III. Mindezeket azonban a mai idegorvosok jól berendezett gyógyintézelekben és legtöbbször hosszabb id6 (legtöbbször hónapok, sót évek) alatt végzik. Jézus viszont gyógyításait sokszor zavaró hatású környezetben és mindig azonnali eredménnyel végezte. Miképen voU ez lehetséges? Első sorban is Jézus minden esetben gondoskodott arról, hogya zavaró körülményeket eltüntesse. Sok esetben látjuk, hogy betegét a sokaságból. vagy a faluból is, kivezeti I ha házban van, a nem-kivánatos személyeket eltávolítja, akiket pedig megtúr maga mellett, azok annyira át vannak itatva a beléje vetett bizalomtól és az Istenbe vetett hittől, hogy hátrány helyett előnyt jelentenek a gyógyulás számára, hiszen azt a sugallást, mely a beteget valósággal kiemeli nyomorúsága lelki völgyéből, még na" gyobb mértékben erősítik. Másod sorban I Jézus nem minden beteget gyógyitott meg, illetőleg l nem minden esetben állott a gyógyulást keresők rendelkezésére. Meg tudta bizonyára ítélni, melyek azok a betegségek és kik azok a betegek, akiket meg tud gyógyítani. Ez az állítás más felekezetűek számára talán visszásnak tűnik fel, hiszen Jézus szerintük mindent meg tu" dott tenni, amit akart. Unitárius ember előtt viszont az tűn nék fel visszásnak, ha Jézus tényleg mindenkit meg tudott volna gyógyítani, ha akarja, - és mégis elnézte, hogy nyo-morultan szenvedő felebarátainak százai tovább is viseljék be" tegségük terhét. Kétségtelen, hogy Jézus csak azokat gyógyftolta meg, akik hittek, azaz, akik hittek Isten jóságában és bízlak az 6 erejében. Ezt később részletesen is ki fogjuk lejteni, viszont minden ideggyógyász, s6t minden orvos elött is ismeretes az a tény, hogy még orgánikus betegségeknél is igen
-43-
fonlos, hogya beteg bizzon orvosa tudásában s higyje, ho"y meg fog gyógyulni, - lelki (idegi) betegségeknél pedig ez a körühnény egyenesen elengedhetetlen. Annak ellenére azonban, hogy Jézus nem mindenkit gyógyított meg, aki korában beteg volt, tényleg végzett olyan gyógyításokat. amelyeket hasonl6 körülmények között és oly rövid idő alatt a mai orvosok nem tudnának elvégezni. (Ez egyúttal felelet Dr. Glendening ama megjegyzésére is, hogy ma a WaCO-i közk6rházban mindennap végeznek olyan gyógyításokat, mint amilyeneket Jézus végzett l) Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a mai lélektan, mely ezeket a gyógyitásokat lehetövé teszi, még alig hatvan éves (Wundt Lipcsében t879-ben felállított első kisérleti laboratoriumának létrejöttHől számítva) s hogy tehát még sok olyan módszert fog ez a tudomány fölfedezni, amelyröl ma még álmodni aem lehet, - a ha figyelembe vesszük azt az eltagadbatatlan tényt, hogya történelem eleddig még Jézushoz hasonló személyiséget nem ismer, hogy Jézus csak egy volt s hogy hozlÁ nem lebet hasonlítani a mindennapi embereket, akik közül a mai idegorvosok is kikerülnek: akkor talán nem fogja senki sem kétségbevonni, hogyatudományalapján is lehetönek tartott gyógyításokat Jézus igenis elvégezte s hamarább és eredményesebben végezte el, mini bárki más emlX'rfia. aki valaha is a földön járt. Mindezeknek részletesebb megmal2yaráúsa végett foglalkozzunk most azokkal a módszerekkel és eszközökkel. amelyekkel Jézus gyógyításait végrehajtotta. F6forrásunk (Body. Mind and Spirit) részletesen foglalkozik ezekkel a módszerekkel és eszközökkel. Ismertessük hát azokat ennek a fejtegetésnek az alapján. "Ha ez a kifejezés "csoda" azt kivánja jelenteni, ho"y valami hatalmas és titokzatos erő félrelöki azokat a törvényeket, melyek rendes körülmények között az ember testét és lelkét kormányozz.ák, akkor Jézus nem művelt soha csodát. Mert 6 használt bizonyos módszereket és eszközöket s fölhasználta azokat a lélektani törvényeket, melyeknek a létezését csak napjainkban kezdjük i6meroi. Amiket végzett. nem a törvények trU!g$ütisétJeJ, hanem a Wrvények megifUs/vel v~ezte el •
-44 -
munkáinak eredménye azt mutatja, hogy az 6 módszere a legtökéletesebb összhangzásban volt a természet törvényeivel. Lej/rontosabb eszközei, melyeket j/yógyltásai közben hastnált, ezek voltak. a kéz ereje, a szem ereje, a szó e~je, s mindezek mögött az 6 egyéniségének varázsa.
1. A kéz ereje. Az ember akaratának, erejének eszköze a kéz. Eppen ezért, van abban valami, hogy a jeJlemre következtetni lehet abból, ahogyan valaki velünk kezet fog. Vannak kezek, amelyek csak látszólag szorítják meg a mienket, a valóságban úgy feküsznek a tenyeriinkben, mint valami nehéz, élettelen hal és amelyeknek a visszahúzódását örömmel fogadjuk. Az ilyen kezek önző és felületes lélekre mutatnak. Vannak ismét kezek, melyek úgy raj/adják meg ujjainkat, mint valami acélkapocs. sunte összemorzsolják a kőrmeinket s elfojtott felszÍ$Szenést váltanak ki belölünk. Az ilyen kezek szívtelen lélekre mutatnak, amelyek az érdeklödést maguk iránt jóakaratuknak túlságos mutogatásával próbálják biztositani. A kezek érintkezésénél legtöbbször a találkozás ösvénye nyilik meg az egyének szokásai és akaratai között. Vannak kezek, amelyeknek az érintésére a fejfájáS alább hagy, az elme izgatoltsága csillapul s visszaadja a sokáig nélkülözött álmot. Bárhogy magyarázzuk is ezt a tényt, lehetetlenség tagadni, hogy vannak ilyen kezek. A kézzel való gyógyításnak egyik legjellegzetesebb esetét írja le Dr. Axel Munthe The Story of San Michele címú könyvében. l Ez a kiváló orvos meg sem próbálja magyarázni ezt a jelenséget, megelégszik azzal. hogy úgy irJa le azt, mint veleszületett adottságot, amelynek hatásáról számtalanszor meggyőződött. Ezeket irja I "Miért engedelmeskedtek nekem az én betegeim? Miért tudtam könnyíteni rajtuk kezeimnek egyszerű ráluk-tétele által 7 Miért lettek egyszerre békések és csöndesek kezemnek homlokukra való tevésétOl, haldoklásuk idején, mikor I Maiyar lorditálban .San Michele rtiinye. cínlmel je!enl mti-
- 4'-
már beszélni sem tudtak és a halál rémülete kinozta őket 1 Miért szelidültek meg az Asile Ste Anne őrült jel, kik azelőtt orditoztak és düh6ngtek, mint valami vadallatok, amikor kloldoztam kényszerzubbonyaikat és kezeiket kezembe fogtam 1 Miért engedte Leonle, hogy Jölvágjam a lábát s kivegyem be. lőle 8 nagy tövist, amely miatt pedig ez a nagy nöstény orosz· lán három napig nyugtalanul ugrált három lábon 1" Különös, hogy ez az iró, aki pedig más természetű lélektani kérdésekben oly nagy kíváncsiságat árul el, ennek a jelenségnek az okát meg sem kiséreli magyarázgatni. Egyszerűen azt mondja! "Ez mind benne rejlik a kézben. w Az evangéliumok írói gyakran megemlékeznek arr61, hogy Jézus beteg emberekre helyezte a kezeit s azok meggy6gyultak attól. Amikor híre elterjedt városában, Názáretben, a lakósok kérdezgették egymást, honnét vannak ennél ezek? Jézus az ő hitellenségük miatt "nem is tehet vala ott semmi csodát, csak nehány beteget gyógyíta meg, rájok vetvén kezeit". (Márk VI. 6.) Péter anyósánál "megfogja az ó kezét W, vagy .. megérinti az 6 kezét". Dekapoliszban "hozának néki egy nehezen szól6 siketet és kérik vala ót, hogy vesse reá kezét". (Márk VII. 32.) Bethsaidában "egy vakot vivének hozzá és kérik vala ót, hogy illesse azt". (Márk VIII. 22.) Amikor az epileptikus fiú rohama után "olyan lön, mint egy halott," Jézus "megfogván kezét, fölemelé és az fölkele". (Márk IX. 27.) Jairust a Mester lába elé esik és arra kéri 6t I "Jer, vesd reá a kezedet, hogy meggyógyuljon és élien". (Márk V. 41.) Ugyanezt látjuk a leányka lölélesztésénél! "És megfogván a gyermeknpk kezét, monda néki! Talitha kumi. Leányka. kelj fel". (U. o.) A 18 éve beteg asszonynál is Jézus igy szól: "Asszony, feloldattál a te betegségedből! És reá veté kezeit és azonnal felegyenesedék az és dicsőíté az Istent". (Lukács XIII. 12-13.) A bélpoklos ese' tében is! "Jézus könyörúletességre indulván, kezét kinyújtva megérinté őt és monda néki: Akarom, tisztulj meg ,~ (Márk I, 41.) Abból az egyszerű tényből, hogyahozzájövők malluk kérték, hogy érinlse meg öket kezével. lábzik, hogy hire ment annak, hogy 6 a kezével gy6l1yit. Persze, voltak kivételek ...
mert hiszen olvasunk esetekről, ahol bizonyos távolságból gy6gyitott. Az Új testamentum magyarázói ezeknél az eseteknél nagyon meg szoktak akadni. Minthogy más magyarázatot adni nem tudnak, egyszerüen ráfog ják, hogy ezek a cselekedetek pusztán szimbólikusok voltak, hogy hitet és reménységet ébresszenek a szenvedőben, Ez a magyarázat azonban a mi számunkra nem magyarázat, mert hiszen tudjuk, hogy sok más nemzedék között is akadtak emberek, akik keziiknek erejével gyógyítani tudtak, mégpedig nemcsak értelmes lényeket, mint az ember, hanem értelmetlen állatokat is. A psz.ichológiai gyógymód tanulmányozói célozgatnl szoktak bizonyos "idegfluidum"'ra, amely a lelki jelenségek phyziologiai kisérője és amely némely emberből különös erővel árad. Érdemes megjegyezni, hogy amikor a vérfolyásos asszony megérintette Jézust, 6 "azonnal észrevevé magán, hogy isteni erő áradott vala ki belőle", (az angolban "gyógyító erő"). Nincsen azonban bizonyitékunk arra, hogy Jézus maga is osztotta volna ezt a felfogást, Nagy tömeg vette körül s ó megérezte, hogy valaki idegesen megrántotta az ő ruhája szegélyét s hátrafordulva megkérdezte: "Ki az, aki engem illet 7" (Lukács VIII. 45.) Más szavakkal, 6 ruhájának a megérintését érezte és nem az erő kimenetelét magából. Lukács azonban más véleményen van és Márktól átvéve a tÖl ténetet, elfogadja Márk véleményét, mint amely az övével is megegyerik s újabban megszólaltatja Jézust: ,,1l1ele engem valaki, mert én észrevettem, hogy erő származék ki tölem". (U. o.) Egy máSik helyen is erről a nézetéről tett bizonyságot, mikor azt irja I "És az egész sokaság igyekszik ót vala illetni, mert eró származék belőJe és mindeneket meggyógyíta". (Lukács VI. 19.) Lehet, hogy van, ebbc~ valami, talán több, mint amit az orthodox tudomány ehsmernt hajlandó.
2. A szem ereje. Az evangélisták többször beszélnek Jézus koncentrált szenvedélyes pillantásáról. Például Márk a száradt kezü ember -
47-
meggyógyításánál azt mondja I ,,0 pedig elnézvén öket haraggal" (Márk lll. S.J. Val6szinú, hogy Inkább nagy szomorú,ág é, bánat (az ö szívök keménysége miatt) csillant meg Jézus szemeib61, mint harag. Hasonl6képpen látjuk Jézus szemeinek erejét, amikor Péter háromszor tagadja meg a Mestert, amikor Jézus pillantása könnyekre Indítja Pétert. A szemekről azt szokták mondani, hogy azok a lélek ablakai s mi Jézusnál gyakran látjuk, hogy az a szánalom és szeretet, melyet az el· nyomottak, betegek és szenvedők iránt érzett, olyan erővel sugárzott kl szemeiből, hogy azt mások is megérezték. Máskor meg erkölcsi erejének tudatával olyan pillantást tudott vetni, hogya megszállottak megrázk6dtak tőle s a gyógyulás útjára léptek.
3. A szó hatalma. Ennél a pontnál az 6s evangélisták megegyeznek. A lej' erősebb fegyver. melyet Jézus leggyakrabban használt a fizikai vagy mentális betegségek legyőzésére, szavainak ereje volt, mely néha gyöngéden, máskor szelid, de határozott bizlosdggal 8 ismét máskor erős fenyegető parancsként hangzott fel ajkain. A bélpoklosnak, aki leborult előtte és úgy kérte I "Ha akarod, megUsztíthalsz engem", Jézus kezével megérintve őt, igy felelt, "Akarom, tisztulj meg l" (Márk I. 41.) A guttaütöttet, kit barátai vittek Jézus elé, először búntudatától szabaditja meg' "Fiam, megbocsáttattak néked a te bűneid". Azután magának a betegségnek szegzi szavait s erót adó, hatalmas bangon, mcly a beteg ember lelkét a legmélyéig járta át, igy s:r.ólt ' "Mondom néked, kelj föl, vedd fel II te nyoszolyádat és eredj haza". (Márk Il. 11.) Az pedig azonnal fölkele és fölvevéD nyoszolyáját, kiméne mindenkinek láttára. A vérfolyásos ••'" szonynak. ki megérintette ruhája szegélyét s azután félve é. remegve várja az ó szavát, Igy sz611 "Leányom, a te hited mcgtartott téged. Eredj el békével és gyógyulj meg a te baJodból". (Márk V. 34.) A kapernaumJ Bzázadoshoz, kinek naD hite meglepte Jézust, így Izól, "EredJ el és legyen néked. C.
-48-
hited szerint. M (Máté VIII. 13.) Érdekes megfigyelni. hogyan bánik a megszállottakkal. A kapernaumi zSinagógában szombat napon meggyógyitott ember esetében egyszerüen rászól a rossz szellemre I ~Hallgass és gyere ki belőle I" Vagy az epileptikus fiú esetében igy szól I "Te néma és süket lélek. én parancsolom néked, menj ki bel6le és többé belé ne menj I" (Márk IX. 25.) Ezekben az esetekben lit juk, hogy Jézus olyan Mester, aki tudatában van erejének. Módszerében telje6en különbözik korának ördög-úz6itól. Nem használ mágikus formulákat, vagy énekeket, semmiféle olyan előírásnak sem hódol, mint amilyeneket úgy zsidó, mint pogány körökben, s6t a kés6bbi keresztény egyházakban is elő szoktak volt írni ilyen esetekben. Egyszerúen szavainak erejével áll szembe a lelki és erkölcsi roszszal és szavai "hirtelenek, hatalmasak és élesebbek, mint a kétélú kardé M • Nála minden egyszerú, de fenséges. "Cselekedetei olyanok, mint Rápháel kecsessége, vagy Phidias nagyvonalúsága I egészen természetesek i de fölötte állnak a természet hétköznapi megnyilatkozásainak, a természet olyan útjait követik, amilyeneket még soha senki más nem követett s igy nem is hódithatolt meg." (M. ArnoldI Literature and Dogma. V. fejezet.)
4. Jézus személyiségének ereje. Nagyon nehéz meghatározni, vagy megmérni a személyiség erejét. Jonathan Edwards életrajz·íroja mondja, hogy ez a nagy puritán egyházi férfiú tul erŐS személyiség volt ahoz, hogy új Anglia népére rászabadí1sák, mert azok az ő hipnotikus befolyása alatt gyakran az őrültség szélére jutottak. Az 6 élénk képzel6 ereje, melyet egy nagyon is egyoldalú teológia szo~gá latába állitott, szellemi emelkedettsége ellenére is sok galibát okozott. A legkevesebb, amit ezzel kapcsolatban mondhatunk, az, hogy Új-Anglia vallásos életének történele egészen másképpen alakult volna s jelenlegi kilátásai sokkal több remény5égllel kecstitetnének, ha Edwards kevesebbet olvasla volna K'lvlat és többet Orillenest, vallY még inkább, ha meilPróbálta
.. --
~
\'olna megérteni az Ember Fiának szeretetét és gondolkozásmódját. Mintegy ellentétképpcn állíthatjuk szembe vele Jézus sze· mélyiségének hatását az ót körülvevő emberek re. Sohasem terrorizálja, vagy rémíti meg azokat, ellenkezőleg, hacsak teheti, vígasztalja, bátorítgatja és lelkileg simogatja öket. Egy óri" ereje volt benne, de nem úgy használta azt, mint egy óriás. Teljes ereje mindig készen állt, hogy gyöngéd érzéseinek szol· gájává legyen. Nemrégiben olvastuk egyik leghíresebb ame rikai orvosunk nyilatkozatát, mely szerint a legtöbb esetben a gyó· gyulás az orvos személyiségének a hatásától függ és hogy ha ,·alakinek tízszer olyan erős személyisége lenne, mint az övé • nem volna betegség, melyet meg ne tudna gyógyítani. Nem lehet-e föltélelezni. hogy Jézusnak meg volt ez a tíuzeresen erós személyisége? Képzeljtink el egy orvost. aki a modem orvostudomány eszközeivel rendelkezik és erós egyénisége is van. melyet Istenbe vetett hit és az embereken való segiteni ,'ágyás tesz még gazdagabbá s akinek megvan az a tehetséie is, hogy hitét sugallani tudja pácienseibe is, - lehetetlenséi volna hatA rt szabni gyógyító munkássága felbecsülésé nek. Hi· ~zen ma is az az orvos, aki bizalmat tud maga iránt kelte ni a betegben, már igen nagy lépést teH a gyógyítás sikere felé. Dr. Schofield mond el egy esetet egyik betegéról, aki már sok on'ossal kísérlezeIt sikertelenül s ekkor egy híres szakorvooért küldtek. Mikor a beteg meglátta a szakorvosi, felkiáltott , "Hála a gondviselő Istennek, úgy érzem, Ön meg log gyógyitani engem!~ s tényleg, a gyógyítás sikerült. Jézus kezének, szemének és hangjának ereje mögött olt állolt mindig az ő hatalmas, parancsoló, lenyügözó és egyben elbájoló egyénisége. Azt szoktAk mondani róla. hogy az egyszeru emberek nagyon szívesen hallgatlák, viszont biztosak lehetünk a rról, hogy az ö magasztos eszméit nagyon tökéletlenül ü lhetlék meg. Lehet. Gyógyításai azonban megvilágították az 6 tanításait s a hallgatók lelkének legtisztább és legmélyebb rétegéig elérő hatást váltottak ki. Jézus tudta, hogy gyógyításai s az ezzel kapcsolatban elejtett szavai az emberek számára olyan lépcs6lokokat alkotnak, melyekkel az ő ta nításainak ér·
- ,. -
teb
'O, a'<
m' ,,,
,.
D, bi
m
.
J. k
"d
,
• , , , •
telméig juthatnak fel. Jézus azonban nagyobb volt, mint tanai, vagy akár cselekedetei is és az embereket főként az ó gyöngédsége, hite és jósága, hangjának szine, pillantása és kéz.. mozdulatai nyerték meg még akkor is, amikor gondolatait nem tudták megérteni. Egyszer TennY50n és Edward Fitzgerard Danténak és Goethenek egymás mellé állított portf,m nézeQették . .. Vajjon mi az a Dante arcán, ami Goethenél annyira hiányzik 1" - kérdezte ellün6dve Fitzgerard. "Az isteni komolyság" - "álaszolt Tennyson. Még több joggal lehetne Jézus a rcát úgy festeni, hogy ar ról sugározzék a szellemi és erkölcsi erények összessége, lenyügözve és fellelkesítvl.' minden. kit. aki reá néz. Az evangélislák sokat beszélnek arról az erő r6l és hatalomról, mell' néki adatott s amely fellépésének kezdete óta jellemezte. Elóször mini prédikátor jelenik meg Kapernaumban. Ha tása lelülmulhatatlan és ellenállhatatlan. Olyan eQyszerúen, de eredetien és annyi kellemmel beszél, hogy hall· gatói megérzik hangjából az inspirációt és rabjai lesznek. De ez nem minden. Nemcsak a rendes hétköznapi életet élő embereket tudta lenyiigözni, hanem a re ndellenes élelet éló, testileg, vagy lelkileg beteg lényeket is. A zsinagógába n vala egy ember, akiben tisztátalan lélek volt és felkiálta és monda' "Ab! Mi dolgunk va n nékünk veled, názáre ti Jézus 1 Azért jöttél'e, hogy elveszíts minke t J Tudom, hogy ki vagy le, az Istennek szentje" . A zavarban és meglepetésben, melyet ez a fölszólalás okozott. J ézus meróen arra az emberre néz s a benne lev6 démonhoz igy szól, "Némulj el I És menj ki belóle". A férfi összeesik, görc:sökben vonaglik, majd magához tér, föláll s íme megszabadul kínjaitól s mentális ereje leljl.'s birtokában \an. ,,~s mindnyájan elálmélkodának annyira, hogy egymás között kérdl.'Zgették mondván, Mi ez J Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek is és enge· delmeskednek neki JN Az emberek jellemét meg lehet ismerni többek között abból is, hogy ki az az ideál, akit legjobban csodálnak. Jézus tisztelte és dícsérte Keresztel6 Jánost, mert törhetetlen akarat· e rejű ember \'olt, nem olya n, mint a nádszál. melyet a szél Ide-oda hajt. Ebből következik az, hOQY Jézus életeszményei -
!il -
közé tartozott a lélek tántoríthatatlan bátorsága, nyugodt hL zakodása és hite saját ügyének igazságában. Ez az a tipus, amely leginkább hat másokra, amely kiemeli azokat remény telenségük és gyávaságuk mélységeiből és visszaadja lelki egészségüket azáltal, hogy önuralomra tanítja őket. S ez még nem minden. Jézus olyan gyógyításokat is hajtott végre, amelyeket a modern ideggyógyász nem tud megismételni. Dehát csodálatos ez 1 Nem nevezik·e őt minden korban - hogy Richter sza' vaival éljünk l - "a legszentebbnek, az irgalmasnak és a leg· hatalmasabbnak a szentek között" 1 Mi ez a titokzatos vonás Jézusban, mely még ma is fölkelti csodálatunkal vele szemben 1 Ma már nehezen elemezhetnők az ő lelkét, de annyit megállapíthatunk, hogy ami 6t az egész világtörténelemben egyedülállóvá tette, az a benne levő és múködó isteni eró, mely minden tehetségét, adottságát, testi és lelki szervét lelkesítő, ihlető képességének legmagasabb fokára emelte. A világtörténelemben először jelent meg földünkön egy ember, akiben a földi testet isteni erő mozgatta s megmutatta - amennyire hús és vér megmutathatja - azt a kegyességet, jóságot, szépséget és irgalmasságot, amely az Istené, Életének erkölcsi tisztasága és szándékainak emelkedettsége mellé egészen rendkivüli képességek is járultak, az 6 sugalló és telepathikus ereje például, amelyeket életrajz írói n('m jegyeztek fel s ezek következtében cselekedetei közül nag,on sokat az érthetetlenség ködébe burkoltak. Ha mindezt figyelembe vesszük, nem csodálkozhatunk azon, hogy az ó egész megjelenése, szavai, tekintete, hangja és gesztusai csodálatos hatással voltak azokra a lelkileg béna, szétszakadt személyiségű és zaklatott emberekre, akik segítségét kérték. Minden neuro' logus tudja, hogya lelki rendellenességek ama nagy csoportjában, ahol erkölcsi és psychikai tényezők játszanak közre, egy felemelni és lebilincseIni tudó személyiség hatalmas dolgokat vihet véghez. Mindezeket csak észben kell tartanunk s akkor természetesnek fogjuk találni, hogy Jézus megjelenése a földön sokszor egészen egyedülálló lelki- és pSZícho-lizikai hatásokat eredményezett.
-
52 -
5. A hit, mint JétU5 gy6gyllás-ának feltétele.
Eddig Jézus gyógyításairó\ a gyógyító szempontjából beszéltünk, most nézzük meg, mirc van szüksége a betegnek, hogy rajta a gyógyítás keresztül-vihe tő legyen_ Jézus személyi_ ségének a hatása sehol scm jelenik meg úgy eJöttünk, mint amely mágikusan és lörvényfeleUien működik, mert Jézus mindig megkívánja, mint gyógyító erejének lélektani eszközét, hog ya beteg, vagy hozzátartozói, vagy mindnyájan higyjenek. Az e\'angélisták azt mondják, hogy Názáretben nem tudott hatalmas dolgokat vinni végbe egy nehány betegnek a meggyógyításán kivül, Okul az emberek hitetlensél!ét hozzák fől. Jélus maga is csodálkozott városa lakóínak hitetlenségén. Miért csodálkozott 1 Azért, mert az Istenbe vetell bizalom számára annyi ra természetesnek látszott, hogy annak hiánya valami rendellenes lelki alka tol jelentett előlle. Márk az mondja, "Nem tudott" (t. i. gyógyítani.) Máté szerint egyszerűen "nem művelt~. Lukács egyenesen ezzel ellentétes hagyományok alapján irt. Mi a MárkértelmezésH fogadjuk el, mert lélektanialapon nagyon is megérthető és hitelessé teszi az a tény is, hogy egy későbbi nemzedék ebben a kijele ntésben sértőt vél fölledezni, mert Jézus csodatevő hatalmát látja benne korlátozottnak. Hogy Jézus a hitetlenség és ké telkedés gyújtó pont jában tehetetlenné vált, azt könnyű megérteni, hiszen még szónokok is járnak úgy, hogy nem tudnak hatásosan beszélni ellenséges, vagy túlságosan kritizáló gyülekezetek előtt s még orvosoknál is előfordul, hogy nem tudjiik mcggyógyitani az olyan pé.ciensl, aki nem bízik bennük és a tudásukban. Hogy ereje mcgvolt, mutatja az a tény, hogy egy nehány beteget, akikben volt hit, meg tudott gyógyítani, Az Istenbe vetett hit és a Jézus erejébe vetett bizalom majd mindenik gyógyité.sné.1 megjelenik. A vérfolyásos asszony bizonyságot tett az ő hité ről, amikor nehéz akadályokat győz le, melynek következtében meggyógyul. "Leányom. a te hited megtartott téged. ~ _ mondja néki Jézus. (Márk. V. 34.) Jerikóban el/Y vak koldus kiált hozzá, "Jézus, könyörülj rajtam~ l és sielett a Mester hivását teljesíteni. Volt hite és visszanyerte látását. "Menj el, a te hited mel/tartott téged" - mondja -
!i3-
Jézus. (Márk X. 52.) Egy bélpoklos jött Jézushoz és így szólt I "Uram, ha akarod. megtiszlithalsz engem". (Máté VIII. 2.) Volt hite Jézusban és megtisztult. Vannak más esetek is, amikor, bár nincs szószerint kife. jezve, mégis kÖ\'etkeztelni lehet arra, hogy a beteg hit által gyógyult meg. A száradtkezú ember hallja a felhívást, "Nyújtsd ki a kezedet." Minthogy akart engedelmeskedni, átjárta az a csodálatos ero, "kinyújtá az 6 kezét és meggyógyult a keze és éppé lón, mint a másik," (Márk III, 5,) Nyilvánvalóan ez az ember hitt Jézus gyógyitó erejében. A kapernaumi guttaütött esetében barátainak a hite nyilvánvaló, de az is valószinű, hogy 6 maga is kivánt jönni s meggy6zetve az 6t vívó négy ember lelkes bizakodásától, a bít magja elveHeleU lelkében s egyre nőtt Jézus és a farizeusok ,'Hája alatt. (Márk II. 12.) Péter napának a meggyógyításánál nincsen említés téve a hitről, de talán nem járunk messze az igazságtól, ha föltesszük, hogya Mester hire mély benyomást teH az asszonyra és hogy jelenléte és szavai elvégezték a test meggyógyítását a befolyásolt lélek segítségével. Vannak viszont más eselek, amikor nem magának a betegnek a hite, hanem a beteg iránt érdeklód6 és miatta közbenjáró egyén hite szerepel a gyógyításokná!. A legkarak· terisztikusabb eselek erre nézve Jairusz leányának feltám!lsztása, a százados szolgájának a meggyógyitása és a gÖrög alI' szony leányának ördögűzés útján való megkönnyítése. E két utóbbi távolból végrehajtott gyógyítás ,'olt. Nézzük meg a szá· zados szolgájának a meggyógyítását. Egy százados Jézushoz küld egy nehány zsidó főembert, hogy megkér;ék, jönne el és gyógyítaná mell: az 6 szolgáját. Jézus elindul velük, egy kis lá· volságra a háztól azonban a százados elébe síet. "Uram, nem vagyok méltó. hogy az én hajlékomba jöjj IW - mondja, - "ha' nem csak szólj egy szót és meggyógyul az én szolgám, Mert én is a hatalmasság alá veteU ember vagyok és vannak alattam vitézek és mondom egyiknek I eredj el és elmegy és a másik· nak I j&sz te és eljön és az én szolgámnak, tedd ezt és meftem. ~ (Máté VIII. 8-9.) Mintha csak azt mondta volna Jézusnak, "Ugyanigy vannak néked alávetve a betel!sél! szelle· mei, caak nólnod kell nékik I azok CPl!edelmeskednek aeked r~
-54 -
Jézus pedig amikor ezt hallá, elcsodálkozék és mondá az 6t kÖ"e t6knek I "Bizony mo ndom nék tek, még az Izraelben sem talál tam ilyen nagy hitet." l'::s monda Jézus a századosnak, eredj cl és legyen néked a te hited szerint. (Angolban I "Mert hi ted volt. imád meghallgattatott.") ts meggyógyult a nnak szolgája abban az órában. (Máté VIII. 10 és 13.) Figyeljük meg, hogy az imádság ml'ghalJgattatott, ncm a beteg hitc miaU, amel yről nincs említés téve. hanem a százados hite miaU. Hogy kell ezt értenünk? Mindenekelőtt nem állnak előttünk az ősz. szes részletek. Ezért a hiányzó részletek bevoniisával elfogadható elméletet kell felállítanunk. Az elbeszélésból látszik, hogy a százados szeretle a szolgáját s feltehetjük, nogy többszőr beszélgethetett vele a betegségről, felgy6gyulása lehetdségér61 és arról a nagy gyógyítóról, akinek a hire ebben az időben egész Galileában el volt terjedve. De hogyan lehetne ezt a nagy gyógyítót megközelíteni? A százados mint katona, úgy érezte, nem közeledhetik a zsidó J ézushoz egy ilyen kéréssel. Ezért kér meg egy nehány zsidó főembert, hogy közbenjárjanak érette. Aggodalmaskodásában azonban elhagy ja házát s találkozik a társasággal az úton, ahol azután lefolyik a lentebb leírt társalgás. Azok a körülmények, amelyeket ismerünk, elvitathalatlanul arra vallanak, hogy a százados meg volt gyöződve Jézus gy6gyít6 hatalmáról s nem kételkedhetünk abban sem, hogya szolga az ö hatalmas és jó bánásm6dja miaU szeretett urának hi le által szintén befolyásoltatni engedte magát s odahaza a reménység, bizalom és remegő hit közepette várakozott. Honnan tudta azonban J ézus. hogy a gyógyulás tényleg megtörtént? lu már csak föltevésekkel dolgozhatunk s a ma is Ismeretes, bár elégségesen még meg nem m3gyarázott telepathiku$ jelcnséllek figyelembe vételével következtetniink kell J ézus meglUó, sőt sugalló erejére. Bizonyára lelki szemeivel látta a helyzetet s ugyanakkor sugallta ltávsugaUás) gyógyító beJolyását a beteg tudatalattijára. A. görög asszony leányának a meggy6gyitása kitűnően ál\it ja elénk J ézus gyöngéd megértését a szenvedésekkel szemben, ugyanakkor azonban nehány zavaró körülményt is tár föl, amelyek mallyarázatot kivánnak. -
.5.5 -
Jézus fáradt és visszavonulni, pihenoi vágyik, Galilea éuaki részének pogány negyedébe vonul vissza. De nem lud rejtve maradoi. Egy pogány asszony jőn hozzá és kéri, hogy gyógyítsa meg az ő rossz szellemekt61 látogatott leányát. Jé· zus - Máté szerint - megmallyaráz7.a, hOIlY 6 csak Izrael házának elveszett juhaihoz jött. Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét és a kutyák elé dobni, mondja. Női ösztön6sségge1 3Z asszony átvC$zi Jézus hasonlatát s igy folytatja I "Úgy van Uram, de hiszen az ebek is eunek a morzsalékokból, amik az 6 uroknak asztaláról aláhulInak. Jézus nem tud ellenállni en' nek a humoros visszavágásnak és Igy Jelel I "Ó, asszony, nagy a te hited. Legyen néked a te akaratod szerint. És meggyógyula az 6 leánya attól a pillanattól fogva." (Máté XV. 24-2!!,) Máté szerint a kAnáneus asszony az ó nagy hile miaU hall· gattatik meg, viszont Márk szerint az asszony ügyes vissza. vágása, melyb61 a humor sem hiányzott, indította arra Jézust, hogy meggyógyítsa a leányát. Jézus valószínűleg mind a két indok által befolyásolva érezte magát, az asszony nagy hite, nemkülönben megértő és bizakodó elméssége fölfrissitöleg ha· tott rá lelki depressziója idején. Ez a történet nagyszerűen mu' tat rá a Mester emberi együUérzésére, valamint az asszony l~ győzhetetlen bizakodására is, akI Jézus szavainak élessége mögött megérezte az együttérző és me&;értő lelket. Jézus kezdeti vonakodása a segitséa·nyújtásban egészen rendkivüli dolog, amely jellemével szinte gyökeresen ellenkezik. Mégis meg kell értenünk, hogy 6 úgy érezte, küldetése tényleg elsősorban Iz... rael számára vonatkozik, hogy az isteni akaratot, mely csele· kedeteinek határait megszabta, nem akarja próbára tenni. Vi· IZont ugyancsak Jézus jól tudta azt is, i tanította is, ho.IIY Istennek a izerelete nem rénrehajló, hanem éppen úlly 8U' jlárzik mindenkire, mint ahogyan a nap feljön a jókra és a jlonoazakra egyaránt. Ezérl enjlcdett a kánáneus asszony ké· résének 8 meQ:gyóllyította leányát. Vajjon az orvosi tudomány ellent mond·e mindezeknek 8 f6képpen JézU8 ama állításának, hogy ei gYói/yitanl lud, ahol csak hitet talál1 Ime, egy kiváló orvostudÓli meQjegyzéael. melyeket elly orvosi lzak·lolyólraU>an közölt ll', IZI.orúan ludoN
-56-
mányas szempontból , "Az életben nincsen hatalmasabb erő, mint a hit. Ez az a nagy mindent'megmozgató-hatalom, me. lyet scm megmérni, sem analizálni nem lehet. Megfoghatatlan, mini az éther. Elkerülhetetlen, mint a nehézségi erő. Az er. kölcsi és a mentális szférák rádiuma. Titokzatos, meghatározhatatlan, de eredményeiben felismerhetó. A hit kiömlik, mint valami ellenállhatatlan árama a belső erőnek s egy jottát se \-eszit ható erejéből múködke közben ... Valóban a hit az emberi természet csodája, melyet a tudomány készségesen elIo· gad s csodálatos eredményeiben tanulmányoz is. Ha meggon· doljuk, hogy milyen dolgokat vitt véghez a történelem folya· mán, akkor ehhez mérlen az egyéni gyóllyulásokban való S~ rep tulajdonképpen jelentéktelen, viszont nincsen olyan mezeje a tudománynak, ahol a hit erejét jobban lehetne tanulmányozni, mini éppen itt." 1
, A «_~7 oldalakat a " Body, Mind and Splrll" c. munkiból fordítoU_m.
-
57-
