa -aférfl találkozik a fiuval, haj. dani önmagóval na a mezitlábas nővel, egy gyermekkori létomással - nem egyedUlálló a huszadik szdzadi irodalomban, Igy All a Befejezeilen Regényben Aragon elő io régi kamasz-mása, de a motivum Karinthynál is előfordul. A Pavese.4 meant egészen Ictilönös, szorongó hanulat

lengi Út. Wag az iró komolyan vez»zi az alaphelyzetet, egy mondattal, mely a kntórtolmilség fátylát boritja a novellátat őrzőkeltet, hogy amit almond, mégis csak "kitalálás",

látmás: "abba a lelkiállapotbu kertiltem, melyben minden msg.. történhet, mert tö ,bé semmi am számit." Az irő a mezőn, gyormekAAnak ozinhelyén aka. Bole mertil az idővel folytatott kettős játékba: tudja, hoa egyszer erre a dólutánra is ugy fog emlőkezni,ahogy az adott pillanatban a régi dólutánokra. Ekkor hivja őt a fill.' Az aragoni ozituAcióval szemben az teozi sajátosan ozoroa..

131

aővú a pavec;ei at, oazkór Lav a knmaJ21, min valami 416 fici 1 olmortetd6„ azembeattrls, Jaen van, rulme: -, oz6lal mac a Jolene* nac:y rómelbw;. Uzi* a mezitl6bae nő, "la c3alzas,

ezől az ir(Loz, akit az ir6 essozor wermokkorAban látott meouziről. Pavw..;e a mAidkndio nőnemil alakjdnak hat5rozott nővelavel eabekUtUtt alokját /la sealza to a mezitl:bas/ hasznilja a

e rzovozé&o. Aezőnak nawfQku

tottok;et ad az a tdny, hoy ecyezere van me3nevző 67; dl. landő eposzi jelzői funkelőjr,74. A. eZ6 a ma szerro mechatdrozott m m6310 valaml hatdrozatlaara utuló

jelent4odvol hozzójárul az elbaezdlóm kdtdrtelmii tőnuadnak tenntartdodhoz, Az epoozi jolzőnok oz a uajeitom hamználata kUlUnben a Dialoghl otiluedra jellemZ1, o általáball calk nGneiU alakban fordul elő /paddul Endimione a Belvában Artemiezt amlec;oU epomzi jelzővel, In oolvaggia = a vad malldkavvel/. Az olbeazado clzimbőlumreadzere a pavemol mitems-e1m6let fdastlbon válik vilko:;abbki. A fárfi kanwmzal esombon

ala000nyabb rend, a ldtomds lo megvoti őt, o velo, mert az ember ;,)zilletómdtől kezdve magiban hordja a morsát: "az embor mindic tryanaz". A flu cloak abban bUzik VAN boa az ab3zo1utam, az időtleam6g világában 61, a71.03y ezt a lito cimti vermin láttuk. A borok kLizt, a gyerJalzkur diazletai közt, naz id5 mozdulatlangi 'MGM a li:worare stance, kulemlna% birtokdbon qzt la mecfejthetjUk„ ki a mezitleibne nő, a látomás, akit a cyermektől a vonat ragadott el valaha. Elárulja a "rekedt mó.

h4" hospiro rauee/, hogy arről a rekodt han3u nőr11 van

szó, afti.a Lavorare utolsó verseiben fRAmbólummé Tellts Ahtry a Belva ‚tomisz to 5t időzi rokodt hcinajdval. A kanaoz viatica e novellában is a jollegzetesenmitikuu környezethez, a bokrokhoz, dombothoz, szőlőkhöz tedik: "Allora ,r4unce all'arts vaaa una vooe, die non era pia il fine. Si lovava lontano„ di VI da quei prati, di lh dalle nuvolo una voce di collina a di via, C050 un cozT, smorzato„n 3./ Ugyanezt a mitikas világot jelenti met.; a Hudismo. Kósőbb a Diavolo sulle collinő-ben is talélkozank a nudizmuonak itt meajelenő kultuazával, melynek jelentősét mér jól ismerjUks a meztelen testnek a nappal, a természettel való közvetlen érintkezés° ebba a bizonyos Tulvilágba való belőpést, illetve vioszat4rést, mitikus azonosságot sugalW 0 ...non

cié nulla di divorce a un Basco, a un tronee...

"...ormai liacqua 0 il sole mi hun tornito e volato, e anchein quest° mi pal* capire aha la natura non sopporta ii nudo uhano e on tutti I suoi mezzi at oforza, come fa cot cadaver', di appropriar3elo." 'Non saprei Ulatre quol he vedo e cho pemoo Le parole sono erba e radici, sono sasai, mota, fu1ore..." 4 */

A Feria D'atseJto jelentős dara)jei m61 az 1944-ből való Oteria segreta éo Pewte r melyok az olőző E5 4‘: noveildhoz hasonléan a v)ialor;h1 ttlméin v.16 meditálózsal coy időm

bon sellettek. A Paste su -oo szenvedélyektől terhes tragédiája,

-133melyben ujra feltUnik a azt. reln (1,11 Cloak metivuma t a vér 6o a Utz jelkdpoivol evrőolat a mitikus jelenActi

nevellahoz„mApréozt a Paesi tJoi nópi hansvételit, ream» lista hangjához osatlakozik. A Soria segreta a mitooz problanakUrdb81 a vadnat, a neelvemio"..nak témAjdt hawpalyozza. Az apa, kit el..

temettek, eay mitikuo, "vad" vilálba tért me: "Tema ohe mio padre ormai esioteva come qualoosa. di eelvatiee." 5 ' / Ebben a n vad o-bon találkozik a kdmasz és a felnőtt, a fiu ős az apa, akik valamiképpen mitikusan erei:

no donne l•avevano fatto mio padre, ma eora qualoosa di pill antic() di queoto, di pi segreto e sepolto per sempre. Voaio dire, un raasze." 6./ Az apa személyében falu-város kap000lata és ellentőte is mitizálédik: name me, anch -.2. min padre e entmto in eittia, non per ohluderoi in =Iola ma per far fortuna. Vera eatrato selvatioe e non era oambiate.o "Faroe anohe lui oeroava in oltt l'ignete, ii selvatiocn. 744

Figyelemre mélt6, az erdők, a dombok a vadat cis a vidéket, tehát, mint láttu?L, a mitosz vi1404t jelentik, mig a mavelt virágok a wires ezimbólumeis einveoe i erani ohe Sandiana teneva su11t. finestre, G./ mi parevane davvero citta.0

-134"Vadc,-aan ZolL61,a1 ej L;endo12',;, blekjet ao naplőjábon a a mitoazra sz516 teoretikao ir1c3ibc12 nyomon kUvothottUnL: nines ao 6letben ee3y 161.5aoZri" alk-, 1, min-

den, t átóliliak„ lealább

odor tOrt6n1L velUnks

'i/a Sandiana un bel ciorno era venuta a dar con na g oppuro nemmono di lei ricordavo che prina non c'era, (poi tenoi szoovo otolaq;Je oho nionte coaincia so 1

non l'inaonani."9.1 '

Pavane novelldinak e rOvid áttekintőse aorán me;IigyolhettUk az iró olbeszóla mtivőszetőnek fejlődőai vonalát, eoekUzeinok kialakuldadt„ kiteljooeidoőt. A novellák irdsdval ev időben Illandón találkozunk naplőjában legU moojezyzdookkel, molyok arra utalnak, hogy az 11'5 tui»

datwan kicárlotezto ki oz,oket az oezkUzUket. Bze alapján

tekintstik át mágeapzer a novollákban moLltott utat, rendszerezvo a fe1merU15 technikai k6rdc5ceket, A Vaplóban 1935 oat. 27-n tört4nik 015oziir utalás a prősára: "2z&% utAn ke3t36gRivill a próza pin," mo3jeysőot, mint láttuk, nam cokdra kbve/Uk az első kleór1Qtek. A t4siyok ős ozitu42.iák, me/yokot Pavoio olmesól, ugyanazok lesznek, mint a ver,-,okboa volta!:4 Ugyanas marad a lappek ICJ4 W.:-.peoolat is, coak a dimeaziók változnak mac, hazy lohetővá váljon a t6nyek objekttvabb kibonteio. Az uj dimenziók uj szerkezeti 6o nyelv 4, ritmust k3rot6o1nek, melynek kialakuldea időben cksybezoik az irőm3k acelmbólum falUtti moditáZdadval+ ge 6ppon itt vagyunk Paves() olboszélő milvőszet6nek kiinduldpontjána: Pave utlyania novelldiban 45, J re0(50Y01-

-135ben ezim:btílá.kue val.ós€íopt akar ábrázolni, 0 kiindulópontból következik a teohnikai mejegyzéd: « A realizmus tapasztalat-gazdagságára és a sz3mbolizmus érzékeinek mélységőre van ©z€ik3óg,r" /1939 dcc.14./ szerinte az e ,éc z mfivéazetben e két eUentétoc. oldal közti ©gyensuly a fő kérdés.



.

Elbeszélései valóban e két ellentétes oldal közt mozognak. mig az érett alkotásokban e l nem érik azt a ®aj á. , toe egyensalyt, mely oly kiemelt helyet biztosit neki az olasz prózairodalomban. Ez az egyenc uly fi31e( 943-44-es csoportra jellemző /Le fest e, ;t©ria aet ruta, ii c©lloqu o .

del flume, Nud srao/. A szimből.ikun va3.°:t:zágábrizvlá

e isövete2.mé ébc51, követ-

~~~;

k0zik az elbeszélés néhány technikai pro.;lémájdv tii kapceo» 1atoo dilá.sföz].aláes az elbeozól.és iedejéne és az e1beezélá személyének caogválasztá!:a.



.

Az idő megválaeztáoett a mitikus emlékezeten alapuló are poetica határozza mans idd n.eezségo az A'ueazc:lYéebcn abból á ll , hazy a i£5pds'le'4Ve&.,i idővé ; mClD.oúúa anjtwt31 olyanná azonban, mely az előzőnek terjedelmét /consi et enza/ megv"rzf. a / Di ari o 10- o / ~+~3z

.

.

Ezt a képzeletbeli időt Favesénél általában az impQrfQtto fejezi ki, illetve nagyon eokezor me6fi6yelhet ó,, hogy a v1.dőtz 4 a fal.u, a termé;,an.et jelen időhöz katoid3k, a város pedig multhoz vagy jövőhöz.

"136-

elbeszőlő szamélyének mogválasztáJa, mint kti1Unon e legujabb angolezász kutatásokből tudjuk, nem Ur.ténhet Onkényezen: oz a választ&) a valóadigal azembeni álldsfeslalást fejez ki. De az , ho::" a "point of wiew", a "n4z8pent" kérdőseivel Paves° már óvtizedekkel ezelőtt foglalkozett, nyfoku irói tudatozságra, a modern iroda... lam lezégetőbb kórdózmi, kipérletei ir6nti őrzőkenyséore vall. "Az első személyben való elbeozélée esető0en tik lehetUnk anélkill, ho gy a verizmusba eanónk. A realizmusról nem beszólve, az első ozemólyben való elbeszélés jobban kAnt4lható, mint a harmadik szendlyben való.“ /-00 o,/ irja Payees: Az. boy Paveoe előnyben részesiti az első személyben tOrtónő elbeszól4st, szintén logikuoaa kUvet. kezik a szimbólikus valósk orgrajzoldsának kiivetelmőnyóből. s abból a condolatból, bogy' "a dolgoft azofton az emlékeken uaresztill fedezhető% fel t melyeket rőluk birtokluni4 /oz a gondolat klilönben annyira mélyen ól Pavesében, hoc/ nemcsak a naplóban fordul elő Ids p1. a Terra d'e;Alioban: "...csak ami elmult, me3változott vagy eltUnt. caak az mutatja megiazi arcát"/. Az e aondolatból fakadó követkzmányeknek csak e_vike az a tény, ho3y az iró anyiszor visozatér a gyemekkortájaira. Innen van az is. hocy a volóság minden mozzannta e3.y sosem látott jelenség is - ezimbólum ós emlőkkép a számára , 3z pedig maga után vonja a jellemek, a szereplő személyek háttérbe ozoritda(lt. Szómára a jollem ne a cól,

- 137

-

hanom oorta3z a ritmuohoz vay a t6jhoz hazon16 elem. Lppon azokat az elbooz616olkot 6rozzült a loojobban "pavosoieknott", mlyekboa'az oayea ozeroplők zonal, akkoradd, az olbooz616 boao6 6nj6nek r4ozolv6 VAlnak, mint a fiutt 6o "la soalza" a Colloquio del fium6bon vagy az apa 6o Gandiasa a Storia oegrotdban. Az elbosz616 intiben Pav000 szoriat ellentmondflo van a nzerZő kOzt, aki tudja, hoGyan v6gződik a tUrt6not„ o a tabbi azoroplő,ktizt o akik nem tudjdk. 'Szt a paradoxont rololdja az, ha az ir6t in szeroplőv6, a tUrAnet r6ozo436,4 tosszük 6o ogyeo czemban nionáltintl,' do eftkor, hoay helyrodllitouk az onyonoulyt, fel kell naayitani a tObbi ozoroplőt azdltal, haw az ir6 coak ozootanu looz: G is. meri a dolgokot, do azok nem vole tUrt6nnek mea. Az 0186 illetve a harnadik ozom6ly Weti ingadozds oz clod pr6zai-miivokbon, ide6rtvo a ree6nyoket io, arra utal, hogy l'Avone . m6g koreoi ezt az ocyenoulyt. Az uto1o6 novolldkon s new utolo6 aorbea a koroortill visz az ut azokhoz a rog6nyekhoz, melyokbon,a czerza nomeoak o1mos61, do az elbeoz616onok in e3yotlon hős6v6 vdlit, fJorrado„ Celia, Anguilla/, akiknek bene8 6nj6hez tar. toznak az olbeoz616oebon ~se9.y®t kap6 leirdook, rofloxiók 6o ozereplők. Ilzok a szereplők annyiban kapnak holyot, amonnyiben oziabélikue jelentős6011k van az olboo261do mo-. notbo. V6J1redn6aybon vioozavozothetőt a ozerzőro, aNi annyiban ismori a delsokat, amennyibonain16kzik rdjuCz• A novollAk vő3iateftint6s6vol tettan 6rtilft a pavooei olbeoz618 milv6ozet kialakul6odt, drintettUk 16ayeam

138

tecanikai problémlit. Ugyanezek a kérdések jalentkoznek majd a reGőnyek asotdban io, ezdrt a kavetkez5 vizocAld. ddookban no mindaaik re36ny oaik oryform(in latba - riaelmUn'aet félaG az 6rett korozakdra szaratnőnk

A Carcer6na1z, Paasi tUoinak, ripinagidnak o bizonyos ozemponbél a Della ostate-nak is inLidbb tUrt6neti, mint esztétikai drtékilk van. Pont'o Jzarapot t1ttY4tek ba az olasz irodalom uj irdnyzat5nak akelomre sacit6o6ben, cask Vittorini kOzben irt ragényei. Onellett ternéosetesen noa lehet taGadni el'ativek objektiv drtékeit °am, melyok-, r61 az (Asa tojezetben ozeiltunk ic. A Carcere azinta karkai lésktirt id6z annak a tehotatlen meGortillottod6nak drzékeltet6e6ben, melyet a fooalg, a ma3a2,dztatds'e eL7 tépzelt cella ldt,atotlan falai okoznak..3 reg6nyb61 sem hiAnyzik az ird milvoinak az a Olusa, omit 6481101 a dombok fojeznok kit a "v%n-at it Concia

mitikud figardja képvisali.T3ig a Carcer4t el5k6ozit5 Ter*. ra d'esiliot eis6 szemayben meoéli al az ir5, itt Liarinadik szamélyt hasznS1.0 azt az in3adozdet mutatva, melyet fentebb lairtunk. A yaeoi tuoi falu do wires allent6t6nek elo5 Uoszo3ozett epikai bemutatdoa. A bUrtUnba ralum

utaz6 Bart° tUrténe ,Anek azonban aokkal mélyebb r6tou'ei vannak. Az utazdo, a vioszatőréo motivama 1aveo6n61 3yakori e3zkUz orra, hoa a valéodcgot arc) pootiodja szerint azimbólikusan dbrdzolja, ho E7 a Ir16ed3w1k a ho lelk6bon 616 olevo adott képt t6rja tol1 Innen adédik Davao° ler;tUbb tOrt6n9tőnek statikueCal a tartőnetek valdban a!zy meta.

4. 139

fizi,ftal pillanatban 16taznoft e tGrt6n©tin63Ukot jovbdra c:aatt az a folyaaat adja. melyno% oorn ca hda viocazacaló-

►

kezik r6ju:s, e ooGiamori attet. Aarto azonban 4aa ,haza- . utazitl e hem az flrod.otakot fedezi fol. Amit felfedez. az AA

d©team9.nalt s nem ozfliLso6g©zarU. Innen kalandjainak ldt-

ezólagoo vClotienezortzőga. Ami aPaersí tuoiban iGazan 9zda3t, az a nyelv mlooáik rótegQ. A cacaiolm6ny kibontakezdQa corn az ogyoe tc.ár3yi d.o1s©is, vaw tdrgyi dolcoa 6e ouQmányelc icOzt i,om6tZ6d6, care j ebban nagv91d ;e,00d6 kapcoolat van, N©z€iottől fo;;va ilyen 'rejtett kapcer,alat van paddu1 m viz /a iiutb61 vizet huzó Gi0e11a/ do a v6r •

kOZi3tt, o ebből ezUttake3zejrUen kUvotkezits a tra;c'di.ms oGioolla era Giá contra 9;l pozzo, che erenc9,ava,, . Tonto is cho ':rnQCtc le laociamo tiraro eu l «acqua, poi csmrri.a.-ag i.aoiea© Q berca. Uno per volta fliicova Gioaila„ e gai altri duo oi f+amun0 laeoú tridenti piaato.tSt.,,, 2cco chv cxal.tanQ da3. casrca Talino e Goliea. Von3ano avanti coao duo ubr9:€atchi t Tal.iao 11 primo, con le pa ;liQ in tez3ta, li tridonte in pu~;eao. «,, ~ui dice4 Fa*ber© -, a . oi butta oul oeccbi.o o ci ficca la fEacci,a.. GgeQlla Glide otrappra indiotro e all arida: - FJo, cool oporchi l'acqua, -...Taliaaa aveva fatto duo oocr,i da bectia o, dando indiotra un oalto,. l© aveva piantato il tri.do ntcs nol colic, Santo un grooao roQp9.ro di tutti; nil.i.ota dal cortilo oho Grida eArapott€umi,' a poi Cicala laccia ardar3 iY oocokaio oFae m;inonda lo acarpa, Credovo feodr,e ii caa3gve a facci.® un ©al.to e an€he aalino fa un balta, e oentia_.~ o Gioella oho. gorti;oü,].ias Lladonraa! -* e toauiaco o lo cacic ii tridento dal cQ1lo...Gioolla tooafva Q vomítava e Q quol fam6o era norQ." lp• / -

►

A Paeoi tuoi m®taforó.nal tali ny4lvtazetfl a pavofloi aUboaa uj Q oay©d.i11d116 j eloaatí ;.

raetafQrdnal a©jyi.lik

-140-

egy oiklus, moly a Luna

40 zdrul le, do az utébi

motafordi a falusi képek mOgött ;I'm a megszállottoágot, a azexuálio &Wit, a Mozhototlen doettinUket, belo6 czUr nyekat, hanem a ozilleifUldre vicszatérd has mejnyucvladt, lelki megbőkéléoét fejezik ki. Az olaoz kritika sokat foglalkozik Sogoaan - a Masi tuoi,nyelvezotővel, metafora-ronlJzoróvol. Az 000tek több•

skOben -1zonban me,-All a formálio elemzéenál, vagy me;3(alág;» szik ann9k mocAllapitdoával, ho3y bizonyos irraeionalitia

van jelon a mottortlizbir2n, a bogy az OsztUn-világ tárul fol bonnfik. Nom szabad azonban olfolojteni, hogy a rec4ny vezotaien ie a kétcég kivül cok jelentós-rétog mOsiitt van egy igen or6teljscon realista, társadalmi ihletetoé.A man. danivaló. A sOtét, trar;ikus atmcnzférát nem eW az iré mitosz iránti vonzalmával, nyelvinek Irracionalitást kite. jez5 mataforikuo aUritettségévsi magyarázni. A traaltnis, mitikus 6rta1mtivé nOvesztett •ozenvaddlyekmögUtt nayon is redlican drzékaltetott tároadalmi valóalg 411; a koslor pa. r=sti kronor. A Paeoi tuoi minteljdra az ir6nak méG lo3elvontabb.milvenen, igy a Dialoghi-ban is auryan a tár.indalmi motiveiltság, a néha azinto lázit6, forradalmi han3. Láttuk pőldlul, holy az I fuoohiban 6letre keltett-mitooz mOc35tt is-a par:!3zti nycimor őrzőkletc!s k6pe, oft az 1940,-

45-U0 6vek forradalmi han,ulata huz6dott moi, A Pluto/ tuoiban a párbeozédoknok ia eajátoa azeroptik van.

A

piemonti

tájazólásbél táplálkoznak, do nom pusztán a beez618 ficu-

rant jelia7lzi%, a nemecak zokra utalnak. Nemocak nrrn szolgálnak, kUrillirjaaa% er ozitudeiót. A tájnvolviedg

emoli of dialVuook képzolstboli

- 141 -

kap000latok motaforái 4 o_woertektio:t azokkal

i

notafor.ltv.

kali'molyot; eGyon Is-,("xcvl dolLIok kUzt1 vdczotot-7,or4 kap000... latokra utainak. Az er3datile3.';La tonda° olmot vicolő La bona ootato Pacoi tuoinak loaz ollonpontja. A La ,2Gho tipikao tdjai után Torino mejaőditálra !well a por• 2orinonak, a vilroonak o Go Torinonak, mint 6101^;for.. Anak moGhőditdadra air ttiOt6nt kio6rlot a OitZban, do a na3yobb 16logzoti1 epi%a milfajában oz az oir.)5 ored:a5gly. Pootft, modollok, munkdolányok do prootituáltoft kOzt vacyunk. A diozlotot ocv -aUtorom koll6koi biztooitjeak, do a roadny tőadja no a milve;ozat, Ao olvaoának ugyan tud .:14ca

van arr61, hoay Rodriqueo 6o Guido h000su tochnikai i kat folytatnak a foot6ozotről, do o vWkon aliG vaL7unk jeloa• A vgroot t a kOrayozG Aopolgári-munk6o vilá:,ot, a natornot cio a foL,tak k6polt Ginia ozoo6Wol látjuft. Bs mutat arra s how b4r az irti harmadik ozenőlybon meodll ol a tUrtdnotot, tulajdoreeldppon har -,adit: ozomd112x1 eilozott old') ozomályra an oző. Az irő coupán o63 in3adozi% az

olboc,z6160 tochnikai cortzUzeinok használatAban• Ginia a rocőny oloG ozámu Woo, a valőok; az G lolk6.. nok tájait k6pezi, oz G L;oadolataibon, roOloxiálban t han culataibaa tdrul fol. A kőpoltbal, a fot,t5h vitib2. la ouak annyit latuak-hallunk, ammnyit liaio drt bo15111%. A raoci tuol fojtott atmcyJzférdja, roZ)t)an6kony otilusa után itt kio3y0noulyozott, objoktiv hanapl van dolaank• Az olőz3 reolny otiluo-oozkUr31 azonban nom voozn% ol nycmtalaaul; f5loc az ocyoo tdrpffatt vacg ooalőaye': nati

viwasza*viwzatőró„ az egAsz Qlbeezóldat dtazt3v6, metafori« ku® kapowolat rk vannak jelen. Sőt a Bella aotato-ban taldn móg jobban megfigye2het j ük, hogy ez az immgjne-racconto p,sntikdjáb6i, azármaazá v316oó,rrldtdsi forma epikailag ozintőn az *log ezenrólyben való elbeozélóo mi att lehetnócao /mint .mondtuk, itt io rejtett alaó azamé3.yrcii van k3ző/; a kapcsolatok az elbepz6l8 tudat.':ban 3.ótezRek. Ilyen kapcsolat van például Ginia kópeolotvben. Guido ős a;zineic köaött s"Az elaó f6ryau,,árn3l aajndlni kezdte,

.

hQ3y mar tea, van, 6s többé no lahot látni a nap azóp ezinoit. Ki tudja, Guido, aki azt mondja,: a sz3.u, az tainden,

.

gondol.,Q erre? Micsoda ozdpoégt - mondta Gtnia óa. #"olkelt•" A szineknek a hr~ a tudata mólyéa teltáruló kapcwolat cakban jc.tozott szerepe mm;ven már a Lavorare otanca korai veraaaibon iQ. ^` ooak ozinekre Yámcam., A ozinek svn ca,irhais, olyanok, mint ea ábr€adcía: holnap a aa► iaek vicaozatórnekr Meta majd mindegyik az uta6xs, minden toot egy ozin - m6g a gyormekeft ie otb. (A9onía) lw Gir:áa Guidot ujra óa ujre. ©zi.nokkol köti egybQ,

~1

€xdcdiw Rodr9.queoből, akitől fől, hi6m©znak a szineks "Az 8 f3luj,dban wok van bei$liiEc. «,Kie kordban gyomorrant6.5t

kapott tőlak, e most nc3lktiltik akar footca.i. i " Ebben a regényben,,, bár mint klmutatb;ató, Ginia az elm"; azeuau azarep3ó, a jell.e;ti et®aen pavQuoi, tdm6k rnáglcmt kötődnek c;gyQdúl az b oscemólyC&aez. Az igazi pavecaoi figura, a m ga r 3geozmőjónek 62GG

- 143 maJányo©, • azeretnf, képtelen ember i, nem Wio, mint Guido. ~

Eml6kQi a zajos e9tókrax, hosozu vitakról, vidámsdgrál Paveee egyetemi áveinak emlékei: "Akkor Guido arról az évről medált neki, melyben kivette a mUtermet 6o diákbarátai jártak hozzá, volt köztük e yr aki később beállt barátnak. Amelia mó' nem állt aklor modellt, do tetetett neki, hogy szár rakozzon, éo jöttek ójjel-»nappal, ás nevettek éo ittak, mi' n" magpróbáit dolgozni..."

A nő megvetése, a megőrta barátok utáni vágy oziatón pavesQi 6oállitotta6g,tt nudno$ kola, boy eoy férfi cdak akkor dolgozik, ha vannak barátai, akik mQgórtik."

e3an :: voltál szerelmes?" mondta Ginia, bogy ránézett volna. "Belétek? Nino időm." Mint láttuk, Gallo, a°;itt c,, novella hóae ica elzárkózott a nőktől, amikor munkáról, komoly kérdő eQkr31 folyt a va. / -



.

Vágd! az Örök pavesei has vidazatóréet jelenti Guido-

ban a paraszti származás, az otthoni dombokra való vioezavágyódáo. Guido dicsekszik azzal, hogy paraszt, azt 'Londja Giniának,. hogy igazi feetóozet coak falun lehetoéges. Ilye n vailundcokat hallhatunk tales "tn ada.k

egy

domb tetejón érzem 01 magam. " .

"Vidéken kell, hogy láss engem. Doak ott festek. Se milyen lány nit= alya:3 sz6p, mint egy domb."

-

"Guido elmondta, mit akar csinálni a dombbal, azt forgatja fejőben, hogy ugy kazali, cint egy fekv5 nőt, aki emlőit a nap Toló 'fordítja, © hogy azt az izt akarja ne%1 adni, ami a nőkről árad."

.

Amikor Guido távol van, Ginia akkor érzi ót magához lob. közelebb, ha a dombok közt bolyongs "Guido is a csupasz földokon volt, dombjai kiizött. Talán otthon van, közel a td6z, 6a cigarettát uziv ...stb." De Guido osak boldogtalanságot tud Giniánelc okozni # e eltUnik előle, hogy folytassa a maga talányos 6letót• Gíniának a rez;én,3r utolsó jeleneteiben a szifiliszes Amelia társasága marad, e ó is egy taalán,you, azimbá3.it:ue órtelmtu mondattal bucaáuzik at oivasőtál s+ineaj tink, allova akarsz mondta Ginia - te vozeoa en5cs,.n A Bianca Garufival közösen irt ktiifiSnöea .regEng, a Fuoco garande, sti.luesa részint a Paeai tuoihoz via3ozatérvQ a Bella estate szi:ibá.2ikdját m61yiti tpváb!). De taaGa a traaddia faló siető "story", a hősnő családjának titokzaataasGca, stb szintén a Passi tuoi.ra emlékeztet, hies a Pa.noi tuoi motaforákban gazciaiLl twelve j obban alkalmas ar

-

ra, boy a p;?vosoi ma .f;ány43 ember belső vilástgt, jelképeit, tormáozethea ki3ti3ttoé,ét kifejezze. ~

A domb motivuma itt is Uzponti helyet fo£ lal el. Azokhoz a képzetekhez társul, mint luido eoetáben. Guido, mint idéztük, sly akarta f3 Is ;fanteai. a dombot, mintha agyazozonyt footone. A domb a Fuoco grand© hőse számára io je

-

lenti az asszonyts "ime a gyernebkor omlókei.ből, ai OavónyQas3n ős dolgokon tulről, a kánnyil 60 faatataaztilius Qmkókoksta tuZrál, mint aki álmodik, me;,leltem ev sorsot óe erz hori.g»

zontot, ami nem a domb ég nem a felYsó,, hanom a .rrár, az esSezon,y, akinek a domb é.3 a felhő soak a j^le." A konturoknak e s az összemosása, az embernek áe táj-

nak a$ouosul.áea valamilyen homályos vágyakozás kifejezése céljából - ez a vágy nyiltan v agy szá.mbrlikusan kimondva az életet jelentő emberi kepos4].atok utáni vágy - ez t ~iar-

téni,k például a Lavorare stanca "Yncontro" C. vermóben is. A guoc© grande hőse faluról keritit a városba, mint Guido, s egyetlen barát já`LoZ, Giorgiohoz, azért ragaszko-

dik, mart vele tud falujáról be4zálui. A azilletéotől fogva jolent6ségQ mágvaL4?tatlet3tl9n sors, a gyero°:kkor a faluoi-term©sieti témát isiséró motirrumk6nt fa3almaz6dik ,msg:

"...bárhol is élt e;y fiu...valaui kialakul beano. mely tovább él az időben ás meEérinti a ezsvét bárkinek, aki egy multat hordoz a szemében ." Az eleve-elrendeltség gondolatát természetazerüiog kisért az apátia érzése: eGyerffiekkoro.mtól kezdve megértettem,, hogy az embsr boldog lehet hogy egy szét szólna vagy az ujját raecocazditaná, a wn :13 rüen visazeutaoitva, h ogy uj dolgokat kivánjon." Az apátig formailag a "vale la pena?" - "magéri?" ,•

kérdés gyakori ♦ísszBt€résáben oeuceosodik k ,i, m i nt a Lays..

rare atancbbars is:



.

911e3ári ,. ho gy a tengerből k3,emelkQd j on a nap, é© a hoe®zu nappal megke+zdód j ák? Holnap

-

146 -»

vioazat6r a 3an3yoo nappal dttetsz6 fényeivel á® ugy lesz, mint ma, c nem történik 4e~ami. A Faaco grand© minion formai érdekenoó ;e 6c ereimónyo

lett közjáték marad a pavQSei miiben, m©lynek érett korszakának kcazaexcít a flialo;;hi &_, Canpagrao j el zik, E tc6t mti tvyanabban az évben aztiletik, o bőr ook azampontból valóbzan az iró mAvőozes,érnek két eznev pontját jelentik, e;y időben való So ;aatatáauk nem annyire meglepő. Az (Alen-. tót©B vondaok mellett ugyanis jócskán található bennük egyező motivunúinditLatuQ. Nemc:::a,k a Talc. *~,hi elvont azimbó1un► ai közé szüremlenek be a l©gaktuáZ3.oabb tár.:adaleni lc."rdéaes, de a Cvmpagao tárcadaZml.' as politikai tomatiIyáq. ja is dtgzinezik a Dialoghibaxi formába üntütt aondola.tak. A Ctxmpagnoban az ixei a fasizmus éveit időzi fol. 216oalfr é-.z utoljára u

~

, ho -:y nem saját ozerepót •lizocálj$ # e ,

nem saját paeozivitd©rt panaszolja vk;y icavolja. regényében ir_"g ki leginkább ünmcaglb'1. Ami (mmei vonatkozásban igen vrQdwőnyeket biztosit, forra ~~ i vonatkezáQb-n, elQaoorban elbe:azólói a4agabiztceekban viszont egy-kót Fegyatékossf g f are oa.

Tavel a czerzci flhagy állandó szerepével, 1©hQtoéCea- ► eó válik a azokcott helyexia, földrajzi környezet 7 -aegv.iltavd3a, b(ir ennek 13 mo;;~tran a maja életrajzi háttere; Pablo T orin@b63. Rómába kern egy időre, r3h©: 7 rnrz,;a Pavane io. A cselekménynek Rómába áthelyezésével esem hidrsayzik akét vároo ozimbólikus ellentéte állitdca sem. Torino aaegQzá3.lottsf3ot, mQ,c-cauuju16 lclkiicr.nereti kri2iot + Róma lelüloteccáget, de e;:yben fo/sQ.abaduldct i telobclódtlot is

jelent. A eueaekmCry a Pedoltib.an felvázolt altapkaelyzotból

indnl /AaQ1io azoroncodticnsógo, Pablo alveozi Lind4t Ameliotbl/, a azt votiti el.Cntr, hocyan jut el a3y kiwpolcár amunkáamo^gaíQmi;, a tovó;scny antif3aizmuni . Az oZ-beazálóQ elad személybon ti3rtdnik, ' da a fentebb mondottak. bóZ kdvetkezi2t, hogy tn$a az clod ezeanálybQn bocz6l5 h8o ozerep4, mint paveaa tvbb9. müváben. A fGazflraplá nem azonon mugával a axorzóvol,, iegalábbio . aokkal kiaobb mGrtók. bon, mint másutt. iGy a többi gzeroplc3nek ooa pusztán az a feladata, ho4;!" ez olbeJzélb lelkének vetUloto azimbaálunot hordozzon. Ilyen azorepca bizonyos rnértóttiG Linda óe Anelio ficurájánala van. Azaelio póidája inditja el Pablot a mozúalan fold vivő uton, do Linda io Amflliohoz tartozott, ani ; a férfi al nem veoztetto a lábtit. Izy Amoiim valamilyen rrnódon álla.e;dban j plon van. Pablo az 6geoatuaaihosc ha ► €aonlit j a a mg ;áá11, amikor táraai között mecj ol Qnik. Amikor fáradtan fekozik, bénának érzi magGt, mint ai. Amikor Qlhatározza, Nut fel. hazy a róGi élettel, óe elhagyja a ráváró trafikot, szintón Amoliora gondol. Amel:io az uj életet, a többiekért való

harcot jelenti:

a gitdr,; mondtam. Mit a ad éo a dohány. lmolio életét folytatni. Mindenki életét." Amikor Lindától ® l hail nzatcadnia, uay órzi, olvoazti a liábcáv, -ei mint Aaall.o= "Le^ztállt az auto ezekre a korzókra, kiaYultak a lsmp:',k, E3n azt szerettem volna, hocy ez örökkel tart :on, mert tadvrm, hocy a oondolat, hogy el kol l vál aunk, áu n::a lá t juk tübbó egyaáot, l©vaAa a lábamat."

61 többi azeroplőbcn a közvotlentil húbora előtti Gvel> ?tadalatti moz;:sal.rcal ial6aődn©'l fol•. Bzuttal 51,aldno.. em-

bori mar,atartdci formdkat kutat bonnUPb Paves®, han= poli•tiltal i,a2má3oizat mondat ici vel d!;, azt is icyokoúi,4 dbrú2o1ni, hoayan iomerik tel ezeket az i;,azo6;4ot:at. tl CoaptgnQ flxeroplői i s aokat viatk®znaic, o bár o vitdk oca E.cpozik ►

mindi;:; azaaloiLvóa rőcazőt, prozreeeziv szereptik vi163v.). Mig a legtöbb pavan©i rozónybon a kced6 do v6gpont oQ ~ bo ~

►

eaik, sort a törtőnet sardn rwci eldöntött va3y oldaált dolog na.pvila ,ra kQrigldoórói van szó, itt a vi tdkbrafl oldyro valő mozgdionrak taaui vagyunk: a főhős aleaco©rtyab% tudati i'okrC 1 magasabbra Grkozis, "Ura vam annals, hosy meamozditod egy ujjad? •. macya.. rf zza Pab1.©n.ay a3gy mulkds Dglgozhatoz, ha nincs papirod? Adnak nQicod ogy falatot, hu nom haj tsz fojet? Át,r tahataz az, Iaody gftározcal, g,OJ mórj coak ao:t is .?kiditQlha3ts ,, mert mogliöntotaaol,. ~

l~.~

~.~

9•q

P

•

*•4

4

•• ~



•4••••

•

.•••••••.w•••*•••q

Amit u„ OzórntzozdsbÓi toszok, azt o,i gmtÓ1 tehotem• Do a fomtAc dolgois, a c1.o$,olc, földhöz v9dc;nak, e z ő szdaldjulcra törtón.ac3k, u Pablo a római oun'abao?c Mizt őrtl mod;, hO 7 kik jolontik a fasizmus, a terror, a tdroadaimi igazodc,talanc , al» lovi hare r5oro j Ót . "A kibi3vcook aCl a o o Óci3unhdaok ~.~

kik a hidon do1.00znQFc,

ők azok, ozilk36r; vr:n." Az o1+y 1.k hiiB, dppcn PablOről azÓlva

area relaMat, howv m3:ly.;n tkm©cbdziora tfilissz?codik, il. la3tvo td.mmaazkodhat g f?asionuot

—149— "Ha Pablo vionzat4r az Uzletéhoz, akkor gtthaLs bonneteket 6 taeiatta lesz ő io." Mint anlitettlik, ahogy halad előre a re36ny escAokménye, ugy jut Pablo egyre ma„Aaabb tudati fokra, ozem6ben

uoy vélnak ear° vilácoaabbd az wttályviazonyoli: In at, it a didkok 6o ez urak akarnak? A fcciazték helydre kerUlni.illi podia, a horddr, Luciano ős Giulianella, a ooaládol:, melyek titan vf4inak 07 lyukban, non azámitunk Boy meGbizzuna azokban, akik tanulnek, tanulnunk kell. Hogy me z1t;W adolakat, tanulnunk kell, de rum azokat az eatobaadaaka, miket az ickoldban tanitanak ne. Wink, hanem azt, homen olvasaon z bar uj3ot, miből All egy meatereég, a ki paranonol a világon. Amért kolleno tanulnia az embernek, hogy lemonihassunk azokról, akik tanulnak. HOzy no encedjUk, hoa fUtyUljonok rank. Van valaki, aki mindort tudja,'Wo meg kell talani őt„ 6o'me o kell őrtet,a1 vole, hotw mindazt mezértettem."

Pablo Gino Soarpn szomélyében találja meg at az embert, eki érti eaoket az igetakoka. A Spanyol pol56rhéborub6l hazatérő Gino Soarpa mondja el az élet drtalmét állandóan kutató Paveao eozmellog le3na ;vobb tiJztánlátdsról, legnafyobb mazabittomégrél tanuakodó ozavait: "Ha to aam tuaAd, hogy alnak a dolgok, nem lennől alvtdraunk. le min tudni a dUlokat, éo méa fogjol.. mezni mazunkat.Mindannian polgárok vagyunk, amikor Munk. io beoaukni a nzeaUnket, do nom látni a vi» hart, ez eaaa polgárl f6lelem. Mi mclo, ha nem et a marximmuos olyannalátni a dolgokat, many°. nok, 6n gondolkodni róluk?"

- 150 A Dialoghi dekadoaseJb motivumai, mint vdrható, a női

főezereplőhöz kötődnek. Az előczör az Antonati-ban megfogalmazott gondolat - "a nők nem'számitanak" Linddval kapcsolatban megint N41/t;szatér. Az, hcy -7 Pablo Ameliotől elloreszi Lindát, nem azért nem azdmit, mert a azemélyea problémdk az eammei-politikai eElyilvé-tartozdssal azeaben háttérbe azorulnak, hail= azért, mert a nővel val6 elberi kapcoolatnak Pavesénél általdban mordlisan do filozófiai. lag nincs jelontősége: "Többé nem okozott félelmet nekem, hogy éppen Linddt vettem el tőle, Ezen az estén megértettem, lima a nők nem azdmitanak," Pablo a regény végén ujra találkozik Lindával. 1315 a taldlkozda bizonyos fokig megtöri a regónY gondolati

ség&,, mart mig comma sikon valóban előre való mozgdonak, tehdt folyamatnak vw3yunk tanui, addig mor4lio °ikon megiemalődnek a mitosz-teremtő Pavesének az el3ve.elrendeltséget valló, tehát a mozgdst, a vdltozdat, a haladdat tagad6 gondolatai: "Emlókatel arra az estőre, mikor a jövővel játazottunk?" "Az ember nom tudja előre a jövőt mondtam neki cabk abből, amit tettél, tudod meg, mit fogaz tenni." "3z igaz - mondta Az ember mindig azt toazi, amit egyezer már meatett." a Compagno a háboru előtti éveket iddzi, emléket dllitva azoknak az antifasiszta csoportoknak,molyekot ismert az iró, s egyben augalja n politikai hare, a holytd11d0 értelmét, addi/ a laz a domboldalon /Casa in cellina/ az Ellenállda hónapjait idézi fel t do nem annyira a harook.

r6i., min i.nlc::r,~ b az irZ ak tb ori ozálo22 be„ 11a3a a szerző is SLváxndoz5o.n:Jk nevezi a ror,Gnyt: hozzdfcn3n6k e hosnAzu $br6rarlozáon° k Q%noo€nláaóhez, me, ; kell mondanom, a t3.rt6ntekórt nem hibáztatom a h5.borut,n A . Jaoa in eollina nom ta33dja az 211ornd11dst, hanem dirokt módon huzza old wz Ellenállásnak, ily a ezeleL vóa- ► nak órt o lmé `!'i , annak .°l. .7► embJrxnok viv6d4Abc,tn, mordli„ ieu«. darcdban, aki ine3 volt képes részt vállalni a tObbi.osa ktizdelmóbn'1. A regény ktiloő cool tmányo - Corrado 61oto a Torino kiirnyc,k5, dombon, taidll:ozdsa ;atoval, szülőföldjére való visszatérése .• ozo ;ónyeo, sőt hijdvai van az epikai mtivek á3t9i3lGktléálj/é4i moágat',é birmi1.y%Ei :;",;Goátiú`+)tas koilflikt',.ti'Jnnt. 11 törtcnct cook kera`cbc foMlal,ja Corrado dbrándjai,t, i.rd•nyitja belső mozgdJa t, tarot ad roflehióinak.. A történet során több valóság-réteg tarul fel e13t tUnk. A logk3ltJő valóok;« ►r4`tegot a történalai tt3rd31snérayet:, a hd» boru eseményei adják, polyek egyre kd2elebür31 érintik Cnrrudot., azombnn, ho,y bolakapc®ol.GaAdk folyásukba. A történet m oz^áei vonalát áp zen az adja, ho w Corrado buvGhelyril buvá._elyre menoktil az ceemónyok o151, Ily on buvGh .,:ly a Torino környéki Chic.ri kolouto?

,

a

vé ;ü]. a azöl.si" öld, a Lan `;hc VI dókE;. A történelmi eQeamárLyak, megtörve ugyan a főszereplő tudatán, a mi.,13uk reális arcát mut a: j ák. Látható ar ; d,irnyi,i b:mbátiás3okat átélő Torma

-

az a Torino, melyet PavQC©

taldlt Rómából való xaaz2tórócc után-, órteotiltink a sz3vet-►

152

'"

►

seg©eek pLIrtraozállásárál, Muasolini bukáy ról, szop`,ember 8-ről, a faóioz°;a kt3ztáreaoas me3alahuldoárdl otb, a a me-' ga vcres kcpoiberi látjuk az " ,:lienálláaa kibontakazát. 56t ~

Corrado bc3zálget6seibQn, aki elvben tudja do elimori a helyes utat, az csemónyek törtcnelxnileg h©áytállú, tarsa- ► dalmi-politikoi e3QmzáeCt is me;kapjuk:. » - Nem vngar to is faoiaata? - k8rdozte t31e:a.....

. y......•..4.•dw4.w....... ♦ Mindnyájan azok vaTjun!t, kedve L- CatQ. ..Ha nem lonnánk azok, akkor tel kellene lázadnunk, bombát kellene ktizd j tik vágnunk, vásárra kellene vinn4ink a bciriinkQ t. Mert aki hagyja, boy a dolgok i},y menjenek tovább4 1 do belenyuQszi%, az már =go, is faoiazta. ..

.

A kormány már nom sokáig birja, - 211# tippen azórt birja, mert mindenki azt hajto;atja, boo. már a vógót járjai do oenk3 nem mozdit ja móa a kisujját sm."

-

Corrado képzelgdoeibcn, gyermekkori ealókeiben a huozaa évek harcainak képe is felmmrülnck, akár a Nuovo Ordine felgyujtásának, a munkások ea étreréoónek emlékét időző Una gonerazion© cimU versben:



.

"t;zsl>bon az utcákban, ahol egykor a legtöbbet gUrcOl« tek é© a legtöbbet remenyk©dtek, ahol gyermokkoromban Olyan :i ok vér folyt, most nyugodtan telt a nap. A munkárok az eltiport munkások, ugyanugy dolgoztak, mint tegnap, mint mindig." Corrado barátai közt találkozunk a munkásosztály kiilünbözn kópvisel.&iveli gdandoval, aki a azocialisták órveit, s ppnooval, aki a kommunisták órveit hangortatja:

• 153 " Do azt nem moulted hoay miért mindi; a munkd®ooztfilynak kell ' vM : Aoznie. A munkaadók háC3arca'cal é3 terrorral védik az uralmukat. Eltapo3nak t)enniinkat , ceak ur:y boldogulnak." Lia ~a C orra d o it) ugyanazt vallja, mint az elloná1i4 m i nt

a kommunisták: ~

_

+ - N era a németek a b9inW e a % » mondtam ~0 A németek

csak falrugják ezt a kéteo, kdvöa vdllalkozáet , megvonták a hitelt a rét;i uuraktöl. Ez a háboru sok kal nagyabb, mint amilyennek ldtoz3,k, tost az ttirtönt, hogy 'az emberek látják, hozyan canökdör;nek el evkari paraaco€aló3,k, do nines aki vioszatartsa őket. Do j61 jegyazzó tok meg, nem a ndmetekikel á11u&c ozambon; vca3yie nemccape a nSaetektzola a régi urakkal van 1eszámolni valónk."

De Corrado nemcsak maga érzi gyenge pontját, a caelekvésrn való képtQlenoögdt,, leleplezi Őt Cate is: mindent tudez Cörradn...mógsel coin.dls2z ean-,mit, si► t , hegy üogitsél.f' ~

A kc►rczakról adott kt3rképet, aőt az El1endllds üsztály , összetételének bomutaté,odt kiegésaiti Giorg i néhány vondsaa1 megrajzoát a1atja ► . Giorgi elw"sztir afaei s zt,a 11áb0ru ré,-;ztveveij o do hive, a re;óny végén viszont a partizf- ►

nob küzt taldlkozik. vele Corrado, a ezzel már a hdbsrU utáni konfliktusok is előre vetik árnyékukat: Mlajd ha leszámoltunk a Scketékkel...ak'kor kezdódik a vörúetik:T®1. "

.

A regénynek ez'a kisé, tUrténelw.i valösá -rátego azonban, mint mondtuk, Corrado igazi ooreát Balig érinti, b ~rmennyi.-

-3.54re is értso a tiirténAlui ik„zefiigéooket, Oorrado számára a mr.28a képzolgéJoi, a dombok, a tormészet s végill a gyermekkor, azilérdaUb aroulatu valóagot jelentenek. DJ a tUrtzwlc & a legigazabb valőak,ut, az Urak gyermekkort szimbolLA16 termó,izet kUzLit .k, van mag egy réteg, melyet Unto képvieel. Az elfelejtett, ifjukori azeretővel való találkozás témáját Paver.e mdr megirta a Famiglid.ban# Mi som jellOm• zőbb ennél, hogy ezt a hdboru előtt feldolgozott témát. szinte véIteztatds nélkill sőt ugyanazokkal a nev&kol Atveszi Paves°, a beleágyazza a háboru képeibo. 3zekkol is zt sugallja, hogy az alapvető omberikolyzetek a tUrténelmi körtilményektől fiitlenek. A Cat oval való kapoaolat nak a pavesei mil eg&,zében o AlUn a regéayen balUl is mpgvan a saját jolentősége e Corradonak Cateval azembeni viselkedését ugyanaz a =Talc; gyoneség, az igazi embori kap000latukra való képtelenaég t élni*.nem tudás magyarázza, mint a tbirténelemtől való elzárkózdeőt. Ahogy a politikai helyzetet meg tudja magyarázni táraainak, de ma3a képtelen bármit tenni, ua az élet őrtelmére tudta valdha tanitani Catót anólkill, hogy &ago, tudott volna élni ezekkel a tam. nitdaokkallk CaténaL ott a tsyermeke, akiért éljen: az járt mindic; az eszemben, wait to mondt.11 eggs. alter, ho3y az élatnek oaak akkor van értelme, ha valamiért vary valakiért ól az bmb3r.,. Erre is 6n tanitottam. Valóban ezt mondtam neki• 'Ha me3kérdezik, hoa miért 61az kiáltott begin= vulami - mit fogJziblelni?" "Cate tudja, kiért ős miért ól, mert van célja az

.155-

61etE nok, van alóg ,odvc fe1báb©rodnii, von ozómára 6rtelme a lótn+lk, 6e n , a tartozik sz áletável." Cato a. F :a9.cliában =jamdja Zo ~~ 1dinonak, ho ;k.~ a w.2r;aW4 apja. CQrradinonaL t ohdt v an p(13 ©cólye a3 r a., h©a oz,r aarmolt a 14lá ;hoz kUfi3C3o. A CaorW i n collina Oorr cm." -

zal, bozy Catót 1ata.~ tőztatjá.k, ©lvóoz az utola6 c:aElyQ

Jo e De 3lluzídi igy oincsnR~ 4ks hiába lanno Dino az 8 ayerme k c, oz eon ici3tné az ember4Y.hoz. D1not ?'onaoók vilá,;a vonzza: Corradonsk ®ztikod, ~ :; v3n Ai.nora, do Dino a% nines e2ituoóGo árd. A reeóny leam6lyebb, Corrado számára loje4o l.envfal.dbb valáeágr6teao a tcztmdazot , A rea'ónyb©n, ábr°ázolt tozmáoze0 Corrado 61móngd mi3,ött Favednek a mitoozr6l ©2á1á tanai állnak, Mon a talajon t®rnok vi ooza az irá rósi tómdi ő azi:abólu,mczi: "...a domb az ón azá:aomra nem va? api holyot jelentett, hanem a dolgok bizonyoo arculatát, ooy 6lotfo.rm3to "

A d om b C orrado azr'a6ra e3yb©n a vdlt ozatlaa, örbk gyermekkor vildGa. "Számomra a domb raóg nin.dig a gyQxmQktoram, 3z Ur€3mtiizoa, a moerPondolatlasxoógok é:: a játáok hona,"

A dombbal kapcsolatban olovenediis fal a mitikuo v3cio413.. tiáo:3 io +

"...s a 2i31d val , ma::,án,Yoo ar,wmt i33ti3tt, a,milyenn©I:s gyoruekkaremban 1c i ,Z;ta_m. A kertek ós az utak mii36tt, aú amborek hajldkr3i :"igiitt, a ldbsrn alatt a fUid 5®i„ órzóketion r}give l.aelpan ;ott a hondlyba.n, bunt me t; a ozakaddtbán agyökerek alatt, tftokzat oa dolgok móly6xa, Qyezmenorom fólelm©iben."

►

4..156-3 A dombokon, a vegetici6 vad vilá óban nyer igazal ►et Corrado elz rkózd&a= itt van ő otthon. Lejdtczódik ujra a gyermek óa to felnőtt mitiku3 taldlkozáea, ak(r a Colioquio

dol flume azimbőlikue mes jóben. Corrado Dino helyett ,ajőt r~ű . ónjóben lel fiára: '3intha ceak gyermekkori magorra bukkantam volna eóri. tődötteógea óo bizoreytal, nn5 fiaim óra az egvedU11lótot kereső ezdndókaim mólyón, o most örUlnók, hogy társra, barátra, fiamra leltem benne. Viszontláttam ezt a földet, hol grertaakkoromat töltötten. voltunk, gyermekkori ónom ós mootani magam. U j ra dtólt m azokat a felfedezdcekot, anolyekbon valahol az esdők mélyón volt r6szem,..ts magamban vógtalon boozólGetó' ookot folytat aga,, örzma; ..amnak voltam tdrea. Ke ton voltunk * ketten iedül."

A vadeógnak ebben a vild,?,ában jól rnegfórnek a halottak, a dombtól, az erdőtől Aam id©son a földb©3zivödó ombori vór. De amennyirQ non idoganok a halottak, annyira ide t;©nols az élők, mindenek előtt a nők, a rszeaualitáo. szórt mar .dt

Corrado Catónak is din ic idegon - xelkóvQl rni,ndic, e mdeik vlldghoz tartozott: "A nő, a aónik nem, a forró titok nem illett bele az erdőbe, zavas't. bennUnkot. Ln, akit a vizmood• ok, gyü kerek, hasadótok folyton a kiöntött vórre, az ölet ke-. gyetleneógóre em é teztettok, a vadon mólyón kóp uelen volta, "rra a máeik várra, arra a másik vad dologra gondolni, amiből, az aoszonyi öleió áll." Az albQazáldc; idő©truktusúja io a valóoág o hartxnae rótegztődóaóihez igazodik. A törtánet elmesálónénak fiktiv időpontja 1944 ősze, alaphelyzeto a vit: ozaemlókozóo /orro az elbeozólósre kt3lönboa már to lj ©3o n j e lio:aző, ho,-y a

- 157 többi szeroplő annyiban kap holyet„ amennyibon Corrado ábr:Indezdsal szempontj'ből ezimbőlikue jelent5oőzök van; az elbeszélő - Corrado annyiban ismeri a dolgokat, ben vienzacmlőkazik rájuka

A törtőnet, mire Corrado vieszaemlékezik/1943 wars ós 1944 tavasza között. játszódik le: Erre az időpontra oak afőszeroplő Cateval voló talakozása, majd 2o:Anob61 való,monokUlés'oi A oselekmény ser4n felmerülő emlőkek ehhez az időszataloz vic;zonyulnak, do multat o . tehát a Jo. lentől, Corrado lelkétől már idogen elemet, oink

221

ifju-

%or s az ifjukort idéző to jelentenek. Bbhez a multboz tartoznak c r6i tudományoa törekvések, a barátok, a vi. dtlm esté4 az Anna-Uáriához ftiződő emlőkek stbo A alremek kor viszont, mivel . az örök dombokhoz kötődik, a jelen idősi!ijaban időződik fol. A Casa in eollina Pavese oh ő olyan reainye, amely már bizonyos foki3 Uoszefolalja de rendozerezi az 1206 tdmált. Azzal, by Corrado szemólyóbent bdrmennvire viláooaan látó, deceelokvőore képtelen, a partizán-haretől olzárkózó luist (Snit központba - a tur3onyovi ofeleolec,es emborg uj változatát eszmeileg nem tat!,Aja me g az Il compacno.t„ pnzieholóciailac viszont tullépi. Corrado figurijában, mélyun moritvo Onmagából, morál ós tudat (Alen.;

tótót eikoral dbrázolnia„ az eszmélben komaunista Osztö. neiban viszont polGári A Diavolo oulle collina ugyanazon diszlotek közt játDzéditz, mint a Ház a domboldalon. De Polinak és a három

- 158 bardtnak történetéből már teljesen hiányzik a történelmi háttér: az ird figy4lrao az élet lezáltalánosabb E:órdQoeira koncentrálódik,, A vad éo a meami.ivelt tormór,zot ezimbálwnai mögött az élet igazi jelenté lt kermai - Mint és felolu"©B®gtudatot ozemboeit, Az elboezélónok a coolakmény c ►enetóben még annyi aktiv c..zerepe eincr., mint az előző rec,ényben. TArJaival az eoemdnye.; paeeziv ozemlél6je. Az elboozóim, Qreote,. o,o Pieretto ugyanannak a magatartáanak kapviceli kUliSnböz,ó oldalait..

•

.

Történni c oak Polivnl törtónik valami /Roeana vele ozembon elkövetett gyilkossági kieórlete. majd a lány öngyilknmeá3a/. A minden bUnt megitéatoid, laoman pu hJ • t Wcl, de önmagával szembenézni akaró Poll dosztojev©zkij i figurája egyróozt konkrétan a polt;elr1 dQkadencia, máoréozt általában a romláo, az élet fonekdt érintó , az élet $rtelmetlen.

©éGóre rádöbbenő emberiség k€pvic4lüje. Az c3 birtokán eltöltött napok arra adnao} alkalmat az olbeezólónek do két barátjának. hocy ©zetnb^eitoók n€cukat e:_qróozt 6vele, máorc:azt önmagukkal do az élettel. A "vad"

to ;alna Folt azemályéb€an tároadalmilag n© ,➢ativ értelmet ~

nyer: a greppoi birtok m€iveletlon földjei képében a dekadenciát jelenti. "Ez az elhagyatottság. oz a rnagdny a Greppon az óáe Poll elhibázott életének c imb6luna volt. Nem tettek semmit a dambjukőrt, ús a domb nem tettoemnit Őértük.,. Annyi föld do annyi élet vadon tUrtŐna pazarlá s a nem adhatott olyan gyümölc ,öt, moly no nyugtalanoág 6s hidbaval6853 lonne. Vi eza t ondolam a momballoi ozó lókro. Cre; te apjának kemény arcára. Hogy czereosUnk ~

-159egy földet, meg kell dolgozni, izzadtság al kell öntözni azt." Ezen a ponton válik világoc.,®á, hogy a barátoknak tlre ~ te ezi,ilőházában á© Poli villájában eltöltött napjai két ellentétes szu3.lemi kalandot jelentenek. ®re ote apjának izzadtaaggal birtoka Greppo vad vegotaci6jrival szemben a paraszti munka oivlE3.izáció -»terentó kiildetépót szimbolizálja. A paraszti életforma ilyenfajta értékelése er,yébként már a Dialoghiből i.smert. A Dialoghi ember- ós istonmitoszait idézi a vadásznak ős a parasztnak, mint a vadnak áa civilizátornak ezembeállitáaa is: "Or©stővel volt egy vitt a szőlőben: ho«r van-e a teraészctben egy szöglet, egy part, egy ©iUveletlen tortilet, ahova senki nem tette még a lábát, ahol az idő kozdetótűl fogva az esők, a nap, az évszakok, az ember tudta nélkül követik egymást. Oreote azt mondta, hogy nincsenek, nincs eay vizmosás, e; erdőzug, melyet az ember keze vagy szeme nem zavart volna meg. Legalábbis a vadászok...mór voltak mindenUitt De a parasztak, a parasztok, mondtam. A vadászok nerc azómitanak. A vadász saját vadságAt éli. Azt akartam tudni, hosy a paraszt, mint olyan, elérkezett-o mind©nüvó, boy a föld volt e mar mindenvitt kézzel érintve." A. vadság és civilizdeiő ezembeállit asa persze a "vad" témájának csupán egyik aspektu s a. A vadságnak mr+ jelen » técei is vannak, mint a társadalmi dekadencia. Jelenti a dolgok ősi mitikus arculatát, melytőd az ember - a meztelen emberi test, a vér ős a ozexualitás - idegien el em . ponton az elbeczólű ug.;yanazokat a gondolatokat ir őtli,

- 16o. mint a Hóz a domboldalon Corradoja: "Nem uzőp egg meztelen toot a ozabadbaa. Uőnyelmetlen neken, eórti ezeket a heyeket." "Imo egy dolog, mondtaa, mit nen lehet elkövotni. Ueztelenill lenni (Kw erd5ben 4o bort inni. (4zerelmookedni Gera lehet o erdőben. Egy erdőben, e3y igazi erdőben. A ozerelem 6o az ivtio 'civil' dolgok." A harom barót czembondll Polival, do kölönböző fokozatot kópvioelnek. Pont a felillete Pieretto órti neE legjobban. Pieretto, aid seoe volt folun, az utakat ezereti, nem tud egy helyben megaarndni. Nom órti met; a föld 6o a dead) jelent&At. Vele ellentótben az elbeoz416 közelebb van a földhöz: "Nem irigyeltom az autőkat. Tudtam, hogy autóval az ember‘ keroorttilmea ej földön, de /10Q iemeri azt meg. Gyalog jórhatoz igazóból a földeken...Az a killönbe6G c mint nóani ev vizet vagy beleugraai." De az elboozólővol, a magdnyt kedvelő paveoei hőseel ozemben Oreste, a e6ltudato43 arvostanhallató

ll

közel egy moral.) órtelemben 034ozo6goo 6,11dpontho340 /"Imo egy paraozt, aki a vAroJban 61. Több 1011 iooro-. to van, mint nekUnk. Szómóra az Nozakónak nine cióc= 61%. tole."/. lótható, a rwAnyben oince tulajdonkóppeni konfliktue, vagy eoeleknónj. Legink:Ibb helyzetek vannak, melyekben as llu& bozólnek. Az

igazi

h3© a ozerz5.

A re4;6ny többi ezeroi4.5i - Oreote, Pieretto 4o Poll

azoknak a feleleteknek szimbólumai, melyek a ozorzvben a vaddal 6s civilizációval, a bünnol éo az élet igazi (Sr.tolmóvel kapcsolatban eymác mellett élnek. A Diavolo sulle collina-t ma3a a ozerz6 i ;y 6rtö ~ :eli: "Ez egy uj nyelvozet . A dia.lektuohoz ée a cmüvQlt kalliráfl.áaoz hozzdteÜzi a 'diákvit
-►

162.

egy a megaláztatdeeal /ld. Diaciplina/, uj szint ad: "A munkában rac'nutatjuk marunkat, a munkában nehéz másnak lenni, mint vagyunk." A . Clelia és Rosetta személyében kin6lkozó marina aiternativa mellett Clelia és a torinoi "haute" azembeál-i litáséval a regénynek konkrőt politikai és tárczadalai mondanivalója is-van. rag Poliban elég elvontan ábrdzolja az irá a dokaddnciét , addig A torinoi előkelő tdromsas rajzában igen oe+koldsaluan érzékelteti a poigfre6g rossz kOzér• zeta:



'

,Lcmitna,, aki tippen azt mesélte nekem, mennyire erősen előveszi néha az undor - nem ettől vad attól, egy estétől vagy egy évezektdi való hányinger, hanem az élettál * mindentől ée mindenkitől, az időtől való °Omar, mely oly gyorsan vaulik óo sohasem halad LAmina rneggyu j tot t egy .cigarettét..." 6

"Minden dolog egyforma, az ágyak, az ablakok, az omberek, akik egy ő j szakta volGlnk alszanak."

~

A' regényben érződő rossz hangulat, remiért Antonioni tulajdonképpen filmet kdezitett belőle, nem általános 6lotuntSógot jelent, nem ougQ]]ja általában az élet értelmetlenségét - kizárólag agy osztály v"aleágára utal, o ez a válsz is a konkrét tJrtánelmi köriilmények, a háboru utáni állapotok hitterével vetítődik elénk. A' kommuniota Becuccio ezorepeltetéee még inkább jogossá tegzi ezt a :negállapit ot /1d. Foto ós Becuccio vitája a ezabadoágról/. A. megszokott témáit

pl. gyermek- komplexum most

ennek a problematikának rendeli alá az irő. Melia azért

-

163-

nem mejy fárjh©z; hogy ®o;35rizze maYlny6t, mely Qcyet j o..

lent a ozabadtiácgai. g bár a tUbbi Paveoe-h5ah€3z haoora16. an megvan bonne ip a 3yermQk ieanti noezta].c;ia, naa akar gyermeket:

"Ha egy asszony gyermeket ®züly többé no lohot Una ga. El kell Yogadaai annyi dolU®t, igent koll mondani. to megéri, hogy igent mondjunk?*

1948 május 13 -i n3plbjegyzetébvn a kUvotkezőket java ©ol j ca magának az iró: MOsoze,gyüj'teni minden tipikus szituációdat /©zárt e .U. lettél/s erőszak 4o vór .a mezőkön Ünnep a donabpn 86ta a he ,ygerinceÁ

azerencaóre -ok van belFlÜk«" 1949. november 26-6n ezt irja e mogjegyz6o fö1ó: "Bea

oz a Luna e i fala tómája?" A Luna e i fall) valóban a tipiku.n paveoci helyzetek gyif j tományQ, az 2letnaii Onszef a3i.oldoa, Az elbeozc3lí;o . = an" formájában a Pavee► e-hae'cik leg gya k oribb kal , mdjőt, a haza. tórfet, valóeágazemlóletben az ircí ts©dvenc magicaű:aróci .

formájút, a vioezaeznlókezáat„ tartalmában pedig az eddigi albeeszól6 ntivek .1agfontocabb témáit, az ant;ifavizmuot do

Ellw©nállá©t, valamint a m.ttooz gondolatkUr6hoz tartozó problámtíkat, gyermekkar , stb. icmétli. Anguilla azámAra, inkább mint Corrado, Clelia, stb száfn6ra, a ta'tjat:, a személyek, a tapasztalatok valami mzáao-

164 ‚‘ nak a 3zimbólu3ai. A plat6i tinuou anamn6zie sonln, a auteval valő bosz613Weekben, a róL;i holyek bejdrActIval, az elfelejtott ianerSeött oem'Inatz felderit6u6vel, Unmacdt

fedozi fol. Vie3zat6r6o4vel bezirul e3y kör, molybon több6 nam az e3yeo ocem6nyet: valóalgoe időrendje szdmit, ha. no az ezyoo tapasztalatok mondanivaló azorinti eGyövdtartozdoa. Igy jelen do mult között dllandi meTfelel63. dttUnde van, moly az elbesz616snek ton bonyolult időstruktura ad. Hogy ldosuk, milyen elvek vezetik az irót az elbe:Jz616si oorrend mecvellasztelp6ban, s iy megórtoök az °Eye° ozio-

bólumok hely6t, pr6bajuk rekonstrudloi az előadott coo. m6nyek valósdoo időrendj6t, meajelölve, hogy molyi k fe. jezetben tört6nift rdjuk utal4e. A mults 1.1 A tizenhdrom6voo Anc;uilla, aki acidic; leleset6nt Padrino6kn4l nevelkedett Ognninellai tangs, Sorllatteo osalddjdhoz kertil a moral tany6ra. Sor Uattoo k6t nanyobbik ldnya, Irene 6c jilvia, ekkor 18.'20 6ven. Santa óppen meGozilletett. /XIV.fejezet/ 2./ AnzUilla belailleszked4oe a 12ördn folyó 6lotbo. Előezör hail Nutoról. Ceavargde közben eljut a oaltoi h41zi3, Űol auto apjdnak aortaloo milhelyo van. nuto apja ujedgot to olvaeotti" /XV. fejezet/ 3./ Arcuilla kamaszkeral]ordn. /Sajdtmaga összehasonlitdcm 6o azono3itiloa Ointoval. Valino gyermek6vol, aki most az ő gyermekker'a ez1Ahely6n 61. /RVI. fejezet/ 4./ BleJ taldlkozda Outoval. 1=4'anta mdg (212.3 tud jdroi.

-165 ^hall ütni ezeket a baszálgetósokot, auto barát» jónak lenni, 6t ilyennek i:merni, azt a hatást keltette bennem, mintha bort innék ` vagy muzsikát hallgatnék... Nuto volt, aki me mondta nekem, hogy vonattal mindenhova eljut az ember, én amikor a sineknek v >>t;Uk van, kezdődnek a' kikötők.,./ 0 /XVII. fej o ze;t/ 5,/ Sor Matteo 50 lira fizetáat ad a serdülő Angui1lónak, /XVIII, fejezet/ 6,/ Nuto játékai. I lék a szőke Iratgr61 6s a gyermek Santin6ró1. /XX. fejezet/ 7./ Irene é© , ilvia yen ;eeó Te. Van olyan társad g, ahova 6k sem juthatn€ k' b4. /A genovai grófnő ?idoba való érkéz& ,Q./ B„ • Szt. Iván éji ünnep máglyákkal. /XXII.fejezet/ 8./ A két lágy szerelmei. Arturo . An uillia ekkor 16 6veo. /XXIII.fejezet/ 9./ Anguilla a, Buon t;onei io-i finnepre kitéri a tót lányt. BSkkor 17 éves. /XX . fejeszet/ 10./ An,.tilla utolsó éve Moráán. A niűoi vaeoorat ahmul a lányok me hiv < et kapnak. Irene szerelme Cesarinoval. Silvia szdkóae Matteo di Crevalcuoré-val. /XXIV.fejezet/ . 11./Silvia úrült a6goi Iat t eova1. Irene tifuczba esik, /XIV. fejezet/ 12./Irene gyáíyruláaa. Matt;eo ©lha„yja 3ilvir t. Nuto katonának megy. Silvia szerelme a milánói Kuglival. Teherbe esik. /XXVIII. fejezet/ .

-

166

-

13. / Silvia haaldla. Irene héizasodga Arturova3. Anguilla katonának megy. /XXIX. fejezet/ 14./ Anguilla katona Genovában„ Szerelme Teresával /aki 3ilvidra haoonlit/. "Regértettem, mi az, hogy kapi:taliotdk," Letartóztatják barátait /Garrote, Guido, Remo/. Amerikdba mew. /XXVI. fejezet/ 16./ Anguilla Ameri kdba.n. Szerelme Rpdanne»nal /Rosanne rekedt han, j a/. Apaság-komplexum. ' "Gyakran gondoltam arra, miféle gyerekek 3s a2drmaztak volna t5li9nk kettónkt&l...Mi:tdokotton ki tudja, honnan j c3t t ünk, a ' az egyedüli ut, hogy megtudjuk, kik vagyunk, mi van valóban a vdriinkban, ez lett volna." Rosanne elhagyja. /XXI. fejezet/ 16./ Amerikai emlők. A bubbioi emberrel való találkozd o,, aki Nutoról, mesél. /III. fejezet/ 17./ Amerikai emlék. 'gjeZaka a sivatagban. /XI. fejezet/ 18./ Santa története /Uuto a történtek helyén, a dombon meséli el. "Akkor ugyanezt a mai utat tet«. tük meg. "/ Santa kémkedik. A partizánok kivégzik. HoZtteetdt mdgly'an óge. tik 41. /XXXII„ fej ezat/ .

.



_.

,

'

.

A jelen: 19./ Lan hebe való vi;eszatéréo. "Van oka, miért ebbe a faluba tértem viasza, nep podi,s Canel,libe, üarbareeooba vagy .Albdba... " "Igy azU1Sfalu azt jelenti, hogy nem vagjunk

.167e:;yedUl, e tudjuk, hogy az emberekben, a növényekben, a földben van valami, ani a ti6d, ami vár téged akkor is, ha messze yaw." /I.fejezet/ 20,/ Madonna d'agosto Unnepe a faluban. Nuto bemutatása. Nato* "A to apád to vagy." /114 fejezet/ 214 Beszélgetés Nutoval a kommunietőkr61 /Ghignn/. "Olyan kommuniatákra lenne szUkoég, akik nem tu.. datlanok, hogy ne feketitsék be a nevet." "A kés a kezetekben volt." /1V. fejezet/ 22./ Anguilla járja a vidéket. /nint a Mari del Sud ouginoja: "kezeit hátratéve"./ Bleb* taldlkozás Valinoval. Gaminella. /v. fojezet/ 23.1 Találkozás Cintoval. "Xillönös, mennyire megváltozott minden, s mégie minden uGyanaz." /VI. fejezet/ 24 0 / Mite élete Gaminellán, /VII. fejezet/ 25./ Találkozás a lovamal. /VIII.fejezet/ 26./ Beszélgotós Cintoval. amt. Ivdn éji mt3lyáJc, "Gyujtottatok az idén mdglyákat?" "Az Oregek azt mondták, hogy esőt hoz...Apdd gyujtott mdglyát? SzUkodg lenne ebben az évben eeőre...11indenUtt meggyujtják a mklytikat. Nuto a hold ős a mAglytik metaforájának hordoz6ja: "Márpedig, mondta 4, nem tudja, hogy a hS vagy a szikra az oka, vapz hogy a nedvek felőbrednek, de tény, hoc5, minden vetés nedvdusabb, életteslibb termést ad ott, hol mAglyát gyujtanak." "A hold...erővel hinni kell beane...lnég as oltá. sok oem fognak, ha nem a telihold els6 napjaiban végzik el őket. "

-

168

-

/IR. fejezet/ 27./ Miért no3 h8Záéaodott mez Annuilla AmQriktban, Vai►'nonak Cintoval való bdindmaód j a/"ennot6 • a vigasztalan bietnok dülaQ"/. Canel.libQ utazás, "A dombokon az idő non oulik, ► " /%. fejez3t/ 28./ A két gaminezlai. holZteat. /XII. fejezet/ 29./ A temetós. "A telozabaduldo napjft61 kezdve - attól az dhitott április 25-t6 i kezdve «► minden csak rooz-» 3iabbodott /XIII.. fejezet/ 304/ dinto a szállodában /a •kóo odeajrinlókozdea/. "Llagomat ozerettem volna ra mQgtaldini" ilortivum a ti€ari del Sudb61 s "Canelli Untaeptai mindig hir400k voltak. /X/X. fejezet/ 31./ Valinea vége: Családját meabli., felayujtja a házát /ujra a máglya képe / 9 öngyilkos lesz* /XXVII. fejezet/ 3 2 ./ Cinto !lute házában. Séta Nutoval hal lejátszódott Santa tértó note . .



.

-

Aregár~yt r tormóoaeteeen mőg több kisebb jelenetre lehet . bontani. t, a igy az időrendet még precizebbon meg lehet áyla:pitani. MegalégodtUnk azzal, hoay az ogyoo tajozaz©tsocabb j olenetat vagy eseményt aQel j USz ki a ből a legfontosabb ezek oegitadE;6vel óllApitauk meg a fejezetek időboni sorrend j át. Sgybcn kommont !ir nélkül .c®at oltuk az egyes jelenetekhez kapcaolódd legtozatoeább totivumoktat , aeiyk mar .

önmagukban i s aQgnutat jdk, bogy a pavazQi Qü vd geő nxintdzieőről van mad /Lanst°ie , antifasizmus, B13=41lá0, a .

mindent tudd r3uto, _ civili.zdci8-vadar g, paraszti. Baiodolnae ~~ ,

-►

169

.~

mUoexoa; Unnepok, apa®ág-komplexum, tuitizéit gyermekkor. dombok/. A rekonQtrukeidbf í hm , y az enQményok valóságos időrendje jelentősen elt ór az elbeszélés morrenéi j éw től. Fgy .XIX. azázadi vagy pl» du Gard ti.puau ir6 e rekonstrukció szerint mesélné el Anguilla életutját. aiG figyelmét az olyan kí3leő tényekre Oeezpontasitand, : mint Sor Llatteo oealddjának sz6thull.áoa, Anguilla genovai katonAgkodása, stb. mecmutatva ezek szerepét a hőo :jellemének kiaY:akuldm;ban. Do Paveaa imit o9z-a3mé].ete szerint minden adott, illetve Anguilla eeetében,r akinek nem vol. tak oztü4i,, s nincúon gyermeke, egyeneaon cne;gfe j te3sro vá

-

rá titok a jellem, hogy ki ia ő tulajdonképpen. Szintén a aeitooz-flelfogás következtében az események, mint időben kifejlődő folyasnat, történetiség állomásai. lényegtelenek: ug5r fontosak, mint egy lényegében v6it ozatlan, mi. .l
otthoni lgtaaatásdt ölen f®1« A jelen az alapvető tények iométlődónét, megkettőzését hozza: Anguilla uj tapasztalatai olyanok, mintha azok is az emlékvilághoz tartoznának - i-4 a regényben megjelenttett valdcaég teljesen az idót:.eneéG ezférájéba kar€i1..

Az elbeszélés sorrendjét az a ©zampont alakitotta ki, hogy

12z

alapvető tények ritmikus rendben iamétl.Gdje-

nek, a az elbeozéléo og6oz menetón átivöl.ő hidat alkoo..

1717 .+r

aan8k /Denz6l3etűc Cintoval őa xfutoval. a `:zt , iv n őji Unoopokrói óg má ;lyakrői a IX. fe jozetbön - egy r6:;1 Oat. rein őji Unnep 3.eiráoa a ZII. fejezetbon; nut®vo7r való oazőlgetőoak a multban -Nutevcal való bebzőigetősek a jolenben; Anguilla gyermekkora

Cinto gyermQCtikQr 5+1 ! 4 M ind a mat, mind a jelen azala a:zt. Iván dji tUzek :►

~

tt3bb:;z0ri emlZtésa után egywe0y igazi máglydngl vda;ződik; Valino 1€íngokba boruló hdzánd1 do Sant ina máslyá jánil a hz iorndtlddő esemőayek az Unnepek vditakozá©áhaz, az óvozakok,. a ho1d, a f®1d rftuoraixuak art* kórfor- gásaboz igazodnais. Ezt m folyton000dgot az amberwk coolekedotQi, a törtőmclfai viharok no bofolyíi.00lhat j a: Maga az albe.. ezőlóa /dale is az időn tzivUlicdget fejezi k4, a mondatokban olóf'orduló ler ,g,yakori?cb igeidő az impQrfettot ~

"Bra atrano she tutto f400e Qambiato eppure u,uala. TJepptare una vita era rimaota dellm voachie, nemmono una bestia, ade000 i. prati orano otoppie o le otQppAe filari, la gezite era pa.neata, oroociuta, porta; le radio/. Franata, travolte in BQlbo - eppure a gu€ardmrol intorno ii grnaoo fianco di Gamínolla, 10 otradatte lent©ne flulla col.linm 4e1 Falta,. le Elie, i pozzi, 10 voci, le zappo, tutto era 0emprg ucualo, tutto =ova quell'odorQ, quol ga,tot°, quel velorQ d'a,iiora•" Mint emlitotti3.k, a terméczoti ős paraozti vil6c, naeta.fQrixbldoávai aLuna e i faló egy olyan ciklust zar le, moly a gao®i tuoi-kal indult al. Do mig aPaeo.i tuoi metaford tole voltak Fa;.,adaloamai, belroci $e©zültcőggol. t itt a metaforák a dolgok Orökiio kórfoargdnaba való bQlerylugváet, a aagujulách.oz ozi9ttoőae;s áldozatok elf©gaddcát tjalQntitt,

.

.

*17 1.

VícyQloaro m61tm a Paeoi tJoi ós a Luna o i Saib tra;i.kus kifejlbaózyón©t has©ni:6oái ;a, k mGei.o a Wi3.Unbaó3ekrv hel l kább felfiGyoZ ni. nió a Paosi tuoiban n tragédia Wisvotle— .

az olbaw2616. eaomoi előtt jdtozódlil. 1 e , aadio itt Valino tettéról az onauaio mitikuo jelent6s6aü auto born számol6jdb61 értestil a fGozoropia # Maga a tragéd9.e, az .

elhamvad6 hdz ós Valino 3ngyi.ltcoasága, aDiál.aghiban atanyi» szer leirt emlborfldozat vdltozata, melyet a fUld a meguju— id s érdskábdn m.or;aivotel. /A ffidg1yik ilyen hatásűrS1 nen : ~; earner aeik cóizd.o p1. éppen a Nutoval folytatott beozél:. g®tósokb9n/.



.

Bár az em3aorak oeoiekedetei., a tUrtdn:leni ós politikai események a tannóozet Urak c w 6iw l, a paraszti világ fo.ly.. toIIOa©d,dvrl ozemben felületi J 4lpnza6 13° Ii ! nam oza. bad abba a hibába o3ntink y h4,ay no io..marjt9k e l a aregényon ,

b©ltil

meglévő bizonyos t3ná13.ó szerepOsmt i s* Am Eliendl.ld®-

rói, 68 a kommunista mozgalomról pl* E3hiana iddz&c".>vCl vagy a hoitteatek meQta7adoóval, kapcsolatban ado t t baozánol6k nom j e 1e8°d.t onQ k a regény t QCtt dtói, idegen o zUii'otet *. A t or+ mdezot, a fald által megcivint mitikus jellegit dldazat ok /Val.ino„ d e még inkdbb Santa e, ot6ben/ a nyomorból 60 a tároadmlmi kbrt,Eímár~yekbóZ is kiivetkoznek i Jr á Bute oaan6lyónes kettős$eto /6 az diet tftLait, igy a társadalmi visozf ssdQokat is 01 imor8 o egyben

leleplező bSloeo®e6gi, de eGybeaa a para©ati babondk kép. vloelgje ia/ bizoryoa helyeken prablematgkuoaó tbr?zi a rent a Lun© a i fa18 a6 is Pavoag nlbaazGla ativ6-. zat6~, ~

~

►

nek cauv®posntja, mert az iur6 a Ház a dambold .aiun tapa;szta-

►

latai alapján a tormáo zetr61 ,az örök dol gokró1, az életo,

'

rel, megujulasról alkotott vizi6jába egys€ ~~;eeen' bole tudjo illeszteni a konkrét történelmi szitudeiót,

.'

melyben él. Psveav egéaz elbeoszélé miivéazet ének ecy sej 6tflaap; uj rogén31©truktu,ra én elbeozé161 nyelvezet kiaiekltáoán tul.

a mondottak al ap j án az a jelentőeágv, .how o1k].ikuaan átöleli óa tt#&xözi haz6ja történetének ogy auaksozát. Zz a modern európai irodalmon, de féaleg az olasz irodalmon be.* egyQdüld136, sredmCry, mert voltak ugyan grandiözuaabb .

vállalko04éok, /mint p1, a Pratolinl,é/y do ezok osonisák do mifvóezi nzempontból egyenctlenek maradtak. Regényeinek ezt a jelentéoégát ma i n11 Parvesénél nes lehet pontosabban Oa azeFos3la7.n,i a "BefojoOt©d a to idn"d történelmi oiéclunddt: C Qreo re /smámfiszöttek antifasizmusai, Compa~,,no /f öldalatti antifaeizmus/, Caat3 in cöl1fna /2l1eaálldo/0 Luna e l /Palo /uté-blleQá► llds/." /Mario/ 33, o.

-173 Jegyzetek /ZV; fejezethez/

1./ "Lent volt a t enger, egy messzi, elmosódott tenger,. mely még ott ködlik minden molankóni€m mögött, Sopár éw lapon parton volt vége minden földnak, as e r bizonytalan végtelenségben. Voltak napok, hogy a kavio okon ülve, a tenger herizont ján tömörülő fellegeket bámultam, bizonyos mo3értássel." . 2./ "E8Y ooónakk árnyékában ülve megláttam a cazámüzott man. kánt,, A darab toló nőzett, a falak sziklán-tokér ceu csára, ahol a falu régi része volt. Mintha elvakitottg volna az ég fényeaoóge, mely köznyüvé tesz, és el borit minden dolgot ...Homlokára huzott szemellen őo sapkában volt, de geeztenyeezinü, könyökén 14optt, térdén alaktalan irhában." . . -

3./ "Akkor a kn,ádöe leve ;eben elért egy bnn;, mely már nem a folyó volt. k1osozir8l emelkedett föl, ama mezőkön tulról, a felhőkön tulról - egy dombból és szőlőből mpa kőz' c ." való han , Olyan, mint egy tompa 4. 1 "...ré9 különbözik semmiben egy kőtől, egy fatörzstől." .

". ,.a viz ée nap már tifényesitett és betakart, és ebben is megérteni vélem, hogy a természet esem visoli el az emberi meztelensóget , és minden eszközzel azon igyekszik, hogy mint a holttesttikot, magához I asox ttea." ,

"Nem tudnám elmondani, amit látok Q x hallok. A szavak, ez nem más, mint fU,. gyökeret, köv k, mozgás, ragara» gds. * 5./ "Arra :;ondolt am, hogy apám ugy létezik, mint valami vad dolog," .

6./ "Az asszonyok hozták világa apámat, de volt valami ennél antikabb benne, titokzatosabb és Urdkre elteme- ► tett. Akarom mondani, eget kamasz t " 7./ "Hozzám hasonlóan apám sem azért jött a várt ► Aba, hogy

• 114 bee_rk6zzon az isholába, hansm az6rt, ho cy ezeroneaót prób:Ajon4 Vadon jött ide, 60 ncs vatozott o n "Talán G lo az imoretlent, a vadat koreoto a várooban."

8./ "A, muokátlik azonban, miket Sandiana az ablakban tartott,nekem //Aroma!: ttintek." 94 "Sandiana eljött ey =Sp napon, bogy von:1k ajen, mógoon omlókortem ugy róla, bony korábban nam volt. Azokban az idakben csak azt tudtam, semmisem kozdadik mtioker, mint holnap." 10/ 10ioella már a kuttal szemben volt, 6o kiakaortotta. gia„ akár l3rneoto, hagytaa, hogy folhuzza a vizet, majd együtt adaltiptUnk inni. Egyszerre coal: egy mond. ta Gioella, mia a tadoik kett5 lerel6 forditott vaovillákkal megállt arróbb. Imo, 1eu3rannk a ozekeirra — Taint: &a Galles. El6ra lópne%, mint tc6t rósze3, els6nek Talino, ozalmáva1 a fejón 6s vasvillával a kezá. ben...Azt mondjat - adj innom ., a a vödörre vet/ ma., gőt ős beletemeti az aretit. Cicala sakapja el6le a vödröt doliatabs Nem, icy bepiszkitod a vizet Talino állati szemeket meresztett, a ogy 146ot hátra ugorva, nyakdhez vágta a villát. taindenkita may sd. hajt hallok, Meta az udvarból kiabál: "Várj", mold Gisells leojti a vddröt, ho gy a viz elönti a eipamet. • Azt hittem vór, ós hátraugrom, Talino to uorik egyet, O halljuk Gisollát, hozy hörUG: -LIE:donna! - do köhög, s lehull nyakáról a villa... Gisella köhögött ős hdsYtik az a adz' falcate volt."

. i?g

,.

V. fejezet /PUsgelék/ Pav©se a gondolkodó ó© politikus ~

/Dekadencia eQ halad6 zellom/

Pavea6ban i ak3. "versben ós prózában parnszt ok±,al, munkő®otskal, kubikosokkal, rabokkal, muttkáeakkel , suhancokkal vitatkozott azokban az időkben„ amikor az Olasz próza 'önmagával folytatott kitsierUlt baczólgatóa; 6a a kt3ltószet 'eaenvedóateli csend' volt" .. Favesében, aki megalkotta korának ntg3`rtónQlmi ciklusát", a dekadenat ~-~ti ~

is®il-Q 1dtnunk?

,

t

~

7 '~ ...

.---

glettniivómwk történeti áttekinésa é s az egyoa mtivok kon`,tr6t elemzése után e kórdómre tagadGlag kell vAlaozol. nunk.



.

.

►

.

A pavesei életeinek vannak dekadens ve nácai, de a kor i,:Lazi problémáinak nUivéozi tUkróződése a pozitív erők tudomásulvétele a 'dtnt6 ott ia, ahol a dekadencia Qrőoeb. ben őrződik.- Corrado mellett ott van Pena°, Clelia ós Rosetta molett ott van Becuccio

..

Pavefle akko r "dekadens", amikor . hősei nem tudnak lo. győzni bizonyos polgári Oezt t3ndket, 3 a magányt non el.-* keriilhető ci.,apdvna%, h anam szUkuégQe létformának tartják, mint Corrado; vagy amikor a mitosz irracionális tartalcmmal telik me tl, ,

3

.

az clove elrendel©ea®k, a dolcok vat*.

satlazn arculatának hanooulyo2á:..dval a coC?lekv6s értolmc3t- ► l.ens666t, az eaab:ri élet hiábavalóeág&t eugaitt4 mint a 1a1 ~~hf egyes hölyQin.

~

PBVesQ akkor a le3pr oblema tikuoabb i asmikor az igy felfogott mitQsatt . éc a téirsadai,milag baladó mondanivalót egy Y► Saben igyekszik i3sezeegyeztetni , mint Tdutoban. ,

Ha a magdny ós adQkadencia nem mint az ir6 ha

~~~~~

ula-.

ta t vi.l.dgaézetcn, hanem mint társadalmi valáeág , ábrázolt .

jele,ne6g, egyaz6vai mint . téma jel.entktnzik, akkor a mii progressziv szerepe o1v3.tatbatatlan. hiavoio aunt, colline, Tra donne sole/. A dokacieno vonások inkább jelentkeznek az iró ezép-irói tevékenységén kivills naplójában s a raitaoz-problematikdt fei+do].aozó elméleti irdaaibacn. De a nap].6-ir5, a .

miton2röl elm6lkedó Paves6n k3.vii1 van eay tdrsrac7.cxlmi c1, ki3toleze:tts6gii harcosan politikus, kommun9.e ta Pavoga, aki aa Unitaban közölt cikkeivol az ircSi teiel.6asógttidrat szép póldójdt mutatta, o ma Jo megszfvlelend6 gondolatokat vetett papirra, . .

:

~

a napló a az ujségeikkek nem tartoznak a szonror-

oan vett életmUhöz . , az i.rái portr6 megrrnj zo2,áoakor nexn haayha.tók figyelmem kivül: A napló életrajzi jdlent6mégü va g y milhei,y- jeli.agü pacozuvmira mér témaezkodtuek, axuttel azt a rétegét sze►

retnénk' áttekinteni, mely a gondolkodó Pavoséyro"i adhat utmiitAtáQt.



.

.

-177A gondolkodó Paveae inkább moralizál, mintsem fib . zofál« S mivel elmélkedései nagyrészt ez bngyilkoaság kö-

r .t mozognak, e főleg magánéletét érintik, a Naplóban nem is fedezhetiink fel összefüggő gondolatrendszert. A legtbb-

bet idézett kedvenc gondolkodói is inkább moralisták, mintsem e gy filozófiai gondolatrendszer képviselői /Vice, Dosztojevszki3 , Kierkegaa ard/. Mi-int láttuk,- az előző fejezetekben, Psveeét az öngyilkosság ncmceak mint aarijaS► t élete problémáinek egyetlen megoldsisa, hewn mint filozófiai pra>bléma is izgatj °. ;. Az i3ngyf lkoseág, mint fil:nóf3.ai probléma, erősen egzisz. ► taraáci.alista a3z#,nezete t kap Naplájábans

", * , t#ngyi l.ko a nak lenni azt jelenti ,, hogy azt kiván.

juke haldlunknak legyen egy jelentése, a legnagyobb vilaoztás i ösezetéveszthetetlen aktus legyen." 1.I "Miért non keresi az ember az Unkéntes halált, :amely. a szabad választás aléhuzása lenne..." otb, 2 '/ ,

.

Paveeo, amikor moralizál„ tbbbszt3r igyekezik me hasa

►

tározni másának ara; erkblcsi tudatnak helyét de jellegét: "Az 'esztétikai érték•, az 'erkölosi lényeg' , as 'igazság fénye' nem unitlat ók mindenkinek magé.» ban ,kell őket megteremtenie' Abszolutak, tehát időn e igy társadalmon kivú lick. '

Az aes2tétikaaii érték", az "erkölcsi lényeg", az "igazsig fénye", mint l:átható, itt . erősen idealista, egzi:oztencl.al.ista módon fogalmazódik meg« Pavene máshol Bergsonra tlSmaezkodi.ta~, ha morálról beszél:

178 -"Az eri:aZcoi id ecál koliektiv fogalom. Az Qgy6nnek nines orkUlc®i mert a maga ubozo7.ut-mivoltóban /OrtSk jelenlevőségében/ ncn a1tgwiaazkodits vas. 1.amil3ro;n normához, hanem van." 4 .1 Amikor Kantot olutasitja, Krisztusra 6a Do;ztojev-

szkijra hivatkozik. A dolgok iriSnidj6b6l fakad viszont, hogy Sartre majd épp^n abban tekinti Dosztojevozkijt gondolatmenetének kiindulópont j ául,w emibon Paveae Kantot el-g

utasítja /"ha nincs isten, minden megengedhetőn/a "Idiots ás mocskos Kant - ha nines isten minden megongedhot©. E1®,g a mordib6l. Csak a k 3nyOrület ismerhető el. Krisztus és Dt ztojevsz&ij. T inden mdo ballaszt."5 / Paveoo rogáryYan"sainek aiapvotGi maQatartdca a Passziv azemlőlsdás. Ez egyrészt az iró Yaáj Zemábál, mdorGszt fiZoz6fidj€ából ered. A cselekvő ás azamlólóctő áletforma cllantőta sokat izgatja, s ebben rógi hagyomőnyt Yoi,ytat, De mig' a passzivitásra itéZt Leopardi, talán mert 4ppon

..

maga meg volt béni.tva , a cselekvő hősnek adja a pálmát, .

addig Pavase elfogadja a saját pas®ziv helyz©tcát i, d2-» taláaon jelentőséget tulajdonit neki: "Ebben a' században va16 jolenlétomnek egyik jelentdso .l©hot az a küldető á, mely meghazudtolja azt a Leopardi-Ilietzsehe-P61Q mitoszt, hogy az aktiv dlat magaoabbrenciif, mint m. ozemlólaidó. $6.,/ De neacook a rfloraliz4lő Pavesát ftizik szoros szdile?l kü.lUnböz8 egzi :ztencialiota geilogi3 í'i3.ozőfEisokhoz, szojr gondolatain is rajta van bizonyos egzi®ztenc4nlista ból,ycags

179.. nommifóle aktivitőoban SOD j jol, ha kozdottor mocsven a oikorillni-akaróo mAnidja, ninaen aativit60 toohnlkdja Unnoolőrt /toll elkezdoni 60 ozeretni, mint ahogy az ember ozoret ant, boa 61jen.tad Pavooe sajdt irói munk6j6t konok megezelllottodffal v6geeto, o ozonvodeilyooen foslalkortatta e rat:Aka toohnikgja io. Aktivitdodnak UnelUotigdteAfolja eGőz óloaative. Hogy a esolekvőut filozófiailaz mógio Unelunalt tokint4 aotfilOzófidjAnalg osintőn egsicatencialieta jolloGot ktilcoönös, o ogybon emlőkeztet paddul ogy 4artro atal

is megfogalmazott gondolatra: "Hoy munktihos leisJuntl. , no kell a 'remőny Paveoo az egziortenolalistAk elődjei kUstil Itiorkecaard-t, Bergson% Dosztojevozkijt időzi„ ck it hecy mom.

gat Zierkegaard.t olvaota ninoo adat, de rőr,zlotem. on kijorsyzetolt tObb mely a elan filotóguo munlulsodgdval foglalkozik. /Przyvara:

D83

Geboimnio XierkoGaardo;

Loon Cheotov: Itiorkogaard ot la phil000phio exiotontod

21A helyon emel ki ilyon ós hasonló időzoteket: "Le commencement de la phil000phio Woot pas 1.6tonnemont seam() l'ennoienaient Platon et 14,iototo, maio lo doseopoiron /2.35 0/ Doozt.jevoakijből a stonveddot elfogadó a a =owe-. dézt hirdota Dosztojevookij őrdekli s s ()ma% Itapo:LIn carage

it minduntalen u ir a oaenvedőoről, mint az őletnei: moraio oaempontből nőited/OzhoteUes, a evben lensdho.. totlen jdriAl6kAr51:

-18Q. "A szenvedés elfogadása /Docztojevszkij/ ldnye tAbon egy módja annak, hogy ne saenvodjtintc," 19.7 0 " A dosztojevszkiji felfedezés abban dll, hogy az ember 1zQgaz99nik ó3zonvedni, ha el.Ftal.;adja a azenved6st, to ugy tfinik, eeaYa ugy lehet elfogadni a szenvedést„ ha feláldozzuk magunkat," 11r o. obtobre 1P8/ "Amikor szenved az ember, azt hiszi, hogy a k iran kivtfl a boldogséfi létezik; amikor nem szenved az ember, tudja, hogy ez nem létezik..." 1iT p. /19 ott/ "Hogy ne ozenvedj€tnk, meg Kell gy45z6dní arról, hogy minden szenvedés. I,eopardina boldo3 élete lehetett." /i23 o, .

A szabadság kérdésében mar kUlbnbizó megnyilatkozásai vannak, bőr kezdetben ezt a kérdést to metafizikvtoan vi*hifiit j a meg: maind4n, am it nem tudunk mama mqnoldani, CeUktteuti. szabadságunkat. ,A páciens az orvos kezében;Q 1.Ysn! mint a társadalom a megmentéaUt•s: ,. Wanek vagy pártnak a kezében." / M ario/167 o.

"A gazdaságilag teljesen ellenőrzútt a ugyanakkor szellemileg teljesen szabad t$raadalom, ez ellentsandás," /Mario/ WI o. Ezt a kommunista omabadság.ideállal szemben hangoztatost kételyt még a metafizikusan, a polgári demokr6 cia .

talaján elképzelt azabadedgr-eszme sugallja. Késabb a ozabadeág kérdésében mér megvédi a Kommunista Pártot a pol» gár# értelmisdg témadáaaivel szemben, ü& z' (leak elvétve tesz tanueágot arról, hogy teljesen megértette a dialek. tikus, hegeli-marisi szabadséfi-eszmét. Igy vitatkozik a polgári órtelmiaógiekkell

-381

~

"Az órtelmieócieknek, akiket elvdlaszt a Kommunista Párttól a szabadság kérdése, mot3 kallene k6rdozniük maguktól, mit szándékoznak tenni szzal a rzabadod►;;«• gal, mely annyira izgatja akat* go aTs.kor meglátnak, haw leezám3.tva a reeteégot , lesz°mitva bi;nde.'Yi-• kiik be nem vallott érdekeit /kónyQ3.amne élet, part- ' talan álmodozások, ®logóno ezadizmusok / M► nines követelés„ melyre aK.ommuni.ota Part kctXlektiv válaszától eltC}i'ő feleletet adnan. `3k 0 a /Diario/ 297 a. .

Azt a kérdést, melynek egzisztencialista megváilnazcrlésára szintén nagy lett volna a vedbitáo , paves° mind müvei.ben, , mind naplójában mde szempontból tárgyalja: Sze. riatQ a magány nom az emberiségre kiszabott v6gzcttea óe megváltoztathatatlan i.tói.at , nem a kommunikáció általános lehet ®tleno dge • Számára a cnagany olyan cmepáe, melyet el lehet hdritani, bar főleg maGóndletébnl származó okok miatt sokszor pesszimista ebben a kórdéoben is: pl. a Napló.: ban ] dirt gondolatot -"aki nem menekin meg magától, azt .

senki som mentheti mcc" - a Tra donne solo hGanője is szó azorint átveszi, ami azt mutatja, bcu y az iróban mólyen élt a kétségbeesés 6 o a kétely. De Cle3.iát ♦ mint a többi pauooé-hőst általában, mQghatFSxozcttt társadalmi 1;0- ► riiltn6nyek késztetik arra ; . hogy olvb$1 váljanaai, mozánymokká* Pave®e naplójának pesszimista, irracionalista hajlandósilgot elóru].ó, idealista filozófiai hatásokat tükrUzó . megjegyzbooi főleg a báboru idejére, ezen belül is 1943454.re s életének utolsó éveire amok,

.

A Pei.ezabadulá►e ,ut an, miután belépett aKommunic:t+u Pártba, e alkalma nyilt igen aktiv közOlet:i szereplésre is, életének 1égpe ► zitivabb ozakaaza kövotkQzilr, Ezt a

182 -

magasra ceapá alkotókedv, o a n:lgy j'elexrt IUér;ü raiivészi eredménytik mellett, egy sor meF„nyílvánu3.áma tilkrö2i. 1945 után irt cikkei neac
és a munlsdamozgalcm soron következő feladatait, o az i;rodalomnak az osztályharcban betölt ött szerepét. A Felszabadulás után az elsők közt coatiakozott ahhoz a táborhoz, mely Itália szellemi mtegujhádácá6rt, er r• . uj humanizmus megteremtéséért szállt sikra. Ebben a harc- ► ban az olasz szellcami élet legkiválóbb képviselői vettek réezt, de legelsőnek talán Pavese kötelezte el ma30 "Visszatérés az emberhez" A3.torno ali''uemo/ cimi3 cikkével, mely az tTnitl -ban 1945 május 20-án, tehát nem e4aseion egy hónappal

a Felszabaduléis utdn jelent mea.

.

Pavese ebben a cikkében az onsyiszor kompromittúlt, hitelUkét vesztett szavakat szeretné jogaikba visszahelyezni, Azokat a szavakat, melyeknek tdraIIdalmi funkcifiját ogYes filozófiai irányzatok vitat jdk azóta i s. Az iró számára a azé olyan eszköz, mellye l nem lehet visszaólni , ,

.L.y n1im Urea szimbólum, mert mögötte az élet valósága mely dlls

"

"A szavak a mi mesterségQnk...A szó kényes dolog : on edetlen ős '16, de az emberért van Be nem az ember érte. Mindannyian érezzük, hogy olyan korban . élünk, melyben a szavakat vic za ell vinni annak az időnek szilárd de meztelen tisztaságához, moly.. ben az ember megteremtette őket, hoEy ceolcál.ják .

at...

4..

..,183

..

A mi feladatunk n©h6z, do 636.., UmbQr$k vdrj ók a mi ozuvainkat, nzaeón.Y amborek, . má.át Q#., ELif:EkOr olf©lejtjUk, ho.2y az ólat közU;va6g. Ketmónya63gol, do bl.zalGwitxi C3l haligatnaIL majd ;7inka ú, kdozen arra, holy. tecatat adjanak a szavaknak, moYyolkot mondunk nekitk• ldeoeoalni őket annyi lonnQ, mint elárulni ti3ket. F . " ►

/La lett, ! 219o. Az uj humanizmus, eaz emberhez való v,iaazatdz6o", a

ffiaE4ny legyőzda6ben All w Itt nines e26 arrői, hocy aki nern tudja maclit mQGmonLQni, azt Meek oe:ta menthetik eaegl p. . . nem a nap fold megyfxnk. 'Mort m$r a aaóp vagyunk.Ha valami fcaló meayönk, az az ember.. Mort ez oz akadóly, a W, mit fel kell törnY;]nks az c.ffiberne?.. - Ma cunknak mdrioknak ma8ónyoWs6za." /La lotto am./2.143 (9• A fasizmus j cluzava - "a n6p fel6 h had i" r ellett, hogy frázis volt, rooaz lelki .emaret®t tökrözÖtto Akink . a n►óp faló kall haladni, az nem . a nóp buodb61-vór6 ,ből való. Pavese angyon erősen Góloz önmagára 1a a követ. kezű mondatban: %loot sokunknak van lelkiiomeretfurdaldaunte, do nem asaórt. mert elfeledtük, milyee huabői val.ák vagyunk," /La lotto a-1.42-1.8 o A Carrad.o-k, a nóppel érzők, de az igazi haret6i távolálldk ozava ez. Pedig ők ettől a hrxretói vdrhatjdtk mezmontóaU4keta a mmgány i©győzdeéto "Tudjut , hogy abban a tdroadalmi róto ,b )n,. melyet n6pnek szoka nevezni, a nevetős hanooabb 1 a ezen ved6o óiőbb, a sző őszintőbb. gs ezt oz imen tartjuk. .

-

.;. 18;

~.

De mi máot jelent ez * ha nem azt„ ho5y a nópben a magány már le van gySzve, vagy azon az uton van * hocg legyúzzék?» /La let u. asn., /2- 1 8 Q. .

A fentebbi fasiszta jelszóval több helyen hevesen polemizál Psveee. Érdemes még egymás m.olló tenni néhány pa®azuet, hogy láraauk, mennyire e2ivftg6nek tekinti ezts •

"A nép tF2lé a ttas3.flzták mennek. Vasy az urak. Nem a nép .teld Neil menni.. A nép kel,l * hazy lagyUn"t„ 0

.

/La lett* am./137o "A nép toló naa; urak mennek dó a reakciósok /La lett* am./2 /19o. Amikor az 9.rc3t mevterQészv2 bsez6l., ugyanazt a son. dolt ot igy fogalmazza mess

.

"A ani aneoterAgünkben ninae egy olyan pill.anat, melyben az ember elhatáreaazs, hogy caoatant43, t0<;va Qg,y bizonyos ooatály ez6mára if3f ,.12e,. . lehet ezt 'banal., de a>ckrnre• ara ember áruba boaeáj tj a magát,, mégha, a murikáoc3eztály veszi ia mpg. A mi. meetaraa ;ünkben n m valiant fold m.egyitnk s valami vagyunk." ~

: -.

/La lett. am./ 251 Pavece aziránt sem hagy kót oóget , ho3y "az emberhez val.f vioQzz:tár€o", az uj humanizcnun megteremtőse * merl.y egy dolog a nc3ppel va.16 azoAOsuláasal, cakla i:z a azociaiizmueban lehetaóges.. A szocializmusban a oun;,am©g¢a3ztáo, a spec3.u13.2ó.lfidáe nem az eli,dese:nedóc torr5.rla, nem az ember iAtocir3.t4ua elleni merónylet, mart minden e„yen ember olyan, 4ulturában óyökQrezi,k, may a.aaját munkájára való tiQSzpontoci.tá® mellett lehe t ővé teszi a többiek munkája-

o.

.. 185 ..

nak tudátát, a részeknek és az er‚ószn©k áttekint(3udt: "I~iseziik, hogy.. plsinlakulóba>!n van az emberről való uj felfdgás. Arról az emberről való felfor.;ás, aki technikailag azakosodott, d o olyan tárcadalomban gyökerezik, melynek eszméje nem lehet más, mint minden ember egyre nagyobb Öntudata ami minden et* ifla ember munkájának egyre nagyobb hatdaPukát, de a többiek munkájának egyre nagyobb tudemF oulvételát jelenti -, az uj ember azon a token lesz, hogy eaját kulturáját él je, va ;yie hicgyen benne és elő tudja állitani a többiek számára is, nem elvontan, hanem az élet mindennapi óa termékeny cseréje által. Pi31t3slegeo mondani, hogy ez az uj tiroadolom a szocializmus, .," .

/La lett. am,/287 ó.

A szocializmusért vivott harc le ;főbb erejének a Kommunista Pártot látja; "A Kommunista Párt azért tudott mindent oly szélesen ős biztosan véghezvinni, mert Premisszái, káderei, e céljai a legmélyebb vnlóságga.l azonoelulnat;, a :munkásosztály követelményeivel de feltételeivel, /La lett. an./Z32.

O.

Á Kommunista Párt küldetésébe vetett hitet az a példa támasztja alá,. melyet maga a Párt ,adott az Ellenállás éveiben. "Kt9nnyE3 kimutatni, hogy mióta a kommunisták Olaszorssá;gban ujra a nyilt cselekvés azinterére léptek, nem volt olyan.. .. eredendven demokratikus j ava.Aat, vagyis olyan, mely az állampolgárok azabadeá.gát volt hivatott biztool.tani mely benaűk találta su*» galmaz6ikat do legharcoaabb támogat6lkat." 233 p. .

V601 Favese a pol ;ári demoks6cita szs.bad4ág-osgmó j dt fa YQloplezi, bizonyitva, hogy meac;artette a tUrtán.elem .

dialektikáját, azt, hogy az igazi szabadság caa"á a

v

.

ad«►

sá~-~;al

való folytonos konta ktusban jbhet létre. Bzt a azabadcaágot a Kommunista Párt biztoolitja= "Lehetséges, hogy vslnki. sz<.bade g•sxeretet'bii ccat* ► latcozzon a kommunizmushoz? Veii,ink ez tUr'Gént... Egy irő számár©, a fantázia mutmkáoa ozámára, az Uwzr tUnzaaek; a felebarátok, a kon?srót valazAG folyama.r tos kurájára van szí.ilss6;.. Semni, értét:,va aem jUhat ki tollunk alól, ha csak nem a dolgokkn1, az emberekkel való érintkezés, Utkbzcís utján. Szabad csak az, aki beleilleszkedik a valáeá:gba, ós azt átal:aki t j á, no3 aki felhők K3zt leboc. ,.," ;

.

/La lett. w•/238 0. i'avese idézett álláefo,:,lalásai, az ir5 feladatáról va11att nézetei, ha nem i3 lltan kimondva, arra oa ~,;er3..

nek kOvetkezt ct ni , hogy az ir5 szeme előtt a pártos irodal cri.i ooznó j e lebe ~ett ,A pártos irő non val rmi 'kUlsó kényszer, ideológiai rryamáis hatására áll az osztály mcal16, neal It► egy az osztály felé", hanem "maga az oszt , Ay". Ba6oz lényóvcl, eaütt 161egzik a néppel, azivr: ©t;yUtt ver a tUss. tóxaellemmel . Az ilyon ir5nak nen azUk4é©s "aktuália" .

vagy 4u,r;al.lt témákhoz rayulnia, egy mUraé.tcotágt ku. 12inbe.a is mélyebb dolti,€;k határoznak meg. : Az ilyen ir nak

°

elCg a maga mult jából meriterie, hog/ általános érdeket

fejezzen ki. Nngy a hdboru kiváltotta a;godalmat, kétségbeesőst elmondja, nem kell a fyria«en átélt ecQ► ói;yc'aet leirnin. 21éB a mga mult j át , a maga aa;odalmát, a tr
--

187.4-

"a ru.fiboru alnclan.eaylunLa altal Wit avm©dalaannk loakó j o mar ook óvrel aa©lcatt cyuttk.°to 1ol&ii©- ► wootan%at, mielat no ésb31 bombák L©2dtQkS ni*" /La 1o t~ . an*Í278 O. itafka im ez41-t a kótaógbooeett eabcrioóg lo ;aut©nti€.suaabb tsOltójo: "Nem v61etlea, klo y az Uldhzé;oQkta, a faj i tarrert¢S1, GyUi:orőt Qoa3tCtt e3tbCrioőg logau,tor:rwike:oabo kdltő j o Franz Nafka mdg az 1. Vii ,haboxu i.clojdn iP ,*_ VL %S Móg om3ókoztoeeürak arra, hozy az i .~ folfo;,ott pdr-tov irodalcm /az igazi partos irodalom/ a KoasuniGta Póiirttal. való 0;y43ttmútstidáo ooran bantakazkat ki Pavgao oz.`.:rint s ":loot minden ayan roaiitle moly megtölti nápj ainka°~4 a le ;lc onkrótabbnak 6n felozab3ditabb. nak, ós naR matúl i.o2dvc, az Olasz a P* olkUtAczest b► aroa latozik." /238 0./ .

a

.

- 188 Jegyzetek /7. fejezethez/ 1./ ld.. Cesare Faveses 12 ffieatiere di vivere /Diarie 1935 5C/ , Binaudi, 1962, 014szta 76 0. u. o. 6Z o . -

3./ u. ®,

1 82 o,

4./ 114 o. 1 67 o-

5./ ao 84 6. 6./ U. o. 197 o71/ me o. 106 0Oartre: "Az egzisztencializmus. .a", Bp. 1946.. /Ford. Mátrai I 56-57 old-. - . :-

.

.

Megjegyzés: A La lett, ati. , ► A "La 3ettgratura emericana e ra1tri aaggi'$ c, cikk- és tanu lmánlgyajtemdnyt iels1.• ...

/Sinaudi,t Torino, 19621.1

.

1i9

2AtTALWITTITIZat

I. -"Az amaze, bUn" / YllOrajz. LEW& kroao16614ja. "Il vizio omardo". -/ • • • • • * • • • * 3,113i *1‚ U. Pav6r3o én a nitooz • . • • • • • 0 • • i.í i mifaoozalmélat =rope Vaves6a01 * • • 4 32-44. 2./ Pavane klaoozieizratsa /DialoGht eon Iseizeo/ 45-6a. III. Pavane, a iirtms * • * * • • 0 0 • 0 • 4163-117 LaVOraVe otoltea • * • * • . • • . 40460.o. 20/ Paves° és a beraetizmus • • * * * * * * 9040% "ticarabiv" és lirainisfornele/ 1.1701vi nrobléntilt a Lew otated-ban IV.Favose, az elbaszélő • • V. Pavane, a cando1kod6 6o politilms • * •

190

zRODALOU Davide Lajolo: "Tl vi$io assurdo", Stevie. di Cesare Pavese, 11 Saggiatore, Milano, 1960 Lorenzo Mondo: Fra Gozzano e Whitman: Le origini di Pavese, Sigma, 1964, n . 3.-4i Cesare Pave°se,. Milano,-1961 1 Warziano aiuglielminetti: Bacconto e canto nella metrics :

di Pavese, Sigma, 1964, n. 3..4 Maroc, Forti: Sulla poesia di Pavese, Sigma, 1964, ni.`3•4 Dominique Fernandez: I1 r-omanzo italiano e la arisi della eosoienza moderna Francesco Flora: La poesia ermetioa, Bari, 1936 Salvatore Quasimodo: Ii poets e ii politioo e aitri Schwarz, Milano, 1960 Natale Tedesco: Quasimodo, Flaccovio editore, Palermo, 1959 Galvano della volpe: Critica del gusto, Feltrínelli, Milano, seconda edizione, 1964 Szabó Gyargy: Képek és lagunák, Kossuth $8nyvkladó, 1964

Corrado Grassi: Osservazi©ni" . Su 1. e d. di P. /Sigma Pavesének nem szépirodalmi jelleg mUveiből, cikkeiből stb vett idézetek a következő kiadásokban találhatók:

Cesare Pavese: 11 mestiere di viuere /Diario 1935-1950/, Einaudi, Torino, 1962 Cesare Pavese: La letteratura americans e altri saggi, Einaudi, Torino, 1962 Cesare Pavese: I1 mestiere del poets és A propósito di oerte poesie non anoora soritte: Lavorare stanca, Einaudi, 1958 Cesare Pavese: Lettere 1924.1944, Einaudi, Torino, 1966